Jezsuita színjátszás Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jezsuita színjátszás Magyarországon"

Átírás

1 Jezsuita színjátszás Magyarországon Kilián István Az iskola és a színház kapcsolata egész Európában visszavezethetô az egyház liturgiájáig. A keresztény papság a legrégibb idôktôl kezdve igényt tartott arra, hogy az egyház alapítójának, Jézus Krisztusnak az életét a legteljesebben bemutassa, s azt minden hívô számára érthetôvé és emlékezetessé tegye. Ezért a papság Jézus és a korai keresztény egyház életét dokumentáló újszövetségi könyveket adta, adja hívei kezébe, a középkorban azonban a többségében írni, olvasni sem tudó hívô számára a latin nyelvû biblia teljesen hozzáférhetetlen volt. Szinte bizonyos, hogy még maguk a papok sem mind jutottak bibliához, nekik is többnyire arra az ismeretre kellett hagyatkozniuk, amit teológiai képzésük idején vagy korábban az iskolában memorizáltak, tanultak, olvastak. Az egyszerû hívô tehát Jézus életét, csodás tetteit, megkínoztatását, halálát és feltámadását, vagy a korai egyház történetét, az egyház szentjeinek életét csak a pap közvetítésével tudta megismerni. A papnak azonban mindent meg kellett annak érdekében tennie, hogy prédikációit élvezetessé és emlékezetessé tegye, hiszen enélkül a liturgikus rend szerint évente legfeljebb egyszer olvasott, tárgyalt, elôadott történetet a világi hívô könnyen elfelejthette. Ezért a szemléltetés legkülönfélébb módjait igyekezett a papság alkalmazni. A hagyomány szerint Szent Ferenc az egyik karácsonyt szerzetestársaival úgy ünnepelte meg, hogy a maguk által emelt kicsiny kápolna szentélyébe ugyanolyan viszonyokat akart teremteni, mint Jézus születése idején volt. A templom szentélyét szalmával szórta fel, s József és Mária szerepét élô személyekkel mutatta be, a jászolba kicsiny csecsemôt helyezett, s körülötte élô állatok keltették a szerzetestársakban és az odagyülekezô hívekben a tökéletes illúziót. 1 67

2 Iskola és színház a középkorban és a reneszánszban Iskola és színház a középkorban és a reneszánszban Iskola és színház a középkorban és a reneszánszban Magyarországon hasonló volt a helyzet. A papnak az elérendô hatás érdekében itt is a szemléltetés legkülönfélébb módjait kellett alkalmazni. A kereszténység felvétele utáni évszázadokban azonban mindezt szigorúan liturgikus keretek között tették. A XI. századból Hartwick gyôri püspök szertartáskönyvében egy húsvéti feltámadási és egy vízkereszti játék szövege maradt ránk. 2 Ezeket a hivatalos liturgiába illesztett, dramatikus játékokat vagy a papnövendékek, vagy a káptalani iskolában tanuló diákok adták elô. A katolikus liturgiában megtalálhatók olyan elemek, amelyek a hajdan volt liturgikusdramatikus játékok továbbhagyományozódásából fakadnak. A feltámadási szertartás kezdetén a Jézus feltámadását intonáló pap mind a mai napig egyes szám elsô személyben énekli hívei felé fordulva az alábbi szöveget: Feltámadtam és mindig veletek vagyok, alleluja. Vagy a legtermészetesebbnek látszik a hagyomány máig való továbbélésében a szenvedéstörténet dramatikus, énekelt elôadása. Azaz az Evangélista, Jézus, Pilátus, Júdás, Péter és fôpapok szájába adja az evangéliumi történetet. Legújabban a Népénektárban egy középkorig visszavezethetô gregorián dallamú feltámadási játékot is közreadtak. 3 A késô középkor vagy a kora reneszánsz idején a papi prédikáció adott a színjátékra alkalmat. A pap élményszerûvé és emlékezetessé akarta tenni mindazt, amit mondott, ezért prédikációját illusztrálta. Tehette ezt úgy, hogy erre a célra képeket, rajzokat készített, s ezeket a megfelelô pillanatban felmutatta. Máskor a templom falára festette a valamelyik szent életét vagy mártírhalálát, vagy Jézus kínszenvedését és kereszthalálát ábrázoló képet, képsorozatot, majd a prédikáció megfelelô helyén ezekre a képekre mutatott. Mindkét megoldás költséges lehetett, rajzkészséget is igényelt, ezért többnyire a legegyszerûbb, s az elôbbieknél kisebb költségbe kerülô megoldást választotta: bizonyos prédikációrészleteket jelmezbe öltöztetett személyekkel tett élôvé. A magyar dráma- és színháztörténetben erre is több példát lehet felsorolni. Ilyen dramatikus prédikáció az 1483 táján Temesvári Pelbárt által írt prófétajáték 4 vagy Laskai Osvát Devóciós passiója a XV. század végérôl, 5 s ezeken kívül még más hasonló szándékkal megírt eljátszott, színre vitt dramatikus prédikációt ôriztek meg kódexeink. Természetes, hogy e játékokat is a növendékpapság vagy a káptalani iskola diáksága adta elô. A reneszánsz és a reformáció korában pedig a dráma és a színjáték az új hit terjesztôje lett. Sztárai Mihály két magyar nyelvû drámája (De matrimonio sacerdotum, De sacerdotio [1550, 1557]) a katolikus fél liturgiáját, szokásait, dogmatikáját támadta s egyben két hagyományt örökített tovább. Egyrészt bevonta az ifjúságot a hit terjesztésébe, mint tették ezt a középkor papjai a rájuk bízott fiatalsággal, másrészt pedig továbbvitte a középkori certamen, a dramatikus vita hagyományát. Azaz a színen megjelenô protestáns és katolikus felek lényeges egyházi, dogmatikai kérdésekben vitáztak és hoztak döntést. 6 A hitvita tehát mint irodalmi, tudományos mûfaj, a színpadon kezdte meg életét. Hasonló hitvita zajlik a Nagyváradi disputában (De disputatione Varadiana, 1569 elôtt) és a Debreceni disputában (Disputatio Debrecinensis, 1572 elôtt) az unitárius és a református felekezetek képviselôi között. 7 A színjáték és a dráma mûfaja azonban ekkorra már annyira ismeretes volt, hogy a XVI. századi Magyarországon más drámai mûfajok is megjelentek. De ezeknek java része is köthetô az iskolához. Szegedi Lôrinc Theophania címû darabját (1575) éppen akkor fordította, adaptálta, amikor Szatmárra került iskolamesternek. 8 Bornemisza Péter pedig így nyilatkozik az Élektra fordítása, közreadása alkalmából: Mikor az Beczi tanuló nemes uraim kertek volna, hogi valami iatekot magiarul szerzenek,... keuansagokat meg nem szeghetem. (1558) Bornemiszát tehát éppen tanulótársai kérték arra, hogy Szophoklész drámáját magyarra átírja. Ez is köthetô tehát oktatási intézményhez, iskolához. 9 A klaszszikus görög drámaszerzôk Magyarországon és Erdélyben meglehetôsen népszerûek lehettek. Egy kassai könyvkereskedô hagyatékát 1583-ban leltározták, s ebben Euripidész magyar nyelvre lefordított tragédiája hat példányban szerepel. E titokzatos kiadványnak a töredékét találta meg nemrég Borsa Gedeon, s megállapította, hogy az Euripidész Iphigeneia Auliszban címû drámája magyar fordításának töredéke. Ez a mû 1575 és 1580 között Nagyszebenben jelent meg. 10 Legnagyobb reneszánsz költônk, Balassi Bálint Szép magyar komédiája ( ) is jelzi, hogy a drámára, s annak is egyik kedvelt fajtájára, a pásztordrámára már a XVI. században igény volt Magyarországon. 11 A XVII. században kitapintható a magyar színház történetében a színjáték társadalmi bázisa is. Él már a nemesi kastélyszínház. Ide sorolható a Constantinusnak és Victoriának egymáshoz való igaz szerelmekrôl írott Comoedia (17. sz. eleje). 12 A liturgiában továbbra is felhasználják a dramatizálást mint kiváló szemléltetô eszközt. Ezt a célt szolgálta a Jesu Fili Mariae címû rozsnyói úrnapi játék. 13 S bizonyos, hogy létezik ekkor már a népi-népies dramatikus játék is. Ilyen volt a nagyvárad környéki, a református iskolához köthetô betlehemes és a Rithmi pro Epiphania Domini in processione címû Ecsegen elôadott karácsonyi játék is. 14 Polgári igényeket elégíthetett ki az Actio Curiosa (1670 körül) vagy Felvinczi György Comico-Tragoediája (1690 körül). 15 A katolikus restauráció korában azonban a drámát és a színpadot még inkább az oktatás és hitterjesztés szolgálatába állították. Ebben a tevékenységben a jezsuiták jártak az élen. A különbözô felekezetek közül ôk mutatták be a legtöbb színjátékot. Az irodalom- és színháztörténet a XVII XVIII. századi iskolai színjátszást felekezetek és szerzetesrendek szerint csoportosítja. Így a protestáns színjáték alá tartozik a református, az 68 69

3 Iskola és színház a középkorban és a reneszánszban Jezsuita színpadok, színháztermek, evangélikus és az unitárius színjáték. A katolikus darabokat pedig az iskolákat fenntartó szerzetesrendek szerint különböztetjük meg, így ismerjük a jezsuita, a piarista, a minorita, a ferences, a ciszterci, a bencés, a pálos, a királyi katolikus gimnáziumi és a papneveldei színjátékot. Miután az iskolai színjátékok magyar nyelvû szövegei, valamint az elôadásokra vonatkozó források megjelentek, hozzávetôlegesen fel lehetett mérni számszerûen is az elôadások mennyiségét. Sejthetô, hogy újabb és újabb adatok fognak napvilágra kerülni, s akkor ezek a számok még növekednek. Összesen 472 evangélikus, 125 református és 34 unitárius elôadásról van tudomásunk a kezdetektôl 1800-ig. A katolikus iskolákban ennél sokkal több elôadást mutattak be. Eddigi ismereteink szerint a jezsuiták 5566, a piaristák 1237, a ferencesek 114, minoriták 107, a katolikus papneveldékben 66, a pálosok 17, a Notre Dame apácák 11, a királyi katolikus gimnáziumok 7, a bencések 5, a görög katolikus gimnázium 4, a ciszterciek 3, a premontreiek 2, a királyi nemesi konviktusok 2, a városi katolikus gimnáziumok ugyancsak 2 alkalommal léptették fel a színpadra diákjaikat. Drámakutatásunk legfontosabb forrása a drámaszöveg. Ugyanannak a drámának többféle szövege lehetséges. A szöveggel a tárgyalt századokban meglehetôsen szabadon bántak, azaz egy újabb elôadás esetén egy másik rendezô úgy változtatott a szövegen, ahogyan akart. A gazdagabb iskolák az elôadásra esetleg több nyelvû színlapot is készíttettek. A színlapok elsô oldalukon a címet, a költségeket vállaló személy, az elôadó iskola nevét, az osztályt és az elôadás évét tartalmazzák. A következô lapon vagy lapokon egy vagy több nyelven, legtöbbször latinul, közlik jelenetenként a darab tárgyát. Így az a nézô, aki vagy nem ismerte a latinul folyó elôadás nyelvét, vagy a szereplôk gyenge hangja miatt nem érthette meg a szöveget, ugyancsak tudott tájékozódni a cselekmény menetérôl. A több nyelvû városokban, mint amilyenek a felvidéki városok voltak, latinul, németül, magyarul s esetleg szlovák nyelven is leírták a cselekményt. A színlap záró oldalain a szerepek és a szereplôk nevének felsorolását olvashatjuk. Elôfordult olyan eset is, hogy az iskola nem rendelkezett elegendô pénzzel vagy idôvel, s ezért a jó kézírású növendékekkel másoltatták le több példányban a színlapot, s ezt adták a nézô kezébe. A dráma kéziratán vagy nyomtatott változatán, a kézzel írt vagy ki is adott színlapon kívül azonban számtalan színjátszásra vonatkozó adat került elô, amelyekbôl nemcsak a darab címérôl, hanem az elôadás egyéb körülményeirôl is értesülhetünk. E szétszórt adatmozaik-töredékekbõl kell összeraknunk fáradságos munkával a magyar iskoladráma, illetve a magyar színjátszás panoráma-képét. Jezsuita színpadok, színháztermek, Színházról, színházteremrôl, a játszótér és a nézôtér méretének egymáshoz való viszonyáról nagyon kevés az ismeretünk. A XVIII. század közepe táján Magyarországon és Erdélyben 44 városban volt a jezsuitáknak iskolájuk, s valamennyi iskolában folyamatosnak tekinthetô a színjáték. Elôször Nagyszombatban (Trnava) telepedtek le a jezsuiták. Oláh Miklós esztergomi érsek ban megszervezte a káptalani iskolát, oktatóival bizonyára nem lehetett megelégedve, ezért 1560-ban Petrus Canisiustól, a jezsuita rend generálisától jezsuita papokat és oktatókat kért iskolájába. Elôbb csak három jezsuita érkezett, késôbb az igények szerint növekedett a jezsuiták létszáma. Végleges letelepedésüket sok minden gátolta ben hozzáfogtak a rendház és az iskola építéséhez, a munkát azonban 1562-ben a pusztító pestisjárvány miatt félbe kellett hagyniuk ben a még csak félig kész épület leégett, s emiatt a rend generálisa máshová helyezte el innen a jezsuitákat. Csak évtizedekkel késôbb, 1614-ben nyílt meg újból itt a jezsuita iskola. Tíz év múlva pedig Pázmány Péter, a jezsuitából lett esztergomi érsek ugyanitt nemesi konviktust, 1635-ben pedig egyetemet alapított. Ezeknek az intézményeknek a vezetését a jezsuitákra bízta. Nagyszombat kulturális szerepe rendkívül jelentôs volt. A török hódoltság idején ebben a városban tartotta székhelyét Magyarország prímásérseke. Ennek köszönhetô, hogy Pázmány Péter ebben a városban alapította meg többnyire saját költségén az egyetemet, s ugyanitt jezsuita nyomdát létesítettek, s így ez a város a magyarországi katolikus vallási és kulturális élet központja lett a XVI. század végétôl a XVIII. század végéig. A nagyszombati gimnáziumban az elsô színielôadást 1617-ben rendezték. A címét nem ismerjük, egy másik darab Illés prófétáról szólt. Ezt a templom elôtti téren felállított úrnapi oltár egyikénél mutatták be ben a Zsuzsannáról szóló játékot már in theatro majori, azaz a nagyobb színházban játszották. Ez a forrás azt bizonyítja, hogy ekkor már két színháztermük volt, egy kisebb és egy nagyobb. A játékok általában akkor lehettek nagyon látványosak, ha szabad téren mutatták be azokat ben a város falain kívül, a mezôn, az esti homályban tûzijátékkal szórakoztatták a közönséget. Majd másnap ugyanitt Dávidról és a templomot építô Salamonról játszottak egy drámát ben a nagy auditóriumban, amely minden bizonnyal azonos lehetett a nagyobb színházteremmel, állandó színpadot építettek. De játszottak a diákok a jezsuiták városszéli kertjében is. Vendégszerepeltek Trencsénben (Trencín) és Pozsonyban (Bratislava) vagy Fejéregyházán (Bila Cerkva), az érseki palota udvarán. Játszottak olykor inter scholasticos parietes, 70 71

4 Jezsuita színpadok, színháztermek, Jezsuita színpadok, színháztermek, azaz zárt körben, az iskola falai között. Gyakran beszélnek a források az elôadásokat említve magnus apparatusról, olyan színpadi díszletekrôl, jelmezekrôl és kellékekrôl, amelyek látványossá és emlékezetessé tették a darabot ban a nemesi konviktus növendékei egy ismeretlen címû drámát adtak elô, s ezen nagyon kedves látványban volt része a nézôközönségnek. A tetôrôl alászállt egy fehér galamb, s az a színjátékon jelenlévô érseknek az ölébe helyezte a palliumot, az érseki jelvényt ban Esterházy Pál, aki késôbb Magyarország nádora lett, a bibliai Judit szerepét játszotta el. Jelmezét a család biztosította ben a nagyobb színházterembe székeket vásároltak, a nézôtér hátsó részén chorust, azaz karzatot építettek ben újabb színfalakat vásároltak, s úgy képezték ki a színpadot, hogy azon hat színhelyet is be lehessen mutatni ban Velencébôl hozattak jelmezeket. 16 A nagyváradi (Oradea) gimnázium még a török hódítás elôtt, 1581-ben megnyílt ban a török elfoglalta a várost, s a császári seregek csak 32 év múlva tudták felszabadítani ben sikerült a jezsuitáknak újból megnyitniuk az iskolát. Az elsô elôadást 1716-ban tartották, a színpadról azonban csak 1722-bôl vannak információink. Ekkor a rendház birtokában lévô szabad területen állították fel a színpadot. 17 Pozsony városának rendkívül kedvezô volt a földrajzi fekvése. Bécs közelségének vagy a Duna folyónak köszönhetôen, gazdag polgárvárossá fejlôdött, amely a XVI XVII. században magyar, német és szlovák lakosságnak adott otthont. Így lett Pozsony a magyar királyok koronázó városa, majd késôbb az országgyûlés székhelye s egyben Magyarország fôvárosa is. A pozsonyi jezsuita iskola diákjai elôször 1628-ban, a ferences rendház elôtti téren, 1631-ben a tanári ebédlôben, 1646-ban az érsek városszéli kertjében játszottak ben az evangélikusok birtokában lévô Szent Salvator-templomot a jezsuiták a maguk számára visszaszerezték, s az ott lévô színpadot használták fel saját céljaikra ban olyan díszletekkel látták el a színpadot, amely három színhely illúzióját tudta kelteni. Ezek valószínûleg hátsó és oldaldíszletek lehettek ben új színfalakat vásároltak, amelyek erdôt ábrázoltak, 1697-ben jelmezeket szereztek be ben az egyiptomi József címû bibliai tárgyú darab elôadására a színpad hátsó részét függönnyel látták el. 18 Jelentôs lehetett a komáromi diákok színjátszása is. Itt a jezsuiták 1624-ben telepedtek le, 1649-ben nyitották meg iskolájukat, s a következô évben már elôadást is tartottak ben tett elôször arról említést a jezsuita historikus, hogy a színpadot igen elegáns, új színfalakkal látták el ben a töröknek Komárom megszerzéséért folytatott sikertelen ostromát mutatták be, amelyhez a gimnázium jótevôje gépezeteket vásárolt, a szereplôknek pedig jutalmat osztott ki ben a komáromi diákok publico in theatro, azaz a nyilvános színházban játszottak. Ezek szerint néha az elôadások nem voltak nyilvánosak. 19 A gyôri gimnáziumot 1627-ben nyitották meg, 1629-ben pedig Szent Paulinusról mutattak be egy darabot a diákok. Meg is jegyezte szomorúan a háztörténész, hogy ilyen nagyszerû témához nagyon szûk volt a játéktér ban még mindig szabad téren játszottak, s a hirtelen jött esô miatt a közönségnek tetô alá kellett menekülnie ban a kalocsai érsek tiszteletére a Rábán mutattak be valamilyen színdarabot ben már novum theatrellumról (új kicsiny színpadocska) olvasunk a historia domusban, ezt azonban a tanárok ebédlôtermében állíttatták fel, s minthogy ezen a bemutatón Kollonich Lipót esztergomi érsek is részt vett, jelmezeket és más szükséges dolgot vásároltak az elôadáshoz ban Velencébôl hozattak díszleteket és jelmezeket. A díszletek azonban csak egyetlen színhelyet jelenítettek meg ben még mindig kicsinynek érzik a színházat több szereplôt kívánó darabok elôadására. 20 A kassai (Košice) kollégiumot korábbi többszöri kísérlet után 1640-ben nyitották meg a jezsuiták ben már nagypénteken és úrnapján is mutattak be színjátékot, ben a tanárok ebédlôjében vittek színre egy drámát, 1675-ben pedig olyan színfalakat alkalmaztak a színpadon, amelyek segítségével több színhelyet lehetett megjeleníteni ben az elôadást az auditóriumban tartották ban a város melletti kertben a nemesi kollégium diákjai részére elegáns éttermet és hálószobákat létesítettek, amelyek különféle játékok elôadására is alkalmasak voltak ben már volt a kassai jezsuitáknak kisebb színháza is. A kisebb közönséget vonzó darabokat itt játszották a diákok, a nyilvános elôadásokat viszont az auditóriumban tartották ben ugyanolyan emblematikus köszöntô verset adtak elô a diákok I. József király tiszteletére, mint amilyent 1738-ban Egerben mutattak be Regis Szent Ferencére. Tizennyolc ablakban gyönyörû festményeket helyeztek el, s melléjük egy-egy akrosztichonos verset készítettek a király köszöntésére ben Castor és Pollux történetét különbözô színhelyekkel mutatták be ben a városi magisztrátus támogatásával új színházat építettek ben egy antik tárgyú drámát nagyszerû színi felszereléssel adtak elô. 21 A gyöngyösi gimnáziumot 1633-ban alapították, 1644-ben a nagypénteket díszes, jelmezes körmenettel ünnepelték meg, s ezt még a törökök is megbámulták. Nem tudni, melyik évben, valamilyen színpadot is építettek, hiszen 1663-ban, 1728-ban és ben is színházról beszél a ház történésze ban erdôt ábrázoló díszleteket vásároltak, 1752-ben a Xavéri Szent Ferencrôl szóló elôadáshoz nagyon mutatós jelmezeket kapott a gimnázium ben viszont annyira díszes darabot mutattak be, hogy az elôadásra az újdonság nagyon sok embert vonzott ben a ház elöljárója, valamint a jászberényi magisztrátus költségén új színpadot építettek. 22 A pécsi jezsuita gimnáziumban Pécs török alóli felszabadulása (1686. október) után újból megindult a színjátszás. Az elsô elôadást 1688-ban rendezték meg ban egy rövid jelenetet a püspök udvarában mutattak be ben új színházat építettek ban 72 73

5 Jezsuita színpadok, színháztermek, Jezsuita színpadok, színháztermek, pedig a püspök ajándékából díszleteket tudtak vásárolni. Több, a színházra vagy a díszleteire, jelmezeire vonatkozó anyag nem maradt fenn. 23 A pécsinél sokkal fejlettebb volt a soproni színjátszás. Már 1638-ban felléptek a diákok. Ebben az évben a forrás scenicus apparatusról ír, amelybôl arra lehet következtetni, hogy talán díszletei, jelmezei is lehettek az iskolának ben az iskola átriumában, azaz valószínûleg egy oszlopokkal tarkított, fedett folyosón játszottak ban a történész már theatrum magnumot említ. Ezek szerint lehetett egy theatrum parvum is. Volt tehát egy zártkörû közönség számára készült kisebb és a nagyközönség számára készült nagyobb színház is ben már valószínûleg elhasználódhatott az alkalmi színpad, ezért azt fel kellett újítaniuk, vagy újat kellett építeniük ben a nemesi konviktus ebédlôjében, 1691-ben a város fôterén mutattak be egy-egy darabot ban egy zenés mû került színre Eumenius és Attalus testvérek egymás iránti szeretetérôl, ezt már egy teljesen új és díszesen megépített színházban játszották el. Ugyanezen az elôadáson különféle látványosságok is lekötötték a nézôközönség figyelmét, ezek valószínûleg festett háttérfüggönyök lehettek ben kôszínházat építettek, mivel a fából épített színház tetôzetét a hó beszakította ban az Attilát a catalaunumi mezôn legyôzô Aetiusról szóló drámában a megszokottnál nagyobb színházi készülettel, díszletekkel, jelmezekkel és technikával játszottak a diákok ban megint theatrum novumról, azaz új színházról beszél a forrás. 24 A liptószentmiklósi (Liptovský Mikuláš) színpad 1746-ban leégett a rendházzal együtt, s mivel nagyon kevés tanulójuk volt, nem tudtak még a következô esztendôben sem új színházat építeni ben azonban az új rendház vagy iskola folyosóján már egy színpadot is fel tudtak állítani. 25 Az ungvári (Uzshorod) kollégiumot az alapító homonnai gróf Drugeth János kívánsága szerint úgy kellett megépíteni, hogy az iskola és a rendház céljaira épült termeken és szobákon kívül az egy öreg Auditoriummal, melly mind a Poëták és Rhetorok gyakorlásaira heted szaka mind pedigh níha níha disputatiokra és az elmés Comoediaknak is tisztességhes játékira helyessen szolgáltasson. Volt tehát a kezdettôl fogva egy nagy auditóriumuk, amelyben a színjátékokat bemutathatták ban a kollégium elôtti nagy téren is játszottak. Egy évvel késôbb a vár odeumában, azaz dísztermében is felléptek a diákok ben az iskolai színházban az elôadás alkalmával nagy látványosságokban is gyönyörködhetett a nézôsereg ben a megszokottnál nagyobb pompával játszottak ban a forrás nyilvános színházról tudósít ban a csíksomlyói (Sumuleu) iskola diákjai vendégszerepeltek Ungvárott. 26 A szakolcai (Skalica) iskolát 1646-ban alapították, s az elsô elôadásról szóló adatunk 1660-ból való ben új díszleteket vásároltak, 1706-ban és 1716-ban a városi tanács átriumában vendégszerepeltek a diákok ben a jezsuiták a kollégiummal szomszédos épületet megvásárolták, s abban egy színháztermet rendeztek be ben ugyanebben az épületben egy magasabb színpadot építettek ban már kis színházat is említ a forrás, vagyis két termet rendeztek be színielôadásokra ben a jezsuiták szakolcai megtelepedésének századik évfordulóján óriási ünnepséget rendeztek. A színházépület homlokzatára egy holicsi festômûvésszel szimbólumokat festettek. Az egyik képen magát Szakolcát láthatta a közönség a környezô zöldellô dombokkal. Erre aranynyal a Geniust festették le, amely a jezsuitákat szimbolizálta. Ennek a szíve tájékán Jézus nevét írták le, amelybôl körben sugárözön áradt. A Genius bal kezével épp egy kürtöt emel szájához. Jobb kezében egy fénylô szalagot tartott, amelyen a város címere volt látható. A Genius alakját arany fémszalag vette körbe s ezen két felírást lehetett látni. Az egyik szövege így szólt: Humanissimae Civitati saecularis gratitudo (A legbarátságosabb városnak az elmúlt száz évért hála). A fémszalag másik oldalán az alábbiakat olvashatták: SzakolCzensIbVs BeneDICtIo sempiterna (A szakolcaiaknak örökké tartó áldás). Az utóbbi szövegben kronosztichonnal rejtették el az 1759-es évet. Ennek a táblaképnek olyan nagy volt a mérete, hogy a legtávolabbról is látni lehessen, mit ábrázol. A másik szimbólum azt jelezte, hogy a színház nemcsak a fülnek, hanem a szemnek is gyönyörûséget jelent. Az epilógust egy, a rétorok közül kiválasztott ifjú mondta el, aki a jezsuitákat szimbolizálta. Ez a fiatalember kezében egy IHS betûket tartalmazó táblát vitt, s ôt kilenc gyermek kísérte. A vendégeket a tanárok ebédlôjében fogadták, s a rétorok magisztere adta meg a jelet a színdarab bemutatására, amelyet hangszeres zene vezetett be. Az ünnepélyes színjáték két és fél óráig tartott. A városi tisztviselôknek annyira tetszett a színház homlokzatát ékesítô festett tábla, hogy azt késôbb a városi tanács üléstermében helyeztették el. 27 ˆ A trencséni (Trencín) kollégiumot 1646-ban alapították. A színház ügye középponti szerepet kapott a jezsuita iskolában, ezért már 1650 elôtt szerettek volna egy erre a célra rendelt házat építeni. A városi tanács azonban ehhez, ismeretlen okból, nem adott engedélyt ban az egyiptomi Józsefrôl szóló darabot már a nyilvános színházban adták elô ben Lippay György érsek tiszteletére egy új épületben léptek fel a diákok ban a meleg vizû forrás mellett, 1665-ben, 1676-ban a fôtéren állították fel az ideiglenes színpadot ban Xavéri Szent Ferenc napján fényes ünnepséget rendeztek. A templom falait és padjait szônyegekkel vonták be, a szertartáshoz a gyertyák tömkelegét gyújtották meg. Puskák ropogása és ágyúk dörgése emelte az ünnepi hangulatot. Majd a liturgia fényének emelése kedvéért trombitákat és harsonákat is megszólaltattak ban a Myrai Szent Miklós püspök legendája alapján írt drámát adták elô. Ennek szövege a barokk reprezentativitás minden igényét kielégítette. Zenészek, táncosok léptek fel, néhány jelenet végén élôkép tette színesebbé a játékot. Az interludiumok csak fokozták a hangulatot ban már új színházban játszottak egy darabot, s ehhez olyan színfalakat vásároltak, amelyek két színhelyet tudtak érzékeltetni. Az új 74 75

6 Jezsuita színpadok, színháztermek, Jezsuita színpadok, színháztermek, elôadáshoz több jelmezt is vettek. Egy magát megnevezni nem akaró személy pedig annyi pénzt adományozott, hogy abból a színpadra függönyt és más szükséges dolgot is tudtak vásárolni. Az 1698-ban elôadott színmûhöz újabb jelmezeket készíttettek, a díszleteket Velencébôl hozatták ben a színpadot megnagyobbíttatták, selyem jelmezeket, spanyol és mór viseleteket is beszereztek ben felújíttatták a színházat, homlokzatát is renoválták, s ismét vásároltak jelmezeket ban hetvennyolc rajnai forintért két színhelyet bemutató díszleteket készíttettek egy festômûvésszel. Volt olyan elôadás, amelyet a nyilvánosságnak szántak, s volt olyan is, amelyet zártkörû közönség elôtt mutattak be. Az adatok szerint a legfejlettebb jezsuita diákszínházak egyike lehetett a trencséni, s minden bizonnyal olyan teremben játszottak, amely kizárólag csak e célra szolgált. 28 A besztercebányai (Banská Bystrica) jezsuita iskolát 1648-ban alapították. Az iskolatörténész, Jurkovich Emil szerint régebben egy olyan épületet használtak színháznak, amelybôl késôbb tornatermet létesítettek. Ezután az iskolaépületben kapott helyet a színház, majd 1765-ben már egy külön teremben állandó színpadot állítottak fel, s a közönség részére kényelmes ülôhelyeket tettek be. Ez kizárólag nagyobb közönség számára készült, s ezért a terem sokkal magasabb volt, mint az épület többi helyisége ben a fôtéren, 1693-ban egy hatalmas hársfa elôtt készíttették el a színpadot, s ennek költségeit a város vállalta. A színpadon, minden bizonnyal annak két oldalán, három-három, azaz hat ívelt kaput állítottak fel. A térhatás kedvéért ezt nyilván úgy készíttették el, hogy a kapuk magassága befele egyre alacsonyabb lett, s úgy helyezték el, hogy a háromhárom ív vonala a színpad belseje felé tartva egyre rövidebb távolságra volt egymástól. Az elsô ív tetejére a császári házat szimbolizáló sast helyezték. A térhatás illúziójának keltésére az itt közölt díszlettervek között is lehet találni hasonlót (lásd itt a 26., 28., 59., 108., 109., 110. számú képeket). Ez a hat arcus a színpad különféle elrendezésére és a színhelyek érzékeltetésére nyújthatott lehetôséget. Ha az ívelt díszleteket, hármathármat kétoldalra helyeztek s a teret szûkítették azokkal, akkor egy nagyméretû terem illúzióját tudták kelteni. Ha két arcust a háttérfüggöny elé, kettôt-kettôt oldalra helyeztek, akkor zárt teret tudtak jelezni. Volt azonban a rendezônek arra is lehetôsége, hogy három alacsonyabb arcust a háttérfüggöny elé, hármat pedig az elôtérbe helyezzen el. Efölé borult a hársfa lombja, amely így a mesterséges és a természetes díszlet felhasználásával valamiféle liget valóságos létét tudta a nézôben érzékeltetni ban a templomban, 1733-ban a temetôben mutattak be egy-egy darabot ben a forrás szerint a Messeniusról szóló drámát nagyobb apparátussal, azaz díszletekkel, jelmezekkel, szereplôkkel s esetleg zenével játszották el. 29 A selmecbányai (Banská Štiavnica) iskola 1649-ben került a jezsuiták kezébe ben már egy német nyelvû színjátékkal mutatkoztak be, amelyet nagyon sok nem katolikus lakos is megnézett. A színpadot a templomban építtették fel, a szentsír közvetlen szomszédságában ben a Divus Alexiusról (Szent Elek) szóló drámát már az új színpadon mutatták be ban egy japán fiúcskáról, Jacobusról játszottak egy darabot, aki a mártírhalált férfias bátorsággal viselte el. Ez alkalomra színpadot építettek a kamara költségén. Felújíttatták a színfalakat is. Az iskola tanárai a legtöbb hálával a császári építésznek tartoztak, aki a darabhoz olyan díszleteket készített, amelynek a segítségével akár húsz színhelyet is be lehetett mutatni ban a bibliai Joasról játszott drámában is nagyszerû díszleteket alkalmaztak ben nyilván a régi színpad már tönkrement, s egyre inkább felmerült az új színpad építtetésének az igénye, ezért ismét a kamara költségén megkezdôdött az építkezés, amely azonban még 1762-ben sem fejezôdött be tökéletesen. Színpad ugyan már volt, de a díszletek még teljesen hiányoztak, ennek ellenére a rétorok A selmecbányai Daphnis címmel elôadtak egy darabot. 30 ˆ A rozsnyói (Rožnava) jezsuita missziót 1656-ban Lippay György esztergomi érsek alapította. Az elsô színjátékot 1668-ban, úrnapján mutatták be ben építették az elsô színházat, s 1737-ben új díszleteket vásároltak ben Balassa gróf 500 forintot adományozott a színház felszerelésére. Egyéb adat nem került elô a színház díszleteinek beszerzésérôl, jelmezeirôl, hangszereirôl. 31 A sárospataki színpad múltjáról viszont sokkal alaposabbak az ismereteink. Sárospatak a magyarországi reformáció egyik jelentékeny központjává vált. A jezsuita iskolát ban alapították, ezt azonban, bármennyire szerették volna, éppen a protestáns ellenhatás miatt, soha nem tudták annyira megerôsíteni, mint néhány magyarországi városban, Nagyszombatban, Egerben vagy másutt. A karácsonyt, vízkeresztet a sárospataki jezsuiták mindig látványosan megünnepelték. Vízkeresztkor a három király és angyalok jelmezében körmenetszerûen jártak házról házra, s ott többnyire magyar nyelven verseket mondtak el ben egy ószövetségi tárgyú, a fôtéren elôadott darab könnyeket fakasztott ben ismét a téren állították fel a színpadot ban Trautson herceg tiszteletére a várban játszottak, 1741-ben pedig a mennybemenetel napján a templomban rendeztek látványos liturgikus spectaculumot. A templom mennyezetérôl lebocsátott kötelek segítségével a kezében gyertyát tartó két angyal és Krisztus szobrát emelték a magasba, s közben áhítatos zenét szolgáltatott a zenekar májusában Endymion mitikus történetét nyolc jelmezes és nyolc katonaruhába öltöztetett fiatalember adta elô. A várban több alkalommal (1752, 1767, 1768, 1771) is játszottak február 11- én a szövegében is ránk maradt Tök mag filko címû darab színrevitelének helye pedig a jezsuita rendház elsô emeleti széles folyosója volt. 32 Eperjesre (Prešov)1673-ban telepedtek a jezsuiták. Az elsô elôadást már ugyanebben az évben megtartották. A színházról, a díszletekrôl vagy a jelmezekrôl nagyon kevés dokumentum áll rendelkezésre. Annyi bizonyos, hogy 1721-ben szabad téren játszottak, 76 77

7 Jezsuita színpadok, színháztermek, Jezsuita színpadok, színháztermek, s a grammatisták elôadását vihar verte szét ben valamennyi osztály fellépett. A sikerhez nagymértékben hozzájárultak a Velencébôl beszerzett jelmezek, amelyek költségeit a vármegye tanácsa fizette ben a színházat fel kellett újítaniuk ben Barkóczy Ferenc egri püspök látogatott az iskolába, s erre az alkalomra az iskola átriumában, amely bizonyára egy fedett nagy elôadóterem lehetett, mutattak be az érkezô vendég tiszteletére egy címe szerint meg nem nevezett darabot. Az adatok gyakran szólnak elôkelô egyházi és világi nézôkrôl, meghatottságról vagy jókedvrôl, amit a látott színjáték váltott ki. 33 ˆ A lôcsei (Levoca) iskola 1673-ban nyitotta meg kapuit. Az elsô elôadásukra még ugyanebben az évben sor került, s a kôszínház alapkô-letétele is megtörtént. Nincs azonban késôbb sem nyoma annak, hogy ez az épület valaha is felépült volna ben s a következô évben is a templomban állították fel a színpadot ban azonban már az auditóriumban került színre egy darab ben új színpadot építettek a parochiális iskola elôtt ban a gimnázium épületében a nagy elôadóteremben felállíttattak egy új színpadot, közelében egy pergolát építtettek, s helyet jelöltek ki a zenekar számára is. A pergola tökéletes háttere lehetett a színpadnak. Meg is jegyzi a historikus, hogy valamennyi iskolai gyakorlatra és a Mária-kongregáció összejövetelei számára is alkalmas lesz ez a színpad. Az elsô elôadást itt Regis Szent Ferencrôl tartották ban a szepesi püspök jelenlétében az ebédlôben, 1759-ben a város melletti nemesi konviktusban léptek fel. 34 A zsolnai (žilina) iskolát 1691-ben nyitották meg, s 1694-tôl 1773-ig folyamatosnak tekinthetô a játék. Játszottak a fôtéren, 1723-ban, 1725-ben és 1726-ban is egy ideiglenes színpadot építettek, úgy látszik azonban, hogy ebben a városban soha nem volt a jezsuitáknak állandó színpaduk. 35 Nagybányán (Baia Mare) 1773-ig folyamatosnak vélhetõ a játék hagyománya. A színházterem az iskola emeletén volt, s a díszleteket és a kellékeket pedig a kocsiszínben tartották. Morvay Gyôzô az alábbiakat írja: A tanulói szövetkezetnek egy erôs támogatója volt az iskolai színház. Mely darabokat adtak? Nem tudjuk. Fontos adatul szolgál az év június 26-án tartott elôadás, mikor a komédia nézésére a városiak is tömegesen jöttek a rezidenciába. 36 A kôszegi jezsuita iskola háztörténetei nem maradtak ránk, ezért Staud Géza az ennél sokkal szegényesebb, kevesebb információt tartalmazó forrást, az Annuae Litterae-t volt kénytelen használni. Idéz azonban egy július 13-án kelt levelet, amelyet a jezsuiták kérvényére válaszul küldött a kôszegi tanács: Pater Jesuita uraimék instantiajokra az Comoedia actusnak productiojára megh engedtetik az... ugy mindazonáltal, hogy tüzes szerszámott ne producállyanak. A tüzes szerszám nyilván valamiféle pirotechnikai eszköz lehetett, s amelynek használatára a tûzvésztôl félve nem adott engedélyt a tanács. Tudjuk viszont, hogy más városokban gyakran éltek pirotechnikai eszközökkel a jezsuita rendezô tanárok, olykor az esti homályban látványos tûzijátékokat is rendeztek. A színjáték 1677-tôl 1774-ig itt is folyamatos volt ben a Caesar ellen sikeres merényletet végrehajtó Brutusról mutattak be egy darabot, s ekkor a forrás szerint az elôadáshoz új díszleteket kellett készíttetniük, a régebbieket ugyanis már agyonhasználták, s alacsonyabbak is voltak a szükségesnél ben Faludi Ferenc Caesarját, 1757-ben Kereskényi Ádám Ágostonát s 1758-ban a szintén Kereskényi által szerzett, fordított darabot, a Mauritiust is itt adták elô. 37 Mindegyik mû, bár a rendezôi utasítások nagyon szûkszavúak, drága díszletet vagy díszleteket kívánt. Modern elôadásban nyilván lehet jelzésszerû díszleteket alkalmazni, a jezsuiták azonban mindenütt, minden városban törekedtek a legtökéletesebb illúziókeltésre, ezért a legigényesebb kivitelû díszletek használatára kell mindenképpen gondolnunk. 38 Esztergomban 1717-tôl 1771-ig folyamatosan játszottak ban építették az elsô színpadot, eddig ezt hiányolniuk kellett. A költségeket a város tanácsa vállalta magára. Két évvel késôbb vetus theatrumról beszél a historikus, s ezt felújították ban ide új színpadot építtetett a jezsuita házfônök, s erre a szükséges díszleteket is megfestette ban Avancinus Bertulphus és Ansberta címû játékát adták elô. Ennek a cselekménye több színhelyen (családi házban, uralkodói palotában, börtönben, tengeren) játszódik, ezeknek a színhelyeknek az illúzióját keltô díszleteket is el kellett készíttetniük ban a királynô, Mária Terézia költségén felújították az iskolát s vele együtt a színházat is. A felújított színpadra kétféle díszletet vásároltak, egy királyi palota és egy erdô díszletét rendelték meg. Az utóbbiba egy félelmetes várat is festettek. Ezt az auditóriumot használta a Mária-kongregáció is. A színház homlokzatára a jótevô, azaz Mária Terézia arcképét tették ki, Apollót és Pallas Athénét ábrázoló festmények közé. 39 A budai gimnáziumot 1687-ben nyitották meg. A következô esztendôben már látványos úrnapi körmenetet rendeztek ben az úrnap nyolcadába esô vasárnapon szervezett körmeneten hat ifjú pásztorjelmezben és pásztori kellékekkel vonult fel. A jezsuiták szándéka szerint Agnus Dei-t, azaz az Isten bárányát, az Eucharisztiában velünk maradt Krisztust és pásztorait akarták megjeleníteni ban a körmeneten négy hatalmas festményt is vittek a diákok, ezek Mária csodáit ábrázolták ben a praetoriánus házban vendégszerepeltek e város jezsuita diákjai ben felújították az iskolaépületet, s mindkét lépcsôházat, amelyek a színházteremhez vezettek. Az egyiket csak a szereplô ifjak és a tanárok használták, a másikat minden bizonnyal a közönség. Ez vezetett ugyanis közvetlenül a színházteremhez. Ennek hossza 16 orgia és két láb, szélessége egy láb híján 9 orgia, a terem magassága 4 orgia és egy láb volt. Ha egy lábat 31,63 centiméternek, 1 orgiát pedig hat lábnak veszünk, akkor a színházterem hossza az aulával, azaz valószínûleg a nézôtérrel együtt mintegy 32 méter lehetett, a terem szélessége 16,7 méter, magassága pedig 7,9 méter volt

8 Jezsuita színpadok, színháztermek, Jezsuita színpadok, színháztermek, A budai iskola nem tartozott a legnagyobb jezsuita iskolák közé, így valószínû, hogy az ennél nagyobb iskolák mint Nagyszombat vagy a Kassa színházai az itteninél sokkal nagyobbak lehettek. Ezt a színháztermet használhatták a jezsuita iskola megszüntetéséig ban három színhelyet ábrázoló díszletet szereztek be ahhoz a darabhoz, amelynek a címszereplôje Nicomedes volt, akit atyja halálra ítélt. Vásároltak azonban valamiféle színházi gépezetet is. Ennek a csodás mûködését az esztergomi közönség mindeddig nem tapasztalhatta, s ilyen mûvészi készséggel elôállított díszleteket sem láthatott ban a városban a rétorok professzora egy diadalkaput építtetett fel a városba érkezô s a forrásban meg nem nevezett fejedelmi herceg tiszteletére, s ezt a kaput emblematikus rajzokkal és feliratokkal látták el. 40 Olyan lehetett ez, mint az a díszkaputerv, amely talán soha meg nem valósult, csak festmény formájában született meg, amellyel a nagyszombati adalbertista, azaz görög katolikus papnövendékek 1764-ben Barkóczy Ferenc esztergomi érseket fogadták tôl van annak nyoma, hogy a székesfehérvári jezsuita iskolában színdarabokat játszottak. A színpadról, technikai berendezéseirôl, méreteirôl itt sincsenek adataink, mint a legtöbb jezsuita iskolában ban a megyegyûlés tiszteletére mutatták be a Chremes címû komédiát a domus caesareaban, azaz a császári házban ben a forrás már kifejezetten theatrumról beszél. A korábbi alkalmi színpad már annyira megromlott, hogy újat kellett építtetniük ben nagyarányú építkezésbe fogtak, s 1749-ben ismét új színháztermet nyitottak.1750-ben két színhelyet ábrázoló díszletet vásároltak. A negyedik termet használták a jezsuiták színházi és deklamációs célokra. A ránk maradt magyar nyelvû szomorújáték, a Boldizsár király, amelyet 1766-ban adtak elô Fehérvárott, egyértelmûen bizonyítja, hogy az iskolának gazdag díszlet-, jelmez- és kelléktára lehetett. 42 Egerben a fehérvárinál valamivel kedvezôbb volt a helyzet. Az elsô évtizedekben itt is szabad téren kellett játszaniuk, elôfordult azonban, hogy a játékteret a darab tárgya miatt választották ki. Erre a legkiválóbb példa az 1700-ban színre vitt egri várostrom elôadása ben Telekesi István, egri püspök, a török iga alól felszabadult város második püspöke az egri jezsuita gimnázium tanárainak kiadta azt a feladatot, hogy a következô tanévben mutassák be egy drámai játékban az egri vár hôsies védelmét, Dobó István es, sikeres küzdelmét a török túlerôvel szemben. A darab szövege nem maradt ránk. A jezsuiták a város felszabadítása után egy sziklákkal tarkított domboldalon kaptak telket, s ezt egyik oldalán régi városfal zárta le. Ezen a meredélyen hét sétányt alakítottak ki, s a színpadot ide építtették, s a sétányokat játszótérnek, a városfalat és a bástyát háttérdíszletnek használták. A közönség a lejtô alján állva nézte végig a dombon és a sétányokon berendezett, kiképzett színpadon folyó játékot. A városfal és a bástya tökéletes illúziót keltettek a nézôkben. A sétányokon mutatták be azt a kemény küzdelmet, amelyet az egri védôsereg a vár és a város védelmében produkált. Az óriási tér alkalmas volt arra, hogy a várfal kemény ostromát, a védôk alkalmi támadásait, bátorságát és küzdelmét bemutassák. Hogy azonban az illúzió még közelebb álljon a valósághoz, a sétányokon még ágyúkat is elhelyeztetett a vár parancsnoka, s valahányszor befejezôdött egy-egy felvonás, megszólaltatták az ágyúkat. A forrás szerint a nemesség egészen messzirôl is özönlött az elôadásra, s a megrendelô Telekesi püspökön kívül Vác püspöke is megjelent a diákelôadáson. Erre az alkalomra színlapot adtak ki, amelynek költségeit ugyancsak Telekesi püspök fizette. Ebbôl a színlapból eddigi ismereteink szerint egy példány maradt csak ránk ben és 1721-ben is sub dio, azaz a szabad ég alatt játszottak ben Corvin Mátyásról adtak elô egy darabot, s ehhez már színi gépezetet is használtak ben a felsôtárkányi tavon ludus navalist, azaz tavi játékot mutattak be.1729-ben a tanárok ebédlôjében, 1735-ben már in theatro publico, azaz a nyilvános színházban játszottak egy ismeretlen tárgyú darabot. Az alkalmi színpad minden bizonnyal nagyméretû lehetett, hiszen 1741-ben a Mátyás apjáról, Hunyadi Jánosról szóló drámában összesen 107 szereplô lépett színre. Ilyenformán bizonyára tömegjelenetre is sor kerülhetett a színpadon ben építették meg az egri jezsuiták az új iskolaépületet, s ebben egy nagyméretû színházterem is helyet kapott. Ebben, a díszes játékos palotában elôször a jezsuita Faludi Ferenc drámáját, Constantinus Porphyrogenitusát mutatták be. A nagyterem volt a nyilvános színház. A budai mellett ennek a teremnek találtuk meg a méreteit. Hossza 50, szélessége 40 láb, magassága pedig 24 láb volt. Ez a terem jóval kisebb volt a budai színháznál. Az egri terem hossza hozzávetôlegesen 15, szélessége 12 és fél méter, magassága pedig 7 és fél méter lehetett. Nem ismerjük a színpad méreteit. Az oldalfalak mentén és hátul karzatot építettek. A széksorokat a színpadtól távolodva lépcsôzetesen megemelték. Nem valószínû, hogy minden sorban támlásszékeket helyeztek el. Valószínûbb az, hogy legfeljebb az elsô két vagy három sorba tettek kényelmes ülôhelyeket, tovább már csak lócák szolgálták a nézôk kényelmét, az is elképzelhetô azonban, hogy leghátul már állóhelyek lehettek csupán. Így körülbelül fô tekinthette meg az elôadásokat ben valamilyen vízi gépezetet kapott a színház. Nem lehet tudni, hogy ez mi lehetett. A legvalószínûbb az, hogy szökôkút volt, s ennek csobogása, a lefolyó víz csörgedezése fokozta a hatást. 44 Bazinban (Pezinok) a XVII XVIII. század fordulóján alapíthatták a jezsuita iskolát. Mint valamennyi jezsuiták által vezetett iskolában, úgy itt is rendszeressé tették a színjátékot bôl került elô az elsô színjátszás-történeti adat, ekkor egy meg nem nevezett címû drámát vittek színre tôl 1773-ig viszonylagos rendszerességgel játszottak, az adatok közt azonban semmi olyanra nem bukkantunk, amely valamelyest dokumentálhatná az itt felépített színpadot, a beszerzett jelmezeket és kellékeket

9 Jezsuita színpadok, színháztermek, Jezsuita színjáték Erdélyben Hasonló a helyzet a pesti jezsuitákra vonatkozó forrásokkal is. Van ugyan egyetlen adat, hogy a jezsuita rendház ebédlôjében elôadást tartottak, de sem a drámatéma, sem más itt hasznosítható adat nem maradt ránk. 46 A kutatást egyértelmûen nehezíti a theatrum szó általános használata. Ezt a szót ugyanis egyaránt használják a színpad, valamint a színházterem és az önálló színházépület fogalmának jelölésére. Kétségtelen: valamennyi nagyobb jezsuita iskolában két színháztermet létesítettek. Egy nagyobbat, amelyeket a nyilvános elôadások számára tartottak fenn és egy kisebbet, amelyekben csak a szigorúan zártkörû, kevés nézôt, hallgatót vonzó elôadásokat tartották. Szinte általános, hogy valamennyi jezsuita színpadra díszletet vásároltak, s nagyon gyakran ezeket Velencébôl hozatták. A szegényebb iskolák többnyire festôt, mûvészt fogadtak, aki az igények szerint készítette el az oldal- és a háttérdíszletet. Háttérdíszletet a szegényebb iskolák is többet tarthattak. Ezeket általában a színpad hátsó terében kötelekkel engedték le vagy vonták fel. Az oldaldíszletek között volt olyan, amely csak két színhelyet mutatott be, s olyan, amely három, négy, vagy még több színhely érzékeltetésére volt alkalmas. A két színhelyet az oldaldíszletekkel úgy tudták bemutatni, hogy a díszletlap mindkét oldalát megfestették, ha több színhelyet volt képes az oldaldíszlet érzékeltetni, akkor ezeket hasáb formára alakították ki, s mindig a kívánt oldalát fordították a nézôközönség felé. Ha nem volt lehetôség Velencébôl jelmezt hozatni, akkor vagy helyi szabóval varrattak jelmezeket, vagy esetleg a szülôknek kellett gondoskodniuk szereplô gyermekeik jelmezérôl. Elôfordult, hogy a színpadot a templomban állították fel. Pozsonyban ugyan csak örökölték az evangélikusoktól visszaszerzett Szent Salvator-templomban a színpadot, Lôcsén azonban maguk a jezsuiták építették azt fel. Gyôrben és Egerben fordult elô, hogy a diákok ludus navalist mutattak be, azaz a gyôriek a Rába folyón, az egriek a közeli felsôtárkányi tavon játszottak el valamiféle, bizonyára több hajócskát igénylô játékot. A színpadokat általában gépezettel is ellátták. Nem lehet tudni, hogy mi lehetett ez, csak az bizonyos, hogy Komáromban valamilyen machinát alkalmaztak, Egerben pedig machina hydraulicat. Az utóbbi valószínûleg szökôkút lehetett. Az elôadás költségeit általában jótevôk, vagy a városi pénztár, vagy a püspök vállalta. Jezsuita színjáték Erdélyben Erdélybe 1579-ben Báthory István fejedelem hívta be a jezsuitákat, s a Kolozsvár (Cluj- Napoca) melletti Kolozsmonostoron biztosított számukra megfelelô épületet és telket. Iskolájukat hamarosan meg is nyitották, 1588-ban azonban kitiltották ôket Erdélybôl, s csak hét év múlva, 1595-ben engedélyezték részükre a letelepedést ben és ben megint kiûzetés lett a sorsuk, s csak 1615-ben térhettek újból vissza, s most már Kolozsvár városában telepedhettek le ig nyugodtan mûködtek, s ekkor újból el kellett távozniuk Kolozsvárról is. Végül 1693-ban telepedhettek vissza, s itt maradtak még nyolc évtizedig, a rend feloszlatásáig. 47 Az 1579-ben alapított kolozsvári jezsuita iskolában elsô alkalommal 1581-ben szerepeltek a diákok. Színpadról elôször csak 1649-ben tesz említést a jezsuita historikus. Ekkor, mivel az esô miatt korábban nagyon sokszor félbe kellett hagyni a játékot, az udvaron fából színpadot vagy színházat építettek ben kétszáz forintért új színpadot ácsoltak. A festônek vagy a díszletek festéséért, vagy csak a színház falainak a kifestéséért, a Comoedia rendezôjének és a jelmezeket készítô szabónak is fizettek bizonyos összegeket ben az elkövetkezendô komédia megrendezéséért kapott az iskola jelentôs pénzösszeget ben a nemesi kollégiumban, késôbb pedig az auditóriumban játszottak a diákok ben a jezsuiták rendháza elôtt állítottak fel egy színpadot, 1712-ben az auditórium és az új színpad építésére az ácsok, a díszletek és a színpad homlokzatának festéséért pedig egy festô kapott nagyobb összeget. Ezért 1713-ban már új színházról ír a historikus. Ebben az új színházban elôször egy Szent István királyról szóló darabot játszottak. A színpadra kétfajta díszletet is rendeltek. Az egyik valamiféle oszlopcsarnok (propylaeum), a másik bizonyára háttérdíszlet lehetett, amely az eget ábrázolta felhôkkel ben a kolozsmonostori kertben vendégszerepeltek a kolozsvári diákok. Kisebb darabokat azonban inter privatos parietes, azaz csak szûkebb nézôközönség elôtt játszottak. 52 A gyulafehérvári (Alba Iulia) rendházat 1579-ben alapították. Az iskola sorsa azonos volt a kolozsvári jezsuitákéval. Gyakran kellett elhagyniuk iskolájukat, majd a következô fejedelem ismét visszahívta ôket. Tanításuk 1710-tôl tekinthetô folyamatosnak. A ránk maradt adatok szerint azonban az 1737-ben bemutatott színjátékhoz alkalmas, s mûvészi díszletekkel is ellátott színpadot építettek. 53 A nagyszebeni (Sibiu) gimnázium színjátszásának forrásai is szûkszavúak. Wesselényi István naplójában emlékezik meg egy március 19-én bemutatott színjátékról, amely egy rágalom alapján megvádolt és halálra ítélt férfiról, Philotusról szól. Wesselényi 82 83

10 Jezsuita színjáték Erdélyben Jezsuita színjáték Erdélyben a színlapot is bemásolta naplójába. Az elôadásra Bánffy György gubernátorral és kíséretével ment el. Élményeirôl az alábbiakat jegyzi meg: Ma Joseph napja tisztességére az Urakatt az Páterek Comediára invitálák, a mint hogy az Ur maga is el menvén es mi is az Urral. Az Officiérek is mind inkab ott voltanak, hogy a helynek szorosságához képest szorossan is férénk, mellynek is Explicatiojátt irásban ki osztván eképpen producálák. Lejegyzi Wesselényi a darab címét is: Regis regum unigenitus Christus patiens Pro Philoto Servulo Mortis reo. Miután lemásolta a teljes színlapot, még az alábbiakat jegyzi meg: Ebbül állott a comoedia, mellyet is az facultashoz képest alkalmas superstitioval producálának, és megh ígérék a Paterek, hogy hétfûn ismett ez szerent az Aszonyok kedvekért a nagyob gyermekek actiojátt revocáltattyák, mint hogy most nem valának asszonyok. 54 Eugen Filtsch szerint az elsô 1709-ben megrendezett nagyszebeni dráma témája Szent Elek élete volt. Az évi Tékozló fiú-elôadáson a generalis commendáns kíséretében nagyon sok katonatiszt és nemes úr jelent meg. Másnap meg kellett ismételni a játékot német és szász elôkelô urak feleségei számára, annyira kicsiny volt ugyanis a nézôközönség számára kiépített hely, hogy egyszerre nem tudta befogadni a tiszteket és a nemeseket feleségeikkel együtt. Pontosan ugyanaz történt, mint 1707-ben. A nemes urak és tisztek feleségeinek kedvéért megismételték a játékot ban a nézôk már a jelmezek szépségérôl és a játszó diákok tehetségérôl alkottak jó véleményt ben a tanulók a város melletti kertben játszottak. Semmi adat nincs a színházról, annak díszletezésérôl, a jelmezekrôl, a kellékekrôl és egyebekrôl. Adat is mindössze tizenegy maradt ránk. 55 Brassóban (Brasov) csak 1717-tôl volt a jezsuitáknak iskolájuk. Staud szerint ben az itt állomásozó tisztek számára a tanuló gyermekek elôadtak valamilyen darabot. Székelyudvarhelyt (Odorheiu Secuiesc) már 1650-tôl mûködött jezsuita misszió, 1666-ban talán már iskolájuk is volt ban Melkizedekrôl tartottak elôadást, ben arról panaszkodik a háztörténet írója, hogy a Theodosius Magnus Imperator címû darabhoz nincs elegendô és megfelelô jelmezük. Ötvenöt adatból azonban nem lehet következtetni sem a színház termére, sem a díszletekre, sem pedig egyéb, szükséges kellékekre. 56 Temesvárott (Timisoara) 1726-ban valószínûleg nagypénteken tartották az elsô elôadást Jézus Krisztus szenvedésérôl és haláláról in theatro publico, azaz a nyilvánosság számára fenntartott színházteremben ben több nemes jelenlétében vittek színre valaminô darabot. Az 1770/71-es tanévben a közeli erdôben rendeztek színi mulatságot. A következô tanévben Cyrusról játszottak, s 1773-ban a Mária-kongregáció záróünnepségén zenei szám is elhangzott, s az ünnepséget színielôadással zárták. 57 Az erdélyi jezsuita iskolák a magyarországiaknál sokkal szegényesebb viszonyok között rendezték darabjaikat. Valószínûleg csak Kolozsvárott tudtak a nyilvános és a zártkörû elôadások számára két termet fenntartani. Gyulafehérvárott ugyan voltak nagyszerû, mûvészi díszletek, a székelyudvarhelyiek azonban amiatt panaszkodtak, hogy egyik darabjukhoz nincs elegendô és megfelelô jelmezük. Erdélyben a javarészben protestáns városokba nem szívesen fogadta be a lakosság a jezsuitákat, ennek viszont az volt a következménye, hogy iskoláik, színházaik fejlesztésére nem tudtak annyi jótevôt megnyerni, mint Magyarországon. Erdélyben és Magyarországon általánosan használt a szabad téren felállított színpad, s itt Erdélyben is voltak olyan látványos, teátrális liturgikus cselekmények (vízkereszti házáldás, háromkirály-járás, nagypénteki körmenet, úrnapi processzió), amelyek viszont kifejezetten szabadtéri színpadot igényeltek

11 A színjáték témája, típusa és nyelve A színjáték témája, típusa és nyelve A színjáték témája, típusa és nyelve Nagyjából végigtekintettük a magyarországi jezsuita iskolák színháztörténetét. A kevésbé tájékozottak általában úgy vélik, hogy a jezsuita iskolákban csak vallásos tárgyú játékok kerültek színre. Ez természetesen így nem igaz. Kétségtelen: nagyon sok volt a vallásos színdarab, de számarányok tekintetében a világiak megelôzték a vallásosakat. Nagyon sok színjáték szolgálta az egyház ôsi liturgiáját. A nagyobb egyházi ünnepekhez, mint láthattuk ezt középkori iskoláinkban is, mindig csatlakozott a XVII XVIII. században is valamilyen színjáték, amelyet azért alkalmaztak a jezsuiták a propaganda szándékán túl, hogy a bibliai ismereteket is gyarapítsák. Az egyházi évnek megfelelôen az alábbi ünnepekhez kapcsoltak színjátékot vagy drámát a jezsuiták. A karácsonyi ünnepkörhöz több témamotívumban illeszkedett dramatikus játék. Adventben a szállást keres a szent család tárgykörébôl alakult ki paraliturgikus szokás. Dramatikus játékkal ünnepelték meg a pásztorok ajándékvitelét a gyermek Jézusnak (december 24.), aprószentek napján (december 27.) a Heródesjáték szokása állandósult, vízkereszt napján (január 6.) pedig a három király betlehemi látogatásáról s az ezzel egybekapcsolt házáldáson mondtak rigmusokat a diákok. 58 Mindenképpen világi tárgyat kíván a farsang utolsó hetének megünneplése. A középkortól ismerôs szokás szerint a városok és a falvak népe a legkülönfélébb világi mulatságokkal, tobzódásokkal búcsúzkodott a farsang ünnepétôl. A jezsuiták ezeket a profán szokásokat mindenképpen mérsékelni akarták, és a féktelen, s általuk bûnösnek tartott mulatságok helyett tanulóikkal inkább világi tárgyú drámát vittek színre. Ilyenkor játszottak diákjaik valamilyen bohózatot vagy komédiát. Külön színháztörténeti tárgykör alakult ki a húsvét ünnepe körül. Leggyakoribb volt a nagyhéten tartott jelmezes körmenet, amelyen a többnyire némán szereplô diákokat Krisztus korabeli jelmezekbe öltöztették. Megjelenítették magát Krisztust, a fôpapokat, a jeruzsálemi asszonyokat, a gyászoló és síró Máriát, Mária Magdolnát és Veronikát azzal a kendôvel, amellyel letörölte Jézus arcáról a vért és az izzadságot. Vonultak a körmenetben a római katonák, kezükben korbáccsal, ott volt Cirénei Simon, a Jézus holttestének helyet adó Arimathiai József és mindenki, aki a szenvedéstörténetben szerepet kapott. Gyakran vonultak fel ezen a napon a körmenetben a bûnbánat jeléül magukat ostorozó növendékek is. A pünkösdhöz nem kötöttek színjátékszerû szokásokat. Megünnepelték azonban úrnapját. Évszázadok alatt alakult ki ennek az ünnepnek a liturgiája. Igaz, ez nem volt teljesen egységes a tárgyalt századokban, mégis már a XVIII. századtól kezdve felfedezhetô az úrnapi körmenet rendje és az útvonal mentén felállított négy oltár szokása. A jezsuiták ezeknél az oltároknál vagy az Eucharisztiát dicsôítô verseket, vagy bibliai tárgyú játékokat mutattak be. Olykor ugyanilyen teatralitással ünnepelték meg áldozócsütörtökön Jézus mennybemenetelét is. Vallásos jellegû maradt természetesen a Loyolai Szent Ignác napján (július 31.) tartott ünnepi dráma. Szinte állandósult az a szokás valamennyi jezsuita iskolában, hogy ezen a napon valamilyen látványos, de nem minden esetben vallásos tárgyú drámát mutattak be. De ekkor szentelték fel az elkészült templomot, ezen a napon adták át az iskolát vagy a rendházat és a színháztermet is. Elôfordult az is, hogy szeptember elsô napjaiban az ôrangyal ünnepét tartották, s ekkor angyaljelmezbe öltöztetett gyermekek vonultak a papsággal együtt az oltár elé, s ott részvételükkel, jelenlétükkel emelték a liturgia pompáját. Gyakran valamelyik szent ünnepén is mutattak be egy-egy drámát. Különösen kedvelték az ószövetségi történeteket vagy a szentek, mártírok életrajzából, legendájából írt drámai játékokat. Az egyházi év ünnepeihez a jezsuitáknak más színjátszó gyakorlata nem kapcsolódik. Annál több viszont az iskolai profán alkalom. Kedvelt tárgyuk az ókori görög vagy latin történelem. Színre kerül Caracalla (Kr. u ), Iulius Caesar (Kr. e ), Fabius Maximus Cunctator (Kr. e.? 203). Ugyanilyen gyakorisággal vittek színre világés magyar történeti témákat is. A történeti tárgyak között megkülönböztettünk valós és fiktív témákat is. Szívesen játszottak mitológiai drámákat. Ezeknek a daraboknak a színrevitelét tanulmányi okok is indokolták. Megörökítették a barátság, a szülôk iránti szeretet témáját, s kedvelték a látványos világi ünnepléseket. Szívesen mutatják be azt az ifjút, aki tékozló fiúként a bûnök útjára lép, majd megbánván vétkeit, ismét az erényes utat választja. Ismerik Plautus, Terentius, Molière darabjait, s ezek cselekményeit önkényesen alakítják át, azért, hogy véletlenül se rontsák meg az ifjúságot. A kor bevett nyelvszokása szerint motskaitul tisztították meg ezeket a darabokat. Többnyire kiiktatják belôlük a nôi szerepeket, s ennek a kívánságnak megfelelôen átalakítják az egész cselekményt. A fordítás, az adaptálás és a kényes részek kiiktatása után alig-alig lehet felismerni a klasszikus szerzô komédiáját. Megjelenik a jezsuita színpadon a terentiusi szigorú és a megértô apa is. Bemutatják, hogy a túlzott apai szeretetnek is határt kell szabni, hiszen a majomszeretet az ifjút tévútakra vezetheti. Plautus vagy Molière fösvénye is színre kerül, nyilván sajátos, jezsuita átfogalmazásban. Kipellengérezik a különbözô hiedelmeket, a kincskeresésbe, a garabonciás csodatevô hatalmába vetett hitet. Garabonciások, gazdájuk eszén túljáró szolgák, fösvény öregek, házsártos vénasszonyok, apjuk vagyonát eltékozló ifjak, történeti hôsök, királyok, királyfiak, vitéz katonák, hûséges házastársak, férjük kiszabadításáért még a börtön veszélyét is vállaló asszonyok, a halálig hû jó barátok teszik színessé a jezsuita színpad repertoárját

12 A színjáték témája, típusa és nyelve A színjáték témája, típusa és nyelve A közreadott iskolai színjátékok címjegyzéke, valamint a publikált magyar nyelvû drámaszövegek alapján állítottuk össze a kor drámáinak, színjátékainak típusrendszerét. (Ld. I. függelék 1. táblázata). A XVII XVIII. században háttér- és oldaldíszletet használtak. Az oldaldíszletek lehettek több oldalú hasábok, s a hasáboknak mindig azt az oldalát mutatták a közönség felé, amely színhely illúzióját meg akarták teremteni. A háttérdíszletet csigaszerkezettel lehetett felvonni és leengedni. Elképzelhetô, hogy egy darabhoz több háttérdíszletre is szüksége volt a rendezônek. Hasonló háttérfüggönnyel rendelkezett a kisszebeni (Sabinov) piarista színpad is, amelynek rekonstrukcióját Fejér Judit készítette el. Szerinte Kisszeben színpadát felülrôl, két oldalról és hátulról textillel vonták be, hogy a fényt és a hangot a közönség felé irányítsák. A kandeláberek fényerejét tükrök segítségével sokszorozták meg. 59 Megvizsgáltuk a nagyszombati, a pozsonyi, a sárospataki, az egri és a székesfehérvári XVII XVIII. századi jezsuita iskolaszínházak témarendjét. 60 A számadatok azt mutatják, hogy valamennyi fent felsorolt gimnáziumban több volt az elôadott drámák között a világi tárgyú, mint a vallásos. Nagyszombatban és Pozsonyban kétszer, Egerben négyszer, Székesfehérvárott félszer több világi tárgyú színjátékot mutattak be, mint vallásosat. Egyedüli kivétel a sárospataki gyakorlat, itt ugyanis a világi tárgyú darabok száma éppen csak meghaladja a vallásosakét. (Ld. I. függelék 2. táblázata). Az itt közölt díszlettervek jelentékeny része profán tárgyú drámák elôadásához is alkalmas, s azok vallásos vagy profán voltáról az I. függelék 2 4. táblázatában bemutatott statisztikai adatok is ugyanazt az arányt tükrözik, mint amilyent a darabok tárgya tekintetében megállapítottunk. Azaz több profán tárgyú drámához több profán témájú díszletre volt szükségük az osztrák-magyar jezsuita provincia tanárainak. Az oktatás nyelve a XVII XVIII. században a latin volt, s minthogy az iskolai színjáték tanulmányi célokat is szolgált, ezért ennek nyelve is a XVII. század közepéig latin volt. Kivétel természetesen bôségesen akad. Az úrnapi ritmikus versusok általában a város lakói többségének nyelvén is elhangzanak. A XVIII. század közepétôl azonban szinte általánossá vált a magyar nyelvû dráma. A lingua vulgaris kifejezés azonban nem minden esetben jelent magyar nyelvet, hanem például a felvidéki városokban németül vagy olykor szlovákul is játszanak a diákok. A jezsuiták iskolájába járó diáknak meg kellett tanulnia a nyilvánosság elôtti fellépést. Tudnia kellett, milyen testtartással jelenhet meg a közönség elôtt, mondandóihoz mikor és milyen gesztusokat kell alkalmaznia, s a poéták és a rétorok osztályában kellett megtanulnia azt, hogyan kell és lehet a logika vastörvényei szerint ellenfelei vagy fiktív vitapartnerei érveit megcáfolni. Ezért a tanév bizonyos napjain, egy tanévben általában négyszer, egy-egy fiktív vitán, a kötelezô deklamáció alkalmával kellett a retorikai osztályban tanuló diáknak egy vagy több társával szemben a saját véleményét megvédelmeznie. Tanárai nemcsak ismeretét, logikai készségét, hanem testtartását, gesztusait, hanghordozását is minôsítették. Így ezeken a deklamációkon tanulta meg az ifjú a logikus gondolkodást, ekkor szerzett nagyon sok hasznos elôadói ismeretet, s ha ennél több dolog is felkeltette érdeklôdését, akkor beiratkozott történeti vagy bármilyen más tárgyú úgynevezett akadémiára, amely kissé hasonlított mai középiskoláink önképzôköreihez. Nemcsak a deklamációk és a színjátékok, hanem az akadémiai vizsgák is nyilvánosak voltak. Gyakran elôfordult, hogy a történeti akadémián dialógusban, jelmezesen vagy anélkül adtak elô valamilyen történeti témát. A nyilvános fellépések olykor szûkebb körûek, máskor mindenki által látogathatóak voltak. Ezért volt szükség két színházteremre, egy kisebbre és egy nagyobbra. Nagyszombatban, Egerben és másutt találkozhattunk két, színházi célokat szolgáló teremmel. Az egri iskolatörténész megjegyzi, hogy az iskola második emeletén egy kisebb elôadóterem, a díszterem és egy nagyobb színházterem állt a tanulók rendelkezésére. 61 A drámaforrásokban sûrûn esik szó közönségrôl, a jelenlévô elôkelôségekrôl, egyházi személyekrôl, akik olykor vállalták a színielôadás költségeit is. Nem egyszer olvashatjuk, hogy a közönség tapsolt, megújrázta a darabot, vagy éppen sírt, mert annyira meghatotta a látott és hallott dráma. Vegyes felekezetû városban is játszottak, volt rá eset, hogy egymás elôadásait megzavarták, kölcsönösen elôfordult, hogy kifogásolták a választott témát, az elôadás módját. Olykor pedig megjegyzi a jezsuita történész, hogy a másvallásúak irigykedve nézték a jól megrendezett elôadást. Ha olyan volt a darab témája, amely mindkét felekezetben ismeretes volt, akkor a források szerint a protestánsok még meg is könnyezték a darabot. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegû megjegyzéseket csak a szükséges forráskritikával lehet és kell elfogadni. Az kétségtelenül igaz, hogy a színi látvány, a díszletek, a jelmezek a jezsuitáknál professzionális szintûek voltak, ha nem is minden iskolában, de a legtöbben mindenképpen. A rendezés során mindig a tökéletes illúziókeltésre törekedtek. Gyakran énekeltek zenekíséret mellett a színpadon, s nem szokatlan a jezsuita opera sem. A színlapokon gyakran találkozhatunk a zenei betétre, a táncra utaló megjegyzésekkel. A szerzetesrendi provinciák határai nem mindig estek egybe az országhatárokkal. A pálos provincia központja Czestochowa volt, s felölelte az egész királyi Magyarországot, beleértve Horvátországot, de ehhez a provinciához tartoztak még a lengyelországi pálos rendházak is. A magyarországi piaristák a XVII. század végéig a lengyel provinciához tartoztak, s a XVII. század legvégén a német provinciához akarta ôket Moesch Lukács, a rend akkori provinciálisa csatoltatni. Ezt a rend nem fogadta el, s a magyar piarista rendházak és iskolák úgynevezett viceprovinciává alakultak, majd késôbb teljesen önálló, 88 89

13 A színjáték témája, típusa és nyelve magyar provinciává váltak. A jezsuita rendtartomány központja Bécs volt, s alá tartozott Magyarország, Erdély, Horvátország, Ausztria. A rendi generális a provincia fônökének egyetértésével bárkit bárhova, bármelyik másik provinciába elhelyezhetett. A provinciális pedig a rendtartomány határain belül bármikor kirendelhette a rendtagot Erdélybe, Ausztriába vagy Magyarországba, ahogyan ezt szükségesnek tartotta. Különösképpen a fiatalok kiképzésekor törekedtek arra, hogy a rendtartomány határain belül beszélt nyelveket el is sajátítsák a növendékek, hiszen a prédikáció nyelve mindig a város lakosainak nyelve volt. Elhangzott azonban szertartások alkalmával a kisebbségek nyelvén is prédikáció. Pázmány Péter, a késôbbi esztergomi érsek például Kolozsvárott járt gimnáziumba, Krakkóban volt novícius, Grazban és Rómában tanult filozófiát és teológiát, s elsô magyarországi állomáshelye Sellye (Šalá) volt. Így több nyelven kellett beszélnie és értenie, olvasnia és elôadnia. Ilyen provinciahatárok lévén, szinte valamennyi jezsuita rendház tagsága többnyelvû volt, nemcsak azért, mert a térítés, a prédikáció és a gyóntatás érdekében a kisebbségi nyelven beszélôk, prédikálók minden házban megtalálhatók voltak, hanem azért is, mert az egy rendházban lakók maguk is többnyelvûként éltek és dolgoztak. Ez egyébként nemcsak a jezsuita házakra volt jellemzô, hanem szinte valamennyi szerzetesrendre. A most közreadott díszletterv-gyûjtemény az osztrák-magyar, erdélyi, horvát jezsuita rendtartományba tartozó egyik jezsuita rendháznak, a soproninak volt a tulajdonában. Tükrözi ez a provincia és a kor jezsuita iskolájának reprezentatív igényességét, színházi törekvéseit, s a tökéletes illúzióteremtés alapos szándékát, s a barokk képzô- és színházmûvészet igen magas szintjét Celánói Tamás életrajzai szent Ferencrôl. Balanyi György fordítását... javította: Hidász Ferenc, Várnai Jakab. Agapé Kiadó, Szeged, Újvidék, Csíksomlyó, Elsô könyv XXX. fejezet Kardos Tibor, Dömötör Tekla: Régi magyar drámai emlékek. A szövegek gondozásában közremûködött: Szilvás Gyula. Budapest, (A továbbiakban RMDE I II.) Nr Éneklô egyház. Római katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal. Szent István Társulat, Budapest, Nr RMDE I Nr. 9. RMDE I Nr. 10. RMDE I Nr. 28, 29. RMDE I , Nr. 32, 33. RMDE I Nr. 33. RMDE I Borsa Gedeon: Euripidész magyar fordításának 16. századi kiadása. Magyar Könyvszemle Jegyzetek ; Kilián István: Magyar nyelvû betlehemes játék a XVII. század elsô felébôl. ItK RMDE II Nr Kilián István: Színház és közönség Nagyszombatban a XVII XVIII. században. In: Fejezetek a magyar mûvelôdés történetébôl. ELTE TFK, Budapest, Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai I III. Budapest, 1984, 1986, A továbbiakban Staud I III ; Staud I ; Staud I ; Kelemen István: Várad színészete. Nagyvárad, Staud I , 373, 377, , , 421.; Kilián István: Jezsuita iskolai színpad Pozsonyban. In: Pozsony Pressburg Bratislava. Pozsony Budapest, Staud I , Staud II , 15 16, 41. Staud II , 50, 52 53, 55 57, 63, 71, 81. Staud II , 97, 99, , Mišianik, Ján, Eckhardt Sándor, Klaniczay Tibor: Balassi Bálint Szép magyar komédiája. A Fanchali Jób-kódex magyar és szlovák versei. Budapest, Staud II , 120, 126. Staud II , 145, , 157, 172, RMDE II Nr Staud II RMDE II Nr. 40. RMDE II Nr. 46.; Kilián István: Magyar nyelvû betlehemes kézirat Túrócszentmártonban, 1629 tájáról. Confessio 26 Az elôadott darab szövegét közli: Fülöp Árpád: Egy nagypénteki misztérium. In: Az ungvári kir. kath. Fôgymnasium értesítôje az tanévrôl. Közli: Hódoly László, Ungvár, ; Staud II , , 214.; 90 91

14 Jegyzetek Jegyzetek Kilián István, Pintér Márta Zsuzsanna, Varga Imre: A magyarországi katolikus tanintézmények színjátszásának forrásai és irodalma 1800-ig. Szerk.: Varga Imre. Budapest, ; Pintér Márta Zsuzsanna: Ferences iskolai színjátszás a XVIII. században. Budapest, Staud II , , 237, 245, Vlahovics Emil: A trencséni kir. kath. fôgymnasium története Trencsén, , 128.; Staud II , 264, 266, 269, 274, , 301.; Kilián István: A magyarországi Miklós-kultusz elsô drámatörténeti emléke. Múzeumi Kurir I ; Kilián István: Sanctus Nicolaus Episcopus seu liberalitas coronata. A magyarországi iskoladráma példája 1688-ból. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. Debrecen, ; Kilián István: Nicolaus Myrensis. Egy trencséni barokk dráma 1688-ból. Hevesi Napló VI. évf. Különszám, Jurkovich Emil: A besztercebányai kir. kath. fôgymnasium története. Besztercebánya, ; Staud II , 323, 327, 331, 338. Staud II , 349, 351, Staud II , 374, 376, 385. Kilián István: A XVII XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. XII. Miskolc, ; Staud II , 394, 399, 401, ; RMDE XVIII. század 4/2. Jezsuita iskoladrámák. (Ismeretlen szerzôk). Programok, színlapok. Sajtó alá rendezte: Alszeghy Zsoltné, Berecz Ágnes, Keresztes Attila, Kiss Katalin, Knapp Éva, Varga Imre. Szerkesztette: Varga Imre. Budapest, Nr. 13. Staud II , , 424, története Nagybányán. Nagybánya, Staud III ; RMDE XVIII. század 4/1. Jezsuita iskoladrámák. Budapest, Nr. 1.; Nr , Nr. 12. Az itt kiadott díszlettervek éppen ezt a célt szolgálták. A díszletfestô mestereknek ötletet, tervet, lehetôséget nyújtottak egy-egy darab díszleteinek elkészítéséhez. Staud III , Staud III , 63, 79, 81, 95. Kilián István: Vizuális költészet Magyarországon I. A régi magyar képvers. Old Hungarian Pattern Poetry. Felsô Magyarország Kiadó Magyar Mûhely Kiadó, Miskolc, Nr Werner Adolf: A székesfehérvári fôgimnázium története. In: A ciszterci rend székesfehérvári fôgimnáziumának értesítôje. 1894/95. Székesfehérvár, , ; Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században. In: Fejér megyei Levéltári Évkönyv. Székesfehérvár, ; Staud III ; RMDE XVIII. század. Jezsuita iskoladrámák. 4/2. Sajtó alá rendezte: Alszeghy Zsoltné, Berecz Ágnes, Keresztes Attila, Kiss Katalin, Knapp Éva, Varga Imre. Szerk.: Varga Imre. Budapest, A színlap címe az alábbi: Triumphus Gloriosus sive Novem Stephanorum pro Agria Strenue pugnantium gloriosa defensio ac victoria. Honori Illustrissimi... Stephani Telekesi episcopi Agriensis. A... Nobili ac Ingenua Archi-Episcopalis Gymnasij Agriensis Juventute in Scenam datus. Leutschoviae Kegyes rendiek Központi Könyvtára, Budapest, P 33/8/15/23.; Vö. Kilián, XI XII Eger, ; Staud III , 133, 135, 139, 145, 155.; Kilián István: Az egri jezsuita iskola színjátszásának adatai In: Az Egri Fôegyházmegye Sematizmusa VI. Kétszáz éves az Egri Fôegyházmegyei Könyvtár, Emlékkönyv. Szerk.: Antalóczi Lajos Pfeiffer Antal: A kegyes tanítórendiek temesvári Társházának története. Temesvár, ; Staud III Staud III Staud I Staud I Erdélyi Károly: A kolozsvári r. kath. fôgymn. története Hn. Én ; Staud I Erdélyi, i. m. 37. Staud I Staud I , ; Erdélyi, i. m. 37. Staud I Wesselényi István Diáriuma. Biblioteca Akademiei Republicii Populare Romane. Bukarest, Mss. maghiare no. 2.; Wesselényi István: Sanyarú világ. Napló II Közzéteszi: Demény Lajos, Magyari András. Bukarest, Filtsch, Eugen: Geschichte des deutschen Theaters in Siebenbürger. Ein Beitrag zur Kulturgeschichte der Sachsen. In: Archiv Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge XXI. Band. 3. Heft. Hermannstadt, ; Staud III Jablonkay Gábor S. J.: Az iskoladrámák a jezsuiták iskoláiban. Klny. a Kalocsai Jézus-társasági Érseki Fôgimnázium ik évi értesítôjébôl. 9.; Takács József: A jezsuita iskoladráma ( ) II. Budapest, ; Staud III , 173, 175, Pfeiffer Antal: A kegyes tanítórendiek temesvári Társházának története. Temesvár, ; Staud III Kilián István: Tizennégy történeti betlehemes ( ). In: Iskoladráma és folklór. Szerk.: Pintér Márta Zsuzsanna, Kilián István. Debrecen, Fejér Judit: XVIII. századi rekonstruált magyar iskolai színpad. Színház és Filmmûvészet Kilián István: Iskolai színjátékaink témarendje (Reprezentatív jezsuita minta és teljes piarista felmérés alapján). Doktori értekezés. (Kézirat.) Budapest, Hets J. Aurelián: A jezsuiták iskolái Magyarországon a 18. század közepén. Pannonhalma, Kilián István: A minorita színjáték a XVIII. században. Elmélet és gyakorlat. Budapest, Staud II , 444, 452, Staud II Staud III ; Morvay Gyôzô: A középoktatás 44 Kasuba Domonkos: Az egri fôgymnasium. In: A cisterci rend egri kath. Fôgymnasiumának Értesítôje Eger, ; Kilián István: Törökverô magyarok az iskoladrámákban. In: Az Egri Múzeum Évkönyve 92 93

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI

SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI HÚSVÉTI MISERENDEK 2010. CSONGRÁD MEGYE NAGYOBB TEMPLOMAIBAN SZEGEDI SZÉKESEGYHÁZ SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI Április 1. Nagycsütörtök 10.00 Olajszentelési szentmise, melyet Püspök úr és az egyházmegye papsága

Részletesebben

Kálvin Emlékévek konferencia Budapest, 2014. október 18. Kálvin Emlékévek a Református Pedagógiai Intézetben

Kálvin Emlékévek konferencia Budapest, 2014. október 18. Kálvin Emlékévek a Református Pedagógiai Intézetben Kálvin Emlékévek konferencia Budapest, 2014. október 18. Kálvin Emlékévek a Református Pedagógiai Intézetben Szontagh Pál igazgató Az évfordulók a felejtés elleni küzdelem eszközei. Így kínál alkalmat

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

Lovagkor projekt. 2009-2010 Herman Ottó Általános Iskola Budaörs. Készítette: Erdős Virág

Lovagkor projekt. 2009-2010 Herman Ottó Általános Iskola Budaörs. Készítette: Erdős Virág Lovagkor projekt 2009-2010 Herman Ottó Általános Iskola Budaörs Készítette: Erdős Virág A projekt menete 3 nagyobb részből áll Minden tantárgyat felölel Külső helyszínek Iskolai helyszínek 1. rész:

Részletesebben

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA*

DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* DECEMBERBEN MEGJELENIK MEZŐ IMRE KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY C. ZONGORÁRA ÍRT SOROZATÁNAK NÉGYKEZES VÁLTOZATA* 1 A KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY szóló zongorára írott ismert változata után, a sikerre való

Részletesebben

Soha nem fogom elfelejtni a mai estét Eric Idle a Madáchban!

Soha nem fogom elfelejtni a mai estét Eric Idle a Madáchban! Soha nem fogom elfelejtni a mai estét Eric Idle a Madáchban! 2015. június 3. szerda, 08:00 Hétfőn este a Madách Színházba látogatott a Spamalot című musical két szerzője: Eric Idle és John Du Prez. Az

Részletesebben

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30.

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Pályázat száma: HAT-14-01-0643 A pályázat címe: Kastélydombi gyerekek a Felvidéken A pályázaton nyert összeg: 1 022 700Ft Az felvidéki utazáson harminckét

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Programfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja

Programfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja Programfüzet Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja Augusztus 8. péntek Futóverseny Göncről Vizsolyba 10.00 Szenczi Molnár Albert nyomában futóverseny Gönc és Vizsoly

Részletesebben

Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei. Dr. Grabarits István

Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei. Dr. Grabarits István Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei Dr. Grabarits István Nemcsak a mesterség sokrétő, hanem maga az elnevezése is. Az apotheca latin jövevényszó, a görög apothéké -bıl (raktár) ered,

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Kedves Gyerekek és Kedves, Lelkes Családok!

Kedves Gyerekek és Kedves, Lelkes Családok! Kedves Gyerekek és Kedves, Lelkes Családok! Íme az ígért versenyről minden tudnivaló, olvassátok el figyelmesen és készüljetek! Külön feltételek olvashatók az alsó- és felső tagozatosok számára! MEGSZENTELT

Részletesebben

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 1. nap (2015. 04. 08.) 34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 2015. április 8-án megkezdődött a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia 14. szekciójának háromnapos ülése. Az esemény főszereplői

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2013. április 26. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Föl a hazáért és szabadságért A Túrkevei Kaszap

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

A 17. századi francia klasszicizmus

A 17. századi francia klasszicizmus A 17. századi francia klasszicizmus A 17. század közepén Franciaországban új stílus: a klasszicizmus (classis = osztály; classicus = első osztályba tartozó) Jellemzi: az antikvitás tisztelete és követése,

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

É V V É GI B E S ZÁ M OLÓ

É V V É GI B E S ZÁ M OLÓ É V V É GI B E S ZÁ M OLÓ 2015. DECEMBER 31. Január 10-én-én, a Regina Mudi-templom ovis miséjén a Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola 3.a osztályos tanulói egy rövid jelenettel szerepeltek.

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Magyar Biblia a reformáció korában

Magyar Biblia a reformáció korában Magyar Biblia a reformáció korában Komjáti Benedek Pozsonyi kanonok volt, s 1527 és 1529 között a bécsi egyetemen tanult. A török elől menekült, amint maga írja, Huszt várába. Perényiné Frangepán Katalin,

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016.

Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016. Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016. Tankönyv: Földvári Erika: Olvasókönyv (Mozaik Kiadó) Földvári Erika: Olvasás munkafüzet (Mozaik

Részletesebben

2014-2015-ÖS TANÉV EREDMÉNYEI

2014-2015-ÖS TANÉV EREDMÉNYEI 2014-2015-ÖS TANÉV EREDMÉNYEI Horvát nyelv, kulturális élet A tanévet megelőző nyári programok: 1) 2014.Június 22-29.- Pag (Horvátország)- Horvát nyelvi tábor 6 tanuló vett részt az egy hetes horvátországi

Részletesebben

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés;

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés; A keresztény egyház szertartásrendjének kialakulása Ószövetségi hagyomány: Páskabárány Újszövetség: Húsvéti Bárány páska-vacsora pontos szertartás Jézus a kovásztalan kenyeret és a harmadik serleg bort

Részletesebben

100 éves a gimnázum épülete

100 éves a gimnázum épülete 100 éves a gimnázum épülete Tekintélyes múlt Kőszeg város életében mindig is fontos szerepet töltött be a művelődés, a kultúra. Műveltségi állapot tekintetében Kőszeg régóta kiváló helyet foglal el valamennyi

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Múltunk tanúi - Az aranyvonat

Múltunk tanúi - Az aranyvonat 2012 július 07. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Összeállításunk nem a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét 1945-ben nyugatra

Részletesebben

BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ

BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ A versenyző neve:.. osztálya:.... Az iskola neve:. Az iskola címe:.

Részletesebben

Rácok, hajdúk, újkeresztények Egerben (1687 1699)

Rácok, hajdúk, újkeresztények Egerben (1687 1699) MIHALIK BÉLA VILMOS Rácok, hajdúk, újkeresztények Egerben (1687 1699) Kilencvenegy esztendei török uralom után 1687. december 17-én szabadult fel Eger. E kilenc évtizedes uralom nyilvánvalóan nem maradt

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

A ZSOLTÁR A RÉGI MAGYAR IRODALOMBAN Tudományos konferencia Csurgó, 2007. május 24 26. A konferenciát rendezi a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Károli Gáspár

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Karácsony elõtt kilenc napon át, kilenc család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. A szobrot vagy képet a földíszített házioltárra tesszük.

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

Ezen dokumentum Jászárokszállás Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének 2007. évi jelentősebb eseményeit, beavatkozásait, híreit foglalja magába Készítette: Tekse Csaba parancsnok-helyettes 2007. október

Részletesebben

DOROMB. Közköltészeti tanulmányok 1. Szerkesztő CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN

DOROMB. Közköltészeti tanulmányok 1. Szerkesztő CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN DOROMB Közköltészeti tanulmányok 1. Szerkesztő CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN RECITI Budapest 2012 3 Készült az OTKA 104758. sz. pályázat támogatásával az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében Könyvünk a Creative

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

BRÓDY 150 RENDHAGYÓ KIÁLLÍTÁS-SOROZAT BRÓDY SÁNDOR SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

BRÓDY 150 RENDHAGYÓ KIÁLLÍTÁS-SOROZAT BRÓDY SÁNDOR SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Három évtizeden keresztül alig volt ünnepeltebb írói név, mint a Bródy Sándoré. Nem csupán a közönség tapsolt neki, hanem ami a legnagyobb szó, még az írók is. (Hatvany Lajos) BRÓDY 150 RENDHAGYÓ KIÁLLÍTÁS-SOROZAT

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

MUSICAL-re hangolva Egyesület Közhasznúsági Jelentése 2009.

MUSICAL-re hangolva Egyesület Közhasznúsági Jelentése 2009. MUSICAL-re hangolva Egyesület Közhasznúsági Jelentése 2009. TARTALOM 1. A szervezet alapadatai 2. A szervezet céljainak rövid leírása 3. Szöveges beszámoló a közhasznúsági tevékenységről 4. A költségvetési

Részletesebben

A három részre szakadt ország

A három részre szakadt ország Az jó hírért névért, S a S a szép tisztességért k Ök mindent hátrahagynakő E Emberségröl példát, Vi Vitézségröl formát Mindeneknek k adnak... /Balassi Bálint / A három részre szakadt ország Magyarország

Részletesebben

Szent György Lovagrend Soproni Priorátus. 2014. évi beszámoló 2015. évi munkaterv

Szent György Lovagrend Soproni Priorátus. 2014. évi beszámoló 2015. évi munkaterv Szent György Lovagrend Soproni Priorátus 2014. évi beszámoló 2015. évi munkaterv A Soproni Priorátus Szervezeti felépítése Priorátusunk a Győr-Moson-Sopron megyei nagypriorátus része Címe: H-9400 Sopron,

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):...

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):... NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):........ 1. Párosítsd össze a múzeumokat a bennük látható kiállításokkal, tárgyakkal! Ha a kiállítási tárgyak betűjelét beírod a megfelelő négyzetbe,

Részletesebben

CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN

CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN MARTIS ZSOMBOR CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN Kassa szabad királyi városként már a 14. században különleges joghatóságot kapott a királytól, 1 így

Részletesebben

4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50)

4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) 4. A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) A gimnázium második ciszterci korszaka (1802-50) Az 1801. aug. 3-i dátummal keltezett, Povolni János építőmester által aláírt tervrajz Ismeretes egy

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE 3. szám, 2015. március 3. szám - 2015. március Apró lépések a családokért Néhány évvel ezelőtt egy kolléganőm felhívott, hogy nem tudja, mit csináljon, ugyanis abortuszra

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten 2015. október 21-25-e között Magyarországra látogatott A Drezdai Kórusakadémia Gyermekkara. A Singakademie Dresden 130 éves tradiciójával a németországi Szászország

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D.

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D. MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE RABB PÉTER Ph.D. ÚJ RENDEK A XIII. SZÁZADBAN ( KOLDULÓRENDEK ) Ferencesek Dominikánusok Pálosok Ordo Fratum Minorum Ordo

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész

Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész 864IKON.qxd 11/7/2010 9:47 PM Page 241 Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész 864IKON.qxd 11/7/2010

Részletesebben

Az összetartozás építõkövei

Az összetartozás építõkövei Klamár Zoltán Az összetartozás építõkövei Gondolatok Silling István Szenttisztelet és népi vallásosság a Vajdaságban címû könyvérõl Folyamatosan változó mikrovilágunkban sok érték menne veszendőbe, ha

Részletesebben

1261-1950 4 1,58 fm. 1. Mohács eló'tti oklevelek és pápai bullák 1261-1526 0,80 fm

1261-1950 4 1,58 fm. 1. Mohács eló'tti oklevelek és pápai bullák 1261-1526 0,80 fm A FE RE N C ES _ L E V y ÁR = P N D J EG Y Z jk j 1261-1950 4 1,58 fm A T A R T O M Á N Y F Ő N Ö K S É G E K IRATAI 1. Mohács eló'tti oklevelek és pápai bullák 1261-1526 0,80 fm 2. A szalvatoriánus ferences

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április SORSOLÁS Budapest, 2016. március 09. (szerda), 11:00 óra A csoport A csoport A/1 Szekszárd, Garay A/1 Orosháza, Táncsics A/2 Baja, Szent László A/2 Gyula, Erkel A/3 Pannonhalma, Bencés A/3 Ajka, Bródy

Részletesebben

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben