TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL VÉGZETT TÁJKÉPREKONSTRUKCIÓ A TAPOLCAI-MEDENCÉBEN
|
|
- Lili Jónás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BODNÁR R. K. MOLNÁR L. SZ. (2008): Térinformatikai módszerekkel végzett tájképrekonstrukció a Tapolcai-medencében. In: Csima P. Dublinszki-Boda B. (szerk.): Tájökológiai kutatások. A III. Magyar Tájökológiai Konferencia kiadványa, Budapest, ISBN , pp TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL VÉGZETT TÁJKÉPREKONSTRUKCIÓ A TAPOLCAI-MEDENCÉBEN Bodnár Réka Kata 1 Molnár Lajos Szabolcs 2 1 Debreceni Egyetem; 4032 Debrecen, Egyetem tér 1., fyp444@gmail.com 2 Debreceni Egyetem; 4032 Debrecen, Egyetem tér 1., u238ster@gmail.com Abstract Analysing the naturality of a landscape due to their specific characteristic of continuous changing always involves hardly defined and parameterized investigations that can be hardly described by quantitative methods. This scientific incomprehensibleness has been well known in research regarding landscape aesthetics. Every scientist faces the problem of subjectivity-exactness when studying aesthetic. This is why it is natural to study the given landscape from as many aspects of a great variety of different sciences in order to get closer to quantitative reality by synthesising the results of these methods. In this paper landscape view is approached by GIS methods. With the help of the 3 dimensional digital elevation model produced by GIS methods visualize and thus make the grade of landscape altering more realizable. Key-words GIS, 3 dimensional digital elevation model, landscape reconstruction, Balaton Uplands Bevezetés Egy táj eredetiségének kérdése a tájakra oly jellemző sajátosságként értelmezhető, folyton változó voltuk miatt mindig nagyon nehezen megfogható, nehezen parametrizálható, azaz kvantitatív módszerekkel nehezen leírható vizsgálatokat foglal magában. Ez a fajta, tudományos értelemben vett megfoghatatlanság a tájesztétikai kutatások körébe tartozó vizsgálatokkal kapcsolatosan már közismert ténynek számít. Minden kutató szembesül a szubjektivitás-egzaktság problematikájával, amikor az esztétikumot állítja vizsgálódásai középpontjába. Épp ezért tekinthető természetesnek az a törekvés, melynek során minél több aspektusból, minél több és változatosabb, különböző tudományterületekről származó módszerrel kívánjuk górcső alá venni az adott tájat, azért hogy az e módszerek által elért eredmények egyfajta szintéziseként közelebb kerülhessünk a kvantitatív valósághoz. E dolgozatunkban a térinformatika oldaláról és kutatási módszereinek segítségével közelítjük meg a tájképi látvány kérdését. Legfőbb célunk tehát, a vizsgálati területünket képező Tapolcai-medence az évtizedeken át tartó bazaltbányászat hatásaként jelentkező tájképi átalakítottságának térinformatikai módszerekkel történő szemléltetése. E vizsgálat alkalmas lehet arra is, hogy a bazaltbányászat okozta tájsebek jelentős tájképformáló hatására felhívjuk a figyelmet. Az ilyen típusú problémaorientáció a területre látogató turisták esetében hatványozottan fejtheti ki figyelemfelkeltő hatását, mivel az ide látogató turista in situ szembesülhet a tájrombolás negatív hatásaival. Külön értelmet nyer ez a kérdés egy olyan unikális tájképi látványt nyújtó kistáj esetében, mint amilyen a Tapolcai-medence (Futó J. 2003) és annak a síkság fölé őrbástyákként magasodó tanúhegyei. E táj egyedi szépsége önmagában is nagy motivációs hatással bír az utazási szándék tekintetében, mindazonáltal, ha a térségbe látogató turistáknak ilyen információkat is át tudunk
2 adni, akkor ily módon sokkal hatékonyabban hívhatjuk fel a figyelmüket táji örökségünk értékességére, s nem utolsó sorban a tájképvédelem megőrzésének fontosságára is. A térinformatikai módszerekkel előállított 3 dimenziós digitális domborzatmodell (DDM) segítségével vizuálisan is megjeleníthetővé, ezáltal jobban felfoghatóvá válik a tájátalakítás mértéke. A vizsgálat kiindulási alapját képező, e módszerrel készített, ún. eredeti tájkép (amihez viszonyítunk) az érintett önkormányzatok és egyéb illetékes hatóságok számára is támpontot adhat, amikor a területrendezési, illetve tájrendezési terveik készítése, felülvizsgálata során azon gondolkodnak, hogyan lehetne az eredetihez hangsúlyozandó, ha és amennyiben az a kívánatos állapot! hasonlatossá tenni az adott tájat, pl. egy-egy rekultivációs folyamat alkalmával. A halápi bazaltbányászat rövid története és következményei A vizsgálati területünket képező Tapolcai-medence egyedülálló felszíni viszonyait, unikális tájképi látványát sajátos fejlődéstörténeti szerkezetének, azaz tanúhegyeinek köszönheti. Földtörténeti szempontból a pannon időszak hozta a legjelentősebb változásokat a területen. Az akkor a felszínt borító, puha, üledékes kőzetekből álló anyagra több kiömlési központból először tufa és törmelék hullott, majd ezt követően bazalt ömlött a felszínre (Martonné E. K. 2007). A bazaltok megjelenésének két, talán legszebb példája a Hegyestű felhagyott bányájában, és a Tapolcai-medence kistájának északi határán magasodó Haláp-hegyen tanulmányozható. A két kitörési központ között lévő legfőbb különbség, hogy a Hegyestű mintegy függőleges metszete az egykori bazaltkitöltésnek, míg a Haláp inkább egy vízszintes, és a bányászat következményeként egészen a feküig nyomozható rétegsort tár elénk (Borsy Z et al. 1986). A Halápon kisebb kiterjedésű bányaudvarok már a római korból kimutathatók, de a bazaltbányászatra vonatkozó konkrét adataink csupán a XX. század elejéről állnak rendelkezésre. Kisebb termelés 1912-ben indult, de csak az I. világháború után beszélhetünk ipari bazaltkitermelésről. A gépesítés 1926-tól indult meg (Jugovics L. 1955). A kitermelt kockakövet elsősorban útburkolásra használták. Ebben az időszakban számos budapesti úttest épült az itt bányászott bazaltból (Reichert R. 1929). A II. világháború utáni kőigény kielégítésére a halápi bányában jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A bányászat az 1950-es években már három szinten folyt összesen 9 bányaudvarral. Az alsó bányaszint magassága 291 m, a középsőé 306 m, míg a felsőé 325 m volt. A teljes készletet 250 m-től a hegy tetejéig m 3 -nek becsülték meg, melyből kitermelhető m 3, 55 m-es bazaltvastagsággal számolva (Jugovics L. 1955). A XX. század középső harmadában vált a legintenzívebbé a termelés és ezzel együtt legdrámaiabbá a tájpusztítás is. Míg az es években sorra szűnt meg a bazaltbányászat a környező hegyeken (pl. Badacsony, Gulács), addig a Haláp bazaltjából kiváló minőségének köszönhetően még az 1980-as években is szállítottak alapanyagot a Ferihegy II. építéséhez (Klespitz J. 2007). Megjegyzendő, hogy az érdeklődő turisták számára ez is érdekes adalékul szolgálhat, ha pl. Tudta-e, hogy stílusban, képekkel illusztrálva mutatjuk be számukra, hogy milyen híres épületek, utcák készültek a halápi bazaltból (Kónya P. Bodnár R. K. 2008). Az ezt követő időszakban, az 1980-as évek végén a bánya bezárását a természetvédelmi törekvések, a csökkenő nyersanyagigény, valamint a faragott útburkolati kövek egyre nagyobb arányú visszaszorulása indokolta. A halápi bánya szerepét részben az 1951-ben megnyitott modern uzsai kőbánya vette át (Kónya P. 2007). A bazaltbányászat legszembetűnőbb következménye, hogy a Haláp egy jelentős része mára gyakorlatilag teljesen eltűnt (ld. 2. ábra). A domborzati modellek alapján általunk becsült kitermelt 2
3 anyag mennyisége (0,14 km 3 ) számításaink szerint meghaladja az egyiptomi Kheopsz-piramis építéséhez felhasznált kőmennyiség (0,25 km 3 ) felét! Az így kialakult, markáns tájképi degradáció napjainkig megoldatlan tájkonfliktust eredményezett, ezért is sürgető a tájrendezés feladata. Ez persze nem azt jelenti, hogy visszatérne az eredeti tájkép, újra működni kezdene az egykori tájrészlet, mivel a felhagyott bánya kitermelt anyagát nem lehet máshonnan visszapótolni (Csorba P. 2006). Erre nincs is szükség, mert a bányászat során feltárult geológiai képződmények, tanulságos alakzatok és rétegsorok mintegy nyitott geológiai tankönyvként funkcionálva komoly tudományos-ismeretterjesztő szereppel bírnak, s az is kijelenthető, hogy növelik a táj ismertségét, ezáltal hozzájárulnak értékességének fokozódásához is (Csorba P. 2006). A látványkép térinformatikai módszerekkel történő előállítása A kiindulási alapot különböző időben felvett szintvonalas térképek adják, mert egyrészt a látvány szempontjából elsődleges a domborzat, amit a szintvonalak alapján tudunk létrehozni, másrészt pedig az eltérő időben készült térképek alapján létrehozott 3 dimenziós látványképek összehasonlíthatóvá válnak. A felhasznált raszteres térképek közös vetületi rendszerbe (EOV) illesztettek, így irány- és léptéktulajdonságaik megegyeznek. A korábbi látványkép alapját a III. Katonai Felmérés Tapolcaimedencéről készült 1:28800-as méretarányú térképlapjai alkotják (Arcanum Kft. 2007). A III. Katonai Felmérés szintezési alapja az Adriai-tenger középszintje volt (a Nadapi Szintezési Alapponthoz képest 173,8385 méterrel alacsonyabban található). A térképlapok függőleges felbontása 10 m-es, de indokolt esetben ahol a lejtés kicsi volt ott megjelenítésre került a felező (5 m-es) és esetlegesen a negyedelő (2,5 m-es) szintvonal is. A jelenlegi látványkép alapját az 1:10000-es méretarányú topográfiai térképek ugyanazon területre vonatkozó lapjai képezik (Cartographia Vállalat 1974). Szintezési alapjuk a Balti-tenger középvízszintje volt (a Nadapi Szintezési Alapponthoz képest 173,1638 méterrel alacsonyabb található). Később az eltérő alapszint problémájához még visszatérünk. Függőleges felbontásuk 1 méteres, de a terep lejtésének megfelelően jelen vannak felező (0,5 méteres) és negyedelő (0,25 méteres) szintvonalak is (Stegena L. 1983). A fentebb leírtakból adódik az a probléma, miszerint a függőleges felbontás eltér a két térképsorozat között ti. 10 m és 1 m-es. A minél jobb látványbeli összehasonlíthatóság érdekében törekedtünk az azonos illetve közel azonos megjelenítési tulajdonságok kialakítására, de kizárólag csak a látvány szempontjából, nem pedig mennyiségileg. Így a következő megoldásra jutottunk. A kisebb adatsűrűségű, kevesebb szintvonalat tartalmazó III. Katonai Felmérés során készült térképek esetében a szintvonalak sűrítése nem volt kivitelezhető. Két ismert szintvonal közé ugyanis egy újat úgy beilleszteni, hogy az a domborzatnak megfelelő, helyes futású legyen, nem lehetséges, azaz nem tudtuk megállapítani, hogy az általunk utólag felvitt magassági izovonalnak a domborzathoz képest hol kellett volna futnia. Ennek megfelelően a 1:10000-es térképlapok adatsűrűségét kellett lecsökkenteni úgy, hogy csak a 10 méteres szintvonalakat vettük figyelembe (illetve, ahol a kis lejtés miatt indokolt volt, ott az 5 méteres és 2,5 métereseket is). Ez a módszer amellett, hogy az azonos megjelenítési tulajdonságok létrejöttek, egy másodlagos eredményt is hozott; ti. a 1:10000-es térkép esetében kisebb adatmennyiséggel kellett dolgoznunk, amely meggyorsította a digitalizálást. A korábban már említett eltérő szintezési alap problémájával kapcsolatban az alábbi következtetésekre jutottunk. Tény, hogy a magassági alappontok eltérnek, és így a domborzati 3
4 modellek hasonlósága csorbát szenvedhet, hiszen az azonos magasságú (de eltérő alapú) szintvonalak nem ugyanott, nem egymással átfedésben futnak, hanem kis eltéréssel. Ugyanakkor egymással mindenképpen párhuzamosan kell elhelyezkedniük, igaz, csak a magasság szempontjából, hiszen szintezési alaptól függetlenül azonos vonatkoztatási síkban (közel vízszintben) helyezkednek el. Továbbá a szintezési alapok összehasonlítása mutatja, hogy az eltérés a térképek közös függőleges felbontóképessége (10 m) alatt van, mégpedig jelentősen. Ugyanis az Adriai és a Balti alapszintek különbsége a függőleges felbontás kevesebb, mint 10%-a, pontosan 0,6747 m (a Balti alapszint javára). Ezzel együtt e vizsgálat szempontjából csak a relatív magasságértékek a fontosak, mert az ugyanarról a domborzati elemcsoportról (Tapolcai-medence) készült térképek relatív magassági értékei alapvetően nem térhetnek el. Tehát a szintvonalak ezen megfontolások alapján kerültek digitalizálásra. A vektorizált szintvonalak alapján mindkét vektorállományból digitális domborzatmodellt (DDM) generáltunk, ezen belül TIN-modelleket (Triangular Irregular Network) hozva létre. A kész 3D-s látványképek pedig ArcMap szoftverrel készültek. A domborzat időbeli változása azaz a bányászat tájképformáló hatásainak jobb bemutathatósága érdekében a terepmodellek csak felszínárnyékolással, azaz a magassági értékeknek megfelelő monokróm színátmenettel készültek. Ugyanis teljes egészében a formák álltak a megjelenítés középpontjában, illetve az azokban bekövetkezett változások, minden más (pl. a növényzet) csak másodlagos fontosságú a bányászat hatásainak érzékeltetése szempontjából zavaró lehet így vizsgálatunk célját tekintve el is hagyható. A nyers (csak szintvonalakat tartalmazó) DDM-eken, próbaképpen, a látvány aspektusából az egyébként fontos növényzetet és az égboltot is megjelenítettük, ugyanakkor a bányászat tájromboló hatásának minél hatásosabb szemléltetése érdekében a domborzaton kívül minden más látványelem bemutatásától eltekintettünk (1. és 2. ábra). Magasság m-ben 1. ábra. A III. Katonai Felmérés ( ) alapján készített 3D-s domborzatmodell a Halápról Figure 1. 3D DEM of the Haláp prepared on the basis of the Third Military Survey ( ) 2. ábra. A 1: ( ) térképek alapján készített 3D-s domborzatmodell a Halápról Figure 2. 3D DEM of the Haláp prepared on the basis of the 1:10000 topographic maps ( ) 4
5 A látványképek a fentebb ismertetett módon létrehozott 3D-s modellekről készültek, a jobb összehasonlíthatóság miatt azonos koordinátákról, azonos magasságból, azonos irány- és látószöggel, valamint megegyező napállás mellett (Editors of ESRI Press 2004). Természetesen nem csak a domborzat változásának folyamata vizsgálható ezzel a módszerrel, hanem pl. a Balaton esetében nagyon érdekes és reprezentatív lehet a vizsgálati területünk időben eltérő, különböző vízállású pl. a tszf. 120 m és 130 méteres szinlők szerinti állapotainak digitális domborzatmodell segítségével történő rekonstrukciója (3. és 4. ábra). Eképpen válik jól láthatóvá és a földrajzi ismeretekkel ilyen mélységekben nem rendelkező, mégis érdeklődő turisták számára is jobban felfoghatóbbá ez a típusú tájváltozási folyamat. Például a 4. ábrán látható, hogy a tengerszint feletti 130 méteren lévő vízállás idején a Szent György-hegy, valamint a Szigligeti-hegyek tufakúpjai mind-mind szigetként magasodtak ki a Balaton vizéből, a Badacsony pedig a Tihanyi-félsziget mai képére emlékeztető félszigetjelleget öltött ebben az időben. A tájképrekonstrukció során az is láthatóvá vált, hogy a Tapolcai-medence területének jelentős része víz alatt volt a 120 m, illetve 130 méteres szinlők által jelzett vízállás idején, így az ezt követő lecsapolások munkálatait, annak jelentőségét is mind jobban érthetik meg az érdeklődők. 3. ábra. A lecsapolások előtti tájkép rekonstrukciója a 120 méteres szinlő alapján Figure 3. Reconstruction of the landscape prior to the water regulations based on the 120 m elevated shores 4. ábra. A lecsapolások előtti tájkép rekonstrukciója a 130 méteres szinlő alapján Figure 4. R econstruction of the landscape prior to the water regulations basen on the 130 m elevated shores A módszer nemcsak a korábbi és a jelenlegi táji állapotok megjelenítését és összehasonlíthatóságát teszi lehetővé, hanem a megfelelő felszíni folyamatok/trendek ismeretében prognosztizáló térképek, majd azokból látványképek is létrehozhatók ezzel a módszerrel, amelyek szintén összevethetők a jelenlegi állapotokkal. Végezetül megemlítendő, hogy a nyers DDM-ek alkalmasak arra, hogy bármely felszíni tulajdonságot (pl. növényborítás, területhasználat stb.) ráillesszünk, és egy másik vizsgálat keretében e tényezőknek a domborzattól való függését szintén elemezhetjük és bemutathatóvá tehetjük. Az eredmények turisztikai célú hasznosíthatósága A fent ismertetett módszerrel készített tájképi látvány rekonstrukciója betekintést enged a táj egy korábbi állapotába, vagyis egyfajta időutazáson vehetünk részt. Ez az újszerű perspektíva új, kínálatot színező elemként teheti még vonzóbbá a területet a turisták számára. A vizsgálati 5
6 eredményeknek tekintett látványképek turisztikai célú bemutathatósága pl. a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságának látogatóközpontjaiban, egy interaktív kiállítás keretében valósulhatna meg. Egy ilyen újszerű, hazánkban még nem túl elterjedt interaktív kiállításnak azon túl, hogy új és emlékezetes élményekkel járul hozzá a turisták mind tartalmasabb kikapcsolódásához, egyéb járulékos, bár korántsem elhanyagolható funkciója is van. A környezeti tudat fejlesztése korunk társadalmának egyik legnagyobb kihívása és létfontosságú érdeke is egyben. Környezetünk minél jobb megismerése és ebbe bele tartozik az is, hogy milyen volt az adott táj pl. 100 évvel ezelőtt hatékonyan hozzájárul az ún. tájempátia kialakulásához, amellyel fokozható a turisták fogékonysága és felelősségtudata a környezetük, ezzel együtt a táj egészsége iránt. Összefoglalás Bemutatott vizsgálatunk általános célja volt, hogy a táji szubjektivitás mérsékléséhez újabb aspektusból történő vizsgálatokkal hozzájárulva, egzaktnak tekinthető, ugyanakkor ilyen célokra eddig ritkán alkalmazott módszerekkel hívjuk fel a figyelmet a tájrombolásra. Ezzel párhuzamosan, a tájkép- és tájjellegvédelem egyre hangsúlyosabb szerepet kap. A látványvédelem és a területhasználat kiemelten kezelt témakör a vizsgálati területhez tartozó települések településrendezési terveiben. Mindazonáltal, a táj történetiségének minél jobb megismerése, továbbá hagyományos tájhasználatának, tájszerkezetének, az egyedi és értékes tájképének megőrzése maximálisan egybecseng a BfNP céljaival is. A vizsgálati eredményeknek tekinthető látványképek turisztikai célú hasznosíthatósága sem elhanyagolható szempont egy ilyen frekventált desztinációban, sőt a tájempátia fejlesztése révén társadalmunk környezeti tudatának hatékony fokozásához is szolgálhatunk némi adalékkal. Irodalom Borsy Z. Balogh K. Kozák M. Pécskay Z. (1986): Újabb adatok a Tapolcai-medence fejlődéstörténetéhez. Acta Geographica Debrecina 23. pp Csorba P. (2006): Földtani értékek a tájvédelemben. In: Kovács F. Hevesi A. (szerk.): Tiszteletkötet Hahn György 70. születésnapjára. A Miskolci Egyetem Közleménye. A sorozat, Bányászat, 69. kötet, Egyetemi Kiadó, Miskolc. pp Editors of ESRI Press (2004): USING ArcGIS Spatial Analyst: ArcGIS 9. ESRI, Redlands Futó J. (2003): A Balaton-felvidék természeti értékei IV. A Tapolcai-medence és tanúhegyei. Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságának kiadványa, Veszprém 136 p. Jugovics L. (1955): Összefoglaló földtani beszámoló és készletszámítás a zalahalápi bazaltelőfordulásról. OFG Adattár, Budapest pp Klespitz J. (2007): Bányaföldtani tapasztalatok a zalahalápi bazaltbányában. Építőanyag 59. évf szám pp Kónya P. (2007): Adatok a Tapolcai-medence bazaltbányászatának történetéhez. Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 24. pp Kónya P. Bodnár R. K. (2008): A geoturizmus újabb célterülete: a Haláp. In: Püspöki Z. Rózsa P. (szerk.): Tiszteletkötet Kozák Miklós 60. születésnapjára (megjelenés alatt) Martonné E. K. (2007): Magyarország tájföldrajza. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Reichert R. (1929): Budapest kövei. Természettudományi Közlöny 61. pp Stegena L. (1983): Térképtörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1:10000-es topográfiai térképsorozat ( ). Cartographia Vállalat, Budapest III. Katonai Felmérés ( ) Osztrák-Magyar Monarchia, 1:75000, Arcanum Adatbázis Kft., ISBN
Minõségbiztosítás és adatminõség 1
Minõségbiztosítás és adatminõség 1 Iván Gyula, a FÖMI osztályvezetõje 1. Bevezetés A földügyi szakágban a minõségirányítás, -biztosítás, -ellenõrzés régóta ismert fogalom, hiszen az egyes szabályzatok,
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék 3. előadás MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT MODERN TÉRKÉPRENDSZEREK Magyarország I. katonai felmérése
RészletesebbenDigitális topográfiai adatok többcélú felhasználása
Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2003. Székesfehérvár, 2003. március 10-12. Tartalom A FÖMI digitális topográfiai adatai Minőségbiztosítás
RészletesebbenPrediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely
Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi
RészletesebbenALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2.
ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenA széleróziós információs rendszer alapjai
1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113
RészletesebbenA DTA-50 felújítása. Dr. Mihalik József (PhD.)
Dr. Mihalik József (PhD.) HM Zrínyi Közhasznú NKft. Térképész Ágazat szolgáltató osztályvezető (ágazati igazgató-helyettes) mihalik.jozsef@topomap.hu www.topomap.hu A DTA-50 felújítása A HM Zrínyi Nonprofit
RészletesebbenA domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján
Hegedûs András i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 3515 -Egyetemváros, +46/565-111/2314 ecoeged@uni-miskolc.hu Bevezetés Az újabb térinformatikai szoftverek egyre több lehetõséget kínálnak
RészletesebbenA HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése
Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától
RészletesebbenSzakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató
Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
RészletesebbenMagyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje
Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének
RészletesebbenGeológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 369 373 Geológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben OSVÁTH RITA & BUDAY TAMÁS ABSTRACT: Because protection of geological values is
RészletesebbenA katonaföldrajzi kiadványok térinformatikai támogatása. Varga András hadnagy MH Geoinformációs Szolgálat
A katonaföldrajzi kiadványok térinformatikai támogatása Varga András hadnagy MH Geoinformációs Szolgálat Tartalom Történeti áttekintés Történelmi előzmények Eddig elkészült katonaföldrajzi termékek A katonaföldrajzi
RészletesebbenTerepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon
Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenA földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.
Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi
RészletesebbenTantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I.
Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I. FDB1307 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak.) 0+2 gyakorlati jegy 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
RészletesebbenTelepülési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel
Települési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel Szalontai Lajos Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika
RészletesebbenXX. századi katonai objekumrekonstrukció LiDAR
XX. századi katonai objekumrekonstrukció LiDAR adatok felhasználásával Budapesti műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Neuberger Hajnalka Dr. Juhász Attila Előzmények/célok
RészletesebbenTÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA
TÁJFÖLDRAJZ-TÁJÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁ (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenKész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Bevezetés
Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN Bevezetés A kutatás mintaterületéül a Tisza utolsó máramarosi jobb parti mellékfolyójának (SOMOGYI 2002) vízgyűjtő területe szolgál.
RészletesebbenKATONAI TÉRKÉPÉSZETI ADATBÁZISOK MAGYARORSZÁGON. Dr. Mihalik József (PhD)
KATONAI TÉRKÉPÉSZETI ADATBÁZISOK MAGYARORSZÁGON MILITARY MAPPING DATA BASES IN HUNGARY Dr. Mihalik József (PhD) HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.; mihalik.jozsef@topomap.hu
RészletesebbenI. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?
Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén
RészletesebbenRÉGÉSZEK. Félévvégi beszámoló Térinformatikai elemzések tárgyból. Damak Dániel Farkas Vilmos Tuchband Tamás
RÉGÉSZEK Félévvégi beszámoló Térinformatikai elemzések tárgyból Konzulens: Dr. Winkler Gusztáv Készítették: Biszku Veronika Damak Dániel Farkas Vilmos Tuchband Tamás FELADAT KIÍRÁSA Winkler Gusztáv tanár
Részletesebben3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság
1. A geodézia tárgya és a földmûvek, mûtárgyak kitûzése A földméréstan (geodézia) a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával,
RészletesebbenVirtuális valóság rekonstrukciós technológiák
Virtuális valóság rekonstrukciós technológiák Gilányi Attila Debreceni Egyetem 4. Magyar Jövő Internet Konferencia és Okos Város Kiállítás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2017. november
RészletesebbenKÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása
RészletesebbenGeoinformációs szolgáltatások
Buga László HM Térképészeti Nkft. műszaki igazgató buga.laszlo@topomap.hu Geoinformációs szolgáltatások Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft. XV. GISopen NYME Geo, Székesfehérvár,
RészletesebbenGyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése
Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése Nagy Attila 1 Fórián Tünde 2 Tamás János 3 1 egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet, attilanagy@agr.unideb.hu;
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 8. 3D modellek alkalmazása Magasságmodell Raszteralapú Vektoralapú Objektumok modellje Doborzatmodell
Részletesebben3D-S TEREPI MODELL ÉPÍTÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOKRA
3D-S TEREPI MODELL ÉPÍTÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOKRA Versegi László Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Keszthely still@citromail.hu Absztrakt: Előadásomban szeretném bemutatni a térinformatika
RészletesebbenMultifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése
Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Busznyák János bjs@georgikon.hu Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar,
RészletesebbenDOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1
DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1 Bevezetés A karsztos területek domborzata kis területen belül is igen változatos. A mérsékeltövi karsztok vezérformáinak,
RészletesebbenAZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai. GISOpen 2009.
AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai GISOpen 2009. A földügyi igazgatás a gazdasági élet, a mezőgazdaság és hitelforgalom alapjának egyik legnagyobb összetevőjével, a termőfölddel és az ingatlanokkal
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI
TELEPÜLÉSSZEGÉLY TÁJKARAKTERT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI FÖLDI ZSÓFIA 1 * 1 Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék *e-mail: Foldi.Zsofia@tajk.szie.hu
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenBodnár Réka Kata Gondolatok a tájkép turisták célterület-kiválasztását befolyásoló hatásáról
BODNÁR R. K. (2008): Gondolatok a tájkép turisták célterület-kiválasztását befolyásoló hatásáról. In: Csorba P. Fazekas I. (szerk.): Tájkutatás Tájökológia. Rexpo Nyomdaipari Kft., Debrecen, ISBN 978-963-06-6003-7,
RészletesebbenA GVOP keretében készült EOTR szelvényezésű, 1: méretarányú topográfiai térkép továbbfejlesztésének irányai
A GVOP keretében készült EOTR szelvényezésű, 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép továbbfejlesztésének irányai Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2007 konferencia A földméréstől
RészletesebbenMagyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével
Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével Szilassi Péter Bata Teodóra Molnár Zsolt Czúcz Bálint Tájtudomány és tájtervezés
Részletesebben3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
Részletesebben(térképi ábrázolás) Az egész térképre érvényes meghatározása: Definíció
Az egész térképre érvényes meghatározása: A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valódi redukált vízszintes távolságnak a hányadosa. M = 1 / m, vagy M = 1 : m (m=méretarányszám) A méretarány
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenGeoshop fejlesztése a FÖMI-nél
Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Szolgáltató Igazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu www.geoshop.hu takacs.krisztian@fomi.hu Budapest, 2014. június 12. Mi az a Geoshop? INSPIRE = térinformatikai
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. Bevezetés a térinformatikába. Kartográfia történet.
RészletesebbenTávérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés
Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:
RészletesebbenKörnyezeti informatika
Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék
RészletesebbenÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN
ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN REFINEMENT AND CALIBRATION OF THE FLOW SYSTEM IN TOKAJ-MOUNTAIN WITH ISOTOPES AND WATER CHEMICAL SURVEYS
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda
RészletesebbenA térinformatika lehetőségei a földrajzórán
A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?
RészletesebbenA FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN
A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN Király Géza 1, Konkoly-Gyuró Éva 2, Márkus István 1, Nagy Dezső 2, Sági Éva 3 1 NYME EMK GEVI, Sopron, 9400, 2 NYME EMK EVGI,
RészletesebbenMonitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenA TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
RészletesebbenKartográfia, Térképészet 2. gyakorlat
Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat Szintvonalas domborzatábrázolás Dr. Sümeghy Zoltán, Rajhona Gábor sumeghy@stud.u-szeged.hu szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a
RészletesebbenDigitális terepmodell modul
Digitális terepmodell modul GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program DigiKom Kft. 2006-2010 Tartalomjegyzék Bevezetés DTM létrehozása DTM módosítása DTM betöltése, lezárása Intepoláció Szintvonalkészítés
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2009/2010. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI 1. feladat:
RészletesebbenDOMBORZATMODELLEK ALKALMAZÁSA A TÉRKÉPKÉSZÍTÉSBEN. Ungvári Zsuzsanna tanársegéd
DOMBORZATMODELLEK ALKALMAZÁSA A TÉRKÉPKÉSZÍTÉSBEN Ungvári Zsuzsanna tanársegéd TARTALOM Domborzatmodellek ismertetése Térinformatikai műveletek lehetnek szükségesek a domborzatmodellek előkészítéséhez:
RészletesebbenNÉHÁNY MEGJEGYZÉS A BURKOLÓFELÜLETEK VIZSGÁLATÁHOZ
Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 87-94. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A BURKOLÓFELÜLETEK VIZSGÁLATÁHOZ Nándoriné Tóth Mária egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki
RészletesebbenDigitális Domborzat Modellek (DTM)
Digitális Domborzat Modellek (DTM) Digitális Domborzat Modellek (DTM) Digitális Domborzat Modellek (DTM) DTM fogalma A földfelszín számítógéppel kezelhető topográfiai modellje Cél: tetszőleges pontban
RészletesebbenFELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra
RészletesebbenA kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében
A kultúrtáj változásai a Vászolyi-medencében Endrődi Judit PhD II. évf. Témavezetők: Dr. Horváth Gergely, Dr. Csüllög Gábor ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék
Részletesebben100 év a katonai topográfiai térképeken
100 év a katonai topográfiai térképeken MFTTT vándorgyűlés 2019. július 04-05. Békéscsaba Koós Tamás alezredes MH Geoinformációs Szolgálat főmérnök (szolgálatfőnök-helyettes) 100 éves az Önálló Magyar
RészletesebbenTérképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007
Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu Ismerkedés a térképekkel 1. Miért van
RészletesebbenA TÉKA projekt eredményei
A TÉKA projekt eredményei Dr. Kollányi László Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék V. MagyarTájökológiai Konferencia, Sopron 2012. 08.25-27. Mi is az a tájérték Tájértékek
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenFöldfelszín modellezés
Földfelszín modellezés A topográfia és kartográfia a digitális világban Dr. Juhász Attila 2011. Tartalom Előszó... 4 1. A digitális topográfia és kartográfia alapfogalmai... 5 1.1. A topográfiai modellezés...
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenVárosökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP B-09/1/KONV
Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 Balázsik Valéria Fény-Tér-Kép konferencia Gyöngyös, 2012. szeptember 27-28. Projekt TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 A felsőoktatás
RészletesebbenA FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI
A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2008/2009. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI NÉV:... Tudnivalók
RészletesebbenA TÉRKÉPÉSZET, TÉRINFORMATIKA ÉS A FÖLDRAJZ KAPCSOLATA. KERTÉSZ Ádám
A TÉRKÉPÉSZET, TÉRINFORMATIKA ÉS A FÖLDRAJZ KAPCSOLATA KERTÉSZ Ádám MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Természetföldrajzi Osztály, Budapest kertesza@helka.iif.hu Összefoglalás A térképészet, térinformatika
RészletesebbenNövekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben
Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben Vaszócsik Vilja területi tervező Lechner Nonprofit Kft. PhD-hallgató SZIE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori
RészletesebbenSzélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján
Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenAZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes
RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió
RészletesebbenBOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő
RészletesebbenMadártávlatból a horizontra! Avagy a tájváltozás értékelésének horizontális aspektusa(i)
Madártávlatból a horizontra! Avagy a tájváltozás értékelésének horizontális aspektusa(i) 1. Problémafelvetés Bodnár Réka Kata, Molnár Lajos Szabolcs A turisztikai szempontú földrajzi vizsgálatok során
RészletesebbenKörnyezetállapot-értékelés I. (KM018_1)
Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Földtani adatok 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI)
RészletesebbenTÁJTÖRTÉNETI KUTATÁSOKA BARADLA-BARLANG VÍZ GYŰJTŐJÉN GRUBER PÉTER
KARSZTFEJLŐDÉS V/ll Szombathely, 2003. pp. 243-251. TÁJTÖRTÉNETI KUTATÁSOKA BARADLA-BARLANG VÍZ GYŰJTŐJÉN GRUBER PÉTER Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 3758 Jósvafő Tengerszem oldal l. info.anp@axelero.hu
RészletesebbenNagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
RészletesebbenPLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING PROPERTIES
Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 371 379. PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING
RészletesebbenErdészettudományi Közlemények
Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenAntropogén tájsebek vizsgálatának szempontjai
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Antropogén tájsebek vizsgálatának szempontjai Hornyák Péter PhD hallgató Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet ecokosza@uni-miskolc.hu
RészletesebbenTájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében
Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. Felhagyás bolygatott, degradált állapot megbolygatott
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605
RészletesebbenVarga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s
RészletesebbenHullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén
Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Vass Róbert 1, Dr. Szabó Gergely 2, Dr. Szabó József 3 Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenRECENZIÓK. Pink education
146 Szociológiai Szemle, 2011/3 RECENZIÓK SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 21(3): 146 151. Pink education Fényes Hajnalka: A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányának felszámolódása?
RészletesebbenSÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING
Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC
RészletesebbenNagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél
Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Pallagné Ruszkabányai Ágnes Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2010. szeptember 8. Agrárinformatikai Nyári Egyetem
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302
Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három
RészletesebbenFATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN
4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása
RészletesebbenÁltalános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez
Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési
Részletesebben