A) Nevelési program... 4 I. Bevezető... 5 II. Jogi státusz... 6 III. Alapelvek... 8 IV. Pedagógiai folyamat V. Kapcsolatrendszerek...

Átírás

1 Tartalomjegyzék A) Nevelési program... 4 I. Bevezető... 5 II. Jogi státusz... 6 A Vak Bottyán Gimnázium intézményi szakmai alapdokumentuma Az intézményben működő tagozatok, osztályok Alapítványaink Kitüntetések... 8 III. Alapelvek Rövid történeti áttekintés Az iskolában folyó pedagógiai munka alapelvei, értékei Az iskolában folyó nevelő -, oktató munka céljai, feladatai Céljaink Feladataink Fejlesztendő kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok Jövőképünk IV. Pedagógiai folyamat A pedagógiai folyamat eszközei, eljárásai, sajátos pedagógiai módszereink Az iskolai élet munkarendje, felelősségi körök A nevelési folyamat A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai V. Kapcsolatrendszerek Hagyományok, rendezvények, pályázatok A szülő tanuló pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái együttműködésének formái A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskola külső kapcsolatai VI. A beiskolázás helyi rendje és a tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A belső vizsgák rendszere Az iskolaváltás, valamint a felvétel és az átvétel helyi szabályai II. Feltételek A pedagógiai program végrehajtásának személyi feltételei

2 B) Helyi tanterv I. A választott kerettanterv: Kötelezően választandó és szabadon választható tanórai foglalkozások óraszámai osztálytípusonként, ill. évfolyamonként Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az erkölcstan/ hit és erkölcstan oktatás megszervezésére vonatkozó szabályok A sajátos nevelési igényű tanulóinkra vonatkozó fejlesztő program alapjai az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról alapján II. Az iskolai képzés rendje Iskoláskorúak oktatása Az iskola gyerekképe és az iskola ebből fakadó feladatai A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A képzés belső szakaszai Képzési specialitások, irányok A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai Kötelező tanórai foglalkozások Választható tanórai foglalkozások és szerveződésük A testnevelés-tanítás sajátosságai Művészeti képzés lehetőségei A középszintű érettségi vizsga témakörei vizsgatárgyanként A tanuló tanulmányi munkájának értékelési módjai, formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Felnőttoktatás A beiskolázás sajátos feltételei a felnőttoktatásban Képzési formák, képzési specialitások a felnőttoktatásban A tanulói jogviszony III. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Óraterv táblázatok IV. Tantárgyi helyi tantervek Az otthoni (tanulószobai) felkészülés elvei Tantárgyi tantervek rendszere (kifutó rendszerben) Tantárgyi tantervek rendszere jétől (felmenő rendszerben) Hat évfolyamos gimnáziumi képzés (7-12. évfolyam) Négy évfolyamos gimnáziumi képzés (9-12. évfolyam) Felnőttoktatási gimnáziumi képzés V. Iskolai egészségnevelési program A testi és lelki egészségre nevelés szintjei Az egészségfejlesztéssel összefüggő prevenciós intézkedések

3 VI. Az iskola környezeti nevelési programja Feladataink Helyzetkép, helyzetelemzés Konkrét célok, fejlesztendő kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok Tanulásszervezési és tartalmi keretek Az iskolai környezet formálása Módszerek Résztvevők és erőforrások Taneszközök Kommunikáció Továbbképzés VII. Záró rendelkezések

4 A) Nevelési program 4

5 I. Bevezető A Vak Bottyán Gimnázium Paks városának félévszázados középiskolája. Erős társadalmi igény, közakarat hozta létre, s működése azóta is szorosan összefügg a település történelmével. A benne dolgozók, tanulók életét ugyanúgy áthatja a Duna közelsége, szeretete, mint általában a paksi polgárokét. Az elmúlt évtizedekben az Atomerőmű létrejötte komoly változásokat hozott a térségben. Megindult a városiasodás, növekedett a lakosság. Az ide települt műszaki értelmiség hatással volt a város szellemi életére. A paksi lokálpatriotizmus és a modern nagyipar velünk szemben támasztott igényei egyszerre voltak jelen iskolánkban. A közelmúlt társadalmi változásai, az Európai Unióhoz való csatlakozás ténye, s az ebből eredő átalakulási folyamat a közoktatási intézményekre is hatással volt. Másrészt szűkebb környezetünk is átalakult: a lakosság, így a diákok száma is csökkenni kezdett. Ezen változásoknak kívánunk megfelelni az intézmény arculatának folyamatos formálásával, korszerűsítéssel, hogy a Vak Bottyán Gimnázium a következő évtizedekben is méltán szolgálja Paks városának és vonzáskörzetének lakosságát. 5

6 II. Jogi státusz A Vak Bottyán Gimnázium intézményi szakmai alapdokumentuma Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Tolna megye Tankerület megnevezése: KLIK Paksi Tankerülete OM azonosító: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 6 Megnevezései Hivatalos neve: Paksi Vak Bottyán Gimnázium Feladatellátási helyei Székhelye: 7030 Paks, Dózsa György út 103. Alapító és a fenntartó neve és székhelye Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Típusa: gimnázium OM azonosító: Köznevelési és egyéb alapfeladata 7030 Paks, Dózsa György út 103. általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felső tagozat 7-8. évfolyamok sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - nappali, esti évfolyamok: négy, öt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) iskola maximális létszáma: 814 fő intézményegységenkénti maximális létszám: általános iskolai nevelés-oktatás 72 fő

7 gimnáziumi nevelés-oktatás 546 fő felnőtt oktatás 196 fő 7 iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7030 Paks, Dózsa György út 103. Helyrajzi száma: 3484 Hasznos alapterülete: bruttó 3108 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Paks Város Önkormányzata Működtető székhelye: 7030 Paks, Dózsa György út Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 2. Az intézményben működő tagozatok, osztályok a) Iskoláskorúak oktatása - Gimnázium (nappali rendszerű oktatás) hat évfolyamos képzés: évfolyamonként egy-egy osztály négy évfolyamos képzés: évfolyamonként egy-két osztály 9. nyelvi előkészítő osztály /öt évfolyamos képzés/ kifutó rendszerben b) Felnőttoktatás - Felnőttoktatási gimnázium nappali munkarend szerint: 12. évfolyamon egy osztály kifutó rendszerben esti munkarend szerint: évfolyamonként egy osztály Megjegyzés: szükség szerint a közbülső évfolyamokon is szervezhető osztály azokból, akik a bemeneti feltételeket teljesíteni tudják. c) Az intézményben szerezhető végzettség A Vak Bottyán Gimnázium érettségit adó középiskola. A képzés sikeres befejezését igazoló középiskolai bizonyítvány megszerzése után a végzettek érettségi vizsgát tehetnek mindkét tagozaton. A gimnázium által kiállított bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, illetve jogszabályilag meghatározott szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. 3. Alapítványaink

8 - Az intézmény által létrehozott: 8 Vak Bottyán Alapítvány - Az iskola egy volt növendéke által alapított: Bekker Alapítvány Mindkettő kamataiból tanulóink részesülnek jutalomban az utolsó tanév végén kiváló tanulmányi munkáért, kiemelkedő szellemi vagy sporttevékenységért. - Paks Város Önkormányzata által alapított: Vak Bottyán Tehetséggondozó Közalapítvány Célja: az alaptevékenységeken túlmutatóan az iskola színvonalas működésének segítése, a változó követelményekhez való igazodás feltételeinek megteremtése 4. Kitüntetések A Vak Bottyán Gimnáziumért emlékérem az iskola legmagasabb kitüntetése A Vak Bottyán Vándorkupa a legjobb sportoló kapja évenként. Dr. Tarisznyás Györgyi-díj A Paksi Vak Bottyán Gimnázium Öregdiákjai Egyesülete által alapított elismerés, az emlékplakettet humán és reál szakterületen minden tanévben a legeredményesebb diáknak ítélik oda. III. Alapelvek 1. Rövid történeti áttekintés 1945 előtt Pakson nem volt középiskola, bár létesítésének gondolata az 1910-es évektől többször felmerült. A második világháborút követően polgári kezdeményezésre jött létre a mai Vak Bottyán Gimnázium elődje, 1945 október 1-jén Állami Közgazdasági Középiskolai Előkészítő Tanfolyam elnevezéssel; majd az 1949/50. tanévtől kezdődően közgazdasági középiskolaként működött tovább. A Paksi Állami Kereskedelmi Középiskola az 1951/52. tanévtől technikum lett, illetve szakiskolai osztállyal bővült ki. Az iskola fennállásának 10. évében választotta névadójául Vak Bottyán generálist, a Rákócziszabadságharc kiemelkedő alakját, kinek neve összeforrt Paks és környéke történelmi múltjával. A paksi Vak Bottyán Közgazdasági Technikum fokozatos átalakulása az 1955/56. tanévben kezdődött az első gimnáziumi osztály elindításával. 59/60-ban már humán és reál gimnáziumi osztályokban folyt a tanítás. Az ország sok más gimnáziumához hasonlóan a 60-as években Pakson is indultak szakközépiskolai osztályok, néhány évig vegyes típusú középiskolaként működve.

9 Az iskola az 1971/72. tanévtől kezdődően lett újra tiszta profilú gimnázium; hivatalos neve: Vak Bottyán Gimnázium, Paks. Az akkor 2-2 párhuzamos osztállyal rendelkező iskola a még viszonylag új, típusterv alapján készült 8 tantermes iskolaépületben ideálisan működhetett. Orosz nyelvi szakosított tantervű osztályaiból kiváló eredménnyel kerültek ki tehetséges diákjai, s futottak be azóta jelentős életutat. A mai Vak Bottyán Gimnázium tehát az első paksi középiskola több évtizedes történelmében gyökerezik. A névre, amit visel az iskola, a mai diákok legalább annyira büszkék, mint elődeik. Kifejezi számukra a hagyományokhoz való ragaszkodást, a településükhöz, környezetükhöz való kötődésüket. A mai iskola új helyzetbe 1994 őszére került. Elemezve az intézmény helyzetét, figyelembe véve a társadalmi környezet igényeit a nevelőtestület komoly pedagógiai fejlesztőmunka megkezdését határozta el. Elsőként a négy évfolyamos képzés alakult át az új típusú humán és reál osztályok létrehozásával. Majd az 1996/97. tanévtől megtörtént a hat évfolyamos gimnáziumi képzés beindítása. Jelentős fejlesztés történt az idegennyelv-oktatásban és beépült a tanrendbe az informatikaoktatás is. Kiszélesedett a felnőttképzés; a szakmunkások hároméves szakközépiskolája 1997 őszétől a levelező forma mellett már nappali munkarend szerint is működik a délutáni képzés keretében. A nappali munkarend szerinti oktatásban bevezettük a német nyelv tanítását. Mindezen új feladatok belső szervezeti átalakulást hoztak az intézmény működésében, s természetesen csak egy megnövekedett létszámú tantestülettel voltak megoldhatóak. A személyi feltételekkel párhuzamosan a tárgyi feltételek megteremtésére is szükség volt. Az épület célszerű belső átformálásán túl emeletráépítéssel és egy esztétikus új szárny hozzáépítésével a korábbi 8 tantermes iskolaépület 14 osztálytermes és a csoportbontásokra is lehetőséget adó szép iskolává formálódott. Jogszabályi változások okán a képzési rendszer átalakulására 2001 szeptemberétől kerül sor ismét. A kerettantervi rendelet hatályba lépésével új helyi tantervek kidolgozása történt meg. Az iskoláskorúak középiskolai oktatásában a tartalmi továbbfejlesztés mellett változatlanul hat évfolyamos és négy évfolyamos gimnáziumi osztályokba iskoláztunk be, a 2008/2009-es tanévtől a nyelvi előkészítővel induló öt évfolyamos képzés is szerepel képzési kínálatunkban. 2010/2011. tanévtől új típusú nyelvi osztályt indítottunk humán és informatika irányultsággal. A felnőttoktatásban azonban kimenő rendszerben a szakmunkások szakközépiskolája megszűnt. Helyét a felnőttek gimnáziuma vette át. Iskolánk módot kíván nyújtani arra, hogy a lakosság minél szélesebb rétege megszerezhesse az érettségit a felnőttképzés keretében akár nappali -, akár esti munkarend szerinti tanulással. Magyarország alaptörvénye (2011. április 25.) és a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről képezi nevelő-oktató munkánk legfontosabb keretét, a tartalmi szabályozás a 9

10 110/2012.(VI.4.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról és az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet alapján történik. A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. 2. Az iskolában folyó pedagógiai munka alapelvei, értékei 10 A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele... Merj a magad értelmére támaszkodni! Immanuel Kant Nyitott, gyermekközpontú iskolában, aktív cselekedtető tanórákon, foglalkozásokon és délutáni beszélgetéseken felnövekvő kreatív, jó kommunikációs készséggel rendelkező, önálló értékalkotásra képes, toleráns, hazaszerető embereket, felelős állampolgárokat akarunk nevelni. A gimnázium készítsen fel az értelmiségi pályákra, továbbá adjon választási lehetőséget a különböző pályairányokra való felkészüléshez és biztosítsa az ehhez szükséges színvonalas munka feltételeit. A sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat is fogadjuk, akik egyéni bánásmódra szorulnak. Arra törekszünk, hogy szoros emberi kapcsolat alakuljon ki tanár és diák között. Olyan iskolát építünk, amelyben tanár és diák együttműködik, mert kiegyensúlyozott, harmonikus embereket szeretnénk nevelni. Nevelési alapelvek - Gyermekközpontúság elve - Komplexitás elve - Tapasztalatszerzés elve - Következetesség elve - Motiváció elve - A tanulói öntevékenység elve

11 - A nyitottság elve - Toleranciára nevelés elve - Az esélyegyenlőség érvényesítése - Együttműködni tudás - Nyilvánosság, igazságosság - Erkölcsös, önálló életvitelre nevelés elve - Köz- és magánérdekek összeegyeztetésének elve - Fenntartható fejlődésre és egészséges életmódra nevelés elve 3. Az iskolában folyó nevelő -, oktató munka céljai, feladatai Céljaink - Az esélyegyenlőség érvényesülésének megőrzése. - Pedagógusaink fordítsanak kellő figyelmet az egyéni képességek felismertetésére, a kiemelkedő tehetségek gondozására. - Az intézmény sokszínű képzési kínálatát a jövőben is meg kell őrizni. - Törekedni kell arra, hogy a mára kialakult 4,0 fölötti iskolai jegyátlag az elkövetkezendő években is tartható legyen. - Őrizzük meg az idegennyelv-tanítás hatékonyságát. - Tovább kell javítani az informatikaoktatás hatékonyságát: célul tűzzük ki, hogy a képzési időszak végére egyre több diákunk szerezzen ECDL vizsgát, vagy azzal egyenértékű tudást. - Előre kell lépni a tanulói személyiség komplex fejlesztése terén a kulcskompetenciák és a kiemelt nevelési fejlesztési feladatok szem előtt tartásával. - Jobban kell építeni a tanórai és a tanórán kívüli munkában a tanulók kreativitására, önálló ismeretszerzésére, újszerű pedagógiai módszerekre. - El kell érni, hogy a képzési időszak végére diákjaink túlnyomó többsége el tudja fogadni a másságot, ne gondolkozzon kirekesztő módon. - Érjük el, hogy ifjaink úgy hagyják el a középiskolát, hogy jól ismerik saját nemzetük kultúráját, s azt az összeurópai kultúra szerves részének tekintik, továbbá tudják állampolgári jogaikat és kötelességeiket. 3.2 Feladataink - Beiskolázáskor, majd a teljes oktatási folyamatban megteremtjük a társadalom minden rétegéből kikerülő gyermekek tanulásának optimális feltételeit. - Biztosítjuk a gyermekek értelmiségi pályára történő felkészülését. - Megkülönböztetett figyelemmel fordulunk a különleges bánásmódot igénylő gyermekek felé. - Sokszínű iskolát építünk, melyben a humán és reál érdeklődésű diákok egyaránt kiemelt fejlődési lehetőséget kapnak. - A helyi tantervben a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tartalmakat megjelenítjük. - Diákjainkban tudatosítjuk, hogy elsődleges feladatuk a tanulás. Tanulásmódszertani ismeretekkel is segítjük a fiatalokat a jobb teljesítmény elérésére. - A nyelvi csoportok kialakításával biztosítjuk minden tanulónk számára az első és a második idegen nyelv fejlődési szintjéhez igazodó tanulását. - Az informatikai eszközhálózat bővítésével, a könyvtár és a szabad felhasználású gépek segítségével biztosítjuk a feltételeket az egyéni tanuláshoz. - A tanítási órákat és az iskolai élet egészét úgy hangoljuk össze, hogy együttesen szolgálják

12 diákjaink teljes személyiségfejlődését, nevelődését. - Diákjaink legyenek nyitottak a külvilág felé; képessé tesszük őket arra, hogy a tankönyvi tananyagon túl is tudjanak információkat szerezni, kutatómunkát végezni egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan. - Céltudatosan választott pedagógiai módszerekkel fejleszteni kívánjuk tanítványaink kreativitását, valamint a tanultak alkalmazni tudását a mindennapi életben. - Erőfeszítések megtételére, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való részvételre, pályamunkák írására serkentjük a fiatalokat. - Eljövendő életük sikeressége érdekében ahol lehet kiscsoportos foglalkozásokon is fejleszteni kívánjuk tanítványaink kommunikációs készségét. - Közösségalkotó iskola kívánunk lenni. - Elősegítjük az önszerveződő csoportok létrejöttét, a diákönkormányzat működését, a tartalmas diákéletet. - Sajátos nevelést igénylő, egészségkárosodása miatt különleges bánásmódot kívánó fiatal nevelését integrált módon, vagy magántanulóként is felvállaljuk. A közösséget alkotó diáktársakat a másság elfogadására neveljük, a különbözőségekben rejlő értékek felfedezésére szoktatjuk. - Helyes történelemszemlélettel a más nemzetekkel, népcsoportokkal, a tőlünk eltérő szokásokkal rendelkezőkkel szembeni toleranciát alakítjuk ki tanítványainkban. - Nevelésünkben hangsúlyozottan jelenjen meg a nemzeti hagyományok őrzése; nemzeti ünnepeink tisztelete, helytörténeti ismeretek elsajátítása, a településen élő nemzetiségek kultúrájának ismerete, szűkebb pátriánk nevezetességeinek szeretete, gondozása, az ezirányú igény kialakítása diákjainkban. - Iskolánk széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszert alakít ki; diákjainknak lehetőséget biztosítunk más nemzetiségű fiatalokkal való együttműködésre, közös projektekben való részvételre, s eközben az idegennyelv-tudásuk gyakorlati kipróbálására. - Feladataink megvalósulásának záloga, hogy szoros kapcsolatot építünk ki a szülők közösségével. Az iskola és a szülői ház kétirányú, egymás tiszteletére, a kölcsönös bizalom erősítésére épülő folyamatos együttműködésének erősítésére törekszünk. 3.3 Fejlesztendő kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok - anyanyelvi kommunikáció - idegen nyelvi kommunikáció - matematikai kompetencia - természettudományos és technikai kompetencia - digitális kompetencia - a hatékony, önálló tanulás - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. 12

13 Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák fejlesztése 13 Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

14 14 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafiknok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

15 Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük technikai kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos és technikai kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban: IKT) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IKT szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő 15

16 kommunikáció ( , hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi 16

17 és szakmai életben, továbbá ha szükséges képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző helyi, nemzeti és európai szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfonto- 17

18 sabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját 18

19 a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Az erkölcsi nevelés Alapvető célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük finomítása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Gondoskodunk arról, hogy a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Erősödjön bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a tény, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Iskolánk megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék és gyakorolják (pl. házirend betartásával, tanórán kívüli tevékenységek során, diákönkormányzatban) az állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 19

20 Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni tanulóink kedvező szellemi fejlődését, készségeiknek optimális alakulását, tudásuknak és kompetenciáiknak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni őket, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Tudatosítani kell, hogy az egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Iskolánk ezért kitüntetett feladatának tekinti a harmonikus családi minták közvetítését, a családi közösségek megbecsülését. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Iskolánk feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulóink számára. Ezért fel kell készítenünk őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 20