Székelyföldi mésztufa-előfordulások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Székelyföldi mésztufa-előfordulások"

Átírás

1 Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp Székelyföldi mésztufa-előfordulások Travertine occurrences in the Székelyland, Romania JánOsi Csaba*, Berszán József & PéTer éva Csíki Természetjáró és Természetvédő egyesület Csíkszereda, szív u. 3/14, románia * Abstract in our study the travertine occurrences of székelyland (romania) are presented. We treat them according to the geological characteristics of the territories: crystalline-mesozoic, flysch, Transylvanian Basin, volcanic range and intramontane basins. We give a brief summary about the chemical types and the calcium contents of the carbonic mineral waters related to the described travertines. Összefoglalás Tanulmányunkban a székelyföldi mésztufa-előfordulásokat mutatjuk be kataszterszerűen. ezeket a terület földtani felépítése szerint csoportosítottuk, úgymint kristályos-mezozoós, flis, erdélyi-medence, vulkáni vonulat és hegyközi medencék. ismertetjük a mésztufa-előfordulásokhoz kapcsolódó szénsavas ásványvízforrások vegyi típusát és kalcium-tartalmát. 1. Bevezetés A székelyföldön előforduló szénsavas ásványvizekből kicsapódott, a források körül felhalmozódott mésztufa-előfordulások teljes körű felleltározására eddig még nem került sor. A korábbi szerzők Herbich (1878), Hankó (1896), Pálfy (1905), Jugovics (1947), szabó et al. (1957), szőnyi (1958), Pricăjan (1972), Kisgyörgy & Kristó (1978), Pricăjan & Airinei (1979), Fodor et al. (1982), szakáll et al. (2009) tanulmányaikban általában a jelentősebb, nagy kiterjedésű mésztufa-előfordulásokat vizsgálták. ez alól kivétel Bányai (1929, 1938) és Jánosi et al. (2009, 2011), akik a székelyföldi ásványvizek kutatása során feljegyzik a borvízforrások körül kialakult mésztufakúpok jelentős részét. A székelyföldi ásványvizekhez kapcsolódó mésztufa-előfordulásokat a terület földtani felépítése szerint csoportosítjuk. A tanulmányozott tájegység legidősebb egységét a székelyföld északkeleti részén, a Besztercei-havasok, Gyergyó-havasok, nagyhagymás- Öcsém-Terkő-naskalat-Pogányhavas, valamint a Persány-hegység nagy részét alkotó kristályos-mezozoós öv képezi. időben a soron következő földtani egység a kréta és paleogén flis, amely a Csíki-havasok, Háromszéki-havasok, Bodoki-hegység és Baróti-hegység uralkodó kőzete. A székelyföld nyugati részén, a Keleti-Kárpátok belső ívén az erdélyimedence harmadidőszaki üledékei találhatók. Az erdélyi-medence és a Keleti-Kárpátok érintkezésénél húzódik a Kelemen-Görgény-Hargita neogén vulkáni vonulat. A legfiatalabb üledékek a tektonikus eredetű, Bélbori-, Borszéki-, Gyergyói-, Csíki-, Kászoni-, Háromszéki-, és Baróti-hegyközi medencéket tölti ki.

2 116 Jánosi Cs., Berszán J. & Péter É. 2. A kristályos-mezozoós vonulat mésztufa-előfordulásai A Bélbori-medence talapzatát és környezetét alkotó kristályos mészkövekből származó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát típusú ásványvízforrások környékén állandó a pados és a kéreg formájú mésztufa-kicsapódás. A medence nyugati peremén észak-dél irányban húzódó törésvonal mentén fakadó Borkút, Dobreánu vagy Vâlcăneşti, Albu, Filipescu vagy raită, iacobăţi, sáska, Hângan, seştina források és hidrogeológiai fúrások vizének a kalcium-tartalma 200 és 400 mg/l közötti értékeket mutat. A Bélbori-medencét lecsapoló Kisbeszterce völgyében a Borvíz őrháznál vagy Huruba nevű résznél feltörő nagy, 6232 mg/l összes ásványisó-tartalmú borvízforrásból egy közel 400 négyzetméteres területen vastag, pados mésztufadomb keletkezett. A mésztufadomb repedésein jelenleg is szénsavas források törnek elő és folyamatos napjainkban is mésztufa-képződés. székelyföld leglátványosabb és legnagyobb növényi és állati maradványokat is tartalmazó mésztufa vagy travertin-telepe Borsszék környékén a Kerekszék és Bagolyvár környékén halmozódott fel. ezen a részen megfigyelhető a források keletről nyugati irányban történő vándorlása. Kerekszéken a karsztvidékekre jellemző képződmények, víznyelők, barlangok is kialakultak. Borszék ismertebb szénsavas ásványvízforrásainak (Főkút, László, Lázár, Boldizsár, Kossuth) vegyi elemzéseiből kitűnik a magas, mg/l kalcium-tartalom. A legmagasabb kalcium-mennyiséget a Kossuth-forrás vizében mértek, ahol eléri a 604 mg/l étéket. A kút alatti lefolyóban már mésztej formájában jelenik meg a kicsapódó kalcium-karbonát. A Kerekszéken felhalmozott travertin-rétegeket korábban kitermelték, de jelenleg hidrogeológiai védterületté nyilvánították és a kitermelést beszüntették. Csíkszentmihály keleti határában a Pogányhavas lábánál, a Barakasza-patak völgyében a kristályos-mezozoós övben feltörő, kis hozamú barakaszai kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát típusú borvízforrás környékén mésztufa-kicsapódás figyelhető meg. A dolomitos mészkövekhez kapcsolódó barakaszai szénsavas forrás vizének kalcium-tartalma 303 mg/l. A kristályos mészkövekből és dolomitokból felépülő Gréces-Garados déli részén, Csíkszenttamás határában található nagy hozamú karsztforrás, ahol a Feneketlen-tó környékén mésztufarögök keverednek a tőzeges talajjal. A kristályos-mezozoós öv legdélebbi mésztufa-előfordulása a csíkborzsovai fürdő területén figyelhető meg. A dolomitok és a flis határán feltörő, 122 mg/l kalcium-tartalmú szénsavas források alatti lejtőn pados elvállású, szivacsos szerkezetű mésztufadomb képződött. Csíkszentmihály-Csíkborzsova-Csíkdelne vonalán a kristályos vonulat lesüllyed a Középcsíki-medence fiatal üledékei alá. 3. A flisvonulat mésztufa-előfordulásai A flisvonulatban feltérképezett mésztufa-előfordulások számosabbak, de kiterjedésben sokkal kisebbek, mint a kristályos övben találhatók. A Csíki-havasok déli peremén, a csíklázárfalvi határhoz tartozó Kápolnamező kishozamú sós forrásai körül ismertek mésztufa-előfordulások. A Tusnád-patak közvetlen közelében, a jobbparton fakadó nátrium-kalcium-hidrogénkarbonát-klorid típusú vizek csoportjába sorolható sóskapadi borvízforrásból csapódott ki egy kör alakú forráskúp. Az enyhén sós vízű forrás kalcium-tartalma alacsony,

3 Székelyföldi mésztufa-előfordulások mg/l. ettől a forrástól keletre, a Közép-patak jobb partján található mésztufa forráskúpot kialakító sósborvíz gejzírként működik. Az egyre szűkülő járatokon, időszakosan, nagy nyomás alatt feltörő nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát-klorid típusú szénsavas forrás mintegy 1,5 2 méter hosszú sugárba lövellt ki. A sósborvíz kalcium-tartalma 101 mg/l. A Kápolnamezőre délről betorkolló Büdös-patak flis homokkő alkotta forrásvidékén feltörő Antaloké, ábrám Béláé vagy Karácsonyé és a rétieké kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos ásványvízforrások környékén kis mennyiségű mésztufa halmozódott fel. A Kászoni-medencében előforduló nagynevű Fehérkői, répáti, salutáris, Veresszéki források közül csak a kászonjakabfalvi fürdőn feltörő Főkút vagy salutáris alatt alakult ki pados elválású, növényi maradványokat is magába záró mésztufadomb. A nátrium-kalcium-hidrogénkarbonát típusú, régebben palackozott forrás vizének a kalcium-tartalma eléri a 364 mg/l értéket. Bálványosfürdő környékén több ponton észlelhető mésztufa-kiválás. ezek közül a legismertebb a sósmezőn, Jugovics (1947) által is leírt réteges elválású, a Bányai- és Károly-források által lerakott, közel 100 négyzetméteres kiterjedésű mésztufadomb. Az előbbi forrásoktól délre, mintegy 150 méterre található az a nagy mélységű, F 506 jelű hidrogeológiai fúrás, amelynek artézi jelleggel felszínre törő vizéből tömör, zuhatagszerű mésztufakéreg válik ki. A 17 C hőmérsékletű, tömény, mg/l ásványisó-tartalmú gyógyvizét a Bálványos gyógyszálló hasznosítja. A fúrásból nagy nyomás alatt feltörő víz kalcium-tartalma 275 mg/l. Csiszárfürdőn, a szabadtéri színpadtól keletre, az 1000 méter mély, nagyrészt flisrétegeket harántoló hidrogeológiai fúrás körül legyezőszerűen elhelyezkedő mésztufakúp alakult ki. A kishozamú, időszakosan feltörő tömény sósvízből keskeny mésztufagátakkal elválasztott körkörös medencék képződtek. A kicsapódott vas vörösre színezi a mésztufakúp lejtőjét. Bálványosfürdőtől délre, a Torja-patak forrásvidékén, a Bodoki-hegység gerincéig felnyúló Jajdon-patak völgyében a flisrétegekből feltörő, foglalatlan nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos források nagy mennyiségű mésztufát és limonitot halmoznak fel. A nagy ásványisó-tartalmú (5623 mg/l) források környékén száraz széndioxid-feltörések is megfigyelhetők. A 2012-ben felújított felsőcsernátoni Csókás fürdő kénhidrogénes forrása mellett is szivacsos szerkezetű mésztufarögök kerültek felszínre. A Bodoki-hegység nyugati lejtőjén, a bodoki Matild- és a mikóújfalusi Hunnia-forrás környékén ismertek mésztufa-lerakódások. A napjainkban is palackozott Matild-forrás vize nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos, míg a magas sótartalmú (7632 mg/l ) Hunnia nátrium-hidrogénkarbonát-klorid jellegű. Uzonkafürdő északi részén, a hajdani pisztrángosi fürdő területén a szénsavas borvízforrás látványos mésztufa-forráskúpot rakott le ban Mátyus istván által is említett pisztrángosi borvíz vegyi összetétele a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát típusú vizek csoportjába sorolható. Kalcium-tartalma 249 mg/l. Bányai (1938) megjegyzi, hogy a borvízforrás körül a kárpáti homokkő repedéseiben rácsosan elhelyezkedő lapokon ülnek a kalcit fennőtt kristályai. A Baróti-hegység déli részén, sugásfürdő fölött emelkedő Görgő déli lejtőjén, a nagylik-patak völgyében feltörő Veresborvíz, valamint a nagy- és Kissós szénsavas for-

4 118 Jánosi Cs., Berszán J. & Péter É. rások nagy mennyiségű mésztufát és limonitot raktak le (Bányai, 1955). A források vize nátrium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú. Kovászna város északkeleti részén, a Mész-patak vagy Hankó-patak völgyében a 303 mg/l kalcium-tartalmú nátrium-kloridos szénsavas ásványvizek környezetében, a flisrétegek közé ékelődött, rostos-sugaras kalcit és aragonit figyelhető meg. ezek mellett sárga és narancssárga színű arzén-szulfidok, arzén-oxidok és arzenátok is megjelennek (szakáll et al., 2009). 4. Az Erdélyi-medence mésztufa-előfordulásai A székelyföldi mésztufa-lerakódások egyik iskolapéldája a homoródkarácsonyfalvi Dungófürdőn, a langyos nátrium-kloridos vizekből lerakódott hatalmas mésztufakúp. A Dungófürdő vizének kalcium-tartalma 165 mg/l. Bányai (1938) iszapvulkánnak tekinti a különböző rétegekből réteges elválású, homokszerű felépült dombszerű képződményt, amelynek peremén napjainkban is megfigyelhetők a metángázt is tartalmazó, nagy hozamú, sós források léte. A likacsos szerkezetű mésztufát a helyiek dungókőként emlegetik. Az erdélyi-medence és a vulkáni kőzetek érintkezésénél, Korond község nyugati peremén a szürke márgarétegek repedésein felszínre törő szénsavas, metángázt tartalmazó tömény nátrium-kloridos vizekből több, kalcitból és aragonitból felépített látványos forráskúp ismert (Bányai, 1938; szakáll et al., 2009). A jelentősebb építmények sorában tartozik a Csiga-domb vagy rakodó-hegy, a Menyköves-domb, a Bugyogó és a Laposlik. A Fingó vagy erzsébet borvíz szomszédságában a meredek lejtőt a gejzírszerűen működő sósforrásokból kicsapódott fehér mésztufakéreg borítja. A nagy nyomással felszínre törő források körül fecskefészekre emlékeztető mészkőmedencék alakultak ki, amelyeket tömény nátrium-kloridos víz tölt ki. A korondi sósház fölött, a műút mellett bejövő völgyben, a lefolyó sós vízből Pamukkaléra emlékeztető lépcsőzetes mészkőmedencék alakultak ki. Az út mellett kemény, rostos és lyukacsos aragonitkéreg borítja a lejtőt. 5. A vulkáni vonulat mésztufa-előfordulásai A Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulat területén több ponton is ismertek szénsavas ásványvizek által felhalmozott mésztufa-lerakódások. Maroshévízen a Bánffyfürdő alatt, a Maros baloldali, meredek, vulkáni piroklasztitból álló teraszán lefolyó kalciumnátrium-magnézium-hidrogénkarbonát-klorid típusú, langyos, 26 C hőmérsékletű vize mésztufa-zuhatagot képez. Bánffyfürdő langyos vize 140 mg/l kalciumot tartalmaz. A mésztufa nagy része a langyos vízben tenyésző növényzetre rakódik le, csöves-szivacsos szerkezetű. A természetvédelmi területé nyilvánított terület a székelyföld egyik leglátványosabb földtani formációja. A következő mésztufa-előfordulás a vulkáni vonulat déli pontján, a fiatal Csomádhegységben figyelhető meg. A Csomád északi lejtőjén, a Kisharam és nagyharam vulkáni dagadókúpok lábánál kialakult borvizes tőzegláp peremén nagy mennyiségű, szivacsos szerkezetű mésztufa halmozódott fel. A nagy hozamú, nátrium-magnézium-kalcium-hidrogénkarbonát-klorid jellegű szénsavas ásványvízből kicsapódott nádasi mésztufát az as évek elején kitermelték és mészégetésre használták.

5 Székelyföldi mésztufa-előfordulások 119 nádasfürdőtől délnyugatra, a Vártető vulkáni kúp nyugati lejtőjén feltörő, Tiszási vagy Veresvízi, langyos hőmérsékletű forrásokból a nagy mennyiségű limonit mellett laza szerkezetű mésztufarögök és mésztufakéreg képződik. A 21,6 C hőmérsékletű Veresvíziforrás kalcium-tartalma 368 mg/l. A Veresvíznél lemélyített F 322 iflgs jelű hidrogeológiai fúrás 47 C hőmérsékletű, nátrium-klorid típusú vizet tárt fel. A Tiszás-patak forrásvidékének felszíni, langyos, szénsavas forrásai a nátrium-kalcium-klorid-hidrogénkarbonát kevert típusú vizek csoportjába sorolhatók. Tusnádfürdőn, a Csukás-tó keleti teraszán, a réteges vulkáni tufából előtörő Papok feredeje 21,5 C hőmérsékletű, nátrium-kloridos forrás vizéből kicsapódott legyezőszerű forráskúp mésztufát és limonitot is tartalmaz. A Csukás-tó északi partján 1979-ben lemélyített, F 320 jelű geológiai kutatófúrásból feltörő, nátrium-hidrogénkarbonát típusú, 62 C hőmérsékletű termálvízből is a nyomáscsökkenés során nagy mennyiségű kalcium-karbonát rakódott le a béléscső falára, ami a szonda végleges eltömődéséhez vezetett. A fürdőtelep déli részén található hajdani Főkút forráskúpjában a vöröses színű opálrétegek keverednek a sárgás színű mésztufával. sepsibükszádnál, az Olt-szorosban, Antalkáék feredejénél 2007-ben lemélyített snam jelű hidrogeológiai fúrás környékén, a 30 C hőmérsékletű vízből mésztufa csapódik ki. A 21,5 C hőmérsékletű Antalkáék feredeje vizének kalcium-tartalma magas, 390 mg/l. A Csomád-hegység déli lejtőjén húzódó, kelet-nyugat irányú törésvonal mentén feltörő szilvási, rakottyás, Disznyóferedő, Bugyogó, Faluborvize, Tópataki, Disznyópatak szénsavas források környékén pados elválású mésztufakúpok halmozódtak fel. A Bugyogós borvíz kalcium-tartalma 123 mg/l. A Csomád oldalán sugaras irányban lefutó völgyekben, a gátszerű, négyzetméter kiterjedésű mésztufa-előfordulásokban, a kishozamú patakok szurdokvölgyeket alakítottak ki. A forráskúpok a mésztufa mellett andezit- és dácitdarabokat is tartalmaznak. A mésztufát lerakó szénsavas ásványvízforrások kalcium-nátrium-hidrogénkarbonát-klorid típusúak. A Csomád térségében feltörő források nagy kalcium-hidrogénkarbonát és nátriumklorid tartalma a vulkán talapzatát képező kréta kori flis sinaiai rétegének márga, meszes márga összletéből származik. A Dél-Hargita nyugati lejtőjén, a Halaság-patak völgyében a Kossós borvíz környékén ismertek mésztufa-lerakódások. A kis forráskúpot felépítő szénsavas források kalciumtartalma mg/l közötti értéket mutat. A vulkáni kőzetekből feltörő források mésztufa-lerakódása a flisrétegek közelségét igazolja. 6. A hegyközi medencék mésztufa-előfordulásai A hegyközi medencékben kevés helyen fordul elő mésztufa-lerakódás. A székelyföld északi részén kialakult Bélbori- és Borszéki-medencében nemcsak a kristályos-mezozoós kőzeteken, hanem a fiatal üledékekből felszínre törő források körül is előfordulnak mésztufa-kicsapódások. A Felcsíki-medencében, Csíkmadaras község területén, a hajdani strand medencéjét tápláló kutatófúrás korrodálódott kitörésgátlóján észlelhető mésztufa-kérgesedés. érthető, hiszen a medence talapzatát dolomitos mészkövek alkotják.

6 120 Jánosi Cs., Berszán J. & Péter É. erdővidéken, a Baróti-medencében, Vargyas területén a Likaskő borvíz körül alakult ki mésztufa-medence, amelynek növekedése a borvízforrás elapadását is előidézte. 7. Összegzés Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a székelyföldi szénsavas források, borvizek által lerakott anyagok szoros kapcsolatban vannak a mélységi földtani formációkkal és a vizekben oldott anyagokkal. ezt igazolja, hogy a nagyobb mésztufa-lerakódások nagyrészt a kristályos-mezozoós és flis homokkövekhez, márgákhoz, valamint az erdélyi-medence agyagmárgáihoz kapcsolhatók. A nagy oldóképességgel rendelkező savas, szénsavas ásványvízforrások által a nagy mélységben kioldott kalcium-karbonát a felszínen a források környékén kicsapódik. Irodalom References Bányai J. (1929): Adatok a hargitai ásványvizek geológiájához. in: Csutak V. (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. sepsiszentgyörgy: székely nemzeti Múzeum, Bányai J. (1938): A székelyföldi ásványvizek lerakodásainak geologiája (Die Geologie der sedimente aus den Mineralwassern vom szeklerlande). in: Balogh e. (szerk.): Emlékkönyv Dr. Szádeczky-Kardoss Gyula emlékezetére. Kolozsvár: Minerva irodalmi és nyomdai Műintézet rt., (in Hung. with German abstract). Bányai J. (1955): A volt Háromszékmegye ásványvizei [Mineral waters of the former Háromszék County]. Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve, , (in Hung.). Fodor T.-né, scheuer Gy. & schweitzer F. (1982): Az erdélyi-medence és a Keleti-Kárpátok fontosabb édesvízi mészkőelőfordulásainak összehasonlító vizsgálata a hazaiakkal ii. (Vergleichsuntersuchung der wichtigsten süsswasserkalkvorkommen des siebenbürgischen Beckens und der Ostkarpaten mit denen von Ungarn). Föld. Közl. 112, (in Hung. with German abstract). Hankó V. (1896): Székelyföld [Székelyland]. Budapest: Lampel (in Hung.) Herbich F. (1878): A székelyföld földtani és őslénytani leírása. M. Kir. Földt. Int. Évk., 5/2, Jánosi Cs., Berszán J. & Péter é. (2009): székelyföld borvizei [Mineral waters of székelyland]. in: Jánosi Cs. & Péter é. (szerk.): Székelyföld borvizei. Csíkszereda: Polgár- Társ Alapítvány & Csíki Természetjáró és Természetvédő egyesület, (in Hung.). Jánosi Cs., Berszán J. & Péter é. (2011): A Csomád-hegység ásványvizes fürdői (Mineral spas of Csomád (Ciomatu) Massif). Acta Siculica, 2011, (in Hung. with english and romanian abstracts). Jugovics L. (1947): A torjai Büdöshegy hidrológiai viszonyai és ásványvizei. Hidr. Közl., 27, Kisgyörgy z. & Kristó A. (1978): Románia ásványvizei [Mineral waters of Romania]. Bukarest: Tudományos és enciklopédiai Könyvkiadó (in Hung.).

7 Székelyföldi mésztufa-előfordulások 121 Pálfy M. (1905): Borszékfürdő és Gyergyóbélbor geologiai és hydrologiai viszonyai (Über die geologischen und hydrologischen Verhältnisse von Borszékfürdő und Gyergyóbélbor). Földt. Közl., 35, 1 12 (in Hung.), (in German). Pricăjan, A. (1972): Apele minerale şi termale din Romania [Mineral and thermal waters of Romania]. Bucureşti: editura Tehnica (in romanian). Pricăjan, A. & Airinei, Ş. (1979): Ape minerale de consum alimentar din România [Mineral waters of food consumption in Romania]. Bucureşti: editura Ştiinţifică şi enciclopedică (in romanian). szabó á., soós i., schwartz á., Bányai J. & Várhelyi Cs. (1957): Magyar Autonóm Tartománybeli ásványvizek és gázömlések [Mineral waters and gas escapes in the Hungarian Autonomous Region]. Bukarest: Akadémiai Könyvkiadó (in Hung.). szakáll s., Kristály F. & Jánosi Cs. (2009): A székelyföldi ásványvizek lerakódásainak ásványi kiválásai [Minerals deposited from mineral waters in székelyland]. in: Jánosi Cs. & Péter é. (szerk.): Székelyföld borvizei. Csíkszereda: Polgár-Társ Alapítvány & Csíki Természetjáró és Természetvédő egyesület, (in Hung.). szőnyi B. (1958): Borszék földrajza [Geography of Borsec]. Bukarest: Akadémiai Kiadó (in Hung.).

SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN

SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN Péter Elek, Makfalvi Zoltán

Részletesebben

A CSOMÁD-HEGYSÉG ÁSVÁNYVIZES FÜRDŐI

A CSOMÁD-HEGYSÉG ÁSVÁNYVIZES FÜRDŐI TERMÉSZETTUDOMÁNYOK . Jánosi Csaba Berszán József Péter Éva Acta Siculica 2011, 41 56 A CSOMÁD-HEGYSÉG ÁSVÁNYVIZES FÜRDŐI A Csík és Háromszék határán emelkedő fiatal Csomád-hegység utóvulkáni működései

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

Székelyföldi földtani tanösvények Lehetőségek és kihívások

Székelyföldi földtani tanösvények Lehetőségek és kihívások XV. Székelyföldi Geológus Találkozó Dr. Kovács Szilamér Székelyföldi földtani tanösvények Lehetőségek és kihívások Kérdések Milyen volt a természetvédelem, természet-turizmus a kommunizmus idején? Hogyan

Részletesebben

Mennyit fogyaszt a székely ember palackozatlanul a faluborvizekből?

Mennyit fogyaszt a székely ember palackozatlanul a faluborvizekből? XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010 május 14 16. Mennyit fogyaszt a székely ember palackozatlanul a faluborvizekből? Szerző: Bodor Andrea Földrajz Kar, Földrajz szak, III. év Témavezető:

Részletesebben

POLGÁR-TÁRS ALAPÍTVÁNY CSÍKI TERMÉSZETJÁRÓ ÉS TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLET

POLGÁR-TÁRS ALAPÍTVÁNY CSÍKI TERMÉSZETJÁRÓ ÉS TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLET SZÉKELYFÖLD BORVIZEI POLGÁR-TÁRS ALAPÍTVÁNY CSÍKI TERMÉSZETJÁRÓ ÉS TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLET székelyföld borvizei polgár-társ alapítvány csíki természetjáró és természetvédő egyesület Köszönet Boér Hunornak,

Részletesebben

Andarkó Imola, Balogh Róbert, Bán Barna, Bodor Andrea, Kis Boglárka Mercedesz, Oláh-Badi Melinda, Pál Zoltán

Andarkó Imola, Balogh Róbert, Bán Barna, Bodor Andrea, Kis Boglárka Mercedesz, Oláh-Badi Melinda, Pál Zoltán A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) AZ ÁSVÁNYVIZEK ISKOLAPÉLDÁJA: SOKSZÍNŰSÉGÉNEK KOROND Andarkó Imola, Balogh Róbert, Bán Barna, Bodor Andrea, Kis Boglárka Mercedesz,

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Borvizek, gázömlések, gyógylápok, hévizek

Borvizek, gázömlések, gyógylápok, hévizek kötöttek a gyárhoz, ha alkalmazkodásuk nagyobb megerőltetést igényelt, könnyen otthagyták a gyárat. A második kérdést a családi állapot megváltozása magyarázza. Az azonosulás mutatói gyengébbek férjhezmenés

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

HAZAI TÜKÖR. Erdővidék ásványvizei

HAZAI TÜKÖR. Erdővidék ásványvizei HAZAI TÜKÖR Erdővidék ásványvizei A földrajzi értelemben vett Baróti-medencét, Erdővidéket Dél-Hargita nyúlványai határolják északon és északkeleten. Ennek neovulkáni eredetű kőzetei és vulkáni törmeléktakarói

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Ásványvizes tanösvény Korondon

Ásványvizes tanösvény Korondon XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010. május 14 16. Ásványvizes tanösvény Korondon Andorkó Imola-Rozália Babe Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar, Turizmusföldrajz, II. év Vezető

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Nógrád megye uránkutatása

Nógrád megye uránkutatása Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

ROMÁNIA HARGITA MEGYE TANÁCSA - HARGITA MEGYEI AGRÁRKAMARA HARGITA MEGYEI VÁSÁRNAPTÁR A 2014. ÉVRE

ROMÁNIA HARGITA MEGYE TANÁCSA - HARGITA MEGYEI AGRÁRKAMARA HARGITA MEGYEI VÁSÁRNAPTÁR A 2014. ÉVRE ROMÁNIA HARGITA MEGYE TANÁCSA - HARGITA MEGYEI AGRÁRKAMARA HARGITA MEGYEI VÁSÁRNAPTÁR A 20 ÉVRE S HELYSÉG RENDSZERES NAGYVÁSÁROK, ALKALMI VÁSÁROK BÚCSÚK sz. Piac Heti Január Február Március Április Május

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

A ROMÁNIAI ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁS FEJLŐDSÉNEK KORSZAKAI

A ROMÁNIAI ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁS FEJLŐDSÉNEK KORSZAKAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A ROMÁNIAI ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁS FEJLŐDSÉNEK KORSZAKAI Péter Elek Vezérigazgató helyettes Országos Ásványvíz R.T. (S.N.A.M.)Bucure$ti,

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

ÁSVÁNYVÍZ ÉS TURISZTIKA A SZÉKELYFÖLDÖN

ÁSVÁNYVÍZ ÉS TURISZTIKA A SZÉKELYFÖLDÖN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) ÁSVÁNYVÍZ ÉS TURISZTIKA A SZÉKELYFÖLDÖN Péter Elek Igazgató S.N.A.M.- S.A. Bucuresti, str. Mendeleev nr. 36-38 petere(alsnam. ro Nagy

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

-Ungarischen Monarchie Wien 1867 1871. 1 ) tették szemlólhetővó. E térképen vázlatosan már feltüntetve

-Ungarischen Monarchie Wien 1867 1871. 1 ) tették szemlólhetővó. E térképen vázlatosan már feltüntetve 275 AZ ERDÉLYI HATÁRHEGYSÉG GE0L0GÍA1 VISZONYAINAK ÉS A RÓLA KÉSZÍTETT UJ FÖLDTANI r rérképeknek ISMERTETÉSE, Dr. Pritnics Györgytől. Azon hegylánca, mely kelet felől egyrészt Bukovina, másrészt Moldova

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz

Részletesebben

IRODALOM I. A szakismeretek kiegészítésére szolgáló kézikönyvek, cikkek

IRODALOM I. A szakismeretek kiegészítésére szolgáló kézikönyvek, cikkek IRODALOM I. A szakismeretek kiegészítésére szolgáló kézikönyvek, cikkek Bagó F.: Föld- és bányaméréstan. Budapest, Ballenegger R.: Talajvizsgálati módszertan. Budapest, Csiky G.: Az ásványtan szerepe a

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága

Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága WANEK Ferenc Velünk élő tudomány a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 12. foruma Kolozsvár, 2013. november 22. d o m b o r z a t

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

A kutatott terület földtani ismertetője

A kutatott terület földtani ismertetője Bevezetés A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kara és a Cholnoky Jenő Szakkollégium keretén belül működő kutatócsoportunk 2006 tavaszán elindította a Székelyföldi Ásványvíz Kataszter projektet,

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző

Részletesebben

Dél- és Délkelet-Európa

Dél- és Délkelet-Európa Dél- és Délkelet-Európa Határok: Atlanti-ó. Gibraltári-szoros Földközi-tenger Égei-tenger Dardanellák- Márvány-tenger Boszporusz Félszigetek:Pireneusi-fsz. (Ibériai-fsz.), Appennini-fsz., Balkán-fsz. (Isztriai-fsz.)

Részletesebben

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN REFINEMENT AND CALIBRATION OF THE FLOW SYSTEM IN TOKAJ-MOUNTAIN WITH ISOTOPES AND WATER CHEMICAL SURVEYS

Részletesebben

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően

Részletesebben

A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata

A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata Tóth Márton, Kovács Balázs Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet 3515 Miskolc, Egyetemváros

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

Kárpátok hegység. Határtalanul pályázat Készítette:Nagy Dóra Hódmezővásárhely, Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.22

Kárpátok hegység. Határtalanul pályázat Készítette:Nagy Dóra Hódmezővásárhely, Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.22 Kárpátok hegység Határtalanul pályázat Készítette:Nagy Dóra Hódmezővásárhely, Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.22 Földrajzi nézetei A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú

Részletesebben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység

Részletesebben

Erdély egyes kiemelt természeti adottságainak környezetvédelmi problémái

Erdély egyes kiemelt természeti adottságainak környezetvédelmi problémái Erdély egyes kiemelt természeti adottságainak környezetvédelmi problémái Összeállította: Péter Balázs okleveles geológus Készült a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0032 Tudományos képzés műhelyeinek támogatása

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

ADATOK A SZÉKELYFÖLDI ÁSVÁNYVIZEK STABILIZOTÓP GEOKÉMIAI KUTATÁSÁHOZ

ADATOK A SZÉKELYFÖLDI ÁSVÁNYVIZEK STABILIZOTÓP GEOKÉMIAI KUTATÁSÁHOZ TERMÉSZETTUDOMÁNYOK . Kis Boglárka Mercedesz Kármán Krisztina Acta Siculica 2012 2013, 33 38 ADATOK A SZÉKELYFÖLDI ÁSVÁNYVIZEK STABILIZOTÓP GEOKÉMIAI KUTATÁSÁHOZ 1. Bevezetés A székelyföldi ásványvizek

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEINK, ÁSVÁNYVIZEINK, HÉVIZEINK

FELSZÍN ALATTI VIZEINK, ÁSVÁNYVIZEINK, HÉVIZEINK A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) FELSZÍN ALATTI VIZEINK, ÁSVÁNYVIZEINK, HÉVIZEINK Liebe Pál projektigazgató VITUKIKht, 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. E-mail: liebepal@vituki.hu

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Bányai János: A Magyar Autonóm Tartomány hasznosítható ásványi kincsei A KŐIPAR ANYAGAI

Erdélyi Magyar Adatbank Bányai János: A Magyar Autonóm Tartomány hasznosítható ásványi kincsei A KŐIPAR ANYAGAI A KŐIPAR ANYAGAI A Magyar Autonóm Tartomány természeti kincsei közül eddig jelentős súlya a népgazdaságban a fának volt. Sokan még jól emlékeznek a székelyföldi vasút kiépítésével megkezdődött fakonjunktúra

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról 1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani

Részletesebben

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

bármelyik kincsről, adott alkalommal, szakvéleményt-leírást tud adni.

bármelyik kincsről, adott alkalommal, szakvéleményt-leírást tud adni. KISGYÖRGY ZOLTÁN GEOLÓGIAI ÉRTÉKEK KATASZTERE HÁROMSZÉKEN Háromszék mint földrajzi-néprajzi és történelmi területegység nem fedi pontosan a ma itt elhelyezkedő Kovászna megye, de a régi Háromszék vármegye

Részletesebben

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori

Részletesebben

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MŰHELY. Ásványvizek, gázömlések, hévizek a Hargita nyugati oldalán

TUDOMÁNYOS MŰHELY. Ásványvizek, gázömlések, hévizek a Hargita nyugati oldalán TUDOMÁNYOS MŰHELY Ásványvizek, gázömlések, hévizek a Hargita nyugati oldalán Századok óta tanácskoznak, elmélkednek, írnak a Székelyföld ásványkincseiről, az altalajból fölhozható vagyonról s az arra építhető

Részletesebben

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE Írta: Szilaj Rezső Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) (4440-4, 4440-83) ( KDT-

Részletesebben

Kérdések és válaszok...2old. Kiválasztott projektek Hargita megyében...4old. Tanácsadók...5old. Borszék...6old.

Kérdések és válaszok...2old. Kiválasztott projektek Hargita megyében...4old. Tanácsadók...5old. Borszék...6old. Kérdések és válaszok...2old. Kiválasztott projektek Hargita megyében...4old. Tanácsadók...5old. Borszék...6old. A G10 GYERGYÓ RÉGIÓ HELYI FEJLESZTÉSI AKCIÓCSOPORTJA 2012.08.06-án megnyította az 1/2012-es

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Rafting - vadvízi evezés az Olt-folyón. Helyszín: Olt-folyó, Tusnádi-szoros. Program időtartartama (felkészítővel együtt): 3-4 óra

Rafting - vadvízi evezés az Olt-folyón. Helyszín: Olt-folyó, Tusnádi-szoros. Program időtartartama (felkészítővel együtt): 3-4 óra Rafting - vadvízi evezés az Olt-folyón. Helyszín: Olt-folyó, Tusnádi-szoros. Program időtartartama (felkészítővel együtt): 3-4 óra A túrát nemzetközileg elismert engedéllyel rendelkező, gyakorlott vezetők

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

AUTÓBUSZOS KIRÁNDULÁS ERDÉLYBE Az MHTE tagjai részére 2015. augusztus 01-08.

AUTÓBUSZOS KIRÁNDULÁS ERDÉLYBE Az MHTE tagjai részére 2015. augusztus 01-08. AUTÓBUSZOS KIRÁNDULÁS ERDÉLYBE Az MHTE tagjai részére 2015. augusztus 01-08. Indulás: 2015. augusztus 01-én (szombat) reggel 6:30-kor a Búza-téri görög katolikus templom mögötti parkolóból. Gyülekezés,

Részletesebben

A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA

A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA 20 A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA BEVEZETÉS Fehér Béla muzeológus Herman Ottó Múzeum, Ásványtár (Miskolc) A Polgárdi,

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Szerkezeti földtan és lemeztektonika

Szerkezeti földtan és lemeztektonika Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz

Részletesebben