Alpokalja kistérség TÉRSÉGI TÁJHASZNÁLAT VIZSGÁLATA ÉS AJÁNLÁSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Alpokalja kistérség TÉRSÉGI TÁJHASZNÁLAT VIZSGÁLATA ÉS AJÁNLÁSAI"

Átírás

1 Autonóm kistérség az EU-ban ESETTANULMÁNY Alpokalja kistérség TÉRSÉGI TÁJHASZNÁLAT VIZSGÁLATA ÉS AJÁNLÁSAI Budapest, március 22. PAGONY Táj- és Kertépítész Iroda 1111 BUDAPEST, BUDAFOKI U. 53.,TELEFON, FAX:

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az Alpokalja kistérség elhelyezkedéséről és településeiről A tanulmány célja A tájpotenciál vizsgálat Klimatikus adottságok Földtani adottságok Talajok Vízrajz Élővilág Védett természeti értékek Gazdálkodás Közműellátás A tájhasználat története A honfoglalást megelőző tájhasználat A településhálózat és a keresztény földművelő táj kialakulása A földesúri majorsági gazdálkodás térhódítása A földművelés ellentmondásos kapitalizálódása A mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átszervezése A rendszerváltás után Összefoglalás

3 1. Bevezetés 1.1. Az Alpokalja kistérség elhelyezkedéséről és településeiről Közigazgatásilag a kistérség Győr-Moson-Sopron megye déli részén, az országhatár mellett helyezkedik el. Földrajzi értelemben a Dunántúlon, a Nyugat-Magyarországi- Peremvidék nagytájon, a Sopron-Vasi-síkság középtájon a Répce-sík kistáj területén fekszik. A kistérség az érintett települések közigazgatási határai által alkotott területe valójában nem köthető valódi tájhatárokhoz, sem természeti adottságok, sem termelési hagyományok alapján. A területen belül szembeötlő különbségek vannak, ugyanakkor egyes területen kívüli szomszédos településekkel azonosságok figyelhetőek meg. A vizsgálat 17 település közigazgatási területére terjed ki, melyek összterülete 278,58 km, összlakossága 9762 fő. A népsűrűség 35 fő/km2 ami jóval alacsonyabb az országos átlagnál (108,5 fő/km2), annak 32%-a. A terület jellegzetesen aprófalvas térség, bizonyítja ezt az is, hogy az alacsony népsűrűség mellett a településsűrűség az országos átlag kétszerese. A vizsgált települések a következők: Településnév Lakosság (fő) Terület (ha) Településnév Lakosság (fő) Terület (ha) Csáfordjánosfa Répceszemere Csapod Répcevis Csér Sopronhorpács Egyházasfalu Szakony Gyalóka Újkér Iván Und Lövő Völcsej Nemeskér Zsira Pusztacsalád Összesen A kistérség községei területükben és lakosaik számát tekintve is jelentős eltéréseket mutatnak. Iván legnagyobb határú és egyik legnagyobb lélekszámú település, de a népsűrűség tekintetében az átlag közelében mozog, ugyanakkor a legnagyobb lakosságú, de közepes területű Lövőn a legnagyobb a laksűrűség (83fő/km2). Csér és Gyalóka egykori majorsági cselédfalvak, ők a legkisebbek minden tekintetben. A vegyes kiváltságos és kisnemesi falvak lélekszáma 200 és 800 között mozog ma. Ennél magasabb értékeket csak a jelenelegi főbb közlekedési utak mentén elhelyezkedő, vagy vasút állomással rendelkező települések (Sopronhorpács, Egyházasfalu, Újkér, Lövő, Iván) mutatnak. 3

4 össz: ha Nemeskér 2,3% Lövő 6,3% Pusztacsalád 8,6% Répceszemere 3,4% Répcevis 2,2% Szakony 4,8% Sopronhorpács 7,4% Iván 19,6% Újkér 11,6% Gyalóka 1,4% Egyházasfalu 7,8% Csér 1,1% Csapod 10,5% Zsira 5,3% Csáfordjánosfa 1,9% A vizsgált települések területi részesedése az összterületből (KSH) alapján Und 2,4% Völcsej 3,3% össz: 9762 fő Répcevis 379 Újkér 1048 Szakony 503 Völcsej 401 Und 343 Sopronhorpács 859 Répceszemere 332 Csáfordjánosfa 243 Zsira 763 Csapod 561 Nemeskér 228 Pusztacsalád 263 Csér 45 Egyházasfalu 913 Gyalóka 70 Iván 1350 Lövő 1461 A vizsgált települések lakosságszáma 2004-ben (KSH alapján) 4

5 1.2. A tanulmány célja E tanulmány célja a kistérség a tájvizsgálata, továbbá közüzemi autonómiájának fokozása, illetve megteremtése érdekében tájhasználati javaslatának kidolgozása. A mezőgazdasági térségek esetében a közüzemi autonómia alapja a helyben felhasznált energia és vízfogyasztás helyi megtermelése és a helyben keletkező hulladék és szennyvíz helyi hatástalanítása, tisztítása, hasznosítása. A térségi egyensúly kialakításának a fogyasztást és a kibocsátást mérséklő technikájával a társtanulmányok fejezeti foglalkoznak. Jelen fejezetben a táj természeti potenciáljából és használatának történetéből levonható következtetések alapján prognosztizáljuk a közeljövő tájhasználati jellegét, és ezen belül javaslatot teszünk a térségi közüzemi autonómia kialakításának és az országos autonómia támogatásának tájhasználati lehetőségeire. A vizsgálat időzítése különleges abból a szempontból, hogy a magyar mezőgazdaság sorsfordító időszakát éli, éppen ezért nem kerülhetjük el, hogy a röviden áttekintsük leglényegesebb jellemzőit. Tekintsük át ezért az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően a térség, az EU tagországok és a világ területhasználati és a területen élő lakossághoz viszonyított értékeit (*Forrás: Ángyán József: Agrobiznisz helyett agrikultúrát). Művelési ág Világ* EU-15* Magyar- ország* Alpokalja kistérség Szántó, kert és ültetvény 11,1 27,9 54,5 50,1 Gyep 26 18,6 12,4 4,2 Mezôgazdasági terület 37,1 46,5 66,9 64,5 Erdő 31,7 36,3 19,1 29,1 Összterület (1000 ha) ,858 A fô művelési ágak aránya (%)(1995) 5

6 Művelési ág Világ* EU-15* Magyar ország* Alpokalja kistérség Szántó, kert és ültetvény Gyep Mezőgazdasági terület Erdô ,8 Népesség (1000 lakos) 1000 lakosra jutó terület (ha) (1995) ,556 A fenti táblázatokból az Alpokalja kistérség, hazai viszonylatban átlagos, európai és világ viszonylatban olyan fokozott mezőgazdasági hasznosítású területnek tűnik, amelyen a világátlaghoz képest fele annyian laknak, valamint tájszerkezetében szélsőségesen kétpólusúvá vált, szinte teljesen megszüntette gyepterületeit. Későbbiekben a történeti feltárás során bemutatjuk a jelenlegi tájszerkezetet kialakító folyamatokat. Itt csak a mezőgazdasági művelésű területek kiterjedésének és a területen élő lakosság maximális számának alapján fordulópontnak tekinthető közötti időszak, valamint a évi adatokkal szeretném érzékeltetni a tendenciákat. Művelési ág Alpokalja Kistérség 1930 Magyarország* 1930 Alpokalja Kistérség 1995 Magyarország* 1995 EU Világ 1995 Alpokalja Kistérség 2005 Magyarország* 2005 Szántó, kert és ültetvény 69,95 60,09 50,1 54,5 27,9 11,1 50,84 48,48 Gyep 9,75 17,94 4,2 12,4 18,6 26 2,18 11,29 Mezô gazdasági terület 81 68,05 64,5 66,9 46,5 37,1 53,02 59,77 Erdő 15,56 11,78 29,1 19,1 36,3 31,7 31,41 19,08 Összterület (1000 ha) 27, , , A fô művelési ágak aránya (%) A vizsgált 70 év alatt jól megfigyelhetők e mezőgazdasági térségben élők számának csökkenéséből eredő területhasználati és területrészesedési arányok eltolódása. Napjainkra a térségben élőkre jutó szántóterület háromszorosa, az erdőterület ötszöröse az országos átlagnak, míg az 1930-as években ez az érték csak kétszeres volt. Európához hasonlítva még szembetűnőbb, hogy a térségben a mezőgazdasági hasznosítású területek aránya csak kicsit 6

7 magasabb, mint a kontinens átlaga, addig az itt élő lakosságra hatszoros szántó-, kétszeres erdő-, 40% gyepterület jut. Művelési ág Alpokalja Kistérség 1930 Magyar ország* 1930 Alpokalja Kistérség 1995 Magyar ország* 1995 EU Világ 1995 Alpokalja Kistérség 2005 Magyarország* 2005 Szántó, kert és ültetvény Gyep 156,8 192, Mező gazdasági terület , Erdô , Népesség (1000 lakos) 17, , , lakosra jutó terület (ha) A számok alapján felmerülő kérdés, hogy valójában szembesültünk-e már a vidék hazai elnéptelenedéséből fakadó következményekkel? Tényleg csak a gépek által meghatározott tájat nagyüzemi szántót és ültetvény erdőt - szeretnénk látni magunk körül? Átgondolta-e a térség a lassacskán erdő nagyhatalommá válásából fakadó következményeket? Nem hiányoznak-e majd a gyepen és gyepből élő állatok az ökológiai egyensúlyi folyamatok fenntartásához? A markánsan kirajzolódó folyamatokhoz képest szinte egy másik világból érkező üzenetnek hatnak a természetvédelem utóbbi időben törvényekben, rendeletekben megfogalmazódó elvárásai. Az Országos Ökológiai Hálózat és az európai természetmegőrzési és madárvédelmi területek (Natura 2000) kialakítása valójában a korábban emberléptékű gazdálkodással kialakított (azaz a nagyüzemi, iparszerű termeléstől mentes) tájrészletek fennmaradásának biztosítását és kismértékben helyreállítását is célozza. Ma a kistérség területének 53%-ra vonatkozik a területen folyó gazdálkodást is befolyásoló természetvédelmi előírás, védettség. Azonban feloldhatatlannak tűnik az elnéptelenedési folyamat és a jelenlegi állapotok fenntartása közötti ellentmondás. Valójában hány emberre lenne szükség a táj differenciált, természetmegőrző gondozásához? Van-e egyáltalán olyan rétege a társadalomnak, amelyik a táj gondozásában látja jövendő elfoglaltságát? A megvalósítás minden bizonnyal erősen összefügg majd azzal a kérdéssel is, hogy a táj megőrző ápolása össztársadalmi tehertételként, vagy öneltartó rendszerként lesz-e kialakítható? 7

8 Mindezek a felvetések oly módon illeszkednek a tanulmánykötet és a társtanulmányok fejezeteihez, hogy világossá kívánják tenni a tájhasználat kérdéskörének a térségen és a résztémákon túlmutató összefüggéseit. A következő fejezetek arra kívánnak rámutatni, hogy a közösség és a táj összefüggő történetének, viszonyának ismerete nélkül nem fogalmazhatók meg a jövő földhasználatának feladatai, nem illeszthetők az egyes szándékok a terület életébe. Fontos annak a felismerése is, hogy - igaz jelenleg a döntésalkotás szabályainak kimunkálása nélkül és szakmai felügyelet kezébe adva, de elvileg a kistérség jelentős részén létezik a közösségi szabályozás lehetősége. 8

9 2. A tájpotenciál vizsgálat 2.1. Klimatikus adottságok A terület a mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves és a mérsékelten száraz övezet határán terül el. Alapvetően a nyugati, határ menti részekre inkább az előbbi, míg a keleti területekre az utóbbi övezet paraméterei a leginkább jellemzőek, de talán a klíma tekintetében a legegységesebb képet mutató a térség. Évente óra napfénytartamra számíthatunk. Nyáron óra, télen 185 óra körüli a napsütés. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,7 C, a tenyészidőszaké nyugaton 15,5 C, keleten eléri a 16 C -t. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó napok száma 183 körüli, de a nyugati vidékeken ennél kevesebb ( nap). Az átlépés tavaszi határnapja április 15 körüli, az ősz október 15 körüli. Nyugaton rövidebb a fagymentes időszak hossza, mint keleten (185 és 190 nap). A nyugati területen a tavaszi fagyok április 20-án szűnnek meg, keleten viszont már április 15-én. Őszi fagyok október 22-én kezdődnek. A hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga C, a téli minimumoké 15,3 és 15,5 C közötti. Kevéssel 650 mm fölötti évi csapadék valószínű, és ebből a tenyészidőszakban mm. A 24 órás csapadékmaximum a Sopronhorpácson történt mérés alapján 98 mm. Átlagosan évente napon a talajt összefüggő hó borítja, átlagos maximális vastagsága 25 cm körüli. Az ariditási index 1,07, így a térség természetes növénytakarója a zárt erdő lenne. A leggyakoribb szélirányok az ÉNy-i és az É-i, az átlagos szélsebesség 3,5 és 4 m/s közötti Földtani adottságok A Répce-sík medencealjzata levetődött kristályos kőzetből áll, amelyek a miocénben és a pliocénben süllyedtek le. Rájuk vastag alsó és felső-pannoniai üledékek, majd folyóvízi homokrétegek települtek. Végül az egészet a Répce kavicstakarója fedte be. A kavicstakaró nem egységes: legidősebb (alsópleisztocén) az északi rész, fiatalabb a középső, Nemeskér- Iván vonala és legfiatalabb a déli terület. A síkság felszínének fő anyagát képező kavicstakarót jégkorszaki eredetű barna vályog és lösz fedi. A geomorfológiai adottságokból következően építőipari nyersanyagokban és mélységi hévizekben gazdag. A területen mindenütt 200 l/p-nél nagyobb hozamú C-os hévizet lehet termelni. 9

10 A kistérség fiatalabb kavicstakaróján a Répce menti rész kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A vízkészlet védelme érdekében az Országos Településrendezési Terv (továbbiakban OTRT) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi védelmi terület jelöl ki Csapod község északi peremén, Újkér és Egyházasfalu déli, valamint Szakony település keleti részein. Részlet az OTRT Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezetéből A kavicstakarót megcsapoló ártézi kutak száma jelentős, de nincs minden településen. Mélységük méter közötti, vízhozamuk is tekintélyes, több száz l/p. A rétegvizek mennyiségét 1-1,5 l/s.km2 közöttire becsülik, ami l/s vízkészletet jelent Talajok A talajadottságok a kistáj-kataszteri besorolás két markánsan elkülönülő részre tagolják a kistérséget. Nagyjából a Lövő és Újkér települések mentén húzható északnyugatdélkelet lefutású vonal választja ketté a vizsgált területe, nyugaton inkább középkötött, gyengén savanyú, közepes szervesanyag készletű ( t/ha) talajok vannak, addig a keleti részeken kötött, erősen savanyú, alacsony szervesanyag készletű talajok a meghatározóak. Ezzel összefüggésben jelzi a NAKP tanulmánya a kevésbé érzékeny talajokat (világosabb barna) a Lövő-Újkér vonaltól nyugatra, az érzékenyebb talajokat (sötétebb barna) pedig attól keletre. 10

11 Környezeti érzékenység a talaj szempontjából (részlet a NAKP-ből) Az agyagbemosódásos és podzolos barna erdőtalajok a vizsgált területen belül a keleti északkeleti részeken elterjedtek. Ezeknek a gyenge termőképességű talajoknak a kedvezőtlen mezőgazdasági potenciálját a helyenként előforduló, vassal cementált vízzáró kavicsréteg kialakulása tovább rontja. Csér környékén a kavicsrétegre vastagabb homokréteg települt, így az ott kialakult talajok vízgazdálkodása és termékenysége valamivel kedvezőbb. Ezen a területen érdekes talajképződmény az Iván környékén kavicstakaróval körülzárt kis medencében löszszerű iszapos agyagon réti talajok közé ágyazottan létrejött réti szolonyecek, amelyek morfológiailag az Alföld szikeseihez hasonlóak, teljesen terméketlenek. A Lövő-Újkér vonaltól nyugatra löszös üledéken képződött, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű csernozjom barna erdőtalajok borítanak nagy, összefüggő területet. Itt Sopronhorpácstól és Undtól északra (Horpácsi-erdő), a határterületeken, harmadidőszaki üledékeken barnaföldek is létrejöttek, azonban területi részarányuk jelentéktelen. A Kardos-ér és a Répce alluviumán réti öntések és réti talajok találhatók. Vízgazdálkodásuk kedvező, mészmentesek. A terület felszín alatti vízbázisai a fedő talajréteg szennyeződés megkötő tulajdonságai alapján különböző érzékenységűek. A Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Programot alátámasztó vizsgálatok többé- kevésbé a csernozjom barna erdőtalajokkal és barnaföldekkel fedett területek kivételével, a többi talajtípussal fedett területeket a közepesen érzékeny felszín alatti vízbázis kategóriába sorolta (sötétebb kék). 11

12 Környezeti érzékenység a vízbázisok szempontjából (részlet a NAKP-ből) 2.4. Vízrajz A terület vízháztartás szempontjából az országos átlaghoz képest jóval kiegyenlítettebb és egységesnek tekinthető. A kistérség északi része a Kardos-ér, déli része a Répce folyó vízgyűjtő területe. Az utóbbinak a vizsgált területen áthaladó mellékpatakjai a Pós-patak és a Kócsod-patak. A Kardos-érről Pusztacsaládtól, a Répcéről Répceszemerétől és Répcevistől ismerünk vízjárási adatokat. Vízfolyás Vízmérce LKV LNV KQ KÖQ NQ cm m3/s Kardos-ér Pusztacsalád ,04 0,40 32 Répce Répcevis ,44 1,61 72 Répce Répceszemere ,35 3,7 95 Vízhozamuk nem jelentős, olykor nyáron ki is száradhatnak. A vízfolyások vízminősége még I. osztályba sorolható, bár kisvíz idején a települések alatti szakaszon szennyeződések is jelentkeznek. Az árvizek időszaka főleg a tavasz, de ősszel is kialakulhatnak. A kisvizek is bármely időszakban előfordulhatnak, de azért a nyár végén a leggyakoribbak. Az árterület kiterjedése nagyon csekély. A tájrészleten több természetes és mesterségesen kialakított kistó található. Ezek átlagos területe nem haladja meg az 1 hektárt. Összefüggő tórendszer húzódik Iván-Csér-Csáfordjánosfa közös határán, valamint kisebb tavak fekszenek Iván, Pusztacsalád, Csapod, Újkér, Zsira és Répcevis területén. 12

13 A talajvíz mélysége a vízfolyások mentén 2-4 m között, azoktól távolodva 4 m alatt van. Mennyisége a Répce mentén 5-7 l/s.km2, a Kardos-ér mentén 3-6 l/s.km2, míg tőlük távol 1 l/s.km2 alá csökken. Minőségileg főleg kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de Ivántól délkeletre a nátrium is megjelenik. Keménysége nk, de Ivántól ÉNy-ra 35 nk ig emelkedik. A szulfáttartalom a Répce és a határ mentén mg/l, máshol 60 mg/l alatti. Nagy területen fordul elő nitrát szennyezés Élővilág A Vasi flórajárásba (Castiferreicum) tartozó kistáj jellegzetesebb potenciális erdőtársulásai az ártéri tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), a gyertyános kocsányos tölgyesek (Luzulo-Querco-Carpinetum). Egyes helyeken a magassásos társulások (Caricetum acutiformi-ripariae) és a mészkerülő láprétek (Junco-Molinietum) is kifejlődtek. A jellegzetesebb lágyszárú fajok között az árvalányhajak (Stipa capillata, S. pennata), a selymes boglárka (Ranunculus illyricus), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a nagy ezerjófű (Dictamnus albus) említhető. A jelenlegi növénytakaró főként mezőgazdasági kultúrákból és erdőterületekből áll. Az országos viszonylatban nagy terület-részarányú erdőgazdasági területek állománya fiatal, és középkorú, zömmel keménylombos fajokból állnak. Igen jelentős az utóbbi évtizedben keletkezett, vagy telepített fiatal erdőterületek aránya is. A keleti részeken a cseres tölgyesek, nyugaton a tölgyelegyes erdeifenyvesek és az erdeifenyvesek a jellemzőek. A tölgyet esetenként bükk helyettesíti. A NAKP az élővilág környezeti érzékenységét vizsgálva lehatárolta a kevésbé érzékeny, intenzívebb használatban lévő élőhelyek (települések, szántók) és az élővilág szempontjából érzékenyebb területek, erdők, gyepek, vízfolyások területeit. Megállapítása szerint a környezeti érzékenység Csapod, Pusztacsalád területén, valamint Iván keleti és Sopronhorpács északi részén a legmagasabb, kevésbé érzékeny Und, Zsira, Gyalóka, Répcevis, Csér, Csáfordjánosfa területe, és a legalacsonyabb a környezeti érzékenysége Lövő, Völcsej, Nemeskér, Újkér, Egyházasfalu és Répceszemere nagy részének. 13

14 Környezeti érzékenység az élővilág szempontjából (részlet a NAKP-ből) 2.6. Védett természeti értékek A táj legnagyobb értékét a nagy kiterjedésű erdői jelentik. Az OTRT által lehatárolt országos ökológiai hálózat területei is tulajdonképpen ezeken a döntően erdőgazdasági területeken kerültek kijelölésre. Az országos ökológiai hálózat előírásai a kistérség 12599,33 ha-ra vonatkoznak. Részlet az OTRT Országos ökológiai hálózat övezetéből A térségben egyetlen országos jelentőségű védett terület 230,87 ha-on található. A Répceszemere és Csáfordjánosfa közigazgatási területén elhelyezkedő, Répcét követő ártéri ligeterdő és kaszáló. Az erdő értékes, védett növénye a tavaszi tőzike (Leocojum vernum). Csáfordjánosfának másik, helyi védelem alatt álló része, a Répceszemere felé vezető utat 14

15 kísérő idős fasor. Az állomány magyar kőrisekből (Fraxinus angustifolia ssp pannonica) áll, melyek életkora több mint 140 év. A Fertő-Hanság Nemzeti Park adatközlése alapján a természeti területek Csapodon a Gálic-erdő, a Csapodi-csereerdő, Pusztacsaládon a Szolgagyőri-erdő, Sopronhorpácson a Horpácsi-erdő, Egyházasfalun a Gógánfai-erdő, az Egyházi-erdő, Ivánon és Újkéren a Csonkás-erdő, a Felső-erdő, és a Károlyi-erdő, a Csapod, Pusztacsalád és Iván környéki legelők, valamint a Répce, és a Kardos-ér egyes szakaszai mentén húzódó rétek. A természeti területek a térségben 4638,45 ha-on találhatók. A 275/2004-es Kormányrendelet alapján kjelölésre kerültek a Natura 2000 területek, melyekből a vizsgált településeket a különleges természetmegőrzési területek érintik. Ilyenek a Répce, a Kardos-ér és az Ásás-csatorna menti területek, az Ivántól délkeletre fekvő legelők, a Horpácsi-erdő, a Gálic-erdő, a Szolgagyőri-erdő, továbbá Újkér és Iván erdeinek egy része. A Natura 2000 területek 3316,1ha-t fednek le Gazdálkodás A Lövő-Újkér vonaltól keletre döntően az erdőgazdasági hasznosítás, nyugatra pedig a mezőgazdasági hasznosítás, azon belül is a szántóföldi művelés dominál. A kevésbé jó minőségű podzolos, agyagbemosódású erdőtalajokon erdő, rét, helyenként gyümölcsös területhasználat a jellemző, a jobb minőségű csernozjom barna erdőtalajokon a szántók teszik ki terület döntő többségét. A szántóföldi termesztésben az egyik legfontosabb növény a cukorrépa. Ebben közrejátszik az a tény is, hogy Sopronhorpácsra települt a Répatermesztési Kutató Intézet, melyet a cukorrépa-nemesítés fellegváraként tartanak számon. Jelentősebb termesztett növények még a búza, a kukorica, és a vöröshere. A NAKP által megállapított környezeti érzékenység szerint Csapod, Pusztacsalád és Iván települések közepesen érzékenyek, a többi település kevésbé érzékeny terület. A NAKP által kidolgozott és javasolt háromkategóriás földhasználati zónarendszer szerint Répcevis, Zsira, Und, Sopronhorpács, Gyalóka, Szakony, Egyházasfalu, Völcsej, Csér, Csáfordjánosfa valamint Répceszemere települések területe javasolt intenzív agrárterület. Lövő, Nemeskér, 15

16 Újkér és Iván települések nyugat, délnyugati részét intenzív, a keleti, északkeleti részét pedig extenzív agrárterület besorolásra javasolták. Csapod és Pusztacsalád területe a besorolás alapján extenzív agrárterület, melybe beékelődnek védelmi célú területek is. Részlet a NAKP által kidolgozott háromkategóriás zónarendszer II. változatából Az állattenyésztés nem jelentős a térségben. A szarvasmarha állomány létszáma a KSH összeírása alapján 2000-ben a vizsgált településeken összesen 1460 szarvasmarha volt. Ennek az állománynak döntő része (405 db) Újkér településen található. A sertés állomány létszáma db állatból állt 2000-ben, amelynek jelentős hányada (2929 db) Sopronhorpácson van. A baromfitenyésztés Ivánon és Újkéren nagyüzemi méretekben folyik. A lótenyésztés nyomokban (194 db) van jelen, a juhtenyésztés (84 db) pedig egyáltalán nem jellemző. A halászat és haltenyésztés a települések mesterséges állóvizeiben van jelen. Iván, Csér és Csáfordjánosfa közös határán lévő tórendszer 8 tavát a horgászok szívesen keresik fel. Vadgazdálkodási szempontból a keleti települések erdői meghatározó jelentőségűek. Jellemzően nagyvadas vadászterület olyan vadászható fajokkal, mint a szarvas, az őz és a vaddisznó Közműellátás A terület közműellátottság tekintetében az országos átlaghoz képest alacsony szinten áll. A települések közüzemi vízhálózatba bekapcsolt háztartásainak száma a 2004-es KSH 16

17 adatok szerint 3560, ami az összes lakás (3796) 94 %-át jelenti. A legkevesebb bekötés Zsira (77%) településen van. Lövő és Pusztacsalád területén a háztartások 100 %-os bekötésűek. Sajnos a közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma nem követi a vezetékes ivóvízbekötések számát, annak csupán 47 %-a, ami az összes háztartás 44%-át jelenti. A KSH alapján 2004-ben 3958 db a villamos energiafogyasztó, melyeknek együttes villamosenergia igénye MWh volt. A háztartások 61%-ába, 2332 db lakásba van bevezetve a gáz. 17

18 3. A tájhasználat története 3.1. A honfoglalást megelőző tájhasználat A Répce menti vidékek már az Őskorban lakott területek voltak. Erre bizonyítékot adnak annak a 4000 éves emberi településnek a nyomai is, amit Szakonyban tártak fel a régészek, Csapod környékén pedig bronzkori leletetek kerültek elő. A már az Őskorban is fontos kereskedelmi útvonal (későbbiekben Borostyánkő -út) a területen haladt keresztül, mely feltehetőleg a vizsgálat alapján megállapított eltérő adottságú keleti és nyugati területrészek találkozása mentén haladt. Időszámításunk előtt 34 évvel rómaiak vetették meg a lábukat a mai Dunántúl területén, melyet ők a régi lakosságról Pannóniának neveztek el. Bizonyíték van arra, hogy időszámításunk előtt között, Antonius Pius római császár uralkodása idején már voltak rómaiak ezen területen. A Borostyánkő -út Szombathely (Savaria) és Sopron (Scarbantia) közötti szakaszához tartozó burkolatot találták meg Gyalókán. Az utak mentén a rómaiak őrállomásokat helyeztek el. Ilyen őrállomás volt Lövőn is. Lövőn és Répceszemerén a régészeti feltárások ókori majorságok nyomait is megtalálták. A táj arculatát az általában zárt, de a többnyire vízfolyásokat kísérő utak, telephelyek mentén ligetessé gyérített erdők határozták meg. Az átalakított területek főként a vízfolyások (Répce) mentén helyezkedtek el, tehát a réti talajokat és vízhez kötődő társulásokat érintette. A római birodalom bukása után egész Pannónia "népek országútja" lett. 568-tól a Dunántúlt avarok népesítik be. A Nemeskér határában talált avar kori vasolvasztók utalnak az ember folyamatos jelenlétére a területen. A viszonylag hosszú életű államalakulat sem maradt fenn kétszáz évig, fokozatosan a Frank Birodalom befolyása alá került. Népessége megkeresztelkedett és kezdett feloldódni az egyre számosabb szláv és német ajkú népek tömegében. Nagy Károly 5 évi kemény harc során ( ) a Tiszáig terjeszti ki a birodalma határait. Ekkor német telepesek özönlik el Nyugat-Magyarország területeit A településhálózat és a keresztény földművelő táj kialakulása A honfoglaló magyarok már nem az avarok, hanem a Karoling Birodalom Bajor Őrgrófságához tartozó szláv államalakulattal szálltak szembe, mikor a kilencszázas évek 18

19 legelején elfoglalták a Dunántúl nyugati részét is. A régió ekkor kapta évszázadokig meglévő szerepkörét, hiszen a lassan szervezkedő magyar államiság határát képező gyepű területe lett. A térséget határvidékként, őrvidékként rendezték be. A gyepűként fenntartott terület lakosságát avarok, besenyők és a honfoglaló magyarok leszármazottai alkották. Ebből az időből maradt fenn a nemeskéri kohásztelep, ami egy ilyen onogur (?) kohászcsoportnak és a Kér törzsbelieknek közös régészeti hagyatéka lehet. Hasonló magas felépítésû kohót ugyanis a régészek nemcsak a magyar honfoglalás elõtti Dunántúlon, hanem a levédiai és az etelközi magyar szállásterületek közelében, Kijev környékén is kiástak. Nemeskéren a kovácsmûhely is a kohótelepen állott. Az államalapítást követően a terület határvédő szerepe megmaradt, a kistérség Szent István idején a király földesúri hatósága alá összefüggő határmenti birtok része volt. Az Árpádházi királyok uralkodása alatt alakult ki a térségre máig jellemző az aprófalvas településhálózat. Ez az időszak a templomépítés és az irtásos földművelés időszaka volt a térségben. Példaképp említhető, hogy Iván volt akkoriban Sopron vármegye legnagyobb irtásfaluja. Leggazdagabb települései azok a falvak voltak, ahol először épültek kőtemplomok, építmények. Csáfordon kápolna, Keresztényen (Egyházasfalu) a keresztes lovagok rendháza és temploma, Sopronhorpácson (Osl család kegyúri temploma) és Nemeskéren vélhetőleg földesúri építésű templomok emelkedtek. A királyi birtok fokozatos eladományozásával változatos birtokstruktúra alakult ki. Már a korai középkorban létező földesúri jobbágyfalu Csapod, Gyalóka, Lövő, Család, Horpács, Újkér, Und, egyházi, majd királyi jobbágyfalu Iván, királyi, majd földesúri jobbágyfalu Szakony, egyházi jobbágyfalvak Káptalanvis, Lédec, Völcsej, királyi jobbágyfalu Zsira és kiváltságos falvak Csáford, Csér, Dasztifalu, Nemeskér, Szemere, Nemesvis, Felsőszopor, Alsószopor, és Makkoshetye. Ezek a kiváltságosok által (később kisnemesek) által lakott falvak leginkább méretükben és lakosszámukban, valamint abban különböztek az úrbéres jobbágyok településeitől, hogy itt a gazdálkodás nem földközösségi keretek között zajlott. A tatárjárás hasonlóan az ország többi részéhez óriási pusztítást okozott. A falvak megsemmisültek, a lakosság nagy része elmenekült. IV. Béla a tatárjárást követően bajor telepesekkel tölti fel a térséget. A késő középkorban új kisnemesi községként megjelenik Jánosfa és Egyházasfalu. Földesúri zsellérfaluként létrejön Salamonfa és Gyülevíz, új földesúri jobbágyfalu Gógánfa. A 15. században Keresztény elpusztul. Gyalóka jobbágytalan nemesi faluvá válik, Iván földesúri 19

20 jobbágyfalu, Zsira egyházi jobbágyfalu, ugyanakkor Lédec és Újkér kiváltságos jobbágyfalu lesz. Az ország három részre szakadásának időszakában a térség a Királyi Magyarország területéhez tartozott. Azonban a tizenötéves háború időszakában a végvári rendszer első és második vonalának összeomlásával a Dunántúl közepére, sőt attól északabbra és nyugatabbra is tolódott az új védvonal ben a török, Győr eleste után rövid időre megszállta és feldúlta a térséget. A vizsgált falvak, ha sok szenvedés árán is, de túlélték a megpróbáltatásokat. Egyedül Szakony és Völcsej pusztul el, de hamar újra települ régi falu közelében. Und és Lövő mezővárosi rangra emelkedik. A XVII. század közepén a törököt kiűző katonák okoztak hatalmas pusztítást. A térség a középkori településhálózat fennmaradásával, de népességében mindenképpen megfogyatkozva élte túl a Hódoltság időszakát A földesúri majorsági gazdálkodás térhódítása A században a térség birtokosai a földjeik megműveléséhez horvátokat és olaszokat telepítettek le, míg a kisnemesi falvak változatlan etnikai összetételűek maradtak. Ivánon, Horpácson, Undon, Salamonfán és Gyülevízen már a 16. században megjelennek az első uradalmi majorok. Fontos kereskedelmi útvonal maradt a Lövőn, Nemeskéren, Újkéren áthaladó országút. A térség korabeli jelentőségét jelzi az is, hogy között átmenetileg Nemeskér lett Sopron vármegye székhelye. A fejlődésben újabb törést jelentett az 1710-es években megjelenő pestisjárvány és a Rákóczi szabadságharc, melyből a régió alaposan kivette a részét. Lövő és Völcsej között csata is zajlott, amikor 1705-ben a kurucok vereséget mértek a német erőkre. A birtokviszonyok a szabadságharcot követően némileg módosultak. A királyhű urak megkapták a lázadó nemesi családok birtokait. A térség legjelentősebb birtokosai a Nádasdyak, Széchenyiek, Esterházyak, Festeticsek lettek, némelyek birtokközpontot is létesítettek ezeken a településeken (pl: Sopronhorpácson, Ivánon, Egyházasfalun, Zsirán). Ebben az időben német telepeseket telepítenek a legtöbb faluba. A 17 település lakosság száma 1785-re eléri 9334 főt. 20

Autonóm kisrégió az Európai Unióban

Autonóm kisrégió az Európai Unióban Autonóm kisrégió az Európai Unióban Esettanulmány az Alpokalja kistérség vizsgálatával Készült a Függtelen Ökológiai Központban 2006. A kötet megvalósulását támogatta az Európai Unió, a Magyar Köztársaság

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 1. Bevezető 2 1.1. Előzmények 2 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben