CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON Vegyi anyagok, aeroszolok, biocid hatóanyagok és termékek, növényvédő szerek, műtrágya, mosó- és tisztítószerek címkézési előírásai Szakács Péter TOXICHEM KFT

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 0 VEGYI ANYAGOK CÍMKÉZÉSE MAGYARORSZÁGON évi XXV. törvény a kémiai biztonságról számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez... 5 A CLP (GHS) szerinti címkézés követelményei... 6 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE ( december 16.)az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról FEJEZET A címke tartalma... 6 I. MELLÉKLET BESOROLÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSOK VESZÉLYES ANYAGOKRA ÉS KEVERÉKEKRE AEROSZOLOK CÍMKÉZÉSE /2010. (I. 8.) NFGM rendelet az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről BIOCID TERMÉKEK CÍMKÉZÉSE /2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK /2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról MŰTRÁGYÁK CÍMKÉZÉSE Az európai parlament és a tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról MOSÓ- ÉS TISZTÍTÓSZEREK CÍMKÉZÉSE Az európai parlament és a tanács 648/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a mosóés tisztítószerekről VONATKOZÓ EURÓPAI IRÁNYELVEK Vegyi anyagok Aeroszolok Biocidok Növényvédő szerek

3 VEGYI ANYAGOK CÍMKÉZÉSE MAGYARORSZÁGON VEGYI ANYAGOK CÍMKÉZÉSE MAGYARORSZÁGON ÉVI XXV. TÖRVÉNY A KÉMIAI BIZTONSÁGRÓL 17. (1) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes keverékeket és azon keverékeket, amelyek legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak, e törvény és a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni). Bármely, a 29. szerint bejelentéshez kötött tevékenység csak a (2)-(8) bekezdés vagy a CLP szerint feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal, illetve veszélyes keverékkel végezhető. (2) A feliratot (címkét) - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen rögzíteni kell. A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza a) a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerinti valamely megnevezésének megfelelően, vagy - jegyzékbevételig - valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét; b) a forgalomba hozatalért felelős személy megnevezését és teljes címét, telefonszámát; c) a veszélyes keverék használatával felmerülő veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát); d) a veszélyes keverék használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat); e) a veszélyes keverék biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (S mondat); (4) A feliraton (címkén) a (2) bekezdés szerinti információkat olyan módon kell feltüntetni, hogy azok a háttértől szembeötlő módon elkülönüljenek és a jól olvashatóságot lehetővé tévő méretűek legyenek. (5) A veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. A felirat (címke) vagy a csomagolás színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző szimbólum és annak háttere jól látható legyen. (6) A feliratot (címkét) a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy kell elhelyezni, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni. (7) A veszélyes keverékek felirata (címkéje) nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelő értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára vagy veszélytelenségére. (9) Kivételes esetekben, saját ipari célra továbbhasznált veszélyes anyagok és keverékek esetében az eredeti nyelven történő feliratozás megváltoztatása (újracímkézése) abban az esetben nem szükséges, ha az eredeti címkén a veszélyt jelző szimbólum, veszélyjel, CASszám, R és S szám jól olvasható, és a biztonsági adatlappal megegyező tartalmú írásos használati utasítást, dokumentációt bocsátanak magyar nyelven a tevékenységet végző rendelkezésére. (10) Nincs szükség a címkézésre abban az esetben, ha a szükséges adatok közvetlenül a csomagoláson jól láthatóan feltüntetésre kerültek. 3. SZÁMÚ MELLÉKLET A 44/2000. (XII. 27.) EÜM RENDELETHEZ 7. FELIRATOZÁS (CÍMKÉZÉS) 7.1. Az anyag e rendelet és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti együttes besorolását követően a címke tartalmát az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. címében rögzített követelmények szerint határozzuk meg. A keverék besorolását követően amennyiben az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi 2

4 VEGYI ANYAGOK CÍMKÉZÉSE MAGYARORSZÁGON rendelet 61. cikkét alkalmazzák, és a besorolás kizárólag a Kbtv. és e rendelet szerint történik a címke tartalmát a Kbtv ában, valamint a 10. számú mellékletben rögzített követelmények szerint kell meghatározni. Megjegyzés: Egyes keverékekre a 10. számú melléklet 2. része és a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló jogszabály további követelményeket tartalmazhat A közösségi jegyzékben felsorolt anyagoknál a címkén szerepelnie kell továbbá az,,ek címke'' feliratnak is Az R és S mondatok végleges kiválasztása Irritációt okozó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes és oxidáló készítményeknél nem kell feltüntetni R és S mondatokat a 125 ml-t meg nem haladó mennyiségű terméket tartalmazó csomagolási egységeken. Ugyanez vonatkozik a lakossági forgalomba nem kerülő ártalmas keverékekre. Azoknál a készítményeknél, melyek a csomag tartalmának a térfogata nem haladja meg a 125 ml-t, az alábbiak az irányadók; ha a készítmény, kivéve az R41 mondattal jelölteket, a nagyon tűzveszélyes, oxidáló, irritatív vagy a környezetre veszélyes kategóriába sorolták és,,n'' szimbólummal jelölték, nem szükséges feltüntetni az R vagy S mondatokat, ha a készítményt a tűzveszélyes vagy környezetre veszélyes kategóriába sorolták és nem jelölték,,n'' szimbólummal, szükség van az R mondatok feltüntetésére, de nem szükséges az S mondatok feltüntetése Egyes készítményekre a 10. számú melléklet 2. része külön rendelkezéseket határoz meg a feliratozásra (címkézésre) A címkén feltüntetendő kémiai név vagy nevek: Készítményeknél a címkén feltüntetendő neveket a Kbtv a alapján kell meghatározni. Megjegyzés: Az illatszergyártásban használatos koncentrátumkészítményeknél: a piaci forgalmazásért felelős személynek elegendő azt az egy szenzibilizáló hatású anyagot megneveznie, amely szerinte elsősorban felelős a szenzibilizációs veszélyért, természetes anyagnál a kémiai név megadható,,...esszencia'' vagy,,...-kivonat'' formában, az adott esszencia vagy kivonat alkotóelemeinek megnevezése helyett Keverékeknél az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint kell kiválasztani a megfelelő veszély-szimbólumokat és veszély-jelöléseket. Ha egynél több veszély-szimbólum van hozzárendelve: a) amennyiben a T vagy T+ szimbólum feltüntetése kötelező, úgy az Xn, Xi és C szimbólumok feltüntetése opcionális (nem kötelező), b) amennyiben a C szimbólum feltüntetése kötelező, úgy az Xn, Xi szimbólum feltüntetése opcionális (nem kötelező), c) amennyiben az E szimbólum feltüntetése kötelező, úgy az F, F+ és O szimbólumok feltüntetése opcionális (nem kötelező), d) ha az Xn szimbólumot feltüntetik, akkor az Xi szimbólum feltüntetése opcionális A címkén fel kell tüntetni azon anyagok nevét, amelyek alapján a keveréket az alábbi veszélyességi kategóriák közül egybe vagy többe besorolták: a) karcinogén, 1., 2. vagy 3. kategória, b) mutagén, 1., 2. vagy 3. kategória, c) reprodukciót károsító, 1., 2. vagy 3. kategória, d) nagyon mérgező, mérgező vagy ártalmas egyetlen expozíciót követő nem halálos hatások alapján, e) mérgező vagy ártalmas ismételt vagy hosszan tartó expozíciót követő súlyos hatások alapján, f) túlérzékenységet okozó. 3

5 VEGYI ANYAGOK CÍMKÉZÉSE MAGYARORSZÁGON A közösségi jegyzékben felsorolt anyagoknál az anyagnak a jegyzékben szereplő valamelyik nevét kell a címkén feltüntetni. A közösségi jegyzékben nem szereplő anyagoknál az anyagnak a Kbtv ában meghatározott nevét kell a címkén feltüntetni Nem szükséges megnevezni a címkén azon anyagok nevét, amelyek alapján a készítményt az alábbi veszélyességi kategóriákba sorolták: robbanásveszélyes, oxidáló, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kis mértékben tűzveszélyes, irritatív, környezetre veszélyes, kivéve, ha az anyagot a vagy a 2. számú melléklet B részének 1. vagy 4. pontja alapján meg kell nevezni. (Heveny letális hatások, maró és irritatív hatások) 7.4. R mondatok kiválasztása Készítményeknél a megfelelő R mondatokat az alábbi kritériumok és szempontok szerint kell kiválasztani: a) egészségre veszélyes hatások esetében: (i) szimbólum által jelzett veszélynek megfelelő R mondatokat fel kell tüntetni a címkén. Bizonyos esetekben az R mondatokat a 2. számú melléklet,,b'' részében található táblázatokban foglaltak alapján kell kiválasztani; konkrétabban, a címkén fel kell tüntetni az azon összetevő(k)höz tartozó R mondatokat, amely(ek) felelős(ek) a készítmény veszélyesség szempontjából történő besorolásáért; (ii) az összetevők szimbólum által nem jelzett egyéb veszélyes tulajdonságainak megfelelő R mondatokat a jelen mellékletben [2. számú melléklet B)] leírtaknak megfelelően kell feltüntetni; b) a fizikai-kémiai tulajdonságokból fakadó veszélyek esetében: a fenti a) pontban foglaltak ebben az esetben is érvényesek, azzal a különbséggel, hogy a,,fokozottan tűzveszélyes'' és,,tűzveszélyes'' szövegű R mondatokat nem kell feltüntetni, amennyiben a szimbólummal is jelzett veszélyjelölés szövegét ismételnék meg; c) környezetet veszélyeztető hatásoknál: (i) a,,veszélyes a környezetre'' besorolási kategóriának megfelelő R mondat vagy mondatokat a címkén fel kell tüntetni; (ii) ha az R50 mondatot a kombinált R51/53 vagy az R52/53 mondat, vagy egyedül az R53 mondat kiegészítéseként alkalmazták, az R50/53 kombinált R mondatot kell alkalmazni. Készítményeknél általános szabályként legfeljebb hat R mondatot használunk a kockázatok ismertetésére; ebből a szempontból az 1. számú melléklet 4. pontjában felsorolt összetett (kombinált) mondatok egy mondatnak számítanak. Az alkalmazott mondatoknak azonban a készítmény valamennyi lényeges veszélyét ismertetniük kell. Egyes esetekben hatnál több R mondatra is szükség lehet S mondatok S mondatok kiválasztása Az S mondatok végső kiválasztásánál figyelembe kell venni a címkén szereplő R mondatokat, valamint az adott készítmény szándékolt felhasználási módját és célját is: általános szabályként legfeljebb hat S mondatot használunk a leginkább szükséges óvintézkedések ismertetésére; ebből a szempontból az 1. számú melléklet 5. pontjában felsorolt összetett (kombinált) mondatok egy mondatnak számítanak, a hulladékkezeléssel kapcsolatos S mondatok közül egy S mondatot használunk, kivéve, ha egyértelmű, hogy az érintett keverék, valamint edényzetének hulladékként történő kezelése nem jelent veszélyt az emberek egészségére vagy a környezetre. Különösen a lakossági forgalmazásra kerülő készítmények esetében lényeges a biztonságos hulladékkezeléssel kapcsolatos útmutatás feltüntetése, 4

6 VEGYI ANYAGOK CÍMKÉZÉSE MAGYARORSZÁGON egyes R mondatok feleslegessé válnak az S mondatok körültekintő megválasztása esetén, és fordítva; azokat az S mondatokat, amelyek nyilvánvalóan megfelelhetnek egy R mondatnak, csak abban az esetben tüntetjük fel a címkén, ha ezzel egy bizonyos figyelmeztetést akarunk kihangsúlyozni, az S mondatok kiválasztásakor különös tekintettel kell lenni az adott készítmény előrelátható felhasználási körülményeire is pl. porlasztás vagy egyéb aeroszolokra jellemző hatások, és ennek megfelelően kell meghatározni az alkalmazott S mondatok körét, az S1, S2 és S45 mondatok alkalmazása kötelező valamennyi lakossági felhasználású nagyon mérgező, mérgező és maró hatású készítménynél, az S2 és S46 mondatok alkalmazása kötelező az összes többi lakossági felhasználású veszélyes veszélyes készítménynél, kivéve a csak környezetre veszélyesnek besorolt készítményeket. Amennyiben a 6.2. pontban rögzített szigorú kritériumok szerint kiválasztott mondatok felesleges ismétléseket vagy kétértelműséget félreérthetőséget okoznak, vagy egyes mondatok nyilvánvalóan feleslegesek az adott termék/csomagolásnál, úgy egyes mondatok elhagyhatók. Bizonyos esetekben több mint hat R mondatra is szükség lehet (fő veszély esetén, lásd az 1.4. pontban foglaltakat is) Az EU szám 7.7. A készítmények címkéinek mérete A címke méretét a 10. számú melléklet 1. pontja határozza meg. Minden egyes szimbólumnak takarnia kell a címke területének legalább egy tizedét, de ez nem lehet kisebb, mint 1 cm2. A címkét azonnal a készítmény betöltése után a csomagolás egy vagy több oldalán erősen rögzítve kell elhelyezni. A címkén megkövetelt információnak szembeötlő módon el kell különülnie a háttértől és olyan méretű betűket és szóközöket kell használni, hogy a címke könnyen olvasható legyen 10. SZÁMÚ MELLÉKLET A 44/2000. (XII. 27.) EÜM RENDELETHEZ 1. A keverékek címkézésének (feliratozásának) tartalmi és formai követelményei* A címkék méretei a veszélyes anyag mennyiségétől függően: 3 l alatt 52 x 74 mm 3 50 l 74 x 105 mm l 105 x 148 mm 500 l felett 148 x 210 mm A címkének a következő adatokat kell tartalmaznia: 1 A keverék kereskedelmi/fantázia neve 2 Mennyisége 3 Összetevők (készítmény esetén) [1] 4 A veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát) 5 R és S mondatok 6-7 EU-szám (EINECS 1 - vagy ELINCS 2 -szám)** 8 Gyártó vagy forgalmazó neve, telephelyének címe, telefonszáma 1 Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke 2 Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke 5

7 A CLP (GHS) szerinti címkézés követelményei Magyarázat [1] Általában négy kémiai név elégséges azon anyagok meghatározásához, amelyekre elsődlegesen visszavezethetők az osztályba soroláskor és az R-mondatok megválasztásakor döntőnek bizonyult veszélyes tulajdonságok. Bizonyos esetekben (különösen toxikológiai vagy ökotoxikológiai indokoltság esetén) azonban szükséges lehet négynél több kémiai név megadása is. * A lakosság részére forgalomba hozott veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények esetén a címke mérete eltérő lehet, a veszély jelképét és jelét (betűjel) mindkét esetben jól megkülönböztető módon kell feltüntetni a címkén. ** Kitöltése csak veszélyes anyag esetén szükséges. A CLP (GHS) SZERINTI CÍMKÉZÉS KÖVETELMÉNYEI AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE ( DECEMBER 16.)AZ ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK OSZTÁLYOZÁSÁRÓL, CÍMKÉZÉSÉRŐL ÉS CSOMAGOLÁSÁRÓL, A 67/548/EGK ÉS AZ 1999/45/EK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL, VALAMINT AZ 1907/2006/EK RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A CÍMKE T ART ALM A Á LTALÁNOS SZABÁLYOK (17. CIKK) (1) A veszélyesként besorolt és csomagolásban elhelyezett anyagot vagy keveréket a következő elemekkel rendelkező címkével kell ellátni: a) a szállító(k) neve, címe és telefonszáma; b) a lakosságnak szánt, csomagban lévő anyag vagy keverék névleges mennyisége, kivéve, ha ez a mennyiség a csomagon máshol már szerepel; c) a 18. cikkben meghatározott termékazonosítók; d) adott esetben a 19. cikk szerinti, veszélyt jelző piktogramok; e) adott esetben a 20. cikk szerinti figyelmeztetések; f) adott esetben a 21. cikk szerinti figyelmeztető mondatok; g) adott esetben a 22. cikk szerinti, megfelelő óvintézkedésre vonatkozó mondatok; h) adott esetben a 25. cikk szerinti kiegészítő információs mező. (2) A címkét azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein) kell megfogalmazni, amely(ek)ben az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák, kivéve, ha az érintett tagállam(ok) másként nem rendelkezik (rendelkeznek). A szállítók a tagállamok által megkövetelteknél több nyelvet is használhatnak címkéiken, feltéve, hogy valamennyi felhasznált nyelven ugyanazon adatokat tüntetik fel. TERMÉKAZONOSÍTÓK (18. CIKK) (1) A címkének olyan részletes információkat (a továbbiakban: termékazonosítók) kell tartalmaznia, melyek lehetővé teszik az anyag vagy keverék azonosítását. Az anyag vagy keverék azonosításához használt kifejezésnek ugyanannak kell lennie, mint amely az 1907/2006/EK rendelet 31. cikke szerint készített biztonsági adatlapon (a továbbiakban: biztonsági adatlap) szerepel, e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül. (2) Egy anyag termékazonosítója legalább a következőkből áll: a) ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, az ott megadott név és azonosító szám; 6

8 A CLP (GHS) szerinti címkézés követelményei b) ha az anyag nem szerepel a VI. melléklet 3. részében, de megjelenik az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor az ott megadott név és azonosító szám; c) ha az anyag nem szerepel sem a VI. melléklet 3. részében, sem az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor a CAS által adott szám (a továbbiakban: CASszám) az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC International Union of Pure and Applied Chemistry) által gondozott nevezéktanban (a továbbiakban: IUPAC-nómenklatúra) meghatározott névvel együtt, vagy a CAS-szám egy másik nemzetközi kémiai névvel (nevekkel) együtt; vagy d) ha a CAS-szám nem áll rendelkezésre, az IUPAC-nómenklatúrában meghatározott név, vagy egy másik nemzetközi kémiai név (nevek). Ha az IUPAC-nómenklatúrában szereplő név meghaladja a 100 karaktert, valamely, az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének szakaszában említett másik név (szokásos név, kereskedelmi név, rövidítés) is használható, feltéve, hogy a 40. cikk szerinti bejelentés tartalmazza mind az IUPAC-nómenklatúrában szereplő nevet, mind az alkalmazott másik nevet. (3) Egy keverék termékazonosítójának tartalmaznia kell mindkét alábbi információt: a) a keverék kereskedelmi neve vagy a megnevezése; b) a keverékben lévő valamennyi olyan anyag megnevezése, amely hozzájárul a keverék veszélyességének az akut toxicitás, bőrmarás vagy súlyos szemkárosodás, a csírasejtmutagenitás, rákkeltő hatás, reprodukciós toxicitás, a légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció, a célszervi toxicitás (STOT), vagy az aspirációs veszély szempontjából való meghatározásához. Ha a b) pontban említett esetben ez a követelmény több kémiai név megadását jelentené, elegendő legfeljebb négy kémiai nevet megadni, kivéve, ha a veszélyek jellegének és súlyosságának érzékeltetéséhez négynél több név magadása szükséges. A kiválasztott kémiai neveknek azonosítaniuk kell az osztályozást és a megfelelő figyelmeztető mondat kiválasztását indokoló fő egészségi veszélyekért elsősorban felelős anyagokat. A VESZÉLYT JELZ Ő PIKTO G RAMOK (19. CIKK) (1) A címkének tartalmaznia kell a vonatkozó, veszélyt jelző piktogramo(ka)t, mely(ek) célja az adott veszéllyel kapcsolatos egyedi információ közlése. (2) A 33. cikkre is figyelemmel, a veszélyt jelző piktogramoknak meg kell felelniük az I. melléklet szakaszában és az V. mellékletben előírt követelményeknek. (3) Az egyes osztályozásokra vonatkozó, veszélyt jelző piktogramot az I. mellékletben szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg. E LSŐ BB SÉGI ELVEK A VE SZ ÉLY T JELZŐ PI KTOGR AM OK ESETÉBEN (26. CI KK) (1) Amennyiben egy anyag vagy keverék osztályozása egynél több veszélyt jelző piktogramot eredményezne a címkén, az alábbi elsőbbségi elveket kell alkalmazni a veszélyt jelző kötelező piktogramok számának csökkentése érdekében: a) ha a "GHS01" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a "GHS02" és "GHS03" veszélyt jelző piktogramok használata tetszőleges, kivéve azokat az eseteket, ahol e veszélyt jelző piktogramok közül egynél több használata kötelező; b) ha a "GHS06" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a "GHS07" veszélyt jelző piktogram nem használandó; c) ha a "GHS05" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a "GHS07" veszélyt jelző piktogram nem használandó a bőr- vagy szemirritáció esetén; d) ha a "GHS08" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó légzőszervi szenzibilizáció esetén, akkor a "GHS07" veszélyt jelző piktogram nem használandó a bőr- és szemirritáció esetén. (2) Amennyiben egy anyag vagy keverék osztályozása egynél több ugyanarra a veszélyességi osztályra vonatkozó veszélyt jelző piktogramot eredményezne, a címkének minden egyes érintett veszélyességi osztály esetében a legsúlyosabb veszélyt jelentő veszélyességi kategóriának megfelelő, veszélyt jelző piktogramot kell tartalmaznia. 7

9 A CLP (GHS) szerinti címkézés követelményei Azon anyagok esetében, melyeket a VI. melléklet 3. része tartalmaz, és egyben a II. címben előírt osztályozás tárgyát is képezik, a címkének minden egyes vonatkozó veszélyességi osztály esetében a legsúlyosabb veszélyt jelentő veszélyességi kategóriának megfelelő, veszélyt jelző piktogramot kell tartalmaznia. FIGYELMEZTE TÉSEK (20. CIKK) (1) A címkének tartalmaznia kell a veszélyes anyag vagy keverék osztályozása szerinti megfelelő figyelmeztetést. (2) Az egyes osztályozásokra vonatkozó figyelmeztetéseket az I. melléklet 2 5. részében szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg. (3) Ahol a "Veszély" figyelmeztetés szerepel a címkén, ott a "Figyelem" figyelmeztetésnek már nem kell megjelennie. A FI GYELMEZTE TŐ MONDAT OK (21. CIKK) (1) A címkének tartalmaznia kell a veszélyes anyag vagy keverék osztályozása szerinti megfelelő figyelmeztető mondatot. (2) Az egyes osztályozásokra vonatkozó figyelmeztető mondatokat az I. melléklet 2 5. részében szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg. (3) Ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, akkor az e részben lévő besorolási tételben az egyes osztályozásokra megadott figyelmeztető mondatot kell használni a címkén, továbbá a (2) bekezdésben említett figyelmeztető mondatokat minden más osztályozásra, amelyet ez a tétel nem tartalmaz. (4) A figyelmeztető mondatok megfogalmazása a III. melléklet szerint történik. E LSŐ BB SÉGI ELVEK A FI GYELM EZTETŐ M ONDATOK ESETÉBEN (27. CI KK) Ha egy anyag vagy keverék több veszélyességi osztályba vagy egy veszélyességi osztályon belül több felosztásba van besorolva, akkor az osztályozásból származó minden figyelmeztető mondatnak meg kell jelennie a címkén, kivéve, ha a párhuzamosság vagy redundancia nyilvánvaló. ÓVINTÉZKEDÉSRE VONATK OZ Ó MONDATOK (22. CIKK) (1) A címkének tartalmaznia kell a megfelelő, óvintézkedésre vonatkozó mondatokat. (2) Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok az I. melléklet 2 5. részében szereplő, minden egyes veszélyességi osztály esetében a címkék elemeit jelző táblázatokban meghatározott mondatok közül kerülnek kiválasztásra. (3) Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok megválasztása a IV. melléklet 1. részében előírt kritériumok szerint történik, figyelembe véve a figyelmeztető mondatokat és az anyag vagy keverék tervezett vagy ismert felhasználását vagy felhasználásait. (4) Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok megfogalmazása a IV. melléklet 2. része szerint történik. E LSŐ BB SÉGI ELVEK AZ Ó VI NTÉZKEDÉSRE VON ATK O Z Ó M ONDATOK ESETÉBE N (28. CI KK) (1) Ha az óvintézkedésekre vonatkozó mondatok kiválasztása azt eredményezi, hogy bizonyos óvintézkedésre vonatkozó mondatok nyilvánvalóan feleslegesek vagy szükségtelenek lesznek az adott anyag, keverék vagy csomagolás vonatkozásában, akkor az ilyen mondatokat el kell hagyni a címkéről. (2) Ha az anyagot vagy keveréket a lakosságnak szánják, a címkén fel kell tüntetni az anyag vagy keverék hulladékként való elhelyezéséről, valamint a csomagolás hulladékként való elhelyezéséről szóló, óvintézkedésre vonatkozó mondatot, kivéve, ha ezt a 22. cikk nem írja elő. Minden más esetben a hulladékként való elhelyezésről szóló, óvintézkedésre vonatkozó mondat nem szükséges, ha nyilvánvaló, hogy az anyag, keverék vagy csomagolás hulladékként való elhelyezése nem jelent veszélyt az emberi egészségre vagy a környezetre. 8

10 A CLP (GHS) szerinti címkézés követelményei (3) Egy címkén nem szerepelhet hatnál több óvintézkedésre vonatkozó mondat, kivéve, ha a veszélyek jellegének és súlyosságának kifejezése érdekében szükséges. A CÍ MKÉZÉSI KÖVETELMÉ N YEKTŐL VALÓ E LTÉRÉS K ÜLÖNLE GES ESETEKBEN (23. CIKK) A címkézésre vonatkozóan az I. melléklet 1.3. szakaszában előírt egyedi rendelkezések alkalmazandók a következők tekintetében: a) hordozható gázpalackok; b) propán, bután vagy cseppfolyósított petróleum gáz tárolására szolgáló gáztartályok; c) aeroszolok és aspirációs veszélyt jelentőként besorolt anyagokat vagy keverékeket tartalmazó és zárt szórófejjel ellátott palackok; d) fémek tömbformában, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek, elasztomereket tartalmazó keverékek; e) robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából forgalomba hozott robbanóanyagok az I. melléklet 2.1. szakaszában említettek szerint. A LTERNATÍV NÉV HASZNÁLATÁRA VONATKOZ Ó KÉR ELEM (24. CIKK) (1) Egy keverékben előforduló anyagra vonatkozóan annak gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója kérheti az Ügynökségtől, hogy erre az anyagra a legfontosabb funkcionális kémiai csoportokat megnevező kémiai nevet vagy alternatív megjelölést alkalmazzon, ha az anyag megfelel az I. melléklet 1. részében foglalt kritériumoknak, és ha bizonyítani tudja, hogy az anyag kémiai azonosítójának megadása a címkén vagy a biztonsági adatlapon üzleti titkait különösen szellemi tulajdonhoz fűződő jogát veszélyezteti. (9) Ha a keverék szállítója június 1-je előtt az 1999/45/EK irányelv 15. cikke szerint bizonyítja, hogy a keverékben előforduló anyag kémiai azonosságának közzététele veszélyezteti üzleti tevékenysége bizalmas jellegét, akkor e rendelet alkalmazásában továbbra is használhatja az elfogadott alternatív nevet. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCI Ó K A CÍMKÉN (25. CIKK) (1) A címkén a kiegészítő információs mezőben bizonyos mondatokat kell megadni, ha egy veszélyesként besorolt anyag vagy keverék a II. melléklet 1.1. és 1.2. szakaszában említett fizikai tulajdonságokkal vagy egészségre kiható tulajdonságokkal rendelkezik. Az ilyen mondatok megfogalmazása a II. melléklet 1.1. és 1.2. szakasza és a III. melléklet 2. szakasza szerint történik. Ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, akkor az anyagra ott megadott esetleges figyelmeztető mondatokat a címkén szereplő kiegészítő információkkal együtt fel kell tüntetni. (2) A címkén a kiegészítő információs mezőben szerepelnie kell egy mondatnak, ha a veszélyesként besorolt anyag vagy keverék a 91/414/EGK irányelv hatálya alá esik. A mondat megfogalmazása e rendelet II. mellékletének 4. része és a III. mellékletének 3. része szerint történik. (3) A szállító az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő kiegészítő információkat adhat meg a címke kiegészítő információs mezőjében, feltéve, hogy az ilyen kiegészítő információ nem nehezíti meg a 17. cikk (1) bekezdésének a) g) pontjában említett címkeelemek azonosítását, és ha az további részleteket tartalmaz, továbbá nem mond ellent a fenti elemekben meghatározott információknak, vagy nem ébreszt kétséget azok hitelességével kapcsolatban. (4) Az olyan kifejezés, mint a "nem mérgező", "nem ártalmas", "nem szennyező", "ökologikus" vagy az osztályozással összhangban nem álló más mondat, mely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes, vagy bármilyen, az anyag vagy keverék osztályozásával összhangban nem álló kifejezés egyetlen anyag vagy keverék címkéjén vagy csomagolásán sem jelenhet meg. (5) Ha egy anyag vagy keverék osztályozása az I. melléklet 5. része szerint történik, a) a veszélyt jelző piktogramot nem kell feltüntetni a címkén; 9

11 A CLP (GHS) szerinti címkézés követelményei b) a figyelmeztetéseket, figyelmeztető mondatokat és az óvintézkedésre vonatkozó mondatokat a címke kiegészítő információs mezőjében kell feltüntetni. (6) Amennyiben egy keverék bármilyen veszélyesként besorolt anyagot tartalmaz, a II. melléklet 2. részével összhangban kell címkével ellátni. A figyelmeztető mondatokat a III. melléklet 3. részével összhangban kell megfogalmazni, és a címke kiegészítő információs mezőjében kell feltüntetni. A címke tartalmazza a 18. cikkben említett termékazonosítót, valamint az illető keverék szállítójának nevét, címét és telefonszámát is. MENTESÍTÉSEK A CÍMKÉZ ÉSI ÉS CSOMAGOLÁSI KÖV ETELMÉNYEK ALÓ L (29. CI KK) (1) Ha egy anyag vagy keverék csomagolása vagy olyan alakú, illetve formájú, vagy annyira kicsi, hogy lehetetlen teljesíteni a 31. cikkben foglalt követelményeket, a címkeelemeket a 17. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban miszerint a címkét azon tagállam hivatalos nyelvén kell megfogalmazni, ahol az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák az I. melléklet szakaszának megfelelően kell megadni. (2) Amennyiben nem lehet a teljes címkeinformációt az (1) bekezdésben meghatározott módon feltüntetni, a címkeinformációt az I. melléklet szakaszával összhangban le lehet csökkenteni. (3) Amennyiben a II. melléklet 5. részében említett veszélyes anyagot vagy keveréket csomagolás nélkül lakossági értékesítésre szánják, mellékelni kell hozzá a 17. cikk szerinti címkeelemek másolatát. (4) A környezetre veszélyesként osztályozott bizonyos keverékek esetében amennyiben a környezeti terhelés bizonyíthatóan csökkenne az 53. cikkben említett eljárással összhangban felmentés adható a környezetvédelmi címkézésre vonatkozó bizonyos rendelkezések alól, vagy különös rendelkezések határozhatók meg a környezetvédelmi címkézéssel kapcsolatban. E mentességeket és különös rendelkezéseket a II. melléklet 2. része határozza meg. (5) A Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy készítse el a címkézési és csomagolási követelmények alóli mentesítések tervezetét, és nyújtsa be azokat a Bizottsághoz. A CÍ MKÉN LÉVŐ INFOR MÁCIÓK AKTUALIZÁLÁSA (30. CIKK) (1) A szállító az adott anyag vagy keverék osztályozásának bármely változása esetén gondoskodik a címke minden indokolatlan késedelem nélküli aktualizálásáról, és amennyiben az újonnan felmerült veszély súlyosabb, vagy ha új kiegészítő címkézési elemekre van szükség a 25. cikkel összhangban, figyelembe veszi a változás jellegét az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából. A szállítók a 4. cikk (9) bekezdésével összhangban együttműködnek a címkézés indokolatlan késedelem nélküli kiigazításában. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben említettektől eltérő egyéb címkézési változtatásra van szükség, a szállító gondoskodik a címke 18 hónapon belüli aktualizálásáról. (3) A 91/414/EGK vagy a 98/8/EK irányelv hatálya alá eső anyag vagy keverék szállítója ezen irányelvvel összhangban aktualizálja a címkét. A CÍ MKÉK RÖGZ ÍTÉSÉRE V ONATKOZ Ó ÁLTALÁNOS S Z ABÁLYOK (31. CIKK) (1) A címkéket szilárdan rá kell erősíteni az anyagot vagy keveréket közvetlenül tartalmazó csomagolás egy vagy több felületére, és vízszintesen olvashatóaknak kell lenniük, ha a csomagolás a szokásos helyzetében áll. (2) A címke színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző piktogram jól láthatóan kitűnjön. (3) A 17. cikk (1) bekezdésében ismertetett címkeelemeknek jól láthatóan és letörölhetetlenül kell megjelenniük. Jól ki kell tűnniük a háttérből, és olyan méretűnek és térközűnek kell lenniük, hogy könnyen olvashatók legyenek. (4) A veszélyt jelző piktogram alakjának, színének és méretének, valamint a címke méretének meg kell felelnie az I. melléklet szakaszában előírtaknak. 10

12 A CLP (GHS) szerinti címkézés követelményei (5) Nincs szükség címkére, ha a 17. cikk (1) bekezdésében ismertetett címkeelemek egyértelműen megjelennek magán a csomagoláson. Ilyen esetben az e fejezetnek a címkére alkalmazandó követelményeit kell alkalmazni a csomagoláson feltüntetett információkra. AZ INFORMÁCI ÓK HELYE A CÍMKÉN (32. CIKK) (1) A veszélyt jelző piktogramoknak, figyelmeztetéseknek, figyelmeztető mondatoknak és óvintézkedésre vonatkozó mondatoknak együtt kell szerepelniük a címkén. (2) A szállító megválaszthatja a figyelmeztető mondatok sorrendjét a címkén. Azonban a (4) bekezdésre is figyelemmel minden figyelmeztető mondatot nyelvek szerint kell csoportosítani a címkén. A szállító megválaszthatja az óvintézkedésre vonatkozó mondatok sorrendjét a címkén. Azonban a (4) bekezdésre is figyelemmel minden óvintézkedésre vonatkozó mondatot nyelvek szerint kell csoportosítani a címkén. (3) A (2) bekezdésben említett figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok csoportjait együtt, nyelvek szerinti csoportosításban kell feltüntetni a címkén. (4) A kiegészítő információkat a 25. cikkben említett kiegészítő információs mezőben kell elhelyezni, és a 17. cikk (1) bekezdése a) g) pontjaiban meghatározott más címkeelemekkel együtt kell feltüntetni. (5) A veszélyt jelző piktogramokban történő használatuk mellett színek használhatók a címke más területein is, ha speciális címkézési követelmények így kívánják meg. (6) A más közösségi jogszabályokban meghatározott követelményekből eredő címkeelemeket a 25. cikkben említett kiegészítő információs mezőben kell elhelyezni. EGYEDI SZABÁLYOK A KÜ LSŐ CSOMAGOLÁS, A BELS Ő CSOMAGOLÁS ÉS AZ ÖNÁLLÓ CSOMAGO LÁS CÍMKÉZÉSÉ RE (33. CIKK) (1) Amennyiben a csomag külső és belső csomagolásból áll bármely köztes csomagolással együtt, és a külső csomagolás a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban megfelel a címkézési szabályoknak, a belső és bármely köztes csomagolást e rendelettel összhangban kell címkével ellátni. A külső csomagolást szintén el lehet látni címkével e rendelettel összhangban. Amennyiben az e rendeletben előírt, veszélyt jelző piktogram(ok) ugyanarra a veszélyre vonatkozik (vonatkoznak), mint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokban foglaltak, az ezen rendelet által előírt, veszélyt jelző piktogramot (piktogramokat) nem kell feltüntetni a külső csomagoláson. (2) Amennyiben egy csomag külső csomagolásának nem kell megfelelnie a címkézési rendelkezéseknek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban, mind a külső, mind a belső csomagolást bármely köztes csomagolással együtt ezen rendelettel összhangban kell címkével ellátni. Azonban ha a külső csomagolás lehetővé teszi, hogy a belső vagy köztes csomagolás tisztán látható legyen, a külső csomagolást nem kell címkével ellátni. (3) Ha egy önálló csomagolás megfelel a címkézési rendelkezéseknek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban, az ilyen csomagolást mind e rendelettel, mind a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban kell címkével ellátni. Amennyiben az e rendeletben előírt, veszélyt jelző piktogram(ok) ugyanarra a veszélyre vonatkozik (vonatkoznak), mint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokban foglaltak, az e rendelet által előírt, veszélyt jelző piktogramot (piktogramokat) nem kell feltüntetni. 11

13 A CLP (GHS) szerinti címkézés követelményei I. MELLÉKLET BESOROLÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSOK VESZÉLYES ANYAGOKRA ÉS KEVERÉKEKRE 1.2. CÍMKÉZÉS A CÍ M KEELEM EK MÉRETE É S KI AL AKÍ T ÁS A Az V. mellékletben meghatározott veszélyre utaló piktogramok fehér alapon fekete szimbólumok, a jól láthatósághoz kellően széles vörös kerettel A veszélyt jelző piktogram alakja az egyik csúcsán álló négyzet. A piktogram legalább a harmonizált címke területének egy tizenötödét foglalja el, de a minimális terület nem lehet kisebb, mint 1 cm A CÍ M KE M ÉRETEI A KÖVE TKEZŐK: A csomag űrtartalma legfeljebb 3 liter: Méretek (milliméter) ha lehet, legalább 52 x 74 (~A8) 3 liternél nagyobb, de legfeljebb 50 liter: legalább 74 x 105 (~A7) 50 liternél nagyobb, de legfeljebb 500 liter: legalább 105 x 148 (~A6) 500 liternél nagyobb: legalább 148 x 210 (~A5) 1.3. A CÍ M KÉZÉSI KÖVETELM ÉN Y EKTŐL VALÓ ELTÉRÉS KÜLÖNLEGES ESETBEN SZÁL LÍ THATÓ G ÁZ P AL ACK OK A szállítható gázpalackok esetében a 150 liter vagy annál kisebb víztérfogatú gázpalackoknál a következők egyikének alkalmazását kell engedélyezni: a) az ISO 7225 "Gázpalackok Figyelmeztető címkék" című szabvány érvényes kiadásának előírásait követő formátum és méretek. Ebben az esetben a címkén megjelenhet az anyag vagy keverék általános neve, ipari neve vagy kereskedelmi neve, feltéve, hogy az anyag vagy a keverék részét képező veszélyes anyagok egyértelműen és eltávolíthatatlanul szerepelnek a gázpalack testén; b) a 17. cikkben meghatározott információk, a palackra tartósan rögzített tájékoztató táblán vagy címkén megadva PROP ÁN, BUT ÁN VAGY CSEPPFO LY ÓSÍ TOTT PETRÓLEUM GÁZ (LPG) T ÁROL ÁS ÁR A H ASZN ÁLT GÁZ T ART ÁLY O K Amennyiben az e melléklet kritériumai szerint besorolt propánt, butánt és cseppfolyósított petróleum gázt vagy ezeket tartalmazó keveréket hoznak forgalomba zárt utántölthető palackban vagy az EN 417 szabvány szerinti nem utántölthető patronokban (kazettákban), mint olyan tüzelőanyagot, amelyet csak elégetés céljából engednek ki (a szabvány érvényes kiadása: "Leeresztőszeleppel ellátott vagy anélküli, fémből készített, cseppfolyósított szénhidrogéngázokkal feltölthető, egyútas gáztöltő palack hordozható gázkészülékekhez. Gyártás, vizsgálat és megjelölés"), akkor e palackokat vagy patronokat a címkézésben csak a megfelelő piktogramnak és a tűzveszélyességre utaló figyelmeztető mondattal és az óvintézkedésre vonatkozó mondattal kell jelölni Az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó információkat nem kell megadni a címkén. Ehelyett a továbbfelhasználók vagy forgalmazók számára a szállító a biztonsági adatlapon (SDS) adja meg az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó információkat. 12

14 A CLP (GHS) szerinti címkézés követelményei A lakossági fogyasztók számára elegendő információt kell megadni ahhoz, hogy egészségük és biztonságuk érdekében minden szükséges intézkedést megtehessenek Aeroszolok és aspirációs veszélyt jelentőként besorolt anyagot vagy keveréket tartalmazó és zárt szórófejjel ellátott palackok A szakasz alkalmazása tekintetében, a és szakasz kritériumai szerint besorolt anyagot vagy keveréket nem kell e tekintetben veszélyesként címkézni, ha aeroszolos palackokban vagy zárt szórófejjel ellátott palackokban hozzák forgalomba őket FÉM EK TÖM BFORMÁB AN, ÖTVÖ ZETEK, POLI MEREKET T ART ALM AZÓ KEVE RÉKEK, EL AS ZTOM EREKET T ART AL M AZÓ KEVERÉKEK A tömbformában lévő fémek, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek és elasztomereket tartalmazó keverékek esetében bár veszélyesként való besorolásuk e melléklet szerint történt nincs szükség az e melléklet rendelkezései szerinti címkére, ha belélegzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés útján nem jelent veszélyt az emberi egészségre, illetve nem veszélyezteti a vízi környezetet abban a formában, amelyben forgalomba hozták Ehelyett a továbbfelhasználók vagy forgalmazók számára a szállító a biztonsági adatlapon adja meg az információkat ROBB AN Ó VAGY PIROTECH NI K AI HAT ÁS ELÉR ÉSE CÉL J ÁB ÓL FORG ALOMB A HOZOTT ROBB ANÓ ANY AG O K Azokat az 2.1. szakaszban említett robbanóanyagokat, amelyeket robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából hoznak forgalomba, kizárólag a robbanóanyagokra vonatkozó követelmények szerint kell címkézni és csomagolni ALTERN ATÍ V KÉMI AI NÉV H ASZN ÁL AT ÁR A VON ATKO ZÓ KÉRELEM A 24. CI KK SZERI NTI, ALTERN ATÍ V KÉMI AI NÉV HASZN ÁL AT ÁR A VON AT KOZÓ KÉRELEM KI ZÁRÓLAG AK K OR TELJESÍ THETŐ, HA I. az anyagra vonatkozóan nem határoztak meg közösségi munkahelyi expozíciós határértéket; és II. a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó bizonyítani tudja, hogy az alternatív kémiai név használata kellő információt nyújt a szükséges munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági óvintézkedések megtételéhez, valamint a keverék kezelésével járó kockázatok kézben tartásához; továbbá III. az anyag kizárólag a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva: a) az e melléklet 2. részében említett veszélyességi kategóriák bármelyike; b) akut toxicitás, 4. kategória; c) bőrmarás/bőrirritáció, 2. kategória; d) súlyos szemkárosodás/szemirritáció, 2. kategória; e) célszervi toxicitás egyszeri expozíció, 2. és 3. kategória; f) célszervi toxicitás ismétlődő expozíció, 2. kategória; g) veszélyes a vízi környezetre krónikus, 3. vagy 4. kategória AZ I LL AT ANY AG- ÉS P ARFÜM ÁG AZ AT SZ ÁM ÁR A KÉSZÜLT KEVERÉKE K KÉMI AI NEVÉNEK M EGV ÁL AS ZT ÁS A A természetben előforduló anyagok esetében használhatók a " -ból/-ből nyert illóolaj", illetve a " kivonata" típusú kémiai nevek is ahelyett, hogy a 18. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint az adott illóolaj vagy kivonat összetevőinek kémiai nevét adnák meg. 13

15 A CLP (GHS) szerinti címkézés követelményei 1.5. MENTESSÉ G A CÍ MKÉZÉSI ÉS CSOM AGOL ÁSI KÖVET ELM ÉNY EK ALÓL MENTESÍ TÉS A 31. CI KK TELJESÍ TÉSE ALÓ L [(29. CI KK (1) BEKEZDÉS)] Amennyiben a 29. cikk (1) bekezdése alkalmazandó, a 17. cikkben említett címkeelemek feltüntethetők a következő módok egyikének alkalmazásával: a) kihajtható címkén; vagy b) a termékre rögzíthető címkén; vagy c) külső csomagoláson A belső csomagoláson lévő címke minden esetben tartalmazza a veszélyt jelző piktogramokat, a 18. cikkben említett termékazonosítót, valamint az anyag vagy keverék szállítójának nevét és telefonszámát MENTESÍ TÉS A 17. CI KK TELJESÍ TÉSE ALÓ L [(29. CI KK (2) BEKEZDÉS)] A 125 ml űrtartalmat meg nem haladó csomagok címkézése Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, ha: a) a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és b) az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva: kategóriájú oxidáló gázok; 2. Nyomás alatt lévő gázok; vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes folyadékok; vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes szilárd anyagok; 5. C F típusú, önreaktív anyagok vagy keverékek; kategóriájú önmelegedő anyagok vagy keverékek; 7. Olyan anyagok vagy keverékek, amely vízzel érintkezve 1., 2. vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes gázokat bocsátanak ki; vagy 3. kategóriájú oxidáló folyadékok; vagy 3. kategóriájú oxidáló szilárd anyagok; 10. C F típusú szerves peroxidok; kategóriájú akut toxicitású, ha az anyagokat vagy keverékeket nem lakossági felhasználásra szánják; kategóriájú bőrirritáló; kategóriájú szemirritáló; és 3. kategóriájú célszervi toxicitás egyszeri expozíció, ha az anyagot vagy keveréket nem lakossági felhasználásra szánják; kategóriájú célszervi toxicitás ismétlődő expozíció, ha az anyagot vagy keveréket nem lakossági felhasználásra szánják; 16. Veszélyes a vízi környezetre akut, 1. kategória; 17. Veszélyes a vízi környezetre krónikus, 1. vagy 2. kategória. A kis csomagolású aeroszolok tűzveszélyességének címkén való feltüntetése alóli, a 75/324/EGK irányelvben megállapított mentességet az aeroszoladagolókra alkalmazni kell Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó, óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, amennyiben: a) a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és b) az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva: kategóriájú tűzveszélyes gázok; 2. Reprodukciós toxicitás: a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő káros hatások; 3. Veszélyes a vízi környezetre krónikus, 3. vagy 4. kategória. 14

16 AEROSZOLOK CÍMKÉZÉSE Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó piktogramok, figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, amennyiben: a) a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és b) az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, vagy ezek közül többe van besorolva: 1. Fémekre korrozív hatású EGYS Z E R H A S Z N Á L A T O S, F E L O L D Ó D Ó C S O M A G O L Á S C Í M K É Z É S E A 17. cikkben előírt, a címkén feltüntetendő elemek elhagyhatók az egyszer használatos, feloldódó csomagolásról, amennyiben: a) A feloldódó csomagolás tartalma egyenként nem haladja meg a 25 ml-t; b) A feloldódó csomagolás tartalma kizárólag az pont b) alpontjában felsorolt veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva; és c) A feloldódó csomagolás olyan külső csomagolásban van, amely teljes mértékben megfelel a 17. cikk előírásainak Az szakasz nem vonatkozik a 91/414/EGK, illetve a 98/8/EK irányelv hatálya alá tartozó anyagokra vagy keverékekre. AEROSZOLOK CÍMKÉZÉSE 1/2010. (I. 8.) NFGM RENDELET AZ AEROSZOL TERMÉKEK ÉS AEROSZOL CSOMAGOLÁSOK FORGALMAZÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL 4. (1) Az aeroszol terméken jól láthatóan, egyértelműen és maradandóan fel kell tüntetni a következő adatokat: a) a töltet gyártási tételét azonosító kódot; b) nettó tartalom mennyiségét tömegben és térfogatban megadva; c) a termék tartalmától függetlenül az A készülékben túlnyomás uralkodik. Felnyitni, ütögetni, felszúrni, 50 C feletti hőmérsékletnek, napfénynek, sugárzó hő hatásának kitenni, vagy tűzbe dobni még üres állapotban is tilos! feliratot; valamint d) a gyártó nevét, címét vagy védjegyét. (2) Ha az aeroszol termék tűzveszélyes tartalmú, a tűzveszélyességet jelző szimbólum mellett olvashatóan és maradandóan fel kell tüntetni a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott R és S mondatokon túl a tűzveszélyes komponenseket (töltet, keverék, hajtógáz) is 3. (3) Ha az aeroszol termék a 3. melléklet 2 4. pontjaiban meghatározott kritériumok szerint a tűzveszélyes vagy a fokozottan tűzveszélyes besorolást kapta, az aeroszol terméken fel kell tüntetni a következő figyelmeztető feliratokat: a) az S2 (Gyermekek kezébe nem kerülhet) és az S16 (Gyújtóforrástól távol tartandó Tilos a dohányzás) biztonsági feliratokat; b) a Tilos nyílt lángba vagy izzó anyagra permetezni feliratot; c) a láng szimbólumot; és 3 Eltérő szabályozás az 98/8/EK irányelvtől. Nem található meg a környező országok szabályozásaiban sem. 15

17 BIOCID TERMÉKEK CÍMKÉZÉSE d) a tűzveszélyes vagy fokozottan tűzveszélyes feliratot az aeroszol termék besorolásától függően. (4) Az aeroszol termék töltetétől függetlenül fel kell hívni a figyelmet a termék használatához kapcsolódó sajátos veszélyekkel összefüggő működtetési óvintézkedések szükségességére. Az óvintézkedések szükségességét az aeroszol csomagoláson, továbbá, ha a termékhez használati és kezelési útmutatót csatolnak, abban is, jelezni kell. (5) Ha az (1) (4) bekezdésben meghatározott valamennyi adat nem fér el az aeroszol terméken, legfeljebb 150 ml névleges térfogatú aeroszol termékek esetében megengedett ezen adatok a csomagoláshoz elválaszthatatlanul rögzített címkén történő feltüntetése. (6) Ha az aeroszol termék megfelel a 4. mellékletben szereplő térfogat értéksoroknak, a nettó tartalom mennyiségét tömegben nem kötelező feltüntetni. 5. Ha az aeroszol termék tűzveszélyes összetevőket tartalmaz a rendelet értelmében, de a rendeletben meghatározott kritériumok szerint nem minősül tűzveszélyesnek vagy fokozottan tűzveszélyesnek, az aeroszol termékben lévő tűzveszélyes anyag mennyiségét az alábbi szövegezéssel olvasható és eltávolíthatatlan formában fel kell tüntetni a termék címkéjén (azzal, hogy az x helyett a tűzveszélyes összetevők arányát kell szerepeltetni): A töltet tömegének x%-a tűzveszélyes. 6. (1) Az aeroszol terméken fel kell tüntetni a 3 (fordított epszilon) jelet, amely tanúsítja, hogy az aeroszol termék megfelel a rendelet előírásainak. (2) Az aeroszol termék e rendelet előírásainak való megfelelőségét a vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokkal kell igazolni. BIOCID TERMÉKEK CÍMKÉZÉSE 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KVVM EGYÜTTES RENDELET A BIOCID TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ÉS FORGALOMBA HOZATALÁNAK FELTÉTELEIRŐL 20 (3) A biocid terméket a Kbtv. és a Vhr. rendelkezéseinek megfelelően kell feliratozni, illetve címkével ellátni. A feliratok nem lehetnek félrevezetőek, nem túlozhatják el a termék hatását, és nem tartalmazhatják a,,kis kockázattal járó biocid termék'', a,,nem mérgező'', az,,ártalmatlan'', valamint a tartalmukban ezekkel megegyező vagy hasonló következtetés levonására alkalmas más jelzéseket. Ezen túlmenően a címkének a b) pont tekintetében az e rendelet szerint engedélyezett, illetve regisztrált biocid termék esetében egyértelműen, magyar nyelven, jól olvashatóan és eltávolíthatatlan módon tartalmaznia kell: a) valamennyi hatóanyag azonosítását és mérhető egységekben kifejezett koncentrációját, b) az OTH által a biocid terméknek adott engedélyezési vagy regisztrációs számot, c) a készítmény típusát (folyékony koncentrátum, granulátum, por, szilárd anyag), d) azokat az alkalmazásokat, amelyekre a biocid terméket engedélyezték, illetve regisztrálták (pl. faanyagvédelem, fertőtlenítés, felületvédő biocid, nyálkásodásgátlás), vagy az e rendelet szerinti engedély kiadásáig, illetve regisztráció elvégzéséig jogszerűen forgalmazható biocid termék esetén amelyekre forgalomba hozták, e) a használati utasítást és mérhető egységekben kifejezett adagolási arányt engedélyezett, illetve regisztrált biocid termék esetén az engedélyben, regisztrációban szereplő minden egyes felhasználáshoz, 16

18 NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK f) a valószínűsíthető közvetett vagy közvetlen káros mellékhatások jellegét és az elsősegélynyújtási rendelkezést, g) ha tájékoztatót mellékelnek, akkor a,,használat előtt olvassa el a mellékelt használati utasítást!'' feliratot, h) a biocid termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírásokat, beleértve amennyiben indokolt a csomagolás újrafelhasználásának tilalmát, i) a gyártási tétel számát vagy jelzését, és a szokásos tárolási körülményekre vonatkozó lejárat idejét, j) a biocid hatás kifejtéséhez szükséges időt, a biocid termék ismételt alkalmazásai között vagy az alkalmazás és a kezelt termék következő használata között betartandó várakozási időt, illetve azt az időt, amelyet követően ember (egyéni védőeszköz nélkül), illetőleg állat beléphet arra területre, ahol a biocid terméket alkalmazták, k) a szennyezés-mentesítés módjait és eszközeit, a kezelt terület szellőztetéséhez szükséges időtartamot, az alkalmazott berendezés megfelelő tisztításának részleteit, a felhasználás, tárolás, szállítás alatti óvintézkedéseket (pl. egyéni védőeszközök, tűzvédelmi intézkedések, bútorzat letakarása, étel és takarmány eltávolítása, állatok expozíciójának megelőzésére vonatkozó intézkedések), l) a felhasználói kört, amelyre a biocid termék használatát korlátozták, m) információt minden meghatározott környezeti veszélyről, különösen a nemcélszervezetek védelmét és a víz szennyeződését érintően, n) mikrobiológiai biocid termékek esetében a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségvédelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szerinti feliratozási követelményeket. (4) Ha valamely biocid termék forgalomba hozatalát az OTH e rendelet alapján, mint rovarölő, atkaölő, rágcsálóirtó, madárirtó vagy csigaölő terméket engedélyezte, de valamely tagállami külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint egyéb veszélyes készítményként kell őket osztályozni, csomagolni és feliratozni, az OTH az ilyen termék esetében megengedi a csomagolásnál és a feliratozásnál (címkézésnél) az eltérő rendelkezések következtében esetlegesen szükséges változtatásokat, amennyiben azok nem ellentétesek az e rendeletnek megfelelően kiadott engedély, illetve regisztráció feltételeivel. A megengedett változtatásokat az engedély, illetőleg a regisztrációs okirat tartalmazza. (5) Az engedély, a regisztráció vagy azok elismerése iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell a csomagolás, a felirat (címke) és a tájékoztatók mintáját vagy tervezetét. (6) A biocid termékeken a feliratozás (címkézés), illetőleg a termékekhez csatolt tájékoztatás (használati utasítás) magyar nyelvű. NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK 89/2004. (V. 15.) FVM RENDELET A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK FORGALOMBA HOZATALÁN AK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSÉRŐL, VALAMINT A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK CSOMAGOLÁSÁRÓL, JELÖLÉSÉRŐL, TÁROLÁSÁRÓL ÉS SZÁLLÍTÁSÁRÓL 30. (1) A növényvédő szer csomagolóeszköz (a továbbiakban: csomagolóeszköz) külső megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, 17

19 NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK háztartási vegyi anyag) a növényvédő szert ne lehessen összetéveszteni. A csomagolóeszköz termékcímkéjén (a továbbiakban: címkéjén) fel kell tüntetni Gyermekek elől el kell zárni feliratot, amennyiben az engedélyokirat erre vonatkozó S- mondatot nem tartalmaz, illetve meg kell felelnie az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének 4. részében foglalt előírásnak. Címkének minősül a növényvédő szer valamennyi csomagolóeszközére, vagy külső és belső csomagolóanyagára letörölhetetlen módon rányomtatott, vagy grafikus úton előállított, illetve az (5) bekezdésben szereplő kiszerelések esetén az azt kísérő nyomtatott vagy szemléltető anyag is. A címke részének kell tekinteni a levehető vagy elkülöníthető tájékoztatót (például: részletes használati utasítás, mellékelt útmutató), valamint minden további külső és belső csomagolás feliratozását. Ezeket forgalomba kerülése előtt a készítmény valamennyi kiszerelésére be kell nyújtani nyomtatott (eredeti méretben) és elektronikus formában. (2) A csomagolóeszközök formáját, térfogatát, illetve bizonyos anyagok növényvédő szer csomagolóeszköz gyártásra történő felhasználását a növényvédő szer engedélyező hatóság korlátozhatja, illetve megtilthatja. (3) A címkén a jóváhagyott címketervben szereplő adatokat, de - a 13. számú melléklet 4., 18. és 20. pontja kivételével - legalább az engedélyokiratban szereplő előírásokat, a gyártó által adott gyártási számot vagy annak azonosítására utaló jelzést, a csomag nettó tartalmát, valamint a gyártás idejét, illetve a használati utasításra vonatkozó utalást kell feltüntetni. A hatóanyag(ok) és egyéb összetevők azon elnevezését kell feltüntetni, amelyek az 1. számú mellékletben szerepelnek, vagy ha ott nem találhatóak, akkor az ISO közhasználatú nevet. Ha ez utóbbi nem áll rendelkezésre, akkor az IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry) szabályok szerinti kémiai megnevezést kell alkalmazni. Tilos a címkén bármilyen növényvédőszer-maradék határértéket feltüntetni. Kombi csomag esetén valamennyi, a csomagolásban lévő növényvédő szer gyártási idejét vagy a legrégebbi gyártási időt kell feltüntetni a külső csomagolási egységen. A címkefelirat elkészítésénél a Gyűjtemény címkézésről szóló fejezete szerinti követelményeknek kell eleget tenni. A címkén fel kell tüntetni annak a személynek a nevét és címét, aki a forgalmazott növényvédő szer végső csomagolásáért és címkézéséért, vagy végső címkézéséért felelős, amennyiben nem azonos az engedélyessel. (4) Veszélyjeleket és jelképeket, valamint az R- és S-mondatokat abban az esetben is fel kell tüntetni a termék csomagolásán és címkéjén, a külön jogszabály előírásai szerinti kötelezően elkészített biztonsági adatlap alapján, ha azokat az engedélyokirat még nem tartalmazza. A címke, valamint a biztonsági adatlap tartalmának megfelelőségéért a forgalomba hozatalért felelős gyártó vagy importőr a felelős. (5) A kis egységbe kiszerelten forgalomba kerülő növényvédő szerek csomagolóeszközén fel kell tüntetni a készítmény nevét, hatóanyagát, előállítóját, a növényvédő szer rendeltetését, veszély feliratot vagy a veszély jelképét, a gyártási időt. A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú címkét a gyűjtőcsomagoláson kell megjelentetni, illetve valamennyi kiszerelési egységhez ezzel azonos tartalmú külön használati utasítást kell mellékelni. Ebben az esetben a címkén a következő feliratot kell feltüntetni: Használat előtt olvassa el a mellékelt tájékoztatót! A használati utasítást a címke részének kell tekinteni, és ennek biztosításáról a kiszerelő és a forgalmazó köteles gondoskodni. (6) Folyékony növényvédő szer külső csomagoló eszközén nyíllal meg kell jelölni a szállítás és a raktározás módját. (7) A lakossági felhasználásra kerülő, illetve arra felkínált nagyon mérgező, mérgező és maró anyagnak (toxikus anyag) besorolt növényvédő szer csomagolóeszközét a Kbtv. szerinti gyermekbiztos zárással kell ellátni. 18

20 MŰTRÁGYÁK CÍMKÉZÉSE (8) Magyarországi forgalomba hozatalra szánt idegen nyelvű felirattal behozott készítményt magyar nyelvű címkével át kell címkézni. Többnyelvű címke alkalmazása esetén el kell különülnie egymástól a különböző nyelvű címkefeliratoknak, melyek együttes szerepeltetése nem mehet az olvashatóság és az áttekinthetőség rovására. (9) Csak a jóváhagyott, magyar nyelvű címkeszöveggel megegyező tartalmú termékcímkével lehet átcímkézni a terméket úgy, hogy növényvédő szer végső csomagolásáért, illetve címkézéséért, illetve végső címkézéséért felelős azt előzetesen 15 nappal korábban bejelenti, és a felhasználni kívánt címke egy példányát méretazonos formában mellékeli. 31. (3) Az átcsomagolt növényvédő szer csomagolóeszközén fel kell tüntetni a növényvédő szer nevét, engedélyokiratának számát, hatóanyagát, veszélyességi osztályba sorolását, forgalmi kategóriáját, az átcsomagolás időpontját, a felhasználhatósági időt, az átcsomagolást végző nevét. Az átcsomagolt növényvédő szer forgalmazása esetén a ban foglaltakat kell alkalmazni. (4) Az átcsomagolt, valamint a kis egységbe kiszerelt növényvédő szer felhasználhatósági ideje az átcsomagolás, illetve a kiszerelés következtében nem térhet el a növényvédő szer eredeti felhasználhatósági idejétől. (5) Amennyiben a csomagolóeszközön lévő címkén kevés hely áll rendelkezésre, akkor az előírt adatokat részletes használati utasításban kell minden kiszerelési egységhez mellékelni. (6) A címkén az előírtakon kívül csak olyan további adatok, információk tüntethetők fel, amelyek nem ellentétesek az engedélyokirat előírásaival. A címkén nem kötelező az összes engedélyezett kultúrát feltüntetni, amennyiben az engedélyező hatóság az engedélyokiratban, illetve korábban engedélyezett készítmények esetén külön határozatában erre előzetesen engedélyt adott. (7) A címkén nem tüntethető fel nem veszélyes, nem toxikus, illetve ezekhez hasonló besorolások, vagy amely az érintett növényvédő szer veszélyeinek alulértékelését eredményezheti. A címkén feltüntethető arra való utalás, hogy a növényvédő szer használható méhek vagy más nem célzott élő szervezetek tevékenysége idején, vagy a kultúrnövények, illetve gyomnövények virágzásának idején, amennyiben az engedély kifejezetten a méhek vagy más meghatározott élő szervezetek tevékeny időszakára szól, és azok számára a lehető legkisebb veszélyforrást jelenti. (8) A növényvédő szerek csomagolására és jelölésére (címkézésére) a Tv.-ben és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Kbtv., illetve a végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek az irányadók. (9) Amennyiben az engedélyező hatóság az ember egészségének, a környezet védelmének érdekében további mondatok címkén való feltüntetését tartja indokoltnak, arról a Szerződő Államokat tájékoztatni kell, illetve a Bizottság állásfoglalását kell kérnie. (10) A címkézésre vonatkozó gyakorlati előírásokat a Gyűjtemény részét képező Címkézési útmutató tartalmazza. 19