KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM

Átírás

1 Felhívjuk a tisztelt pályázók figyelmét, hogy jelen Segédlet a Sokoró Natúrzóna Nonprofit Kft. által benyújtott pályázat Megvalósíthatósági Tanulmányának vonatkozó és kiemelten fontos részleteit tartalmazza. Fenti dokumentumot a kiírók azon szándékból teszik közzé a pályázó hozzájárulásával, hogy mintául szolgáljon a benyújtandó pályázatok logikai felépítéséhez, és a Megvalósíthatósági Tanulmány vonatkozó részeinek elkészítéséhez. (A közreadott Segédlet NEM egy teljes Megvalósíthatósági Tanulmány, csak a vonatkozó, fontos részeket tartalmazza.)

2 KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati konstrukció Kódszám: KEOP /B Megújuló energiákat bemutató roadshow Megvalósíthatósági tanulmány A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. 2

3 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása A projektgazda bemutatása A pályázó szervezet A projektben együttműködő egyéb szervezetek bemutatása A projektmenedzsment szervezet Projektvezető Projektmenedzsment szervezet: általános menedzsment feladatok Projektmenedzsment szervezet: szakmai feladatok Projektterv Helyzetelemzés Célcsoportok Célok A projekt tervezett tevékenységei Tevékenységek bemutatása Eredményindikátorok Output indikátorok Ütemterv Közbeszerzés Költségvetés A költségek indoklása A támogatás mértékének meghatározása Az elszámolható költségek besorolása Fenntartási tevékenységek Kockázatkezelés Mellékletek

4 1. Vezetői összefoglaló a) Projektkörnyezet és a beavatkozás szükségszerűségének, a megoldandó problémának, a probléma környezetének ismertetése A megújuló energia az egyik legdivatosabb és az embereket leginkább foglalkoztató téma napjainkban, ugyanakkor a legtöbb káros és már-már kóros információ e téma körül kering. Talán a legjobb szó arra, ami ezt jellemzi nem az információbőség, sokkal inkább az információ zűrzavara. A megújuló energiák 2009-ben Magyarországon az energiaszolgáltatás 7,5%-át adták. A biológiai hulladékok újrahasznosítása 10%-ban valósul meg. Ezeket az arányokat szeretnénk növelni a természet terhelésének csökkentése céljából elsősorban a lakosság körében elért szemléletváltoztatás által. b) A pályázó szervezet rövid bemutatása A Sokoró Natúrzóna Nonprofit Kft március 10-én alakult a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány utódjaként. Folytatva az alapítvány munkájában kiemelkedő szerepet játszó környezeti nevelést (Gyurgyalag Erdei Iskola), kutatásfejlesztést, valamint vidékfejlesztést kibővítve a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztésével. A kft gesztorszervezete a Biogáz és Fermentációs Termékklaszternek. Jelenleg 4 alkalmazottal működik és folyamatban van első biogáz mintaüzemének engedélyeztetése. c) A projekt célja, célcsoportja, a célcsoportra gyakorolt hosszú és rövid távú hatások Célunk ezen projekt megalkotásával az, hogy a hétköznapi ember számára a család fiatalabb és felnőtt tagjainak egyaránt átlátható, rendszerezett és kézzel fogható, módon bemutassuk, a megújuló energia sokszínű világát. A felépítendő ész- és élménypark ismeretet és élményt egyaránt kínál. A majdani látogatóktól nem igényel előismeretet, többféle korosztály talál benne megismerni valót. A bemutató arra törekszik, hogy a legtöbb tudást működő szerkezeteken, modelleken keresztül mutassa meg. Aki ide ellátogat, kicsit nyugodtabb szívvel térhet haza, és sok téves ismerettől szabadulhat meg a témával kapcsolatban. A felszín helyett a mi van mögötte és miért -re adunk választ. Célcsoportjaink a családok, és a gyerekek. Elérésüket elsősorban az általános iskolákon, illetve a nagycsaládosok egyesületén keresztül szeretnénk megvalósítani. Mivel a helyszínünk egy bevásárlóközpont, így az odalátogató családok is könnyen elérhetőek, továbbá a médiák bevonásával meghirdetjük az adott helyszíneken a kiállítást, hogy a célcsoportokat minél szélesebb körben tájékoztathassuk az eseményről. Rövidtávon élményt nyújtva szeretnénk megismertetni a hétköznap embereit a megújuló energiák világával működési 4

5 modellek bemutatása által, kipróbálási lehetőséget adva segítjük elő annak elterjedését. Hosszútávon ösztönözni szeretnénk őket arra, hogy a fenntartható életmódot, viselkedésmintákat követve egy környezettudatosabb országot építsünk biztosítva unokáink számára is az élhetőbb jövőt. Továbbá a helyi szerves hulladékok hasznosításának elősegítésével közvetve csökkenteni szeretnénk a hulladékmennyiséget. d) A megvalósítás főbb fázisai, becsült időigénye és költsége A projekt előkészítése során a megvalósíthatósági tanulmány készült el 2010 tavaszán-nyarán bevonva a megvalósításban résztvevő szakértőket. Mindemellett felvettük a kapcsolatot a célcsoportokkal és felmérést készítettünk velük a témára vonatkozó adatokkal kapcsolatban. Az elbírálást követően elkészítjük a legfontosabb szakmai anyagokat: szórólapokat, kiállítási anyagokat, filmeket, és megterveztetjük a a standok felépítését. A szükséges kiállítási tárgyak beszerzése után a sajtóhirdetéseket követve egy megnyitóval indulna a rendezvény Győr városában, várhatóan 2011 tavaszán. Az iskolákkal, szervezetekkel újfent felvéve a kapcsolatot bonyolítjuk le 2 hetes rendezvényünket, ahol lehetőség van egyéni megtekintésre, csoportos vezetésre, valamint családi napon programok megtekintésére. A kiállítás leszerelése után még 2 másik helyszínen valósítjuk meg ugyanezt 2011 tavaszán, majd elvégezzük a hatásfelmérést. A kiállítással kapcsolatos információkat egy internetes oldalon jelenítjük majd meg. A projekt teljes megvalósítása 2011 júliusára várható. A pályázat összes költsége Ft, melyből Ft támogatható, Ft pedig az előírt értékhatárt meghaladó költség, mely a Ft-os költséggel együtt adja a saját forrást. A kettő összege Ft, (7%) mely számlapénzként áll rendelkezésre, Ft (95%) pedig a támogatásból finanszírozott. 5

6 2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása 2.1. A projektgazda bemutatása A pályázó szervezet a) A pályázó szervezet bemutatása: b) A pályázó szervezet pénzügyi stabilitása c) A pályázó szervezet referenciái A projektben együttműködő egyéb szervezetek bemutatása 2.2. A projektmenedzsment szervezet Projektvezető Projektmenedzsment szervezet: általános menedzsment feladatok Projektmenedzsment szervezet: szakmai feladatok 1. ATL KOMMUNIKÁCIÓS SZAKEMBER 2. BTL KOMMUNIKÁCIÓS SZAKEMBER 3. KÖRNYEZETI NEVELÉSI SZAKEMBER 4. PÉNZÜGYI SZAKEMBER 5. Megújuló energiás szakértő Szervezetre vonatkozó esélyegyenlőségi és fenntartható fejlődés érvényesítését biztosító vállalások: Esélyegyenlőségi vállalások: b) Fenntarthatósági szempont érvényesítésének vállalása: 3. Projektterv 3.1. Helyzetelemzés A projekt keretében orvosolandó fenntarthatósági probléma: Az energiafelhasználás napjainkban létünk egyik elengedhetetlen alapfeltétele. Azonban a fosszilis energiafelhasználás következményeként környezetünk szennyezése egyre nő, ennek hatásait a klímaváltozásban érzékelhetjük. Az éghajlati 6

7 övek eltolódnak, a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak, ingadozó csapadékeloszlás jellemző. Mindezen folyamatokat elindulásáért a káros gázkibocsátás felelős. A fűtés, az ipar, a közlekedés és a nagy mennyiségű hulladék szennyezi környezetünket. Célunk a folyamatok mérséklése részben a fosszilis energiahordozók megújuló környezetbarát energiaforrásokra való lecserélése, illetve a hulladékok szelektív begyűjtése, feldolgozása és újrahasznosítása által. Így a konkrét problémát az alábbi két pontban foglaltuk össze: - A hulladékoktól való megszabadulás jellemzi az emberek cselekvését és nem keresik pl. azok újrahasznosítási, energiahasznosítási lehetőségeit. A városokban nagy mennyiségű hulladék keletkezik, melyet nemcsak ártalmatlanítani lehet, hanem megfelelő szelekcióval és szervezéssel energia is nyerhető belőle. - A megújuló energiák használatához szükséges technológiákat misztikum lengi körül, az emberek félnek a felhasználásuktól. Nagy az információdömping, sok az ellentmondás és félrevezető információ a megújuló energiákkal kapcsolatban. Azok az emberek, akik szeretnének megújuló energiákat bevonni környezetük energiaellátásába sokszor tanácstalanná válnak. A tanácstalanság miatt a cselekvés (megújuló energiafelhasználás) is elmarad. A felmérésünk alapján a családok otthonának 10%-ban van megújuló energia, és csak 17% tervezi annak beszerzését a közeljövőben. o a projekt célterületén lakók életmódja és fogyasztási szokásai: A megvalósítás három magyarországi nagyvárosban zajlik majd, melyek: Pécs, Győr és Debrecen. Pécs a Dél-Dunántúli régióban, Baranya megyében a pécsi kistérségben található. A megyében főlakott 2008-ban 4429,60 km 2 területen, Pécsen fő (2009) lakik. Győr a Nyugat-Dunántúli régióban, Győr-Moson-Sopron megyében a győri kistérségben található as adatok alapján lakosa volt a megyének 4088,70 km²-en, míg Győrben fő (2009) lakott. 7

8 Debrecen az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a debreceni kistérségben található ben fő lakott a megyében 6210,56 km²-es területen, Debrecennek lakosa (2009) van. A háztartási energiafelhasználás kb. 70%-át a fűtés teszi ki, és egy magyar állampolgár átlagosan 5,6 tonna szén-dioxidot bocsát ki egy évben. (Forrás: Wikipédia, Energiafelhasználásunkat a következő táblázat szemlélteti: Forrás: Internetes kiadvány

9 A termelés és a felhasználás színvonala közötti eltérés az évtized elején jelentősen nőtt, elsősorban a fogyasztás a termelésnél sokkal gyorsabb emelkedése miatt. Három év alatt a reálbér a GDP 13%-os növekedése mellett 32%-kal emelkedett, s a nyugdíjak reálértéke 27%-kal lett nagyobb. Mindezek nyomán a háztartások fogyasztása is számottevően, 26%-kal nőtt. A következő három évben mind a jövedelem, mind a fogyasztás tovább emelkedett, a korábbiaknál mérsékeltebb ütemben. A 2006-ban megkezdett az egyensúly javítását célzó, elsősorban a keresletet szűkítő kormányzati intézkedésekkel is összefüggésben 2007-től a háztartások végső fogyasztása folyamatosan, három év alatt közel 9%-kal, ezen belül 2009-ben 6,7%-kal csökkent. Színvonala a hat évvel korábbinak felelt meg. A fogyasztás szerkezetéről 2008-ról állnak rendelkezésre részletes adatok. Ekkor a három legnagyobb kiadási csoportból az élelmiszerek és alkoholmentes italok aránya 17,5, a lakásszolgáltatás, háztartási energia 19,3, a járműbeszerzést is tartalmazó közlekedés és szállítás pedig 15,5%-ot tett ki. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohánytermékek) részaránya tovább nőtt (9,9%). Hazai fogyasztásunk szembetűnő sajátossága, hogy ennek aránya, jóval meghaladja a ruházkodásét (3,3%). A háztartás-statisztika szerint a legalsó és a legfelső jövedelmi tized egy főre jutó éves fogyasztási kiadásában az átlagos különbség 2008-ban 4,1-szeres volt, valamivel nagyobb, mint 2007-ben, de kisebb, mint 2005-ben. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország 2009) 9

10 o a problémával kapcsolatos szemlélet, attitűd: Felmérésünk során egy nyitott kérdés (szabadon megfogalmazhatóan) formájában felmértük, hogy a célterületen a családos szülők körében melyek azok a területek saját környezetükben, ahol elsősorban változást szeretnének elérni annak védelme érdekében: - Legtöbben a környezetbarát közlekedésre hívták fel a figyelmet, mely a környezetbarát közlekedési módok alkalmazásából, a hibrid autók bevezetéséből, a tömegközlekedés javításából, a kamionok és autók belvárosból való kitiltásából állt össze. - Második helyen a házak korszerűsítése áll a nyílászárók cseréjéből, fűtéskorszerűsítésből, napkollektor felhelyezéséből, valamint a megújuló energiák alkalmazása által. - Harmadik helyen a házak szigetelése található. - Negyedik a szelektív hulladékgyűjtés, és ötödik helyen a zöld felületek növelése a városban, illetve erdők védelme áll. - A többi választ felsorolásként közlöm csak, mivel többnyire csak egyszer szerepeltek: több bicikliút, gyerekek megfelelő környezetbarát nevelése, komposztálás, természetes anyagok használata, hazai termékek előnyben részesítése, ingyenes hulladékszállítás, energiatakarékos lépcsőházi világítás, textiltáska alkalmazása, gépek energiatakarékosra cserélése, megszűntetni a szemétlerakást, városszéli parkolók építése, valamint a kutyatartás korlátozása. Az általános iskolásoknak szóló kérdőív alapján a gyerekek 86% gondolja úgy, hogy személyesen is tehet valamit a környezet védelem érdekében. Vagyis ez nemcsak egy rajtunk kívül álló probléma, Néhányan cselekvési területeket is megjelöltek úgy, mint: a szelektív szemétgyűjtés gyakorlása, környezetkímélő közlekedési módok használata az autó helyett, a napelem használata, valamint hogy nem szemetel, és kevesebb áramot fogyaszt. Még a tüntetést, mint lehetőséget is megtaláljuk a felsorolt szempontok között. Néhány publikált adat a célterületen lakók szemléletének érzékeltetésére: A lakosság aktív részvételének és a fejlett gyűjtési rendszernek köszönhetően Pécsett 12%-os az újrahasznosítható anyagok kinyerése a kommunális hulladékból, amely jóval az országos átlag felett (4-5%) van, vagyis a célterületen a lakosságban 10

11 nagy a hajlandóság a környezettudatos viselkedésmódra. / content&task=view&id=116&itemid=83/ A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás szervezésében 2006-ban elindult egy modern rendszer kialakítása, mely a háztartásokon belül a kétkannás hulladékgyűjtés által valósítja meg a szerves hulladék külön kezelését, összegyűjtését. Két településen: Téten és Öttevényen lett a rendszer bevezetve, ahol a kezdetekben 50%, majd 2007-ben már 80%-os volt a lakosság részéről a módszer alkalmazása. / Korunk fogyasztói társadalmában, amikor óriási reklámzajban kell üzeneteinket eljuttatni a lakossághoz, nehéz szemléletváltozást elérni. A kampány rendkívül magas tetszési és motivációs indexe azonban azt mutatja, hogy van befogadó készség a környezetvédelemre nevelő kampányok iránt mondta Atkári Csaba, a kutatást készítő TNS Hungária Kft. tanácsadója. A lakosság szemléletformálása és motivációja terén persze akad még tennivaló bőven, hiszen a lakosság nem szelektáló része is bevonható lenne a gyűjtésbe. Sajnos továbbra is jelentős azok aránya is, akik az ismeretek és a proaktív attitűd hiánya miatt nem gyűjtenek szelektíven. A nem gyűjtők 12 százalékának nincs ideje a gyűjtésre, 6 százaléka nem tudja, hol vannak a gyűjtőhelyek, további 10 százalék pedig nem tartja fontosnak a környezetvédelmet. Szomorú tény, hogy a felmérésben vizsgált két év alatt 5 százalékról 12 százalékra nőtt azok köre, akik azon tévhit miatt utasítják el a szelektív gyűjtésben való részvételt, hogy a hulladékokat az elszállításnál összeöntik. px a fenntarthatóságnak kizárólag a környezeti dimenziójára fókuszálva: A Nyugat-dunántúli régióban ugyan magas a kistelepülések száma (22%), ezeknek azonban közel 30%-a környezetszennyezésre nem érzékeny felszínre települt. A régió levegőminőségét a közlekedés, a lakossági fűtés és az ipari termelés határozza meg Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár levegőjében a SO 2 -koncentráció csökkenő tendenciáját. Ezzel szemben a városokban a NO 2 - koncentrációjának trendje emelkedést mutat, amelyet döntően a földgáztüzelés és a közlekedés idéz elő. A települések környezetterhelését növeli az a tény, hogy a szennyezésre fokozottan érzékeny területen található a régió egyetlen fölötti lakónépességű települése Győr. 11

12 Az Észak-alföldi régióban ben öt egyedi projektet indítottak környezetvédelmi céllal, amelynek a települések jelentős környezetszennyezését kezdték meg felszámolni 52 millió forintos támogatással. Ezek Kállósemjén, Debrecen és Nyírlugas térségében galvániszap-lerakatok megszüntetésére, folyékonyhulladékelhelyező telep által okozott környezetszennyezés feltárására és felszámolására, valamint különböző ipari üzemekből származó fenol által okozott környezetszennyezés feltárására irányultak. A régió legnagyobb településén, Debrecenben a települési szilárd hulladék gyűjtését és lerakását az A.K.S.D. osztrák vegyes vállalat formájában korszerűen oldották meg. Így ellátja számos környező kistelepülés hulladékkezelési feladatát is. Tanulságos, hogy a korábbi hulladéklerakó helyre biogáz kinyerő rendszert építettek. Pécs környezetszennyezésre fokozottan érzékeny területen fekszik. A kistelepülések alacsony lélekszáma ellenére a teljes népesség több mint 41%-a él a környezetszennyezésre fokozottan érzékeny településeken. A Dél-dunántúli régió érzékeny és fokozottan érzékeny területeit különösen délkeleti térségében sújtja a környezetterhelés, mert Baranya megye a régió legiparosodottabb területe, ahol két erőmű (Pécs, Komló), egy cementgyár (Beremend), a legutóbbi időkig működő bányák (Komló, Pécsbánya) és egyéb ipari tevékenységek (főleg Mohácson, Komlón és Siklóson) szennyeznek. A régió legszennyezettebb települése Pécs, amit az erőmű, a közlekedés és a város földrajzi elhelyezkedése idéz elő. A vizsgált települések levegőjében a NO 2 és a por a meghatározó légszennyező anyag, éves átlag immissziójuk megközelíti vagy meghaladja a vonatkozó határértékeket. A nyári félévekben nagyobb az ülepedő por immissziója, mint a fűtési félévekben. A NO 2 koncentrációja a fűtési és nem fűtési félévekben nem mutat változást, ami közlekedési eredetre utal. (foldrajz.ttk.pte.hu/kornyezet/tematikak/moregiok.doc )) Más által publikált kutatási eredmények: A megújuló energiaforrások (víz- és szélerőművi villamos energia, tűzifa és az egyéb megújuló energiaforrások) termelése gyorsuló ütemben emelkedik, a évi 78,4 PJ az előző évinél 17%-kal, a három évvel korábbinál 50%-kal több volt. A megújuló energiaforrások a hazai energiatermelés 18%-át, az energiafelhasználás 7,5%-át adták. A felhasználás aránya alig marad el az unió évi 8%-os mutatójától. A települési szilárd hulladék begyűjtése 2008-ban döntően (85%) hagyományos keretek között történt, 15%-át gyűjtötték szelektíven, ami az előző évhez képest 6 százalékpontos emelkedést jelent. A hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 92%. A hulladéknak 15%-át újra felhasználják vagy komposztálják, 9%-át elégetik. Az égetéskor keletkező mérgező gázok és salak azonban újabb 12

13 környezeti ártalmakhoz vezet, csakúgy, mint a lerakás (73%). Ez utóbbi a legkevésbé környezetbarát kezelési mód, mivel nemcsak a levegőt és a talajvizeket szennyezi, de értékes területek elvesztéséhez és megnövekedett forgalomhoz is vezet. (KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010) Szerves frakció a kommunális hulladékban: Magyarországon a hulladékok szerves frakciójának felhasználása elenyésző, vagyis nincs újrahasznosítva. Mennyiségét az alábbi adatok mutatják: A legjelentősebb a települési szilárd hulladékok szerves frakciója, amelyből mintegy 5,5-6 millió köbméter (1,8-2,4 millió tonna) keletkezik. A második csoport a szennyvíziszapok (mintegy 1 millió tonna), a harmadik a nem veszélyes termelési biohulladékok ( tonna). A három hulladékcsoport Magyarországon összesen mintegy 3,5-4 millió tonna komposztálható nyersanyagot jelent, amelyek jelentős része biokonverzió révén újrahasznosítható lenne. Magyarországon az európai átlagnak megfelelően egy évben fejenként kb kg hulladékot termelünk háztartásunkban, ennek a papírhulladékok nélkül 35 %-át teszi ki az úgynevezett biológiai hulladék, amely házi komposztálással, vagy szelektív gyűjtés esetén komposzttelepeken könnyedén hasznosítható lenne. Ez fejenként évente mintegy 150 kg-t, de országos szinten több mint 1,5 millió tonnát jelent, amely óriási mennyiség, de sajnos ma még ennek elenyésző részét, kevesebb, mint 10 %-át hasznosítjuk, a legnagyobb részt továbbra is hulladéklerakóba visszük. / Biokonverziós technológiák fejlesztése a kommunális és mezőgazdasági hulladékok, valamint csomagolóanyagok újrahasznosítására biokonverzio.pdf/ / o A célterületen a probléma megoldására tett korábbi erőfeszítéseket (pl. korábbi kampányok). Megújuló energiával a szegénység ellen címmel indított kampányt az Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület Pécsormánságon, melynek célja volt a megújuló energia szegények számára való bevezetése. Somogyvári Márta a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának docense, az Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület elnöke, mint a program egyik szervezője így nyilatkozott a projektről: Ha az egész életmódunkat más alapokra helyezzük, s benne az energiához való viszonyunkat is áttervezzük, nagyon földközelivé válik a kérdés. Nem kell rögtön hatalmas léptékekben és berendezésekben, modern megoldásokban gondolkodni. Meggyőződésem, hogy a szegény anyagi körülményű családok is részesei lehetnek az alternatív energiák adta lehetőségeknek megfelelő felkészítés 13

14 révén. Ma a hagyományos biomassza-felhasználás, magyarul a fa elégetése a legjellemzőbb a vidéki területeken. Sajnos azok a kályhák és tűzhelyek, amelyeket például az Ormánságban használnak, katasztrofális állapotban vannak, nagyon rossz hatásfokkal működnek; nagyon rossz a levegő ezekben a házakban. Ezért szükség lenne olyan kályhák elterjesztésére, amelyekben tökéletesebb az égés, így kevesebb tüzelőanyag kell hozzá, és kevésbé szennyezi a levegőt. Egy ilyen úgynevezett rakátakályhát kísérletképpen fémhulladékból megépítettünk, és nagyon jól működik annál az ötgyerekes családnál, ahova beállítottuk. E kályha bekerülési költsége, vagyis az anyagár a vastelepen megvéve az anyagot hozzá kb. 17 ezer forint volt. Addig, amíg a Mecseki Erdészet a fakitermelés során lehetőséget ad az itt élő szegény családoknak az ágfa összegyűjtésére és megvételére, még hozzájutnak ezek az emberek a fához, de már így is sokszorosan több a jelentkező, mint amire lehetőség van. Az, hogy mi történik egy-egy faluval, amikor a környező erdőkben már nem lesz kitermelés, nem tudja senki. Házi készítésű napkollektor kivitelezése sem lehetetlen vállalkozás; fekete KPM-csövekből és fekete hordóból egy-egy egyszerű változata könnyen elkészíthető. Egyesületünk szervezésében az elmúlt nyáron napkollektor-építő tábort szerveztünk, ahol gyerekek és felnőttek napkollektort, napkályhát, aszalót építettek. ( Ez a megoldás nemcsak a megújuló energiák alkalmazását segíti elő, de egyben a hulladékokból való építéssel az újrahasznosítást is. Lakótelepek energiaellátása: A lakótelepek igen nagy mennyiségű energiát használnak fel koncentráltan. Egy pozitív példa révén szemléltetnénk egy lehetséges irányt: A hejőcsabai lakótelepen (Észak-Alföldi régió) 319 lakás fűtés- és használati melegvíz-ellátását biztosítják a biogázból, a korábbi két földgáztüzelésű kazán továbbra is megmarad az üzembiztonság fenntartása érdekében. A hulladéktelepet 2006-ban rekultiválták, a lefedett kommunális hulladék nagy mennyiségben tartalmaz szerves anyagokat, ezt hasznosítják a lakótelep energiaellátásánál. Káli Sándor, Miskolc polgármestere az avatáson hangsúlyozta: a földgáztól való függés is indokolta a beruházást, és a hasznosítás révén a levegő szennyezettsége is csökken. A projekt teljes megvalósulása után évente köbméter földgáz takarítható meg, és átlagosan mintegy kilowattóra megújuló bázisú villamos energia termelése várható. (MTI) / A problémát okozó viselkedésminták legjobb elérhető alternatívái: - A különböző viselkedésminták környezeti terhelése: 14

15 a) hagyományos fűtési módszerek: A hazánkban felhasznált energia harmadát a lakosság fogyasztja el fűtés, vízmelegítés, főzés, világítás valamint a háztartási berendezések működtetése során. Az ehhez szükséges energia előállítása során keletkező szén-dioxid a teljes hazai közvetlen széndioxid-kibocsátás 29 százaléka. Ezt csak kevéssel előzi meg a közlekedés (31 százalék), az ipar és a szolgáltató szektor további százalékkal, a mezőgazdaság pedig 4 százalékkal járul hozzá a széndioxid-kibocsátáshoz. A tanulmány szakértői szerint hazánkban és a hasonló gazdasági helyzetű országokban a lakossági energiafelhasználás terén van a legtöbb lehetőség az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. A levegő szennyezettségére vonatkozó adatok: m.e Szén-dioxid (C0 2 ) Szén-dioxid (C0 2 ) ETS szerint millió t 5,93 5,92 5,65 6,56 5,29 millió t 4,09 4,00 4,09 6,39 5,14 Metán (CH 4) T n.a. n.a. n.a. 279,0 437,0 Közvetlen ÜHG kibocsátás (C0 2 ekv.) millió t n.a. n.a. n.a. 6,56 5,30 Ózonkárosító anyagok (ODS) T n.a. n.a. n.a. 2,0 3,3 Kén-dioxid (S0 2 ) T , , ,08.804,74.389,4 Nitrogén-oxidok (NO X ) T 6.027, , , ,23.938,4 Illékony szerves vegyületek (VOC) T 5.395, , , ,83.683,2 Veszélyes légszennyező anyagok (HAP) T n.a. n.a. n.a. 104,7 90,9 Szén-monoxid (CO) T 1,136, ,0 869,0 824,5 880,8 Szilárd részecskék (PM) T 405,0 412,0 336,0 298,2 204,8 15

16 ladek/legszennyezes/ b) megújuló energia alkalmazása: A megújuló energiák felhasználás során nem keletkezik káros CO 2 kibocsátás, mint a fosszilis energiahordozók elégetése során. Így környezeti terhelésük is jóval alacsonyabb. A hőszivattyú alkalmazásával érhető el az elterjedt fűtési módszerek közül a legkisebb környezeti terhelés. A hőszivattyús fűtési rendszerek elektromos energia igénye jóval alacsonyabb minden más, villanyáramot használó fűtési megoldásnál. Működtetésükhöz kizárólag elektromos áramra van szükség, fosszilis tüzelőanyagra (például fára, szénre vagy földgázra) nincs. Nem bocsátanak ki füstöt, sem más káros anyagot. A rendszer a fűtés mellett akár 55 C-os melegvíz előállítására is alkalmas. A hőszivattyús rendszerek a környezeti jellemzően a talajban jelen lévő hőt hasznosítják. Gazdaságosságuk kulcsa, hogy a környezetben meglévő hőmérsékletkülönbségekből képesek kinyerni a fűtéshez szükséges energia tekintélyes részét, akár 75%-át. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fűtés és hűtés, illetve melegvíz előállítás teljes energiaszükségletének mindössze 1/4-ét kell vezetékes árammal fedezni, a többi azaz a teljes energiaigény akár 3/4 része Földünk ingyenes hőenergiája. A legtöbb hőszivattyú a talaj és a levegő hőmérséklete közötti különbséget használja ki, de pusztán a levegőből is még télen is kinyerhető a megfelelő mennyiségű hőenergia. ( - fenntarthatósági probléma kezelésére vonatkozó kutatási adatok Az IPCC IV. Értékelő Jelentése szerint az átmeneti gazdaságokban az összes energiavégfelhasználó szektor közül a lakossági szektorban van a legnagyobb CO 2 - kibocsátás-csökkentési potenciál. A lakossági kibocsátás-csökkentésbe és energiahatékonyságba történő beruházások a CO 2 -kibocsátás csökkenésének értékén túl másodlagos hasznok széles spektrumát eredményezhetik. Az elkerült CO 2 mennyiségének szempontjából a régi családi házak hőgazdálkodásának és fűtési hatékonyságának javítása adja a legnagyobb potenciált a lakossági szektorban. Ennélfogva a pelletbojlerek vagy a napenergiára épülő fűtési rendszerek felszerelése adják a lehetőségek legnagyobb részét, ez körülbelül 3,1 millió tonna CO 2 az alapkibocsátáshoz viszonyítva. A hőszivattyúk illetve a kondenzációs bojlerek felszerelése az ilyen jellegű háztartások esetében szintén nagyon jelentős potenciált nyújthat elérheti rendre az 1,8, illetve 0,6 millió tonna CO 2 -t. (Aleksandra Novikova Dr. Ürge-Vorsatz Diana: SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS költségeik A MAGYARORSZÁGI LAKOSSÁGI SZEKTORBAN) 16

17 Az épületek üzemeltetéséhez kapcsolódó energiafelhasználás hatékonyabbá tételével 2025-re akár 7-8 százalékkal is csökkenthető a lakossági eredetű széndioxid-kibocsátás. Bár ez önmagában valószínűleg nem sokakat motivál arra, hogy ilyen irányú lépéseket tegyen, az talán már meggyőzőbb, hogy jelentősen csökkenthetjük a fűtés- és a villanyszámlát is, azaz pénzt is megtakaríthatunk. A Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatói a tanulmányban a szükséges lépéseket, azok költsége szerint, három csoportra különítve mutatják be. Úgy vélik, a leghatékonyabb (vagyis a legnagyobb anyagi haszonnal járó) és mellesleg legegyszerűbb lépés, ha a hagyományos izzókat energiatakarékos, kompakt fénycsövekre cseréljük, valamint ha kiküszöböljük a televízió és a számítógép készenléti (standby) állapotban történő energiafogyasztását. A szakértők becslése szerint csak a hagyományos izzók energiatakarékosra történő cseréjével, Magyarországon évente 935 GWh energia takarítható meg, ami 305 ezer tonnával csökkentené a széndioxid-kibocsátást. Megdöbbentő, hogy milyen sok energia szökik meg például a televíziók, számítógépek kikapcsolása után, az ún. készenléti (standby) üzemmódban (ezt jelzi a készüléken vagy a képernyőn villogó kis piros vagy zöld lámpa). A kutatók becslése szerint a magyarországi háztartások éves energiafogyasztásának átlagosan 8 százalékát adja a standby üzemmód. Ezek kiküszöbölésével (a készenléti állapot kikapcsolásával; vagy olyan gépek használatával, amelyeknél nincs ilyen üzemmód) évente mintegy

18 GWh energiát takaríthatnánk meg, amivel 266 tonnával csökkenthetnénk az éves széndioxid- kibocsátást. Szintén a hamar megtérülő beruházások közé tartozik, ha a régi energiapazarló háztartási gépeket (pl. hűtőszekrény, mosógép, fagyasztó) kisebb energiaigényűre cseréljük, valamint leszigeteljük a falakat, a pincét és a padlást. A tanulmány szerint ezeknek a beruházásoknak a megvalósítása 2008 és 2025 között országos szinten összesen közel 12 milliárd euróba kerülne, az így nyert energia-megtakarítás értéke viszont 19 milliárd eurót tenne ki, és mindezzel évente 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne elkerülni. Ez az érték a teljes magyarországi széndioxid-kibocsátás 7-8 százaléka. A tanulmány természetesen foglalkozik a költségesebb megoldásokkal is: ajtók, ablakok cseréje, táv- és központi fűtéssel ellátott háztartásokban az egyedi mérés kialakítása, napenergiára épülő fűtési- és vízmelegítési rendszerek kiépítése. Ezekkel a lépésekkel viszont már csak további mintegy 2 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne elkerülni. A tanulmány által bemutatott lépések nagyon jól cáfolják azt a széles körben elterjedt tévhitet miszerint a környezetvédelem drága mulatság. Láthatjuk, hogy számos olyan egyszerű lépés van, amely viszonylag kevés kiadással, de a környezet és így a mi számunkra is annál nagyobb haszonnal jár, a pénztárcánkról nem is beszélve. ( - A célterületen az alternatív viselkedésminta elterjedését lehetővé tevő infrastrukturális háttér rendelkezésre állása Bemutatjuk a megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközök elérhetőségét elsősorban a megyeszékhelyre fókuszálva. Továbbá a szelektív hulladékgyűjtés helyi lehetőségeinek igazolása az alábbiak szerint: a) Baranya megyében Qv-Thermo Solar Épület gépészeti és környezetvédelmi Kft. (7629 Pécs) Tevékenységi kör: Melegvíz-előállítás, fűtésrásegítés napenergiával (napkollektor); Áramtermelés napenergiával (napelem); Áramtermelés, vízszivattyúzás szélenergiával (háztartási méretű szélturbina); Áramtermelés szélenergiával (ipari, nagyteljesítményű szélerőmű); Hőszivattyú, geotermikus energia hasznosítás; Vízenergia hasznosítás; Szolár építészet, környezetbarát építőanyagok; Tanácsadás; Biológiai szennyvízkezelő berendezések. ( napkollektor/) 18

19 EFEGON BT Baranya, 7632 Pécs, Etelka u. DÖRNYEI ÉS TÁRSAI BT Baranya, 7634 Pécs, Márton u. CSIZI-BAU KFT. Baranya, 7626 Pécs, Felsővámház u. MURÁNYI ÉPÜLETGÉPÉSZET KFT Baranya, 7622 Pécs, Verseny u. INTERTHERM KFT. Baranya, 7630 Pécs, Táltos u. SZUÉSZ ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Baranya, 7630 Pécs Zsolnay Vilmos u. ELVGÉP ÉPÜLETGÉPÉSZ ÉS VILLAMOS KKT. Baranya, 7631 Pécs, Füzes Dülő BARANYASOLÁR KFT. Baranya, 7621 Pécs, Jókai u. HŐ-KAR ÉPÜLETGÉPÉSZ KFT Baranya, 7622 Pécs, Nyírfa u. A pécsi székhelyű BIOKOM Kft. szervezi Baranya megyében a hulladékok elszállítását. Szakmai tájékoztatója szerint 2007-ben t hulladékot szállítottak válogatóműbe, és m 3 zöldhulladék került külön begyűjtésre és komposztálásra. A kihelyezett lakossági szelektív gyűjtőedények (8 db 1 termékes, 4 db 2 termékes, 167 db 3 termékes és 9 db 4 termékes gyűjtőpont), a családi házas övezetekben rendszeresített ún. házhoz menő járat lehetővé teszik a hasznosítható anyagok teljes körű szelektív gyűjtését. a) Hajdú-Bihar megyében Eurovent 2000 Kereskedelmi és Tanácsadó Kft. (4026 Debrecen, Hunyadi J. u.) Tevékenységi kör: Melegvíz-előállítás, fűtésrásegítés napenergiával (napkollektor); Hőszivattyú, geotermikus energiahasznosítás; Tanácsadás. Napenergia 2002 kereskedelmi szolgáltató BT (4030 Debrecen, Poroshát út.) Épületgépészet és napenergia-hasznosító rendszerek, melegvíz-fűtésrásegítő rendszerek tervezése, kivitelezése. Solar-D Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4033 Debrecen, Sámsoni út) 19

20 Tevékenységi kör: Melegvíz-előállítás, fűtésrásegítés napenergiával (napkollektor); Áramtermelés napenergiával (napelem); Áramtermelés, vízszivattyúzás szélenergiával (háztartási méretű szélturbina); Szilárd biomassza hasznosítás (kazán, faapríték, brikett, pellet stb.); Hőszivattyú, geotermikus energiahasznosítás; Szolár építészet, környezetbarát építőanyagok; Tanácsadás; Információszolgáltatás, ismeretterjesztés, rendezvényszervezés; Épületgépészeti kereskedelem és kivitelezés. ( kollektor/) BETONTECHNIK EGER KFT. Hajdú- Bihar, 4030 Debrecen, Szabó K. u. GORI- ARCHI-STÚDIÓ ÉPÍTÉSZETI KFT. Hajdú-Bihar, 4032 Debrecen, Mikszáth K. BIMF IPARI ÉS KERSKEDELMI KFT. Hajdú- Bihar, 4030 Debrecen, Gázvezeték u. THERMO-SOLAR KFT. Hajdú-Bihar, 4033 Debrecen, Huszár Gál u. EUROVENT 2000 KFT. Hajdú-Bihar, 4026 Debrecen, Batthyány u. NAPTECHNIKA Hajdú-Bihar, 4031 Debrecen, Szoboszlói u. OK-SZER Hajdú-Bihar, 4033 Debrecen, Budai Nagy Antal u. A Hajdú-Bihar megyei hulladékgazdálkodási rendszer felépítése: A megyei rendszerben három gyűjtőkörzet jön létre debreceni, hajdúböszörményi és berettyóújfalui központokkal. Debrecenben a meglévő hulladékkezelő telep bővül a projekt keretében, míg Hajdúböszörmény és Berettyóújfalu határában új, korszerű hulladékkezelő telepek épülnek. Az egyes telepeken megvalósul a szelektíven gyűjtött hulladékok utóválogatása, a szerves hulladék komposztálása, valamint a nem hasznosítható hulladék-összetevők biztonságos lerakása és tömörítése a szigetelt lerakó térben. A régi hulladéklerakók felszámolása A jelenleg nem megfelelő műszaki feltételekkel működő lerakók a projekt keretében bezárásra és felszámolásra kerülnek. Hajdú-Bihar megyében háztartásban évente több mint félmillió m 3 lakossági szilárd hulladék keletkezik. A háztartási hulladék jelentős része ma megfelelő szigetelés nélküli lerakókba kerül, melyek potenciális veszélyforrást jelentenek a talajra és a felszíni, felszín alatti vizekre. Az AKSD Kft. Debrecenben évek óta végez lakossági szelektív gyűjtést a településeken létesített gyűjtőszigeteken, eddig több mint 100 db gyűjtősziget került kialakításra. Az egyes hulladék típusok átlagos megoszlása Debrecenben a vegyesen gyűjtött háztartási hulladékban az AKSD Kft. hulladék analízise alapján (kerekített adatok): 20