... Az ö-ző nyelvet beszélő alföldi népesség körében sajátos néprajzi szigetet képeztek. Máig különböznek Tisza-vidék népétől (Dr.

Átírás

1 ... Az ö-ző nyelvet beszélő alföldi népesség körében sajátos néprajzi szigetet képeztek. Máig különböznek Tisza-vidék népétől (Dr. Tóth Ferenc) APÁTFALVA

2 Apátfalva a Viharsarok déli, földrajzilag a Békés-Csanádi löszháthoz, a mezőgazdasági termelés egyik legalkalmasabb vidékéhez tartozik. A múltban a régi Csanád megyében, a jelenlegi Magyarcsanád helyén feküdt. Ma Csongrád megye déli részén, a Maros folyó jobb partján, Makótól keletre, 10 km távolságra fekszik, a 43-as főközlekedési út szeli ketté. A község közigazgatási határa 5002 ha.

3 Apátfalva már Szent István korában is létezett. Az első írásos emlék 1334-ből való, mely Pothfalua -nak említi. Egy 1447-ben kelt oklevélben a Pátfalva nevet viseli. A falu nevének eredete nem tisztázott (1913-tól Apátfalva), de a falu lakossága ma is a régi elnevezés szerint Pátfalva -nak nevezi. A történelem és a természet vihara többször elpusztította a települést. A török pusztítás után a település teljesen kihalt, és 100 évig pusztának nevezték. A XII. század végétől kezd újra benépesedni a terület ben kamarai igazgatás alá került és a szerb határőrök kivonulása után a szomszédos magyar településekről, továbbá Jászjákóhalmáról és Heves megyéből újabb telepesek jöttek. Őket tekintik a mai lakosság őseinek. A csanádi püspök Mária Terézia utasítására Apátfalvát 1753-ban önálló plébániává emelte. A mai templomot között építették Szent Mihály arkangyal tiszteletére szeptember 29-én szentelték fel, és búcsúját is ezen a napon tartjuk. Népviseletben a templom előtt az 1900-as évek elején valószínűleg a Szent Mihály-napi búcsúkor (A fotó Mátó János Apátfalva, Hóvirág u. 4. tulajdona)

4 A település természeti adottságaiból adódóan jelentős mezőgazdasági termelési tradíciókkal rendelkezik. A XIX. sz. végéig híres volt a kender- és a gabonatermesztés, a Maros folyó mentén a szőlő és a gyümölcstermesztés. A XX. században terjedt el a korai burgonya, vöröshagyma, a foghagyma és a petrezselyem termesztése. Híres volt a ló, a szarvasmarha tenyésztés és a marosi vízi élet (halászat, vízi malom). Marosi vízimalom (Broda Sándor felvétele) Apátfalván soha sem volt nagybirtok, így a 90-es évek utáni földprivatizációval a mai birtoknagyság a múlt sajátos struktúrájához (többsége hektár) hasonló. Borbély András halász

5 A gazdaság ma

6 Apátfalva mai faluképe egy megtervezett falu benyomását kelti. Az ősi falu a 43-as főközlekedési úttól jobbra esik központjában a templommal. Itt található a polgármesteri hivatal, iskola, óvoda, művelődési ház, mozi, könyvtár. A 43-as főközlekedési út bal partján fekszik az újfalusi rész, mely az 1950-es évektől alakult ki utcasorrá, de dinamikusan az 1970-es évektől épült. Szintén új településrésze a községnek a cigányok lakta terület, mely az 1970-es árvíz után (Magyarcsanád felé) létesült. Apátfalva infrastrukturális ellátottsága a magyarországi viszonyokat tekintve átlagosnak tekinthető. Községháza Apátfalvi Bíbic Óvoda Sószoba a Rákóczi u. Óvodában Dózsa György Általános Iskola Gyümölcsnap a Maros u. Óvodába Torna-óvi a Dózsa Gy. u. Óvodában Az iskola fejlesztő terme

7 Apátfalván, a szomszédos Magyarcsanáddal ellentétben csak magyar nemzetiségűek, többségében katolikus vallásúak éltek ill. élnek. A cigány lakosság száma ma kb. 15 %. Az as években a település lélekszáma meghaladta a hatezret. Ma nem éri el a főt. Apátfalvát is, mint általában falvaink többségét az elöregedés és elvándorlás jellemzi, periférikus helyzetben van. Nepomuki Szent János-szobor 1963-tól védettséget élvez ban a Maros elöntötte falut, az árvíz nyolc házat kivéve egész utcát elpusztított. Még abban az évben a Maros közelében 24 házat lebontottak, és helyébe tíz láb magas töltést építettek. A vízen járók védőszentjének tiszteletére egy jómódú parasztasszony emelte a szobrot. A talapzat fölirata: Állíttatta (Istenben elnyugodott) KEREKES APOLLO / 1924.

8 Az apátfalvi ember történelme folyamán keményen dolgozó, büszke és istenfélő ember volt. Földje adta biztonságán keresztül a faluja egyenlő volt a megélhetéssel, a társadalmi, gazdasági felemelkedéssel. A munka mellett pezsgő politikai és csak rá jellemző kulturális életet élt. Az 1750-es évek végén a jászsági és a palócföldi családok hagyományait Apátfalva lakossága az 1950-es évek végéig megőrizte. A palóc nyelvjárás még ma is felelhető. Építkezése (fűrészelt deszkaoromzat, szalamanderes, sárkányos nagykapu, stb.), lakberendezése (festett bútorok, festet tányérok, felvetős ágy, stb.) is sajátos jellemzőkkel bír. Önálló népviselettel rendelkezett. A lányok, asszonyok testhönálló -t és 4-5 alsószoknyát viseltek, nagyfar -ban jártak. Sajátos hímzéssel, fehér alapon fehér lyukhímzéssel díszítették öltözéküket, a párna- és a dunnavégeket. Gazdag népzenei-, népdal- és néptánc kinccsel rendelkezett ban Bartók Béla 35 népdal jegyzett le a faluban. A dél-alföldi táncrend közel felét is Apátfalván gyűjtötték. Leghíresebb adatközlők Kerekes (Burkus) Márton és Kardos István (a mellékelt fotón) volt. Kardos István nemcsak táncos, hanem országos hírű vőfély is volt (1972. Népművészet Mestere kitüntető cím). Többek között nevéhez fűződik az 50-es években az országhatáron túl is bemutatott Apátfalvi lakodalmas színrevitele is. A falu fúvószenei tradícióval is rendelkezik.

9 Díszes házoromzat

10 Bútorfestészet Fazekasság

11 Apátfalvi fehérhímzés

12 Menyasszonyi blúz Anya és gyermek ünnepi öltözetben Gyermek: Kerekes Anna (Szentesi Istvánné) Anya: Kerekes Balázsné (Balázs Rozália) A fotó: 1918-ban készült Apátfalvi asszonyok népviseletben

13 A hagyományőrző csoport tagjai a ruhák eredeti mintára jelenben készültek

14 Hagyományőrző Csoportjaink: Kardos István Néptánccsoport (1981.) Kerekes Márton Népdalkör és Citerazenekar (1981) Kézimunka Szakkör (1964) Apátfalvi Hagyományőrző Csoport (2008.)

15 A Maros A Maros az erdélyi hegyek erdőségeiből indulva, a bánáti löszplatót átvágva éri el Magyarországot, ezért kiemelkedő jelentőségű ökológiai folyosó. A Maros folyó más, mint a Körösök és a Tisza. Partromboló, zátonyépítő munkája a mai napig megfigyelhető. A viszonylag gyors lefolyású folyó. Az apátfalviak a Maros vizét itták, amelyet az országban a Fekete-Körös után a legjobb italú vízként tartottak számon. A Maros völgye évezredek óta emberi használat hatása alatt áll, ennek ellenére mind a mai napig megőrizte egyedi arculatát, a természet élővilág értékes maradványait. Az emberi beavatkozások káros hatásainak ellenére is gazdag élővilág maradt fenn, amely mindmáig jelentős természeti értéket képvisel. Több mint 600 edényes növényfaj ismert völgyében. Mindenképpen említésre. A Maroson két híd volt található. A közúti hidat 1895-ben avatták, Hódmezővásárhelymakó-nagyszentmiklósi helyiérdekű Vasút 1903-ban épült ki.

16

17 1992-ben rendezte első falunapját óta van testvér települési kapcsolata a falunak: Jászjákóhalma, erdélyi Apáca, majd Kisorosz (Vajdaság) 2002-ben a vajdasági Kisorosz település kezdeményezte a Guzsalyost, a testvértelepülések találkozóját

18 Guzsalyos-Testvértelepülések Találkozója Kisorosz (Vajdaság), Apáca (Erdély), Apátfalva (Magyarország) Július 25.

19 Guzsalyos-Testvértelepülések Találkozója Kisorosz (Vajdaság), Apáca (Erdély), Apátfalva (Magyarország) Július 25.

20 Guzsalyos-Testvértelepülések Találkozója Kisorosz (Vajdaság), Apáca (Erdély), Apátfalva (Magyarország) Július 25. Apátfalva Délelőtti folklór műsor Apáca Apáca Kisorosz

21 Szigetház- Erdei Iskola A 19. századvégi és a 20. század elei Apátfalva egy sajátos néprajzi szigetet alkotott a térségben. Ebből erdei iskolájának, alkotóházának elnevezése, a Szigetház. Előzmények: Pátfalváért Egyesület megalakulása - közösségfelémérés 1997/1998. Közöz gyökerek a közös jövőért program Könyv: Kardos István születésének 100. évfordulójára, Eszterlánc tábor SOROS Alapítvány Egy falu egy iskola pályázat Bíbic-könyvek 2000: Szigeti György: I. Fejeztek Apátfalva néprajzából Gazdasági kultúra

22 Szigetház- Erdei Iskola Cél: Apátfalva speciális földrajzi helyzetét, egyedi néprajz, helytörténeti adottságait kihasználva az általános iskolai környezeti nevelés új, példaértékű modelljének kialakítására nyílt lehetőség. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a hagyományőrzés, a régi falusi élet bemutatását, hogy a felnövekvő generáció megismerje kulturális gyökereit, hagyományait., melynek során a fiatalokban erősödik az identitástudat, a környezetük iránti kötődés. Országgyűlés 83/1997. sz. határozata (Nemzeti Környezetvédelmi Program). Oktatási Minisztérum (OM) és a Környezetvédelmi Minisztérium között július 5.: Együttműködési Megállapodás - A NAT-ban: a környezeti nevelés, ám világszerte terjed egy tágabb jelentéssel bíró fogalom: a fenntarthatóság pedagógiája, melynek központi gondolata a,,környezeti polgárrá nevelés. Az erdei iskola fogalma: Olyan többnapos, a szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását a tanulók aktív, kooperatív-interaktív megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata: a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. környezeti polgár fogalma: ismeretek, magatartásminták, értékek, életvitel, szokások megtanítása, elsajátíttatása.

23 Szigetház- Erdei Iskola Apátfalván: az átalakított volt pártház épülete a célnak és a tevékenységi formának megfelelően, kulturált körülmények között alkalmas vendégei fogadására. Felsőszint: 30 fő részére szálláshely, foglalkoztató, szociális blokk Alsószint: melegítőkonyha, ebédlők Az udvar a hatalmas diófával, az időközben falu összefogásával, adományokból önkormányzati segítséggel a Pátfalváért Egyesület által épített fehérre meszelt, piros tetős kemencével, szép környezetet ad a szabadtéri foglalkozásokhoz, a pihenéshez, beszélgetéshez. A Szigetház többszörös funkciót lát el: erdei iskola regionális, országos működési területtel szabadidőközpont a település gyerekeinek táborozó hely helyi, regionális, országos, nemzetközi falusi turizmus színtere tanácskozások, konferenciák színhelye Apátfalva tárgyi emlékeinek gyűjtőhelye (falumúzeum)

24 Szigetház- Erdei Iskola A Szigetház szakmai programja: Programcsoportok: Természeti környezet, barangolás Apátfalván és a Maros ártérben Helytörténet, honismeret Népi iparművészet, mesterségek, díszítőművészet, képzőművészet Erdei iskolai program: Környezetünk megfigyelése tájékozódás nappal és éjjel, időjárás, talaj, víz és vízpart A Maros ártere: élet a folyóban és árterében Madarak, állatok(nyomkereső) Vízi, vízparti növényzet A mi fánk: a millenniumi két tölgyfa Parkok és kertek élővilága A mezőgazdasági területek élővilága Idegen növények Környezetvédelem Lovaskocsis túra - A bekai nagybomb, mi hegyünk, gyalogtúra Néprajz - kézműves foglalkozások népi építészet népviselet hímzés népi mesterségek népzene, néptánc, hagyományok népi táplálkozás (kemence működése sütés, főzés) - régi háztartási eszközök bemutatása, kipróbálása Apátfalva gazdálkodása népi gazdálkodás - egy jól működőd gazdaság megtekintése

25

26 Helytörténeti gyűjtemény

27 Vargáné Nagyfalusi Ilona az adventről Készülődés karácsonyra Advent Első foglalkozás november 28.

28 Készülődés karácsonyra Advent Első foglalkozás november 28. Simon Mihályné vállalkozó fogl. vez.

29 Készülődés karácsonyra Advent Harmadik foglalkozás 2009.december 12.

30 Készülődés karácsonyra Advent Harmadik foglalkozás 2009.december 12. Készül a Luca pogácsa a gyerekekkel

31 Készülődés karácsonyra Advent Harmadik foglalkozás 2009.december 12. Közben ablakdíszt készítettünk, búzát ültettünk (ha szépen kicsírázik a búzaszem karácsonyra jó termés lesz a következő évben

32 Gyermeknap a Faluházban május 30.

33 Gyermeknap a Faluházban május 30. Fekete Ilona, Fodor Józsefné PE tagok

34 Szent István Általános Iskola és Gimnázium (Makó 23 fő) a Szigetházban

35 Szent István Általános Iskola és Gimnázium (Makó 23 fő) a Szigetházban A Szigetházban már készül az ebéd (Mátó József és felesége, egyesületi tagok) Megérkeztünk A foglalkoztatóban beszélünk a faluról, a Szigetházról

36 Szent István Általános Iskola és Gimnázium (Makó 23 fő) a Szigetházban Indulunk a túrára A Maros parton a rombolt hidaknál

37 Szent István Általános Iskola és Gimnázium (Makó 23 fő) a Szigetházban Megérkeztünk, rohanás a bekai nagydombra

38 Szent István Általános Iskola és Gimnázium (Makó 23 fő) a Szigetházban Hazafelé

39 Szent István Általános Iskola és Gimnázium (Makó 23 fő) a Szigetházban Hazaérkeztünk Ebéd

40 Szent István Általános Iskola és Gimnázium (Makó 23 fő) a Szigetházban A bébiételes üvegekből ceruza- tolltartó készült Vége a napnak, a nagy diófa alatt, még egy kicsit beszélgettünk, rendbe tettük magunkat.

41 Burattino Iskola (Budapest 27 fő) a Szigetházban július 17-én egész napos programot biztosítottunk a gyerekeknek A kecske fejését szinte minden gyermek megpróbálta

42 Virágos, élhetőbb Apátfalva (Szépség tisztaság környezetvédelem = fenntartható fejlődés) NCA-DP-10-E-0149 Pátfalváért Egyesület 6931 Apátfalva, Templom u. 57 Adószám: Partnerek Alapítvány Apátfalva Iskolásaiért Apátfalva Község Óvodásaiért Közhasznú Alapítvány Apátfalvi Gazdakör Egyesület Apátfalva Község Önkormányzat

43 Összeállította: Móricz Ágnes Apátfalva, Köszönöm figyelmüket!