Néhány szó a hajóágyúkról

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Néhány szó a hajóágyúkról"

Átírás

1 Néhány szó a hajóágyúkról Hozzáadta: Szeibel Laszlo november 21. szerda 21:31 Utolsó frissités október 12. vasárnap 18:31 Miután a téma nagyon sokrétü, ezért mélyebben most nem is akarok belemélyedni, s talán csak cimszavakban probálom felrajzolni a fejlödés lépcsöfokait. A kezdet Az ágyuk a hajokon csak jo 50 éves késéssel jelentek meg a szárazföldi hasznalathoz képest és eleinte szinte csak önveszélyes játékszerek voltak, s inkább csak ijesztegetésre voltak jók. Az elsö ágyuk kovácsoltvas négyzet ill. téglalap keresztmetszetü " lécekböl " voltak összeállitva. A "léceket" egy fa henger palástjára egymás mellé rögzitették drottal, majd felmelegitett kovácsolt vasgyürüket huztak rá. A gyürük kihült állapotban összehuzták a "léceket". A közöttük lévö hézagokat olommal öntötték ki. (Állitolag Erdélyben készitettek ágyut tölgyfábol is! Erröl van egy videom, ami egy utánépités kisérletét mutatja be.) Az elsö öntött ( bronz ) ágyuk olyan nehezek voltak, hogy a hajókon való alkalmazásuk egyszerüen lehetetlen volt. ( A Bp. - i Hadtörténeti múzeumban van egy török ágyú, ami majd 5 m hosszu és van vagy 4-5 tonna. ) Ezért az elsõ hajóágyúk kiskaliberû kovácsoltvas típusok voltak, amik egy primitív rönkfa ágyban voltak kötélbandázzsal rögzítve. Ezek a fõfedélzet ill. a magasabb fedélzetek mellvédjénél voltak felállítva, - késõbb a hajófalba vágott ablakoknál - a legtöbb esetben visszafutás lehetõsége nélkül fixen rögzítve. Ez a megoldás azonban az ágyúk növekedésével egyre jobban igénybe vette a hajók eresztékeit. Az elsõ fedélzeti pallókra állított ágyúk még mindig a kerék nélküli blokklafettába voltak ágyazva. Visszafutáskor a lafetta alsó keresztlécei és a padló közötti surlódás még elég nagy volt ahhoz, hogy az ágyút lefékezze. 1. ábra - Ágyuk a XV, századbol ( 5* ) 2. ábra - Két kovácsoltvas ágyú(cska) a Mary Rose - ról ( 7* ) 3. ábra - Egy nagyobb kovácsoltvas ( 7* ) ( hátultöltõs ) ágyú a Mary Rose - ról. A kalapácstól balra látható rész a különálló 57 cm hosszu lõporkamra. Ennek az ágyúnak a kalibere ( az ágyúcsõ furata ) 20 cm volt, s egy 16,5 cm átmérõjû kõgolyót találtak benne. Ha most egy kicsit számolunk: 20-16,5 = 3,5 / 2 = 1,75 cm (! ) volt a " kotyogás ". A mai 0,1 ; 0,01 ; sõt 0,001 mm - es türésekhez és illesztésekhez szokott " gépész " agyunknak - szinte hihetetlen! Éppen ezért a golyó betöltése elõtt azt

2 maradék kötéldarabokkal, kóccal vették körül, hogy szorosabban passzoljon a csõbe. 4. ábra - A csõben talált golyó a kóc maradékokkal ( 7* ) A következö lépés Mivel a föfedélzeten ill. a felsõ fedélzeteken elhelyezett ágyuk jóval a hajó súlypontja felett voltak, nem lehetett azok összsúlyát nagyon megnövelni anélkül, hogy a hajó ne borult volna fel. Eleinte úgy probáltak segiteni a dolgon, hogy a hajó oldalait felfelé behúzták, azaz egyre kes-kenyebbre vették. De igazán ez sem segitett. A nehéz ágyúkat valahogy a föfedélzet alatti fedélzet(ek)re kellet volna állítani. A megoldást az oldalfalakba vágott négyszögletes, nehéz táblákkal lezárható ágyunyílások hozták meg. Ezáltal az alsó fedelzet(ek)en már nehezebb típusokat is felállíthattak. Ennek az idõszaknak a tipikus példái a karrakok, ahol a fõfedélzet alatt nehezebb öntött bronz ágyút találunk a visszafutás lehetõségével, míg a felsõ fedélzeteken részben fixen rögzített, részben visszafutással, könnyebb kovácsoltvas ágyúkat. Ebben az idõben jelent meg a kerekes lafetta, eleinte csak két ( elsõ ) kerékkel, késõbb 4 kerékkel. Miután még szabványok nem léteztek, meglehetõsen nagy összevisszaság uralkodott a méretek, a kaliberek és az ágyúk elhelyezése terén. Sokszor a legkülönbözõbb ágyúk álltak egymás mellett, ami jól látható néhány korabeli hajó oldalnézetén, ahol különbözõ méretü ablakok láthatók egymás mellett. 5. ábra - A Great Henry ( Henry Grace á Dieu ) oldalnézeti rajza. 6. ábra - " metszete ( 4* )

3 7. ábra - A Mary Rose oldalnézete 8. ábra - A Mary Rose metszete - Ezen a két rajzon jol látható, hogy az alsó ütegfedélzeten két különbözõ típusú ágyúk álltak Kovácsoltvas " gyürüs " ágyuk, kétkerekes lafettán Öntött bronz ágyuk, négylerekes lafettán ( 7* ) Ennek ellenére a hajóágyúk még mindig majdcsak, hogy ijesztegetésre szolgáltak. Még a legnagyobb ágyúk sem voltak képesek 300 m távolságból egy karakk 1-2 m vastag tölgyfa oldalát átütni. ( Ebbe persze belejátszott a lõpor rossz minõsége is, valamint, hogy az öntött vas ágyúgolyók tele voltak zárvánnyal és léglyukakkal, hogy sokszor már a levegõben szétrobbantak. ) Még néhány kép ehez a témához: 9. ábra - Öntött bronzágyú rajza a Mary Rose - ról, egy Bastard Schlange - ( nm. ) - vagy Bastard Coulverin - sz.sz. magyarul " Zabigyerek kígyó" - ahol a Bastard itt arra utal, hogy a csõ méretei eltértek a "szabványos" kigyóétól. ( 7* ) 10. ábra - egy hasonló kígyó eredetiben ( 7* )

4 11. ábra - Egy kétkerekes lafettára szerelt hátultöltõs kovácsoltvas ágyú modellje, a flamand galeonomhoz készítve. ( A csövet 6 mm - es alu rúdbol esztergáltam. A lõporkamra kialakítását a csõ hátsó, kisebb átmérõjû részére húzott réz csõvel oldottam meg. Akit érdekel, kûldhetek róla rajzot. ) Az elsõ tengeri tûzérség A hajóágyúk elsõ komolyabb bevetése a gyõzhetetlen Armada és az angol hajóhad közötti csatákban történt. ( Habár itt is rengeteg golyót ellõtek anélkül, hogy jelentõsebb kárt okoztak volna. ) Itt alakult ki a négykerekes lafetta elsõ komoly változata, ami - kisebb - nagyobb javitásokkal nagyjából 350 éven keresztül szinte változatlan maradt. Erröl a témárol bõvebben: Howard - Az Armada pusztulása - magyar kiadás. Nagyon érdekes könyv. ( - Spanyol és angol hajók és ágyúk közötti különbség - A spanyol lõpor és golyók rossz minõsége - Tûzgyorsaság - Az új ágyutípus: a Coulverin - Spanyol hajókon kétkerekes szárazföldi lafetták! ) De - meg kell jegyezzem - a legújabb kutatások szerint az angol gyõzelemben jelentõs szerepet játszott egy tiroli ágyúöntö, névszerint Adam Dreyling, akit az angolok, - ugyszolván az utolso pillanatban beszerveztek, s aki a az uj tipusu Coulverin - eket bevezette. Neki tulajdonitják az uj tipusu, kupos csötorkolat kialakitását is. Ugyanis a régi tipusu torkolatok vagy nagyon élesek voltak, vagy nagyon vastag szögletes vagy félkerek gyürüvel voltak ellátva. Mindketö ahhoz vezetett, hogy az ágyú visszafutásakor a torkolat kiképzése - az abban a korban még amúgy is aránytalanul kis keresztmeteszetû - ágyúnyílások felsõ élébe beakadva, azokbol szilánkokat letépett, veszélyeztetve ezzel a kezelõk életét. Az új típusú befelé szükülõ kúpos kialakitása megszüntette ezt a problémát. Hogyan is nézett ki egy tipikus ágyú ebben a korban?

5 A csõ : A csövet bronzbol öntötték, függõlegesen egy öntöárokban, úgy hogy a torkolat állt felfelé, így az olvadék súlya miatt a legtömörebb ötvözet az ágyú hátuljánál keletkezett. Hogy a torkolat se legyen túl gyenge, a torkolattol felfelé még ráhagytak jó 1-1,5 m - t, amit aztán levágtak. A formakészítés és az öntés technologiájába én itt nem akarok belemélyedni, akit ez érdekel a következõ médiákban utánanézhet: - Hans Aufheimer - Schiffsbewaffnung - von den Anfängen bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts ( Hajofegyverzet - a kezdettöl a 19. szd. közepéig ) - Wolfram zu Mondfeld - Schiffsgeschütze ( Hajóágyúk ) - Wolfram zu Mondfeld - Der Meister des siebten Siegels ( A hetedik pecsét mestere ) Ez ugyan egy regény és nem kimondott szakkönyv és a fenntnevezett Adam Dreyling életéröl szól, de nagyon szakszerûen és részletesen írja le az ágyú öntését. (Ehez a témához is van egy videóm.) A csõ részei: 12. ábra: 1. - Hátsó darab 2. - Közép darab

6 3. - Elsõ darab 4. - A pajzs a gombbal 5. - Az erõsítõ bordák 6. - Címer vagy díszítés 7. - Az un. Delfinek - a csõ felemelésére szolgáltak 8. - A " Pajzscsapok " ( Schildzapfen ) 9. - A torkolat a gyûrûvel ( 7* ) 13. ábra - Néhány angol csõ a 16. szd. - ból Az ebben a korban használatos sokféle - fantázianevekkel ellátott - ismertetésére itt nem vállakozom, mert szétrobbantaná a cikk kereteit. Akit bövebben érdekel, az tanulmányozza a szakirodalmat. A lafetta:

7 Erre a korra a 4 kerekû ún. dobozlafetta volt jellemzõ. 14. ábra - Dán dobozlafetta - jól látható az oldalnézet közepén a furat a fékkötélnek. 15. ábra - Francia lafetta 36 fontos ágyúnak ból ( Boudriot rajza ), ( 7* ) Késõbb - valamikor 1750 körül bevezették az új tipusú lafettákat, aminek az alja nyitott volt, valószínûleg azért, mert a dobozlafetta alján összegyûlt a nedvesség, és ezáltal a lafetta elõbb elkorhadt. 16. ábra - Francia 36 fontos ágyú dobozlafettával ( Boudriot rajza ), ( 7* )

8 Most eljutottunk a " lerágott gumicsonthoz ", azaz a hajóágyúk kötélzetéhez. A négykerekes lafettára rögzítette öntöttt bronz ( késöbb öntöttt vas ) ágyúk kötélzete a 16. szd. - ban alakult ki. és szinte három évszázadon keresztül változatlan maradt. Nézzük, mik is voltak ezek a kötelek: 1. - A fékkötél ( Broktau ) Szerepe nyílvánvaló - a lövés után a visszafutással rendelkezõ ágyúk fékezésére szolgált, azaz megadályozta, hogy az ágyú a lövés után egyszerûen - mindent letarolva - a hajó másik oldalára fusson. ( Habár az átmeneti évtizedekben - és föleg a kisebb hajóknál - még gyakran elöfordult, hogy a visszafutásra képes ágyúk is fixre voltak kötve, mert a hajó szélessége - jobban mondva keskenysége - és az ágyú hossza egyszerüen nem engedte meg a visszafutást. Ennek persze két komoly hátránya volt. Egyrészt a fixre kötött ágyúk meglehetõsen igénybevették a hajó eresztékeit, másrészt az ágyúkat csak az oldalfalakon kivül lehetett megtölteni, azaz valakinek ki kellett mászni az oldalfalon kívülre - csatában (! ) - és kívülrõl tölteni. A harcon kívüli idõkben az ágyúkat be kellet húzni, és a hajó hosszirányában rögzíteni! Erre jó példa pl. - bármilyen hihetetlennek is tûnik - a Golden Hind. Mai fejjel ( ésszel ) szinte felfoghatatlan, mekkora "robotolással" jártak ezek a mûveletek. ) Szóval a fékkötél egy meglehetõsen vastag cm átméröjü kötél volt, aminek a két vége az ágyúablakok két oldala mellett elhelyezett hosszú - a bordán és a belsõ s külsõ palánkozáson átvezetett - szemes stifteken volt fixre kötve. A fékkötél hossza úgy volt megállpítva, hogy a visszafutás leghátsó állapotában lévõ ágyú torkolata és a hajóoldal belsõ palánkozása közötti távolságnak min. kb cm - nek kellet lennie. Itt - nekünk, modellezõknek két problémával kell szembenéznünk: - A szemes csapok rögzitése: A rendelkézésre álló adatok és számtalan szakirodalom, rajz és modell alapján ezek a szemes hosszú vas csapok - mint már emlitettem - átmentek a belsö palánkon, a bordán, a külsö palánkon, és a hajóoldalon kívül egyfajta alátéten voltak elszegecselve. Hogy ez pl. az igazi Victorynál mért nem látszik, tkp. - mint már emlitettem - csak azt tudom elképzelni, hogy a szemes stiftek vége vagy a a külsõ palánk alatt, az ablakkereten volt rögzitve, vagy a külsõ palánkba volt valamiképpen besüllyesztve. - A fékkötél közepének a futása: Az elsõ nyílvánvaló tény, hogy a fékkötél közepét nem lehetett fixre rögzíteni, ( hogy a lafettán, vagy az ágyúcsö végén, azt pillanatnyilag hagyjuk figyelmen kívül ), mert ebben az esetben visszafutáskor a fékkötél fixre rögzitett közepe óhatatlanul valamelyik irányba elhúzta volna az ágyú hátso felét, ami sok balesetet ill. kárt okozhatott volna. A mai szakirodalmak a fékkötél vezetésének két változatát ismerik: Ezek szerint az európai változatnál a fékkötél ( közepe ) a lafetta oldalaiban fúrt lyukakon keresztül vezetett, míg az angol változatnál a fékkötél ( közepe ) az ágyútalpnál ill. az ágyúgombnál kiképzett szemen keresztül vezetett. Mindezeddig - úgy tûnik - minden szép és jó, csak éppen van egy nagy salátánk! A legkevesebb problémánk az ún. európai változatnál van, ahol a fékkötél ( közepe ) a lafetta oldalaiba fúrt lyukakon keresztül vezetett, s ezáltal ki tudta egyenlíteni a visszafutáskor fellépõ oldalirányú erõket.

9 S ami ezután jön, az a totál összevisszaság! A már említett angol változatnál a fékkötél ( közepe ) az ágyúgombnál kiképzett szemen futott keresztül. Csakhogy ez a szem az angol hajók ágyúinál legkorábban az as évek végén jelent meg! Ennek ellenére jónéhány tervrajzon ill. modellen ( nem beszélve az építödobozokrol ) látható a következö megoldás: A fékkötél közepe az ágyúgomb körül vezetve fixre van kötve, ami a véleményem szerint a már említett oldalra húzó erõk miatt már eleve lehetetlen. ( S még azt hittem, hogy ez egy rövid cikk lesz! ) Ennek ellenére az összes építödoboznál ez a megoldás látható, sõt pl. a fr. sebek múzeumi modelljénél is, valamint néhány fr. rajzon is. Mivel a fékkötél vastagsága miatt nem lehetett rá csomot kötni az ágyúgomb körül, ezért az ajánlott megoldás úgy néz ki, hogy a fékkötelet a gomb körül körülvezették, s a gomb alatt a két találkozó része egy vékonyabb kötélbõl álló " bandázzsal " - ami sok rajzon nem is bandázs, csak egy kötéldarab volt -összekötötték. Itt azonban komoly kétségeim vannak: - Hány lövést bírt ki ez a vékonyabb kötél? - Ha a gombon nem pontosan a fékkötél közepe volt felkötve, azaz a fékkötél az egyik oldalon hosszabb volt mint a másikon - mint már emlitettem - akkor visszafutáskor a fékkötél óhatatalanul az egyik irányba elhúzta volna az ágyút. De - érdekes módon - az összes korabeli lafetta rajzán jól láthatók a furatok a lafetta két oldal-falaiban, ami szerintem egyértelmûen arra utal, hogy a fékkötél itt volt átvezetve. ( Talán még az angol hajokon is? ) De nézzük a további köteleket : ( S itt is tisztességes összevisszaság uralkodik ) - Az elõrehúzó ( oldal ) kötelek: Az ágyút, megtöltése után a legkülsõ helyzetébe kellet húzni, - azaz addig, míg a lafetta elsõ éle a belsõ palánkozáson felütközött, - erre szolgáltak a kétoldali csigasorok. Ezek külsö blokkjai az ablakok melleti - a fékkötél szemes stiftjei felett elhelyezett szemes stiftekbe beakasztott kampókkal voltak rögzítve. A belsõ blokkok elhelyezése a lafettán kortól s nemzetiségtõl függött. Az oldalkötelek szabad végei az ágyú mellett kétoldalt a fedélzeten egy spirálba tekerve voltak lefektetve, hogy az ágyú visszafutásakor akadály nélkül át tudjanak futni a két blokkon. ( Az oldalkötelek szabad végei semmi esetre sem voltak " dugohuzoszerûen " a magasságban egymás fölé tekerve! Eltekintve attól, hogy ennél a megoldásnál a hajó mozgása miatt az egymás felett fekvö " menetek " amúgysem sokáig maradtak volna egymáson, sõt fennáll a veszély, hogy amikor ez a " torony " összeesik csomók képzödnek, amik a blokkba beszorulva lefékezik az ágyú visszafutását. ) (( Tamás!: Látod a problémámat? Ennek az illusztrálására itt egyszerüen be kellene tenni a képet a BHR - röl. - Kép: bhr )) - A hátrahuzo kötél(ek )

10 Ez már megint problémásabb, s úgy tünik, hogy a szakértök sem tudnak egymással, sõt sajátmagukkal sem megegyezni. W. zu Mondfeld szerint az angolok két hátrahuzó kötelet használtak, mig az európaiak csak egyet. Ugyanakkor a Wasa c. könyvében azt állitja, hogy a Wasa ágyúinak két hátrahúzó kötele volt, s ugyanakkor megjegyzi, hogy a lafetta alaplapjának hátsó részében található furat miatt elképzelhetö, hogy ott az egyes ( egyszerü ) kötél blokkja volt beakasztva. Valójában a csatában a hátrahúzó kötelekre nem is ( vagy nagyon ritkán ) volt szükség, mert a lövés után az ágyút a visszaható erõ amúgyis visszafuttatta, és ezért ezek blokkjait kiakasztották. Mondfeld rajza az ágyúkötelekröl: 17. ábra : 1. - Fékkötél 2.- Oldalkötél 3. - Hátrahúzó kötél Összefoglalva:

11 Eltekintve ezektõl az elméleti problémáktól a következõkre kell ügyelnünk: - Nagyon fontos, hogy a csövek és a lafetták kialakítása legalább " nagyjábol " megfeleljen a kornak, nemzetiségnek és a hajótípusnak. Valahol már emlitettem - az építõdobozok lafettái, és ennek megfelelõen azok rajzai a legtöbb esetben reménytelenül rosszak. A legtöbb dobozban kimart lafettákat szálítanak amiknek az oldalai párhuzamosak, ( Világos! - igy lehet öket szériában gyártani ) holott a lafetták oldalai elõrefelé szûkültek, valamint dobozlafetták vannak még az újabb kori hajók dobozaiban is. Hogy a csövek hossza 5 mm - es ugrásokkal van megállapitva - azaz pl stb. mm hosszu csöveket adnak, ill. tudsz vásárolni, az már szinte magátol értetõdõ, és következik a széria gyártásból, csak éppen nem felel meg a valóságnak. Nem beszélve arrol, hogy sok esetben az átmérõk a hosszhoz képest aránytalanul vastagok, sok esetben az erõsítö gyûrûk, és címerek ill. díszek - már ha vannak - durván vannak kialakitva. - A fékkötelek végei a szemes csapokon FIXRE! voltak kötve! Ellenkezö esetben - mármint ha a fékkötél végei szabadon átfuthatnak a csapok szemein - a fékkötélnek tkp. semmi szerepe se lenne, az ágyú szabadon átfuthatna a fedélzet másik oldalára, mindent letarolva maga elött. - Mint már említettem: az oldalkötelek ( valamint a hátrahúzó kötelek ) szabad végei a fedélzeten egy lapos spirálban voltak feltekerve. (( Tamás!: Itt megint az elöbbi képre kell utalnom. )) Lehet, hogy ezzel a cikkemmel segítettem, ugyanakkor sok új problémát vetettem fel. Aki mélyebben bele akar merülni ezekbe a dolgokba, az nem ússza meg saját kutatás nélkül. Jo lövöldözést kivánok - Flamenco. Irodalom: 1* - Hans Aufheimer - Schiffsbewaffnung... 2* - Wolfram Zu Mondfeld - Schiffsgeschütze 3* - Wolfram zu Mondfeld - Der Meister des siebten Siegel 4* - Björn Landström - Das Schiff 5* - Frank Howard - Segel - Kriegsschiffe

12 6* - Hendrik Busmann - Sovereign of the Seas 7* - Alexander McKee - Die Mary Rose {mos_fb_discuss:13}

Épitödobozos modellek tuningolása 4.rész

Épitödobozos modellek tuningolása 4.rész Épitödobozos modellek tuningolása 4.rész Hozzáadta: Szeibel Laszlo 2007. augusztus 29. szerda 19:36 Utolsó frissités 2007. szeptember 19. szerda 14:28 Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett Na nézzük tovább,

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á

Részletesebben

Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é

Részletesebben

Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö

Részletesebben

Kapd fel a csomagod, üdvözöld a kalauzt és szállj fel!

Kapd fel a csomagod, üdvözöld a kalauzt és szállj fel! E K Pm B m T R E E V S? M m? V m m m? I E m! K m! E 2 4 0S V ( 4 5m K P Z S F m x m 15 S Vm (3m m V ) 158 K 110V 12m 14 M 46M K 6 1Ö K 40 1E ExB m 5 F P ( 1m 5 ) 1 S 1 D W O m ( ) F m A T R Km A Vm A J

Részletesebben

É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű

Részletesebben

É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú

Részletesebben

20. Melléklet: 21. számú Elõírás. 2. Felülvizsgált szövegváltozat EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK SZEMPONTJÁBÓL

20. Melléklet: 21. számú Elõírás. 2. Felülvizsgált szövegváltozat EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK SZEMPONTJÁBÓL E/ECE/324 }Rev.1/Add.20/Rev.2 E/ECE/TRANS/505 1992. szeptember 11. ENSZ-EGB 21. számú Elõírás EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, ILLETVE A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS

Részletesebben

É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í

Részletesebben

Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú

Részletesebben

ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö

Részletesebben

ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É

Részletesebben

Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É

Részletesebben

Haka mûanyag- és alumínium-betétes csõvezeték rendszer

Haka mûanyag- és alumínium-betétes csõvezeték rendszer Haka mûanyag- és alumínium-betétes csõvezeték rendszer Magyarországon forgalomba került Haka csõvezeték rendszert három fõ csoportra oszthatjuk: 5 rétegû alumíniumbetétes csõ (1. ábra) 5 rétegû padlófûtéscsõ

Részletesebben

É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó

Részletesebben

É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú

Részletesebben

Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó

Részletesebben

ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő

Részletesebben

ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É

Részletesebben

ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű

Részletesebben

ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö

Részletesebben

ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é

Részletesebben

Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É

Részletesebben

É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á

Részletesebben

Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É

Részletesebben

ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü

Részletesebben

Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű

Részletesebben

Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú

Részletesebben

Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő

Részletesebben

Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö

Részletesebben

Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó

Részletesebben

É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű

Részletesebben

ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő

Részletesebben

Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é

Részletesebben

É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí

Részletesebben

ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő

Részletesebben

ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö

Részletesebben

ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö

Részletesebben

Szerelési és karbantartási utasítás

Szerelési és karbantartási utasítás Szerelési és karbantartási utasítás Kondenzációs gázkazán Fontos tudnivaló: Ezt a fűtőkazánt csak földgázzal/cseppfolyós gázzal szabad üzemeltetni! Logano plus SB735 gázüzemű kondenzációs kazán Szakemberek

Részletesebben

ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü

Részletesebben

Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü

Részletesebben

ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö

Részletesebben

Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó

Részletesebben

É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í

Részletesebben

Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú

Részletesebben

Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü

Részletesebben

Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö

Részletesebben

í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú

Részletesebben

Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő

Részletesebben

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö

Részletesebben

Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö

Részletesebben

É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í

Részletesebben

ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű

Részletesebben

ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü

Részletesebben

Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú

Részletesebben

Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í

Részletesebben

HYUNDAI BARKÁCS FÚRÓ- MARÓGÉP

HYUNDAI BARKÁCS FÚRÓ- MARÓGÉP HYUNDAI BARKÁCS FÚRÓ- MARÓGÉP HYD- DM130 Eredeti használati útmutató Hálózati feszültség Hálózati frekvencia Motor teljesítmény A főorsó 12 mm A főorsó sebességeinek száma A főorsó üresjárati sebessége

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 110 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 110 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007110T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 110 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 751575 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö

Részletesebben

é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 827 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: A61F 7/10 (2006.01) 4. ábra

(11) Lajstromszám: E 005 827 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: A61F 7/10 (2006.01) 4. ábra !HU00000827T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 827 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 291272 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 003 010 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. 1. ábra

(11) Lajstromszám: E 003 010 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. 1. ábra !HU000003010T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 010 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 05 782482 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

ű Ö ű ű Ú Ú ű

ű Ö ű ű Ú Ú ű ű Ö ű ű Ú Ú ű Á Á Ö Ö Ö Ö Ö Ö Á Ö Á Á Á Ú Á Á Á Á Ö ű ű Á ű ű ű Ö Ö Á Á Á Á Á ű Ú Ö ű Ú Ú ű Ú Á Á ű ű ű ű ű ű Á ű ű Á Á Ő Á Á Á Á Á Á Ö Á ű ű Ö Ö ű Ú Ö Ú ű Ú ű ű ű ű ű Ö Á Ú ű Á Ö Á Ú Á Á Á Á Á Á Ö Ö Á

Részletesebben

ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú

Részletesebben

Kiromed Delta Gravitációs gerincnyújtó készülék Használati utasítás Összeszerelési útmutató

Kiromed Delta Gravitációs gerincnyújtó készülék Használati utasítás Összeszerelési útmutató Kiromed Delta Gravitációs gerincnyújtó készülék Használati utasítás Összeszerelési útmutató A termék kivitele a képen látható eszköztől részleteiben eltérhet, a változás jogát fenntartjuk. 1 SN: Kiadás

Részletesebben

Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö

Részletesebben

ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö

Részletesebben

ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á

Részletesebben

ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016.

KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016. KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket

Részletesebben

Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü

Részletesebben

ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú

ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű

Részletesebben

ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő

Részletesebben

ű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű

Részletesebben

Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő

Részletesebben

Szerelési és karbantartási utasítás Logano GE315

Szerelési és karbantartási utasítás Logano GE315 Speciális fűtőkazán ventilátoros olaj-/ gázüzemű égővel 6 70 88 48 (05/08) HU Szerelési és karbantartási utasítás Logano GE5 Cserekazán Logano G05, G5, SE45, SK45 típusokhoz Szerelés és karbantartás előtt

Részletesebben

Ő Á Ő É ö ö ö ö ú Á ö Ö ú ö Ö ö ö ű ú ú ö ö ö ö í í í ú ö í ö ű í í í í í í í ö í Í Í Á ö í Í ö í í Í ö É Ü ö Á í í ö ö ö í ö í ö ö í ö ű í í í í í í í Í ö í ö ö í Í Í ú í Í ú ö ú í í ú Í ö ö ú ö ö Í ö

Részletesebben

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

ö ü ő ö ű É ö ö ü ü ö ö ő ő ö ö ü ő ő ö ö ö ö ü ö úő ö ö ő ű ú ő ü ő ő É öü ú Í ú ü ő ő ú ű ő ú ü ú ú ú ő ö ö ő ö ü ü Ú ö ő ü ö ő ö ü ű ü ö ü ö ő ű ö ő ü ő ű ú ü ő ő ő ú ú ü ö ö ő ő ű ő Ü ö ö ö ö ű ú ö

Részletesebben

Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó

Részletesebben

ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö

Részletesebben

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: KAROSSZÉRIA_LAKATOS

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: KAROSSZÉRIA_LAKATOS KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: KAROSSZÉRIA_LAKATOS 1. Egy vagy több nagyság összehasonlítását egy másik azonos nagysággal, a következő képen nevezzük: 2 a)

Részletesebben

Í É É É ú ú ö ü Á ö Ó ú ö Ö ú ú ö ö É ü ű Í ű ú Á ö ö ö ö ü ö É ö ö ö Á ö ö ö ü Á Á É ö ö Í Í ű ú ú Í ü ö ű ü ö Í Í ö ü ö ö ö Ú ú Ö ö ü ö ú ú ű ö ü É ü Í ö ú ö ö ü ö ö ö ö ö ü ű ü ö É Á ü ú ú ö ö ö ü ü

Részletesebben