Fenntarthatóság az oktatásban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fenntarthatóság az oktatásban"

Átírás

1 Fenntarthatóság az oktatásban Bevezetés Napjaink társadalmi vitáinak egyik súlypontja annak a paradigma váltásnak a szükségessége, amely szerint a gazdasági és társadalmi fejlődés a fenntarthatóság eszméjén kell, hogy nyugodjon. A környezetvédelmi problémák felhalmozása egyre nagyobb feladatot jelent a jövő generációi számára. Az energiatermelés és felhasználás kérdései, az eltűnő növény és állatfajok, az édesvízkészletek szűkössége, valamint a globális felmelegedés és számos más esetek, amelyek már az egész Földgolyóra kiterjednek, arra fordítják a figyelmünket, hogy a jelenlegi piacközpontú gazdasági magatartás beláthatatlan károkat okozott, és még fog is okozni bolygónkon. A fogyasztói társadalmak felemésztik bolygónk tartalékait, miközben hihetetlen mértékű szennyezést okoznak. Ám az átállás nagyon nehéz lesz ebben az én központú világban, mert az emberek többsége nem, vagy csak nagyon nehezen hoz áldozatokat, amelyek a környezetvédelmet szolgálnák. A fejlett világ ( észak, nyugat ) eme hihetetlen mértékű pazarlása korlátozott ideig tartható fenn ban alakult meg a Római Klub, mely az emberiség jövőjével foglalkozni kívánó tudósokból, szakmai képviselőkből, politikusokból áll. Magukat a világ tudós gyülekezetének nevezik. Céljuk, hogy időről időre felhívják a nemzetközi szervezetek és a kormányok figyelmét az emberiség veszélyeztetett helyzetére, valamint egy-egy konkrét jelenkori világproblémára ben publikálták A növekedés határai (The Limits of Growht) című művüket. Ebben a könyvben világmodelleket (összesen 12) vázoltak fel, ehhez a következő alaptényezőket vizsgálták: népesedés, iparosodás, élelmiszertermelés, környezettermelés, meg nem újuló nyersanyagkészletek csökkentése. Egy stabilizált világmodellt tartanak elfogadhatónak, mely feltételezi az ipari termelés jelenleginél alacsonyabb szinten történő állandósulását ( zéró növekedés ). A legtöbb modell azt sugallta, hogy a környezeti szennyezést kell mérsékelni, mert ez lehet a legnagyobb probléma a jövőben, ez szabhat határt a további fejlődésnek. A végkövetkeztetésben mindenki egyetértett: a gátlástalan gazdasági növekedés súlyos környezeti rombolást eredményez. Tehát ha meg akarjuk állítani bolygónk további degradációját, igen bonyolult feladat elé nézünk, mivel ehhez paradigmaváltás szükséges, és ez, csak egy hosszú folyamat eredményeként valósulhat meg. Egy alternatívát jelentő új paradigma a fenntartható fejlődés eszméje lett. Ezt a gondolatot elsőként az 1987-es Brundtland jelentésben ( Közös Jövőnk ) fogalmazták meg nyilvánosan. Röviden, a fenntartható szót értelmezhetjük úgy, hogy a jelenlegi szükségleteink kielégítésével nem veszélyeztetjük a jövő generációk hasonló jellegű szükségleteinek kielégítését. A fogalom fejlődés része pedig inkább minőségi változást jelentsen, ne pedig mennyiségit. Felvázolták a szükséges intézkedéseket 2000-ig, valamint azon túl. Egy új környezeti etikát kell bevezetni, a kölcsönösen összefonódott gazdasági és ökológiai rendszerek valós világa nem fog megváltozni; az érintett politikai gyakorlatnak és intézményeknek kell átalakulniuk. Ehhez az új stratégiához szükség van különböző eszközökre, így megfelelő politikai-, gazdasági-, társadalmi-, technikai-, kormányzati-, valamint nemzetközi gazdasági rendszerre ben a világ kormányai összeültek ( Föld Csúcstalálkozója ) és hosszú távú, közös célként a fenntartható fejlődést tűzték ki célul. 1

2 Az eddigieket bővebben kifejtve: a megújuló energiaforrások felhasználása ne haladja meg újratermelődésük mértékét; a környezetszennyező anyag kibocsátásának üteme ne haladja meg a környezet feldolgozó-kapacitását; a nem megújuló erőforrások felhasználása és az újra nem hasznosítható hulladékká alakításának üteme ne haladja meg a helyettük megújuló energiaforrások felfedezését és felhasználást, megfelelő odafigyeléssel minden ember tegyen meg mindent a környezet védelme érdekében, hogy az utánunk jövő generációk is élvezni tudják azt a természeti gazdagságot, mely nekünk megadatik. Az oktatás átalakítása A társadalmi, gazdasági és környezeti problémák összehangolt megoldása csak egy megváltozott szemléletű társadalomban képzelhető el. Hogy minél nagyobb eséllyel vághasson neki az emberiség ennek a feladatnak, nem csak beszélni kell a problémákról, hanem cselekedni is. A fenntarthatóság fogalmát már gyermekkorban meg kell ismertetni a kicsikkel, hogy az minél jobban beépüljön a gondolkodásukba. A fenntarthatóság pedagógiája a nevelés átfogó eszmerendszere, ideológiája. Etikai dimenziókat céloz meg, holisztikusan közelíti meg a fenntarthatóság kulcstémaköreit és eszközrendszerét a társadalom, a gazdaság és a környezetvédelem területén. A fenntartható nevelés-oktatás feladata, hogy speciális eszközeivel segítsen kialakítani egy olyan etikai, érték- és cselekvési rendszert, amely figyelmet fordít a kulturális identitásra, a demokratikus döntéshozatalra, a természet értékeire és a természeti erőforrások megfelelő felhasználására és kezelésére. A fenntarthatóság pedagógiája megismerteti a társadalom minden tagjával a fenntartható fejlődés elveit, koncepcióját, gyakorlati megvalósításának lehetőségeit, eszközeit. A fenntarthatóság oktatása során megtanulunk olyan személyes döntéseket hozni, és úgy bekapcsolódni a társadalmi döntéshozatali folyamatokba, hogy döntéseink elősegítsék a jelen és a jövő generációinak jólétét, miközben nem veszélyeztetik a földi ökoszisztémák működőképességét. A fentiekből következik, hogy a társadalom minden rétegében szükség van a fenntarthatóság elveinek és gyakorlatának elsajátítására: a fenntarthatóságra nevelésre. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 57. közgyűlése december 20-án a közötti évtizedet a Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedének nyilvánította. Egy évtized alatt meg kellene valósítanunk azt, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság alapelvei. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) az UNESCO-val együttműködve, a páneurópao régióban, megalkotta és elfogadta a A fenntarthatóságra nevelés stratégiát (UNECE Strategy for Education for Sustainable Development). A stratégia célja, hogy a fenntarthatóság elvei, céljai, módszerei, az ezzel kapcsolatos értékek jelenjenek meg életünk minden színterén, az iskolában, munkahelyen, otthon és a különböző közösségekben. A fenntarthatóságra nevelés/oktatás (A) Jellemzői: 1) A fenntartható fejlődés ismereteinek integrálása a meglévő oktatási rendszerekbe 2) Értékközpontúság: a jelen és jövő generációk tiszteletével 3) A kritikus gondolkodás bátorítása, a problémamegoldás ösztönzése 4) Különböző pedagógiai módszerek használata. Speciális képzési programok kidolgozása 2

3 5) A tanulók részvétele az oktatással kapcsolatos döntéshozatalban 6) Gyakorlati alkalmazhatóság a mindennapi életben 7) A társadalom minden rétegére kiterjed 8) Helyi és globális ügyekkel való foglalkozás, egyensúlyt keresve a lokális és a globális 9) érdekek között 10) Törekvés a pillanatnyi és időben távoli érdekek egyensúlyára (B) Feltételei: 1) A fenntartható fejlődés befogadására alkalmas, azt igénylő politika, kormányzás, oktatáspolitika 2) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudományos ismeretek, szaktudományos háttér 3) A fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos neveléstudományi ismeretek, módszertani alapok 4) Az ismeretek befogadására, alkalmazására képes társadalmi bázis 5) Az ismeretek széleskörű terjesztésére alkalmas korszerű info-kommunikációs technikai háttér (C) Módszerei: 1) Holisztikus, interdiszciplináris megközelítés 2) Képességfejlesztés (kritikai és kreatív gondolkodás, állampolgári részvétel, együttműködés, konfliktuskezelés) 3) Kompetenciafejlesztés 4) Az alapoktatás színvonalának javítása 5) Az oktatás intézményesített és szabad formái színvonalának javítása (D) Ütemezése: Rövidtávon: - a fenntarthatóság társadalmi szintű megértését elősegítő folyamat elindítása, a fenntarthatóság folytonos napirenden tartása - A fenntarthatóság mérőszámainak (indikátorainak) kidolgozása Középtávon: - a társadalom jelentős része értse a fenntarthatóság jelentését, s igényelje a fenntartható társadalmat Hosszú távon: - a fenntartható társadalom kulturális és strukturális kereteinek megteremtése, a fenntarthatóság feltételeinek teljesülése és megvalósítása 3

4 A fenntarthatóságra való törekvés feltételezi az egész oktatási-nevelési folyamat átértékelését céljaiban, módszereiben és tudásanyagában egyaránt. Az analitikus ismereteken, a tantárgyakra bontó tudásanyagon nyugvó iskolarendszer kevéssé alkalmas a rendszerszemléletű társadalom felnevelésére. Az oktatás megismertet a válság tüneteivel, azonban ritkán jut el a problémák összefüggéseinek feltárásához, így a megoldás módjait, sem képes hitelesen bemutatni. A fenntarthatósággal kapcsolatos tanításban, nevelésben résztvevő oktatók fontos szerepet játszanak. Az oktatókat képzéssel, továbbképzéssel képessé kell tenni a fenntartható fejlődés tanítására, eszmerendszerének átadására; szükségessé válik a megfelelő tananyagok és eszközök elérhetőségének biztosítása. A megvalósítás érdekében szükség van egy olyan támogató szabályozói és a működtetői háttérre, amely a mindezeket figyelembe vevő szereplők egyetértésén, együttműködésén, partnerségén alapszik. Az érdekelt felek közé tartoznak a kormány, az önkormányzatok és a magánszféra, az oktatási és a tudományos szféra (beleértve a tanulókat és a hallgatókat is), az egészségügy, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság, a szakszervezetek, a tömegtájékoztatás, a helyi és regionális civil szervezetek, a nemzetiségi közösségek és a nemzetközi szervezetek képviselői. Mindezekre tekintettel a közeljövő egyik fontos feladata egy hazai stratégia vagy keretprogram kialakítása a fenntarthatóságra nevelés tárgyában, amely a fentiekben vázolt (A) jellemzőkre, (B) feltételekre, (C) módszerekre épül, és előkészítésében az összes érintett és érdekelt szereplő együttműködik. A magyar oktatás A fenntartható fejlődésre nevelés fogalma és tartalmi szabályozása Magyarországon a környezet megóvására, az erőforrásokkal való gazdálkodás fenntartható változatára irányuló társadalmi és közpolitikai erőfeszítések az oktatásban is felerősödtek. Az elmúlt évek hazai környezetvédelmi és oktatáspolitikai törvényi szabályozás közeledése lehetővé tette a fenntarthatóság pedagógiájának előretörését. A magyarországi környezeti nevelést a közoktatási intézményekre érvényes törvények és országos dokumentumok szabályozzák. A évi LXI Törvény (A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény módosításáról) pontja alapján valamennyi magyarországi közoktatási intézmény köteles kiegészíteni a helyi pedagógiai programját (ez a tanulás-oktatás helyi szabályozásának alapvetően meghatározó dokumentuma, amelynek összhangban kell lennie a Nemzeti alaptantervvel) az iskolában zajló környezeti nevelési stratégiával. A kiegészítés a törvényi előírás szerint kiterjed a helyi egészség- és környezeti nevelési programra. A magyarországi közoktatás fejlesztési prioritásait az Oktatási Minisztérium 2004-ben közreadott Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégiája tartalmazza. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 1999-ben megteremtette az országban a differenciált és decentralizált óvodai nevelés törvényi alapját. Az intézmények sorra hozták létre a saját óvodai nevelési programjaikat. 4

5 A környezeti nevelés gyakorlata a közoktatási intézményekben Kedvelt, de nagyon szűk körű az erdei óvodai program megvalósítása, ez népszerű az óvodapedagógusok és a szülők körében egyaránt. A természet megszerettetése, védelme, a tiszta környezet iránti igény alapjainak a lerakása fontos feladatává vált az óvodai nevelésnek. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázatai évente biztosítják azt, hogy a hazai óvodák támogatásokat kaphassanak környezetük fejlesztésére, az óvodakertek és tanösvények gondozására, óvodapedagógusok szakirányú továbbképzésére. Az iskolákban megvalósuló környezeti nevelés hagyományosan az extrakurrikuláris területek felől (iskolai szakkörök, táborok, múzeumi és állatkerti pedagógia, jeles napok megünneplése, helyi akciók, vetélkedők, kiállítások stb.) közeledik a tantárgyakba való konkrét beépülés és összehangolódás felé. Miután a környezeti nevelésnek nincsen sajátlagos kitüntetett tantárgya, ezért más tantárgyakba épülve és a tanórán kívüli pedagógiai helyzetekben valósul meg. Ez a diffúzió mint a környezeti nevelés átfogó, széleskörű és összehangolt pedagógiai megjelenése, világszerte elterjedt és bevált gyakorlat. A környezeti nevelés tanulási tartalma eközben kiszélesedik és magába foglalja a természeti, az épített környezet, az egészség, a gazdálkodásgazdaság, társadalomismeret és a demokráciára nevelés vonatkozásait is. A legjelentősebb új eredmény az erdei iskolák gyakorlatának előretörése. A kormányzati támogatású erdei iskola program olyan tanulás szervezési módszer, amely a 2003/2004-es tanév részeként valósul meg. Az erdei iskola általában egy néhány napos, kihelyezett tanulási helyzet, amely során a tanulók az adott helyen élnek, laknak, felfedezik az erdei iskolai környezetét, tanulmányokat folytatnak más módszerekkel, más eszközökkel, mint a tantermükben szoktak. A fontos cél, hogy az általános iskolás gyerekek tanulmányaik során legalább egy alkalommal eljussanak erdei iskolába. A környezeti nevelés infrastruktúrája, támogató rendszerek, hálózatok és programok A hazai környezeti nevelés gyakorlatában megnyilvánulnak erősségek és gyengeségek. Az óvodákban a helyi környezeti nevelés a napirend kialakításával, a szokástanulás megszervezésével történik. Hatékony az óvodai pedagógiai gyakorlatban a természet szeretetére, a természettisztelő magatartás megalapozására irányuló nevelés. Az iskolákban általános probléma a környezeti nevelés alulfinanszírozottsága, és hiányzik a pedagógusok környezeti nevelési képesítése. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mind több külföldi forrást (elsősorban szaktudást) tesz hozzáférhetővé a környezeti nevelés terén. A Környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium 1999-ben megállapodásban rögzítette a két tárca által közösen kifejlesztett Környezeti Nevelési Koncepcióját. Az együttműködési területük kiterjed az óvodai nevelésre, a közoktatás valamennyi szintjére, a szakképzésre, a felsőoktatásra és a továbbképzésekre. A két minisztérium együttes megállapodása nyomán 1999-ben jön létre a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda (KöNKomP). A Programiroda a környezeti neveléshez, oktatáshoz szükséges módszertan és programok kidolgozásában koordináló szerepet vállal, és ezekhez kiadványokat jelentet meg, valamint környezeti nevelési könyvtárat működtet. Az Oktatási Minisztérium által 2004-ben megalapított Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus továbbképzési Közhasznú társaság az oktatási programcsomagok fejlesztésekor a fenntarthatóság pedagógiai kritériumait valamennyi tantárgyi tanulási program fejlesztésekor érvényesítik. 5

6 A környezeti nevelés ügyét erősíti a Nemzeti Környezetvédelmi Program, amely a környezettudatosságot és a környezetvédelmi szemléletformálást fontos állami feladatként határozza meg. A környezeti neveléshez szorosan kapcsolódik az Egészségügyi Minisztérium által kidolgozott 3 éves Nemzeti Környezetegészségi Akció Program, amelynek egyik fontos fejezete a környezet-egészségi nevelés, szemléletformálás. Ez a program alapvetően a helyi környezetegészségi kockázatok felismerésére és a kockázatok megelőzésére épül, bevonva a regionális és megyei Állami Nemzeti Tisztiorvosi Szolgálatot, a helyi Környezetvédelmi felügyelőségeket, a pedagógiai szakszolgálatokat, az óvodákat és iskolákat. A magyarországi állatkertek és vadasparkok intenzív környezeti nevelést folytatnak, amely a zoopedagógiai tevékenységük szerves része. Ezek általában óvodai és iskolai tanulócsoportok állatkerti programjai, amelyben az adott állatok repatriálási programjai, a védett fajok megőrzése, a génbank funkció, a természetvédelem helyi és globális kérdései vannak a középpontban. A környezeti nevelés humán feltételei a pedagógusképzés Magyarországon is a környezeti nevelés legfontosabb forrása a pedagógusok szaktudása és kompetenciái. A hazai pedagógusképzésben nem kiterjedten és összehangoltan valósul meg a környezeti nevelést szolgáló szakszerű felkészítés. Ez csak néhány óvodapedagógus- és tanítóképző főiskolai karon valósul meg, ahol vannak ilyen tartalmú stúdiumok. Néhány magyarországi tanárképző főiskolai karon évekkel ezelőtt megindult a környezeti nevelési szakos tanárképzés. Egy gyakorlati példa Volt szerencsém résztvenni egy fenntartható oktatási programban. Kozármisleny község (lakóhelyem) általános iskolájában kisiskolásokat ismertetnek meg gyakorlati úton a természet értékeivel. Kéthetente más-más téma bemutatása történik 2 órán keresztül. A vizek, az erdők élővilága, a madarak, a vadállatok életének bemutatása külön-külön előadást érdemelnek. Állatkerti gondozók, nemzeti park dolgozók is megfordultak az iskolában előadást tartani. A gyógynövények hasznosításának skálája, a mindennapi életünkben, igen széles. A kicsiket is nagyon lekötötte a téma. Egy meghívott biológus mesélt a növények előfordulási helyeiről, felhasználásukról, és jótékony hatásaikról. Az előadás végén több növényt is megtekinthettek a gyerekek és megkóstolhatták az igazi kamillateát. Az osztály tanítónője felkért, hogy tartsak előadást a környezetvédelemről. Itt szóba került a szelektív szemét gyűjtés, a különböző hulladékfajták újrahasznosítása. A levegő, a vizek, és a talaj védelme. Az egészséges táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás, és hogy ez milyen hatással van környezetünkre. Úgy gondolom gyakorlati ötletekkel, tanácsokkal jobban felkelthető a gyerekek figyelme, így azokat részesítettem előnyben. Kézbe foghatták a gumireszelékből készült játszótér aljzat egy darabját és a fehér újrapapírt. Illusztráltam a levegőszennyezést egy kis műanyagdarab elégetésével, a túlzott tisztítószerek használatát kristálytiszta vízben, valamint egy elszáradt növényt, melyet olajszennyezés ért. Rengeteg színes képpel keltettem fel az érdeklődésüket, és hívtam fel a figyelmüket a környezet értékeire. A dohányzás káros hatásai, a rendszeres gyümölcs és zöldségfogyasztás, valamint a napi testedzés is szerepelt a programban. A végén egy kis torna és játék után mindenki frissebben emlékezett vissza az előadásra. 6

7 Felmérés Egy felmérést végeztem a Műszaki Egyetem hallgatói között. A fiatalok jóval kevesebb, mint a fele találkozott már a Fenntartható fejlődés fogalmával. Voltak, akik megpróbálták kikövetkeztetni, bár más oldalról közelítették meg a dolgot, de a többségük egyáltalán nem tudott róla semmit. Az is befolyásolta az ismereteiket, hogy milyen karon, illetve szakon tanulnak. A villamos-, informatikus-, és építőmérnök hallgatók ismerik legkevésbé ezt a fogalmat, és eszmerendszert. A közgazdászok már több információval rendelkeznek róla. Számomra a legmeghökkentőbb választ idézném is: 1: Hallottál már a Fenntartható Fejlődésről? Sajnos még nem hallottam róla. Gondolom, azt jelenti, hogy a nyereség által visszaforgatott tőke állandó fejlesztést tesz lehetővé. 2: Hogyan jellemeznéd azt, mit tudsz róla? Elég keveset tudok róla. 3: Ha ezt a szót össze kellene kapcsolni az oktatással (Fenntarthatóság az oktatásban) mit jelentene ez Számodra? Fenntartható fejlesztés, vagy fenntarthatóság? Fenntartható fejlesztés számomra azt az idilli képet jelentené, hogy a tananyag követi a piaci igényeket, tehát az ipar határozza meg az oktatást, ezáltal nyereségesebb üzemmé válhat. 4: Van pár ötleted, hogyan valósítanád meg ezt? Én globálisan kezelném az egészet, és törvényi szinten szabályoznám. Ehhez a különböző oktatás intézményeket szerkezetükben hasonlóvá, működésükben a rendszerhez kapcsolhatóvá tenném. Mindezt az ipari részvevők bevonásával képzelem el. A megkérdezettek mindegyike az oktatás fenntarthatóságát, a kevesebb tananyagot, a jobban átgondolt iskolai rendszert értette a 3. pont alatt, és nem a Fenntartható Fejlődés eszmerendszerének átadását, elterjesztését a fiatalok körében. Megvalósítandó ötlet egy sem született. Úgy vélem, ahelyett, hogy beszélünk a Fenntartható Fejlődésről, cselekednünk kellene. A politikusoknak, a felsőbb vezetőknek, a médiának, az ipari szereplőknek is hangsúlyozniuk kellene ezt a hozzáállást. Bár, a mai rövid távú hasznot hajtó multinacionális cégek, kormányok aligha fognak tenni az ügy érdekében. Ezért nekünk, kisembereknek kell egyenként küzdenünk eme nemes, bolygónkat megmentő eszméért. Félretéve a haszonközpontú szemléletet, szabadidőnk egy részét feláldozva megtenni a tőlünk telhetőt. 7

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET

MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET Mit kínálunk az ökoiskoláknak? Budapest, 2014. jan. 25. Történetünk mérföldkövei Alapítás éve: 1992 Kiemelkedően közhasznúvá nyilvánítás: 1998 Környezetünkért díj:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz

Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz A Humusz Szövetség 20 éve a hulladékcsökkentést, a fenntartható fogyasztást és termelést

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor Kik vagyunk? Név: Felsőoktatási Fenntarthatósági Hálózat, (Mo.) Hungarian Sustainable University

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Öko Munkacsoport Munkaterve

Öko Munkacsoport Munkaterve DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA 036268 Öko Munkacsoport Munkaterve 2015/2016. tanév Készítette: Dorn Judit munkacsoport koordinátor Az Öko Munkacsoport tagjai: Dorn Judit Öko Munkacsoport Koordinátor

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31.

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 2014 Ökoiskolai munkaterv Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 1. Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Tápai Zsuzsanna Tamás Emilia Élő Márta Jobbágy Miklósné Felker Fruzsina Lecsek

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

Környezeti nevelés munkaközösség. munkaterv. 2014 /2015. nevelési év

Környezeti nevelés munkaközösség. munkaterv. 2014 /2015. nevelési év Környezeti nevelés munkaterv 2014 /2015. nevelési év Készítette: vezető Környezeti nevelés környezeti nevelés et vezeti: ben 14 fő vesz részt. 1. 2. Ökrösné Kara Judit 3. Molnárné Oros Csilla 4. Háló Éva

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon

Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon Perlusz Andrea ELTE BGGYK Inklúziós index felhasználási lehetőségei Műhelymunka Educatio Budapest 2015. 2 Az ördög a részletekben

Részletesebben

Iskolánk sikeresen pályázott és megvalósította a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 PÁLYÁZATOT

Iskolánk sikeresen pályázott és megvalósította a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 PÁLYÁZATOT Iskolánk sikeresen pályázott és megvalósította a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 PÁLYÁZATOT A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt neve: Képzésekkel

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A környezettudatosságra épülő intézményfejlesztés lehetőségei és megvalósításának tapasztalatai egy fővárosi, összetett képzésű profilú öko-középiskolában Házlinger György, igazgató 1 2 Than Károly Ökoiskola

Részletesebben

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014.

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Készítette: 2013. szeptember 1. ------------------------------------- Dr. Halász Mátyásné Ellenőrizte:.. munkaközösség-vezető

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak Állatkerti foglalkozások Óvodásoknak Az állatkert az élmények kertje Élménygyűjtő séták az állatkertben Vannak, akik már megtapasztalták, milyen izgalmas úgy érkezni egy állatkerti látogatásra, hogy ott

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014

ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014 ÖKOISKOLA PROGRAM 2013-2014 Készítette: Mujzer Richárd ÖKOiskola vezető Győr, 2013. szeptember 5. Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz,

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben