Természetvédelem, természeti értékek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ) 1. A természetvédelem jelentősége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természetvédelem, természeti értékek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ) 1. A természetvédelem jelentősége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben"

Átírás

1 Természetvédelem, természeti értékek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ) 1. A természetvédelem jelentősége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Kiemelkedő a térség földtani értékeinek változatossága. E felszíni változatosság jellemző a régió földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet. Külön említést érdemel a vulkanikus eredetű Tihanyi félsziget belső tavaival és hévforrás-kúpjaival. A Badacsony és Tapolca környékének vulkáni tanúhegyei uralják a tájat, jellegzetes alakjukkal messziről is meghatározzák a tájképet. Híresek bazaltoszlopaik, az ún. bazaltorgonák. A Keszthelyihegység dolomittömege változatos felszíni formáival tűnik ki, ahol dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök), a déli part meredek löszfalai szintén kiemelkedő értéket mutatnak. A magas fokú geodiverzitását, az itt előforduló számos változatos korú és genetikájú kőzettípust, az összetett hidrológiai rendszereket jól jellemzik a területen található földtanihidrológiai értékek száma: 193 db barlang (ex lege védett) Fokozottan védett, turisztikailag is hasznosított barlangok: Tapolcai-tavasbarlang, Lóczy-barlang (Balatonfüred), Csodabogyósbarlang (Balatonederics) 487 db forrás (ex lege védett) 74 db víznyelő (ex lege védett) 20 db földtani alapszelvény (országos jelentőségű természeti emlékként védelemre tervezett) A további nyílt karszt területek védelme messze nem csupán természetvédelmi, de környezetvédelmi érdek is (vízbázis). 2. A Balaton Régió növény- és állatvilága Mind a növény mind pedig az állatvilág nagyon gazdag, bővelkedik unikalitásokban. Ez a gazdagság jórészt abból ered, hogy az alföldi erdőssztyepp és a középhegység zárt lomberdő vegetációja itt találkozik, amit még fokoz egy nyugat-balkáni hatás is, kiegészülve a helyi mikroklíma és hidrológiai viszonyokkal. A növényzeti típusok közül külön kiemelendők a lápok, láprétek, melyek jégkori maradványnövényeket, unikális botanikai és zoológiai ritkaságokat őriznek. Madarak közül elsősorban ragadozó madarak érdemelnek említést, így a 2009-ben felfedezésre került a békászó sas; 2011-től újra fészkelő a kerecsen sólyom, de nőtt a rétisas állománya is óta általánosságban elmondható, hogy a zavartalan vizes élőhelyekhez, megfelelő kiterjedésű aratatlan nádasokhoz kötődő és fokozottan védett telepesen fészkelő - elsősorban gémféle - madarak állománya növekedett: nagy kócsag, bakcsó, üstökösgém, kis kócsag, vörösgém, kanalasgém és a kis kárókatona. A Balaton és a Kis-balaton a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó terület. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság faj telepítéseinek és élőhelyekezelésének köszönhetően a fokozottan védett ürge növekvő állományai figyelhetők meg.

2 3. Páratlan tájkép, szabadtéri múzeum A Balaton környéke páratlan tájképi adottságai, valamint történelmi emlékei révén is hazánk kiemelkedő gyöngyszeme, szabadtéri múzeuma. A római időkből fennmaradt építészeti emlékek, a középkori várromok és templomok maradványai, valamint a közelmúlt építészeti emlékei, a részben még megmenthető paraszti gazdaságok, pincék, nemesi kúriák, egyházi épületek és kőkeresztek mind-mind hozzátartoznak az itteni tájhoz és meghatározzák annak hangulatát. A falvak határában meglévő középkori templomok építőanyaga terméskő és igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgálnak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrizték meg számunkra a középkori várak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítésének célja legfőképpen a táj jellegének megőrzése, természeti értékeinek és más megújuló természeti erőforrásainak védelme, és a természetszerű gazdálkodási módok elterjesztése révén a Balaton vízminőségének javítása volt. A tájhasználat módja, változásai közvetlenül meghatározzák a táj arculatát is. Ezért nagy jelentőségű a települések területhasználatának tudatos tervezése, összhangban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet évi CXII törvénybe foglalt területrendezésével. Az üdülőkörzet erősen mozaikos szerkezetű, kis területen is sokféle élőhely jellemzi, melynek megfelelően a táji diverzitás is igen magas. A tájkép sokszínűségét tovább növeli a történeti települések és a gazdálkodás jelenléte. 4. Környezeti nevelés és ökoturisztika A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a természet értékeinek megóvását, bemutatását igyekszik a kor elvárásai szerint, komplex módon végezni a térségbe érkező turisták és érdeklődők számára. Évente több mint 70 előre meghirdetett programon, túrán, jeles napi rendezvényen fogadják a látogatókat. Különleges programjaik közé tartoznak a barlangi kalandtúrák a Csodabogyós-barlangban, valamint a kis-balatoni csónaktúrák, természetfotózási lehetősége a Kis-Balatonnál leskunyhóból. Az Igazgatóság nagy hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre. Minősített erdei iskolákban, és a nyárra meghirdetett napközis táborokban a gyermekek tartalmas kikapcsolódás keretében bővíthetik természettel kapcsolatos ismereteiket. Geopedagógiai koncepciónknak köszönhetően évente több alkalommal hirdettek meg speciális, lokalizált tematikájú, különböző korosztályokra kidolgozott, geonap elnevezésű programokat az óvodástól a középiskolás korosztályig 5. Problémák és feladatok A terület a legnagyobb változásokon a XX. században ment át: természet kincseit, értékeit az emberi tevékenység hosszú évtizedeken keresztül az erőteljes idegenforgalmi fejlesztéssel, a természeti táj fokozott beépítésével, a bányászattal, az ahhoz kapcsolódó karsztvízkiemeléssel, a korábbi intenzív mezőgazdálkodással túlzottan igénybe vette: A Balaton közvetlen parti sávja nagymértékben beépült művi környezet (a tó 235 km hosszú partvonalából a jelenleg szabályozott parthossz összesen 107,5 km). A beépítések, engedély nélküli feltöltések, engedély nélküli csónak és vitorlás kijárók

3 létrehozása és idegenforgalmi fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a vízminőség és a természetvédelem szempontjából egyaránt fontos vízparti nád, sás és gyepterületek egy jelentős része napjainkra kipusztult. A parti sáv beépítése mellett felértékelődnek az ún. háttérterületek, amelyek a partvonaltól távolabb fekszenek, viszonylagos eredetiségüket jobban megőrizték. A kíméletesen természetalakító, értékmegőrző hagyományos gazdálkodásnak egyik legszebb, most is csaknem eredeti szépségében látható példája a Pécselyi-medence. A Balaton Régió területe enyhén tagolt dombvidék, és mint ilyen, ki van téve a vízeróziós talajpusztulásnak. A balatoni magaspartokhoz (Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Balatonszárszó, Balatonföldvár, Fonyód) szorosan kapcsolódó felszínmozgások egy természetes felszínfejlődési folyamat részei, amelyet az emberi tevékenység kedvező és kedvezőtlen irányban egyaránt befolyásolt (magaspart, a talaj gyenge szerkezetének következtében jelentős eróziónak van kitéve). A gazdálkodás megváltozása: A Tihanyi-félsziget egykori híres levendulásainak művelését a hatvanas években felhagyták, kilencvenes évek közepétől a nemzeti park kezdte meg megmentésüket a még fellelhető tövekből. A legeltetés - alapvetően birkával és marhával - visszaszorulásával az egykori ligetes legelőerdők teljesen zárt erdőkké alakultak át. A Balaton-felvidéket kedvezőtlenül érintette a több évtizeden keresztül folytatott felszíni bányászati tevékenység, melynek sebhelyeit az erdőgazdaság által végzett fásítási tevékenység sem tudta teljesen eltüntetni. A Nagyberek a régmúltban a Balaton egyik árterületi öble volt, még az 1850-es évekig is időnként összefüggő vízréteg borította. Később az évtizedeken át folytatott lecsapolási munkálatok következtében a magasabb részek szárazra kerültek, s ma már csak a mélyebben fekvő helyek mutatják a régmúlthoz hasonló közel természetes állapotot. Az egykor páratlanul gazdag növény- és állatvilágának maradványai részben a csatornákban, részben pedig a láp központi részén található, helyreállított területen találják meg az életfeltételeiket. Inváziós fajok megjelenése szándékos betelepítésekkel vagy behurcolással. (különféle kagylófajok, ezüst kárász, bütykös hattyú. De a harlekinkatica állományairól tömeges elterjedése is megfigyelhető. A klímaváltozás hatásával mindenképpen számolni kell, mert az extrém időjárási viszonyok tömeges pusztulásokat, károkat okoznak, vagy okozhatnak, jelentősen módosulhat a területek vízellátottsága, egyes károsítók tömeges megjelenése, amelyek teljes területek pusztulását okozhatják (Keszthelyi hegység fenyveseinek pusztulása) vagy közegészségügyi problémákat jelentenek (búcsújáró lepke tömeges elszaporodása) Az üdülőkörzet települései jellemzően többször is módosított településrendezési eszközökkel rendelkeznek, azonban van néhány olyan település, melynek külterületére, vagy egészére vonatkozóan nincs hatályos településrendezési terv, melynek hiányában a törvény célkitűzései nem érvényesülnek maradéktalanul. Folytani kell az oktatási és természeti nevelési programokat, amelyhez az erdei iskolai hálózat fejlesztése és a sokcélú, interaktív látogatóközpontok feljesztése és fenntartása szükséges, kiegészítve a helyi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel való együttműködéssel.

4 Natura 2000 területek Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal az üdülőkörzet területén - az országos átlagot messze meghaladó arányban - a gazdag természeti értékeket felismerve közösségi jelentőségű természet-megőrzési Natura 2000 területek is kijelölésre kerültek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékleteinek megfelelően. A Balaton térségére vonatkozóan az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap forrásból a Natura 2000 fenntartási tervek készítésének részletes feltételeiről szóló 43/2012. (V. 3) támogatási rendelet alapján összesen 11 Natura 2000 területre készült fenntartási terv a időszakban (az érintett területek listája a lenti táblázatban). A fenntartási terv készítését a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. és a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság közösen végezte. Ennek keretében a kommunikáció részeként gazdafórumot, falufórumot tartottak ez érintett települések érintetti köre, gazdálkodók, önkormányzatok, civil szervezetek, hatóságok részére, amelyen részletesen ismertették a fenntartási terv céljait és tartalmát, a tervben javasolt intézkedések hátterét, a területek jelölő értékeit. A fenntartási tervek készítése jó alkalmat teremtett a közös tervezésre, a felmerült problémák egyeztetésére. Az érintettek véleményezhették a terveket, amelyet a tervező figyelembe vett és lehetőség szerint beépített a terv végleges változatába. A 11 Natura 2000 fenntartási tervet 2014 novemberében hagyta jóvá a Szakmai Bizottság. Területkód Név HUBF20022 Mogyorós-hegy HUBF20026 Bogaras HUBF20031 Szentkirályszabadja HUBF20032 Balatonkenesei tátorjános HUBF20033 Dörögdi-medence HUBF30002 Balaton HUDD20034 Balatonendrédi dombok HUDD20035 Pogány-völgyi rétek HUDD20036 Ordacsehi berek HUDD20038 Ádándi Felső-hegy HUDD20058 Látrányi puszta

5 Környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági kérdések A Balaton térsége, a Balaton kiemelt üdülőkörzet egyedülálló táji, természeti és települési környezeti minőségének megőrzése érdekében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény alapján kiemelt védelemben és figyelemben részesül. A Balaton üdülőkörzet kiemelt táji és természeti értékeinek védelme érdekében 1997-ben, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park létesítéséről szóló 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelettel létrehozott Balaton-felvidéki Nemzeti Park, azon belül is a Tihanyi Tájvédelmi Körzet hazánk egyik legrégibb országos védelem alatt álló területe, melyet Európában kiemelkedő geológiai, biológiai, tájképi sokféleségének elismeréséül az Európa Tanács az Európa Diploma védnöksége alá helyezte. A Balaton a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek kihirdetéséről szóló 119/2011. (XII. 15.) VM rendelet alapján Ramsari Terület. A természetvédelem és azon belül a tájvédelem egyik legfontosabb célkitűzése a természetközeli állapotban meglévő élőhelyek, természeti rendszerek és a meghatározó látványelemek megóvása, a tájkarakter megőrzése, valamint a tájszerkezet védelme, szükség szerinti helyreállítása. Az elvégzett balatoni nádasok és egyéb növényzet felmérésének vizsgálata alátámasztja, hogy napjaink nádas károsításában az emberi tevékenység játssza a legfőbb szerepet, amely a meglévő élőhelyek beszűküléséhez, átalakulásához és megszűnéséhez vezet. A táj- és természetvédelmi hatósági munka során feladatunk kiszűrni azokat a tevékenységeket, amelyek megszüntetik, károsítják a Balaton-parti táj ökológiai és tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű vízparti területek természetközeli élőhelyeit, továbbá megváltoztatják a táj esztétikai adottságait, a tájszerkezet jellegét meghatározó természeti értékek-, rendszerek, sajátos területhasználati módok fennmaradását. A évi növényzet felmérés és nádasminősítés eredményének értékelése alapján kijelenthető, hogy a fennálló problémák és folyamatok kedvezőtlen hatással, negatív következményekkel vannak a parti zóna nádasaira és élővilágára. A táj sokrétű teljesítőképességének érdekében, az ökológiai terhelhetőség mértékének figyelembevételével és az ágazati érdekek összehangolásával szükséges a területfejlesztési elképzelések megvalósítását engedélyezni. A Balaton és üdülőkörzetének fejlesztésére, a tó vízminőségének védelmére, javítására számos kormányzati szintű intézkedés történt, azonban az ökológiai szempontok jelentősége háttérbe került. A Balaton és annak parti zónájában a természeti adottságoknak és a természeti erőforrások közül a nádasoknak, mindig kiemelt szerepe volt a tó ökoszisztémájának és a part stabilitásának, változatosságának fenntartásában. A nádas egyszerre jelent tájképi-, és természeti értéket, magas fajgazdagságú élőhelyet, a környezet-, és a vízminőséget kedvezően befolyásoló ökológiai rendszert, valamint gazdaságilag jól hasznosítható természeti erőforrást. A nádpusztulás következtében az ökológiai és a gazdasági szempontok szükségessé tették, hogy a nádasokat felmérjék, minősítsék és állapotuk szerint, osztályokba sorolják. A nádminősítés az 1960-as években kezdődött, melynek során a gazdasági szempontok domináltak, majd az 1998-as szabályozás a Nádas rendelet megalkotásával, az ökológiai szempontokat a gazdasági jelentőséggel egy szintre emelte. Az értékelés során a évi nádasfelmérés eredményeiből egyértelműen kitűnik a meglévő nádas területek minőségi romlása, amely mind

6 ökológiai és élőhelyvédelmi, mind gazdasági szempontból kedvezőtlen változást jelent. A nádasterületek csökkenése leginkább az jobb minőségi osztályú területek esetében tapasztalható. A fennálló környezeti problémák, valamint a vízparti zóna területét és a nádasokat érintő kedvezőtlen hatások jelentős része funkcionális tájhasználati konfliktusra vezethetők vissza. Ökológiai szempontból a part, a parti tájék élőhelyet jelent, melynek kapcsán a nádvédelem szorosan összefügg a part védelmével. A partvédelem nem a partvédőművek építését vagy a vízi növényzet vízépítési-biotechnikai alkalmazását jelenti, hanem az eredeti, növényzettel borított vízparti zóna ökológiai szerepének megőrzését. Napjaink nádaskárosításában az emberi tevékenység játssza a legfőbb szerepet, amely az élőhelyek beszűküléséhez, átalakulásához és megszűnéséhez vezet. Mivel a parti sáv ökológiai állapota kihat a Balaton egészének állapotára, egyúttal befolyással van az ott élők életminőségére, ennek érdekében indokolt a meglévő ide vonatkozó jogszabályok, jogi eszközök maradéktalan érvényesítése a megváltozott körülmények figyelembevételével. A Balaton tágabb környezetével kapcsolatos környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági feladatokat a Közép-dunántúli, a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség látja el a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet által biztosított hatáskörében, az egyes ágazati jogszabályokban foglalt szempontrendszer figyelembevételével. A természetvédelmi és környezetvédelmi értékek védelmét folyamatosan szükséges összeegyeztetni a területen környezethasználattal járó, sokrétű gazdasági és turisztikai tevékenységekkel és azok érdekeivel. Speciális feladatot jelent az épített környezet, a tájképi értékek védelme a Balatoni Üdülőkörzet területén, hiszen 21 település kül- és belterülete jórészt védett. A Balaton térségével kapcsolatos rövidtávú és folyamatos miniszteri és kormányzati, ágazati feladatokról és célkitűzésekről az 1075/2003. (VII. 30.) Kormányhatározatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Kormányhatározat is rendelkezik. A Felügyelőség környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként az egyedi hatósági és szakhatósági eljárásai során a tervezett vagy folytatott tevékenység levegőtisztaságra gyakorolt hatásait, a hulladékgazdálkodás, a zajés rezgésvédelem, az élővilág és természeti, táji környezet védelme valamint részben a földtani közeg védelme kérdését vizsgálja részletesen. A Balaton területén többek között kikötőkkel, partvonal-szabályozással, nádas minősítéssel, kotrási munkálatokkal, partvédő és hullámtörő műtárgyak létesítésével település- és területrendezési tervek, környezetvédelmi programok és helyi környezetvédelmi tárgyú rendeletek véleményezésével kapcsolatban jár el a Felügyelőség engedélyezőként vagy szakhatóságként, illetve véleményező hatóságként. A Natura 2000 területeken tervezett egyes beruházások, fejlesztések esetében fokozottan figyelemmel kell lenni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet szerinti hatásbecslés szükségességére. Jelentős meglévő vagy tervezett környezethasználatoknál a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet előírásai szerinti vizsgálatok alapozzák meg a későbbi engedélyezést, határozzák meg az engedélyezhetőség feltételeit.

7 Kiemelten kezeli a Környezet-és Természetvédelmi Felügyelőség a Balaton parti övezetének és védett nádasainak helyzetét is. Az utóbbi időszak intenzíven felgyorsult partvonal beépítési törekvései rendkívüli erőfeszítéseket, nem kis konfliktusvállalásokat jelentve. Ennek szabályozása a partvonal szabályozási tervekben biztosított, de törekedni kell ezek betartására, betartatására. Mindemellett a Felügyelőség kiemelt feladatnak tekinti a közvélemény szakszerű és hiteles tájékoztatását a Balatonnal kapcsolatos rendelkezésére álló közérdekű adatokról, információkról. A tájékoztatás egyrészről a Balaton és Velencei-tó Információs és Tájékoztató Rendszer segítségével, másfelől egyedi, az állampolgárok, hatóságok és egyéb szervek, szervezetek által igényelt adatszolgáltatások teljesítésével történik. A Felügyelőség általánosságban, Balaton kiemelt térségében tervezett beruházások kapcsán kiemelten az alábbi jogszabályokra, illetve jogszabályi előírások figyelembe vételére hívja fel a figyelmet: Elsődlegesen szükséges annak meghatározása, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvényben (Btv.) meghatározott kiemelt térségi övezetek közül melyek érintik a tervezés helyét. A fejlesztéseknél a Btv. általános és vonatkozó övezeti előírásait figyelembe kell venni. A Btv. 58. (2) bekezdése a) és b) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) előírásaival összhangban készített vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló TNM rendeletekkel való összhang vizsgálata szintén szükséges. A Balaton kiemelt térségében több a Natura 2000 hálózat részét képező terület található. Pl. a Balaton medre az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet (Rendelet) 5. számú melléklete alapján különleges madárvédelmi terület, valamint a 7. számú melléklete szerint kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (Területkód: HUBF30002), azaz a NATURA 2000 hálózat része. (A Btv. mellékletét képező M=1: méretarányú tervlapjai alapján a Balaton medrét alkotó ingatlanok a tómeder övezetébe (D-1), valamint az ökológiai hálózat magterület övezetébe (Ö-1) tartoznak, így a Btv. 23. és 35. -ában foglaltak a tervezés során figyelembe veendők.) Az Natura 2000 területek által érintett ingatlanok helyrajzi számos felsorolását az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet tartalmazza, az egyes tevékenységekkel kapcsolatban az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: NATURA rendelet) előírásait szükséges betartani. A NATURA Rendelet 4. (1) bekezdés alapján a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek

8 lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Rendelet 10. (1) és (2) bekezdése szerint olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely nnatura 2000 területre akár önmagában, akár más terv vagy beruházás részeként az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján várhatóan jelentős hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak vizsgálnia kell a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen előforduló, a terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatásokat. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. A természetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti beruházást akkor engedélyezheti, illetőleg ahhoz szakhatóságként akkor járulhat hozzá, ha megállapítható, hogy az nem veszélyezteti vagy károsítja a Natura 2000 területet, továbbá - a 4. (1)-(2) bekezdésének figyelembevételével - nem ellentétes a jelölés céljaival, ennek megfelelően a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen előforduló, a területen meghatározott fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatását vizsgálni kell. Balaton kiemelt térségében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről szóló 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet által kijelölt, országos jelentőségű védett természeti területek találhatók. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) előírásainak figyelembe vétele szükséges pl.: o A Tvt. 38. (1) bekezdésének f) pontja alapján a védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához. o A Tvt. 17. (1) bekezdés és a 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. o A Tvt. 9. (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni. o A Tvt. 5. (1) bekezdése szerint minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. o A Tvt. 43. (1) bekezdése alapján a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása tilos. Ennek megfelelően a beruházások során a munkálatok ütemezésénél figyelembe kell venni a vegetációs-, illetve a Balaton medre esetén az ívási időszakot is.

9 o A Tvt. 16. (5) bekezdése szerint a vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. Mivel a vizes élőhelyek természetközeli állapotának helyreállítása a cél, ezért ezeken építési telek kialakítását, feltöltését, a patakmedrek burkolását (kiárkolását) meg kell akadályozni. o A Tvt. 19. (2) bekezdése szerint a természeti érték igénybevételével járó tevékenység, így különösen a beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ásványvagyon csak a lehető legkisebb mértékben károsodjon. o A Tvt. 18. (3) bekezdése alapján, a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül új építmény elhelyezése nem megengedhető. o A Tvt. 6. (2) bekezdése alapján meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek és természeti rendszerek fennmaradásáról. o A Tvt. 6. és 7. -aiban foglalt általános tájvédelmi szempontok alapján az építkezések során csak természetes, a magyar építészeti hagyományokhoz alkalmazkodó természetes anyagok és színek használhatók. Az alapelvekben megfogalmazottaknak megfelelően a további tervezés során figyelembe kell venni a település hagyományos szerkezetét, az épületek jellegét, ill. azok méreteit, a beépítés jellemzőit, a közműhálózat állapotát stb. A tervezés során, különösen védett, illetve a Natura 2000 hálózatba tartozó ingatlanok esetén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal, mint természetvédelmi kezelővel történő egyeztetés minden esetben javasolt. A Felügyelőség 28680/2011. ügy- és 32683/2012. iktatószámú határozatával elfogadott, évi nádasminősítést az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/4391-5/2012. iktatószámú határozatával helybenhagyta. A nádasterületekkel kapcsolatban a Btv ának, valamint a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól 22/1998. (II. 13.) Kormányrendelet előírásainak betartása szükséges. o A Btv. 35. e) pontja szerint az I III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m- re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti. A Btv. 35. g) pontja szerint továbbá a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével - amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet (ZajR.) 9. (1) és (2) bekezdése szerint a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen,

10 épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. A védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek a használatbavétel időpontjára teljesüljenek. A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a védendő létesítmények, területek besorolásának függvényében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1. számú melléklete szabályozza. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (LevR.) előírásai alapján : o Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. (LevR. 4. ) o A légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges. (LevR. 5. (1) bekezdése) o Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzősét, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. (LevR. 30. (1) és (2) bekezdése) o A legfeljebb 140 kw névleges bemenő hőteljesítményű, kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával (háztartási és közintézmény esetében legfeljebb 500 kw), illetve az egy háztartásban élő személyek otthona fenntartására szolgáló tevékenységhez használt berendezés forrásával kapcsolatban az elsőfokú hatósági jogkört a járási hivatalok gyakorolják. (LevR. 36. (1) bekezdése) Egyes tevékenységek megkezdése, létesítmények építése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban Kr.) hatálya alá tartozhat. A környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek felsorolását a Kr. 1. sz melléklete tartalmazza. A Kr.3. (1) bekezdés a) pontja alapján a környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a felügyelőség a határozatában megállapítja, hogy a tevékenység mely engedélyek birtokában kezdhető meg. A kikötő, móló, egyéb vízilétesítmények létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény alapján: így megvalósításához a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 3. (1) bekezdése szerint az építtetőnek, a tulajdonosnak vagy a vagyonkezelőnek vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet kell benyújtania a vízügyi hatósághoz. Programok, beruházások A Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően a társadalom széleskörű bevonásával elkészült és 2010-ben a Kormány elfogadta Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (VGT), amely összefoglalja azokat programokat, szabályozásokat és intézkedéseket, melyek biztosítják a

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

T/17966/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT

T/17966/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17966/21. számú EGYSÉGES JAVASLAT a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000.

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

Részletesebben

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13.

Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13. Auer Jolán TÁJOLÓ-TERV Kft. 2014. március 13. Európai Táj Egyezmény (2007. évi CXI. törvény ) 1.cikk f. a táj tervezése olyan céltudatos tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON

VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON Útvesztők a vagyongazdálkodásban VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON Nemzeti Közlekedési Napok 2014 Siófok, 2014. október 28-30. A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekélyvízű természetes tava közel 80 km hosszú

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

A tájvédelmi szakkérdés vizsgálatának jelenlegi jogi és szakmai lehetőségei

A tájvédelmi szakkérdés vizsgálatának jelenlegi jogi és szakmai lehetőségei A tájvédelmi szakkérdés vizsgálatának jelenlegi jogi és szakmai lehetőségei (különös tekintettel a termőföld, valamint az erdő igénybevételére vonatkozó eljárásokra) KELLNER SZILÁRD ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Hogyan támogathatja a tájvédelmi kormányrendelet az építésügyi és telekalakítási eljárásban a tájvédelmi szakkérdés vizsgálatát?

Hogyan támogathatja a tájvédelmi kormányrendelet az építésügyi és telekalakítási eljárásban a tájvédelmi szakkérdés vizsgálatát? Hogyan támogathatja a tájvédelmi kormányrendelet az építésügyi és telekalakítási eljárásban a tájvédelmi szakkérdés vizsgálatát? Selyem Anikó, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Műhelysorozat a tájvédelmi

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képvisel

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képvisel 1 Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete a helyi zaj-és rezgésvédelmi szabályok megállapításáról Kihirdetve: 2013. augusztus 29. Kifüggesztve:

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet

151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet 151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról A környezet védelmének

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF. A környezetvk. szetvédelem, Balatonkenese, 2012. május 08-09.

Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF. A környezetvk. szetvédelem, Balatonkenese, 2012. május 08-09. Dr. Nemes Gábor igazgatóhelyettes KÖTI-KTVF A környezetvk rnyezetvédelem, természetv szetvédelem, vízügy aktuális kérdk rdései Balatonkenese, 2012. május 08-09. Jogszabályi hátth ttér 40/2002. (III. 21.)

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása

Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosítása 2. NAPIREND Ügyiratszám: 14/539-2/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 8-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 22/2011. (XII. 12.) önkormányzati

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Tervezet. egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/480/2008. Tervezet egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG)

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) TERVEZŐ LUGOSI ÁGNES TT1-02-0141 PÉCS, 2013. JÚNIUS 30.

Részletesebben

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

Nimfea Természetvédelmi Egyesület Nimfea Természetvédelmi Egyesület az IUCN, a CEEWEB, és a Föld Barátai Magyarország tagja kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Túrkeve, Ecsegi u. 22. 5421, Túrkeve, Pf: 33. +36/56/361-505 info@nimfea.hu

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK A BALATONI FEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEKHEZ, PROJEKTEK TERVEZÉSÉHEZ ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KIVONAT

JOGSZABÁLYI KERETEK A BALATONI FEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEKHEZ, PROJEKTEK TERVEZÉSÉHEZ ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KIVONAT JOGSZABÁLYI KERETEK A BALATONI FEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEKHEZ, PROJEKTEK TERVEZÉSÉHEZ ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KIVONAT 2014. OKTÓBER . TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK... 4 A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Tisztelt Rendőrkapitányság!

Tisztelt Rendőrkapitányság! Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben