A SZOLNOKI TISZAPARTI RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014.

Átírás

1 A SZOLNOKI TISZAPARTI RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Nagy Györgyné A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium érvényes Pedagógiai Programját a Fenntartó jóváhagyta. Vác, április dr. Csáki Tibor főigazgató

2 TARTALOMJEGYZÉK A pedagógiai Program szabályozási kerete Bevezető 6 1. Intézményi adatok Az iskola bemutatása Intézményi jövőkép... 8 I. NEVELÉSI PROGRAM Intézményi célok, feladatok, együttműködések Az intézmény nevelőtestületének küldetésnyilatkozata A katolikus intézmény küldetése A katolikus intézmény küldetése a társadalom felé A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé A katolikus intézmény elvárásai a tanulók számára Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Pedagógiai célok és feladatok korosztályra meghatározva Az intézményi nevelő-oktató munka célja Az intézményben folyó oktatás célja Az intézményben folyó oktatás-nevelés feladatai Az intézmény feladata A nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszere A kulcskompetenciák kiemelt fejlesztése a tantárgyi struktúrában (NAT) A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a tantárgyi struktúrában Valamennyi helyi tantervben tantárgyra lebontva megtalálhatók a fejlesztési feladatok Általános, kiemelt fontosságú pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok: Az értelem kiművelése Az erkölcsi nevelés Az erkölcsi normák körének tapasztalati úton történő bővítésének hangsúlyos területei: Az esztétikai nevelés Az állampolgári nevelés Az egészséges és kulturált életmódra nevelés Az intézmény tanórán és iskolán kívüli tevékenységi formái: Az iskola együttműködése a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében A pedagógus személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai a tanuló nevelése, tanítása során A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai diákközösség alaptípusai: A közösségfejlesztés feladatai Közösség és személyiség viszonya A közösségfejlesztés egyéb területei Az iskola együttműködése a szülők közösségével Az intézmény nevelőtestületének nézetei az átlagtól eltérő tanulókról, a velük való törődésről az iskolai gyakorlat sajátosságai Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Általános iskola Gimnázium A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az egységes alapokra épülő differenciális A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás elvei A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülők részvétele az intézmény pedagógiai programjának megvalósításában Pedagógiai Program 2

3 A kollégium részvétele, az együttműködés formái A tanulók és a pedagógusok együttműködésének elvei Egészségnevelési Program Az egészségnevelési program hosszú távú céljai Az egészségnevelés rövidtávú céljai, feladatai Az egészségnevelés általános céljai Iskola egészségügyi tevékenységek, szűrések Az egészségnevelés kötelező témakörei minden évfolyamon, minden tanévben Az egészségnevelés egyéb, kötelező témakörei évfolyamonként minden tanévben A program megvalósítása során alkalmazható módszerek Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok Alsó tagozat: évfolyam: évfolyam: évfolyam: évfolyam: Az egészségmegőrző program értékelése Az iskola drogstratégiája Iskolai drogstratégia kialakítása és a segítő intézmények szerepe A drogügyi koordinátor felkészülése Szövetség az iskolavezetéssel Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők (család) Szülői szervezet Háziorvos Iskolaorvos Iskolavédőnő Helyi, illetve regionális iskolák drog koordinátorai Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók Rendészeti szervek Más történelmi egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek, civil szervezetek Állapotfelmérés szakaszai, területei A diagnózis színterei Konkrét feladataink Értékelés, újabb célkitűzés Értékelés Újabb célkitűzés A végrehajtás színterei, módszerei Sikerkritériumok Környezeti Nevelési Program Jövőkép - alapelvek és célok Alapelvek Általános célok Konkrét célok, feladatok Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek, hagyományos tanórai foglalkozások Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás Tanórán kívüli programok, tevékenységek Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink Tervezett környezeti nevelési tevékenység: II. HELYI TANTERV A helyi tantervek Az iskolai nevelő-oktató munkához rendelkezésre álló órakeretek a 2011/2012-es tanévtől beiskolázásra került tanulócsoportoknál Programokhoz tartozó tantárgyak és óratervek Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanulói jogviszony: belépés; a magasabb évfolyamba lépés feltételei; a tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony létesítésének feltételei Pedagógiai Program 3

4 Általános iskola Gimnázium A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulói jogviszony megszűnése Az érettségi vizsgára való felkészítés A középszintű érettségi vizsga témakörei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Szolnok városi egységes felmérő rendszer (TFR) Célja A mérési feladatok működtetésének szempontjai Mérési próbák m-es síkfutás állórajttal m-es síkfutás (általános iskola 2-4. évfolyamán 1000 m-es síkfutás) Súlypontemelkedés: Két kezes medicinlabda dobás előre: Labdapasszolás Hanyatt fekvésből törzshajlítás előre (felülés) Törzshajlítás előre állásban Antropometriai mérések Testmagasság Testtömeg A tanulók értékelése, feladatainak és beszámoltatásának meghatározása Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Általános iskola Gimnázium Az érdemjegyek súlyozása valamennyi osztályban A tanulók teljesítményének értékelése Általános iskola Gimnázium A sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók beszámoltatásának szabályai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók jutalmazásának formái és rendje Fegyelmező intézkedések formái és rendje A tanulóra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség A tanuló magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala számú eszközjegyzék Pedagógiai Program 4

5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM SZABÁLYOZÁSI KERETE: Jogszabályi háttér: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet. A kormány 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról. A 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről. A 2/2005 (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról. Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. Iskolai dokumentumok: Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Pedagógiai Program 5

6 BEVEZETŐ "Megértés, jó szándék, emberség minden nyelvi akadálytól független. Ez a legbiztosabb híd nemzet meg nemzet, ember meg ember között." /Péchy Blanka/ 1. Intézményi adatok Az intézmény hivatalos elnevezése: Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény címe: 5000 Szolnok, Tiszaparti sétány 4/a. Fenntartója: Váci Egyházmegye Ordináriusa Az intézmény telefonszáma: 56/ telefax száma: 56/ Az intézmény emblémája: címe: tpgh@tiszaparti-szolnok.sulinet.hu

7 2. Az iskola bemutatása Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium a 2009-ben alapított Szent József Római Katolikus Általános Iskola tevékenységi körének bővítésével alakult. Az 50 éves múltra visszatekintő Tiszaparti Gimnázium programjait tovább folytatva és a Katolikus Általános Iskola szellemiségét összekapcsolva kezdte meg működését az új iskola. Iskolánk négy alsó tagozatos osztállyal és egy nyolc évfolyamos gimnázium ötödik osztályával, valamint két négy évfolyamos gimnázium és egy öt évfolyamos gimnáziumi profillal működik. A folyamatos beiskolázás és a felmenő rendszer biztosítása révén 2016-ra lesz teljes az iskola szerkezeti felépítése. A nevelő-oktató munka feltételrendszere A Tiszaparti nevéhez híven városunk egyik legszebb részén, festői környezetben, a Tiszaparti sétányon található. Humán erőforrás Az intézmény dolgozóinak összlétszáma 70. A nevelőtestületet 50 fő pedagógus alkotja. Ez a létszám folyamatosan változik a feljövő osztályok óraigényének ellátása függvényében. Valamennyi tanár rendelkezik a szaktárgya tanításához előírt végzettséggel. A tanárok közül sokan rendelkeznek speciális képzettséggel, melyek a következők: hitoktató, fejlesztő pedagógus, közoktatás-vezető, karvezető, mentálhigiénés végzettség, második, illetve harmadik szak, szakvizsga szaktárgyi területen, minőségfejlesztés, mérés-értékelés, drog-prevenció, kétszintű érettségihez kapcsolódó képzettségek. Tantestületünk tagjai közül többen szerepelnek a szakértői, vizsgáztatói jegyzékben, mint közoktatási szakértő, szaktárgyi szakértő, érettségi elnök, szaktárgyi vizsgáztató, nyelvvizsgán vizsgáztató, ECDL vizsgáztató, kamarai szakmai vizsgáztató, valamint vezetőtanár. A 20 fős adminisztratív és technikai személyzet tevékenységével az intézmény zavartalan működését segíti. A római katolikus plébánia közelsége és Máthé György plébános, címzetes prépost, kerületi esperes nagyban segíti és támogatja a tanulók hitéletét. Iskolánk tanulóinak és dolgozóinak hit- és erkölcsi fejlődését a Boldogasszony Tanító Nővérei szerzetesrendhez tartozó három apáca segíti. Tárgyi feltételek Az intézménybe belépőt esztétikus környezet fogadja. Az intézmény felszereltsége megfelel a képzési irányoknak, az előírásoknak és a közvetlen partnerek elvárásainak, illetve a korszerű követelményeknek. Természet- és társadalomtudományi előadók előkészítő szertárakkal, informatikai szaktantermek, énekkari próbaterem, kötetes iskolai könyv- és médiatár, tornaterem, kondicionáló terem, megfelelő kiszolgáló helyiségekkel, parkosított udvar, illetve sportudvar áll a diákok és a tanárok rendelkezésére. Kiscsoportos foglalkozásra alkalmas termek mellett 2 tanterem alkalmas kb. 50 fős hallgatóság befogadására is. Pedagógiai Program 7

8 Az intézmény aulája rangos hangversenyek, kiállítások és egyéb a nevelő-oktató munkát segítő a kulturált szórakozást is szolgáló rendezvények színhelye. A szülők számára e célra kialakított - szülői fogadó áll rendelkezésre. A diákönkormányzati és egyéb kiscsoportos megbeszélések a kerekasztalos tárgyalóban zajlanak. Az iskola büfével és önkiszolgáló étteremmel rendelkezik. Az intézmény befogadóképessége szükségessé teszi további létesítmények igénybevételét. Erre jelenleg a Szolnok Városi Kollégium épületében három terem igénybevételére van lehetőség. A szakmai munka jellemzői A tanulók erkölcsi nevelésének középpontjában a katolikus keresztény értékrend áll. Munkánk során arra törekszünk, hogy a tanulók személyiségfejlesztését szolgáló, emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszert dolgozzunk ki, és folyamatosan fejlesszük azt. Ebben a tevékenységünkben egyaránt helyet kap a tehetséggondozás és a felzárkóztatás is. Értékközvetítő pedagógiai munkánk a tanulás, a tudás, valamint az ezzel párosuló egyetemes emberi, nemzeti értékek közvetítésére épül Legfőbb célkitűzésünk keresztény szellemben a tudás megalapozása, a képességek egyéni kibontakoztatása és fejlesztése, majd a gimnáziumban a diákok felkészítése felsőfokú oktatási intézményekben való továbbtanulásra, valamint az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása. 3. Intézményi jövőkép A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium célja, hogy keresztény szellemiségével hozzájáruljon Szolnok iskolaváros jellegének erősítéséhez, valamint tanulói körében a lokálpatriotizmus elmélyítéséhez. A városból jelentkező tanulók mellett az iskola fogadja a megyéből és az egyházmegyéből érkező jó képességű diákokat is. Célunk az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés. A nevelő munka során kiemelt hangsúlyt kap a művészetek iránti fogékonyság fejlesztése (ének-zenei képzés, hangversenyek, kiállítások az intézmény aulájában, együttműködés kulturális intézményekkel), az egészséges életmód iránti belső igény felkeltése (egészségnevelési program, drog-prevenciós program), valamint az esélyegyenlőség biztosítása. Szükséges olyan épületbővítés lehetőségének megtalálása, mely biztosítja az iskola teljes évfolyami struktúrájának megfelelő zavartalan működését. Pedagógiai Program 8

9 I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Intézményi célok, feladatok, együttműködések 1.1. Az intézmény nevelőtestületének küldetésnyilatkozata A katolikus intézmény küldetése A katolikus intézmény küldetése a társadalom felé A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az emberi teljesség kifejlesztésén munkálkodjék. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s eközben betöltve saját küldetését. Napjainkban hiányzik a stabil értékrend, ezért az egyházi intézmény az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán egyre több embert segíthet az igazi értékek megtalálásában. A katolikus iskola nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják a katolikus iskola szellemiségét. Más felekezetekből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium olyan nevelési - oktatási intézmény, ahol humánus iskolai környezetben és pedagógiai légkörben teljesítményelvű, ugyanakkor diákközpontú, keresztény szellemiségű nevelés, oktatás folyik. Az iskola szakmai kiválóságra, komplex személyiségfejlesztésre és az esélyegyenlőség biztosítására törekszik ahhoz, hogy minden diák képességei szerint a legjobb eredményt tudja felmutatni A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás hit elveinek. A pedagógusok példát adnak helyes életfelfogásukkal és becsületes életükkel. A katolikus iskola pedagógusfüggő, tehát csak akkor érheti el célját, ha a pedagógusokat és technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat. Nevelőtestületünk önálló gondolkodású, önálló véleményalkotásra képes, együttműködő, kreatív személyiségek nevelését állítja középpontba, akik azonosulnak az iskola által közvetített egyetemes erkölcsi értékekkel. Megújulásra, önművelésre képes tanulók nevelésére törekszünk, akik képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra és az alkalmazkodásra a folyton változó világ körülményeihez. Fontos feladatunk tehát a tudás értékének helyreállítása és megbecsültetése. Alapelveink közé tartozik az iskolai és nemzeti hagyományaink, egyházi értékeink megóvása, ápolása és továbbvitele. Céljainkat közvetlen partnereinkkel együttműködve kívánjuk megvalósítani A katolikus intézmény elvárásai a tanulók számára A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre segíteni azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a Pedagógiai Program 9

10 pedagógus nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósításában segíteni Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek A katolikus-keresztény nevelés eszménye maga Krisztus. Az egyháznak is feladata a nevelés,. mert el kell ismertetnie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A katolikus iskola feladata a hitre való nevelés. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folyamatos önképzésbe. Katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében különösen nagy hangsúlyt fektet az alábbi alapelvekre: - A pedagógus személyisége és magatartása példa a diák számára, ezért nagy a pedagógusok szakmai és morális felelőssége. - A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásrendszereknek. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. - A dicséret nagy nevelő erő. - Nagy jelentősége van a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, belső békéjét az érvényesülésnél. - Döntő a követelmények, a belső igényen, a belátáson alapuló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt érvényes. - Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet feltételez. A NAT ajánlása alapján kijelölt fejlesztési területek nevelési célok Erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók Pedagógiai Program 10

11 életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig - hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Célunk, megteremteni annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítani a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítására neveljük a diákokat, ezt a munkát hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Pedagógiai Program 11

12 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elősegítjük a tanuló kedvező szellemi fejlődést, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzásegítjük, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Célunk, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak. A tanítás-tanulás egész folyamatában támogatjuk őket, hogy tudatosuljon bennük az, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének kialakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Ezért kitüntetett feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és a lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Pedagógusaink ösztönzik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Célunk, hogy a tanulók képesek legyenek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve készítsük fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Pedagógusaink motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és - megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, Pedagógiai Program 12

13 hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ az komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást ösztönözzük. Célunk a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság Célunk, hogy a felnövekvő nemzedék ismerje és becsülje az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Tanulják meg, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Azt szeretnénk elérni, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Felkészítjük diákjainkat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Arra törekszünk, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelen kutatásainak aspektusai és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Pedagógiai Program 13

14 Pályaorientáció A tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest szeretnénk átfogó képet nyújtani a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Mindezért fejlesztjük bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Célunk, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Mérlegelni tudják döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatait. Világosan lássák rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erősforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismeretire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Médiatudatosságra nevelés Célunk, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés, az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és a tevékenység-központúság révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulókat megismertetjük a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóság és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Pedagógiai Program 14

15 A tanulás tanítása Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium A tanulás tanítása iskolánk alapvető feladata. A pedagógusok célja, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítanunk, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változások sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Iskolánkat meghatározó hagyományos elvek A különböző közösségekhez tartozás elve Az intézmény nevelő munkája során a kialakult közösségek osztályközösség, érdeklődési körök, stb. életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételére törekszik. Mindezek alapján az iskolaközösséghez való kötődés kialakítása a nevelő-oktatómunka sikerkritériuma. Az iskolában működő mikro- és makro-közösségek tervszerű pedagógiai irányítás mellett a tanulói önállóság, öntevékenység, önkormányzó képesség kibontakozásának színterei. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve Az iskola a tanulók fejlődését, teljesítményét az egyéni adottságok, képességek figyelembevételével segíti és befolyásolja. Az iskola olyan, a tanulók fejlődés-lélektani sajátosságainak megfelelő tevékenységi formákat alkalmaz, amelyek lehetőséget biztosítanak a vélemények ütköztetésére, az autonómiatörekvések tényleges kipróbálására, az emberi kapcsolatok sokoldalú megélésére, mindezt összhangban a tanulással, a továbbtanulással. Az egyenrangúság elve A Tiszapartiban a pedagógus és a diák mester és tanítvány - egyenrangú félként, együttműködve vesz részt az oktatás-nevelés folyamatában jogainak és kötelességeinek érvényesítése mellett. A bizalom elve Az iskolai életet a személyesség, az együttműködési készség, a tanulók személyiségének tisztelete és megértése hatja át. A bizalom az alapja a tanár diák és a kortárs kapcsolatoknak. A következetesség elve Minden szülő és diák számára világosak, a helyi tanterv által pontosan megfogalmazottak az iskolai követelmények, elvárások. A nevelőtestület a tananyag és értékek közvetítésében, valamint a követelmények érvényesítésében igényes és következetes. Pedagógiai Program 15

16 A pedagógus vezető szerepének elve Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységeik megszervezésében, személyiségfejlődésük támogatásában. A nyitottság elve Az intézmény nyitott az iskolahasználók, a közvetlen és a közvetett partnerek, a szomszédos országok határ menti magyar településein élő tanulók és tanárok, valamint az európai és más országok irányában. Tevékenységünkben fontos szerepet kap a tanulók számára közvetített tananyagtartalmak és egyéb nevelési tényezők által a nemzeti és európai identitástudat kialakítása, az eltérő kultúrák megismertetése, a másság tiszteletben tartása, valamint az európai polgári szerepre való felkészülés. Az egészséges életmódra nevelés elve Az intézményben kiemelt szerepet kap a szaktárgyi, valamint az osztályfőnöki órákon túl az egészséges életvitel életkornak megfelelő - bemutatása, a veszélyforrások megismertetése, a preventív tevékenység. Nyilatkozat az intézmény felelősségéről A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium felelősséget vállal az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók hitéletre neveléséért, értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi fejlődésének segítségéért, a tanulóközösségek kialakulásáért, fejlődéséért, továbbtanulásra való felkészítéséért. Az intézmény e felelősségének érvényesítése érdekében személyiségfejlesztő nevelő munkájában együttműködik az egyházzal, és a szülőkkel. A tantestület a család fontosságának tudatosítását, a keresztény családi életre való felkészítést a nevelőmunka szerves részének tekinti. Az oktatás nyelve A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban az oktatás magyar nyelven folyik. Az etnikai kisebbséghez tartozó tanuló(k) elfogadván az oktatás nyelvét magyar nyelven részesül(nek) az iskolai oktatás-nevelésben Pedagógiai célok és feladatok korosztályra meghatározva Az intézményi nevelő-oktató munka célja Pedagógiai munkánk célja, hogy a gyermekeket, diákokat segítsük abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. - A nevelő-oktató munka során az iskola a gyerekek, a szülők, a partnerek és a környezet elégedettségére törekszik, ezen belül a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza. Pedagógiai Program 16

17 - A gyermekek, diákok morális és esztétikai szemléletét kívánja alakítani, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejleszteni. - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetít az iskolánk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. - A kudarc- és sikertűrés készségeit törekszünk fejleszteni. - Az önálló, felelős állásfoglalás és cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit igyekszünk kimunkálni. - Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlesztjük a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. - A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözzük tanítványainkat. - Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonyát, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítjuk. - Magyarságunk gyökereit megismertetjük. - Igyekszünk kialakítani diákjainkban a kulturált szórakozás igényét Az intézményben folyó oktatás célja Az általános iskola célja - A katolikus hit megalapozása. - Korszerű általános műveltség biztosítása, alapkészségek fejlesztése, továbbtanulásra felkészítés. - Kulturált, fegyelmezett magatartás kialakítása. - A család, felnőttek tiszteletére nevelés. - A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása. - Szeretetteljes emberi kapcsolatok, légkör kialakítása. - A szülőföld és Magyarország megismerésére, szeretetére, megóvására nevelés. A gimnázium célja - Művelt, hitükben elkötelezett fiatalok nevelése. - A középszintű és emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés. - A felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. - A tanuló képességeinek, érdeklődési körének megfelelő pályaválasztásra való felkészítés. Az általános iskola bemeneti céljai Az iskolánk a konzervatív keresztény értékeket valló, vagy azok iránt nyitott, azokat elfogadó családok gyermekeit várja. Akik elfogadják a tízparancsolat alapjain nyugvó erkölcsi rendet és fontos számukra a hit, a család, a hazaszeretet. Legyen fontos számukra a hit, a család, a hazaszeretet. Nem áll módunkban felvenni szakértői vélemény alapján kis létszámú osztályba javasolt gyermekeket. Pedagógiai Program 17

18 A gimnázium bemeneti céljai Az intézmény a keresztény hitre nyitott jó képességű, valamint az általános iskolai követelményeket jó színvonalon teljesítő tanulókat fogad, akik a központi írásbeli felvételi vizsgán és az ének-zene meghallgatáson jól megfelelnek. Az általános iskola kimeneti céljai A tanuló rendelkezzék a katolikus hit alapjainak ismeretével. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A megszerzett ismeretek alapján segíteni kell, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintájává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, s a hozzájuk vezető utak megmutatása mellett, be kell mutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret hozzájárul, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelő területen ismerkedjenek adott pályákkal. A pályaorientáció tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával, tudatos szervezésével valósulhat meg eredményesen. A gimnázium kimeneti céljai A tanulók a négy, valamint öt éves tanulmányi időszak végén érettségi vizsgát tesznek. A képzési irányok, valamint az oktatás pedagógiai színvonala és feltételrendszere lehetővé teszi, hogy a végzős diákok emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek. A felsőfokú intézményekben történő továbbtanulás, valamint a legalább %-os felvételi arány megtartása hosszú távon is kimeneti célkitűzése az intézménynek. A számszerű célok megvalósulása mellett az iskola akkor tekinti sikeresnek nevelő-oktató munkáját, ha az érettségizett diákok: - ismerik és elfogadják a keresztény értékrendet és hitigazságokat - megállják helyüket a választott felsőoktatási intézményben - képessé válnak a magasabb műveltség megszerzésére és kellő motivációval az egész életen át tartó tanulásra - képessé válnak a változó világ jelenségeinek, folyamatainak felismerésére, a változásokkal való lépéstartásra - a morális értékválasztásban képessé válnak az egyetemes emberi értékeket alapul véve saját személyiségük tudatos alakítására - cselekvő hazaszeretettel, felelősen végzett munkával, egészséges lokálpatriotizmussal járulnak hozzá szűkebb környezetük, szűkebb pátriájuk - és ezáltal Magyarország - felemelkedéséhez és az európai integrációhoz A 8 évfolyamos gimnáziumi képzés céljai A képzés keretében egyedülálló lehetőség nyílik a különböző műveltségi területek összekapcsolására, az ismeretek ily módon mélyebb és hatékonyabb átadására. A nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés célja a sokoldalúan képzett, sokféle ismeret iránt nyitott és művelt fiatalok formálása, akik kellő önismerettel rendelkeznek, tájékozottak hazájuk és a világ történelmé- Pedagógiai Program 18

19 ben és aktuális történéseiben. Iskolánk egyházi jellegéből adódóan mindezeket szilárd erkölcsi alapokon nyugvó értékrend, a keresztény erkölcsi normák közvetítése mentén kívánjuk megvalósítani. A képzésben kiemelt szerepet kap a tanulók személyiségének, képességeinek sokoldalú ki-bontakoztatása, saját életük teljesebbé tétele érdekében. A nyelvismeret egyre növekvő fontosságát figyelembe véve célunk, hogy a mindennapi kommunikáció szintjén ismerjenek és tudjanak használni két idegen nyelvet. A nyolc évfolyamos gimnázium nevelési-oktatási programja elsősorban a tehetséggondozást szolgálja. Az ötödik-hatodik évfolyamon a tanulók alapfokú tanulmányainak megerősítésére, az önálló tanulási stratégiák elsajátíttatására törekszünk valamennyi tantárgy keretében. Ebben a szakaszban kell képessé tenni őket a hetedik évfolyamon belépő új ismeretkörök, tantárgyak tanulására. Általános célként fogalmazzuk meg az olvasás megszerettetését, az önművelés igényének kialakítását, a kreativitás és a kommunikációs készség fejlesztését, az absztrakt gondolkodás kialakítását. Valamennyi tantárgy keretében törekedni kell az absztrakt logikai gondolkodásra, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel végzett műveletekre, megoldási hipotézisek kezelésére, az egyéni adottságokra és képességekre épülő érdeklődési körök kialakítására, az általános műveltség leglényegesebb elemeinek elsajátítására. A tizenegyedik-tizenkettedik évfolyam programját az érettségi vizsga követelményei, a felsőfokú iskolai továbbtanulásra felkészülés, a továbbtanulási szándéknak megfelelő egyéni érdeklődés kielégítése határozza meg Az intézményben folyó oktatás-nevelés feladatai A középiskolába járó korosztály fejlődés-lélektani sajátosságainak figyelembevételével megfelelő tevékenységi rendszer működtetése a feladatunk az alábbiak középpontba állításával: - A morális értékismeret, értékválasztás és normakövetés megalapozása a tanórai, a tanórán és iskolán kívüli tevékenységek, nevelő hatások integrálásával, az alábbi területek hangsúlyozásával: - az ember és világ teremtett voltának felismerése - a kulturált viselkedés, a közösségi, társadalmi együttélés szabályainak, erkölcsi normáinak elfogadása és követése - erkölcsi felelősség önmagunkért, társas környezetünkért, a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetért - a másik ember megbecsülése, a másság elfogadása - cselekvő hazaszeretet, egészséges lokálpatriotizmus kialakítása - a nemzeti és európai identitástudat megszilárdítása - nyitottság más népek, kultúrák iránt - A tanulási igények és képességek együttes fejlesztésével felkészítés: - az élethosszig tartó tanulásra - a változó, bővülő tudástartalmak, értékek befogadására - az eltérő adottságú és motivációjú tanulók tanulási szokásainak, tanulási technikájának, a tantárgy-specifikus tanulási módszerek alkalmazásképes ismeretének kialakítására - felzárkóztató és tehetséggondozó programok révén az egyéni képességek maximumán történő teljesítményekre - az órakeretek függvényében Pedagógiai Program 19

20 - összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra, önálló információszerzésre, az információs források és az információk közötti eligazodásra, az információk szűrésére, feldolgozására, felelős véleményalkotásra - az egyes tantárgyak, műveltségi területek metszéspontjában lévő műveltségtartalmak felismerésére, alkalmazására - A tanulók intellektuális, érzelmi és testi érése egyensúlyának biztosítása, az egészséges életmód értékeinek cselekvő befogadása Az intézmény feladata - A tanulók személyiségének formálása. - Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példát. - Felelős keresztény életre ösztönzés. - Olyan iskolai légkör kialakítása, amely segíti a növendékeket abban, hogy mind érettebben éljék a hitüket. - Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. - Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú döntési helyzeteket. - Alapkészségek, képességek megalapozása, megszilárdítása, fejlesztése. - Felkészítés a pályaválasztása. - Hatékony tanulási stratégiák megtanítása. - Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakoztatását. - Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - Törekedjen a hátrányok csökkentésére. - Udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására szoktatás. - Fegyelem és önfegyelem képességének fejlesztése. - Együttműködési képesség, és az empátia képességének fejlesztése, közösségépítés, a másság elfogadása és elfogadtatása. - Szellemi, anyagi javak megbecsülésére szoktatás. - A környezet rendjének megóvására törekvés. - Szép, kulturált beszédre ösztönzés. A gimnázium feladata az általános iskolai feladatokon túl - Négy, öt valamint nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés keretében az érettségi vizsgára és a felsősfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. - A tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó tananyagtartalmakat közvetítő és szervezett keretek között folyó oktatás-nevelés. - A és 13. évfolyamon a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülés dominál. Ezt a célt szolgálja a szabadon tervezhető időkeretek rugalmas kezelése az óratervben, Pedagógiai Program 20