CSR PROFIL október

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSR PROFIL 2009. október"

Átírás

1 1

2 a Kreatív CSR tevékenységeket bemutató kiadványa október IMPRESSZUM CSR Profil a Kreatív CSR tevékenységeket bemutató kiadványa Esszék a hazai cégek társadalmi szerepvállalásáról Kiadja a Professional Publishing Hungary Kft. Kreatív Csoport Felelős kiadó Fabian Müller Divízióigazgató Vándor Ágnes Projektmenedzser Jávor Kata Tartalomfejlesztési vezető Szigeti Péter Grafika, layout Körömi Csenge Nyomdai előállítás Blackprint Nyomdaipari Kft. Felelős vezető Fekete Attila Megjelent október

3 6 BEVEZETŐ 8 18 KUTATÁS 8 A társadalmi felelősségvállalás szerepe és szintje a hazai vállalkozások körében ESSZÉK A HAZAI CÉGEK TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSÁRÓL 20 BAT Átláthatóan és felelősen a mindennapokban is a British American Tobacco Hungary fenntarthatósági programja 22 Hill&Knowlton Hogyan mérhető a vállalati felelősségvállalás? 24 Holcím Tudatos felelősségvállalás 26 Magyar Telekom Gyerekek adnak ARC-ot a fenntartható jövőnek 28 OTP Bizalom és felelősség 30 Pannon Felelősség és környezettudatosság A Pannon új irodaháza 32 Pfizer Példamutatás válság idején 34 Richter Gedeon Felelősséggel 36 RTG 5 jó tanács a társadalmi felelősségvállalás elmélyítésére 38 Sláger Angyal Ártatlanok, tiszták, jók és minden segítséget megérdemelnek. társadalmi szerepben a Sláger Rádió 40 INDEX

4 Bevezető Szeretem-nem szeretem multi Dr. Tóth Gergely KÖVET, főtitkár A Monsanto szerint a világ címmel a napokban mutatják be Marie-Monique Robin dokumentumfilmjét. Eszerint: A Monsanto káros és mérgező termékei miatt (PCB-k, erős gyomirtó szerek, növekedési marha hormon) az ipartörténet egyik legtöbb vitát kiváltó cége es alapítása óta perek sorát indították ellene, a vállalat viszont, ma úgy mutatja be magát, mint az»élővilág«szakértőjét, mint a fenntartható fejlődés értékeinek bajnokát. Azt állítja, hogy a génmódosított vetőmagok elterjesztésével kitágítja az egész emberiség hasznára a természet, az ökoszisztéma működési korlátait. A fenti vélekedés szerint egy igazság van, miszerint a Monsanto alapvetően rossz, jónak látszó viselkedése csak takargatás, képmutatás. Jelen kiadvány tömérdek vállalati fenntarthatósági jelentéssel és esettanulmánnyal egyetemben merőben más képet fest elénk: a modern nagyvállalatét, amely már nemcsak hihetetlenül fejlett termékeket ad kiváló áron és minőségben, hanem környezettudatos, érintettorientált, segíti a sanyarú sorsúakat. Ez a merőben más kép is csak egy igazságot tálal, eszerint minden rendben van, sőt egyre nagyobb rendben. Én a nagyvállalatokat nem gondolom angyalálarcot viselő ördögnek, de ördöggé mázolt angyalnak sem. Inkább a kapuk római mitológiából ismert védőszelleméhez, Janushoz hasonlítanám őket. Janusnak két arca volt, amit esetünkre így fordíthatunk: létezik egy minket mindennel ellátó, sőt fogyasztási lehetőségeinket kibővítő mosolygó arc, de emellé felnőtt egy kapzsi, romboló arc is, amelyik akarvaakaratlanul nagy szerepet játszik abban, hogy a Földről eltűnnek a fajok, s egyes tudósok szerint talán az emberiség nagy része is. Az CSR címen futó programok túlnyomó többsége szép, jó, őszinte. Mégis közvetlen hatásán kívül legnagyobb előnye, hogy segít tovább lépni. Segít, hogy mélyebbre evezzünk, és a filantróp tevékenységek korlátainak felismerése után elkezdjünk dolgozni egy helyi forrásokon alapuló gazdaság, azaz a lokalizáció feladatán. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a fejlett országokban harmadannyi terméknek, de legfőképp szállításnak van hely, mint jelenleg. A munkahelyek célja az emberhez méltó munka, nem a termelékenység további fokozása. Paradox módon pont ettől az önmérséklettől jut több, és nem kevesebb a szegényeknek. A vállalatok mint hihetetlenül hatékony és innovatív szervezetek és tegyük hozzá: korunk uralkodó intézményei képesek ebbe az irányba munkálkodni. Ez lenne a mély CSR. Erich Frommra utalva mind céges alkalmazottként, mind fogyasztóként képessé kell válnunk arra, hogy újra elsősorban létezzünk, és csak másodsorban birtokoljunk! Ehhez forgassák haszonnal e kiadványt! 6

5 Bíró Péter GKI Gazdaságkutató Zrt., kutatásvezető (projektvezető) Mattusich Márton GKI Gazdaságkutató Zrt., kutatási asszisztens Napjaink gyakran emlegetett kifejezése a vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, a továbbiakban CSR), amelyet egyre több vállalati szakember ismer el a vállalat tevékenységét átható, azt integráló és stratégiai szerepet betöltő vállalatvezetési elvként. Annak ellenére, hogy a CSR tartalma nem új keletű (hiszen a szociális gondoskodás, a munkavállalókért való felelősségvállalás már a 20. század elején megalakult vállalatoknál is felbukkant), a felelősségi elv tulajdonképpeni lényegét és annak gazdaságra, társadalomra és környezetre gyakorolt hatását megragadó filozófia gyakorlatba való átültetése csupán az elmúlt évtizedben vált globálisan elterjedtté. Hazánkban elsősorban a nagy multinacionális cégek legjobb gyakorlatai és a szocialista rendszer gondoskodó államfunkciójának hagyományai szolgáltatták az alapot a meglévő CSR-struktúrák kiépüléséhez. Kérdéses azonban, hogy mennyiben lehetünk elégedettek az ezen a téren elért eredményekkel, figyelembe véve a nyugati világban jelenleg is zajló folyamatokat. Más területekhez hasonlóan itt is jogosan merül fel a kérdés: helyesen csináljuk, amit csinálunk? Lehetne még jobban? Esetleg kevesebb költséggel? Nyilvánvaló, hogy a hatékony megoldás vállalatfüggő, és a különböző megoldások csak A társadalmi felelősségvállalás szerepe és szintje a hazai vállalkozások körében A vállalati társadalmi felelősségvállalás egyre inkább elkerülhetetlenné válik minden cég számára. De vajon ki mit ért pontosan a CSR fogalma alatt, mire és mennyit költenek a cégek társadalmi felelősségvállalás címén? A GKI Gazdaságkutató Zrt. munkatársai átfogó kutatást végeztek a témában, a tanulmány ennek részleteit mutatja be. színesítik a CSR gyakorlati alkalmazását. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásával ennek megfelelően nem egyetlen és kizárólagos utat akart meghatározni, sokkal inkább a különböző gyakorlatokat széleskörűen bemutató, benchmarkjellegű kutatás elkészítését tűzte ki céljául. A hazai vállalati sokszínűséget figyelembe véve a kutatás során 1500, a magyar vállalati szektort méret és ágazat szerint reprezentáló, legalább húsz főt foglalkoztató vállalat körében készítettünk kérdőíves felmérést, 45 nagyvállalat esetében pedig mélyinterjúkat végeztünk. Igyekeztünk megkeresni azokat a pontokat, amelyek alapján megítélhető a magyar CSR piac helyzete, fejlettsége és a fő fejlődési vonalak. Ennek alapján az alábbi témakörökben érdeklődtünk a megkérdezettektől: ismerik, illetve elismerik Magyarországon a CSR-t? az egyes vállalatok mit tekintenek társadalmi felelősségvállalásnak? mi motiválja a hazai vállalatokat, hogy társadalmi felelősséget vállaljanak? szükséges a társadalmi felelősségvállalás kommunikációja? hogyan befolyásolja a kiadásokat a CSR? mennyire épül be a gyakorlati működésbe a felelős vállalati magatartás? 9 Az eredmények azt mutatják, hogy a CSR fogalmának szakmai tartalmát vagy annak egyes elemeit a vállalkozások egy része még ha nem is tudatosan, de célul tűzi ki, alkalmazza, érvényesíti a stratégiában, az üzletmenetben. Ez teljesen összhangban van azzal, miszerint a vállalatok elemi érdeke, hogy tekintettel legyenek tevékenységük során az üzletfeleikre, a beszállítóikra, az alkalmazottaikra, a részvényeseikre és a környezetre is kifejtett hatásukra. Maga a CSR fogalma még meglehetősen új keletű a hazai vállalkozások körében, így a válaszokból arra lehet következtetni, hogy ha magát a fogalmat (mint vállalati társadalmi felelősségvállalás) nem is, de annak tartalmát (az értéket) ismerik, a hozzá kapcsolható célokat gyakorta követik. Megfigyelhető volt továbbá, hogy társadalmi felelősségvállalás alatt leginkább az alaptevékenységükkel öszszefüggő, erkölcsi szempontból is helyeselhető cselekedeteket értik. A motivációs struktúra vizsgálata rámutatott, hogy a sokat emlegetett marketingstratégiai megfontolások háttérbe szorulnak olyan stratégiai és gazdálkodási célok mellett, mint a munkaerő-megtartás és az adóalap csökkentése. A működésbe való integráltság mértékéről közvetlen, illetve közvetett módon is érdeklődtünk. A direkt rákérdezés esetében a cégek képviselői összességében úgy vélekedtek, hogy saját gyakorlatuk jobb az átlagosnál, bár kétségtelenül van még hova fejlődni. A közvetett elemzés során az objektivitása kapcsán tagadhatatlan fontosságú CSR-célokra történő ráfordítások (költések) mérete és irányultsága, illetve a motivációk alapján képeztünk klasztereket, mely rávilágított arra, hogy egyelőre még igen kevés valóban felelős vállalat akad Magyarországon. Fogalomértelmezés A társadalmi felelősségvállalás Magyarországon szorosan összefonódik a vállalatok alaptevékenységével. A megkérdezettek alig több mint egyötödénél tapasztalható kiegyensúlyozott felelősségvállalási tevékenység: a környezetvédelmi intézkedések sokszor háttérbe szorítják az egyéb társadalmi felelősségvállalást, és ez utóbbiakat HR-funkciónak elkönyvelve nem is törődnek vele igazán. A profit érdekében tett erőfeszítések közben sok vezető eleve nem tudja értelmezni a vállalati felelősségvállalás fogalmát, hiszen csak a rááldozott forintokat, és a (gyors) megtérülés hiányát látják. Figyelmen kívül hagyják azonban azt, hogy a felmerült költségek egy konkrét célt szolgálnak: nevezetesen, hogy a vevők (fogyasztók) azonosulni tudjanak a vállalat értékeivel, higygyenek a társadalmi partner szerepkörébe emelkedett cégnek, és ezáltal nemcsak jó hírnevük, hanem a megnövekedett kereslet (illetve a hatékonyabb technológia) által jelentkező gazdasági előnyöket is élvezzék. A társadalmi felelősségvállalás lényege tehát úgy fogalmazható meg, mint egy olyan, vállalatok által kezdeményezett kölcsönös viszony, amely win-win szituációhoz vezet(het), hiszen gazdasági, társadalmi és környezeti előnyökkel egyaránt jár. Érdekes a vállalati felelősségvállalás egyik dimenziójának, a gazdasági felelősségvállalásnak az értelmezése. Az egyik megkérdezett pénzintézet úgy vélekedett, hogy egy vállalat a legnagyobb társadalmi hasznot nem mással, mint a tisztességes adófizetéssel és bérezéssel szolgáltathatja. Mint a kijelentés is mutatja, Magyarországon messze nem egységes a vállalati felelősségvállalás értelmezése: egyesek a vállalat törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését is a CSR részének tekintik, míg mások értelmezésünk szerint helyesen az előírásokon túlmenő felelősségvállalást értik a fogalom alatt. Ismertség és célok KUTATÁS A kutatás eredményei azt igazolták, hogy minél több alkalmazottja van egy vállalatnak, az alkalmazottak körében annál nagyobb a CSR ismertsége. Ezt a célt a nagyvállalatok 85 szá- 8

6 11 KUTATÁS zaléka tekinti fontosnak, de a kisebb méretű vállalkozások vezetői is közel 50 százalékos arányban. Ágazati szempontból a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatás emelhető ki, ahol az átlagnál jobban ismerik a CSR fogalmát fő felett fő fő fő 1. ÁBRA A CSR ismertsége létszám függvényében 46,7 56,5 64,7 88,2 A CSR ismertsége ágazati bontásban (N=1523) 69,7 54,8 54,5 52,9 51,8 48,1 45,7 36,9 V K Sz P M B O K Forrás: GKI V = vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás K = kereskedelem, járműjavítás Sz = szállítás, raktározás, posta, távközlés P = pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás M = mezőgazdaság és halászat B = bányászat, ipar O = oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások É = építőipar 2. ÁBRA Forrás: GKI A hazai vállalatok elsősorban a belső CSRcélokat preferálják, mivel ezek közvetlenül és nagyobb hatással vannak a cég teljesítményére, hosszú távú eredményességére, mint a vállalaton kívülre irányuló kezdeményezések. Az első három legfontosabb CSR-cél a vállalat imázsának javítása, az alkalmazottak egészségmegőrzése és javítása, valamint a környezetbarát megoldások alkalmazása (ez utóbbi az esetek többségében egyben előírás vagy költségmegtakarítással járó hatékonyságjavítás is). A külső (társadalmi) célok közül a környezetvédelem és az oktatás támogatása áll az első helyen. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez mennyiben csak morális elkötelezettség (tényleges cselekvés nélkül), illetve mennyiben a társadalmi elvárásoknak való megfelelési kényszer a vezetők részéről. A válaszok súlyozott átlagai alapján (a 3. ábrán látható) fontossági sorrend állítható fel a lehetséges CSR-célok között (a belső célok vastagon kiemeltek) Ezek a célok a társadalmi felelősségvállalás kapcsán csak akkor válhatnak vállalati és szűkebb/tágabb társadalmi értékké, amennyiben azok eléréséhez feladatokat rendelnek, és azokat végre is hajtják. A vállalkozások 8 százaléka, körülbelül minden tizenkettedik vállalkozás számára a CSR nem tartozik a cég által vállalt elvek, képviselt célok közé, vagyis ha a vállalati stratégiában meg is jelenik néhány (például a vállalatról alkotott kép pozitív befolyásolása, környezetbarát megoldások alkalmazása) a CSR fogalmi körébe rendelhető célok közül, ez nem szándékos, inkább a CSR tág értelmezéséből adódik. A vállalkozások több mint harmada érdeklődik a CSR iránt, valamilyen szinten figyelembe is veszi a vállalkozás üzletmenetének alakításában, a stratégia alkotása során, de pénzösszeget nem rendel hozzá. Valójában ezek a cégek inkább az első kategóriában lévő vállalkozásokhoz állnak közelebb, amit az is megerősít, hogy a legelsőként feltett Hallott már a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról (CSR)? kérdésre mindössze 43 százalékuk válaszolt igennel. A megkérdezett vállalatok nagyobb fele, 54 százaléka ugyanakkor kiadást is rendel az előzőekben részletezett CSR-célok eléréséhez. 3. ÁBRA Motivációk 54 A legfontosabb hazai CSR-célok (N=1523) A CSR-célokkal összhangban a motivációk között is elsősorban a belső vállalati érdek a fő mozgatórugó, ideértve a pénzügyi és a versenyelőnyt is. A külső elvárásoknak való megfelelés, legyen az az anyavállalattól kiinduló, vagy más gazdasági szereplőktől származó, a fontossági sorrend végén szerepel. Ezekben a kérdésben azonban nagyon eltérő a kis- és nagyvállalatok, illetve a hazai és külföldi kötődésű cégek véleménye. Az adóalap-csökkentés lehetőségében markáns a kis- és középvállalatok (250 főnél kevesebbet foglalkoztatók) érdekeltsége, miközben az igazán nagy cégek számára szinte sértő ez a megfontolás. Ebben szerepe lehet annak, hogy az elmúlt években több szabályozás is hátrányosan érintette a pénz- és természetbeni adományozást, ami által a vállalatoknak vissza kellett fogniuk külső mecenatúra- és szponzorációs tevékenységüket A vállalatról alkotott kép pozitív befolyásolása 2 Az alkalmazottak egészségi állapotának jav./megőrzése 3 Környezetbarát megoldások alkalmazása 4 A vállalaton belüli esélyegyenlőség megteremtése 5 Az alkalmazottak számára jóléti juttatások biztosítása 6 A vállalati átláthatóság biztosítása 7 Az alkalmazottak képzése 8 A környezetvédelem aktív támogatása 9 Az oktatási intézmények támogatása Tehetséggondozás (pl. gyakornoki programok) 11 Az esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás 12 A magyar egészségügyi helyzet javítása 13 Adakozás a rászorulóknak/hátrányos helyzetűeknek 14 Tehetséggondozás (pl. ösztöndíjak, alapítványok tám.) 15 A kultúra támogatása 16 A kormányzati kapcsolatok javítása 17 A magyar tömegsport támogatása Forrás: GKI Azoknál a vállalatoknál, melyeknél a társadalmi felelősségvállalás a vállalati kultúra részévé vált, a belső érintettek (tulajdonosok, menedzserek és munkavállalók) megkövetelik a CSR elveinek megfelelő működést. A társadalmilag felelős működést komolyan vevő cégek dolgozói elégedettségi teszteken keresztül vonják be az alkalmazottaikat a vállalat CSRfolyamatainak alakításába. A vállalati felelősségvállalás iránti elköteleződésben igen hangsúlyos az anyavállalat, illetve egyes multinacionális cégek gyakorlata: a megkérdezettek negyven százaléka külföldi (főleg nyugat-európai) minták alapján alakította ki CSR-stratégiáját. A nemzetközi piacokon tevékenykedő vállalatoknak meggyőződésük, hogy a felelős vállalati viselkedésnek hosszú távon profitmaximalizáló hatása van: az egyelőre árérzékeny vásárlók fokozatosan figyelembe fogják venni a vállalat társadalomért és környezetért tett erőfeszítéseit, és ezt a 10

7 13 KUTATÁS Mi motiválja vállalatát a felelős működésben? (N=826) 4. ÁBRA 38 fluktuáció csökkentése 34 adóalap csökkentése 13 versenyelőny/versenyben maradás vállalat termékeinek tudatos vásárlásával fogják díjazni. A legnagyobb cégek véleménye szerint tehát a CSR gyakorlása manapság már nem biztosít kiugró versenyelőnyt, sokkal inkább a versenyben maradás feltételévé vált. Érzékelhető egy olyan folyamat, hogy a kezdetben kialakult, különböző országok sajátosságainak megfelelő módszerek és programok megvalósítása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a CSR-stratégia globális összefogása. A CSR esetében sokszor hangoztatott marketingstratégiai megfontolások szinte kizárólag a legnagyobb vállalatok körében jelentenek motivációs tényezőt. Ők bevallottan építenek a társadalmi felelősségvállalás által kapott médiavisszhangra, ám a magyar vállalatok összességében csak járulékos haszonként tekintenek erre a tényezőre. Utóbbi kapcsán viszont több megkérdezett cég is határozott javulást észlel: különösen a fiatalok állnak ki azok mellett a vállalatok mellett, amelyek kapcsolatba hozhatók a CSR-rel. vállalati kultúra része pr-/marketing stratédia része Súlyozott átlag alapján képzett sorrend (ahol a motivációhoz tartozó érték a -100/+100 intervallumon értelmezhető egyenlegérték) erős a külső nyomás Forrás: GKI A kommunikáció és a CSR viszonya A társadalmi felelősségvállalás esetében különösen fontos a kommunikáció, amely a cég szándékától függően egyszerre lehet a vállalat eszköze és célja. A közhiedelem szerint a legtöbb hazai vállalat marketingeszközként tekint a CSR-re, aminek bizonyítéka lehet a sokszor a CSR-tevékenységek megvalósítására fordított erőforrás-befektetést meghaladó mértékű kommunikációs és reklámkampány. A kutatás során ezért kiemelten vizsgáltuk, hogy a különféle vállalkozások mennyire veszik igénybe a külső és belső kommunikációs csatornákat a társadalmi felelősség jegyében végzett tevékenység propagálására. A vállalatokat arra kértük, (5. és 6. ábrák) hogy értékeljék egy 1-től 5-ig terjedő skálán a CSR-tevékenységük kommunikációs csatornákon keresztüli hirdetésének erősségét/gyakoriságát (ahol 1=nem hirdetjük, 2=alig hirdetjük, 3=a nagyobb eseményeket/adományokat hirdetjük, 4=gyakran hirdetjük, 5=minden egyes CSR-tevékenységünket hirdetjük). A válaszok azt mutatják, hogy a vállalkozások meglehetősen visszafogottak a CSR-tevékenységük kommunikációját illetően. Ugyan a legtöbben és a legnagyobb arányban a belső CSR-célokra költenek, a belső kommunikációs aktivitás nem sokkal nagyobb a vállalatok körében. A külső kommunikációs csatornák használatával kapcsolatos válaszok szerint a vállalatok közel 78 százaléka egyáltalán nem hirdeti tevékenységét a külvilág felé, és akik hirdetik is, inkább csak egyes eseményekre koncentrálnak. A belső kommunikációs csatornák használatával kapcsolatos válaszok megoszlása hasonló a külső csatornákéhoz, a legfőbb különbség az arányokban rejlik: belső felületeket gyakrabban vesznek igénybe CSRtevékenységük propagálására, leginkább hogy ezzel is növeljék az alkalmazottjaik elkötelezettségét. A külső kommunikációs csatornák igénybevétele a társadalmi felelősség jegyében végzett tevékenység hirdetésére (N=826) 9,4% 8,1% 3,9% 77,5% 1,1% nem hirdetik nagyobb eseményeket hirdetik minden tevékenységet hirdetnek alig hirdetik gyakran hirdetik nem hirdetik nagyobb eseményeket hirdetik minden tevékenységet hirdetnek alig hirdetik gyakran hirdetik 5. ÁBRA Forrás: GKI 6. ÁBRA Forrás: GKI A kommunikációs aktivitást az átlagos CSR-költésekkel összevetve az látható, hogy leginkább nem azok a vállalkozások hirdetik jobban, kommunikálják erősebben, szélesebb körben magukat, amelyek fajlagosan a legtöbbet fordítanak CSR-célokra, hanem inkább a nagy, fős vállalkozások, valamint három kiemelt ágazat (a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, a szállítás és távközlés, valamint a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területének) cégei. A belső kommunikáció fontossága a CSR területén kissé meghaladja a külsőét, és itt a legnagyobb cégek (ezer fő felett, illetve a fő között) többé-kevésbé fontosnak is tartják. Itt is a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás valamint a szállítási és távközlési szektor cégei viszonyulnak pozitívabban a CSR belső kommunikációjához, a többiek inkább szemérmesen hallgatnak róla. Mindez arra utal, hogy a belső CSR-tevékenységeket a vállalkozások vezetői a szokásos vállalati üzletmenet részeként tekintik (dolgozói képzés, javadalmazás stb.), és nem tekintik úgy, hogy ez a vállalat belső imázsjavításának egyik eszköze is lehetne. Jól látható, hogy azoknál a cégeknél, ahol a belső kommunikációnak intézményes formái alakultak A belső kommunikációs csatornák igénybevétele a társadalmi felelősség jegyében végzett tevékenység hirdetésére (N=826) 67,3% ki (elsősorban a nagyméretű cégeknél), ott hangsúlyt fektetnek a CSR belső kommunikációjára is. A CSR vállalati működésbe integráltsága 13% 9,7% 5,1% 4,9% Az egyes gyakorlatok standardizálhatóságának nehézsége ellenére a vállalatok saját CSR-tevékenységüket alapvetően pozitívan értékelik, hiszen a CSR működésbe való integráltságának fokát egy ötfokozatú skálán ahol 1=nem épül be, 5=teljes mértékben beépül átlagosan a közepesnél kissé jobbra (3,45) minősítették. (7. ábra) Az ezer fő feletti létszámmal rendelkező vállalkozások körében kissé magasabb az átlagos integráltsági fok. Az ágazati hovatartozás szintén meghatározó tényező a válaszadás során, amelyek közül kiemelkedik a kereskedelem, a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás, valamint a szállítási, raktározási, postai és távközlési ágazat. Ehhez a kérdéshez kapcsolódóan összességében tíz vállalkozásból körülbelül kilenc nem rendelkezik kidolgozott stratégiával a társadalmi felelősségvállalás további integrálására vonatkozóan. 12

8 15 KUTATÁS Mennyire épül be a CSR-szemlélet az önök vállalatának működésébe? (N=826) A húsz főnél többet foglalkoztató hazai vállalkozások becsült CSR-költése 2007-ben (százalékos megoszlás) 1000 fő felett 3, Összesen felett felett felett felett fő fő fő 3,7 3,4 3,4 3,0 3,2 3,4 3,5 3,5 3,6 3,6 3,9 É M B P O K V Sz Jelmagyarázat (jobboldali ábra): É = építőipar; M = mezőgazdaság és halászat; B = bányászat, ipar; P = pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; O = oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások; K = kereskedelem, járműjavítás; V = vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, Sz = szállítás, raktározás, posta, távközlés 7. ÁBRA Forrás: GKI Mezőgazdaság és halászat 0,3 1,2 0,7 0,0 2,2 Bányászat, ipar 5,4 19,3 15,9 6,9 47,4 Építőipar 1,0 3,6 3,4 0,0 8,1 Kereskedelem, járműjavítás 7,0 13,3 2,9 1,5 24,7 Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 0,3 0,6 1,0 0,4 2,3 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 1,9 2,1 1,0 2,2 7,2 Pénzügyi tev., ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1,7 2,4 1,1 2,2 7,3 Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások 0,1 0,5 0,1 0,0 0,7 Összesen 17,8 43,0 26,0 13,2 100,0 Megjegyzés: súlyozott értékek; a mintavételi hiba maximum: +/ 3,89% 9. ÁBRA Forrás: GKI CSR-költés A Magyarországon működő vállalkozások több mint fele (54,2 százaléka) kiadást is rendel a vállalati társadalmi felelősségvállalás fogalomkörébe tartozó célok eléréséhez. A GKI becslése szerint a húsz fő feletti hazai vállalkozások évi CSR-költése meghaladta a 330 milliárd forintot. A nemzetgazdasági ágazatok CSR-költése sok esetben jelentősen eltér az ágazat árbevétel szerinti súlyától. Az eltéréseket százalékpontban, az árbevétel szerinti súlyuknál nagyobb költést pozitív előjellel, az annál kisebb arányú költést negatív előjellel jelezve, (8. ábra) az alábbi sorrendet állapíthatjuk meg az egyes ágazatok között. Az átlagot jóval meghaladó CSR-költés jellemzi az ipart, valamint a vendéglátást és a szálláshely-szolgáltatást. Míg azonban az ipari vállalkozások közül a kisebb létszámúak arányukhoz képest kissé többet költenek, az idegenforgalmi ágazatban ennek a fordítottja figyelhető meg. Az fős cégek nemcsak átlagos költésük alapján, de annak abszolút mértéke szerint is a legtöbbet (az összes 43 százalékát) áldozzák CSR-céljaik megvalósítására. A nemzetgazdasági ágazatok súlyozott relatív CSR-költése (N=635) 8 2,9 1,4 0,8 0,2-1,4-5,4 B = bányászat, ipar, É = építőipar, V = vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, Sz = szállítás, raktározás, posta, távközlés, M = mezőgazdaság és halászat, O = oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatás, P = pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, K = kereskedelem, járműjavítás 8. ÁBRA -6,5 B É V Sz M O P K Forrás: GKI A CSR-célok támogatásának százalékos megoszlása ágazati bontásban (N=635) 48% (B) (V) 8% (É) 7% (Sz) 2% 1% (O) 25% 7% vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, kereskedelem, járműjavítás, szállítás, raktározás, posta, távközlés, pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, mezőgazdaság és halászat, bányászat, ipar, oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások, építőipar 10. ÁBRA Forrás: GKI 11. ÁBRA (K) (P) 2% (M) A CSR-célok támogatásának százalékos megoszlása a létszám függvényében (N=635) 26% 43% 13,2% 17,8% fő fő fő 1000 fő felett Forrás: GKI 14

9 17 KUTATÁS A CSR-költés több mint háromnegyedét (ami az utóbbi években még kissé növekedett is) egyértelműen belső célokra, azon belül is döntő mértékben az alkalmazottak számára biztosított juttatásokra fordítják a cégek. Az alkalmazottak képzése a jóléti juttatások arányától messze lemaradva a második a sorban, majd ezt követi az oktatási intézmények támogatása (külső cél), a tehetséggondozás és az alkalmazottak egészségi állapotáról való gondoskodás. A költés mértékét sok esetben az adóalapcsökkentés lehetősége határozza meg. A vállalkozások a teljes CSR-költésből ben mintegy 67 milliárd forintot költöttek külső célokra, azaz adományozásra; szociális, oktatási, kulturális, környezetvédelmi, egészségügyi és sportcélokra. Ezzel szemben belső CSR-célokra ennek körülbelül 3,8-szorosát, mintegy 253 milliárd forintot fordítottak. Mindezek alapján a vállalkozások nettó árbevételük átlagosan mintegy fél százalékát fordítják külső, és körülbelül két százalékát belső CSR-célokra. Konklúzió avagy hogyan osztható fel a hazai vállalati felelősségvállalási piac? Az előzőekben többféle szempont szerint vizsgált vállalatokat a közvetlen bevalláson túlmenően is csoportosítani kívántuk, hogy objektív képet kapjunk a CSR magyarországi helyzetéről. Az elemzés eszközéül a klaszterelemzést választottuk, amelynek során a CSR-hez való viszonyuk alapján tovább bontottuk a nagyobb halmazt kisebb vállalati csoportokra. A c1-től c9-ig sorszámozott klaszterek már sorrendiséget is jeleznek. A társadalmi felelősségvállalás hazai példaképei (c1). A klaszter vállalkozásai (az összes 5,8 százaléka) fajlagosan messze a legtöbbet költik CSR-tevékenységükre. A motivációik között az átlagnál kissé magasabb az elvárásoknak való megfelelés és az üzleti érdek, költéseik tárgyát tekintve pedig a környezetbarát, egészségmegőrző jelleg dominál, de a többi faktornak is átlag feletti fontosságot tulajdonítanak. A magas összeg a cég profiljából adódó üzleti célú befektetésre utal, ahol a képzett humán munkaerő megtartása is fontos cél. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 2,8 milliárd forint volt 2007-ben. Ennek a klaszternek a vállalkozásai nagy arányban szerepelnek a vendéglátó-ipari és a szálláshely-szolgáltatói ágazatban, valamint a 250 fő feletti pénzügyi tevékenységet, ingatlanügyleteket és a gazdasági szolgáltatást végző cégek körében. Tudatos CSR-stratégiával rendelkező vállalatok (c2). A klaszterbe tartozó vállalkozások (az összes 13,6 százaléka) is jóval átlag felett költenek CSRtevékenységre. Motivációik az átlagnál és az előző klaszterénál is kissé magasabbak az elvárásoknak való megfelelés és az üzleti érdek tekintetében. Költéseik tárgyát tekintve kissé hangsúlyosabbak a belső, a vállalatot közvetlenül érintő területek (alkalmazottak képzése, egészségmegőrzése, környezetbarát megoldások alkalmazása a vállalatnál), de az első klaszterhez hasonlóan ebben az esetben is az átlagnál többet költenek a többi támogatási területen is. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 3 milliárd forint volt 2007-ben. Ennek a klaszternek a vállalkozásai nagy arányban szerepelnek az ipar minden méretkategóriájában, az fő közötti építőipari, az ötven fő alatti pénzügyi tevékenységet, ingatlanügyleteket és gazdasági szolgáltatást, valamint a 250 fő alatti oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatásokat végző cégek körében. Jótékonysági CSR-t folytató cégek (c3). Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalati kör (az összes 2,4 százaléka) átlagos CSR-költése már elmarad a felmérés mintájának átlagától. Motivációik elsősorban nem a CSR-hez kapcsolódnak. Támogatásaikat, adományaikat szinte teljes egészében a hátrányos helyzetben lévők, rászorulók megsegítésére, az esélyegyenlőség támogatására fordítják, amelytől nem várnak üzleti előnyöket. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 1 milliárd forint volt 2007-ben. Ennek a klaszternek a vállalkozásai nagy arányban szerepelnek a fő közötti kereskedelmi és a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatást végző cégek körében. Környezetvédelmi célokat középpontba állító vállalatok (c4). Ennek a klaszternek a vállalkozásai (az összes 8,2 százaléka) a húsz fő feletti vállalkozások átlagos költésének felénél is kevesebbet fordítanak CSR-célokra. Ugyanakkor ez a fajlagosan kisebb összeg is másként hat, ha elsősorban külső célokat valósítanak meg belőle. Elsősorban környezetvédelmi tárgyú támogatásaik, fejlesztéseik vannak, de a belső képzésen kívül minden más területen aktív támogatók. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások számára nagy a megfelelni akarás a külső és belső elvárásokkal szemben, amit kifelé is kommunikálnak, felhívva erre a versenytársak figyelmét is. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 3,2 milliárd forint volt 2007-ben. Ennek a klaszternek a vállalkozásai nagy arányban szerepelnek az fő közötti kereskedelemmel, az ötven fő alatti vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással foglalkozó, valamint az fő közötti oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatásokat végző cégek körében. Elvárásoknak megfelelni akaró, adományozó profilú cégek (c5). A klaszter vállalkozásai (az összes 3,1 százaléka) a húsz fő feletti vállalkozások átlagos költésétől jóval elmaradó összeget, az árbevétel egy százalékánál is kevesebbet fordítanak CSRcélokra. Ezeket a cégeket alapvetően az elvárásoknak való megfelelés motiválja a CSRtevékenységek végzésére, az üzleti előny lehetősége ezek mellett nem ösztönző. A klaszterbe tartozó cégek ugyan kevesebbet fordítanak ilyen célra, de azt elsődlegesen támogatói, adományozó céllal teszik. Az oktatás, a képzés, a kultúra és a sport területén költik el az alapvetően külső CSR-célokra szánt pénzüket. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 7,8 milliárd forint volt 2007-ben. Ennek a klaszternek a vállalkozásai az átlagosnál nagyobb arányban szerepelnek az ötven fő alatti mezőgazdasági és ipari, valamint az fő közötti építőipari és az ezer fő alatti kereskedelmi cégek körében. A CSR üzleti előnyeire összpontosító vállalatok (c6). A klaszterbe tartozó cégek (az összes 13,5 százaléka) a húsz fő feletti vállalkozások átlagos költésétől elmaradva, fajlagosan az árbevétel közel 1,5 százalékát költik CSR-tevékenységre. Ennek a klaszternek a vállalatai külső kényszertől mentesen, nem a stratégiába integrálva, de annak üzleti előnyeit kihasználva alkalmaznak CSR-eszközöket. A finanszírozott területek többfélék és kisebb mértékben, de az alkalmazottak képzésére is fordítanak belőle. A klasztertagság méret- és ágazatfüggetlen. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 4,4 milliárd forint volt 2007-ben. Ennek a klaszternek a vállalkozásai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek az építőipari, a 250 fő alatti mezőgazdasági, az ezer fő feletti vendéglátó-ipari, idegenforgalmi és a fő közötti oktatási, egészségügyi tevékenységet folytató cégek körében. A CSR-t üzleti szükségszerűségből vállaló cégek (c7). A hetedik klaszter vállalkozásai (az összes 2,2 százaléka) a húsz fő feletti vállalkozások átlagos költésétől kissé 16

10 elmaradva, fajlagosan az árbevételük közel 2 százalékát költik CSR-tevékenységre. A CSR alapvetően nem képviselt szakmai célt a cégek életében, az ide tartozó kiadások környezetvédelmi dominanciája elsősorban üzleti előnyökhöz juttatja ezeket a vállalkozásokat. A környezethatékony megoldások alkalmazása esetükben kényszer vagy tudatos, hosszú távú üzleti célú befektetés (a mezőgazdasági, ipari és szállítási ágazatokban). Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 7,8 milliárd forint volt 2007-ben. Ennek a klaszternek a vállalkozásai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek a 250 fő alatti mezőgazdasági és az fő közötti ipari és építőipari cégek körében. Divat CSR klaszter (c8). Az ide tartozó vállalkozások (az összes 25,9 százaléka) a húsz fő feletti vállalkozások átlagos költésétől jelentősen kevesebbet fordítanak CSR-célok elérésére. A legalacsonyabb fajlagos összeget is elsősorban az alkalmazottak képzésére fordítják, míg a külső célok támogatása jóval átlag alatti. Ennek ellenére a CSR hangsúlyos eleme a cégek pr- és marketingstratégiájának, és a vállalatok életében az elért eredmények üzleti előnyökre váltása is fontos szerepet kap. Itt tehát az erős kommunikáció jellemző kevés tartalommal. Ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 3,3 milliárd forint volt 2007-ben. A legnépesebb klaszter vállalkozásai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek az ezer fő alatti vendéglátó-ipari, szálláshely-szolgáltatási, a szállítási, raktározási, postai, távközlési, valamint a 250 fő alatti pénzügyi tevékenységet, ingatlanügyeket és egyéb gazdasági szolgáltatásokat végző cégek körében. Minimál CSR klaszter (c9). Az utolsó, kilencedik klaszter vállalkozásai (az öszszes 25,4 százaléka) a húsz fő feletti vállalkozások átlagos CSR-költéséhez képest szintén a legalacsonyabbak közé tartozik. A motivációs tényezők egyike sem fontos eleme a döntéseknek. Külső célokra minimálisan költenek, az alkalmazottak jóléti kiadásaira, kisebb mértékben képzésükre fordítanak összegeket. Ugyanakkor a válaszokból az látszik, hogy nem elsősorban a munkaerő megtartása és a munkamorál javítása a céljuk ezzel, hanem valószínűsíthetően a jövedelmek növelésének vagy szinten tartásának költséghatékonysága. Az ebbe a klaszterbe tartozó vállalkozások átlagos nettó árbevétele 14,5 milliárd forint volt 2007-ben. A CSR-re költő vállalkozások ebbe a klaszterbe jutó tagjai az átlagosnál jóval nagyobb arányban szerepelnek a szállítási, raktározási, postai, távközlési, valamint a 250 fő alatti pénzügyi tevékenységet, ingatlanügyeket és egyéb gazdasági szolgáltatásokat végző, valamint a mezőgazdasági cégek körében. Az egyes vállalati klaszterek mérete (N=825) 2% 12. ÁBRA 27% 25% 13% 3% 8% 2% 14% 6% Forrás: GKI [A szöveg korábban megjelent a Lépések című magazin 14. évf. 2. számában (2009. nyár) is A Szerk.] 18

11 Balatoni Zsófia BAT Hungary, kommunikációs és CSR vezető Nem ellentmondásos a dohányiparban társadalmi felelősségvállalásról beszélni? Vállalatunk ellentmondásos iparágban működik, hiszen olyan terméket állít elő, amely káros az egészségre. Ám ez a tény nemhogy értelmetlenné nem teszi, hanem épphogy indokolja, hogy különösen felelős vállalatként működjünk. A dohánytermék élvezeti cikk, amelynek fogyasztása a kockázatok alapos mérlegelése után csak és kizárólag egy felnőtt ember szabad döntése lehet. Nekünk mindent meg kell tennünk azért, hogy a szabad és felelős döntés feltételeit megteremtsük. A BAT a CSR területén a világ élvonalába tartozik. Minden folyamatunk és tevékenységünk átlátható, a dohánytermékek egészségkárosító hatására azon túl természetesen, amit a törvény kötelezően előír külön is felhívjuk a figyelmet minden országban, ahol a cég működik. A cigarettás dobozokon azon országokban is feltüntetjük például az egészségügyi figyelmeztetést, ahol ez ma még nem kötelező. A internetes oldalon a dohányiparban egyedülálló módon megtalálható minden termékünk teljes összetevő listája, a oldalon pedig a potenciálisan kisebb kockázatú termék Átláthatóan és felelősen a mindennapokban is a British American Tobacco Hungary fenntarthatósági programja A BAT Hungary, hazánk piacvezető dohányipari vállalata, 2001-ben az elsők között kezdett el foglalkozni a társadalmi felelősségvállalással, amely azóta is meghatározó szerepet tölt be a vállalat mindennapi életében ugyanakkor fordulópont a cég CSR szemléletében: a vállalat nagyobb teret kíván adni a munkatársak saját kezdeményezéseinek, közvetlenül is bevonva őket a felelős gondolkodásba. fejlesztésében elért eredmények, amilyen például a Svédországban már történelmileg is népszerű snus elnevezésű füstmentes dohánytermék. Erőfeszítéseinket egyébként számos díj és elismerés is jutalmazza. A dohányiparból egyedüliként a BAT 7. éve kerül be a Dow Jones Sustainability Index vállalatai közé. Mennyire meghatározóak a nemzetközi CSR programok a BAT Hungary-nél? Itthon a hazai kezdeményezések vannak túlsúlyban, de természetesen a cégcsoport globális irányelveire építünk. Vállalatunk 2001 óta kétévente meghívja az érintett társadalmi szereplőket, szervezeteket és saját munkatársait, hogy egy szervezett párbeszéd során megbeszéljék a cég iránt támasztott elvárásokat. Ennek a Társadalmi párbeszédnek az eredményeképpen a BAT Hungary vállalásokat tesz, azaz a társadalom elvárásait ésszerű keretek között beépíti üzleti folyamataiba. A teljes folyamatot egy külső, független szervezet auditálja, és a Társadalmi Beszámolóban foglaljuk össze, amely elérhető mindenkinek a honlapunkon is. A fenntarthatóság számunkra a mindennapi 21 felelős működést jelenti - szigorú etikai sztenderdeknek megfelelő üzletvitelt és partnerkapcsolatokat, felelős munkáltatói magatartást, környezettudatos működést. Másrészt fellépünk a termékünkkel kapcsolatos társadalmi kérdésekben is, amilyen a feketekereskedelem, vagy a fiatalkorúak dohányzásának megelőzése. Ugyanakkor jelentős gazdasági szereplőként fontosnak tartjuk, hogy részt vállaljunk a közösségi feladatokból, segítséget nyújtsunk a rászorulóknak. Hatalmas elismerés emellett, hogy az idén elnyertük a Legjobb munkahelyi környezet különdíjat a KÖVET Egyesület idei Zöld Iroda Versenyén. Mit támogatnak az idén? Úgy éreztük, hogy itt az ideje a CSR stratégiánk felfrissítésének. A területek kiválasztásánál és a programok kidolgozásánál még nagyobb szerepet adtunk a munkavállalóinknak a kollégák ötleteire, igényeire támaszkodunk elsősorban. A munkatársak részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy aktívan részt vegyenek a vállalat ilyen irányú tevékenységében, amit csak ösztönöz, hogy egy erősen támadott iparágban dolgozunk. Az Autonómia Alapítvánnyal elkezdett projekt során egy 15 főből álló támogatói csapat vállalkozott arra, hogy kidolgozza a vállalat középtávú CSR és esélyegyenlőség tervét. Ennek a koncepciónak első eredménye a Menhely Alapítvánnyal közösen indított ételosztási akció. A BAT Hungary egy tál jó minőségű meleg ételt biztosít 150 rászorulónak az év minden munkanapján. A válság miatt az általunk finanszírozott ellátás közel sem elegendő. A probléma megoldására ezért a BAT az alapítvánnyal karöltve egy felhívást is közzé tett a médiában, amelyben további cégek és magánszemélyek támogatását kértük. Úgy véljük, hogy erre az akcióra méltán lehetünk büszkék, mivel a projekt valódi megoldást kínál egy sajnos nagyon aktuális, súlyos problémára. BAT Hungary Milyen projektek indultak a külső érintettek kezdeményezései, a korábbi évek dialógusai alapján? Rengeteg sikeres projekt köszönhető a társadalmi párbeszédnek, jelenleg is közel 80 vállalás teljesítése van folyamatban. A pécsi dohánygyárban folyamatosak a környezetvédelmi beruházások, amelynek köszönhetően 70%-kal csökkent a gyár szagkibocsátása. Mára a csomagolóanyagok 50%-át újrahasznosítjuk, egy újszerű kezdeményezés keretében még az eddig nem felhasznált, a gyártási során keletkező hulladék dohánypor újrahasznosítására is találtunk módot. Rendszeresen részt veszünk a Követ által szervezett Energiabajnokságon. Természetesen irodánkban is évek óta folyamatosak a környezetvédelmi fejlesztések: szelektíven gyűjtjük a hulladékot, két oldalon és újrahasznosított papírra nyomtatunk, üveg és papír poharakat használunk és még sorolhatnám. Kiemelten odafigyelünk a munkavédelmi előírásokra és a dolgozók munkakörülményeire vállalatunk tavaly negyedszer vehette át a balesetmentes évért járó kitűntetést, a munka és magánélet egyensúlyának biztosítása nálunk prioritás. Különösen büszkék vagyunk a roma ösztöndíj programunkra, amelynek keretében roma diákok felsőfokú tanulmányait támogatjuk és gyakorlati lehetőséget is kínálunk a résztvevőknek. 20

12 Lakatos Zsófia Hill&Knowlton, ügyvezető igazgató Gyakorló CSR szakemberként vállalati részről én is gyakran szembesülök azzal, vajon hogyan mérhető és mérhető-e egyáltalán a CSR. Abban a világban, amelyben szinte már mindent kötelező mérni s rég nem hiszi el senki, hogy például a pr nem mérhető (!) jogos felvetés a cégek részéről, hogy megfoghatóvá tegyék az egyébként nehezen megfogható fenntarthatósági erőfeszítéseiket. A törekvés nemzetközi szinten is megjelent. Az Európai Bizottság jelenleg is dolgozik azon, hogy a GDP, a Human Development Index vagy az Ökológiai lábnyom mellett olyan indikátort készítsen, amely hitelesen megmutatja a gazdasági teljesítményen túlmutató társadalmi fejlődést; a francia kormány által a témában létrehozott bizottság pedig e kiadvány nyomdába kerülése utánra, szeptember közepére ígérte a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság mérésére alkalmas jelzőszám megalkotását. Vállalati szinten szerencsére már vannak nemzetközi standardok, auditáló cégek, jelentéskészítési irányelvek, mint például a GRI, és a befektetési indexek is szolgálhatnak felelősségvállalási mérőszámul, de azon cégek számára, amelyek nem tőzsdén jegyzettek vagy nem kívánnak jelentést készíteni környezeti és társadalmi teljesítményükről, nem tudnak igazi megoldást nyújtani. Hogyan mérhető a vállalati felelősségvállalás? A Vállalati Felelősségvállalás elképesztő utat járt be Magyarországon az elmúlt néhány évben. Tíz évvel ezelőtt vajmi kevesen tudták, pontosan mit takar a három betű: CSR; ma már egyre sikeresebb konferenciákat, szemináriumokat, tréningeket szerveznek a témában, és több nemzetközi szintű szakembert is adtunk a világnak. Véleményem szerint van azonban egy olyan terület, amely még ma is, itthon is fejtörést okoz a szakma művelőinek. Ez pedig a felelősségvállalás mérése. * A CSPMS modell A Corporate Social Performance Management System (CSPMS) egy olyan menedzsment modell, amely gyakorlatias válaszokat ad három vállalatvezetőktől gyakran hallott kérdésre: Meddig terjed a társadalmi felelősségem, milyen témákkal foglalkozzak e téren? Hogyan vezessem, ösztönözzem munkatársaimat arra, hogy a helyes irányba húzzanak? Hogyan kommunikáljak minderről munkatársaim és a külvilág felé? Az alap modell kifejlesztése több északamerikai egyetem kutatójának közös érdeme, s azért úttörő, mert végre egy menedzselhető rendszerbe foglalja a társadalmi felelősségvállalás teljes vertikumát a kommunikációt, a társadalmi ügyeket pl. környezetvédelem, munkahelyi biztonság, esélyegyenlőség, fenntarthatóság, illetve az ügyekkel kapcsolatos társadalmi felelősségvállalási formákat. A modell öszszekapcsolja a társadalmi felelősségvállalást a vállalat stratégiai folyamataival, egy rendszerben foglalja a vállalat gazdasági és társadalmi tevékenységeit. Mérhető, testre szabható megoldásokat biztosít egy vállalat számára egy olyan terepen, amely eddig nagyrészt szubjektív, vagy ideológiai megfontolásoknak volt kitéve. 23 CSR kategóriák A rendszer a vállalat társadalmi felelősségét négy, egymással szoros kapcsolatban álló kategóriába sorolja (gazdaságossági, jogi, etikai és önkéntes felelősségvállalás). Az alapfelelősség egyértelműen gazdasági. Minden magánvállalat alapvető kötelezettsége, működési jogosultságának alapfeltétele, hogy ne veszteséget, hanem profitot termeljen. A gazdasági felelősségen túlmenően, minden vállalat köteles a jog keretei között működni. Amikor egy vállalat társadalmi felelősségét vizsgáljuk, nem csak a gazdasági mutatókat, hanem a jogi követelményekkel kapcsolatos vállalati magatartást is értékelnünk kell. A társadalmi felelősségvállalás harmadik szintje az etikai normák betartásával kapcsolatos. Ide tartoznak az íratlan társadalmi normák és értékek, mint pl. a munkavállalók emberi méltóságának tiszteletben tartása. A negyedik szint a vállalat önkéntes társadalmi felelősségvállalásait foglalja magába. Ide tartoznak a nem törvény által előírt támogatások: nevezetesen mindazok a lépések, amelyeket egy vállalat annak az érdekében tesz, hogy törvényi kötelezettségein felül, visszaadjon valamit abból a pénzből, amelyhez nyereség formájában jutott. Társadalmi ügyek A CSPMS horizontális dimenziója a társadalom által fontosnak tartott ügyekkel kapcsolatos vállalati magatartást mérlegeli. Manapság a társadalmi ügyek közül kiemelt fontosságot élvez a munkáltatói magatartás, a környezetvédelem, az emberi méltóság és esélyegyenlőség biztosítása, a fenntarthatóság, a fogyasztóvédelem, vagy a hazai beszállítók iránti magatartás. Minden vállalatnak el kell döntenie, hogyan kezeli ezeket az ügyeket, milyen szabályzókkal, számon kérhető mutatókkal, milyen intenzitással vagy áttekintéssel viszonyul azokhoz a kérdésekhez, melyek a befogadó társadalom számára prioritást élveznek. Hill&Knowlton A vállalatok társadalmi szerepvállalásának menedzsment rendszere (Corporate Social Performance Management System CSPMS) TÁRSADALMI PÁRBESZÉD- HAJLAM TÁRSADALMI FELELŐSSÉG VÁLLALÁSI KATEGÓRIÁK Interaktív Proaktív Reaktív Védekező Passzív Diszkréciós Etikai Jogi Gazdasági Környezetvédelem Fenntarthatóság Fogyasztóvédelem Munkahelyi egészségvédelem biztonság Kommunikációs készség A CSPMS harmadik dimenziója a vállalat kommunikációs rendszerét modellezi. Itt arról van szó, hogyan kommunikál a vállalat a társadalom által fontosnak tartott témákkal kapcsolatban, gazdasági, jogi, etikai, önkéntes felelősségeiről, illetve hogyan viszonyul érdekgazdáihoz. A CSPMS alappillére az Társadalmi Felelősségvállalás Audit (CSPA), egy szisztematikus és szakmailag hitelesített eljárás, melynek az a célja, hogy felmérje az adott vállalat társadalmi felelősségvállalás teljes vertikumát, és megbízható, nemzetközileg összehasonlítható adatokkal támassza alá a vállalat jelenlegi tevékenységét a fent vázolt három területet illetően. Az audit külső és belső interjúkra, és a vállalat által rendelkezésre bocsátott adatokra épít (pl. éves jelentés, stratégiai tervek, gazdasági mutatók, etikai kódex, kommunikációs stratégiák), valamint a szabályzó és számonkérési rendszereket és egyéb releváns és hatályos vállalatirányítási rendszereket is vizsgál.) Az Audit Riport a helyzetelemzésen túlmenően konkrét javaslatokat von le a vezetők számára. Míg a CSPA-t kizárólag független, külső szakértők végezhetik el, a CSP stratégia kialakítása és működtetése már szigorúan a vállalat felső vezetőinek feladata. Esélyegyenlőség Egyéb TÁRSADALMI ÜGYEK Göllner András, Annax international Kft. 22 *A cikk, Gölner András: CSPMS, A TÁRSADALMI FELELŐSSEGVÁLLALÁS HIÁNYZÓ LÁNCSZEME című tanulmánya felhasználásával készült.

13 25 Holcim Márta Irén Holcim Hungária Zrt., kommunikációs igazgató Törekvéseink elismeréseképp már ötödik éve szerepel cégcsoportunk a Dow Jones Sustainability Index-en a legfenntarthatóbban működő vállalatok listája melyen közötti években iparági vezető volt, az építőipari vállalatok között. A fenntartható építészetért magyar nyertes Cégcsoportunk célul tűzte ki a fenntartható építészet elterjedésének elősegítését, melynek megvalósítása érdekében létrehozta a Holcim Foundation for Sustainable Construction (Holcim Alapítvány a fenntartható építészetért) nevű független alapítványt, mely háromévente meghirdeti a Holcim Awards for Sustainable Construction (Holcim Awards a fenntartható építészetért) nemzetközi építészeti versenyt. A világszintű megmérettetés az előre mutató fenntartható építészeti projekteket díjazza ban beérett a korábbi években a verseny és a fenntarthatóság elveinek népszerűsítését célzó munkánk, hiszen az európai döntőt magyar építész, Janesch Péter nyerte Négy negyed egy egész című tervével. Tudatos felelősségvállalás A svájci központú, közel egy évszázados történettel rendelkező Holcim a világ vezető cement-, kavics- és betongyártó vállalatainak egyike. Az építőanyag-világpiac egyik legerősebb szereplőjeként, arra törekszünk, hogy a társadalmi felelősségvállalás területén is kiemelt szerepet vállaljunk. Otthonteremtés Holcim Hungária Otthon Alapítvány Magyarország vidékein az Alapítvány által nyújtott 400 millió forintos támogatásból 2005-től 2008-ig 127 lakás épült, s közel négyszázan költözhettek új otthonba 4 év alatt. Az Alapítvány által biztosított, pályázati ciklusonként százmillió forintos támogatási összegre önkormányzatok és önkormányzati szervezetek pályázhatnak, bérlakás-építési projektjeikkel. A Holcim Hungária Otthon Alapítvány támogatta már korábban nőtlen tiszti szállóként üzemelő épület, vagy tűzoltó szertár otthonokká történő átalakítását, így közreműködésével a korábban kihasználatlan ingatlanok hasznosítása is megoldódik. Fókuszban a helyi közösségek Fontosnak tartjuk, hogy együttműködjünk a gyáraink környezetében élőkkel. Az ott működő civil szervezetek támogatására ben létrehoztuk a Holcim-díjat, mely éven- te kétszer kerül meghirdetésre (tavasszal Lábatlan és térsége, ősszel Hejőcsaba és Görömböly nonprofit kezdeményezéseinek támogatására), s 2008-ban összesen közel 6,5 millió forint került kiosztásra. A környezettudatosságra való nevelés érdekében életre hívtuk a Környezetvédelmi napokat. A helyi civilszervezetek és a WWF bevonásával négy éve indult, s azóta már öt település részvételével megszervezésre kerülő Környezetvédelmi napokon a Holcimes munkatársak is együtt ültetik a növényeket, vagy szedik a szemetet a helyiekkel. A Környezetvédelmi és takarítási napokhoz kapcsolódóan minden évben Kreatív Alkotópályázatot hirdetünk a Lábatlanon és térségében, vagy a Hejőcsabán és Görömbölyön lakó óvodás, iskolás gyerekek számára. Az iskoláskorú győztesek kirándulásokon vagy táborozáson vehetnek részt, az ovisok pedig értékes ajándékokat kapnak. Munkatársainkkal való kapcsolatunk Munkatársaink elégedettségét, jó közérzetét fontosnak tartjuk. Évente egyszer családi napot szervezünk, mellyel munkatársaink családtagjainknak köszönjük meg a támogatást. Igyekszünk dolgozóinkat bevonni kezdeményezéseinkbe: 2008-ban hagyományteremtő céllal fotópályázatot hirdettünk. A víz évében a munkatársak által készített fényképekből összeállított album A víz reneszánsza címet kapta. Fontos számunkra, hogy gyáraink területén senkit ne érjen baleset, legyen szó akár saját munkatársainkról, vendégekről, vagy alvállalkozóink munkavállalóiról. Szigorú szabályozással, csoport jutalom kitűzésével, oktatással, figyelemfelkeltő kampányokkal igyekszünk csökkenteni a munkahelyi balesetek számát. A cél elérése érdekében 2008-ban munkatársaink gyermekeit szövetségesünkké téve kampányt indítottunk: a gyerekekkel mondattuk el, miért is fontos, hogy a munkavégzés során dolgozóink mindig betartsák az előírásokat. Készítettünk egy dalt és hozzá egy videoklipet, Állj meg és gondolj rám címmel, melyet első családi napunkon is bemutattunk. Üzleti etika Kiemelten kezeljük az üzleti etika kérdését: a Hungarian Business Leaders Forum keretei között üzleti etikai munkacsoportot indítottunk, a vállalaton belül pedig kidolgoztuk üzletviteli és etikai kódexünket. Önkéntes alapon együttműködünk a Transparency International-lel, s minden szerződésünkben szerepeltetünk egy korrupció ellenes klauzulát is. Jelentéstétel Összhangban az ENSZ Globális Megállapodása iránymutatásaival eredményeinkről évente tájékoztatjuk a közvéleményt a fenntarthatósági jelentéseink vagy a Good CSR jelentésünk keretében. A munka- és a környezetvédelmi adatok jelentése terén integrált irányítási rendszerünk biztosítja a magas fokú következetességet. 24

14 27 Magyar Telekom Gyerekek adnak ARC-ot a fenntartható jövőnek Ti mit tennétek a környezetetekért? Erre a kérdésre kereste a választ a Magyar Telekom Gyerek ARC+ pályázatában. A felhívásra 2-5 fős gyerekcsoportok (6-10 illetve éves korcsoportokban) jelentkeztek, akik tűzfalfestmény terveikkel alkottak véleményt a témáról és lerajzolták, hogy milyen világban szeretnének élni harminc év múlva. A nyertes tervek meg is valósultak. A pályázat nyertes falfestményei hozzásegítenek ahhoz, hogy a fenntarthatóság közüggyé válhasson, amely sosem lehet öncélú. Lényege, hogy biztosítani tudjuk az emberi szükségleteket a jelenben, de ugyanakkor képesek legyünk megőrizni a környezetet és a természeti erőforrásokat a jövendő generáció számára. Christopher Mattheisen Magyar Telekom elnök-vezérigazgató Tobzódó színek, játékos formák, fenntartható jövő. Ez a látvány fogadja öt magyar nagyváros hat tűzfalán a járókelőket. A Magyar Telekom Gyerek ARC+ pályázatára számos kreatív terv érkezett be, a legjobb hat Budapest, Miskolc, Pécs, Sopron és Szombathely tűzfalain tekinthető meg. Voltak, akik a tiszta levegőt, vizet rajzolták meg, mások boldog, vidám világot festettek állatokkal, növényekkel vagy éppen a jövő energiáját ábrázolták. A Magyar Telekom idén külön kiírással csatlakozott az immár második alkalommal megrendezett Gyerek ARC pályázathoz. A jelentkezők rajzaikon egy BIOX nevű űrlénynek mutatták meg, hogy milyen világban szeretnének élni harminc év múlva. Egyedülálló a kezdeményezésben, hogy a gyermekek jövőképét felnőttek nagyították fel és helyezték el magyar nagyvárosok tűzfalain, így a természet óvása generációkon átívelő, mindenki számára látványos üzenetté vált. A projekt küldetésének megfelelően a falfestményeket ünnepélyes keretek között avatták fel, amelyen a városok vezető tisztségviselői, az alkotócsoportok, osztálytársaik és szüleik, illetve a Gyerek ARC ötletgazdái, Geszti Péter és Bakos Gábor is jelen voltak. A Gyerek ARC+ kommunikációs szempontból is rendhagyó projekt, ugyanis a hazai gyakorlatban még meglehetősen ritkán fordul elő olyan konstrukció, hogy a megrendelő és az ügynökség márkája egyforma súllyal, egymás megjelenését erősítve van jelen a kommunikációs felületeken. A telekommunikációs cég CSR tevékenységében a Gyerek ARC+ projekt egy újabb mérföldkő. A tűzfalak ugyan eddig sem hiányoztak a cég kommunikációjából, hiszen a vállalat már tíz éve küldetésének tekinti, hogy színesebbé tegye a városi tereket. Nevéhez fűződik számos korábbi tűzfal dekoráció, amellyel nemcsak szépíteni szeretnék a teret, hanem felhívni a járókelők figyelmét a tudatos és fenntartható jövőformálásra. A gyerekek bevonása viszont újszerű, ugyanis most először nyílt lehetőség arra, hogy a kicsik gondoljanak egy nagyot. Hogy a tűzfalra vetített álmok 30 év múlva valóban megvalósulnak-e, nagymértékben függ a Telekomhoz hasonló nagyvállalatok tevékenységétől is. A Magyar Telekom ezzel az egyedülálló kezdeményezéssel szeretné kiterjeszteni társadalmi szerepvállalását, amely immár több mint 10 éves múltra tekint vissza. A vállalat számára a fenntarthatóság, a környezet társadalom gazdaság hármas kapcsolati rendszerének felismerése és pozitív tevékenységgel történő erősítése ugyanis hosszú távú stratégiai elv. A magyarországi cégek körében az elsők között, már 1996-tól önálló szervezeti egység foglalkozik náluk a társadalmi szerepvállalási tevékenységgel, amelyről annak kezdete óta beszámol a vállalat éves jelentéseiben. A Magyar Telekom 2002 óta koordinálja környezetvédelmi tevékenységét, és 2005 óta rendelkezik fenntarthatósági stratégiával. A vállalat célkitűzése, hogy fenntarthatósági tevékenységének részeként szemléletformáló akciókon keresztül hívja fel a magyar társadalom figyelmét többek között természeti értékeink megóvására. Ebben kiemelt szerepet kapnak a fiatalabb generációknak szóló események, mert az ő kezükben van a fenntartható fejlődés jövője. A Magyar Telekom büszke arra, hogy részese lehetett ennek az egyedülálló projektnek. A Gyerek ARC+ pályázat kapcsán világossá vált, hogy a gyerekeknek is vannak komoly gondolataik, elképzelésük a környezetvédelemről, amire a felnőtteknek figyelniük kell. A színes rajzok tehát nemcsak dekorációk, hanem üzenetek, amelyeket komolyan kell vennünk. 26

15 29 OTP Bank Nyrt. Nagy Zoltán Péter OTP Bank Nyrt., marketing igazgató Mit jelent számunkra a felelősség A régió meghatározó szereplőjeként fontos feladatunknak és felelősségünknek tekintjük, hogy fenntartható működéssel vegyünk részt a társadalom életében és ezt a szemléletet közvetítsük leánybankjainkon keresztül a régió további nyolc országában. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy anyavállalatként önállóan alakíthatjuk és koordinálhatjuk a hazai és külföldi leányvállalatok tevékenységét, ami különösen nagy felelősséggel ruház fel bennünket, hiszen a felelős gondolkodás és tevékenység gyakorlatát az elmúlt évtizedekben magunk alakítottuk ki. Céljaink megvalósításának sikerét abban látjuk, ha a CSR tevékenységünket továbbfejlesztve a felelősségvállalás kultúráját nemcsak szervezetünkben mélyítjük el és fejlesztjük, hanem ügyfeleink, a szélesebb társadalom illetve külföldi leányvállalataink révén a régió egészében. Tudatos CSR Bizalom és felelősség Az OTP Bank idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az elmúlt hat évtizedben sikeresen alkalmazkodtunk a folyamatos gazdasági és társadalmi változásokhoz. Az OTP Bank - Magyarország vezető bankjaként - s mint a közép-kelet-európai régió egyik meghatározó pénzintézete évről évre egyre nagyobb kihívásokkal szembesül ben készítettük el első fenntarthatósági jelentésünket, amely először öszszegezte az addigi gyakorlatot, eredményeket. A tevékenység összefoglalása után időszerűvé vált, hogy a tapasztalatokra alapozva megalkossuk CSR stratégiánkat, amely rögzíti a hosszú távú környezeti, gazdasági, társadalmi célkitűzéseinket. CSR stratégiánk részét képzi többek kötött a tevékenységünkből fakadó környezeti hatások felmérése, a környezetterhelés mérséklése. Stratégai céljaink megvalósítását számos kezdeményezésünk szolgálja, köztük az alábbiakban példaként felhozott zöld bankszámlaszám kampányunk, amely nem az adományozást állítja a középpontjába, hanem jó példa arra, hogyan lehet szolgáltatásainkat fejleszteni a fenntarthatósági elvek figyelembevételével, és egyúttal másokat is felelős gondolkodásra ösztönözni. Zöld kampány Bankunknál valamennyi lakossági és vállalkozói ügyfelünk számára elérhetővé tettük a nálunk vezetett bankszámlához az elektronikus hozzáférést. Ennek ellenére évente sokszázezer kivonatot gyártunk és juttatunk el postai úton ügyfeleinkhez. Pedig ahhoz, hogy a bank ügyfelei havonta újonnan készült papíron kapják meg a számlaegyenlegüket, évi körülbelül 408 tonna fára, vagyis mintegy 2100 fatörzs kivágására van szük- ség. Ennek a felismerésnek és felmérésének hatására úgy döntöttünk, hogy zöld bankszámlakivonataink népszerűsítése szemléletformáló kampányt indítunk azon felelősen gondolkodó ügyfeleink számára, akik elektronikus hozzáféréssel is rendelkeznek tavaszán kampányt indítottunk a papíralapú számlakivonat lemondására, ami ügyfeleink számára megtakarítással járt, emellett bankunk a kivonat előállításának költségét környezetvédelmi célú adományozásra, a WWF Erdővédelmi programjának támogatására fordította. A kampány a környezettudatosságra való ösztönzés mellett jótékony célt is szolgált, hiszen minden egyes számlaértesítő lemondásával bankunk 40 forinttal járult hozzá egy általunk kiválasztott környezetvédelmi program támogatásához. A kiválasztás során olyan szempontok játszottak szerepet, mint országos lefedettség, szakértelem, egyedülálló vállalkozás és hosszú távú, fenntartható kezdeményezés. A WWF Magyarország Erdővédelmi programja teljes mértékben összhangban volt elképzeléseinkkel, így a tavaszi kampányt már közösen indíthattuk el. A program keretében a szervezet több helyszínen működtet hazánkban kíméletes erdőgazdálkodást bemutató tanösvényeket, valamint mintaprojekteket. A kampány eredményeképpen a zöld bankszámlakivonatok által megtakarított összeggel bankunk közreműködésével elkötelezett és felelősen gondolkodó ügyfelünk járult hozzá a program finanszírozásához. A kezdeményezés sikere is mutatja, hogy a lakosság részéről van nyitottság a fenntartható kezdeményezésekhez való csatlakozásra, amennyiben a feltételek biztosítottak, akár kedvezőbbek (gyors lekérdezés, bármikor hozzáférhető, díjmentes), megfelelő tájékoztatást kapnak (DM, PR kampány, fióki kommunikáció, honlap) és nem utolsó sorban hiteles, értékes (természet értékeinek megóvása) tartalommal felruházott kezdeményezés áll mögötte. Bankunk nem csak ügyfelei felé képviseli a környezetvédelem fontosságát, hanem belső működési gyakorlatában is igyekszik meghonosítani ezt a szemléletet. Az OTP Bankcsoport a régióban több mint 35 ezer, Magyarországon több mint 8000 embernek nyújt munkalehetőséget és biztosítja megélhetésüket. Céljaink elérésében a munkavállalóink szerepe kulcsfontosságú, ezért fontosnak tartjuk bevonásukat a különböző programjainkba. Különböző eszközökkel motiváljuk a bank munkatársait az energiatakarékosságra; e-learning képzést indítottunk, belső irányelvekkel szabályozzuk az ésszerű nyomtatóhasználatot, akciókat indítunk energiatakarékossági és környezettudatossági kérdéskörökben. Érintettjeink bizalmának megőrzésének - a szabályok és etikai normák szigorú betartásán túl -, a fenntarthatósági szempontok érvényesítése és a hiteles vállalati felelősségvállalás nélkülözhetetlen feltétele. A szemléletformálás, a példamutatás fontos számunkra és egyben elvárás velünk szemben, ezért a jövőben is fokozottan törekszünk arra, hogy a társadalmi felelősségvállalási tevékenységünk jó gyakorlatai ügyfeleink számára is láthatóak, érzékelhetőek legyenek. 28

16 Dr. Majorosi Emese Pannon sajtó- és információs igazgató Zöld iroda A Pannon Ház vállaltan a környezettudatosság jegyében épült. Már az is döntő fontosságú volt, hogy a telek egy festői helyen, az Égett-völgy zöldjében helyezkedjen el. A Pannonnak nagyon fontos, hogy üzleti sikereit úgy érje el, hogy közben a természetet is védi és az emberek egészséges környezethez való jogát is tiszteletben tartja. Ezért az épület a rendelkezésre álló teleknek csak 7,55 százalékát foglalja el a megengedett 30 százalék helyett. Kiemelkedően innovatív és környezetkímélő a Pannon Ház megújuló geotermikus energián alapuló hűtés-fűtési rendszere. A hőszivattyús klímarendszer Magyarországon a legnagyobb, Európában pedig a hetedik ilyen jellegű projekt. Emellett a csapokból folyó használati melegvíz 60-70%-át 168 négyzetméternyi napkollektorral fűtik. Az irodai munkában a zöld filozófia jegyében főszerepet kap az elektronikus dokumentumkezelés: a munkatársak minden beérkező papírt digitalizálnak, a kimenő dokumentumokat pedig csak közvetlenül a kiküldés előtt nyomtatják ki. Felelősség és környezettudatosság A Pannon új irodaháza Tiszteld az embereket és tiszteld a környezetedet! Akár ez is lehetne az egyik mottója a Pannon felelős vállalati magatartásának, amely most éppen a cég új, törökbálinti irodaházának szellemiségében jelenik meg. A Pannon június elején költözött át a különleges, új irodaházba, amely nem csupán hazánk egyik legmodernebb és legzöldebb, interaktív vállalati központja lesz, hanem egy itthon eddig kevéssé ismert munkastílust is meghonosít. Közösség és mobilitás A Pannon Ház jóval több, mint egy irodaépület. Egy új munkastílus helyszíne, és egy új vállalati magatartás szimbóluma. Ezerötszáz ember dolgozik itt nap, mint nap, olyan környezetben, amely a mobilitásra, együttműködésre és az egyéni kreativitás tiszteletére helyezi a hangsúlyt. Az épületben minden azt a célt szolgálja, hogy a munkatársak ne legyenek helyhez kötve. Túlnyomó többségük laptopokkal dolgozik, mobilinternet hozzáféréssel és biztonságos belső hálózati eléréssel kiegészítve. Lehetőségük van okostelefonok használatára is, ezek segítségével a levelezésük, a naptárjuk és a telefonkönyvük automatikusan frissül a központi szerverről. Szintén a mobilitást és az együttműködést segíti az úgynevezett shared desk rendszer, vagyis az, hogy az irodában lévő asztalokhoz mindig az ül oda, aki éppen bent dolgozik, senkinek sincs meghatározott helye. A tágas közösségi terekben, színes dizájn bútorokkal berendezett gondolkodó sarkokban szintén lehetőség van munkavégzésre. A Pannon Házban több mint 50 tárgyaló van, mindegyik kivetítési lehetőséggel 31 felszerelve. A tárgyalók teljes befogadóképessége 400 fő, ez azt jelenti, hogy a Pannon munkatársainak közel egyharmada vehet részt egy időben megbeszélésen vagy konferencián. Kortárs képzőművészet a Pannon Házban A Pannon filozófiája szerint egy épület akkor tölti be igazán a funkcióját, ha intellektuálisan ösztönöz, és kellemes közérzetet ad. A cég ezért döntött úgy, hogy a Zoboki Gábor tervezői munkáját dicsérő irodaházat kortárs képzőművészeti alkotásokkal teszi még különlegesebbé, még látványosabbá, hiszen a művészet támogatása a cég CSR tevékenységének egyik alapköve. A megvalósításra pályázatot írtak ki, amelyre közel száz műalkotás érkezett be. A terveket egy kéttagú szakmai zsűri bírálta el. A Pannon Házban egyetlen métert sem lehet majd haladni úgy, hogy az ember ne találkozzon valamilyen formában a kortárs képzőművészettel. A műalkotásokat nem zárják el a nyilvánosság elől: sajtóesemények és szervezett bejárások során mutatják be az érdeklődőknek. Pannon Szolgáltatás a legmagasabb színvonalon A Pannon Ház nemcsak sokak munkahelye, hanem itt működik a Pannon informatikai eszközeinek, rendszereinek döntő része is. Egy távközlési cégnél mindennél fontosabb az, hogy a szolgáltatások folyamatosan és zavartalanul működjenek, az ügyfelek elégedettek legyenek. Ehhez elengedhetetlen az informatikai eszközök és az azokat kiszolgáló infrastruktúra magas szintű üzembiztonsága, ezért a Pannon rendkívül korszerű, valóban XXI. századi színvonalú szerverközpontot is kialakított új telephelyén. A kiszolgálóhelyiségekkel együtt öszszesen kb m²-es IT blokk a föld alatt helyezkedik el. 30

17 Példamutatás válság idején 33 Pfizer Dr. Rékassy Balázs Pfizer, Közkapcsolati, stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgató Adományaink és támogatásaink célterülete az egészség és a tudomány: a jobb egészségügyi ellátás biztosítása, az egészségesebb életmód népszerűsítése, a betegségek megelőzésére tett lépések, kampányok, a betegszervezetek működésének segítése, valamint a hazai kutatás és tudományos munka elismertségének növelése, a magyar kutatók ösztönzése, itthon tartása. Kiemelt hazai tevékenységeink ben: Pfizer Aegrotus Közhasznú Alapítvány létrehozása 300 millió forint induló vagyonnal, a Médiaunió egészségprogramjának támogatása (főtámogatóként) közel 40 millió forinttal és a Bolyai-díj támogatása (főtámogatóként) 20 millió forinttal. A Pfizer a világ vezető gyógyszeripari vállalata, jelentős társadalmi felelősségvállalását számos nemzetközi díj és kitüntetés tanúsítja. A Pfizer magyarországi leányvállalataként elsődleges célunk, hogy az anyacég tapasztalatait és szakmai tudását felhasználva azonosítsuk a helyi problémákat, és az egészségügy javítása érdekében támogatást, segítséget nyújtsunk azok megoldására. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a mai, pénzügyi válsággal sújtott nehéz időszakban se sérüljenek a CSR kezdeményezések. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt egy év alatt nem csökkent, hanem jelentősen erősödött CSR aktivitásunk. Vezető gyógyszeripari vállalatként kötelességünknek érezzük az ez irányú példamutatást. Az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak az elhasználódott munkaruha utánpótlása nem volt megoldott, gyakran saját ruházatban végezték a jelentős szennyeződéssel járó munkát. Gondot okozott, hogy vészhelyzetekben (pl. tömeges baleset esetén) megfelelő egyenruha hiányában nem lehetett beazonosítani a mentősöket. A Pfizer Aegrotus Közhasznú Alapítvány az Országos Mentőszolgálat dolgozóit EU szabványoknak megfelelő, minősített, modern munkaruhával látta el 180 millió forint értékben. A Pfizer a legnagyobb társadalmi célú öszszefogás, a Médiaunió Nincs De, rajtad is múlik! Egészségprogramjának főtámogatója és a közös, Összefűz az Egészség díj alapítója, mely ösztönzi és jutalmazza az életmódváltásban példamutató tevékenységet végző egyéneket és közösségeket. (www.egeszsegdij.hu) A Médiauniónak az anyagi támogatáson túl szakmai együttműködést biztosítunk, továbbá munkatársaink segítségével a lakossági tájékoztatás kiterjesztésében is aktív szerepet vállalunk. Cégünk öt éve az Év Kórháza pályázat fő támogatója. A portállal közösen szervezett verseny a kórházak munkájának legrangosabb hazai megmérettetése, elismerése lett. A Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinikáján egy jól felszerelt játszótér létrehozásával járultunk hozzá a súlyosan beteg és a vizsgálatokra váró gyermekek kórházban töltött idejének könnyebbé tételéhez. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület ben a gyógyszerhamisítások ellen programot indított, melynek célja a lakosság figyelmének felhívása a bizonytalan eredetű gyógyszerek szedésének veszélyeire. A szakmai (Országos Gyógyszerészeti Intézet, Magyar Gyógyszerész Kamara) támogatók mellett a Pfizer adta meg az iparág részéről a támogatást, közös honlap is indult címmel. A Hungarian Business Leaders Forum Romaster programjának keretében olyan roma középiskolásokat ösztönzünk jó tanulmányi eredmények elérésére, akik várhatóan a hazai egészségügyben szeretnének dolgozni, gyógyító munkát végezni. Az egyéni ösztönzésen és az egészségügy amúgy is nehéz humán erőforrás helyzetének javításán felül célunk olyan egészségügyi dolgozók képzése, akik sokkal jobban, könnyebben megértik a hangot roma embertársaikkal. Vélhetően ezek a szakemberek a környezetükben dolgozókat is érzékenyebbé, megértőbbé teszik a roma kisebbség elfogadása iránt. A Bátor Tábor Alapítvány krónikus beteg gyermekek és családjaik számára szervez élményterápiás programokat nyári táborok formájában. A programok célja a gyermekek önbizalmának növelése, önmagukba vetett hitük megerősítése, ezzel gyógyulásuk támogatása, beilleszkedésük elősegítése a hétköznapokba. A Pfizer 2007 óta támogatja a Bátor Tábor Alapítvány programjait. Az alapítvánnyal kialakított együttműködésünk fő célja az onkológiai turnusok minőségének fejlesztése. A Pfizer a mellrák ellenes figyelemfelkeltő kampány, az Egészség Hídja alapítója és egyik főtámogatója. Az adományok és támogatások nyújtása során mindig törekszünk arra, hogy ne csak pénzadományban merüljön ki a segítség, hanem a projektek során dolgozóink is aktív szerepvállalással segítsék egy-egy program sikeres megvalósítását. Felelős, jó hírnevét őrző vállalatként nagy hangsúlyt fektetünk dolgozóink etikus magatartására, a tehetséggondozásra, dolgozóink nemi egyenjogúságára, környezettudatos működésünkre és a korrupcióellenes üzletpolitikára. Irodánkban Zöld Iroda program működik. Munkatársaink társadalmi szerepvállalása is sokszínű: évek óta cipős dobozokba csomagolt ajándékokat adunk át Karácsonykor a Baptista Szeretetszolgálatnak. Szép hagyomány, hogy a Pfizer dolgozók gyermekeinek szervezett Mikulás ünnepségre minden évben meghívunk egy nagy busznyi gyermeket vendégségbe olyan településekről, ahol nehéz anyagi körülmények között élnek. Karitatív csapatépítéseket is szervezünk, elsősorban általános iskolákkal együttműködve. A magyar Nobel-díj -ként is emlegetett Bolyai-díj főtámogatójaként a hazai tudományos munka kiemelt szerepét hangsúlyozzuk és remélhetőleg a magyar agyak itthon tartását ösztönözzük. A fenti támogatásokon, programokon kívül 2008-ban 200 millió forintnyi támogatást adtunk betegszervezeteknek, egyesületeknek és szakmai szervezeteknek től korrupcióellenes FCPA rendelkezéseket alkalmazunk az összes Pfizer szerződésben, 2009-ben együttműködés indult a Transparency International-lel. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy társadalmi szerepvállalásunk során politikától független, a CSR alapelvek szempontjain nyugvó döntéseket hozunk. 32

18 35 Richter Gedeon Nyrt. Beke Zsuzsa Richter Gedeon Nyrt., PR és Kormányzati Kapcsolatok vezető A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility CSR) átfogó, hosszú távú gondolkodást és vezetési szemléletmódot kíván. A társadalmi felelősség és szerepvállalás ma már a versenyképesség egyik alapfeltétele. A Richter értelmezésében ez nagyon komplex fogalom, amelybe a vezetés beleérti a mecenatúrát, a támogatásokat, a felelős vállalatirányítást, a környezetvédelmet és a dolgozók köré épült szociális hálót is. A Társaság számára a társadalmi szerepvállalás már az alapító Richter Gedeon idejében is kiemelt szerepet játszott, ráadásul egy hosszú távon gondolkodó cég számára a CSR nem lehetőség, hanem elkötelezettség. A Richter esetében a társadalmi felelősségvállalás meghatározó területe az egészségügy. Több évtizede támogatja a magyar egészségügyet alapítványokon, direkt támogatásokon, kórházak és egyéb egészségügyi intézmények infrastrukturális fejlesztésén keresztül. Felelősséggel A CSR nem marketingeszköz, hanem az adott társaság egész működését átható vezetési szemlélet (Magyar PR Szövetség) Lakossági egészségnevelő programjainak része a 2008-tól működő idősügyi program. Az ország különböző városaiban szervezett események célja együttműködve a Nyugdíjasklubok és Idősek Életet az éveknek Országos Szövetségével az idősek figyelmének felkeltése saját felelősségükre egészségi állapotukkal kapcsolatban, olyan ismeretek átadása, amelyek segítségével tudatosabban élhetik életüket. A program egy-egy helyszínén szűrővizsgálatokra is sor került. Közel 1000 időskorú vett részt ezeken az egészségnapokon. Ha figyelembe vesszük, hogy az ismereteket családjukba, közvetlen környezetükbe is továbbadták, akkor értékelhető igazán a rendezvények jelentősége. A Társaság jótékonysági akcióval összekötött országos szűrőkampánya ebben az évben arra bíztatta a résztvevőket, hogy mindenki egyszerre tegyen valamit saját maga egészségéért és városa egészségügyének fejlesztéséért. A tavaszi program keretében, amely több mint tízezer embert mozgatott meg Kaposváron, Debrecenben, Nyíregyházán és Szombathelyen, ingyenes szűréseket vehettek igénybe a látogatók, részvételükkel növelve a helyi egészségügyi intézménynek szánt adományt. Az elmúlt évben számos nagy rendezvény egészségügyi blokkjában szűrővizsgálatokkal, tanácsadásokkal volt jelen a gyógy- szercég. Így többek között résztvevője volt a Vecsési Tavaszi Fesztiválnak és Káposztafesztiválnak, a gyáli Családi Egészség és Fitnesz Napnak, ott volt tanácsadással az Arany Alkony Paskál Otthon szüreti mulatságán és a családi Egészségnapon a Campona bevásárló központban. Kiemelt támogatója volt a Déméter Háznak, amely a csontvelő-átültetésen átesett gyermekek szülei számára biztosít lehetőséget a hónapokat kórházban töltő gyerekeknek szüleikkel való együttlétre. Többek között a Richter emberi erőforrása képezi folyamatos üzleti sikereinek, tudományos, kereskedelmi és pénzügyi értékekben rejlő növekedési lehetőségeinek alapját. Az emberi erőforrás legfőképpen tőkét, befektetést és menedzselést igényel. A Társaság azért támogatja a képzésfejlesztést, mert a cég akkor tud jól működni, ha jól képzett emberei vannak. Jól képzett emberek jól működő középiskolákból és egyetemekről kerülnek ki. A Richter kiemelten fontosnak tartja azoknak az elismerését is, akik a fiatalokat felkészítik, oktatják. A Kémia Oktatásért alapítvány és a Rátzt Tanár úr életmű díj, amelyet az Ericsson és Graphisoft cégekkel közösen alapított, olyan díjak, amelyek kifejezetten a természettudományos oktatásban dolgozó kiemelkedő eredményeket elért tanároknak nyújt elismerést. A Richter jelen van több általános iskola környezetvédelmi versenyén és támogatja az olyan nyári tábort is, mint az Alkimista tábor, amelynek programjai a hétköznapi élet kémiáját, a jelenségek hátterét ismerteti meg a táborlakókkal. A több mint 100 éves Richter a hazai és a közép-kelet-európai régió meghatározó képviselője. A cég 100 éves múltjából nemcsak az évszázados magyar gyógyszergyártás hagyományait, hanem a folyamatos innovációs képességet és a munkatársakkal való törődést is megőrizte. A Társaságnál mindig működött szociális háló: a munkatársakról való gondoskodás a vállalti kultúra részévé vált. Ennek is köszönhető az a kimagasló statisztikai adat, amely szerint a munkatársak átlagosan 14,3 évet töltenek a Társaságnál. A Richter stratégiájának fontos része a fenntartható fejlődés. Hosszú távú terveit a gazdasági, környezeti és társadalmi elvárások figyelembevételével alakítja ki, ezzel teremtve biztonságot befektetői, környezete és munkavállalói számára. Egy tőzsdén jegyzett cég esetében a társadalmi szerepvállalásnak meghatározó eleme a transzparencia, az átláthatóság, a felelős vállaltirányítás. Befektetői elvárás is, hogy a Társaságnál a társadalmi felelősségvállas stratégiai szinten jól működjön. A transzparens vállalatirányítás mellett a Richter Gedeon Nyrt. stratégiájának továbbra is meghatározó része lesz a fenntartható fejlődés, a társadalmi szerepvállalás. 34

19 Tóth Gabriella és Radnai Tamás az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. alapítói Három éve foglalkozunk cégek társadalmi felelősségvállalási/fenntarthatósági jelentéseinek írásával és e területen tanácsadással. Sokat változott ez idő alatt a CSR megítélése és a vállalatok felelősségvállalási tevékenysége, ami mindenképpen pozitív fejlemény. Amíg néhány éve még gyakran azonosították a támogatásokat és a szponzorációt a CSRral, addig mára széles körben ismert, hogy annak tartalma lényegesen összetettebb. A minőségi fejlődés mellett még látványosabb mennyiségi fejlődést is láthatunk, aminek egyik indikátora a CSR/SD jelentést publikáló cégek növekvő száma és a szektorok bővülő köre. Bár e jelentésekről az az elterjedt nézet, hogy kevesen olvassák, mégis van legalább két lényeges érdemük. Egyfelől tükröt tartanak a vállalat elé a fenntarthatóság érdekében végzett tevékenységükről, illetve annak fejlődéséről, a korábbi vállalások teljesüléséről így katalizálva is a folyamatokat. Másfelől az érintettek széles köre számára válnak elérhetővé a vállalatot jellemző, lényeges, összehasonlítható információk. Úgy gondoljuk, hogy a hazai CSR mérföldkőhöz érkezett; vagy megreked a jelenlegi régiós összevetésben egyébként igen előrehaladott, ám mégis gyakran felszínes szinten, vagy a vállalatok mélységének és súlyának megfelelően fogják kezelni a társadalmi felelősségvállalást. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi segítheti a vállalatokat abban, hogy a fenntarthatóság szempontjai működésük szerves részévé váljanak. 5 jó tanács a társadalmi felelősségvállalás elmélyítésére 1. Főtevékenységhez kapcsolódó programok kialakítása A CSR fejlődése ellenére veszélyt jelent, hogy a szervezetek és a fenntarthatóság szempontjából egyaránt marginálisnak tekinthető kezdeményezések a vállalatok felelősségvállalásának központi elemévé válnak. Példával illusztrálva: az adományozás vagy a zöld iroda vitathatatlanul szükséges programok, de nem válhatnak a CSR lényegévé a főtevékenység fenntarthatóságának növelése helyett. Úgy véljük, hogy a cégek többsége még mindig nem tudja vagy meri azonosítani azokat az értékeket, lehetőségeket és kötelezettségeket, amelyek tevékenységükhöz szorosan kapcsolódnak, így szükségszerűen egyediek vagy legalábbis szektorspecifikusak. Mi ezeket a programokat tartjuk a legértékesebbeknek, követendő mintának. Kétségtelen, hogy mindez nagyobb erőfeszítést és ráfordítást hangsúlyozottan nem feltétlenül anyagi értelemben, kreativitást és mélyebb analízist igényel, de a hatás jelentősen meghaladja ezeket. 2. Hatások mérése A teljesítménymérés és -értékelés része a hatékony vállalati kultúrának, ugyanakkor a legtöbb magyarországi cég még nem méri a környezetre és társadalomra gyakorolt hatását más üzleti mutatókhoz hasonlóan. Tapaszta- 37 lataink szerint ennek megléte nagyban segíti a fenntarthatóság érvényesülését. Az adatgyűjtés bevezetése és működtetése még külső tanácsadó segítsége mellett is erőfeszítést igényel egy szervezet számos munkatársától, és több évig is tarthat, míg egy kiforrott, minden adatközlő számára azonos tartalmú és formátumú adatgyűjtés gördülékenyen működik. Örülünk annak, hogy több cég is az általunk fejlesztett rendszer szerint gyűjti a vonatkozó adatait, de természetesen bármilyen más módon is hasznos e tevékenység, különösen, ha ezután teljesítményindikátorok felállításával a fejlődés is ösztönzött. 3. Jelentések strukturálása, bővítése A CSR/fenntarthatósági jelentések rendszeres kiadását továbbra is fontosnak tartjuk és a még nem jelentéstevő cégeket is erre biztatjuk. A hitelesség, illetve a színvonal emelése érdekében a jelentéskészítésben már tapasztalatot szerzett vállalatoknak javasoljuk, hogy merjék vállalni a minősítési vagy auditálási eljárást. Ugyanakkor egyre nagyobb kihívást jelent a különböző érintett csoportok elvárásainak megfelelő terjedelmű és tartalmú jelentés megírása. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen az adattartalom bővülését mutatják, ami a transzparencia szempontjából kifejezetten kedvező; sőt, a vállalatok immár figyelmet fordítanak a valóban lényeges, globális problémák megoldása érdekében tett erőfeszítéseik bemutatására is. Alapvetően kétféle irány figyelhető meg a jelentések formáját illetően: vagy egy viszonylag rövid, jól strukturált jelentést adnak ki a cégek és a kapcsolódó adatok többségét honlapjukon tüntetik fel, vagy jelentésük hosszú, részletekre is kiterjedő. Úgy gondoljuk, e két irány ötvözete az ideális, vagyis a társaság alaptevékenységének a fenntarthatóság és felelősségvállalás szempontjából nem feltétlenül a gazdaság, környezet, társadalom szerint strukturált jelentést tartjuk kívánatosnak, amely használja a vállalati honlap információit, de elég kiterjedt ahhoz, hogy a honlap nélkül is értelmezhető legyen, az érintettek számára megfelelő mennyiségű és minőségű adatot szolgáltasson. 4.CSR képzés és munkavállalók motiválása A társadalmi felelősségvállalás elmélyítésének egyik legjobb módja a munkatársak megismertetése a CSR fogalmával, a cég kezdeményezéseivel, és aktív részvételre ösztönzése. Fontosak a kampányszerű, szezonális akciók, de még inkább az átgondolt, több évre előretekintő program szerinti cselekvéssorozat. A munkatársak szerepe vitathatatlan a felelős gondolkodás elterjesztésében, segítségükkel multiplikátor hatás érhető el. 5. Célcsoportonként eltérő kommunikáció és párbeszéd az érintettekkel RTG Álságos lenne nem beszélni a CSR hasznáról, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint e tevékenységre egyre növekvő energiát és pénzt áldozó vállalatok körének folyamatos bővülése szerte a világon. A CSR, amellett, hogy növeli a hatékonyságot, emeli a cég megbecsültségét az érintettek körében legyen szó munkavállalóról, fogyasztóról, részvényesről vagy a civil társadalom szereplőjéről. A kihívás abban rejlik, hogy a vállalat a különböző érintettek felé egyedi, célzott kommunikációt folytasson a társadalmi felelősségvállalásáról. Örülünk, hogy néhány cég már hazánkban is próbálkozik ezzel például az ügyfelek felé rövid brosúrában adva számot a főbb CSR programokról, vagy érintetti fórumokon igyekszik megismerni a céggel kapcsolatos véleményeket, elvárásokat. Megfelelően átgondolt CSR stratégia, a fenntarthatóság iránti tevőleges elkötelezettség nélkül azonban a hatékony kommunikáció is átlátszóvá, hiteltelenné válhat az érintettek körében. 36

20 Heal Edina Sláger Rádió, vezérigazgató Segíteni, ahol lehet Miért volt szükség az alapítvány létrehozására? Több évvel ezelőtt ismertük fel, hogy befolyásos médiaszereplőként nem csak feladatunk, de kötelességünk is segíteni azokon az embereken, akiknek nem minden lehetőség adott a tisztességes élet kialakításához. Kezdetben ad hoc jelleggel, hallgatói megkeresések alapján vettünk részt egyegy esemény támogatásában, azonban rájöttünk, ennél többre is képesek vagyunk, ha hivatalos keretek között végezzük tevékenységünket. Arculatában, nevében és tevékenységében is gyermeki formája van az alapítványnak. Tudatos volt ez a tervezés? Igen, egyrészről mindenképpen olyan szervezetet szerettünk volna létrehozni, amely minden szempontból megérinti a hallgatóinkat. Ahogy az éteren és a rádiókészülékeken keresztül mi is közel vagyunk az emberekhez, úgy az alapítványt is olyannak teremtettük, ami nemcsak megszólítja, de érzékennyé és nyitottá teszi őket, amilyenek mi is vagyunk. Ártatlanok, tiszták, jók és minden segítséget megérdemelnek. társadalmi szerepben a Sláger Rádió Magyarország piacvezető rádiója a társadalmi felelősségvállalás területén is élen jár a felelős gondolkodásban, évek óta támogat karitatív eseményeket óta pedig a Sláger Angyal Alapítványon keresztül már nem csak alkalmanként, hanem folyamatosan szervezi programjait a számukra legfontosabbaknak: a gyerekeknek. Nagy örömünkre szolgál, hogy a hallgatóink érzik és hiszik, hogy tudunk segíteni. Az ország minden pontjáról számos megkeresést kapunk, amelyben különböző kérések érkeznek hozzánk. Másrészről pedig mutatja azt is, kik állnak karitatív stratégiánk középpontjában. Fontos volt számunkra, hogy támogatásra szoruló, elmaradott körülmények között élő gyerekeket segíthessük, akik családban vagy gyermekotthonokban élnek. Bearanyozott pillanatok Mik a támogatási politika legfontosabb irányvonalai? Szerettünk volna olyan alkalmakkor ott lenni az emberek életében, amikor a mindennapi problémákon túl valamilyen hirtelen esemény kapcsán kell segíteni, vagy éppen a kikapcsolódáshoz, pihenéshez való feltétel kialakítását kell támogatni. A váratlanul jött segítség öröme teszi a munkánkat még elhivatottabbá. Programjaink között szerepel beteg gyerekek gyógykezelésének támogatása. Karai Pistikének négy millió forinttal tudtuk a gyógyulását segíteni. Jótékonysági árve- 39 réseket szervezünk, amellyel támogattuk már a Gyermekétkeztetési Alapítványt vagy a Tűzoltó utcai Gyermekklinikát. Hagyományos programjaink a hátrányos helyzetű gyerekek nyári nyaraltatása, valamint a karácsonyi jótékonysági akciónk. Szeretnénk a jövőben is folytatni művészeti programjainkat, amilyen a Sláger Angyal rajzpályázat volt. A tervektől függetlenül egyedi eseményeket is felkarolunk: a 2006-os árvíz idején mentettünk menhelyről állatokat és Molnár Jánosné otthonának felújításához egymillió forinttal tudtunk hozzájárul. Országos visszhangot kapott az a csere-akciónk is, aminek a végén egy ,- Ft értékű játszóteret tudtunk átadni Ivádon. Egyre többször fognak össze más cégekkel egy adott jótékonysági program kapcsán? Miért fontos ez? A karácsonyi gyűjtéseinkkor találkoztunk először azzal, hogy a rádió partnerei is szívesen csatlakoznak karitatív programjainkhoz. Erőinket összehangolva megsokszorozhatjuk a segítséget is. Nem csak kívülről számíthatunk azonban támogatásra, a kollégáink és a Bumeráng tagjai is tevékenyen részt vesznek egyegy program lebonyolításában. Felhőtlen boldogság Idén milyen eseményeket szerveznek? Ebben az évben is megszervezzük a hagyományos nyári táborozást és a karácsonyi jótékonysági gyűjtésünket. A táboroztatásra jó helyszínnek bizonyult tavaly a Zánkai Gyermek és Ifjúsági centrum, augusztusban ismét ott nyaral majd 100 gyerek, ezúttal Békés megye gyermekotthonaiból. Sláger Angyal Alapítvány Karácsonykor pedig most is ott kopogtatunk majd sok lakás ajtaján, hogy a partnereink és a munkatársaink által elkészített ajándékcsomagokat átadhassuk. Nemrég zárult az Erste Bankkal közösen szervezett könyvgyűjtő akciónk, amelyben több mint 6000 db könyvet és társasjátékokat adtunk át Miskolcon a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központnak. Ősszel pedig ismét aktivizáljuk a fiatalokat, meseíró pályázatot hirdetünk. Az ilyen jellegű programok alkalmasak arra, hogy megismerhessünk és bemutassunk tehetséges gyerekeket, de egyúttal közelebb is hozzuk őket a felelős gondolkodáshoz, átérezhetik a segítségnyújtás örömét és lehetőségeit. A programok mellett a Sláger Angyal Alapítvány 2009-től az 1% adófelajánlásokat is gyűjti, hogy még többet tehessünk a jó ügyek érdekében. 38

Társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR)

Társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) Társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) Tóth Gergely: valóban felelős vállalat Angyal Ádám Vállalatok társadalmi felelőssége http://www.kovet.hu/ Társadalmi felelősségvállalás

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

Részletesebben

HUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE 2013/1-2. A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ ÁLLÁSKERESŐK MOBILITÁSVIZSGÁLATÁNAK ÚJ MÓDSZEREI

HUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE 2013/1-2. A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ ÁLLÁSKERESŐK MOBILITÁSVIZSGÁLATÁNAK ÚJ MÓDSZEREI A LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ ÁLLÁSKERESŐK MOBILITÁSVIZSGÁLATÁNAK ÚJ MÓDSZEREI TÉSITS Róbert a ALPEK B. Levente b Absztrakt A rendszerváltozást követően Magyarországon is megjelent korunk egyik legsúlyosabb

Részletesebben

FIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc

FIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc FIZETÉSEMELÉS 2013 A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült országos kutatás összefoglaló tanulmánya Az elemzés 386 magyarországi munkáltató adataira épül Készítette: Dara Péter és Kertész

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI GAZDASÁG KUTATÁS FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁS

TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI GAZDASÁG KUTATÁS FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁS TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI GAZDASÁG KUTATÁS FÓKUSZ FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁS EGYEZTETÉST KEZDTEK AZ MKIK ÉS A REKTORI KONFERENCIA VEZETŐI A magyar felsőoktatási rendszer problémáiról, azok lehetséges

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. kiemelten közhasznú társaság közhasznúsági jelentése. 2011 évre

A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. kiemelten közhasznú társaság közhasznúsági jelentése. 2011 évre A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiemelten közhasznú társaság közhasznúsági jelentése 2011 évre A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a gazdasági kamarákról szóló 1999. CXXII törvény 3 ( 1

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata. Zárótanulmány

A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata. Zárótanulmány A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata Zárótanulmány Készítette: Erdélyi Tamás, Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. Előzmények...

Részletesebben

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével

Részletesebben

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2

Részletesebben

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Kutatási jelentés KÉSZÍTETTE A VIA PANNONIA KFT. A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. OKTÓBER 29. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről

Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről Öt vezető témakör 1. Mivel a Jelentés a világ egészségügyi helyzetéről 2006 (a továbbiakban: Jelentés 2006) nyitja meg az Egészség

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2

FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2 FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2 Milyen a jó munkáltató: toborzási és foglalkoztatási kérdések mérnökhallgatók és HR-szakértők körében végzett primer kutatás eredményei alapján Szekunder kitekintés Generációs

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről 0433 2004. július 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3 Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám:

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Mikrohitelezés Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Belső konzulens: Dr. Fellegi Miklós Vonnák Péter Mérnök közgazdász Külső konzulens: Szekfü

Részletesebben

A FOGVATARTÁS ÁRA ANNOTÁLATLAN, RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT A TANULMÁNY A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT SZERZŐK: MÁRK LILI, VÁRADI BALÁZS

A FOGVATARTÁS ÁRA ANNOTÁLATLAN, RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT A TANULMÁNY A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT SZERZŐK: MÁRK LILI, VÁRADI BALÁZS 3 A FOGVATARTÁS ÁRA ANNOTÁLATLAN, RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT A TANULMÁNY A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT SZERZŐK: MÁRK LILI, VÁRADI BALÁZS 2014. december http://www.budapestinstitute.eu Tartalom

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat-

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat- Jegyzőkönyv Készült: Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 27-én 17.00 órakor kezdődő, soron következő nyílt ülésén, a Körjegyzőség Csabdi Kirendeltségének Hivatal hivatalos

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

MAF Felelős Támogató Védjegy. A MAF vállalati szakértői munkacsoportjának fejlesztései. 2012. október 4. dr. Molnár Klára

MAF Felelős Támogató Védjegy. A MAF vállalati szakértői munkacsoportjának fejlesztései. 2012. október 4. dr. Molnár Klára MAF Felelős Támogató Védjegy. A MAF vállalati szakértői munkacsoportjának fejlesztései. 2012. október 4. dr. Molnár Klára IMPAKT csoport A MAF kezdeményezésére 2010 szeptemberében alakult meg az IMPAKT

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból MNB Mûhelytanulmányok 36. 2005 PAPP MÓNIKA A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból Papp Mónika A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden

Részletesebben

A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé

A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé SZÁMA: KGY./ELŐT-./2009. - T Á R G Y: A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé KÜLDÖTTGYŰ LÉSI ELŐ TERJESZTÉS A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÜLDÖTTGYŰLÉSÉNEK 2009. május hó 20.

Részletesebben

Összegző tanulmány. Releváns együttműködő partnerek bemutatása

Összegző tanulmány. Releváns együttműködő partnerek bemutatása Összegző tanulmány a TÁMOP 6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása c. projekt keretében végzett kutatás eredményeiről "Innovatív és kreatív kommunikációs,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

III. FMCG GREENNOVÁCIÓS NAGYDÍJ PÁLYÁZAT ÉLELMISZER SZAKLAP / PROFESSIONAL PUBLISHING HUNGARY KFT.

III. FMCG GREENNOVÁCIÓS NAGYDÍJ PÁLYÁZAT ÉLELMISZER SZAKLAP / PROFESSIONAL PUBLISHING HUNGARY KFT. III. FMCG GREENNOVÁCIÓS NAGYDÍJ PÁLYÁZAT ÉLELMISZER SZAKLAP / PROFESSIONAL PUBLISHING HUNGARY KFT. A HEINEKEN HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK ZRT. GREENNOVATÍV REKLÁMTEVÉKENYSÉG, PROMÓCIÓ PÁLYÁZATA A PÁLYÁZATI ANYAG

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1515/2006. MELLÉKLETEK: DB TÁRGY: Tájékoztató a Dél-Dunántúli Regionális

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók

BÖRTÖNVILÁG. B örtönártalom. A személyi állomány lelki egészségi állapota' Túlterhelt ingázók B örtönártalom A személyi állomány lelki egészségi állapota' Szinte alig akad fórum, ahol ne vetődne fel, hogy a személyi állomány élet- és munkakörülményei az elmúlt években alig változtak. Sem az elöregedett

Részletesebben

A MARKETING-KONTROLLING ALKALMAZÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A MAGYAR KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉBEN

A MARKETING-KONTROLLING ALKALMAZÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A MAGYAR KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉBEN A MARKETING-KONTROLLING ALKALMAZÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A MAGYAR KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉBEN Katona Ferenc Gödöllő 2015 1 A doktori iskola megnevezése: Gazdálkodás és Szervezéstudományok

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE

ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE BORZÁN ANITA 1 Bevezetés A rendszerváltó szocialista országok gazdasági érdeklődése hirtelen mélypontra zuhant egymás

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015

VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015 VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015 a felmérést és elemzést a és a munkacsoportja készítette. 1. Bevezető 2015-ben ismét lezajlott a vezetési tanácsadói díjak hazai felmérése, hasonlóan a 2014-ben

Részletesebben

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ Látogatói elégedettségi felmérés 2011.

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ Látogatói elégedettségi felmérés 2011. SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ Látogatói elégedettségi felmérés 2011. Bevezető Az SZTE TIK fennállása óta már negyedik alkalommal kezdeményezett látogatói elégedettségi felmérést.

Részletesebben

Talán javulóban a hangulat idehaza

Talán javulóban a hangulat idehaza 2013-07-02 MAGEOSZ Hírek 1./6 Talán javulóban a hangulat idehaza Egy év után először kúszott a pozitív tartományt jelentő 50 százalék fölé a beszerzési menedzser index (BMI), amelynek júniusi szezonálisan

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben