A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata"

Átírás

1 A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata Tanulmány a vadgazdálkodás kiemelt résztvevıinek véleménye alapján Budapest 2004

2 A tanulmány alapját jelentı kérdıívek üres példányai a Melléklet-ben megtalálhatók. A kitöltött kérdıívek, illetve az egyedi tanulmányok a Budapesti Agrárkamara irattárában megtalálhatók, azonban az azonosíthatóság miatt az eredeti szándéktól eltérve nem kerülhettek be a tanulmány Mellékletébe. A bennük található tényanyag megalapozottsága és szakmai értéke miatt azonban az anyag kutatását kérésre lehetıvé tesszük. 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A természetvédelem és a vadgazdálkodás, vadászat kapcsolata... 5 Történeti és koncepcionális háttér... 5 A vadgazdálkodás és a természetvédelem gazdasági érzékenysége... 6 Természetvédelem és vadkereskedelem... 7 A természetvédelem és a vadgazdálkodás társadalmi megítélése, elfogadottsága... 8 Képzettség, ismeretek a szakemberek körében... 8 A természetvédelem és a vadgazdálkodás érdekazonosságai... 9 Tudatformálás... 9 Élıhely-fejlesztés, a táj- és az élıhely-szerkezet sokféleségének megırzése... 9 Állományszabályozás Invazív fajok visszaszorítása Alkalmazott kutatások, monitoring Ökoturizmus A természetvédelem beavatkozási lehetıségei Nemzetközi Egyezmények Európai Uniós szabályok Hazai jogszabályok Az adatgyőjtés módszerei Részletes véleménykifejtés Adatgyőjtı kérdıív Eredmények Részletes véleménykifejtés A természetvédelem és a vadászat általános kapcsolata A vadgazdálkodás szerepe és feladatai A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata Konfliktus források Változtatási lehetıségek Együttmőködési lehetıségek A természetvédelem hatása a vadkereskedelemre A természetvédelem gazdasági és pénzügyi hatásai Egyéb fontosnak tartott összefüggések A kérdıíves felmérés eredményei A vadgazdálkodás szerepének értékelése A természetvédelem szerepének értékelése A természetvédelem és a vadászat kapcsolatának értékelése A vadgazdálkodás érdekérvényesítésének értékelése Következtetések A gazdálkodási háttér értékelése A természetvédelem területi hatása Összegzés Köszönetnyilvánítás Felhasznált irodalom Ábrák jegyzéke Melléklet a Hortobágyi vadászatszervezés legfontosabb adatai 1988-tól napjainkig Melléklet: 1. kérdıív 2. kérdıív 3

4 Bevezetés A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatrendszerét érintı tanulmányok szakmai anyagok általában a kérdéskör egy-egy részletét tárgyalják (Rakonczay 1995, Faragó 2000a, Faragó 2003, Horváth és Borhidi 2002). Részletesebb, de a természetvédelem szempontjából elfogult és számos ponton vitatható képet ad Temesi (2004). Talán a legátfogóbb, bár emiatt meglehetısen vázlatos tárgyalását e témának Faragó 2000b adja A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatrendszere Magyarországon címő munkájában. Tanulmányunkban, ez utóbbi felfogását követve, a vadgazdálkodók véleményét szeretnénk összefoglalni a természetvédelem vadgazdálkodási vadászati hatásairól. A véleményeket az ágazat meghatározott szereplıitıl győjtöttük össze. Az adatgyőjtés kétféle módon történt. Egyrészt részletes vélemény kifejtést lehetıvé tevı, kis résztanulmányok formájában, amelyek leginkább egy irányított mélyinterjúra hasonlítanak, másrészt a gyors válaszadást és adatgyőjtést lehetıvé tevı kérdıíves felméréssel. Az elsı módszerrel kapott válaszokat minimális szerkesztés és egységesítés elvégzése után mutatjuk be, míg a második esetben a legfontosabb kérdésekre adott válaszok eloszlását ismertetjük. Mindezek elıtt azonban célszerő a két terület általunk fontosnak vélt fıbb kapcsolódási pontjait ill. konfliktusait röviden áttekinteni. Az áttekintés során nem célunk minden, a két ágazat között vitaként feszülı ellentét részletes bemutatása, hiszen ezek állandó emlegetése eddig sem vezetett eredményre. Elsısorban a legfontosabb stratégiai kapcsolódási pontokat szeretnénk feltárni. 4

5 A természetvédelem és a vadgazdálkodás, vadászat kapcsolata Történeti és koncepcionális háttér Történetileg szemlélve a vadgazdálkodásban korán, már az ókori germán törzsek vadászat szabályozásában megjelentek a vadvédelem csírái, pl. vemhes egyedek kímélete, majd késıbb a tilalmi idıszakok bevezetésével vagy egyes vadászati módszerek korlátozásával. A klasszikusan természetvédelmi szabályok csak lényegesen késıbb a XIX. sz. második felében és a XX. sz. elején kerültek bevezetésre. Ezek a szabályok fıleg az erdészet és a mezıgazdaság jogszabályai között szerepeltek. Mindkét terület szabályozásban közös az a felismerés, hogy az ember ill. egyes embercsoportok rövid távú, gazdasági érdekeinek érvényesítését korlátozni kell a tágabb csoportokat érintı, hosszú távú érdekek miatt. Jól példázza ezt, hogy az elsı szabályozásoknál egyes fajok védelmét (pl. énekes madarak) a hasznosságuk (értsd kártevı rovarok pusztítása) rendelték el. Ebben az idıszakban, tehát a védelmi rendelkezéseket mindig valamilyen emberi, sıt gazdasági érdek miatt hozták meg. A vadászati jog részletes történeti fejlıdését, mind európai, mind hazai viszonylatban Csányi (1998, 1999) tanulmányaiban követhetjük nyomon. Ez a szemléletmód a késıbbiekben tovább erısödött, a vadgazdálkodásban és a halászatban a bölcs használat és a maximális fenntartható hozam elvének kialakításhoz és elterjedéséhez vezetett. A hasznosság hangsúlyozása a természetvédelemben is sokáig jelen volt ám a tudományos háttér, elsısorban az ökológia majd a konzerváció vagy természetvédelmi biológia fejlıdésével egyre tágabb értelemben kezdték használni. Azzal, hogy a természetvédelemben a fajvédelemrıl a hangsúly az ökológiai rendszerek megırzése felé tolódott el egy-egy elem védelmének szükségessége magában nem mindig volt könnyen megindokolható. Az ökológiai rendszerek, ökoszisztémák mőködıképességének megırzéséhez ugyanis, olyan elemeiket is védeni kellett, amelyek magukban nem voltak hasznosak vagy éppenséggel az ember szempontjából kártevıknek minısültek (pl. ragadozók). A természetvédelem erısödésével, a védendı objektumok köre folyamatosan bıvül. A fajvédelemtıl az egyes konkrét életközösségeken, majd az élıhely-típusokon keresztül a biodiverzitás megırzéséig, védelméig jutott el. A konkrét, könnyen meghatározható 5

6 objektumoktól a lényegesen bonyolultabb sokszor csak nehezen meghatározható, helyileg, földrajzi elhelyezkedésében egyre nehézkesebben definiálható objektumok felé tolódik el. Minél bonyolultabb a védendı objektum általában, annál kevesebb tudományos információval rendelkezünk róla. Mindennek eredményeként a természetvédelem extenzív idıszakaiban gyakran kellı megalapozottág nélkül, pusztán óvatosságból kerülnek védelem alá fajok ill. területek vagy vezetnek be korlátozásokat (Rakonczay 1995). Ennek eredményeként a természetvédelmi hatóság gyakran minden elızetes felmérés nélkül vagy éppen ezek ellenére nyilvánít védetté, vagy tart védett státuszban fajokat (Faragó 2000b) ill. komoly hatásvizsgálat nélkül, eltúlozva és általánosítva korlátoz vadgazdálkodási tevékenységeket (pl. a vadászatok tiltása általában a zavarásra való hivatkozással, vadászati berendezések létesítésének és a vadetetés tiltása, tilalmi idıszakok kiterjesztése stb.). Ez természetesen irritálja a vadgazdálkodókat, vadászokat, túlzott ellenreakciókat váltva ki. Erre példa egyes fajok (egerészölyv, héja, nagyragadozók) kártételének felnagyítása. Sok vihart kavart probléma a vissza- vagy betelepülı és a betelepített fajok megítélése. Ezekben az esetekben is jól érzékelhetı az ismerethiány, a fogalmak (pl. ıshonosság) tisztázatlanága, ill. egyfajta pragmatikus szemlélet hiánya. Ökológiai szempontból ugyanis a merev konzerváció, azaz egy korábbi állapot mindenáron történı fenntartása akár a változó környezeti feltételek, adottságok ellenére is mindenképpen problémás. Hasonlóképpen aggályos a be nem avatkozás avagy a hagyjuk a természetet mőködni elve. Mind a természetvédıknek, mind a vadgazdálkodóknak tudomásul kell vennie, hogy minden tevékenységükben figyelemmel kell lenniük az aktuális ökológiai és társadalmigazdasági körülményekre, valamint arra, hogy az emberi hatástól mentes, természetes ökoszisztémák aránya elenyészı, a természetes folyamatok önmagukban való mőködése szinte mindenhol sérült. Mindezek miatt nem elégséges a jogszabályi védelem a veszélyeztetı tényezık felmérése és kezelése nélkül. A vadgazdálkodás és a természetvédelem gazdasági érzékenysége 6

7 A fenti folyamatokkal párhuzamosan a gazdasági szempontok fontosságában is egyre inkább különbözik a vadgazdálkodás és a természetvédelem. A hazai vadgazdálkodásban a gazdaságosság, az árbevételek növelése, a legalább nullszaldós, de inkább némileg nyereséges gazdálkodásra való törekvés egyre fontosabbá válik. Ebbıl következıen vadgazdálkodás egyre érzékenyebb a tulajdonviszonyok, a piaci környezet, a termelési költségek változásaira stb., vagyis a vadgazdálkodás egyre inkább az agrárgazdaság részeként kezd mőködni. A természet védelme viszont elsısorban állami feladat, amelyben a gazdaságosság vagy nem értelmezhetı, vagy másodlagos jelentıségő (pl. védett területek látogatása, a természetvédelem vadgazdálkodási tevékenysége, vagy egyéb vagyonértékő jogainak hasznosítása stb.). A hazai gyakorlatban különösen érzékeny kérdés a természetvédelmi korlátozások miatti gazdasági károk kompenzálása. Bár a természetvédelmi törvény érinti ezt a témakört és az Európai Unióban is elfogadott a kompenzáció, a végrehajtási rendelet hiánya és a gazdasági szempontok iránti érzéketlenség miatt a napi gyakorlatban a természetvédelem a legritkább esetben téríti meg a gazdálkodónak a természetvédelmi beavatkozásból eredı kárt. Különösen súlyos a helyzet a vadgazdálkodásban, ugyanis az Európai Uniós gyakorlat szerint a vadban, pl. a védett nagyragadozók által okozott kárért nem jár kártérítés. Tekintettel arra, hogy nálunk a vadgazdálkodás gazdasági, társadalmi súlya nagyobb, mint az EU 2004 május elseje elıtti tagállamaiban, a kompenzáció elmaradása súlyos probléma. A vadgazdálkodók gyakran érzik úgy, hogy az ı tevékenységük, befektetésük következtében marad fenn egy-egy védett érték, ám ezért sem erkölcsi, sem anyagi elismerést nem kapnak. Természetvédelem és vadkereskedelem A természetvédelem gazdasági érzékenysége kicsi. Különösen jól érzékelhetı ez a természetvédelem vadkereskedelemhez való viszonyában. Mindaddig, amíg a vadállományok szabályozását a természetvédelmi hatóság is fontosnak tartja, az ehhez kapcsolódó üzleti tevékenységet inkább csak eltőri ill., lehetıség szerint korlátozza. Feltételezi ugyanis, hogy a természeti erıforrások hasznosításában a gazdasági érdekeltség megjelenése visszaélésekhez vezet. Különösen veszélyesnek tartja ezt akkor, ha a termelı (vadgazdálkodó) és a kereskedı szétválik. Felfogásuk szerint a kereskedı elsıdleges érdeke, ebben az esetben a minél nagyobb nyereség elérése, ezért a vadgazdálkodót a természetvédelmi célokkal összeegyeztethetetlen beavatkozásokra (mesterséges tenyésztés, 7

8 magasan tartott vadállomány, kertek stb.) ösztönzi. Ezt jól példázza, hogy számos nemzetközi egyezmény ill. Európai Uniós szabályozás vonatkozik a vadkereskedelemre ill. az elmúlt évek olasz vadász ügyei. Ez a felfogás nyilvánvalóan ellentétes a vadgazdálkodás fent jelzett fejlıdésével, nehezíti az ágazatnak a mezıgazdasági termelésbe való integrálódását, és nehéz helyzetbe hoz jó néhány gazdálkodót. A természetvédelem és a vadgazdálkodás társadalmi megítélése, elfogadottsága A természetvédelem és a vadgazdálkodás kapcsolatának értékelésekor a mai magyar társadalomban nem elhanyagolható a közvélemény viszonya ezekhez a területekhez. Ebbıl a szempontból a vadgazdálkodás vesztésre áll. A társadalom érdeklıdése egyre inkább a természet védelme felé fordul. Ezt jól jelzi a számos természetvédelmi társadalmi szervezet (NGO) megalakulása, a természetvédelmi témájú hírek ill. mősorok gyakorisága a médiában, vagy a természetvédelmi törvény magas parlamenti támogatottsága. Ezzel összehasonlítva a vadgazdálkodás ismertsége, elfogadottsága és megítélése lényegesen rosszabb. Képzettség, ismeretek a szakemberek körében A természetvédelem története meghatározta a területen dolgozó szakemberek körét. A kezdeti idıben a gazdálkodói gyakorlathoz közelebb álló erdészek és mezıgazdászok adták a természetvédelmi szakembergárda zömét. Késıbb a feladatok és a szervezet bıvülésével más képzettségő emberek (biológusok, jogászok, közgazdászok stb.) is megjelentek. Napjainkra, a természetvédelem nagykorúvá válásával már célzottan természetvédelmi szakembereket képeznek. E folyamatnak számos elınye mellett (pl. magasan képzett szakemberek tömeges megjelenése a természetvédelemben), a vadgazdálkodás szempontjából lényeges hátránya, hogy a természetvédelmi szakembergárda jelentıs része nem rendelkezik vadgazdálkodási (sok esetben semmilyen gazdálkodási) képzettséggel ill. gyakorlattal. Egy részük a vadgazdálkodást szükséges, mások szükségtelen rossznak tartják. A vadgazdálkodási szakembereknél sem sokkal jobb a helyzet. Bár az utóbbi években a felsıfokú és a posztgraduális képzésre jelentkezık száma jelentısen nıtt, a szakemberek képzettsége nem kielégítı. Sokan elavult szemlélettel és ismeretekkel gazdálkodnak, csak 8

9 lassan terjed a bölcs hasznosítás és az ökológiai szemléletmód. A vadgazdálkodók képzésében a természetvédelmi tárgyak csak az utóbbi években jelentek meg. Mindezek következtében a gyakorló szakemberek szintjén gyakori a félre- vagy meg nem értés, a másik munkájának lebecsülése. A természetvédelem és a vadgazdálkodás érdekazonosságai Ahogy azt a korábbiakban említettük hosszútávon a vadgazdálkodás és a természetvédelem céljai azonosak. Az ökológiai rendszerek természetes vagy ahhoz közeli, mőködıképes állapotának fenntartása nélkül (ez a természetvédelem célja) ugyanis nehezen képzelhetı el a fenntartható vadgazdálkodás. Az alábbiakban néhány olyan példát szeretnénk bemutatni, ahol a mindennapi gyakorlatban is találkozhatnak a két terület érdekei. Tudatformálás Mind a természetvédelem, mind a vadgazdálkodás szempontjából fontos a civil lakosság tájékoztatása, a célok és a tevékenységek megismertetése, elfogadtatása. A közös célok hangsúlyozására és a sajnálatosan ritka közös akciók bemutatására sajnos csak kevés példát találunk, ahogy a közös ismeretterjesztésre. Ebben valószínőleg közrejátszik az is, hogy a médiumok elsısorban a konfliktusokra, sokkal kevésbé az együttmőködésre érzékenyek. Az viszont egyre nyilvánvalóbb, hogy az érdekérvényesítési képesség csak szélesebb társadalmi támogatottsággal javítható, ez pedig tömegtájékoztatás nélkül, nem lehetséges. Élıhely-fejlesztés, a táj- és az élıhely-szerkezet sokféleségének megırzése A veszélyeztettet fajok megırzése és a fenntartható vadgazdálkodás is csak megfelelı élıhelyi feltételek mellett biztosítható. Bár a két terület szóhasználatában vannak eltérések a természetvédık kerülik az élıhely-fejlesztés fogalmát az élıhelyek pusztítása, a mozaikosság csökkenése, az intenzív mezı- és erdıgazdálkodás monokultúrái mindkét fél szempontjából károsak. A meglévı természetes vagy természet-közeli élıhelyek megırzése, ilyenek kialakítása, a tájszerkezet diverzitásának, mozaikosságának növelése 9

10 közös érdek. Hasonlóan fontos az átjárás biztosítása a különbözı élıhelyi foltok között, akár az ökológiai folyosók, hálózat kialakításával, akár az egyes akadályokon (pl. autópályák) való átjutás biztosításával. Állományszabályozás Ahogy azt a korábbiakban említettük, a hazai ökoszisztémák túlnyomó része sérült, emberi behatásoknak erısen kitett, sıt azoktól függı. Emiatt ezekben a természetes szabályozó folyamatok nem vagy csak korlátozottan mőködnek. A szabályozatlanság következtében egyes fajok túlszaporodásával és az emiatt bekövetkezı súlyos és szerteágazó problémákkal kell számolnunk. Elég, ha csak egyes nagyvadfajok körül kialakult konfliktusokra vagy némely ragadozók (pl. róka, kóbor kutya ill. macska) mértéktelen elszaporodására gondolunk. Nyilvánvaló, hogy ezek a problémák mindkét tábor számára gondokat és megoldandó feladatot jelentenek. Ugyanakkor sajnos a széleskörő összehangolt akciók helyett jelenleg vagy csak végletekig leegyszerősített és kétes sikerő akciókat látunk, (pl. a nagyvad probléma esetén, ahol minden felelısséget a vadgazdálkodóra kívánnak hárítani, és csak az erıltetett állománycsökkentésektıl várják a megoldást) vagy még ilyeneket sem. Invazív fajok visszaszorítása A hazánkban megjelenı és mind a természetvédelem, mind a vadgazdálkodás számára veszélyt jelentı invazív fajok (pl. mosómedve, nyestkutya, sıt ide sorolható az elvadult házimacska is) kezelése mindkét tábor feladata. Mégis a Berni Egyezmény Állandó Tanácsa javaslatai szerint ezért a természetvédelmi hatóság a felelıs, neki kell kezelési terveket készíttetnie és végrehajtatnia. A vadgazdálkodási hatóság és a vadászok nyilvánvalóan, saját érdekükbıl is közremőködnek ebben a munkában. Jelenleg az invazív fajok számbavétele, helyzetük értékelése elkészült, de nincs operatív terv e fajok visszaszorítására. Alkalmazott kutatások, monitoring 10

11 Az elıbbiekben már érintettük az ismerethiány problémáját a döntések elıkészítésekor. Mind a kiterjedt monitoring, mind egyes közös, gyakorlati problémák vizsgálata és a megoldások keresése alapvetı fontosságú nemcsak mindkét terület sikeres mőködése, de a konfliktusok jobban megalapozott döntésekkel ill. tudományosan védhetı érvekkel való csökkentése miatt is. Sajnos nagyon kevés a közös alkalmazott monitoring és kutatási program. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek ilyen programok, hiszen az FVM immáron másfél évtizede következetesen támogatja nemcsak a vadászható, de a vadgazdálkodás szempontjából érdekes védett fajok kutatását is. Emiatt számos esetben a vadászati hatóság korszerőbb, alaposabb ismeretekre alapozva alakíthatja ki az álláspontját. A probléma az, hogy bár a friss ismeretekhez jutás a természetvédelem számára is fontos, a kutatások finanszírozásában ill. közös kutatási koncepciók kialakításában egy-két kivételtıl eltekintve (országos vizivad monitoring, néhány emlıs ragadozó vizsgálat) nem veszi ki a részét. Ezért a rendelkezésére álló hiányos, sokszor elavult ismeretanyagra alapozott döntései vitákat gerjesztenek. Ökoturizmus A társadalom széles rétegeiben igény van a természeti értékek megismerésére, a természetben való rekreációra. Elég, ha csak a természetfilm és utazási tárgyú mősorok és tv csatornák számának gyarapodására utalunk. A hétköznapi gyakorlatban a turisták megnövekedett száma és az ebbıl eredı zavarás, szemetelés, környezetterhelés mind a természetvédelemnek, mind a vadgazdálkodásnak gondot okoz. Ugyanakkor e társadalmi igény kielégítése mindkét terület számára számos fejlıdési lehetıséget is jelent. A turizmus megfelelı irányításával, programok kialakításával jobban meg lehet ismertetni a vadgazdálkodó és a természetvédı tevékenységét, így társadalmi elfogadottságuk, támogatottságuk növekedhet. Nem elhanyagolható az sem, hogy az év jelentıs részében kihasználatlan infrastruktúra (pl. vadászházak) kihasználásával, célzott programok kialakításával nem elhanyagolható bevételekhez is lehet jutni. Kézenfekvınek tőnik egy-egy kisebb térségben a két terület szakembereinek a közös érdekek mentén való önszervezıdı együttmőködése, közös turisztikai stratégia kialakítása. 11

12 A természetvédelem beavatkozási lehetıségei A természetvédelem nemcsak erıs társadalmi támogatottsággal, hanem jelentıs jogszabályi háttérrel is rendelkezik ahhoz, hogy akaratát, elképzeléseit érvényesíteni tudja. Erre lehetıséget adnak számára a hazánk által is elfogadott nemzetközi egyezmények, az Európai Uniós elıírások és az ezekkel messzemenıen harmonizáló hazai elıírások. A nemzetközi, különösen pedig, az Európai Uniós csatlakozással számunkra is kötelezı váló európai jogi háttér elsısorban Csányi (1998, 1999) munkásságának köszönhetıen ismertnek tekinthetı a hazai vadgazdálkodás szakmai berkeiben. A következıkben ezért csak felsorolásszerően mutatjuk be azokat a legfontosabb elıírásokat, amelyek természetvédelmi szempontból hatnak a vadgazdálkodásra, vadászatra. Kiemelünk azonban egy-két olyan eltérést a hazai alkalmazás és a nemzetközi elıírások között, amik általában indokolatlanul szigorúbbak az eredeti elıírásoknál. Nemzetközi Egyezmények Ramsari Egyezmény (1971): A nemzetközi jelentıségő vízi élıhelyek összehangolt védelmét szolgálja. Washingtoni Egyezmény (1973), közismertebb rövidítésben CITES: A veszélyeztetett fajok kereskedelmére vonatkozó szabályokat vezetett be. Bonni Egyezmény (1979): vándorló állatfajok védelme. Berni Egyezmény (1979): európai vadon élı növény és állatfajok élıhelyének védelme. Riói Egyezmény (1992): a biodiverzitás védelme. A fentebbi egyezmények közül jelenleg a legtöbb vitát a CITES hazai alkalmazása, illetve a Berni Egyezményben meghatározott tiltott vadászati/hasznosítási módok, hazai jogszabályokban való megjelenése kelti. Az 1973-ban aláírt kereskedelmi egyezmény a fajokat három függelékben sorolta fel: 12

13 I. függelék: kihalással fenyegetett fajok, kereskedelem csak tenyésztett egyedekkel lehetséges, szigorú engedélyezéssel. Ide tartozik például a vidra, és a farkas, valamint a barnamedve egyes populációi. II. függelék: ezeket a fajokat nem fenyegeti kihalás veszélye, de ha nem szabályozzák a kereskedelmüket, akkor azzá válhatnak. Nemzetközi, vadon befogott, illetve tenyésztett egyedekkel a kereskedelem lehetséges, de engedélyezéshez kötött. Az engedélyezési rendszer biztosítja a kontrollt a mennyiség felett. Az egyes populációkból hasznosított mennyiség nem haladhatja meg a vadon élı populációkra ártalmas mértéket. E függelékben van felsorolva többek között a vadmacska, a hiúz, a farkas illetve a barnamedve egyes populációi, vagy a barna rétihéja és az egerészölyv is. III. függelék: globális szinten nem, de helyileg veszélyeztetett fajok. Az országok ezzel az eszközzel védhetik saját "készleteiket" az eltúlzott kereskedelem ellen. Ilyen faj például az aranysakál Indiában, vagy a csörgı réce Ghánában óta az Európai Unió országai a 3 függelék helyett 4 listát alkalmaznak. Az A listában szerepelnek azok a fajok: o amelyek az I. függelékben szerepelnek, o melyek a kipusztulás szélén állnak, o valamint az olyan ritka, sérülékeny fajok, amelyek vadon élı állományának fennmaradását a kereskedelem veszélyezteti, o azon fajok, illetve alfajok, melyek rokonfajainak, alfajainak döntı többsége a kihalás szélén áll, vagy az I. függelékben szerepel. A B listában szerepelnek: o a II. függelékében felsorolt fajok közül azok, melyek nem szerepelnek az "A" oszlopban, o azok, az Egyezmény I. és II. függelékén nem szereplı fajok melyek egyes országokban élı populációinak hasznosítása meghaladja a fenntarthatóság mértékét, o nem szerepelnek az Egyezmény I. és II. függelékében, de amelyek könnyen összetéveszthetık az "A" oszlopban szereplı fajokkal, 13

14 o nem szerepelnek az Egyezmény I. és II. függelékében, de melyek élı példányainak behozatala ökológiai veszélyt jelenthet az ország természetes élıvilágára. C listában szerepelnek: o a III. függelékben szereplı összes maradék faj. D listában szerepelnek azok a fajok: o melyeknek akkora számú egyedeit hozták be a közösség országaiba, ami már ellenırzést kíván. A Magyarországon hatályos végrehajtási rendeletben, két mellékletben szerepelnek a fenti listákon szereplı fajok. Az 1. Számú melléklet tartalmazza az A, B, és C listán szereplı fajokat. A 2. számú melléklet tartalmazza a D listán szereplı fajokat. Hazai kereskedelem, illetve az engedélyezés feltételei attól függnek, milyen oszlopba tartozik az adott állat. Ha a faj az A vagy B oszlopban található: a származási ország CITES export illetve re-export engedélye, és a magyar Igazgatási Hatóságtól megkért import engedély együttes megléte szükséges. Amennyiben az exportáló ország nem tagja a Washingtoni Egyezménynek, ez esetben is kell a kijelölt hatóságtól egy eredetet igazoló export engedély. Az import engedély kérelmet az Igazgatási Hatóságnál lehet benyújtani. Az A oszlopban szereplı fajok vadászati trófeáinak behozatalára import engedély nem adható ki. A részletes felsorolásra és az egyes listák ismertetésére azért volt szükség, mert csak így válik láthatóvá az, hogy a hazai alkalmazás lehetetlenné teszi más kontinensen, vagy Európában, vagy akár Európai Uniós országokban legális körülmények között elejtett vadak (elsısorban nagyragadozók) trófeájának behozatalát. Azaz a hazai alkalmazás szigorúbb, mint amit eredetileg a nemzetközi egyezmény elıír. A Berni Egyezmény esetében annak IV. Függelékében felsorolt tiltott befogási és vadászati módszerek értelmezése ad okot vitára. A függelék szerint tiltott többek között a hurkok, robbanóanyagok, nem szelektív csapdák, mérgek és mérgezett vagy kábító csalétkek, a gázosítás és kifüstölés, fénnyel, hanggal megcsonkított élı állattal való csalizás. Az 1996/LVös Vadászati törvény részben erre, részben pedig a Berni Egyezményen alapuló 14

15 Élıhelyvédelmi Irányelvre hivatkozva tiltotta be Magyarországon mindennemő ölıcsapda használatát, vagy az élı-csalik alkalmazását az élve-fogó csapdákban. Mindkét elıírás szigorúbb, mint az annak alapjául szolgáló nemzetközi egyezmény s jelentısen nehezíti az apróvadas területek ragadozó gyérítését. Európai Uniós szabályok Az Európai Unióban a következı elıírások hatnak a természetvédelem és a vadászat kapcsolatára: 3254/91 Tanácsi Határozat a lábfogó csapdák Közösségben való használatának betiltására; 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vad madarak védelmérıl; 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élıhelyek és a vad flóra és fauna védelmérıl. Az Élıhely-védelmi Irányelv VI. melléklete sorolja fel az elfogás, az elejtés és a szállítás tiltott módszereit és eszközeit, amelyben a Berni Egyezményhez hasonlóan szerepelnek a ragadozó fajok tömeges elpusztítását lehetıvé tevık is (hurkok, robbanóanyagok, nem szelektív csapdák, méreg és mérgezett vagy kábító csalétkek, gázosítás és kifüstölés). Ez az irányelv sem tiltja, sem az élı állatok csaliként való alkalmazását, sem az elıírásoknak egyébként megfelelı ölı csapdák alkalmazását. Hazai jogszabályok A mindenki által jól ismert hazai jogszabályi háttér számos közvetlen, vagy közvetett beavatkozási lehetıséget ad a természetvédelmi hatóságoknak a vadászat, vadgazdálkodás napi gyakorlatába. A közvetlen beavatkozások közül a legfontosabbak a következık: társhatóságként részt vesz a maximális és minimális létszámok meghatározásában; a rövid és hosszú távú vadgazdálkodási tervek véleményezésében, elfogadásában; a vadászható fajok körének és a vadászati idények meghatározásában; 15

16 területi tilalmak meghatározásában (pl. vadászati tilalom Ramsari területeken, fokozottan védett területeken); vadkereskedelem korlátozásában (pl. CITES hazai alkalmazása); vadtelepítések korlátozásában; a tájidegen fajok állományának csökkentésében; részt vesznek a vadgazdálkodási tanácsok munkájában; vadászatok, vendégvadászok ellenırzésében. A fentieken túl a természetvédelemnek számos esetben van lehetısége közvetett beavatkozásokra. Ezek közül a legfontosabbak: élıhelyi beavatkozások, gazdálkodási ill. kezelési módok szabályozása nemcsak védett területeken; Érzékeny Természeti Területek Kedvezıtlen Adottságú Területek Natura 2000-es területek Hangulat formálás, kihasználva a sajtó és a közvélemény támogatását. 16

17 Az adatgyőjtés módszerei Részletes véleménykifejtés A témakörben véleményének részletes kifejtésére lehetıséget kapott minden hazai erdıgazdaság és a Magyar Vadászkamara területi szervezetei. A részletes kifejtés a következı fı pontokat érintette: 1. Bevezetés a természetvédelem és a vadászat általános kapcsolata 2. A vadgazdálkodás szerepe és feladatai 3. A természetvédelem szerepe és feladatai 4. A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata természetvédelmi korlátozások, fenntartható vadállomány, vadászható fajok, vadászidények, területi korlátozások, fıbb konfliktusforrások 5. A természetvédelem hatása a vadkereskedelemre 6. Az Európai Uniós szabályozás 7. A természetvédelem gazdasági és pénzügyi hatásai 8. Egyéb fontosnak tartott összefüggések Adatgyőjtı kérdıív A kérdıíveket e fentieken túl kézhez kapta az összes megyei FVM hivatal Vadászati Osztálya és a nemzeti parkok igazgatóságai is, valamint néhány véletlenszerően kiválasztott vadgazdálkodási egység és vadászati szakember is. A kérdıív a következı kérdéseket tartalmazta: 1. Ön szerint mennyire fontos tevékenység a vadgazdálkodás-vadászat? (Osztályozza 1-5-ig!) 2. Hogyan fog ez változni a jövıben? 3. Ön szerint mennyire ismertek a közvéleményben a vadgazdálkodás céljai? (Osztályozza 1-5-ig!) 4. Ön szerint mennyire elfogadottak ezek a célok? (Osztályozza 1-5-ig!) 17

18 5. Ön szerint mik a vadgazdálkodás legfontosabb feladatai (max. 5 válasz)? 6. Ön szerint mennyire életszerő a vadgazdálkodás-vadászat jogi szabályozása? (Osztályozza 1-5-ig!) 7. Adja meg a legfontosabb pozitívumokat és negatívumokat (max. 5-5)? 8. Ön szerint mik a vadgazdálkodó legfontosabb írott és íratlan kötelességei? 9. Mennyire jellemzı a jogkövetı magatartás a vadgazdálkodókra és a vadászokra? (Osztályozza 1-5-ig!) 10. Ön szerint mennyire voltak fontosak a vadászatszervezı és vadkereskedı társaságok a vadgazdálkodó számára? (Osztályozza 1-5-ig!) 11. Ön szerint mennyire lesznek fontosak az EU csatlakozás után? (Osztályozza 1-5- ig!) 12. Mennyire elégedett e cégek szolgáltatásaival? (Osztályozza 1-5-ig!) 13. Az Ön vadgazdálkodási bevételeiben milyen arányban részesül az élıvad, a lıttvad értékesítés, a bérvadásztatás és az egyéb szolgáltatások? Élıvad:.%; Lıttvad:.% Bérvadásztatás: %; Egyéb: % 14. Mi lenne ezek kívánatos aránya? Élıvad:.%; Lıttvad:.% Bérvadásztatás: %; Egyéb: % 15. Ön szerint összhangban állnak-e kínált vadászatok és szolgáltatások a kereslettel? A vadászati kínálat: igen részben egyáltalán nem Az egyéb szolgáltatások kínálata: igen részben egyáltalán nem 16. Ön szerint várhatóan merre fog ez változni? A vadászati kínálat: csökken nı stagnál A szolgáltatások kínálata: csökken nı stagnál 17. Ön szerint mennyire fontos tevékenység a természet védelme? (Osztályozza 1-5- ig!) 18. Hogyan fog ez változni a jövıben? Fontossága: nı csökken stagnál 19. Ön szerint mennyire ismertek a közvéleményben a természetvédelem céljai? (Osztályozza 1-5-ig!) 20. Ön szerint mennyire elfogadottak ezek a célok? (Osztályozza 1-5-ig!) 21. Ön szerint mik a természetvédelem legfontosabb feladatai (max. 5 válasz)? 18

19 22. Ön szerint mennyire életszerő a természetvédelem jogi szabályozása? (Osztályozza 1-5-ig!) 23. Adja meg a legfontosabb pozitívumokat és negatívumokat (max. 5-5)? 24. Ön szerint mik a természetvédı legfontosabb írott és íratlan kötelességei? 25. Mennyire jellemzı a jogkövetı magatartás a természetvédıkre? (Osztályozza 1-5- ig!) 26. Ön szerint kevés, elegendı vagy sok terület van a természetvédelem kezelésében? A védett területek jelenlegi aránya: túlzott kevés megfelelı 27. Ön szerint mennyire jó vadgazda a természetvédelem? (Osztályozza 1-5-ig!) 28. Mi jellemzi a vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatát? Korlátozás ellenérdek együttmőködés támogatás egyéb: 29. Ön szerint mennyire közösek természetvédelem és a vadgazdálkodás céljai? Ellentétes azonos hosszútávon megegyezı rövidtávon konfliktusos, egyéb: 30. Adja meg a legfontosabb konfliktusokat és együttmőködési lehetıségeket! (max. 5-5) 31. Ön szerint mennyire harmonizál a természetvédelem és a vadgazdálkodás jogi szabályozása? (Osztályozza 1-5-ig!) 32. Ön szerint milyen erıs beavatkozási lehetıségei vannak a természetvédelemnek a vadgazdálkodásba? (Osztályozza 1-5-ig erısödı sorrendben!) 33. Ön szerint mik a legfontosabb vadgazdálkodást korlátozó természetvédelmi beavatkozások? 34. Mennyire indokoltak ezek ill. mennyire megbízható ismereteken nyugszanak? (Osztályozza 1-5-ig!) Indokoltság:.. Megbízható ismerete: 35. Ön szerint mennyire indokolt a vadászidények szőkítése a vizivad fajokon indokolt nem indokolt a galambokon indokolt nem indokolt a vadgazdálkodásban kártevı fajokon indokolt nem indokolt egyéb fajokon, mégpedig Ön szerint mennyire indokolt a vadászható fajok körének korlátozása? 19

20 indokolt nem indokolt 37. Ön szerint menyire indokolt az alábbi, szomszédos országokban vadászható fajok hazai vadászati tilalma: fürj indokolt nem indokolt nyárilúd indokolt nem indokolt fenyırigó indokolt nem indokolt vadgerle indokolt nem indokolt egyéb fajok, mégpedig Ön szerint menyire indokolt egyes ragadozók vadászati tilalma és a gyérítés eszközeinek korlátozása? 39. Milyen változtatásokat tartana indokoltnak a vadászható fajok körében és a vadászidények hosszában és az engedélyezett vadászati módszerekben? 40. Ön szerint mennyire indokolt a természetvédelem álláspontja a nem ıshonos fajokkal való gazdálkodással kapcsolatban? 41. Mennyire elfogadható az Ön számára a külföldön legálisan elejtett vad Magyarországon való átszállításának tilalma? Van-e ennek hatása a külföldiek hazai vadászatára? 42. Mennyire elfogadható az Ön számára a hazai vadászok által külföldön legálisan elejtett vad hazahozatalának korlátozása ill. szabályozása? Milyen hatása van ennek a hazai vadászatra? Mi lenne az Ön szerint megfelelı szabályozás? 43. Milyenek az Ön személyes kapcsolatai a természetvédıkkel/vadgazdálkodókkal? (Osztályozza 1-5-ig javuló sorrendben!) 44. Mennyire meghatározóak a természetvédelem és a vadgazdálkodás viszonyában a személyes kapcsolatok? (Osztályozza 1-5-ig!) 45. Mennyire tartja elfogadhatónak a természetvédelmi ırszolgálat vadászati ellenırzéseit? (Osztályozza 1-5-ig!) 46. Milyen esetekben és mennyire befolyásolják a természetvédelmi beavatkozások a vadkereskedelmet? 47. Van-e ezeknek hatása a vadgazdálkodás-vadászat nemzetközi kapcsolataira? 48. A vadgazdálkodás-vadászat szabályozásában mennyire meghatározóak a nemzeti szándékok és az Európai Uniós elvárások? 49. A természetvédelem szabályozásában mennyire meghatározóak a nemzeti szándékok és az Európai Uniós elvárások? 50. Ön szerint a hazai vagy az Európai Uniós szabályozások a szigorúbbak? 20

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia Korrupciós cselekmények testületi megjelenési formái 1. tényleges ellenszolgáltatás igénylése

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 61. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Beszámoló a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. évi munkájáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÉSZREVÉTELEI az Aarhusi Egyezmény 10.

Részletesebben

Projektszerzıdés. és a..

Projektszerzıdés. és a.. Projektszerzıdés Mely létrejött egyrészrıl a Zalai Falvakért Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., adószám: 19269830-1-20, képviseli Guitprechtné Molnár Erzsébet, a továbbiakban szolgáltató

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl

VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl SZARVAS VADÁSZAT Vadászati idény: Bika, tehén: szeptember 1-január 31. Ünı, borjú: szeptember 1-február

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétıl 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-12/2012. Tárgy: Lakások és helyiségek bérleti díja. Mell.: 2 pld. rendelet-tervezet

Részletesebben

H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T

H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T Készült: 2010. október 16. 2 1.. /1/ A Nagycserkeszi Új Erő Vadásztársaság, (továbbiakban VT.) 2010. október 16-án tartott közgyűlése által módosított Házi Szabályzat. /2/ Jelen

Részletesebben

Az ellenırz. Statisztika

Az ellenırz. Statisztika Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz KÖZSZERSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET Tanmenet és tantárgyi követelmények a TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK tantárgyhoz 1. A tantárgy kódja: KKS7B02 2. A tantárgy megnevezése (magyarul):

Részletesebben

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások Elfogadás, hatályba lépés Az alábbi figyelemfelhívó szakmai ajánlást a Magyar Aktuárius

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

A vadászoktatás új generációja

A vadászoktatás új generációja ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Mőködtetési és fenntarthatósági tervhez I. Fejlesztés összefoglaló... 2 II.

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés

Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Az apróvadgazdálkodás jogi környezete Vadászati törvény Kapcsolódó hazai jogszabályok Európai Unió jogi környezete Nemzetközi egyezmények Az

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely. Költségvetési alapokmány 2008. évre

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely. Költségvetési alapokmány 2008. évre XVI: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet/felügyeleti szerv Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park Igazgatóság költségvetési szerv 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely 841216 szakágazat Költségvetési

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz 1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz Haditechnikai termékek Eljárás típusa Igazoláskód Igazolási kód leírása Alkalmazási kör Az MKEH által kibocsátott importengedély a 160/2011. (VIII. 18.) 3173

Részletesebben

Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára. 1996. évi LV. törvény. I. Fejezet. A törvény tárgya. A vadászati jog

Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára. 1996. évi LV. törvény. I. Fejezet. A törvény tárgya. A vadászati jog 1. oldal, összesen: 23 Hatály: 2009.X.1. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára 1996. évi LV. törvény a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról Az Országgyőlés felismerve

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Az ellenırzések helyszínei:

Az ellenırzések helyszínei: Az ellenırzések helyszínei: I. Általános területi ellenırzések ÚTMUTATÓ a NAPSUGÁR 2008 akció Élelmiszerlánc-felügyeleti nyári kiemelt ellenőrzés végrehajtásához I./1. Élelmiszerforgalmazó és vendéglátóhelyek,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 2-i ülésére

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 2-i ülésére Elıterjesztés sorszáma: 2. Melléklet: 2 db ELİTERJESZTÉS Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 2-i ülésére Tárgy: A Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó

Részletesebben

Kitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai...

Kitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai... Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megırzéséhez igénybe vehetı támogatások Mőködtetési és fenntarthatósági tervéhez I. Fejlesztés összefoglaló...2 II.

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262

EURÓPAI PARLAMENT ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262 EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 26.5.2005 EP-PE_TC1-COD(2003)0262 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2005. május 26-án került elfogadásra

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében Dr. Horváth Luca Kornélia jogi referens JNOI Országgyőlési Biztosok Hivatal Budapest 2010. október 6.

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

./.. (...) 10/1999. (III.31.)

./.. (...) 10/1999. (III.31.) SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ- TESTÜLETÉNEK./.. (...) számú rendelete a helyi közmővelıdés szabályozására címő a 10/1999. (III.31.) számú rendelet módosításáról Sárospatak Város Képviselı-testülete a muzeális

Részletesebben