MEGOSZTOTT HATÁRVÁROSOK A NÉMET-LENGYEL HATÁRON Székely Márton 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGOSZTOTT HATÁRVÁROSOK A NÉMET-LENGYEL HATÁRON Székely Márton 1"

Átírás

1 MEGOSZTOTT HATÁRVÁROSOK A NÉMET-LENGYEL HATÁRON Székely Márton 1 Bevezetés A tanulmány az Odera és a Neisse partján fekvő német-lengyel megosztott határvárosok 1990 után kialakult együttműködésére ad bepillantást. A II. világháború befejezése után, az 1945-ben meghúzott határ a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között az egyik legfiatalabb német határszakasz. A létrejött új határ minden német várost mesterien kettészelt, amelyeken az Odera és a Neisse keresztülfolyt, így Küstrin, Frankfurt (Oder), Guben és Görlitz a határhúzás áldozatai lettek. Ezenkívül számos mai az említett folyók két partján fekvő településpár (Ahlbeck/Swinoujscie, Forst/Zasieki, Bad Muskau/Leknica) addigi közös fejlődését, kapcsolatát megszakította. Az Odera-Neisse határ kijelölésével a természetes határ megteremtése volt a cél, de e városokat egy természetellenes fejlődési pályára állította és kedvező elhelyezkedésük az államhatár által hirtelen periférikus lett. Az addigi településfejlődésükben a folyó képezte a motort. Az árucsere központjai voltak a folyóparti városok, itt cserélődtek ki a hajón és a szárazföldi szállítási eszközökön érkező áruk, majd a későbbi városbővüléssel a két parton elterülő városrészek sajátos szerepet kaptak települési infrastruktúra kiszolgálásában (ipari funkciók, lakó-üdülőövezet stb.). A két partra kiterjedő városbővülés magával hozta az állandó fizikális kapcsolat kiépítésének igényét, tehát hidakat építettek, melyek által a város tágabb környezete is itt tudott átjutni a túlpartra, tovább erősítve a folyóparti városok régiójukban betöltött centrum szerepét. A városok megosztásával a város addigi kulturális egységét is megbontották, a személyes szintű kapcsolatfelvétel esélyei gyakorlatilag megszűntek, illetve meglehetősen korlátozottak voltak, erre a német-lengyel határtérben 1990-ig csak egy rövid időszakban volt lehetőség. Ebben természetesen nem csupán a határ két oldalán élők szabad utazásának tilalma játszott szerepet, hanem a megosztott városok keleti feléből a német lakosság II. világháború végén és után lezajlódó kitelepítése. Ezáltal az új lengyel határvárosok etnikai képe teljesen homogén, lengyel lett és így az államhatár egyben a két nép közötti nyelvhatárrá is vált, a folyók két partjának lakói nem voltak semmiféle identitásbeli (nemzeti, kulturális) közösségben, sőt, inkább az egymással szembeni előítéletek voltak a meghatározóak. Az előzőekben (és a későbbiekben még számtalanszor előforduló) említett megosztott határváros fogalom alatt legalább egyszer a múltban adminisztratívan egy egységet képező és összetartozó városi települést értünk, ami jelenlegi kiterjedésében egy politikai határ (államhatár) mindkét oldalára kiterjed 1. A II. világháború előtt ezen egységes városok folyó két partján fekvő városrészei különböző funkciókat láttak el, ez meghatározta lakosságszámukat, lakóterületük nagyságát és városrészképüket, ami a háború utáni önálló fejlődésükre és a megosztott testvérvárosukkal való együttműködés lehetőségeire is igen nagy kihatással volt. A határhúzás által kialakult megosztott városok ezért különbözőek (az első a német, a második a lengyel település) (1. ábra): - Küstrin-Kietz/Kostrzyn: itt a lengyel város lakosságszáma domináns, a történelmi városmag is itt volt, de ez teljesen elpusztult, a háború után új városközpont épült föl. Küstrin-Kietz csupán egy 1000 fős, egyutcás falu. A két település lakott területe nem érintkezik egymással, így Küstrin-Kietz/Kostrzyn besorolása, mint megosztott város a német település mérete, a lengyel város településképének jelentős átalakulása miatt igen nehéz. 1 Székely Márton doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet, 1

2 - Frankfurt (Oder)/Slubice: teljes mértékben megosztott határvárosnak tekinthető, a lakosságszámuk kapcsolata kb. 2/3 az 1/3-hoz arányú. Az egykori városközpont Frankfurtban (Oder) található. A városkép egységesnek mondható. - Guben/Gubin: mind a városkép egységessége, mind a körülbelül azonos lakosságszáma miatt megosztott határvárosnak tekinthető. Az egykori városcentrum a keleti (lengyel) oldalon fekszik. - Forst/Zasieki nem tekinthető megosztott határvárosnak. Az egykori keleti városrészből (Berge) a háború után nem maradt meg semmi, az újból felépült Zasieki egy jelentéktelen falucska, mely Forst városközpontjától több kilométerre fekszik. A háború még ma is látható mementója Forstban az egykori keleti városrészbe vezető két romokban lévő híd a Neissén. - Görlitz/Zgorzelec (1948-ig Zgorzelicnek hívták) is megosztott határvárosnak tekinthető. Városképe egységes, az egykori városközpont Görlitzben található. Különlegessége, hogy a II. világháború rombolása alig érintette a várost, így az óvárosa a legépebb, legszebb a fölsoroltak közül. A határvidék német és lengyel része a rendszerváltás után, a korábbiakhoz képest eltérő fejlődési pályára került. Míg a határtérség lengyel települései, az 1990 előtti periférikus elhelyezkedésből, egy május 1-ig az EU külső határán, majd ezután az EU belső határán fekvő, a határmenti kereskedelemből jelentősen profitáló fejlődő gazdaságú területté váltak, addig a határvidék német része, korábbi ipari termelő kapacitásának jórészét, ezáltal munkahelyek ezreit is elvesztő, hanyatló, illetve stagnáló gazdasági területté vált. Ebből számos társadalmi, demográfiai eltérés alakult ki a határvidék német és lengyel fele között. A német határvárosok népessége az elvándorlás és az alacsony gyermekszám, illetve a mindezekre legnagyobb hatást gyakorló jelentős munkanélküliség miatt csökken. Az elvándorlás leginkább a gazdasági fejlődés egyik motorját adó, kvalifikált munkaerőt érinti. Ezzel szemben a lengyel határvárosok népessége közvetve az említett viszonylagos gazdasági fejlődés, illetve a prosperáló, sokaknak megélhetést biztosító határmenti kereskedelem miatt kis mértékben folyamatosan emelkedik. A tanulmányban a Brandenburg tartományban és a Lubuskie vajdaságban fekvő Frankfurt (Oder)/Slubice és Küstrin-Kietz/Kostrzyn együttműködése kerül részletesebb bemutatásra. Az előbbi településpár egyedi fekvésű az államhatár mindkét oldalán működő határegyeteme, az utóbbi pedig sajátos településfejlődése miatt kiemelendő. Történelmi áttekintés 1945-től 1990-ig 1945 februárjában, a Jaltai Konferencián döntöttek a nagyhatalmak Lengyelország új keleti határáról, melyet kisebb módosításokkal végig a Curzon-vonal mentén jelöltek ki 2. Lengyelország a Szovjetunió javára elveszített km 2 -t és 10 millió lakost július. 17 és augusztus. 2. között zajlott a Potsdami Konferencia, ami a német keleti területek, az Oderától és a Neissetől keletre fekvő részét, továbbá Kelet-Poroszország déli részét és Danzigot (Gdansk) lengyel közigazgatás alá helyezte. Ezen területek mindösszesen km 2 tettek ki 3. A Potsdami Konferencián kijelölt új német-lengyel Odera-Neisse határ a következő a bevezetőben is említett településeket vágta ketté: - Küstrin-Kietz Kostrzyn - Frankfurt (Oder) Slubice - Guben Gubin - Görlitz Zgorzelec 2

3 1.ábra A brandenburgi német-lengyel határtérség jelentősebb városai (Forrás: Greiser, B. Grenzstädte ein Vergleich. 16.o.) A német-lengyel határvárosok 1990 előtti együttműködése több korszakra osztható: 1945 és 1956 közötti időszak, melyben a ki és áttelepítések következtében kialakul a határvidék új etnikai struktúrája; valamint ekkor épül ki, szilárdul meg a lengyel határtérségben az új közigazgatási struktúra, melyet elősegít az Odera-Neisse határ végleges, kétoldalú elismerése 4. A határ fellazulásának időszaka ( ). A határvárosok és a határnépesség lassú közeledésére először csak 1956 után volt lehetőség. Ez több okra vezethető vissza, 1953: Sztálin halála, ami itt is éreztette hatását, valamint december 1-től a szovjetek a 3

4 határvidék ellenőrzését teljes egészében átadták a németeknek. Az időszakban megkezdődik a határvidék kulturális együttműködése, majd számos gazdasági együttműködés is kialakul , az ún. nyitott határ ( offene Grenze ) időszaka ben az NDK és a Lengyel Népköztársaság szerződést kötött az együttműködésről, a barátságról és a kétoldalú segítségnyújtásról, ezzel kitágultak az együttműködés keretei a határtérségben is. Négy évvel később viszonylag hirtelen született döntés a határmenti kapcsolatok további mélyítéséről: november 25-én egyezményt kötött az NDK és a Lengyel Népköztársaság az útlevél és vízummentes határonátnyúló közlekedésről, ami a gyakorlatban január 1-től valósult meg. Ezzel megkezdődött a határrégió intenzív együttműködése. A lengyel határtérség, Gubin, Slubice, Kostrzyn, az addigi periférikus helyzetből a határnyitás után nagy forgalmú (bevásárló)turista központtá vált. A turizmus szükségleteinek kielégítése céljából számos beruházást kellett megvalósítani, többek között ezért is, a gazdasági és a kulturális élet minden területe technikai és anyagi segítséget kapott a lengyel államtól 6. A nyitott határ időszaka igen intenzív volt a kétoldalú (politikai szinttől a perszonálisig) kapcsolatok szempontjából. A határvidék gazdaságilag föllendült és pezsgett , az ismét zárt határ időszaka október 30-án az NDK ismét bevezeti a lengyel állampolgárokkal szemben az útlevél és vízumkötelezettséget (valamint meghívólevél is szükséges volt). Ismét lezárul a határ a két ország között. Ennek oka legfőképp a lengyelországi Szolidaritás mozgalom megalakulása volt. Az NDK el akarta kerülni az antiszocialista eszmék beáramlását (Erich Honecker október 13-i gerai beszédében magyarázta ezzel az intézkedést) 7. Ezután mint az os időszakban csak hivatalos pártközi kapcsolat volt a két ország határvidéke között. A nyitott határ időszakának virágzó bevásárlóturizmusa meghalt, a határvárosok ismét perifériává váltak, a határonátnyúló együttműködések nagy része befulladt. A határvárosok együttműködése 1990 után Az NDK és Lengyelország 1989-ben kezdődő politikai átalakulásával lehetőség nyílt a kétoldalú kapcsolatok újraértékelésére, megreformálására 8. A megosztott német határvárosokban (is) kézenfekvő szükség volt a határonátnyúló kapcsolatok újraindítása, felélesztése. Ehhez sokszor jó alapul szolgáltak a korábbról ( as nyitott határ időszakából) származó személyes-baráti kapcsolatok, valamint számos kulturális projekt szintén a nyitott határ időszak projektjeinek folytatása volt. A határvidék lengyel oldalán az újonnan választott városi önkormányzatoknak is érdeke volt a német partnerekkel való együttműködés novembere, a német-lengyel határszerződés aláírása után számos megbeszélés, egyeztetés kezdődött a Neisse és az Odera két partjának települési önkormányzatai között. Megpróbáltak együttműködni, kapcsolatokat kialakítani, anélkül, hogy Bonnba vagy Varsóba tekintenének. A kapcsolatfelvételek nem központi döntés alapján jöttek létre, általában a határmenti vajdaságok/tartományok városai, járásai vették föl a kapcsolatot (Szczecin Vajdaság Mecklenburg-Vorpommern tartomány, Zielona Gora és Gorzów Vajdaság Brandenburg tartomány stb.) 9. Az első időkben ( ) a határvárosok közötti megegyezések általában megelőzték a határvajdaságok/tartományok magasabb szintű megegyezéseit. A települési önkormányzatok még a kétoldalú szerződések aláírása előtt megkezdték a kooperációt, mivel a mindennapi problémák megoldása sürgető volt. Az első városközi együttműködési szerződések: január 19. Guben/Gubin április 16. Frankfurt (Oder)/Slubice január 13. Bad Muskau/Leknica április 22. Görlitz/Zgorzelec 4

5 Ezek a megegyezések a későbbi együttműködések területeit is megfogalmazták: kultúra - képzés, települési infrastruktúra (víz-energiaellátás), környezetvédelem, település és területrendezés stb. Az Odera-Neisse régióban számos német-lengyel gazdasági kezdeményezés is indult, pl. a német-lengyel Trade Center alapítása Frankfurtban (Oder) és Slubiceben, a Helyi Fejlődésért és Támogatásért Társaság Eisenhüttenstadtban, továbbá, állami döntés nyomán, a lengyel oldalon a Slubice és Kostrzyn között létrehozott különleges gazdasági övezet. E gazdasági övezet, igaz a direktberuházásoknak lendületet adott (adómentességet és számos kedvezményt kaptak a befektetők), ám manapság már mégsem a gazdasági fejlődés előmozdítója, mivel kevés és kis külföldi német, olasz, francia, stb. vállalat fektetett be itt 10. A határmenti együttműködések fejlesztésének nagy lendületet adott a különböző társadalmi szerveződések, egyesületek alakulása, amelyek a határ mindkét oldalán működtek, működnek, pl. a frankfurti (Oder) Híd Egyesület, a Német Lengyel Történeti Egyesület stb. Frankfurt (Oder)/Slubice Frankfurt (Oder) Fekvés: Berlintől körülbelül 100 km-re fekszik keletre, az Odera középső szakaszán. Járási jogú város. A legjelentősebb határváros Brandenburgban. Lakóinak száma kb fő (2. ábra). A várostörténet lényeges fejlődési szakaszai: A települést 750 éve, 1253-ban alapították, a Hanza-városok szövetségének tagjaként fontos vásár és kereskedő várossá fejlődött és 1811 között (is) egyetemi város volt (Viadrina Egyetem) között porosz tartománykormányzósági székhely, ekkor alakult hivatali és helyőrségi várossá. Az közötti időszakban megkezdődött az iparosítás, ki és fölépültek a különböző városrészek (többek között az Odera túlpartján Dammvorstadt). A háború végfázisában fontos német védvonalon feküdt a város, ezért ekkor a település városmagjának jó része (kb %-a) a háborús pusztítások áldozatává vált. Népességfejlődés/munkanélküliség: A háború után az intenzív iparosítás és lakásépítések miatt 1971-től 1981-ig körülbelül fővel gyarapodott a város népessége ( ről re) A lakosságszám 1990-ben érte a csúcsot, ekkor fő élt a településen után jelentős népességfogyás kezdődött, melynek következtében bő tíz év alatt a lakosságszám kb főre csökkent (a határvidék német városaiban ez sajnos nem kirívó eset) (3. ábra). Ez a csökkenés a statisztikák olvasása nélkül is megfigyelhető, esténként egész lakótömbök, házsorok burkolóznak sötétbe, ablakaik kitörve, levélszekrényeik név nélkül. A lakóik elköltöztek. Ennek oka a munkahelyek hiánya (a munkanélküliség aránya a városban 19,3 %), továbbá az alacsony születési szám 12. Sajnos a tervezett, és a város munkanélküliségét mérséklő chipgyár sem valósul meg Frankfurtban (Oder), ehhez ráadásul megfelelő számú szakember is rendelkezésre állt volna, hiszen 1990 előtt félvezető gyára volt Frankfurtnak (Oder) 13. Az országos (és brandenburgi) viszonylatban rossz életkörülményeket, szociális deformációkat az is jól tükrözi, hogy a lakosra jutó válások aránya egész Németországon belül itt a legmagasabb: 41,8 (Berlinben ez az arány 25,7, Potsdamban pedig 22,9). Az okok között az első helyek egyikén áll az alkoholizmus 14. 5

6 2.ábra Frankfurt (Oder)/Slubice belvárosa 2003-ben Forrás: Frankfurt/Oder, Stadtgeschichte im Kartenbild 1945 után a határ kettévágja a várost, majd megkezdődik a szocialista újjáépítés, városfejlesztés időszaka: jelentős ipartelepítés indult be és új lakást építettek (túlnyomó részt lakótelepeket, melyek közül Neuberenschein kiemelendő, ahol a jelenlegi népesség ¼-e él), ezáltal az Odera régió központja lesz a város 11. A város közlekedésföldrajzi helyzete: Frankfurt (Oder) egy fontos nyugat-keleti közlekedési tengelyen fekszik (Berlin Frankfurt (Oder) Poznan Varsó) (4. ábra). Ezért a Frankfurt (Oder) Berlin közlekedési összeköttetés igen jó, mind a közúti (A12-es autópálya), mind a vasúti. Az észak-déli közúti közlekedési tengelyt a 87-es közút (Frankfurt/O-Lipcse) illetve a 112-es (Frankfurt/O-Forst) út képezi. Lengyelországba három határátkelőn léphetünk be, ebből kettő közúti: Frankfurt (Oder)/Slubice városi híd és Frankfurt (Oder)/Swiecko (autópálya), valamint egy vasúti: Frankfurt (Oder)/Kunowice. 6

7 3. ábra Népességfejlődés a német és lengyel határvárosokban 1990 és 2000 között (1990=100%) Forrás: Greiser, B:. Grenzstädte ein Vergleich. 44. o. 4.ábra A német-lengyel határvidék brandenburgi szakaszát átszelő jelentősebb közlekedési tengelyek (közút/vasút) 7

8 Forrás: Greiser, B Grenzstädte ein Vergleich. 11.o.Slubice: Fekvés: Lubuskie Vajdaság ény-i határvárosa az Odera jobb partján. A vajdasági székhelytől (Gorzów) 80, a vajdaság másik jelentős városától, Zielona Górától 84 km-re fekszik. Lakóinak száma kb fő (2.ábra). A településtörténet fontos szakaszai: 1945-ig Frankfurt (Oder) keleti, az Odera jobb partján fekvő része (1945-ig Dammvorstadt néven), 1253 óta van fizikai összeköttetés a két városrész között (akkor épült egy fahíd). 8

9 között kezdődött el Dammvorstadt fejlődése, számos új lakást építettek, így megnövekedett a városrész lakosságszáma. Összehasonlítva a nyugati városrésszel, a második világháború pusztításai kevésbé érintették Dammvorstadtot, itt a pusztítás mértéke körülbelül 35 %-os volt után önálló város lett Dammvorstadt, lengyel nevén Slubice. Lassú fejlődés kezdődött, a legjelentősebb fejlődési periódus 1990-ig az as nyitott határ időszakában volt 15. Népességfejlődés/munkanélküliség: Ellentétben Frankfurttal (Oder), Slubice lakosságszáma lassan, de a mai napig folyamatosan növekszik (1970: , 1990: , 2000: lélek) (3. ábra). Itt a politikai fordulat (1990) után jelentős gazdasági fejlődés indult meg, ezért nem jellemző az elvándorlás, annak ellenére, hogy a munkanélküliség itt is magas (19 %) 16. A város közlekedésföldrajzi helyzete: Slubice is azon a fontos nyugat-keleti közlekedési tengelyen fekszik (Berlin Frankfurt /O Poznan Varsó), mint Frankfurt (Oder), csupán az a különbség, hogy Slubiceben nincs vasútállomás, csak a tőle pár kilométerre fekvő Kunowiceben. Így Slubice közlekedési összeköttetéseiben a közúti közlekedésnek (autóbusz) sokkal nagyobb a jelentősége (aki innen Berlinbe utazik az általában a Frankfurtból /Oder induló vonatokat használja; a lengyel utasok nagy számát az is jelzi, hogy a vasúti tájékoztatás mind a az ezen a vonalon közlekedő vonatokon, mind a frankfurti vasútállomáson kétnyelvű). A slubicei autóbusz-állomásról 1-2 órás időközönként indulnak buszok Gorzówba és Zielona Gorába. Ezenkívül magánszemélyszállítás is létezik, az Odera-híd lengyel hídfőjétől mikrobusszal is el lehet jutni az említett városokba. Slubiceből Zielona Goraba a 275-ös főúton, Poznanba az A12-es autópálya folytatásaként a 2-es főúton, Gorzówba pedig mellékutakon, Kostrzytól pedig a 22- es főúton lehet eljutni. Frankfurt (Oder) és Slubice települési szintű együttműködése 1990 után május 18-án szerződést kötött a két város a jövőbeni együttműködésről ( Megállapodás Frankfurt/Oder város [NSZK], valamint Slubice város [Lengyel Köztársaság] között az együttműködésről ). A szerződésben a két település megegyezett a gazdasági, a kommunális és kulturális együttműködés folytatásáról, ami hozzájárulhat a németek és lengyelek közötti előítéletek leépítéséhez 17. A szerződés fontosabb pontjai: A két város polgármesterének negyedévenkénti találkozója az addigi együttműködés értékelése és a további tervek elfogadása céljából. A konkrét intézkedések megvalósítása és kidolgozása az önkormányzati testület feladata, így ezek képviselőinek találkozója is rendszeres időközönként szükséges. A gazdasági együttműködés területei: A településgazdasági együttműködés megteremtéséhez lényeges volt közös munkacsoportok kialakítása, amelyek az e területen lehetséges együttműködések kialakítását vizsgálják, így például a vízellátás, szennyvíztisztítás, szemétszállítás, energiaellátás, helyi érdekű közlekedés. A további kooperációs területek - a településrendezés, - a környezetvédelem, - a közrend és katasztrófavédelem, - a határátkelők fejlesztése és a határforgalomból adódó közlekedési problémák megoldása. A képzés, kultúra, sport területeinek együttműködése: - az Európa Egyetem Viadrina fejlesztése, a Collegium Polonicum megépítése, - a munkaerő ki és továbbképzése, - az iskolák, óvodák, könyvtárak közötti együttműködés, 9

10 - a (közös) kulturális rendezvények támogatása, - a két város kulturális intézményeinek, felszereléseinek kölcsönös használata, - a (közös) sportrendezvények támogatása és fejlesztése, valamint a két település sportlétesítményeinek kölcsönös használata. Továbbá megfogalmazták a két város arculatának egységes kidolgozását (közös marketing tevékenység) 18. Ezen együttműködési területek közül kiemelendő a két város közös felsőoktatási intézménye, a 90-es évek elején (újból) megalapított Európa Egyetem Viadrina, majd ennek részeként, 1998-tól a poznani Adam Mickiewicz Egyetemmel közösen létrehozott és igazgatott Collegium Polonicum (Słubice). Az építést PHARE-CBC és INTERREG forrásokból tudták megvalósítani, de a lengyel kormány a Collegium Polonicum kapcsolódó létesítményei közül a diákok kollégiumainak építésére és az infrastruktúra létrehozására bocsátott pénzeszközöket. A Német-Lengyel Együttműködési Alapítvány finanszírozta a Collegium Polonicum könyvtárának fölépítését 19. A Collegium Polonicum a határonátnyúló kutatási és oktatási együttműködések új formáját képezi, hiszen fő feladata a tudományos és kulturális együttműködések kiépítése Lengyelország és Németország között. Az intézmény kutatási és oktatási programjai közül a következő területek a leghangsúlyosabbak: - a lengyel nyelv és kultúra, - Nyugat és Közép-Európa jog és alkotmányrendszerének összehasonlítása, - átalakulási folyamatok a közép-európai társadalmakban, - interkulturális kommunikációs folyamatok Nyugat és Közép-Európában, illetve ezek között, - a határrégió fejlődésének gazdasági, jogi és kulturális aspektusai Lengyelország és Németország között, összefüggésben az EU keleti bővítésével, - a német-lengyel kapcsolatok kitágítása, - vizsgálatok a természet és tájvédelem témakörében az Odera vidékén. A közös egyetem főleg a német és lengyel diákok tanulmányait teszi lehetővé, ezt jól tükrözi, hogy az egyetem 5000 diákjának 1/3-a lengyel, de ezenkívül számos más nemzetiségű, főként kelet-közép-európai diák tanul itt (az egyetem 5000 diákjából kb. 40 % a nem németek aránya). Az egyetem sok szempontból egyedülálló, már csak azért is, mert az egyetemi előadásokat két országban tartják (vagy a Collegium Polonicumban, vagy az egyetem Frankfurtban/Oder lévő épületeiben), így az előadások látogatáshoz át kell lépni egy államhatárt (az egyetemisták kiváltsága, hogy a diákigazolvánnyal nem kell beállni a határátlépésre várakozók sorába, hanem azonnal átléphetik a határt). Másrészt azért is különleges, mert például a jogi karon a diákok egyaránt hallgat(hat)nak német és lengyel jogot, így a diplomájuk Németországban-Lengyelországban is elfogadott lesz. Harmadrészt a határvárosok közül Frankfurt (Oder)/Slubice az egyetlen város, ahol egyetem van. A két városra pezsdítőleg hat az egyetem léte, mind kulturális, mind tudományos, mind gazdasági szempontból. A két város együttműködési megállapodása ellenére a közös infrastruktúra kiépítése területén számos hiányosság van még. Többek között, hogy a két település közötti személyszállítás még nem megoldott, ez több okból fontos lenne: az előzőekben már említettük, sok slubicei utazik a frankfurti (Oder) vasútállomásról Berlinbe, ők Slubicéből csak gyalog tudnak eljutni a vasútállomásra, valamint a diákoknak is jó lenne, ha az egyetem két városban lévő létesítményeit (pl. kollégiumok) közvetlen busz/villamosjárattal érhetnék el. Igaz tervben van egy közös villamosjárat építése, de ehhez át kellene építeni a városi hidat, ez az anyagi források szűkössége miatt csak a távoli jövőben valósulhat meg 20. További hiányosság még, hogy nem épültek ki a közös kommunális létesítmények (pl. szennyvíztisztító), valamint igény lenne a frankfurti (Oder) és a slubicei posta 10

11 együttműködésére is 21. Összességében elmondható, hogy eddig a két város a kulturális/tudományos együttműködések területén érte el a legnagyobb sikereket. Küstrin-Kietz/Kostrzyn A következőkben egy olyan településpárra térnénk ki, mely a megosztott (határ)városok legtöbb kritériumának ugyan nem felel meg, ám a jövőbeli közös településtervezési projektek ennek egy sajátos típusát alakíthatják ki. Emellett megállapítható, hogy e településpár a II. világháború után kialakult sajátos településformája/fejlődése, kultúrtörténeti emlékei és a vele kapcsolatos településtervezési elképzelések miatt bemutatásra érdemes ig az Odera-parti Küstrin egy kis városka volt Brandenburg tartományban, polgárházakkal, aszfaltozott utcákkal, piactérrel, egy kastéllyal, egy plébániatemplommal és egy helyőrséggel. Lakóinak száma akkor körülbelül lélek volt. A város három részből állt: a nyugati elővárosból, Kietzből (ma még mindig Brandenburgban, Németországban van), a keleti Újvárosból, ami a háború után Kostrzyn néven lengyel város lett és a kettő között volt az erődfalakkal körül vett Óváros, amely egy félszigeten terült el, az Odera és a Varta folyó összefolyásánál. A várostörténet fontosabb állomásai: 1535-ben Johannes von Hohenzollern őrgróf, a település kedvező fekvése miatt (az Odera és a Varta összefolyása) Küstrint választja magának székhelyéül. Később Küstrin Neumark székhelye lesz, ennek révén épül föl számos kormányzati intézmény, de ekkor épül a kastély és az erőd is. Az erőd körül vizesárok húzódott (az Odera vizét terelték ide), 6 bástyája volt és 3 kapun át lehetett elhagyni (5. ábra). 5.ábra A középkori Küstrin (Óváros) képe (Forrás: Kostrzyn Város Önkormányzata. Kostrzyn nad Odra) A II. világháború végén Küstrin azon városok egyike volt, amelynek Berlint a Vörös Hadsereg elől védenie kellett, ezért 1945 januárjában a háborús védvonal itt húzódott. A 11

12 háborús pusztítások miatt az Óváros 1945-ben 100 %-ig elpusztult. A német lakosságot elűzték, a város lengyel felébe főleg az egykori kelet-lengyel területekről (mai Ukrajna) menekülők költöztek. A háború után a lengyelek a kevésbé elpusztult Újvárosba költöztek be, az újjáépítéshez a köveket az Óváros romjaiból hordták, de az Óváros régi, feliratos építőköveit Varsó újjáépítésénél is felhasználták. Akkoriban a vasúton és az 1958-ban újranyílt cellulóz és papírgyáron ( Celluza ) kívül más nem volt Kostrzynben. A 70-es években a kastély maradékát fölrobbantották, az Új és Óváros lassan összenőtt. A 80-as évek végéig, a határmenti fekvés miatt igen periférikus helyzetben volt Kostrzyn 22 (6. ábra). 6.ábra A kilencvenes évek Küstrin/Kostrzyn-jának képe (szaggatott piros vonal: államhatár) Forrás: Pharus-Plan Kostrzyn Kostrzyn periférikus helyzete 1990-től, a határnyitás után hirtelen megváltozott, mindössze 70 km-re fekszik Berlintől, mellyel közvetlen és gyakori vasúti összeköttetése van, ezenkívül Lubuskie Vajdaság székhelye Gorzów sincs messzi (46 km). Egy kelet-nyugati és egy észak-déli vasúti és közúti közlekedési tengely (Ny-K: Berlin Kostrzyn Gorzów, É-D: Szczecin Kostrzyn Rzepin Zielona Góra) is áthalad a városon. A vasúti és a közúti határátkelő 1992-ben nyílt meg, amelyen évi 6 millió gépjármű és 10 millió személy halad át. Kostrzyn ezáltal egy élénk, gyakran túlzsúfolt határátkelő lett 23. Kostrzynban jelenleg en élnek, döntően az egykori Újvárosban. A hivatalos munkanélküliség aránya a határvidék többi városához képest igen kedvező, 10,36 % (a sok munkahelyet biztosító, a városban működő papírgyár miatt) 24. Az Odera és a Varta között elterülő félszigeten, ahol az Óváros volt, a határnyitás után (pontosabban az 1992-es határátkelőhely megnyitása után) egy roppant kaotikus, úgymond szolgáltató városrész épült ki. Egy kis területen épült föl egymás mellett a bazár (a lengyel nyugati határvidék egyik legnagyobbika), a benzinkút, a gyorsétterem és még számos komplex szolgáltatást nyújtó 12

13 egység (dohányboltok, fodrászatok, éttermek, autóalkatrész-boltok night club -ok stb.) a német vevők igényeinek kielégítésére. E szolgáltató városrész mellett találhatóak az Óváros megmaradt romjai, amelyek az évtizedek alatt teljesen elenyésztek a bozótos és a kúszónövények alatt. A kostrzyni önkormányzat a romokat 1994-től fokozatosan megszabadította a növényzettől és azóta az Óvárost kostrzyni/lengyel Pompei -ként is nevezik (7. ábra). Mind a mai napig láthatóak itt egy egykor élő, működő város romjai; régi térképek alapján megkereshetőek a városháza, a gimnázium, az egykori utcák maradékai. Az erőd ény-i bástyáján II. világháborús emlékmű áll, amely az első látásra nem éppen a németlengyel jószomszédi kapcsolatokat szimbolizálja (egy II. világháborús ágyú mered a német oldal felé). 7.ábra Kostrzyn-Óváros, az egykori Scharnstraße (Forrás: 2003.) a szerző felvétele Az egykori nyugati városrészt (Kietz), amely Németországban maradt a II. világháború után, is két részre oszthatjuk (de közigazgatási szempontból egy egységet képvisel) (6. ábra): Küstrin-Altstadt, mely egy Odera-szigeten fekszik az egykori Óvárossal szemben. Küstrin- Altstadtban csupán az 1990 előtt itt működő szovjet laktanyák lepusztult épületei láthatók, tulajdonképpen egy kísértetváros, mivel lakóépület nincs a szigeten. Küstrin-Altstadttól 1-2 km-re nyugatra fekszik maga Küstrin-Kietz település, amely egy jelentéktelen 1000 lelkes falucska, csupán vasúti pályaudvara és a szépen fölújított művelődési háza érdemel említést. A munkanélküliség 33 %, a településről az elvándorlás igen jelentős ben megfogalmazódott a terv, hogy a lengyel oldalon található Óvárost szabadítsák ki a növényzet alól (ez jórészt meg is történt), 2000-ben az is tervbe került, hogy az egykori városrészt, a templomot és a kastélyt újból építsék fel. Ezután, 2003 áprilisában megalakult egy német-lengyel munkacsoport, mely kidolgozta a Strategie Kostrzyn - Küstriner Vorland 2010" tervet. Ebben fő elképzelésként szerepelt a kostrzyn-i erőd jövőbeni turisztikai célú hasznosítása. Kiegészítve ezt az elképzelést, a német oldalon, Küstrin-Altstadtban is döntöttek az Odera-sziget új beépítéséről, a koncepció kulcsprojektje 13

14 egy un. Európa Centrum létrehozása a szigeten, mely bemutatná az évszázad elűzetéseinek, kitelepítéseinek borzalmait, továbbá két közös egy hadtörténeti és egy várostörténeti múzeumot is terveznek. Ezzel egy egyedülálló kultúrtörténeti emlékhely jöhetne itt létre 25. JEGYZETEK 1 Waack, C Stadträume und Staatsgrenzen. Geteilte Grenzstädte des mittleren und östlichen Europa im Kontext lokaler Alltagswelten, nationaler Politik und supranationaler Anforderungen, Leipzig: Institut für Länderkunde. 18.o. 2 A Curzon-vonalat még 1920 júliusában George Curzon, angol külügyminiszter javasolta lengyel-orosz demarkációs vonalnak, ám ezt a lengyelek elutasították. Később e vonaltól kb. 150 km-re keletre állapították meg Lengyelország keleti határát. Pándi L Köztes-Európa Térképgyűjtemény. Osiris Kiadó. Budapest. 520.o. 3 Bingen, D Tausend Jahre wechselvoller Geschichte. In: Informationen zur politischen Bildung. (273), o., Pándi L Köztes-Európa Térképgyűjtemény. Osiris Kiadó. Budapest. 520.o. 4 Ez az június 6-án megkötött Görlitzi Államszerződés által valósul meg. A szerződésben a szerződő felek, a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság elismerte a két ország között fennálló és (a Potsdami Szerződésben) megállapított államhatárt ban az NDK és a Lengyel Népköztársaság egyezményt ír alá a határrégiók gazdasági együttműködéséről; tulajdonképpen egyfajta bartell egyezmény jött létre, Zielona Gora Vajdaság uborkát, répát, gyümölcsöt szállított az NDK-ba, míg az NDK gyermek és férficipőket, továbbá elektronikai cikkeket szállított Lengyelországba. A szerződés által megkezdődhetett az országhatárt átlépő ingázás is, ami kizárólag gazdasági érdek volt, mivel a 60-as években a német oldalon munkaerőhiány, a lengyel oldalon munkaerőfölösleg volt. 6 Szállodák, éttermek, áruházak épültek; a települési infrastruktúra korszerűsítése is új lendületet kapott, kiépítették a közvilágítást, az utakat a megnövekedett közúti forgalomnak megfelelően fejlesztették, további parkolókat építettek. A határnyitás után az ipar is jelentős támogatást kapott, például ekkor korszerűsítették a slubicei bútorgyárat. Slubiceben intézményesült a településtervezés/rendezés, ennek hatására átalakult a városkép, rendezett lett a város. 7 A határ lezárása igen hirtelen történt, ezt az is bizonyítja, hogy négy hónappal a határzár előtt, június 5-én az NDK és a Lengyel Népköztársaság egy hosszútávú megegyezést ír alá a kulturális és tudományos együttműködésről, valamint nem sokkal ezután megkezdődött a Lengyelország és az NDK kultúrájának és barátságának napjai rendezvénysorozat, amit a Görlitzi Szerződés megkötésének 30. évfordulója alkalmából szerveztek. Az Odera-Neisse régióban sok helyen ünnepelték ezt lengyelek-németek együtt (Frankfurt/Oder Gorzów, Cottbus Zielona Góra, Guben Gubin, Görlitz Zgorzelec). 8 A német egység létrejötte előtt július 17-én köttetett meg az ún. Zwei-plus-vier (kettő plusz négy) szerződés. A kettő az NSZK-t és az NDK-t, a négy pedig a négy nagyhatalmat (Franciaország, Nagy- Britannia, Egyesült Államok és a Szovjetunió) jelképezte; ezen országok külügyminiszterei az említett időpontban, Moszkvában írták alá Németország jövőbeni egységesüléséről rendelkező szerződést ( Vertrag über die abschließende Regelung in Bezug auf Deutschland ). A szerződés kimondja, hogy az egyesült Németország területe magában foglalja a Német Szövetségi Köztársaságot, a Német Demokratikus Köztársaságot és egész Berlint. A német állam határai már ezen egyezmény által is egyértelműek lettek, de mégis, a német-lengyel kapcsolatok pozitív irányú fejlődését további két szerződés megkötése alapozta meg. Az egyik, az november 14-én megkötött, a fennálló német-lengyel határ elismeréséről szóló szerződés ( Szerződés a Német Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között fennálló határ jóváhagyásáról ). Ez a megállapodás igazolta a Görlitzi Szerződésben (1950: NDK Lengyel Népköztársaság) és a Varsói Szerződésben (1970: NSZK Lengyel Népköztársaság) megfogalmazottakat. A másik igen nagy jelentőségű egyezmény a német-lengyel kapcsolatok megkezdéséhez, az június 17-i Szerződés az NSZK és a Lengyel Köztársaság között a jószomszédságról és a baráti együttműködésről. E szerződés 12. paragrafusa érinti közvetlenül a határvidék kapcsolatát, ebben megfogalmazták, hogy a kétoldalú kapcsolatokban kiemelt fontosságú a régiók, városok, körzetek és más területek, ezen belül a határmenti területek partneri együttműködései. Morhard, B Das deutsch-polnische Grenzgebiet als Sonderfall europäischer Regionalpolitik: Die institutionelle Ausgestaltung zur Föederung grenzüberschreitender Kooperation im Kontext der EU- Erweiterungsstrategien im Zeitraum von 1989 bis Doktori disszertáció. Európa Egyetem Viadrina. Frankfurt (Oder). 107.o., 14

15 Keßler, U Symbol für Abgrenzung und Brückenschlag. In: Deutsche und Polen. Droste Verlag. Bonn o. 9 Osekowski, C Kommunale Zusammenarbeit an Oder und Neiße nach In: Grenzen im Ostblock und ihre Überwindung. Szerk.: Schulz, H. Berlin Verlag Arno Spitz. Berlin o. 10 Kostrzyn Város Önkormányzata Kostrzyn nad Odra. Wydawnictwo Kiadó. Kostrzyn..8. o 11 Urmes, D Handbuch der geographischen Namen. Fourier Verlag. Wiesbaden o., Trakt-Warta Odra. 2001/2002. Gorzów o. 12 Greiser, B Grenzstädte ein Vergleich. Institut für Stadtentwicklung und Wohnen, Land Brandenburg. Frankfurt (Oder). 22.o. 13 Pedig a beruházás már megindult, a chipgyár épülete félig elkészült, de a beruházók az építkezés közben fölrúgva a szerződést, kivonultak a városból. Neues Deutschland Totenglocken für Chipfabrik. Neues Deutschland. 1.o., Mallwitz, G Chipfabrik-Aus: Regierung will Schaden für Frankfurt begrenzen. Die Welt. 37. o. 14 Mayer, V Liebe in den Zeiten der Arbeitslosigkeit. Der Tagesspiegel. 5. o. 15 Trakt-Warta Odra. 2001/2002. Miasto Slubice. 4. o. 16 A munkanélküliségre vonatkozó statisztikából a foglalkoztatottság valós arányára Slubice (de ugyanígy Gubin, Kostrzyn stb) esetében nem kapunk pontos választ, hiszen a határmenti bazárkereskedelem, piacozás szürke (esetleg fekete) tartománya sok munkanélkülinek biztosít sokaknak igen jó megélhetést. 17 Trakt-WartaOdra. 2001/2002. Vereinbarung. 11.o. 18 Trakt-WartaOdra. 2001/2002 Vereinbarung. 11.o. 19 Európai Unió Deutschlandreise, Projekte der EU-Regionalförderung. 24. o. 20 Märkische Oderzeitung Mit der Bahn nach Slubice? 21 Jelenleg a levelek Frankfurtból (Oder) Varsón keresztül jutnak el az Odera túloldalára, Slubicebe, ez körülbelül 3-4 napot vesz igénybe. Ezért sokszor egyszerűbb, ha a két önkormányzat, az egymásnak küldendő leveleit az önkormányzati hivatalnokok személyesen kézbesítik. Heinze, H Die schnellste Verbindung sind die Füße. Der Tagesspiegel. 22 Schweizer, E. Traum-Reise-Metropole, Reportage aus wachsenden, sterbenden, und imaginäneren Städten Jovis Verlag. Berlin o. 23 Müller, J Küstrin plant Aufstehung aus Ruinen. Berliner Morgenpost. 21.o. 24 Greiser, B Grenzstädte ein Vergleich. Institut für Stadtentwicklung und Wohnen, Land Brandenburg. Frankfurt (Oder). 33. o. 25 Hartmut Röder (a berlini Nemzetközi Vállalati Tanácsadó és Állomáshely-fejlesztési KFT. vezetője) előadása, mely az Institut für Stadtentwicklung und Wohnen által szervezett Stadtkultur und Städtetourismus konferencián hangzott el, án, Frankfurtban (Oder). Rath, I Festung Küstrin soll wieder aufstehen. Märkische Oderzeitung. IRODALOM Bingen, D. (2001) Tausend Jahre wechselvoller Geschichte in: Informationen zur politischen Bildung: (273), 4. pp.8-9. Európai Unió. (1998) Deutschlandreise, Projekte der EU Regionalförderung. 24.p. Greiser, B. (2002) Grenzstädte ein Vergleich. Institut für Stadtentwicklung und Wohnen, Land Brandenburg. Frankfurt (Oder). pp.22., 33. Kempen, B. (1997) Die deutsch-polnische Grenze nach der Friedensregelung des Zwei-plus- Vier-Vertrages. Peter Lang Verlag. Frankfurt am Main. pp.63., 66., Keßler, U. (1996) Symbol für Abgrenzung und Brückenschlag. in: Deutsche und Polen. Droste Verlag. Bonn. 156.p. Kostrzyn Város Önkormányzata. (2003) Kostrzyn nad Odra, Wydawnictwo Kiadó. Kostrzyn. 8. p. Malycha, A. (2001) Die SED und die Oder-Neiße Grenze bis zum Görlitzer Vertrag in: Schultz, H. (szerk.) Grenzen im Ostblock und ihre Überwindung. Berlin Verlag Arno Spitz. Berlin Morhard, B. (1999) Das deutsch-polnische Grenzgebiet als Sonderfall europäischer Regionalpolitik: Die institutionelle Ausgestaltung zur Föderung grenzüberschreitender 15

16 Kooperation im Kontext der EU-Erweiterungsstrategien im Zeitraum von 1989 bis Doktori disszertáció. Európa Egyetem Viadrina. Frankfurt (Oder). 107.p. Osękowski, C. Kommunale Zusammenarbeit an Oder und Neiße nach in: Schultz, H. (ed.) Grenzen im Ostblock und ihre Überwindung. Berlin Verlag Arno Spitz. Berlin. 303.p. Pándi L. (1997) Köztes-Európa Térképgyűjtemény. Osiris Kiadó. Budapest. 520.p. Schweizer, E. (1998). Traum Reise Metropole, Reportagen aus wachsenden, sterbenden und imaginären Städten. Jovis Verlag, Berlin. pp Trakt-Warta Odra. (2001/2002). Gorzów Wielkopolski. pp.4., Urmes, D. (2003) Handbuch der geographischen Namen. Fourier Verlag. Wiesbaden. 117.p. Waack, C. (2000) Stadträume und Staatsgrenzen. Geteilte Grenzstädte des mittleren und östlichen Europa im Kontext lokaler Alltagswelten, nationaler Politik und supranationaler Anforderungen, Leipzig Institut für Länderkunde. 18.p. 16

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10397. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló Keretmegállapodás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A DUDVÁG KISTÉRSÉG BEMUTATÓJA. - Horváth Judit -

A DUDVÁG KISTÉRSÉG BEMUTATÓJA. - Horváth Judit - A DUDVÁG KISTÉRSÉG BEMUTATÓJA - Horváth Judit - - Történelmi áttekintés, - Szlovákia adminisztratív felosztása, - Kistérség és Diószeg városának bemutatása, - Kistérség és Diószeg városának turisztikai

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA

I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Polgár Város jelenleg hatályos Településszerkezeti tervét 87/2002.(X.03.) sz. határozatával hagyta jóvá az önkormányzat képviselő-testülete. Többszöri módosítást

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

J A V A S L A T. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ózd, március 26.

J A V A S L A T. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ózd, március 26. J A V A S L A T az Ózd Város Önkormányzata és a BORSOD VOLÁN Zrt. (jelenleg: Északmagyarországi Közlekedési Központ Zrt.) között 2013. július 1-től 2016. december 31-ig érvényben lévő közszolgáltatási

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Tartalom Komárom-Esztergom megye helyzete és fejlesztési lehetőségei az országos

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011

KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011 KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA KÜLKAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ 2011 KAPCSOLATAINK Magyarország Baranya Békés Heves Veszprém Zala Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád Franciaország Svédország Maine-et-Loire Värmland

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Jan Bubela, német állampolgár által benyújtott 0284/2008. számú petíció a tervezett prágai körgyűrűről Hana

Részletesebben

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május 1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

Szakmai beszámoló. A program részletes leírása:

Szakmai beszámoló. A program részletes leírása: Szakmai beszámoló Az idei évben az ERASMUS+ adminisztratív dolgozói mobilitás keretében 2015.09.28. és 10.02. között szakmai úton vettem részt a portugáliai Portóban; a Portói Egyetem Sporttudományi Karán,

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2

Általános rendelkezések. A rendelet hatálya 2. 2 ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 25/1997. (VII. 3.) sz. önkormányzati rendelete A GÉPJÁRMŰ VÁRAKOZÓHELYEK MEGVÁLTÁSÁRÓL. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV 2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.

Részletesebben

Tervezettájékoztató Rendezvény

Tervezettájékoztató Rendezvény Tervezettájékoztató Rendezvény EREG - Eigenständige Regionalentwicklung im Donauraum östlich von Wien. Mi az EREG Az EREG az önálló határmenti regionáis fejlödést jelzi. Az EREG támogatja és erõsíti a

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

Kormányzati lépések Székesfehérvár. fejlődéséért

Kormányzati lépések Székesfehérvár. fejlődéséért Kormányzati lépések Székesfehérvár A kihelyezett kormányülésen meghozott döntések értékelése 2013. augusztus 20. fejlődéséért Fűtőerőmű 2004. Az erőmű privatizálásra került 2012. A cég felszámolása megkezdődött

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010.

A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010. Saslics Elemér vezérigazgató VOLÁN Egyesülés BKIK - Budapest, 2010.09.14. Mi kell ahhoz, hogy az utas elégedett legyen? A megrendelő részéről: Világos közlekedéspolitika

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT (Tervezet) Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Horváth Vera Petrovácz Rózsa Rita Sipos Zsófia Somogyi

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A nyelvterjesztési politika formái az egykori NDK-ban

A nyelvterjesztési politika formái az egykori NDK-ban TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány VIII. évfolyam 1-2. szám 2008. MIHALOVICSNÉ LENGYEL ALOJZIA Pannon Egyetem, MFTK, Germanisztikai Intézet alojzia@btk.uni-pannon.hu A nyelvterjesztési politika formái

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Ki tervezi a várost? - Szombathely városfejlesztési lehetőségei és kényszerei

Ki tervezi a várost? - Szombathely városfejlesztési lehetőségei és kényszerei Ki tervezi a várost? - Szombathely városfejlesztési lehetőségei és kényszerei Dr. Puskás Tivadar polgármester SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM Szombathely, 2016. július 3-8. Városfejlesztés A város

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. T/ számú törvényjavaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. T/ számú törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/19079. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a két ország között kötött nemzetközi szerződések felülvizsgálatáról Budapesten

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Beszámoló. Szabó Diána BMF-ROIK Műszaki menedzser szak 2007/2008 I. Félév

Beszámoló. Szabó Diána BMF-ROIK Műszaki menedzser szak 2007/2008 I. Félév Beszámoló Szabó Diána BMF-ROIK Műszaki menedzser szak 2007/2008 I. Félév 1 Tartalomjegyzék Erasmus ösztöndíj Kiérkezés Wildau TFH-Wildau Logisztika szakirány Kollégiumi élet Berlin Összefoglalás 2 Erasmus

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

ÉRENDRÉD KÖZSÉG 2015-ÖS ÉVI GAZDASÁGI-SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

ÉRENDRÉD KÖZSÉG 2015-ÖS ÉVI GAZDASÁGI-SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA ÉRENDRÉD KÖZSÉG Függelék az 4 / 2015-ös számú Helyi Tanácsi Határozathoz ÉRENDRÉD KÖZSÉG 2015-ÖS ÉVI GAZDASÁGI-SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA Sorsz ám A finanszírozás forrásai program (és intézkedés)

Részletesebben

6. Utazási kedvezmény*

6. Utazási kedvezmény* 51 6. Utazási * Tartalomjegyzék 85/2007 (IV. 25.) Kormány Rendelet 51 Hol, mely területen vehető igénybe a? 51 Milyen személyszállításban vehető igénybe a? 51 Ki jogosult a re? 51 A kiadvány az 2015. 07.

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől. Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől. Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területén két területegység

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető 6508-2/2011 T Á J É K O Z T A T Ó Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás öntözőcsatorna kiépítésének lehetőségéről A tájékoztatót készítette Strobl

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A közlekedéspolitika országos céljai

A közlekedéspolitika országos céljai A közlekedéspolitika országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Salgótarján, 2015. október 1. IX. Határok nélküli partnerség konferencia A hazai közlekedésfejlesztés

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén ICT - Vasfüggöny fórum Tiszasziget 2014. augusztus 4. Budai Krisztina - Hogyor Veronika Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda NAKVI Financial

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Balatonföldvár, 2012. február 1. Úttervezés mesteriskola 1 TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS, ÖSSZEHANGOLÁS, KÖLCSÖNHATÁSOK Előadó: Kovácsházy Frigyes vezérigazgató helyettes, UVATERV Zrt.

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

aspektusa a gazdasági gi válsv

aspektusa a gazdasági gi válsv A magyarországi gi kiskereskedelem területi szerkezetének néhány n ny aspektusa a gazdasági gi válsv lság időszak szakában A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia PTE Földrajzi Intézet és a Földtudományok

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Tolmács Község Önkormányzatának

Tolmács Község Önkormányzatának Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2009. Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 3 2. Tolmács község általános helyzetképe... 5 2.1. Természeti, gazdasági környezet jellemzői...

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE ÚJ HIDAK ÉS VILLAMOSPÁLYA ÉPÍTÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZENT IMRE TÉR FEJLESZTÉSE SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE CSEPEL MŰVEK ÁTÉPÍTÉSE ZÖLDTERÜLETEK,

Részletesebben

Kecskemét jövőképe. Miskolc, 2014. május 27.

Kecskemét jövőképe. Miskolc, 2014. május 27. Kecskemét jövőképe Miskolc, 2014. május 27. Kecskemét adottságai A Duna-Tisza köze közigazgatási és gazdasági központja, megyeszékhely o Magyarország 8., a Dél-alföldi régió 2. legnépesebb városa o Nagy

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a diákigazolványhoz, az Ellátottak utazási utalványa -hoz kapcsolódó utazási kedvezmények igénybevételének feltételeiről

T Á J É K O Z T A T Ó a diákigazolványhoz, az Ellátottak utazási utalványa -hoz kapcsolódó utazási kedvezmények igénybevételének feltételeiről T Á J É K O Z T A T Ó a diákigazolványhoz, az Ellátottak utazási utalványa -hoz kapcsolódó utazási kedvezmények igénybevételének feltételeiről I. Diákigazolvány Tájékoztatjuk Utasainkat, hogy 2012. január

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 2626/342/2016. TÁRGY: ZSOLNAY NEGYED TÜSKÉSRÉTI TÓ KERTVÁROS KERÉKPÁRÚT MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK MEGHOZATALA (TOP6.4.115) MELLÉKLET: 1 DB E L Ő T E R J E S

Részletesebben