Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata"

Átírás

1 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K Putnok Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata ITS 2014 Konzorcium: 1 / 214

2 Külzetlap BELÜGYMINISZTÉRIUM Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek év Készítették az ITS 2014 Konzorcium tagjai: ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Berki Judit ügyvezető ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Végh József ügyvezető OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság Virágh Péter ügyvezető 2 / 214

3 Aláírólap Régiós koordinátor: Berki Judit Megyei koordinátor: Klein György okleveles építészmérnök É/ ; TT Felelős tervező: Balku Katalin okleveles építészmérnök É Településtervező: Klein György okleveles építészmérnök É/ ; TT Energiaközmű szakági tervező: Verba József üzemmérnök TE Településtervezési energia-közmű szakértő TH Településtervezési hírközlési szakértő Közlekedésági szakági tervező: Gulyás Imre okl. építőmérnök Tkö Településtervezési közlekedési szakértő Viziközmű szakági tervező: Gellén László okl. mélyépítő üzemmérnök VZ-TEL Települési víziközmű tervező TV Településtervezési vízközmű szakértő Környezetvédelmi szakági tervező: Szalai Sándor környezetmérnök SZKV /0640 Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV /0640 Zaj- és rezgésvédelem szakértő 3 / 214

4 Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező: Lipcsei Ágnes okl. táj-és kertészmérnök TK Régészeti szakértő: Dr. Bálint Marianna régészeti szakértő Műemléki szakértő: Szilágyi-Fekete Anikó műemléki szakértő Társadalompolitikai szakértő: Papp György Társadalompolitikai szakértő Gazdasági Szakértő: Málik Csilla gazdasági szakértő Anti-szegregációs szakértő: Kurtyánné Szilágyi Valéria anti-szegregációs szakértő Közreműködők: Tamás Barnabás Putnok Város polgármestere Váradi Attila települési koordinátor 4 / 214

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Tervvel való összefüggések Borsod Abaúj Zemplén Megye Területrendezési Tervvel való összefüggések A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Nemzetiségi összetétel Képzettség Foglalkoztatottság Jövedelmi viszonyok Életminőség Lakásállomány Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők Történeti előzmények - a Gömör kapuja Testvérvárosi kapcsolatok Vallási felekezetek Civil szervezetek A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Oktatás - nevelés Egészségügy és szociális közszolgáltatások / 214

6 Közösség, művelődés, kultúra Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság Ipar- és építőipar Szolgáltatás A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Elérhetőség Munkaerő képzettsége K + F + I Üzleti infrastruktúra Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Az önkormányzat intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldterületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái / 214

7 1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata A funkció, kapacitás Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Magasság, szintszám, tetőidom Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi, és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlékegyüttes A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti Kötöttpályás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás KÖZMŰVESÍTÉS Vízi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) / 214

8 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások ÁSVÁNYI NYERSANYAG-LELŐHELY VÁROSI KLÍMA HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése SWOT PROBLÉMA ÉS ÉRTÉKTÉRKÉP / 214

9 3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Városrész 1. - Belváros Városrész 2. - Lakóövezet 1-panel Városrész 3. - Lakóövezet 2-kertváros Városrész 4. - Külterület (ipartelepek) Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A szegregátum, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek helyzetelemzése A szegregátumok kialakulásának és fennmaradásuk okai Városszerkezeti elhelyezkedés Demográfiai jellemzők Munkaerő-piaci jellemzők Lakáskörülmények Infrastrukturális ellátottság A szegregátumok területén élők egészségi állapota Szociális intézményrendszer és ellátási formák Oktatás Ágazati politikák Szociálpolitika Lakáspolitika Oktatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) MELLÉKLETEK / 214

10 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Putnok város településfejlesztési koncepcionális célrendszer belső koherenciája ábra: BAZ megye célrendszere és Putnok fejlesztési céljainak koherencia-vizsgálata ábra: B.-A.-Z. Megyei stratégiai célok ábra: Putnok Város IVS célrendszere ábra: Putnok Város hatályos IVS: stratégiai célkitűzések ábra: Putnok Város lakónépessége (1000 fő) ábra: Putnok Város állandó népessége ábra: Putnok Város lakosságának természetes szaporulata/fogyása (ezrelék/év) ábra: Vándorlási egyenleg (állandó, ideiglenes együtt) ábra: A népesség korösszetétele (lakónépesség, 2001.; 2011.) ábra: Regisztrált álláskeresők Putnok Városában (2014.) ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) ábra: Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) ábra: Múzeumi látogatók száma (fő) ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) ábra: Értékesítés nettó árbevétele (1000 Ft) ábra: Átlagos statisztikai létszám társas vállalkozások esetében (fő) ábra: A szolgáltatási szektor (G-S gazdasági ág) szereplői ábra: Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) (db) ábra: Lakásállomány komfortfokozat alapján ábra: Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) ig ábra: Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül (%) ábra: Putnok város egy lakosra jutó zöldterületeinek nagysága (m2) ábra: Putnok földhasználati felosztása ábra: Lakásállomány építési éve ábra: Lakásállomány komfortossága ábra: Lakásállomány közművesítettsége ábra: Putnok lakónépességének korosztályi megoszlása városrészi bontásban ábra: Putnok lakónépességének képzettségi mutatói városrészi bontásban ábra: Belváros városrész lakásállománya ábra: Putnok Lakóövezet 1 - panel lakásállomány ábra: Putnok Lakóövezet 2 - kertváros lakásállomány ábra: Putnok külterület lakásállomány / 214

11 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A Sajó-Rima Eurorégió főbb adatai táblázat: A Putnoki járás települései táblázat: Putnok Város IVS célrendszerének megvalósulási státusza táblázat: Putnok Város állandó népessége (1970., 1980., években) táblázat: Putnok Város állandó lakónépessége (1970., 1980., években) táblázat: Putnok város népességszám változása táblázat: Nemek aránya táblázat: Kor szerinti csoportosítás (2015. január 01.) táblázat: Száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorú (2011) táblázat: Putnok Város lakosságának nemzetiségi összetétele táblázat: A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint (2011) táblázat: Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) [2001, 2011] táblázat: A regisztrált álláskeresők száma Putnok városában táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya táblázat: Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül táblázat: Várható élettartam (2010.) táblázat: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (%) táblázat: Városrészek főbb adatai (2011. évi népszámlálás) táblázat: Putnok testvérvárosai táblázat: Putnok város állandó népességének vallási megoszlása (2011.) táblázat: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) táblázat: Alapfokú és középfokú oktatási intézményi adatok 2014/2015. tanévben (KLIK fenntartású intézmények) táblázat: Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola képzési palettája táblázat: Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) intézkedései táblázat: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értékek a Putnoki járás településeinél (kivonat) táblázat: Regisztrált vállalkozások száma ( ) táblázat: Putnok Városában működő regisztrált vállalkozások ágazat szerinti megbontása (2013) táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (db) táblázat: Regisztrált vállalkozások száma az ipar-építőiparban (szekunder szektor) (db) táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a szolgáltatásokban (tercier szektor) táblázat: Jelentősebb gazdasági társaságok Putnokon táblázat: Jelentősebb KKV EU-s pályázatok Putnokon táblázat: Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint (2007 ) [ezer Ft] táblázat: Állami konszolidáció (átvállalt és kifizetett) mértéke Putnok Városa esetében táblázat: Putnok Város Önkormányzatának évi költségvetése táblázat: Putnok Város Önkormányzatának évi költségvetése táblázat: Gazdasági Program 1. pillére: "A jövő városa" / 214

12 39. táblázat: Gazdasági program 2. pillére: "Működő város" táblázat: Gazdasági program 3. pillére: "Lakható város" táblázat: Gazdasági program 4. pillére: "Gondoskodó város" táblázat: Gazdasági program 5. pillére: "A jövő városa - fejlődő város" táblázat: Putnoki Humán Szolgáltató Központ intézményegységei táblázat: A Putnoki Humán Szolgáltató Központ telephelyei táblázat: Putnoki Humán Szolgáltató Központ illetékessége, működési köre táblázat: A Putnok Dubicsány Gömörszőlős Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás táblázat: Közfoglalkoztatás Putnoki járásban táblázat: Közfoglalkoztatás Putnok Városában táblázat: Összesített kimutatás lakásbérleményekről táblázat: A Sajó - Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Törzskönyvi alapadatai táblázat: Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása táblázat: Földrészlet statisztika a város közigazgatási területéről táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként táblázat: a szabályozási terv területhasználati kategóriái táblázat: Putnok közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek táblázat: Műemlékek Putnok Városában táblázat: Közüzemi ivóvíz vezeték hálózat táblázat: Közüzemi szennyvíz-csatornahálózat táblázat: KÖF / KIF TR állomások listája táblázat: Gázhálózat táblázat: Bejelentett ipari tevékenység táblázat: Városrész 1. - Belváros legfőbb mutatói táblázat: A 2. Lakóövezet 1-panel városrész legfőbb mutatói táblázat: A 3. Lakóövezet 2-kertváros legfőbb mutatói táblázat: A Városrész 4. Külterület legfőbb mutatói táblázat: Szegregátumra vonatkozó adatotok a évi Népszámlálási adatok alapján táblázat: Szegregációval veszélyeztetett területekre vonatkozó adatotok a évi Népszámlálási adatok alapján táblázat: Infrastrukturális ellátottság táblázat: A városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói táblázat: Általános iskolai közoktatás integráltsága táblázat: Szociális bérlakások Putnok városban táblázat: Putnok Város civil szervezetei táblázat: egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értékek a Putnoki járás településeinél táblázat: Országos közúthálózat útkategóriánkénti megoszlása (km) BAZ megye (2013. dec. 31.) táblázat: Putnok úthálózat táblázat: programozási ciklus megvalósult projektjei / 214

13 TÉRKÉPJEGYZÉK 1. térkép: Putnok város elhelyezkedése térkép: Városhálózat (külső és belső városi gyűrű) térkép: A Putnoki-járás elhelyezkedése Magyarországon térkép: Putnok az Ország Szerkezeti Tervén térkép: Országos ökológiai hálózat övezete térkép: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek térkép: Országos jelentőségű tájvédelmi terület övezete térkép: Országos vízminőség - védelmi terület övezet térkép: Nagyvízi meder és vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete térkép: BAZ MTrt - Térségi Szerkezeti Terv R.1. sz. mell térkép: BAZ MTrT - Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezeti - R sz. melléklete térkép: BAZ MTrT - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdő területek, erdőtelepítésre alkalmas terület övezetei - R sz. melléklete térkép: BAZ MTrT - Országos jelentőségű és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetei - R sz. melléklete térkép: BAZ MTrT - Világörökség és világörökség várományos terület övezete, történeti települési terület övezete - R sz. melléklete térkép: BAZ MTrT - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete - R sz. melléklete térkép: BAZ MTrT - Nagyvízi meder övezete - R sz. melléklete térkép: Alsószuha Településszerkezeti Terve térkép: Sajóvelezd Településszerkezeti Terve térkép: Serényfalva Településszerkezeti Terve térkép: Dubicsány Településszerkezeti Terve térkép: Sajónémeti Településszerkezeti Terve térkép: Putnok Város településszerkezeti terv térkép: Putnok Településrendezési terv térkép: Lakóterületi fejlesztések térkép: Intézményi - kereskedelmi fejlesztések térkép: Gazdasági területfejlesztések térkép: Szlömösödő területek térkép: Putnok kistáji besorolása térkép: Putnok területhasználata Corine kategóriák szerint térkép: Putnok erdőterületei térkép: Putnok felhagyott- és működő bányák területe térkép: Putnok I. katonai felmérés ( ) térkép: Putnok II. katonai felmérés ( ) térkép: Putnok III. katonai felmérés ( ) térkép: Putnok IV. katonai felmérés ( ) térkép: Putnok ma térkép: Putnok - Natura 2000 területek térkép: Ökológiai hálózati besorolás térkép: Putnok településszerkezete térkép: Épületvizsgálat - szintszám / 214

14 41. térkép: Átnézeti helyszínrajz térkép: Köf / Kif hálózat nyomvonal rajza térkép: A közigazgatási terület bánya-területei térkép: Jelenlegi bányatelekkel fedett területek a térségben térkép: Felszínmozgások a térségben térkép: Szeizmikus zónatérkép térkép: Magyarország földrengései térkép: A Sajó ártere térkép: Putnok Város probléma- és értéktérképe térkép: Putnok városrészei térkép: Putnok város szegregátuma Forrás: KSH térkép: Putnok szegregációval veszélyeztetett területei térkép: 1. szegregációval veszélyeztetett terület térkép: 2. szegregációval veszélyeztetett terület térkép: 87. vasútvonal térkép: 92. vasútvonal térkép: Putnok 1. (KIRA) térkép: Putnok 2. (KIRA) / 214

15 KÉPJEGYZÉK 1. kép: Serényi Béla út kép: Arany János utca kép: Putnok Városa madártávlatból kép: Kossuth úti lakótelep kép: Kossuth úti üzletsor kép: Templom és környezete kép: Putnok Városa madártávlatból kép: Kossuth utca (26. sz. főút) kép: Rákóczi út kép: Bajcsy-Zsilinszky utca (26. sz. főút) kép: Serényi Béla utca kép: Árvíz Putnokon kép: Putnok Városa madártávlatból kép: Putnok Városa madártávlatból kép: Putnok belváros kép: Putnok belváros kép: Putnok Lakóövezet 1. panel kép: Putnok Lakóövezet 2 - kertváros kép: Putnok Lakóterület 2. kertváros kép: Putnok külterület Berkenye út kép: Putnok külterület Molnár út / 214

16 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Putnok Város Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Vizsgálat 1. Helyzetfeltáró munkarész 16 / 214

17 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Putnok Városa a szlovák-magyar határ közelében, az Észak-magyarországi régióban, Borsod - Abaúj - Zemplén Megyében, a Putnoki járásban fekszik. Budapesttől 175 km, a nyugati határtól 400 km, a szlovák határátkelőtől (Bánréve) 8 km, a megyeszékhelytől (Miskolc Megyei Jogú Város) 35 km, míg Heves megye megyeszékhelyétől, Eger Megyei Jogú Várostól 60 km a távolság. A város területe összesen 35 km 2, ebből belterület 3,8 km 2, külterület 31,2 km térkép: Putnok város elhelyezkedése Forrás: TEIR, 2015 A Bükk-hegység lábánál, a Sajó bal partján helyezkedik el, a földrajzi környezete dombokkal körülzárt, erős tagoltságú völgyekkel szabdalt terület, a tengerszint feletti magasság 220 m. A város Gömör tájegység kapuja, a valamikori Gömör - Kishont megye székhelye volt, de területének jelentős részét elcsatolták a szlovák területekhez. Helyét, szerepét földrajzilag tágabb és szűkebb fejlesztési prioritás-rendszerben határozhatjuk meg. Az OTK - ban definiált növekedési tengelyekhez, Miskolc város fejlesztési pólus vonzáskörzetében, a régió meghatározó ipari tengelye mentén, s egy határon átnyúló vonzáskörzet, városkapcsolat rendszer részeként kell pozícionálni. 17 / 214

18 Határon átnyúló szerepkör A történelmi Gömör kapujaként Putnok Város nagy hangsúlyt fektet a határon átnyúló kapcsolatokra. A Sajó - Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés meghatározó tagja Putnok. Putnok gazdaságföldrajzi helyzete révén, Gömör dél-keleti kapujaként az elmúlt évszázadokban jelentős településsé vált. Közhivatali, oktatási-közművelődési intézményei, ipara és kereskedelme, kézműipara és vásártartása, de döntően mező-, szőlő- és erdőgazdasága miatt a Miskolc Rimaszombat, illetve az Eger Rozsnyó városokkal határolható és jellemezhető térségben fontos szerepet töltött be. Vonzáskörzetének a Gömör tájegységként meghatározott települések tekinthetőek, amit több célzott együttműködés is megerősít. A Sajó - Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés magyar oldalon július 07-én alakult meg, a szervezetet a B-A-Z Megyei Bíróság szám alatt vette nyilvántartásba. 1. táblázat: A Sajó-Rima Eurorégió főbb adatai Az Egyesület neve: Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés Rövidített neve: Sajó-Rima Eurorégió Levelezési címe: 3630 Putnok, Kossuth út 5. Az Egyesület Elnöke (Mo-.-on): Tamás Barnabás Putnok Város Polgármestere Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Ugyanakkor megalakult a szlovák oldalon is a Slané Rimavské Eurorégión, amelynek tagjai a Rimszombati, Rozsnyói és Rőcei Járások. A két szervezet megalakulását követően Együttműködési Megállapodást kötött és így jött létre a Sajó-Rima Eurorégió, amely Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló Európai Keretegyezmény Kiegészítéséről szóló jegyzőkönyv 3. része szerint egy határon átnyúló együttműködési szervet képez, melynek nincs jogi személy státusza. Tevékenységének hatóköre a Sajó és Rima folyók menti térségek települései, közel 1 millió ember, mintegy 6000 km 2 -en. A Sajó-Rima Eurorégió társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális szempontból egyaránt összehangolt, fenntartható fejlődés megvalósítására törekszik, valamint célja az európai integrációs munkafolyamatokra való felkészítés és az azokban való részvétel. Országos szerepkör Az Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció szerint Putnok kívül esik a jelentősebb agglomerációs térségeken. Agglomerálódó térségként Miskolc Megyei Jogú Város agglomerációs térségéhez köthető. 18 / 214

19 2. térkép: Városhálózat (külső és belső városi gyűrű) Putnok vonzáskörzete Forrás: Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció Putnok, a környező települések számára jelentős szereppel és funkcióival bír. Putnok vonzáskörzete négy nagyobb egységre bontható, úgymint: Gömör: Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Királd, Putnok, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva Ózd és környéke: Ózd, Susa, Uraj, Hódoscsépány, Szentsimon, Sajóvárkony Nádasd-Hangony völgye: Arló, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Domaháza, Hangony, Járdánháza, Kissikátor Hegyhát: Borsodbóta, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Farkaslyuk, Lénárddaróc, Nekézseny, Sáta, Uppony Putnok gazdaságföldrajzi helyzete révén, Gömör dél-keleti kapujaként az elmúlt évszázadokban jelentős településsé vált. Közhivatali, oktatási-közművelődési intézményei, ipara és kereskedelme, kézműipara és vásártartása, de döntően mező-, szőlő- és erdőgazdasága miatt a Miskolc Rimaszombat, illetve az Eger Rozsnyó városokkal határolható és jellemezhető térségben fontos szerepet töltött be. Vonzáskörzetének a Gömör tájegységként meghatározott települések tekinthetőek, amit több célzott együttműködés is megerősít. 19 / 214

20 A település járási szerepe 3. térkép: A Putnoki-járás elhelyezkedése Magyarországon Forrás: TEIR, Putnok Város jelenleg járásszékhely, a városon kívül 25 település tartozik a járáshoz. Az es évek elejétől Borsod - Abaúj - Zemplén megyében, különösen azokban a problematikus térségekben, amelyek érintve voltak a kohászat és a szénbányászat leépítésében, illetve megszüntetésében jelentős munkanélküliség alakult ki. Putnok társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településnek minősül. A munkanélküliségi ráta az eltelt több mint egy évtized alatt nem változott jelentősen. A járás településein elsősorban napjainkban a mezőgazdasági vállalkozások dominanciája jellemző. 20 / 214

21 település rang Putnok 2. táblázat: A Putnoki járás települései kistérség (2013. január 1.) népesség (fő) (2014. január 1.) terület (hektár) (2014. január 1.) 1. Putnok város Ózdi Aggtelek község Edelényi Alsószuha község Kazincbarcikai Bánréve község Ózdi Dövény község Kazincbarcikai Dubicsány község Ózdi Felsőkelecsény község Kazincbarcikai Felsőnyárád község Kazincbarcikai Gömörszőlős község Ózdi Hét község Ózdi Imola község Kazincbarcikai Jákfalva község Kazincbarcikai Jósvafő község Edelényi Kánó község Kazincbarcikai Kelemér község Ózdi Királd község Ózdi Ragály község Kazincbarcikai Sajómercse község Ózdi Sajónémeti község Ózdi Sajópüspöki község Ózdi Sajóvelezd község Ózdi Serényfalva község Ózdi Szuhafő község Kazincbarcikai Trizs község Kazincbarcikai Zádorfalva község Kazincbarcikai Zubogy község Kazincbarcikai Forrás: KSH Helységnévtár (2014. január 1. adatsor) (saját szerkesztés) A Putnoki járáshoz tartozó 26 település esetében a Putnoki Járási Hivatalnál államigazgatási feladatok, elsősorban okmányirodai feladatok, a gyermekvédelmi és gyámügyek, valamint egyes szociális, környezetvédelmi igazgatási ügyek mellett foglalkoztatási ügyek intézhetők. Putnok volt járási székhely, középfokú körzetközpont, ma a Putnoki kistérség központja. A központi szerepkört erősítik az alábbi önkormányzati együttműködések keretén belül a városra háruló feladatok: Putnok és Térsége Társulás Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége Sajó-Rima Eurorégió a Sajó és Bódva Völgye és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Putnok Dubicsány - Gömörszőlős-Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Putnok-Dubicsány Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Putnok Kelemér - Gömörszőlős Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás Sajó Rima EGTC 21 / 214

22 1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció stratégiai vitaanyaga amely a Kormány 1254/2012. (VII.19.) Kormányhatározata alapján készült a időszakra az alábbi megállapításokat teszi Borsod-Abaúj-Zemplén Megyére: Fejlesztési irányok: A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése. Az információs technológia fejlesztése. A megye szabad vállalkozási zónává történő minősítése. A foglalkoztatás növelése, a meglévő KKV-k megerősítésével, új vállalkozások identitásának és letelepedésének ösztönzése. A képzetlen munkaerő foglalkoztatása korszerű bányászati, energetikai technológiákkal, amelyek illeszkednek a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, mobilitásának elősegítése. A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és esélyegyenlőség megteremtésének fejlesztése. A minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése. Turisztikai fejlesztés (Világörökség, bor-, kulturális-, gyógy- és termálturizmus). Integrált zöldség- és gyümölcstermesztési rendszerek kialakítása energia- és hulladékhasznosítással. A megújuló energiaforrások hasznosítása a decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával. A karsztvízkészlet, mint fontos ivóvízforrás védelme a környezet minőségének javításával. Szlovák-magyar gazdasági együttműködés és az infrastruktúra fejlesztése. Putnok város hosszú távú céljai a fentebb részletezett fejlesztési irányokkal összhangban vannak, a város a településfejlesztési koncepciójában a magyarországi gömöri területek gazdasági dinamizálását, a hanyatlás megállítását meghatározó célnak tekinti, továbbá mint a történeti Gömör egyik történelmi városa, célként fogalmazza meg a magyar-szlovák határtérségben található gömörvidék gazdasági és kulturális integrációjának erősítését. A turizmusfejlesztés mint a gazdaságfejlesztés meghatározó eleme térségi (szlovák-magyar) integrált termékfejlesztéssel és településmarketinggel tervezett. Az erős és önellátó Gömör a belső erőforrások feltárásával, mobilizálásával és fejlesztésével valósítandó meg. A városi környezet fejlesztése is átfogó célként jelenik meg, a helyi műemléki és természeti értékek megőrzése és fenntartható hasznosításának ösztönzése a városi környezetfejlesztés egyik fejlesztési iránya. 22 / 214

23 1. ábra: Putnok város településfejlesztési koncepcionális célrendszer belső koherenciája Forrás: Putnok Város Településfejlesztési koncepciója B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Program ( időszak) Területi célok: Szlovák-magyar határon átnyúló együttműködések Putnok város fejlesztési elképzeléseihez kapcsolódó cél Horizontális célok: Fenntartható környezet és tájhasználat Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek újrahasznosítása Hátrányos helyzetű társadalmi csuporotok bevonása a fejlesztésekbe Korszerű információs és kommunikációs technológiák alkalmazása Az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonása a tervezésbe Putnok fejlesztési céljaihoz kapcsolódnak a fent részletezett horizontális célok. 23 / 214

24 2. ábra: BAZ megye célrendszere és Putnok fejlesztési céljainak koherencia-vizsgálata B.-A.-Z. megye célrendszere Putnok fejlesztési céljai Forrás: BAZ megye Területfejlesztési Program és Putnok Város Településfejlesztési Koncepciója (saját szerkesztés) Gazdaságfejlesztési prioritás: B.-A.-Z. Megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban Innováció vezérelt gazdaságfejlesztés B.-A.-Z. Megyében Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása B.-A.-Z. Megyei vállalkozások finanszírozási feltételeinek javítása 3. ábra: B.-A.-Z. Megyei stratégiai célok Forrás: BAZ Megyei Területfejlesztési Program A fent részletezett ábrákról leolvashatók a megyei stratégiai célok és városi stratégiai célok közötti összefüggés, megfelelősség. 24 / 214

25 1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Tervvel való összefüggések 4. térkép: Putnok az Ország Szerkezeti Tervén A módosított az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény - annak a 2. sz. melléklete: Az Ország Szerkezeti Terve Putnok igazgatási területére vonatkozólag rögzíti, hogy az alapvetően vegyes felhasználású és erdőgazdálkodási térségként jellemezhető. Forrás: OTrT Putnok város belterülete települési térséggel, a külterület vegyes területfelhasználási, illetve erdőgazdálkodási térséggel fedett. 5. térkép: Országos ökológiai hálózat övezete 3.1. sz. melléklet Országos ökológiai hálózat övezete A külterületet nagyrészt fedi az országos ökológiai hálózat. 13. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Forrás: OTrT 3.2. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem érinti 3.3. sz. melléklet Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem érinti 6. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek 3.4. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet A külterületet foltokban fedi a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület. 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Forrás: OTrT 25 / 214

26 14. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 7. térkép: Országos jelentőségű tájvédelmi 3.5. sz. melléklet Országos jelentőségű terület övezete tájképvédelmi terület övezete Fedi a város igazgatási területét. 14/A. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Forrás: OTrT 3.6. sz. melléklet Világörökségi és világörökség várományos terület övezete nem érinti 8. térkép: Országos vízminőség - védelmi terület 3.7. sz. melléklet Országos vízminőség-védelmi övezet terület övezete A város igazgatási területét szint teljes mértékben fedi. 15. (2) ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, övezetre vonatkozó szabályokat meg kell állapítani. Forrás: OTrT 9. térkép: Nagyvízi meder és vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete 3.8. sz. melléklet Nagyvízi meder és a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése kertében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete A város déli részeit, belterületi földrészleteket is érint az övezet. Forrás: OTrT 16. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki sz. melléklet Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete nem érinti. 26 / 214

27 Borsod Abaúj Zemplén Megye Területrendezési Tervvel való összefüggések B.-A.-Z. Megye Területrendezési Tervét {MTrT} a Megyei Közgyűlés a 10/2009. (V.5.) számú rendeletével fogadta el. Az OTrT 2009 óta bekövetkezett módosításai felülírták ugyan az MTrT-t, de tájékoztató jelleggel ismertetésre kerülnek az alábbiakban az egyes megyei tervlapok vonatkozásai. 10. térkép: BAZ MTrt - Térségi Szerkezeti Terv R.1. sz. mell. Forrás: BAZ MTrT 11. térkép: BAZ MTrT - Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezeti - R sz. melléklete Az országos ökológiai hálózat pontosítása, kategorizálása alapján a külterület északi felén jelentős terjedelemben magterület került kijelölésre kisebb puffer-zónával. A belterülettől délre ökológiai folyosó van. Forrás: BAZ MTrT 27 / 214

28 12. térkép: BAZ MTrT - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdő területek, erdőtelepítésre alkalmas terület övezetei - R sz. melléklete A város északi részén foltokban több kisebb terület erdőtelepítési szempontból kiválónak lett minősítve. Forrás: BAZ MTrT 13. térkép: BAZ MTrT - Országos jelentőségű és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetei - R sz. melléklete A város területét fedi az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete. Forrás: BAZ MTrT 14. térkép: BAZ MTrT - Világörökség és világörökség várományos terület övezete, történeti települési terület övezete - R sz. melléklete Az igazgatási területet fedi a történeti települési terület övezete Forrás: BAZ MTrT 28 / 214

29 15. térkép: BAZ MTrT - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete - R sz. melléklete A város belterületének nyugati határától foltban érinti az igazgatási területet a kiemelten érzékeny FAV. Forrás: BAZ MTrT 16. térkép: BAZ MTrT - Nagyvízi meder övezete - R sz. melléklete A Sajó és belterület közötti területet nagyvízi meder övezetében hozza a terv, azonban az OTrT ezen területhatárolástól részben eltérően határolja a veszélyeztetett területet. Forrás: BAZ MTrT A város igazgatási területét nem érintik az alábbiak: Országos és térségi komplex tájrehabilitációs igénylő területek övezete R sz. melléklete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete R sz. melléklete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek övezete R sz. melléklete Együtt tervezhető térségek övezete R sz. melléklete Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, honvédelmi terület övezete R sz. melléklete Rendszeresen belvízjárta terület R sz. melléklete Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület R sz. melléklete 29 / 214

30 1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Putnok város közigazgatásilag szomszédos települései: Alsószuha, Dövény, Dubicsány, Sajóvelezd, Sajónémeti, Hét, Serényfalva. A szomszédos települések nem mindegyike rendelkezik hatályos településszerkezeti tervvel. Putnok város közigazgatásilag szomszédos területei jellemzően a Sajó völgyében általános mezőgazdasági (szántó) területfelhasználásúak, az északi és déli csatlakozó területeken erdőgazdálkodási területfelhasználásúak. A Dubicsány I. szénbánya a tervi kivonat szerint érinti Putnok város közigazgatási területét is, jelenleg azonban a barnakőszén bánya bezárt, az ásványvagyon kitermelésére tervek készültek. 17. térkép: Alsószuha Településszerkezeti Terve 18. térkép: Sajóvelezd Településszerkezeti Terve Forrás: 7/2004. (II.05.) határozat Forrás: 57/2005. (II.24.) határozat 19. térkép: Serényfalva Településszerkezeti Terve 20. térkép: Dubicsány Településszerkezeti Terve Forrás: 16/2007. (III.09.) határozat Forrás: 10/2007. (II.27.) határozat 30 / 214

31 21. térkép: Sajónémeti Településszerkezeti Terve 31 / 214

32 1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Putnok város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008-ban készült el, a dokumentum főbb megállapításai: Putnok - Gömör kapuja, ahol sikerül a városban a belvárosi rehabilitáció, a turizmus-teremtés és a kisipari, kisvállalkozói szféra erősítésével, az erre épülő magántőke-bevonással városi vonzerőt növelni. Alapvető cél, hogy a településen élők életminősége, életkörülményei fejlődjenek, javuljanak. Hosszú távú fejlesztési cél, hogy gazdaságilag versenyképes város legyen Putnok átfogó jövőképe Putnok Gömör kapuja. a jövőkép pozitív opcióra épül, - ahol sikerül a városban a belvárosi rehabilitáció, - a turizmus-teremtés és a kisipari, kisvállalkozói szféra erősítésével, - az erre épülő magántőke-bevonással városi vonzerőt növelni. a kvalifikált lakosságot meg tudja tartani, az alacsonyabban kvalifikált lakosok is munkalehetőséget találjanak, új mezőgazdasági feldolgozó üzemek, kézművesipari termelő vállalkozások, turisztikai szolgáltatóegységek alakuljanak korábbi kisvárosi rang, betöltött szerep visszaszerzése természeti értékek kímélése mellett gazdasági kiaknázás Célok: egyedi városarculati elemek kialakítása leromlott területek rehabilitációja kisvárosi jellegnek megfelelő, gömöri elemekkel gazdagított épületek kialakítása műemlék és műemlék-jellegű épületek állagmegóvása, épület felújítások, lakóterületek rehabilitációja, szegregált területek felszámolásával új, magasabb színvonalú lakóterületek, közösségi funkciójú épületek közterületek megújítása zöldfelületek növelése a belváros kiszélesítése 32 / 214

33 4. ábra: Putnok Város IVS célrendszere Forrás: Putnok Város IVS Akcióterületek Belváros: belváros rehabilitációja, funkcióbővítő város-rehabilitáció Serényi László tértől haladva a Kossuth Lajos utcáról a Petőfi utca kereszteződéséig, majd a Petőfi Ady kereszteződésig az Ady Endre úton a Rákóczi utcáig Rákóczi Ferenc úton a Kossuth utcáig a Rákóczi utca folytatásaként haladunk tovább a Tompa utcáig a Tompa utcán végig a postaközig majd a posta közön visszatérünk a Serényi térre Lakóövezet I. (paneles lakóterület): városi funkció, települési környezet fejlesztése A terület gyakorlatilag három tér által lefedett: Mátyás Király tér Széchenyi István tér Bányász tér Utcákkal határolva a három a tér: A Rákóczi Kossuth utca sarkától a Kossuth utcán a Fürdő utcáig A Fürdő utcán végig a Csokonai utcáig a Csokonai utcán végig a Tompa utca és a Rákóczi utca folytatásának találkozásáig Lakóövezet II. (kertváros): városi funkció, települési környezet fejlesztése Anti szegregációs terület I.: Vasút - Határ út - Sajó út - Szkala Bertalan u. - Serényi László tér - Andrássy Dénes út -Ady Endre út - Petőfi Sándor út által lehatárolt terület Anti szegregációs terület II.: Serényi Béla út - településhatár - Tompa Mihály út - Mikszáth Kálmán út folyó által lehatárolt terület Iparterület: felszívó vállalatok vonzása, terület-előkészítés 33 / 214

34 5. ábra: Putnok Város hatályos IVS: stratégiai célkitűzések Forrás: Putnok Város hatályos IVS, Putnok kisvárosi jellemzőinek megfelelően a hatályos Integrált Városfejlesztési Stratégiában városrészeket nem határoztak meg, viszont a város területét jellemző funkciójuk alapján felosztották városközpontra, hagyományos építésű és panel lakóövezetre, ill. iparterületre. A dokumentumban az akcióterületek a koncentrált beavatkozások színhelyeiként, a város fejlesztésének gócpontjaiként kerültek rögzítésre. A városközpont területe egybeesett a Belvárosi akcióterülettel, a panel-övezet szintén az I. lakóövezeti akcióterülettel, az iparterületek adják ki az Iparterületi akcióterületet. A hagyományos városi építésű területen, a II. lakóövezetben két akcióterület került kijelölésre, amelyek egyben az anti-szegregációs területeket is jelentették. Putnok Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (IVS) rögzített célok valamint azokhoz illesztett projektek megvalósítása érdekében Putnok Város Önkormányzata (a partnerség jegyében a településen megtalálható intézmények, gazdasági szereplők és a lakosság bevonásával) minden realizálható forrás felhasználásával törekedett a as programozási ciklusban. A ciklusban megvalósult projektek listáját terjedelmi okok miatt jelen dokumentum mellékletei között szerepeltetjük. Az IVS hatálya alatt jelentős beavatkozások kerültek megvalósításra. A Putnok belvárosi funkcióbővítő településrehabilitáció című projekt az épített környezet, az épített örökség minőségi fejlesztését célozta. A nevelés-oktatási infrastruktúra megújítása valósult meg a Serényi László Általános Iskola infrastruktúra és eszközfejlesztés felújítása című beavatkozás segítségével, emelve a nevelési - oktatási munka színvonalát. A települési közszolgáltatások és a környezet fejlesztésének elengedhetetlen beavatkozásaiként valósult meg a Putnoki szennyvíztisztító telep fejlesztése, a Putnok Város felszíni vízfolyásainak rekonstrukciója és a Szennyvízberuházás II. ütem című projektek. A környezetvédelmi és ökológiai szempontból is jelentős eredmény a Közvilágítás energiatakarékos átalakítása Putnokon című beruházás megvalósítása. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerének státuszait tartalmazó táblázat alább található meg. 34 / 214

35 1. 2. Putnok 3. táblázat: Putnok Város IVS célrendszerének megvalósulási státusza Célrendszer és elemei Célok leírása, konkretizálása Célok elérésének státusza Alapcél Putnok Város Önkormányzata (a partnerség jegyében a településen megtalálható intézmények, gazdasági szereplők és a lakosság bevonásával) az IVS - ben rögzített alapcél megvalósítására minden realizálható forrás felhasználásával törekedett a Lakosság életminőségének javítása as programozási ciklusban. Az IVS - ben rögzített alapcél ( Lakosság életminőségének javítása ) jelen ITS alapvető célkitűzései között szerepel. Gazdasági és lakóhelyi vonzerejében, térségi központi funkcióiban megerősödött kisváros, Gömör kapujában Gazdasági versenyképesség növelése Társadalmi kulturális tőke fejlesztése Vonzó kisváros kialakítása, funkcióval, szolgáltatásokkal bővített, megélhetést biztosító, térségintegráló szereppel bíró városként vonzóbb lakhellyé váljon. Munkanélküliség munkahelyteremtés, vállalkozói aktivitás növelése, vonzó gazdasági környezet biztosítása a tudatos ingatlangazdálkodás és a reális gazdaságfejlesztési megvalósítása révén. Átfogó cél (15-20 év) Stratégiai prioritás csökkentése, koncepció A lakosság szociális-egészségügyi helyzetében fokozott javulás elérése. A társadalmilag leszakadt csoportok reintegrálása. Az együttműködés fokozása a társadalmi csoportok között. A város a térség kulturális szolgáltató központja és fontos turisztikai állomása legyen. Putnok Város Önkormányzata (a partnerség jegyében a településen megtalálható intézmények, gazdasági szereplők és a lakosság bevonásával) az IVS - ben rögzített átfogó cél megvalósítására minden realizálható forrás felhasználásával törekedett a as programozási ciklusban. Az IVS - ben rögzített átfogó cél jelen ITS alapvető célkitűzései között szerepel. A Gazdasági versenyképesség növelése stratégiai cél tekintetében Putnok Város Önkormányzata (a partnerség jegyében a településen megtalálható intézmények, gazdasági szereplők és a lakosság bevonásával) a helyi gazdaság diverzifikálását és megerősítését segítette a as programozási ciklusban. Kiemelendő a közmunkaprogram, az értékteremtő közmunkaprogram megvalósítása a településen. Putnok Város Önkormányzata a as programozási ciklusban további gazdaságfejlesztési projektek (például a Lóbérci mintafarm fejlesztése) megvalósítását tervezi. A Társadalmi - kulturális tőke fejlesztése stratégiai prioritás tématerület tekintetében Putnok Város Önkormányzata az egészségügyi és szociális infrastruktúra minőségi fejlesztése, a közösségi terek kialakítása, minőségi fejlesztése területeken valósított meg figyelemreméltó beavatkozásokat. 35 / 214

36 Célrendszer és elemei Célok leírása, konkretizálása Célok elérésének státusza 3. Környezeti fejlesztés Egyedi városarculati elemek kialakítása Leromlott területek rehabilitációja A Környezeti fejlesztés stratégiai prioritás keretében mind az épített örökség minőségi fejlesztése (például Putnok belvárosi funkcióbővítő településrehabilitációs programja), mind a lakóépületek fejlesztése (például a sikeres panelprogram) tekintetében sikeres beavatkozásokat bonyolított le. Jelen tervezési ciklusban Putnok Város Önkormányzata további beavatkozások megvalósítását tervezi a leromlott területek rehabilitációja érdekében (például Leromlott városi területek rehabilitációja II. és III: ütem). Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése Kis- és középvállalkozásokra épülő kézműves- és feldolgozóipari szektor megerősítése - kooperáció Hagyományokra, legendára, gasztronómiára és vízpartra épülő látogató- és pihenő turizmus Térségi kereskedelmi, szolgáltató központ funkció megerősítése Mezőgazdaságban dolgozó munkaerő számának 10%-os növekedése, a városba felvásárló (feldolgozó) vállalkozás telepítése, agro- és ökoturisztikai vállalkozásban részt vevő vállalkozások alakulása Szociális szövetkezet szolgáltatásainak bővülése, tagjainak 50%-os emelkedése Szociális gazdaság típusú vállalkozások száma 4-re emelkedik Inkubátorház és tanácsadó szolgálat felállítása Éves vendégéjszakák száma eléri a min. 100/1000 fő értéket Turisztikai és kulturális rendezvények száma eléri az évi 12-et Turisztikai szolgáltatók száma eléri az 5 db-ot Létrejön a Putnoki Turisztikai Pont Élelmiszerláncolat üzletének városba telepítése, Szolgáltató Inkubátorház építése, művelődési ház létesítése Specifikus, tematikus célok (7-8 év) A Mezőgazdaági vállalkozások fejlesztése specifikus, tematikus cél tekintetében kiemelendő, hogy az önkormányzat a helyi gazdaság fejlesztését a gazdaság diverzifikálásával tervezi. Putnok Városában tradicionálisan magas a mezőgazdasági szektorú vállalkozások aránya. Az elmúlt időszakban a mezőgazdasági vállalkozások megerősödését, számuk növekedését mutatja a Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban című táblázat, amely jelen Megalapozó Vizsgálat fejezetében található meg. A Kis- és középvállalkozásokra épülő kézműves- és feldolgozóipari szektor megerősítése - kooperáció specifikus, tematikus cél megvalósítása részben tekinthető sikeresnek. Putnok Város Önkormányzatának jelen tervezi ciklusban több, a nevezett tematikus célhoz rendelhető projektjavaslata került rögzítésre (például a fizikai inkubáció lehetőségének megteremtése). A Hagyományokra, legendára, gasztronómiára és vízpartra épülő látogató- és pihenő turizmus tematikus cél megvalósítása részben tekinthető sikeresnek. Putnok Város Önkormányzatának jelen tervezi ciklusban több, a nevezett tematikus célhoz rendelhető projektjavaslata került rögzítésre (például a Gömör kapuja (városkapu) városkapu délen és északon a 26. úton és a Pálma forrás és pihenő részének teljes körű rekonstrukciója ) A Térségi kereskedelmi, szolgáltató központ funkció megerősítése tematikus cél megvalósítása részben tekinthető sikeresnek. Nevezett tematikus cél átemelésre került jelen ITS célrendszerébe. 36 / 214

37 Célrendszer és elemei Célok leírása, konkretizálása Célok elérésének státusza A közintézmények felújítása, A Közszolgáltatások fejlesztése tematikus célhoz rendelt projektek jelentős része Közszolgáltatások fejlesztése (oktatás, eü., közigazgatás, közművek, hulladék, stb.) korszerűsítése Hulladékkezelés rendezése Teljes közművesítettség elérése sikeresen megvalósításra került. Az önkormányzati hivatal szervezetfejlesztése, a szennyvízhálózat minőségének növelése, az ivóvízhálózat fejlesztése kiemelkedő, sikeres beavatkozásoknak tekintendők a as programozási ciklus Kulturális szolgáltatások, rendezvények városépítő szerepének növelése Város-identitás város-marketing Egyedi városarculati elemek kialakítása Épített és természeti környezet védelme, fejlesztése Kulturális és turisztikai rendezvények száma eléri az évi 12-t A város külső és belső imázsának növelése A városkarakterét pozitív irányba mozdítani A kisvárosi jellegnek megfelelő, gömöri elemekkel gazdagított épületek kialakítása, egyedi utcabútorok elhelyezése Műemlék és műemlék-jellegű épületek állagmegóvása, épület-felújítások, lakóterületek rehabilitációja, zöldfelületek növelése, környezetvédelmi akciók szervezése tekintetében. A Kulturális szolgáltatások, rendezvények városépítő szerepének növelése tematikus cél tekintetében sikeresnek minősíthető a as programozási ciklus. A Gömör expo mellett további jelentős rendezvények kerültek megrendezésre. A Város-identitás város-marketing tematikus cél - mivel Putnok Város Önkormányzatának folyamatos célkitűzéseként definiálható - a jelen tervezési ciklusra készített Településfejlesztési Koncepció és ITS célrendszerébe is átemelésre került. Az Egyedi városarculati elemek kialakítása tematikus cél - mivel Putnok Város Önkormányzatának folyamatos célkitűzéseként definiálható - a jelen tervezési ciklusra készített Településfejlesztési Koncepció és ITS célrendszerébe is átemelésre került. Putnok Város Önkormányzatának jelen tervezi ciklusban több, a nevezett tematikus célhoz rendelhető projektjavaslata került rögzítésre (például a Gömör kapuja (városkapu) városkapu délen és északon a 26. úton ) Az Épített és természeti környezet védelme, fejlesztése tematikus cél megvalósítása érdekében Putnok Város Önkormányzata sikeres beavatkozásokat valósított meg. Kiemelendő a Putnok belvárosi funkcióbővítő településrehabilitáció című projekt, amely a történelmi városmag minőségének növelését célozta. A nevezett tematikus cél - mivel Putnok Város Önkormányzatának folyamatos célkitűzéseként definiálható - a jelen tervezési ciklusra készített Településfejlesztési Koncepció és ITS célrendszerébe is átemelésre került. Forrás: Putnok Város hatályos IVS, 2008 (saját szerkesztés) 37 / 214

38 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A hatályos településrendezési eszközök módosítására, felülvizsgálatára jelenleg nincs településrendezési szerződés. 38 / 214

39 1.6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök A város teljes igazgatási területére vonatkozó, az országos településrendezési és építési követelmények szerint készült településrendezési eszközöket (településszerkezeti tervet, helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet) 2004-ben fogadta el a város Képviselőtestülete, a terveket a Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft (Miskolc) készítette. Hatályos tervek: 144/2004. (VIII.05.) határozattal elfogadott településszerkezeti terv 28/2004. (VIII.05.) rendelettel elfogadott HÉSZ és szabályozási terv A évi településrendezési eszközök elfogadását követően kisebb léptékű módosítások történtek ben a meglévő iparterületen belül a tervezett közlekedési terület törlésre került a terület-együttes jobb kihasználhatósága érdekében ben a településközpont sajátos övezeti előírásai kerültek módosításra, az Egészségügyi Központ és az OTP tömbjében kellett olyan szabályozást biztosítani, mely nem akadályozza a meglévő területhasználatot és a fejleszthetőséget ben a város iskoláinak területe került felülvizsgálatra, a Serényi László és Péczeli János általános iskolák telken belüli fejleszthetősége és a területek rendezésének érdekében kellett korrigálni a sajátos övezeti előírásokat. A évben elfogadott alapterv az Épített környezet alakításáról szóló évi LXXVIII. törvény előírásai szerint, a évi XXVI. törvénnyel elfogadott Országos Területrendezési Terv (OTrT), évi B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Koncepció (BAZ MTFK), évi B.- A.-Z. Megyei Területrendezési Terv (BAZ MTrT) figyelembe vételével készült. Az eltelt években több alaklommal is megváltoztak a magasabb szintű tervek (OTrT évi L. törvény, évi LVI. törvény, évi XXXI. törvény, évi CCXXIX. törvény, évi XCVIII. törvény; MTFK 2014.; MTrT 60/2002. (IX.26.) KGY határozat, 10/2009. (V.5.) BAZ ÖK rendelet), 2015-ben folyamatban), továbbá a településrendezési tervek tartalmával kapcsolatos elvárások (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet; többször módosított 253/ XII.20.) Korm. rendelettel elfogadott OTÉK 118/2008. (V.8.) Korm. rendelet, 182/2008. (VII.14.) Korm. rendelet; 196/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, 90/2012. (VII.14.) Korm. rendelet; 211/2012. (VII.30.) Korm. rendelet, 275/2012. (IX.28.) Korm. rendelet, 394/2012. (XII.20.) Korm. rendelet, 297/2013. (VII.29.) Korm. rendelet, 62/2014. (III.6.) Korm. rendelet), illetve az egyes ágazati jogszabályok, elvárások. A fent részletezett magasabb szintű tervekben, vonatkozó előírásokban bekövetkezett változások szükségessé teszik Putnok város teljes igazgatási területére vonatkozóan új településfejlesztési és településrendezési eszközök készítését, melyek az új előírások szerint készülnek, és figyelembe veszik a város és környezetének a mai igényekhez igazodó elképzeléseit, a társadalmi és gazdasági elvárásokat, valamint az egészséges és fenntartható környezet kialakítását. Az új tartalommal és jelölés rendszerrel készülő tervnek december 31-ig kell elkészülnie és elfogadásra kerülnie. Az ún. átmeneti időszakban a hatályos településrendezési eszközök által meghatározott keretek a jelenlegi igények ismeretében várhatóan nem jelentenek akadályt az aktuális fejlesztések megvalósításában, a 39 / 214

40 tervek tartalmaznak annyi mozgásteret, hogy a rendezési és fejlesztési elképzelések jelentős része jelenleg is megvalósítható. Az elmúlt 10 évben egyetlen magasabb szintű terv sem irányzott elő olyan mértékű beavatkozást, amely alapjaiban vagy részleteiben változtatná meg a városban a kialakult vagy a tervezett területhasználatot, településszerkezetet. A hatályban lévő településrendezési eszközök módosítására a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 45. (2) bekezdése értelmében már nincs lehetőség, az új településrendezési eszközök hatályba lépéséig a jelenlegi tervben szereplő építési övezeti, övezeti előírások betartása mellett lehet területet igénybe venni, beépíteni, használni A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Putnok város teljes igazgatási területére vonatkozó településszerkezeti terv a 144/2004. (VIII.05.) Képviselőtestületi határozattal került elfogadásra. A településszerkezeti terv a 26. sz. másodrendű főút menti területeket, illetve a településközpontot ahol az intézmények, kereskedelmi egységek zöme található vegyes településközponti területként határozta meg. A központhoz közelebb fekvő területek kertvárosias lakóterületként, a külső területek falusias lakóterületként kerültek kijelölésre. Kisvárosias lakóterület a polgármesteri hivatal mögötti részen alakítható ki. Településszerkezeti szempontból jelentősebb változást a részben a 26. sz. másodrendű főúttól délre fekvő területek feltárását célzó, és azzal két helyen csomópontot alkotó új főút jelentett volna, mely tehermentesítő útként is funkcionálna. Az út még nem épült ki, a megvalósításhoz szükséges területek csak részben állnak rendelkezésre. 40 / 214

41 22. térkép: Putnok Város településszerkezeti terv Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 41 / 214

42 23. térkép: Putnok Településrendezési terv Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 42 / 214

43 Belterületek, beépítésre szánt területek Lakóterületi fejlesztések: Putnok Távlati kertvárosias jellegű lakóterület-fejlesztésre több terület-egység is kijelölésre került: Héti úttól nyugatra több új tömb, Sajó úttól délre, Dienesfalvi út folytatása, illetve attól keletre, valamint a temetőtől északra és észak-nyugatra fekvő új tömbök. A kijelölt lakóterület-fejlesztési területek igénybevételére az elmúlt 10 évben nem került sor. Intézményi - kereskedelmi fejlesztések: A lakóterület-fejlesztési területek mellett alközpontok számára is lett terület biztosítva, jellemzően ezek igénybevétele sem történt meg. 24. térkép: Lakóterületi fejlesztések 25. térkép: Intézményi - kereskedelmi fejlesztések 26. térkép: Gazdasági területfejlesztések 27. térkép: Szlömösödő területek Forrás: települési adatszolgáltatás Gazdasági fejlesztések: A gazdasági területek a meglévőek környezetében, a belterület É-Ny-i és déli (vasút menti) területrészeken található. Gazdasági területhasználat-fejlesztésre a 26. sz. főút menti meglévő gazdasági terület mellett, a vasútállomás környezetében (attól délre), illetve a Dienesfalvi lakóterülettől keletre lett terület biztosítva, azonban új munkahelyteremtő beruházások bevonása ezen területekre nem valósult meg. 43 / 214

44 Szlömösödő területek: A városközponton áthaladó Szörnyű-völgyi patak völgyében a központtól északra és délre többnyire egyedi telkes lakóterületek találhatóak, melyek sem műszaki állapotában, sem használatukban nem megfelelőek. A területek magánerőből, egyedi megoldásokkal történő átépülése nem várható, megújulásához akcióterv szükséges. A tervezett beépítésre szánt terület bővítési lehetősége 64 ha, mely ütemezetten építhető be. Külterületek: A belterülettől dél-nyugatra szántó, délre gyep, észak-keletre kertes mezőgazdasági terület található. A belterülettől északra lévő jelentős mértékű külterület jellemzően erdőterület, melybe értékes és védett területek találhatók (Mohos-tavak környezete). 44 / 214

45 1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Putnok Város lakossága az elmúlt évszázadban több mint kétszeresére növekedett (1900 évben fő volt, míg a KSH Helységnévtár adatai szerint január 1.-én a népesség fő volt. A város gazdálkodását és fejlődésének növekedését meghatározó szénbányászat és a környező városok iparai 1990 és 2000 év közötti közel teljes megszűnése nagymértékben megváltoztatta a városfejlődést, ezzel összefüggésben a népességszám alakulását is. Az 1990-es évek elejéig a város a fennálló nagymértékű munkalehetőség miatt befogadó település volt. Ezt követően a népesség folyamatosan csökkent. 4. táblázat: Putnok Város állandó népessége (1970., 1980., években) Putnok Város állandó népessége Forrás: KSH népszámlálási adatok (saját szerkesztés) 5. táblázat: Putnok Város állandó lakónépessége (1970., 1980., években) Putnok Város állandó lakónépessége Forrás: KSH népszámlálási adatok (saját szerkesztés) Putnok Város állandó népessége alatt Putnok Városban bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyeket értjük, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). Ebbe a csoportba tartoznak azok a személyek is, akik valamely okból (munkavállalás, tanulás, diplomáciai, kereskedelmi, tudományos megbízás teljesítése) az eszmei időpontban átmenetileg külföldön tartózkodtak, de bejelentett lakóhelyük az adott területen volt. Putnok Város lakónépessége alatt Putnok Város területén lakóhellyel rendelkező, és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes számát értjük. 6. ábra: Putnok Város lakónépessége (1000 fő) Forrás: TEIR, / 214

46 Putnok Város lakónépességének változása a és évek között egyértelmű csökkenő tendenciát mutat. A 2002-es lakónépességi adat több mint 10%-val csökkent a lakónépessége Putnok Városának egy évtized alatt. 7. ábra: Putnok Város állandó népessége Forrás: TEIR, Hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megye, az Észak-Magyarországi régió és az ország lakosságszámának alakulásához, az elmúlt években annak lassú fogyása volt a tendencia. Ha a megye többi járásához viszonyítjuk a Putnoki járás, vagy a város lakosságfogyásának számszerű értékeit, akkor az illeszkedik a megye járásainak, városainak tendenciájához. Adattípus Állandó népesség (város) 6. táblázat: Putnok város népességszám változása Lakónépesség 2011/2001 (%) Lakónépesség (város) ,916% Lakó-népesség / állandó népesség 2001 Lakónépesség / állandó népesség ,981% 0,984% Állandó népesség (megye) 0,991 0,983% Lakónépesség (megye) ,928% Forrás: KSH, népszámlálási kötetek [2001.; 2011.] (saját szerkesztés) Putnok Város lakosságának természetes szaporulata és fogyása évente eltérő értékeket mutat, a évben az addigi pozitív értékek (2002. évben 2,68 ezrelék/év; évben 0,38 ezrelék/év; évben 1,42 ezrelék/év; évben 0,26 ezrelék/év; évben 0 ezrelék/év; évben 0,52 ezrelék/év) -4,81 ezrelék/év arányú fogyást mutatnak, amelyet a további években kisebb arányú, de folyamatos fogyási értékek követnek. 46 / 214

47 8. ábra: Putnok Város lakosságának természetes szaporulata/fogyása (ezrelék/év) Forrás: TEIR, A településen az elvándorlási egyenleg negatív. Többen hagyják el a várost, mint a betelepülni szándékozók. Az elvándorlás a lakosság kor és képzettség szerinti összetételének kedvezőtlenné válását vonja maga után, mert képzett, főként diplomás fiatalok hagyják el a települést. Az elvándorlás iránya a nagyobb városok, megyeszékhelyek, illetve a főváros felé irányul, a kedvezőbb életminőség reményében. A lakóhely hátrahagyását főleg a megye és a térség, valamint maga a város kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete generálja. A népességvonzó képesség javítása érdekében alkalmazandó eszközök helyes megválasztásával a város népességmegtartó potenciálját erősíteni szükséges. 9. ábra: Vándorlási egyenleg (állandó, ideiglenes együtt) Forrás: TEIR, A évi cenzuskor Putnok Város lakónépességének 52, 37 %-a nő (3.616 fő) míg 47, 63%- a férfi (3.289 fő) volt, ami hasonló, mint a megyei (52, 37% a nők javára) illetve a Putnoki járási (51, 90% a nők javára) arányok. 47 / 214

48 7. táblázat: Nemek aránya év Férfi Nő Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás (Putnok Város Önkormányzata: Idősügyi koncepció, 2014.) A nők aránya magasabb, mint a férfiaké megközelítőleg 300 fővel. Önkormányzati adatszolgáltatás alapján a népesség kor szerinti megoszlása január 1-jén az alábbi táblázatban szerepeltetettek szerint alakult. 8. táblázat: Kor szerinti csoportosítás (2015. január 01.) Kor szerinti csoportosítás Fő Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, ábra: A népesség korösszetétele (lakónépesség, 2001.; 2011.) Forrás: KSH, népszámlálási kötetek [2001.; 2011.] (saját szerkesztés) Putnok Város évi lakónépessége esetében 1345 fő gyermekkorú (0-14 éves) és 4590 fő aktív korú (15-64 éves) személy jutott, így a gyermeknépesség eltartottsági rátájának mértéke 29, 30%, míg a 970 fő idős korúra (64 x éves) vetített eltartottsági ráta mértéke 21,13%, összegezve az eltartott népesség rátájának mértéke 50, 43%. 9. táblázat: Száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorú (2011) gyermekkorú időskorú gyermek- és időskorú megye Putnoki járás Putnok Városa Forrás: KSH (népszámlálási adatok, népszámlálás) (saját szerkesztés) Családi állapotot tekintve Putnok Városának 15 éves és annál idősebb lakónépességének 42%-a házas, míg 35%-a hajadon volt a népszámlálás idején. Ugyanezen korosztály 13% volt özvegy, 10%-a elvált. A Putnoki járás (45% házas, 32% nőtlen, hajadon, 14% özvegy,9% elvált) és a megyei mutatókhoz (44% házas, 32% nőtlen, hajadon, 13% özvegy, 11% elvált) képest szignifikáns eltérést nem mutat. Fenti értékek nemek közötti megoszlása vizsgálatakor kiderül, hogy a 15 éves és idősebb férfiak 41,99%-a nőtlen, míg a nők esetében mindösszesen 28,37% hajadon. 48 / 214

49 Nemzetiségi összetétel Putnok Városában a cigány, romani és beás nemzetiségen kívül egyéb számottevő nemzetiség nincs jelen. A évi cenzus alkalmával 650 fő, míg a évi cenzus alkalmával 568 fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Putnok Város nemzetiségi összetétele Borsod Abaúj Zemplén megye nemzetiségi összetételéhez hasonló. 10. táblázat: Putnok Város lakosságának nemzetiségi összetétele Putnok BAZ megye Putnok BAZ megye fő arány (%) fő arány (%) fő arány (%) fő arány (%) Népesség összesen magyar , , , ,37 afrikai , arab 1 0, , ,02 bolgár 1 0, , ,04 cigány, romani, beás 650 8, , , ,50 görög 1 0, , ,02 horvát , ,006 kínai , ,01 lengyel 1 0, , ,09 modern héber, zsidó , német 8 0, , , ,61 örmény , , ,02 román 2 0, , ,09 ruszin 1 0, , ,21 szerb , ,01 szlovák 1 0, ,30 3 0, ,33 szlovén, vend 1 0, , ,002 ukrán 1 0, , ,06 orosz ,06 vietnami ,006 egyéb , ,45 Forrás: KSH, népszámlálási kötetek [2001.; 2011.] (saját szerkesztés) 49 / 214

50 Képzettség A lakosság képzettségi mutatóiról általánosságban elmondhatók, hogy a megyei átlagtól elmaradó, de a Putnoki járástól magasabb képzettségi szintet mutat Putnok Város lakossága. A megyei illetve az országos arányokhoz viszonyítva még mindig szignifikáns lemaradással küzd a település lakosai iskolai végzettségét tekintve. Különösen szembetűnő ez az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányára. 11. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint (2011) középfokú iskola általános iskola általános iskola 8. érettségi nélkül, érettségi 1-7 szakmai oklevéllel első évfolyamát sem végezte el egyetem, főiskola stb. oklevéllel összesen fő arány arány arány arány arány arány fő fő fő fő fő (%) (%) (%) (%) (%) (%) Megye , , , , , , Putnoki járás 286 1, , , , , , Putnok 138 1, , , , , , Forrás: KSH, népszámlálási kötetek [2011.] (saját szerkesztés) A felsőfokú végzettséggel rendelkezők (egyetemi, főiskolai és egyéb oklevéllel rendelkezők) a 7 éves és idősebb korúak vetületében 7,89%, ami magasabb képzettséget jelent, mint a Putnoki járás azonos mutatójának 5,93%-os értéke, de elmarad a megyei 11, 28%-os értéktől. Nemek szerinti bontás alapján a 7 éves és idősebb férfiak 6, 28%-a, a nők 9, 36%-a bír a legmagasabb iskolai végzettséggel, mint ahogy a járási és a megyei mutatók esetében is magasabb ebben a kategóriában a nők aránya. A 25 éves és idősebb korosztály 10,5%-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel, a 25 éves és idősebb korúak között is a nők tekintetében magasabb (12,0%) a kvalifikáltabbak aránya, mint a férfiak (8,7%) esetében. A évi népszámlálás azonos mutatója 8,1% volt, így bizakodásra adhat okot, hogy 10 év alatt 8,1%-ról 10,5%-ra emelkedett a felsőfokú végzettségűek mutatója a 25 éves és idősebb népesség arányában (megjegyzendő, hogy az országos átlag is évi 12,7%-ról évre 19%-ra nőtt). Az alacsony iskolai végzettséggel bírók aránya egybevethető a megyei és járási arányokkal. Az aktív korú (15-59 évesek) lakosság vizsgálatakor megállapítható, hogy a évi népszámláláskor a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 31,2% volt (ami mind a megyei, mind az országos átlagot magasan meghaladó arány), amely évre 21,4%-ra mérséklődött (mint ahogy a megyei és az országos értékek is pozitív irányba mozogtak). A megye és így Putnok Város lakosainak iskolázottsági, képzettségi viszonyainak az országosnál lényegesen kedvezőtlenebb alakulásában lényegi összefüggés mutatható ki a változás és a munkamegosztás hierarchikus szerkezetének változása (a vezető állású- és értelmiségi foglalkozási státuszok kínálatának beszűkülése) és a vándorlási intenzitása között, ami azt sejteti, hogy a megfelelő munkamegosztási státuszok hiányában más képzettségi rétegeknél tömegesebbé vált a felsőfokú végzettségűek, az értelmiségiek elvándorlása, továbbá be- ill. visszaköltözésének elmaradása. 50 / 214

51 Foglalkoztatottság Putnok Városa foglalkoztatottsági szempontból a régió és a megye legkritikusabb területei közé tartozik. A kedvezőtlen elhelyezkedési lehetőséget nehezíti a munkaerő kínálat kedvezőtlen aránya és összetétele. Jelentős a férfi többlet, a kellő szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező viszonylag fiatal munkaerő. A kialakult kritikus helyzetet erősíti a lakosság mintegy 10 %-át kitevő roma etnikum alacsony képzettségi szintje. Putnok Város állandó lakónépességére vetítetve a évi népszámlálás eredményei szerint 31,96% volt a foglalkoztatottak aránya, melynek nemek szerinti bontása a következő volt: a férfiak 35,93%-a volt foglalkoztatott, míg a nők 28, 34%-a volt foglalkoztatott. Az aktív korú népesség (15-64 évesek) tekintetében a foglalkoztatottak aránya Putnok Városában 48,1% volt, amely a Putnoki járás arányával azonos nagyságú foglalkoztatottságot mutat, azonban az országos átlagtól elmarad. 12. táblázat: Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) [2001, 2011] Magyarország 53 57,9 Putnoki járás 37,4 46,6 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 46,8 53,8 Putnok 37,8 48,1 Forrás: TEIR, A KSH munkaerő-felmérése szerint III. negyedévben országosan a éves népesség 59,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon és 54,8%-a (4148,6 ezer fő) számított foglalkoztatottnak. A munkanélküliségi ráta 7,4%-nak felelt meg. A 2013 hasonló időszakához képest a foglalkoztatási arány 3%-pontos emelkedést, a munkanélküliségi arány pedig 2,4%-pontos csökkenést mutatott. Borsod Abaúj Zemplén megyében a éves népesség aktivitási rátája ugyanebben az időszakban, 55,2%-nak felelt meg, míg a foglalkoztatási ráta 48,3%-nak. A megyei munkanélküliségi ráta III. negyedévben 12,5%-os volt, ami 5,1%-ponttal magasabb az országos átlagnál azonos időszakához mérve a megyében foglalkoztatottak aránya számottevően (2,3%-ponttal) növekedett, a munkanélküliségi ráta is 8,1%-pontos emelkedést mutatott. A változásokra nagy hatással volt a közfoglalkoztatás alakulása. A decemberi adatok szerint a Putnoki munkaügyi körzetben mért munkanélküliségi arány 18,4% volt, ami 0,5%-ponttal tér el a megyei aránytól (17,9%), de több mint kétszerese az országosnak (8,9%). A körzet települései között viszonylag nagy különbségek tapasztalhatóak. Az álláskeresők aránya az aktív, azaz éves korú lakosok között Sajómercse (19,02%), Kelemér (18,84%), Imola (13,56%) valamint Jákfalva (13,46%) községekben a legmagasabb, míg alacsony az arány Szuhafő (2,34%) és Zubogy (2,44%) lakosai körében alakult ki. A Putnoki Munkaügyi Hivatal illetékességi területén december végén fő nyilvántartott álláskereső volt, ami a év végi főhöz viszonyítva 12 fő, 1%-os csökkenést jelent év végével kialakult átlagos létszámokat tekintve a Putnoki járásban regisztráltak között a Putnok Városában élő álláskeresők átlagosan 36%-ot képviselnek (1.480 fős átlagból 533 fő putnoki lakos). 51 / 214

52 13. táblázat: A regisztrált álláskeresők száma Putnok városában 01. hó 02. hó 03. hó 04. hó 05. hó 06. hó 07. hó 08. hó 09. hó 10. hó 11. hó 12. hó Forrás: Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége A évi regisztrált álláskeresők számának vizsgálatakor megállapítható, hogy kedvezőbb, mint a megelőző években mért munkanélküliség, azonban ennek egyértelmű oka a közhasznú foglalkoztatás, amely az összes elhelyezkedéshez viszonyítva még mindig a legjelentősebb eszköz, és a térség néhány településén az egyetlen foglalkoztatási lehetőségként jelenik meg. 11. ábra: Regisztrált álláskeresők Putnok Városában (2014.) Forrás: Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége (saját szerkesztés) A regisztrált álláskeresők közül legnagyobb arányban továbbra is a képzetlen réteg, a segédmunkások arányuk 50,1% - képviseltetik magukat. A szakképzettséggel rendelkező álláskeresők között a fémipari, építőipari, kereskedelmi, gépkezelői, összeszerelői, járművezetői szaktudással, szakmával rendelkezők száma a legjelentősebb. Számottevő még különösen a nők vonatkozásában a korábban könnyűiparban foglalkoztatottak száma is. Az alacsony szintű iskolai végzettség és a szakmai ismeretek hiánya mellett az elhelyezkedés szempontjából további problémát jelent a munkanélküliség tartóssá válásával párhuzamosan csökkenő munkavállalási és tanulási hajlandóság. Kedvezőtlenül magas a szakmával nem rendelkezők száma is, a szakképzettséggel rendelkezők esetében a szakmaváltás lehetősége, a mobilitás hiánya biztosít kis mozgásteret. Többségben vannak a közép- ill. idősebb generációhoz tartozók. A regisztrált munkanélküliek több mint fele legfeljebb 8 általános iskolát végzett el, ami nagyban megnehezíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket. 52 / 214

53 12. ábra: Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) Forrás: TEIR, A lakosság alacsony képzettségi szintjéből is ered, hogy a foglalkoztatottak jelentős része alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban kap munkát. Az országos átlagtól meghatározóan magasabb az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában, és ez az elmúlt években Putnok Városa esetében lassú, de folyamatos emelkedik. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szignifikánsan magasabb az országos értékektől. A évi népszámlálási adatokhoz képest a évi népszámlálási mutatók jobb értékekkel bírnak mind országosan, mind Putnok Városára vetítve, azonban Putnok esetében a évi cenzus szerinti 43,9% magas értéknek számít. 14. táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Magyarország 40,9 38,3 Putnoki járás 54,9 46,8 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 44,5 42 Putnok 53,3 43,9 Forrás: TEIR, Folyamatosan jelen van a járáshoz közeli multinacionális cégek elszívó hatása, valamint az ország más részeiből érkező munkáltatók is megjelentek toborzás céljából. A térségben a mai napig kevés, többségében kis, esetleg közepes méretű munkáltató akad, akik közül csak kevesen tudnak fejlesztést, létszámbővítést végrehajtani. Emiatt magasnak mondható a foglalkoztatottak körében a naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya a Putnoki járásra vetítve: a járási szinten a foglalkoztatottak több mint 50%-a (2001. évi cenzus: 51,4%, évi cenzus: 50,5%) ingázik más településekre. Putnok Város tekintetében ez a mutató az országos átlaghoz hasonló, 30% körüli érték. Lehetőségként tartható számon a városra jellemző jelentős ipari hagyományok, még mindig fellelhető ipari és bányászati munkakultúra és ismeretek, készségek. 53 / 214

54 Jövedelmi viszonyok A város lakosságának jövedelmi helyzete az előzőekben részletezett kedvezőtlen munkanélküliségi illetve foglalkoztatási helyzetéből adódóan kedvezőtlen. Putnok Városában a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Putnoki járás és Putnok Város tekintetében is az országos átlagot meghaladóan rossz, az országos tendenciához hasonlóan bár csökkent az arányuk, azonban a szignifikáns különbség nem csökken az országos mutatóhoz. 15. táblázat: Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül Magyarország 36,9 33 Putnoki járás 59,4 49,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 49,8 42,6 Putnok 59,8 48,7 Forrás: TEIR, A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a évi népszámláláskor mért, Putnoki járás esetében a 42,8%-os és Putnok Város esetében a 41,1%-os érték messze magasabb, mint az országos 15%-os átlagérték. A tíz évvel későbbi cenzus eredményei alapján a Putnoki járás 29,6%-os és Putnok Város 31,4%-os értéke bár kedvezőbb, mint a évi adatok, azonban meghaladják a 14,7%-os országos átlagot. A jövedelemi viszonyoknál az adófizetők lakónépességen belüli aránya nemcsak az országos, de a Borsod Abaúj Zemplén megyei járásközpontok átlagos értékéhez képest is szignifikánsan rosszabb, megjegyzendő azonban, hogy évek óta lassú emelkedése figyelhető meg. 13. ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) Forrás: TEIR, / 214

55 Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem a rendelkezésre álló évi adatokat vizsgálva Putnok Városában mindösszesen 63,43%-a az országos átlagnak, amíg Magyarországon egy lakosra nettó ,5 forintnyi jövedelem, addig Putnok Városában egy lakosra mindösszesen nettó ,7 forintnyi jövedelem jut. A gyermeket gondozó családok esetében szociális alapon állapítják meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, alapvetően amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140% át. Putnok Városában a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma magas, jelezve a lakosság alacsony jövedelmi helyzetét. 14. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma Forrás: TEIR, / 214

56 Életminőség A nők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonlóan az országos viszonyokhoz mintegy 7,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de sajnálatosan mindkét nem esetében az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. 16. táblázat: Várható élettartam (2010.) Nők Férfiak Borsod-Abaúj-Zemplén 77,12 68,10 országos átlag 78,23 70,93 Forrás: T-star, KSH A város, a térség népességének megbetegedési helyzetében az országosan is jellemző tendenciák érvényesek. A lakosság körében a leggyakrabban a keringési rendszer megbetegedései fordulnak elő, döntően a magas vérnyomás és az ischaemiás szívbetegségek. A leggyakoribb okok között vannak a légzőrendszeri, emésztőrendszeri (főleg az alkoholbetegség célszervi károsodásaival összefüggő) megbetegedések, a sérülések, mérgezések, a csont izom- és kötőszöveti betegségek, valamint a mentális és viselkedés zavarok. Az életkor változásával az egyes betegségek relatív súlya folyamatosan változik. Az élet első két évtizedében a morbiditás jelentős részét a légzőrendszeri megbetegedések adják, a fiatalkortól kezdve a harmincas évek közepéig nagy a sérülések, mérgezések, külső okok hatása és nő a mentális és viselkedés zavarok szerepe is. A keringésrendszeri betegségek száma a középkorú lakosságnál kezd nőni, majd ettől kezdve minden korosztályban folyamatosan emelkedik. A férfiak esetében, az idős korosztályokban nő jelentős mértékben a rosszindulatú daganatos betegségek előfordulási gyakorisága Putnok Városában is egyre több a fiatal (18 év alatti) még nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkező szülő nő, akik semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek, egészségügyi alapismereteik nincsenek, és a felelősségérzetük is megkérdőjelezhető. Sajnálatos tény, hogy nő a fiatal légzőrendszeri megbetegedésekben szenvedők száma is. A felnőtt lakosság körében (főleg a középkorú, es életkorban) évek óta emelkedő tendenciát mutat a hypertonia, a II. típusú diabetes előfordulása, a perifériás érbetegségek, melyek elsősorban az anyagcserezavar és az elhízás következményei. Az aktív korú lakosok között növekedik a chr. betegségek és ezek szövődményeinek kialakulása. E korcsoportban leggyakrabban előforduló magas vérnyomás, szív- és érrendszeri, anyagcsere betegségek és szövődményeik az első panaszok, tünetek megjelenésénél orvoshoz történő fordulással megelőzhetőek, jobb eséllyel kezelhetőek. Tekintettel a munkanélküliségre és a szociális helyzetre a pszichés megbetegedések száma is nőtt (pánikzavar, depresszió), mely a fokozódó stressz-hatás következménye. A haláloki struktúrában a legnagyobb nagyságrendű a keringési rendszer okozta elhalálozás aránya. Megjegyzendő, hogy a daganatos megbetegedések okán orvoshoz fordulók száma nagyon alacsony. Ez különösen figyelemfelkeltő abban a tekintetben, hogy a halálokok kb. 20 %-áért ezen megbetegedés-típus tehető felelőssé. Sajnos ez a tény egyértelműen azt jelzi, hogy míg a keringési rendszer problémáival küzdő páciensek betegségét viszonylag egyértelmű jelek alapján korán meg lehet állapítani, addig a daganatok kialakulásakor már csak a késői stádiumban jelentkeznek tünetek, ekkor a betegek részére a háziorvosi kezelés eredménytelen, így a háziorvosnál való megjelenésük nem mutatja a betegség valódi súlyát. 56 / 214

57 A daganatos megbetegedések esetén különösen nagy hangsúlyt kellene fektetni a szűrővizsgálatokra, hiszen ilyen esetekben legtöbbször már megállíthatatlan folyamatról van szó. A daganatok kialakulásának ma már több kockázati tényezője is ismert, amelyek közül számos az életmódra vezethető vissza (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, testmozgás hiánya), de számolni kell egyéb (környezeti és biológiai hatások, genetikai fogékonyság, az ellátórendszer területi egyenlőtlensége) tényezőkkel is. Kiemelten fontos a rosszindulatú daganatok korai felismerésében szerepet játszó lakossági szűrővizsgálatok helyi támogatása, és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer megfelelő kapacitásainak kialakítása a daganatos betegek ellátására. 57 / 214

58 Lakásállomány Putnok Városában a lakásállomány a évi darabhoz képest a évben darabra csökkent, évben ugyanannyi lakás volt, mint évben. A lakásállomány csökkentése a 1000 lakosra jutó lakások számát értelemszerűen növelte, a évi értékhez (392,2 db) képest a évre csökkent (377,3 db). Putnok Városában jelzi a lakhatási viszonyok rossz szintjét, hogy mind az országos (446,3 db), mind a Putnoki járás (400,9 db) és Borsod Abaúj Zemplén megyei járásközpontok (449,4 db) arányához képest kevesebb lakás jut 1000 lakosra. Az éves lakásállomány százalékában épített lakások aránya Putnok Városában a közötti időszakban konvergált a nullához, a és évben új lakás a településen nem épült. Az alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) lakások évben mért aránya az országos átlagot (20,1%) és a Borsod Abaúj Zemplén megyei járásközpontok (13,6%) értékét magasan meghaladó Putnok Városában (29%), azonban a járási érték (41,4%) még magasabb értéke jelzi, hogy a térség kisebb településein rosszak a lakásviszonyok. Tíz év alatt, a évi cenzusig az országos érték nagyságrendekkel javult (9,3%), azonban Putnok Városában (21,2%) valamint a Putnoki járásban (24,7%) nem sikerült az országos fejlődés mértékével megegyező mértékben csökkenteni az alacsony komfortfokozatú lakások arányát. 17. táblázat: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (%) Magyarország 20,1 9,3 Putnoki járás 41,4 24,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 13,6 8,2 Putnok 29 21,2 Forrás: TEIR, A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányát folyamatosan sikerül növelni a évi 66,5%-ot a évre 78,8%-ra, hasonlóan a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányát is évi 32,5%-ról 68,1%-ra. Putnok Városában a távfűtéses lakások aránya az országos átlagot (2013. évben 14,7%) meghaladó, de a Borsod Abaúj Zemplén megyei járásközpontok átlagától (2013. évben 35,3%) alacsonyabb, a évben 17,7% volt. A távfűtéses lakások aránya a településen nem változik, hiszen a távfűtéses lakásokat a bánya fénykorában építették, ezek többsége ma társasházként magántulajdonban van. A többi ház-tartás többsége önálló családi ház. A település áttörést ért el a legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internet hozzáférés tekintetében, hiszen a évben egy fő sem, de a évben már fő, míg a évben további fejlesztéseknek köszönhetően fő érte el a világhálót. 58 / 214

59 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Putnok Városán belül differenciáltság mutatható ki az egyes településrészeken élők jövedelmi viszonyaiban, kiemelten az ott élők életminőségében, amely szoros analógiát mutat a város társadalmának térbeli rétegződésével. A legjobb helyzetben lévő településrésznek a "2. Lakóövezet 1 - panel" minősíthető: A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások és az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül ezen e településrészen bír a legjobb mutatókkal, míg a település többi részén jóval rosszabb lakókörülményekről lehet beszámolni. A legsúlyosabb társadalmi problémák a lakókörülmények tekintetében a "Külterület" településrészen mutatható ki, az alacsony komfortú és egyszobás lakások legnagyobb arányban ezen a településrészben koncentrálódnak. 18. táblázat: Városrészek főbb adatai (2011. évi népszámlálás) Mutató megnevezése Putnok 2. Lakóövezet 3. Lakóövezet 1. Belváros összesen 1-panel 2-kertváros Külterület Lakónépesség száma (mutató értéke %-ban) 100 % 2,48 % 15,51 % 81,16 % 0,85 % Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,5 22,2 15,4 20,3 10,2 Lakónépességen belül évesek aránya 61,0 61,4 66,7 59,7 76,3 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 19,5 16,4 17,9 20,0 13,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) 31,4 31,4 14,7 35,0 28,9 belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 10,5 9,2 9,7 10,7 8,5 Lakásállomány (db) (mutató értéke %-ban) 100 % 3,10 % 19,20 % 76,53 % 1,18 % Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 21,2 39,2 3,9 24,5 43,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 48,7 51,4 41,0 50,2 53,3 korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 21,4 21,9 9,7 23,9 22,2 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 47,9 45,9 56,0 46,3 44,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 43,9 40,0 36,2 46,0 44,8 59 / 214

60 Mutató megnevezése Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Putnok összesen Putnok 1. Belváros 2. Lakóövezet 1-panel 3. Lakóövezet 2-kertváros Külterület ,0 45,1 42,2 52,0 63,6 61,3 61,4 53,3 62,8 57,6 17,5 22,7 14,6 18,1 12,0 9,5 3,0 8,0 10,0 8,0 19,5 27,6 3,8 22,9 42,9 10,2 20,7 2,9 11,3 35,7 Forrás: Belügyminisztériumi adatszolgáltatás, Putnok városrészeinek bemutatása a Megalapozó vizsgálat 3. fejezetének 3.3. Az eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek című alfejezetében történik meg. 60 / 214

61 Települési identitást erősítő tényezők Putnok Történeti előzmények - a Gömör kapuja Putnok város a történelmi Gömör, majd Gömör - Kishont vármegyében, 1950-től Borsod- Abaúj-Zemplén megyében fekszik. Hosszú időn át mezővárosi rangot viselt, majd 1881-től nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község március 1-től pedig újra város. Egyes feltételezések szerint már a neolit korban is lakott terület volt Putnok. A népvándorlás korában a letelepedésről nincs adatunk, de a honfoglalás korában nem lehetett még jelentős település, hiszen Anonymus Gestájában nem említi. Az államalapítás idején királyi birtok volt, a gömöri váruradalom része, később székhelye volt. Kedvező fekvése miatt hamarosan királyi vámszedőhellyé lépett elő, így Putnok akkori arculatát a nagy országút (Miskolc - Fülek ), a vendéglő, a kereskedőház, a királyi vám és az ipar határozták meg. Putnok így sokáig megmaradt királyi birtoknak. Első ismert okirata 1283-ból származik, akkor IV. László királyunk a Rátolth nembeli Olivér két fiát, Miklóst és Radnoldot ajándékozta meg hű szolgálatuk jutalmául Putnokkal és a hozzá tartozó birtokokkal ban a család Zsigmond királytól pallosjogot kapott, 1412-ben pedig Putnoky Rajnold elkezdte az udvarház építését, 1427-ben már állt a putnoki vár, és az 1559-es országgyűlésen említik először a legfontosabb várak között. A vár ebben az időben gyakran évente gazdát cserélt ben a Putnokyaknak 53 jobbágyportájuk volt, ami azt bizonyítja, hogy már ebben az időben egyike volt a vármegye legnagyobb és legnépesebb helységeinek. Orlay Miklós, a putnoki vár ura részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért birtokaitól megfosztották; 1672-ben, 1678-ban, 1680-tól 1684-ig a kurucoké volt a vár; 1683-ban Thököly táborozott itt, 1705-ben és 1706-ban II. Rákóczi Ferenc birtokában volt. A vár ezután is szinte évenként gazdát cserélt, senki nem erősítette meg, a császáriak pedig tudatosan pusztították. A XIX. században már csak töredékei voltak meg, és az akkori birtokosok, a Serényiek 1834-ben kastélyt építettek a helyén. Az állandó viszályok és az átvonuló seregek miatt a város egy időben el is néptelenedett. A szatmári béke (1711) után Orlay Borbála, Serényi András feleségeként visszaperelte a putnoki uradalmat, így lettek 1717-től a Serényi grófok a város hűbérurai. A város újratelepítését és újjáépítését is ők indították el: a többi Serényi-birtokról és egyéb helyekről érkezett Putnok új lakossága. A XVIII. sz. harcoktól, háborúktól mentes évszázad volt Putnok számára, de a lakosságot súlyos terhek és természeti csapások sújtották. A XIX. sz. viszont gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból Putnok fejlődésének fénykorát jelentette: 1825-ben megnyílt a helyi gyógyszertár, az 1830-as években a vár romjaiból a gróf kastélyt és templomot építtetett, a házakat kötelezően kőből építették, elrendelték a kötelező himlőoltást.1830-ban megalakult a kaszinó, 1861-ben a méhész társulat és az ország egyik első kisdedóvója, 1863-ban a műkedvelő társaság. Megnyitotta kapuit a Putnoki Takarékpénztár és a Postahivatal, 1870-ben alakult a műmalom társulat, közéleti fejlődés szellemi szervezője 20 éven át a fáradhatatlan gróf Serényi László, a liberális gondolkodású főúr volt. Önzetlen lokálpatriotizmusa követendő példa lett fia, Béla gróf számára is. Putnok fejlődése elválaszthatatlan a magas közéleti méltóságokat betöltő (képviselő 1896-ban, kereskedelemügyi államtitkár, majd három egymás utáni ciklusban földművelésügyi miniszter) és Putnokot nagyon szerető gróf Serényi Béla ( ) tevékenységétől: Birtokán mintagazdaságot létesített, a filoxéra pusztítása után amerikai szőlőfajták betelepítésével igyekezett visszaállítani a putnoki szőlőkultúrát, kezdeményezésére a felekezeti iskolák helyett 1912-ben felépült az Állami Elemi Iskola épülete, beindította a gazda és a gazdaasszony képzést, 1915-ben elfogadtatta a polgári 61 / 214

62 iskola képzési rendszerét, az I. világháború áldozatainak emlékművet állíttatott, de ezeken túl is személyes közbenjárása eredményezte a járásbíróság felállítását, az Eger- Putnok vasútvonal megépítését, a város villanyvilágítását, a közvágóhíd és a tűzoltó szertár megszervezését, a település első kövezett utcájának lefektetését, a halastavak létrehozását, és még hosszan sorolhatnánk. "Amit a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István megtett az egész országért, azt gróf Serényi László és Béla megtették Putnokért." Putnok lakossága ma így értékeli a Serényi grófok önfeláldozó tevékenységét. A századfordulón 595 ház volt Putnokon 3471 lakóval. Az I. világháború 91 ember halálát követelte a várostól és nagy nyomort zúdított a lakosságra. A háborús sebeket aligha gyógyította be a Kisfaludy-Strobl Zsigmond által készített hősi emlékmű, mely a hazáért elesett putnoki fiatalemberek emlékét őrzi. Putnokon a trianoni békeszerződés családi, rokoni szálakat, tradicionális kapcsolatokat szakított szét Gömör vármegye szétszakítása miatt. A II. világháború tényleges kitörését a lengyel menekültek 1939.szept i érkezése, valamint a malom hadiüzemmé nyilvánítása jelentette. Putnokon nem volt jelentős katonai tevékenység annak ellenére, hogy a település stratégiailag nem volt jelentéktelen. Összességében 800 fő az elhurcoltak és az elesettek száma, akik soha nem látták viszont szülőhelyüket december 17-én ért véget a háború Putnokon. A II. világháború után a szocialista rendszer 40 éve alatt Putnok gazdasági és politikai jelentősége folyamatosan elsorvadt. A városban működő járási szintű intézményeit, létesítményeit átvette Ózd és a mezőgazdasági főiskolát is megszüntették Testvérvárosi kapcsolatok Fécamp Városával a legszorosabb a kapcsolat a két város ifjúsága között van, hiszen a Putnoki Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat hivatalosan is, és tagjai a gyerekek révén is kapcsolódik a francia város ifjúságának tevékenységéhez. A kultúra területén is komolyak a kapcsolatok, főleg a kórusok tartanak fenn szoros barátságot egymással, de volt már képzőművészeti kiállítás is a testvértelepülések művészeinek alkotásaiból. A kapcsolatok folyamatos alakítását segíti elő a civil szervezetként bejegyzett Magyar - Francia Baráti Társaság is, ami évek óta elősegíti minden területen az együttműködést. A szlovák határ közelsége révén Putnok mindig is szoros kapcsolatokat tartott fenn a szomszédos szlovák településekkel. Közvetlen, legközelebbi szomszédnak számít Tornalja városa, ami a történelmi hagyományok, a lakosok között meglévő rokoni kapcsolatok miatt is fontos partner. Jelentősek a két város között az önkormányzati kapcsolatok, de ezen felül a sport és kulturális tevékenység is lényeges szerepet játszik. Putnok a történelmi Gömör legdélebbi, Tiszolc pedig a legészakibb települése. A határok jelenlegi megosztó szerepe ellenére a két település még azonos történelmi, kulturális gyökerekkel rendelkezik, melyeket célszerű kihasználni, és további kapcsolatokat építeni rájuk decemberében került sor a lengyelországi NowyZmigród településsel a testvérvárosi kapcsolatokat rögzítő szerződés aláírására ben Putnok város aláírta a testvérvárosi együttműködési szerződést aa csehországi Ludgerovice településsel. A jelen szerződés a helyi önkormányzatok eddigi együttműködéséből, továbbá Ludgerovice település és Putnok város lakosságának barátságából indul ki, a területi helyi önkormányzatok külföldi együttműködés kiterjesztésének céljából. 62 / 214

63 19. táblázat: Putnok testvérvárosai Testvérváros Ország Testvérvárosi együttműködés kezdete Fécamp Franciaország január 28. Tiszolc Szlovákia december 10. Tornalja Szlovákia február 10. Nowy Zmigród Lengyelország december 05. Ludgerovice Cseh Köztársaság január 01. Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Vallási felekezetek A település identitását erősítő tényezők között igen fontos szerepet tölt be a vallás. A es népszámlálás alkalmával mértekhez képest az országos trendekhez hasonlóan Putnok Városában is jelentősen csökkent a magukat valamely vallási felekezethez tartozónak vallók száma. A lakosság vallási megoszlását tekintve a legfontosabb szerepet a római katolikus vallás tölti be, amelyet a református vallás követ. 20. táblázat: Putnok város állandó népességének vallási megoszlása (2011.) Putnok Putnoki járás BAZ megye fő arány (%) fő arány arány fő (%) (%) Katolikus , , ,23 ebből római katolikus , , ,15 ebből görög katolikus 65 0, , ,07 Ortodox keresztény 0 0,00 3 0, ,04 Református , , ,77 Evangélikus 45 0, , ,51 Izraelita 0 0,00 3 0, ,02 Vallási közösséghez, felekezethez nem 147 2, , ,47 tartozik Vallási közösséghez, felekezethez nem , , ,10 tartozik Ateista 45 0, , ,85 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Civil szervezetek , , , Forrás: KSH, népszámlálási kötetek [2011.] (saját szerkesztés) A települési identitás kialakításában és megerősítésében meghatározó szerepük van a civil szervezeteknek, amelyek mint az állampolgárok önkéntes szerveződései tevékenységük és szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez. Putnok Városában megtalálható civil szervezeteket tartalmazó táblázatot terjedelmi okok miatt jelen dokumentum mellékletében helyeztük el. Putnok Városában jelen lévő civil szervezetek közül közhasznú egyesületnek minősül a Putnoki Ászok Sport Egyesület, valamint a Gömöri Polgárőr Egyesület, amely A 63 / 214

64 működési területen található közösségi és személyi tulajdon fokozott védelme, az ezeket károsító jogsértések megelőzése, a bűnalkalmak csökkentése érdekében jött létre. Putnok Város Önkormányzata önkormányzati támogatásban részesíti többek között a Putnok Városi Sportegyesületet, a Gömöri Polgárőr Egyesületet, a Nyugdíjas Egyesületet, a GÖTKE és a Gömöri Népfőiskolai Egyesületet. 64 / 214

65 1.8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Oktatás - nevelés Óvodai nevelés Putnok Városában jelenleg bölcsődei ellátás nem elérhető. A Putnok Dubicsány Gömörszőlős Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulásban résztvevő helyi önkormányzatok a hatékony és eredményes tevékenység érdekében a köznevelési feladatokhoz tartozó óvodai nevelés feladatait összehangolták, és közösen tartják fenn a Putnoki Soldos Emília Óvoda székhely feladat-ellátási helyét (3630 Putnok, Tompa utca 32.) és annak telephelyeit (Keleméri Tagóvoda [3728 Kelemér, Tompa út 23.] és egyéb telephelyként a Putnoki Soldos Emília Óvoda Móricz Zsigmond út 1. száma alatti telephelyet. A Városban a Soldos Emília Óvoda (3630 Putnok, Tompa út 32.) valamint annak tagóvodája, a Móricz Zsigmond úti tagóvoda biztosítja az óvodai ellátást. A 2014/2015. tanévben 309 kisgyermek jár a Soldos Emília Óvodába valamint annak tagóvodájába, összesen 14 csoportba. Az óvodai nevelési feladatokat 51 kinevezett dolgozó látja el. A 2014/2015. évi nevelési tanévben autista és BTM besorolású gyermeket is nevel az óvoda, példaértékűnek mondható a pedagógusok és gyógypedagógusok munkája az intézményben. Megjegyzendő, hogy Putnok Városában dolgozó óvodapedagógusok a roma kisebbséggel kapcsolatban mind a gyermekekre, mind a szülőkre vonatkozóan súlyos higiéniai-alapismereti hiányosságokat és ételismereti hiányosságokat tárnak fel. 15. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) Forrás: TEIR, A településen óvodai férőhellyel kapcsolatos probléma nincs, az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma valamint 3-5 évesek száma mutató tanúsága szerint sem évben 3 csoporttal bővült az óvodai férőhelyszám, azonban mivel a Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) és annak már megjelent módosításáról szóló (2012. évi CXXIV. tv.) valamint a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet alapján 3 éves kortól kötelező az óvodába járás, a településen az ezzel kapcsolatos férőhely-felmérés folyamatban van. 65 / 214

66 21. táblázat: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) Magyarország 0,84 0,81 0,81 0,82 0,83 0,82 0,82 0,81 0,81 0,8 0,8 0,78 0,76 Putnoki járás 0,99 0,96 0,92 0,89 0,9 0,87 0,88 0,8 0,82 0,77 0,72 0,68 0,7 BAZ megyei járásközpontok 0,87 0,84 0,89 0,85 0,85 0,81 0,81 0,77 0,77 0,77 0,78 0,78 0,78 Putnok 1,33 1,35 1,21 1,14 1,04 1,11 1,18 0,96 0,97 0,88 0,79 0,75 0,74 Forrás: TEIR, Általános Iskolai nevelés - oktatás A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásáról szóló 2020/2012. (VII.27.) számú Kormányrendelet valamint annak 379/2014. (XII.31.) számú módosító Kormányrendelet alapján létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Putnoki Tankerület fenntartásában és működtetésében vannak az alábbi intézmények: Aggteleki Általános Iskola, Aggtelek Balassi Bálint Általános Iskola (névváltozás után Ragályi Balassi Bálint Általános Iskola), Ragály Nyárádi András Általános Iskola, Felsőnyárád Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola (névváltozás után: Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola), Putnok Serényi László Általános Iskola, Putnok Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola A Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja tartalmazza azokat a tanórán kívüli szervezeti formákat, ahol a HH, HHH és az SNI-s gyermekekkel kiemelten foglalkoznak. Az intézményben a 2014/2015. tanévben 414 fő diák tanul, akiknek 57,48%-a (238 fő) hátrányos helyzetűnek (HH), 48,55%-a (201 fő) halmozottan hátrányos helyzetűnek (HHH) minősül, míg 16 fő sajátos nevelési igényű (SNI). A 2014/2015. tanévben 9 fő magántanuló tanul. Az iskola továbbtanulási mutatói kifejezetten jók, a 2012/2013. tanév valamint a 2013/2014. tanév tekintetében mindösszesen 1-1 diák (gyermeket szültek) nem tanult tovább. Jellemzően a középfokú szakképzést nyújtó intézményekben (szakiskola) tanulnak tovább a diákok. Az intézményben évben indult el az alapfokú művészeti oktatás, a művészeti oktatásban 299 fő tanul, akiknek 39,19%-a (117 fő) hátrányos helyzetű (HH) illetve a 28,76%- a (86 fő) halmozottan hátrányos helyzetű (HHH). A Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szeptember 1-től működik a jelenlegi épületében, azóta mindösszesen egy nagy volumenű felújításra nyílt lehetőség. A födémszerkezet állapota kifogásolható, komoly gondokat okoznak a beázások (akár tantermeket kénytelenek bezárni és szükségtantermeket kialakítani) és ez okozza az épület penészesedését. Serényi László Általános Iskola A 2014/2015. tanévben az eddig 100%-os szakos ellátottság az angol szakos pedagógus távozása miatt csökkent, azonban jellemzően 100%-os a szakos ellátottság az intézményben. 66 / 214

67 Az iskola épületét komplex módon felújították, így a jelenlegi épület megfelel a nevelési oktatási tevékenység folytatásához. Az iskolában emelt szintű testnevelésben részesülnek egyes évfolyamok valamint az intézmény alapvetően nagy hangsúlyt fektet a sportiskolai képzésre. Mindkét alapfokú nevelés-oktatási intézmény esetében problémát jelent a pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, gyógytornász hiánya illetve ezen szakemberek korlátozott elérhetősége, melyet orvosolni szükséges. Putnok Városában működő általános iskolákban tanuló diákok szüleinek egy negyede tartja magát roma származásúnak, így az intézményben tanácsos lenne alacsonyabb osztálylétszámokat (15 fő) kialakítani az eredményesebb integráció és nevelés-oktatási munka érdekében. Az iskolában a roma diákokkal kapcsolatban kiemelten tapasztalhatóak beilleszkedési problémák, és alulmotiváltság. Az általános iskolai nevelés oktatást nagyban segíteti a év közepéig tartó Gyermekesély program, melynek folytatása a pedagógusok tájékoztatása szerint elengedhetetlen. Az intézményekben nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges életmódra és egészséges étkezésre, így iskolatej-, iskolagyümölcs- programban részt vesznek az iskolák, jellemzően igyekeznek teljes kiőrlésű kenyérféléket és megfelelő arányban zöldséget preferálni az iskolai étkeztetés során. Középfokú oktatás nevelés Gomba Levente Gimnázium Putnokon szeptember 1-jén indult a gimnáziumi képzési forma. Eleinte a putnoki általános iskolával közös igazgatású intézményben kezdték meg a középfokú oktatást. Ebben az időben helyileg a jelenlegi Serényi László Általános Iskola épületében folyt a tanítás. A felfutó rendszerben, ahogy egyre gyarapodott a tanulók és osztályok száma a gimnázium különvált az általános iskolától, majd szeptember 1-jén átköltözött a jelenleg is használt épületébe, és ettől az időponttól önálló igazgatású középiskola lett szeptember 1-jétől a gimnáziumot összevonták a városunkban működő másik középfokú oktatási intézménnyel, a Mezőgazdasági Szakközépiskolával. Ettől kezdve közös igazgatású iskolaként működött, mindkét intézmény képzési profilját megtartva, továbbfejlesztve, Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola néven. Az 1990-es évektől napjainkig a változó igényeknek megfelelően átalakult a gimnázium képzési szerkezete is, és így jöttek létre a jelenlegi képzési formák: angol és német nyelvi tagozatos képzés, ami nyelvi előkészítő nulladik évvel indult, valamint belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés. Ekkor az iskola fenntartója a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat volt. Az iskola ben vette fel a szakközépiskolai rész alapítójának, gróf Serényi Bélának a nevét, és mint Serényi Béla Gimnázium, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium működött ben az oktatáspolitikában bekövetkezett változások során az intézményt összevonták az ózdi József Attila Gimnáziummal és a Bródy Sándor Szakközépiskolával. Az intézmény kollégiumát bezárták Putnokon. Az új iskola neve Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Tagiskola lett. A 2013-as év újabb változásokat hozott. Az intézmény levált a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei József Attila Gimnázium és Szakképző Iskoláról és augusztus 1-jével szétvált a gimnáziumi és a szakközépiskolai rész. Mindkettő mint önálló iskola folytatta tovább működését. 67 / 214

68 Gomba Levente Gimnázium (fenntartó: KLIK) Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola (fenntartó: Földművelődésügyi Minisztérium) 22. táblázat: Alapfokú és középfokú oktatási intézményi adatok 2014/2015. tanévben (KLIK fenntartású intézmények) Pedagógus Pedagógus Technikai Tanulólétszám száma Osztályok Intézmény neve munkát HH HHH SNI BTM létszám dolgozó segítő Serényi László Általános Iskola Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Gomba Levente Gimnázium AMI Forrás: KLIK Putnoki Tankerület és önkormányzati adatszolgáltatás alapján Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola A Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola (3630 Putnok, Bajcsy Zsilinszky Endre út 31.) fenntartója és működtetője a Földművelésügyi Minisztérium. Az intézmény szakközépiskolai oktatást, szakiskolai nevelés-oktatást, felnőttoktatást és a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása alapfeladatokat látja el. Hatályos alapító okirata alapján az iskolába felvehető maximális tanulólétszám nappali képzésben 390fő, míg levelező képzésben 90 fő. 23. táblázat: Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola képzési palettája képzés típusa képzés tárgya mezőgazdasági szakmacsoport: - mezőgazdasági technikus szakközépiskolai képzés - mezőgazdasági gépésztechnikus - kertészeti szaktechnikus - állattartó szakmunkás szakiskolai képzés - gazda - mezőgazdasági gépész - mezőgazdasági technikus szakképzés - mezőgazdasági gépésztechnikus - mezőgazdasági gépész szakközépiskolai ágazati képzés - mezőgazdaság - rendészet Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás / intézményi adatszolgáltatás, Putnok Városában magas a szakiskolai beiskolázási arány, amely összefüggésben áll a lakosság szociális körülményeivel. A tankötelezettség a 18. életévig való meghosszabbítása az érettségit nyújtó középiskolákba való nagyobb arányú beiskolázást teszi szükségessé. Putnok Város Önkormányzata továbbra is szorgalmazza a közoktatás-fejlesztés területén, hogy a 8. évfolyamot végzett tanulók minél magasabb százaléka érettségit adó középiskolában folytassa tanulmányait. Putnok Városába más településről bejáró középiskolai tanulók aránya magas, a évben 64,1% volt, amely jelzi, hogy járási hatókörű mind a gimnázium, mind a mezőgazdasági szakközépiskola. 68 / 214

69 Egészségügy és szociális közszolgáltatások Putnoki Humán Szolgáltató Központ A Putnoki Humán Szolgáltató Központ (3630 Putnok, Kossuth út 25.) biztosítja Putnok Városában és térségében az egészségügyi és szociális ellátást. A Központ fenntartója a Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás. A szervezetnek kettő fő ágazata, az Egészségügyi Központ és a Szociális Gondozási Központ található meg a településen. Házi orvosi ellátás A háziorvosi, fogorvosi feladatai működtetési szerződéssel kerül ellátásra. Putnok Városában jelenleg 6. háziorvosi körzet valamint 12 településre vonatkozó illetékességi területtel orvosi ügyelet mellett egy nyugállományban lévő háziorvosi magánpraxis található. A város rendelkezik mentőállomással is, A településen gyermekorvosi praxis nem működik, jelenleg is a háziorvosok látják el a gyermekek gyógyítását vegyes praxis formájában. A gyermekorvosi praxis hiányának okai között első sorban a szükséges infrastrukturális háttér hiánya említhető. 16. ábra: Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) Forrás: TEIR, A településen az egészségügyi ellátás jónak mondható, hiszen az egy főre jutó házi- és gyermekorvosra jutó lakosok száma Putnok Városában az országos átlaghoz képest kedvezőbb képet mutat, a gyermekorvosi ellátás hiánya ellenére is. Fogászat A településen három fogászati körzet valamint fogorvosi ügyelet érhető el. Szakrendelések Putnok Városában elérhető orvosi szakrendelések: Belgyógyászat Laboratórium Szemészet Ultrahang Ortopédia Nőgyógyászat Ideggyógyászat Bőrgyógyászat Gyermekgyógyászat Fizikoterápia ( nem szakorvosi) Reumatológia Gyógytorna 69 / 214

70 Szociális ellátás Az időskorúak nappali ellátása a Putnok, Szkala B. út 20. szám alatti telephelyen történik, ahol a évben kapott az intézmény szakhatósági engedélyt a 22 férőhelyről 25 férőhelyre való bővítésre. Putnok Városában az önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága permanensen 100%-os, tervezett további kapacitás kialakítása. Putnok Városában házi segítségnyújtás igényelhető. A házi segítségnyújtás tekintetében szintén a évben járult hozzá szakhatósági engedéllyel az ellátandó személyek számának 318 főről 336 főre való emeléséhez. A településen megtalálható még Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és Foglalkozásegészségügyi Szolgálat is Közösség, művelődés, kultúra Putnok Városában található közösségi helyszínek, kulturális intézmények: Belvárosi Művelődési Központ (3630 Putnok, Tompa út 3.): a volt mozi épületéből kialakított 210 fő befogadására képes intézmény nemcsak városi, hanem térségi érdeklődésre számot-tartó eseményeknek is helyszíne PHSZK Tóth Ede Művelődési Háza (3630 Putnok, Rákóczi út 2.) PHSZK Bányász Művelődési Háza (3630 Putnok, Bem József tér 6.) PHSZK Városi Könyvtára (3630 Putnok, Bem József tér 6.) PHSZK Városi Sportcsarnok (3630 Putnok, Bajcsy Zs. út 21.) Gömöri Múzeum (3630 Putnok, Serényi László tér 10.): Putnok legrégebbi, ma is álló épületében található a Gömöri Múzeum óta üzemel, a Gömörség múltjának felkutatása, tárgyi és szellemi örökségének megőrzését végzi Holló László Galéria (3630 Putnok, Rákóczi út 14.): 1994-ben nyílt meg a galéria, festmények, szobrok, kisplasztikák kiállításának helyszíne Putnoki Városi Televízió (3630 Putnok, Rákóczi út 2.) (PVTV Nonprofit Kft.) A településen a múzeumi látogatók száma alacsonynak mondható, a évben fő látogatók regisztráltak. 17. ábra: Múzeumi látogatók száma (fő) Forrás: TEIR, / 214

71 Esélyegyenlőség biztosítása Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Putnok Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonásra került a partneri kapcsolatrendszer, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. 24. táblázat: Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) intézkedései Célcsoport Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Romák és/vagy Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok, mélyszegénységben Kistérségi startmunka; Együttműködési élők megállapodás kötése a helyi roma önkormányzattal, lehetőség szerint egyéb civil szervezetekkel Az Önkormányzat vezetői, tisztségviselői, közalkalmazottai elhatárolódnak minden gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilvánulástól és a szegregációtól, tudatosan közvetítenek a romákkal szembeni előítéleteket csökkentő szemléletet Gyermekek Az önkormányzat és intézményei a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a helyi roma közösség részvételével egészségvédelmi programok, akciók, betegségmegelőzési kampányok. Az egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismeretek beépítése a nevelési programokba, közvetlenül célzó helyi programok megvalósítása, támogatása. Idősek Csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban és a közügyek irányításában, idős emberek aktiválásának erősítése. Nők Adatgyűjtés összehasonlítás céljából,szakképzettség,nemek szerinti bontásban, a rendelkezésre álló átképzési lehetőségekre, és a lehetséges alternatív munkavégzési formákra is tekintettel, a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről. Fogyatékkal élők Az intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás mellett az érintett csoportok érdekvédelmi képviseletének aktív bevonásával szükséges bővíteni az információs partnersége.(szociális ellátás, egészségügy,gyermekjólét,közművelődés) való hozzáférés mennyire biztosított a hátrányos helyzetű csoportok számára, illetve mennyire veszi azokat igénybe Forrás: Helyi Esélyegyenlőségi Program (Putnok Város Önkormányzata, 2013.) Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek Járási Munkaügyi Kirendeltség, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Putnoki Humán Szolgáltató Központ, Civil szervezetek, Putnoki Városgondnokság, Putnok Város Önkormányzat Putnoki Humán Szolgáltató Központ,Soldos Emília Óvoda, Civil szervezetek, Putnok Város Önkormányzat Putnoki Humán Szolgáltató Központ, Civil szervezetek, Putnok Város Önkormányzat Putnoki Humán Szolgáltató Központ, Járási Munkaügyi Kirendeltség,Civil szervezetek, Putnok Város Önkormányzat Putnoki Humán Szolgáltató Központ, Civil szervezetek, Putnok Város Önkormányzat 71 / 214

72 1.9. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre Putnok és térsége gazdasági életének alapját egészen a XIX. sz. végéig a mezőgazdaság, a kézművesipar és a kereskedelem jelentette. A város, mint vásárhely a térség kereskedelmi és ipari központjává nőtte ki magát. A XIX.-XX. század fordulóján a népesség harmada élt mezőgazdaságból, kicsit többen iparból és kicsit kevesebb közlekedésből, kereskedelemből és egyéb tevékenységből ra ez az arány úgy módosult, hogy az iparból élt a lakosság fele, 11-12% mezőgazdaságból, a fennmaradó majdnem 40% pedig közlekedésből, kereskedelemből és egyéb tevékenységekből. A térség fejlődésének nagyon fontos tényezője volt az között megépített Miskolc-Bánréve vasútvonal. A vasútvonal építésére az Ózd környéki és a gömöri vastermelés fellendülése miatt volt szükség. Az Eger-Putnok vasútvonalat 1908-ban adták át. A későbbi fejlesztések egyik legfontosabb mozgatója a teljes XX. században a környéken folyó szénbányászat volt. A rendszerváltást követően az ózdi kohászat, valamint a putnoki bányászat leépülése rendkívül kedvezőtlen hatásokat eredményezett Putnokon, mely elsősorban a munkanélküliség jelentős növekedésében mutatkozott meg. Bár a bányabezárás után a meglévő műszaki felszereltségre és a személyi állományra alapozva jó piacképességi mutatókkal rendelkező vállalkozások jöttek létre, de ez a fenti problémát csak részben oldotta meg, nem tudta teljes egészében felszívni a felszabaduló, specializált munkaerő teljes egészét. Még napjainkban is jellemző az országos átlagot meghaladó munkanélküliség mellett az a jelenség, hogy a lakosság meghatározó része a térségen kívüli településeken napi ingázásokat, vagy tartós távolmaradást vállalva szereznek munkát. Az ezredforduló utáni időszakkal kapcsolatban megállapítható, hogy nagyon hasonló képet mutat a megye gazdasági-társadalmi térszerkezete az ország térszerkezetével. Borsod megyén belül ugyanúgy meg lehet különböztetni a fejlettebb tőkevonzó, szakképzett munkaerőben gazdagabb nyugati (Miskolc központú) és az elmaradottabb északi és keleti térséget (periférikus, határmenti pozíció), amely összefüggésben áll a megyeszékhely, Miskolc elérhetőségével és az M3, M30 autópályáktól való távolsággal. Putnok Városában is az 1990-es évek végére a hagyományos ágazatok hanyatlásának, illetve az ipari termelés visszaesettségének eredményeképpen gyökeresen megváltozott a gazdaság szerkezete, ami hosszan elhúzódó, jelenleg is tartó válsághoz vezetett. A város gazdasági életében is fontos szerepet játszik a minden évben megrendezésre kerülő Gömör-Expo rendezvénysorozat. A Szlovák-Magyar Kiállítás és Vásár elsősorban a 2000-ben megalakult Sajó-Rima Eurorégió gazdaságára és piacára épül, ahol Gömör térség gazdasági kirakatát kívánja megteremteni. Az Eurorégió létrehozásának, illetve az alapító okiratban részletesen kidolgozott feladatoknak a tartalmi lényege a térség gazdasági, idegenforgalmi, kulturális, infrastrukturális fejlesztése, a lakosság életkörülményeinek javítása és a környezetvédelem. Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték járási szintű vizsgálatakor kitűnik, hogy a járásszékhely, Putnok Városa a mutató tekintetében 8. a járáson belül. A járás többi 72 / 214

73 település értékeit magasan túlszárnyaló Dubicsány mutatója, ahol az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték eFt, míg a járás többi települése esetében a mutató értéke egytizedét sem éri el Dubicsány Község értékének. Putnok Város esetében mindösszesen 133.-eFt bruttó hozzáadott értéket termel a helyi gazdaság. A mutató értelmezéséhez elengedhetetlen figyelembe venni, hogy Putnok Városa rendelkezik kimagaslóan a legnagyobb népességgel, ami körvonalazza, hogy gazdasági tekintetben a járásszékhely nem tölt be kiemelkedő, húzó szerepet a járásban. A következő táblázat a járás településeit a bruttó hozzáadott érték nagyságának sorendjében tartalmazza. sorrend 25. táblázat: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értékek a Putnoki járás településeinél (kivonat) 1 település egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 forint) Lakónépesség száma az év végén (fő) (2013) 1. Dubicsány Putnok Forrás: TEIR, (saját szerkesztés) Putnok Város esetében az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték a évtől folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, a évi 230.-eFt a évre 133.-eFt-ra csökkent. Az országos mutató ugyanebben az időszakban majdnem megkétszereződött, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei járásközpontokra vetített kimutatás és a Putnoki járás összmutatója is majdnem másfélszeres növekedést produkált. 18. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) Forrás: TEIR, A bányászat és a nehézipar régiós és helyi hanyatlását követően és a folyamattal egy időben, folyamatosan számos a munkanélküliséget elkerülni kívánó vállalkozás döntően kényszervállalkozás jött létre. melyek jelentős része egyéni vállalkozó. A településen az 1-9 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások száma viszonylag stabilan 250 darab felett van, addig a nagyfoglalkoztatók jelenléte a településen csökken. 1 A teljes táblázat terjedelmi okok miatt a mellékleteknél található meg. 73 / 214

74 26. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma ( ) fős regisztrált vállalkozások száma (db) fős regisztrált vállalkozások száma (db) fős regisztrált vállalkozások száma (db) x fős regisztrált vállalkozások száma (db) Forrás: TEIR, (saját szerkesztés) A putnoki vállalkozások értékesítési adatait elemezve megállapítható, hogy az értékesítés nettó árbevétele a gazdasági válság időszakát követően stabil, a év kimagasló értéke után a évben érzékelhető visszaesés után növekvő. Az export értékesítés tekintetében azonban a évben igen jelentős visszaesés tapasztalható, a év mutatójának 0,33%-a a mutatója. Az értékesítés nettó árbevétele mutató értéke a NAV Társasági adóbevallás kiemelt adatok adatszolgáltatásán alapul, és ennek következtében nem terjed ki a teljes vállalkozói körre. 19. ábra: Értékesítés nettó árbevétele (1000 Ft) Forrás: TEIR, (saját szerkesztés) Az átlagos statisztikai állományi létszám mutató értéke a NAV Társasági adóbevallás kiemelt adatok adatszolgáltatásán alapul, és ennek következtében nem terjed ki a teljes vállalkozói körre, de az adatok elemzésekor kiderül, hogy a társaságok állományi létszáma a évek között 300 fő felett volt, azonban ez az érték évben 300 fő alá (267 fő) esett. 74 / 214

75 20. ábra: Átlagos statisztikai létszám társas vállalkozások esetében (fő) Forrás: TEIR, (saját szerkesztés) 75 / 214

76 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Putnok Városában működő vállalkozások ágazat szerinti megbontását vizsgálva látszik, hogy a településen egyes ágazatok egyáltalán nem reprezentáltak, a primer szektort jelenleg kizárólag mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban tevékenykedő vállalkozások képviselik, míg a szekunder szektor alulreprezentált. A tercier szektor aránya szintén alacsony, annak nemzetgazdasági ágak szerinti bontásából kiderül, hogy egyes ágazatok hiányoznak a település gazdasági szerkezetéből. 27. táblázat: Putnok Városában működő regisztrált vállalkozások ágazat szerinti megbontása (2013) nemzetgazdasági ág megnevezése TEÁOR 08 osztály cégek száma (db) arány (%) mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat A 81 22,01 bányászat, kőfejtés B 0 0,00 feldolgozóipar C 14 3,80 villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás D 0 0,00 vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás E 2 0,54 építőipar F 26 7,06 kereskedelem, gépjárműjavítás G 59 16,03 szállítás, raktározás H 10 2,71 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I 16 4,34 információ, kommunikáció J 7 1,90 pénzügyi, biztosítási tevékenység K 13 3,53 ingatlanügyletek L 53 14,40 szakmai, tudományos, műszaki tevékenység M 25 6,79 adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység N 9 2,44 közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás O 0 0,00 oktatás P 13 3,53 humán-egészségügyi, szociális ellátás Q 13 3,53 művészet, szórakoztatás, szabadidő R 13 3,53 egyéb szolgáltatás S 14 3,80 Forrás: TEIR, (saját szerkesztés) Mezőgazdaság Putnok talajadottságai aránylag kedvezőek a szántóföldi műveléshez. A domboldalak már régóta szántóterületek, a később lecsapolt ártéri területek réti és öntéstalajai szintén kedvező adottságot nyújtanak a szántóföldi növénytermesztéshez. A déli kitettségű domboldalakon korábban a szőlőtermesztésnek nagy hagyományai voltak, melyek sajnos mára elhanyagolható méretűvé váltak. Putnok mezőgazdaságának fő ágát régen az állattartás jelentette. A domboldali irtásokon, legelőkön szarvasmarhákat és juhokat legeltettek, de kisebb számban sertést és kecskét is tartottak. Erre utalnak az alacsonyabban fekvő domboldali területek dűlőnevei is: Juh-legelő, Gazdák-legelője, Disznó-legelő, Kecskehempergő, Tehéntánc stb. A Sajó menti mocsaras, vizenyős területeket főként kaszálóként illetve libalegelőként hasznosították (Ludas, Nagy-rét stb.). A Putnoki járáshoz tartozó települések között magas a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya, a legkisebb lakónépességgel rendelkező településeken (Kánó, 76 / 214

77 Zádorfalva, Imola, Dövény, Sajómercse, Hét, Sajóvelezd, Felsőkelecsény és Sajópüspöki) 50%- ot magasan meghaladó az arányuk. A szekunder és tercier szektorban működő vállalkozások jellemzően a nagyobb lélekszámú településeken és kiemelten a járásszékhelyen tömörülnek, így ezekben a településeken (Putnok Város, Dubicsány és Jósvafő Községek) alacsony, 20% alatti a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya. Putnok Városában a évi adatok alapján a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya 21,9 % volt. 28. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (db) Forrás: TEIR, Ipar- és építőipar Az ipar- és építőiparban regisztrált vállalkozások arányát vizsgálva már látható, hogy a kisebb lélekszámú településeken alacsony arányban vannak jelen a szekunder szektor vállalkozásai. A járásszékhely esetében 11,4%-os arányuk igen alacsony, jelzi, hogy mind a járás, mind Putnok Városa esetében alulreprezentáltak a szekunder szektor képviselői. 29. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma az ipar-építőiparban (szekunder szektor) (db) Forrás: TEIR, Az ipari üzemek megszűnésével a kereskedelmi, mezőgazdasági funkciók megerősödtek és az önkormányzati szektor az intézményeivel (3-400 fős apparátusával) jelentős munkáltatóvá vált, a közmunkaprogram beindításával pedig a legnagyobb foglalkoztató lett. A gazdaság fejlesztését segítheti, hogy a városban viszonylag kedvező áron vásárolható telek és ingatlan, akár közművesített, akár közművesíthető változatban. A zöldmezős beruházásokhoz az infrastruktúra biztosítható, így az ipari szektorban tevékenykedő vállalkozások számára megfelelő környezet rendelkezésre áll. A feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások aránya (TEÁOR '08: C gazdasági ág) alacsonynak mondható, a város egyik kitörési pontjaként azonosítható Szolgáltatás 30. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban Forrás: TEIR, A tercier szektoroz tartozó vállalkozások száma stabilan 240 darabot meghaladó, azonban egyes típusú szolgáltatások megjelenésében illetve megerősödésében való segítségnyújtás fontos feladatnak tekintendő. 31. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma a szolgáltatásokban (tercier szektor) Forrás: TEIR, / 214

78 A szolgáltatási szektor struktúráját vizsgálva megállapítható, hogy jelentős túlsúlyban vannak a kereskedelem, gépjárműjavítás illetve az ingatlanügyek ágazatban tevékenykedő vállalkozások. 21. ábra: A szolgáltatási szektor (G-S gazdasági ág) szereplői Forrás: TEIR, (saját szerkesztés) Tapasztalható a gazdaság átstrukturálódása, amely úgy tűnik, hogy életképes lesz a jövőben, azonban vannak még kihasználatlan lehetőségek. Ilyen a város földrajzi helyzetéből adódó idegenforgalmi lehetőségek széles palettája. A szolgáltatási szektort érintő, kitörési pontként kezelt turizmus esetében a település (és a térség is) komoly lemaradásokkal küzd. Alapvető probléma az, hogy a környék turisztikai értékei nincsenek megfelelően feltárva, ebből kifolyólag a turistaforgalom többnyire az "átutazó" forgalomra korlátozódik, így a beruházások megtérülésére nem látnak garanciát. A vendéglátás téren nagy a lemaradás, a térségben nehezen találunk megfelelő színvonalú vendéglátóhelyet, Putnok Városban egy-két étterem pedig tradicionálisan nem turistaforgalomra rendezkedett be. A településen a évben az összes szálláshely (nemcsak a kereskedelmi, hanem a magánszálláshelyeket is) szállásférőhelyeinek száma 65 volt, ami bár az előző tíz év adatainak ( között 11 db; között 17 db) többszöröse, de messze alulmarad a kapacitás-érték a turisztikához, mint tervezett húzó ágazat megerősítéséhez szükségestől. Putnok Városában a közötti időszakban a év elenyésző, mindösszesen 2,9%-os értékétől eltekintve nem regisztráltak külföldi vendégéjszakát, de a szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma a évben volt a legmagasabb, de mindösszesen 280 darab. 78 / 214

79 Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma Putnok Városában évben 16 darab volt, megvizsgálva a korábbi évek adatait (2000. évben 28 db; évben 24 db; évben 18 db) kimutatható számuk folyamatos csökkenése. A ruházati szaküzletek száma a közötti időszakban megnövekedett, majd újra csökkent, évben 7 darab van a településen. A vendéglátóhelyek tekintetében szintén fellendülés volt elkönyvelhető a közötti időszakban, majd számuk a évre 13 darabra mérséklődött. A folyamatot az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma mutató is jól érzékelteti, melynek vizsgálatakor megállapítható, hogy mind az országos átlagot (2013. évben: 15,1 db), mind Borsod Abaúj Zemplén megye járásközpontjainak átlagát (2013. évben 16,7 db) nem éri el Putnok Városban a számuk (2013. évben 10,8 db). 22. ábra: Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) (db) Forrás: TEIR, / 214

80 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése Putnok egyik jelentős gazdasági társasága, a FÁBRY Ipari és Kereskedelmi Iroda Bt. az ENIN Környezetipari Klaszter stratégiai fontosságú közös beruházásának megvalósítása és központi szolgáltatás fejlesztése címmel 2009-ben indult, 578,75 millió forintos összköltségvetésű projektet 62%-ban a Projekt Konzorciumot alkotó három térségbeli vállalkozás (AVE Miskolc Kft., Enviro-Pharm Kft. és Fábry Ipari és Kereskedelmi Iroda Bt.) valamint a klaszter menedzsment szervezete (ENIN Kft.) finanszírozta. Ehhez járult hozzá az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ÉMOP ) társfinanszírozásával elnyert 247 millió forint pályázati támogatás. Az igen eredményes két éves klaszter fejlesztés mellett egy nagy volumenű közös beruházásra is alkalma nyílt a klaszternek a Konzorciumi Tagok partnerségének köszönhetően. A HIDROMECHANIKA Kft. mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépalkatrész, mezőgazdasági gépszerviz tevékenységi körökkel jelentős árbevételeket realizál. A PÁL-MAD Kft. villanyszerelés bel-, és külföldön egyaránt, valamint lakatos-, hegesztő munkálatok tevékenységi körökkel szintén meghatározó gazdasági társaság a településen. A VEKNI Sütőipari Kft. sütőipari termékek gyártása és forgalmazását végzi térségi hatókörrel. 32. táblázat: Jelentősebb gazdasági társaságok Putnokon Gazdasági társaság megnevezése Előző évi nettó árbevétel ARATRUM Mezőgazdasági és Ipari Alkatrész HUF Felújító Korlátolt Felelősségű Társaság FÁBRY Ipari és Kereskedelmi Iroda Bt HUF GALAMBOSI Bt HUF GASZ-SZER Kft HUF HIDROMECHANIKA Kft HUF KROL-KER Kft HUF PÁL-MAD Kft HUF PEDALION Kft HUF PIAC PATIKA Kft HUF SAJÓKER Bt HUF VEKNI Sütőipari Kft HUF Forrás: A Széchenyi Terv keretében az alábbi jelentősebb projektek valósultak meg a as programozási ciklusban. Pályázó neve ARATRUM Mezőgazdasági és Ipari Alkatrész Felújító Kft. AUTÓ-REPÁK Autóés Autóalkatrész Kereskedelmi Kft. 33. táblázat: Jelentősebb KKV EU-s pályázatok Putnokon Projekt megnevezése Pályázat az ARATRUM Kft évi telephelybővítési beruházásának támogatására Gyakornoki Program Putnokon az AUTÓ- REPÁK Kft. telephelyén Pályázati kiírás megnevezése vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban Megítélt összeg Támogatás intenzitás HUF 40 % HUF 100 % 80 / 214

81 Pályázó neve Balla Gyula egyéni vállalkozó Bódvavölgy-Bau Fuvarozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Fekete Ildikó Egyéni Vállalkozó HIDROMECHANIKA Alkatrészgyártó Korlátolt Felelősségű Társaság JAN.CO. Kert Kertészeti és Szolgáltató Kft. Papp Lilla egyénivállalkozó Projekt megnevezése Technológiai fejlesztés Balla Gyula egyéni vállakozó putnoki telephelyén Technológiai fejlesztés az esélyegyenlőség jegyében a Bódvavölgy-Bau Kft.- nél. Egyéniségre szabva" Szolgáltatási portfóliószélesítéshez kapcsolódó innovatív eszközök beszerzése a Hidromechanika Kftnél. Jan.Co Kft. technológiai fejlesztése a parkosítási ágazat komplex gépparkfejlesztése Papp Lilla Fiatalok Vállalkozóvá válásának Projektje Mobil Shop létesítésével Putnokon" Pályázati kiírás megnevezése Vállalkozásfejlesztési Program célcsoportok a gazdaságban - hátrányos helyzetű, elsősorban roma munkavállalók integrációja a munkaerőpiacon vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére Vállalkozásfejlesztési Program vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban Forrás: szechenyi2020.hu (saját szerkesztés) Megítélt összeg Támogatás intenzitás HUF 40 % HUF 50 % HUF 90 % HUF 65 % HUF 33% HUF 90 % A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Elérhetőség Putnok Borsod Abaúj Zemplén megye területén fekszik. Putnok Miskolctól 38, Ózdtól 19 kmre található. A település közúton jól megközelíthető és a közúti kapcsolatai is jók. A települést négy - a Magyar Közút NZrt. Kezelésében lévő - út érinti. Egyik a 26. számú Miskolc-Bánréve II. rendű főút, másik a számú összekötőút Borsodbóta irányába, harmadik a számú összekötőút Kelemér irányába. Ezek egyben a település fő útjai. A negyedik a számú állomási bekötő út. A települést két vasútvonal érinti, a 92.-es számú Miskolc-Ózd és a 87.-es számú Putnok- Füzesabony viszonylat. Légi és vízi közlekedés nem érinti a települést. Putnok geoföldrajzi helyzetéből adódóan a magyarországi főbb közlekedési erektől periférikus elhelyezkedésű, azonban a történelmi Gömör felé jó közlekedési kapcsolatokkal bír. 81 / 214

82 Munkaerő képzettsége A 25 éves és idősebb korosztály 10,5%-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel, a 25 éves és idősebb korúak között is a nők tekintetében magasabb (12,0%) a kvalifikáltabbak aránya, mint a férfiak (8,7%) esetében. A évi népszámlálás azonos mutatója 8,1% volt, így bizakodásra adhat okot, hogy 10 év alatt 8,1%-ról 10,5%-ra emelkedett a felsőfokú végzettségűek mutatója a 25 éves és idősebb népesség arányában (megjegyzendő, hogy az országos átlag is évi 12,7%-ról évre 19%-ra nőtt). Az alacsony iskolai végzettséggel bírók aránya egybevethető a megyei és járási arányokkal. Putnok Város esetében a mezőgazdasági képzés magas minőségű, így a mezőgazdasági szektor esetében a tervezet diverzifikáció, a mezőgazdasági feldolgozó üzemek felé való elmozduláshoz megfelelő képzettségű és megfelelő létszámú munkaerő állhat rendelkezésre K + F + I A városban nincs kutatóintézet, a vállalkozások K+F+I tevékenysége szerény, a megyei, regionális átlagok alatt költenek kutatás-fejlesztési tevékenységre, melyet a kis- és középvállalkozói méretek és az ágazati sajátosságok magyaráznák. Az informatikaszolgáltatások, a lakossági aktivitás szintje (internet-ellátottság) alacsony, az információs társadalom kiépítésének irányába elsősorban a közintézmények, az oktatás területén történt beruházások mutatnak Üzleti infrastruktúra A településen az ipari területek kijelölése megtörtént, azonban a településfejlesztési eszközökkel, kiemelten a szerkezeti terv segítségével szükség esetén újabb ipari területek jelölhetők ki. 82 / 214

83 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A lakáspiaci árak alakulásának megfigyelése az illetékkiszabási eljárás során rögzített adatokon alapul. Az anonimizált adatokat a NAV negyedévente, 2013-tól havonta adja át a KSH-nak. Az adatátadás minden magánszemélyek által kötött és a teljes lakás átruházásával járó adásvételre kiterjed, tartalmazza a lakások eladási ára mellett azok legfontosabb jellemzőit től kezdődően állnak rendelkezésünkre egységes szerkezetű, minden tekintetben összehasonlítható adatsorok, amelyek lehetővé teszik a lakáspiaci árváltozások részletes vizsgálatát. Az alábbi táblázatban az új lakások esetében 2010., és 2013-as évek esetében göngyölített adat nem kalkulálható, mivel az eladott lakások száma adott területi egység esetében nem érte el a 100 darabot, illetve a év tekintetében az 50 darabot. Régió, jogállás 34. táblázat: Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint (2007 ) [ezer Ft] Használt lakások Új lakások Észak-Magyarország megyeszékhelyek városok községek együtt Forrás: KSH Putnok esetében a lakások komfortfokozata alapján a lakások 57%-a összkomfortos, komfortosnak minősül a lakások 14%-a, míg ennél alacsonyabb komfortfokozatú a lakások 29%-a. Városrészi bontásban jelen dokumentum 3.3. fejezetében merül bemutatásra a lakások komfortfokozat szerinti osztályozása. 23. ábra: Lakásállomány komfortfokozat alapján Forrás: KSH, évi népszámlálás =saját szerkesztés) 83 / 214

84 1.10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Az önkormányzat - törvény keretei között - a tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. A helyi önkormányzat mindenkori költségvetésének tervezésére vonatkozó törvényi szabályozás jelentősen megváltozott, normatív szabályozás helyébe a feladat-finanszírozás került évtől új államháztartási törvény lépett életbe, az államháztartás működési rendjét meghatározó kormányrendelet is új szabályokra épül. Az egyik legfontosabb változás, ami az önkormányzatok életét befolyásolta, hogy a jelentős feladatátrendezés és forráskivonás mellett a helyi önkormányzati hitelek törlesztését átvállalta a központi költségvetés. A települési önkormányzatok konszolidálására több ütemben került sor. 35. táblázat: Állami konszolidáció (átvállalt és kifizetett) mértéke Putnok Városa esetében év adatok millió forintban évi konszolidáció összege évi konszolidáció összege konszolidált adósság összesen: Forrás: kormany.gov.hu (saját szerkesztés) Az állami konszolidációt követően hozott törvényi módosítások alapján a helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (ilyen gazdálkodó szervezet a gazdasági társasági formák közül például a korlátolt felelősségű társaság vagy a részvénytársaság). A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti január 1-jétől számos korlátozás érinti a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteit (többek között ilyen ügylet a hitelfelvétel, értékpapír kibocsátása). Ezeket a szabályokat a Stabilitási törvény tartalmazza. Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet szűk körű kivétellel érvényesen csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthet. Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel, ami egyben azt is jelenti, hogy a működési költségvetésében tervezett hiány külső forrásból (hitellel) nem, csupán belső forrással (például előző években képződött maradványból) finanszírozható tól pedig az új törvényi rendelkezések alapján egyáltalán nem tervezhető működési hiány. Az önkormányzat feladat és hatásköre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, évi CLXXXIX. törvény, valamint a járások kialakításáról és egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően megváltozott. A 84 / 214

85 közigazgatás átalakítási folyamata a megyei kormányhivatalok megalakulásával kezdődött és január 1-től a járási kormányhivatalok működése is megkezdődött. Ennek következtében az önkormányzat intézmény-fenntartási és hatósági feladatköre jelentősen visszaszorult. A polgármesteri hivatalok tevékenységének a településfejlesztés, településüzemeltetés, vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés felé kell eltolódnia. A jogszabályi változás a polgármesteri hivatalok, és az önkormányzatok által felügyelt intézmények szervezeti működésében is változásokat hozott január 1-től az állam nevében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal átvette az alap- és középfokú oktatási intézmények szakmai felügyeletét. Az új feladat-ellátási rendszer életbe lépése miatt megtörtént a forrásszabályozás átalakítása a normatív szabályozás helyébe a feladatalapú finanszírozás került bevezetésre. A változásokhoz való megfelelés biztosítása érdekében az önkormányzat és intézményei részt vettek az ÁROP-1.A számú szervezetfejlesztési pályázati programban. A felmérés ajánlásokat fogalmazott meg a költségcsökkentés a hatékonyságnövelés érdekében. Szükséges a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat átalakítása, a párhuzamosságok megszűntetése, a tudatos vagyongazdálkodás bevezetése és a folyamatos kontrolling funkció működtetése. A évi költségvetése Putnok Város Önkormányzatának még hiánnyal került tervezésre. 36. táblázat: Putnok Város Önkormányzatának évi költségvetése Bevételek eFt ebből Önkormányzat működési bevételei Közhatalmi bevételek 0 Támogatások, kiegészítések Támogatásértékű bevételek Felhalmozási célú bevételek Átvett pénzeszköz Költségvetési bevételek Pénzmaradvány Kiadások összesen ebből működési költségvetési kiadás (személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb működési célú kiadások) felhalmozási kiadások költségvetési kiadás összesen finanszírozási műveletek kiadása Költségvetési hiány ebből működési felhalmozási Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Putnok Város évi költségvetése (annak módosításai után) eFt bevétellel kalkulált, a törvényi szabályozások betartásával, hiány nélkül dolgozta ki az önkormányzat a évi költségvetést. 85 / 214

86 37. táblázat: Putnok Város Önkormányzatának évi költségvetése Bevételek eFt ebből Önkormányzat működési támogatásai Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozású célú támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Felhalmozási célú bevételek Átvett pénzeszköz Költségvetési bevételek Pénzmaradvány Kiadások összesen ebből működési költségvetési kiadás (személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú kiadások) felhalmozási kiadások költségvetési kiadás összesen Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Putnok Város Önkormányzatának 1/2015. (II.13.) számú rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről alapján a költségvetés bevételeként eFt, míg a költségvetés kiadási oldalaként eFt összeget határozott meg. A települési önkormányzatot illető adóbevétel, az iparűzési adó egy lakosra vetített értéke Putnok Város gazdaságát bemutató fejezetekben leírtaknak megfelelően alacsony, egy lakosra jutó adó messze alulmarad az országos átlaghoz (2011. évben 37,5 eft/lakos) és a Borsod Abaúj Zemplén megyei járásközpontok átlagához (42,6 eft/lakos) képest, mindösszesen 6,9 eft volt a évben. Az iparűzési adónak ilyen alacsony volt a volumene a évet megelőző években is. 24. ábra: Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) ig Forrás: TEIR, Az Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) összege évben 6,9 -es értéket mutatott. 86 / 214

87 Gazdasági Program Az évi LXV. törvény 91. (1) bekezdése alapján Putnok Város Önkormányzata elkészítette a évekre terjedő időszakra vonatkozó gazdasági programját. A dokumentum meghatározta mindazon stratégia célokat és feladatokat, amelyek az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálták. A program összhangban a hatályos Integrált Városfejlesztési Stratégiával és Akcióterületi Tervvel a már megvalósult fejlesztések eredményeire építve a településen élők igényeinek, elképzeléseinek figyelembevételével készült el. Az Otthonunk a város címet viselő program 5 alappillérre épült. Az első pillér, a 1. A jövő városa pillér az eddigi fejlődési folyamat töretlen folytatását tűzte ki célul, a belvárosi funkcióbővítő település rehabilitációs pályázat megvalósítását tervezte 38. táblázat: Gazdasági Program 1. pillére: "A jövő városa" Mohos sétány kialakítása Belvárosi Művelődési központ kialakítása Parkoló és zöldfelület kialakítása Polgármesteri Hivatal épületének kialakítása Térfigyelő rendszer kiépítése Serényi tér felújítása Önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség felújítása Soft projektelemek Forrás: Putnok Város Önkormányzatának gazdasági programja ( ) A gazdasági program Fejlesztési koncepciójának második pillére, a 2. Működő város pillér az önkormányzati feladatellátás és intézményrendszer fejlesztését valamint a munkahelymegőrzést célozta. 39. táblázat: Gazdasági program 2. pillére: "Működő város" az önkormányzat feladatellátás hatékonyságának további növelése a lakossági szolgáltatások szinten tartása az intézményrendszer struktúrájának fenntartása a város kialakult arculatának megőrzése, a rendezett városkép megóvása, fejlesztése munkahelymegőrzés a jól működő gazdasági, társadalmi célú nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok ápolása, fejlesztése Hatékony vagyongazdálkodás folytatása stabil pénzügyi helyzet további fenntartása Forrás: Putnok Város Önkormányzatának gazdasági programja ( ) A negyedik pillér, a 3. Lakható város pillér az épített környezet minőségiének további fejlesztését irányozta elő. 40. táblázat: Gazdasági program 3. pillére: "Lakható város" járdaépítések folytatása csapadékvíz-elvezető rendszer folyamatos fenntartása, tisztítása, áteresz építések útépítések zöldterületek számának növelése parkolók építése stabil pénzügyi helyzet további fenntartása Forrás: Putnok Város Önkormányzatának gazdasági programja ( ) 87 / 214

88 A gazdasági program negyedik pillére, a 4. Gondoskodó város az oktatás-nevelés, a szociális és egészségügyi szolgáltatások és a (köz)művelődés fejlesztését célozta. oktatás, óvodai nevelés egészségügy, szociálpolitika ifjúság, sport 41. táblázat: Gazdasági program 4. pillére: "Gondoskodó város" óvodai telephely bővítése oktatási eszközök bővítése oktatási intézményekben fűtéskorszerűsítés az egészségügyi intézmény szolgáltatásainak megtartása műszerpark további fejlesztése rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése fogorvosi rendelő és mentőállomás orvosi ügyelet épületének komplex felújítása temetkezési szolgáltatás színvonalának megőrzése Idősek Otthona korszerűsítése óvodai és iskolai testnevelés és diáksport személyi és tárgyi feltételeinek javítása sportrendezvények szervezése művelődés, társadalmi hagyományőrző közösségi programok szervezése, erre alkalmas terület biztosítása kapcsolatok kulturális rendezvények szervezése a városban élők részére nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok ápolása, fejlesztése, annak érdekében, hogy minél több putnoki felnőtt és gyermek ismerje meg más népek életét Forrás: Putnok Város Önkormányzatának gazdasági programja ( ) Az utolsó, az ötödik pillér, a 5. A jövő városa fejlődő város pillér a település szennyvízhálózatának fejlesztését, a laktelepek épületének fejlesztését és a Gömör Expo fejlesztését célozta. 42. táblázat: Gazdasági program 5. pillére: "A jövő városa - fejlődő város" A jövő városa fejlődő város szennyvízcsatorna III. ütem építése szennyvíztisztító telep felújítása, kapacitásának bővítése panelprogram, lakótelepi felújítások folytatása alternatív energiaforrások kiaknázása Gömör Expo gazdaságfejlesztő szerepének megőrzése, fejlesztése Forrás: Putnok Város Önkormányzatának gazdasági programja ( ) A Gazdasági Programban rögzített fejlesztési feladatok tervezett kiadási oldalát a program eFt-ban határozta meg, melynek megvalósításához eFt pályázati forrás elnyerését tűzte ki célul. 88 / 214

89 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységét elemezve több szereplő munkáját kell kiemelni. A legfontosabb szerepet Putnok Város önkormányzata játssza, amely esetében három szervezet (Képviselőtestület, a Képviselőtestület bizottságai, a polgármesteri hivatal szervezeti egységei) említhető meg. Képviselő-testület A stratégiai döntéshozatal a Képviselőtestület feladata, amely az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról (költségvetési rendeletet), az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról, valamint a település térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásáról/módosításáról. Bizottságok A Képviselőtestület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. Putnok Város Önkormányzata Képviselőtestületének munkáját az alábbi bizottságok segítik: - Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (önkormányzati költségvetés véleményezése, nyomon követése, településfejlesztési feladatok finanszírozási feltételeinek vizsgálata, közreműködik az önkormányzati gazdasági társaságok, költségvetési intézmények költségvetési előirányzat és bérgazdálkodásának ellenőrzésében; rendszeresen foglalkozik a foglalkoztatás helyzetével; ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozó szervezési és jogi feladatok ellátását, igazgatási és jogi ügyekben közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében) - Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság (a településrendezés; az épített és természeti környezetvédelem; a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés; a csatornázás, a köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása; a helyi tömegközlekedés, a településtisztaság biztosítása; helyi energiaszolgáltatás és egészséges ivóvízellátás, közvilágítás témakörök nyomon követése) - Humán Bizottság (Az önkormányzati közszolgáltatások körében különösen a következő feladatokkal foglalkozik: oktatás, közművelődés, egészségügy; szociálpolitika; lakás-és helyiséggazdálkodás; kereskedelem, kisipar, lakossági szolgáltatások; nemzetiségi és etnikai kisebbségek helyzete; lakásgazdálkodás körében) 89 / 214

90 Az önkormányzat intézményrendszere Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal A Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal Putnok Város és Dubicsány Község közös hivatalaként működik, amely a reá irányadó jogszabályok és a 130/2013. (IX. 25.) számú határozattal megállapított szervezeti és működési szabályzat alapján végzi tevékenységét. A Borsod Abaúj Zemplén Megyei kormányhivatal BO/13/710-2/2013. számú határozata értelmében Putnok, Dubicsány és Bánréve települések közös önkormányzati hivatalt tartottak fenn évben Putnoki Közös Önkormányzati Hivatalként év végén Bánréve Község Önkormányzata döntést hozott arról, hogy a Serényfalvai Közös Önkormányzati Hivatalhoz kíván csatlakozni január 1. napjától. Az ügyfélfogadási rendnek megfelelően hatósági, önkormányzati és pénzügyek helyben történő intézése céljából működik a közös önkormányzati hivatal. A Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője Putnok Városában és Dubicsány Községben látja el a jegyzői feladatokat (államigazgatási ügyek, munkáltatói jogok gyakorlása a hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, hatósági ügyek A hivatal az önkormányzati ügyek és államigazgatási ügyek (anyakönyvi és igazgatási feladatok, hagyatéki és kereskedelmi, illetve gazdasági ügyek valamint szociális ügyintézés, építéshatósági feladatok valamint Térségfejlesztési Iroda) feladatait látja el, valamint a Képviselő-testület és bizottságai működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat látja el. A hivatali struktúra látja el a Putnoki Roma Nemzetiségi Önkormányzat adminisztratív feladatait valamint a Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás és Putnok Dubicsány Gömörszőlős Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás munkaszervezeti feladatait is. A hivatal szervezeti tagozódása szerint Pénzügyi Osztályból és osztályon kívüli munkatársakból áll. A hivatal engedélyezett létszáma január 01. napján 29,77 fő volt, a évben folyamatosan 29 fő foglalkoztatása valamint a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltség TÁMOP program keretén belül további 1 fő támogatott foglalkoztatása valósult meg. Putnoki Humán Szolgáltató Központ A Putnoki Humán Szolgáltató Központ (székhelye: 3630 Putnok, Kossuth út 25.) jogszabályban meghatározott közfeladata: Szociális és gyermekjóléti ellátás, egészségügyi alap, kiegészítő és járóbeteg szakellátás, közművelődési és könyvtári közszolgáltatás, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló évi CXL. törvény 55.. (1) bekezdése és a 65.. (2) bekezdési alapján nyilvános könyvtári feladatok ellátása. 43. táblázat: Putnoki Humán Szolgáltató Központ intézményegységei intézményegység megnevezése Egészségház Körzeti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gondozási Központ intézményegység címe 3630 Putnok, Kossuth L. út 25. (székhely) 3630 Putnok, Tompa M. út 33. (Ellátottak számára nyitva álló helység) 3630 Putnok, Szkala B. út 20. (Telephely) Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, / 214

91 A Putnoki Humán Szolgáltató Központ intézményirányító szerve a Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa (3630 Putnok, Kossuth út 5. sz.) 44. táblázat: A Putnoki Humán Szolgáltató Központ telephelyei telephely megnevezése telephely címe Tóth Ede Művelődési Ház 3630 Putnok, Rákóczi u. 2. Bányász Művelődési Ház 3630 Putnok, Bem József tér 6. Városi Könyvtár 3630 Putnok, Bem József tér 6. Gömöri Múzeum és Holló László Galéria 3630 Putnok, Serényi tér 10., és Rákóczi u. 14 Városi Sportcsarnok 3630 Putnok, Bajcsy-Zs. u. 28. Várady Béla Sportközpont 3630 Putnok, Puskás Ferenc u. 6. Műfüves Labdarúgó pálya 3630 Putnok, Bajcsy-Zs. u. 28. Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, A Putnoki Humán Szolgáltató Központ célja, hogy a szolgáltatásait igénybe vevő, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása, amelynek mértékét és módját mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi-, szociális és pszichés állapota alapján határozzuk meg úgy, hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. A gyermekek mentális és fizikai fejlődésének, jólétének biztosítása, a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése. Feladata az intézmény ellátási területén szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosítása. A nehéz helyzetbe kerülő személyek, családok, gyermekes családok segítése. Alaptevékenysége: egészségügyi alapellátás keretében a háziorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, szakosított ellátási formában járóbeteg szakellátás. Szociális alapszolgáltatás keretében étkeztetés, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgáltatás, házi segítségnyújtás, szenvedélybetegek közösségi ellátása, idősek nappali ellátása, szakosított ellátási formában az ápolást - gondozást nyújtó idősek otthona. Ezen felül a közművelődési intézmények működtetése, kulturális műsorok szervezése, nyilvános könyvtári feladatok ellátása, múzeumi gyűjteményi, kiállítási tevékenység, sportlétesítmények működtetése, valamint a város területén a közétkeztetési feladatok ellátása. 45. táblázat: Putnoki Humán Szolgáltató Központ illetékessége, működési köre 1./a. Étkeztetés illetékességi terület: Putnok város és Bánréve község 1./b. Idősek nappali ellátása illetékességi terület: Putnok 2.1. Házi segítségnyújtás illetékességi terület: Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva, Királd, Sajónémeti, Aggtelek, Alsószuha, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Imola, Jákfalva, Jósvafő, Kánó, Ragály, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Zubogy 2.2 Családsegítés illetékességi terület: Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva, Királd, Sajónémeti, Aggtelek, Alsószuha, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Imola, Jákfalva, Jósvafő, Kánó, Ragály, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Zubogy 2.3 Támogató Szolgálat illetékességi terület: Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki, 91 / 214

92 Sajóvelezd, Serényfalva 2.4. Gyermekjóléti szolgálat illetékességi terület: Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva, Királd, Sajónémeti, Aggtelek, Alsószuha, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Imola, Jákfalva, Jósvafő, Kánó, Ragály, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Zubogy 3.Az Idősek Otthona illetékességi terület: Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva, Királd, Sajónémeti 4. A szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátás illetékességi terület: Putnok, Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva. Borsodbóta, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Királd, Lénárddaróc, Nekézseny, Sajónémeti, Sáta, Uppony 5. Háziorvosi szolgálat illetékességi terület: Putnok, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse, Sajóvelezd, Serényfalva és Királd 6.Védőnői szolgálat, a kiegészítő alapellátás az iskola egészségügyi ellátás és a járó beteg- szakellátás tekintetében illetékességi terület: Putnok, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Sajómercse Sajóvelezd, Serényfalva és Királd Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, Putnoki Városgondnokság A Város és Községgazdálkodási feladatok ellátását a Putnoki Városgondnokság végzi. Az intézmény látja el a közfoglalkoztatás feladatait és így év közben havonta további főt foglalkoztatnak a város intézményei, az előzetesen benyújtott pályázatoknak megfelelően. A Városgondnokság feladatai közé tartozik többek között az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok adásvétele, önkormányzati tulajdonban lévő lakóingatlanok bérbeadása, üzemeltetése, ingatlan kezelése, az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakóingatlanok bérbeadása, üzemeltetése, ingatlan kezelése valamint az építményüzemeltetés, vagyis az önkormányzati költségvetési intézmények és 100% -ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok épületei és egyéb építményei különféle szerkezeteinek szerelése, javítása, karbantartása és intézményi kisegítő feladatok ellátása. A szervezet látja el a köztisztasági feladatokat, a zöldterület-kezelést (parkosítás, zöldterületek gondozása, közterületeken füvesítés, faápolás) valamint a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladatokat is. Putnok Közművagyon Kezelő Korlátolt Felelősségű Társaság Putnok Város Önkormányzat által alapított gazdasági társaság a Putnok Közművagyon Kezelő Korlátolt Felelősségű Társaság ellátja a város tulajdonában lévő közművagyon (víz, szennyvíz) kezelését, üzemeltetését, hasznosítását. Putnok Dubicsány Gömörszőlős Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás A Putnok Dubicsány Gömörszőlős Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás szeptember 10-én, a 3/2013. (IX.10) számú határozattal elfogadott Társulási megállapodás alapján a Társulásban résztvevő helyi önkormányzatok a hatékony és eredményes tevékenység érdekében a köznevelési feladatokhoz tartozó óvodai nevelés feladatait összehangolták, és közösen tartják fenn a Putnoki Soldos Emília Óvoda székhely 92 / 214

93 feladat-ellátási helyét (3630 Putnok, Tompa utca 32.) és annak telephelyeit (Keleméri Tagóvoda [3728 Kelemér, Tompa út 23.] és egyéb telephelyként a Putnoki Soldos Emília Óvoda Móricz Zsigmond út 1. száma alatti telephely). 46. táblázat: A Putnok Dubicsány Gömörszőlős Kelemér Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Tag neve Székhelye 1 Putnok Város Önkormányzata 3630 Putnok, Kossuth út 5. 2 Dubicsány Község Önkormányzata 3635 Dubicsány, Rákóczi út 1. 3 Gömörszőlős Község Önkormányzata 3728 Gömörszőlős, Kassai út Kelemér Község Önkormányzata 3728 Kelemér, Tompa út 17. Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás PVTV Putnoki Városi Televízió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Putnok Városi Televízió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. (3630 Putnok, Rákóczi út 2.) feladata elsősorban Putnok Város lakossága számára közszolgálati műsorszolgáltatás, továbbá szórakoztató műsorok biztosítása. A közhasznú társaságot Putnok Város Önkormányzata alapította és egyszemélyes társaságként működik, melyet Putnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által választott 3 tagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A Nonprofit Kft. személyzeti állománya évben 5 fő volt, egy alkalmi szerkesztő bevonásával valamint a közfoglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók segítéségével látta el feladatait. A Nonprofit Kft. állományához tartoznak a Gömöri Hírmondó szerkesztő bizottságának tagjai megbízásos jogviszonyban valamint 1 fő újságkihordó. A Nonprofit Kft. gazdálkodásának bevételi oldalát a NMHH által kiírt pályázati források, önkormányzati támogatás és reklámbevételek adják. A televízió heti adásideje 168 óra. A Gömöri Hírmondó évben 8. alkalommal jelent meg. 93 / 214

94 Gazdaságfejlesztési tevékenység Putnok A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közül Putnok Város Önkormányzata kiemelkedően fontos feladatnak tekinti a helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok ellátását. A város gazdasági szerkezetének átalakulása után a város vezetése határozott lépeseket tett a helyi gazdaság élénkítésére. A szerkezetváltást, az üzletfejlesztést, a vállalkozóvá válást, a vállalkozás élénkítését és a munkaerő fejlesztést segítő szervezetekkel - kiemelten a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltséggel - szoros kapcsolatot tart fenn. A helyi adópolitika célkitűzései a stabilitás és az igazságosság elve alapján kerültek kialakításra. A helyi adók esetében az Önkormányzat képviselő testülete az adóztatást a továbbiakban is úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően. A helyi adókról szóló évi C. törvény alapján a helyi közszolgáltatások biztosítása érdekében elengedhetetlen az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtése. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. A törvényi szabályozás értelmében az önkormányzat rendeletével a) vagyoni típusú adók, b) kommunális jellegű adók, továbbá c) helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult. Putnok Város Önkormányzata gazdaságfejlesztési tevékenysége tekintetében a bevezethető adók közül az iparűzési adó meghatározó. Putnok Város Önkormányzata Képviselő- Testületének 11/1993./v.20./ számú rendelete a helyi iparűzési adóról rögzíti, hogy Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (iparűzési adó). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint a évben az anyagköltség 33 %-val b évben az anyagköltség 66 %-ával c évtől az anyagköltséggel Az adó évi mértéke a számított adóalap 2 %-a. Putnok Város Önkormányzata a betelepülő vállalkozások támogatása érdekében nem alkalmazza az építményadó lehetőségét. Járásközpont településként, valamint a Sajó-Rima Eurorégió és a Sajó-Rima Európai Területi Társulás (EGTC) alapító településeként Putnok térségszervező szerepét tovább kívánja az Önkormányzat erősíteni, ami a közigazgatási, gazdasági kereskedelmi, egészségügyi, oktatási nevelési funkciók további bővülését jelenti. 94 / 214

95 A járási székhely szerepkörből fakadó lehetőségek széles körű kihasználása a pályázatok révén további fejlesztéseket és újabb munkahelyeket jelent. Mindez szinergikus hatások kialakulását jelentheti a beruházások terén is, hiszen a vállalkozási kedv növekedik azokon a területeken, ahol a fejlesztések révén fejlett oktatási, képzési, infrastrukturális, stb. szolgáltatások vehetők igénybe. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen kiemelt feladat. A gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó célok eléréséért megvalósítani kívánt projektek a későbbiekben részletesen is bemutatásra kerülnek, tekintve, hogy a településfejlesztési stratégia kulcsmomentumait jelentik. Putnok Város célja az iparterület fejlesztés (további ipari gazdasági területek kijelölése), hogy több olyan területet jelöl ki (döntően a 37-es út mellett), melynek feltárása, esetleges megszerzése és infrastruktúrájának kiépítése feltétele annak, hogy az érdeklődő befektetőknek területet tudjon biztosítani a város. Kiemelt célkitűzése Putnok Városának a Lóbérci Mintafarm kiszolgáló egységeinek bővítése és saját vágópont létrehozása, saját húsfeldolgozás kialakítása, ezzel is élve a támogatási rendszerekből helyi (önkormányzati) gazdaságfejlesztésre lehívható forrásokkal. A város célja tehát, hogy biztosítsa azon feltételeket, amelyek a gazdaság fejlesztéséhez, befektetők vonzásához hozzájárul, ezáltal növelve a munkalehetőségek számát a városban, illetve térségben élők számára. Ennek érdekében városmarketing tevékenység folytatása is tervezett, hogy a befektetőkkel megismertessék a város által kínált befektetési lehetőségeket. Az idegenforgalom élénkítése - a turizmus, mint gazdasági ág fejlesztése - szintén fontos célkitűzése Putnok Városának. A település központjában lévő Serényi - kastély (mivel jelenleg magántulajdonban van) fejlesztése a magántőke mobilizálásának szükségletét vetíti előre. A magántőke mobilizálása, befektető vonzása a településre Putnok Város Önkormányzatának kiemelt feladata. A város gazdasági életében is fontos szerepet játszik a minden évben megrendezésre kerülő Gömör-Expo rendezvénysorozat. A Szlovák-Magyar Kiállítás és Vásár elsősorban a 2000-ben megalakult Sajó-Rima Eurorégió gazdaságára és piacára épül, ahol Gömör térség gazdasági kirakatát kívánja megteremteni. Az Eurorégió létrehozásának, illetve az alapító okiratban részletesen kidolgozott feladatoknak a tartalmi lényege a térség gazdasági, idegenforgalmi, kulturális, infrastrukturális fejlesztése, a lakosság életkörülményeinek javítása és a környezetvédelem. Putnok korábbi ipari hagyományai napjainkban lehetőségekből erőségekké válva segíthetik a település fejlődését. A nagyszámban rendelkezésre álló munkaerő elsősorban a könnyűipari beruházók számára jelent előnyt. Befektetési lehetőségek Putnok Városában: nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar, logisztika, kreatív ipar, turizmus. 95 / 214

96 Foglalkoztatáspolitika Putnok Város Önkormányzata évek óta folyamatosan pályázik a Startmunka programok keretében közmunkások foglalkoztatására, ill. a munkaügyi központnál regisztráltak képzésére. A közmunkaprogramok jelentős munkanélküli létszámot kötnek le, lebonyolításukat a Munkaügyi Központtal együttműködve végzi. A foglalkoztatási mutatókat jelentős mértékben javítja a közmunkaprogram és a Start mintaprogramok, amelyek a évben a Putnoki járásban több mint főnek jelentett munkalehetőséget. 47. táblázat: Közfoglalkoztatás Putnoki járásban program fő Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Téli átmeneti közfoglalkoztatás ( ) Téli átmeneti közfoglalkoztatás ( ) 312 Mezőgazdasági projekt (1. pillér) 600 Mezőgazdasági utak (2. pillér) 20 Belvízi elvezetés (3. pillér) 346 Téli és egyéb értékteremtő (5. pillér) Közúthálózat javítása a település belterületén (6. pillér) 411 Bio és megújuló energia felhasználása (7. pillér) 10 Helyi sajátosságokra épülő (8. pillér) 33 Műemlékek gondozása startmunka mintaprogram 10 Összesen Forrás: Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége Putnok Városában a 2014, közmunkaprogramban több mint 2000 fő foglalkoztatására nyílt lehetőség. 48. táblázat: Közfoglalkoztatás Putnok Városában program fő Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 592 Téli átmeneti közfoglalkoztatás ( ) 471 Téli átmeneti közfoglalkoztatás ( ) 222 Mezőgazdasági projekt (1. pillér) 146 Belvízi elvezetés (3. pillér) 185 Téli és egyéb értékteremtő (5. pillér) 430 Közúthálózat javítása a település belterületén (6. pillér) 185 Összesen Forrás: Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége 96 / 214

97 Lakás- és helyiséggazdálkodás Putnok Putnok Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokat a Putnoki Városgondnokság kezeli, a lakásokat a rendeletnek megfelelően utalják ki. 49. táblázat: Összesített kimutatás lakásbérleményekről Komfort fokozat Kiutalt lakások Üres lakások m 2 db m 2 db Komfort nélküli 1182, ,12 11 Félkomfortos Komfortos Összkomfortos Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, ábra: Fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül (%) Forrás: TEIR, Putnok Város Önkormányzata által fenntartott önkormányzati lakásbérlemények aránya a teljes lakásállományon belül 1,5%, amely az országos és a Borsod Abaúj Zemplén megyei járásközpontok átlagához képest alacsonyabb arány. Putnok Város Önkormányzata tulajdonában álló üzlethelyiségek (30 db, összterületük 1624,72 m 2 ) háromnegyede bérlemény formájában kerül hasznosításra, a településen működő vállalkozások üzleteket, boltokat üzemeltetnek a helyiségekben. 97 / 214

98 Intézményfenntartás Az intézményfenntartás/működtetés Putnok Városában alapvetően négy különböző formában történik. Az intézmények egy része a Putnoki Városgondnokság égisze alatt működik, melynek tevékenységét felügyeli (vezetők kinevezése, pénzügyi beszámoló elfogadása, támogatás biztosítása egyes tagvállalatok számára) Putnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. Az intézmények második csoportja esetében a működtetés céljaira az önkormányzat különkülön hozott létre legtöbb esetben 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat, általában nonprofit Kft-ket (például Putnok Városi Televízió Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.). Az érintett cégek esetében a közgyűlés gyakorolja a tulajdonosi jogokat, valamint működési és beruházási támogatást nyújt egyes vállalatok számára. Az intézmények harmadik típusát az önkormányzati fenntartású intézmények jelentik, amelyek esetében a szakmai tevékenység irányítása/ellenőrzése és az adott intézmény működtetése is az önkormányzat feladata. Ebbe a csoportba tartoznak többek között oktatási (pl. óvodák), kulturális (például múzeum) intézmények. Az intézmények negyedik csoportját azon A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény szerinti önkormányzati köznevelési intézmények alkotják, amelyek állami január 1-től állami fenntartásba kerültek. Ennek keretében az érintett intézmények szakmai munkájának irányítása az állam feladata Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén a helyi önkormányzat önálló koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, azonban az Önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a megújuló energiák felhasználásának arányának növelésére. Putnok Város Gazdasági Programja a település energiagazdálkodására vonatkozó elveket és tervezett beavatkozásokat rögzíti. 98 / 214

99 1.11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A évi CLXXXIX. TÖRVÉNY 13. (1) bekezdése a 20 kiemelt helyi közügy, valamint helyben biztosítható közfeladat között másodikként említi a településüzemeltetési feladatokat. Ezen feladatok közé tartoznak a köztemetők kialakítása és fenntartása; helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. A város és községgazdálkodási feladatokat a Putnoki Város Gondnokság látja el Köztemetők kialakítása és fenntartása: A köztemető területének takarítása, karbantartása, a zöldterületek tisztítása a Putnoki Városgondnokság által ellátandó kötelező feladatok közé tartozik. Közparkok A parkok, zöldterületek gondozása, fenntartása tavasztól őszig kiemelt feladata a Putnoki Városgondnokságnak. A virágosításra, parkosításra folyamatosan gondot fordít. A parkok rendszeres karbantartásával párhuzamosan az Önkormányzat tulajdonában lévő külső területeken is elvégzi a szükséges munkákat (fűnyírás, kézi kaszálás, az erdei tanösvény útvonalának rendbetétele, megtisztítása, illetve a közterületekre új virágládák és egyéb utca bútorok készítése] Játszóterek: A játszóterek felülvizsgálatát és ellenőrzését a Putnoki Városgondnokság végzi. A balesetvédelmi szempontból szükséges karbantartási, javítási feladatok a Putnoki Városgondnokság költségvetésében rögzítve vannak. Elektromos ellátottság, közvilágítás: A városban valamennyi lakás el van látva árammal. A közvilágítás korszerűsítése megtörtént. A város közvilágítási hálózata jónak mondható. A következő időszak feladata a jelenlegi lámpatestek korszerű, energiatakarékos LED lámpatestekre történő cseréje. A karbantartási feladatokat az ÉMÁSZ Nyrt. látja el szerződés alapján. A közvilágítási hálózatban jelentkező hibák bejelentését a Putnoki Városgondnokság folyamatosan jelzi az ÉMÁSZ Nyrt. felé hibabejelentő lapon, és a bejelentett hibák javítására a szerződés szerint a szolgáltatónak 14 nap áll rendelkezésére. Belvíz- és csapadékvíz elvezetés: A Sajó folyó vízszintjének ingadozása a település talajvízszintjének alakulását jelentős mértékben befolyásolja. A város egyes részein olyan magas a talajvíz szintje, hogy ezeken a területeken az építési hatóság pincére nem ad ki építési engedélyt. Míg a talajvíz a sík, Sajóhoz közelebbi területeken gond, a csapadékvíz elvezetése a hegyoldalakkal határos utcákon szintén nagy gond, hiszen itt a hegyoldalakkal határos utcákon jelent gondot, hiszen itt a hegy-oldalakból lezúduló vízmennyiséggel is meg kell birkózni egy nagyobb eső után. Az önkormányzat tervet készíttetett a csapadékvíz elvezetés megoldására. A 2000-ben átadott elvezető árok építésével a csapadékvíz problémák egy része megoldódott. 99 / 214

100 Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Putnok Városában a évben 78,8% volt, míg a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 68,1%. A magyarországi és a Borsod Abaúj Zemplén megyei járásközpontok átlagához képest alacsonyabb értékeket jelent. Távfűtéses lakások aránya 17,7% a településen. Hulladékgazdálkodás: A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szerződés a közterületen keletkező, valamint az ingatlan-tulajdonos által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített vagy a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényben - vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon - az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres elszállítására szól. A hulladékgazdálkodás területén létrejött Sajó Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás a ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft.-vel kötött közszolgáltatási szerződést. 50. táblázat: A Sajó - Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Törzskönyvi alapadatai Törzskönyvi azonosító szám (PIR): Elnevezés SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE HULLADÉKKEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS Székhely 3700 Kazincbarcika, Eszperantó utca 2. Alaptevékenység államháztartási szakágazata Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Alaptevékenység fő TEÁOR kódja 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Megye Borsod Abaúj Zemplén megye Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás A Társulás KEOP-1.1.1/2F/ kódszámú pályázata keretén belül kerül sor a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére. A pályázat megvalósítása folyamatban van. A KEOP-1.1.1/2F/09-11 pályázati konstrukció céljai: hulladék keletkezés megelőzése - a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségének növelése, - a hulladékok hasznosítása (anyagában történő és energetikai hasznosítás), - a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése A ZV Zöld Völgy Nonprofit Kft. (székhelye: 3720 Sajókaza, Külterület 082/15; statisztikai számjele: ; adószáma: ; telephelye: 3720 Sajókaza, Külterület 082/15; levelezési címe: 3700, Kazincbarcika. Pf.20) a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás kizárólagos, 100%-os önkormányzati tulajdonában álló nonprofit társaság, melynek feladata a Társulási Tagönkormányzatok hulladékkezelési közszolgáltatási feladatainak ellátása. Az ellátási körzetet a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásban résztvevő tagönkormányzatok közigazgatási területe alkotja, 119 település hulladékkezelési közfeladatait látja el. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatáshoz kapcsolódó kijelölt ártalmatlanító hely: Putnoki Városi Szennyvíztisztító telep (Hrsz: 0125/2). 100 / 214

101 1.12. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Putnok tájbesorolása: Északi-középhegység nagytáj Észak-magyarországi medencék középtáj Borsodi-dombság kistájcsoport Sajó-völgy kistáj (Dr. Marosi S. - Dr. Somogyi S. (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere I-II. szerint , átdolgozva 2010, MTA)... és Putnoki-dombság kistáj (TEIR és MÉTA szerint) Ózd-Egercsehi-medence (TEIR és MÉTA szerint) 28. térkép: Putnok kistáji besorolása Forrás: TEIR, Domborzati adatok A Sajó-völgy kistáj mely a város közigazgatási területének közel kétharmadát érinti szerkezeti árokban kialakult aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy. A felszín fele ártér, fele pedig a közepes magasságú tagolt síksági domborzattípusba sorolható. Az abszolút tszf-i magasság 123 és 260 m között változik, az átlagos relatív relief 34 m/km / 214

102 A Putnoki-dombság kistáj mely Putnok É-i területeit érinti m tengerszint feletti átlagmagasságú D-i, DK-i csapású völgyekkel felszabdalt medencedombság. Felszínének mindegy 20-25%-a többnyire laza üledékekből felépülő tetőfelszín, völgyközi hát, folyóártér; kb. 5%-a teraszfelszín; 55%-a pedig hegylábi és domblábi lejtő. Az átlagos relatív relief 68 m/km 2, a felszín több mint 70%-a az 5-17 közti lejtőkategóriába esik. A kistájon a talajerózió intenzív különösen a D-i kitettségű lejtőkön és völgyfőkön. A város közigazgatási területének D-i részén csekély felszínt érint az Ózd Egercsehi - medence, melynek domborzati adottságai a város közigazgatási területén alapvetően nem térnek el az előző két kistáj jellemzőitől. Éghajlat Az éghajlat mérsékelten hűvös - mérsékelten száraz, de közelíti a mérsékelten nedves éghajlati típust. Az évi napfénytartam 1850 óra körüli. A nyári napfényes órák száma óra, a téli csak kevéssel 150 óra fölötti. Gyakori a köd, különösen a folyó völgyben. A hőmérséklet téli és nyári félévi átlaga 8,7-9,3 C közötti, ill. 15,5-16,2 C. A fagyoktól mentes időtartam nap. Kezdete április 25. utánra esik, a vége október 7. körül várható. Az évi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletek sokévi átlaga 33,4 C ill. -15,7 és -16,0 C közötti. Mind az évi, mind a nyári félévi csapadékmennyiségben a Ny-i és a K-i területek között eltérés van (Ny-on: 650 mm fölött ill mm; K-en: kevéssel 600 mm alatt ill mm). A 24 órás csapadékmaximum 100 mm; Putnokon észlelték. A hótakarós napok száma átlagosan évi nap, az átlagos maximális hó vastagság 20 cm körüli. Az É-i és az ÉNy-i részeken az ariditási index 1,04-1,10, a Sajó és a Bódva összefolyásánál viszont 1,15-1,20. Leggyakoribb szélirányok az ÉNy-i és a DK-i; az átlagos szélsebesség kevéssel 2 m/s fölött van. A megművelhető területeken a szántóföldi és a kevésbé hőigényes kertészeti növények termesztéséhez kedvező az éghajlat. Vízrajz A terület fő vízgyűjtője a Szörnyű-völgyi-patak, mely keresztülhaladva a városon a DNy-i városrész sűrű vízgyűjtő hálózatát összegyűjtve D-en, a város közigazgatási határán belül a Sajóba ömlik. Putnok város Vízgyűjtő-gazdálkodási szempontból a Tisza részvízgyűjtőn belül a 2-6 Sajó a Bódvával tervezési alegységen helyezkedik el. A Sajó vízminőségi osztályozási eredményei rendkívül változóak. Az eredmény függ a vizsgált paramétertől és főként a mérési szelvény helyétől, de általában "... a mért paraméterek 85%-ában tűrhető, vagy annál jobb minőségű". (Sallai Ferenc - ÉMI KTVF 2008) Növényzet A kistáj (Sajó-völgy és Putnoki-dombság) növényföldrajzi tértagozódás tekintetében a Magyar vagy Pannóniai flóratartomány (pannonicum) Északi-középhegység flóravidékének (Matricum) Tornense flórajárásába tartozik. A terület potenciális erdőtársulásai a szubmontán égerligetek (Alnetum glutinosae-incanae), a pannóniai cseres tölgyesek (Quercetum patraeae-cerris) és a gyertyános tölgyesek (Querco petraeae-carpinetum). A nyílt helyeken magaskórós társulások (Filipendulo-Petasition), gyapjúsásos láprétek (Carici flavae-eriophoretum), nedves kaszálók és mocsárrétek (Molinietum) húzódnak. A jellemzőbb lágyszárú fajok között a lóhere (Trifolium pannonicum), a sásfélék (Carex montana; C. pilosa. 102 / 214

103 C. brizoides stb.), a kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bistorta) a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum) stb. említhető. A Sajó-völgy kistájra jellemző, hogy a vízfolyások partja gyakran az inváziósan terjedő növények terjeszkedési folyosója is egyben. A Sajó-völgyben a fajszám kevesebb mint 400; a védett fajok száma kevesebb mint 20. Az özönfajok az alábbiak: zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), selyemkóró (Asclepias syriaca), tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.), amerikai alkörmös (Phytolacca americana), japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.), akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző-fajok (Solidago spp.) stb. Az Aggtelektől délre eső tölgyesekbe (Putnoki-dombság) hegyvidéki fajok is lehúzódtak a magasabban fekvő területekről (kenyérbél-cickafark Achillea ptarmica, karcsú sisakvirág Aconitum variegatum subsp. gracile, völgycsillag Astrantia major, kapcsos korpafű Lycopodium clavatum, kereklevelű körtike Pyrola rotundifolia). A Putnoki-dombság területén jelentősek az ÉNy DK-i völgyekben kialakult égeresek, melyekben a környék montán fajai sűrűsödnek össze (szőrös nyír Betula pubescens, ikrás fogas-ír Dentaria glandulosa, bókoló gyömbérgyökér Geum rivale, szőrös vesepáfrány Polystichum braunii, sugárkankalin Primula elatior). A völgyek állandóan nedves-vizenyős fátlan társulásai meglepően gazdag flórájúak. Magassásos mocsárréten fordul elő az északi sás (Carex hartmannii), kotuliliom (Fritillaria meleagris), szibériai nőszirom (Iris sibirica). A településekkel sűrűn tagolt tájhoz hozzátartozik a gyepterületek nagy mérete, a korábban szőlő, gyümölcsös termőhelyek gazdag növényvilága. A sokrétű flórából kiemelhető a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) előfordulása. A környék telepített erdei közül legnagyobb arányú az akác kiterjedése, de gyakoriak az erdeifenyő- és vöröstölgyültetvények is. 29. térkép: Putnok területhasználata Corine kategóriák szerint Forrás: TEIR, Az erdőművelésbe vont területeket vegyeskorú kemény-, részben lágylombos erdők borítják. 103 / 214

104 A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái: gabona félék és zöldség félék. A természeti adottságok a mezőgazdasági területhasznosítás számára általában kedvezőtlenek, vagy csak mérsékelten kedvezőek. 30. térkép: Putnok erdőterületei Forrás: TEIR, Saját táji adottságok Művi elemek Putnok nagy múltú mezőváros a 19. században jellemző intenzív urbanizációs folyamatokkal. A legfontosabb településszervező természeti elem a Szörnyű-völgyi-patak, valamint a Sajófolyó. A patak völgy a lakott területek ÉK-DNy irányú fő közlekedési folyosója, míg a D-i településhatár mentén a Sajó-völgy a településszövet terjeszkedésének természetes határa ma is. A történelmi Gömör vármegye legnagyobb és legnépesebb mezővárosa volt kiemelkedő oktatási szerepkörrel és ehhez kapcsolódó impozáns korabeli épületekkel, tangazdasággal, stb. Az ipar a település történetében kevésbé meghatározó, bár a 20. század elején alapított gőzmalom a II. világháború idején jelentős hadiüzem volt. A város közigazgatási területét ÉK-DNy-i irányban kettészeli az Országos Kéktúra nyomvonala, mely számos egyedi tájértéket érint kül- és belterületen egyaránt. 104 / 214

105 A város közigazgatási területének külterületi K-i részén működő bányaterületek találhatóak (nyilvántartottak). Az összefüggő bányaterület a szakhatóság adatbázisa szerint Sajógalgóc és Sajókaza települések nevén nyilvántartott. A területen homok, kavics és barnaszén lelőhely egyaránt található. 31. térkép: Putnok felhagyott- és működő bányák területe Forrás: TEIR, / 214

106 Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat A települési táj változásairól a 18. századtól kezdődően a katonai felmérések biztosítanak számunkra adatokat. 32. térkép: Putnok I. katonai felmérés ( ) Forrás: Arcanum Putnok a történelmi Gömör vármegye legnagyobb és legnépesebb települése volt. A 18. századi felmérésen a település központi belterületén már felismerhető jelenlegi helyén a Serényi-kastély előzménye, azaz a putnoki vár (1427-ben már állt) előterében a Szentháromság templom és a református templom, É-on a várhoz kapcsolódó gazdasági épület. A beépített terület legészakibb pontján a Szörnyű-völgyi-patak mentén egy malom is kivehető. A 18. századi település fő útja É-D tájolással ugyan úgy a patak mentén halad, mint a mai települési közlekedési főtengely (Serényi Béla út, Andrássy Dénes út). A lakott területtől délre a patak menti útvonal egy Sajó-völgyi szigethez vezet a szigetre átjáróval, a sziget mellett szintén egy malommal. Az akkori település közigazgatási területének északi részét erdőterületek borították, míg délre a Sajó kanyarulatához közeledve mélyfekvésű vízjárta területeket jelöl a felmérés. 106 / 214

107 33. térkép: Putnok II. katonai felmérés ( ) Forrás: Arcanum A II. katonai felmérés szerint a település gyarapszik, új lakóépületek a kelet-nyugati tengely mentén jelennek meg, ezzel elkezd kirajzolódni a mai 26. sz. fkl. út településszerkezetet meghatározó vonala (Bajcsy-Zsilinszky utca). A 19. század első fele már a látványos városiasodás korszaka Putnokon, a század II. felében számos városi léptékű intézmény épül. Putnok jelentős mezőváros vásártartási és vám jogokkal. A lakott területtől D-re megjelenik Új-Sajó néven egy csatorna nyomvonal is. 107 / 214

108 34. térkép: Putnok III. katonai felmérés ( ) Forrás: Arcanum A 19. század végén az urbanizációs folyamat továbbra is intenzív Gróf Serényi Béla nevéhez köthetően. Ekkor születik meg a ma már évszázados múltra visszatekintő mintagazdaság is. A III. katonai felmérésen új településszerkezeti elem a vasút (egyelőre még a beépített területektől távol D-en). Látványos az előző felméréshez képest a lakott területek keltei és déli irányú terjeszkedése. A településtől Ny-ra nagy kiterjedésű területet foglal el a temető. 108 / 214

109 35. térkép: Putnok IV. katonai felmérés ( ) Forrás: Arcanum A IV. katonai felmérésen a településszövet látványosan eléri a vasútállomást, így a vasútvonal a településszerkezetbe bevonódik. A trianoni békeszerződés után a város szerepköre jelentősen csökken a határon túli kapcsolatok elszigetelődése következtében. A 20. század folyamán szerepkörét fokozatosan Ózd veszi át a tervezett iparosítás következtében. 109 / 214

110 36. térkép: Putnok ma Forrás: maps.google.com Putnok hosszú időn át mezővárosi rangot viselt, majd 1881-től nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község, március 1-től Putnok újra város. A 20. század elején gyarapodásnak indult, a 26-os úttól É-ra eső K-i településrészen utcásszalagtelkes a beépülés. A 26-os úttól D-re eső településrészen látványosan kirajzolódik a 20. századi sakktábla jellegű, tudatosan tervezett település szerkezet, utca hálózat; melyet a K-Ny-i irányú vasútvonal zár le D-en. Azon túl, azaz tovább D-re a Sajó felé kevésbé szabályos közlekedési hálózattal kereskedelmiszolgáltató jellegű terület alakult ki a helyi gazdaság kiszolgálásra és a helyi nyersanyagok távolabbra történő szállítására alapozva Tájhasználat értékelése Putnok város területe 34,72 km 2. Putnok összes belterületi zöldterületének nagysága ban m 2 volt a TEIR adatbázisa szerint. 110 / 214

111 26. ábra: Putnok város egy lakosra jutó zöldterületeinek nagysága (m2) Forrás: TEIR, A évi adatszolgáltatás szerint az erdőterületek nagysága a város közigazgatási területén 1837 ha (TEIR). erdő típusa talajvédelmi erdő mezővédő erdő vízvédelmi erdő településvédelmi erdő Natura 2000 faanyagtermelő erdő egyéb 51. táblázat: Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása Forrás: TEIR terület 120 ha 4 ha 6 ha 1 ha 9 ha; 1668 ha 29 ha 111 / 214

112 Az elérhető földrészlet statisztika alapján egyértelmű, hogy a tájhasználatot elsősorban az erdőterületek magas aránya (53,38%) határozza meg. A mezőgazdasági termelés a közigazgatási terület Ny-i és D-i részén a legjellemzőbb, így jelentős a szántóterületek aránya (21,62%) is. A nehezen művelhető, de mezőgazdasági termelésre alkalmas területeken rétlegelő gazdálkodás folyik (7,94%). A 19. század végi filoxéra-vész az itteni szőlőbirtokokat sem kímélte. A hazai fajták kipusztulása után amerikai fajtákkal az ültetvényeket újratelepítették, a tangazdaságban a bor gazdaságot újból felélesztették, ennek ellenére a szőlő művelés (1,64%) és a borászat máig szinte jelentéktelen a településen. 52. táblázat: Földrészlet statisztika a város közigazgatási területéről tájhasználat típus terület % erdő 1853,89 ha 53,38% gyep (legelő) 113,88 ha 3,28% gyep (rét) 161,96 ha 4,66% gyümölcsös 38,20 ha 1,10% kert 7,13 ha 0,21% kivett 489,72 ha 14,10% szántó 750,93 ha 21,62% szőlő 57,00 ha 1,64% Forrás: takarnet.hu 112 / 214

113 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A környék értékes társulásai a természetközeli állapotú erdők a település É-i területein a dombvidékeken. A folyó menti vizes élőhelyek D-en a Sajó mentén és a település É-D-i tengelyében a Szörnyű-völgyi-patak természetközeli állapotú területei mentén jellemzőek és fellelhetőek. Értékesek a dombhátak gyeptársulásai is. A település nyilvántartott egyedi tájértékeinek száma: 56. Ezek jelentős része pontszerű művi elem (emlékmű, szobor, feszület, emléktábla; pince, műemlék épület stb.), melyek környezetükkel együtt jelentős tájképi értéket képviselnek. A sajátos természeti-, táji- és földtani adottságokból eredően jelentős a természeti emlékek száma is az egyedi tájértékek között (sajátos élőhelyek mocsárrét, barlang, talajszelvény, forrásfoglalás, tömegmozgások által létrehozott felszínforma, mész-faszén égető kemence, stb.). Ezen emlékek többnyire a Kéktúra nyomvonalán haladva, vagy arról kissé letérve könnyen megközelíthetőek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Természeti területek A jelentős reliefű dombság nehezen művelhető, így természetes, vagy természetközeli állapotú terület É-on a dombvidékeken és D-en a Sajó mentén fordul elő. A platókon és enyhe lejtésű oldalakon a terület döntő részén cseres-tölgyesek találhatók. Ezek elég degredáltak, elegyként gyakran található erdeifenyő, akác, továbbá jellemző a mezei juhar és a gyertyán is. A lágyszárú szintben jellemzőek a gyom jellegű fajok. A terület gyertyános-tölgyesei jellegtelenek, fajszegények. A bükkösök átmeneti helyzetűek, extrazonálisak, elegyesek. A patakvölgyekben füzes-égeres ligeterdők húzódnak acsalapus magaskóróssal. A település körül kiterjedt fátlan vegetációtípusok maradtak fenn. Terjed bennük a siskanád (Calamagrostis epigeios) és a magas aranyvessző (Solidago gigantea); ritkábbak a csenkeszes, árvalányhajas gyepek. A védett növényfajok, botanikai nevezetességek főként utóbbiakban fordulnak elő: csillagőszirózsa (Aster amellus), dunai szegfű (Dianthus collinus), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea), lenfajok (Linum spp.), kosborfajok (Orchis spp.), macskahere (Phlomis tuberosa), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa). Igen sok helyen találkozunk akácossal és telepített erdeifenyvessel. Inváziós módon terjed az akác, a bálványfa. A területen akácosban él a ritka kakasmandikó (Erythronium dens-canis). Gyakori élőhelyek: Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Cseres-kocsánytalan tölgyesek Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Franciaperjés rétek 113 / 214

114 Védett természeti területek Nemzeti Országosan védett természeti terület: hrsz. 0115/1 Kakasvár földvár területe mint az évi LIII. törvény 23. (2) bekezdés hatálya alá tartozó terület. Helyi jelentőségű védett természeti terület a 17/1198. (IV. 01.) helyi rendelet alapján a Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Természetvédelmi Terület óta helyi védett terület a 099/3 helyrajzi számú Halastó és térsége. Helyi jelentőségű természeti emlékként védett a 098 helyrajzi számú Putnoki gesztenye fasor (Serényi B. u.). (Forrás: KvVm adatbázis) Védett természeti területek Nemzetközi A KvVM adatbázisa szerint Putnok területén nemzetközi jelentőségű (Natura 2000) védett, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SCI - Sajó-völgy HUAN 20006) és különleges madárvédelmi terület (SPA - Putnoki-dombság HUAN10002) egyaránt található. 37. térkép: Putnok - Natura 2000 területek Forrás: TEIR, / 214

115 Ökológiai hálózat A KvVM adatbázisa és a TEIR információs rendszere szerint Putnok közigazgatási területén az Országos Ökológiai Hálózat övezetei megtalálhatóak. 38. térkép: Ökológiai hálózati besorolás Forrás: TEIR, A magterület övezet gyakorlatilag azonos az előző oldalon bemutatott nemzetközi jelentőségű Natura 2000 különleges madárvédelmi területekkel (SPA), míg a nemzetközi jelentőségű Natura 2000 SCI területek az Ökológiai folyosó területekkel közel azonosak. Puffer terület a belterülethez kapcsolódóan kis területet érint É-on és D-en egyaránt. 115 / 214

116 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A település belterülete jelentős természeti értéket képviselő területek közé ékelődött be (Sajó-völgy, Putnoki-dombság). A település legősibb lakott területe a Szörnyű-völgyi-patak mentén szerveződött, mely ma is természeti értéket képvisel. A nagy kiterjedésű erdőterületeken gyakoriak a tájidegen haszonfák. A belterület környéki fás társulásokban gyakoriak a gyomfák. A település környéki fátlan vegetációk gyomosak, degradáltak. Jelentős az egyedi tájértékek száma, ezek többsége az Országos Kéktúra nyomvonala mentén szerveződik. Az egykori tájsebeken a növényzet spontán megújulása folyamatban van, de a gyomok visszaszorítása nem kap elég figyelmet. A szőlő művelésnek múltja van a településen, ennek ellenére a szőlőterületek aránya alacsony. Az egyedi tájértékek hálózatára szervezhető kulturális-, turisztikai programok kellően propagáltak, de a belterületi értékkataszterre alapozott hálózat tovább fejleszthető, bővíthető. 116 / 214

117 1.13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer elemeinek egyik lehetséges csoportosítása azok kiterjedése alapján történik. Ebben a felosztásban a rendszerelemek lehetnek: pontszerűek, vonalasak, felületszerűek. A város helyi jelentőségű természeti, ezen belül zöldfelületi értékeinek feltérképezése még feladat. A felületszerű rendszerelemeket használatuk korlátlan, részében korlátos, vagy korlátozott volta szerint csoportosítjuk és ismertetjük Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldterületi karaktert meghatározó elemek Pontszerű zöldfelületi elemek A Serényi-kastély kertjében számos dendrológiailag értékes, koros egyed található. Ezek közül egy nagylevelű hársat (Tilia platyphyllos) egyedi tájértékként tartanak nyilván. A temetőkertben jelentős dendrológiai értéket képvisel egy-egy koros, óriás termetű örökzöld (Pinus sp., Larix sp.). Vonalas zöldfelületi elemek A Serényi Béla út menti gesztenye fasor helyi jelentőségű védett természeti emlék. A városi fasorok kiterjedése és állapota változó. Egységes fasor ritka, a meglévő fasorok faja, kora változatos. Városi fakataszter nincs. Jelentős zöldfelületi értéket képvisel a Szörnyű-völgyi-patak belterületi partmenti sávja helyenként természetközeli állapotú vegetációval. Ettől függetlenül a belterületi partszakaszok gyakran erősen degradáltak, gyomosak. Felületszerű zöldfelületi elemek Ezen rendszerelemeket használatuk szerint csoportosítjuk: korlátlan közhasználatú rendszerelemek; korlátozott közhasználatú rendszerelemek; közhasználat elől elzárt rendszerelemek. Korlátlan közhasználatú rendszerelemek Putnok belterületi zöldfelület ellátottsága átlagos, de jelentős zöldfelületi értéket képviselő felületszerű korlátlan használatú zöldfelületekkel rendelkezik. Értékes növényállománnyal bír a város főtere a Serényi László tér. A lakótelepi parkok (Bányász tér, Mátyás király tér, Széchenyi István tér) növényállománya monoton, gyakran csupán kétszintes (gyep és lombkorona szint). A lakótelepi közparkok funkcionális értéke alacsony, kevés a játszótér és a korlátlan használatú sport célú rekreációs terület. A zöldfelületek esztétikai értéke a hozzájuk tartozó burkolatokkal, berendezésekkel 117 / 214

118 együtt átlagos, de általánosságban elmondható, hogy a zöldfelületek fenntartására, jó karbantartására odafigyel a város mindenkori vezetése. Szintén korlátlan használatúak a város környéki, ill. belterületi véderdők, melyek helyenként mesterséges telepített erdők erős gyomosodási hajlammal, míg más területeken a természetközeli állapotú vegetáció éri el a beépített, lakott területeket. Jelentős rekreációs potenciállal bír a Czene-tó és a Ludas környéke. Ez utóbbi tudomásunk szerint jelenleg részben korlátozott használatú zöldfelület. Korlátozott közhasználatú rendszerelemek Ide tartoznak a nagy kiterjedésű, de zárt sportterületek (pl. Báthori úti sporttelep, Váradi Béla Sportközpont), a kastélykert - mely védett történeti kert és a köztemetők (városi köztemető Ny-on, és felhagyott izraelita temető É-on). A temető több síremléke helyi védelem alatt álló építészeti érték, ezek környezetében gyakori az örökzöld, koros faóriás. Közhasználat elől elzárt rendszerelemek Ide tartoznak azon intézménykertek, melyek azok számára látogathatók csupán akik az adott intézmény szolgáltatásából részesedni kívánnak; de ide soroljuk pl. a magánkerteket is. Putnok közigazgatási területén számos telephellyel működnek oktatási-nevelési intézmények. Ezek között a nagy múltú oktatási intézmények (pl. egykori leánynevelő intézet, stb.) udvarán találunk egy-egy dendrológiailag értékes, koros faegyedet. A város több kulturális-, közművelődési intézményt működtet (pl. múzeum, galéria, könyvtár stb.). Ezek többsége kapcsolódódik a város főteréhez, de belső udvaruk önálló zöldfelületi értéket is képvisel. A városi intézményi zöldfelületek állapota kielégítő, karbantartásuk megfelelő színvonalú Zöldfelületi ellátottság értékelése Putnok egy lakosra jutó belterületi zöldfelületeinek nagysága átlag alatti (TEIR 2013), bár a jelenleg elérhető adatok véleményünk szerint a korábbi évek adatszolgáltatási hiányosságaiból eredően nem megbízhatóak. Putnok zöldfelületei a településökológiai szerepüket jelenlegi formájukban csak részben képesek betölteni, mivel a rendszerelemek nem alkotnak összefüggő, szövetszerű állományt a város közigazgatási területén, így a zöldfelületek települési környezetminőséget javító hatása kiegyenlítettebb mikroklíma, kedvezőbb talajvíz-háztartás, átszellőzés, zajártalom csökkentés, stb. csak részben érezhető. A vizsgált zöldfelületi rendszerelemek nem minden esetben igazodnak az adott létesítményhez, annak feladatához. Már korábban leírtuk, hogy a vizsgált rendszer nem szövetszerű, ebből az is következik, hogy a növényzet településszerkezeti szerepköre hiányos, azaz hiányoznak településrészeket összekötő, vagy éppen szétválasztó rendszerelemek, kedvezőtlen környezeti hatásokat csökkentő, vagy kiküszöbölő növényegyüttesek, stb. Korábbi fejezetünkben írtuk, hogy a cserjeszint gyakran hiányos, ebből következik az, hogy a zöldfelületek tértagoló, tömegformáló esztétikai szerepkörüket csak korlátozottan képesek betölteni. Cserjék hiányában ritkák a zöldfelületi hangsúlyok, kiemelések; a növények inkább csak az épületek, terek körítései, nem pedig az építészeti, településszerkezeti kompozíció részei. 118 / 214

119 A zöldfelületek kondicionáló hatása leginkább akkor érvényesül, ha az előző szerepkörök funkcionális, településszerkezeti, esztétikai, településökológiai betöltése minél inkább teljes értékű. Putnok vizsgált zöldfelületei valamennyi szerepkörben hordoznak értékeket, de fejleszthetőek és fejlesztendőek A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Értékes belvárosi közpark, települési főtér (Serényi László tér), mely mely funkcionálisan, településszerkezeti szempontból fejlesztendő. A főtéren sok a tájidegen, csekély történeti értéket hordozó ma divatos faj/fajta. Frekventált, belvárosi történeti kert, melynek dendrológiai és kerttörténeti értékei rekonstrukcióra várnak. A parkban sok a történetiségtől idegen művi elem. A nagy kiterjedésű lakótelepi zöldfelületek növényállománya monoton, a zöldfelületek elsősorban funkcionális és esztétikai értelemben fejlesztendőek. Jelentősek a városkörnyéki zöldfelületek, melyek sport- és rekreációs, ill. turisztikai célokra fejleszthetők, fejlesztendők. Nincs zöldfelületi értékkataszter. Kevés a közterületi játszótér. Kevés a közterületi sport- és rekreációs célú, korlátlanul látogatható, igénybe vehető zöldfelület. 119 / 214

120 1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A településszerkezetben meghatározó szerepe van annak, hogy a település a Sajó völgyben a 26. sz. másodrendű főút mentén, az északra és délre induló mellékutak csomópontjában, illetve a 87. számú Eger - Putnok és 92. számú Miskolc Bánréve - Ózd vasútvonal elágazásánál alakult ki. 39. térkép: Putnok településszerkezete Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Putnok a valamikori Gömör vármegye központja volt. 120 / 214

121 Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 27. ábra: Putnok földhasználati felosztása Forrás: takarnet Az igazgatási terület 10,4%-a belterület, 8,1% zártkert és 81,5% külterület. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek átlagos minősége: szántó: 19,75 AK/ha gyümölcsös: 28,40 AK/ha szőlő: 10,72 AK/ha Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meglévő beépítésre szánt területek tervezett % ha területfelhasználás ha % 0,22% 7,86 lakóterület kisvárosias 9,26 0,26% kertvárosias 179,86 5,14% 2,30% 80,51 falusias 29,18 0,83% 0,66% 23,03 vegyes terület intézményi 54,34 1,55% 0,00% 0,17 gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató 0,20 0,01% 0,71% 24,95 ipari 38,15 1,09% 0,12% 4,13 különleges terület sport 4,13 0,12% 0,51% 17,83 bánya 17,83 0,51% 0,27% 9,45 hulladékkezelő-lerakó 9,45 0,27% 0,41% 14,40 temető 14,40 0,41% 0,06% 2,12 pince 2,12 0,06% 0,73% 25,48 közlekedési terület kötöttpályás 25,48 0,73% 7,48% 261,71 közút 265,92 7,60% zöldterület közpark 5,94 0,17% 53,11% 1858,49 erdőterület védelmi/ gazdasági/ közjóléti 1858,49 53,11% 121 / 214

122 meglévő beépítésre szánt területek tervezett % ha területfelhasználás ha % 0,66% 23,10 mezőgazdasági kertes 23,10 0,66% 2,86% 100,10 szőlő, gyümölcs 100,10 2,86% 7,94% 277,80 általános, rét 277,80 7,94% 19,85% 694,48 általános, szántó 509,86 14,57% 1,76% 61,62 vízgazdálkodási 61,62 1,76% 0,35% 12,14 különleges mezőgazdasági üzemi 12,14 0,35% 100,00% 3499,37 igazgatási terület összesen 3499,37 100,00% Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Igazgatás, szolgáltatás Járási Hivatal (Okmányiroda, Gyámhivatal) (Kossuth út 5.) Városháza (Kossuth út 5.) Járási munkaügyi kirendeltség (Rákóczi út 2.) Putnoki Rendőrőrs (Rákóczi út 87.) OTP (Kossuth út 45.) Oktatás Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző iskola (Bajcsy út 31.) Gomba Levente Gimnázium (Bajcsy út 21.) Serényi László Általános Iskola (Bajcsy út 28.) Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Gárdonyi út 1.) B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézménye (Bajcsy út 28.) Soldos Emilia Óvoda; Móricz Zsigmond úti tagóvoda Egészségügy, szociális ellátás Putnoki Humán Szolgáltató Központ (Kossuth út 25.) Szociális Gondozási Központ (Szkala Bertalan út 20.) Családsegítő szolgálat (Tompa út 33.) Házi orvosi alapellátás, szakrendelések {belgyógyászat, szemészet, ortopédia, ideggyógyászat, gyermekgyógyászat, reumatológia, laboratórium, ultrahang, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, fizikoterápia, gyógytorna} (Kossuth út 25.) Fogászati szakrendelés (Rákóczi út 70.) Mentőállomás (Kossuth út 24.) Kultúra, sport Belvárosi Művelődési Központ (Tompa út 3.) PHSZK Tóth Ede Művelődési Háza (Rákóczi út 2.) PHSZK Bányász Művelődési Háza (Bem József tér 6.) PHSZK Városi Könyvtára (Bem József tér 6.) Gömöri Múzeum (Serényi László tér 10.) PHSZK Városi Sportcsarnok (Bajcsy út 21.) Várady Béla Sportközpont (Puskás Ferenc út 6.) 122 / 214

123 Alulhasznosított barnamezős területek A város korábban kialakult iparterületei a rendszerváltás után jelentős változáson mentek keresztül. Elsősorban a bányászat térségbeli megszűnésével a vasút környezetében lévő iparterületek funkcióikban átalakultak, egyes területek alulhasznosítottak. A hasznosítás feltétele, hogy a területen kialakuljon egy megfelelő közterületi és az egyes létesítményeket kiszolgáló infrastrukturális hálózat Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A város peremterületein és a városközponttól délre találhatók leromlott állapotú épületállományok, gondozatlan porták, de a Szörnyű-völgyi-patak menti (Serényi Béla út, Andrássy Dénes út) épületállomány is egyre inkább avult állapotúvá válik. A sűrűn beépített családi házas épületállomány jelentős része lelakott, ezeket a területeket a homlokzatok minősége, a sérült tetőfedés, a telekhatárt jelző hiányzó kerítések, a kezeletlen és elhanyagolt a porta jellemzi; annak ellenére, hogy a terület természeti-környezeti adottságai miatt egy jobb minőségű területhasználatra lenne érdemes. 1. kép: Serényi Béla út 2. kép: Arany János utca Forrás: saját szerkesztés Forrás: saját szerkesztés A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Az igazgatási terület fekvésenkénti földrészlet statisztikáját az alábbi ábra összegzi. Az igazgatási területnek a 10,4%-a belterület, 8,1%-a zártkert. 53. táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként Forrás: takarnet A telkek mérete, alakja széles skálán mozog az egyes művelési ágakban, az átlagos alrészletek méreteit tekintve azonban nem aprózódtak el annyira a telkek, mint sok más 123 / 214

124 településen; annak ellenére, hogy vannak olyan alrészletek, melyek önmagukban használhatatlanok (pl. 10 m 2 -es erdő, 14 m 2 -es rét, 18 m 2 -es legelő). 54. táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként Forrás: takarnet Tulajdonjogi vizsgálat A település igazgatási területén fekvő földrészletek tulajdonviszonyaira vonatkozó részletes információ nem áll rendelkezésre. Általánosságban elmondható, hogy az ingatlanokat elsősorban magánszemélyek, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások birtokolják, kisebb részben a városi önkormányzat, illetve az állam tulajdona Önkormányzati tulajdon kataszter A város önkormányzatának tulajdonát az alábbi típusú ingatlanok ( 1207 db) képezik: Forgalomképtelen ingatlanok: utak, közterület, árok, temető, ravatalozó, parkoló, garázs mindösszesen bruttó eft könyv szerinti értéken nyilvántartva. Korlátozottan forgalomképes ingatlanok: Művelődési ház, általános iskola, egészségház, fogorvosi rendelő, óvoda, kisebbségi önkormányzat épülete, mentőállomás, sportközpont, öregek napközi otthona, vásártéri terület mindösszesen bruttó eft könyv szerinti értéken nyilvántartva. Forgalomképes ingatlanok: beépítetlen terület, ipartelep, lakóház, garázshely, vágóhíd, pince, szántó, gyep (rét), gyümölcsös, kert, szőlő, erdő mindösszesen bruttó eft könyv szerinti értéken nyilvántartva Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A város igazgatási területére a földhivatali hiteles digitális alaptérkép elkészült, de az nem áll rendelkezésre. A feldolgozás során a különböző rajzi munkarészek az adatszolgáltatásként biztosított papír alapú térkép digitalizálásával készült. 124 / 214

125 Az építmények vizsgálata A funkció, kapacitás A városban az alapintézményi ellátás (igazgatási, oktatási) biztosított, ezek korszerűsítése, bővítése, fejlesztése tervezett a város rangjának emelése érdekében. A városban nagy kereskedelmi egységek, bevásárló központok nincsenek, kisebb üzletek elégítik ki az igényeket. A város nagyobb kereskedelmi központnak kijelölt területtel rendelkezik. Az óvodák, iskolák, orvosi rendelő, családsegítő energetikai korszerűsítése indokolt. A városi sportcsarnok jó állapotú és megfelelő kapacitású, fenntartásához és karbantartásához szükséges tevékenységek tervezhetők. A városban és a környező településeken élő egyre öregedő lakosság ellátásának javítása érdekében az épületállomány-bővítése, és az infrastruktúra fejlesztése szükséges. Az egészségház állapota jónak mondható, a műszaki felszereltség fejlesztése során szükségessé váló átalakítások merülhetnek fel. A meglévő mentőállomás kielégíti az igényeket. A városi étkeztetést biztosító konyhák jelenleg megfelelő módon üzemelnek, ellátják a helyi igényeket. Hosszabb távon a jelenlegi két üzemelő konyha helyett egy nagyobb konyha kialakítása tervezett kiegészítő funkciókkal, a helyben termelt áruk magasabb szintű feldolgozása érdekében. A fejlesztés a meglévő épületállomány átalakításával tervezett. A városnak van rendőrőrse, ennek átalakítása, új rendőrkapitányság és közterület-felügyelet létrehozása tervezett a meglévő városközponti épületállomány átalakításával Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A település egészére jellemző a telkes beépítési forma. Ettől eltérően csak a településközpontban épült az 1970-es években néhány többszintes lakóépület tömbtelken. A beépítés a központban előkert nélküli, jellemzően zártsorú, kisvárosi hangulatú, jellemzően felvidéki stílusú, a peremterületeken hagyományos, vidéki építészeti stílusú, előkertes, oldalhatáron álló forma. 3. kép: Putnok Városa madártávlatból 1. Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás A beépítési sűrűség messze elmarad a megengedett 30%-os beépítettségtől. 125 / 214

126 A hatályos szabályozási terv az alábbiakat tartalmazzák a különböző területhasználatokra: 55. táblázat: a szabályozási terv területhasználati kategóriái TFH beépítési mód beépítési mérték szintterület sűrűség Lakóterület kisvárosias szabadonálló 40% 1,5 kertvárosias oldalhatáron álló 30% 0,6 falusias oldalhatáron álló 30% 0,5 Településközpont szabadonálló, zártsorú 40-75% 2,4 Gazdasági terület szabadonálló 30-50% 1,5 Különleges terület szabadonálló 10-20% 0,5 Forrás: szabályozási terv 4. kép: Kossuth úti lakótelep 5. kép: Kossuth úti üzletsor 6. kép: Templom és környezete Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Magasság, szintszám, tetőidom Az épületek döntő többsége földszintes (kb. 80%). Ettől főleg a középületek, intézmények térnek el, melyek többségében emeletes kialakításúak. 7. kép: Putnok Városa madártávlatból 2. Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Az épületek a központban lévő néhány többszintes épület kivételével magastetősek. A néhány lapostetős középület (iskola, óvoda) magastetős lefedése a település terveiben szerepel. 126 / 214

127 40. térkép: Épületvizsgálat - szintszám Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 127 / 214

128 Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Putnok város településközpontja kisvárosias karakterű, zártsorú beépítésű, szűk utcák alakultak ki, helyenként köztér megszakításokkal. A külső területeken hagyományos telkes oldalhatáron álló beépítés alakult ki. Egyes területeken a bányásztelepülésekre jellemző épületformák is megtalálhatók. 8. kép: Kossuth utca (26. sz. főút) 9. kép: Rákóczi út Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 10. kép: Bajcsy-Zsilinszky utca (26. sz. főút) 11. kép: Serényi Béla utca Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 128 / 214

129 Az épített környezet értékei Putnok Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Putnok település kialakulásában a természetföldrajzi és a történeti, közlekedés-földrajzi tényezők együttesen játszottak szerepet. Putnok az országhatár közelében, Borsod-Abaúj- Zemplén megye nyugati peremén, a Sajó völgyében helyezkedik el. A Putnoki járás központjaként működő település jelentős történeti hagyományokkal rendelkezik. A település neve puszta személynévből eredeztethető magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév azonban szláv eredetű. Putnok településszerkezetének legkorábbi rétege az Árpád-korra vezethető vissza. A település első okleveles említése 1283-ból származik, amikor is királyi birtok volt. A későbbi birtokos Putnoky-család a XV. század elején vár építésére kap jogosultságot. A vár a török hódoltság idején elpusztul, helyére majd a XIX. század közepén kúria épül. Putnok a XIX. század folyamán a Serényi-családnak köszönheti fejlődését. Az első világháborút lezáró békeszerződések azonban elszakítják korábbi hagyományos kapcsolataitól. A határmentiség is jelentősen befolyásolta a település életét. Korábbi szerepét egyre inkább Ózd és Kazincbarcika vette át. A XVIII. század végén készült I. Katonai Felmérés 2 térképlapján patakmenti településként jelenik meg. A település gyakorlatilag ekkor a Szörnyű-völgyi patak völgyében kialakult, közel észak-déli irányú utcából állt, amelyet keresztezett a kelet-nyugati irányú kereskedelmi út vonala. A kereskedelmi út és a patak völgyében futó utca kereszteződésében alakul ki a település történeti településmagja. Itt áll a település középkori eredetű temploma, és a térkép itt jelzi a birtokos család kúriáját is, amely a középkori vár helyén épült fel. A XIX. század első felében készült Második Katonai felmérés térképlapján már jelentős településszerkezeti változásokat figyelhetünk meg. A település képe összetett szerkezetet mutat, amelyben felismerhetők a patakvölgyi és útmenti települések jellemvonásai is. A Miskolcra vezető út mentén kialakul a kelet-nyugati irányú keresztutca, amelynek kezdeménye már az I. Katonai Felmérés térképén is felfedezhető volt. A Második Katonai felmérés készítésének idejére rögzül a településen áthaladó főút nyomvonala, rögzül az utcák vonalvezetése. Kialakul a Mai Kossuth Lajos utca és Bajcsy-Zsilinszky utca vonala. Állandósul a patakvölgy futását követő Tompa Mihály utca és Serényi Béla utca vonala is. Megkezdődik a Kossuth utcából dél felé kiágazó mai Rákóczi utca beépítése is. A Második Katonai felmérés térképlapján hangsúlyos térszervező elemként jelenik meg a Serényi család kúriája, a hozzá tartozó hatalmas parkkal együtt. A kastélytól délre szabálytalan alakú tér alakul. A XIX. század végén a XX. század elején készült IV. Katonai felmérés térképlapján már jól nyomon követhetőek a Rákóczi utcán, Arany János utcán az új beépítések megjelenése. Az Andrássy Dénes út, Kossuth utca, Dienesfalvi utca által határolt területen fokozatosan új városrész alakul ki. Az új településrészen szabályos, egymásra merőleges utcahálózat alakul ki, sakktábla alakú beépítéssel. A második világháború után megvalósuló ipari fejlesztések jelentős része élesen elkülönül a történeti városrészektől, azok a településtől nyugatra, a 26. számú főúttól északra valósultak meg. A kastély gazdasági épületeihez északról közvetlenül kapcsolódó ipari csarnok azonban örökségvédelmi szempontból jelentős zavaró beépítésnek minősül. A történeti településmag a római katolikus templom és a Serényi-kastély környezetében alakult ki, ahol a szabálytalan alakú Serényi László tér jön létre. 2 A történelmi katonai felmérési térképek az Tájtörténeti vizsgálat című fejezetben találhatóak. 129 / 214

130 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A XIX. századi lecsapolási munkák megkezdése előtt az ország vízben gazdag táj volt. Számos ér, patak, folyás, folyócska kanyargott itt, amelyek vízmentes magaspartjai pedig kiváló körülményeket kínáltak a régészeti korokban a megtelepüléshez. Putnok nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé. A település határában szisztematikus régészeti topográfiai kutatások még nem történtek, így nem került feltérképezésre a település teljes határa. A mellékelt lista csak egy reprezentatív mintavételnek tekinthető, és nem szabad azt a következtetést levonni belőle, hogy ismerjük Putnok közigazgatási határában található valamennyi régészeti lelőhelyet. A földmunkával járó beruházások tervezése során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a jelenleg lehatárolt területeken kívül is kell régészeti leletek előkerülésére számítani. A fenti körülményt ma már a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény is tükrözi, hiszen a jogszabály legutóbbi módosítása megkülönbözteti a régészeti lelőhely és a nyilvántartott régészeti lelőhely fogalmát. A településen komoly örökségvédelmi kockázatot jelenthetnek a zöld mezős beruházások. Ahogyan fentebb említettük, Putnok nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé, így újabb régészeti lelőhelyre gyakorlatilag a település határában bárhol rá lehet bukkanni különböző földmunkák során. A nagy felületű zöldmezős beruházásoknál mindenképpen számolni kell régészeti lelőhelyek előkerülésével, így különösen fontosnak tartjuk, hogy a zöldmezős beruházások előkészítésénél nagy hangsúlyt kapjon a régészeti örökség felmérése. Javasoljuk, hogy az ilyen típusú beruházások esetén a tervezés legkorábbi fázisában készüljön el a próbafeltárást is magába foglaló előzetes régészeti dokumentáció, ugyanis csak ennek a dokumentációnak a segítségével lehet csökkenteni a régészeti örökség által jelentett kockázatot. Javasoljuk, hogy a vállalkozások telephelyeinek kiválasztása során a régészeti örökségvédelmi szempontokat is vegyék figyelembe. A régészeti örökségvédelmi kockázat tovább csökkenthető már korábban kialakított telephelyek korszerűsítésével, azaz a barna mezős beruházások ösztönzésével. Putnok közigazgatási határában miniszteri rendelettel védetté nyilvánított régészeti lelőhely nem található. Putnok közigazgatási határában húzódó régészeti érdekű területek: A római katolikus templom és az egykori várkastély környezete A jelenlegi római katolikus templom a település történeti, legkorábban kialakult településrészén található, minden valószínűség szerint itt állt a középkori település temploma is. A jelenleg is álló templomot a középkori épület felhasználásával építethették. A templom helyén, illetve a település középkori központjában régészeti kutatás még nem folyt. Ennek következtében nem ismerjük a középkori templom és a körötte elhelyezkedő középkori település pontos kiterjedését, és alaprajzát. A római katolikus templom felújítása során is számítani kell a középkori templom maradványainak előkerülésére. A középkori település maradványait a belterületen modern építési törmelék borítja, amelynek vastagságát régészeti kutatás hiányában nem ismerjük, azonban azt valószínűsíthetjük, hogy egy-egy építkezés pinceszintjén már lehet számítani késő középkorikora újkori településmaradványok előkerülésére. A fentieknek megfelelően a település központjában, a mélyebb alapozási síkkal rendelkező építkezések esetén különös gonddal kell eljárni. Az építkezések földmunkáihoz pedig javasolt a régészeti felügyelet megrendelése. 130 / 214

131 A római katolikus templom szomszédságában áll a Serényi-család kastélya, amely az egykori középkori vár maradványaira épült. A vár területén régészeti kutatás nem folyt, így nem ismerjük annak pontos kiterjedését. A kastély parkjában, illetve annak környezetében végzett földmunkák során számítani lehet a vár maradványainak előkerülésére. Putnok határában további régészeti érdekű területnek minősülnek az egykori vízfolyások ármentes magaspartjai. Putnok határában is igen sok egykori patak, ér völgyét lehet azonosítani. A Sajó, Zsuponyó-patak, Gyenesfalvi-völgy, Kucskó-völgy, Czene-völgy, Fancsalvölgy, Szörnyű-völgy teljes Putnok közigazgatási határába eső szakasza, illetve annak vízmentes magaspartja régészeti érdekű területnek minősül, ahol a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében régészeti leletek előkerülésére kell számítani. 56. táblázat: Putnok közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek azonosító név helyrajzi szám Kat. templom mellett 107, Bajcsy-Zsilinszky út 828, 24, 1837/1, 1837/2, 1836/2, 1835, 1836/1, 1833/ Serényi-kastély 46/ Sajó part 1072/1, 2084/ Szörnyű - völgy 0157/6, 0100/6, 098, 099/5, 099/4, 099/3, 0157/8, 0103, 0102/ Lenkey - tanya 0123/8, 0123/ Pokaj - dűlő 027/ Pogonyi - puszta 021 Forrás: Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Putnok településszerkezetében, az utcák vonalvezetésében számos archaikus vonást őriz. Jellegzetes, örökségvédelmi szempontból értékesnek tekinthető településképet elsősorban a római katolikus templom és a kastély környezetében találhatunk. Az országos védelem alatt álló műemlék épületek jelentős része is itt csoportosul. Az országos műemléki védelem alatt álló épület között számos klasszicista stílusú kúriát találunk. A XIX. századi kúriaépületeknél a legnehezebb feladat a mai XXI. századi funkció megtalálása, amely szinte az egyedüli biztosítéka ezen régi épületek fennmaradásának. A megtalált funkció mellett fontos szerepet játszik még az új funkcióhoz kapcsolódóan az épületek modernizálása, esetleges bővítése, amelyet csak az épületek építészeti értékeinek figyelembevételével, hangsúlyozásával, megőrzésével lehet megvalósítani. Az országosan védett értékek mellett nagy számban találhatóak meg a helyi védelem alatt épületek is, amelyek a város arculata szempontjából fontos, a környezet minőségére kisugárzó hatással bíró építészeti értékekkel bírnak. Fontosnak tartjuk, hogy a település helyi építési szabályzata alapján, ezen helyi szempontból értékes épületek esetén az egyedi arculatot, eredeti arányokat, homlokzati beosztásokat, nyíláskiosztást megtartó korszerűsítések, felújítások valósulhassanak meg. A történeti települési központban utcaképet jelentősen zavaró, örökségvédelmi szempontból nem illeszkedő beépítésnek tekinthetjük a többszintes panelépületek megjelenését a Bányász téren, a Széchenyi István téren, a Mátyás király téren. 131 / 214

132 Világörökségi, és világörökségi várományos terület Világörökségi és világörökségi várományos terület nem található Putnok határában Műemlék, műemlékegyüttes 57. táblázat: Műemlékek Putnok Városában műemlék neve műemléki törzsszám hrsz leírás Római katolikus templom Klasszicista stílusban 1835-ben épült, tornya 1854-ben épült. Volt Serényi-kastély /2, 46/ ben klasszicista stílusban épült az egykori vár helyén Nepomuki Szent János szobor A barokk szobor a kastélypark és a templom kerítését képező kőfalban található. Kossuth utca 20. sz- volt Oszlopos tornácú, vakolatdíszes /1-2 kisnemesi kúria lakóház. Andrássy utca 7. szám lakóház Andrássy utca 5. szám református parókia, lakóház Serényi-kripta A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Putnok közigazgatási határában a műemlékvédelem sajátos tárgyai közé sorolt történeti kert, temető nem található. Országos műemléki védelem alatt álló temetkezési hely a római katolikus temetőben található Serényi-kripta. Az 1860-ban neoklasszicista stílusban épült kripta Ybl Miklós tervei alapján készült Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Putnok területén műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület nem került kijelölésre. Az országos műemléki védelem alatt álló objektumok esetén a védéshez kapcsolódóan, külön jogszabályban nem jelöltek ki műemléki környezetet. Ennek megfelelően műemléki védelem alatt álló objektumok műemléki környezetének megrajzolásakor a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény rendelkezései az irányadóak Nemzeti emlékhely Putnok területén a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény alapján kijelölt nemzeti emlékhely nem található. 132 / 214

133 Helyi védelem Putnok esetén a 12/1993. (V. 20.) számú helyi rendelet sorolja fel a helyi védelem alatt álló építményeket. A kevés országos védelem alatt álló épület mellett számos épület kapott helyi védelmet. A rendelet értelmében helyi védettnek minősül a városháza, a református templom, Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola, a volt bíróság épülete, a Serényi László Általános Iskola, a Gömöri Múzeum épülete, a Holló László Galéria, a Vasútállomás épülete, Soldos Emília Óvoda, az Evangélikus imaház, a vadászház, a volt pénzügyőr laktanya épülete, az Andrássy D. út 93. szám alatt álló lakóház, a Rákóczi út 4. szám és 24. szám alatt álló Kollégiumok épülete, VÁM Vendéglő Étterem, a Malom irodaház, a Serényi tér 6. szám alatt álló lakóház, a volt Vattay-féle ház, a Serényi majorsági épület. A rendelet helyi védelem alá helyezte az izraelita temetőt, az első világháborús emlékművet, a Tóth Ede emléktáblát, a Tomori emléktáblát. A helyi védett objektumok között speciális helyet foglal el a Gömör megye Putnok járás feliratú határkő. A rendelet helyi védettséget nyújt a városi temetőben található Kálniczky Endre, Gilde József, Sonkoly Endre, Dusza József, Pájer János, Dr. Balogh B. és Dr. Balogh A.; Dr. Szkala Bertalan, Dr. Dajka Gyula síremlékének is Az épített környezet konfliktusai, problémái A város épületállományának zöme (~95%) az 1989-es évek előtt épült, az elmúlt években jelentősen visszaesett az építkezési kedv. A régi lakások korszerűsítése, karbantartása az ingatlantulajdonosok gazdasági helyzete alapján valósul meg, illetve az avult állapotú épületek idővel elbontásra kerülnek. Az elmúlt 5 évben számos lakás (48 db) szűnt meg. 28. ábra: Lakásállomány építési éve Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás A főút mentén az épületállomány jónak mondható, azonban a Szörnyű-völgyi patak mentén meglévő régi épületek olyan szinten károsodtak, hogy a felújításuk nem lesz gazdaságos, a kibontásra kerülő részek jövőbeni hasznosítását meg kell oldani. 133 / 214

134 A lakásállomány több mint fele összkomfortos {legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, közművesítéssel, melegvízellátással és központi fűtési móddal rendelkezik}, de csak alig hetede komfortos {legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főző helyiséggel, fürdőhelyiséggel és WCvel, valamint közművesítéssel,melegvíz-ellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik}. A komfort nélküli és szükséglakások száma magas részarányt képvisel (25%); ezek jelentős része idővel elbontásra kerül majd, azok amelyek gazdaságosan fejleszthetők, felújításra kerülhetnek. 29. ábra: Lakásállomány komfortossága Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás A lakásállomány ivóvíz és szennyvízcsatorna hálózati történő rákötéseinek arányát mutatja az ábra. Mind az ivóvíz (79%), mind a szennyvíz (68%) rácsatlakozások elmaradnak a kívánatostól; a városban a hálózatok kiépültek, a rácsatlakozások növelésének elvi akadálya nincs. 30. ábra: Lakásállomány közművesítettsége Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 134 / 214

135 1.15. KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Putnok Borsod Abaúj Zemplén megye területén fekszik. Putnok Miskolctól 38, Ózdtól 19 kmre található. A település közúton jól megközelíthető és a közúti kapcsolatai is jók. A települést négy - a Magyar Közút NZrt. Kezelésében lévő - út érinti. Egyik a 26. számú Miskolc-Bánréve II. rendű főút, másik a számú összekötőút Borsodbóta irányába, harmadik a számú összekötőút Kelemér irányába. Ezek egyben a település fő útjai. A negyedik a számú állomási bekötő út. A települést két vasútvonal érinti, a 92.-es számú Miskolc-Ózd és a 87.-es számú Putnok- Füzesabony viszonylat. Légi és vízi közlekedés nem érinti a települést. 41. térkép: Átnézeti helyszínrajz Közúti közlekedés Forrás: Google.com A Magyar Közút NZrt. kezelésében lévő utak szerepe meghatározó a településen, hiszen nemcsak összekötő utak, hanem a településen belül települési főút és gyűjtőút funkciót is ellátnak. A 26. számú II. rendű főút Miskolc Bánréve célállomású. Osztályba sorolása K.IV., illetve B.III.a., forgalma alacsony (MOF 454 E/ó, ÁNF 4450 E/nap, Kapacitás kihasználtság 23 %). Az út 2 1 forgalmi sávos. A belterületi és külterületi burkolatszélesség és koronaszélesség megfelel az útügyi előírásoknak. A burkolatminősége jelenleg nem szorul felújításra. 135 / 214

136 A számú összekötőút Borsodbóta felől érkező és irányuló forgalmat bonyolítja, a km sz.-ben csatlakozik a 26. sz. II. rendű főúthoz. Osztályba sorolása K.V., illetve B.V.c., forgalma alacsony (MOF 79 E/ó, ÁNF 878 E/nap, Kapacitás kihasználtság 4 %. Az út 2 1 forgalmi sávos. A belterületi és külterületi burkolatszélesség és koronaszélesség megfelel az útügyi előírásoknak. A burkolatminősége helyenként felújításra szorul. A számú összekötőút Kelemér felől érkező és irányuló forgalmat bonyolítja, a km sz.-ben csatlakozik a 26. sz. II. rendű főúthoz. Osztályba sorolása K.V., illetve B.V.c., forgalma alacsony (MOF 19 E/ó, ÁNF 193 E/nap, Kapacitás kihasználtság 2 %. Az út 2 1 forgalmi sávos. A belterületi és külterületi burkolatszélesség és koronaszélesség nem felel meg az útügyi előírásoknak. Mindezek fejlesztése szükséges a közútkezelő távlati terveiben. A burkolatminősége helyenként felújításra szorul. Önkormányzati utak a helyi forgalmat bonyolítják, és vezetik rá az Állami Közútkezelő útjaira. Az utak forgalma nem jelentős. Osztályba sorolásuk B.VI. belterületi kiszolgáló-utak. Szélességük 3,0-6,0 m. A település többi útjai, többségében kiszolgáló utak, ahol a gyalogosforgalom részben a járda hiányában a gépjárműforgalommal azonos felületen közlekedik. A városi csomópontok közül a Kossuth út Rákóczi út Mátyás király tér kereszteződésében található külön balra-kanyarodósávos (26. sz. főúti ágak) csomópont. A Kossuth út mentén található csomópontok többsége nem beláthatóak, balesetveszélyesek. Belterületen aszfalt burkolatú utak aránya jelentős (90 %) a településen. A külterületi utak nagy része viszont még földút, így ott van még mit fejleszteni. A tervezett útburkolatok esetében az ÚME-ban előírt, méretezett pályaszerkezetet szükséges megépíteni, minden esetben aszfalt kopóréteggel lezárva. A burkolatok minősége az újabbaknál megfelelő, de a régebbiek felújításra szorulnak Közösségi közlekedés Közúti A közösségi közlekedés a településen megoldott, a le- és felszállóhelyek kialakítása a 26. sz. főúton megfelelő, az egyéb nyomvonalakon nincsenek öbölben elhelyezve a megállóhelyek. A szolgáltatás színvonala megfelelő, hiszen a nap folyamán folyamatosan indulnak és érkeznek a járatok. A leszállóhelyeket az ÚME-k szerint kell kialakítani, külterületen kizárólag buszöbölben, belterületen lehetőleg buszöbölben, a felszálló peron burkolt kiépítésével és a járdakapcsolat megteremtésével Kötöttpályás Putnokon vasútállomás, vagy vasúti megállóhely az Állomási út mellett található. A települést két vasútvonal érinti, a 92.-es számú Miskolc-Ózd és a 87.-es számú Putnok- Füzesabony viszonylat Kerékpáros és gyalogos közlekedés Szabályosan megépített kerékpárút nem található. A település helyi kerékpáros forgalma az utakon bonyolódik, mely a főközlekedési utak esetében nem megfelelő, ott távlatban gyalogkerékpárút építése szükséges. A gyalog-kerékpárút, illetve elválasztott gyalog-kerékpárút 3 A 92.-es és a 87.-es vasútvonal térképi ábrázolása terjedelmi okok miatt a mellékletek között található meg. 136 / 214

137 építése szükséges az ÚME-ban előírt, méretezett pálya szerkezettel. Osztályba sorolásuk külterületen K.IX., belterületen B.IX. A kisebb önkormányzati utak esetében a kerékpáros forgalom a jelentéktelen gépjármű forgalom miatt nem túl balesetveszélyes, ezért külön kerékpárút kiépítése nem szükséges. A város helyi gyalogos forgalma részben a kiépített járdákon, részben az utakon bonyolódik. A helyközi forgalmat bonyolító utakon távlatban mindenképpen járda építése szükséges. A kisebb önkormányzati utak esetében a gyalogos forgalom a jelentéktelen gépjármű forgalom miatt nem túl balesetveszélyes. A település főközlekedési útjai mentén, valamint a meglévő, illetve a tervezett utakon távlatban mindenképpen egy-, ill. kétoldali járda kiépítése szükséges az ÚME-ban előírt, méretezett pálya szerkezettel. A meglévő járdákat távlatban fel kell újítani Parkolás A városban kijelölt parkoló a Mátyás király téren és a 26. sz. főút mellett leállósávként van. A kisebb önkormányzati utak mentén a csekély forgalom miatt nem okoz különösebb problémá t, ha az egyéb parkolást a közterületeken az útpadkán oldják meg. 137 / 214

138 1.16. KÖZMŰVESÍTÉS Vízi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) A városban a vezetékes ivóvízellátást az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság biztosítja. Az Észak magyarországi Regionális Vízmű Zrt. részeként az ÓRVR, mint Ózdi Regionális Vízellátó Rendszer rendeltetése az Ózd - Putnok - Kazincbarcika háromszögben fekvő 22 település közel százezer lakosának ivóvíz ellátása. A vízellátó rendszer területén van a cég egyik legnagyobb vízilétesítménye a Lázbérci Víztisztítómű és a hozzá kapcsolódó mesterséges víztározó, amely a Bükki Nemzeti Park festői környezetében található. A lázbérci tározó vízgyűjtő területe 217,5 km 2, teljes vízfelülete 77 ha, hasznos térfogata 5,8 millió m 3, átlagos mélysége 7,5 m. Putnokon az ivóvíz szolgáltatáshoz kapcsolódó vezetékhálózat hossza 29 km, amelyen összesen m 3 ivóvíz szolgáltatása történik, mintegy db lakás részére. A település rendelkezik 40 db közkúttal. A évben értékesített vízmennyiség a teljes ellátási területen összesen m 3 víz, melyből m 3 lakossági m 3 közületi fogyasztás. Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m 3 ) Közüzemi ivóvíz vezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Szennyvízelvezetés 58. táblázat: Közüzemi ivóvíz vezeték hálózat Forrás: TEIR, A szennyvíztisztító telep üzemeltetője szintén az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. Putnokon a szennyvízszolgáltatáshoz kapcsolódó csatornahálózat hossza 22,5 km. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége 82%-os. A csatornahálózatba jutó szennyvíz már tisztítottan érkezik a csatornahálózatba. A közcsatorna-hálózatba csatolt lakások száma az elmúlt 10 évben több mint 50%-al nőtt. Az 1978-ban létesült szennyvíztisztító telep Putnok Város 0125/2 hrsz-ú ingatlanán található, a Sajó balpartján, a Miskolc-Ózd vasútvonal É-i oldalán. A telepen lévő 2 oxidációs árok közül az 550 m 3 -es árkot működésképtelensége miatt 2009-ben üzemen kívül helyezték, így a telep kapacitása 715 m 3 /nap + 20 m 3 /nap TFH fogadására csökkent. A lecsökkent kapacitású telep már nem volt alkalmas a II. ütem (csatornahálózat bővítés) üzembe helyezését követően kialakuló óracsúcsok kezelésére. Az óracsúcsok során, gyakori iszapelúszás volt tapasztalható. 138 / 214

139 A Putnok szennyvíztisztító telep fejlesztése projekt az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program Szennyvízelvezetés és tisztítás egyfordulós pályázati konstrukció (KEOP-1.2.0/B) keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg. A beruházás tárgyát képező fejlesztendő tevékenység az agglomeráció szennyvíztisztító telepének technológiai fejlesztése és kapacitásbővítése, az elavult technológiából eredő nem megfelelő tisztítási hatásfok javítása, a tisztított szennyvíz minőségének előírt határértékek szerinti betartása, az iszapkezelés közép és hosszú távú megoldása volt. A projekt megvalósítási szakasza Putnok város valamennyi lakosát érinti, kiemelten azokat, akik ivóvíz illetve csatornahálózati bekötéssel rendelkeznek. A szennyvíztisztító telep korszerűsítésével a környezetterhelés csökken, ezáltal a Sajó folyó vízminősége is javul. A szennyvíztisztító telep korszerűsítése Célként határozták meg a meglévő szennyvíztisztító telep korszerűsítése és bővítése során az elavult technológiából eredő, nem megfelelő tisztítási hatásfok javítását, a tisztított szennyvíz minőségének előírt határértékek szerinti betartását, valamint az iszapkezelés közép- és hosszú távú megoldását. A beruházás célja volt, hogy a modern, korszerű szennyvíztisztító telep megvalósítása révén csökkentse a környezeti terhelést, valamint a jobb higiénés állapotok kialakításával javuljon a lakosság életminősége. Az önkormányzati tulajdonban lévő új szennyvíztisztító telepet az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. üzemelteti. A projekt megvalósítása során a szennyvíztisztító telepen kapacitásbővítés és technológiafejlesztő beruházás valósult meg. A kapacitásbővítés mértéke: 715 m 3 /nap + 20 m 3 /nap TFH -ról, 980 m 3 /nap + 20 m 3 /nap TFH fogadásra nő (Biológiai LEÉ: 7666 fő). A technológia korszerűsítés keretén belül a szennyvíztisztítás technológiája javul: eleveniszapos tisztítástechnológia nitrifikációval, denitrifikációval, szervesanyag eltávolítással, szimultán vegyszeres foszfor kicsapással, szükséges recirkulációkkal és keveréssel. A tisztítástechnológia részben új technológiai elemek kiépítését tartalmazza, amely új vasbeton műtárgyak kiépítését jelentette a hozzá tartozó gépészettel. A keletkezett szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásra kerül. A tisztított szennyvíz paraméterei fejlesztést követően megfelelnek a 28/2004. KvVM rendelet szerinti előírt paramétereknek. A tisztított szennyvíz befogadója a Sajó folyó fkm szelvénye. A technológia fejlesztése mellett a meglévő szociális épület is bővítésre került. A szennyvízcsatorna hálózat elválasztott rendszerű gravitációs csatorna, a domborzati és talaj, illetve talajvízviszonyok miatt szükséges közbenső átemelővel. A gravitációs gerinccsatorna átmérője D200 KG-PVC. A szennyvízcsatorna hálózat hossza 23 km. Közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza (km) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) 59. táblázat: Közüzemi szennyvíz-csatornahálózat Forrás: TEIR, / 214

140 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A várost a Sajó folyó a Szörnyű (Forrás), valamint a Fancsal patak áradása veszélyezteti. A települést Észak-déli irányban kettészeli a Szörnyűvölgyi patak, amely időszakos vízfolyás, az év nagy részében kiszárad. A patak alsó szakasza (a Putnok-Bánréve vasútvonal alatt) árvízvédelmi töltéssel védett a jobb és bal parton egyaránt. A töltés a Sajó árvízvédelmi fővonalához tartozik, így azon a védekezést az ÉMVIZIG végzi. A híd fölötti szakaszon a vízgyűjtőn hullott nagy mennyiségű csapadék, hirtelen hóolvadás, vagy ezek egybeesése a Sajón levonuló árvíz visszaduzzasztó hatásával helyi vízkárokat, belterületi elöntéseket okozhat, amelyek ellen az önkormányzatnak kell védekeznie. A településen a csapadékvíz csatorna 40%-a szikkasztó rendszerű, a másik 60% az út melletti elvezető csatorna. Gondot a települést északról határoló hegyekből érkező csapadékvíz okoz. Ezen gondok megoldására pályázott az Önkormányzat Uniós forrásra, melynek keretében Putnok város felszíni vízfolyásainak rekonstrukciós munkái történtek meg 2012-ben. A beruházás a belterületet és a külterület egy részét érintette. A település érintett volt a évi május-júniusi árvízi vészhelyzettel. A rekonstrukció a következő vízfolyásokat érintette: Szörnyű-völgyi (Forrás) patak, Somos patak. A Szörnyűvölgyi (Forrás) patak felújítással érintett hossza 2,17 km. a Somos patak felújítással érintett hossza 0,77 km. A Szörnyű-völgyi (Forrás) patakon elvégzett rekonstrukciós munkák: mederkotrás profilozással, meglévő meder burkolatok javítása, új lapburkolatok kialakítása. A Somos patakon elvégzett munkák: mederkotrás profilozással, új lapburkolat kialakítása, zsilipakna építése. A vízfolyások rekonstrukciója során vannak szakaszok, amiket nem érint a felújítás (vasúti híd, közúti híd), valamint a Szörnyű-völgyi (Forrás) patak 1+750, ,4 szelvényszámok közötti szakaszát más pályázatból valósítják meg Helyi vízkár kialakulását csökkentő tényezők: a. befogadó vízfolyások, belvízelvezető csatornák meder rendezése b. belterületi vízelvezető rendszer kiépítése, belterületi bel,- és csapadékvíz-elvezető terv elkészítése c. vízelvezető képesség biztosítása, rendszeres karbantartás d. külvizek kizárása a belterületről, belterületi befogadók tehermentesítése e. felszíni erózió csökkentése f. belterületi zöldfelületek növelése g. szennyvízcsatorna hálózat, zárt szennyvízgyűjtők kiépítése Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Villamos energia A középfeszültségű szabad vezetékek és földkábelek az ÉMÁSZ Nyrt. elosztóhálózatának részei, ezek több helyen magántelkeken haladnak. Ezek oldják meg közép/kisfeszültségű transzformátorokon keresztül a terület villamos energia ellátását és közvilágítását. A meglévő középfeszültségű hálózatok alkalmasak a területek folyamatos energiaellátására. 140 / 214

141 Az ÉMÁSZ Nyrt. adatszolgáltatási szerint a települést 24 db 22/0,4 kv-os TR látja el villamos energiával. A villamos hálózatok főleg vasbeton és faoszlopon lévő légvezetékekkel vannak kialakítva, melyet folyamatosan légkábelre, illetve földkábelre építenek át. A meglévő TR állomások leterheltségei és bővíthetőségei eltérőek. Kisebb átlagos fejlesztéseket az állomás jelenlegi állapotukban is elviselnek. TR cserével további bővítések hajthatóak végre. Nagyobb igények kielégítésére újabb TR állomást kell telepíteni. A településen beton- és faoszlopokon elhelyezett út és közvilágítás található. A közvilágítási feladatokat az ÉMÁSZ Nyrt. látja el, a felépítmény az ő tulajdonukban van, az áramszolgáltatás költségét a város fizeti. 42. térkép: Köf / Kif hálózat nyomvonal rajza Forrás: saját szerkesztés 141 / 214

142 60. táblázat: KÖF / KIF TR állomások listája TR állomás száma TR állomás megnevezése Tr. állomás típusa Tr. gép Putnok 10 sz. tr. BOTR teljesítménye Putnok 5 sz. tr. VOTR Putnok Malom BOTR Putnok 9 sz. tr. VOTR Putnok KISTEX BHTR Putnok 14 sz. tr Putnok 2 sz. tr. BOTR Putnok 7 sz. tr. BOTR Putnok 3 sz. tr. BOTR Putnok Szennyvíz Tr. BOTR Putnok 17 sz. tr. VOTR Putnok 21 sz. tr. BOTR Putnok 1 sz. tr. VOTR Putnok 8 sz. tr. VOTR Putnok 19 sz. tr. BOTR Putnok 23 sz. tr. BOTR Putnok 12 sz. tr. BOTR Putnok 25. tr. Három ház BOTR Putnok 13 sz. tr. BOTR Putnok 6. sz. tr. BOTR Putnok 24 sz. tr. BOTR Putnok Pannon GSM BOTR Putnok 4 sz. tr. VOTR Putnok 18 sz. tr. BOTR Földgázellátás Putnok vezetékes földgázhálózata, valamint a területi lefedettsége és kapacitása jelenleg kielégítik a fogyasztói igényeket. A településen a gázszolgáltatást a TIGÁZ Zrt. biztosítja. Az összes gázhálózat hossza 39,3 km. Az 1300 db fogyasztóból háztartási gázfogyasztók száma 1180 db, 120 db közületi fogyasztó. Bekötések számát és a földgázfogyasztást a TIGÁZ Zrt. adatai alapján, és Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszer segítségével a mellékelt táblázatokban mutatjuk be. 142 / 214

143 61. táblázat: Gázhálózat Háztartási gázfogyasztók száma (db) Az összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztók száma (db) Forrás: TEIR, A meglévő hálózat viszonylag új, ezért rekonstrukciós igény nem várható a közeljövőben. A gázszolgáltató tájékoztatása alapján elmondható, hogy a meglévő hálózatban még vannak tartalékok, melyek az igénynövekedést kielégíthetik Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A megvalósítandó fejlesztések során elsősorban napenergiára kell gondolni megújuló energiaforrás alkalmazásával kapcsolatban, hisz a város fekvését és egyéb adottságait is figyelembe véve, szél erőművek telepítése és energiatermelés céljából történő üzemeltetése nem lenne gazdaságos. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú energiaigények kielégítésére javasolható. Bár alkalmas lenne termikus célú energiaigények kielégítésére is, beruházási és üzemeltetési költségigénye miatt ilyen célú alkalmazása csak a kis teljesítményű, tartalék (időszaki kiegészítő fűtésre, vagy ahol más energiahordozó valamely okból nem alkalmazható, kizárólag a völgyidőszakban) hőtárolós fűtésre javasolható Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A nem felújított önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük nem gazdaságos. Ezért javasoljuk azokat lecserélni energiatakarékos izzóval ellátott elektronikus előtétű egyedi kompenzálású lámpatestekre. Javasoljuk ezen kívül az elektromos hálózat felújítását is. Különös figyelmet kell fordítani a különböző intézmények térvilágításának gazdaságos működésére, tehát javasoljuk ezek alkonykapcsolóval történő működtetését, de kézi lekapcsolásra való lehetőséggel. Ezen kívül szem előtt kell tartani az esetleges fényszennyezés elkerülését. Ennek érdekében a lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy: csak kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába világítson. csak megfelelő, szükséges időszakban világítson. Ennek érdekében megfelelő ernyőzésű és energiafelhasználású lámpákat kell elhelyezni. Ezek azok a lámpatestek, amelyek IDA (International Dark Sky Association) minősítéssel rendelkeznek. Az IDA nagyon szigorú szempontrendszer alapján választja ki azokat a világítótesteket, melyekkel teljesen fényszennyezés mentes világítás létesíthető. 143 / 214

144 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A településen jól kiépített légkábeles telefonhálózat van, melyet a Magyar Telekom Nyrt. folyamatosan bővít, korszerűsít. Több helyen már földkábeles hálózatot is kialakítottak és folyamatosan történik a kábeles hálózatra történő átállás. A településen a T- mobil, a Pannon és a Vodafone GSM állomások jól foghatóak, ISDN internetes hozzáférés is van. A településen kábeles TV hálózat van kiépítve, melyet folyamatosan korszerűsítenek. 144 / 214

145 1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Talaj A Putnoki-dombság (települései: Gömörszőlős, Kelemér, Serényfalva) 139 és 444 m közötti tszf-i magasságú, D-i, DK-i csapású völgyekkel felszabdalt medencedombság. Felszínének mintegy 20-20%-a többnyire laza üledékből felépülő tetőfelszín, völgyközi hát, ill. folyótér, kb. 5 %-a teraszfelszín, 55%-a pedig hegylábi és domblábi lejtő. Jellemzőek a lejtős tömegmozgásos folyamatok és formák, a talajerózió különösen intenzív a déli kitettségű lejtőkön és völgyfőkön. A Putnoki környéki domboldalak már régóta szántóterületek, a később lecsapolt ártéri területek réti és öntéstalajai szintén kedvező adottságot nyújtanak a szántóföldi növénytermesztéshez. A Sajó-völgy dombvidéki területei rendkívül változatos összetételűek, alapjában a különböző barna erdőtalajok, elsősorban az agyagbemaródásos barna erdőtalaj jellemző. A lepusztulásukkal keletkezett földes kopárok részaránya a térségben nem jelentős. A Putnok harmadidőszaki miocén medencerész aljzatának szempontjából a darnói rátolódás mélyben eltakart vonala mentén a terület két részre osztható. Kisebb, kiterjedésben nem jelentős arányban jelen vannak a mészkövön képződött rendzina talajok Putnok Nyugati felén alsó-pleisztocén korból származó nyiroktalaj található. Keleti területe holocén öntéshomok, öntésiszap, öntésagyag). A Putnoki-dombság felszínének több mint 2/3-át agyagos, homokos üledékek fedik, a nyugati, dél-nyugati részen homokkő, márga (20 %), Délen kis kiterjedésben (5% alatt) vulkáni tufa található a felszín közelében. Putnok környékén találhatóak nagy, néha háznagyságot is elérő andezittömbök hengeres breccsatornyai és a tufás homok. A feltöltődő medencére jellemző üledék együttes rétegeiben jelentős barnakőszénvagyon található (10 Mt) Felszíni és a felszín alatti vizek Felszín alatti vizek Putnok település a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet Felszín alatti víz érzékeny, vízminőség védelmi területen lévő települések közzé tartozik. A 43/2007. (VI.1.) FVM. rendelet értelmében nitrát érzékenynek mondható. A talajvíz átlag 1-3 m között található a medreket kísérő folyóhátak alatt 4 m alá süllyed. Általánosságban elmondható, hogy a pleisztocén összleten belül a felszíni eredetű szennyeződéseknek legjobban kitett talajvíz magas vastartalmú (8-10 mg/l). Ugyancsak magas ezekben a vizekben az ammónium-, nitrát-, nitrition mennyisége, sok helyen szulfátosak, magas sótartalmúak és bakteriológiailag is erősen kifogásolhatóak. Országos Környezeti Kármentesítési Program Jelentés alapján Évről Szilárdásvány-bányászati Alprogram alapján a volt állami szénbányák és meddő CH kutak megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok esetében Műszaki beavatkozással szerepel a település. Felszíni vizek A térség legjelentősebb vízfolyása a Sajó. A folyó vízjárását a forrásvidék magasabb hegységeinek késői hóolvadása és a karsztos vízgyűjtő késleltető hatása miatt elnyújtott hosszú tavaszi nagyvíz jellemzi, a legkisebb vizek időszaka szeptember. A Sajó bal parti, fedett karsztos területről érkező patakjai a széles, enyhén lejtő völgyoldalú, talpas völgyeikben szeszélyes vízjárásúak. Szárazabb időjárású években a medrek egyes szakaszain 145 / 214

146 nem is folyik víz a felszínen. A Sajóba torkollik, pl. a Keleméri-patak (hossza 15,6 km), a Putnokon átfolyó Szörnyű völgyi-patak, valamint a délebbre található Zsuponyó-patak. A Sajóba ömlő patakok közül leghosszabb a Szuha-patak (40 km). Felsőnyárádnál egyesül vele a Csörgős-patak (17,1 km). E két utóbbi patak teljes vízgyűjtő területe 212 km 2. A Sajó az 50-es évek elejéig az ország halban egyik leggazdagabb folyója volt, és mint a Tisza halbölcsőjét tartották számon. Az elmúlt évtizedekben, mikor még a szlovák papírgyárak is üzemeltek, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország legjelentősebb nehézipari központja volt, a két főbb magyar iparvároson is átfolyó Sajó nagymértékben szennyezett volt. Azóta vízkeret irányelv beavatkozásainak köszönhetően jelentősen javult a helyzet a Felvidéken és idehaza is, sokat tisztult a víz, inkább az illegálisan partra hordott nagy mennyiségű kommunális hulladék okoz gondot. A víz minőségének javulásának hatására manapság egyre többen adják fejüket evezős túrákra a folyón. Belvíz- és csapadékvíz elvezetés A Sajó folyó vízszintjének ingadozása a település talajvízszintjének alakulását jelentős mértékben befolyásolja. A város egyes részein olyan magas a talajvíz szintje, hogy ezeken a területeken az építési hatóság pincére nem ad ki építési engedélyt. Míg a talajvíz a sík, Sajóhoz közelebbi területeken gond, a csapadékvíz elvezetése a hegyoldalakkal határos utcákon szintén nagy gond, hiszen itt a hegyoldalakkal határos utcákon jelent gondot, hiszen itt a hegy-oldalakból lezúduló vízmennyiséggel is meg kell birkózni egy nagyobb eső után. Az önkormányzat tervet készíttetett a csapadékvíz elvezetés megoldására. A 2000-ben átadott elvezető árok építésével a csapadékvíz problémák egy része megoldódott Levegőtisztaság és védelme A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többszörösen módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt levegővédelmi ügyek közül kiemelendő az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények meghatározása, betartásának ellenőrzése. Ezen követelmények Putnok településen önkormányzati rendelettel nincsenek szabályozva, ezért eltérő jogi szabályozás hiányában az égetés tilos. A település területén és közigazgatási határain belül kevés ipari tevékenység zajlik, összesen négy bejelentett pontforrás található. 62. táblázat: Bejelentett ipari tevékenység Üzemeltető Telephely neve Telephely címe 1. Blaha Zsolt gépjárműjavító üzem 3830 Putnok, December u Putnoki városgondnokság távhőközp Putnok, Mátyás K. tér Borsod Megyei Önk. foglalkoztató telephely 3830 Putnok, Bajcsy Zs Proforg Gabonaipari telephely 3830 Putnok, Zúgó u. 9. Forrás: A közületek valamint a lakossági fűtés mellett a másik, elsősorban lokális terhelést jelentő légszennyező forrás a gépjármű közlekedés. Ez gyakorlatilag csak a közlekedési utak közvetlen környezetében (belterületen a beépítési vonalig, azaz az első házsorig, külterületen m széles sávban) jelentkezik. A nyers öntéstalajokon, jelentősebb kiporzást, mezőgazdasági eredetű porterhelés feltételezhető: a 26. számú út (Kossuth u.) gépjármű forgalma a téli időszakban a vegyes tüzelésű kazánok füst kibocsátása 146 / 214

147 A területen a földutak miatt a porterhelés nagy, bár ezen a mindennapi forgalom nem jelentős. Elsőrendű feladat a lakóterület kiszolgálását biztosító földutak pormentesítése, aszfaltburkolatának kiépítése a porterhelés csökkentése miatt. A település földrajzi helyzete (völgyhatás) valamint az ipari háttérszennyezésnek és közlekedésnek köszönhetően a szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt gyakran - egészségtelennek minősíti a levegőt az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI). Szorgalmazni kell a településen gázfűtéses módra való átállást a téli füst szennyezés elmaradása érdekében. Meg kell őrizni, és tovább kell növelni a település zöldfelületét a jelenleg meglévő kertségek zöldterületi fedettségét és lombtömegét Zaj- és rezgésterhelés A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a település területén üzemi zajforrással nem kell számolni. A település zaj és rezgés terhelése alapján a legterheltebb területe a 26. számú főközlekedési út és annak környezete, ez tekinthető a település fő utcájának is. A települést Ózddal valamint Miskolccal összekötő útvonala jelentős forgalomszámmal bír. A 26. számú főút a települést gyakorlatilag keresztezi. A városi szakaszán mintegy 1800 méter hosszan a közvetlen utcafronti házak (mint védendő épületek) esetében közlekedési zaj szempontjából, zavaró az út közelsége. Jelentős hosszú egyenes szakaszok a nagyobb sebesség elérésben kedvezőek, ezért forgalomlassító szigetek kiépítése a sebesség csökkenetésére és zajcsökkentésre indokoltak lehetnek. Egyéb utak esetében az alacsony forgalomszám és a megfelelő védőtávolság miatt várhatóan a közlekedési zaj elmarad a közlekedési zaj határértékétől ezért nincs a településen zavaró hatása. Átmenő főút forgalma azonban jelentős a főutca mentén, elsősorban tranzit jellegű, zajkibocsátása zavaró. Elkerülő szakasz megépítésével a mostani útvonal kiváltásával nagyban csökkenthetőek a lakó övezetet érő terhelések Sugárzás védelem A természetes háttérsugárzás Magyarországon egy embert átlagosan 2,4 msv/év effektív dózissal terhel. A testünket érő sugárzás származhat a világűrből, a talajból, a növényekből, élelmiszerekből, környezetünk tárgyaiból vagy akár a saját testünkből is. Az országon belül a geológiai viszonyoktól, az időjárástól, a táplálkozástól függően akár két-háromszoros különbségek is lehetnek a háttérsugárzás mértékében. Mértéke, hatása települési szinten nem befolyásolható. Élettani hatás szempontjából, a távvezetékeknek két jellemzőjét kell figyelembe venni a villamos és a mágneses terét. A villamos térerősség nagyságát a feszültségszinten kívül egyéb körülmények is befolyásolják: a vezetékek föld feletti magassága a fázisvezetők és védővezető geometriai elrendezése magas objektumok pl.: fasor árnyékoló hatása jelentősen csökkenti a térerőséget épületek (a villamos teret 85-90%-ban leárnyékolják) A Magyarországon érvényben lévő védőtávolság különböző feszültségszintű távvezetékektől: 750 kv - 40 m, 400 kv - 20 m, 220 kv - 10 m, 120 kv - 5 m. Ezen védőtávolságok betartását a településrendezési eszközök és az építéshatósági engedélyezési eljárások során figyelembe kell venni. Az alacsonyfrekvenciás mágneses tér áthatol az épületeken és szemben a villamos térrel kiterjedt objektumoknál nem, vagy csak nagyon költségesen árnyékolható. Az 147 / 214

148 alacsonyfrekvenciás mágneses tér ellen a legjobb védekezés a megfelelően nagy védőtávolság tartása. Bázisállomások esetén, Magyarországon érvényben lévő egészségügyi határértékek: 900 MHz µw/m MHz µw/m. 2 A határértékek megállapításakor a különböző kutatási eredményeket vették alapul. A frekvencia növekedésével a behatolási mélység csökken, ezért állapítottak meg két értéket Hulladékkezelés A térségben az Északmagyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt. (ÉHG) működik. A cég teljesítményét jelzi, hogy Kazincbarcika mellett 33 környező település mintegy 100 ezer lakosának komplex hulladékgazdálkodását oldja meg. A köztisztasági szolgáltatáson belül a kommunális szilárd hulladék, veszélyes olajtartalmú hulladék gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását végzi, valamint a lomtalanítást. A hulladékot Putnokon a ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhelye: 3720 Sajókaza, Külterület 082/15.) gyűjti be, tagja az ÉHG-nak. A közszolgáltatást végző társaság a begyűjtött hulladékot - az ISPA projekt keretén belül megvalósult - az ÉHG ZRT. üzemeltetésében lévő Sajókazai Hulladékkezelő Centrum Orbán-völgyi új 2 millió m 3 kapacitású, szigetelt települési szilárd hulladék lerakójába helyezik el, mely 25 évre megoldja a térség településeinek hulladék elhelyezési problémáit. A településen 5db szelektív gyűjtősziget található továbbá 1db ISPA keretében megvalósított hulladékudvar, a szolgáltató tervezi a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetését. A településen található felhagyott, bezárt lerakó melynek rekultivációja folyamatban van. Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás pályázott a KEOP-2.3.0/2F/ programjában hulladéklerakók felszámolása rostálás nélküli technológiával című program megvalósításával. A településen működő vállalkozások üzemeléséből elvileg nem keletkezik veszélyes hulladék. A lakosságnál keletkező kommunális hulladék szelektív gyűjtésére lehetőséget nyújtó hulladékgyűjtő sziget ellenére, az eddigi tapasztalatok alapján a hulladékok szelektív gyűjtésének hatékonysága a lakosság körében nem hatékony Vizuális környezetterhelés A vizsgálatok irreverzibilis vizuális konfliktust nem tártak fel. A tartós konfliktusok közé sorolhatók a roncsolt, felhagyott területek (elsősorban majorsági területek) és elhagyott külterületi lakó épületek okozta konfliktusok. A tartós konfliktusként tekinthetünk az illegális hulladéklerakásból eredő konfliktusokra valamint a városon belül rendszeresen jelentkező közterületi károkozások miatti vizuális környezetterhelésekre. A település belterületének utcaképét esztétikailag negatívan befolyásolja az elektromos légkábelek, telefonkábelek jelenlegi megjelenése. Javasoljuk, hogy a szolgáltatókkal a várható hálózatfejlesztések eredményeként a jövőben légkábel hálózat egy részét térszín alatt alakítsák ki. Ez egyrészt esztétikailag elfogadhatóbb állapotot eredményez, másrészt az átvonuló madarak védelmét szolgálhatja. A városi zöldfelületek és azok kapcsolati hiánya, térségi szinten a zöldfolyosó hálózat hiányosságai (védő- és takarófásítások hiányai) egyaránt okoznak vizuális konfliktusokat. 148 / 214

149 Árvízvédelem Putnok a Sajó folyó által árvízveszélyes települések közzé tartozik az elmúlt időszakot vizsgálva megállapítható hogy utoljára 2010 évben volt jelentős árvíz a településen. A folyók történetében a valaha mért legnagyobb vízállás a Sajó esetében a VI. 05-én mért 416 cm, amely a korábbi októberben mért 400 cm (Sajópüspöki, október) értéket is meghaladta. Az elmúlt évek során különösen évben Putnok közigazgatási területén lévő vízfolyásoknál több ízben anyagi károkkal járó kiöntések történtek. Ezek a Szörnyűvölgyi (Forrás) patakon a MÁV keresztezés és a 26.sz. főút közötti szakaszon és a Somos patak térségében történtek. A házak között húzódó vízfolyás alámosta a lakóházak alapjait, illetve kárt tett a kertekben. Több lakóingatlannál valószínűsíthető, hogy a házak már több kiöntést nem képesek elviselni és a lakhatási feltételek ellehetetlenülnek. Ez az amúgy is hátrányos helyzetben lévő lakosok számára elviselhetetlen terhet jelentett. A Helyi és térségi jelentőségő vízvédelmi rendszerek rekonstrukciója pályázati konstrukció keretében Putnok város felszíni vízfolyásainak rekonstrukciója elnevezésű ÉMOP-3.2.1/f azonosító számú projekt keretében 101 Millió Ft-ot nyertek Októberi befejezéssel. A projekt megvalósítása során cél volt a Q3%-os előfordulási valószínűségű vízhozamok elvezetésére kiépíteni a Szörnyű-völgyi (Forrás) patak, valamint a Somos patak MÁV keresztezésig terjedő szakaszát, és így megvédeni a lakosságot a vízelöntésektől. Fentiek miatt szükséges a terület vízügyi szervezetei közötti szakmai együttműködés fokozása, a megelőzésre, ill. a már bekövetkezett károk elhárítására vonatkozó tapasztalatok kicserélése. A települések ár- ás belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Putnok város B, közepesen veszélyeztetett besorolást kapott. Fontos a település egységes vízrendezése, a teljes belterület csapadékvíz rendszerének folyamatos fejlesztése és fenntartása. Új beépítésre javasolt terület csapadékvíz elvezetését előzetesen kell megoldani. Valamennyi csapadékvízelvezető árkok, csatornák létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység. Vonatkozó fejlesztések esetében figyelembe veendő, hogy az évi LVII. törvény 24. (3) bekezdés szerint nagyvízi mederben építményt elhelyezni az érintett folyószakasz mederkezelőjének hozzájárulásával lehet Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A település viszonylag jól kiépített és jól működő kommunális, műszaki infrastruktúrával rendelkezik, azonban a lakosság komfort érzetének, életminőségének javítása, valamint a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi célok elérése érdekében van még javítani és korszerűsíteni való a kommunális infrastruktúra rendszerein. Mindenekelőtt teljes körűvé kell tenni a csapadékcsatornázottságot, a szennyvíz- csatornahálózatra történő rákötés arányát növelni szükséges a jövőben (54%). A település egészében a szelektív hulladékgyűjtést és környezetbarát hulladékgazdálkodást, az illegális hulladék elhelyezést visszaszorítva szükséges megoldani. Ezzel együtt a városi funkció erősítése, rendezettebb kialakítással, és a közlekedés fejlesztésével elsődleges a környezeti elemek védelme mellett. A meglévő szilárd útburkolatok minőségét javítani szükséges, meg kell oldani belváros közlekedésének tehermentesítését. A környezetvédelem keretében a településen megvalósítandó legfontosabb cél, hogy az embert körülvevő épített és természetes elemek közötti összhangot megteremtsék, valamint állapotuk javulását elérjék. A környezetterhelés 149 / 214

150 csökkentése, a fenntartható vidékfejlesztés, az emberi életminőség javítása a program kiemelt területeit képezik. A környezettudatos viselkedésre hulladékgyűjtési akciók segítségével a felnőtt lakosságot is rá kell kényszeríteni a város környezetének védelmére. El kell készíteni a város Környezetvédelmi Program amely iránymutatásokkal szolgálna a problémák megoldására. Putnok lakosságának körében a környezettudatos viselkedés kialakítása jelentős mértékben javítaná a város környezeti állapotát. 150 / 214

151 1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei 43. térkép: A közigazgatási terület bánya-területei 44. térkép: Jelenlegi bányatelekkel fedett területek a térségben Forrás: B.-A.-Z. Megye TRT Forrás: B.-A.-Z. Megye TRT Putnok város igazgatási területének dél-keleti felét érinti bezárt bánya, illetve kutatási engedélyes terület. Az alábányászott területek közvetlenül nem érintik a lakott területeket csúszás-, süllyedésveszélyes területek Borsod - Abaúj - Zemplén megye felszíni mozgásokra érzékeny területei és földtani veszélyforrás által érintett települései között nem szerepel Putnok város. Felszínmozgásos területek a várostól északra és délre is találhatók. 45. térkép: Felszínmozgások a térségben Forrás: B.-A.-Z. Megye TRT 151 / 214

152 földrengés veszélyeztetett területei Putnok A város területét földrengés által veszélyeztetett terület nem érinti. A térségben kisebb rengések időszakosan előfordulnak, de ezek mértéke és hatása csekélynek tekinthető. 46. térkép: Szeizmikus zónatérkép 47. térkép: Magyarország földrengései Forrás: B.-A.-Z. Megye TRT Forrás: B.-A.-Z. Megye TRT Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Putnok város területén visszatérő problémát jelent a Sajó okozta évenkénti árvíz. A Sajó-Bódva vízgyűjtő-vízgazdálkodási terv szerint Hét Putnok - Dubicsány között mintegy 17 km árvízvédelmi töltés épült. Az alegység területén elhelyezkedő kisvízfolyások jelentős részén már az as évek elején végeztek mederszabályozási munkákat. Putnok város Vízgyűjtőgazdálkodási szempontból a Tisza részvízgyűjtőn belül a 2-6 Sajó a Bódvával tervezési alegységen helyezkedik el. 48. térkép: A Sajó ártere 12. kép: Árvíz Putnokon Forrás: MTI A település déli vasúton túli területeit veszélyezteti a Sajó ártere. A veszélyeztetett terület felhasználása döntően mezőgazdasági jellegű. Az árvíz elsősorban az infrastruktúrát veszélyezteti. Putnok közigazgatási területén összesen ~ 2,8 km hosszú (2,4 km Sajó folyó bal parti és 0,4 km hosszú Szörnyűvölgyi-patak bal parti) I. rendű árvízvédelmi töltés található. Forrás: B.-A.-Z. Megye TRT 152 / 214

153 Belvízveszélyes területek A évben elfogadott B.-A.-Z. Megyei Területrendezési Terv Putnokot nem szerepeltette az ár- és belvízveszélyes területek között Mély fekvésű területek A Sajó folyó környezetét kivéve a terület magasabban fekszik a veszélyeztetett területektől, így mély fekvésű, vagy rossz lefolyású területek nem jellemzőek a településen. A beépített területen belül a csapadékvizek elvezetését rendezni szükséges Árvíz és belvízvédelem A településen átfolyó patakok, csapadékvíz-elvezetések jelentős részben az elmúlt években mederrendezésre, kitakarításra kerültek, partjai szabályozásra kerültek, mely jelentősen csökkentette a veszélyeztetett területeket. A település külvárosi és külső részein azonban a további csapadék-vízrendezés elengedhetetlen, melyeket a befogadóig kell rendezni Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) Kedvezőtlen morfológiai adottságról az igazgatási területen nincs ismeretünk Mélységi, magassági korlátozások Mélységi, illetve magassági korlátozásról nincs ismeretünk Tevékenységből adódó korlátozások A területen védőterület a szennyvíztisztító körül került kialakításra. Itt 300 m-es távolságon belül lakóépület, ill. egészségügyi, szociális és oktatási építmény nem helyezhető el. 153 / 214

154 1.19. ÁSVÁNYI NYERSANYAG-LELŐHELY A Magyar Bányakapitányság adattárában üzemelő bányatelek nem található Putnok igazgatási területén. B.-A.-Z. Megye Területrendezési Terve (2009.) nem jelöli ásványi nyersanyag-gazdálkodási területtel érintett területek övezetével a várost. A Borsodi Szénbányák 2000-ben fejezték be a szénbányászatot a településen. A térségben még található bányavagyon, melynek kitermelése távlatban várható. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 2 1. pontja és 19/B (11) bekezdése értelmében a bányatelekkel, illetve a nyilvántartott készletekkel lefedett területek ásványi nyersanyagvagyon területeknek minősülnek. Ezen területeken a településrendezési eszközökben csak olyan terület felhasználási egység, építési övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. 154 / 214

155 1.20. VÁROSI KLÍMA A városi klímát befolyásoló tényezők: természeti-környezeti adottságok (domborzati viszonyok, éghajlat, széljárás, stb.) beépítettség, burkolt felületek térségi területhasználat Putnok az Észak-Magyarországi Középhegység nagytájhoz, Észak-Magyarországi medencék középtájhoz, Borsodi dombság kistáj-csoporthoz, a Sajó-völgy kistájhoz tartozik. A kistáj aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy. Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam 1850 óra, a nyári óra, a téli mindössze 150 óra körüli a nagy ködgyakoriság miatt. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga 8,8-9,2 C, illetve 15,7-16,0 C; a fagyoktól mentes időtartam nap. A csapadék sokéves átlagos értéke mm. A leggyakoribb szélirány az észak-nyugati és a dél-keleti, az átlagos szélsebesség 2 m/s. Jelenleg a város területének 5,26% beépített terület (10% feletti beépítési mértékkel), illetve további 8,21% közlekedési célú terület, azaz a burkolt felületek aránya ~13,5%. A beépítésre szánt területek terv szerint további majdnem 5%-kal nőhetnek (fejlesztésre szánt területek nagysága) a felmerülő igények függvényében. A jövőbeni potenciális beépítések intenzívebb területhasználatot eredményeznek, ugyanakkor a városi zöldfelületek növelése, fejlesztése is előirányzott. 13. kép: Putnok Városa madártávlatból kép: Putnok Városa madártávlatból 4. Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás A város igazgatási területének 53,4%-a erdő, amely ugyan jelentős részarány, azonban a város adottságai miatt mégis sokszor kifogás alá esik a levegőminőség (PM10). A levegőminőségre vonatkozó adatokat a Bajcsy-Zsilinszky út 29. automata légszennyezettségmérőállomás rögzíti. A város átszellőzését a Sajó völgy elősegíti, de szélcsendes időszakokban, fűtési szezonban a levegőminőség meghaladja a határértékeket. Az igazgatási terület déli határán fut a Sajó folyó, illetve a települést észak-déli irányban szeli át a Szörnyű-völgyi patak, amelyeknek mikroklíma javító, kondicionáló hatásai is vannak. A korábban működő bányászati létesítmények bezártak, jelentős mértékű környezetterhelést okozó ipari tevékenység a városban nincs. Putnoktól dél-nyugatra fekszik Ózd, ahol a gazdasági szerkezet átalakulását követően olyan jelentős mértékű kibocsátással bíró üzemi létesítmény nem üzemel, amely meghatározó mértékű hatással lenne Putnok környezetminőségére. 155 / 214

156 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ Putnok Város Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Vizsgálat 2. Helyzetelemző munkarész 156 / 214

157 2.1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Demográfia, népesesség Putnok Város lakónépességének változása a és évek között egyértelmű csökkenő tendenciát mutat. A 2002-es lakónépességi adat több mint 10%-val csökkent a lakónépessége Putnok Városának egy évtized alatt. A településen az elvándorlási egyenleg negatív. Többen hagyják el a várost, mint a betelepülni szándékozók. Putnok Város évi lakónépessége esetében 1345 fő gyermekkorú (0-14 éves) és 4590 fő aktív korú (15-64 éves) személy jutott, így a gyermeknépesség eltartottsági rátájának mértéke 29, 30%, míg a 970 fő idős korúra (64 x éves) vetített eltartottsági ráta mértéke 21,13%, összegezve az eltartott népesség rátájának mértéke 50, 43%. A fiatalok elvándorlásának megakadályozásának érdekében növelni szükséges a munkahelyek számát, a fiataloknak vonzó feltételeket kell biztosítani a településen maradásához. A népesség korösszetételére jellemző, hogy alacsony a fiatalkorúak száma, emellett magas az idős népesség aránya. Az óvodai csoportok az általános és a középiskolai osztályok kialakítása során szükséges figyelembe venni a csökkenő gyerek létszámot. Nemzetiségi összetétel A 2001-es népszámlás óta eltelt időszak óta növekedés nem tapasztalható a roma lakosság számában és arányában, a romák számaránya meghaladja a megyei átlagot. A roma népesség számaránya miatt társadalmi és szociális problémák adódhatnak. A népességre a kedvezőtlen iskolázottsági mutatók, a jelentős munkanélküliség jellemző, magas a megváltozott munkaképességűk aránya. Az óvodai és a közoktatási intézményrendszer szakmai felkészítése előtérbe kerülhet a nemzetiségi gyerekek integrálása miatt. A roma népességen belül magas az aránya a 15 év alatti gyermekeknek, jelentős részük HH/HHH-s vagy SNI gyermek. Képzettség A képzettségi mutatók kisebb fokú javulást mutatnak, viszont továbbra is alacsony a felsőfokú végzettségűek arány (az országos átlag alatt marad). A lakosság képzettségi mutatóiról általánosságban elmondhatók, hogy a megyei átlagtól elmaradó, de a Putnoki járástól magasabb képzettségi szintet mutat Putnok Város lakossága. A megyei illetve az országos arányokhoz viszonyítva még mindig szignifikáns lemaradással küzd a település lakosai iskolai végzettségét tekintve. Különösen szembetűnő ez az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányára. Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a település művészeti hajlamokkal rendelkező gyermekei számára fontos tehetség kibontakoztató munkát végez, míg a Földművelődésügyi Minisztérium fenntartásában lévő Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola a térség mezőgazdasági oktatásának fontos bázisa. Foglalkoztatottság Putnok Városa foglalkoztatottsági szempontból a régió és a megye legkritikusabb területei közé tartozik. A kedvezőtlen elhelyezkedési lehetőséget nehezíti a munkaerő kínálat 157 / 214

158 kedvezőtlen aránya és összetétele. Jelentős a férfi többlet, a kellő szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező viszonylag fiatal munkaerő. A kialakult kritikus helyzetet erősíti a lakosság mintegy 10 %-át kitevő roma etnikum alacsony képzettségi szintje. Az alacsonyan képzett munkaerőt a mezőgazdaságra épülő, mezőgazdasági termékek feldolgozását végző iparág képes lenne felszívni, de ez irányú fejlesztések még nem történtek meg. Jövedelmi viszonyok, életminőség A település jövedelmi viszonyai és így az életszínvonal is jóval az országos átlag alatt van. A város lakosságának jövedelmi helyzete az előzőekben részletezett kedvezőtlen munkanélküliségi illetve foglalkoztatási helyzetéből adódóan kedvezőtlen. Putnok Városában a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Putnoki járás és Putnok Város tekintetében is az országos átlagot meghaladóan rossz, az országos tendenciához hasonlóan bár csökkent az arányuk, azonban a szignifikáns különbség nem csökken az országos mutatóhoz. Lakásállomány Az alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) lakások évben mért aránya az országos átlagot (20,1%) és a Borsod Abaúj Zemplén megyei járásközpontok (13,6%) értékét magasan meghaladó Putnok Városában (29%), azonban a járási érték (41,4%) még magasabb értéke jelzi, hogy a térség kisebb településein rosszak a lakásviszonyok. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányát folyamatosan sikerül növelni a évi 66,5%-ot a évre 78,8%-ra, hasonlóan a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányát is évi 32,5%-ról 68,1%-ra. Határon átnyúló kapcsolatrendszer Sajó-Rima Eurorégió A történelmi Gömör kapujaként Putnok Város nagy hangsúlyt fektet a határon átnyúló kapcsolatokra. A Sajó - Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés meghatározó tagja Putnok. A Sajó-Rima Eurorégió társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális szempontból egyaránt összehangolt, fenntartható fejlődés megvalósítására törekszik, valamint célja az európai integrációs munkafolyamatokra való felkészítés és az azokban való részvétel. Testvárváros kapcsolatok Putnok aktív és gyümölcsöző testvérvárosi kapcsolatokat tart fenn Fécamp, Tiszolc, Tornalja, Nowy Zmigród és Ludgerovice településekkel, amely nagyban hozzájárul a város kulturális és gazdasági életének frissítéséhez. Humán infrastruktúra A településen a humán infrastruktúra megfelelően mondható. A nevelési - oktatási intézmények a középsikola szintjéig megtalálhatóak. A településen óvodai férőhellyel kapcsolatos probléma nincs, az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma valamint 3-5 évesek száma mutató tanúsága szerint sem. Az általános iskolai oktatást kettő iskola (Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola valamint Serényi László Általános Iskola) a középfokú oktatást pedig kettő iskola (Gomba Levente Gimnázium és Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola) biztosítja. 158 / 214

159 A Putnoki Humán Szolgáltató Központ biztosítja Putnok Városában és térségében az egészségügyi és szociális ellátást. Az egészségügyi ellátás tekintetében hiányként a gyermekorvosi praxis azonosítható be. Gazdaságfejlesztés Putnok Városában működő vállalkozások ágazat szerinti megbontását vizsgálva látszik, hogy a településen egyes ágazatok egyáltalán nem reprezentáltak, a primer szektort jelenleg kizárólag mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban tevékenykedő vállalkozások képviselik, míg a szekunder szektor alulreprezentált. A tercier szektor aránya szintén alacsony, annak nemzetgazdasági ágak szerinti bontásából kiderül, hogy egyes ágazatok hiányoznak a település gazdasági szerkezetéből. Önkormányzati feladatellátás Putnok Város Önkormányzata feladatellátásait jól megszervezett intézményein keresztül biztosítja. A Putnoki Humán Szolgáltató Központ a szociális és gyermekjóléti ellátás, egészségügyi alap, kiegészítő és járóbeteg szakellátás, közművelődési és könyvtári közszolgáltatás, a muzeális és nyilvános könyvtári feladatok ellátásáért felelős. A Város és Községgazdálkodási feladatok ellátását a Putnoki Városgondnokság végzi. Az intézmény látja el a közfoglalkoztatás feladatait és így év közben havonta további főt foglalkoztatnak a város intézményei, az előzetesen benyújtott pályázatoknak megfelelően. Putnok Város Önkormányzat által alapított gazdasági társaság a Putnok Közművagyon Kezelő Korlátolt Felelősségű Társaság ellátja a város tulajdonában lévő közművagyon (víz, szennyvíz) kezelését, üzemeltetését, hasznosítását. 159 / 214

160 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Putnok Város Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Vizsgálat 3. Helyzetértékelő munkarész 160 / 214

161 3.1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A folyamatok értékelése A munkanélküliség magas aránya miatt jelentős szerepet kap a településen a közmunka program, de ez csak átmeneti programoktól függő megoldást tesz lehetővé. A jövedelmi és életszínvonalbeli viszonyokat nem növeli. A munkanélküliség csökkentése a településen vagy a környéken a munkahelyek számának növelésével érhető el. Valamint a távmunkaprogram és a részmunkaidős foglalkoztatás is hozzájárulhat a mutatók javulásához. Ehhez vonzó feltételeket kell biztosítani az itt lévő és esetleg betelepülni szándékozó vállalkozások számára. Kitörési pont lehet a mezőgazdasági termelésre épülő élelmiszeripar megtelepedése a városban, amellyel a mezőgazdaság egy nagyobb hozzáadott értéket állítana elő. A betelepülni szándékozók részére jelenleg Putnok nem tud optimális feltételeket biztosítani. Ipari parkkal nem rendelkezik, közlekedési megközelítése nehézkes (a megyeszékhely, Miskolc 35 kilométerre). A település / városmarketing erősítésével és befektető-ösztönző akciók végrehajtásával növelhető a betelepülő gazdasági társaságok száma. A település fejlesztésben résztvevő állami szereplők a helyi közösséggel (vállalkozások, civil szervezetek, helyi lakosság, egyházi közösség) jól működő partnerséget még nem alakítottak ki, azonban a szélesebb körű konszenzusra való törekvés jelei már megmutatkoznak A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A település turisztikai potenciállal rendelkezik, azonban sem a természeti örökség (Kék túra útvonal vezet a települése) sem az épített örökség (Római katolikus templom, volt Serényikastély, Nepomuki Szent János szobor, Kossuth utca 20. sz- volt kisnemesi kúria, Andrássy utca 5. szám református parókia, lakóház, Serényi-kripta) nincs kellően pozicionálva a turisztikai ágazatban. A turisztikai célú fejlesztések hozzájárulhatnak a város és térségének turisztikai ismeretségének növeléséhez, megismerve így a már hagyományokkal rendelkező kulturális rendezvényeket is. Az idegenforgalom fejlesztése hozzájárulhat a szolgáltató szektor (üzletek, vendéglátóhelyek, szálláshelyek, lovas centrum) erősödéséhez. A turizmus erősítésével csökkenthető a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírja, hogy koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni. A korábban elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia. Az azóta eltelt évek a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások, illetve a as Európai Uniós költségvetés kapcsán kialakult új településfejlesztési szándék indokolja új stratégia és koncepció kidolgozását. A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készült. A megalapozó vizsgálat számszaki része a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) adatbázisán, továbbá a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2011-es népszámlálási adatain alapult. 161 / 214

162 A korábbi tervekre is figyelemmel került meghatározásra a megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró része. Az elemzésnél figyelembe vettük, hogy időközben számos változás történt az állami, ezen belül az önkormányzatok feladat ellátási felelősségi rendszerében. Az oktatásban, egészségügyben, magasabb szintű szociális ellátás nyújtásában meghatározó lett a kormányzati szerepvállalás A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése SWOT Erősség Policentrikus, partneri városhálózat a kistérségben, s nagyvárosok, pólus-város közelsége, Magasabb lélekszámú, nem aprófalvas együttműködő települések a térségben Komolyabb szennyeződésektől mentes természeti környezet Országos és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező városvezetés Szlovák határátkelő közelsége Gömör kapuja erős történelmi tudat, helyi identitás Aktív testvérvárosi kapcsolatrendszer Állami konszolidációt követően stabil önkormányzati gazdasági helyzet Területfejlesztési és gazdaságfejlesztési feladatokat lát el a helyhatóság A nevelés oktatás területén kiemelkedő a Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola művészeti oktatása Magas fokú mezőgazdasági középfokú képzés (Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola); rangos és fejlődni képes szakközépiskola jelenléte Más településről bejáró középiskolai tanulók aránya magas (jellemzően a mezőgazdasági szakképzés térségi jelentőségére visszavezethetően) Az egy főre jutó háziorvosra jutó lakosok száma kedvező arányú, egészségügyi ellátás alapvetően jó színvonalú A kulturális és közművelődési intézmények kiépítettsége megfelelő Civil szervezetek jelenléte A foglalkoztatáshoz a településen és Gyengeség A város az ország egyik hátrányos helyzetű régiójában, periférikus helyzetű térségben fekszik (tradicionálisan az elmaradottabb északi és keleti térségek periférikus, határmenti pozíciója) Fejlesztendő város (és térség) imázs Relatíve nehézkes, rossz megközelíthetőség A várost elkerülő főút hiányzik Egyes településrészeken leromlott települési környezet Barna mezős, rozsda területek rehabilitációja megoldatlan Kevés a terület a zöldmezős beruházásokhoz Tartós konfliktusként tekinthetünk az illegális hulladéklerakásból eredő konfliktusokra Alacsony az egy főre jutó lakások aránya (új lakás építése évek óta nem történt) Alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) lakások aránya magas Csökkenő népesség Negatív elvándorlási egyenleg (több a kitelepülő), kiemelten a kvalifikált munkaerő elvándorlása Putnok öregedési indexe: 1,4 % magasabb az országos átlagnál Magas az eltartott népesség (aktív korúakra jutó gyermek és idős korú) rátája A roma kisebbség magas aránya a településen Társadalmilag leszakadt, halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya Az alacsony státuszú lakosság helyzetének javítását célzó programok hiánya illetve sikertelensége A megyei és országos átlagtól elmaradó 162 / 214

163 Erősség vonzáskörzetében az aktív korú munkaerő biztosított Ipari szakmakultúra és hagyományok megléte Hagyományokra, szakiskolára épülő mezőgazdasági kultúra Határon átnyúló természetes gazdasági kapcsolatok, komplementaritás, nemzetközi együttműködések megléte, fejlődése Turisztikai attrakciók közvetlen közelsége (Szilvásvárad, Bükk, Aggtelek), a térség biztosítja az ezek megközelítését Városkörnyéki turisztikai attrakciók jelentős száma Potenciális vonzerők Egyedülálló természeti képződmények közelsége (Mohos Tavak, Ó-Bükk) Múzeumok és kiállítóhelyek megléte (Gömör Múzeum, Holló Galéria, Tompa emlékház, Gömörszőlős) Országos Kéktúra Útvonal a településen halad át Hagyományokkal rendelkező gazdaság és turizmusfejlesztési együttműködéseket erősítő rendezvények (Gömör Expo, Gömöri Nyár) A helyi önkormányzati hitelek törlesztését átvállalta a központi költségvetés (önkormányzati adósságkonszolidáció), így Putnok Város Önkormányzatának költségvetése is stabilizálódott Gyengeség képzettségi szint Magas munkanélküliség Romló közbiztonság Alacsony jövedelmek, gyenge vásárlóerő, kereslet Gyermekorvosi praxis hiánya (háziorvosok vegyes praxis formájában látják el a feladatot) Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága permanensen 100%-os Képzetlen réteg magas reprezentációja a foglalkoztatás nélküliek körében Foglalkoztatottak jelentős része alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban kapott munkát Hasznosítatlan mezőgazdasági területek magas aránya Egyes nemzetgazdasági ágak Putnok gazdaságában nem reprezentáltak A szekunder szektor alulreprezentált Turisztikai termékek, turisztikai programok fejlesztendőek Kulturális rendezvények, programok ciklikussága Vendéglátó- és szálláshely kínálat mennyiségi és minőségi hiányosságai Lehetőség A társadalmi szolidaritás és kohézió erősítésének, a kirekesztődés megelőzésének, az esélyek javításának igénye, kényszere nő, Az életmódváltás, fenntarthatóság elvének erkölcsi normává válása, Az egészség fontosságának felértékelődése, egészségtudatos magatartás elterjedése A kistérség, valamint a régió közötti kapcsolatok, együttműködés-erősítési készsége A területfejlesztési feladatok a szubszidiaritás és az arányosság elvének megfelelő elvégzése A komplementer fejlesztések megvalósítása A helyi KKV támogatás lehetősége az önkormányzati Európai Uniós források segítségével Veszély A külső környezeti hatások, belső konfliktusok miatt elmarad, nem folytatódik a város megújulása, A külső makrogazdasági feltételek nehézsége, negatív gazdasági klíma akadályozó feltételek, A természeti erőforrások túlzott igénybevétele, A tartós munkanélküliség és azzal összefüggő szociális bajok erősödnek, A lakosság polarizáltsága nő, jelentős korlátozó tényezővé válik, A negatív demográfiai tendenciák erősödése, A szegénységi kockázatok erősödése, A társadalmi kirekesztődés erősödése, társadalmi konfliktusok kiéleződése Az elmagányosodás, bizalmatlanság fokozódása, 163 / 214

164 Lehetőség A gazdaság átstrukturálódása elkezdődött A társadalmi aktivitás, foglalkoztatás lehetőségek bővülése a régió, a térség iránti érdeklődés növekedésével A nemzetközi (különösen regionális) együttműködés ösztönzése kedvező nemzetközi gazdasági, politikai környezeti feltételek A térségi különbségek csökkentésének EU és kormányzati prioritása A bizalmon alapuló kapcsolati hálók erősödése és felértékelődése A szolgáltató szektor iránti igény bővülése A város földrajzi helyzetéből adódó idegenforgalmi lehetőségek széles palettája A turizmus társadalmi, gazdasági felértékelődése, multiplikációs hatásainak érvényesülése A kulturális örökség feltárása, fenntartása iránti igény Szuprastruktúra fejlesztése, megteremtése Az intézményfenntartóiból gazdaságfejlesztői és területfejlesztési szerepkörrel törvényi szabályozással felruházott önkormányzat decentralizált gazdaságfejlesztés fontos helyi szereplőjévé válik Településrendezési szerződésekben rejlő lehetőségek kihasználása A megyei és helyi szintű partnerségek, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések a szubszidiaritás elve mentén erősödnek Veszély Az országos fejlesztési prioritások iránya tudás, innováció-orientáltság nem kedvező a városnak, Az együttműködési készségek gyengülése nő a nehézségek miatt, A befektetői érdeklődés gyengülése, vállalkozói szféra kooperációs, integrációs elégtelensége 164 / 214

165 3.2. PROBLÉMA ÉS ÉRTÉKTÉRKÉP A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása. A térképi ábrázolás során az alábbi jelzések láthatók. 165 / 214

166 49. térkép: Putnok Város probléma- és értéktérképe Forrás: saját szerkesztés 166 / 214

167 3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása A városrészek lehatárolását a mellékelt térkép ábrázolja. A lehatárolás az alábbi 4 településrészt különíti el: 1. Belváros 2. Lakóövezet I. panel 3. Lakóövezet II. kertváros 4. Külterület, ipartelepek A városrészek lehatárolása alapján a Központi Statisztikai Hivatal elkészítette az egyes településrészekre vonatkozó statisztikákat, melyek főbb adatait az alábbi ábrák ismertetik. A lakónépesség részaránya városrészenként az alábbiak szerint alakult a évi népszámlálási adatok szerint: 1. Belváros 2,5% 2. Lakóövezet I. panel 15,5% 3. Lakóövezet II. kertváros 81,2% 4. Külterület, ipartelepek 0,9% A városrészek tekintetében a lakónépesség korosztályi megoszlása alapján a legfiatalabb korosztállyal a Belváros városrész bír, ahol a 0-14 évesek aránya 22,2%. Az aktív korú lakosság, a évesek aránya alapvetően egyenlően oszlik el a településen. Arányaiban a legidősebbek a 3. Lakóövezet 2 - kertváros városrészben vannak jelen. 31. ábra: Putnok lakónépességének korosztályi megoszlása városrészi bontásban Forrás: KSH, évi népszámlálás (saját szerkesztés) 167 / 214

168 50. térkép: Putnok városrészei Forrás: saját szerkesztés 168 / 214

169 32. ábra: Putnok lakónépességének képzettségi mutatói városrészi bontásban Forrás: KSH, évi népszámlálás (saját szerkesztés) 169 / 214

170 Városrész 1. - Belváros Városrész 1. Belváros lehatárolása: A Szkala Bertalan út és a Bajcsy-Zs. út kereszteződésétől a Rákóczi F út és a Kossuth Lajos út kereszteződéséig Serényi László tér Posta köz Mohos sétány Serényi Béla út eleje (a 26. sz. főút felőli része) Tompa Mihály út eleje (26. sz. főút felőli része) Petőfi út Ady E. út kereszteződéséig Rákóczi út Ady E. út kereszteződéséig A belvárosban található a város teljes 33. ábra: Belváros városrész lakásállománya lakásállományának 3,1%-a. Jelentős a komfort nélküli lakások részaránya (27,6%), és az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (39,2) is, amely negatívumként említhető, hiszen a település központja jelentős hatással bír a település megítélésére. Magas az itt bejelentett lakcímmel rendelkezők munkanélküliségi rátája és alacsony a legmagasabb iskolai Forrás: KSH, évi népszámlálás (saját szerkesztés) végzettsége. Hosszú távon a felújításra érdemes épület-állomány komfortfokozatának növelése, funkcióval megtöltése, az avult állapotú építmények bontása és a keletkezett foghíjak beépítése, az épületek közösségi funkciót szolgáló tevékenységgel történő megtöltése szükséges a városi karakter erősítése érdekében. 15. kép: Putnok belváros kép: Putnok belváros 2. A Belváros a város központi része, Putnok intézményi és kereskedelmi-szolgáltatási központja. Egyes részei kizárólag ezekkel a funkciókkal töltöttek, de más részein a lakófunkciókkal keverednek kereskedelmi és egyéb közösségi funkciók. Az épületek állaga változó, leromlott, közepesen leromlott és felújított tömbök, épületek váltakoznak. Jellemző a különböző stílusú épületek egymás mellettisége. Egyes épületei használaton kívül vannak, vagy alulhasznosítottak. Az akcióterület forgalmát tekintve túlzsúfolt, a 26. sz. fő út áthalad a 170 / 214

171 belvároson. A kereskedelmi egységek változatos képet mutatnak, nincs tetszetős bevásárló utcarész. A lakónépesség 2,48 %-át tömörítő Belváros városrész rendelkezik a évi cenzus adatsorai alapján a legkedvezőtlenebb mutatókkal, mint a városi átlag. Az akcióterület adatait a városi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy az akcióterület szinte minden mutatója kedvezőtlenebb, mint a városi átlag. Jellemző a népesség elöregedése, bár a gyermekek száma magasabb az átlagnál. Az alacsonyan kvalifikáltak aránya rosszabb a városi átlagtól, éppúgy, mint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, ill. a kettő jellemzőt összemetszve meghatározható alacsony státuszú lakosok aránya. A foglalkoztatottak nélküli háztartások magas arányát emellett az elöregedés is okozhatja. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül aránya ebben a városrészben a legmagasabb. A Belváros városrész főbb beazonosított problémái: Népesség elöregedése Alacsony foglalkoztatottsági szint Alacsony kvalifikáltsági szint Az idegenforgalmi lehetőségek kihasználatlansága Esztétikai töredezettség Egységes, egyedi arculat hiánya Túlzsúfoltság forgalmi szempontból Összefüggő gyalogos rendszer hiánya Parkolási kapacitáshiány Művelődési, kulturális célú épület hiányzik 171 / 214

172 63. táblázat: Városrész 1. - Belváros legfőbb mutatói Mutató megnevezése Putnok összesen 1. Belváros Lakónépesség száma (mutató értéke %-ban) 100 % 2,48 % Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,5 22,2 Lakónépességen belül évesek aránya 61,0 61,4 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 19,5 16,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 31,4 31,4 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 10,5 9,2 Lakásállomány (db) (mutató értéke %-ban) 100 % 3,10 % Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 21,2 39,2 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 48,7 51,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 21,4 21,9 korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 47,9 45,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 43,9 40,0 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 50,0 45,1 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 61,3 61,4 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 17,5 22,7 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 9,5 3,0 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 19,5 27,6 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 10,2 20,7 Forrás: KSH, évi népszámlálás 172 / 214

173 Városrész 2. - Lakóövezet 1-panel Városrész 2. Lakóövezet 1 panel lehatárolása: Széchenyi István tér Bányász tér Mátyás király tér Putnok A városi lakásállomány 19,2%-a található az 1970-es években épült panel épületekben. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások a panelos lakóépületeket övező lakóterületen találhatóak, részaránya ebben a városrészben a legalacsonyabb; ahogyan itt található a legmagasabb részarányban az egyszobás lakás is. 34. ábra: Putnok Lakóövezet 1 - panel lakásállomány Forrás: KSH, évi népszámlálás (saját szerkesztés) 17. kép: Putnok Lakóövezet 1. panel A 2. Lakóövezet 1-panel városrészt az 1945 után iparosított technológiával épült, a környezetéből elváló középmagas és magas lakóházak alkotják. Az akcióterületen él a lakosság közel 1/5-e. Az egyes demográfiai és jövedelmi mutatók szerint a területen élők a városi átlagnál jobb státuszban és körülmények között élnek. A 2. Lakóövezet 1 panel városrész tekinthető a legoptimálisabb mutatókkal bíró településrésznek a végzettségi és foglalkoztatottsági mutatók tekintetében. Képzettség tekintetében ebben a városrészben a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, 14,7%, amely érték a többi városrész valamint a város egészére vetített értékeinél is jóval ideálisabb. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül itt a legalacsonyabb, a magasabb presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya a város egészéhez viszonyítva kiemelkedő a 2. Lakóövezet 1. panel városrészben. 173 / 214

174 Fentiekből következően a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is ebben a településrészben a legalacsonyabb (36,2 %). Ebben a városrészben található a város valamennyi panel épülete. A hozzá tartozó közösségi zöldterületek és parkok, játszóterek az itt élők számához viszonyítva alacsony kiterjedésűek, állapotuk nem megfelelő, az előírásokat sem teljesítik a játszóterek. A 2. Lakóövezet 1-panel városrész főbb beazonosított problémái: Alacsony iskolázottság Alacsony foglalkoztatottsági szint Alacsony kvalifikáltsági szint Zöldterületek aránya alacsony Rendezetlen közterületek Nagy népsűrűség (a város egészéhez viszonyítva) A lakóépületek alacsony energiahatékonysága A város lakosságának 1/5-e él a panel akcióterületen. A középmagas és magas épületek a városon átvezető 26-os út mentén haladva hozzájárulnak a városkép kialakításához. 64. táblázat: A 2. Lakóövezet 1-panel városrész legfőbb mutatói Mutató megnevezése Putnok összesen 2. Lakóövezet 1-panel Lakónépesség száma (mutató értéke %-ban) 100 % 15,51 % Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,5 15,4 Lakónépességen belül évesek aránya 61,0 66,7 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 19,5 17,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 31,4 14,7 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 10,5 9,7 Lakásállomány (db) (mutató értéke %-ban) 100 % 19,20 % Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 21,2 3,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 48,7 41,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 21,4 9,7 korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 47,9 56,0 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 43,9 36,2 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 50,0 42,2 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 61,3 53,3 174 / 214

175 Mutató megnevezése Putnok összesen 2. Lakóövezet 1-panel Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 17,5 14,6 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 9,5 8,0 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 19,5 3,8 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 10,2 2,9 Forrás: KSH, évi népszámlálás 175 / 214

176 Városrész 3. - Lakóövezet 2-kertváros A Városrész 3. Lakóövezet 2 kertváros lehatárolása: Bajcsy - Zs. E. út Temető út Serényi Béla út Tompa M. út Mikszáth Kálmán utca Kígyó út Zsarnai út Csokonai út Fürdő út Dózsa Gy. út Zrínyi M. út Hunyadi J. út Kossuth Lajos út Dienesfalvi út Gárdonyi út Péczeli J. út Kölcsey F. út Bányász út Arany János út Balogh Béla út Bartók Béla Rákóczi F. u Puskás Ferenc út Petőfi út Tóth Ede út Thomori P. út Thököly I. út Ady E. út Andrássy D. út Szkala B. út Jókai út Huszár út Móricz Zs. út Pást út Határ út Sajó út Erdélyi út Akácos út Gömöri út Báthory I. út Vásártéri út Táncsics M. út Héti út Pogonyi út Pokaj út Rózsadomb út Fancsal út Berkenye útyárpád vezér út Lehel vezér út Molnár út, Zúgó út, Bem József tér (Bánya telep) Területileg, a lakásállomány számát és az itt élő lakosság számát tekintve is a kertvárosias városrész mely a városközpontot övező területen található - a legnagyobb. Az alacsony komfort fokozatú lakásállomány, komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások száma és részaránya igen magasnak mondható. Hosszabb távon a mentésre érdemes lakásállomány teljes körű felújítása, az avult állapotú épületállomány átépítése szükséges. 35. ábra: Putnok Lakóövezet 2 - kertváros lakásállomány Forrás: KSH, évi népszámlálás (saját szerkesztés) 18. kép: Putnok Lakóövezet 2 - kertváros / 214

177 19. kép: Putnok Lakóterület 2. kertváros 2. A város elsősorban kertvárosi, hagyományos építésű területei, ahol a közintézmények, kereskedelmi egységek és lakóépületek együttesével találkozunk. Putnok lakosságának több mint 80%-a a hagyományos építésű területeken él. A lakosság kor, képzettség, foglalkoztatottság szerinti összetétele nagyságrendileg tükrözi a város teljes lakosságát. A lakásállomány sokszínűséget mutat, kényszerlakások, komfort nélküli lakások és előkelő családi házak is megtalálhatóak a kertvárosban. A közművesítettség foka változó a területen, az utak állapota szintén. A 3. Lakóövezet 2-kertváros városrész főbb beazonosított problémái: Népesség elöregedése Alacsony foglalkoztatottsági szint Alacsony kvalifikáltsági szint Alacsony státuszú lakosok koncentrált jelenléte, szegregálódó területek Zöldfelületek alacsony aránya Kereskedelmi-szolgáltató egységek hiánya Leromlott állapotú közintézményi épületek Közmű-hálózat részleges hiánya Közterületek rendezetlensége A város nagy részét elfoglaló kertváros állapota, jellege jelentősen hozzájárul a városkép kialakításához, különösen Putnokon, ahol a 26. sz. főút végigvezeti a látogatót a lakóövezeten is. 177 / 214

178 65. táblázat: A 3. Lakóövezet 2-kertváros legfőbb mutatói Mutató megnevezése Putnok összesen 3. Lakóövezet 2-kertváros Lakónépesség száma (mutató értéke %-ban) 100 % 81,16 % Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,5 20,3 Lakónépességen belül évesek aránya 61,0 59,7 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 19,5 20,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 31,4 35,0 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 10,5 10,7 Lakásállomány (db) (mutató értéke %-ban) 100 % 76,53 % Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 21,2 24,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 48,7 50,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 21,4 23,9 korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 47,9 46,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 43,9 46,0 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 50,0 52,0 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 61,3 62,8 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 17,5 18,1 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 9,5 10,0 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 19,5 22,9 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 10,2 11,3 Forrás: KSH, évi népszámlálás 178 / 214

179 Városrész 4. - Külterület (ipartelepek) Városrész 4. Külterület lehatárolása: A Serényi B. út és a Kastélypark melletti terület A Berkenye út után Bánréve felé eső rész A Molnár út és a Vasútállomás közötti terület 36. ábra: Putnok külterület lakásállomány A külterületi lakott területeken nincs jelentős számú lakás, azonban azok állapota felújításra szorul, komfortfokozata fejlesztendő. Forrás: KSH évi népszámlálás (saját szerkesztés) 20. kép: Putnok külterület Berkenye út 21. kép: Putnok külterület Molnár út A képzettségi és a foglalkoztatási mutatók tekintetében a legrosszabb értékekkel a Külterület városrész bír, azonban mivel a lakónépesség 0,85 %-a lakik nevezett településrészen, ezért a városi szintű adatsorokra társadalmi-demográfiai dimenzióit nem befolyásolja érdemben a külterület városrész. 179 / 214

180 66. táblázat: A Városrész 4. Külterület legfőbb mutatói Mutató megnevezése Putnok összesen Külterület Lakónépesség száma (mutató értéke %-ban) 100 % 0,85 % Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,5 10,2 Lakónépességen belül évesek aránya 61,0 76,3 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 19,5 13,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 31,4 28,9 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 10,5 8,5 Lakásállomány (db) (mutató értéke %-ban) 100 % 1,18 % Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 21,2 43,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 48,7 53,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 21,4 22,2 korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 47,9 44,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 43,9 44,8 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 50,0 63,6 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 61,3 57,6 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 17,5 12,0 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 9,5 8,0 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 19,5 42,9 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 10,2 35,7 Forrás: KSH, évi népszámlálás 180 / 214

181 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Putnok város szegregátumainak lehatárolása a évi népszámlálási adatok alapján, a KSH által a szegregációs mutató alapján történik. Ez alapján szegregátumnak tekinthető az a terület, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja a 35%-ot, illetve a népességszám eléri az 50 főt. A városban egy szegregátum került kijelölése, amely az alábbi területet foglalja magában: Berkenye út Vasúti sín MÁV telep Petőfi S. u. Tóth E. u. Thomori út Thököly út Petőfi S. u. Ady E. u. Andrássy D. u. Tompa M. út Csokona út Zsarnai út Tompa M. út mindként oldala Serényi B. út Kígyó u. Serényi L. tér Bajcsy- Zs. út Vásártéri út Báthori út Szakla B. út Sajó út Erdélyi út Akácos út Vásártéri út Sajó út. 51. térkép: Putnok város szegregátuma Forrás: KSH 181 / 214

182 67. táblázat: Szegregátumra vonatkozó adatotok a évi Népszámlálási adatok alapján Mutató megnevezése Putnok összesen 1. szegregátum (Berkenye út - Vasúti sín - Máv telep - Petőfi S. u. - Tóth E. u. - Thomori út - Thököly út - Petőfi S. u. - Ady E. u. - Andrássy D. u. - Tompa M. út - Csokona út - Zsarnai út - Tompa M. út mindkét oldala - Serényi B. út - Kígyó u. - Serényi B. út - Serényi L. tér - Bajcsy-Zs. út - Vásártéri út - Báthori út - Szkala B. út - Sajó út - Erdélyi út - Akácos út - Vásártéri út - Sajó út) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,5 29,6 Lakónépességen belül évesek aránya 61,0 55,0 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 19,5 15,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 31,4 59,9 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 10,5 7,5 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 21,2 46,7 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 48,7 68,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 21,4 48,2 aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 47,9 30,0 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 43,9 55,0 Állandó népesség száma 7016 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 50,0 59,7 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 61,3 73,9 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 17,5 31,7 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 9,5 19,5 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 19,5 45,2 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 10,2 24,5 Forrás: KSH A szegregációval veszélyeztetett területnek minősül az a terület, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja a 30%-ot, illetve a népességszám eléri az 50 főt. Ennek alapján két szegregációval veszélyeztetett terület került kijelölésre a városban. 182 / 214

183 52. térkép: Putnok szegregációval veszélyeztetett területei Forrás: KSH 1. szegregációval veszélyeztetett terület lehatárolása: Berkenye út Vasúti sín MÁV telep Petőfi S. u. Tóth E. u. Tompa M. út Csokona út Zsarna út Tompa M. út mindkét oldala Serényi B. út nyugati oldala Csemete kertig Serényi B. út Kígyó út Serényi B. út Serényi L. tér- Bajcsy-Zs út. Vásártéri út Báthori út Szkala B. út Sajó út Erdélyi út Akácos út Vásártéri út Sajó út. A 2. szegregációval veszélyeztetett terület a következő utcák által határolt területet jelenti: Bajcsy-Zs. út Táncsics M. út Pogonyi út Pokaj u. 183 / 214

184 53. térkép: 1. szegregációval veszélyeztetett terület 54. térkép: 2. szegregációval veszélyeztetett terület 184 / 214

Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata

Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Putnok

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA MUNKAKÖZI VÁLTOZAT! VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ A TÁRGYALÁSOS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ Budapest, 2015. április Projektszám:

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. Közlekedés 3.4. Környezetalakítás 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA KÉPVISELŐTESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. március PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. október 8. A fejlesztés vagy rendezés dilemmája

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A KözOP-3.2/C-08-11 pályázattal épülő VESZPRÉM-MÁRKÓ-BÁND HIVATÁSFORGALMI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI KERÉKPÁRÚT ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 RAVAZD Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 2 Ravazd Község Településrendezési tervének módosítása Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009.

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009. Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA A 64/2005.(XI. 29.) ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

község Településfejlesztési koncepció A 60/2002. (XII. 11.) számú határozattal elfogadva, amelyet a 64/2014.(VI.10.) sz. határozattal módosítottak

község Településfejlesztési koncepció A 60/2002. (XII. 11.) számú határozattal elfogadva, amelyet a 64/2014.(VI.10.) sz. határozattal módosítottak LSNCTOMAJ község Településfejlesztési koncepció A 60/2002. (XII. 11.) számú határozattal elfogadva, amelyet a 64/2014.(VI.10.) sz. határozattal módosítottak Megrendelő: Lesencetomaji Község Önkormányzata

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA

1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA 1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Megrendelő: Tállya község Önkormányzata Tállya Rákóczi utca 34. 3907 Tervező:

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben