Sípos Utcai Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programja

Átírás

1 Honlap: siposovi.hu Sípos Utcai Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programja április 22. Összeállította: Szentpályné Mudri Margit Vezető óvónő Készült a Kormány 255/2009. (XI.20.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet módosítása alapján. 1

2 " Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd. De ne magad vágyait, emlékeit álmodd újra bennük : ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd, inkább szeresd érdemük szerint, becsüld meg őket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder, hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma, hogy ön erejükkel törhessenek utat maguknak, s ne nyelje el őket lápok iszapja, sivatag. " Keresztury Dezső 2

3 Tartalomjegyzék Óvodavezetői köszöntő 4 Az óvoda jellemző adatai 6 I. BEVEZETŐ 8 A programválasztás indoklása 9 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Óvodakép Nevelésfilozófiánk Küldetésnyilatkozatunk Az óvodai nevelés feladatai Alapelvek 17 III. A Helyi Óvodai Nevelési Program bemutatása A Komplex Prevenciós Óvodai Program sajátosságai Helyi programunk sajátosságai A Helyi Óvodai Nevelési Program felépítése A Helyi Óvodai Nevelési Program tartalma A harmonikus személyiségfejlesztés A gyermek természetes megnyilvánulási formái A kultúraátadás A gyermek és környezete A Helyi Óvodai Nevelési Program specifikumai 81 IV. HOP alkalmazásának feltételrendszere Az óvodapedagógus feladatai Szervezeti és időkeretek Az óvoda kapcsolatai Gyermek-, és családvédelem 108 V. Záradék 114 3

4 Óvodavezetői köszöntő A debreceni Sípos Utcai Óvoda minden munkatársa nevében köszöntöm a Kedves Olvasót. Őszinte szívvel ajánljuk programunkat abban a reményben, hogy közös kincsünknek, gyermekeinknek sokoldalú, egészséges, harmonikus személyiségfejlődését megvalósítjuk. Nevelőtestületünk munkáját, eredményeit adjuk át, mely magába foglalja mindazt, amit óvodapedagógusaink az óvoda nevelési eszményeivel, pedagógiai elgondolásaival és az ezek megvalósítását szolgáló eszközökkel kapcsolatban fontosnak tartanak. Megújítva mindazokkal az ismeretekkel, amelyek a jövő század embere számára nélkülözhetetlenek. Az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés, a tudatosan tervezett, szervezett, irányított pedagógiai munka egész életre kiható, meghatározó, felelősségteljes vállalkozás. Közös célunk a program megvalósításával, a korai fejlődés tudatos támogatása prevencióval és komplex személyiségfejlesztéssel. Óvodánk eredményes működésének feltétele, hogy a szülők magukénak érezzék az intézmény programját, azzal azonosulni tudjanak, a sikeres együttmunkálkodás érdekében. Jöjjön velünk Kedves Olvasó! 4

5 Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!!! 5

6 Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Sípos Utcai Óvoda - Székhelye: 4034 Debrecen Sípos utca 6. - Telephelye: 4079 Debrecen-Bánk 26. Az óvoda székhelye pontos címe, telefonszáma: 4034 Debrecen, Sípos u. 6. sz. Tel.: Az óvoda telephelye pontos címe, telefonszáma: Debrecen-Bánk Az óvoda fenntartója, címe: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac u. 20. Az óvoda alapító okiratának száma, kelte: B/26. sorszám 211/2009.(IX.24) Ö.h. Az engedélyező szerv neve: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Az intézmény vezetője: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése által nyilvános pályázat útján, határozott időre megbízott óvodavezető. Gazdálkodási jogköre: Önállóan működő, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és a szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi-gazdasági feladatokat az Ifjúság Utcai Óvoda látja el. A munkamegosztás, felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az alapító okirat mellékletét képező együttműködési megállapodás rögzíti. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Óvodai nevelés Az intézmény típusa: Óvoda 6

7 Felvehető maximális gyermeklétszám: 268 fő (módosította a 48/2009.(III. 31.) Ö. h. Az intézmény ellátandó alaptevékenysége KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008-ban meghatározott besorolás: Iskolai előkészítő oktatás: Szakágazat száma: A költségvetési szerv szakfeladatai: alapvető szakfeladat: Óvodai nevelés, ellátás (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelése) szakfeladat: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra viszszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyerek) szakfeladat: Óvodai intézményi étkeztetés szakfeladat: Munkahelyi étkeztetés szakfeladat: nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Az óvoda alapításának éve: március 15. Irányító szerv neve székhelye: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 4024 Debrecen Piac utca 20. A költségvetési szerv működési köre: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe, az Oktatási Bizottság által jóváhagyott utcajegyzék szerint. Az óvodai csoportok száma: 11 (Módosította a 48/2009.(III. 31.) Ö. h. Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Szentpályné Mudri Margit Az óvoda helyi pedagógiai programja az " Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja " és a Komplex Prevenciós Óvodai Program alapján készült. 7

8 I. BEVEZETŐ 1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelem bevéve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával; b) a gyermeket mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző köztük az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját nevelési programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. 2. Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermek nevelését végzi. (255/2009. (XI. 20.)Korm. rendelet 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelet) 8

9 1. A programválasztás indoklása Személyes felelősségünket mélyen átérezve az óvodai program kiválasztása során igyekeztünk körültekintően eljárni: lehetőségeink szerint megismerkedtünk valamennyi minősített programmal figyelembe vettük helyi sajátosságainkat / személyi - tárgyi vonatkozásokban egyaránt /, és jövőbeli elképzeléseinket több éves, évtizedes elméleti és gyakorlati ismereteinket, tapasztalatainkat összegezve készítettük el saját helyi programunkat. Programunk a Porkolábné dr. Balogh Katalin neve által fémjelzett Komplex Prevenciós Óvodai Program adaptációja. Választásunkban nagy szerepet játszott - és a program egyik nagy erényének érezzük a program pszichológiai megalapozottságát. Úgy gondoljuk, hogy erre az alapra nyugodtan építkezhetünk és megvalósíthatjuk pedagógiai elképzeléseinket abban a reményben, hogy munkánkat még jobban, még eredményesebben végezhetjük a ránk bízott gyermekek javára. 9

10 Az emberiség jövője a neveléstől, ettől a változtatható programrendszertől függ. Csodálatos lehetőségek felé nyit kaput, de ugyanakkor szörnyű veszedelemnek is kiteheti az emberiséget. (Szent-Györgyi Albert) II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1. Gyermekkép 1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. 2. Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos tör vényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek meg felelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. (255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet) Nyugodt, kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort, megélő gyermekeket szeretnénk nevelni, akik pozitív énképpel rendelkeznek, érdeklődőek, nyitottak az őket körülvevő világra és ahhoz a későbbiek folyamán, adekvát módon alkalmazkodnak. 2. Óvodakép 1. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. 10

11 2. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). 3. Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 4. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 6. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. (255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet) (137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet) Egy olyan óvoda, amelyben a szervezeti kultúra magas színvonalon működik, és amely megfelelő személyi, tárgyi feltételeket biztosít azért, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és fejlődésük (testi, lelki, szociális) zavartalan legyen. Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyerekek önazonosságának megőrzését és az integráció lehetőségét. 3. Nevelésfilozófiánk Legfontosabb tevékenységünknek a ránk bízott gyermekek egészséges harmonikus, - önmagához mért - sokoldalú személyiség fejlődését tartjuk, hogy azzá válhassanak, akikké lehetnek. Olyan értékeket szeretnénk közvetíteni feléjük, amelyek társadalmilag értékesek és az egyéni önmegvalósításban egyaránt eredményesek (konstruktív életvezetés). 11

12 4. Küldetésnyilatkozatunk Óvodánkban a Komplex Prevenciós Program szerint neveljük a gyermekeket. Célunk a nevelés minden területén az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, az általános, életkori egyéni és speciális nevelési szükségletek kielégítése, az iskolai potenciális zavarok megelőzése. Pedagógiai feladatainkat a mozgásra és játékra alapozva szervezzük meg. Arra törekszünk, hogy gyermekeink számára nyugodt, szeretett teljes légkört és jó személyi, tárgyi feltételeket biztosítsunk. Tesszük ezt azért, hogy partnereink elégedettek legyenek. Nevelőmunkánk során az alábbi értékeket tartjuk fontosnak: Gyermekközpontúság Egészség testben Rugalmasság Megértés Emberség Kiegyensúlyozottság Szép környezet Egészség lélekben Rendszeresség Elégedettség Türelem Esélyegyenlőség Tehetség 5. Az óvodai nevelés feladatai 5.1. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. (255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet) 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet) 12

13 Fejlesztési célok, feladatok A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembe vettük az Országos Óvodai Alapprogram irányelveit, a Komplex Prevenciós Óvodai Program elgondolásait, ezeket ötvöztük saját - a helyi sajátosságokat figyelembe vevő - elképzeléseinkkel. Ezek alapján céljainkat az alábbiakban fogalmaztuk meg: Célunk az óvodás korú gyermekek sokoldalú, egészséges, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori, egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével /ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is /, a komplexitás jegyében. Az óvodáskor végére szeretnénk eljuttatni a gyermekeket arra a fejlettségi szintre, amely biztosítja a sikeres iskolai beilleszkedést, és korai fejlesztéssel megelőzni a potenciális zavarok kialakulását. Törekszünk a szülőkkel a szoros együttműködésre az eredményes nevelés érdekében. Szeretnénk a mentálhigiénés szemléletmód megvalósulását az óvodai életben. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető) Feladatunk az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, a testi, lelki harmónia megteremtése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása a prevenció tehetséggondozás mentálhigiéné A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelése 5.2. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet; a környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; 13

14 megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. (255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet) a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése gyermek testi képességei fejlődésének elősegítése gyermek egészségének védelme, edzése az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése 5.3. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretet teli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek; az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. 2. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. 3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szép- 14

15 re, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. ( 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet) Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. a gyermek érzelmi biztonságának a megteremtése, melyek feltétele: - derűs, nyugodt, szeretetteljes légkör kialakítsa - fontos, hogy már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék a gyermeket a gyermek énképének önismeretének- önértékelésének fejlesztése - saját és mások érzelmeinek felismerése és kontrollja - kompetencia és autonómia kialakítása a gyermek társas szükségleteinek kielégítése - az interperszonális kapcsolatokat, interakciókat pozitív érzelmi töltés jellemezze - új attitűdök, értékek, normák kialakítása (a társas kapcsolatokban gyakorolják az együttélés, önérvényesítés szabályait, a másság elfogadását - empátia, tolerancia ) - erkölcsi normák alakítása - az óvodapedagógus és dajka személyisége modellértékű legyen (a szakmához kívánatos attitűdök kialakítása, fejlesztése - ez mentálhigiénés feladat is) - sajátos törődés biztosítása a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, valamint kiemelt képességű gyermekek belső illetve külső szakember bevonásával (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, tehetséggondozó pedagógus) 15

16 5.4. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés meg valósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében meg valósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. ( 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet ) A gyermek természetes érdeklődésére, kíváncsiságára és mozgásvágyára építve változatos tevékenységi formákat biztosítunk, melyeken keresztül élményszerű tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről kultúraátadás folyamata A spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése Kognitív képességek fejlesztése: - valósághű érzékelés, észlelés - figyelem - emlékezet - képzelet - gondolkodás Anyanyelv és kommunikáció fejlesztése Az értelmi fejlesztés és nevelésnél a mozgásra és a játékra alapozunk, e két területnek nagy jelentősége van az iskolai potenciális zavarok megelőzésében. 16

17 A prevenció terén Iskolai potenciális zavarok megelőzése, a személyiség fejlődése során kialakult deficitek kompenzálása. Problémás gyerekek kiszűrése, hiányosságok feltárása - részképesség zavar - részképesség hiány - hipo- és hiperaktivítás - eltérő fejlődési ütem - beilleszkedési zavarok - magatartás zavar Korai fejlesztés elindítása. Tehetséggondozás terén A kimagasló értelmi képességgel, kreativitással, speciális képességgel bíró gyermekek felismerése és bevonása a tehetséggondozó programba. Mentálhigiéné terén Mentálhigiénés szemléletmód kialakítása, formálása. 6. Alapelvek Nevelőmunkánk során az alábbi alapelveket érvényesítjük a nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak a gyermek fejlődő személyiség; mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg (biztonsági, szociális szükséglet). a személyiség fejlődését genetikai adottságok, az érés saját törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttesen hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Feladatunk: ezen szükségletek kielégítése. A fejlesztésnek az egész személyiségre kell irányulnia. A személyiség fogalmát Allport szerint értelmezzük, mely szerint: a személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését, magatartását. Épp ezért a nevelési, fejlesztési folyamatot, a komplexitás jellemzi. A pedagógiai folyamatban szem előtt tartjuk mindazokat az alapelveket, amelyek a gyermeki személyiséget illetik meg. a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés és bizalom övezi 17

18 a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását. az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermekek személyiségéhez alkalmazkodnak Nevelési alapelvek: - érzelem dominanciájának elve, - motiváció elve - a gyermek szociális kapcsolat rendszerének figyelembe vétele és a differenciált bánásmód elve - tevékenység elve - játékosság elve Didaktikai alapelvek: - nevelés központúság - tudatosság - aktivitás - szemléletesség - rendszeresség - következetesség - fokozatosság - folyamatosság - rugalmasság 18

19 III. A Helyi Óvodai Nevelési Program bemutatása 1. A Komplex Prevenciós Óvodai Program sajátosságai A program 15 éves kutatói és óvodai gyakorlati munka eredményeként jött létre. Épít a hazai tradicionális nevelési értékekre, ötvözve azt a korszerű fejlődés - és nevelés-lélektani, neurológiai és gyógypedagógiai eredményekkel. A program ilyen jellegű megalapozottsága biztosítja az egyéni differenciált bánásmód pedagógiai elvének érvényesülését, többek közt a tehetséggondozást. Az óvodának - mint másodlagos szocializációs szintérnek - alapvető feladata a kultúra átadása és közvetítése az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját nemzeti kultúránk gazdagodjanak. A Helyi Óvodai Nevelési Program feladata: a 3-7 éves gyermek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzők) szem előtt tartásával az egészséges harmonikus személyiségfejlesztés a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. " Fejlesztésen a gyermek érési folyamatához igazított támasznyújtást ért. Szakmai megfontolásból fakadóan a program hangsúlyozza, hogy szükség van prevencióra - a korai fejlődés tudatos támogatására, a tanuláshoz szükséges képességek tervszerű és célirányos fejlesztésére. A fejlesztés alapja és fő kritériuma a gyermek megismerése, melynek elsődleges módszere a megfigyelés és a családdal való közvetlen kapcsolattartás: - családlátogatás - környezettanulmány - anamnézis felvétel Eszköze: az egyénileg vezetett fejlődési napló amely tartalmazza a - gyermekmunkák elemzését, és a fejlettségmérő lapokat. A Helyi Óvodai Program a 3-7 éves gyermekek alapvető megnyilvánulási módjára, a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva szervezi a fő nevelési területeken végzendő pedagógiai - pszichológiai feladatait. A mozgásfejlesztés fő területei, főbb feladatkörei egyben alapozói az énfunkciók alakulásának. 19

20 A kultúraátadás életkor-specifikus nevelési feladataiba szervesen integrálja az indirekt módszerekkel történő pszichológiai fejlesztést (mozgás, testséma percepció) mellyel alakítja a speciális tanulási képességeket. A kultúraátadás nevelési tartalmát a " Gyermek és környezete" egységben tárgyalja. Ezen belül a gyermek és társas környezetét, valamint a környezet és az esztétika öszszefüggéseit. Az egyes témák feldolgozására a komplexitás jellemző. A komplexitás lényege: - a teljes személyiség hat a teljes személyiségre - az ismereteket a gyermek már meglévő tudásrendszerébe helyezve, több oldalról megközelítve, más területekhez kapcsoltan kell biztosítani. - a tapasztalatszerzés minél több érzékelési terület bekapcsolásával történjen - az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie a kultúrát, hogy ezáltal az óvodás gyermekek érzelmileg, erkölcsileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak. Úgy kell vezetnie a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy az új feladatra felkészülve legyen, miközben boldog gyermekkorát megőrzi. A program maximálisan törekszik az érzelmi biztonságot adó -személyközi (interperszonális)- kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. Az óvodai életet áthatja a nyugodt, családias, egymásra figyelő, kölcsönösen együttműködő, elfogadó, harmonikus, a pozitív tulajdonságokat megerősítő légkör, a szülőkkel való szoros együttműködés. A program nem kíván külön csoportszervezési formát. Megvalósítása a hazai óvoda hagyományait figyelembe véve a helyi adottságok és az óvodapedagógus attitűdje alapján rugalmasan alkalmazható. A napirend, hetirend kidolgozása helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembe vételével a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik. Az óvoda napi életének szervezésénél figyelembe kell venni a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését. A Komplex Prevenciós Program figyelembe veszi, alapvető értéknek tekinti azt a szülői igényt, hogy gyermeke testileg, lelkileg, szellemileg felkészült legyen az iskolába lépésre. A program akkor alkalmazható nagy hatékonysággal, ha az óvodai nevelés teljes időtartamában, a nevelési feladatok minden területére, az óvodai tevékenység egészére kiterjed. 20