PEDAGÓGIAI PROGRAM PAKSI BENEDEK ELEK ÓVODA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PEDAGÓGIAI PROGRAM PAKSI BENEDEK ELEK ÓVODA"

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM PAKSI BENEDEK ELEK ÓVODA

2 1. BEVEZETŐ A Paksi Benedek Elek Óvodát 2004-ben hozta létre Paks Város Önkormányzata, a Hétszínvirág Óvoda, (Paks Tolnai út 10) a Kishegyi úti Óvoda, (Paks, Kishegyi út 58) és a Mesevár Óvoda,(Paks Ifjúság út 1/b) összevonásával. A Benedek Elek Óvodát alkotó tagóvodák sajátos arculatukat megtartva közösen meghatározott nevelési elvek szerint folytatják nevelési gyakorlatukat. A Pedagógiai Programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a hatályos köznevelési törvény rendelkezései, a fenntartó önkormányzat elvárásai és a tagóvodák korábbi helyi nevelési programjának figyelembevételével készült. Óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése az alapító okirat szerint történik. NEVELÉSI FILOZÓFIÁNK: Gyermekközpontú, szeretetteljes és biztonságos óvodai légkörben egyéni képességeik szerint óvjuk, védjük, neveljük, fejlesztjük a gyermekeket. A Paksi Benedek Elek Óvoda nevelőmunkáját meghatározó programok: Óvodai nevelés játékkal, mesével Mesevár módra Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel alternatív program Környezeti nevelés Freinet elemekkel Személyi feltételeink Az óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusok tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája biztosítéka az óvodai nevelés eredményességének. Óvodánkban minden csoportjában 2 felsőfokú végzettségű óvodapedagógus, egy szakképzett dajka látja el a mindennapi teendőket. Óvodapedagógusaink között, többen rendelkeznek fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakember, gyógytestnevelő, úszásoktató, drámapedagógus, óvodai szakértő, és közoktatás vezetői végzettséggel. 2

3 Tárgyi feltételeink Az óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületei, az udvarok, berendezések jól szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelel a változó testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi a gyermekek számára a mozgás- és játékigényük kielégítését, és harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 2.1. Az intézmény neve: Paksi Benedek Elek Óvoda 2.2. Székhelye: 7030 Paks, Ifjúság út 1/b Tagintézmények: Paksi Kishegyi úti Tagóvoda 7030 Paks, Kishegyi út 58. Paksi Hétszínvirág Tagóvoda 7030 Paks, Tolnai út Azonosítói: Törzsszám: OM azonosító: Adószám: Fenntartó neve, székhelye: Paks Város Önkormányzata 7030 Paks, Dózsa György út Jogállása: Önálló jogi személy 3

4 3. LEGITIMÁCIÓ 3.1. A Paksi Benedek Elek óvoda Szülői Közössége egyetértését nyilvánította: Dátum:... Aláírás: Paks város Képviselőtestülete egyetértését nyilvánította: Dátum:... Aláírás: A Paksi Benedek Elek óvoda nevelőtestülete elfogadta: Dátum:... Aláírás: Jóváhagyta Bosnyák Zoltánné óvodavezető: Dátum:... Aláírás: A HELYI NEVELÉSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE A pedagógiai program érvényességi ideje:... 4

5 5. A BENEDEK ELEK ÓVODA ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI A gyermeki jogok tiszteletben tartása. A gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesülése. A derűs, rendezett és támogató légkör alapjául szolgáló biztonság és bizalom, szeretetkapcsolat. A gyermeki személyiség védelme, tisztelete, elfogadása. A családi nevelés elsődlegessége, az óvoda kiegészítő szerepének érvényesülése. Óvoda és család együttműködése. A játék elsődlegességének elve. Empátia, tolerancia, megértés, elfogadás elve. Esélyegyenlőség elve. Egyéni bánásmód elve - egyénre figyelő, egyénhez igazodó nevelőmunka. Differenciálás elve - a gyermek életkorához és egyéni sajátosságaihoz igazodó fejlesztés. Motiváció, a gyermeki érdeklődésre, kíváncsiságra alapozó tanulás elve. A keveset, lassan, jót, gyakran ismételve tanulás elve. A komplexitás érvényesülése a tanulás- és tevékenységszervezésben. Sajátos nevelési igényű gyermekek támogatása. Esztétikus, egészséges és biztonságos környezetben nevelés. Partnerközpontúság érvényesülése. A partnerek igényeire, elvárásaira figyelő, elégedettségének elnyerésére törekvő intézményi működés. 5

6 6. A BENEDEK ELEK ÓVODA HELYI NEVELÉSI ÉRTÉKEI a hazai óvodapedagógiai gyakorlat megőrzendő tapasztalatainak hasznosítása, a nevelés óvó és értékmegőrző szerepének hangsúlyozása, a kisgyermek testi-, lelki-, szellemi harmóniájának megteremtése, szerető figyelemmel kipárnázott korlátokon belül a szabadság érzetének biztosítása, biztonság és bizalom légkörének megteremtése gyermekeink számára a családias légkörhöz hasonló, megértő, elfogadó bánásmód minden gyermek iránt, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre, A nevelői és a gyermeki szabadság érvényesítése követve vezetés elvének alkalmazásával. a gyermeki kíváncsiság és érdeklődés felkeltése a konkrétumok és a kézzel foghatón túli dolgok iránt, A személyiség kibontakoztatása a játék, a természet-közeliség, az életszerűség, a munkálkodás, az alkotás, valamint szabad önkifejezés a gyermeki képzelet szabad szárnyalása útján. Közel lenni a természethez, benne élni, aktívan részt venni környezetünk és a magunk életének alakításában. Megélni, hogy mindnyájan része vagyunk a természet örök körforgásának. A természethez és a néphagyományokhoz kapcsolódó jeles napok és az egyes művészeti ágak hatásai tükröződnek, megjelennek a gyermeki személyiség alakulásában. A gyermekek mozgásigényének, - mint alapszükséglet - felkeltése és ébrentartása. 6

7 7. A BENEDEK ELEK ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI A testi-, lelki-, szellemi harmónia megteremtése, magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása. A gyermek szükségleteinek kielégítése, adottságainak, képességeinek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Sokoldalú képességfejlesztés és tevékenységszervezés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. Az eltérő fejlődési ütem szem előtt tartásával a magatartás- és teljesítmény problémákkal küzdő, ill. sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése. A gyermek önmagával és környezetével szembeni értékóvó magatartásának alakítása. A gyermeki és a nevelői szabadság biztosítása. 8. A BENEDEK ELEK ÓVODA NEVELÉSI FELADATAI EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermekek testi-lelki fejlődésének elősegítése, ezen belül: Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfortérzetének biztosítása, a gyermekek ilyen irányú igényének felkeltése, a helyes szokások kialakítása; A természetes mozgáskedv fenntartása, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgás megszerettetése, mellyel testi képességeiket, fizikai erőnlétüket, edzettségüket fejlesztjük; A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása Célunk: 7

8 A gyermekek testi és lelki szükségleteinek optimális kielégítése, az egészséges környezet és életmód feltételeinek biztosítása, az egészséges életvitel igényének megalapozása, melyek által elősegítjük az egész személyiségük harmonikus fejlődését Feladataink: Helyes életritmus alakítása. Egészséges környezet biztosítása. Betegségek, balesetek megelőzése. Egészségmegőrzés szokásainak kialakítása Testápolási szokások alakítása. A helyes táplálkozási szokások igényének alakítása. Az időjárásnak megfelelő öltözködés szokásának alakítása. Mozgás, testedzés lehetőségeinek biztosítása. Pihenés, alvás feltételeinek megteremtése A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: a testápolással kapcsolatos teendőket (mosakodás, törülközés, WC használat, fogápolás, fésülködés, zsebkendő használata) önállóan, felszólítás nélkül végzik; a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket önállóan, felszólítás nélkül használják, azokat rendben tartják; kialakul bennük az esztétikus étkezés igénye, betartják a kulturált étkezési szabályokat; az étkezéshez szükséges eszközöket önállóan használják (kanál, villa, kés); önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, holmijukat helyre teszik, ügyelnek saját személyük és környezetük gondozottságára, rendjére; az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként végzik, segítséget nyújtanak társaiknak és a felnőtteknek; szívesen és gyakran mozognak, sétálnak, kirándulnak; vigyáznak saját és társaik testi épségére ANYANYELVI NEVELÉS 8

9 Az anyanyelvet nem grammatikai módszerrel, hanem a beszélő szándékát kitapogatva alkotja, gyúrja, tanulja meg a kisgyerek. Az anyanyelv az érzelmek, az élmények, a belső képi világ, az ismeretanyag és a gondolkodás egyik legfontosabb kifejező eszköze. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása (beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani Célunk: A gyermek váljon képessé arra, hogy egyes szükségleteit, gondolatait, érzelmeit, észrevételeit, ismereteit, kívánságait értelmesen, összefüggően ki tudja fejezni. Bővüljön látóköre, szókincse, fejlődjön gondolkodása. Nyelvi kultúránk alapjainak lerakása, a gyermek életkori és egyéni fejlettségi szintjének megfelelő sajátos nyelvi formák elsajátítása Feladataink: Beszélgetni, és nem a kérdések sokaságával faggatni, egyenirányítani a gondolkodást. A beszélgetés kezdeményezése, ösztönzése, nem a beszélni tanítás. Olyan anyanyelvi minta adása, mely közvetíti anyanyelvünk grammatikai szerkezetét, szabályait magyarázat, javítgatások nélkül. A beszédkészség fejlesztése, beszédkedv felkeltése A beszédszervek, érzékszervek fejlesztése játékos formában. A hanglejtés, a beszédritmus, a mondathangsúly játékos érzékeltetése. Aktív és passzív szókincs bővítése játékos, indirekt módszerekkel. Összefüggő beszéd, a beszédértés, párbeszéd alakítása A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: 9

10 A magyar nyelv grammatikai szabályainak megfelelően fejezik ki magukat. Az aktív és passzív szókincsük életkoruknak megfelelően alakul. Érzelmeiket, gondolataikat bátran ki tudják fejezni. Végig tudják hallgatni és értik mások beszédét. Önállóan szerkesztenek mondatokat, történeteket. Tisztán ejtik anyanyelvük valamennyi hangzóját, a beszédhibás gyermekek beszédhibái kitisztulnak ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, az óvoda a családdal való szoros együttműködésre törekszik. A gyermekek szükségleteit maximálisan figyelembe véve arra törekszünk, hogy a szeretet- és társigényüket kielégítsük. Olyan szokásokat, illemszabályokat, viselkedésformákat igyekszünk kialakítani, amelyek a szociális, erkölcsi és intellektuális érzelmek fejlődését és megerősödését szolgálják. Megtanul a gyermek általunk együttműködni társaival és a felnőttekkel. A szeretetteljes odafigyelés, az ebből fakadó megértés és együttérzés alakítja a gyermek önállóságát, önmaga kiteljesedésének lehetőségét. Az óvoda légköre legyen családias, amelyben mindenki számára első a gyermek Célunk Olyan pedagógiai légkör megteremtése és fenntartása, mely a gyermekek számára érzelmi és fizikai biztonságot nyújt. Olyan szokások, viselkedésformák elsajátíttatása, melyek a szocializációt és az érzelmi biztonság alakulását szolgálják Feladataink A 3-7 éves gyermekek szocializációs folyamatának tudatos, szakszerű irányítása intézményes kereten belül. Érzelmi biztonságot és állandó értékrendet nyújtó, bizalma, közvetlen, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. 10

11 A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Feladatunk az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A gyermek szociális érzékenységének fejlesztése, én tudatának alakítása, teret engedve önérvényesítő törekvéseinek. A ragaszkodás, a bizalom, kölcsönös elfogadás, együttérzés, türelem, segítés, egymás iránti érdeklődés képességének kialakítása. A gyermek nyitottságára építve annak elősegítése, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás szempontjából legyen modell értékű az óvodában dolgozó felnőttek viselkedése. Az újonnan érkező gyermekek számára a fokozatos, egyéni igényeknek és adottságoknak megfelelő beilleszkedés biztosítása A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: Jellemzővé válik a viselkedés az emberi együttélés szempontjából lényeges szabályokhoz való igazítása. Csökken a viselkedés érzelem és indulatvezéreltsége. Képesek vágyaik teljesítésének késleltetésére. Konfliktusos helyzetekben társaikkal egyezkednek, kerülik az erőszakos megoldásokat. A kudarcot megpróbálják elviselni. Képesek kompromisszumok kötésére. A csoportba érkező vendéget kedvesen fogadják, köszönnek. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Örömmel készülnek az iskolába ERKÖLCSI, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Célunk: Az életkori sajátosságokat figyelembe véve olyan együttműködő közösség alakítása, amelynek minden tagja színes, autonóm személyiség. A gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. 11

12 Feladataink Minél gazdagabb lehetőségeket biztosítunk a gyermeknek a közös élményekre épülő sokszínű tevékenységekre, a társas együttműködésre, szerepvállalásra. A csoport közösségi életének megszervezésével elősegítjük a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának, kudarctűrésének) fejlődését. Támogatjuk a baráti kapcsolatok alakulását. Hozzásegítjük a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. Ápoljuk hagyományainkat /ünnepek, kirándulások, rendezvények / lehetőséget adva a gyermekeknek átélni az összetartozás érzését. A speciális nevelést igénylő gyermekek befogadásával alakítjuk a tolerancia és odafigyelés képességét. Minden óvodapedagógus és az óvoda valamennyi dolgozója kommunikációja, bánásmódja és viselkedése legyen modell értékű a gyermek magatartásának alakulásában A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz és a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, a közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Érdeklődnek társaik, barátaik és a csoportban dolgozó felnőttek iránt. Óvodán kívül, ha találkoznak, köszöntik egymást. A gyermekek kötődnek szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. 9. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE 9.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE Intézményünk Alapító Okirata szerint, az alábbi esetekben vállalhatja óvodánk az integrált nevelést: érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű 12

13 gyermekek integrált nevelése. Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése. Személyi feltételek részben biztosítottak, 6 fejlesztő szakvizsgával rendelkező óvónőnk van, az egyéni fejlesztést Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ Nevelési Tanácsadó logopédusai és gyógypedagógusai látják el. Az ép gyermekek részéről a gyermeki előítélet mentességre építünk. Ezzel a későbbi társadalmi integrálódás, a természetes, elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg, valamint azt, hogy megtanulják a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint egymás pozitív tulajdonságainak értékelése Célunk: az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek, és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve (1. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez) alapján a 3-7 éves ép és az integrálható SNI gyermekek óvodai nevelése során a gyermeki jogaikat is tiszteletben tartva szociális, érzelmi, értelmi képességeik fejlesztése. Olyan pedagógiai légkör megteremtése, ami igazodik a gyermek fejlődésének üteméhez, a fejlesztés számukra megfelelő területeken valósul meg, és nem megterhelő Feladatunk: lehetőség teremtése az ép és az SNI gyermekek számára az egymással való kommunikálásra, egymás megismerésére és elfogadására. az ép gyermekek megtanítása arra, hogy figyeljenek társaikra, - épekre és SNI-re, kisebbekre és nagyobbakra egyaránt, differenciált tapasztalatszerzési lehetőségek és követelmények állítása a gyermekekkel szemben Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: 13

14 a SNI gyerek mintaként tekinti, és érzelmileg kötődik ép kortársaihoz, és ez számára spontán létrejövő húzóerőt jelent. Énképe és önértékelése fejlődésére pozitívan hat az integráció, nem hatalmasodik el rajta a sérültség tudata. a konfliktushelyzetek megoldásában adott esetben kéri a felnőtt segítségét, igényli és alkalmazza a társas kapcsolatok szabályait, 9.2. BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KŰZDŐ GYERMEKEK Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társaskapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek Célunk: A részképességekben való lemaradások időbeli korrekciója a megfelelő szakemberek bevonásával. Minden gyermeket ahhoz segíteni, hogy elérje önmaga lehetőségeinek maximumát. A gyermek szocializációjának korrekciója, társadalmi beilleszkedéséhez szükséges képességek megszerzése Feladatunk: A gyermeki személyiség fejlesztésben a szakértői szakvéleményben megfogalmazott területeken magasabb szintre juttatás. Toleráns, empatikus attitűddel kialakítani a gyermekben az együttműködő készséget. A családi környezet támogatása, funkciójának helyes értelmezésében Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: Énképük és önértékelésük fejlődésére pozitívan hat az integráció, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata. Az óvodai élet minden területén együttműködésre képesek társakkal, felnőttekkel. 14

15 9.3. TEHETSÉGGONDOZÁS Tehetséggondozói tevékenységünk alapja az az alaptétel, hogy: Minden gyermek tehetséges valamiben Célunk: A tehetséges gyermekek felismerése A tehetségígéretek átlagtól eltérő képességeinek kibontakoztatása Feladatunk: A különböző csoportból érkező gyermekek összetartó, együttműködő csoporttá szervezése. Kiemelt képességfejlesztés, folyamatos élmények biztosítása zenében és vizuális tevékenységekben a tehetség kibontakoztatása érdekében. 3-5 éves korban saját csoportjukban történő fejlesztés, 6-7 éveseknek tehetségműhelyek szervezése óvodapedagógusaink vezetésével. A különleges képességeik erősítése egyéni bánásmóddal, differenciált feladatokkal Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: A gyerekek szívesen és aktívan vesznek részt a tehetséggondozó foglalkozásokon. Együttműködőek, elismerik, megbecsülik egymás alkotását, képesek meghallgatni, elfogadni társaik véleményét, látásmódját. Kreatívak, képesek kifejezni magukat az adott műveltségterületen. Ismerik, és biztonsággal használják az eszközöket, anyagokat, szakkifejezéseket. Az Alkotó műhely és Zeneovi foglalkozásokon az óvodapedagógus javaslata alapján, a szülő egyetértésével vehet részt a gyermek. A tehetséggondozást speciálisan képzett óvodapedagógus vezeti, a részvétel térítésmentes, és az óvoda nyitvatartási idejében zajlik. 15

16 10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI JÁTÉK: Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlődik. A játék valamennyi tevékenység formáit magába foglalhatja, ami az óvodáskorú gyerekeknek érdekes lehet. Nem a végeredmény, a produkció a fontos. Önkéntes, és szabad. Magáért a folyamatért, az azt kísérő érzésekért, élményért csinálják, indítéka magában a cselekvésben rejlik, ez a jutalom, a kielégülés is. Valóságszerű, de nem valóságos. A valóságból származó élménymaradványokon, véletlen képzettársítások hálóján alapszik. A játékra nem érvényesek a valóság idő- és térbeli korlátai. Időtartama a valóságos történésnél hosszabb és rövidebb is lehet: az egyszeri bármeddig ismétlődhet, bármikor lejátszódhat. Megfelel az életkori sajátosságnak. A játék lényeges eleme, örömforrása a kockázat, a kiszámíthatatlanság is. A játéknak sajátos, gyermeki rendje van. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt a szülő és az óvodapedagógus Célunk: Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközével, a szabad játékkal a kisgyermek elemi pszichikus szükségletének biztosítása a mindennapi óvodai élet során. Az együttjátszás alkalmainak, színhelyeinek, eszközeinek megteremtésével a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása, fejlődésének biztosítása Feladatunk: Az óvodás korú gyermek játék iránti szükségletének maximális kielégítése. A gyermeki játék alapját képező élmények, tapasztalatok folyamatos biztosítása. A játékhoz szükséges nyugodt, derűs, alkotó légkör, életkornak megfelelő eszköz, idő és hely biztosítása a különböző játékformákhoz: a gyakorló 16

17 játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A gyermeki önmegvalósítás szükségletének felébresztése és kielégítése. Az önként, örömmel, szabadon választott játék során a gyermek kreatív ötleteinek szabad kibontakoztatása. A szociális és / vagy fejlődési hátránnyal küzdő gyermekek kompenzációja, korrekciója. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte, az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozásának biztosítása. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: Képesek magányosan, párban és csoportokban kitartó, elmélyült szimbolikus játékot játszani, több napon keresztül egy azon játéktémában együttműködni. A játéktémához kapcsolódó kiegészítőket, bonyolult építményeket képesek létrehozni. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. Játékukban tükröződik az együttélés elemi szabályaihoz való alkalmazkodás VERS, MESE: A mese: az anyanyelv zenéje, észjárása a játékkal együtt a kicsinyek "tanuló iskolája". A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. 17

18 A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van Célunk: A magyar népmesekincs, népi, dajkai hagyományok, gyermekköltészet közvetítése. A versek zeneiségével, rímeinek csengésével, igazi irodalmi, művészi élmény biztosítása. A gyermeki világkép alakítása, a világban való eligazodás segítése a mesék jelrendszerével. A mindennapos meséléssel a belső képalkotás képességének fejlesztése Feladatunk: A mindennapos nyugodt mesehallgatás körülményeinek megteremtése barátságos, vonzó mesesarok létrehozásával, mesére hívó jellel. Igényes, a magyar népmesei hagyományokból, a gyermekirodalom gyöngyszemeiből merített anyag kiválasztása. A mesélő felnőtt és a mesét hallgató gyermek közötti érzelmi híd megteremtése. A mese közvetítésével a belső képalkotás, a képzelet szárnyalásának elősegítése Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat, rigmusokat. Várják, igényelik a mesét, és figyelmesen, élénk képzelődéssel kísérve végighallgatják. Képesek végighallgatni a hosszabb tündérmeséket. Ismerik és játékukban is megjelenítik a mesék szimbólumrendszerét. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk szórakoztatására is. Hívóképekről felismerik a mondókákat, verset, mesét ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Az ének-zene olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az éneklés, a zenélés felkelti a gyerekek érdeklődését, formálja zenei ízlésüket, művészetek iránti fogékonyságukat. Az élményt nyújtó ének-zenei tevékenység során a gyerekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A magyar népdalok 18

19 éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok, más népek dalai, és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában Célunk A közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése A zene megszerettetése, a befogadására való képességek megalapozása, zenei anyanyelvünk ápolása. A zenei képességek fejlesztésén túl zenét értő és szerető egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés. A gyerekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának, a szabad önkifejezésnek fejlesztése. Az értékes muzsika megszerettetése. A zene által más művészetek iránti érdeklődés, fogékonyság kialakítása Feladatunk: A zenei anyag kiválasztásánál a gyermek egyéni és életkori sajátosságainak figyelembe vétele. A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése. A zenei nevelés anyagának, (dalok, dalosjátékok, más népek dalai, zenehallgatási anyagok, zenei kifejezések), alapos ismerete, alkalmazása. A zenei képességfejlesztés eszközeinek, módszereinek változatos alkalmazásával az örömteli zenei tevékenység biztosítása. A zenei neveléshez, zenehallgatáshoz szükséges feltételek (hely, idő, légkör, eszközök) megteremtése Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: Szívesen és gyakran énekelnek csoportosan és egyénileg is. A gyerekek élvezettel játszanak énekes játékokat. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát. Az elemi zenei fogalompárokat megkülönböztetik. Biztonsággal használják a megismert hangszereket. 19

20 Helyes test és tempótartással járnak körbe, ismernek egyszerű tánclépéseket és alkalmazzák azokat. Hívóképek alapján felismerik a zenei törzsanyagot Szeretnek dudorászni, énekelgetni, játék vagy szabadidős tevékenységek közben. Szívesen és élvezettel tudnak figyelni a zenehallgatásra RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA A vizuális tevékenység az óvodai nevelés egészét áthatja. Ezen belül résztevékenységnek tekintjük a rajzolást, festést, mintázást, kézimunkát, melyek a gyermek alaptevékenysége, mint a játék Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására Célunk A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás megalapozása. A változatos ábrázoló tevékenység iránti igény kialakítása. A gyermek fedezze fel, hogy a világon minden ábrázolható, megjeleníthető. Gazdagodjon a gyermeki élmény és fantáziavilág, a tér, forma, színképzete, képi kifejezőképessége. Alakuljon, fejlődjön az esztétikum iránti érzékenysége, igényessége. Az óvodánkba járó gyermekek megfigyelő, ábrázoló, alakító képességeinek magasabb szintre hozása Feladatunk Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel, anyagaival, és eljárásaival. Megfelelő hely, idő és eszközök biztosítása annak érdekében, hogy bármikor kedvük szerint fessenek, gyurmázzanak, agyagozzanak, rajzoljanak, vagdossanak, hajtogassanak, barkácsoljanak a gyerekek. Amit készítünk, a játék kelléke lesz. 20

21 Olyan légkör teremtése, amelyben a gyermek szabad megnyilvánulásait a bizalom és az elfogadás övezi. A vizuális kiteljesedéshez gazdag élményforrások biztosítása. A vizuális képességek fejlesztése. A gyermeki alkotások feltétel nélküli elfogadása. Csak a technikát mutatjuk meg neki, hogy tehetsége szabadon kibontakozhasson. (Nem rajzolunk bele a gyermek alkotásaiba!) Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele, annak elősegítése, hogy a gyermek önmagához képest fejlődjön Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: Szívesen rajzolnak, festenek, kézimunkáznak, bátran és jól használják az eszközöket. Erőteljessé válik a képi látásmód, megtalálják a kifejezési formákat rajzban, festésben, mintázásban. Képalkotásukban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása, életkornak megfelelő részletezés. Örülnek alkotásuknak és a közösen elkészített kompozíciónak. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról MOZGÁS Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. A spontán-a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni 21

22 szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására Célunk A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése. A testkultúra, az egészséges életmód és életvitel megalapozása. A mozgás igényének fenntartása. Az elveszett szabad mozgás visszaadása Feladatunk A mozgás szeretetének és igényének felébresztése és ébrentartása a gyermekekben. A testnevelés mozgásanyagának domináns elemei: a járás, a kúszás, mászás, csúszás, egyensúlyozás, ugrás, dobás, mint természetes mozgások szerepeljenek. Az egyes foglalkozások megtervezésénél mindig vegyük figyelembe a csoport általános fejlettségét, fejlődési ütemét. Lehetőség biztosítása arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat, a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak. A mozgáshoz felhasználható eszközökben rejlő mozgáslehetőségek megismertetése, gyakoroltatása. A szervezett és szabad mozgásos játékok évszaktól függetlenül a szabadban valósuljanak meg. Az arra rászoruló gyermekek gyógytestnevelésen történő átmozgatása. Egyénre szabott, speciális deformitásának megfelelő gyakorlatokkal való prevenció, rehabilitáció. A Tanuszodában az éves korú gyermekek vízhez szoktatása, az úszásnemek alapjainak megtanítása szakember közreműködésével. 22

23 Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: Képesek a nagy- és kismozgások önálló és bátor kivitelezésére. Edzettségre, ügyességre, erősségre, bátorságra, kitartásra, gyorsaságra, állóképességre tesznek szert. Szeretik, igénylik a mozgást. Növekszik teljesítőképességük és állóképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Ismernek egyéni-, csoportos, sor és váltóversenyeket, a szabályokat betartják. Használják a tornaszereket, változatos eszközöket. Fejlődik tér-, idő, alkalmazkodó- és testi képességük, valamint helyzetfelismerésük. Kedvelt mozgásos játékokat kitartóan játszanak. Biztonsággal mozognak a vízben. Törekszenek a mozgások esztétikus kivitelezésére. Képesek zenére is táncos mozgásokat végezni A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Célunk Olyan pedagógiai folyamat kialakítása, amely elősegíti és megalapozza a gyermekek környezettudatos magatartását, életvitelét, életmódját. Tapasztalatok útján a szűkebb és tágabb környezetben való eligazodás segítése, melyek megalapozzák az értékek védelmét, a szülőföld értékeit, az ott élő emberek, állatok, növények megismerését, szeretetét, tiszteletét. Matematikai tapasztalatok biztosítása annak érdekében, hogy alakuljon ítélőképességük, tér-, sík-, és mennyiségszemléletük Feladatunk Változatos tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek természeti és a társadalmi környezetről. A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív viszony fenntartása, alakítása. 23

24 A gyermekek közvetlen környezetének (család, lakóhely, természeti értékek) megismertetése, megszerettetése. Az testséma kialakítása, az érzékszervek és testrészek, és azok funkciójának megismertetése. Olyan, az életkoruknak megfelelő szokásrendszerek, viselkedésformák alakítása, olyan képességek tudatos fejlesztése, melyek szükségesek a természetes és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a környezettudatos életvitel megalapozásához. A spontán és szervezett tapasztaltszerzés során a gyermekek megismertetése a közvetlen és a tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai-, mennyiségi- téri és időbeli viszonyaival. Minél több állat- és növényfaj megismertetése, óvó-védő magatartás kialakítása. A szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás szokásának kialakítása Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: Kialakul a gyermekekben a világ egészére való nyitottság és ráhangoltság, a természethez és a környezethez való pozitív viszony. Ismernek és gyakorolnak néhány környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet: hulladékszelektálás, újrahasznosítás, komposztálás, stb. Ismerik közvetlen környezetüket, lakóhelyüket. Megneveznek jelenségeket, történéseket, élőlényeket, tárgyakat. Tudják saját és családtagjainak nevét, lakcímét. Kialakult testsémájuk, meg tudják nevezni testrészeiket, azok funkcióját. Képesek elemi tájékozódásra az emberi kapcsolatokban, a térben és időben, a dolgok történésének ok-okozati rendjében, jól használják a hozzá tartozó fogalmakat. Megkülönböztetik a mennyiségi-, formai-, nagyságbeli viszonyokat, azonosságokat, különbözőségeket. Figyelnek a környezet új jelenségeire, évszakok változásaira, érdeklődnek a változás iránt. 24

25 10.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység. Kétféle munkát tartunk fontosnak: A rendszeres, mindennap elvégezhető munkák: viráglocsolás, saját személyükkel kapcsolatos munkák, játékelrakás, madáretetés, természetsarok gondozása, teremrendezés, öltöző rendben tartása, hulladékszelektálás, komposztálás, kerti munka. Az aktuális, alkalmankénti munkák: apró megbízatások teljesítése, egyéni alkotómunka, barkácsolás, ünnepi előkészületek, sütés, befőzés, önként vállalt munkák. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel Célunk A képességek, tulajdonságok alakítása, mely pozitív viszonyt alakít ki a munka, mint tevékenység iránt. A gyermek lelje örömét benne, és pozitívan befolyásolja közösségi kapcsolatait a társaikkal és a felnőttekkel egyaránt. Segítse elő a gyermekek feladattudatának fejlődését, alakulását Feladatunk A munkajellegű tevékenységek a gyermek életkori sajátosságaihoz, szükségleteihez igazítása. A tevékenységekhez derűs, nyugodt légkör, elegendő idő, eszköz és hely biztosítása. A szerszámok, eszközök helyének kialakítása, balesetmentes használatának megtanítása. Változatos lehetőségek biztosítása a különböző típusú munka jellegű tevékenységek gyakorlásához. A gyermek motiválása az önmagához mért teljesítményének értékelésével. 25

26 Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: Szívesen segítenek társaiknak, és a felnőtteknek. A vállalásokat, egyéni megbízatásokat pontosan teljesítik. Szívesen vesznek részt a napi és az alkalmanként elvégzendő munkában. A megismert munkafolyamatokat alkalmazzák, az eszközöket rendeltetésszerűen használják A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Az óvodai tanulás elsősorban a kíváncsiságra alapozott, tágabb értelemben vett tanulási vágy és képesség. Elsődleges célja az óvodás gyermek ismereteinek, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése Célunk: A gyermek egyéni szükségleteinek, fejlettségének megfelelő, a játékba ágyazott, változatos tanulási helyzetek és tevékenységek feltételeinek biztosítása az önmegvalósítás igényének, a tágabb értelemben vett tanulási vágyának kielégítése érdekében. A gyermekek motiválása a tanulási tevékenységekbe való bekapcsolódásra, képességeinek kipróbálására, gyakorlásra az új ismeretek beépülése érdekében Feladatunk: A gyermeki kíváncsiság felkeltése, a fejlettségi szintnek megfelelő kielégítése. A tanuláshoz megfelelő feltételek megteremtése: elegendő hely, idő, eszközök, motiváció, műveltségtartalmak. A tanuláshoz szükséges nyugodt légkör biztosítása, mert minden új ismeret akkor épül be igazán a gyerek gondolkodási sémáiba, ha nyitott és befogadó állapotban van. 26

27 Az életkorra jellemző sajátosságok szem előtt tartása, különös tekintettel a gyermek érzelmi vezéreltségére, kíváncsiságára, aktuális szükségletére, egyéni érdeklődésére A tanuláshoz szükséges kognitív képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitás). Folyamatos lehetőség biztosítása a spontán és szervezett, közvetlen (természetben, tárgyi környezetben zajló) élmény- és tapasztalatszerzésre, önálló próbálkozásra, hibák kijavítására és gyakorlásra, a kompetencia érzésének átélésére. A tanulás irányítása során a gyermeki személyiség kibontakozásának, sikerélményhez jutásának segítése Várható fejlettségi szint az óvodáskor végére: A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően: Képesek a tapasztalatszerzés, és önálló próbálkozás eredményeinek használatára, a hibák kijavítására. Kialakul az én már ezt is tudom büszkesége. Megjelenik a szándékos figyelem, bevésés és felidézés, a problémahelyzetek változatos megoldása. 11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Szociális hátrányú gyermek Aki tartósan vagy gyakran beteg, rendszeresen nem jár az óvodába Három vagy többgyermekes családban él Egyedülálló szülő által nevelt Teljes családban nevelkedik, de a család szociális körülményei az óvoda szülői körének átlaga alatt van Szociálisan hátrányos helyzet A szociális körülményeket tekintve a hátrányos helyzet a következőkből adódhat: A családi mikrokörnyezet (iskolázottság hiánya, igénytelenség) 27

28 A család tartós, vagy átmeneti anyagi ellehetetlenüléséből (munkanélküliség, adósság) Lakókörnyezet elmaradottsága, visszahúzó jellege Feladataink A gyermek és körülményeinek megismerése, regisztrálása, folyamatos követése Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét A fentiek alapján a gyermek és szülő érdeklődésének, képességének megfelelő közös út keresése, amely a gyermeket segíti és épülését szolgálja A szociális hátrányok enyhítését óvodánkban az alábbi tevékenységek szolgálják Családlátogatás, szülői konzultáció az óvodapedagógussal és a fejlesztő pedagógussal, gyermekvédelmi felelőssel Szülőknek tartott óvodai előadásokkal Rendszeres egészségügyi felügyelet és orvosi ellátás (óvodaorvos és védőnő) Iskolaválasztás, tanulócsoport választás irányítása, segítése A tanulók szociális helyzetének diszkrét figyelemmel kísérése A szülők anyagi terheinek csökkentése érdekében esetenként gyűjtés szervezése A szülői közösség segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű 28

29 12. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Óvodánkban a csoportvezető óvodapedagógus, a fejlesztő pedagógus és a gyermekvédelmi felelős látják el a gyermekvédelmi feladatokat, szükség esetén fenntartói támogatással A gyermekvédelem alapjai A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírás értelmében segíteni kell a gyermek családban történő nevelkedését, hogy senki se kerülhessen állami gondozásba a család anyagi, erkölcsi helyzete, egészségi állapota miatt. A család nevelési gondjainak csökkentése szakszerű, adekvát, óvodánk szellemiségének megfelelő tanácsokkal. Az óvodai nevelés minden területén törekszünk a gyermeket megillető jogok érvényesítésére. Preventív tevékenységeket folytatunk, illetve segítséget nyújtunk a kialakult problémák megszüntetésében Feladataink A gyermekek életkörülményeinek és szociális helyzetének megismerése, regisztrálása a gyermekvédelmi regisztrációs lapon. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, gondviselőkkel. Folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelem intézményesült szervezeteivel (Polgármesteri Hivatal, Járási Hivatal, Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat stb.) Tanácsadás a rászoruló gyermekek és szüleik problémáinak megoldásában, amely feltételezi a hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak alapos megismerését, figyelemmel kísérését és szükség esetén a tevőleges segítségnyújtást. A hatékonyság érdekében családlátogatásokat végzünk, melyet az óvodapedagógus és a gyermekvédelmi felelős együtt tesz meg. A gyermekvédelmi felelős az érdekelt szülőket tájékoztatja a lehetséges segélyekről és a támogatás célszerű felhasználásáról. 29

30 Tájékoztatja a szülőt a tanácsadást nyújtó fél megkeresésében, szükség esetén felkeresi a konkrét szervezeteket, intézményeket. Szülőknek, gyermekeknek életkoruknak megfelelően tájékoztatókat szervezünk az egészségvédelem, a társadalomban jelenlévő negatív jelenségek témaköreiben. 13. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére, a köznevelésben kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják óvodai sikerességüket. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek a köznevelési intézményen belül érvényesülnie kell. Óvodánk elkötelezett a nevelési esélyegyenlőségek felszámolásában, biztosítjuk az óvodai neveléshez, mint alapszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést Intézkedéseink A fenntartó önkormányzat települési, köznevelési intézkedési tervében megfogalmazott feladatok maradéktalan végrehajtása Gyermekek szociális helyzetének figyelemmel kísérése, HHH státusz alakulásának követése Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek regisztrálása, figyelemmel kísérése Óvodai felvételnél előnyben részesítjük a HHH gyermekeket A tagóvodák között, továbbá a gyermekcsoportok kialakításánál ügyelünk arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a 25% pontos különbségnél nagyobb ne legyen Figyelemmel kísérjük a városi szintű óvodai beiratkozás alakulását, a HHH gyermekek teljes körű be-óvodáztatása érdekében 30

31 Olyan pedagógiai eljárásokat, módszereket alkalmazunk, amelyek alkalmasak a szociálisan vagy egyéb okból hátrányos helyzetben lévők integrálására. Az óvodai csoportok összetétele a lakókörnyezet szempontjából is, és a szociális helyzetet tekintve is heterogén Figyelemmel kísérjük a : étkezési támogatásban, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, nagycsaládos kedvezményben részesülőket Feladataink Tervszerű pedagógus továbbképzés, beiskolázás (humánerőforrás fejlesztés) Kiemelt figyelem a HHH gyermekek irányába Célzott fejlesztések a pedagógiai szakszolgálat munkatársa segítségével Támogatásokra való jogosultságra való figyelemfelhívás (étkezési, gyermekvédelmi, óvodáztatási) Partnerekkel történő együttműködés (Önkormányzati Hivatal, Járási Hivatal, Nemzetiségi Önkormányzatok, Civil szervezetek stb.) Pályázati lehetőségek felkutatása, kihasználása a fejlesztések érdekében (humán, infrastruktúra) HHH gyerekek teljes körű beazonosítása A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának biztosítása 14. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI FELADATAINK Nevelőmunkánkra jellemző a környezettudatosságra nevelés. Az óvodai nevelőmunkában folyamatosan jelen van az egészséges életmód alakítása, a külső világ tevékeny megismerésének feladatai. Kiemelt szerepet kap a tapasztaltatás, a felfedeztetés, a közvetlen környezet megismerésében. Tevékenységeink között megtalálható az alapvetően fontos fogyasztói, táplálkozási, élelmiszerhigiéniai, hulladékkezelési szokások alakítása, ételkészítési ismeretekre nevelés, szoktatás. 31

32 Együttműködünk a környezet- és természetvédelem érdekében az óvoda környezetében élőkkel: a szülőkkel, a lakossággal, nevelési-oktatási intézményekkel. Az óvodapedagógusok folyamatosan gyarapítják ismereteiket az egészségnevelés, környezeti neveléshez kapcsolódóan. Az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, a közösségi egészséges életvitelre. Az óvodapedagógusok továbbképzésében meghatározó szempont az egészségnevelés, környezeti nevelés kapcsolatos témák frissítése, kiegészítése. Az óvodában a pedagógusok a szülőkkel együtt a rontott (használt) papírokat külön tárolóba teszik, hogy a gyerekek újból és sokféleképpen felhasználhassák tevékenységeik során. Az óvoda berendezése az egyszerűség, a takarékosság a praktikusság jegyeit mutatja, a helyi sajátosságot is tükröző természetes anyagok felhasználása érvényesül. Minden csoportszobának egyéni hangulata, arculata van, növényekkel, a természetsarokban a természet által adott kincsekkel, akváriummal. A gyermekek bekapcsolódnak a növényápolási feladatok ellátásába. Az óvoda udvara mentes a legtöbb allergiát, valamint az esetleges mérgezést és sérülést okozó növényektől. Az udvari játékok környezetbarát anyagból készülnek, és megfelelő helyet, teret adnak a gyermekek szabad játékának. A gyermekek számára minden nap megfelelő hely és idő áll rendelkezésre a szabadban történő egészséges mozgáshoz, játékhoz. A szelektív hulladékgyűjtés biztosított az óvodában. A hulladék nem szemét elv hasznosítása az újrafelhasználás érdekében (ajándékkészítés, játékkészítés stb.) is megvalósul. Az óvoda működtetése során az óvoda vezetősége a környezetkímélő anyaghasználatra (környezetbarát tisztítószerek használata), a tudatos takarékosságra, a kapcsolatok széles és többirányú kiépítésére kiemelten törekszik. 32

33 15. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az óvodai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az óvodai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait A gyermekek és az óvodapedagógusok együttműködésének formái A gyermekeket életkoruknak megfelelően - az óvoda életéről, az aktuális feladatokról a óvodapedagógusok tájékoztatják. A gyermekeket és szüleiket a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról az óvodapedagógusok folyamatosan szóban tájékoztatják. A pedagógusok és gyermekek között közvetlen beszélgetések zajlanak, amelyeken keresztül az óvónő megpróbál átfogó képet alkotni a gyermekről, környezetéről, a kettő kapcsolatáról A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái Nyílt nap az óvodai beíratás előtt Ismertető kiadvány eljuttatása az érintettekhez Előzetes szülői értekezlet az újak számára, a programunk megismertetése Évente három Szülői értekezlet az aktualitások megbeszélésére Szülői igény szerinti családlátogatás a bensőséges, őszinte kapcsolat megalapozására Fogadóóra szervezése szülő vagy nevelő kezdeményezése alapján. 33

34 Szóbeli és írásbeli (faliújság) tájékoztatás az aktuális intézményi, kulturális és egyéb eseményekről Szülők számára szervezett előadások pszichológia, nevelés tárgykörben. Óvodai ünnepélyek, rendezvények. rendszeres Partneri igényfelmérés Az együttműködést segítő családi tevékenységek, programok: Igény szerinti anyás beszoktatás Munkadélutánok Sportprogramok Kirándulások A szülők részéről elvárjuk: aktív részvételt az óvodai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, érdeklődő, segítő hozzáállást, esetenként szponzori segítségnyújtást felkutatása 16. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL Iskolákkal A partneri igényfelmérés során a város azon iskoláit kerestük meg, akikkel közvetlen partneri kapcsolatban állunk. A felmérés eredményeként az alábbi együttműködési formákat alakítottuk ki: Volt óvodásaink fejlődésének nyomon követése, látogatás az iskolában. Az intézményváltást megkönnyítő közös gyermek programok szervezése. A leendő első osztályokról szóló tájékoztató anyagok továbbítása, plakátok kihelyezése. Egymás munkájának jobb megismerését szolgáló szakmai programokon való részvétel. Az iskolai gyógytestnevelőkkel való kapcsolattartás, a gyermek állapotának jelzése céljából. 34

35 16.2. Pedagógiai Szakszolgálattal A Szakszolgálat szakembereivel szoros szakmai kapcsolatban állunk, a szülők igénye esetén segítünk a kapcsolatfelvételben, és az egyes gyermekek személyiségfejlődési ütemében észlelt problémás helyzetben kérjük a szakember segítségét. Együttműködésünk formái: Logopédiai szűrés minden nevelési év elején az 5-6 éves gyermekek körében Egyéni logopédiai fejlesztés a szűrési eredmények alapján Diszlexia prevenció szűrés minden nevelési év elején az 5-6 éves korú gyermekek körében. Munkaközösség működtetése az óvodai fejlesztő pedagógusok és a nevelési tanácsadó szakemberei között Egészségügyi intézményekkel Védőnők évente 2 alkalommal látogatnak, az éves tervben rögzített időpontokban Óvodavezetői igény esetén az óvoda orvos tájékoztatást ad a sajátos nevelési igényű, és tartós beteg gyermekek ellátásával kapcsolatos teendőkről. Fogászati szűrővizsgálat évente egyszer Szakmai szervezetekkel és intézményekkel Paks Kistérségi Alapszolgáltatási Központ (Családsegítő) EPSZI (Eötvös József Pedagógia Szolgáltató Intézet) Szekszárd Napsugár Óvoda Pro Artis Művészeti Iskola Pákolitz IstvánVárosi Könyvtár Csengey Dénes Kulturális központ Városi Múzeum Városi Képtár Mesevár Alapítvány Lépjünk Együtt Alapítvány Hétszínvirág Alapítvány Együtt a Parlagfű Ellen Alapítvány 35

36 MOE (Magyar Óvodapedagógiai Egyesület) Magyarországi Freinet Egyesület KOKOSZ (Környezet és Természetvédő Oktatóközpontok Országos Szövetsége) Játékkal Mesével Nevelő Óvónők Országos Egyesülete Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel Országos Egyesület Atomerőmű Sport Egyesület ASE ÖKO Munkacsoport Alapítvány Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom 17. ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI: Alapító okirat Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Éves munkaterv Munkaközösségek munkatervei IMIP Óvodai felvételi előjegyzési napló Csoportnapló A gyermek fejlődésének nyomon követése Felvételi és mulasztási napló Étkezések nyilvántartása 36

37 18. MELLÉKLETEK 37

38 1. Sz melléklet ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL MESEVÁR MÓDRA A székhely intézmény nevelési programja 38

39 Óvodai nevelés játékkal, mesével Mesevár módra (rövidített változat) E program alapelve az, hogy az óvodáskor nyelve: a játék és a mese érzéki és szimbolikus jelrendszere. Ebben élhető meg a nevelhetőség lehetősége: a társas-lelki funkció. Középpontjába a tágan értelmezett nyelvi nevelést teszi (a kapcsolatok és kifejezés kiművelését). Vallja, hogy az anyanyelv az, az aranypánt, mely a személyiséget belül és kívül, a természeti, az emberi környezettel és az istenivel egybekapcsolja. Mozgás, zene, kép, szó együtt alkotják az óvodai anyanyelvi nevelés jelrendszerét, amelynek megjelenési formája a játék és a mese. Nem játékosan és mesésen tanítunk, mert ez önellentmondás lenne, hanem játszunk és mesélünk, és ennek természetes hozadéka a kisgyermeki tudás. Ez a program a látszólag haszontalan elfoglaltságok hasznosságára épül. A tanulási eredmény biztosan következik a ráérős, folyamatos játékból, az átélt mesehallgatásból. Az életet megkönnyítő jó szokások pedig a kevés, fontos és következetesen megtartott szabályból. A gyermeki én megerősödése, bátorsága, társas ügyessége pedig azért alakulhat ki, mert nem kell állandóan a közösséghez, a felnőtthöz, külső támpontokhoz igazodni. Programunk alapján az életre nevelünk, és azon belül segítjük, hogy a gyerekek egy jól megélt, teljes és igazi kisgyermekkor után kezdjék el az iskolai tanulást. 1. NEVELÉSI CÉLJAINK: Az embernevelés, a kisgyermekkor pszichofizikai lehetőségei között, az adott életkorhoz illő testi-, lelki-, szellemi harmónia megteremtésével, A magyar kulturális hagyományok átörökítésével történő kultúrálás, és civilizálás. A nevelői és a gyermeki szabadság érzésének biztosítása. 2. A PROGRAM PILLÉREI: Lehetőleg vegyes életkorú csoportot szervezünk. Az idő nem osztható föl rövid szakaszokra. Folyamatos, végtelen egész, hullámzó közege a belső-külső történéseknek. A játékok elkezdése, variálása, befejezése, a mesék elmondása, ismétlése a megszokott óvodai időbeosztásnál lassúbb tempót igényel. Alapegységek: az évszakok, vagy a tíznapos időkeretek. Ezek adják meg a nevelési folyamat ritmusát. Az elfoglaltságok gyerekszemmel csak akkor érdekesek, a nevelés szempontjából akkor értékesek, ha élményszinten egészet alkotnak. Csak akkor értelmesek, ha játékcéljuk van. Játékaink egy része a szabadban zajlik. Lemondunk a részletesen előre tervező munkamódszerről. Rugalmasan követjük a játék logikáját. Lazák vagyunk, de a kellő pillanatban dinamikusak is. Sohasem erőszakosak vagy harsányak. Bízunk a haszontalan elfoglaltságok hasznosságában. 39

40 Az alakíthatóság, az adott körülményekhez való alkalmazkodás nevelési felfogásunk lényegéhez tartozik. A testi szükségletek civilizált kielégítése mindenek előtt való. Ezek önkényes késleltetése vagy agyonszabályozása kínzó feszültséget okoz. Tehát: vizet inni, WC-re menni, szabadon mozogni mindig lehet. Enni és aludni az egyéni igények és a legszükségesebb csoportnormák figyelembevételével kell és lehet. Erőltetésükkel vagy megvonásukkal sohasem fegyelmezhetünk. A védelem és a biztonság iránti igényt állandó jelenlétünkkel elégítjük ki. Nem vagyunk mindig a középpontban, de sohasem maradhatnak magukra a gyermekek. Személyes jelenlétünkkel képviseljük a csoportos együttlét következő elemi szabályait: Hagyd játszani a másik kisgyereket! Ha rombolósdit játszol, a magadét építsd és rontsd el! Megegyezés szerint néhány játékszer hazavihető, az otthoni behozható, de a tulajdonosa vigyáz rá. Jobb a játék, ha a helyzetek kívánalmai szerint másoknak is átengeded, vagy együtt játszotok vele. Segíts, ha szüksége van rá és te erősebb, ügyesebb vagy! Igyekezz örömet szerezni másoknak, ez neked is jó. Az óvónéni tudta nélkül ne hagyd el a játszóhelyet! Mesemondáskor, alvásra készülődve légy csendben! Életmód-szervezésünkben kettéválasztjuk a játékokat: A gyermekek által szabadon kezdett és folytatott, spontán játék az alap, a kiindulás, melyet az óvónő részéről támogató-engedő, melléálló-elfogadó attitűd kell, hogy kísérjen. Beavatkozásra, irányításra, "továbbfejlesztésre" nincs szükség, kivéve, ha ezt a gyermek magától kéri, vagy olyan esetekben, amikor testi-lelki épségét veszélyezteti. Az óvónő által indított játék. Játékok ezek is, mert annak minden tulajdonságát tartalmazzák. Nem "kezdeményezések", vagy kötetlen foglalkozások, mert még burkoltan sem található meg bennük a szándék: "most kívánom azt, hogy tanuljatok, most gyertek ide"! Az Óvónőnek ez a játék-viselkedése kínálatot jelent, amely az egész nap folyamán érvényes más-más formában. A következő tevékenység-területekre építjük az óvónő kezdte játékot: mesélés, mondókázás, versmondás éneklés, zenehallgatás kézimunka: (festés, rajzolás, formázás, barkácsolás) ismerkedés a természet és az emberek világával (forma, tér, idő, mennyiségek, viszonyok). testi nevelés (mozgás, edzés) Az óvónő által kezdett játékba a gyermekek igényeik szerint bármikor, bármennyi időre bekapcsolódhatnak mélyebben, vagy felszínesebben vehetnek részt benne. Saját 40

41 szempontjaik és érdeklődésük alapján elvihetik a játszást másfelé, irányítói is lehetnek a játéknak. A játék bármerre elágazhat, az óvónő rugalmasan alkalmazkodik hozzá. Egy napra egyféle tevékenységben gondolkodhat az óvónő. Egyszer a manuális-vizuális élménynyújtás, másszor a természet világából vett jelenségek megelevenítése a fő feladat és így tovább, a játék keretén belül. A kétféle játék párhuzamosan és folyamatosan, egymásba kapcsolódva és szétválva rugalmasan zajlik az egész nap folyamán. Ezért folyamatos a napirend is. Az óvodai élet ésszerű tagolása elsősorban a gyerekek biológiai szükségleteihez igazodik. Ezeket a napirend szerinti játékszünetekben elégítjük ki. A gyerekek igénylik az ismétlődő napirendet, ami általában így alakul: Délelőtt: Játék a szobában, a szabadban - Ezen belül folyamatos tízórai perces együttlét, aminek nincs kötött időpontja és részleteiben előre megtervezett tartalma Készülődés az ebédhez Ebéd Készülődés a délutáni alváshoz Délután: Mese, pihenés, alvás Folyamatos felkelés, uzsonna Játék (amíg az időjárás engedi, mindig az udvaron) Rugalmasságot jelent az is, hogy nem szigorúan egy-két napot vesz igénybe egy játék, hanem jóval tovább tarthat. Ilyenkor az óvónő a napi tevékenységre jellemző módon illeszkedik a folyamatba, tehát énekel, vagy barkácsol, verset, mondókát mond, megmutat valami érdekes jelenséget. A mennyiségek, tér és forma, a viszonyítások a játék közben természetes módon előkerülnek és a velük kapcsolatos kérdések is természetes módon választ kapnak. Mesehallgatásra minden nap sor kerül: a részletes programban leírtakon kívül a délutáni pihenés alatti időben is. Ilyenkor többnyire hosszabb meséket, vagy folytatásos történeteket mondunk. így segítjük a nagyobbak számára a nyugodt pihenést, és az elalvást. A kicsik az óvónő kellemes, mesemondó, halk hangja következtében hamar elalszanak. A sok szétszórt, egyéni, páros, és kiscsoportos játék mellett rendszeresen szükséges az "összeülés", az együttlét is. Jó beszélgetni, élményeket elmondani és meghallgatni, vagy egyszerűen csak egymás mellett lenni, a másikat mellettünk érezni. a szabadban. A napok gyakran összebújással halk beszélgetéssel, tervezgetéssel indulnak. Máskor mesehallgatás, vagy mozgásos játék utáni időszakban kerül sor a közös együttlétre. Az óvónő nem "okít", vagy magyaráz, hanem a szó szoros értelmében véve egy a többi beszélgető között. Nagy időegységekben gondolkozunk. Amit elkezdünk, ráérősen és élvezettel játsszuk végig és hosszabb rövidebb idő alatt mindig be is fejezzük. Semmiről sem maradunk le, nincs miért sietni. A játék minden perce segítője az érésnek, fejlődésnek és fejlesztésnek. 41

42 3. A TEVÉKENYSÉG TERÜLETEK 3.1. Mesélés, mondókázás, versmondás A mese: az anyanyelv zenéje, észjárása a játékkal együtt a kicsinyek "tanuló iskolája". A mese nevelő-hatása: a ráismerés, az előrelátás, a képalkotás, az illúzió feszültségének állapota és a belső képzetáramlás begyakorlása. A felnőtt beszédéből figyelhetik meg a gyerekek, hogyan kell elképzelt vagy megélt eseményeket tagolni, szavakra átfordítani, epikus távolságtartással másoknak elmondani, kölcsönösen egymásra figyelni. A család a szülőföld és egy nyelvközösség így köti magához a gyermekkori emlékek ezernyi eltéphetetlen szálával a közénk csöppent kisgyereket, s felnövekedvén ebből lesz tartás, önismeret, társas-élet, sors és hazaszeretet. Bár a gyerekeknek a magunk kitalálta, nyúlfarknyi "kicsi mesétől" a mondóka- és állatmeséken, irodalmi meséken kívül sokféle szerkezetű és formájú (például lánc, halmozó, verses) mesét mondunk, az "igazi", mégis a csodás elemekkel, átváltozásokkal, varázslatokkal átszőtt tündérmese. A népmesék erkölcsi nevelő hatása mélyen átjárja a személyiséget. A felnőtt beszédéből figyelhetik meg a gyerekek, hogyan kell elképzelt vagy megélt eseményeket tagolni, szavakra átfordítani, epikus távolságtartással másoknak elmondani, kölcsönösen egymásra figyelni. Mindez az édes anyanyelven szól, egy ismert és kedvelt felnőtt tolmácsolásában. Az igazi mese az óvodában is csak fejből mondható. A meséhez tilos feladatokat kapcsolni, visszakérdezni, hatásáról faggatni a gyerekeket! A verset a hangzás és a hangulat felől fogják meg a gyerekek. Mondóka, dramatikus szöveges gyermekjáték mindennap előkerül. A népköltészet verses anyaga eleve mozgásos játék is. Párban, kisebb csoportokban, közösen a játéköröm kedvéért számtalan önkéntes ismétléssel ragad rá a gyerekekre. A nagy magyar költők versei, strófái egy-egy alkalmas helyzetben, kifejezik a felnőtt kedélyállapotát, fokozzák a játék illúzióját. Szinte minden játékra indító képzetkörhöz találunk a hangulatot felfokozó, ötleteket adó költői alkotást. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen szépen hangzó beszéddel. Mondani kell és nem tanítani Éneklés, zenehallgatás Az énekes gyermekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Amikor csak lehet, énekeljen az óvónő és énekeljenek a gyerekek is. Lényeges, hogy a felnőtt ebben is biztos támasz legyen. Az, az énekes játék a jó, amelyiknek egyszerű a szabálya. Így a zenére és a játékra figyelhetnek a gyerekek. Az éneklés a csoportos játékok egyik lehetősége, de egyéb játékhelyzetből is következhet. Az éneklést vagy a gyerekek kezdik, vagy az óvónő, vagy a délelőtti közös együttlétkor játszunk körjátékokat. A hallás- és ritmusérzék fejlesztő mozzanatokat a játékdalok magukban hordozzák. A zenei megformálásban az óvónő tudatos, de a gyerekek számára nem csinálunk belőle külön feladatokat. 42

43 A zenei elemeket a helyes, szép előadásmódból utánzással gyakorolják a kicsinyek. Az élő zene, az éneklés természetesen ösztönöz a tiszta, csengő hangképzésre, az egyenletességre, a mérőütés lüktetésére, a tempó, a dinamika, a hangmagasság változásaira, a zenei súlyok kiemelésére. A dalok válogatásának szempontjai: a gyerekek által tisztán kiénekelhető hangterjedelem, az aktuális érzelmi állapot, a játékszabályok áttekinthetősége, a térformák és a mozgásanyag változatossága. Szem előtt tartandók az Ádám Jenő által kidolgozott módszertani alapelvek és a kodályi figyelmeztetés: "Anyanyelve csak egy lehet az embernek, zeneileg is" Kézimunka: (festés, rajzolás, formázás, barkácsolás) Lehetővé tesszük, hogy bármikor kedvük szerint fessenek, gyurmázzanak, agyagozzanak, rajzoljanak, vagdossanak, hajtogassanak, barkácsoljanak a gyerekek. Amit készítünk, a játék kelléke lesz. Jó, ha a felnőtt köztük ül, és ő is elfoglalja magát. A technikákat, az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot meg kell mutatni. Nem mondjuk meg, hogy mit csináljanak, hanem abban segítünk, hogy hogyan és miből, mivel lehet valamit elkészíteni. Az elkészítés folyamata is játék, s az elkészült tárgy, kép, kézimunka játékszer lesz valamelyik ügyességi vagy szimbolikus játékban. Az eredményt nem minősítjük. Másról van szó: krétával, festékkel, agyaggal, papírral, fonallal, gyapjúval, terménnyel, fával, kővel, homokkal, vízzel játszunk. A természetes anyagok értékesebbek, más üzenetet hordoznak, mint a műanyag játékszerek Ismerkedés a természet és az emberek világával (beszélgetések, forma, tér, idő, mennyiségek, viszonyok). Elengedhetetlen megnevezni az érzéki benyomásokat, a jelen vagy közelmúlt eseményeit, az emberek közötti viszonyokat, testünk részeit, belső állapotainkat, beszélgetni az emberek és a természet világáról. Beszélgetni, és nem a kérdések sokaságával faggatni, egyenirányítani a gondolkodást! A gyerekek mondanivalóját kiegészítő, hozzátoldó felnőtt közlések ösztönzőbbek, mint a kérdve kifejtő módszer alkalmazása. A gyermeki élet eseményei, a család, a felnőttek munkája, az évszakok jellegzetességei, állatok és állatkölykök élete, emlékeink, képzelődéseink mind jó társalgási témák. Ezek a beszélgetések játék közben vagy azt követően hangzanak el. A kötöttségektől mentes gondolkodás, és a beszédkedv játékos megnyilvánulásai. A számlálgatás, méricskélés, a tér alakítása, az irányok megnevezése, a hasonlítgatások, összegyűjtés és szétválasztás, párosítás, az időbeliség felfedezése, megnevezése, a formák letapogatása, játék közben olyan természetes, mint a mondókázás dúdolgatás. A valóság és a mese eseményei támpontokat nyújtanak a tájékozódáshoz. Elkerülhetetlen, hogy az óvónő ne használja, ne nevezze meg alkalmanként a térbeli, mennyiségi és formai vonatkozásokat, s a gyerekek ne figyeljenek fel azokra a tárgyak természetes tulajdonságaként. 43

44 3.5. Testi nevelés (mozgás, edzés) Mesevár módra Mozgásfejlesztésen, testi nevelésen az elveszett szabad mozgás pótlását értjük. A futófogójátékok, szerepvállaló, vagy utánzó játékok, ősi- és népi hagyományaink felelevenítése mellett a testi egészséget, edzést is szolgálják, amennyiben kint a szabadban játsszuk őket. A program értelmezését a testi nevelésről elfogadva, a helyi adottságainkat kihasználva, az óvodahasználók életkörülményeit figyelembe véve újszerű szervezeti formákat, megoldásokat alkalmazunk. A beszűkült élettér, a mozgásszegény életmód, az óvodás gyermekek nagyfokú mozgásigénye tette számunkra fontossá, hogy a sokmozgásos játékra, vízhez szoktatásra, gyógytestnevelés szervezésére teremtsünk lehetőséget Csoportok mozgásos napjai Tartalma: - rendszeres napi mozgásos játékok (szabály-, verseny-, népi játékok) - heti egy alkalommal sportcsarnok {csoportonként más-más nap 8-9-ig) - lábtorna - mindennapos futások, szabad levegőn történő játék Mozgásanyag: - kondícionális képességeket fejlesztő gyakorlatok - nyújtó jellegű gimnasztika - járás-, futás-, ugrásgyakorlatok - dobás gyakorlatok - támasz-, függés-, egyensúly gyakorlatok - labdagyakorlatok - emelések, hordások - küzdőgyakorlatok - tartásjavító gyakorlatok - légző-, és relaxációs gyakorlatok - szabad mozgások (gördeszkázás, rollerezés, kerékpározás, csúszkálás, szánkózás) Időkeret: A csoportok hetirendje szerinti napon Helye: ASE sportcsarnok, és az óvoda A megvalósítás feltételei: - Óvodánk nem rendelkezik tornateremmel, de rendkívül kedvező, hogy óvodánkkal szemben található ASE sportcsarnok használatát a Fenntartó biztosítja. - Az udvarunk adottságai: betonozott és füves felület, sík és dombos terep, kosárlabda palánkok, stb. teljes mértékben kielégítőek. - A foglalkozásokat óvodapedagógus vezeti Labdás ügyességfejlesztés: Hetente egy alkalommal a vegyes csoportokból összegyűjtjük a nagycsoportosokat, és labdázni visszük őket a szomszédban lévő ASE Sportcsarnokba. Ott a gyermekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy azonos korúakkal együtt játszhassanak, versenyezhessenek, összemérhessék erejüket, ügyességüket, 44

45 bátorságukat. A labdás feladatok végzésekor fejlődik a gyerekek koordinációs képessége, fizikai képessége, természetes mozgásai, erkölcsi tulajdonságai (fegyelmezettség, szabálytudat, bátorság, kitartás). Megtanítjuk, hogy tudatosan figyeljenek testük, különösen végtagjaik, izmaik mozgatására. Mozgásanyag: - Labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok - Futó, fogó, versenyjátékok - Testérzékelő gyakorlatok - Kétoldaliságot fejlesztő gyakorlatok - Tér-és időérzékelést fejlesztő gyakorlatok - Koordinációt fejlesztő gyakorlatok (reakció, ritmus, egyensúlyérzék) - Légző, relaxációs gyakorlatok - Tartásjavító gyakorlatok - Nyújtó jellegű gyakorlatok - Kondicionális képességeket fejlesztő gyakorlatok Időkeret: Az éves munkaterv szerint kijelölt napon ig és ig. Októbertől decemberig és március közepétől májusig terjedő időszak. Helye: ASE sportcsarnok A megvalósítás feltételei: - Az ASE sportcsarnok használatát a Fenntartó és az Ase közötti megállapodás biztosítja. - A foglalkozásokat óvodapedagógus vezeti Vízhezszoktatás - úszásoktatás: Januártól május végéig minden évben a nagycsoportosnak úszásoktatást szervezünk. A vízhez szoktatás alkalmával játékosan megismertetjük a gyerekeket a víz szokatlan, eddig még nem ismert tulajdonságaival, a vízben való tartózkodás és mozgás törvényszerűségeivel. A haladó", már vízbiztos gyerekeket a gyors és hátúszás elemeire tanítjuk. A kis vízben kifejlesztett készségeket a gyerekek a mélyvízben is megtanulják alkalmazni. Az úszás az ember egyik legtermészetesebb mozgásformája. Erősíti a légzőszerveket, biztosítja a szív és keringési rendszer kellő foglalkoztatását. A test minden izmát megmozgatja, elősegíti a test harmonikus fejlődését, s kedvező pszichikai változásokat eredményez (akarati koncentráció, önfegyelem, bátorság, akaraterő, a víz megérzése"). Mozgásanyag: - Vízhez szoktatás, járások, futások, szökdelések, fordulatok, páros- társas gyakorlatok, légzés, látás, elfekvés, lebegés, leállás, siklás, beugrás gyakorlatai. - A gyorsúszás és mell- és hátúszás rávezető és célgyakorlatai. - A mélyvízhez szoktatás gyakorlatai. - Vízi játékok Időkeret: Évente 20 héten keresztül heti 2 alkalommal ig Helye: Városi Tanuszoda A megvalósítás feltételei: 45

46 - a Városi Tanuszoda használatát a fenntartó biztosítja, - A foglalkozásokat óvodapedagógus vezeti Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelést azon gyerekek részére szervezzük, akik valamilyen oknál fogva különleges figyelemre, ellátásra szorulnak. Az okok lehetnek kezdődő mozgásszervi elváltozások, vagy valamilyen veleszületett betegség következtében fellépő mozgáskorlátozottság. Leggyakoribbak az óvodás korban a láb statikai rendellenessége, a tartáshibák, és a kezdődő mellkasi és gerincdeformitások. Célunk: A kezdődő mozgásszervi elváltozások kiszűrése Év eleji állapotfelmérés Preventív és gyógyító jelleggel tartásjavítás, talpboltozat erősítése, a később már nem befolyásolható károsodások megelőzése érdekében A szervezet általános fejlesztése a gyermek speciális igényéhez alkalmazkodva Év végi kontroll vizsgálat, kontrollmérés Iskolai gyógytestnevelőkkel kapcsolatkeresés Mozgásanyag: - Tartásjavítás (has, hát, törzs, vállöv izmainak erősítése) - Kondicionális képességek fejlesztése - Talpboltozat erősítése - Lazító, nyújtó, légző gyakorlatok - Testnevelési játékok - Mozgáskoordináció fejlesztés - Mobilizáló gyakorlatok - Relaxációs gyakorlatok Időkeret: Az éves munkatervben meghatározott napokon, hetente 2 alkalommal, ig és ig. Helye: Óvoda csoportszoba A megvalósítás feltételei: - A foglalkozásokat gyógytestnevelő - óvodapedagógus vezeti Néptánc: Célunk: a nagycsoportos korú gyermekek mozgáskoordinációjának javítása a hangszeres népzene, és a hozzájuk kapcsolódó tánclépések megismertetése a társas kapcsolatok fejlesztése az óvoda különböző csoportjaiból érkező gyermekek együttmozgásával A Tűzvirág táncegyüttes táncpedagógusának bevonásával hiteles mintát kívánunk állítani a gyermekeink számára Időkeret: heti 1 alkalom, 40 perc Helye: óvodai csoportszoba 46

47 A megvalósítás feltételei: - A néptánc foglalkozások térítési költségét a programban résztvevő gyermekek szülei finanszírozzák - A foglalkozásokat a Tűzvirág táncegyüttes táncpedagógusa vezeti Korcsolya: A korcsolyapálya működését kihasználva a téli hónapokban heti egy alkalommal, levegőzési időben szervezzük. Résztvevők: Az 5-7 éves gyerekek vehetnek részt, ha a szülő beleegyezik, és biztosít gyermeke számára korcsolyát. A családokat semmilyen költség nem terheli. Célunk: A téli levegőzés színesebbé, kellemesebbé tétele. Játékos felkészítés a korcsolyázás alapjaira (játék a jégen) A gyermekek mozgáskoordinációjának, erőnlétének, figyelemmegosztásának fejlesztése A megvalósítás feltételei: - Óvodánk helyi adottságainak, jégpálya közelségének kihasználása - A korcsolyapálya használatát szponzori támogatás biztosítja - A gyermekek felszerelését a szülők biztosítják - A foglalkozásokat óvodapedagógusok vezetik Sítábor: Nevelési évenként egy alkalommal sítábort szervezünk óvodás gyermekeink és szüleik számára. A részvétel a családok döntése alapján történik. Célunk: - Szabadban végzett téli mozgás megszerettetése. - Egy új sportággal való ismerkedés - Minta nyújtása a családoknak a téli szabadidő tartalmas kitöltésére. A megvalósítás feltételei: - A felszerelést és a költségeket a szülők vállalják - A gyermekek síoktatását és a felügyeletet óvodapedagógusok látják el Diszlexia megelőző foglalkozások: A Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei évente diszlexia szűrővizsgálatot végeznek az 5 éves gyermekek körében. Az eredmények kiértékelését követően óvodánk fejlesztő pedagógusával, és az óvónőkkel meghatározzák a teendőket azon gyermekek esetében, akiknél a diszlexia jelei mutatkoznak. A foglakozások célja: A tanuláshoz szükséges késségek, képességek hiányosságainak pótlása, fejlesztése. Feladatok: 47

48 Finommozgás fejlesztés, egyensúlyérzék, ritmusérzék, irány-differenciálás, téri tájékozódás, testséma Percepció-fejlesztés, vizuális észlelés, szem-kéz koordináció, alak-háttér észlelés, hallási- és taktilis észlelés, beszédkészség fejlesztés. Időkeret: Az éves munkatervben meghatározott napon ig Helye: nevelői szoba A megvalósítás feltételei: - A kiscsoportos foglalkozásokat fejlesztőpedagógus vezeti Tehetséggondozás: A nevelési év folyamán hetente egy délután a nagycsoportosok közül a foglakozásokat vezető óvónő által kiválasztott, jó zenei képességekkel rendelkező gyermekek dalos ovi foglalkozáson vesznek részt. A foglakozások célja: A zenei tehetség kibontakoztatása, továbbfejlesztése dalosjátékokkal, mondókákkal, zenei játékokkal, zenehallgatással. Társas kapcsolatok bővítése a különböző csoportba járó gyermekek számára nyújtott együttes zenei élményszerzés segítségével. Időkerete: heti 1 alkalom, 40 perc Helye: óvodai csoportszoba A megvalósítás feltételei: - A foglalkozásokat óvodapedagógus vezeti 4. ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK Az ünnepeink szinte magukba sűrítik egy-egy évszak jellegzetességeit, történeteik, hagyományos játékaik az ember és az emberen túli összekapcsolódásának kifejezései, művészi átfordításai. Az igazi ünnep a családé, az óvodában inkább hosszan készülődünk rá és az ünnepet megelőző napokban az adott képzeletkörben játszunk. A bensőséges szervezeti formákat alkalmazzuk, és kerüljük a nyilvános szerepeltetést Mikulásvárás - Készülődés, ráhangolódás mesével, dallal, Mikulás játékokkal - A Mikulás nem jön be, csak elsuhan, ajándékot hoz 4.2. Advent - Adventi Munkadélután családoknak, - Gyertyafényes készülődés a Karácsonyra dalokkal, versekkel, ajándékok készítésével - Mézeskalácssütés - Madárkarácsony közös énekléssel 4.3. Farsang - Készülődés, ráhangolódás dallal, tánccal, mondókákkal, öltözködős, átváltozós játékokkal - Jókedvű mulatozás egész nap 48

49 - Télűzés az udvaron mondókákkal, dalokkal 4.4. Március Készülődés huszáros, várvédő játékokkal, versekkel, mesével - Megemlékezés kokárdával, dalokkal 4.5. Húsvét - Tavaszvárás, készülődés nyuszis játékokkal, dalokkal, mesével - Tojásfestés, néphagyományok megismertetése - Locsolkodás, óvónők bábelőadása 4.6. Anyák napja - Érzelmi ráhangolódás verssel, dalokkal - Ajándékkészítés - Bensőséges otthoni köszöntés 4.7. Gyermeknap - Óvónők mesét adnak elő dramatizálással - Dalosjáték-füzér eljátszása közösen az udvaron 4.8. Nemzeti összetartozás Napja: - A tagóvodák meglátogatják egymást - Megismerkedünk az óvodákkal, felnőttekkel, közös dal és játéktanulás 4.9. Évbúcsúztató - Kirándulás - Mozgásos játékok - A leendő iskolások búcsúztatása dallal, játékokkal A kirándulásokat az óvoda Alapítványa támogatja Születésnapok, névnapok - Minden csoportban saját hagyományok szerint 5. TERVEZÉS, MEGVALÓSÍTÁS: A Programmal dolgozó óvodapedagógusok kézikönyvként használják az "Óvodai nevelés játékkal, mesével" című öt kötetes segédkönyvet, mely minden csoportban megtalálható. Előre tervezés csak kevés van a programban. Fontosabb a rugalmasság és a spontaneitás, az "itt és most" helyzetek, az óvónő fejében és lelkében lévő tudás. Azonban csak az lehet spontán és rugalmas, csak az tud rögtönözni és ügyesen alkalmazkodni, akinek van miből meríteni. Ezért van laza kerettervünk, amely elsősorban lehetőségeket, szempontokat és ajánlatokat tartalmaz egy-egy évszakra, ünnepkörre összpontosítva, kéthetes időszakokra tagolva. Ez a terv nem tananyag, nem kötelezően megvalósítandó feladatsor az óvónő 49

50 számára. Tartalmazza mindazokat a játékokat, dalokat, mondókákat, verseket, amelyek az adott időszakhoz, vagy a gyerekek lelkiállapotához, hangulatához illenek. Kiválogatásuk az időszakok megkezdése előtt szükséges. Az utólagos feljegyzésekkel, a napi történések átgondolásával követhetjük a gyermekek életét és fejlődését, tudatosíthatjuk egyéni sajátosságaikat. Többször megtörténhet, hogy eredeti elképzeléseinket módosítjuk. Az óvodapedagógusok ismerik és gyakorolják az önművelés módszereit. Gondot fordítanak érzelmi, társas, manuális és értelmi intelligenciájuk karbantartására, gyermeklélektani ismereteik fejlesztésére. Nem igénylik a didaktikus kapaszkodókat és az állandó külső megerősítést. Szakmai gondolkodásukban önállóak, önkritikusak és kritikusak. Miből tudjuk meg, hogy a gyerekek javára cselekszünk? Játékuk ötletgazdagságából, egyre részletesebb és eredetibb, gördülékeny kivitelezéséből, társas színvonalából. A játék tárgyi nyomainak rendezettségéből. Türelmes viselkedésükből. Az akadályok kigondolásából és ügyes legyőzéséből. A szabályok megtartásából. Viselkedésük keresetlenségéből és a konkrét helyzetekhez való változatos alkalmazkodásukból. Képzelődésük elevenségéből, metaforáik, szimbólumaik kivetítéséből. Találékonyságukból. Fantáziadús, komoly játszásukból. Az ismétlési kedvből. Egyre gyakoribb játékkezdeményezésükből, önálló, sikeres szervezéseikből. Az agresszió csökkenéséből. Megszólalásuk bátorságából és beszédük kifejező és kapcsolatteremtő funkciójának előtérbe kerüléséből. Testi-lelki egészségük, jóérzésük és jókedvük ugyanezt jelzi. Ügyesedésük, életkorukhoz illő műveltségbeli gyarapodásuk is azt mutatja, hogy jó úton járunk. Biztató, ha szívesen jönnek az óvodába, természetesnek veszik annak életrendjét, feszültségmentesen alkalmazkodnak hozzá, sőt egy idő után kívánják is a megszokott ismétlődő mozzanatokat. Szeretnek az óvó néni közelében lenni, de egyedül vagy társaikkal is szívesen eljátszanak. Az óvónő egyéniségének jóindulatú, csendes, egyenletes sugárzását ragaszkodással, együttműködéssel és utánzással viszonozzák. Játékaikat egyre hosszabb időtartamokban játsszák. Az óvodában folytatják otthoni, otthon pedig óvodai játékaikat. Várják a mesét, és figyelmesen, élénk képzelődéssel kísérve végighallgatják. 50

51 2. sz melléklet BENEDEK ELEK ÓVODA Kishegyi úti Tagóvoda A KISHEGYI ÚTI TAGÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA SZEMEDBEN MOSOLY LEGYEN ÉS DERŰ, MINDEN NAP KEZDŐDIK VALAMI, VALAMI NAGYSZERŰ, VALAMI GYÖNYÖRŰ!" Nagy László fordítása 51

PEDAGÓGIAI PROGRAM PAKSI BENEDEK ELEK ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAM PAKSI BENEDEK ELEK ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM PAKSI BENEDEK ELEK ÓVODA 1. BEVEZETŐ A Paksi Benedek Elek Óvodát 2004-ben hozta létre Paks Város Önkormányzata, a Hétszínvirág Óvoda, (Paks Tolnai út 10) a Kishegyi úti Óvoda, (Paks,

Részletesebben

A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel. Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3.

A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel. Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3. A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

Részletesebben

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás

Részletesebben

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Brassói Sándor főosztályvezető 2014. október 3. Az iskola és a jóllét, az iskolához való kötődés

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A WALLA JÓZSEF ÓVODA

A WALLA JÓZSEF ÓVODA A WALLA JÓZSEF ÓVODA Mottónk: Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! (kínai bölcs mondás) ÓVODÁNK TÖRTÉNETE: Walla

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL

AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL. KAPOSVÁR 2009 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Hivatalos elnevezés: Petőfi Sándor Központi Óvoda Az intézmény címe: 7400. Kaposvár, Petőfi u.20 OM azonosító: 033759

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29. Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal.

Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29. Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a ma bőven ellátja feladattal. Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29 Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal. Syndie Maison KE PTSZIKE PTSZI 2013.04.29 A prezentációban megjelenő információk

Részletesebben

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Tartalom Bevezető..3.old. 1. Gyermekkép...4.old. 2. Óvodakép 5.old. 3. Nevelési cél.7.old. 4. Az óvodai nevelés általános feladatai.8.old.

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

DOBOZI MESEKERT ÓVODA 5624 Doboz, Dobó u. 16. Tel.: 06-66/268-168 E-mail: ovoda@doboz.hu

DOBOZI MESEKERT ÓVODA 5624 Doboz, Dobó u. 16. Tel.: 06-66/268-168 E-mail: ovoda@doboz.hu Tájékoztató a Dobozi Mesekert Óvoda magyar nyelvű cigány kulturális neveléséről Magyar nyelvű cigány kulturális nevelés: A nemzetiségi nevelésnek jelen kell lenni valamennyi olyan óvodában, ahol legalább

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM KERTVÁROSI ÓVODA 2015. Intézmény OM azonosítója:027000. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete

PEDAGÓGIAI PROGRAM KERTVÁROSI ÓVODA 2015. Intézmény OM azonosítója:027000. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete Intézmény OM azonosítója:027000 2015. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete TARTALOM A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI... 4 2. AZ INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Az integrációs program célja:

Az integrációs program célja: INTEGRÁCIÓS PROGRAM Az integrációs program célja: Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves HHH gyermek beóvodázása. Valamennyi 3 7 éves HHH gyermeknek megfelelő minőségű tudatos nevelő fejlesztő munkával

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Rózsa úti tagóvoda Helyi pedagógiai program Szolnok 2010 Módosítás időpontja:2013.03.31. Érvénybe lépés ideje:2013.09. 1 Tartalom 1. HELYZETELEMZÉS 4 2. A SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ARCULAT:

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára 2/ számú melléklet Az óvodavezetı, vagy/illetve óvodapedagógus tölti ki! Alapfeltételek: a Zöld Óvodai

Részletesebben

NAPSUGÁR PEDAGÓGIAI PROGRAM

NAPSUGÁR PEDAGÓGIAI PROGRAM NAPSUGÁR PEDAGÓGIAI PROGRAM BUDAPEST XVI. KERÜLETI NAPSUGÁR ÓVODA OM azonosító: 034610 Székhely: 1163 Budapest Cziráki u. 8-10. Telephelyei: Lándzsa 1163 Bp. Lándzsa u. 23. Vadvirág 1. 1163 Bp. Borotvás

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Az intézmény OM azonosítója: 034463 Intézményvezető: Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete Hatályos: 2013.szeptember 1. TARTALOM Tartalomjegyzék 2. 1.Bevezető 5. 1.2.Az óvodánk adatai

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

CSOPORTNAPLÓ. a projektszemléletû óvodai élethez.... csoport.../... nevelési év

CSOPORTNAPLÓ. a projektszemléletû óvodai élethez.... csoport.../... nevelési év CSOPORTNAPLÓ a projektszemléletû óvodai élethez... csoport.../... nevelési év Tartalom: A csoportnapló törvényi háttere..................................................... 2 A csoportnapló megnyitása

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015

A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015 A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015 Személyiségfejlesztés, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése a művészetek pedagógiai eszközeivel, az egészséges életmód alakításával

Részletesebben

INTÉZMÉNYVEZETŐI/SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

INTÉZMÉNYVEZETŐI/SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL INTÉZMÉNYVEZETŐI/SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Készítette: Kovácsné Tobak Márta Intézményvezető, közoktatási szakértő ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE Intézmény:

Részletesebben

I. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése:

I. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése: Intézményünk bemutatása: I. BEVEZETŐ Óvodánk 1973 óta négy csoporttal működik, 100 fő befogadására alkalmas. 1998. április 17-étől intézményünk a Bóbita Óvoda nevet viseli. Az óvodát nagy területű, parkosított

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYENESDIÁSI BÖLCSŐDE és ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Készítette: VILÁGOS CSABÁNÉ Intézményvezető TARTALOMJEGYZÉK I. Jogszabályi háttér. 4 II. Intézményünk bemutatása... 6 1. Az óvoda jellemző adatai...

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

Bukovicsné Nagy Judit közreműködésével az intézmény nevelőtestülete. OM azonosító:

Bukovicsné Nagy Judit közreműködésével az intézmény nevelőtestülete. OM azonosító: 1 Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Napraforgó Egyesített Óvoda OM azonosító: 034 388 1084 Bp. Tolnai Lajos u. 7-9. : 210-0086; fax.: 210-0086 E-mail: egyesitett.jvovoda@gmail.com

Részletesebben

--------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ. ---------- csoport részére

--------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ. ---------- csoport részére --------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ 0kksa09 ---------- csoport részére a 2015/2016-os nevelési évre ---------------------------------------------

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

A Nyitnikék Óvoda Munkaterve a 2013/2014. nevelési évre elsősorban a 2011.CXC Nemzeti Köznevelési Törvény és annak módosításaiban meghatározott hatály

A Nyitnikék Óvoda Munkaterve a 2013/2014. nevelési évre elsősorban a 2011.CXC Nemzeti Köznevelési Törvény és annak módosításaiban meghatározott hatály Nyitnikék Óvoda 1203 Bp. Kossuth L.u.3. E-mail: nyitnikek@nyitnikek.axelero.net OM azonosító: 034710 PESTERZSÉBETI NYITNIKÉK ÓVODA 2013-2014. ÉVI MUNKATERVE Győrné Varga Kornélia Nyitnikék Óvoda vezetője

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

Mosolykert Pedagógiai Program. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda

Mosolykert Pedagógiai Program. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda Mosolykert Pedagógiai Program Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda ADATLAP Az óvoda neve: Rövidített neve: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda Mosolykert

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne.

A környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne. TEVÉKENY GÉZENGÚZOK! Vázlat: I. Bevezető gondolatok. II. Kultúra átadás. 1.Programunkban a szocializáció és a kultúra összefüggése. 2.Honnan szereznek tapasztalatot gyermekeink? III. Záró gondolatok. I.

Részletesebben

Óvodából-iskolába. (célok és a fejlődés jellemzői)

Óvodából-iskolába. (célok és a fejlődés jellemzői) Óvodából-iskolába (célok és a fejlődés jellemzői) Egészséges életmódra nevelés Célunk: a gyermek testi fejlődésének elősegítése, a higiénés nevelés és az egészséget védő jó szokások alakítása, az egészséges

Részletesebben

KÉT NEVELÉSI NYELVŰ NÉMET NEMZETISÉGI PROGRAM

KÉT NEVELÉSI NYELVŰ NÉMET NEMZETISÉGI PROGRAM A VÁROSI ÓVODÁK HELYI ÓVODAI PROGRAMJÁHOZ KIEGÉSZÍTŐ KÉT NEVELÉSI NYELVŰ NÉMET NEMZETISÉGI PROGRAM Készítette: Becskereki Lászlóné Érvényessége: A Városi Óvodák intézménye helyi nevelési programjában meghatározta

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

MŰVÉSZETI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJAI

MŰVÉSZETI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJAI Művészeti Óvoda 6000 Kecskemét Hosszú utca 3. Tel: 76/483-320, Fax: 76/504-630 E-mail cím : hosszuovi@kmoi.hu MŰVÉSZETI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJAI - 1 - Művészeti Óvoda 6000 Kecskemét Hosszú utca

Részletesebben

Szent Kinga Katolikus Óvoda 5062 Kőtelek, Zrínyi út 10-12. Tel: (56) 496-003 e-mail: sztkingaovoda@gmail.com, sztkingakatovi@petrovaykataltisk.

Szent Kinga Katolikus Óvoda 5062 Kőtelek, Zrínyi út 10-12. Tel: (56) 496-003 e-mail: sztkingaovoda@gmail.com, sztkingakatovi@petrovaykataltisk. A esélyegyenlőségi ségi terve 2014-2015. 2015. 1 A esélyegyenlőségi terve a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának, fejlesztésének

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán utca 23 T/F 06 29/ 341-544 e-mail:ovihir@digikabel.hu OM: 200771 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán utca 23 T/F 06 29/ 341-544 e-mail:ovihir@digikabel.hu OM: 200771 PEDAGÓGIAI PROGRAM Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán utca 23 T/F 06 29/ 341-544 e-mail:ovihir@digikabel.hu OM: 200771 PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: 200771 Intézményvezető:.. neve Legitimációs eljárás

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

A FEKETE ISTVÁN ÓVODA A MOSOLYOVI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

A FEKETE ISTVÁN ÓVODA A MOSOLYOVI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA A FEKETE ISTVÁN ÓVODA ÉS A MOSOLYOVI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA ORFŰ 2010. TARTALOM Bevezető 1.Az óvoda adatai 2. Helyzetkép az óvodáról 2.1.Alapelveink 2.2.Gyermekképünk 2.3. Pedagógusképünk 2.4.

Részletesebben

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos

Részletesebben

A BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA

A BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA A BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA KÉSZÜLT: CEGLÉDBERCEL 2009. 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. Bemutatkozás 1.1. Funkció, ellátási kötelezettség...4 1.2. Kapcsolatrendszer..4 2. Tartalmi összetevők 2.1. A bölcsődei

Részletesebben

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) CSÁMIÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Óvodánk a Napközi Otthonos Óvoda

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

1. Mit tart az óvoda legfontosabb feladatának (3 választ húzzon alá)?

1. Mit tart az óvoda legfontosabb feladatának (3 választ húzzon alá)? 1. Mit tart az óvoda legfontosabb feladatának (3 választ húzzon alá)? a) a gyermekem sok verset, éneket tanuljon 0 0,0% b) érezze jól magát az óvodában 19 70,4% c) minél többet játsszon 11 40,7% d) barátokat,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alsópáhoki Szivárvány Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alsópáhoki Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Alsópáhoki Szivárvány Óvoda Alsópáhok Fő u. 41. A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen. (Hermann Alice) Készítette:

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére

ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére Csillagfürt Óvoda 2040 Budaörs, Ifjúság u.8. ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére Bevezető A világ rohanó léptékű fejlődése, változása, globalizálódása

Részletesebben

MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 1. Az óvoda jellemző adata 1 1.1. Az óvoda személyi feltétel 3 1.2. Óvoda tárgyi dologi feltétele 6 1.2.1. Az óvoda épületének legfőbb jegyei 6 1.2.2. Az

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Környezet és természetvédelmi pedagógiai program

Környezet és természetvédelmi pedagógiai program Hortobágyi Nyitnikék Óvoda OM 200 722 Környezet és természetvédelmi pedagógiai program Hortobágy, 2013. Hortobágyi Nyitnikék Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Hortobágy Nyitnikék Óvoda 4071 Hortobágy, Erdei Ferenc

Részletesebben

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Kiscsávoly Projekt felelős: Ideje: 2014. március 26. április 16. Foglalkozások száma: 33 Bevont tanulók köre:

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

A tételekhez segédeszközök nem használhatók.

A tételekhez segédeszközök nem használhatók. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazzák.

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsonyi témahét 1.b Szabóné Bakó Márta Pintérné Legéndi Gabriella 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon.

Részletesebben

Napközis Munkaközösség Munkaterve. 2013/2014-es tanév. 2013. szeptember 16.

Napközis Munkaközösség Munkaterve. 2013/2014-es tanév. 2013. szeptember 16. Napközis Munkaközösség Munkaterve 2013/2014-es tanév 2013. szeptember 16. Munkaközösségünk helyzete A Napközis Közösség Munkaterve 2013/2014-es tanév Iskolánkban a szülők igényének megfelelően biztosítjuk

Részletesebben

Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező):

Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 1 Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 2 Kedves Hallgató! Kezében a Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szak hospitálási naplóját tartja, amellyel könnyíteni és rendszerezni

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet. 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelete. az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet. 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelete. az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 2009 2012 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 1. A Kormány a közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. -a (3) bekezdésének a)

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv Intézményi Esélyegyenlőségi intézkedési terv Bevezetés Az Európai Uniós elvárások alapján minden lehetséges téren feladat a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség

Részletesebben

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján

Részletesebben