BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. ITware Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. AITIA International Informatikai Zrt.

Átírás

1 Éves jelentés 2010

2 Együttmûködô partnereink, akik 2010-ben projektelképzeléseik megvalósításához és elôkészítéséhez a Mobil Innovációs Központot választották: BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. E-Group ICT Budapest Bird Telecom Kft. Nokia Siemens Networks Kft. ITware Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft AITIA International Informatikai Zrt. Szélessáv Kiemelten Közhasznú Alapítvány Magyar Telekom Nyrt NETI Kft. AMST Vietnam Rendszertudományi Innovációs Központ Zrt. TCT Hungary Kft Codenomicon Oy Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság Nav N Go Kft. Eurescom GmbH

3 Vezetôi összefoglaló Prof. Dr. Pap László, elnök Éves jelentés 2010 Öt és fél évvel ezelôtt az NKTH vezetése úgy döntött, hogy pályázati felhívásokat tesz közzé a hazai kutatás, fejlesztés és az innováció fejlesztésére és a helyi és regionális ipari és gazdasági fejlôdés támogatására. A tematikus pályázatok között kiemelt szerepet kaptak a tudásközpontok, közöttük egy Mobil Kommunikációs Kutatás-fejlesztési Központ és Innovációs Centrum létrehozására irányuló felhívás, amely támaszkodva az ICT szektor hazai hagyományaira az alábbi fontos célokat fogalmazta meg: Jöjjön létre egy egyetemi tudásbázisra és ipari háttérre épülô intézmény, amelynek a küldetése a következô lényeges elemekbôl áll: A nagy sebességű mobil és vezeték nélküli kommunikációs technológiák kutatásának és fejlesztésének a támogatása. A korszerű mobil és vezeték nélküli technológiák és hálózati szolgáltatások bevezetésének, az ilyen technológiákra épülô rendszerek és alkalmazások telepítésének és azok független környezetben történô tesztelésének az elôsegítése. A legújabb mobil és vezeték nélküli kommunikációs technológiák és szolgáltatások létrehozásának, fejlesztésének és gyakorlati alkalmazásának az ösztönzése. Az egyetemek és ipari cégek, kis- és középvállalatok szoros kutatási-fejlesztési együttműködésének elôsegítése, továbbá a mobil és vezeték nélküli technológiák és szolgáltatások fejlesztésére alapított kis cégek támogatása. E pályázat alapján az Asbóth Oszkár program támogatásával indította el tevékenységét öt évvel ezelôtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetésével a Mobil Innovációs Központ, amely a múlt évben sikeresen lezárta a központilag támogatott inkubációs idôszakot. Ebben az idôszakban a Központ, a konzorciumi tagok és ipari partnerek támogatásával, jelentôs szakmai eredményeket ért el, és maradéktalanul teljesítette a vele szemben támasztott követelményeket. Az NKTH 2010-ben kiadott jelentésében a Mobil Innovációs Központ támogatási projektje az NKTH négy mintaprojektje között szerepel ben a Mobil Innovációs Központ tevékenységének új korszakát kezdte meg: az eredeti támogatási szerzôdés szellemének és elôírásainak megfelelôen elindította az inkubáció utáni, központi támogatások nélküli tevékenységét. A MIK vezetése a Központ jövôbeli aktivitását a korábban megalapozott szakmai eredményekre, a kialakított kompetenciákra és a gondosan felépített ipari és tudományos kapcsolataira építve kívánja megvalósítani. A MIK jövôbeli tevékenységének megalapozásához célszerű áttekinteni a szakterület legfontosabb hazai irányait: A mobil és vezeték nélküli kommunikáció és a mobil számítástechnika a korszerű távközlés és informatika meghatározó területe marad a jövôben is, amely tág teret nyújt a hazai kis- és középvállalatok számára az alkalmazásfejlesztés és a tartalomszolgáltatás területén. A mobil és vezeték nélküli infokommunikációs technológiákban rejlô műszaki és gazdasági lehetôségek kihasználását nagymértékben segíti egy olyan központ, amelynek fô feladata a legújabb (3G/4G) mobil és vezeték nélküli technológiák és rendszerek kutatása, valamint az ezekhez illeszkedô új szolgáltatások fejlesztése. Az innováció és a hozzáadott értéktermelés erôsítése a mobil és vezeték nélküli technológiák területén hozzájárulhat az ország gazdasági versenyképességének növekedéséhez, kis- és középvállalatok megerôsödéséhez, ezzel új munkahelyek létesítéséhez is. Mindezek indokolják egy olyan kísérleti rendszer további működtetését Magyarországon, amely támogatja a legújabb mobil és vezeték nélküli távközlési technológiák egyetemi oktatását, kutatását, és fejlett szolgáltatások, illetve alkalmazások fejlesztését. Ezért szükséges egy harmadik generációs (3G) és az ezt követô mobil és vezeték nélküli technológiai elemeket (B3G) magába foglaló kutatás-fejlesztési központ működtetése az egyetemeken, valamint informatikai, távközlési cégek bevonása. A Mobil Innovációs Központ az inkubációs pályázati idôszak után ezeket a feladatokat kívánja megoldani, nemzetközi mércével mérve is magas színvonalon. A fentiek megvalósítása érdekében a MIK kidolgozott egy új stratégiát, amely a Központ tevékenységét az inkubációs idôszak utáni meghatározza. Ennek fôbb elemeit az alábbiakban fogalmazhatjuk meg: A Központ ipari kapcsolatait alapvetôen át kívánja alakítani az alábbi szempontok szerint: - A Központ erôsíti kapcsolatait olyan kis- és közepes vállalkozásokkal, amelyek az egyetemi és kutató intézeti szakmai közösséggel együtt képesek saját szakmai és üzleti tevékenységüket fejleszteni. Ez azt jelenti, hogy a MIK átalakul egy olyan formációvá, amely a hazai kis- és közepes vállalatok kutatási-fejlesztési hátterét képes biztosítani. - A korábbi konzorciumi partnereken kívül a Központ a jövôben keresi a kapcsolatot olyan hazai ipari vállalatokkal, amelyek a mobil infokommunikációs szolgáltatások alkalmazásában, és az arra alapozott fejlesztésekben érdekeltek (például közlekedési vagy egészségügyi szolgáltatók). A jövôben a Mobil Innovációs Központ szakmai tevékenységét az alábbiak szerint alakítja ki: - A MIK a jövôben is professzionális kutató-fejlesztô szervezetként kíván működni, ahol az eredményorientáltság van a központban. - A projektek résztvevôinek a kiválasztása, és a projektek tartalma a jövôben alapvetôen az ipari partnerek igényeihez igazodik. - Ezek mellett a Központ széles körben bekapcsolódik az Európai Unió által kezdeményezett kutatási-fejlesztési programokba, kapcsolatokat épít ki az EIT KIC rendszerével és az európai innovációs szervezetek tagintézményeivel. A továbbiakban a Központ legfontosabb feladata az ipari partnerekkel folytatott hatékony és hasznosítható eredményekre vezetô együttműködés rendszerének fenntartása, melynek legfontosabb komponensei az alábbiak: - Prekompetitív együttműködés, ahol az ipari partnerek az általuk fontosnak tartott műszaki problémák megoldásában a Központtal kooperatív módon együttműködnek. - A teszthálózat felhasználása, melynél az ipari partnerek térítés ellenében igénybe vehetik a Központ szolgáltatásait. - Új alkalmazások fejlesztése az ipari partnerek számára, ahol a Központ, bilaterális megállapodások keretében új témákat dolgoz ki az egyes ipari partnerek számára a teljes know-how kizárólagos átadásával. - Az ipari partnerek külön-külön vagy tetszôleges kooperatív csoportokban szerzôdéseket köthetnek a Központtal adott kutatási-fejlesztési feladatok megoldására. A Központ ezeket a feladatokat tipikusan az ipari partnerek anyagi támogatásából finanszírozza. A MIK az eddigi szakterületei megôrzése mellett a jövôben az alábbi kiemelt témákban kívánja erôsíteni szakmai profilját: Rádiós rendszerek, hálózati alkalmazások, szolgáltatások fejlesztése, különös tekintettel az IMS alapú szolgáltatásokra, a vezetékes és vezetéknélküli hálózatok integrálására, ás azok speciális alkalmazásaira. Biztonságos elektronikus szolgáltatások és elektronikus fizetési rendszerek fejlesztése és azok alkalmazása, beleértve a közlekedési és banki rendszereket. A vezeték nélküli kommunikációs rendszerek, az ad hoc hálózatok és vezeték nélküli szenzor rendszerek fejlesztése és alkalmazása elsôsorban a környezetvédelem, a katasztrófa elhárítás és az egészségügy területén. Az egészségügyi alkalmazások bôvítése, beleértve a monitoring rendszereket, a távdiagnosztikát. Az infokommunikációs rendszerek és technológiák alkalmazásai speciális társadalmi problémák megoldásának támogatására (például tudományos ismeretterjesztés, tartalomfüggô szűrés, stb.). A Központ eddigi eredményei garanciát jelentenek arra, hogy az inkubációs támogatás elsô fázisának lezárása után is sikeresen részt vesz a mobil és vezeték nélküli technológiák és szolgáltatások területén folyó színvonalas hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési munkákban, és ezzel hozzájárul az ország felkészüléséhez a tudásalapú társadalom és gazdaság kihívásainak kezelésére. 1

4 A Menedzsment Prof. Dr. Pap László, elnök Az elnök feladata és hatásköre: A MIK stratégiai, tudományos vezetôje, A MIK-ben folyó tudományos kutatási tevékenység irányítása, összehangolása, szakmai ellenôrzése, A MIK stratégiai tervének megvalósítása, eseti módosítása, hosszú távú kutatási fejlesztési tervének összeállítása együttműködésben az ügyvezetô igazgatóval, Eljárás mindazon ügyekben, amelyeket a Központ Szervezeti és Működési Szabályzata a hatáskörébe utal, A MIK hazai és nemzetközi kapcsolatainak szervezése, A MIK önálló kutatási-szakmai képviselete. Schulcz Róbert, ügyvezetô igazgató Az ügyvezetô igazgató feladata és hatásköre: A MIK önálló képviselete, A MIK alkalmazottjai felett a munkairányítói jogok gyakorlása, A MIK rendelkezésére álló források feletti rendelkezés az elnök és a gazdasági vezetô elôzetes egyetértésével, A MIK stratégiai tervének megvalósítása, eseti módosítása, hosszú távú operatív fejlesztési tervének összeállítása, a jóváhagyott terv végrehajtásának megszervezése az elnök egyetértésével, Eljárás mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, szabályzat a hatáskörébe utal, Az ügyvezetô igazgató felel a Központ által vállalt pályázatok, vállalkozási és egyéb szerzôdésekben foglalt elvárásoknak megfelelô tartalmú és szakmai minôségű teljesítésének koordinációjáért, Kapcsolattartás a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal, illetve más Támogató Szervezetekkel, Az ügyvezetô igazgató felel a Központ által vállalt kutatási, vállalkozási és egyéb kétoldalú szerzôdésekben vállalt feladatok és határidôk betartatásáért, Szakmai hiányosságok és kompetenciák feltárása, fejlesztése, Pályázatok szakmai hátterének biztosítása, Kapcsolattartás (alapvetôen a műszaki vonalon), A programok szakmai irányítása, A központ szakmai képviselete intézményen belül és kívül, A műszaki infrastruktúra üzemeltetésének és fejlesztésének koordinálása. Dr. Hegyi Barbara, gazdasági vezetô A gazdasági vezetô feladata és hatásköre: Az ügyvezetô igazgató általános helyettesítése A gazdasági igazgató felel a szakmai beszámolók egyes pályázatok Támogatási Szerzôdésben vállalt, a tartalmi és formai követelményeknek megfelelô, az elért eredmények dokumentálását tartalmazó szakmai beszámolók határidôre történô elkészítésének koordinációjáért, A MIK-ben folyó gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, ellenôrzése, Pénzügyi, jogi, kapcsolati feladatok, A gazdasági adminisztráció vezetése, Költségtervezés és belsô kontrolling, A pályázati partnerek, ipari és hivatali partnerek felé történô, valamint egyetemen belüli kapcsolattartás koordinációja, Pályázati projektek pénzügyi és szakmai jelentéseinek koordinációja, Marketing és PR feladatok koordinációja. Prof. Dr. Imre Sándor tudományos kutatási igazgató A tudományos kutatási igazgató funkciója a Központ tudományos kutatási tevékenységének irányítása, hatásköre a tudományos kutatási csoport irányítása, a tanszéki, kutatóintézeti csoportok kutatási projektjeinek szervezése és felügyelete. Dr. Charaf Hassan szolgáltatás-fejlesztési igazgató A szolgáltatatás-fejlesztési igazgató funkciója a Központ szolgáltatás-fejlesztési tevékenységének irányítása és szervezése, hatásköre a szolgáltatatás-fejlesztési (szoftver) csoport munkájának irányítása, a tanszéki, kutatóintézeti szolgáltatás-fejlesztési csoportok fejlesztési projektjeinek szervezése és felügyelete. 2

5 Éves jelentés 2010 A MIK új szervezeti felépítése A Mobil Innovációs Központ munkatársai Balogh Csaba, mérnök Belső Zoltán, mérnök Bokor László, mérnök Faigl Zoltán, mérnök Hanicsek Ildikó, projektreferens Hubicsák Ferenc, mérnök Juhász Ágnes, pályázati referens Kocsis András, mérnök Madarassy László, mérnök Molnár Patricia, gazdasági referens Németh Zoltán, laborvezető Pálinkás Zsolt, mérnök Rebényi Viktor, mérnök Szilágyi Tamás, mérnök Varga Gábor, mérnök 3

6 A MIK szakmai tevékenységének összegzô értékelése Prof. Dr. Imre Sándor - Dr. Charaf Hassan A BME Mobil Innovációs Központ immár ötödik projektévének összegzéseként megállapítható, hogy sikeresen zajlott le az átállás a Mobil 2004 alapvetôen pályázati támogatáson alapuló működésrôl az ipari együttműködésekre építô modellre. Az elsô négy évben tervszerűen kialakított ipari kapcsolatok beértek és elérték az önálló működéshez szükséges szintet. Az új modellben is fenntartottuk az eddig is eredményes, három K+F program köré szervezett projekt struktúrát. Az egyes programok volumenét alapvetôen az aktuális ipari érdeklôdés határozta meg, miközben továbbra is indítottunk szakmai kompetenciát megalapozó ún. belsô projekteket is. A MIK teszthálózatára támaszkodva sikerült tovább bôvíteni az ipari együttműködések spektrumát (IMS alapú alkalmazások, RFID, mobil kereskedelmi alkalmazások, rádiós tervezés, stb.) Az inkubációs pályázat 1. K+F Programjának (rádiós interfész) tárgykörében ipari együttműködés keretében magas intelligenciájú, nagy megbízhatóságú elektronikai felderítô rendszer földi és légi egységei közötti vezeték nélküli kommunikációs protokollok fejlesztését végeztük. Tovább bôvítettük a 3G/4G rádiós hozzáférési hálózat méretezô csomagunkat, valamint szakértôi tanulmányt készítettünk a 4. generációs LTE rendszerekrôl a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság megbízásából. Szakembereink nemzetközi elismertségének bizonyítéka, hogy vietnámi megrendelésre X-sávú adaptív antenna rendszerek továbbfejlesztésére kaptunk megrendelést. A korábbi 2. K+F Program (hálózati technológiák) keretében tovább sikerült erôsíteni az együttműködést ipari partnereinkkel. A hálózati technológiák és a biztonságos kommunikáció terén szerzett tapasztalatainkra építve új típusú e- és t-kereskedelmet támogató multifizetési platform, valamint bankkártyarendszerekhez illeszthetô, mobilkészülékbe ágyazott RFID alapú megoldások fizetési fejlesztésébe kezdtünk A Magyar Telekommal hálózatos témákban is tovább folytatódtak a közös projektek. Idén a következô három téma került terítékre: Legacy transport és NGWDM-OTN hálózat eszköz- és rendszerszintű modellezése, tervezése, konszolidációja; a MIK által fejlesztett IPv6 képes GGSN megoldás szállítása és telepítése, valamint IPv6 fejlesztések a mobil internet támogatására. Nemzetközi tapasztalatainkat kamatoztatandó részt vettünk a MEVICO (Mobil hálózatok fejlesztése az egyéni kommunikációs élmény támogatására) és az "Ultra Flat" architektúra tervezése nagy bitsebességű konvergens hálózatok támogatásához projektekben. A 3. K+F program (Mobile alkalmazások és szolgáltatások) keretébe tartozó projektek területén az elsô három év munkájára építve számos új eredményt értünk el. Az eredmények a tudományos publikációkon és a benyújtott szabadalmon kívül a 3. program jellegének megfelelôen az alkalmazási aspektusra is fókuszálnak. Az alkalmazások és szolgáltatások területén szinte minden projektbôl született alkalmazás vagy technológia. Külön kiemelendô az CMP (Common Mobile Platform) rendszer, amelyet az alkalmazásfejlesztôk támogatására dolgoztunk ki. Nevezetesen ennek a szoftverrendszernek a segítségével különbözô mobil platfomokra lehet egységes formában alkalmazásokat generálni. A CMP alapvetôen három kapcsolódó területet ölel fel az alkalmazás generálás területén (felhasználói felület, kommunikáció, adatkezelés). Jelen formájában a CMP három platformra tud alkalmazásokat generálni: Java, Symbian, Windows Mobile és kis mértékben Androidra. A Magyar Telekom megbízásából a tavalyi évben fejlesztettünk egy IMS klienst Symbian platformra. Ebben az évben folytattuk a munkát új megbízás keretében, hogy a CMP segítségével több platformra is kiterjesszük a fejlesztést. A MIK a mobil platformok teljes spektrumát tudja lefedni kompetenciailag. Az egyetlen platform ami kis súllyal szerepel a RIM. Magyarországon és külföldön ennek jelentôsége csökken. Valamennyi projektünk élô ipari kapcsolatokra épül. Kiemelendô, hogy a hazai multinacionális nagyvállalatok mellett számos kis- és középvállalkozással is élô együttműködést sikerült kialakítani, amelyet az alábbi szerzôdések bizonyítanak: 4

7 Éves jelentés 2010 Fontos kiemelni, a MIK eddigi tevékenységének komoly szakmai elismerését jelentette, hogy a BME kutatóegyetemi pályázatának sikerességében oroszlán része volt a MIK eredményeinek és tapasztalatainak. Az NKTH pedig a nemzetközi kiadványába kiválasztott négy reprezentatív mintaprojekt közé sorolta a BME Mobil Innovációs Központot. A Központ tesztlaborja szerepel a NEKIFUT azonosítójú, Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv Projekt regiszterében is.központunk szakmai eredményeit március 24-én mutatta be az érdeklôdô közönség számára szokásos Éves workshopja keretében. Megállapítható tehát, hogy a MIK K+F tevékenysége követte az eredeti üzleti tervben megfogalmazott célkitűzéseket biztosítva a szakmai tevékenység eredményes folytatását a támogatási periódus lezárulta után is. Az elôttünk álló idôszakban tovább kívánjuk bôvíteni a hazai és külföldi partnereink körét, amelyhez jelentôs alapot képeznek az inkubációs idôszak lezárása óta megkezdett, és elbírálás alatt álló pályázataink: Központunk szakmai eredményeit március 24-én mutatta be az érdeklôdô közönség számára szokásos Éves workshopja keretében. 5

8 MÉDIAMEGJELENÉSEK A szervezet kompetenciáinak, projektjeinek széleskörű megismerését elsôsorban az alábbi médiamegjelenések szolgálták: Megjelenés dátuma Média neve Szereplő MIK vezető/projektvezető A program/cikk címe szeptember 3. Index.hu, Parameter, Dr. Koller István Robotrepülőgéppel a fatolvajok nyomában delmagyar.hu, Blikk.hu, kisalfold.hu" szeptember 3. HVG Robotrepülőgépet fejlesztenek egy budapesti főiskolán szeptember 3. gondola.hu Magyar robotrepülőgépek, főiskolások meg egy új korszak hajnala szeptember 3. Magyar Hírlap A jövőben nagy szerepet kap a robotrepülés augusztus 31. World Technology Awards Dr. Szakadát István Prezi.com szeptember 9. ITBusiness Dr. Jeney Gábor Online videofelügyelet szeptember 8. ITBusiness Schulcz Róbert Melyik platform áll nyerésre? 2009/39.szám Élet és Tudomány Dr. Szakadát István A multimédia új kommunikációelmélete április Gyártástrend Dr. Pap László Tudásközpontok a nagykorúság küszöbén augusztus 8. Impulzus Dr. Charaf Hassan Minden, ami mobil A finn Oulu Innovation Ltd. Mobil Innovációs Központban tett látogatása A Központ vezetôi szakmai egyeztetéseket folytattak a közelmúltban a finn Oulu Innovation Ltd., valamint az ostravai Egyetem képviselôivel potenciális együttműködési területek feltárása érdekében. A Mobil Innovációs Központ részt vesz az EITI budapesti Node-jának szakmai tevékenységében. A MIK együttműködési szerzôdést kötött a Sharp Telecommunications of Europe Limited-del és az Ipar a Korszerű Mérnökképzésért Alapítvánnyal, amely szerzôdés kapcsán a Központ az ösztöndíjas tevékenység szakmai koordinációját látja el. Sharp együttműködési szerzôdés aláírása 6

9 A MOBIL INNOVÁCIÓS KÖZPONT FUTÓ PÁLYÁZATI PROJEKTJEINEK BEMUTATÁSA Éves jelentés 2010 Bankkártyarendszerekhez illeszthetô, mobilkészülékbe ágyazott RFID alapú, biztonságos fizetési technológia kutatása IMS és LBS integrációval Szabó Sándor - a projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósul meg - Az SMCP (Secure Mobile Contactless Payment Biztonságos Mobil alapú Érintés nélküli Fizetés) projekt célja egy, a jelenlegi bankkártya rendszerekbe illeszkedô, univerzálisan bármely mobil telefonnal használható, megfelelôen biztonságos RFID címke segítségével magvalósított NFC contactless payment rendszer kidolgozása. A projektnek négy fô kutatási iránya van, amelyekre a projekt második szakaszában az SMCP rendszer fejlesztési feladatai épülnek. A kutatási területek az alábbiak: Az RFID címke biztonságos és többcélú (multi-use) alkalmazhatóságát szolgáló kutatások Univerzális (Készülék és távközlési hálózati környezet független) mobil adat push eljárás kialakítási lehetôségeinek kutatása LBS (Location Based Services) aktivitás elemzése és felhasználói magatartások adatkarakterisztikája kutatás a fizetés biztonság növelése érdekében NGN (Next Generation Network) kínálta lehetôségek integrálásának kutatása a fizetési és kommunikációs biztonság műszaki támogatására A MIK feladatai a rendszerarchitektúra kidolgozása, a mobil hálózatokkal kapcsolatos kutatások elvégzése, valamint az NGN integrációs lehetôségek felmérése. Az elsô év során kidolgoztuk a rendszer architektúráját, meghatároztuk a rendszer elemeinek funkcióit, kapcsolódási módjait, és kidolgoztuk az egyes elemek közötti biztonságos kommunikációs csatornát. A rendszer működése szempontjából kritikus fontosságú folyamatokat (például: vásárlás, bejelentkezés, adatok ellenôrzése, stb.) megterveztük, és a MIK teszthálózatán megvalósítottunk egy mintarendszert, amely alkalmas az egyes funkciók tesztelésére, idôtartam és átviteli adatmennyiség mérések elvégzésére. A jelenlegi tesztrendszer részei egy kliensprogram, amely a vásárlást végzô mobilkészüléken fut, egy eladó oldali programmodul, valamint egy szerveralkalmazás, amely vezérli és ellenôrzi a tranzakciókat. A rendszer tervezésénél kiemelkedô fontosságú szempont a biztonság, a banki tranzakciók védelme a lehallgatástól, illetve jogosulatlan használattól. A rendszer biztonsága több pilléren nyugszik. A kommunikáció titkosítása és a kliens-szerver kölcsönös authentikáció mellett például a vásárló és az árusítóhely mobil hálózati rádiócella azonosítóját is ellenôrzi a rendszer, így is nehezítve az esetleges visszaéléseket. Szintén fontos feladat a mobil eszközök és az SMCP szerver folyamatos kapcsolattartásának biztosítása. Kidolgoztunk egy olyan PUSH típusú szolgáltatás nyújtására alkalmas architektúrát, amely mind IPv4, mind IPv6 hálózatokon is működik, és minimális kommunikációs többletforgalom mellett teszi lehetôvé a kliensalkalmazás elérést a szerver irányából. A rendszer a belsô kommunikáció során SIP protokollt használva illeszkedik az IMS (IP Multimedia Subsystem) rendszerhez is, amely a következô generációs távközlô hálózatok központi eleme. A projekt számára fontos IMS szolgáltatások a felhasználók authentikálása, SIP alapú kapcsolatok kezelése, és a felhasználói profil tárolása. Az IMS alkalmazás növeli a rendszer rugalmasságát, segítségével a mobil operátorokkal együttműködve is megvalósítható meg az érintésmentes mobil fizetési szolgáltatás. 7

10 Magas Intelligenciájú, Nagy Megbízhatóságú Elektronikai Felderítô Rendszer Katonai és Polgári Védelmi Célokra Dr. Koller István - a projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósul meg - A projekt célja egy korszerű, számos paraméterében egyedülálló, vagy éppen piacteremtô tulajdonságokkal rendelkezô védelmi célú, elsôsorban repülô platformokra telepíthetô, de lényeges elemeiben víz-, ill. földfelszíni felhasználásokra is adaptálható intelligens felderítô rendszer kifejlesztése. A fejlesztés nem öncélú, maga a fejlesztés nem cél, hanem csak eszköz. Az igazi mögöttes cél a magyar high-tech./aerospace ipar megerôsítése, helyzetbe hozása, nemzetközi mércével mérve is jelentôs piaci térnyerés és megrendelés-állomány megszerzése. Így lehet csak biztosítani, hogy olyan plusz bevételek képzôdjenek, amelyek fedezetül tudnak szolgálni nem csak az érintett cégeknek, hanem az aerospace iparnak (repülôgép és űripar), és rajta keresztül az egész magyar háttériparnak, kezdve az anyagtechnológián át a műanyagipar, kompozit technológiák, fejlett elektronikai ipar, szoftveripar, navigációs technológiák, fedélzeti számítógépek, autonóm irányítási technológiák, korszerű, zavarvédett kommunikációs technológiák, adat és képfeldolgozás, elektronikus kódolás és rejtjelezés, valós idejű műholdas távközlés, hogy csak a legfontosabb területeket említsük. A projektnek ezen túl komoly integráló szerepe lesz abban is, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a magyar műszaki kutatás, fejlesztés, gyártás területén vezetô hazai intézmények és cégek között. Ez elôfeltétele annak hogy Magyarország a fejlett technológiák területén is fel tudjon zárkózni az európai élmezônyhöz. A projekt megvalósulása érdekében Konzorcium alakult az alábbi résztvevôkkel: 1. BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. (BHE) 2. BME Mobil Innovációs Központ (MIK) 3. BMF, Neumann János Informatikai Kar (NIK) Legfontosabb 2009 júniusig megvalósult eredmények: Elkészült a megvalósítandó kommunikációs csatorna rendszerterve, OFDM, illetve CHIRP moduláció alkalmazásával. Elkészült a teljes kommunikációs csatorna szimulációs modellje a modulátorok, a felkeverôk, a rádiócsatorna, a lekeverôk, a demodulátorok viselkedése paramétereik függvényében vizsgálható Elkészült rendelkezésre álló hardver fejlesztôrendszerek, valamint a legfejlettebb szoftver technológia alkalmazásával az OFDM, illetve a CHIRP eljárások részleteinek hardver implementációja Készültek a megvalósítandó kommunikációs csatorna hibaviszonyainak megfelelô hibajavító eljárás implementációs megoldások Fenti eredmények alapján megfogalmazható volt a szükséges hardver architektúrával szemben támasztott követelmények rendszere, aminek alapján elkészült a repülô platformra szerelendô kommunikációs egység rendszerterve, és kapcsolási rajza. Legfontosabb 2009 júniustól 2010 júniusig megvalósult eredmények: Az elôzôekben elkészült rendszerterv illetve kapcsolási rajz alapján elkészült a kommunikációs egység BBCOM1 kártyája PCIe to PCI híddal, 1GHz-es DSP-vel, 5millió kapus FPGA-val 94MHz-es A/D-vel, upkonverteres D/A-val Részletes elméleti vizsgáltok történtek az implementálandó algoritmusok zajtűrésérôl Részletes szimulációs vizsgálatok, valamint fejlesztôrendszeren való mérések a szimbólum szinkron, keretszinkron és digitális AGC témakörökben Csatorna szimulátor algoritmus fejlesztése szelektív fading modellezésére Az alkalmazott TMS320C6416-os DSP chip Viterbi coprocesszor alkalmazhatóságának vizsgálata, tesztelése Az alkalmazott CHIRP modulációs algoritmus adaptivitásának elvi felvázolása Továbbfejlesztés irányai: A projekt nem zárult le, az ütemterv szerint halad, további teendôink: 2010 nyarán elkészül a partnerekkel együttműködésben egy repülô prototípus, amin már valós körülmények között lehet a rendszerek működését vizsgálni A repülési tapasztalatok alapján a részegységek finomítása vár ránk a 2011-es befejezésig. 8

11 Éves jelentés 2010 MEVICO.HU: Mobil hálózatok fejlesztése az egyéni kommunikációs élmény támogatására Bokor László, Schulcz Róbert - a projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósul meg - A mobil, celluláris távközlô technológiák, mint a HSPA (High Speed Packet Access), LTE (Long Term Evolution), töretlen fejlôdését három, egymástól nem teljesen független tényezô motiválja: a szoros technológiai verseny, amelyben a nagyrészt európai gyártók által kifejlesztett 3GPP (Third Generation Partnership Project) versenyképességét próbálják megôrizni az alternatív technológiákkal szemben mint a WiMax (IEEE); a szolgáltatók érdeklôdése az olcsó és költséghatékonyan üzemeltethetô, konvergált, csomagkapcsolt, nagy sávszélességet biztosító technológiák iránt, ami részben a piaci verseny és a megnövekedett forgalom gerjeszt; valamint a felhasználói igény a minôségérzékeny, értéknövelt, multimédia szolgáltatásokra. Ennek a folyamatos technológiai fejlôdésnek az eredménye a 2008-ban definiált LTE rádiós rendszer, amely teljesen a rádiós és a hozzáférô hálózatokon is csomagkapcsolt technológiát alkalmaz a megnövelt rendszer kapacitás, felhasználói sávszelesség, illetve csökkentett reakcióidô (látencia) elérésére. Az LTE rádiós rendszerek maghálózata az Enhanced Packet Core (EPC). Ezen rendszereknek nagyszámú felhasználót kell kiszolgálniuk, akik nagy sávszélesség igényű szolgáltatásokat vesznek igénybe, amihez elengedhetetlen a magas átviteli sebesség és a nagy hálózati kapacitás. Az üzemeltetési, karbantartási költségeket a SON (Self Organizing Networks) egyelôre csak a bázisállomásokra bevezetett megoldásokkal csökkenti az LTE. Az LTE hálózatok elsô kereskedelmi forgalomba helyezése a következô években várható. Az LTE szabványosítás befejezésével párhuzamosan elkezdôdött a kutatási (WINNER+) és szabványosítási (3GPP) munka, amelynek a célja az LTE-s rádiós technológia továbbfejlesztése, az LTE-Advanced definiálása és szabványosítása 2010-ben. A cél a rendszer kapacitásának (sávszélesség, kiszolgált felhasználók száma), illetve a felhasználók által elérhetô bitráta további növelése, ily módon újabb elvárásokat támasztva a maghálózattal (EPC) szemben. A mobil szélessávú szolgáltatás, ami a mobilitással járó elônyökkel egyre inkább egy versenyképes alternatívát kínál a vezetékes szolgáltatásokkal szemben, lehetôvé tette az interneten megszokott alkalmazások térnyerését a rádiós hozzáférô rendszereken vagyis, a technológiai (mobil vezetékes), rendszerszintű konvergencia kiegészült a felhasználói szintű konvergenciával (a felhasználók ugyanazokat a szolgáltatásokat veszik igénybe függetlenül az éppen használt technológiától, telefonálnak az interneten, böngésznek a mobil telefonokkal). A konvergencia nemcsak fokozott minôségi elvárásokat jelent, hanem megnövekedett erôforrásigényt is a meredeken növekvô felhasználói forgalom következtében, valamint magas üzemeltetési, forgalommenedzselési költségeket is. A projekt célja A MEVICO projekt célja, hogy tanulmányozza és definiálja azokat a 3GPP mobilhálózatán végrehajtandó középtávú fejlesztési irányokat és lépéseket, amelyek lehetôvé teszik az új rádiós interfész és a növekvô internetes forgalom által támasztott követelményeknek való megfelelést. A projekt a csomagkapcsolt átvitelre, a mobilitási szempontokra, a hálózat és erôforrás menedzsmenttel, illetve virtualizációval kapcsolatos problémákra és költséghatékonysági, autonóm működéssel kapcsolatos feladatokra koncentrál. Az eredményeket többek közt az EPC 11. és 13. verziójának szabványosításakor lehet hasznosítani, illetve a kapcsolódó szabványosítási szervezetek munkáját segítik. Új típusú e- és t-kereskedelmet támogató multifizetési platform és e-tartalom vezérelt mikrofizetési és e-közösség formáló rendszer e-piacra Schulcz Róbert - a projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósul meg - A készpénzkímélô megoldások már régebb óta léteznek, mégiscsak napjainkban éljük át az ezekre épülô rendszerek robbanásszerű terjedését. Ennek oka, hogy az emberek gondolkodása mára változott meg jelentôsen. Ebben segítségükre volt az internet és a fizetésre használható nem hagyományos eszközök (telefonok, stb.) elterjedése. Az elektronikus technológia lényege, hogy szinte bármilyen olyan eszköz alkalmas fizetésre, feltöltésre, vagy egyéb tranzakciók végrehajtására, melyekkel a felhasználó azonosítható és a szükséges interakció elvégezhetô. A projekt célja Célunk olyan univerzális, széles körben használható kereskedelmi (fizetési és elszámolási) platform létrehozása, mely több szolgáltatót, elszámoló rendszert támogat, számos feltöltési móddal rendelkezik és könnyen összekacsolható meglévô rendszerekkel. A platform alkalmas tetszôleges létezô valuta kezelésére ugyanúgy, mint képzeletbeli pénz (leginkább hűségpontok) használatára. Egyik legfontosabb újdonsága, hogy számos meglévô és jövôbeni fizetési módot támogat, melynek segítségével egy rendszerben kezelhetôk a kis összegű fizetésektôl (micropayment) a legnagyobb, cégek közötti átutalások. A kialakításra kerülô rendszer a kínai és középeurópai piacokon kialakítandó közös szolgáltatások alapjául fog szolgálni. Olyan megoldást jelent mely elôsegíti a Közep-Európa - Kína/Ázsia online tartalmak és online alapú merchansiing típusú rendszerek fizetési integrációját. Közép Európai online tartalmi szolgáltatások elérhetôvé tételét Kínában ill. kínai és ázsia tartolom integrálthatóságát CEE fizetési rendszerekhez. A rendszer további olyan vásárlói loyalty rendszerek létrehozását is támogatni képes melyek vállalatcsoportok ügyfélbázisának és ezen iügyfélbázisok megosztásához biztosít technológiai hátteret (multy loyalty account system) A célkitűzés újdonságtartalmának nemzetközi és hazai összehasonlítása A fenti kérdésekre eddig adott nemzetközi ill hazai válasz-kísérletek távolról sem kielégítôek. A projekt során elméleti, informatikus és mérnök kutatók, posztdoktorok, doktoranduszok és hallgatók együttműködésétôl várjuk, hogy a gyakorlati igényekre megfelelô válasz szülessen. A megvalósítás során építünk a hazai elektronikus kereskedelem és biztonsági megoldások egyik legkiemelkedôbb szakértôjére. A termékké válásban a kínai partner gyártási és terméktervezési háttere nyújt garanciát arra, hogy a szükséges hardver kiegészítôk és beágyazott szoftverek hiánya nem gátolja megvalósítást. A kutatás eredményeként azt várjuk, hogy a meglévô rendszerek jelenlegi hiányosságait legalább részben fel tudjuk oldani, ami által az E-Group, mint megoldás-szállító és rendszerintegrátor egy lényegesen szélesebb vevôkör számára tud platform megoldásokat kínálni. Ugyanakkor a sikeres projekt eredményei a fentieknél általánosabbak, a kutatási tevékenység kapcsán arra számítunk, hogy a résztvevô intézményekben fennmarad egy oktatási célú labor, kinevelôdik egy szakértôi kör, megalapozódik egy egyetemi tudásbázis, ami a jövôben további ráépülô kutatások alapja és a szakértôi kapacitás forrása lehet. A projekt további hatásai közé tartozik, hogy az konzorcium egyetemi partnereinél olyan ismeretek, illetve hardver- és szoftver eszközök jelennek meg, amikkel lehetôvé válik a téma egyetemi oktatásba történô beemelése (hallgatói tárgyak, mérési feladatok, diplomatervek). 9

12 A MOBIL INNOVÁCIÓS KÖZPONT NÉHÁNY REFERENCIAÉRTÉKÛ VÁLLALKOZÁSI PROJEKTJÉNEK BEMUTATÁSA Hostolt Multimédia Contact Center fejlesztése IMS (IP Multimedia Subsystem) környezetben Megbízó: TcT Hungary Kft. Szabó Sándor A projekt célja az NGN (Next Generation Network) hálózati architektúrára épülô, osztott működésű multimédia contactcenter alkalmazásplatform létrehozása. A kifejlesztett alkalmazásplatform a Virtuális PBX szolgáltatásokhoz kapcsolódva, azzal egyezô működési illetve szolgáltatási elveket követve valósítja meg azokat a Contact Center funkciókat, amelyek ma az alközponti rendszerekhez kapcsolódó kiegészítô alkalmazások nyújtanak. A projekt megvalósítása során az IMS integráció minél teljesebb megvalósítása, valamint az IMS által nyújtott szolgáltatások széleskörű használata kiemelten fontos célok. A rendszerterv alapján folytattuk az egyes modulok egységes keretrendszerbe történô integrálását, az IMS szolgáltatás fejlesztési keretrendszerrel való kommunikáció kidolgozását. A rendszer kommunikációért felelôs rétege a kommunikációs rétegek: Interworking réteg és CCAPI erôforrásait a rendszer szempontjából címezhetô, kezelhetô szolgáltatási node-okká szükséges alakítani a megfelelô interfész és protokollok alkalmazásával. A hálózati erôforrás réteg elmeinek kialakítása során ezen kívül a késôbbi bôvíthetôség, valamint a skálázhatósági szempontok is fontos szempontok. A rendszer alapvetô hálózati szolgáltatásainak elérhetôvé tételével párhuzamosan megkezdôdött a Mobil kliens és az alkalmazások fejlesztése. A mobil kliens és a kiszolgáló alkalmazások teszik lehetôvé, a mobil készüléken történô hang és videóátvitel megvalósítását az IMS rendszeren keresztül, a SIP (Session Initiation Protocol) jelzésprotokoll alkalmazásával. Az új generációs IVVR (Interactive Voice/Video Response) rendszer integrálása és a hálózati erôforrásréteg videoszerver elemének kialakítása során a piaci kitekintés azt mutatja, hogy az eredetileg tervbe vett Surf-Com kártyák nem nyújtanak olyan széleskörű szolgáltatást, mint amit a pályázat kiírása óta eltelt közel 3 évben a többi gyártó (pl. Dialogic, Aculab) kínál. Szintén lényeges, hogy média feldolgozás terén a tendencia a DSP alapú kártyáktól egyre inkább a host CPU alapú feldolgozás (Host Media Processing) felé mozog: ez utóbbi egyszerűbben és olcsóbban megvalósítható, könnyebben skálázható. Ezen okok miatt a videoszerver megvalósítása kapcsán a Surf-Com kártyákkal szemben a Dialogic HMP alapú megvalósítás mellett döntöttünk. A MIK-ben kialakított tesztrendszeren megkezdôdött a rendszer tesztelése, az egyes funkciók ellenôrzése, valamint a rendszer teljesítményének tesztelése is. IPv6 a mobil elôfizetôknek Megbízó: Magyar Telekom Nyrt. Dr. Jeney Gábor A Magyar Telekom vezetékes üzletága az elôzô és ez évben vezette/vezeti be az Internet protokoll (IP) új verzióját, a hatos verziót (IPv6) a saját hálózatában az ügyfelek számára. Az IPv6 bevezetése nem triviális művelet nyilvánvalóan segítséget igényel olyan entitásoktól és szervezetektôl, ahol az IPv6-tal kapcsolatban valamilyen okból kifolyólag gyakorlati tapasztalat gyülemlett fel. A BME Mobil Innovációs Központjában már 2008-ban installáltuk a natív IPv6 szolgáltatást a saját UMTS/3G hálózatunkban. Megoldásunkat minden magyarországi partner számára prezentáltuk, de csak a Magyar Telekom mobil üzletágának (T-mobile) figyelmét sikerült felkeltenünk. Az elôzô évben, 2009 novemberében szállítottunk egy GGSN eszközt a T-mobile kísérleti hálózatába, aminek segítségével natív IPv6 kapcsolat hozható létre a mobil klienseken. Így az IPv6 tesztelhetôvé vált a T-mobile alkalmazottai számára is. Korábban IPv6-ot támogató GGSN nem volt elérhetô a cégnél. A megoldás tökéletesen működik, azóta már több tesztet is végrehajtottak rajta a mobil szolgáltatónál dolgozó kollégák. Idén, az eddigi együttműködésünket kiterjesztendô, további feladatokkal bíztak meg bennünket. Több, a jelenlegi és korábbi készülékkínálatban szereplô mobileszköz IPv6 támogatását kell feltérképeznünk. Azokat a készülékeket, amelyekben elvben van IPv6 támogatás, a gyakorlatban is tesztelnünk kell. A tesztkövetelményeket jelenleg fogalmazzák a mobil szolgáltató munkatársai. A mobil eszközök tesztjén túl megoldási javaslatokat kell adnunk a csak IPv6 kapcsolattal rendelkezô mobil kliensek hagyományos (IPv4-es) Internetre köthetôségére. Arról van szó, hogy a mobil hálózatban mozgó, csak IPv6 kapcsolattal rendelkezô felhasználók továbbra is el szeretnék érni 10

13 Éves jelentés 2010 az Internet azon részét, ahol csak IPv4-es állomások vannak. Mivel a protokoll két verziója nem kompatibilis egymással, ezért az IPv6-os mobil kliens nem tud közvetlenül kapcsolatba lépni az IPv4-es állomással. Az IPv6-os csomagok azonban IPv4-essé alakíthatóak, és fordítva: ezt a folyamatot protokoll fordításnak nevezzük. A protokoll fordítás (Network Address Translation Protocol Translation, NAT-PT) segítségével a két világ beszélgetni képes egymással, mert az IPv6-on kezdeményezett kapcsolatok IPv4-en is végeztethetôek. A protokoll fordításnak viszont kétségtelen hátránya az Internet alapkoncepciójának tekinthetô végponttól-végpontig kapcsolat (end-to-end connectivity) sérülése. A köztes elem (a fordítást végzô eszköz) megtöri a végponttól-végpontig tartó kapcsolatot, ami különbözô problémákat okozhat (pl. IP szinten hitelesített ESP/IPsec csomagok esetében). A következô lehetôség a transzport rétegen végzett fordítás (Transport Relay Translation, TRT), ahol két kapcsolat épül fel a transzport protokoll szintjén (pl. TCP-vel). Az elsô az IPv6-os állomás és a TRT eszköz között épül fel IPv6 használatával, a másodikat a TRT eszköz építi ki az IPv4-es állomás felé, természetesen IPv4-en. A két kapcsolat között binárisan másolt csomagok áramlanak: a TRT eszköz az egyik kapcsolaton érkezô csomagokat binárisan a másik kapcsolatra másolja át és úgy küldi tovább, és fordítva. A megoldás hátránya a korábban említett végponttól-végpontig történô kapcsolati paradigma megsértése. Továbbá minden transzport protokollhoz külön TRT megvalósításra van szükség. A harmadik lehetôség az alkalmazási rétegben működô átjárót (Application Level Gateway, ALG) üzemeltetni. Ez részben szükséges az elôzôekben említett megoldásokhoz is, mert pl. a csak A rekorddal rendelkezô DNS lekéréseket IPv4 címek helyett AAAA IPv6-ra kell fordítani (DNS-ALG). Ugyanakkor egy dual-stack web proxy is alkalmas lehet a csak IPv6 kapcsolattal rendelkezô hosztok számára, hogy az IPv4-es Internetet elérjék. Ugyanígy említhetô egy dual-stack szerver, amely nyilván minden levelet képes átvenni (jöjjön az akár az IPv4-es, vagy az IPv6-os Internet felôl), és a csak IPv6-os kapcsolattal rendelkezô állomások ezen keresztül minden t meg tudnak kapni. A megoldás hátránya, hogy minden alkalmazáshoz külön megvalósítás szükséges. Ahogy látható számos műszaki megoldást felsorolhatunk, a kérdés csak az, hogy a gyakorlatban ezek mennyire alkalmazhatók és milyen problémákat, milyen nehézségeket okoznak a végfelhasználónak. Mivel a fent említett megoldásokat a T-mobile teszthálózatában is megvalósítjuk, a megoldások gyakorlatban is tesztelhetôek lesznek. A gyakorlati tesztek során fogjuk kideríteni a felvetett kérdésekre adandó válaszokat. X-sávú adaptív antennarendszer Megbízó: Academy of Military Science and Technology (AMST), Radar Institute Dr. Seller Rudolf Elôzmények A MIK NKTH Támogatási Szerzôdés keretében laborunk az 1. Mobil rádiós technológiák programterületen az 1.2. Jövôbe mutató rádiós technológiák integrált projekten belül az Adaptív antennarendszerek kutatása témában végezte. A témán belül kifejlesztésre került több adási és vételi irányú adaptív antennarendszer. Ezen fejlesztésekre figyelt fel az Academy of Military Science and Technology (AMST), Radar Institute, Hanoi, Vietnam márciusban az AMST képviselôi szakmai látogatást tettek laboratóriumunkban. A látogatás során elkészítettük a számukra kifejlesztendô antennarendszer műszaki specifikációját, majd ezt követôen megkötöttük a vonatkozó szerzôdést. Feladat Az AMST célja X-sávú vételi irányú adaptív antennarendszer (4x8 elem), amely a következô funkciókat képes megvalósítani: vételi irányú digitális nyalábformálás (DBF), adaptív interferenciaszűrés (SideLobe Cancellation SLC), adaptív iránymérés és követés (Angular Superresolution AS). Alapkövetelmény volt a digitális KF (f KF = 30 MHz, B = 1 MHz), antennán belüli FPGA alapú jel előfeldolgozás, és a rendszer teljes Labview vezérlése. Kifejlesztett antennarendszer A kifejlesztett rendszer blokksémája. A mikrohullámú áramköri egységek a KF frekvenciáig a BHE Kft. bevonásával kerültek kifejlesztésre. 11

14 4x8 elemű adaptív X-sávú antenna hardver realizáció. Az FPGA alapú jelfeldolgozás, valamint a PC interfész az antenna mögött helyezkedik el. A Labview alatt fejlesztett vezérlôprogram Alapsávi IQ jelek Digital Beamforming A Labview alatt fejlesztett vezérlôprogram Iránykarakterisztika mérés Iránymérés Eredmények A kifejlesztett antennát 2009 októberében Hanoi-ban az AMST antenna mérôszobájában teszteltük. Az antenna minden paraméterében teljesítette a szerzôdésben elôírtakat, így azt az AMST átvette. A sikeres fejlesztésre alapozva az AMST kifejezte szándékát az együttműködésre további kutatás-fejlesztési feladatok vonatkozásában. Elôzetesen megállapodtunk a potenciális tématerületekrôl. Az elkövetkezendô K+F feladatok pontosítására a vietnámi partner 2010 tavaszán utazik Magyarországra. 12

15 Éves jelentés 2010 "Ultra Flat" architektúra tervezése nagy bitsebességû konvergens szolgáltatások támogatásához Bokor László Partnerek: Orange-France Telecom (Franciaország, kapcsolattartó: Philippe Herbelin), Portugal Telecom Inovaç o (Portugália, kapcsolattartó: Pedro Neves), Mobil Innovációs Központ (Magyarország, kapcsolattartó: Bokor László), European Institute for Research and Strategic Studies in Telecommunications (Németország, kapcsolattartó: Kapovits Ádám) Motiváció A fix-mobil konvergencia (Fixed-Mobile Convergence - FMC) eredményeképp elôálló komplex, heterogén távközlési struktúrák fejlôdésének elkövetkezô éveiben a nagy bitsebességű IP alapú adatszolgáltatások elôretörése és térnyerése lesz megfigyelhetô. A mobil hálózati szegmensen jelenleg alkalmazott és most szabványosítás alatt álló celluláris mobil architektúrák (3G, LTE-EPC, stb.) központosított tervezési megközelítése azonban olyan súlyos skálázhatósági problémákat rejt, melyek áthatolhatatlan akadályt jelenthetnek a nagy bitsebességet igénylô adatszolgáltatások penetrációja elôtt. Az egyre növekvô mennyiségű mobil felhasználói adattal kapcsolatos skálázhatósági gondok az olyan rendszerekben merülnek fel, ahol a mobil felhasználókra vonatkozó adatok (IP címek, kontextusok, stb.) központi hálózati elemekben, ún. "anchor-point"-okban kerülnek tárolásra és kezelésre. Ilyen hálózati elem például a 2G+ és 3G hálózatokban a GGSN és az SGSN, az LTE-EPC hálózatokban a PDN-GW és az S-GW. Ezek a hálózati elemek limitált erôforrásaik révén az egyszerre aktív kontextusok tekintetében korlátozottak, így a felhasználói adatok növekedésével egyre erôsebb/több hardver rendszerbeállítására van szükség, ami az operátorok befektetéseinek megtérülését (Return On Investment) nehezíti. Skálázhatósággal kapcsolatos problémák azonban nem csak a felhasználói síkon jelentkeznek, hanem az IMS (IP Multimedia Subsystem) szabványosítás jelenlegi megközelítései miatt a vezérlési síkon is. A konvergens hálózatok vezérlési funkcióit implementáló IMS-ben a szolgáltatási és a hozzáférési rétegek elkülönülnek (így segítve a hozzáférésfüggetlen működést), ám ez az elkülönülés nagyszámú, és bonyolult procedúrát eredményez mind a kapcsolatok felépítését, mind a járulékos feladatokat illetôen (hitelesítés, regisztráció a hozzáférési szinten, IMS elemek felderítése, regisztráció a szolgáltatási szinten, kapcsolatkiépítés, stb.). Az elkülönült rétegek közti interakció megteremtéshez a 3GPP bevezette a PCC (Policy Control and Charging) alrendszert, ami biztosítja, hogy a fizikai hordozókon a szolgáltatási síkon megbeszélt és engedélyezett erôforrások kerüljenek lefoglalásra. Mindez rengeteg szabványosított IMS interfészt és mechanizmust igényel, így olyan komplex struktúrát eredményez, melynek együttműködése a hálózat többi elemével nehézkes, így jelentôs akadályt gördít az értéknövelt IMS szolgáltatások gyors piacravezetése elé. Ezen problémák megoldása, valamint a szolgáltatás-kiépítéssel és a mobilitás kezelésével kapcsolatos feladatok optimális kezelése érdekében olyan új hálózati architektúra létrehozása a projekt fô célja, melyben a tradicionális felhasználói és vezérlési sík funkciói a lehetô legközelebb kerülnek mobil szegmens bázisállomásaihoz, és ily módon központosított megvalósítás helyett elosztott módon, jelentôsen megnövelt áteresztôképességgel működhetnek. Célkitűzés A fix adathálózatok fejlôdésekor a fentiekhez hasonló problémákkal kellett szembenézni. Kezdetben a felhasználók számára IP kapcsolatot biztosító funkciók központosított IP routerekben voltak implementálva. A "triple-", majd a "quad play" nagy bitsebességű szolgáltatásainak megjelenésével ez az architektúra módosításra kényszerült: az IP kapcsolatot biztosító funkciókat (pl. IP útvonalirányítás) kitolták a felhasználókhoz egészen közel (pl. DSL esetén a DSLAM eszközökbe). Ezzel a skálázhatósági problémákat egy csapásra megoldották, hiszen már nem volt szükség az egyre több feladattal megbirkózni kényszerülô központi IP routerekre. Az így elôálló sima ("flat") és elosztott architektúra a hálózat kiépítésével kapcsolatos költségeket nagyságrendekkel csökkentette. A projekt pontosan azokat a kérdésköröket hivatott egy tanulmány keretein belül körüljárni, melyek a fenti "flat" architektúra mobil és FMC környezetbe történô átültetése során merülnek fel: 3GPP és 3GPP2 "anchor-based" architektúráival kapcsolatos skálázhatósági problémák részletes feltárása és elemzése; Ultra Flat Architektúra (UFA) kidolgozása IMS alapú (SIP protokollt használó) mobil és FMC hálózatok számára; Ultra Flat Architektúra alkalmazhatósági követelményeinek feltárása és vizsgálata; Az Ultra Flat Architektúra alkalmazási elônyeinek elemzése, az Ultra Flat megközelítés kiértékelése; Az IEEE szabvány UFA rendszerbe történô integrálása a médiafüggetlen hálózatváltások kezeléséhez; Az Ultra Flat Architektúra mobilitás-kezelési alrendszerének protokoll-szintű definíciója két változatban, egyrészt a Proxy Mobile IPv6 (SIP+PMIP ), másrészt a Host Identity Protocol (SIP+HIP ) technológiákra alapozva; Az eltérô alternatívák összehasonlítása Multiplicative Analytic Hierarchy Process (MAHP) segítségével; Az ipar és a szabványosító szervek érdeklôdésének felkeltése az új perspektívákat nyitó Ultra Flat megközelítés iránt. Eredmények és jövôbeli tervek A projektben összefoglalásra kerültek a jelenleg létezô és még szabványosítás alatt álló, centralizált mobil rendszerek skálázhatósági problémái a felhasználói és a vezérlési sík szempontjából egyaránt. Ebben a feladatcsoportban nagy szerepe volt a MIK 3G-IMS teszthálózatán végzett gyakorlati vizsgálatoknak, hiszen ez tette lehetôvé, hogy mérések segítségével is bizonyíthassuk az architektúra sajátságaiból eredô skálázhatósági gondok súlyosságát. Megalkottuk az 1. ábra. Az UFA referencia architektúra Host Identity Protocol használata esetében 13

16 UFA terminológiát, és kidolgoztuk az UFA architektúra követelményrendszerét. Ez utóbbiban a mobilitással és AAA funkciókkal kapcsolatban dolgozott legtöbbet a MIK csapata, és az FMC alkalmazhatósággal valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos követelmények mellett ezek kapták a legjelentôsebb szerepet. Sikeresen elkülönítettük és össze is hasonlítottuk azokat a referencia forgatókönyveket, melyek mindegyike az UFA implementációjának egy-egy lehetséges megközelítését írja le az elosztott UFA elem (UFA GW) architektúrában lévô helyétôl függôen. Definiáltunk két, eltérô mobilitáskezelési megoldást használó UFA protokoll-architektúrát: az egyik a hagyományos, IPv6 alapú mobilitástkezelést alkalmazza (SIP+Proxy Mobile IPv ), míg a másik a Host Identity Protocol-ra támaszkodik (SIP+Host Identity Protocol ), ami lehetôvé teszi, hogy az architektúra szintjén szétválasszuk az IP azonosító és helymeghatározó szerepeit, így hozva létre egy a hatékonyabb mobilitáskezelési keretrendszert (1. ábra). Ebben a keretrendszerben definiáltuk a mobilitáskezelés elôkészítésével, a döntési mechanizmusokkal és a végrehajtással kapcsolatos procedúrákat (a 2. ábrán a hálózatváltás végsô fázisa vehetô szemügyre a HIP alapú forgatókönyv használata esetén). A különbözô jelzési alternatívákat Multiplicative Analytic Hierarchy Process (MAHP) segítségével elemeztük és hasonlítottuk össze, és megállapítottuk, hogy az integrált alternatívák teljesen elosztott és "flat" rendszere hatékony megoldást nyújthat a konvergens mobil hálózatok skálázhatósági problémáira. Az Eurescom P1857 tanulmány eredményei a MEVICO nevű CELTIC projekt háttéranyagéként kerülnek elsôdlegesen felhasználásra. A közötti idôszakban tervezzük egy UFA-központú Európai uniós projekt pályázati anyagának elkészítését és benyújtását is. 2. ábra. Az UFA hálózatváltás végsô fázisa SIP+Host Identity Protocol integrált forgatókönyv esetében Új generációs multimédiás közösségi mobil szolgáltatások IMS alapon Szabó Sándor Megbízó: ITware Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. A MOTIware egy olyan mobil TV alkalmazás, amely egyesíti a mobil TV és a közösségi alkalmazások jellemzôit. Segítségével a felhasználókhoz személyre szabottan juttatható el média tartalom és reklám. A projekt célja a MOTIware Prime rendszer IMS integrálása annak érdekében, hogy a szolgáltatás az IMS rendszerrel rendelkezô telekom szolgáltatók és elôfizetôik számára vonzó szolgáltatásként jelenjen meg. Az IMS rendszer számos olyan hálózati szolgáltatást biztosít, amely felhasználható a MOTIware fejlesztésében és piaci elônyt jelent. A mobil kommunikációs piacon jelenleg az IMS alapú rendszerekre való áttérés zajlik, és a közeljövôben jelentôs igény várható IMS alapú alkalmazásokra és szolgáltatásokra. Míg a mobil távközlési szolgáltatók az átállásra költött költségeiket kívánják visszanyerni, addig a felhasználók a műszakilag felkészített, és a szolgáltatások fogadására alkalmassá tett készülékeiket kívánják minél jobban kihasználni. Ezen folyamat során a szolgáltatók a hálózatuk, a felhasználók pedig a készülékük újdonságainak a kihasználására törekednek, amiben a projekt eredményeként létrejövô rendszer mindkét fél számára hasznos lehet. A platform rendeltetése, hogy az IMS technológia által nyújtott lehetôségek és alapszolgáltatásokra építve egy olyan egységes keretrendszert biztosítson, amelyre alapozva egyszerűen valósíthatók meg multimédiás, interaktív mobil szolgáltatások. A keretrendszer lehetôségei egy interaktív mobiltelevíziós alkalmazás segítségével kerülnek felderítésre, tesztelésre. A mobiltelevíziós alkalmazás média továbbítási alrendszere, autentikációs megoldása, chat és egyéb interakciós csatornái, valamint számlázórendszere is az IMS alapú keretrendszeren keresztül valósul meg. Az IMS integrációval egyszerűen megoldható funkciók például a számlázás, autentikáció, felhasználói menedzsment, presence állapot kezelése, Instant Messaging üzenetkezelés, valamint média kezelés. A projektben a MIK feladatai az architektúratervezés, az IMS szolgáltatási keretrendszer kidolgozása, a rendszerben használt, széleskörűen testreszabható SIP protokoll stack elkészítése, valamint a két rendszer közötti átjárást lehetôvé tévô MOTIware - IMS gateway megtervezése, implementálása. Az elsô évben a MIK feladatai a médiafolyamok felépítésének kidolgozása a SIP protokoll segítségével (képességegyeztetés, mobilitás, minôségváltás kezelése) mind szerver, mind pedig kliensoldalon. Az IMS presence rendszere alapján a kliens elérhetôségének ellenôrzése. Az IMS authentikáció használata az illesztett mobiltelevíziós alkalmazásban, valamint a számlázásban is. Szolgáltatásfejlesztési keretrendszer kidolgozása, hogy késôbb könnyen lehessen újabb kiegészítô szolgáltatásokkal kiegészíteni a már meglévô, megszokott rendszert, akár harmadik fél segítségével, így tetszôleges közösségekkel egységes felületű interface biztosítható. A mobiltelevíziós alkalmazáshoz kapcsolódó IMS üzenetalapú közösségi funkciók kifejlesztése (ajánlások, értékelések, figyelmeztetô üzenetek, chatfunkciók, stb.) 14

17 Éves jelentés 2010 Helymeghatározó alkalmazás, valamint az alkalmazás fejlesztését lehetôvé tevô keretrendszer kifejlesztése Schulcz Róbert Megbízó: Rendszertudományi Innovációs Központ Zrt. A helymeghatározás területén számos olyan rendszer készült, mely egyetlen hálózattípus (pl. WLAN) esetén alkalmas a felhasználók helyzetének valamilyen szintű meghatározására. Az ezekre épülô alkalmazások elkészítése azonban általában a végfelhasználóra vár, holott a megfelelô célcsoportok igényeinek összesítésével létrehozhatók az ezek kielégítésére alkalmas rendszerek. A projekt célja Célunk egy ilyen célcsoport igényeinek felmérése, a számukra megfelelô alkalmazások megtervezése, majd a korábban a helymeghatározás területén elért K+F eredményeink felhasználásával egy alkalmazáscsomag kifejlesztése. Bonyolult épületkomplexumokban szeretnénk a ma már jól működô autós navigációhoz hasonló rendszert megvalósítani, így elsô lépésben az irodaházakat üzemeltetôket céloznánk meg. A navigáció segítségével kiválthatnák az élôszavas (és tökéletesen a legritkább esetben működô) útbaigazítást, vagy az érkezô vendég "felkísérését". Ilyen környezetben a bérlôk gyakran változnak, a cégek méreteinek változásával épületen belül is sokszor költöznek el, így legtöbbször nem is tudják, hogy egy-egy másik cég merre található meg. A rendszerünk a bérlôk számára is nyújthatna szolgáltatásokat, például a legközelebbi szabad közös erôforrások (tárgyaló, technikus stb.), vagy az egyes kollégák megtalálásában. Célunk olyan rendszer kialakítása, mely kisebb változtatásokkal más, hasonló környezetben is megállja a helyét. Ilyenek például: Kórházak, egészségügyi intézmények Konferenciák és szakmai rendezvények, vásárok Rendelkezésre áll a korábbi K+F tevékenységeink eredményeképp a hely egységes kezelésének egy új módszere, valamint az ennek működôképességét bizonyító keretrendszer prototípusa, melyekre alapozva a felhasználók számára könnyen használható, de mégis flexibilis irodai helymeghatározó és navigációs rendszert szeretnénk kifejleszteni. A rendszer használatával ötvözhetjük a különféle helymeghatározási eszközökbôl kinyert eredményeket, melyet a ráépített keretrendszer (felület) biztosít. Így növelhetô a hely-információ pontossága, illetve a helymeghatározási szolgáltatás lefedettsége is kiterjeszthetô (például beltérben WLAN, kültérben GPS), valamint az egyes technológiák közötti eltérésektôl az alkalmazás függetlenné válik. Célként tűztük ki továbbá, hogy egy okosabb, használhatóbb és személyre szabhatóbb mobilszolgáltatást hozzunk létre, amely helyfüggô intelligens szolgáltatásokat alkalmaz, amely felhasználja a környezet modelljét (alaprajz, falak). A helymeghatározási technológiák integrálásával egyesíteni lehet a különbözô helymeghatározó eszközök tulajdonságait, és el lehet fedni a technológiai különbözôségeket a felhasználók és fejlesztôk elôl. A megvalósítandó rendszer Az alkalmazást egy mobil készüléken keresztül is igénybe lehet venni, ezáltal biztosítható az, amivel a hagyományos információs pultok nem rendelkeznek, azaz a felhasználó menet közben is folyamatosan kaphat tájékoztatást. Ezáltal egy interaktív kommunikáció alakulhat ki, ami teljesen személyre szabható. Az interaktív kommunikációt a felhasználó a kijelzôn követheti nyomon és a megfelelô beviteli eszközökkel tud menet közben kommunikációt folytatni. Ez a módszer idô, energia és költséghatékony módszer, mert ki lehet váltani vele az emberi tévedés lehetôségét. A rendszer mindig naprakész információkat tárol, ezáltal egy útbaigazítás során biztosak lehetünk, hogy megfelelô információt kapunk. Ezáltal egy olyan aktív rendszert kaphatunk, amely a helymeghatározás mellett felhasználó navigálását is ellátja real-time módban. Ezekhez a navigációs eszközökhöz különféle jogosultságok is rendelhetôek, így a belépôkártyákat is helyettesíthetik. A modell egy olyan médiaorientált keretrendszer felépítését biztosítja, amelyben a különféle tartalmak futási idôben, dinamikusan elérhetôek. Ez a keretrendszer szállítótól és gyártótól független. Az üzemeltetôk számára nyújtandó szolgáltatások: Konfigurációs felület, melyen a telepítés során, vagy a rádiós hálózat változásai esetén a rendszer beállítható és hangolható és brandelhetô. Adminisztrációs felület, melyen: A terminálok regisztrálhatók, és egy-egy felhasználóhoz rendelhetôk. A felhasználók lehetnek: 15

18 Bérlôk Az üzemeltetô emberei Látogatók Az egyes felhasználók állapota lekérdezhetô Közös kommunikációs platform, melyen a felhasználók számára üzenet küldhetô, vagy kommunikáció kezdeményezhetô A látogatók számára nyújtandó szolgáltatások A meglátogatott céghez navigálás Segítségnyújtás (kommunikáció az üzemeltetôvel, vagy a felkeresett cég munkatársával) További információs és bemutatkozó anyagot levetítése Beléptetés A bérlôk számára nyújtott szolgáltatások a legközelebbi szabad közös erôforrások (tárgyaló, technikus stb.) megmutatása az egyes kollégák megtalálása navigáció az épületen belül (célravezetés) Látogatók számára információs anyagok elhelyezése (további brandelés) Célunk olyan rendszer kialakítása, mely kisebb változtatásokkal más, hasonló környezetben is megállja a helyét. Ilyenek például: Kórházak, egészségügyi intézmények Konferenciák és szakmai rendezvények, vásárok Rendelkezésre áll a korábbi K+F tevékenységeink eredményeképp a hely és egyéb kontextusok egységes kezelésének egy új módszere, valamint az ennek működôképességét bizonyító keretrendszer prototípusa, melyekre alapozva a felhasználók számára könnyen használható, de mégis flexibilis irodai helymeghatározó és navigációs rendszert szeretnénk kifejleszteni. A rendszer használatával ötvözhetjük a különféle helymeghatározási eszközökbôl kinyert eredményeket, melyet a ráépített keretrendszer (felület) biztosít. Így növelhetô a hely-információ pontossága, illetve a helymeghatározási szolgáltatás lefedettsége is kiterjeszthetô (például beltérben WLAN, kültérben GPS), valamint az egyes technológiák közötti eltérésektôl az alkalmazás függetlenné válik. A MIK teszthálózat bemutatása Németh Zoltán, laborvezetô A Mobil Innovációs Központ teszthálózata vezetékes és vezeték nélküli távközlési hálózatokat egyaránt integrál. Az IP (Internet Protocol) 4-es és 6- os verzióinak megfelelôen egyaránt képes a vezetékes és a mobil hálózati forgalom lebonyolítására. Bár maga a rendszer heterogén kialakítású, egyes elemei azonban teljes mértékben együttműködnek. A rendszer több különbözô hardver- és szoftverkomponensbôl áll össze, amelyek a következôk: MPLS, ill. IPv4/IPv6 alapú gerinchálózat Különbözô, a gerinchálózathoz kapcsolt alrendszerek, például 3G/HSDPA rendszer, több különbözô IMS, WLAN rendszerek ugyancsak IPv4 és IPv6 képességekkel Munkaállomások, melyek között menedzsment és üzemeltetési célú, valamint a kutatás-fejlesztési feladatokhoz használt számítógépek találhatók PC alapú szerverek, melyek különbözô R&D és kísérleti feladatokat látnak el A fejlesztési feladatok támogatásához OSA/Parlay fejlesztôi környezet Interfészek külsô hálózatok felé: Internet, ISDN, T-Mobile GPRS A hálózat 2010-ben aktuális kialakítása az 1. ábrán látható. A hálózati elemek mellett feltüntettük a külsô kapcsolódási pontokat is. 1. ábra A MIK teszthálózat A teszthálózat jellemzôi A meglevô Huawei és Nokia IMS rendszerek mellett az elmúlt idôszakban beüzemeltük a nyílt forráskódú OpenIMSrendszert is, amely az 1. szerverszobában helyezkedi el. Továbbá az utóbbi évben a Huawei 4.0 verziójú IMS mellett a 6.0 rendszert is elindítottuk. A fejlesztésnek köszönhetôen a MIK teszthálózatában négy különbözô IMS rendszer működik egyidejűleg, amely a világon egyedülállónak mondható. Az utóbbi idôszak hasonlóképp fontos fejlesztése volt a nyílt forráskódú OpenGGSN beüzemelése. Ennek kiegészítéseként munkatársaink fejlesztésének köszönhetôen implementálásra került az IPv6-os protocol stack, amely lehetôvé teszi, hogy a MIK 3G hálózatához kapcsolódó mobil felhasználók natív IPv6-os kapcsolaton keresztül is elérjék a világhálót. Az IPv6-os címkiosztás a 2. ábrán látható, a 3. ábra a MIK teszthálózat ANEMONE IPv6-os rendszerbeli helyét mutatja. Az 1. ábrának megfelelôen az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) berendezések is a tesztrendszer eszközparkjának szerves részét képezik. A Mobil Innovációs Központ különbözô 10 MHz-es (HF) és 865 MHz-es (UHF) RFID olvasókkal, antennákkal, RFID bélyegekkel, tag nyomtatóval, valamint egyéb kiegészítôkkel rendelkezik. Megemlíthetôk továbbá a MIK tulajdonában levô rádiófrekvenciás mérôműszerek (spektrumanalizátor, hálózatanalizátor, jelgenerátor, oszcilloszkóp, stb.) és tartozékaik, amelyek segítségével különféle rádiós mérések elvégezhetôk. Hasonlóképpen fontos megemlítenünk a MIK területén működô beltéri helymeghatározó rendszert. Ennek 16

19 Éves jelentés 2010 működése WiFi routereken, az általunk kifejlesztett szerveroldali alkalmazáson, egy Oracle adatbázis szerveren és a kapcsolódó mobil eszközökön futó megfelelô kliens alkalmazásokon alapul. A Mobil Innovációs Központ tesztrendszere a nemzetközi Anemone natív IPv6-os teszthálózathoz kapcsolódva különbözô mobilitással kapcsolatos hálózati funkciók vizsgálatát teszi lehetôvé. A MIK Teszthálózatban történt fontosabb fejlesztések UMTS hálózat fejlesztése: 7.2 HSDPA fejlesztés, AAL rétegbeli és kompatibilitási problémák kiküszöbölése SGSN frissítés, 3GPP TS release 7 funkciók( Iu interfész, GTP, MBMS) 2. ábra A MIK teszthálózat (IPv6 címkiosztással) OpenGGSN fejlesztése, IPv6-os protocol stack implementálása GGSN fejlesztés, multi-apn funkciók (IPv4, IPv6, különbözô szolgáltatások) QoS implementáció GGSN-SGSN együttműködési tesztek IMS upgrade: Huawei IMS frissítése, IMS 4.0 rendszer mellett az IMS 6.0 rendszer üzembe állítása OpenIMS rendszer fejlesztése Hálózat minôsítése, hálózati tesztek elvégzése: Struktúra térképezés, forgalmi tesztek elvégzése IMS biztonsági rések vizsgálata, terhelési vizsgálat Beltéri helymeghatározó rendszer kiépítése: WiFi routerek beszerzése Szerver oldali alkalmazás fejlesztés és adatbázis támogatás megoldása Kliens oldali szoftverfejlesztés Mobilkészülékek beszerzése 3. ábra A MIK testbed az Anemone teszthálózat részeként 17

20 Tartalomjegyzék Vezetôi összefoglaló... 1 A Menedzsment... 2 A MIK új szervezeti felépítése és fôállású munkatársai... 3 A MIK szakmai tevékenységének összegzô értékelése... 4 A Mobil Innovációs Központ futó pályázati projektjeinek bemutatása... 7 Bankkártyarendszerekhez illeszthetô, mobilkészülékbe ágyazott RFID alapú, biztonságos fizetési technológia kutatása IMS és LBS integrációval... 7 Magas intelligenciájú, nagy megbízhatóságú elektronikai felderítô rendszer katonai és polgári védelmi célokra... 8 MEVICO.HU: Mobil hálózatok fejlesztése az egyéni kommunikációs élmény támogatására... 9 Új típusú e- és t-kereskedelmet támogató multifizetési platform és e-tartalom vezérelt mikrofizetési és e-közösség formáló rendszer e-piacra... 9 A Mobil Innovációs Központ néhány referenciaértékű vállalkozási projektjének bemutatása Hostolt Multimédia Contact Center fejlesztése IMS (IP Multimedia Subsystem) környezetben IPv6 a mobil elôfizetôknek X-sávú adaptív antennarendszer "Ultra Flat" architektúra tervezése nagy bitsebességű konvergens szolgáltatások támogatásához Új generációs multimédiás közösségi mobil szolgáltatások IMS alapon Helymeghatározó alkalmazás, valamint az alkalmazás fejlesztését lehetôvé tevô keretrendszer kifejlesztése A MIK teszthálózat bemutatása Kézirat lezárva: november

21 A Mobil Innovációs Központ előző projektéves szakmai jelentései megtekinthetők a weboldalon! Éves jelentés 2010