2014. június 4-5. Hotel Vértes Siófok. 2014/ évfolyam. Jelentkezés és részletek jelen példány közepében. Kapcsolat:

Átírás

1 A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908 JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDed: 1908 Atomenergia kiváltásának elvi alternatívái Nagy energia hálózatok: Nagyfeszültségű szabadvezetékek Az állami innováció lehetne a időszak növekedésének az egyik motorja Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése MEE Jogszabályfigyelő június 4-5. Hotel Vértes Siófok Háztartási villamos készülékek új szabványa magyarul A szabvány: szamárvezető vagy gondolatkeltő? Átadták a Gábor Dénes-díjakat Jelentkezés és részletek jelen példány közepében. Kapcsolat: vedelmes@mee.hu 107. évfolyam 2014/01

2 MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. Energiát adunk a mindennapokhoz - MVM Csoport

3 Tartalomjegyzék 2014/01 CONTENTS 01/2014 Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Szandtner Károly Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Lieli György Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: Telefax: Honlap: Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: HUISSN: Hirdetőink / Advertisers energoexpo mvm OVIT zrt. obo bettermann kft. pollack expo Tóth Péterné: Főszerkesztői beköszöntő... 4 ENERGETIKA Hárfás Zsolt: Atomenergia kiváltásának elvi alternatívái... 5 Dr. Kádár Péter: Bevezető egy induló sorozat elé... 8 Dr. Krómer István: Nagy energia hálózatok: Nagyfeszültségű szabadvezetékek... 9 INNOVÁCIÓ Mészáros Csaba Dr. Szepessy Zsolt: Az állami innováció lehetne a időszak növekedésének az egyik motorja BIZTONSÁGTECHNIKA Dr. Novothny Ferenc Kádár Aba Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése SZAKMAI ELŐÍRÁSOK Arató Csaba: MEE Jogszabályfigyelő Kosák Gábor: Háztartási villamos készülékek új szabványa magyarul VILÁGÍTÁSTECHNIKA Dr. Schanda János: A szabvány: szamárvezető vagy gondolatkeltő? HÍREK Kimpián Aladár: Brazilia és India: élenjárók a villamos energetikában is? 2. rész Kovács László: A zöld közbeszerzés helyzete Kiss Árpád: Átadták a Gábor Dénes-díjakat Mayer György: Energiatakarékossági pályázat Pácsonyi Imre: Villamos gáztisztítók Mit hoz a jövő? Dr. Bencze János: Köszöntjük a 120 éves Elektromos Műveket Tóth Éva: A FŐGÁZ elő háztartási méretű kiserőmű mintaprojektje EGYESÜLETI ÉLET Arany László: Hirek Szegedről SZEMLE Műegyetem a Történeti Campus könyvbemutató Tóth Éva: Könyvajánló Dr. Bencze János: Miért olyan drága a megújuló energia FELADVÁNY Éva Tóth: Greetings from the Editor-in-Chief ENERGETICS Zsolt Hárfás: Alternatives in principle of substituting the nuclear energy Dr. Péter Kádár: Introduction to a new series Dr. István Krómer: Large energy networks: High voltage overhead lines INNOVATION Csaba Mészáros Dr. Zsolt Szepessy: State innovation might be one of motors of the increase for the period from 2014 to 2020 SAFETY OF ELECTRICITY Dr. Ferenc Novothny Aba Kádár - Csaba Arató: Meeting of the Committee on Protection against Electric Shock held on PROFESSIONAL REGULATIONS Csaba Arató: MEE rule observer about the published regulation in the field of National Fire Protection Gábor Kosák: New standard on household electrical appliances in Hungarian LIGHTING TECHNICS Dr. János Schanda: Do the standards act as guide lines or generators of thinking? NEWS Aladár Kimpián: Are Brasil and India leading countries also in the energetics? Part 2. László Kovács: About the situation of green public purchases Árpád Kiss: Dénes Gábor Awards were distributed György Mayer: Energy saving application Imre Pácsonyi: Gas purification by electric energy what will the future bring? Dr. János Bencze: 120 years old the ELMŰ Congratulation Éva Tóth: Household sized small power plant pilot project of FÖGÁZ SOCIETY ACTIVITIES László Arany: News from Szeged REVIEW Technical University of Budapest Historical Campus book review Éva Tóth: Book recommendation Dr. János Bencze: Why is the removable energy so expensive PUZZLE

4 Kedves Olvasónk! Éppen két évvel ezelőtt az Elektrotechnika januári számához a Hogyan tovább atomenergia kérdéskörét választottuk. Aktualitását az adta, hogy a fukushimai baleset után a világon az atomerőművekkel kapcsolatban rengeteg kérdés és kétely fogalmazódott meg. Számos ország az atomerőműveinek bezárása mellett döntött a veszélyességére való hivatkozással, továbbá felerősödtek a megújuló energia iránt elkötelezettek táborának hangja is. Jelenleg nálunk a Paks II. atomerőmű építésének vagy nem építésének kérdése került előtérbe, mivel január 14-én a magyar miniszterelnök megállapodott abban, hogy az orosz Roszatom cég építhetiti meg a paksi atomerőmű telephelyén a két új blokkot. Az Elektrotechnika 2012/01 száma az atomenergia alkalmazásának hazai helyzetét járta körül, megszólítva ennek az iparágnak kiemelkedő szakembereit. Megfogalmazódtak a biztonságos atomenergetika termelésével kapcsolatos feladatok, többek között a biztonsági felülvizsgálatok, az üzemidő-hosszabbítás, valamint a környezetállósági minősítés. Külön cikk számolt be a klímavédelem érdekében az ellátás biztonság kapcsán az új blokkok építésének szükségességéről. Szót kapott a lapban az atomenergetika várható szakemberigényével összefüggésben a műszaki oktatás helyzete is. Esetleg érdemes visszalapozni még az Új blokkok Pakson, a Lévai projekt című cikkre is, amely az új atomerőművi blokkok létesítésével kapcsolatban számolt be arról, hogy a Teller projekt során végzett előzetes vizsgálat alapján a 3. generációs atomerőmű-típusokat értékelve egyértelműen miért a nyomottvizes blokktípust javasolják. Az Elektrotechnikai Egyesület küldetésében megfogalmazta, hogy Független szakmai szervezetként aktív szerepet vállal a magyarországi energetika alakításában. Figyelemmel kíséri az energetikai terület fejleményeit és erről tájékoztat a lap hasábjain is. Mint hiteles szakmai szervezet, a Paks II. kapcsán szigorúan szakmai oldalról mutatjuk be az energetika alakításával kapcsolatos kérdéseket, olyan vonatkozásban is, hogy a lehetséges alternatívákkal kapcsolatos tényeket úgy ismertetjük adatokkal, tényekkel és konkrétumokkal, hogy az ezzel a területtel nem foglalkozók is választ kapjanak a felmerülő kérdéseikre. A MEE ebben az évben több fórumon fog szakmailag különböző szempontokat ütköztetve tájékoztatni Paks bővítésről. Ezzel a témával összefüggő vezércikkünket ajánlom Tisztelt Olvasónak, az Atomerőmű által termelt villamos energia kiváltásának elvi alternatívái címmel, amely a megújuló energiák lehetőségeiről ad áttekintést. Észrevételeiket, kérdéseiket köszönettel vesszük. Folytatódik az innovációval kapcsolatos sorozatunk és a színes körkép Brazília villamos energetikájáról. Találhatnak olvasóink többek között értékes információkat érintésvédelemről, új jogszabályokról és a zöld közbeszerzésről is. Megkezdődött a MEE éves nagyrendezvényének, a 61. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás programjának összeállítása. E lapszám mellékletében olvasható a Felhívás előadások megküldésére. Ez a 2014-es év első lapszáma, amely az elnökség döntése alapján január-februári összevont számként jelenhetett meg. Bízunk abban, hogy ebben az évben is minden érdeklődő olvasót megtalálunk az őt érdeklő cikkekkel és szakmai információkkal. Az atomenergia nem tartozik a könnyen megérthető és a könnyen elfogadható energiák közé. A csernobili és a fukushimai balesetek után a laikus emberekben az atomenergiával kapcsolatos félelmek felerősödtek. Pillanatnyi megtorpanást követően azonban a világban zömmel folytatódnak a korábban elhatározott létesítési programok. Tóth Péterné főszerkesztő A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

5 Energetika Hárfás Zsolt Atomerőmű által termelt villamos energia kiváltásának elvi alternatívái Egyes zöld szervezetek gyakran hangoztatják, hogy a világon és Magyarországon egyáltalán nincsen szükség atomerőmű által termelt villamos energiára, hiszen a termelés kiváltható más, főleg megújuló energiaforrásokkal is. Ez a szlogen nagyon jól hangzik, nagyon jól el is adható a társadalom egyes rétegeinek, de a tények más képet mutatnak. Atomerőművi kapacitás elvi kiváltása napelemekkel A nem atomenergia pártiak számára vonzó lehetőségnek mutatkozhat az atomerőmű kiváltása megújuló energiaforrások alkalmazásával, ez azonban sem műszakilag, sem pedig gazdasági szempontból nem tekinthető egy reális alternatívának. Egy, a közelmúltban Sellyén átadott napelemes beruházás műszaki és gazdasági adatait figyelembe véve megállapítható, hogy a kiváltás a nemzetgazdaságra nézve óriási többletköltséggel járna, valamint további műszaki és telepítési kihívásokat is jelentene. Nézzük meg, hogy mekkora pénzügyi befektetést igényelne, ha naperőművekkel szeretnénk a Paksi Atomerőmű által termelt villamos energiát előállítani. Several environmental organisations emphasize frequently the absolute unnecessity of nuclear power plants generated electricity world-wide and even in Hungary, since the production can be replaced by other, mainly by renewable energy sources. This slogan sounds very well and may be even popular with certain groups of the society, but the facts show a different picture. Ha figyelembe vesszük a műszaki lehetőségeket és korlátokat, a gazdaságossági és a klímavédelmi kérdéseket is, akkor világosan láthatjuk, hogy az atomerőművi villamosenergia-termelés kiváltása más (újonnan létesítendő) energiaforrásokkal elvileg lehetséges, de a számos műszaki, gazdaságossági és ellátásbiztonsági sajátosság miatt jelentős hatások jelentkezhetnének nemzetgazdasági és rendszerszinten is. Vizsgáljuk meg konkrét adatokkal és tényekkel azt, hogy az elvi kiváltásnak milyen műszaki és gazdaságossági vonzatai vannak ben hazákban a villamosenergia-rendszer beépített bruttó teljesítőképessége MW, az állandó hiányok figyelembevételével a rendelkezése álló teljesítmény értéke 8306,9 MW volt. A hazai bruttó villamosenergia-termelés alakulását megfigyelve megállapítható, hogy 2012-ben a termelés GWh volt, amelyből a Paksi Atomerőmű 2000 MW beépített kapacitása GWh villamos energiát termelt, így pedig a hazai termelés 45,9%-át adta (2013-ban ez az érték már 50,7%-ra növekedett). Ezt pedig a legszigorúbb műszaki követelmények és a közel 90%-os teljesítménykihasználtság mellett tudta teljesíteni úgy, hogy az erőmű 1 kwh-ra jutó villamosenergia-árbevétele 11,66 forintra adódott, amely összeg már tartalmazta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befizetett 19,329 milliárd forintot is. Mindezek fényében kijelenthetjük, hogy az erőmű a hazai villamosenergia-termelés alappillére. Figyelembe véve az a tényt, hogy 1 kw napelem éves átlagos termelése 1100 kwh/év (kihasználtság 13%/év), így a paksi atomerőmű által termelt villamos energia pótlására MW naperőmű beépítésére lenne szükség. Ehhez a jelenlegi beruházási költségeket figyelembe véve milliárd forintra lenne szükség. Hozzátéve azt is, hogy a beruházók által számolt éves megtérülési idő csak úgy teljesülhet, ha a beruházási költség 60%-át EU-s és hazai forrásokból (a 60%-os támogatás jelen esetben milliárd forint támogatást jelentene) támogatásként megkapják a rögzített közel háromszoros paksi villamosenergia-ár átvétele mellett. A szükséges területigény is óriási lenne, hiszen több mint 700 km 2 területet kellene napelemekkel lefedni, ez pedig több mint egy balatonnyi területet jelent. A naperőmű egyik tulajdonsága, hogy nem mindig termel villamos energiát, s ennek időbeli eloszlása nem egyezik meg a fogyasztói szokásokkal, ezért a szükséges tartalék nagysága minimum 87%, azaz MW. A nagy mennyiségű tárolás vízenergiával valósítható meg, ezt a költséget azonban nem tartalmazza a milliárd Ft. Ugyancsak nem tartalmazza a szükséges és elengedhetetlen kiegészítő beruházások, pl. a hálózatfejlesztés költségét sem. Vízerőművekből több típusút lehet megkülönböztetni, így pl. átfolyós, tározós és szivattyús-tározós vízerőműveket. A szivattyús-tározós erőművek beruházási igénye széles határok, jellemzően dollár/kw ár között mozog. E fajlagos beruházási költségeket figyelembe véve egy 1000 MW teljesítményű szivattyús tározós erőmű beruházási költsége milliárd forint. Ez pedig az jelenti, hogy amenynyiben a szükséges tartalékot szivattyús-tározós erőművel kívánnánk biztosítani, akkor ennek a költsége milliárd forint között mozogna. Hozzátéve azt is, hogy ekkora szivattyús-tározós erőmű megépítése elképzelhetetlen a társadalmi és környezetvédelmi sajátosságok és elvárások, valamint a földrajzi adottságok miatt. 5 Elektrotechnika 2014/01

6 Atomerőművi kapacitás elvi kiváltása szélerőművekkel A hazai villamosenergia-rendszer teljes beépített kapacitása 2012-ben az előzőekben már bemutatott MW volt, melyből közel 330 MW a szélerőművek névleges bejáratási próbán üzemelő és a beépített kapacitások összege. A legkisebb termelő egység beépített teljesítménye 225 kw, a legnagyobb szélparké pedig 48 MW ben a szélből mint primer energiából előállított villamos energia 771 GWh volt, a GWh összes villamos energia felhasználásának az 1,8%-a. Egy szélerőmű-beruházás esetén a beruházási költség közel háromnegyedét általában maga a torony, a rotorok és a kapcsolódó berendezések teszik ki. A hazai szélerőműtelepítések költsége között átlagosan EUR/kW ( millió Ft/MW) között volt. A paksi kapacitás kiváltásához a 2012-es széltermelési adatok figyelembe véve 6745 MW szélerőművi kapacitásra, amelyhez milliárd forint beruházási forrásra lenne szükség. Természetesen itt is - a naperőművekhez hasonlóan - jelentős EU-s és hazai forrásból előteremtett beruházási támogatásra, valamint a paksi atomerőmű által termelt villamos energia áránál közel háromszoros átvételi árra lenne szükség, annak érdekében, hogy a beruházás éven belül megtérüljön. Ugyan a teljes piaci alapon való termeléshez a szélerőművek állnak a legközelebb, de a hazai viszonyok, természeti adottságok között a szélerőművek kihasználhatósága csak h, így az év 8760 órájában jelentkező igények kielégítéséhez jelentős tartalékot (kiegyenlítő energiát) szükséges a villamosenergia-rendszerben tartani, amely költséget természetesen a fogyasztónak kell megfizetnie. Ennek a tartaléknak a nagysága pl. a szélerőművek teljesítményével azonos teljesítményű gáztüzelésű tartalék kapacitás meglétét feltételezi, amelyhez további jelentős pénzügyi befektetésre lenne szükség. Természetesen ebben az esetben is jelentős hálózatfejlesztéseket kellene megvalósítani. Azonos beépített teljesítmény feltételezve pedig a szélerőművek területigénye pl. közel százszorosa egy gázerőmű területigényének. 1. ábra Szélerőművek termelésének változékonysága 2012-ben (Forrásadat: MAVIR) A fenti diagram is jól szemlélteti, hogy a szélerőművek termelése nagyon hektikusan változik, így ennek az időbeli eloszlása sem esik egybe a fogyasztói szokásokkal. Az időjárással együtt változó teljesítményű szélerőművekkel műszakilag lehetetlen kiváltani az alaperőműként működő atomerőművet. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a megújuló energiákat hasznosító technológiák jelenleg jelentős európai uniós és hazai támogatással és magas átvételi ár mellett életképesek, ezért az atomerőmű teljesítményének ilyen módon való kiváltása jelentősen megnövelné a hazai villamos energia árát, amely pedig jelentős hatással lenne a nemzetgazdaságra is. Elgondolkodtató az is, hogy ezek az erőművek az atomerőművi árnál közel háromszor drágábban termelnek, amelyet természetesen adó, vagy fogyasztói ár formájában a fogyasztónak kellene megfizetnie. Megújuló energiaforrásokkal történő atomerőművi kapacitás kiváltás pedig Ft/kWh-val növelné meg a villamos energia árát. Mindezek fényében pedig világosan látható, hogy atomerőművi kapacitás kiváltása megújuló energiaforrásokkal ésszerű műszaki és gazdaságossági keretek között nem lehetséges. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a megújuló energia és az atomenergia nem egymást kiváltó, különösen nem egymást kizáró technológiák, hiszen mindegyiknek megvannak a sajátos előnyei, ezért a klímaváltozás elleni globális küzdelemben mind a két energiatermelési módra egyszerre kell támaszkodni. Németországban mint a megújuló energiaforrások felhasználásának egyik fellegvárában azonban már más szelek kezdenek el fújni. Ugyanis a német kormány döntése értelmében a megújuló energiaforrások állami támogatása csökken annak érdekében, hogy sikerüljön megfékezni a lakossági villamos energia árak folyamatos növekedését. Jelenleg pl. az újonnan telepített szélerőműparkok által termelt villamos energiáért átlagosan 17 eurócentet (52 forint) fizetnek, de ez az összeg az augusztusban hatályba lépő törvénymódosítás eredményeképpen 12 eurócentre (37 forint) csökken. Atomerőművi kapacitás elvi kiváltása gázerőművekkel, szénerőművekkel Ha a paksi atomerőmű jelenlegi 2000 MW villamos teljesítményét gázerőművekkel kellene pótolni, akkor a jelenlegi főként importalapú 9,3 milliárd m 3 /év (2012-es adat) földgázfelhasználásunk közel másfélszeresére növekedne, egyértelműen súlyosbítva a hazai importfüggőséget. Szénerőműnél is hasonló a helyzet, mint a gázerőmű esetén. A 2000 MW kiváltásához közel 4 millió tonna feketeszénre lenne szükség. Emellett a gázerőmű és a szénerőmű esetében a stratégiai tartalékolás is jelentős műszaki feladatot és rendkívül költséges beruházásokat igényelne. Ezzel szemben az atomerőmű esetén az ellátásbiztonság maximálisan teljesíthető, hiszen a paksi atomerőmű jelenleg is kétéves fűtőelem-tartalékkal rendelkezik, de szinte alig növekedne a termelt villamos energia egységköltsége, ha 3-4 éves stratégiai tartalékot kellene képeznie az erőműnek. A kedvezőtlen hatások azonban itt nem érnének véget, hiszen jelentősen növekedne a villamos energia ára (5-6 Ft/kWhval) és a nemzetközi vállalásainkat tekintve kezelhetetlen mértékben emelkedne a hazai szén-dioxid-kibocsátás is. Gázerőmű esetén közel 6,5 millió, szénerőművek esetén pedig majdnem 13 millió tonna többlet szén-dioxid-kibocsátással kellene számolnunk. A hazai ipar éves kibocsátásához (2012- ben 21 millió tonna szén-dioxid) viszonyítva pedig ezek a kibocsátások 30%, illetve 60%-os emelkedést okoznának az éves kibocsátásban. Atomerőművi kapacitás elvi kiváltása importtal Természetesen felmerülhet az atomerőművi kapacitás elvi pótlása importból opció is, de 2012-es adatokkal számolva mindez azt jelentené, hogy a hazai fogyasztás 56%-a importból származna. Ez nagymértékben fokozná a hazai importfüggőséget, emellett súlyos ellátásbiztonsági kérdéseket is Elektrotechnika 2014/01 6

7 Energetika 2. ábra A hazai villamosenergia-termelés alakulása között (Forrásadat: MAVIR, PA ZRt.) 3. ábra A rendszerterhelés és az import alakulása között (Forrásadat: MAVIR) felvetne, a villamosenergia-ár tekintetében pedig az egész nemzetgazdaságot veszélyeztető, nehezen becsülhető kockázatokat hordozhatna. Elgondolkodtató az a tény, hogy jelenleg is óriási az import részaránya január 30-án a minimum 3964 MW (100%) rendszerterheléshez 1429 MW (36%) import, a maximális 5742 MW (100%) maximális rendszerterheléshez pedig 2785 MW (48,5%) import társult. A hazai villamosenergia-ellátásban a rendszerben lévő erőművek sajátosságai és a termelési költségek miatt évek óta nagy szerepet kap a villamosenergia-import, amely 2009-ben a bruttó hazai villamosenergia-fogyasztás még csak 13%-át tette ki, de a piaci folyamatok következtében 2013-ban már több mint 28%-a volt az import részaránya. A diagramból is világosan látszik, hogy ez az ugrásszerű import azt eredményezte, hogy a hazai villamosenergia-termelés számottevően csökkent. A paksi atomerőmű számára mindez az jelentette, hogy az erőmű által megtermelt 15,37 TWh villamos energia biztosította a bruttó hazai termelésnek 50,7%-át. A 3. ábra is jól mutatja, hogy a hazai villamosenergiaellátásban évről évre növekszik az import részaránya, ez a tendencia azonban hosszú távon egyáltalán nem fenntartható. A fentiek alapján megállapítható, hogy a nukleáris kapacitás kiváltásához milyen óriási pénzügyi forrásra, hálózatfejlesztésre és tartalék erőmű építésére lenne szükség. Törökországban az akkuyui erőmű területén négy, egyenként 1200 megawattos VVER típusú reaktor fog megépülni. A beruházási költség 22 milliárd dollár, mindez pedig azt jelenti, hogy blokkonként 5,5 milliárd dollár költséggel számolhatunk, amely jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 1200 milliárd forintot jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy minden egyes új atomerőművi beruházás pontos fajlagos beruházási költsége több tényezőnek a függvénye, így az nagymértékben függ a telephelyi adottságtól, a pontos típustól, a mérettől, a megrendelő által elvárt további műszaki megoldásoktól, az építési feltételektől, valamint az egyéb pl. a megrendelő és a szállító közötti külön megállapodásoktól is. A tervezett paksi bővítés esetében 2 új blokkal és a török példával számolva 2400 MW új kapacitást kapunk 2400 milliárd forintért. Mindezt pedig úgy, hogy a paksi telephely esetében nincs szükség jelentős hálózatfejlesztésekre, nincs szükség több ezer megawatt megépítendő új tartalékra, nincs szükség 60%-os állami támogatásra és nincs szükség közel háromszoros átvételi árra sem. Gazdaságossági kérdésként pedig kiemelendő, hogy az új blokkok megtérülési ideje jellemzően 15 év. Az új atomerőművi blokkok 60 éves garantált üzemidejét figyelembe véve mindez azt jelenti, hogy a megtérülés után legalább 45 évig az erőmű még versenyképesebb áron szolgáltatja majd a villamos energiát. A 60 éves üzemidő így egy nemzetgazdaság alapvető hajtómotorja lehet, hiszen hosszú távon képes versenyképes áron biztosítani az iparnak és a lakosságnak is a villamos energiát. A villamos energia árstabilitás, az ellátásbiztonság és a klímavédelmi célkitűzések egyidejű teljesülése mellett. Új atomerőművi kapacitás beruházási költségigénye 4. ábra Új 3+ generációs atomerőművi blokk építése Új atomerőművi blokkok helye a hazai villamosenergia-rendszerben A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) évenkénti forrásoldali kapacitáselemzése rendszeresen bemutatja a hazai villamosenergia-rendszer jelenlegi helyzetét és jövőbeli kihívásait is. A 2013 végén publikált legújabb 7 Elektrotechnika 2014/01

8 tanulmány előrejelzése szerint a nettó villamosenergia-igény növekedése a következő 15 évben évente átlagosan 1,5% lesz, valamint a villamos csúcsterhelés évente közel 70 MWtal fog növekedni. A MAVIR tanulmánya szerint 2030-ig a hazai erőművek közép- és hosszú távú változásait, előrejelzését megvizsgálva megállapítható, hogy jelentős mértékű erőmű leállítással és selelejtezéssel számolhatunk. A villamosenergia-rendszer ( i állapotnak megfelelő) 9079 MW (100%) beépített teljesítőképességből 2018-ra 7011 MW (77%), 2023-ra 6682 (73%), 2030-ra pedig csak 5120 MW (56%) maradhat. 5. ábra Új erőművi kapacitás létesítésének szükségessége (Forrás: MAVIR) Az elvégzett modellszámítások szerint 2030-ban a szükséges beépített kapacitás nagysága MW-ra növekedhet. Mindez pedig azt jelenti, hogy - figyelembe véve a maradó 5120 MW teljesítményt - a következő 15 évben, 2030-ig 6300 MW új erőművi kapacitást szükséges a hazai villamosenergiarendszerbe beépíteni. Az új kapacitásokra elsősorban a leállított erőművek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamosenergia-igénynövekedés miatt. A szükséges új erőművi kapacitás alappillérei az új 3+ generációs blokkok lehetnek, amelyek biztonságosan, gazdaságosan, magas kihasználási óraszámmal, szabályozhatóan és alaperőműként üzemelhetnek majd a jövőben. Összességében azonban ezek a blokkok csak 2400 MW teljesítményt fognak képviselni, ezért további 3900 MW kapacitás megépí- téséről kell a következő 15 évben gondoskodni. Ez pedig további óriási kihívást jelent hazáknak, hiszen az ellátásbiztonsági, a versenyképességi és a klímavédelmi célkitűzéseknek hosszú távon biztosítása és a kiegyensúlyozott energiamix létrehozása érdekében figyelembe kell venni az egyes erőműtípusok műszaki, gazdasági és környezetvédelmi sajátosságait is. A tervezett új atomerőművi blokkok a hazai erőművek széndioxid-kibocsátására is jelentős hatással lehetnek, hiszen a villamosenergia-rendszerben nagyobb lesz az atomenergia részaránya. Ez a részarány kiegészülve az erőművi hatásfokok javulásával és az energiahordozó-felhasználás szerkezetének a megváltozásával azt eredményezheti, hogy a MAVIRtanulmányban bemutatott A és B változat függvényében a fajlagos, nettó villamosenergia-termelésre számított szén-dioxid-kibocsátás a évi tényleges 320 g/kwh (100%) értékről 2030-ra g/kwh (19-36%) értékre csökkenhet. Úgy gondolom, hogy az egyes villamosenergia-termelési technológiákat kizárólag érzelmi, gazdasági alapon nem szabad öszszehasonlítani, hiszen figyelembe kell venni számos társadalmi, politikai, ellátásbiztonsági, természeti adottsági kérdéskört is, valamint műszaki oldalról nézve a villamosenergia-rendszer stabilitását és irányíthatóságát is. Az utóbbiakat pedig alapvetően az eltérő módokon szabályozható, valamint nem szabályozható termelő- és tartalék kapacitások együttese határozza meg. A megújuló energiaforrások esetén pedig a rendszerszinten szükséges szabályozási és a kiegyenlítő tartalékok óriási beruházási forrásokat igényelnének az elengedhetetlen villamosenergia-hálózat és az energiatárolás fejlesztése miatt. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk azt, hogy Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy bármelyik energiatermelési módról lemondjon. A jövőben egyaránt szükség van az atomenergiára, a megújuló energiaforrásokra fokozódó felhasználására, valamint egyéb energiaforrásokra is a versenyképesség, az ellátásbiztonság, valamint a környezetvédelmi célok teljesítése és összeegyeztetése érdekében. Képek a szerző felvételei Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök Atomenergia Info szakértője MEE-tag harfas.zsolt@gmail.com Bevezető egy induló sorozat elé Kedves Olvasók! A MEE Szakmai és Tudományos Bizottsága szept. 25-i ülésén fogadta el azt a javaslatot, mely szerint az Szakmai Tudományos Bizottság a MEE által képviselt villamos szakmát és tudományt igyekezzen bemutatni, népszerűsíteni. Ennek első lépéseként a MEE-tagság számára az Elektrotechnika lap hasábjain havi rendszerességgel egy cikksorozatot indítunk, melyben az elektrotechnikát alkotó témákat vesszük nagyító alá. Az egyes tématerületek elemzésére szakmai konszenzus alapján kértünk fel szakembereket. Az elkövetkezendőkben ismertetésre kerülnek többek között a távvezetékek, a szupravezetés, a nagyfeszültségű technika jelen állása, a világítástechnika, az energiaminőség kérdésköre, az elosztó hálózati automatizálás, a smart hálózatok, a transzformátorok, a nagy villamos forgógépek, a kisgépgyártás, az atomenergia, a megújuló energiák helyzete, stb. A szakmai ismertető cikkek független hangnemben, pro és kontra szempontok kiemelésével bemutatják az adott tématerület rövid történetét, a jelenlegi állapot ( state of the art ), a hazai fejlesztés, gyártás rövid történetét, a technológiai kihívásokat, hol tart ma a világ, milyen trendek jellemzőek a nagyvilágban és Magyarországon. Sorozatunk első cikke Nagy energia hálózatok: Nagyfeszültségű szabadvezetékek következő oldaltól olvasható. Reméljük, hogy a cikksorozat hozzájárul ahhoz, hogy elsősorban a villamos szakmában, de annak határain túl, a műszaki társadalomban és polgártársainkban is egy teljesebb kép alakuljon ki a szakmánkról, jobban el tudjuk helyezni a gyártókat, a termékeket, a fejlesztéseket, a kutatási eredményeket, és nem kevésbé hazánkat Európa műszaki térképén. Természetesen várjuk véleményeiket, jó olvasást kívánva: Dr. Kádár Péter, a MEE SzTB elnöke Elektrotechnika 2014/01 8

9 Energetika Bevezetés Prof. dr. Krómer István Nagy energiahálózatok: nagyfeszültségű szabadvezetékek A cikk a nagyfeszültségű szabadvezetékes villamosenergia-átvitel fejlődésének több mint 130 éves dinamikus fejlődésével foglalkozik. Áttekinti a különböző időszakokban érvényesülő hatóerőket és fejlesztési paradigmákat, majd felvázolja az előttünk álló aktuális fejlesztési célokat. The paper deals with the more than 130 years dynamic development of the overhead transmission line technology. A survey of the contemporary driving forces and development paradigms and finally an outline of the perspective goals is given. Az elmúlt évtizedekben számos cikk foglalkozott a nagyfeszültségű távvezetékek fejlesztésének különböző feladataival. Ez alkalommal egy áttekintő képet szeretnénk adni, amely a fejlődés különböző szakaszain és a különböző energiaszállítási feladatok sajátos igényein keresztül bemutatja a szabadvezetékes átvitel fejlesztésének korabeli vívmányait és lehetséges szerepeit a most kibontakozó fejlődési irányokban. Győri távvezetékek Az emberiség életvitele színvonalának fenntartásához nagy mennyiségű energiát használ fel. A világ energiahordozó-készletei nagyon egyenlőtlenül oszlanak el a lelőhelyek előfordulását és kapacitását illetően és a felhasználás is területileg egyenlőtlen mértékű. Ezek a körülmények szükségessé tették az energiahordozók szállításának globális léptékű kifejlesztését. Az energiahordozók tömeges szállítása a vasúti közlekedési hálózat kialakulásával indult meg. A nagy olajmezők felfedezésével a XIX. század második felében hamarosan megindult a csővezetékes kőolajszállítás is. Az ambiciózus fejlesztés eredményeként elsősorban Amerikában hamarosan nagy távolságú csővezetékek épültek. A földgázipar fejlődése is hosszú időn keresztül az Egyesült Államokhoz kötődik. Fejlesztését az olajipar technológiai bázisára alapozták. A Földet behálózó villamosszabadvezeték-rendszerek nélkül nehéz lenne elképzelni azt a jelentős szerepet, amit a villamos energetika betölt az emberiség életében. Az első széntüzelésű erőmű 1882-ben épült. Az első időben a korlátozott villamos hálózati lehetőségek következtében az erőműveket a fogyasztási központok közvetlen közelében helyezték el. De nemsokára megértek a feltételek a máig is eldöntetlen vita kibontakozására arról a kérdésről, hogy vajon a szenet vagy a villamos energiát célszerűbb szállítani. Az első háromfázisú nagyfeszültségű 25 kv-os erőátviteli rendszer bemutatására 1892-ben a Frankfurtban megrendezett nemzetközi villamosítási kiállítás alkalmával került sor. A nagy távolságú villamosenergia-átvitel kezdeteitől a váltakozó áramú rendszerek fejlődése dominált a feszültségszintek viszonylag egyszerű transzformálhatósága folytán. A szabadvezetékes átvitel extenzív fejlődésének kora Az energiahordozókat szállító eszközök sorában a vezetékes szállítási módszerek a XX. század elején kezdtek tömegesen terjedni először Amerikában, majd Európában. Az erőművek teljesítményének növekedésével szükségesnek látszott a hálózatok feszültségének növelése. Nagyobb feszültségen kisebb költséggel megoldható a villamos energia szállítása, mint a kisebb feszültségű vezetékek sokszorozásával ben már 55 db 70 kv-nál nagyobb feszültségű távvezeték volt üzemben. A legnagyobb átviteli feszültség ekkor 150 kv volt. Az I. világháború alatt a fegyverkezés növekvő igényei miatt a nagyfeszültségű hálózatok terjeszkedése felgyorsult. Az első 220 kv-os távvezetéket a háború után 1923-ban építette az RWE AG. Az átviteli teljesítmények további növelése érdekében megjelentek a két vagy több háromfázisú rendszert hordozó többrendszerű távvezetékek, amelyek különösen a nagy településekre bevezető szakaszokon terjedtek el és 1952 között a világ egyetlen 220 kv-nál nagyobb feszültségű távvezetéke egy 287 kv-os vezeték volt a nevadai Hoovergát és a kaliforniai Los Angeles között. Újabb, még nagyobb hálózati feszültségszint megjelenésére csak a II. világháborút követően került sor. Az American Electric Power 1953-ban helyezte üzembe az első 345 kv-os távvezetéket. Európában az első 380 kv-os távvezetéket Németországban 1957-ben helyezték feszültség alá. 60-as évek második felében jelentek meg az első 750 kv-os távvezetékek ben Kanadában épült 735 kv-os távvezeték 450 km-es nyomvonalon, majd 1967-ben az akkori Szovjetunió európai részén létesítettek a 2,4-4 GW teljesítményű atomerőművek üzembe helyezésével egyidejűleg 750 kv-os távvezetéket. Az USA-ban az első 765 kv-os szabadvezetéket 1969-ben helyezték üzembe. Ez a feszültségszint később több kontinensen is alkalmazásra került. Ezen a feszültségszinten négyes és hatos sodronykötegek alkalmazására került sor. Köteges vezetők alkalmazására kezdetben a vezetők felületén fellépő koronakisülések és a rádió zavarszint-korlátozása érdekében került sor 220 kv-on és nagyobb feszültségen mintegy 60 évvel a nagyfeszültségű szabadvezetékek térhódításának kezdete után. Addig a szabadvezetékek fázisonként egy vezető sodronnyal épültek, jóllehet már 1910-ben folytak kísérletek köteges vezetőkkel [1]. Mint az a későbbiekben nagy figyelmet kapott, alkalmazásuk az átviteli teljesítmény növeléséhez is hozzájárulhat. A feszültségszintek növekedésével egyre lényegesebb szerephez jutott a kapcsolási műveletek során fellépő túlfeszültségek csökkentése. Ugyanis a levegő villamos szilárdsága ezekkel a jellegzetes időbeli lefutást mutató igénybevételekkel szemben nem növekszik arányosan a szigetelési távolság növelésével. Az első ezer kv-nál nagyobb feszültségű kísérleti 9 Elektrotechnika 2014/01

10 távvezetéket 1982-ben helyezték feszültség alá a Szovjetunióban, de ezt a vezetéket a későbbiekben 500 kv-on üzemeltették. Hasonlóképpen a Japánban épült 1000 kv-os vezeték is kezdettől fogva 550 kv-on üzemelt. Európában az 1970-es évek végén az 1973-as energiaválság következményeként megtört a lendület a nagyobb feszültségszintek bevezetéséért folytatott kutatásokban. Az európai alaphálózat fejlesztését 400 kv-on tartották perspektivikusnak. Az feszültségszintek növelésében élenjáró projektek során szerzett tapasztalatok hasznosítására, különösen a várható túlfeszültségek és mértékadó szigetelési távolságok vonatkozásában, előtérbe került a korábban túlméretezett oszlopokon az eredetileg tervezettnél nagyobb feszültségre szigetelt vezetékek elhelyezése, illetve az uralkodó elvárásoknak jobban megfelelő kompakt távvezetékek építése. Az 1000 kv feletti feszültségű távvezetékek fejlesztése a 2000-es években kapott újabb lendületet. Kína 2004-ben indította a nagy távolságú, nagy mennyiségű villamosenergiaátvitel fejlesztésére irányuló stratégiáját. India saját erejére támaszkodva 1200 kv-os rendszer kifejlesztésén dolgozik. Brazíliában is folyik hasonló célú fejlesztés. A legnagyobb feszültségű hálózatok kezdetben porcelánvagy üvegszigetelőkkel épültek. Az első teljesen műanyag szigetelésű 700 kv feletti távvezeték az USA-ban Virginiában (az Appalache hegységben) épült a 2000-es évek elején. Hazánkban 1951-ben az Országos Villamos Távvezeték Vállalat az alapításakor 257 km 60 kv-os és 330 km 100kVos távvezetékkel rendelkezett. Az OVIT a régi távvezetékek feszültségszintjét 110 kv-ra, majd 1952-től 120 kv-ra emelte és ezzel megkezdődött az országos hálózat létrehozása. 220 kv-os távvezetékek 1953-tól épültek, majd 1965-ben megkezdődött az első 400 kv-os távvezeték építése, amelyet a világon egyedülálló gyorsasággal követett 1975 és 78 között a 750 kv-os Albertirsa országhatár távvezeték megépítése. sodronyok viszonylag alacsony legnagyobb megengedett üzemi hőmérséklete az akadálya a terhelhetőség növelésének. A nagyobb terhelhetőség érdekében több módszer alkalmazásával foglalkoztak, előnyben részesítve azokat, amelyek az alapozás és az oszlopok lényeges változtatása nélkül is alkalmazhatók. A hagyományos ACSR sodronyok új anyagú és szerkezetű vezetőkre történő cseréjével elsősorban Japánban és az amerikai kontinensen foglalkoztak, de tömeges elterjedésüket a magas költségek hátráltatták. Ezért a meglévő sodronyok jobb kihasználása érdekében megvizsgálták a terhelhetőség növelésének lehetőségét a hagyományos determinisztikus tervezési módszerek továbbfejlesztésével [2]. Később valószínűségi alapú vizsgálatokkal a terhelési görbék, helyi időjárási adatok és a kockázatok számszerűsítése alapján a valóságos viszonyokat jobban közelítve növelték a terhelhetőséget. Ezeknek a megoldásoknak az előnye a kis költségigényben mutatkozott, de hatékonyságuk is korlátozott volt. Lényegesebb előrelépést jelentett a valósidejű terhelhetőség bevezetése az üzemirányításba, amely az időszakosan fellépő terhelési csúcsok biztonságos kezelésében jelentett új lehetőséget. A pontosabb számítási módszerek és a valós üzemi viszonyok figyelembevételével a vezetékek átviteli teljesítménye viszonylag szerény mértékben, 5-20%-kal volt növelhető. Az alkalmazott melegedési korlátok nem haladták meg a hagyományos szintet, így az üzembiztonságot nem veszélyeztették [3]. Nagyobb, 20-50%-os terhelhetőségnövelés eléréséhez már szerkezeti változásokra is szükség volt az oszlopok vagy a szigetelő szerkezetek vonatkozásában. Az intenzív fejlesztés eredményei A villamos energetikában a 80-as évek végén elindult változások a távvezeték-hálózatok terhelési viszonyait is radikálisan megváltoztatták. A terhelések a korábban nem látott módon megnövekedtek a dereguláció következtében. A karbantartási ráfordítások optimalizálása érdekében nőtt a karbantartási ciklusok hossza, amellyel új diagnosztikai módszerek kifejlesztése előtt nyílt meg az út. Végül, de nem utolsósorban az új nyomvonalak engedélyezésében mutatkozó nehézségek miatt az érdeklődés a 80-as évek végétől a meglévő vezetékek jobb kihasználását eredményező intenzív fejlesztések irányába fordult. Az átviteli feszültségek mindenáron történő további növelése helyett előtérbe került a meglévő létesítmények optimális hasznosítása és az élettartam-gazdálkodás. Az első világháború előtt a szabadvezetékeket rézvezetőkkel építették a kiváló vezetőképességre való tekintettel. A háborús erőfeszítések a rézfelhasználás korlátozásához vezettek, a rézvezetőket a lényegesen könnyebb, de rosszabb vezető képességű alumíniummal kényszerültek helyettesíteni. Idővel különböző ötvözött alumíniumsodronyokat fejlesztettek ki, és elindult hódító útjára az acél-alumínium sodrony, amellyel nagyobb oszlopközök voltak kisebb belógással megvalósíthatók. A második világháború során az alumínium alkalmazása szempontjából a repülőgépipar került előtérbe, így ismét épültek rézvezetékes szabadvezetékek bizonyos esetekben acélmaggal. Napjainkra kiderült, hogy az acél-alumínium 400 kv-os távvezetékoszlop A hálózati igények növekedésével az 50%-nál nagyobb átviteliteljesítmény-növelés is napirendre került, ezért az érdeklődés fokozatosan az új sodronyfejlesztési eredmények felé fordult, mert előnyeik, beleértve az elmaradó oszlopmódosítási költségeket is, elfogadhatóvá tették magasabb áraikat. Az elmúlt években tanúi lehettünk az új, magasabb üzemi hőmérsékletű és kisebb belógású sodronyok térhódításának a meglévő és az újonnan épülő vezetékek esetén is. A terhelhetőség növelése mellett a nem hagyományos sodronyok piaci versenyképességének növelése érdekében a veszteségek csökkentése is nagy hangsúlyt kapott, amelynek a teljes élettartamra vonatkozó elemzése a kiválasztásukat kedvezően befolyásolja. Elektrotechnika 2014/01 1 0

11 Energetika A szabadvezetékek helye környezettudatos világunkban A szabadvezetékek az elmúlt több mint száz év alatt környezetünk megszokott részévé váltak, jóllehet jelenlétük a környezeti hatások szempontjából nem tekinthető konfliktusmentesnek. A környezeti hatások megítélése a közvélemény szemében eltérő Az időről-időre készülő közvélemény kutatások alapján a fontossági sorrend sem tekinthető állandónak. A környezeti problémák közül manapság kettő kapja a legnagyobb figyelmet mind a meglévő, mind az újonnan létesítendő távvezetékek esetében. Az egyik a távvezetékek elektromágneses terének feltételezett élettani hatása, a másik a beavatkozás a természeti környezetbe. Az elektromágneses terekkel kapcsolatos epidemiológiai kutatások lezáratlansága [4] arra utal, hogy A. B. Hill angol tudós közel félévszázados intelmét komolyan vegyük: Valamennyi tudományos munka befejezetlen akár megfigyelésekről, akár kísérletezésről van szó. De ez nem jogosít fel bennünket arra, hogy a már megszerzett tudásunkat figyelmen kívül hagyjuk, vagy halogassuk azokat az akciókat, amelyek az adott időpontban szükségesnek látszanak. Jelentős figyelmet kapott a természeti környezetbe jobban illeszkedő távvezetékek fejlesztése is. A nyomvonalak helyes megválasztásával a környezeti hatások egy része megelőzhető. Komoly törekvés van arra, hogy az új tervezésű oszlopok kompaktabbak legyenek és esztétikusabb látványt nyújtsanak, jobban illeszkedjenek a környezetbe. Emellett a vezetők elrendezésének és számának célszerű megválasztásával csökkenthető a távvezeték környezetében a mágneses tér. Mivel egyetlen technológia sem alkalmas bármely környezetben valamennyi probléma teljes körű megoldására, a csupán költségalapú öszszehasonlítás nem elégséges. A flóra és a fauna szempontjából a leggyakoribb problémák a madarak ütközése a sodronyokkal, az erdőirtás és a vadvilág megzavarása. A találékonyság a problémák enyhítésére egyszerű, de hatásos módszereket alkotott. Az üzembiztos működés feltétele a megfelelő mértékű szabad légtér biztosítása az áramvezető sodronyok környezetében annak érdekében, hogy zárlatot okozó megközelítések ne alakulhassanak ki. Ezért a szabadvezetékek üzemeltetői időről időre kénytelenek megtisztítani a vegetációtól a szabadvezetékek közvetlen környezetét. Nagy erdőségekkel fedett területeken a fairtás pozitív hatással is járhat, mert gazdagíthatja a biológiai világot, a madaraknak helyet biztosít a fészekrakásra és a tűzesetek megfékezésében is segítséget nyújthat. A hallható zaj csökkentésére alkalmazott műszaki megoldások és ellenőrzési módszerek rutinná váltak az elmúlt évtizedekben. Előfordulására elsősorban a 220 kv-os és nagyobb feszültségű szabadvezetékeken és nedves időben kell számítani. Mindazonáltal időlegesen, meghibásodott alkatrészek következtében helyi hallható zaj panaszok felléphetnek, amelyek a megfelelő alkatrész(ek) cseréjével orvosolhatók. Várható fejlődési irányok Az európai hálózatok fejlődése a jelenlegi ismeretek szerint elsősorban a 2050-ig elérendő klímapolitikai célok elérését fogja szolgálni, nevezetesen a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentését, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés visszafejlesztését és emellett az EU belső földgáz- és villamosenergia-piacának megerősítését. A prognózisok a villamosenergiafogyasztás növekedésére számítanak, miközben a teljes energiafogyasztás várhatóan csökkeni fog. A villamosenergia-hálózatok fejlődését valószínűleg két fő irány egymás melletti léte fogja jellemezni: a nagy rendszer-összeköttetések bővülése és a többé-kevésbé önálló intelligens kis energiarendszerek elterjedése decentralizált energiatermeléssel. A jövőben várható szállítási feladatok felmérésével egyidejűleg jelentős érdeklődés mutatkozik a technológiák területén kibontakozó átalakulások következményeinek elemzése irányában is. Az érdeklődés annak köszönhető, hogy növekvő igény mutatkozik a megújuló források távoli területeken történő hasznosítására, amelyhez kapcsolódó szállítási feladatokat esetleg gazdaságosabb lenne HVDC hálózattal megoldani. Ezen a területen a váltakozó áramú ultra nagyfeszültségű átvitel igazi versenytársa az egyenáramú átvitel. Bár a két rendszer közötti összehasonlítás esetről esetre eltérő eredményt adhat, mégis vannak általánosnak tekinthető megállapítások. Például az MW teljesítménytartományban km távolságra a HVDC átvitel kedvezőbb villamosenergia-árat eredményezhet, mint a földgáz szállítása feltéve, hogy a földgázt főleg villamosenergia-termelésre kívánják hasznosítani. Kisebb átviteli távolságok ( km) esetén a váltakozó áramú átvitel lehet a kedvezőbb opció. A jövő kérdése, hogy a föld alatti villamosenergia-átviteli rendszerek milyen mértékben fognak teret nyerni a szabadvezetékekkel szemben. A tények eddig hosszú távon sem mutattak radikális változást, jóllehet New Yorkban már az 1890-es évek óta nincsenek szabadvezetékek, Szingapúrban teljesen föld alatti hálózat üzemel, Hollandiában az elosztó hálózat 100%-a földkábelhálózat, mégis rengeteg nagyvárosban látunk szabadvezetékes hálózatokat. Az újabb fejlemények, mint a szabadvezetékek építésének betiltása Belgiumban (1992), vagy Dániában az 1990-es évek végén hat 132 kv-os vezeték helyettesítése két 400 kv-os földkábellel újabb jelzésnek tekinthetők, amit optimista olaszországi és egyesült királysági költségbecslések is árnyalnak. Ezek szerint a szabadvezetékek föld alá helyezése 3-5%-nál nem növelné nagyobb mértékben a villamos energia árát. Összefoglalás A nagyfeszültségű villamos szabadvezetékek fejlődése a változó körülményekhez való sikeres alkalmazkodás, az üzemi tapasztalatok folyamatos elemzése és hasznosítása valamint a nemzetközi együttműködésben kiérlelt megoldások alkalmazásának eredményeként tudja kielégíteni napjaink és a jövő igényeit az energiaellátás teljesítménye és megbízhatósága szempontjából támasztott követelmények tekintetében. Az elért eredmények mögött sokszor több évtizedes kitartó vizsgálódás, többszöri nekirugaszkodás és nem kevés találékonyság bújik meg, ami számos tanulsággal szolgálhat a következő generációknak is. Irodalomjegyzék [1] Mitkevics V.F.: Javlenije tyihivovo razrjada v vüszokovoltnüh vozdusnüh linijah peredacsi. Elektricsesztvo, N 7, p [2] Stephen R.: Overhead line solutions for a changing industry. Electra N 220, Juin p.6-14 [3] Güntner O., Varga L.: Vezető sodronyok átviteli kapacitás növelésének lehetőségei és korlátai. Elektrotechnika szám p.3-6. [4] ICNIRP: Guidlines for Limiting Exposure to Time-Varying Electric and Magnetic Fields (1-100kHz). Health Physics 99(6): Prof. dr. Krómer István Óbudai Egyetem Doktori és Hablitációs Tanácsának elnöke MEE-tag kromer.istvan@kvk.uni-obuda.hu 11 Elektrotechnika 2014/01

12 Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézete, az Elektroinstallateur szakfolyóirat, valamint az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége folytatja korábban megkezdett, nagysikerű kétnapos tanfolyamát a napelemes rendszerek gyakorlati ismereteinek bővítése céljából. A rendezvényt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület támogatja. A RENDEZVÉNY KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES! AZ ELŐADÁSOKAT SZAKMAI KIÁLLÍTÁS KÍSÉRI! Időpont: március 4 5. Helyszín: Óbudai Egyetem, 1034 Budapest, Bécsi út 96/B. AZ ELŐADÁSOK ÉRINTETT TÉMAKÖREI: A jövő hálózata Európában: energiaellátás, hálózatkiépítés a regeneratív villamos energiák felhasználása átmeneti időszakában Az elosztás biztonsága és rendszerstabilitás A megújuló energia termelés rendszerbe integrálása hazánkban Energiaváltás az otthonokban, házi kiserőmű kombinációk jelene és jövője Az intelligens hálózat (KNX/EIB) rendszereinek alkalmazása napelemes rendszereknél Munkavédelem, karbantartás, tisztítás Korszerű szerelési anyagok A napelem-fejlesztés új irányai Mérések, hibakeresés, ellenőrzés A hálózatra csatlakoztatás kérdései, problémái Információ és jelentkezés az EMOSZ központi irodában 1094 Budapest, Kisviola utca telefon: 06-1/ , fax: 06-1/ , emosz@emosz.hu

13 Innováció Mészáros Csaba, Dr. Szepessy Zsolt Az állami innováció lehetne a időszak növekedésének az egyik motorja A gazdasági növekedés és az új munkahelyek teremtésének egyik legfontosabb eszköze a vállalati innováció. A nemzetgazdasági szinten jelentős innovációs hajlandósághoz az államnak innovációt ösztönző gazdaságpolitikát kell követnie. Az eddig alkalmazott technológiai ösztönzés mellett ( push ) alkalmaznia kell az igény oldali eszközöket is ( pull ). Ennek leghatékonyabb módja az innováció támogatása az állami közbeszerzésekben. A cikk az európai hivatkozások mellett példákon mutatja be az innovációs közbeszerzés ösztönző hatását. The industrial innovation is one of the most important driver of the domestic economic growth and the creation of new jobs. The economic governance shall generate an environment for motivation of innovation. Besides the already applied push support of technology side the pull support shall be introduced on the demand side. The most effective means of demand side innovation policy is the procurement of R&D or direct subsidy for innovation procurement. The paper presents the EU references and introduces the positive impact by examples. GDP növekedést és ezer új munkahelyet jelent ig. Az új európai közbeszerzési irányelvek mindenesetre új eljárástípussal is támogatják az innovatív módszerek, termékek becsatornázását a közbeszerzési eljárásokba, csak élni kell velük, használni őket! Az állami innováció jelentősége A gazdasági növekedés egyik legjelentősebb hajtóereje az innováció, mindezt jól bizonyítja a nemzetközi léptékű ipari vállalatok növekedése. Ha a vállalatok számára az innováció a globális gazdasági környezetben a versenyképesség záloga, a jövedelmezőség eszköze, akkor miért lenne ez másképpen a nemzetállamok szintjén. Az Európai Unió lemaradóban van az USA és egyes ázsiai országok (Kína, Dél-Korea, Japán) innovációs versenyében; mindebben Magyarország lemaradása még jelentősebb. Brüsszel felismerte, hogy a közbeszerzési szabályok módosításával szükséges teret engedni, lehetőséget adni új innovatív termékeknek vagy szolgáltatásoknak. Mint tudjuk, Magyarországon az egyik legjelentősebb probléma az innovációs lánc szakadozottsága. Az egyes kutatási projektek jellemzően megállnak a publikációk közlésénél, szabadalmak benyújtásánál, ugyanakkor a valós gazdasági hasznot hozó termékfejlesztés, gyártás, piaci bevezetés már nem, vagy nem idehaza történik meg. Az állami ösztönzők rendszere is leginkább az innovációs lánc egyes szakaszainak elszigetelten történő támogatását célozza, s nem követeli meg a hasznosításra, piaci bevezetésre való törekvést. Gazdasági fellendülést, fejlődést a kutatásfejlesztési innovációs tevékenység azonban csak akkor hoz, ha annak végeredménye piacra vihető termékben, szolgáltatásban, gyártási feladatokban jelentkezik (1. ábra). Összefoglaló Sorozatunk első cikkében próbáltuk definiálni az innovációt, annak lényegét, fajtáit; az állami és magánszereplők esetleges feladatait az európai, ill. magyar környezetre adaptálva. Jelen cikkel olyan állításokkal és gondolatébresztő kérdésekkel próbáljuk a kedves olvasót közös gondolkodásra invitálni, amelyek eredményeként bízunk abban, hogy egyre szélesebb körben fogjuk elhinni, hogy egy valódi innovatív gondolkodásmód általánossá válásával jelentős gazdasági növekedés, illetve új munkahelyek ezrei jöhetnek létre. A tudás alapú gazdaságokban a nemzetgazdaság növekedésének egyik legfontosabb pillére az ipari vállalati innováció. Mindezek mellett viszont nem elhanyagolható ezekben az országokban az állami szféra által teremtett innovációs rendszer és innovációs feladatok sokasága. Sajnos Magyarországon egyelőre egyikben sem remekelünk, bár a Budapest Hub által kidolgozott Runway Budapest A Startup Credo startup programmal jelentős előrelépés valósulhat meg az innováció egy kicsi ám fontos szegmensében. Innovációs áttörésről akkor lehetne beszélni, ha a többi innováció típusokban is (stílusváltás, termékvonal fejlesztés, termékjavítás, új termék) hasonló programok indulnának. A rendelkezésre álló nem kevés pénzt (kb. 170 Mrd forint) remélhetőleg végre okosan használjuk fel, és ha véletlenül ez túl soknak bizonyulna egy típusra (startup), akkor lesz merszünk és lehetőségünk módosítani rajta egy egyenletesebb eloszlás érdekében. Legfontosabb feladatunk, hogy a társadalom minden rétegét átjárja az újítás szelleme, és befogadóak, nyitottak legyünk minden innovációra. A közpénzek felhasználásánál és európai közbeszerzéseknél pedig első kérdés az legyen, hogy lehet-e valamilyen új innovációval megvalósítani egy feladatot vagy szolgáltatást. Amennyiben ez sikerül, hosszú távon évi 1-2%-os 1. ábra A szakadásmentes innovációs lánc Elsősorban ez az új szabályozási és közbeszerzési lehetőség nagymértékben járulhat ahhoz, hogy referenciával nem rendelkező új prototípusok, termékek vagy szolgáltatások közbeszerzésen megmérettethessenek és akár nyerhessenek, biztosítva ezáltal az innovációs lánc folytonosságát. Másodsorban minden állami nagyberuházás tervezési fázisában hasonlóan kellene időben előre gondolni arra, hogy egyes részeit vagy akár az egészet milyen módon lehetne akadémiai, egyetemi és vállalati összefogással innovatív módon megvalósítani. Harmadsorban említhető a környezetünk, gondolkodásunk átalakítása, amelyet rengeteg kisfilmmel, mesefilmmel már gyerekkorban kell elkezdeni, bár nyilvánvalóan a mai állapotban ugyanolyan fontos a felnőtt lakosság gondolkodásának megváltoztatása. E három együttes állami feladat szisztematikus kidolgozása és végrehajtása óriási áttörést okozna a magyar KFI-mutatószámok alakulásában. Bizonyára minden tervezett célt felülmúlva legalább 2020-ig az európai átlag felett lehetnénk minden mutatóban és a felzárkózás, annak üteme sem lenne kérdéses. Új, az innovációt serkentő EU-közbeszerzési lehetőség Az innovációs közbeszerzések támogatása az Európai Unió fontos célkitűzése, amely az innovációs gazdasági aktivitás igény oldali ösztönzése lesz [2]. Az emberi, természeti, tudásbeli, finan- 13 Elektrotechnika 2014/01