Vállalati információs rendszerek

Átírás

1 Dr. Holyinka Péter Vállalati információs rendszerek BMF NIK Budapest, augusztus 6. Kézirat gyanánt

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, alapfogalmak A külső információs kapcsolatok Cikkek és készletek: folyamatok, adatmodell Vevők és szállítók: folyamatok, adatmodell A vevők kiszolgálása: folyamatok, adatmodell Beszerzés: folyamatok, adatmodell Számlázás, szállítólevél készítés, kapcsolódó feladatok: folyamatok, adatmodell A vevői folyószámla: folyamatok, adatmodell A szállítói folyószámla: folyamatok, adatmodell Pénzügyi kapcsolatok Kódok a rendszerben Rendszer szerviz funkciók A külső kommunikáció módja Irodalomjegyzék 54. Budapest, /54

3 1. Bevezetés, alapfogalmak Dr. Holyinka Péter: Vállalati információs rendszerek A segédlet gazdálkodó szervezetek (vállalat, cég, vállalkozás) információs rendszerének célkitűzéseivel és megvalósítási kérdéseivel foglalkozik. Az anyag további részeiben a gazdálkodó szervezet kifejezés helyett a zárójelben felsorolt elnevezéseket szinonimaként használjuk. A cég tevékenységét tekintve lehet gyártó-, kereskedő-, szolgáltató cég, illetve végezheti ezen tevékenység típusok kombinációit is. Minden vállalat tevékenységét az üzleti célkitűzések határozzák meg. Az üzleti célkitűzések eléréséhez üzleti folyamatokat határoz meg, minden üzleti folyamat elvégzendő tevékenységek szabályozott sorozata. A folyamatok, tevékenységek elvégzéséhez egy szervezetet kell létrehozni, a szervezetben minden folyamathoz és tevékenységhez felelőst kell kijelölni. Ahhoz, hogy a cég a gyorsan változó környezeti kihívásoknak megfeleljen, üzleti folyamatait időről-időre felül kell vizsgálnia, újra kell szerveznie. (BPR = Business Process Reengineering, illetve BE = Business Engineering.) A sikeresen végrehajtott BE biztosítja, hogy az üzleti folyamatok kulcsfontosságú lépései az adott körülmények között maximálisan hatékonyak, rugalmasan reagálóak és szolgáltatás orientáltak legyenek. E végeredmény eléréséhez a vállalatnak - törekednie kell, hogy vevői és szállítói számára értéket teremtsen, - integrálnia kell valamennyi kritikus üzleti folyamatát, - egyedi feladatok helyett teljes üzleti folyamatokat kell a vezetésre bíznia, - egyszerűsíteni kell, vagy teljesen kiiktatni az üzleti tevékenységek bonyolult láncolatait. Ily módon a BE hat az üzleti folyamatokra, a vezetési módszerekre, a feladatleírásokra, és a szervezeti felépítésre. [1] A folyamatban meghatározó szerepet játszik az Információ Technológia. Az IT az alkalmazott eszközök, technikai eljárások és ismeretek összessége: - az adatgyűjtés, adattárolás, adatfeldolgozás, információtovábbítás módja, Budapest, /54

4 - az alkalmazott technikai eszközök összessége, (hardver, szoftver, hálózatok, alkalmazói rendszerek). [2] Az IT erőforrások osztályozása (Information Audit and Control Foundation és az IT Governance Institute) szerint: - Data: a vállalatnál előforduló adatok a legszélesebben értelmezve (papíralapú, elektronikus, hang, kép, stb.), - Application Systems: a manuális és automatizált eljárások összessége, - Technology: a hardver, az operációs rendszerek, az adatbáziskezelő rendszerek, a hálózati eszközök, multimédiás eszközök, stb., - Facilities: az információs rendszert támogató összes rendelkezésre álló berendezés, szolgáltatás, - People: a személyzet és mindazon képessége, mellyel az információs rendszert tervezi, működését szervezi, beszerzi/fejleszti, bevezeti, működteti, és működését felügyeli. [3] (Az egyes kifejezések jelentésének hűségének megőrzése miatt a felsorolásban az eredeti angol szavakat szerepeltetjük.) A fenti bevezető után jelen anyag a cégek üzleti folyamatainak vázlatos ismertetése mellett a folyamatokat támogató információs rendszerrel, annak elvárt működésével és szolgáltatásaival foglalkozik. Fentiek tükrében az információs rendszer az információk, adatok, eljárások (manuális és automatizált) szervezett rendszere, célja az üzleti célok elérésének hatékony, elvárt szintű támogatása. Az üzleti folyamatok információval szemben támasztott követelményei: - effectiveness: az üzleti folyamat szempontjából releváns, korrekt, konzisztens, melyet megfelelő időben és minőségben nyújt a rendszer, - efficiency: az információ ellátás az erőforrások optimális felhasználásával történik, - confidentality: az információ védelme az illetéktelen hozzáféréstől, - integrity: az információ az üzleti elvárásoknak megfelelően teljes, pontos, Budapest, /54

5 - availability: mind az információk, mind az IT erőforrások az üzleti folyamatok igényének megfelelő időpontban történő rendelkezésre állása, - compliance: az üzleti folyamatokat érintő, kívülről előírt üzleti kritériumoknak (törvények, szabályozások, szerződések, stb.) való megfelelés, - reliability: a menedzsment információ ellátása olyan hogy eleget tudjon tenni működtetési és beszámolási kötelezettségeinek. [3] (Itt ismét az eredeti angol kifejezéseket szerepeltetjük, a már korábban említett okból). Megjegyezzük, hogy az egyes követelmények egymással átfedő módon érvényesülhetnek. Ahhoz, hogy a szolgáltatott információ folyamatosan kielégítse az üzleti követelményeket, az erőforrások működtetésére vonatkozóan kontrollokat (ellenőrzési intézkedéseket) kell definiálni, bevezetni, és alkalmazni. Az üzleti folyamatokhoz kapcsolódó alapfogalmak A cég tevékenységének gyakorlása közben külső partnerekkel tart kapcsolatot, ezek a vevők, illetve a szállítók. A cég az általa beszerzett, illetve előállított terméket, vagy szolgáltatást a vevők számára értékesíti, az értékesítéshez szükséges termékeket-, illetve gyártás esetén anyagokat, alkatrészeket a szállítóktól vásárolja meg. A vásárlási folyamatokat, miként valamennyi anyagi folyamatot, információs folyamatok kísérik, az információk első megjelenési formája általában egy papíralapú bizonylat. Vásárlás esetén ez lehet szállítólevél és számla. A szállítólevél az átvett áruk tételes felsorolása mellett az átadás-átvétel (teljesítés) igazolására szolgál. A számla tartalmazza az áru ellenértékeként fizetendő összeget, kiállítása kötelező, a kifizetés csak ennek alapján történhet. A számla kiegyenlítése történhet készpénzzel, vagy banki átutalással, ennek megfelelően a számla fizetési módja lehet készpénzes, vagy átutalásos. Átutalásos fizetési mód esetén a szállító áruhitelt nyújt vevőjének, így fokozottan kell figyelnie e számlák kiegyenlítését. Ennek módja az átutalásos számlák külön nyilvántartásba vétele, e nyilvántartást folyószámlának nevezzük. Vevőink tartozását a vevői folyószámlán, Budapest, /54

6 szállítóink felé fennálló tartozásainkat a szállítói folyószámlán tartjuk nyilván. Értékesíthetünk készterméket, részegységeket, alkatrészeket, anyagokat. Ezeket összefoglaló névvel cikkeknek nevezzük. A cikkek cégnél rendelkezésre álló mennyisége alkotja az anyagi készletet, vagy röviden a készletet. A készlet lehet szabadon felhasználható, azaz szabad készlet, illetve valamely konkrét célra már felhasználásra tervezett, azaz foglalt készlet. A cég termékei iránti konkrét vevői érdeklődést vevői ajánlatkérésnek nevezzük. A szállítóink termékei iránti érdeklődésünk a szállítói ajánlatkérés. Megfelelő ajánlati válasz esetén vevői-, illetve szállítói megrendelés készül, mely visszaigazolás esetén szerződéses kapcsolatot jelent a partnerek között. A szállító a megrendelt termék rendelkezésre állása esetén szállítási értesítést küld partnerének. Törvényi előírás szerint minden működő cég köteles számlavezető bankjánál folyószámlát nyitni. E folyószámlára érkeznek a vevői átutalások, erről a számláról egyenlíti ki bankunk - átutalási megbízásunk alapján szállítói tartozásainkat. E tranzakciókról a bank banki értesítést (folyószámla kivonatot), illetve időszakonként egyenleg-értesítőt küld. Adófizetési-, járulékfizetési kötelezettségünknek a pénzbeli teljesítés mellett bevallás útján teszünk eleget az állami-, önkormányzati-, illetve társadalombiztosítási szervek ("hatóságok") felé. A vevők, szállítók, bankok, "hatóságok" egy cég legfontosabb külső partnerei, a bevezetőben vázolt bizonylatok a külső (kimenő, illetve bejövő) információhordozók. Az információs rendszerben szereplő objektumok (pl.: vevők, cikkek, stb.) számos tulajdonsággal rendelkeznek, melyeket adataik írnak le. Az egyes objektumokra tulajdonságaikkal együtt történő hivatkozás könnyebbé tételére az objektumokat kódokkal azonosítjuk. Az azonosításhoz szükséges, hogy az objektum és kódja között kölcsönös Budapest, /54

7 és egyértelmű megfeleltetést hozzunk létre, más szavakkal a kód egyedi azonosító. Az információs rendszerbe folyamatosan kerülnek be külső és belső adatok, melyeket tárolunk. Megváltozásuk, elévülésük esetén az információs rendszernek mindig rendelkeznie kell az új adatok felvitele, a meglévő adatok módosítása és - törlése, valamint az informálást biztosító lekérdezés funkciókkal. Adott vállalat valamennyi feldolgozását, számítástechnika és a telekommunikáció együttes alkalmazásával megvalósító, egységes információs rendszert integrált vállalatirányítási információs rendszernek nevezzük. Az integrált rendszerben a funkciók, tevékenységek nem keverednek és nem duplikálódnak, a feldolgozás egyes lépései úgy adják tovább az információt, hogy közben nem változik az eszköz, nincs többszörös adatbevitel. Az anyag a továbbiakban az IT erőforrások közül az adatok, alkalmazói rendszerek, emberi tényező (data, application systems, people) hármasra koncentrál. Budapest, /54

8 2. A külső információs kapcsolatok Minden vállalkozás egy rendszer, mely kapcsolatot tart a külvilággal, tehát nyílt rendszer. Más szavakkal a rendszer határain keresztül anyagi javak, információk, stb. áramlanak. Információs rendszerről lévén szó, a következőkben az információk áramlását vizsgáljuk. Beszélünk kimenő- és bemenő információkról, melyek a rendszer határain átmenő adatfolyamok. A kimenő információk forrása a cég, nyelője lehet a vevő, a szállító, a bank, a "hatóság. A bemenő információk nyelője a cég, forrása lehet a vevő, a szállító, a bank a "hatóság". Az információ-kapcsolati modellt az 1. ábra szemlélteti, az egyes adatfolyamok megnevezését, az ábrában alkalmazott rövidítéseket az 1-4. táblázatok tartalmazzák. Bemenő információk vevői ajánlatkérés (VAK) vevői megrendelés (VM) vevői megrendelés módosítása (VM) 1. táblázat: vevői információk Kimenő információk ajánlati válasz (VAV) visszaigazolás (VMV) visszaigazolás módosítása (VM) szállítási értesítés (VSÉ) szállítólevél (VSL) számla (VSZ) Bemenő információk ajánlati válasz (SAV) visszaigazolás (SMV) visszaigazolás módosítása (SMV) szállítási értesítés (SSÉ) szállítólevél (SSL) számla (SSZ) 2. táblázat: szállítói információk Kimenő információk szállítói ajánlatkérés (SAK) szállítói megrendelés (SM) szállítói megrendelés módosítása (SM) Budapest, /54

9 Értelemszerűen a szállítói és vevői oldal információi szimmetrikusak. Megjegyzendő, hogy a táblázatban csak az alapvető információk vannak feltüntetve, és a táblázat az időrendi sorrendet nem minden esetben tükrözi. A gyakorlatban egy-egy adatfolyam el is maradhat. Bemenő információk értesítés átutalásokról (ÁTU) egyenlegértesítő (EGY) értesítés kamatokról (KAM) értesítés kifizetésekről (KIF) értesítés feltételek változásáról (VÁL) értesítés befizetésekről (KIF) 3. táblázat: banki információk Kimenő információk átutalási megbízás (ÁMB) lekötési rendelkezés (LEK) készpénzfelvételi igény (KPI) készpénz-befizetési igény (KPI) Természetesen az itt közölt információk az alapvető adatfolyamok, esetenként egyéb "információváltásra" is sor kerülhet. Bemenő információk folyószámla kivonatok (KIV) fizetési meghagyások (FIM) értesítés késedelmi pótlékokról (KÉS) adatközlési felhívások (ADF) 4. táblázat: "hatósági információk" Kimenő információk adóbevallások (AB) TB jelentések (TB) adatközlések (ADK) Csak az alapvető információkat soroltuk fel. Az egyes információk szolgáltatását törvény írja elő. ( compliance ) Budapest, /54

10 Vevők Szállítók VSL VMV VAK SAV SSL VM SAK SSÉ VSÉ VAV SM VSZ SSZ ÁTU A vállalat ÁTU KIF KIV KÉS EGY LEK TB VÁL ADK FIM KAM AB ADF KPI A vállalat bankja Hatóságok 1. ábra: külső információ kapcsolati modell Budapest, /54

11 3. Cikkek, készletek: folyamatok, adatmodell A vállalkozásban előforduló késztermékek, félkész termékek, alkatrészek, anyagok segédanyagok összefoglaló elnevezése a cikk. A cikkek a vállalkozás vagyonának anyagi készletek elnevezésű komponensét alkotják. Minden cikk számos tulajdonsággal bír, a tulajdonságokat adatokkal írjuk le. Ezeket az adatokat kapcsolja össze a cikk azonosító kódja, a cikkszám. A cikkek alapvető adatai: cikkszám, megnevezés, KSH szerinti azonosító kód, mennyiség egység, nyilvántartási egységár (mely saját előállítás esetén önköltség, vásárlás esetén beszerzési egységár), eladási egységár, az Általános Forgalmi Adó (továbbiakban: ÁFA) kulcsa, a raktár(ak)ban lévő mennyisége, azaz a készlete. E legfontosabb adatokat opcionálisan célszerű kiegészíteni a cikkcsoport kód, ár adatok dátuma, minimális készlet, éves összes felhasználás (értékesítés) három évre, készletgazdálkodási paraméter adatokkal. Az egyes adatok jelentőségét az alábbiakban foglaljuk össze. A cikkszám segítségével hivatkozunk a cikkre, és ez a hivatkozás összeköti a cikket valamennyi, számunkra aktuálisan szükséges adatával. A megnevezés adat sok esetben a kívülálló számára "beszédesebben" írja le a cikket, mint a cikkszám. A KSH szerinti azonosító kódot (vámtarifaszám, szolgáltatás jegyzék szám) kötelező feltüntetni számlákban, továbbá az adótörvényben ezen kód alapján kerül meghatározásra az ÁFA kulcsa, melyet értékesítéskor a vevőnek felszámítandó ÁFA kiszámítására használunk. A beszerzési ár (önköltség) az anyagi készlet vagyon értékének kiszámításához szükséges, az eladási áron értékesítjük a cikket. Az egyes ár adatok dátuma megmutatja számunkra, hogy az ár adat értéke mennyire naprakész. A cikk egységnyi mennyiségére vonatkozik valamennyi ár adat, a mennyiség egység mutatja meg, hogy ez mekkora mennyiség. Az éves összes felhasználás három évre a cikk forgalmát mutatja, ez szerepet játszhat a beszerzendő mennyiség meghatározásában, a három év adatának összehasonlítása a forgalom lévő trendjét mutathatja. A minimális készlet, és a készletgazdálkodási Budapest, /54

12 paraméter adatok a beszerzendő mennyiség meghatározásánál bírnak jelentőséggel. A készlet adat a cikk felhasználható (értékesíthető) mennyiségét mutatja. A cikk információs rendszerben tárolandó adatai megegyeznek a felsoroltakkal. Fentiek alapján a nyilvántartási egységár szerepe fontos a vagyon értékének meghatározásában. Ennek jelentőségét mutatja be az alábbi példa: B cikk nyilvántartási ára 100,- Ft, raktárkészlete 10 db. Beszerzünk a cikkből további 10 darabot, 110,- Ft-os egységáron (beszerzési ár). B cikk készletének értéke 10 * 100, * 110,- = 2100,- Ft. Mennyi lesz ezek után a cikk beszerzési ára? A feltett kérdésre kétféle válasz is adható. Az első válasz természetesen hangzik: a cikknek kétféle beszerzési ára lesz, tehát rendszerünkben tárolási lehetőséget kell biztosítani két, vagy kettőnél több beszerzés esetén több beszerzési ár, valamint az adott beszerzési árhoz tartozó készlet tárolására is. A második megfontolás azon alapul, hogy a példában létrehozott 20 darabos, 2100,- Ft értékű készlet adataiból beszerzési egységárra a 2100,- / 20 = 105,- Ft számítható. Lehetőség ekkor, hogy rendszerünkben a B cikket - függetlenül attól, hogy melyik beszerzésből származik - egységesen 105,- Ft-os nyilvántartási áron tartsuk nyilván. Az így számított egységes nyilvántartási ár az úgynevezett mérlegelt átlagár. Bármely más (e két módszertől eltérő) módon képzett beszerzési ár meghamisítja a készlet-vagyon értékét. A készletgazdálkodási paraméter adat többféle jelentéssel bírhat. Példaként mutathatja azt a mennyiséget, melyet ha a cikket a szállítótól megrendeljük a rendelésben el kell helyezzük. E fejtegetés alapján a tárolandó adatok állományokba történő csoportosítása kétféle módon történhet, melyet az 5. és 6. Táblázat mutat be. Budapest, /54

13 Cikktörzs állomány cikkszám megnevezés KSH szerinti azonosító kód mennyiség egység nyilvántartási egységár nyilvántartási egységár dátuma eladási egységár eladási egységár dátuma cikkcsoport kód tárgyévi összes felhasználás tavalyi összes felhasználás tavalyelőtti összes felhasználás minimális készlet készletgazdálkodási paraméter ÁFA kulcs Készlettörzs állomány cikkszám szabad készlet foglalt készlet raktárkód utolsó kivét dátuma utolsó bevét dátuma 5. táblázat: cikk és készlettörzs adatok, mérlegelt átlagáras modell E modell esetén a készlettörzsben minden cikk annyiszor van bejegyezve, ahány raktárban a cikk előfordul. (Több raktár esetén annyi rekordja van.) Az egyes raktárak azonosító kódja a raktárkód. Az utolsó kivét- és bevét dátumadatokról eddig nem esett szó, ezek utalhatnak a készlet lassú mozgására. Budapest, /54

14 Cikktörzs állomány cikkszám megnevezés KSH szerinti azonosító kód mennyiség egység eladási egységár eladási egységár dátuma cikkcsoport kód tárgyévi összes felhasználás tavalyi összes felhasználás tavalyelőtti összes felhasználás minimális készlet készletgazdálkodási paraméter ÁFA kulcs Készlettörzs állomány cikkszám szabad készlet foglalt készlet beszerzési egységár raktárkód utolsó bevét dátuma utolsó kivét dátuma 6. táblázat: cikk és készlettörzs adatok, egyedi beszerzési áras modell A cikk készletrekordja ebben az esetben annyiszor fordul elő, ahány raktárban / különböző beszerzési áron található meg. Ez a tárolási mód biztosítja azt, hogy minden egyes különböző beszerzési ár tárolásra kerüljön. A két módszer összevetéséből megállapítható, hogy a mérlegelt átlagáras módszer alkalmazása esetén kevesebb adat tárolandó, ami hosszú távon gyorsabb működést- és tároló kapacitás megtakarítást eredményez. "Természetesen" ez a módszer sem hibátlan: a számítások során keletkező kerekítési hibák külön kezelést igényelnek, hogy a készletvagyon értéke pontos legyen. A korábbiakban még nem esett szó a cikkcsoport kódról. A vállalkozásnál fellelhető cikkek valamely önkényesen választott közös tulajdonság alapján csoportokba sorolhatók, és egy-egy csoportot célszerűen kódjával azonosítunk. A választott kódokat megnevezésükkel, és esetleg további, a csoport egészére jellemző adatokkal az információs rendszerben nyilvántartjuk. E nyilvántartás rendszerint egy "szótár állományban" történik. Hasonló szótár Budapest, /54

15 állomány használata ajánlott a raktárkódok leírására is. A 7. Táblázat példaként bemutatja a cikkcsoport kódok szótár állományát. A táblázatban a legszükségesebb kód és leírás adatokon túlmenően néhány járulékos adatot is felvettünk, melynek tárolása a rendszer működése szempontjából célszerű. Cikkcsoportok szótár állománya Cikkcsoport kód megnevezés felelős személy kódja szokásos árrés 7. táblázat: cikkcsoport kódok szótár állománya A cikk és készlet adatok a cég működésének legtöbb folyamatában szerephez jutnak: a vevők kiszolgálásában, a beszerzésben és a gyártásban. Ebből következően a működése során a készletek folyamatosan változnak, a szokásos szóhasználattal: mozognak. A készletmozgások: raktári bevét, kivét (gyártó tevékenység céljára), raktárközi átmozgatás, eladás, vevői visszáruzás, szállítói visszáru. Speciális mozgások: a selejtezés és a nyilvántartás módosításai. Bevét a beszerzésből, vagy gyártásból származó cikkek új mennyiségeinek készletre vétele. A bevételezés egyszerűsített folyamatát a 2. ábra szemlélteti. A kivét a gyártáshoz szükséges anyagok, alkatrészek raktárból történő kivételezése. Raktárközi átmozgatás esetén a cikket a cég egyik raktárából másik raktárába szállítjuk. Az eladás és vevői visszáruzás a vevői értékesítéssel kapcsolatos tevékenységek, ezekre a 7. fejezetben térünk vissza. A szállítói visszáru a beszerzett árunak valamely okból a szállító által történő visszavásárlása, a selejtezés a meghibásodott és javíthatatlan áru készletről történő eltávolítása. A nyilvántartás módosításaira merül fel igény, ha a raktárban leltározás során fellelhető készlet nem egyezik meg az információs rendszer által nyilvántartottakkal. Budapest, /54

16 Számla Cikk adat keresése Cikktörzs Létezik? nem Cikk adatok rögzítése igen Meglévő készlet adat keresése Készlet rögzítése Létezik? nem Nyilv. eár. módosítása Nyilv. eár. módosítása igen Készlet módosítás Készlet törzs Napló állom. Naplózás Bizonylat nyomtatás Bevét bizonylat 2. ábra: a bevételezés vázlatos folyamata Budapest, /54

17 A rendszer állapotainak rekonstruálhatósága céljából a készletmozgásokat napló állományokban rögzítjük. Minden egyes mozgásról nyomtatott bizonylat készül, mely rögzíti a mozgással kapcsolatos alapvető adatokat: cikkszám, mennyiség, nyilvántartási egységár, dátum, felelős, ok, bizonylatszámok. A napló állományok adattartalma a 8. és a 9. Táblázatokban látható. Bevételezés cikkszám mennyiség beszerzési egységár fogadó raktár kódja a tevékenységért felelős kódja a bevételezési bizonylat száma az alap bizonylat száma a mozgás dátuma 8. táblázat: a bevét és kivét napló adattartalma Raktárközi átmozgatás cikkszám mennyiség nyilvántartási egységár fogadó raktár kódja kiadó raktár kódja a tevékenységért felelős kódja az átmozgatási bizonylatszám az alap bizonylatszám a mozgás dátuma Kivételezés cikkszám mennyiség nyilvántartási egységár kiadó raktár kódja a tevékenységért felelős kódja a kiadási bizonylat sorszáma a felhasználó bizonylat sorszáma a mozgás dátuma Módosítás cikkszám mennyiség nyilvántartási egységár az érintett raktár kódja a módosítás oka a tevékenységért felelős kódja a módosítási bizonylatszám az alap bizonylatszám a mozgás dátuma 9. táblázat: az átmozgatás és módosítás napló adattartalma Látható, hogy az eltárolandó adatok köre, és ezért az állományok struktúrája nagymértékben hasonló. Fontos dolog, hogy a mozgásokat az információs rendszerbe bevivő személyek azonosíthatók legyenek - ezt rögzíti a felelős kódja -, az egyes tevékenységek végrehajtását a rendszerben jogosultsághoz kötjük. ( confidentality, a tevékenység Budapest, /54

18 és az információ érzékenysége miatt a tevékenységet nem végezheti el tetszőleges felhasználó, csak a feljogosított=authorised.) A napló állományok szerepe az, hogy az adatváltozásokat kiváltó mozgások rekonstruálhatók legyenek. Ha ismert minden egyes cikk készlete két időpontban, egy nyitó- és egy záró időpontban, akkor a nyitó időpont készletéből kiindulva, azt a napló állományokban tárolt változás adatokkal korrigálva a záró időpont készletét kell kapjuk, minden egyes cikkre. Ha ez nem igaz, akkor a rendszerben tárolt adatokban hiba van. Az anyagban első alkalommal történik hivatkozás bizonylatokra, és az azokat azonosító kódokra, a bizonylatszámokra. A bizonylat minden esetben a rendszerbe bevitt adatokat tartalmazó papíralapú adathordozó, melynek azonosító kódja van. Eredetét tekintve a bizonylatot előállíthatja az információs rendszer az adatbevitel során, illetve származhat külső forrásból. A bizonylatok hordozója tehát ma még a legtöbb esetben papír, ennek oka a hazai törvényi szabályozás. Például a számla bizonylat ma még csak papír alapon számít a vásárlás tényét rögzítő bizonylatnak törvényeink szerint. Ez a közeljövőben várhatóan változik, a megfelelő feltételeknek eleget tevő elektronikus bizonylatok a papír alapú bizonylatokkal egyenértékűvé válnak. Budapest, /54

19 4. A vevők és szállítók: folyamatok, adatmodell A cég értékesítési folyamata szempontjából meghatározó kapcsolatai a vevői és szállítói kapcsolatok. E kapcsolatok rendszeres és intenzív kommunikációban valósulnak meg a partnerek között, ezért célszerű a visszatérő vevők és szállítók adatainak tárolása a rendszerben. Tárolási szempontból a vevők legfontosabb adatai: a vevő neve, címe (telephely és értesítési), számlavezető bankja, banki számlaszáma, telefonszáma(i), fax száma(i), a kapcsolattartó személy neve, e- mail címe. Adott vevőről opcionálisan további hasznos adatokat tarthatunk nyilván: a fizetési kedvezmény mértéke, a fizetési határidő (átutalásos fizetési mód esetén), éves összes vásárlása 3 évre, fizetőképessége, esetleges csoportba sorolása. Mindezen adatokat a vevőkóddal kapcsoljuk össze. A fenti adatok megegyeznek a tárolandó adatokkal. Az egyes adatok felhasználása, jelentősége: a név, cím, kapcsolattartó személy adatokat levelezésben használhatjuk, a név és a cím a számlán kell szerepeljen. A fizetési kedvezmény, fizetési határidő adatok a számlázásnál jelentősek. A vevő "jóságát" jellemzi az éves összes vásárlás, valamint a fizetőképességi információ adat. A három év adata trendet tükrözhet. Itt jegyezzük meg, hogy a fizetőképességi információ kizárólag arra utal, hogy a vevő cégünk felé mennyire "jól" (határidőben, pontosan) fizet. A fizetési kedvezmény mértéke adat a kedvezményadás módjától függően változó tartalmú lehet. Az árkedvezmény adott cikkre vonatkozóan általában a cikk lista-árának egy előre megadott százalékkal való csökkentését jelenti. Adott cikk esetében az árcsökkentést alapvetően a vevőtől és a cikk beszerzési árától függ. Ez a kettős függés a rendszerben többféle módon tárolható, itt példaképp egy lehetséges megoldást szemléltet a 10. Táblázat. Budapest, /54

20 Engedmény 1. csoport Engedmény 2. csoport Engedmény n. csoport 1. Cikkcsoport Kedvezmény % Kedvezmény % Kedvezmény % k. Cikkcsoport Kedvezmény % Kedvezmény % Kedvezmény % 10. táblázat: cikkcsoportok és vevői engedmény-csoportok A vevői adatok időben változhatnak. E változásokat az információs rendszer tárolt adatain is át kell vezetni. Általában egy a vevőihez hasonló nyilvántartással kapcsolatosan az információs rendszer az alábbi tevékenységek elvégzésére kell képes legyen: új vevő adatainak felvitele, a nyilvántartásban szereplő vevő adatainak módosítása, - törlése különféle szempontok szerinti lekérdezések. Az egyes tevékenységek elvégzésekor biztosítani kell, hogy egy vevő se kerülhessen kétszeresen a nyilvántartásba. Ezt a felvitel és a módosítás tevékenységeknél szigorú ellenőrzésekkel kell biztosítani. A vevőnév és a cím adatok nehezen ellenőrizhető, szöveges információt tartalmaznak, itt védekeznünk kell az esetleges rögzítési pontatlanságok ellen. Erre számítógépes eljárásokat készíteni nehézkes, egy a szöveges adatok rögzítendőre "fordítását" előíró belső szabvány nyújthat segítséget. A duplikációk feltárására a vevőt egyértelműen azonosító adat szükséges, ez a banki számlaszám lehet. A duplikáció gyanúja esetén a végső döntés emberi döntés kell legyen. A törlés meglévő nyilvántartás esetén szükséges funkció, de ne használjuk! Egy működő rendszer számos korábbi adata hivatkozhat a törölni kívánt vevőre, és ekkor a vevő amúgy sem törölhető a nyilvántartásból, mert a vevőkódos hivatkozás a törlés miatt értelmezhetetlenné válna. Természetesen az olyan vevő adatai, amelyikkel a cégnek már több éve nincs kapcsolata, törölhetők a rendszerből. A nyilvántartás alapján szolgáltatható információk köre meglehetősen széles lehet, példaként felsorolunk néhányat: adott vevő Budapest, /54

21 adatainak megjelenítése, a teljes vevőtörzs névsoros listája nyomtatóra, időszakos vevői toplista, stb. A szállítók nyilvántartandó és eltárolandó adatai szinte teljes mértékben megegyeznek a vevői adatokkal, a különbség értelemszerűen adódik: nem szükséges a fizetőképességi információ, szükség lehet megállapodás esetén fizetési mód feljegyzésére, a vevőkód helyett szállítókód szerepel, továbbá ajánlott az adóigazgatási azonosító kód (adószám) nyilvántartásba vétele. Az információs rendszer által támogatandó tevékenységek, a tevékenységek ellátásának módja teljes mértékben megegyezik a vevőknél mondottakkal. A vevők eltárolt adataihoz tartozó táblák (állományok) egy lehetséges megvalósítását a 3. ábra mutatja be. Itt jegyezzük meg, hogy a kódolt adatok (kivéve a vevőkódot) jelentését a szokásos szótár állomány kell tartalmazza. Budapest, /54

22 Vevői címek vevőkód irányítószám (ország) város utca és házszám Vevői alapadatok vevőkód vevőnév fizetőképesség szokásos fizetési mód szokásos fizetési határidő csoport kód árkedvezmény adat Kapcsolattartók nevei vevőkód név telefonszám beosztás Vevői bankok vevőkód bank neve vevő banki számlaszáma Vevői vásárlások vevőkód év összes vásárlás 3. ábra: vevői adattáblák egy lehetséges megvalósítása Budapest, /54

23 5. A vevők kiszolgálása: folyamatok, adatmodell A vevővel történő első találkozás az esetek túlnyomó részében a cég valamely terméke iránti vevői érdeklődés. Az adott cikkre vonatkozó érdeklődés tekinthető vevői ajánlatkérésnek. Ez történhet szóban és írásban egyaránt, a vevőt az érdekli, hogy adott cikket milyen áron és szállítási határidővel tudunk részére biztosítani. A rendszeresen visszatérő vevők ajánlatkéréseit célszerű tárolni, különösen akkor, ha az igény nem elégíthető ki a meglévő raktári készletről. Így az ajánlatkérések kezelésének első lépése az ajánlatok rögzítése. Második lépés a megválaszolás, melyet írásos formában teszünk. (Természetesen a ritkán előforduló vevő készletről kiszolgálható igényét nem szükséges írásban megválaszolni.) A rögzítés első fázisában a vevőt azonosítjuk, tisztázzuk, hogy szerepel-e már vevőtörzsünkben. Szükség esetén a vevőt felvesszük a nyilvántartásba. Második fázis a vevői igény tisztázása, melynek során az igényt a cégnél alkalmazott cikkszámokkal fogalmazzuk meg. Az ajánlatkérések adatait a 11. Táblázat szemlélteti. Vevői ajánlatkérések vevőkód ajánlatkérés dátuma ajánlat azonosító kód vevői hivatkozási szám adatai cikkszám mennyiség kért ár kért határidő ajánlott ár ajánlott határidő állapotjelző megválaszolás dátuma ajánlat azonosító kód 11. táblázat: a vevői ajánlatkérések tárolandó adatai A táblázat bal oldalán az ajánlatonként egyszer -, jobb oldalán az ajánlatonként többször előforduló adatok helyezkednek el. Így a táblázat egyben javaslat tároló állományok adattartalmának meghatározására is. Budapest, /54

24 A javaslat esetünkben két állományt tartalmaz: egy "ajánlat-fej" (baloldal), és egy "ajánlat-tétel" (jobb oldal) állományt. A fej állomány tartalmazza az ajánlatonként egyszer előforduló adatokat, a tétel állomány pedig a többször előforduló adatokat. A két állomány között a kapcsolatot az ajánlat azonosító kód teremti meg. Az adott tárolási forma redundancia mentes. Egy másik tárolási lehetőség, ha valamennyi adatot egy állományban tároljuk, ekkor nem tároljuk külön az egyszer előforduló adatokat, minden egyes rekord minden (a táblázat bal- és jobb oldalán szereplő) adatot tartalmaz. Ez a forma redundáns, de növeli a biztonságot. A két tárolási forma közötti választási lehetőség a rendszer sok pontján előfordul még, az itt közölt elemzést azonban a későbbiekben mellőzzük, kizárólag a kétállományos, redundancia mentes megoldást ismertetjük. Néhány szó a tárolandó adatokról. A rögzítés során ismert a vevőkód, az ajánlatkérés dátuma, az ajánlat azonosító kód, a cikkszám, a mennyiség, a kért ár és - határidő, valamint a vevő saját azonosító kódja, a vevői hivatkozási szám. A megválaszolás időpontjáig kell tisztázni az ajánlott ár és - határidő adatokat, melyek cikkenként különbözőek lehetnek. Ezekkel az adatokkal folyamatosan egészül ki az állomány, és a megválaszolás dátuma adat a válasz elkészülésekor töltődik ki. Az állapotjelző azt mutatja meg számunkra, hogy hol tart a folyamat, a kérést rögzítettük, már meg is válaszoltuk. A megválaszolásban számos, a rendszerben tárolt, adat lehet segítségünkre. Példaként elég a raktári információkat, a később tárolandó szállítói ajánlat- és megrendelés információkat említenünk. Az ajánlatkérések utóélete egyetlen kérdésre korlátozódik, lett-e az ajánlatkérésből megrendelés, eladás. Ezt a feladatot már a vevői megrendelések kezelése modul oldja meg. A későbbi elemzések megkönnyítésére a siker / kudarc jelzését is az állapotjelzővel oldhatjuk meg. A vevői megrendelés a vevői igény konkrét jelentkezési formája, a vevő vásárlási szándékát jelzi. A megrendelés keletkezhet szóban és írásban, de megválaszolása - a megrendelés visszaigazolás - feltétlenül írásban kell történjen. Miután a visszaigazolással szerződéses kapcsolat jön létre a vevő és szállítója között, a Budapest, /54