Debreceni Egyetem A VADDISZNÓ ÁLLOMÁNYDINAMIKÁJA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI MEGÍTÉLÉSE A KESZNYÉTENI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Debreceni Egyetem A VADDISZNÓ ÁLLOMÁNYDINAMIKÁJA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI MEGÍTÉLÉSE A KESZNYÉTENI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉN"

Átírás

1 Debreceni Egyetem Mezıgazdaságtudományi Kar Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Tanszékvezetı: Dr. Juhász Lajos egyetemi docens A VADDISZNÓ ÁLLOMÁNYDINAMIKÁJA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI MEGÍTÉLÉSE A KESZNYÉTENI TÁJVÉDELMI KÖRZET TERÜLETÉN THE ENVIRONMENTAL END DYNAMIC VIEW OF WILD BOAR POPULATION IN THE LANDSCAPE PROTECTION AREA OF KESZNYÉTEN Baló Attila Károly vadgazda mérnök jelölt Belsı konzulens: Dr. Szendrei László egyetemi tanársegéd

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Témafelvetés, célkitőzések Szakirodalmi áttekintés Anyag és módszer A terület jellemzése A terület elhelyezkedése A terület kialakulása Domborzati viszonyok Jellemzı talajtípusok és vadgazdálkodási hatásuk Vízrajzi jellemzés Éghajlati adottságok Mezıgazdasági adottságok A terület tulajdonviszonyainak megoszlása Erdészeti jellemzık Növényvilág Állatvilág A vaddisznó morfológiája A vaddisznó szaporodása és jellemzıi Táplálkozásbiológia A vaddisznó növényi és állati eredető táplálékának évszakos váltakozása A vaddisznó táplálkozási szokásai Vizsgálati módszer Eredmények és azok értékelése Élıhelyi változások A vaddisznó megtelepedése a területen A vaddisznó országos állománydinamikája A vaddisznó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei állománydinamikája A vaddisznó állománydinamikája a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területén A teljes Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet vaddisznó állománydinamikája... 38

3 4.3.2 II. Rákóczi Ferenc Vt. Tiszalúc vaddisznó állománydinamikája Táncsics Vt. Tiszadob vaddisznó állománydinamikája Tisza Sajó menti Vt. vaddisznó állománydinamikája Takta Vt. Taktaharkány vaddisznó állománydinamikája Tiszazug Vt. Kesznyéten vaddisznó állománydinamikája A vaddisznóállomány becslése a 2005-ös évben A vaddisznóállomány hasznosítása a 2005-ös évben A vaddisznóállomány évszakos mozgásciklusa a területen Vadkár Erdei vadkár Mezıgazdasági vadkár Különleges vadkárok Az állomány állategészségügyi helyzete A vaddisznó természetvédelmi értékelése a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területén Következtetések, javaslatok Összefoglalás Szakirodalom jegyzék Köszönetnyilvánítás Nyilatkozat Mellékletek... 70

4 Bevezetés Dolgozatomat a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet vaddisznóállomány dinamikájáról, valamint az eredeti élıhelyére visszatelepülı állomány természetvédelmi megítélésérıl írtam. Az itt megtelepedı vaddisznóállomány mely már jelen volt a védetté nyilvánítás elıtt is milyen vadgazdálkodási lehetıséget nyújt a vadászatra jogosultak számára, a természetvédelmi értékek védelme mellett. A területet jól ismerem, tizenöt éve vadászom itt. Eleinte, mint sportvadász, az utolsó tízéves üzemtervi ciklusban, mint vadásztársasági vezetı. A terület egy a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott öblözetben helyezkedik el. Ezt a vízügyi nyilvántartásban alsó-taktaközi vagy inérháti belvízrendszernek nevezik. A védetté nyilvánítás célja a Taktaköz déli részén a Tisza szabályozása következtében kialakult ligeterdık, bokorfüzesek, nádasok, (1. kép) mocsárrétek, holtágak fajgazdag növény- és állatvilágának, tájképi értékeinek védelme. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet az 5/1990. (VI. 18.) számú KÖM rendelet nyilvánította védetté, 4070,4 hektáron. Természetvédelmi törzskönyvi száma 232/TK/90. Az így kialakult területen két vadgazdálkodó a II. Rákóczi Ferenc Vadásztársaság Tiszalúc, valamint a Tiszazug Vadásztársaság Kesznyéten gazdálkodott. A 22/1997. (VIII.1.) KTM rendelet a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet további 2013,5 hektárral való bıvítésérıl rendelkezett. A tájvédelmi körzet területe ma: 6083,9 hektár. Az 1997-es területhatárok kialakulása után ma három vadásztársaság gazdálkodik: A Tisza Sajó menti Vadásztársaság Kesznyéten, a Takta Vadásztársaság Taktaharkány, valamint a Tiszadobi Táncsics Vadásztársaság Tiszadob. A vadászterületen a vaddisznó megítélése és gazdasági jelentısége nem egyforma. Van olyan terület, ahol gazdálkodnak vele (Tisza Sajó menti Vadásztársaság Kesznyéten), van olyan hely, ahol váltó vadként kezelik (Takta Vadásztársaság Taktaharkány, II. Rákóczi Ferenc Vadásztársaság Tiszalúc, Tiszadobi Táncsics Vadásztársaság Tiszadob). 4

5 1. kép: A mocsárrendszer ( Fotó: Bodnár M. ) Az öt vadászatra jogosultat egy egységként kezelve kívánom bemutatni a vaddisznó állománydinamikáját, vadászatra jogosultanként lebontva az állománykezelés stratégiáit. 5

6 1. Témafelvetés, célkitőzések Az Alföld vadászatra jogosultjainak gazdálkodását túlnyomó többségben az apróvadfajok és az ız határozzák meg. Kevés olyan terület van, ahol egyéb nagyvadfajok hasznosítása teszi lehetıvé a gazdálkodás rentábilissá tételét. Az általam vizsgált területen fordított helyzet áll fenn, hiszen kijelenthetjük, hogy az apróvadfajok (fácán, nyúl, vízivad) a teríték színesítését szolgálják, fı bevételi forrás a nagyvad hasznosítása. Mint minden tipikus Közép-Tisza menti élıhelyen- meghatározó nagyvadfaj az ız, de mellette a vaddisznó, illetve a tiszadobi Táncsics Vadásztársaság területén a dám. A vadászatra jogosultak fı bevételi forrása az ız, illetve Tiszadobon a dám. Vaddisznóra általában kevés kivételtıl eltekintve, csak a társaságok tagjai vadásznak, így bevétele nem meghatározó a vadászatra jogosultak gazdálkodásában. Magyarország vaddisznó állománya 1960-ban nem egészen példány elejtését tette lehetıvé, 1980-ban ez a szám már , 1990-es évben darab, 2000-ben darab, 2005-ben darab. A növekvı létszámot a lelövések nem követték, noha az állomány szinten tartásához a tavaszi állományt figyelembe véve legalább százalékos lelövést kellene elérni. A magyarországi vaddisznóállomány az elmúlt évtizedekben igen jelentıs mennyiségi és minıségi javuláson ment át. Az ország jelentıs részein új vadfajként jelent meg. A vadászata az 1980-as évektıl kezdıdıen keresett a külföldiek körében. A vizsgált területen az elsı vaddisznót 1974-ben ejtették el. Az országos adatokhoz hasonlóan az állománya jelentısen nıtt. A 2005-ös évben terítéke elérte a 174 példányt. A dinamikusan növekvı állomány egyre nagyobb gondot okoz a természetvédelmi értékek megırzésében, illetve a mezıgazdasági vadkárok megelızésében. A dolgozatom legfontosabb célkitőzése a vizsgált terület élıvilágának és ökológiai adottságainak bemutatása, a vaddisznó megtelepedését lehetıvé tevı élıhelyi változások elemzése, állománydinamikájának értékelése a teljes területen és vadászatra jogosultanként, a vadkárok és megjelenési formáinak bemutatása, az állomány állategészségügyi helyzetének ismertetése, az eredeti élıhelyére visszatelepült állomány természetvédelmi értékelése. 6

7 2. Szakirodalmi áttekintés A vadkárok bizonyos mértéken túl már a vadgazdasági termelésben, a vadgazdálkodásban sıt az állatvilág fenntartásához főzıdı más eszmei értékben sem realizálhatók (BENCZE, 1972) óta tartósan többet lıttek, mint becsültek, ennek ellenére már 1987-ben látható volt (KİHALMY et al., 1987), hogy nem lehet tartani az 1990-re tervezett példányos országos célállományt. Azzal mindig számolnunk kell, hogy vadállományunk élıhelyén minden körülmények között károsítja a növényzetet (KÖLÜS, 1986). CSÁNYI (1989) a vaddisznóállomány növekedését (1) a folyamatos alulhasznosítás mellett (2) az erdısültség növekedésében, a fiatalosok kínálta kedvezı élıhelyben, valamint (3) az 1970-es évektıl elterjedı nagytáblás mezıgazdaság kínálta gazdag táplálékforrásban, nyugalmat és fedettséget adott élıhelyben látta. KİHALMY (1994) szerint populációtól és környezettıl függıen, csak az állomány szinten tartásához, a tavaszi becsült mennyiség %-át meg kell lıni. Ez Magyarországon nem történt meg, ami a vaddisznó elszaporodásához, rajta keresztül a károk (mezei, erdei) növekedéséhez vezetett. PALOTÁS (1994) szerint a nagytáblás mővelés a vadállomány összetételére és térbeli elhelyezkedésére is hatott. A hegyvidékrıl az Alföld felé terjeszkedı nagyvad az óriási kukorica és napraforgó táblákban bıséges táplálékhoz és búvóhelyhez jutott. Az utóbbi húsz évben Magyarország egyik legnagyobb állomány növekedését mutató vadfaja a vaddisznó. A hazai egyedszámának cca. 10%-a az Alföldön él (PALOTÁS, 1994). A vaddisznó valójában nem dúvad, s hogy gazdálkodnunk kell vele, azt ma már csak a hozzá nem értık vonhatják kétségbe. (FEISZT, 1995.) A nagyvadfajok mennyiségi növekedése és életterének kiterjedése azt eredményezte, hogy napjainkban a közel 9 millió hektáros, vadászatra alkalmas területnek mintegy 6 millió hektárján a nagyvadfajok jelenléte állandósult. Három évtizeddel ezelıtt a nagyvadfajok csupán az erdıben és környékén éltek, mintegy 1,5 millió hektáron, mivel a kisparcellás mezıgazdasági mővelés mellett nem találták meg életfeltételüket (NAGY, 1995). 7

8 A vaddisznóvadászat iránti kereslet emelkedésével nıtt jelentısége a nagyvadas vadászterületeken. Némely szerzık (KİHALMY-NÁHLIK, 1996) egyenesen a jövı nagyvadjának tekintik. Kijelentésüket három jelentıs dunántúli vadgazdálkodó Zalaerdı Rt., Szombathelyi Erdészeti Rt. és a Lajta-Hanság Rt. nagyvadgazdálkodásban betöltött, növekvı tendenciát betöltött szerepével magyarázzák. A XIX-XX. század fordulóján évente 3000 példányt, az I. világháború idején példányt lıttek a történelmi Magyarországon. A becsült állománynagyság mai ország területünkön 1936-ban mindössze 6000 példány volt, ami a II. világháború során nagy veszteségeket szenvedett (FARAGÓ-NÁHLIK, 1997). A vaddisznó létszáma a kilencvenes évek második felében közel kétharmadával növekedett és példány körül alakult. A növekvı létszámot a lelövések nem követték, noha az állomány szinten tartásához a tavaszi állományt figyelembe véve legalább százalékos lelövést kellene elérni. A vaddisznó a gímszarvashoz hasonlóan részben az erdıterületek növekedése, részben pedig jó alkalmazkodása eredményeként tudott jelentıs új területeket is meghódítani. A túlnépesedett állomány mezıgazdasági kártétele rövid idın belül komoly gondokat okozhat, amelyet az ország több részében rohamosan emelkedı vadkárok jeleznek (CSÁNYI, 1998). A történelem folyamán számos módon igyekezetek szabályozni a létszámát, sıt mint dúvadat kiirtani. Minderre ez a kiválóan alkalmazkodni képes (plasztikus) vadfajunk úgy reagált, hogy az egyre több zaklatásnak kitett erdıkbıl kivonult a mezıgazdasági területekre. Így ma már állandó jelenlétével kell számolni az egész ország területén (SZIDNAI, 2001). E vadfaj mellett szól, hogy gazdasági szempontból sem elhanyagolható, mert nagyszámú éves szaporulata miatt, kis törzsállomány fenntartásával is gazdag éves terítéket érhetünk el (SZIDNAI, 2001). Magyarország vaddisznó állománya 1960-ban nem egészen 4000 példány elejtését tette lehetıvé, 1980-ban ez a szám már több mint volt, s az elmúlt 2001-es év nem hivatalos adatai szerint megközelíti a darabot (BUZGÓ, 2002). Cikkében a túlszaporodott állomány által okozott vadkárokról ír, és az állománycsökkentés lehetıségeit vázolja fel, saját tapasztalatai alapján. Három lehetséges módszerre világít rá: o a zárttéri tartás o intenzívebb hasznosítás o süldıkortól a kocák szisztematikus válogatása 8

9 Sok a vaddisznónk: a fenntartható állomány kétszerese, tehát túlszaporodott. Részben ezt jelzi a mezıgazdasági vadkár 1,4 milliárdot megközelítı rekord értéke is, amelyben az erdei kárral szemben - ezt a vadfajt jelentıs arányrész terheli (KİHALMY, 2002). Az állomány minısége örvendetesen javul. Ma már nincs olyan megyénk, ahol ne került volna terítékre érmes agyarú vadkan (KİHALMY, 2002). A vaddisznó új és új területeket elfoglalván, jelentısen hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos területeken az apróvadállomány mára elvesztette a természetes regenerálódás képességét (BUZGÓ, 2002). Az állati fehérje fogyasztása mennyiségét tekintve nem számottevı, összetételében meglehetısen változatos. Ez a helyzet némileg magyarázza azt a tényt, miért képes a fácánpopuláció hosszú távon is együtt élni jelentıs számú vaddisznóval (GAZDAG, 2002). A tervezési irányelvek 40 ezer körüli törzsállományból ezer közötti teríték számolható, és minıségi veszteség sincs, ha közel olyan a kanok száma és érmességi aránya, mint 2000-ben. Az erre irányuló törekvés a második szakmai feladat (KİHALMY, 2002). Egyes vadgazdálkodási szakemberek szerint az országban több a szarvas és a vaddisznó, mint ami a becslésbıl vagy a lelövésekbıl következik, mivel a vadállomány létszámát igen gyakran alábecsülik. E két vadfaj populációdinamikája, állománysőrősége mindig is meghatározó volt a vadkárok vonatkozásában. (SZENDREI, 2002). Az állati eredető táplálék mennyisége csekély (az összfogyasztás 3-4 %-a). Összetétele változatos és rugalmasan alkalmazkodik a mindenkori környezeti feltételekhez. Az általam áttekintett 88 mintában mindössze egy esetben fordult elı kétséget kizáró bizonysággal fácáncsibe maradványa. Mindezek alapján megkockáztatom azt a kijelentést, hogy a vaddisznót felelıssé tenni az apróvadállomány csökkenéséért, nem egyéb spekulációnál. Ezt az elmúlt 5 év terítékadatai lényegében megerısítik, mivel minden idık legnagyobb vaddisznó-törzsállomány mellett az apróvadé, ha nagyon lassan is, de emelkedik, miközben a vaddisznó állománya az elmúlt 5 évben megduplázódott. Ezt a túlszaporodott állományt azonban súlyos társadalmi-gazdasági feszültségek és ökológiai veszélyek nélkül nem lehet fenntartani, az 50 %-át is csak úgy, ha a vadásztársaságok által mővelt vadföld területe mivel ebben van a legnagyobb tartalék a jelenlegi többszörösére növekszik (GAZDAG, 2003). GODÓ - BOGNÁR (2003) vizsgálataik során szintén megállapítják, hogy a Magyarországi vaddisznóállomány az elmúlt évtizedekben igen jelentıs mennyiségi és 9

10 minıségi javuláson ment át. Az ország jelentıs részein új vadfajként jelent meg. A vadászat az 1980-as évektıl kezdıdıen keresett a külföldiek körében, ami annak köszönhetı, hogy a sőrő állományok nagy terítékő vadászatokat tesznek lehetıvé. Ezek rendezésének megkönnyítésére és a gazdálkodás eredményeinek javítására több vadaskert létesült, ami minıségbeli ugrást is jelentett. Ez a javulás különösen igaz az 1990-es évtizedre. A vaddisznó eredetileg a vizes élıhelyek, mocsarak, nádasok lakója volt, ma azonban elsısorban erdıs területeken fordul elı. Mocsárlakó tulajdonságainak nagy részét ma is megırizte, gondoljunk pl. dagonyázási igényére. Magyarországon a Fertı-tó nádasaiban vagy a hortobágyi halastavak nádöveiben élı populációi napjainkban sem látnak erdıt, gyakorlatilag teljes életüket a nádasban élik le. Mivel a nád (Phragmites communis) igen tápláló rizómái élelmet is jelentenek számára, nemigen hagyják el e nádasokat (FARAGÓ JÁNOSKA, 2003). A Nagy Hortobágy Puszta vizes élıhelyein amelyek megfelelnek ısi életterének megtelepedett és felszaporodott mocsári vaddisznó szaporodás- és táplálkozásbiológiája, túlélési stratégiája, viselkedése, habitusa egy kissé a sajátos mostoha pusztai természeti adottságokhoz alkalmazkodott. A vaddisznó változatos egyedszámmal, de itt él évtizedek óta, résztvevıje a magyar puszta életközösségének. Ha a zord hideg teleket, a forró, aszályos nyarakat, a szőkös táplálkozási lehetıségeket, a megmaradási esélyüket minimálisabbra csökkentı társas vadászatokat túléli legyen helye továbbra is a hortobágyi nap alatt (PALOTÁS BUJDOSÓ, 2003). Hiszem és vallom, hogy a vaddisznó-populáció szabályozása nem tőr semmilyen halasztást. Ennek legfıbb oka az állomány robbanásszerő növekedésének képessége, és az általa okozott vadkár (KOVÁCS, 2004). A védett természeti területeken kialakított vadászterületek kivonása a vadászat alól nem ritkán téves alapokon nyugvó törekvés. A vadállomány szabályozás elmaradása, a vadgazdálkodási szempontból vett bolygatatlanság vadkamra kialakítását és a vad túlszaporodását eredményezi, ami a gazdasági károk mellett mind ökológiai és természetvédelmi szempontból, mind a vadpopuláció szempontjából káros következményekkel jár. A Vtv a lehetıvé teszi azonban a vadászterületnek vagy meghatározott részének vadászati kíméleti területté minısítését, ahol a tilalom feloldásáig tilos vadászni. A vadászati kíméleti területnek fıleg a vízivad fészkelésének és vonulásának területén van különös jelentısége.(temesi, 2004). 10

11 Összességében elmondható, hogy a vadkárprobléma bonyolult összetett rendszer, amit kezelni kell. Megszüntetni a vadkárt (amit nem lehet addig, amíg egyetlen vad is él a területen), vagy megkeresni azt az egyensúlyi pontot, ahol tartamos gazdálkodással mőködtethetı a rendszer. Az ember saját gazdasági érdekei szerint (átalakítja) átalakította, instabillá tette az élıhelyet, és ez legtöbbször a hozzáférhetı táplálékféleségek jelentıs beszőkülésével járt. A kár mérséklésének jelenleg is szinte az egyetlen elfogadható módszere a szarvas- és a vaddisznóállomány csökkentése. Ez a múltban sem hozta meg a várt eredményt, kérdés, hogy a jelenben mennyire lesz hatékony (SZEMETHY-BLEIER, 2004). A született és felnevelt malacok száma arányosan nı a koca korával, testhosszával, tömegével. Azaz nem elınyös, ha elfiatalodik az állomány, mert így sokkal több vaddisznót kell tartani azonos szaporulat (és vadászati lehetıség) eléréséhez. Kifejezetten alacsonynak mondható a malacok és süldık országos átlagban 60 %-os aránya a terítékben. Célszerő volna 80 % körüli értékre emelni (NÁHLIK, 2004). A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a vadászati felügyelıségek meghatározóan fontos feladata egyrészt a vadlétszám-becslés és szabályozás megbízható módszereinek kidolgoztatása és azok alkalmaztatása a vadgazdálkodási gyakorlatban, másrészt szükséges mértékő vadállomány-szabályozás végrehajtatása. Védett természeti területeken a trófea-centrikus nagyvadállomány-szabályozás kényszere a természetvédelmi kezelés szempontjából hátrányokkal jár. A védett természeti területek vonatkozásában felül kell vizsgálni a trófea-centrikus vadállomány-szabályozás jogi kényszerét, ami a faunaidegen vadfajok állományának felszámolását, és a túlszaporodott nagyvadállomány megfelelı mértékő apasztását akadályozza (TEMESI, 2004.) A kocák hasznosítási számát emelni kell addig, míg az állomány növekedése meg nem áll, illetve a szükséges csökkentést el tudjuk érni. A kanok lelövési aránya az összes felnıtt teríték kb. 1/3-a legyen. A süldık és a malacok aránya az összes teríték kb. 80 %-a legyen (NÁHLIK - SÁNDOR, 2005). 80-as évek második felének, 90-es évek elejének országos nagyvadállománycsökkentı programja a vaddisznót sem kímélte. A lelövések száma fokozatosan mintegy 25%-al emelkedett, aminek következtében az állomány további növekedése megállt után a lelövések 22%-al ismét csökkentek. Ennek két magyarázata van. Egyrészt a helyenként megjelenı sertéspestis miatt többnyire a szaporulat körében jelentıs elhullások voltak, aminek következtében a vadászatra jogosultak kímélni kezdték az állományt. Másrészt, elsıként az 11

12 1993-as rendelet vezetett be a kocákra kíméleti idıt, ami a lelövéseket szintén visszavetette. Mindezek következtében az állományok robbanásszerő növekedésnek indultak, amit a hasznosítás mértéke csak késéssel követett, így megállítani sem tudott, legfeljebb mérsékelni (NÁHLIK SÁNDOR, 2005). A vaddisznó az új élıhelyek elfoglalásakor jelenthet komoly veszélyt az ott élı védett növény- és állatfajok állományára. Az elfogadható állománynagyságot nem számokban, hanem abban lehet mérni, megmarad-e az élıhely önfelújuló képessége (DUSKA, 2006). Az egyébként ıshonos, de a túlszaporodott vaddisznóállomány természetvédelmi szempontból, milyen károkat okoz? Egyes alföldi védett területeken a földön fészkelı madarak, így egyik legféltettebb kincsünk, a túzok szinte teljes szaporulatának elpusztítására képes a vaddisznó, ezért különösen fontos, hogy a folyóparti galériaerdıkbıl ne szoruljon ki a füves pusztákkal határos mezıgazdasági területekre. (DUSKA, 2006). Az etika, a szokások, a szakma, a szakszerőség elveinek betartása mellett nem állítható meg a vaddisznóállomány gyarapodása. Ugyanakkor komplex szemléletmódot követve orvosolhatjuk a gondokat, így a magyar vadászok egyik kedvenc vadja a gazdasági befektetések gyors megtérülése miatt is a jövıben is ugyanolyan jelentısége maradhat, mint napjainkban (FÁBIÁN, 2006). 12

13 3. Anyag és módszer hektár. Vizsgálataimat a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területén végeztem. Területe: 6083,9 3.1 A terület jellemzése A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánításának célja a Taktaköz déli részén a Tisza szabályozása következtében kialakult ligeterdık, bokorfüzesek, nádasok, mocsárrétek, holtágak fajgazdag növény- és állatvilágának, tájképi értékeinek védelme A terület elhelyezkedése A terület egy a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott öblözetben helyezkedik el. Ezt a vízügyi nyilvántartásban alsó-taktaközi vagy inérháti belvízrendszernek nevezik A terület kialakulása A Tisza csak a holcén alatt bejárta majd az egész mai Tiszántúlt. A kéregmozgások 5-10 méteres változásai akár km távolságra vándoroltatták az ıs Tisza medrét. Az óholocén kezdetén, a fenyı-nyír I-ben a még nagy vízhozamú folyó az Ecsedi láp Érmellék- Berettyó vonalán haladt, és a Körösvidéki mocsaras süllyedésben ágakra bomlott. E kor végén (fenyı-nyír IV) már észak-nyugatról kerülte meg a Nyírséget, majd a Bodrogköz és a Takta mentén szelte át a Hernád-Sajó hordalékkúpját. A mogyoró korszakban vízhozama csökkent, így sokat vesztett a lendületébıl, és lassan kezdett közelíteni a szabályozás elıtti igen bizonytalan meder nyomvonalához. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet mai területén folyamatosan északi irányba áthelyezıdı folyómeder a tiszadobi Úrkom magaslata és a Lúci-magaspart között vándorolt, útközben több folyóágyat is kialakítva. A Tisza medrének változásaihoz természetesen folyamatosan igazodnia kellett mellékfolyóinak is, melyek a Bodrog, a Sajó, a Hernád és a Takta voltak. 13

14 Légifotók tanulmányozása során nagyon jól látszik, hogy a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet kb hektáros mocsárrendszere régi elhagyott folyómedrekben (2. kép) jött létre. 2. kép: Régi folyómedrek ( Fotó: Bodnár M. ) Vizsgálati eredmények híján ma még nem állapítható meg, hogy mely medret melyik folyó alakította ki, de a Tisza és a Takta domináns szerepe valószínősíthetı. Ezek a mocsarak a Tisza, a Sajó és a Takta áradásakor folyamatos vízutánpótlást kaptak egészen az 1846-ban megkezdett és 1867-ben befejezett új Tiszameder, a 8 km hosszú un. Tiszadobi ásás, és a Széchenyi gát megépítéséig. A munkálatok befejeztével a régi és az új Tisza gát összezárt, kialakult a helyiek által Karikatöltésnek nevezett védmő, ami teljesen elzárta a területet a folyókból érkezı vízutánpótlástól. A belvizek elvezetésére egy ısi meder (valószínőleg ıs Takta-meder) vonalát részben követve megépítették az Inérháti-fıcsatornát a terület lecsapoló gerinccsatornáját és az ebbe torkolló mellékcsatornákat. A csatorna és a Sajó találkozásánál szivattyútelepet alakítottak ki, amely magas vízállásnál is lehetıvé teszi a vizek beemelését a folyóba az inérháti belvízrendszerbıl Domborzati viszonyok A terület alacsony ártéri síkság 91,3-95,0 mbf közötti terepszintekkel, amelyet régi folyómedrek (Tisza), övzátonyok tagolnak. 14

15 3.1.4 Jellemzı talajtípusok és vadgazdálkodási hatásuk A jelenlegi talajviszonyok szoros összefüggésben vannak a korábbi természetföldrajzi állapottal. A terület a Tisza ártere volt, így réti talajok kialakulására volt lehetıség. A folyamszabályzás következtében a magasabb keleti részeken szikesedési folyamat indult meg. A terület mélyebb északnyugati és nyugati a réti talajképzıdés ma is folyik. Nyers öntéstalajok: az apróvad számára kedvezıtlen, az ız vegetációs idıszakban, a vaddisznó egész évben kedveli. Öntés réti talajok: az apróvad számára kedvezıtlen, az ız számára közepes élıhelyi adottságot nyújt. Réti talajok: az apróvad számára gyenge, az ız és vaddisznó számára közepes élıhelyi adottságokat nyújt Vízrajzi jellemzés A területet délen a Sajó, északon és nyugaton a Takta, keleten a Tisza vágja ketté. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területére mindhárom folyó hatást gyakorol. Sok ásott csatornát találunk a területen, melyeknek fı feladata a belvizek és a pangó vizek elvezetése az Inérháti-csatornán keresztül a Sajóba. Ezek a csatornák az intenzív mővelés idıszakában készültek. Mára elvesztették jelentıségüket. Az Inérháti-csatornára épített három zsilippel valósul meg a terület vízkormányozása a mindenkori természetvédelmi érdekek figyelembe vételével. Ezzel a módszerrel megakadályozható a mocsár teljes kiszáradása Éghajlati adottságok Átlagos évi középhımérséklet: 9,7-9,9 0 C Tenyészidıszak alatti középhımérséklet: 16,6-16,8 0 C Fagyos napok száma: 184 Havas napok száma: 38 Hótakaró átlagos vastagsága: 16 cm 15

16 Hıségnapok száma: 26 Átlagos maximális hımérséklet: 34 0 C Évi átlagos csapadék: 569 mm Uralkodó szél iránya: ÉK 75 %; K 25 % Mezıgazdasági adottságok Szántó 19,69 % Gyep (rét, legelı ) 50,33 % Erdı 6,25 % Nádas, mocsár 10,81 % Tó és vízfelület 9,71 % Mővelés alól kivont terület 3,21 % A terület tulajdonviszonyainak megoszlása Magán tulajdon 27.9 % Állami tulajdon 51.0 % Egyéb tulajdon 21.1 % Erdészeti jellemzık Keményfás ligeterdık: Legidısebb állományaik a hullámtéri kubikgödrökben találhatók, koruk eléri a évet. A telepített kıris és tölgy állomány éves. A cserjeszintet elsısorban a gyalogakác, a vörösgyőrős som, a magasra növı szeder, az amerikai kıris és a zöld juhar alkotják. A nedvesebb részeken cserjeként megjelenik a mézgás éger (3. kép), és a 16

17 rekettye- főz is. Jó vadbúvóhelyek, makktermésük a vaddisznó számára jelentıs. Vadeltartó képessége jó. 3. kép: Égerfoltok a mocsárban ( Fotó: Baló A. ) Puhafás ligeterdık: A folyók hullámterében, valamint a spontán beerdısülések során találhatók. Koruk 5-60 év. Jó vadbúvó és táplálkozó helyek, a jól odvasodó füzek gyakran tıkésréce költıhelyek. Cserjeszintet elsısorban a gyalogakác és a hamvas szeder, valamint a rekettyefőz alkotják. Vadeltartó képessége jó. Nemesnyarasok: Fıleg a hullámtéren találhatók, koruk 1-30 évig terjed. A legelterjedtebb erdıtársulás, melynek visszaszorulása várható természetvédelmi szempontok miatt. A cserjeszintet fıleg a telepítéskori teljes talaj elıkészítés, és az erdık zömének hullámtéri fekvése miatt a gyalogakác alkotja. Közepes búvóhely, vadeltartó képessége gyenge. Láperdık: (4. kép) Spontán beerdısülés folyamán jöttek létre, az erdészeti üzemtervekben nem szerepelnek, így koruk csak becsülhetı. Kor: 5-30 év, területi kiterjedésük nem jelentıs. Cserjeszintje különbözı füzekbıl áll. Vadgazdálkodási jelentısége kicsi, a vaddisznóállomány kedvenc tartózkodási helye. 17

18 4. kép: Láperdı ( Fotó: Baló A. ) Akácosok: Területi arányuk kicsi, a privatizáció és a spontán privatizációnak is nevezhetı falopások áldozatai lettek. Zárt, nagyobb erdıállománya a területen nincsen, jobbára kisebb ligetek, fasorok formájában fordul elı, 1-10 éves sarjerdık formájában. Cserjeszintjükre a bodza elıfordulása a jellemzı. Az apróvad és az ızállomány kedveli, vadeltartó képessége jó Növényvilág A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet a Tiszántúli flórajárásba tartozik növényföldrajzilag. A növényvilágot a területen évezredekig kanyargó folyók, majd a középkortól kezdıdı erdıirtások és legeltetı-kaszáló állattartó tevékenység, valamint a XIX. századi ármentesítı munkálatok, illetve a XX. században épített belvízelvezetı rendszerek határozták meg. A legjellemzıbb élıhelyek a régi folyómeder maradványokban kialakult mocsarak vizeit borító hínártársulások, az ezeket övezı nádasok, még tovább haladva a főzlápok. A mocsarak környékén ma már sajnos jellemzı a fıleg rekettyefőzbıl kialakult főzbozót, ami a kézi kaszálás felhagyása után, a géppel nem kaszálható láp- és mocsárréteken alakult ki. A ma is kaszált ártéri mocsárrétek és kaszálórétek már egy magasabb, könnyebben kiszáradó térszínen találhatok, ahol a traktorral való mővelés lehetséges. A lösz-pusztagyep 18

19 az övzátonyok tetején helyezkedik el, míg a vidékre korábban oly jellemzı puhafaliget egyes mocsarakban, illetve a folyók hullámterében található meg. A területre korábban jellemzı keményfaligetek helyén ma jobbára szántók, illetve idegen fajokból álló faültetvények találhatók. Az eredeti galériaerdıkhöz hasonló állományú telepített tölgyesek húzódnak a XIX. század második felében épített gátak elıterében, a kubikgödrök partjain. A tájvédelmi körzetben számos jellegzetes, védendı alföldi fajnak van jelentıs állománya. Molnár ZS. Litkey ZS. Bíró M. (1994) adatai szerint ezek a következık: A sulyom (Trapa natans), a rucaüröm (Salvinia natans), a debreceni torma (Armoracia macnatans), a nyári tızike (Leucojum aestivum), a nádi boglárka (Ranunculus lingua), a tızegpáfrány (Thelypteris palustris) és a tiszaparti margitvirág (Chrysanthemum serotinum). Különös értékei a területnek azok a fajok, melyek az ısmorotvák lápjain és mocsaraiban valamint a holtágak úszólápjaiban élnek, mint például a gyilkos csomorika (Cicuta virosa), a tızegpáfrány (Thelypteris palustris), a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) és a villás sás (Carex pseudocyperus). A szerencsés vízrajzi helyzet miatt a terület bıvelkedik ártéri mocsár- és kaszálórétekben. Ezek flórája szintén gazdag és jellegzetes. Itt él a kétsoros sás (Carex disticha), a réti iszalag (Clematis integrifolia), a korniss tárnics (Gentiana pneumonanthe), az elegáns kosbor (Orchis laxiflora ssp. Elegans), az orvosi kocsord (Peucedanum officinale), a gyíkhagyma (Allium angulosum), a parti nádtippan (Calamagrostis pseudophragmites), az ıszi kikerics (Colchicum autumnale), a mocsári aszat (Senecio paludosus), a mocsári kígyófő (Trig-lochin palustre) a fátyolos nıszirom (Iris spuria), a mocsári csillaghúr (Stellaria palustris) és a mocsári lendek (Lathyrus palustris). További értékes fajok a szárazgyepeken a dunai szekfő (Dianthus collinus) és az ágaskosbor (Orchis morio), a holtágakban és morotvákban a fehér tündérrózsa (Nymphaaaaeae alba), a kolokán (Stratiotes aloides), a közönséges rence (Utricularia vulgaris), a tündérfátyol (Nymphoides peltata), a merev víziboglárka (Batrachium circinatus), a sertelevelő és üveglevelő békaszılı (Potamogeton trichoides és lucens), valamint az erdıkben a ligeti szılı (Vitis sylvestris). 19

20 Állatvilág Az alsóbbrendőek csoportja még igen kevéssé feltárt, azonban már az elızetes vizsgálatok is arra utalnak, hogy például a puhatestőek esetében jelentıs értékkel bír a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet. Az ízeltlábúak közül a teljesség igénye nélkül néhány elıforduló faj: A kérészek rendjébe tartozó tiszavirág (Palingenia longicauda) június második felében bekövetkezı rajzása idején két-három nap délutánján korábban milliós, ma már csak százezres nagyságrendben lepte el a Tisza vizét. Nevét is onnan kapta, hogy a rajzás idején a víz színe felett repülı, valamint a víz tetején úszó temérdek rovar miatt ekkor a folyó leginkább fehér virágokkal tarkított mezıre hasonlít. Az övzátonyok tetején elhelyezkedı lösz-pusztagyepek, valamint a szárazabb magasfüvő kaszálók karakterfaja az imádkozó sáska (Mantis religiosa), amely leginkább szeptemberben kerül szem elé, amikor a termetes nıstények a petéik lerakására legalkalmasabb helyet keresve sokat mozognak. A bogarak rendjének képviselıi közül eddig a futóbogarakra terjedtek ki vizsgálatok. A munka során az alábbi védett fajok kerültek elı: aranypettyes bábrabló (Calosoma auropunctatum), érdes futrinka (Carabus scabriusculus), ragyás futrinka (Carabus cancellatus), szárnyas futrinka (Carabus clathratus). Nyári estéken találkozhat az ember a hatalmas zúgással repülı óriás csíkbogár (Dytiscus latissimus) egyedeivel. Az öreg kubikerdık, keményfaligetek tipikus lakói a kis szarvasbogár (Dorcus parallelopipedus), a hímeknél hatalmas szarvszerő képzıdménnyé módosult csáprágójáról ismert természetes szarvasbogár (Lucanus cervus), az orrszarvú tülkéhez hasonló díszes fegyverzetet viselı orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis), valamint a nagy hıscincér (Cerambix cerdo). A nappali lepkék közül jelentıs számban fordulnak elı: farkasalma lepke (Zerynthia polyxena), fecskefarkú lepke (Papilio machon), atalanta lepke (Vanessa atalanata), kis színjátszó lepke (Apatura ilia), nappali pávaszem (Inachis io). A hártyásszárnyúak színponpás képviselıje a pompás fémdarázs (Parnopes grandior). Sok faja él itt a szitakötınek is. 20

A Tisza-Sajó menti Vadásztársaság bemutatása

A Tisza-Sajó menti Vadásztársaság bemutatása A Tisza-Sajó menti Vadásztársaság bemutatása 1., A vadásztársaság és a terület bemutatása. Társult vadászati jog keretében a földtulajdonosi közösség maga alakított vadásztársaságot 1997-ben és gyakorolja

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

A vadászoktatás új generációja

A vadászoktatás új generációja ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Vadhívás 1. Bevezetés

Vadhívás 1. Bevezetés Vadhívás 1. Bevezetés A vadhívás szerintem a vadászatok csúcsa, a legizgalmasabb feladat egy vadász számra. A vad kifinomult érzékszerveit kijátszani, lıhetı távolságra behívni, sok gyakorlást igénylı

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ

A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 3. VADDISZNÓ A konferencia címe: Vaddisznó-gazdálkodásunk idõszerû kérdései Helyszíne és idõpontja: Nemzeti Ménesbirtok

Részletesebben

VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl

VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl SZARVAS VADÁSZAT Vadászati idény: Bika, tehén: szeptember 1-január 31. Ünı, borjú: szeptember 1-február

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapja 2008. évi támogatásának felhasználásáról 1. Támogatott program címe: Szıdrákosi Program, IV. ütem (2008-2009); Környezeti Nevelési

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-1. jelő, Szigetköz vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Komposztálás Hogy is csináljam?

Komposztálás Hogy is csináljam? Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/52/2008. Tervezet a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Zirci

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

1996. évi LV. törvény

1996. évi LV. törvény 1996. évi LV. törvény a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel [Vastag betővel az 1996. évi LV. törvény

Részletesebben

Vas megye növény-egészségügyi helyzete. Tanakajd, 2015. május 20-tól június 04-ig

Vas megye növény-egészségügyi helyzete. Tanakajd, 2015. május 20-tól június 04-ig Vas megye növény-egészségügyi helyzete Tanakajd, 21. május 2-tól június 4-ig Megyénkben az elmúlt két hétben összesen 43 mm csapadékot mértünk. A napi átlag hımérséklet csupán 14, C körül alakult az elmúlt

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A HUDI20019 Felső-Tápió

A HUDI20019 Felső-Tápió A HUDI20019 Felső-Tápió kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2015 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási

Részletesebben

Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei

Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei A térség állat- és növényvilágának, természetvédelmi értékeinek kialakulásában meghatározó szerepe volt a Tiszának. A Tiszáról röviden

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

A NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN

A NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN A NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN Deák József Áron * 1. Tájföldrajzi besorolás A Kiskunság homokvidékének délkeleti nyúlványát a tájföldrajz Dorozsma Majsai-homokhát néven

Részletesebben

A Bükk rejtélyei vetélkedısorozat III. forduló

A Bükk rejtélyei vetélkedısorozat III. forduló I. feladat (15 pont) 1) Milyen megyék területét érinti leginkább a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területe? a) Heves megye, BAZ megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye b) Heves megye, Nógrád megye,

Részletesebben

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Bakonykúti község Önkormányzatának Képviselı-testülete az 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007.

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 1. HELYZETELEMZÉS Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területe két, nagyjából egyenlı kiterjedéső részre, az Aggteleki és Zempléni

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra. ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 632-4/2011. Tárgy: Kaposvár, Deseda tó fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet: 2 db HATÁROZAT Somogy Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

A termıföld mint erıforrás

A termıföld mint erıforrás A termıföld mint erıforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika A termıföld fogalma termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert,

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

Dunaszenmiklósi Rákóczi Vadásztársaság

Dunaszenmiklósi Rákóczi Vadásztársaság Gímbika: szeptember 1.-január 31. Tehén, Ünı: szeptember 1.-január 31. Borjú: szeptember 1.-február 28. Gímbika Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság árjegyzéke a 2008 vadászati évre Az árak nem tartalmazzák

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1035-6/2011. Tárgy: Balatonboglár, Jankovich telepi és Bólyaközi strandok fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet:

Részletesebben

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám A költségvetési rendszerrıl szóló törvény 92. szakaszának 2. bekezdése (A Hiv. Közlönye, 54/09, 73/10., 101/10., 101/11., 93/2012., 62/13.,

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Eurázsiai borz (Meles meles)

Eurázsiai borz (Meles meles) Eurázsiai borz (Meles meles) Felismerés jegyei: A borz feje és nyaka fehér, két a szem és a fül vonalában húzódó - fekete sávval. A fej vékony és hegyes, a test és a lábak rövidek. A szemek és fülek kicsik,

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Készült: 28.11.2011, Sáripuszta

Készült: 28.11.2011, Sáripuszta Készült: 28.11.2011, Sáripuszta Szervezeti ábra Nagyberek: Hotel, szántók, legelők, kaszálók Pusztaberény: fácántelep, ménes, szántók, legelők Sáripuszta: Központ, szántók, állattartó telep, magtárak,

Részletesebben

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrád környékének legfontosabb helynevei: Üdvözöljük Önt/Önöket a Csongrád, Köröszugi túraútvonalunkon! 1. Ugi-rét 2. Tiszaalpári Holt-Tisza 3. Kelem 4. Becsőtó

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 112/2008.

Részletesebben