Térinformatikai alapú morfometriai vizsgálatok a Bodrog folyó Bodroghalász és Szegi közötti szakaszán az első katonai felméréstől 2006-ig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Térinformatikai alapú morfometriai vizsgálatok a Bodrog folyó Bodroghalász és Szegi közötti szakaszán az első katonai felméréstől 2006-ig"

Átírás

1 Debreceni Egyetem TEK Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék Térinformatikai alapú morfometriai vizsgálatok a Bodrog folyó Bodroghalász és Szegi közötti szakaszán az első katonai felméréstől 2006-ig Készítette: Mecser Nikoletta Földrajz BSc szakos hallgató Geoinformatika szakirány Témavezető: dr. Szabó Gergely Debrecen,

2 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, dr. Szabó Gergely adjunktusnak a kutatómunkám során nyújtott segítségért, építő kritikáért, valamint türelméért. Külön köszönettel tartozom Demeter Gábor adjunktusnak a munkám során nyújtott értékes segítségéért. Útmutatásuk kialakították bennem a tudományos eredmények kritikus értelmezését, a több szemszögből való megközelítés képességét, valamint az összefüggések felismerését. 1

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés, célkitűzés A Bodrog természetföldrajzi jellemzése A magyarországi folyószabályozás rövid története Az alkalmazott eljárások rövid történeti bemutatása Térképezés Távérzékelés...8 II. Anyag és módszer Felhasznált adatbázisok I. és II. Katonai Felmérés ( ; ) A Bodrogköz térképe (1930) Bodrog átnézeti térképe (1975) Légifelvételek (1952, 1988) Digitális ortofotó (2006) Alapállományok feldolgozásának menete...13 III. Eredmények A vizsgált mederszakaszt jellemző statisztikai eredmények: Hosszváltozás: Középvonal elmozdulása: A burkolóterület változásai: Kanyarulatok tágasságának változásai: Folyásfejlettség változásai: Az amerikai típusú osztályozás eredményei:...28 IV. Összegzés...31 V. Felhasznált irodalom

4 I. Bevezetés, célkitűzés Napjainkban egyre fontosabbá válik a folyórendszerek vizsgálatának digitális feldolgozása. A térinformatikai szoftverek alkalmazásával folyamatokat, jelenségeket figyelhetünk és jeleníthetünk meg. Megfelelő adatbázis alkalmazásával ezeket nyomon is követhetjük. Az összegyűjtött adatokból modelleket tudunk létrehozni, amelyek időben visszamenőleg vagy akár előre vetítve új és a további fejlődési tendenciák szempontjából fontos többlet információkat adhatnak. A szakdolgozatom térinformatikai alapú morfometriai elemzés, amelynek célja jelen esetben a vízfolyam fejlődésének és intenzitásának feltárása. A Bodrog egy szakaszát választottam mintaterületnek, amelyet több időpontban készített ( között) térképek és légifotók alapján vizsgálok, és bemutatom, hogyan lehet a morfometriában egyes térinformatikai technikákat alkalmazni. A Bodrog jó lehetőséget nyújt ilyenfajta elemzések vizsgálatához, mivel az évszázadok folyamán szembetűnően formálódott a medre, különösen a XIX. századi folyószabályozásoknak köszönhetően. Az addigi viszonyokat megváltoztatva (1. ábra), árvízmentes térszínt hoztak létre, amelyhez több helyen kellett átvágni a folyó kanyarulatait. A Tisza szabályozása és a tiszalöki vízlépcső megépülte szintén jelentősen befolyásolta a Bodrog vízháztartását, hordalékviszonyait és vízjárását, így a munkálatok hatására egy évszázad leforgása alatt nemcsak a Bodrog magyarországi szakaszának hossza változott, hanem ez által esése, partépítő-partromboló tevékenysége, s morfometriája is (Laczay I. 1975). 1. ábra. A Bodrog magyarországi szakasza A Kárpát Medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok előtt c. térképen. (Bp. 1938) 3

5 Dolgozatom célja összegyűjteni a Bodrog egy kiválasztott szakaszáról különböző időpontokban készült adatbázisokat, melyek segítségével meghatározom a folyómeder adott időszakban lezajlott változásait. Feladatom továbbá, hogy a kiválasztott és lemért paramétereket térinformatikai módszerekkel feldolgozzam, illetve kimutassam és magyarázzam a paraméterek értékeinek időbeli és térbeli változását, hiszen eddig a Bodrog kanyarulat-vándorlásának kevésbé tulajdonítottak nagy figyelmet, s nem tanulmányozták mélyrehatóbban, így a saját kutatásomra építhettem fel a munkámat. Helybéliként pedig fokozottan érdekel a folyó megismerése. 1. A Bodrog természetföldrajzi jellemzése 2. ábra: A mintaterület elhelyezkedése A Bodrog medrét a holocén közepén (kb évvel ezelőtt) a Tisza alakította ki. Az ÉK-i Kárpátok mintegy 200 km hosszú szakaszának DNY-i lejtőin öt nagyobb folyó (Tapoly, Ondava, Ung, Latorca, Laborc) ered és folyik a Kárpát-medence belseje, a tiszai Alföld felé. Ezek összefolyásából jön létre a 65 km hosszú Bodrog, amelynek magyarországi 4

6 szakasza 51,133 km, ebből a vizsgált folyószakasz a 35-ös fkm-től (Bodroghalász) a 13-as fkm-ig (Szegi) tart (2. ábra). Teljes vízgyűjtő területének nagysága km 2, ebből a magyarországi rész 972 km 2 (Laczay I. 1975). A Bodrog vízgyűjtőjének éghajlatát, hőmérsékletét és csapadékviszonyait az Atlantióceán, valamint a kontinentális hatások befolyásolják. Az évi középhőmérséklet a torkolattól a hegyek lábáig 9-10 C között váltakozik. A csapadékátlag a Bodrog mentén mm, a Bodrogközben 600 mm alatti. A csapadék évi járását az időjárási frontok és a domborzat együttesen határozzák meg; a maximum nyáron jelentkezik, a másodmaximum pedig októberben (Laczay I. 1975). A Bodrog vízjárása 1954 előtt adatok alapján határozható meg. Határozott márciusiáprilisi maximuma van, majd a havi középvízállások folyamatosan csökkennek, és szeptember- október körül érik el a legkisebb értéket, majd a decemberi-januári vízállások közel azonosak és februárban kezdenek el emelkedni az áprilisi maximumok felé. A tiszalöki duzzasztás a tavaszi maximum kivételével mérséklő hatással volt a vízjárásra (Laczay I. 1975). A szabályozások során (1860-as évektől -1954) a Zempléni- hegység felőli meanderívek összekötésével a folyó esése 3,5 cm-ről 6 cm-re nőtt km-enként, mivel a hosszcsökkenés hatására nőtt a meder lejtése és ezáltal a vízfolyás sebessége is (Borsy Z. et al. 1988). Ez az esésnövekedés elegendő ahhoz, hogy a hegység irányából érkező patakok hordalékát továbbszállítsa. Ennek következtében a meder feltöltődése figyelhető meg, melynek eredménye, hogy a folyó a Rust (1978)-féle alaktípus osztályozásban fattyúágas típusú lesz. Jellemzője, hogy a vízhozam döntő része a főágon vonul le, amely szinte egyenes, de kialakulnak fattyúágak is, amelyek szigeteket fognak közre, melyeknek helyzete stabil és sűrű növényzettel borítottak (Telbisz T.- Tímár G. 2005). A feltöltődést tovább erősíti a Tisza szabályozása és a tiszalöki duzzasztómű megépülése (Laczay I. 1975). 5

7 2. A magyarországi folyószabályozás rövid története A XVIII. századig nem volt lehetősége hazánknak a nagyobb folyószabályozási munkák megkezdésére. A XVIII. században következett be a fordulat; az alapfeltételek, mint a szakemberképzés, a térképészeti és a tervezési munkák is adottá válták (Szalai Gy. 1987). Ténylegesen a XIX. században kezdődött meg a magyarországi folyószabályozás és ármentesítés, amely a legnagyobb mértékű természetátalakító tevékenység volt. Ennek eredményeként az egykor Magyarország területének 24%-ára kiterjedő árterületek kiterjedése kevesebb, mint 2%-nyi ún. hullámtérre csökkent (A magyar vizimunkálatok története ). A Bodrog szabályozásának a gondolatával is már 1775-ben találkozunk (Laczay I. 1975). Vásárhelyi Pál javaslatára a Kiegyezésig (1867) 12 átvágást létesítettek a folyón, ezek azonban kisméretűek voltak, valamint az 1880-as években a Bodrog két nagyobb mellékfolyóját, az Ondavát és a Tapolyt is szabályozták, melynek következtében a hordalékuk a Bodrogban rakódott le és a meder feliszapolódását okozta, így az 1890-es évekig folytatódtak a munkálatok a Bodrogon és összesen 15 átvágást hoztak létre, amelyből 8 esik magyar területre. A Bodrog belvízrendezésének céljából főcsatornákat és zsilipeket építettek. A Bodrogzug árvízmentesítésének ügye véglegesen az 1954-ben napirendre kerülő tiszalöki duzzasztó megépítésével zárult le (Ihrig D. 1973). 3. Az alkalmazott eljárások rövid történeti bemutatása 1. Térképezés A topográfiai felvételeken alapuló térképészet már a XVIII. század elején kezdett kibontakozni. A harcterekről, várakról, határvidékekről egyre több és pontosabb, részletesebb katonai térképek készültek, amelyek elsősorban regionális célfeladatokat elégítettek ki. Vetületi alapjuk általában nem volt, méretarányuk, jelkulcsuk is különbözött egymástól. Az alkalmi hadifelmérések végül is a rendszeres katonai topográfiai térképezés kezdetéhez vezettek (Szabó G. 2006). 6

8 Az I. Katonai Felmérés Az I. Katonai Felmérés ( ) hazánkról az első olyan térképészeti alkotás, amely országnyi területre kiterjedően igen részletes és rendszeres információ tartalommal bír. A térkép a török uralom utáni, de még a nagy folyószabályozások előtti állapotában ábrázolja hazánkat A térképezés felvételi méretaránya 1: A térkép vetület nélküli, egységes geodéziai hálózat és koordináta rendszer nélkül készült. A vetület hiánya miatt nagyobb területen már nem lehetett pontosan illeszteni a szelvényeket, sok igazítást kellett végezni, ami torzulásokat eredményezett, emiatt csak tájékoztató szerepük volt. A nagyfokú pontatlanság miatt kezdődött meg 1806-ban a II. Katonai Felmérés (Szabó G. 2006). A II. Katonai Felmérés A felvételt I. Ferenc császár rendelte el a napóleoni háborúk hatására. Magyarországon a felmérések 1810-ben kezdődtek meg és több megszakítással 1869-ig tartottak. A mérés lényegesen magasabb tudományos követelmények alapján történt. A pontatlanság kiküszöbölésére a mérőasztal-felvételt alapvonalmérés, háromszögelés előzte meg. A pontosság lényeges eleme, hogy a térképmű vetületéül Cassini-féle hengervetületet választottak. Sok pont magasságát is meghatározták, ezáltal pontosabb lett a domborzatábrázolás. Fontos megemlíteni, hogy 1871-től áttértek a méter alapú mérési egységek használatára, felváltva az addigi mértékegységeket, s ezzel nagymértékben növelték a kompatibilitást más országok térképrendszereivel (Szabó G. 2006; Internetes hiv. 1). A II. Katonai Felmérés utáni térképezés fejlődése A térképezés a műszerek fejlődésének, új eszközök megjelenésének és a tudományos háttér fejlődésének köszönhetően egyre inkább javult. A folyamatos fejlődés motorja ugyanakkor a mindig változó társadalmi igények kielégítése is egyben. Egyre nagyobb méretarányú térképekre lett szükség, amikor olyan nagyhorderejű beruházásokat kellett véghez vinni, mint a folyószabályozások a XIX. sz. második felében (Internetes hiv. 2). A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat 1846-ban alakult meg Széchenyi István kezdeményezésére. Célja a Tisza, a Bodrog és a Latorca által határolt Bodrogköz ármentesítése volt. Ehhez szükségük volt egy részletesebb, 1: es méretarányú Bodrogköz térképre, amelyet 1930-ban készítettek el. 7

9 A II. világháború után a topográfiai térképezés két ágon zajlott. A katonai térképészet között új felmérést hajtott végre, között helyesbítette, között felújította ezt a térképművet. A földmérés és térképészet polgári célokat szolgáló topográfiai térképezési munkába kezdett. Az ország háború utáni újjáépítéséhez a kataszteri térképek mellett nagyméretarányú, részletes térképekre volt szükség. A felmérési munka között folyt, de közben többször változtak a térképezés alapjai. A felmérés és a térképfelújítás végeredményeként elkészült az ország teljes területét egységesen lefedő 1: es méretarányú EOTR térképszelvény ban készült el a raszteres, digitális változata (Internetes hiv. 3). A későbbi gát és-töltésépítésekhez, fejlesztésekhez már konkrétan csak a Bodrog közvetlen környezetét ábrázoló, generalizált átnézeti térképeket használtak. A térképezés és a technika, ezáltal a számítógépek, és különféle egyre tökéletesebben működő szoftverek megjelenésével előtérbe kerül a digitális térképek szerepe. Előnyük, hogy gyorsan előállíthatók, pontosak, az időközben felmerült igények könnyen korrigálhatók, naprakészek az egyszerű módosíthatóság miatt, valamint nagyobb az információ kinyerhetőség is (pl.: egyszerű, gyors koordináta-, távolság meghatározás) (Internetes hiv. 4). A térképek áttekintése azért volt lényeges, mert a geomorfológiai vizsgálatoknál az ezekre épülő adatbázisok pontosságát határozzák meg. 2. Távérzékelés A távérzékelés története egészen 1858-ig nyúlik vissza, amikor Tournachon francia fényképész elkészítette első légifényképét Párizs és környékéről egy léggömbből kihajolva. Az első, kifejezetten geológiai célból készített felvételt 1898-ban Heim svájci geológus fényképezte a Jura hegységben, innentől számíthatjuk a földtani légifényképezés megindulását. A légifényképezés a technika fejlődésével egyre jelentősebbé vált. Megjelentek az első motoros repülőgépek a Wright testvérek nyomán, s 1913-ban már olasz szakemberek összeilleszthető légifénykép-sorozatot állítottak össze földtani kutatás céljából a líbiai Bengázi térségről. Az első világháborúban már hagyományos és kettős fényképezőgépet is használtak a felderítő gépeken, mivel stratégiai szempontból rendkívül fontos volt a domborzat ismerete, amelyet könnyen elemezhettek a sztereoképeknek köszönhetően. 8

10 Később nemcsak a hadi, vagy geológiai kutatásokban volt fontos szerepe, hanem ásványi nyersanyag kutatásában is egyaránt. Az es években amerikai és szovjet kísérletek következtek arra, hogy minél magasabbra feljuttathassák a fényképezőket, melyet rakéták segítségével oldottak meg as években a televíziós kamera megjelenésével felgyorsult az űrtávérzékelés fejlődése. A légifotók mellett megjelentek a műholdakról készített fényképek is, melyek használata a további évtizedekben egyre inkább teret nyert és folyamatosan fejlődött az űrtechnikával párhuzamosan (Lóki J. 2006). A XX. század végén jelentek meg a digitális ortofotók, melyek a terepre merőleges kameratengelyű légifényképek speciális feldolgozásának eredményei. A színes digitális ortofotókat nagypontosságú térképészeti légi felvételek alapján állították elő. Egyesítik a részletgazdag fénykép és a hiteles térkép tulajdonságait: pontos és az eredeti képből minden információt megtart. A térképekkel megegyező (EOV) vetülettel rendelkezik, információtartalma ugyanakkor a fotóéval azonos (Internetes hiv. 5). 9

11 II. Anyag és módszer 1. Felhasznált adatbázisok 1. I. és II. Katonai Felmérés ( ; ) A felmérések térképanyaga felbecsülhetetlen értékű forrásanyag nem csak a történészek és geográfusok, hanem geoinformatikai szakemberek számára is. Magyarország felmérési szelvényei a Hadtörténelmi Térképtárban eredeti méretű feketefehér fotó, ill. színes fénymásolat formájában találhatók meg (Jankó A. 2007). Az I. és II. Katonai felmérés térképeit a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi-és Geoinformatikai Tanszékétől kaptam meg a vizsgált területről. A térkép már vetületbe volt transzformálva, de a pontosság növelése érdekében még egyszer elvégeztem rajta a vetületbe illesztést, amelyet a szakdolgozatom II. 2-es pontjában fejtek ki bővebben. 2. A Bodrogköz térképe (1930) A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat által elkészítetett 1930-as 1: es méretarányú belvízrendezési tervének helyszínrajzát (3. ábra) az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak köszönhetően dolgoztam fel. A térkép elhasználódott az évek során, így beszkennelése elég körülményes volt. Nagy méretéből adódóan A3-as méretű szkenner alkalmazásával is csak több kisebb darabban volt lehetséges a digitálissá alakítása. A darabok ezután számítógépen ArcMap program alkalmazásával lettek összeillesztve, s ezt követően lehetett elvégezni rajta azokat a műveleteket, amelyek az összehasonlító vizsgálatokhoz szükségesek voltak. 10

12 3. ábra: Az 1930-as Bodrogköz térkép egy részlete 3. Bodrog átnézeti térképe (1975) Ez a térkép szintén az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak köszönhetően kerülhetett az adatbázisaim közé. A Felsőbereckitől Tokajig tartó folyószakaszt hat darab 1: es méretarányú szelvény fedi le (4. ábra), melyek a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ 1: es méretarányú vízrajzi térképeinek kicsinyítésével készültek 1975-ben. A mechanikus munka ebben az esetben is a térképek szkennelésével kezdődött, de itt elég volt A4-es méretű szkennert használni, ezt követően a vetületi rendszerbe illesztés következett, amelyet a II. 2-es pontban részletezek. 11

13 4. ábra: Az 1975-ös átnézeti térkép egy részlete 4. Légifelvételek (1952, 1988) A Hadtörténeti Intézet Térképtárából kaptam meg a területemet ábrázoló légifotókat, amelyek 6 mappában voltak elhelyezve, összesen 250 db. A képek A3-as szkenner segítségével kerültek digitalizálásra, mivel a légifotók mérete 23*23 cm volt. A képek 300 dpi geometriai felbontású és 24 bit színmélységű.jpg kiterjesztésű állományok, melyeket DVD adathordozón rögzítettem. Következő lépésben a képek északra tájolása következett, majd évfolyam szerinti különválogatásuk. 7 db évfolyamom lett: 1951, 1952, 1956, 1957, 1975, 1987, 1988, ezekből az 1952-es és 1988-as évfolyamot választottam ki. A legjobb minőségű felvételek év szerinti kiválasztásánál ügyelnem kellett arra, hogy a fotók ne legyenek felhősek, homályosak. A fotók adták az egyik legpontosabb alapállományomat a vizsgálatok során (5. ábra). 12

14 5. ábra: 1952-es légifotó részlete 5. Digitális ortofotó (2006) A digitális ortofotó minden tekintetben objektív, a valóságot tükrözi, az adott időszak hiteles kordokumentuma. Alkalmazásával nagy területeken lehet a tér összes apró részletét a valóságnak megfelelően, objektíven, megbízhatóan és gyorsan felmérni. Az ortofotó a széles színtérnek (több mint 16 millió színárnyalat) köszönhetően hűen tájékoztat a környezetről, a felület minőségéről. Rendkívül széleskörűen alkalmazható, térképezéshez; környezet- és természetvédelmi vizsgálatokhoz, talaj, felszíni víz és növényzet állapotfelméréséhez (Internetes hiv. 6). Legfrissebb adatbázisom egy 2006-os ortófotóra épül. 2. Alapállományok feldolgozásának menete A mechanikus munka a meglévő térképek és légifotók szkennelése volt, amely a geometriai adatnyerés gyors, eszközigényes eljárása, amelynek főként nagy mennyiségű forrás digitalizálásakor van jelentősége. A létrejött raszterállomány viszont csak grafikus megjelenítésre alkalmas (Detrekői, Á.-Szabó, Gy. 1995). 13

15 A geoinformatika lehetőséget nyújt arra, hogy ezeket a térképi állományokat, légifelvételeket digitális formátumban egymásra fektessünk, és közvetlenül hasonlítsuk össze információtartalmukat. Az összevethetőséghez az szükséges, hogy azonos vetületűek és méretarányúak legyenek. A transzformációt korszerű geoinformatikai szoftverekkel lehet elvégezni (Detrekői Á.- Szabó Gy. 2007). Ehhez szükségem volt az ESRI Magyarország Kft. ArcGIS családjába tartozó ArcMap térinformatikai szoftverre, valamint az adott területet lefedő EOV 1: es méretarányú topográfiai térképszelvényekre, amelyeket a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi-és Geoinformatikai Tanszékén használtam. A helyes transzformációhoz elengedhetetlenek a felszíni illesztési pontok, azaz a GCP-k pontos megadása. Ekkor a térképeken, és a légifelvételeken olyan pontokat keresek, amelyek lehetőség szerint nem természetes eredetűek-mivel azok pár évtized alatt is nagyfokú változásra hajlamosak, pl.: folyók partvonala-, hanem mesterséges, antropogén objektumok, például útkereszteződések, hidak, épületeket (templom, vár). A képtranszformáció annál megbízhatóbb, minél több szétszórtan elhelyezkedő GCP-t helyezünk el a teljes felületen (Mucsi L. 1995). A forrás file koordinátáinak transzformációjához polinomokat használunk. A felvétel torzultságától, a GCP-k számától és egymáshoz viszonyított elhelyezkedésétől függően határozzuk meg a polinom fokát a transzformáció végrehajtásához. A kifejezések bonyolultságát ez a fokszám mutatja (Kertész Á. 1997). Átlagosan pontot és másodfokú- ill. harmadfokú polinomot használtam, mivel a torzult és erősen torzult légifelvételek, térképlapok korrigálására ilyen fokú transzformációt kell alkalmaznunk. A vetületi transzformáció pontos végrehajtásához szükség lehet a terület magassági adatainak ismeretére is (DEM). Mivel ebben az esetben egy gyakorlatilag sík területről van szó, magassági torzítás nem lép fel, így ilyen jellegű korrekcióra nem volt szükség. Az vetületbe transzformált képeket.img fájlként mentettem el. Ez a munkafázis eléggé időigényes volt, hiszen kiválogatni a megfelelő légifelvételeket úgy, hogy a kijelölt területet lefedje, valamint ezek pontos vetületbe transzformálása rengeteg munkámba került. Következő lépésben az ArcCatalog-ban hoztam létre minden raszteres állományhoz egy shape fájlt. A vektoros adatbázisba digitalizáltam körbe a folyót minden időpontból, de mivel több pixel széles, ezért polygonnal végeztem el. Ezt követően lett egy 1763-as, 1820-as, 1930-as, 1952-es, 1975-ös, 1988-as és 2006-os medret tartalmazó shape fájlom (összesen tehát 7 időpontból). Ahhoz, hogy ezeken a rétegeken 14

16 mérni tudjak, vizuálisan is be kellett rajzolnom azokat a paramétereket, amelyeket a későbbiekben használni fogok a kanyarulatfejlődés mértéknek meghatározásához, s így elő kellett állítanom a vonalas vektoros rétegeket minden időponthoz egy darabot rendelve. A kanyarulatfejlődés mértéknek kiszámításához először a légifotókon és a térképeken a partvonalak futása alapján meghúztam a kanyarulatok csúcspontjait összekötő burkolóvonalat (Internetes hiv. 7.), amelyek alapján meghatározható a meanderező övezet szélessége és területe. Megszerkesztettem a folyó középvonalát, mely alapján lemértem az adott év szerinti folyó hosszát (1. táblázat). A méréseket ArcMap programmal végeztem el, és Excel táblázatba vezettem és rendeztem a kapott adatokat (2. táblázat, 3. táblázat). A rendezés során minden folyókanyarulatot egyedi azonosítóval láttam el, hogy adott kanyarulat korábbi és későbbi állapotai összevethetők legyenek. 1. táblázat: Lemért középvonalhossz és burkolóvonal terület 15

17 2. táblázat: A lemért paraméterek összefoglaló táblázata 16

18 3. táblázat: A lemért paraméterek összefoglaló táblázata A kanyarulat-fejlettség kiszámításához a következő paramétereket mértem le: h, m, i, R, gamma, béta, ahol a sodorvonal és a középvonal metszéspontját (inflexiós pontokat) összekötve kaptam meg a h=húr-t. Az m a kanyarulat magassága, amely a húrra állított merőleges hossza. Az i= a kanyarulat ívhossza, amely a két inflexiós pontot köti össze a sodorvonal mentén. Az R= a kanyarulatok görbületi sugara, amely lényegében a kanyarulatba illeszthető kör sugarát jelenti (Félegyházi E.- Kiss T.- Szabó J. 2006) (6. ábra). 17

19 6. ábra: 1952-es légifotó alapján készült shape fájl (burkolóvonal, húr, kerület, magasság, görbületi sugár) A kanyarulat-érettségének meghatározására szolgál a béta, amely az i/h hányadosból számolható ki. Ennek értéke adja meg, hogy a Laczay (1982) féle (4. táblázat) osztályozási rendszerben a kanyarulat melyik típusba tartozik. 4. táblázat: Kanyarulatok fejlettsége a béta értéke alapján (Laczay I. nyomán 1982.) A kanyarulatérettség megadásához Schoklitsh (1950) meanderképletét is alkalmaztam, miszerint a meanderek ívhossza az átmérőként tekintett húr 1, 57-szerese, gyakorlatban, ha a 18

20 húrra rajzolunk egy félkört (k) és, ha ez a félkör hosszabb, mint az ívhossz, akkor egyszerű kanyarról beszélünk, ha kisebb, akkor meander az adott kanyarulat. A különböző típusú folyókanyarulatok vándorlásában jelentős eltérések tapasztalhatók, ezért a folyószélesség, a kanyargósság, a magassági viszonyok és a síkrajzi mintázat alapján különböző meandertípusokat különíthetünk el (Telbisz T.- Tímár G. 2005). Brice (1975)-féle meanderosztályozás szerint soroltam be a kanyarulataimat a 7 időpontból. Ez egy gyakorlati szempontokhoz igazodó osztályozás. Eszerint 9 kategória létezik, amelyet az ABC betűivel jelöl. Kiszámoltam a kanyarulat-elmozdulási rátát, amely Hickin és Nanson (1975, 1984) szerint a görbületi sugár (R) változásával mutat kapcsolatot. Az összehasonlíthatóság érdekében célszerű a görbületi sugarat a mederszélességgel elosztani (W), így eredményül megkapjuk, hogy hány év alatt vándorol az adott kanyar egy mederszélességnyit (Telbisz T.- Tímár G. 2005) (5. táblázat). 5. táblázat: Medervándorlás üteme (R/W) Ezt követően az R/W értéket év szerint átlagoltam, valamint a teljes szakaszra nézve megállapítottam, hogy Brice (1975)- féle osztályozásban milyen meandertípus lenne, melynek számértéket adtam (1- G1; 2- B1). A kapott értékeket összevetettem, hiszen Lagasse at al. (2004) szerint a Brice-féle típusokba sorolt meanderek számszerű vizsgálata azt mutatja, hogy a B1 típusok vándorlási üteme lényegesen alacsonyabb, azaz magasabb az R/W értékük, mint B2 és C típusoké, ahol ez az érték alacsonyabb. Végül a tényleges mederhosszból kivonva a légvonalbeli távolságot a kezdő és végpont között, megkaptam a folyásfejlettség értékét is (Internetes hiv. 8.) (1. táblázat). 19

21 III. Eredmények A korábban medrét szabadon formáló Bodrog (7. ábra) életében drasztikus változásokat okoztak a 19. század folyószabályozás munkálatai. A kanyarulat-átvágások és az esésnövekedés hatására hosszabb-rövidebb szakaszokon megváltozott a folyó mintázata (8. ábra), de az intenzív antropogén hatások ellenére is önálló morfológiai rendszer, amely idomul megváltozott paramétereihez és egyensúlyi helyzet elérése felé tendál. 7. ábra: A mintaterület az I. és II. katonai felmérés idején, tematikus térképen 20

22 8. ábra: A szabályozások utáni Bodrog vizsgált szakasza tematikus térképen 1. A vizsgált mederszakaszt jellemző statisztikai eredmények: 1. Hosszváltozás: 9. ábra: Hosszváltozás ig 21

23 A Bodrog hosszváltozását mutatja a 9. ábra. A Bodrog természetes viszonyok között az I. Katonai Felmérés idején km hosszú volt a vizsgált szakaszon. A II. Katonai Felmérésig több mint 4 km-rel hosszabbodott meg a folyó (éves átlagban kb. 66,6 m-rel). A hossznövekedést a meanderképződés hatására a kanyarulatok megnyúlása, kiszélesedése okozta. Az 1860-as években kezdődött meg a Bodrog középvízi szabályozása. A túlfejlett kanyarulatokat az árvíz levonulásának meggyorsítása érdekében levágták. Ezen a szakaszon 1884-ig 3 átvágást hoztak létre; a Sárospatak alatti nagy balkanyart levágó XIII. átvágást, XIV. átvágást Bodroghalász- Bodrogolaszi között, és a XV. Viss irányában. Ezek az átvágások olyan nagyméretű kanyarokat vágtak le, amelyek 15,8 km-rel rövidítették meg a vizsgált folyószakaszt, azaz csaknem 60%- ára csökkent az eredeti hossz. A következő 22 éves periódusban ( ) 770 m-t hosszabbodott a folyó, amely átlagosan 35 m/ évet jelent a 22 fkm-es szakaszon. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a folyó próbált visszatérni eredeti egyensúlyi helyzetébe, amely a megmaradt meanderek növekedésével indult, mely a nagyobb vízsebességhez köthető munkavégzés eredmény (Fiala K. 2006). Ezt láthatjuk az 1-es, 2-es (10/A. ábra), 4-es és 6-os (10/B. ábra) kanyarulatnál. A kanyarulatok növekedését az ívhossz (i) alapján is megállapíthatjuk, hiszen 1930-ról 1952-re 7%-kal növekedett meg az átlagolt értékük (11. ábra) től fokozatos csökkenés figyelhető meg. Ekkor állt be a folyó dinamikus egyensúlyi állapota ig eltelt 23 év alatt 50 m-rel lett rövidebb, amely -2,1 m-t jelent évenként. Az ezt követő 13 év alatt ( ) 6 m-rel (-0,46 m/ év), majd 2006-ig 4 m-rel (-0,22 m/ év) rövidült a folyószakasz hossza. 10. ábra: A) Középvonal hosszabbodása között az 1-es és 2-es kanyaron szerkesztő nézetben; B) Középvonal hosszabbodása között a 4-es és 6-os kanyaron szerkesztő nézetben 22

24 11. ábra: A kanyarulat ívének hosszváltozásai 2. Középvonal elmozdulása: A kanyargási hajlamot a középvonal elmozdulásának és hosszváltozásának mértékével jellemeztem (Blanka V.- Kiss T. 2008). A vizsgált 293 év alatt a középvonal változásának maximális értéke 2275m, a minimális pedig 62m, ha a kezdeti időpontot (1763) és a mostani állapotot (2006) veszem alapul. Ez azt jelentené, hogy az előbbinek 7, 76 m/év, míg az utóbbinak 0,2 m/év elmozdulási értéke lenne, de mivel nemcsak természetesen úton játszódott le a középvonal mozgása (a szabályozások miatt), ezért két részre bontva vizsgáltam a teljes periódust. Kiszámítottam, hogyan változott a középvonal elmozdulása 1930 és 2006 között. Maximális hossznövekedésként 246 m-t (0,84 m/év), minimálisként pedig 8 m-t (0,0027 m/év) kaptam (12. ábra). 23

25 12. ábra: Teljes középvonal elmozdulás Szemléltető jelleggel mutatom be a 13. ábrán látható természetes állapotok között (I. katonai felmérés- II. katonai felmérés) a középvonal területi elmozdulását. 1025m (18 m/év) a maximális és 12m (0.2 m/év) a minimális érték, de ezek az adatok csak informatív jellegűek az I. katonai felmérés pontatlanságából adódóan. 24

26 13. ábra: Középvonal elmozdulás természetes viszonyok között 14. ábra: Középvonal elmozdulása a 4. kanyarulat (Olaszliszkától K-re) példáján az I. katonai felméréstől 2006-ig 25

27 3. A burkolóterület változásai: A Bodrog mederváltozásai által érintett övezet területét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az a középvonal hosszúságának és a kanyarulatok tágasságának változásaihoz igazodik. A szabályozási munkák előtti Bodrog arculata jelentősen eltért a maitól. Az I. és II. katonai felmérés meanderező mintázatról tanúskodik, amely széles burkolóvonal által határolt övezettel áll kapcsolatban. A szabályozásokig nőtt a terület aránya, majd erőteljesen lecsökkent (52%-kal) az átmetszéseknek köszönhetően. Az egyensúlyi állapotát kereső, ezáltal hosszabbodó folyó hatására a burkolóvonal területe 2%-kal (97m 2, 4,4 m 2 /év) nőtt 1952-ig, majd a következő több mint 50 éves periódusban a meanderezés által érintett zóna fokozatos, lassú csökkenése jellemző (15. ábra). 15. ábra: Burkolóvonal által közrefogott terület m 2 -ben A 5. táblázaton láthatjuk, mennyivel nőtt, vagy csökkent a terület mérete két időpont között, valamint éves szinten ez hány m 2 t jelent. 26

28 6. táblázat: Burkolóvonalak által határolt területek nagyságának változása 4. Kanyarulatok tágasságának változásai: A kanyarulatok tágasságának térbeli változékonysága nagy eltéréseket mutat, amely párhuzamba állítható a burkolóterület nagyságával. Két időintervallumban vizsgáltam meg az adott folyószakaszt. Szemléltető jelleggel mutatom be a 16/ A. ábrán az I. Katonai Felmérésektől a folyószabályozásokig a mederváltozások által érintett övezetet. A folyó ekkor erősen meanderező típusú volt, így a sávok szélessége meghaladta a 2100m-t, a minimum 335m közeli. Az 1930-tól a maximális sáv szélessége 1360m, a minimum pedig 200m körüli értékre csökken, ez jelzi, hogy a folyó az átvágásokat követően szűkebb kanyarokban teszi meg útját a 22 fkm-en (16/ B. ábra). 16. ábra: A) a Bodrog mederváltozásai által érintett övezet között és B) a mederváltozások által érintett övezet között 27

29 5. Folyásfejlettség változásai: A folyásfejlettség a középvonal-hosszúság és a légvonalbeli távolság hányadosaként adható meg. Jól leolvasható a grafikonról, hogy az I. és II. Katonai Felmérés időpontja között (kb. 60 év) 27%-ot nőtt a folyásfejlettség értéke, mivel a természetes állapotok között egyre meanderezőbb folyó hossza növekedett. A hirtelen változás a folyószabályozás hatásának köszönhető. A következő 22 éves periódusban ( ) 50%-ot emelkedett az értéke, igaz egy kisebb értékről, de a folyó gyorsan a korábbi állapothoz (a dinamikus egyensúly beálltáig) tér vissza, így a hossznövekedéssel párhuzamos nőtt a folyásfejlettség étéke is. Ez a legveszélyesebb periódus után stagnál az értéke, de ez nem zárja ki a későbbi fejlődést (17. ábra). 17. ábra: Folyásfejlettség értékének alakulása 6. Az amerikai típusú osztályozás eredményei: A grafikonon jól látható (18. ábra), hogy az egyfázisú, egyenletes mederszélességű kanyarok (B1) minden időpontban megjelennek. A B2-es típus annyiban különbözik a B1- estől, hogy itt a kanyarulatoknál kiszélesedik a folyó. A C, amely szintén egyfázisú, kanyarulatíveknél kiszélesedő, de övzátonyos típus az 1952-es felvételen jelenik meg először. (Lehetséges, hogy korábbi időpontoknál is megjelent ez a forma, viszont csak a légifotókról 28

30 tudtam leolvasni.) Kialakulása a folyószabályozások, majd a tiszalöki duzzasztómű megépülésének köszönhető, hiszen a lassuló folyó az élesebb kanyarokban egyre inkább leteszi hordalékát, ezáltal övzátonyokat épít. Az E típusú kanyar-, amelyet szabálytalan mederszélességről ismerünk fel- a folyószabályozások előtt gyakori (több mint 50%). Ez a kanyarulattípus a tiszalöki duzzasztást követően is jelen van, bár százalékos aránya sokkal kisebb (12-22%). A szabályozás előtti időszakra jellemző a kétfázisú, kétmóduszú mederhullámhossz-spektrum egyenletes mederszélességgel (G1). Később ezek a részek lettek átvágva, és kiegyenlítve. 18. ábra: Brice (1975)- féle meanderosztályozás évekre lebontva százalékos arányban Megvizsgálva a kezdeti (1763) és vég (2006) időponthoz tartozó típusokat megállapíthatjuk, hogy a B1 típus maradt, a G1-es pedig E típusúvá alakult. A B2-es C típusú lett, bár előbbinek részaránya csökkent, utóbbinak nőtt (19. ábra). 29

31 19. ábra: Brice (1975)-féle osztályozás az I. Katonai Felmérés idején (1763) és napjainkban (2006) Megvizsgáltam, hogy a meandertípusok jellemző fajlagos vándorlási üteme (R/W) év szerint átlagolva milyen kapcsolatban áll az amerikai típusú meanderosztályozással. A kapott eredményeket mutatja a 20. ábra. Látható, hogy a szabályozások előtt G1 (1) típusú volt a 22 fkm-es szakasz, amelyhez alacsony vándorlási ütem párosul, míg a szabályozásokat követően B1 (2) típus lett a jellemző, s Lagasse at al. (2004) megállapításával párhuzamosan itt is magas vándorlási ütem társul. A meanderfejlődés szakaszai 3 részre bonthatók. Az 1988-as vándorlási ráta értéke nagyobb, mint 10, így az eleinte kialakuló, új kanyarulatok viszonylag lassan növekednek. Az 1930-as, 1952-es, 1975-ös és 2006-os értékek alapján a következő kanyarulatfejlődési szakaszt felgyorsuló növekedés jellemzi. A G1 típusú kanyaroknál az alak nagyjából stabilizálódik, és a legnagyobb mértékű vándorlási ráta erre az időszakra tehető.(hickin E. 1974, Nanson G. C. 1984) 20. ábra: Év szerint átlagolt fajlagos vándorlási ütem és az amerikai típusú osztályozás kapcsolata 30

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása

Részletesebben

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu Ismerkedés a térképekkel 1. Miért van

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják. 54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén

Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Vass Róbert 1, Dr. Szabó Gergely 2, Dr. Szabó József 3 Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Tisza-völgyi Műhely alapító konferencia Szolnok, 2011. március 30. Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Dr.

Részletesebben

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók. Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?

Részletesebben

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék digitális állományok átvétele, meglévő térképek digitalizálása, meglévő térképek, légifelvételek, illetve speciális műszaki rajzi dokumentációk szkennelése és transzformálása. A leggyorsabb, legolcsóbb

Részletesebben

Ingatlan felmérési technológiák

Ingatlan felmérési technológiák Ingatlan felmérési technológiák Fekete Attila okl. földmérő és térinformatikai mérnök Photo.metric Kft. www.photometric.hu geodézia. épületfelmérés. térinformatika Áttekintés Mérési módszerek, technológiák

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. Digitális térképezés, georeferálás, vektorizálás Digitális térkép Fogalma Jellemzői Georeferálás

Részletesebben

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Magyarország katonai felmérései

Magyarország katonai felmérései Jankó A nnamária Magyarország katonai felmérései 1763-1950 2007 TARTALOM E lő sz ó... 9 I. Az első katonai felmérés (1763-1787)... 13 1. 1. Az 1. katonai felmérés előzményei... 13 1. 2. Az 1. katonai felm

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése SZAKDOLGOZATVÉDÉS 2008.11.21. A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése Havasi Bálint Geoinformatika szak A felmérés okai. 1. KÖH kezdeményezte a 2001. évi LXIV. törvény alapján a Zalaszántó-Vár

Részletesebben

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm Ho szúságmérés Hosszúságot kilométerrel, méterrel, deciméterrel, centiméterrel és milliméterrel mérhetünk. A mérés eredménye egy mennyiség 3 cm mérôszám mértékegység m = 0 dm dm dm cm dm dm = 0 cm cm dm

Részletesebben

PTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék

PTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék Kétféle modellezési eljárás van: Analóg modellezés melynek eredménye a térkép Digitális modellezés térinformációs rendszer amely az objektumok geometriai ábrázolása alapján: Raszteres vagy tesszelációs

Részletesebben

Szuhanyik János: Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések munkaasztala. Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések és elemzések munkaasztala

Szuhanyik János: Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések munkaasztala. Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések és elemzések munkaasztala Szuhanyik János: Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések munkaasztala Autodesk Land Desktop 3 a vízügyi tervezések és elemzések munkaasztala A nemrég hazánkban is sajnálatosan levonuló árvíz során

Részletesebben

FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS

FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS Témavezető Dr. Szepes András Székesfehérvár 2008 BEVEZETÉS A hazai földügyi nyilvántartási helyzete A jelenlegi nyilvántartási

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Magasságos GPS. avagy továbbra is

Magasságos GPS. avagy továbbra is Magasságos GPS avagy továbbra is Tisztázatlan kérdések az RTK-technológiával végzett magasságmeghatározás területén? http://www.sgo.fomi.hu/files/magassagi_problemak.pdf Takács Bence BME Általános- és

Részletesebben

DigiTerra fejlesztési eredmények

DigiTerra fejlesztési eredmények DigiTerra fejlesztési eredmények Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar 2004. március 18. Előadó: Nyull Balázs DigiTerra Kft. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. Tevékenységek Erdészeti

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék 3. előadás MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT MODERN TÉRKÉPRENDSZEREK Magyarország I. katonai felmérése

Részletesebben

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára

A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára Kiss Tünde könyvtáros ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Magyar Földmérési Térképészeti és

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a

Részletesebben

3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan

3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan Kartográfia (GBN309E) Térképészet (GBN317E) előadás 3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Térképszaurusz vs. Garmin GPS NASA World Wind (3D) Megint hétfő (vagy szerda)... Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

Geoinformációs szolgáltatások

Geoinformációs szolgáltatások Buga László HM Térképészeti Nkft. műszaki igazgató buga.laszlo@topomap.hu Geoinformációs szolgáltatások Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft. XV. GISopen NYME Geo, Székesfehérvár,

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

TURAI ENDRe, GeOINFORMAtIKA

TURAI ENDRe, GeOINFORMAtIKA TURAI ENDRe, GeOINFORMAtIKA 9 IX. A geoinformációk jelentősége A FÖLDtANI KUtAtÁSBAN A fejezet szerzője: Turai Endre és Herczeg Ádám 1. BeVeZetÉS A nemzetállamok gazdasági életében a földtani környezet

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Populációbecslések és monitoring

Populációbecslések és monitoring Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány

Részletesebben

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Célja: Várható elmozdulások előrejelzése (erőhatások alatt, Siógemenci árvízkapu) Már bekövetkezett mozgások okainak vizsgálata (Pl. kulcsi löszpart) Laboratóriumi

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma: 2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 17. Leadás dátuma: 2008. 10. 08. 1 1. Mérések ismertetése Az első részben egy téglalap keresztmetszetű

Részletesebben

Bodrog: A Bodrogról röviden

Bodrog: A Bodrogról röviden Bodrog: A Bodrogról röviden A Bodrog Kelet-Szlovákia és a Szovjet-Kárpátalja területén eredd Latorca. Ung, Laborca Ondava és Tapoly folyókból keletkezik. A szlovákiai Zemplén (Zemplin)-tól már Bodrog-ként

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1

Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 /17 Tartalomjegyzék A térinformatikáról általánosságban Célok Felhasznált eszközök Fejlesztés lépései Adatbázis Grafikus

Részletesebben

Vektoros digitális térképek változásvezetésének tapasztalatai

Vektoros digitális térképek változásvezetésének tapasztalatai Vektoros digitális térképek változásvezetésének tapasztalatai Zala megyében A tavalyi esztendőben elvégzett forgalomba helyezésekkel elértük, hogy megyénk teljes területén digitális formátumban kezeljük

Részletesebben

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS?

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? PLIHÁL KATALIN MI A TÉRKÉP A KÉSZÍTŐ SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE? EGY OLYAN KÜLÖNLEGES ÉS SPECIÁLIS ESZKÖZ, AMELLYEL A TÉRBELI VALÓSÁGOT TRANSZFORMÁLVA, GENERALIZÁLVA ÉS GRAFIKUS

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker

Részletesebben

Magyarország digitális ortofotó programjai és az 1:10 000 országos vektoros adatbázis

Magyarország digitális ortofotó programjai és az 1:10 000 országos vektoros adatbázis Magyarország digitális ortofotó programjai és az 1:10 000 országos vektoros adatbázis Winkler Péter FÖMI Keszthely, 2007. XI. 22.-23. 2000-ben három, egymáshoz kapcsolódó nagy projekt indult az FVM FTF

Részletesebben

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 15. Digitális Alakzatrekonstrukció Méréstechnológia, Ponthalmazok regisztrációja http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

HUNAGI 2013 konferencia. Geoshop országos kiterjesztése. FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET Forner Miklós www.fomi.hu www.geoshop.hu 2013. április 4.

HUNAGI 2013 konferencia. Geoshop országos kiterjesztése. FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET Forner Miklós www.fomi.hu www.geoshop.hu 2013. április 4. HUNAGI 2013 konferencia Geoshop országos kiterjesztése www.fomi.hu www.geoshop.hu Az adatokhoz való hozzáférés, szolgáltatási formák A Földmérési és Távérzékelési Intézet a térbeli adatok tekintetében

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

DATR. a digitális térképek adatkezelője

DATR. a digitális térképek adatkezelője DATR a digitális térképek adatkezelője A térképezés története A legrégibb ismert országtérképünket, a Tabula Hungarie-t 1528-ban Ingolstadtban nyomtatják ki. (Lazarus) Ezt követi négy év múlva Johannes

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Közműfelmérés- és nyilvántartás

Közműfelmérés- és nyilvántartás Közműfelmérés- és nyilvántartás Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Holéczy Ernő előadása alapján Közmű szakágak - elektromos energia ellátás - távközlés - vízellátás - szennyvíz és csapadékvíz

Részletesebben

A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén

A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén Tájökológiai Lapok 9 (2): 375 403. (2011) 375 A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén Baranyai-Nagy Anikó 1, Baranyai Zsolt 2 1 Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

Hálózat hidraulikai modell integrálása a Soproni Vízmű Zrt. térinformatikai rendszerébe

Hálózat hidraulikai modell integrálása a Soproni Vízmű Zrt. térinformatikai rendszerébe Hálózat hidraulikai modell integrálása a térinformatikai rendszerébe Hálózathidraulikai modellezés - Szakmai nap MHT Vízellátási Szakosztály 2015. április 9. Térinformatikai rendszer bemutatása Működési

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

Erdészeti útügyi információs rendszerek

Erdészeti útügyi információs rendszerek Erdészeti útügyi információs rendszerek PÉTERFALVI József, MARKÓ Gergely, KOSZTKA Miklós 1 Az erdészeti útügyi információs rendszerek célja a feltáróhálózatok térképi vonalai és az azokhoz kapcsolt leíró

Részletesebben

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program Regresszió számítás GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program DigiKom Kft. 2006-2010 Tartalomjegyzék: Egyenes x változik Egyenes y változik Egyenes y és x változik Kör Sík z változik Sík y, x és z

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

6. Földmérési alaptérkép...6-2

6. Földmérési alaptérkép...6-2 Dr. Csepregi Szabolcs: Földmérési ismeretek 6. Földmérési alaptérkép...6-2 6.1. A földügyi szakigazgatás szervezetének kialakulása...6-2 6.1.1. A földügyi szakigazgatás kezdetei...6-2 6.1.2. Országos Kataszteri

Részletesebben

Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás

Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás Térinformatikai DGPS NTRIP vétel és feldolgozás Méréseinkhez a Thales Mobile Mapper CE térinformatikai GPS vevıt használtunk. A mérést a Szegedi Tudományegyetem Egyetem utcai épületének tetején található

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben