Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium Dabas, József A. u I. NEVELÉSI PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium Dabas, József A. u. 107. I. NEVELÉSI PROGRAM"

Átírás

1 Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium Dabas, József A. u I. NEVELÉSI PROGRAM

2 TARTALOM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI Céljaink Feladataink Iskolánk cél-és feladatrendszere A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A CÉL-ÉS FELADATRENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS CÉLJAI ÉS FELADATAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS GYAKORLATA ISKOLÁNKBAN A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI A KÖZÖS CÉL ELÉRÉSÉRE IRÁNYULÓ ISKOLAI SZINTŰ TEVÉKENYSÉGEK AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG - MINT ELSŐDLEGES KÖZÖSSÉG - SZEREPE A KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSÉBEN A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZÍNTEREI, ESZKÖZEI A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁRA IRÁNYULÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM CÉLJA, FELADATA A VESZÉLYEZTETETTSÉG OKAINAK FELDERÍTÉSE A VESZÉLYEZTETETTSÉG ENYHÍTÉSÉNEK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK STRATÉGIÁJA A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK OKAI A HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉNEK PEDAGÓGIAI FELADATAI ÉS ESZKÖZEI TANULÓI MÉRÉS, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A SZÜLŐK, A PEDAGÓGUSOK ÉS A TANULÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI EGÉSZSÉGNEVELÉS AZ ISKOLA AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS EGYIK LEGFONTOSABB SZÍNTERE EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA: A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSI TERÜLETEI, MÓDJAI, LEHETŐSÉGEI: AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM TÉMAKÖREI KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLKITŰZÉSEK: A CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉGEK: Tanórán megvalósítható tevékenységek Tanórán kívül megvalósítható tevékenységek Ökoiskolát megvalósító tevékenységek A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése Tanulásszervezés, tartalmi keretek, módszerek A környezeti nevelésben használható módszerek

3 Kommunikáció Ökológiai fogyasztóvédelem az iskolánkban AZ ISKOLÁNK FELADATA AZ ÖKOLÓGIAI FOGYASZTÓVÉDELEM OKTATÁSÁBAN GYERMEKEK SZEREPE A FOGYASZTÁSBAN GYERMEK-REKLÁMOK" Reklámok szabályozása az iskolánkban A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI TÁRGYI, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK SZAKMAI SZEMÉLYI FELTÉTELEK FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE KÉMIA BIOLÓGIA VARRÓTANMŰHELY FODRÁSZ TANMŰHELY TESTNEVELÉS VILLANYSZERELŐ TANMŰHELY KŐMŰVES TANMŰHELY SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK SZELLEMI TERMÉKEK EGYÉB GÉPEK BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK TÖRTÉNELEM TÉRKÉPEK FIZIKA FÖLDRAJZ

4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A pedagógiai program átdolgozásakor közvélemény kutatást végeztünk a tantestület tagjai körében. A közvélemény kutatás célja az volt, hogy megtudjuk, melyek azok az értékek, amelyeket a kollégák a legfontosabbaknak tartanak. Ezek az értékek a következők: erkölcs, egészség, önismeret, személyiségfejlesztés, kommunikáció, tanulás-tudás, identitás, tolerancia, emberi méltóság, általános műveltség, szaktudás, a tehetség és a képesség kibontakoztatása, optimizmus, közösségfejlesztés, minőség, környezetvédelem, európaiság, hazafiság, esélyteremtés. Alapelveinket, cél- és feladatrendszerünket ezek figyelembe vételével fogalmaztuk meg. 1.1 Pedagógiai alapelvek Nyitottság elve Iskolánk nyitott: - az új nevelési -oktatási módszerek és eszközök befogadására - a piac és a gazdasági környezet igényeire - közvetlen partnereink elvárásaira, elképzeléseire Diákközpontúság elve A tanuló nem tárgya, hanem alanya a nevelési oktatási folyamatnak, melynek során elsősorban a tanuló érdekeit vesszük figyelembe. Lehetőséget nyújtunk önállóságuk, kezdeményező készségük és kreativitásuk kibontakoztatására. Következetesség elve Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal és az iskola minden dolgozójával szemben. Közösségekhez tartozás elve A családhoz, az osztályhoz, az iskolához, a helyi és nemzeti közösségekhez tartozás fontosságát hangsúlyozzuk. Kölcsönös tisztelet elve A kölcsönös tisztelet érvényesüljön a nevelés- oktatás valamennyi folyamatában és formájában ( diák-diák, diák-tanár, tanár-tanár ) Egészséges és kulturált életmódra nevelés elve Iskolánk nevelő-oktató munkáját tartósan meghatározzák az alábbi értékek: egészség, kulturált viselkedés, környezetvédelem. Szakmai igényesség elve Hiszünk az iskola értékmegőrző, értékátadó szerepében, és abban, hogy szerepünk meghatározó a tanulók személyiségének fejlődésében, szocializációban, felnőttkori boldogulásában. Ezt a munkát csak szakmailag igényes, magas szintű pedagógiai kultúrával rendelkező, elhivatott pedagógusok tudják elvégezni. Intézményünkben az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő és alapozó 4

5 oktatás valamint a szakképzés egyformán fontos, ezért szakmailag és pedagógiailag összehangolt módon és magas színvonalon valósul meg. 1.2 A nevelő-oktató munka céljai, feladatai Céljaink Nevelési alapelveinkben és céljainkban elhatárolódunk a túlzottan konzervatív és a túlzottan liberális értékek közvetítésétől egyaránt. Tanulóinkat az "arany középutat" választva az általános erkölcsi normák szerinti értékek befogadására neveljük. A személyes és közösségi fejlődésük irányításával szeretnénk elérni azt, hogy nagyobb általános műveltséggel, önkritikával, kapcsolatteremtő- és kommunikációs készséggel rendelkező fiatalok legyenek. Az iskola elhagyása után legyenek képesek önálló tanulásra, ismeretszerzésre és munkavégzésre, szakmaszeretetükkel felvértezve törekedjenek az iskolában szerzett szakmai alapok gyarapítására. Ez elengedhetetlen a minőségi szakemberré váláshoz, és csak ezáltal tudnak megfelelni az Európai Uniós országok szakemberei iránt támasztott követelményeknek. A célok megvalósulása érdekében mit kínál az iskola? A tanulást, mint eszközt a nevelés szolgálatába állítva, egyéni bánásmód alkalmazásával, az adottságoknak megfelelő célhoz juttatást Feladataink A különböző célok megvalósításához kapcsoló feladatok mindennapi tevékenységünk lényegét képezik. A feladatok megvalósítása jelzés is egyben, hogy mennyire vagyunk képesek a magunk elé kitűzött célt elérni, vagy megközelíteni, ezért folyamatosan elemeznünk kell tevékenységünket abból a szempontból is, hogy mikor tekintjük feladatvégzésünket sikeresnek. Azt is figyelembe kell venni, hogy a különböző célok megvalósításához kapcsolódó feladatokat nem egyforma színvonalon és intenzitással tudjuk elvégezni. Törekednünk kell tehát arra, hogy a feladatvégzés a céloknak és az elvárásoknak megfelelően valósuljon meg. Feladatvégzésünk során kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiak megvalósítását: A célokhoz kapcsolódó oktatási-nevelési feladatok elsősorban a tantárgyi követelményrendszer megvalósításában jelennek meg, ezrét elsődleges feladatunk a tanítás színvonalának folyamatos fejlesztése, pedagógiai kultúránk tökéletesítése és a szakmai-pedagógiai összehangoltságra; A tárgyi tudás átadása mellett fokozottan ügyelünk a korszerű, a tanuló egész személyiségét, gondolkodását fejlesztő módszerek alkalmazására; megtanítjuk a tanulót arra, hogy a napjainkra jellemző információs áradatból képes legyen a lényeges, számára fontos információk kiválasztására, a változó környezet változó igényeihez való alkalmazkodásra, önmaga folyamatos képzésére; Törekszünk az alkotó gondolkodás és tevékenység megismertetésére, ennek érdekében szakembereket, közéleti személyiségeket hívunk meg iskolánkba; Széleskörű differenciálással - az egyéni képességeket, adottságokat figyelembe véve - esélyt kell biztosítunk a tanulók számára, hogy tehetségüket sikerélményeken, kudarcokon át kibontakoztathassák. A problémákkal, nehézségekkel, teljesítményzavarokkal, magatartási gondokkal, krízisekkel, küzdő diákokkal egyénileg és/vagy csoportosan foglalkozunk annak érdekében, hogy saját 5

6 maguk képessé váljanak nehézségeik leküzdésére. A tanulói autonómia érvényesülésének lehetőségeit iskolánk nevelői a diákönkormányzat működtetésével is bátorítják. A feladatok megoldása során a tanár-diák viszonyban a leendő munkatársi viszony követelményeit is érvényesítjük. Feladatunk az osztály, tantestületi, szülői fórumok megnyerése, közös vélemény kialakítása az együtt cselekvés, céljaink megvalósítása. Az EU csatlakozás utáni motivációk kialakítása; felkészülés az iskolai szintű értelmezésére és megvalósítására Iskolánk cél-és feladatrendszere A mindenkori munkaerő piaci igényeknek megfelelő képzettségű, a várható változásokra és változtatásokra képes munkaerő kibocsátása, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Feladatok: 1. Az oktatási innováció korszerű útjainak keresése, a modern hatékony oktatási eszközök beszerzése és beépítése a nevelés oktatás folyamatába 2. Az innovatív, kreatív gondolkodás kialakítása, fejlesztése 3. Minden pedagógus keltse fel az érdeklődést az általa tanított szaktárgyi témák iránt, adjon útbaigazítást annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban és tanítsa meg a tanulókat tanulni 4. Minden pedagógus ismerje meg a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, szokásait és ezekre alapozzák a tanulás fejlesztését 5. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az önálló ismeretszerzés és önművelés korszerű formáinak az elsajátíttatása és gyakoroltatása 6. Tanulóinkat olyan tudás birtokába juttatni, amelyeket új helyzetekben is tudnak alkalmazni, a mindennapokban is fel tudják használni, és képesek legyenek folyamatosan megújulni 7. Lehetőség biztosítása, hogy tanulóink minél teljesebben bontakoztathassák ki tehetségüket, képességüket 8. Tanulóink kapjanak átfogó képet a munka világáról Tanulóink egyéniségüket, az új iránti fogékonyságukat megőrizve képesek legyenek önmagukkal és társas környezetükkel egyensúlyban lévő személyiségekké válni. Rendelkezzenek pozitív jövőképpel, morális felelősséggel önmaguk és környezetük iránt Feladatok: 1. Teret biztosítani a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak és a munkának 2. Az egyéni boldoguláshoz szükséges önbizalom és önismeret fejlesztése 3. Tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket 4. Az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása 5. Iskolánk dolgozói életvitelükkel, magatartásukkal mutassanak példát 6. Tanulóink ismerjék meg az érdekérvényesítés kultúrált formáit, szerezzenek jártasságot ügyeik önálló intézésében 7. Döntési, kritikai, együttműködési és problémamegoldó képességek fejlesztése 8. Mások munkájának, teljesítményének elismerésére, megbecsülésére nevelni tanulóinkat 6

7 9. Az átlagostól eltérőkkel szembeni tolerancia kialakítása 10. Tanulóink valós önértékelés képességét, a reális pályakép kialakítását, a választott szakma szeretetét fejleszteni Tanulóink legyenek képesek a helyes életmód és életstílus kialakítására, legyenek felkészülve a felnőtt lét szerepeire. Feladatok: 1. A helyes életmód alternatíváinak megismertetése 2. A pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakításának segítése 3. A tanulóink képesek legyenek életmódjukra nézve helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani 4. A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása 5. Megismertetni tanulóinkkal a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és, hogy képesek legyenek a veszélyhelyzetek megelőzésére és kezelésére 6. Felkészíteni tanulóink a családi életre 7. Fejleszteni a társadalomba történő beilleszkedési képesség hatékonyságát Tanulóink váljanak a társadalmi-, az épített- és a természeti környezetet elfogadó, azokat alakító, szabadon gondolkodó, aktív állampolgárokká Feladatok: 1. Tudatosítani a tanulóink értékrendjében a család, a családtagok, tanulótársak, felnőttek iránti tisztelet és megbecsülés fontosságát 2. Dolgozóink és tanulóink ismerjék meg iskolánk múltját, hagyományait, névadóját és legyenek büszkék arra, hogy ehhez az iskolaközösséghez tartoznak és járuljanak hozzá az iskola jó hírnevéhez 3. Tanulóinkat érzékennyé tenni környezetük állapota iránt, hogy legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére 4. Környezetkímélő magatartás kialakítása 5. Tanulóink életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá 6. Tanulóink ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit 7. A hazaszeretet elmélyítése, más népek értékeinek és eredményeinek megbecsülésével együtt 8. Nyitottságra nevelés, hogy tanulóink váljanak megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt 9. Tanulóink magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká és közvetlenül is vállaljanak részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában 1.3 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az egyes célokhoz, feladatokhoz kapcsolódó eszközök és eljárások sok tényezőtől függnek. Meghatározó a tanulók életkora; az a szervezeti keret vagy szervezeti forma, amelyben a nevelőoktató munka folyik; de leginkább meghatározó az a pedagógiai kultúra, amellyel a munkát végző pedagógus rendelkezik: mennyire ismeri fel az adott pedagógiai szituáció lehetőségeit, milyen eszköztárral rendelkezik a feladat megoldásához, milyen a kapcsolata a tanulókkal stb. Ugyanakkor fontos szempont, hogy mennyire képes a hagyományos pedagógiai eszköztáron kívül más 7

8 eljárásokat is alkalmazni. Véleményünk szerint az eredményes nevelő-oktató munka megköveteli az eszközök és módszerek, eljárások sokszínűségét, változatos alkalmazásukat, ezért elvárjuk kollegáinktól a mai fiatalokat ténylegesen megszólító módszerek alkalmazását. Az iskola oktatásinevelési programjainak céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával érhetők el. a) Módszereink, eljárásaink a tanítási órákon: Elfogadjuk, sőt igényeljük az egyéni véleményalkotást (különös tekintettel a humán és társadalomtudományi tantárgyakra); Ösztönözzük a csoportmunkát, projekt munkát, a tanulók egymással való együttműködését az új tananyag feldolgozásában; A tanulók érdemjeggyel történő minősítését, lehetőség szerint személyre szabott szöveges értékelés is követi, melynek segítségével egyéni tanulási stratégiák alakíthatók ki; Az egyes tantárgyak anyagába beépítjük a tanulókat leginkább érdeklő újdonságokat, felfedezéseket, a szakmai és közismereti tárgyak tanmeneteit folyamatosan megújítjuk, karbantartjuk; A tanulók tudásszintjéhez, pillanatnyi hangulatához, attitűdjeihez igazodva alkalmazzuk a különféle tanítási módszereket; Fokozatosan kialakítjuk az egyéni adottságokhoz, képességekhez, érdeklődéshez leginkább igazodó differenciált képzést; Fejlesztjük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, megtanítjuk az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést, kialakítjuk a tanulók felé irányuló kommunikáció kritikai szemlélését, elemzését, értelmezését; Minden tantárgyban törekszünk a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására; Szoktatjuk tanítványainkat a realitás megfigyelésére, a gondolatok és fogalmak elemzésére, valamint azok összerendezésére, a racionális gondolatmenet kialakítására; Megismertetjük őket a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára; Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, tág teret adunk az egyéni munkamódszereknek, és hozzásegítjük a tanulókat egyéni tanulási stratégia kialakításához, valamint tanulási, tájékozódási módszerek megtanulásához; Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének megszervezésére és munkája ellenőrzésére szoktatjuk tanulóinkat, akár egyedül, akár csoportban dolgoznak. b) Módszereink, eljárásaink a tanórán kívüli tevékenységekben: Az érdeklődő tanulóknak megpróbálunk megfelelő szakkört, önképzőkört kínálni; A diákönkormányzat tevékenységét igyekszünk valódi tartalommal megtölteni (a diák önkormányzatiságot valóságossá tenni), a tanulókat a döntésekbe bevonni; Tervezzük a környezettel való kapcsolat kialakítását, erősítését; Törekszünk az alkotó gondolkodás és tevékenység megismertetésére, ennek érdekében rendszeresen hívunk iskolánkba szakembereket, közéleti személyiségeket. c). Kompetencia-alapú képzés A kompetenciai alapú képzésben tanulók olyan készségekre és kompetenciákra tesznek szert, amelyek nem csupán az iskola falai között hasznosíthatók, hanem életpálya építésük, élethosszig tartó tanulásuk szolgálja. A pedagógusok a központi program segítségével hatékonyabban, könnyebben testre szabottabban tudnak a diákokkal eredményeket elérni. Ezen keresztül a pedagógusok közérzete, önbecsülése is pozitívan változik. Általánossá válik a digitális tudásbázis használata, az internet és az interaktív tábla széles körű tanórai felhasználása. 8

9 Kompetencia területek: o Szövegértési-szövegalkotási o Matematikai-logikai o Idegen nyelvi o Életpálya-építési o Szociális, életviteli és környezeti o IKT A kompetencia alapú programcsomag bevezetése felmenő rendszerben történik. Induló osztályok és a bevezetésre kerülő programcsomagok: TOVÁBBKÉPZÉSEK Kötelező kompetenciaterület megnevezése típus osztály Kötelező programcsomag Választott programcsomag Szövegértési- B 9KM Szövegértési- Számítógéppel szövegalkotási szövegalkotási támogatott tanítás Matematikai-logikai B 9A Matematikai-logikai Projektpedagógia, epchális oktatás Választott típus osztály kompetenciaterület megnevezése IKT A 9KM Szövegértésiszövegalkotási Konstruktív tanulási tanítási módszerek SDT alkalmazása Életpálya-építés A 9D Életpálya-építés Tevékenységközpontú pedagógia Idegen nyelvi A 9B Idegen nyelvi Tanulói differenciálás heterogén csoportban Szociális életviteli és környezeti A 9D Szociális életviteli és környezeti Osztályzat nélküli értékelés szöveges értékelés Választott programcsomag Drámapedagógia az iskolában Kooperatív módszertanra épülő együttműködés csoportban Osztályzat nélküli értékelés szöveges értékelés Hatékony tanuló megismerési technikák Multimédiás szoftverek alkalmazása Multimédiás szoftverek alkalmazása d).projektoktatás A projektpedagógia a kreativitás fejlesztésének egyik legjobb stratégiája. A szakirodalmak tanúsága szerint a projektfeladatok során csökkennek a magatartási anomáliák. Segíti az önálló ismeretszerző képesség fejlődését, segítve az élethosszig tartó tanulás iránti igényt. A projekt közelebb hozza az iskolában nehezen megvalósítható esélyegyenlőség lehetőségét. A projektek központjában többnyire egy gyakorlati természetű probléma áll. A témát a tanulók széles körű, történeti, technikai, gazdasági összefüggésekben dolgozzák fel, így a hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igénylik. Az iskolánkban alkalmazott tanítási projektek leggyakoribb tartalmi típusai Technikai projektek, melyek valamilyen tárgyi produktum megalkotásával kapcsolódnak össze. Művészeti projekteknél a végeredmény megformálásakor az esztétikai szempontnak is, mindig szerepet kapnak Környezeti nevelési projektek. Az ökoiskolai cím elnyerése is kötelezi iskolánkat ilyen jellegű projektek megvalósítására. 9

10 Gazdaságismereti projektek. Célja, hogy a fiatalokat valóságos vállalkozási tevékenységen keresztül tanítsa meg gazdálkodásra, üzletvitelre. Könnyen belátható, hogy a gazdálkodás szabályait hatékonyabban sajátíthatják el gazdálkodva, mint az iskolapadban ülve és a tanárra figyelve. Tervezett projekttémáink kapcsolódnak a tantervi anyaghoz a fő témát a nevelőtestület határozza meg, de a konkrét megvalósítás módját, az altémákat, a disszeminációt a tanulókkal közösen alakítják ki a pedagógusok. A projekt fontos eleme az értékelés Az értékelésnek egy hármas szempontrendszert kell követnie. A zárás és értékelés magában foglalja a projekt bemutatását, valamint a bemutatott produktumok értékelését. Az értékelés kritériumait előre közölni kell a tanulókkal. A végtermék is nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában, a gyerekek itt léphetnek ki az iskola, az osztály belső nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat az iskola szűkebb vagy tágabb környezetének. A produktum bemutatásával kezdődik a projektmunka értékelő fázisa, ahol fontos önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése, szükség esetén a produktum korrigálása. Jóval könnyebb, ha a szóbeli közös értékelésnek van gyakorlata. Amit természetesen korábban már ki kellett alakítani. Értékelni kell a munkát a produktum szempontjából is mennyire volt elégedett a közönség? Értékelni kell a munkát a tanulás szempontjából: milyen tanulási folyamatok zajlottak le a projekt megvalósítása során? Végül értékelni kell a munkát a társas kapcsolatok alakulása szempontjából: hogy tudott együttműködni a csapat, voltak-e konfliktusok, és képesek voltak-e a azokat kezelni? A bírálat mértéke nem csupán az érdemjegy, bár a gyakorlatban aligha tudunk ettől teljesen eltekinteni, hanem a cél és az eredmény összevetése, a végtermék minősége. A tantárgyi előmenetelben lassan haladók értékei kiderülnek a jól szervezett projekt során, és ez megváltoztatja a gyerekek önértékelését, így segítve az örömteli tanulást. A különböző kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal járulnak hozzá a közös projekthez. A tanár a projekten dolgozó csoportokat nem hagyhatja magára. Feladatunk, hogy a munka megfelelő fázisaiban visszajelző, a részeredményeket, a tervezet ütemének megfelelő haladást értékelő, visszacsatoló szakaszt iktassunk be. A projekten, dolgozók nincsenek versenyhelyzetben. A közös siker érdekében együttműködve kell dolgozniuk. Intézményünkben tanévenként 2-3 nagyobb projekt megvalósítását tervezzük, melyet projekt nappal zárunk, amikor is felbomlik a tanórai rend. Kisebb tanórai projekteket - tanmenetben rögzítve - tanórai keretek között végezhetnek tanáraink. 1.4 A cél-és feladatrendszer megvalósításának követelményei A célok megvalósításához szükséges feladataink igen sokrétűek és bonyolult rendszert alkotnak. A feladatvégzés csak akkor lehet hatékony, ha a rendszer minden eleme működik, azaz a megvalósításban minden iskolai dolgozó, pedagógus közreműködik. Ugyancsak közreműködés várható el a tanulóktól és a szülőktől, mint közvetlen partnereinktől is. Éppen ezért a feladatvégzéssel kapcsolatban az alábbi követelményeket fogalmaztuk meg: A pedagógusokkal szemben követelmény, hogy: Tanítási módszereiket, pszichológiai ismereteiket folyamatosan megújítsák, igazodva a változó körülményekhez; Szakterületükön belül tovább képezzék magukat, ismerjék meg a legújabb eredményeket; Képesek legyenek az érdemjegyen és osztályzaton túlmenően szövegesen is értékelni a tanulók 10

11 teljesítményét; A tanulót, mint partnert fogadják el a közösen végzett nevelési-oktatási folyamatban; Maguk is vallják, érezzék sajátjuknak azokat az értékeket, elveket, amelyeket az előzőekben felsoroltunk. Példamutató életvitel és magatartás. Az iskola vezetésével szemben követelmény, hogy: A tantestület személyi összetételét úgy alakítsa, hogy a kitűzött célok megvalósíthatók legyenek; Biztosítsa a nevelési-oktatási folyamathoz szükséges fizikai feltételeket (oktatási segédeszközök, tantermek és azok állapota, stb.); A pedagógusok terhelését úgy alakítsa, hogy az önképzésre is legyen mód; Lehetőségeihez mérten a maximális anyagi támogatást biztosítsa a pedagógusoknak; Vezetői tevékenységében a következetesség, kiszámíthatóság érvényesüljön. Megfelelő információáramlás biztosítása A tanulókkal és a szülőkkel szemben elvárjuk, hogy: Ha iskolánkba jelentkeznek, megismerjék alapelveinket, célkitűzéseinket, és csak ennek elfogadása esetén kérjék a felvételt; Ha úgy érzik, az iskola nem azt nyújtja, amit célkitűzéseiben megfogalmazott, azt azonnal jelezzék. 11

12 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata is. Munkánk során arra építünk, ami a személyiségben adott. A személyiségfejlesztés tulajdonképpen nem más, mint a szándékos nevelés folyamata, melyet négy komponens együttese ad: 1. Az értelem kiművelése 2. Segítő életmódra nevelés 3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés 4. A szakmai képzés megalapozása Céljaink a tehát a teljes pedagógiai tevékenységünket átfogják, ugyanakkor van néhány kiemelt terület, amelyek fejlesztése iskolai gyakorlatunkban tudatosan és folyamatosan történik A személyiségfejlesztés céljai és feladatai Széles tevékenységkínálattal, változatos pedagógiai módszerekkel, az élményszerzés örömét nyújtjuk. Kialakítjuk a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás stb.) rendszerét, s vállaljuk, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Ezen olyan életvitelt értünk, amely szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. Folyamatosan törekedni kell a tanulók közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásának kialakítására, megerősítésére, s ezzel egyidejűleg a destruktív megnyilvánulásaik leépítésére. A gyermekek konstruktív megnyilvánulásait elismeréssel, jóváhagyással, jutalmazással erősítjük meg. Vállaljuk a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. Fejlesztjük a tanulók motivációs bázisát, s törekszünk az intellektuális tevékenységek megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására. Törekszünk a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátíttatására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás és toleráns magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartatására. Lehetőséget, teret engedünk a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészítjük tanulóinkat a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek, próba szakmai- és érettségi vizsgák). Hangsúlyt fektetünk az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában). A tanórai tevékenységeken túl az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére is lehetőséget nyújtunk a különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel. Minden területen fejlesztjük a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását (szóbeli megnyilvánulások, versenyek, diák önkormányzati feladatok). Elősegítjük a személyiség jövőképének, pályaorientációjának fejlődését. A pályakép kialakításban nagy szerepük van a szakmai orientációs és az osztályfőnöki óráknak. 12

13 Értékóvó magatartásra, a természet, a kulturális értékek megismerésére, megbecsülésére, megvédésére nevelünk. Fejlesztjük az önkormányzati és a közösségi érzést, a sportszellemet. Pedagógiai módszereinkkel segítjük a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat, szükség esetén a gyermekvédelem lehetőségeivel élve. A személyiségzavarokkal küszködők szorongásainak csökkentésére speciális szakemberek segítségét vesszük igénybe (pszichológus, szociálpedagógus, fejlesztőpedagógus stb.). 2.2 A személyiségfejlesztés gyakorlata iskolánkban Céljainkból következően a mi dolgunk mindazon alapok biztosítása, amelyekre egy stabil, harmonikus személyiség felépülhet. Szeretnénk elérni azt, hogy minél több végzett tanulónk aktívan viszonyuljon környezetéhez, és autonóm módon alkalmazkodjon annak változásaihoz. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy feladatunk a személyiség tulajdonságainak (képesség, irányultság, jellem) fejlesztése. Ezek közül elsősorban a képesség alakítása területén tehetünk a legtöbbet. A megismerésben szerveződő képességek közül az emlékezés és gondolkodás képességének a fejlesztését tartjuk a legfontosabbnak. Az emlékezés fejlesztése elsősorban a tanórák keretében történik, különös tekintettel a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv tantárgyak memoritereire. Törekszünk arra, hogy az egyszer már megtanult anyagokat minél többször felidéztessük a tartós megőrzés érdekében. A kerettantervre épülő helyi tantervünkben külön figyelmet fordítottunk arra, hogy az egyes tanítási órákon rendszeresen alkalmazásra kerüljön más tantárgyak anyaga is, ezzel is segítve az emlékezés fejlesztését. A tanórán kívüli tevékenységben próbálkozunk a tanulás tanulásával, ahol a gyors bevésés technikáit is gyakoroltatjuk. A gondolkodás fejlesztése. Saját magunk, és tanulóink korlátaival számot vetve a tanórákon elsősorban a lényegkiemelésre, rendszerezésre, összefüggések felismerésére törekedhetünk, míg a kreativitás, flexibilitás, ötletgazdagság fejlesztése elsősorban szakköri, önképzőköri foglalkozásokon, illetve a legtehetségesebb tanulók speciális fejlesztésében valósul meg. Minden tantárgynak egyforma jelentőséget tulajdonítunk a gondolkodás fejlesztésében, mert úgy gondoljuk, hogy különbözőképpen fejtik ki hatásukat (pl: történelem - lényegkiemelés, matematika összefüggések felismerése, stb) alkalmazzuk az esszéírást; megadott szempontok alapján rendszeresen kell a tanulóknak új anyagot feldolgozni, azt a már korábban tanult részekhez hozzáilleszteni. B, Fizikai cselekvésben szerveződő képességek fejlesztése A gyorsaság, ügyesség, állóképesség fejlesztése elsősorban a testnevelés órákon történik. Házibajnokságokat szervezünk labdajátékokban, s hagyománnyá vált a Kihívás Napja megszervezése is. Néhány tanulónk évről-évre külföldi testvériskolák diákjaival mérheti össze erejét röplabda sportágban és mezei futásban (3-8 km). Iskolánk jól felszerelt tornacsarnoka a hozzá kapcsolódó egyéb helyiségekkel (kondicionáló terem, szauna) tág teret biztosít a tanulói igények kielégítésére. A kitartó munkára nevelés színterei a szakiskolai évfolyamokon főként a gyakorlati képzőhelyek. A közös cél érdekében vállaljuk a rendszeres pedagógiai egyeztetést. 13

14 C, Társas kapcsolatokban szerveződő képességek fejlesztése A társas kapcsolatokban elsősorban az empátia és a kommunikációs képesség fejlesztését tartjuk szem előtt. Ennek egyik terepe a tanóra (kommunikáció, viselkedéskultúra). A tanórán kívüli tevékenységben szervezünk olyan diákköröket, melyek a társas kapcsolatokban szerveződő képességeket fejlesztik. 14

15 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI A közösségfejlesztés célja az egyén társadalmi beilleszkedésének segítése: ezt a folyamatot a helyi tantervekben megfogalmazott közös követelmények megvalósulásával segítjük elő. Tényleges közösségként a tanulók azonban az iskolai, és osztály szintű közösségeket ismerik meg: az itt szerzett élmények, tapasztalatok segítik elő a társadalmi szocializációjukat. Tudjuk jól, hogy a tanulókra nagy hatással vannak a baráti közösségek is: sokszor ezeknek a spontán befolyása erősebbnek bizonyul a tudatos iskolai törekvéseknél. Amikor az iskolai közösségek fejlesztésről beszélünk, nem hagyhatjuk feltáratlanul ezeket a területeket, és igyekeznünk kell olyan stratégiákat kidolgoznunk, amelyekkel eredményesen ellensúlyozhatjuk a tanulókat ért iskolán kívüli hatásokat. Közösségfejlesztési stratégiánk egy részt az iskolai szintű, közös célokra mozgósító, másrészt az osztályközösségben megvalósítandó feladatokra épít. 3.1 A közös cél elérésére irányuló iskolai szintű tevékenységek Iskolai hagyományok megteremtése, ápolása A hagyományok ápolásának és megteremtésének nagy lehetőséget tulajdonítunk. Szeretnénk, ha tanulóink büszkék lennének iskolájukra, ennek érdekében ápoljuk azokat a hagyományokat, amelyek az iskolai közösséghez való tartozást erősítik. Ide soroljuk a gólyabálokat, diáknapokat, kihívás napja, diákgyűlés, kollégiumi közgyűlés és egyéb közös cselekvésre épülő helyi ünnepélyeket (karácsony, mikulás, szalagavató, ballagás, stb.). A tanulói önkormányzatiság valós tartalommal való megtöltése Szeretnénk elérni, hogy a hallgatók a közoktatási törvényben biztosított lehetőségeikkel élni tudjanak, ki- és felhasználva a demokratikus játékszabályokat, az érdekérvényesítés eszközeit. A tanulói jogok gyakorlása, az iskola mindennapi tevékenységének alakítása igényli a tanulók közös cselekvését. Ilyen lehet, pl.: a tananyag véleményezése, a tanítás módszertanának véleményezése, a tanárok és diáktársak teljesítményének véleményezése, a kilencedik évfolyamosok integrálása az iskola életébe, a házirend alakítása, egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározása. Az önkormányzatiság természetesen nem csak a közösségfejlesztésben játszik lényeges szerepet, hanem alkalmas terepe a politikai kultúra elsajátításának is. Például. részt vesz az év pedagógusai és az év technikai dolgozójának megválasztásában. 3.2 Az osztályközösség - mint elsődleges közösség - szerepe a közösség fejlesztésében Az osztályközösség a középiskolában már sok alapismerettel, kialakulóban lévő szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulókból áll, ezért a meglévő életszemléletüket kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának. Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét az osztályközösségben tölti, meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösségek kiemelt feladatai: Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása; az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, a másság elfogadása, a tolerancia gyakorlása; Egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban; 15

16 A társas viszonyok, kapcsolatok gyakorlása, konfliktus- és versenyhelyzetek kezelése, megoldása; A szabad véleménynyilvánítás és a vitakultúra fejlesztése, gyakorlása. A közösségfejlesztés koordinátora az osztályfőnök. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek, aki indirekt és direkt irányítással a közösséget formálja. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Szervező, irányító, kapcsolattartó a tanulók, az osztályban tanító nevelők és a családi ház között. Fontos a szerepe és tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire sikerül az iskola és a család nevelési elveit összehangolnia. Az osztályfőnöknek kell felismernie a tanuló problémáit, érzékelni az esetleges deviáns eseteket, és meg kell találni a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában segítségére lehetnek. 3.3 A közösségfejlesztés színterei, eszközei Nevelési helyzet szinte mindig és mindenhol adódik. Az iskolai életben ennek azért van különösen fontos szerepe, mert a szülők és a gyermekek viszonya lazább lett. Ennek oka részben az életkori, kamaszkori sajátosság, részben a szülők fokozottabb elfoglaltsága, ami miatt több feladat hárul az iskolára, tanárra, osztályfőnökre. Minden tanárnak ki kell használnia a tanóráin adódó nevelési lehetőségeket. Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz és az adott közösség főbb problémáihoz is. A tanulóknak bármikor, bárhol nyitottnak kell lenni a problémafeltáró beszélgetésekre, így a szünetekben, tanítás előtt vagy után, vagy éppen a véletlen találkozások alkalmaival is, vagy a közös iskolai programokon. Az iskola feladata az is, hogy tartalmas, sokszínű kulturális és sportprogramot nyújtson a tanulóknak. Ilyenek, pl.: a színházlátogatások, ahol az ismeretek gazdagításán túl az ízlésformálás, a viselkedés alakítása kap fontos szerepet. A kirándulások, a természetjárás, a közös sporttevékenységek az egészséges életmódra nevelésben a természet értékeinek megismerésében és megbecsülésében játszanak fontos szerepet. A közös játékok, a kellemesen eltöltött idővel együtt új barátságok szövődését is jelenthetik, és a tanulók egymás értékeit is jobban megismerhetik, tiszteletben tarthatják a mások által képviselt értékrendeket. Itt érthetik meg, hogy az ember a természet része, felelős a környezete megóvásáért. Itt alakulhat ki az ember és természet harmonikus kapcsolatáról a helyes szemlélete és az az igénye, hogy óvja és gyarapítsa is ezeket az értékeket. A közösségben eltöltött tartalmas programok a szabadidő helyes eltöltésének szemléletét formálják, meghatározói lehetnek a későbbi életvitel kialakításának. 16

17 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapíthattuk, hogy - akárcsak az élet egyéb területein - iskolánkba egyre nagyobb számban kerülnek olyan tanulók, akik magatartási gondokkal, beilleszkedési nehézségekkel küzdenek. Ezért már a beiskolázáskor, de legkésőbb a tanév kezdetén igyekszünk felismerni (hangsúlyozzuk, hogy felismerni, nem pedig kiszűrni) azokat a gyermekeket, akiket ebből a szempontból veszélyeztetettnek érzünk. Az említett gyermekek többnyire: Más tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel rendelkező peremhelyzetű tanuló; A család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok; A tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diákok. A devianciára hajló "másság" kezelése, a gyermekek "furcsa" viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust. A nehezen nevelhetőségre utalhatnak, pl. az alábbiak: nyughatatlanság, nyüzsgés, ingerlékenység, agresszivitás, konokság, csipkelődő hajlam, túlzott gátlásosság, befelé fordulás, álmodozás, állandó bűntudattal küzdés, alulértékelés, érzelmi tompultság stb. Az itt felsorolt személyiségjegyek valamelyikének megléte természetesen még nem jelent feltétlenül magatartási gondot, hiszen lehetséges, hogy csak átmeneti kamaszkori problémával állunk szemben. Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy különböző élet- és konfliktushelyzetekre a tanuló rendszeresen inadekvát válaszokat ad (kompenzáció, regresszió, agresszió, stb.), valamint a fent felsorolt jegyek közül egy vagy több tartósan is jellemző, akkor a magatartási zavar egyértelműen megállapítható. Ha kétségek merülnek fel, a tanárok pszichológiai ismeretei, tapasztalatai nem elegendőek, úgy szakember segítségét is igényeljük. Ha a személyiségzavar és az ebből fakadó magatartási, beilleszkedési nehézség bizonyítást nyer, akkor a tanulóval szemben egyéni bánásmódot alakítunk ki. Első lépésként a személyiségzavar okát próbáljuk feltárni, és ha lehetséges, (környezeti tényezők esetén) megszüntetni, akár az illetékes szervek, hatóságok (gyámügy, önkormányzat) bevonásával is. Amennyiben az ok felszámolása nem megoldható, úgy a tüneteket kell kezelnünk. Ha ez a pedagógusok számára szakmailag megoldhatatlan feladat, akkor szakember segítségét vesszük igénybe a szülővel egyetértésben. Beilleszkedési, magatartási gondok esetén a szülővel vagy gondviselővel helyi munkamegosztás alapján rendszeresen tartja a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelős vagy az osztályfőnök. Hogy melyikük az függ a probléma jellegétől, a személyes kapcsolatoktól, szociális helyzettől, szülő fogadókészségétől. Fontos lehet a kortárs segítők bevonása a problémák megoldásába: ennek lehetőségeit még csak most keressük. Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat; Felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén tanulás-módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását; Speciális osztályfőnöki órákon, személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket; Tájékoztatást tartunk a szülőknek a nevelési problémákról, a devianciák 17

18 veszélyeiről. Iskolánk pályázat útján bekerült szakiskolai fejlesztési programba ezért a projektiroda által támogatott formában, folyamatban van az Egyenlő esély megteremtését segítő szakiskolai program kidolgozása. 18

19 5. A tehetség kibontakoztatására irányuló pedagógiai tevékenység a) A tehetséggondozás folyamata A probléma megközelítésekor abból indultunk ki, hogy minden tanuló tehetséges valamilyen területen, rendelkezik kiemelkedő képességekkel. A tehetség kibontakoztatására irányuló tevékenységünk ezért két nyomon halad. Egyfelől megpróbáljuk minden tanulóban megtalálni azokat a képességeket, amelyekben a legerősebb, másfelől igyekszünk kiválasztani azokat a tanulókat, akik a tanulás valamely területén kimagasló tehetséget árulnak el. Kimagasló tehetséget mutató tanulók nem a mi iskolánkba jelentkeznek, de több tanulónkban megmutatkozik a legerősebb képesség megléte. Illetve vannak eddig fel nem ismert tehetségek. A gyakorlati képzés keretei között pedig akadnak kifejezetten tehetséges diákjaink. A legerősebb képességek kiválasztása akkor lehetséges, ha a tanulókat pontosan megfigyeljük. A tanulóval állandó kapcsolatban álló pedagógusok (osztályfőnök, osztályban tanító tanárok, stb.) rendszeresen kicserélik egymással tapasztalataikat, kölcsönösen együttműködnek, hogy a tanuló legjobb adottságai, képességei felszínre kerülhessenek. A tanórán kívüli foglalkozások, diákkörök, szakkörök, kiváló terepei a tehetség kibontakoztatásának. b) A tehetséggondozás tanórán kívüli színterei iskolánkban A tanórán kívüli tevékenységek, szakkörök feladata a képességek fejlesztése a tehetség kibontakoztatása, az egyetemekre, főiskolákra az emelt szintű érettségire való felkészítés. A tanulók művészeti ismereteit hatékonyan kiegészítő szakkörök megtartását tervezik iskolánk pedagógusai belső, és szükség esetén meghívott külső munkatársak segítségével. Iskolánk hagyományainak megfelelően az iskolai tanórán kívüli tevékenység egyik központja a könyvtár, ahol tanulóink nyomtatott és elektronikus információhordozón egyaránt hozzáférnek az őket érdeklő információkhoz... Kerámiaégető kemence + (művésztanárokkal, művészeti szakkör lehetőségét adja meg) Szövőszék + (művésztanárokkal, művészeti szakkör lehetőségét adja meg) Csillagvizsgáló (csillagász szakkör) Tornacsarnok (sport szakkörök) Fentieket a kollégisták az iskola többi tanulójával együtt élvezhetik 19

20 6. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 6.1 A gyermek-és ifjúságvédelem célja, feladata A gazdasági- társadalmi változások, a családi életben felhalmozódó problémák kihatnak a gyermekek nevelésére, gondozására. A veszélyeztető tényezők igen sokfélék: a szegénység vagy éppen a jólét, az alacsony szociális ellátottság, munkanélküliség, urbanizációs- és civilizációs ártalmak, környezeti ártalmak, káros szenvedélyek stb., melyek kihatnak (kihathatnak) a gyermek biológiai-, fiziológiai-, szociális és pszichés fejlődésére egyaránt. Minden pedagógus, osztályfőnök aktív résztvevője a gyermekvédelemnek, hiszen a tanítási órákon, szünetben, szabadidős programok alatt fel kell figyelnie az esetleges krízishelyzetek miatti magatartási, viselkedésbeli változásokra, és alkalmat kell találnia arra, hogy megbeszélje a gyerekkel a problémákat, megnyugtassa, segítséget kapjon tőle, higgyen neki. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM CÉLJA: hogy megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek a személyiségfejlődést megzavarják, vagy gátolják, másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakozásához és fejlesztéséhez. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM FELADATA: a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok felkutatása, kiküszöbölése, enyhítése, nyilvántartása, (szept.15-ig) nyomon követése. Ennek a tevékenységnek egyik fontos színtere az iskola. Az iskolánk aktív szerepet vállal a gyermekvédelemben, aminek fontos része az oktatás, nevelés keretében történő támogatás, a személyiség fejlődéshez szükséges biztonság, a jó önértékelés, önbizalom építése, követhető életminták, modellek bemutatása, a bántalmazás (lelki, testi, szexuális), krízishelyzetek megelőzése és ennek emberséges, szakszerű figyelő kezelése. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tantestület tagjaként többnyire segítséget igényel a gyermek vagy családja számára nehéz szociális helyzete, deviánsnak minősülő magatartás miatt. Ilyenkor a fenntartóval, rendőrséggel, gyámüggyel, nevelési tanácsadóval, pszichológussal, iskolaorvossal, családsegítő szolgálattal és egyéb civil szervekkel a kapcsolatot felvéve próbál segíteni.(tankönyv-, étkezési-, egyéb támogatás) 6.2 A veszélyeztetettség okainak felderítése A gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenység egyik feladata a veszélyeztetett tanulók felismerése. Ez elsősorban az osztályfőnökök feladata, akit az iskola ifjúságvédelmi felelőse és a pedagógiai igazgató helyettes segít. Veszélyeztetettnek tekintünk minden olyan tanulót, akinek családi háttere rendezetlen, tehát a családtól nem kapja meg azt az érzelmi törődést, ami minden gyermeket, embert megillet. Úgy gondoljuk, hogy minden más jelenség ( rossz társaság, csavargás, lógás, drog, stb.) oka a családi háttérben, az érzelmek és ebből kifolyólag esetleg az akarat instabilitásában keresendő. Mivel a kiváltó okot megszüntetni nem tudjuk, minden veszélyeztetett tanulóra vonatkozóan egyéni stratégiát kell kialakítanunk. Ezekben a stratégiákban azonban közös pont, hogy olyan tevékenységekbe kell a tanulót bevonni, amelyben önbecsülése, önbizalma növekszik, közösségben dolgozhat, szeretetet, megbecsülést élvezhet. Próbáljuk megóvni a tanulókat attól, hogy olyan életutakat alakítsanak ki, amely a teljes érzelmi, fizikai lecsúszáshoz vezethet. Mi nem valami ellen (drog, alkohol, stb.) harcolunk, hanem olyan ingergazdag, pozitív érzelmekkel telített 20

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

BÉNYE-KÁVA ÁLTALÁNOS ISKOLA 2216 BÉNYE, FŐ ÚT 83-85. NEVELÉSI PROGRAMJA 2004.

BÉNYE-KÁVA ÁLTALÁNOS ISKOLA 2216 BÉNYE, FŐ ÚT 83-85. NEVELÉSI PROGRAMJA 2004. BÉNYE-KÁVA ÁLTALÁNOS ISKOLA 2216 BÉNYE, FŐ ÚT 83-85. NEVELÉSI PROGRAMJA 2004. 1 Bénye-Káva Általános Iskola 2004. évi Nevelési programjának a jogszabályi alapja: - A közoktatásról szóló többször módosított

Részletesebben

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő 1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Könyvtári munkaterv. 2015/2016. tanév

Könyvtári munkaterv. 2015/2016. tanév Könyvtári munkaterv 2015/2016. tanév Olvassunk tehát minél többet, hiszen az irodalom az örökkévalóság távcsöve: felébreszti bennünk létünk rejtett erőit, amelyek átsegítenek minket sorsunk nagy viharain

Részletesebben

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489 Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

alapú vel HEFOP-3.1.3

alapú vel HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás s bevezetésével vel HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Budapest IX. Kerületi Szent Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ A L SÓ TAGOZAT P edagógiai programunkban célul tűztük ki, hogy minden tanulónkat képességének megfelelő szinten

Részletesebben

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné Az éves munkaterv fő részei: I. Iskolai munkaterv 1. A 2014/2015. tanév kiemelt céljai

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010 2010. február 1 I. A Naszály-Galga TISZK Tehetséggondozó Programjának céljai A Naszály-Galga TISZK tehetséggondozó programjának célja, hogy elősegítse

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0006. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - gödi innovatív intézményekben A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben