Török Bálint Zoltán nyá. tű. alezredes

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Török Bálint Zoltán nyá. tű. alezredes"

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Török Bálint Zoltán nyá. tű. alezredes A veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező balesetek felszámolásához algoritmus meghatározása a Tűzoltási, Műszaki Mentési Szabályzat kiegészítéseként Doktori (PhD) értekezés tervezet Témavezető: Dr. habil Cziva Oszkár tű. ezredes PhD Budapest, 2008.

2 2 BEVEZETÉS 6 A téma aktualitása...8 Kutatási célok...10 Kutatási módszerek...11 I. Fejezet 12 A veszélyes anyagok gyártása, tárolása és szállítása során bekövetkező balesetek jellemzése, hatásaik az emberi szervezetre A súlyos balesetet kiváltó általános okok Az ipari balesetek típusai Vegyi üzemek Atomerőművek Veszélyes anyag szállítása Közúti veszélyes anyagszállítás Vasúti veszélyes anyagszállítás Vízi veszélyes anyagszállítás Légi veszélyes anyagszállítás Veszélyek típusai Fizikai hatások Tűz, hőhatás, fagyás Szennyezett levegő (belégzése) Mérgezés, mérgezett élelmiszer A környezet szennyezettsége Mértékegységek, határértékek Mérgező hatások[19] A mérgezés létrejöttét és súlyosságát befolyásoló tényezők[19]...39 Következtetések...40 II. Fejezet 41 Tűzoltók személyi védőfelszerelései, azok korlátai Az egyéni védelem szintjei Az egyéni vegyi védelem légzésvédelmi eszközei Az egyéni védelem testvédelmi eszközei:...45

3 3 Következtetések...46 III. Fejezet 47 Beavatkozás felügyeleti rendszer A légzésvédelem kialakulása Kezdeti lépések Elektronikus rendszerek Telemetrikus rendszerek Rendszer elemei A rendszerek továbbfejlesztésének lehetséges útjai A beavatkozás felügyeleti rendszer taktikai alkalmazásának elvei...54 Következtetések...57 IV. Fejezet 57 Veszélyes anyagok jelenlétében végzett beavatkozás Az esemény jelzése Az ügyelet helyzetértékelése és további intézkedések A szükséges erők riasztása A vonulás A felderítés A felderítés követelményrendszere Felderítési módszerek Felderítési területek A vegyi és radiológiai felderítés, mint szakfelderítés a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kárelhárítás rendszerében Az életmentés A veszélyes anyagok jelenlétében történő életmentés módjai és az alkalmazandó eszközök használata A tűzoltás előkészítése A tűzoltás végrehajtása A tűzoltást követő feladatok Utómunkálatok Mentesítés Igénybe vehető szervezetek...84

4 Hivatásos önkormányzati tűzoltóság Önkéntes tűzoltóság Létesítményi tűzoltóság Tűzoltó egyesület Mentőszolgálat Rendőrség Honvédség Büntetés Végrehajtás Polgári Védelem VFCS, VFSZ ÁNTSZ Szakértők Üzemi dolgozók Lakosság Vegyipari Riasztási és Információs Központ (VERIK)[23]...88 Következtetések...91 V. Fejezet 93 A felderítés biztonságát növelő adatlap Adatlappal szembeni tartalmi elvárások Adatlap kitöltése Veszélyt jelző tábla adatai (1.) Veszélyességi bárca adatai (2.) Az anyag neve (3.) Fuvarokmányok (4.) Szállító járműre és göngyölegre vonatkozó adatok (5.) Veszélyes anyag szabadba jutásának formája (6.) Szállító, értesítendő telefonszám, gépjárművezető adatai (7.-9.) Rakományra vonatkozó adatok ( ) Egyéb információk (14.)...97 Következtetések...97 VI. Fejezet 98 Beavatkozási metódus 98

5 A bevetés stratégiája és taktikája Tevékenység a jelzés vételekor, a riasztás Vonulás Helyszínre érkezés Beavatkozást megelőző feladatok Felbecsülni a kialakult helyzetet, feladatokat és a személyi kockázatokat Vegyi-műszaki felderítés Kárhelyparancsnok tevékenysége Beavatkozás Utómunkálatok Következtetések VII. Fejezet 112 Összegzés A kutatás során elért eredmények, tézisek Ajánlások, javasolt módosítások, fejlesztések További kutatást igénylő irányvonalak Témakörből készült publikációim 115

6 6 BEVEZETÉS Mai életünk lehetetlenné válna kemikáliák nélkül. Gyógyszereket, műanyagokat és más szintetikus termékeket egyaránt különböző vegyi alapanyagokból gyártanak. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy az emberek számára jelenleg ismert vegyi anyagok száma 5 és 6 millió között van. Ez a szám évente körülbelül 6000-rel növekszik. Az USA Környezetvédelmi Hivatalának (Environmental Protection Agency, EPA) felmérése szerint[1] az először beavatkozó személy 1,5 millió vegyi anyag közül bármelyikkel találkozhat vészhelyzetre reagálás során, melyek közül a veszélyesnek tekintett anyagok száma és között van. A vegyi anyag különböző néven ismert, amelyek 7/8-áról olyan keveset tudunk, hogy még részlegesen sem értékelhető ki, milyen veszélyekkel járhatnak az egészségre. Vészhelyzetre reagálási műveletek során fizikai és egészségveszélyek fordulhatnak elő. Fizikai veszélyek például a tűz, robbanás és reakcióképességgel kapcsolatos veszély. Új századunk Nemzeti Alaptantervébe már beillesztettek katasztrófavédelmi ismereteket, amelyben szélesebb látószögben szerezhetünk tudást a minket körülvevő és veszélyeztető anyagok, tényezők hatásairól és ellenük való védekezésről. Sokkal mélyebb szintű tanulmányokat kívánunk el azoktól, akik foglalkozásszerű tevékenységük során kerülnek kapcsolatba ilyen anyagokkal. A vegyipari dolgozóknak a szakterületük által érintett technológiák és anyagok teljes ismereteit igénylik, hiszen e nélkül a biztonságos, hatékony és gazdaságos működés nem megvalósítható. Bármilyen pontosan és hatékonyan alkalmazzák az előírásokat és műveleti technológiákat, esetenként elkerülhetetlenné válik balesetek bekövetkezése, ezért ezek megelőzése és a bekövetkezett balesetek elhárítása, az okozott károk csökkentése érdekében mindent meg kell tenni. A részletes ismereteik birtokában nagy szükség van a dolgozók tevékenységére és közreműködésére a megelőzés és kárfelszámolás idején is. Természetesen kialakulhat olyan helyzet, mikor erre a tevékenységre -különös tekintettel a kárfelszámolásramár nem elegendő a tevékenységet végzők beavatkozása. Ekkor szükséges a megfelelő személyi állománnyal, szakmai ismeretekkel, eszközökkel, infrastruktúrával rendelkező katasztrófavédelmi erők bevetése. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása

7 7 vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel végzett elsődleges beavatkozási tevékenység. [2] Az általános kárelhárítási feladatokra való felkészülés, technikai háttérbiztosítás az idézett törvény hatálybalépését követően kezdetét vette. A súlyos ipari balesetek következtében fellépő kárelhárítás is jellemzően erre az eszközparkra épül, holott a veszélyes anyagok mértékéből, jellemzőiből adódóan természetszerűleg speciális eszközigény lép fel. Mivel terjedelmi okokból nem nyílik lehetőségem a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek komplex áttekintésére, ezért értekezésem gerincét a közúti szállítással kapcsolatosan bekövetkezett rendkívüli történések első beavatkozói fázisában olyan események köré koncentrálom, ahol egyszerre vannak jelen az anyag károsító hatásai a különleges körülményekkel. Természetesen társadalmi szempontból a legkedvezőbb az a tény volna, ha nem találhatnánk a megfelelőséget csökkentő tényezőt. A tökéletesség elérése utópisztikus álom, de a vegyi élet fejlődése folyamatos lépéstartást követel. Ezt a lépéstartást igyekszem elősegíteni munkámmal.

8 8 A téma aktualitása Az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) június 14.-i közleményében hangsúlyozta: 2007-ben az európai vegyipari termelés 2,7%-os bővülését prognosztizálja (2006-ban 2,1 százalékos volt a növekedés). A szervezet szerint a növekedés 2008-ban is folytatódni fog, mértékét 2,3 százalékra becsülik.[3] A magyar vegyipar az utóbbi évtizedekben óriási fejlődésen ment keresztül, dinamikájával az ipar húzóágazata. A évben regisztráltan, (a lakossági pb szállításokat nem tekintve) mintegy 4710 tonna különösen veszélyes áru szállítására került sor hazánk útjain, közel tonna veszélyes hulladék határon át történő forgalma bonyolódott le.[4] Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett több kisebb- nagyobb baleset, és az Európai Közösség országaiban meglevő komoly eltérések az ipari tevékenységek irányítása és ellenőrzése terén arra ösztönözte a különböző nemzetközi együttműködési szervezeteket, hogy kialakítsák a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi (univerzális) és szupranacionális (regionális) jogi szabályokat. Így született meg a történelmi jelentőségű, az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatokról szóló 82/501/EGK, vagy más néven a Seveso I. Irányelv. A jogalkotók célja az volt, hogy széleskörű szabályozással és szigorúbb ellenőrzéssel a veszélyes anyagokat tároló, feldolgozó és előállító veszélyes üzemekben az ipari balesetek kockázatát jelentősen csökkentsék, valamint a védelmi intézkedések bevezetésével a balesetek potenciális hatásait minimalizálják. A Seveso I. Irányelvet a bhopali és a baseli balesetekből leszűrt tapasztalatok alapján módosították. Az Irányelv átfogó módosítását a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló Seveso II. Irányelv 1996-ban történt kidolgozása jelentette. A Seveso II 96/82/EK Direktíva irányelv módosítása kihat a veszélyes áru logisztikai raktárakra és átrakó terminálokra, érinti az alsó és felső küszöbértékek mennyiségi határait. A mennyiségek jelentős mértékben csökkennek. Magyarországon jelenleg 153

9 9 veszélyes üzemet tartanak nyilván, melyből 92 alsó, 61 felső küszöbértékű. A küszöbértékek csökkenése azzal jár, hogy a SEVESO II köteles üzemek száma nőni fog Magyarországon, illetve új beruházások indulnak. A vegyipari cégek a SEVESO II szerinti küszöbmennyiségeken belül próbálnak készletezni, ami egy intenzív logisztikai hátteret igényel, hogy a kritikus vegyszerekből éppen csak annyi legyen az üzemben, amennyi a gyártáshoz szükséges. A mennyiségi határok csökkentésével ez a probléma csak fokozódik, magában hordozza a felesleg tengelyen utaztatásának veszélyét. Ugyanakkor a budapesti és jelentősebb vidéki veszélyes üzemek is beszorultak a városba. A veszélyes anyagok tárolásában jelenleg még óriási a latencia Magyarországon. Jóllehet a SEVESO II logisztikai alkalmazása nem egyszerű feladat, hiszen a SEVESO II magára a szállításra nem vonatkozik, így a szállításhoz kapcsolódó ideiglenes/átmeneti zárt elosztó láncú tárolásra és átrakásra csak ésszerű fenntartások és korlátok mellett lehetséges az alkalmazás. A veszélyes anyagok szállítása önmagában is veszélyes művelet. A tevékenység veszélyes jellege magából a szállított anyag és a szállítás tulajdonságaiból tevődik össze. Köztudott, hogy a világon az egyik legveszélyesebb üzem, ahol a legtöbb baleset és elhalálozás történik, a közúti szállítás. A veszélyes anyagok közúti szállítására az ADR (Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route) Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás előírásai vonatkoznak. Ez magában hordozza azokakat a biztonsági előírásokat, melyek betartása mellett az előre nem látható (külső) behatásokat leszámítva a szállítás alapvetően biztonságosan végezhető. Az ADR egyezményt az európai országok kötötték 1957-ben, Genfben, melyhez Magyarország 1979-ben csatlakozott. Az ADR A és B mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szól a 20/1979. (IX.18) KPM rendelet, amely honosítja, és kötelezővé teszi a nemzetközi előírások hazai alkalmazását, melynek az óta több módosítása és kiegészítése is megjelent. A veszélyes anyagok közúti szállításának veszélyei nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon súlyos problémát jelentenek a lakosság és az esetleges balesetek felszámolásában résztvevő szervek számára. A gondot nemcsak a rakomány nem megfelelő előkészítése, a szállítmányok rögzítésének hiányosságai vagy a szállító fegyelmezetlensége okozza, hanem sok esetben a rakomány nem megfelelő okmányolása, a szállítmány tartalmára

10 10 vonatkozó szándékos megtévesztés és a közúti közlekedési és szállítmányozási fegyelem megsértése. Természetesen ezen okokon kívül még számos létezik, csak a legjellemzőbbeket emeltem ki. A preventív oldalról rendkívül széleskörűen szabályozott területen a már bekövetkező balesetekhez nincsen olyan egyértelmű, könnyen és gyorsan kezelhető útmutató, ami a kárhelyen a rendelkezésre álló rövid időn belül meghatározná a felderítés, beavatkozási taktika, erő eszköz igény, szükséges betartandó biztonsági szabályok rendjét. Kutatásaim a veszélyes anyagok jelenlétében bekövetkező súlyos közúti szállítási balesetek felszámolási rendszerének fázisaira, a veszélyhelyzetek analíziséhez szükséges alapadatok megszerzésére, a veszélyforrások feltárására, azok jellemzésére, valamint a sikeres felszámoláshoz szükséges beavatkozási algoritmus, a személyvédelem egy új fokozatának meghatározására irányulnak. Kutatási célok A téma körülhatárolása Kutatásom fő irányvonala a veszélyes anyagok jelenléte során bekövetkező közúti szállítási balesetek kárfelszámolási munkálataiban, az első lépcsőben beavatkozó tűzoltóság tevékenységére, egyéni védőfelszereléseire korlátozódik, a bevetett állomány életének, testi épségének nem adminisztratív úton történő fokozása, hanem a gyakorlati életben már létező egészségvédő elemek, valamint beavatkozás-taktikai eljárások kutatása útján. Nem célja az előző évtizedek műszaki fejlesztései, irányai megvalósulásának vizsgálata, illetve azok értékelése. Szintén nem kívántam foglalkozni a közvetlen kárenyhítést követő, elhúzódó helyreállítási feladatkörrel. Célom az értekezés megírásával az volt, hogy: 1. A veszélyes anyag, hulladék ellenőrizetlen kiszabadulási lehetőségeinek tényszerű értékelésével feltárjam a felszámolás során résztvevő tűzoltók egészségét veszélyeztető tényezőket.

11 11 2. A bevetett erők személyes biztonsága fokozása érdekében a már meglévő és alkalmazott védőfelszerelések mellett, azokkal kompatibilis olyan eszköz bevezetését és használatát javasoljam, amely segítségével nem csak maga a tűzoltó, hanem külső biztosító személy is figyelemmel kísérheti a beavatkozók alap életfunkcióit, az életvédelmi légzőberendezés üzemelését, riasztás és szükség esetén segítséget küldhet. 3. A veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások összetett, bonyolult, sok információ feldolgozását és nagy létszámot mozgató, szerteágazó feladatkört magába foglaló tevékenység. A kialakult helyzet gyors, elsődleges értékeléséhez, a tényleges beavatkozáshoz elengedhetetlenül szükséges alapadatok megszerzéséhez és rögzítéséhez egy könnyen kezelhető adatlap összeállítása. 4. A kárfelszámolás feladatrendszerének újra gondolásával, tevékenységi beavatkozási metódus felállításával, segítséget nyújtsak közúti balesetnél, veszélyes anyag jelenlétében elsődlegesen beavatkozó tűzoltó erők számára az esemény sikeres leküzdése érdekében. Kutatási módszerek A katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogszabályi háttér, tudományos munkák, történeti áttekintések, elemzések, statisztikák tárgyilagos, nyílt adaptációja, választott témakörben összefoglaló feltárása. Kutatásaim fő bázisát az ÖKM OKF szakmai anyagai, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtára, a katasztrófa- és a tűzvédelemmel foglalkozó szakfolyóiratok, napilapok, tanulmányok, értekezések, országos hatáskörű szervek által közölt adatok, összehasonlító táblázatok és a kapcsolódó szabályozók valamint saját tapasztalataim jelentették. Kutatásaimat novemberében fejeztem be.

12 12 I. Fejezet A veszélyes anyagok gyártása, tárolása és szállítása során bekövetkező balesetek jellemzése, hatásaik az emberi szervezetre Átlépve a 21. század küszöbét, a veszélyes anyagok mindennapi életünk szerves részét képezik. Fontos meghatározni a veszélyes anyagok fő ismérveit, hiszen e nélkül nem nyílna mód a veszélyek egyöntetű azonosítására. Ez a meghatározás több jogszabályban is megjelent más és más formában. A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény[5] több, a témában használt kifejezést pontosít. Mindenki számára azonossá teszi például az anyag, készítmény, veszélyes anyag, veszélyes készítmény jelentését. A Kbt. előtt hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény is hasonló kategorizáló megfogalmazással él a veszélyes anyagokat illetően. E szerint veszélyes anyag az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő, a kormányrendelet mellékletében meghatározott és az ott megjelölt küszöbértéket (kritikus tömeget) elérő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termékként jelen van, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. A törvény végrehajtásának módjáról, részleteiről a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet[6] a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről rendelkezik. Táblázatos formában határozza meg a veszélyes anyagokat, és a hozzájuk tartozó alsó- és felső küszöbmennyiségeket. Az első táblázatban konkrét anyagok, vagy anyagcsoportok kerülnek meghatározásra, egyenkénti küszöbmennyiség csatolással. A második táblázat a Kémiai biztonsági törvényben megfogalmazottakhoz hasonlóan veszélyességi osztályokat tartalmaz, melyekhez küszöbmennyiségeket rendeltek. Az Európai Parlament és az Európai Tanács december 18-án fogadta el a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozó 1907/2006/EK rendeletet[7]. A betűszóval REACH-nek nevezett jogszabály június 1-jén lépett hatályba, legtöbb rendelkezését pedig június 1-jétől kell alkalmazni. A REACH egy korszerűsített és javított rendelet, amely körülbelül 40 jogszabály helyébe lép. Az összefüggés a kémiai biztonsági törvény és a REACH között az, hogy a REACH magasabb rendű szabályozás, ha ellentét van a kettő között, a REACH-et kell alkalmazni június 1-től mind a törvényben, mind a csatlakozó rendeletekben mindazt a változtatást végre kellett volna

13 13 hajtani, mellyel azok megfelelnek a REACH-nek, tehát az ellentétes előírásokat ki kellett volna venni. Ezt követően, mihelyt a Globális harmonizálási rendszer - mely szintén rendelet lesz - hatályba lép (várhatóan végén), a hazai kémiai biztonsági szabályozás lényegében értelmét veszti, európai szintű jogszabályok szabályozzák majd a kémiai biztonság kérdéseit. A REACH gyűjtőszabályként hivatkozik vissza a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvvel összhangban veszélyes anyagként besorolandókra. A különféle szabályozók definícióit áttekintve a legobjektívabb megfogalmazásnak számomra az tűnik, hogy veszélyes anyag (készítmény) az, amely valamely (kémiai, fizikai, toxikológiai, radiológiai, biológiai) tulajdonsága révén veszélyt jelenthet az emberi életre, az egészségre, az anyagi javakra, az épített környezetre, vagy természeti értékekre. A veszélyes anyagok általános előfordulási helyei: Szállítás, Vegyipar, Mezőgazdaság (növényvédő szerek), Élelmiszeripar, hűtőházak, Sportlétesítmények (ammónia), Szénhidrogének finomítói és tárolói, Cseppfolyósított gázok tárolása és szállítása. A veszélyes anyagok két nagy csoportja[8]: Szennyező anyagok, amelyek spontán és váratlanul, nagy koncentrációban jutnak a környezetbe, és azonnali veszélyt jelentenek. szennyező anyagok, amelyek kis koncentrációban, hosszabb idő alatt kerülnek a környezetbe,(környezet szennyezők) 1.1 A súlyos balesetet kiváltó általános okok Általánosságban elmondható, hogy az emberi hibák az ipari balesetek leggyakoribb okai (1. ábra), melyek a hibás tervezésre vagy a nem megfelelő kezelésre vezethetők vissza, ennek következményeként ellenőrizhetetlen vegyi reakciók mennek végbe, amik beavatkozás

14 14 nélkül, a hibás tervezésnek tulajdoníthatóan, vagy a felügyelet hiánya miatt súlyos baleseteket idéznek elő. A külső okokra visszavezethető ipari baleset tekintetében jelentős szerepet játszanak előidéző hatásként a szélsőséges időjárási viszonyok miatt bekövetkező katasztrófa helyzetek. Ezek közül kiemelt veszélyforrást jelentenek a nagymennyiségű csapadék következtében fellépő árvizek, a nagy hideg hatására bekövetkező elfagyások miatt fellépő törések, amelyek veszélyes anyagok katasztrofális kibocsátásával járhatnak. Hasonló ellenőrizhetetlen folyamatok játszódhatnak le orkánszerű szélviharok következtében is.[9] 1. ábra: A súlyos ipari balesetek kialakulásának okai Forrás: 13. Előadás.ppt, ZMNE, A balesetek tevékenység szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul, míg a balesetek kiváltójaként a kiszolgáló személyzet nem kielégítő tevékenysége okán 42%-ban, a berendezések műszaki paramétereinek tartós változása következtében 24%-ban, külső hatásokra 18%-ban, műszaki hiba miatt 9,7%-ban és a tervezési vagy kivitelezési problémákra 6,3%-ban vezethetők vissza[8]: Raktározás 19,8% Szállítás 16,4% Termelés 63,3% Egyéb 0,5% Az 1. mellékletben láthatóak a Magyarországon évben bekövetkezett vegyi balesetek anyagspecifikus adatai.

15 Az ipari balesetek típusai Vegyi üzemek A veszélyes anyagok felhasználása során számos olyan esemény bekövetkeztével kell számolni, amelyek súlyos baleset előidézését vonják maguk után, legfőképp gondolni kell a nagyobb kiterjedésű tűzesetekre, robbanásra, illetőleg a mérgező anyagoknak a zárt technológiai rendszerekből történő kikerülésére. A balesetek túlnyomó többségét a veszélyes anyagok zárt térből való kikerülése idézi elő (2. ábra): Gyúlékony anyagot tartalmazó tartály és csővezeték megrepedése, melynek következtében a veszélyes anyag kikerül és ott keveredve a levegővel a keletkező gyúlékony gáz- és gőzfelhő meggyullad; Mérgező anyagot tartalmazó tartály csővezetékének megrepedése, melynek során mérgező felhő keletkezik, amely szétterjed a környező területen. elsődleges gázfelhő (Flashing) veszélyes folyadék másodlagos gázfelhő folyadéktócsa 2. ábra: Kiáramlás Forrás: 13. Előadás.ppt, ZMNE, 2008.

16 16 A kiáramlást követően az alábbi események következhetnek be (3. ábra)[10]: Sugárláng (jet fire): a nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz azonnal begyullad. Gőz/gáz felhő-robbanás (UVCE): a nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz késéssel gyullad be. Gőz/gáz felhőtűz (deflagráció): A éghető gőz/gáz felhő távoli gyújtóforrástól gyullad be. Tócsatűz (korlátolt és nem korlátolt felületű): a felszínen az éghető folyadék szétterül. Forrásban lévő folyadék gőzrobbanása(bleve): a gőz/gázrobbanást forrásban lévő folyadék okozza. Mérgezőanyag (elsődleges, másodlagos) felhőjének terjedése: gőz/gáz kiáramlása a tartályból, vagy folyadék tócsa párolgása. Robbanóanyag egészének felrobbanása: robbanás feltételeinek létrejötte (iniciálás). Veszélyes anyagok Kibocsátás Gáz Kétfázisú Folyadék Folyadék tócsa Párolgás Külső tűz Más balesetek Robbanás - Összenyomott állapot - Elszabaduló folyamatok - Porrobbanás Tűzgömb Fáklyatűz Gőztűz VCE Tócsatűz BLEVE Mérgezés Hősugárzás Robbanás (túlnyomás és repesz) Hatások 3. ábra: Kiáramlás és azt követő lehetséges események Forrás: 33. Előadás.ppt, ZMNE, 2008.

17 17 Az emberi életre, az épületekre és az ökoszisztémára a legnagyobb kockázatot a hősugárzás és túlnyomás jelent, továbbá a robbanás, amelynek következtében törmelékek repülhetnek szét. Ezek a hatások csak a balesetek pár száz méteres körzetében jelentenek veszélyt. Kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén inverzió, amikor nincs számottevő szélmozgás azonban a gőz- vagy gázfelhő elméletileg még néhány kilométeres körzetben is halálos koncentrációjú lehet Atomerőművek Az atomenergia békés célú felhasználása, - a fosszilis tüzelő anyagok háttérbe szorulása miatt - egyre inkább előtérbe kerül, ugyanakkor egy atomerőműben bekövetkező baleset következtében jelentős veszélyhelyzet keletkezhet, amelynek során súlyosan károsodhat a környezetet és az emberek egészsége, radioaktív anyagok kerülhetnek a környezetbe. Fokozott veszélyforrást jelentenek még az orosz RBMK típusú atomerőművek, melyek további használata veszélyezteti Európa biztonságát. A veszélyhelyzetet, a veszélyeztetés időbeni alakulását tekintve a balesetet követő elhárítási, felszámolási feladatok több hónapig vagy évig is eltarthatnak. A paksi erőműben bekövetkezett baleset során is csak gondos munka elvégzésével, hosszú időt igénybe véve lehetett újraindítani a blokkot. Így kerülhető el a nagyobb baleset, és tehető biztonságossá a további munkafolyamat. Az ország területén található főbb nukleáris veszélyeztetéseket az 2. sz. melléklet tartalmazza. Tekintsük át, milyen baleseti események következhetnek be radioaktív anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos havária esetén Nukleáris energia-rendszerek A hazai nukleáris létesítmények potenciális veszélyét tekintve első helyre sorolható a Paksi Atomerőmű Rt. 4db VVER-440 típusú energetikai blokkja. A blokkok kettesével egyegy - a kibocsátást kisebb balesetnél akadályozó, nagyobb balesetnél késleltető lokalizációs toronnyal védett hermetikus térben helyezkednek el. A reaktorok mellett, de a hermetikus téren kívül helyezkednek el a pihentető medencék, amikben a használt fűtőelemeket 5 évig hűtik kiszállítás előtt. Az erőmű 30 km-es körzetébe 73 település esik. A települések Tolna,

18 18 Bács-Kiskun és Fejér megyéhez tartoznak. A kibocsátási és meteorológiai helyzettől függően e körzet szűkebb-szélesebb szektora igényelhet azonnali és kiemelt intenzitású védelmi intézkedést. Szervezetileg elkülönült, de fizikailag a paksi erőmű üzemi területén települt a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT). A KKÁT veszélye gyakorlatilag a szállítás, rakodás balesetveszélyét jelenti. Budapesten a Központi Fizikai Kutatóintézet tanreaktort és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet tanreaktort működtet Radioaktív hulladékok A Magyar Köztársaság az elsők között írta alá szeptember 29-én a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt létrejött közös egyezményt, majd június 2-án ratifikálta azt. Az Egyezményt 2001-ben törvénnyel hirdették ki.[9] A Paksi Atomerőmű négy blokkjának közötti üzembe állítása együtt járt a kiégett fűtőelemek megjelenésével és megnövelte a keletkező hulladékok mennyiségét, melyek nagy részét 1989 és 1998 között visszaszállították a Szovjetunióba (később Oroszországba). Az Atomerőműi és egyéb tanreaktori kiégett fűtőelemek tárolására jelenleg moduláris rendszerű, szükség szerint bővíthető átmeneti tároló áll rendelkezésre az Atomerőmű mellett, a nagy aktivitású hulladékok elhelyezése hosszú távú program ban Magyarország nemzeti programot indított a radioaktív hulladékkezelés problémájának megoldására. Bátaapáti térségében találtak egy megfelelő telephelyet, ahol a felszín alatt, gránit kőzetben lehet elhelyezni a Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékait. Az itt létrehozott Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló üzemkezdete megoldja a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését. Ezt megelőzően Püspökszilágyiban és Solymáron végezték ezen anyagok tárolását, azonban ezek kapacitása a folyamatos bővítés ellenére is elérték lehetőségeik határát, részben kiürítésre és lezárásra kerültek.

19 19 A hazánkban keletkező radioaktív hulladékok döntő többsége a Paksi Atomerőműből származik szilárd és folyékony halmazállapotban. A nem atomerőműi, ebbe a kategóriába sorolt hulladékok - az elhasznált zárt sugárforrásokat is ide számítva - az orvosi, ipari és kutatási alkalmazásokból származnak. A két leggyakrabban használt izotóp, amelyekből jelentős készletek vannak, a 60 Co és az 192 Ir, amelyeket az orvosi és az ipari radiográfiában használnak. Mennyiségük elenyésző az atomerőművekben keletkezőkhöz képest, de ugyan olyan körültekintő kezelést igényelnek. A kis aktivitású hulladékok közé azok az anyagok tartoznak, amelyek radioaktivitása csak kis mértékű (A < Bq/kg) 1, ezért kezelésük csak minimális sugárvédelmi óvintézkedéseket igényel. A közepes aktivitású hulladékok radioaktív anyag tartalma nagyobb ( Bq/kg < A < Bq/kg). A nagy aktivitású hulladékok aktivitása ezzel szemben olyan nagy, hogy annak következtében jelentős a hőkibocsátás.[10] A Paksi Atomerőműben az 1988-as üzemkezdettől számolva, a december 31-i állapot szerint 8333 hordó kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A hulladékkeletkezés jelenlegi üteme alapján az éves mennyiség előreláthatóan 850 darab 200 literes hordó lesz. Az erőmű jelenlegi tervezett 30 éves üzemidejére vonatkozóan az éves mennyiségre adott becslés alapján az elhelyezendő szilárd hulladék összes térfogata kb m 3, míg a leszereléskor keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége kondicionálás után a számítások szerint m 3 lesz.[11] Nukleáris és radioaktív anyagok szállítása Friss üzemanyag szállítása viszonylag alacsony kockázati tényező. Kiégett üzemanyag szállítása - a KKÁT üzembe helyezése óta - csak kivételesen történik, így ennek kockázati veszélye is alacsony. Ugyanakkor a kiégett üzemanyag aktivitása lényegesen nagyobb és 1 fajlagos aktivitás: tömegegységre jutó bomlások száma másodpercenként (Bq/g, Bq/kg stb.) Forrás:

20 20 gamma sugárzása miatt lokalizálása nehezebb, nagyobb szakértelmet igénylő feladat. Hasonló a nagyaktivitású izotópszállításnál bekövetkező baleset, amelynél az izotóp védelmének visszaállítása a legsürgősebb feladat. A pihentető medencék és KKÁT közti szállítás, illetve az itt bekövetkező baleset telephelyen kívüli hatása nem valószínű. Az ENSZ 1945 óta foglalkozik a veszélyes áruk biztonságos szállításának kérdéseivel. A nemzetközi együttműködéssel készült dokumentumokat ajánlások formájában teszik közzé, amelyek alapját képezik a szállítási ágazatok mindegyikénél megalakult nemzetközi szervezetek szabályzatainak. A közúti szállításra vonatkozó szabályzat az ADR (Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route). A veszélyes árukat nemzetközileg egységes áruosztályokba sorolták, melyek közül a radioaktív anyagok képviselik a 7. osztályt. A radioaktív anyagokra vonatkozó ajánlásokat az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) szakcsoportjai dolgozták ki és az első ilyen tárgyú ajánlás 1961-ben jelent meg. Az ADR 7. osztálya pontosan definiálja, mit tekintünk radioaktivitás szempontjából veszélyes anyagnak. A veszélyesség mértékétől függően más-más szabályokat ír elő. Rögzíti az áru csomagolásának módját, a csomag felszínén és tőle 1 m távolságban mérhető megengedett maximális dózisteljesítményt. Meghatározza, hogy egy szállítójárművel mekkora rakomány szállítható. Pontos előírásokat tesz a csomagok és az azokat szállító járművek azonosítását segítő veszélyességi bárcák használatára. Meghatározza az útvonal kijelölésének irányadó elveit, a jármű vezetőjének feladatát az áru átvételekor, leadásakor és baleseti szituációkban egyaránt. A szigorú előírások és azok következetes betartása, betartatása gyakorlatilag kizárják a nem követhető szállítmányok létrejöttét. Lényeges elem, hogy a szállítás mint gyűjtőfogalom minden mozgatással járó tevékenységet magába foglal. Bátaapáti Tolna megyében, Pakstól mintegy 60 km távolságban helyezkedik el. A kialakított tárolótér kamráit előre láthatólag 2009-ben kezdik feltölteni a radioaktív hulladékot tartalmazó hordókkal. A létesítményt 2020-ig folyamatosan tovább bővítik. Az Atomerőműből a szállítás minden esetben közúton történik a 6-os számú főúton, illetve alsóbb rendű és külön erre a célra kiépített műúton, napi rendszerességgel. A speciálisan erre a célra kialakított zárt teherautókban a kisaktivitású hulladékot 200 literes fémhordókba (ipari csomagolás) csomagolva, a sugárforrásokat Torpedó típusú lezárt, rozsdamentes és tűzálló

21 21 acéltartályokban szállítják. A folyékony hulladékot szilárd halmazállapotúvá alakítják, majd betonba öntik és a már említett, szabványos 200 literes fémhordókban szállítják. A hordókat négyesével acélkeretbe fogatolják, a kereteket külön-külön rögzítik a hordozó jármű konténer felépítményének belsejéhez A sugárzás és veszélyei [12] Az élő szervezetben lefékeződő ionizáló sugárzás először fizikai és kémiai jelenségeket okoz. Ilyenek az atomok ionizációja, a víz vagy más molekulák kémiai felbomlása, molekulaszerkezeti változások. Ezek a folyamatok gyakorlatilag azonnal, egy másodpercen belül lezajlanak. A fizikai és kémiai hatások indukálta biológiai hatások kialakulása azonban időben elnyújtva, órák, napok vagy akár évek múltán figyelhetőek meg. Egy sugárzási tér biztonságának megítélésekor a fő szempont, hogy abban adott idő alatt mekkora dózist szenvedünk el. Ennek mérőszáma a dózisteljesítmény, amely az egységnyi idő alatt elszenvedett dózis 2 nagyságával egyenlő. A dózis arányos a testben lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok sokaságával. Ezek a folyamatok vezethetnek aztán sejtek, szövetek, és szervek működési zavaraihoz, vagy kóros elváltozásához. A kóros hatásokat, melyek hosszabb-rövidebb idő után klinikai tünetekkel jelentkezhetnek sugárártalomnak hívjuk, amit részletesebben nem tárgyalok. Az emberi szervezetet természetes és mesterséges eredetű sugárzás érheti. A természetes sugárzások a kozmikus térből, elsősorban a Napból és a földkéregből eredő sugárzások, amelyek már a földi élet kialakulását megelőzően is jelen voltak. Az élet, az ember, sugárzási térben fejlődött ki. Testünk építőelemei között több milliárd radioaktív atom szerepel. Az ENSZ Atomsugárhatásokat Vizsgáló Tudományos Bizottságának felmérése szerint a Föld népessége természetes forrásokból évente 2,4 msv (milli-sievert) effektív dózis-egyenértéknyi 3 sugárterhelést kap. Ennek kétharmada belső, egyharmada pedig külső forrásokból ér bennünket. 2 Dózis: azt mutatja meg, hogy a sugárzás egységnyi tömegű anyagban mennyi energiát adott le D=DE/Dm. Mértékegysége: Gy (Gray, J/kg). Forrás: 3 Egyenérték dózis: A sugárzás biológiai hatását leíró dózismennyiség. Az R típusú és minőségű sugárzás súlytényezőjével súlyozott, a T szövetben vagy szervben elnyelt dózis: HT,R = wr DT,R ahol wr a sugárzási súlytényező, DT,R a T szövetben vagy szervben elnyelt dózis átlagértéke. Az egyenérték dózis egysége: J/kg; neve: Sievert (Sv). Forrás:

22 22 A mesterséges eredetű sugárterhelések túlnyomó részben a mai napig is az orvosi röntgen vizsgálatokból, kisebb mértékben az atomrobbantásokból illetve a nukleáris iparból származnak. A következő, 1. táblázatban bemutatom a foglalkoztatottakra vonatkozó dóziskorlátokat. 5 év összege <100mSv Egyetlen év <50mSv Bőr, végtagok 500 msv/év Szem 150 msv/év 1. táblázat: foglalkozási dóziskorlátok Forrás:file:///C:/Documents%20and%20Settings/T%F6r%F6k%20B%E1lint/Local%20Settings/Temporary%2 0Internet%20Files/Content.IE5/2FUZA5UN/sv31_vj_feltetelek967799_deefk.glink.hu%5B1%5D.ppt#369,19, Foglalkozási dóziskorlátok és 18 év feletti tanulók A tűzoltó nem minősül közvetlen sugárforrás hatásainak szervezetszerűleg kitett munkavállalónak, azonban egyes műszaki mentési tevékenységek során mégis szembekerülhet a veszélyes anyagok e formájával. Ekkor az alábbi veszélyhelyzeti dóziskorlátokat kell figyelembe venni[13]: Veszélyhelyzet, baleset elhárítás: 50 msv A népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozása: 100 msv Életmentés: 250 msv Beavatkozás sugárveszélyes környezetben Külső sugárforrás ellen a legalapvetőbb védekezések az idő, távolság és árnyékolásvédelem. Ezek jelentése kézenfekvő: minél rövidebb ideig tartózkodunk a megnövekedett sugárzási térben, minél messzebb tartózkodunk a sugárzás forrásától, illetve minél vastagabb sugárárnyékoló anyagokat helyezünk magunk és a sugárforrás közé a minket érő terhelés annál kisebb lesz. Kiváló sugárárnyékoló anyagok röntgen- és gamma-sugárzás esetén az ólom, a vas vagy a beton. Mindez megvalósítható a bekövetkező baleset felszámolásban részt nem vevők körében elzárkóztatás, kimenekítés vagy jódprofilaxis formájában, illetve ezek kombinációjának alkalmazásával. A veszélyes anyag jelenlétében történő tűzoltói beavatkozásokat a további fejezetekben részletesen tárgyalom, ezért most csupán néhány kiemelendő szabályról teszek említést. A megállapításoknál figyelembe vettem Kasza Anett ZMNE védelmi igazgatási

23 23 szakos hallgató ITDK dolgozatát[14], valamint a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) ajánlásait[15]: Sugárveszélyes helyen a sugárvédelmi szakemberek engedélye nélkül csak akkor szabad megkezdeni a beavatkozást, ha közvetlen életveszély áll fenn. A beavatkozás haszna nagyobb legyen, mint az általa okozott kár A felszámolásban résztvevők védelmét és biztonságát optimalizálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson. Az optimalizáláskor tekintettel kell lenni a gazdasági és társadalmi tényezőkre [ALARA 4 elv alkalmazása]. Sugárveszélyes területen munka végzéséhez egyidejűleg legalább két munkavállaló jelenléte szükséges, akik közül legalább az egyik megfelelő szakmai és sugárvédelmi képesítéssel rendelkezik (azért nem tűzoltó szerepel, mert jelenleg nem rendelkezik a tűzoltóság kötelékében senki ilyen képzettséggel). A beavatkozó állomány dózisterhelését folyamatosan mérni kell (személyi doziméter). Az egyéni sugárterhelés nem haladhatja meg a törvényben előírt és az ICRP ajánlásában szereplő határértékeket A beavatkozás megkezdésétől biztosítani kell az állomány és technika, a kimentett személyek számára a részleges sugármentesítés lehetőségét (mobil mentesítő sátor, zuhany, kiképzett személyzet) Ország területén kívüli nukleáris veszélyek Szlovákiában az apátszentmihályi erőmű régebbi típusú, konténment nélküli reaktorai üzemidejük végén járnak, kevésbé biztonságosak. Nem csak baleset, hanem üzemszerű üzemanyag-átrakás közben is elképzelhető nem várt kibocsátás. Az újabb két VVER-440/213 típusú blokk biztonsága típusának megfelelő. A mohi reaktor korszerű VVER-440/213 típusú. Közelsége és az uralkodó szélirány miatt a paksi reaktorral azonos felkészülést igényel. A szlovák gazdasági helyzettől függően várható a Mohi erőmű bővítése újabb blokkokkal. 4 ALARA (As Low As Reasonably Achievable): az ismert kockázatok minimalizálására használt olyan irányelv, amely az expozíciót olyan alacsony szinten tartja, amennyire ésszerűen lehetséges, figyelembe véve a költségeket, a technológiát, a közegészségügyi hasznot és a biztonságot, és más szociális és gazdasági megfontolásokat Forrás:

24 24 Szlovákia leszereli a kevésbé biztonságos Apátszentmihályi blokkokat, a leszerelési folyamat eddig nem ismert veszélyeket hordozhat magában. A szlovéniai Krsko 1db 760MW(e) blokkja fizikailag a VVER típussal azonos veszélyeztetést jelent, de a távolság megfelelő védelmet jelent. Ukrajnában bár ma is léteznek még RBMK típusú reaktorok, ezek átalakítása és a vizes reaktorok másfajta baleseti viselkedése miatt csernobili méretű üzemzavarra nem kell számítanunk. A meghibásodott műholdak a légkörbe visszatérve és részben elégve, részben szétszóródva több száz kilométer hosszúságban és több tíz kilométer szélességben előre meghatározható helyeken hozhatnak létre kisebb-nagyobb szennyezett foltokat. A radioizotópos generátorok tekintetében a használt 238 Pu mind kémiai, mind radiológiai vonatkozásban rendkívül veszélyes anyagnak számít. Az atomerőművek esetleges balesetei, katasztrófái elleni védekezés rendszere a legjobban szabályozott és a leghatékonyabban működő rendszer mind hazánkban, mind külföldön. Ezen létesítmények baleseteinek veszélyessége a veszélyeztető hatások nagy kiterjedése, valamint a lakosságra gyakorolt pszichológiai hatásában nyilvánul meg. Az ellenük való védekezés kormányzati feladat, melynek folyamatos végzésére kormánybizottságot állítanak fel. A kiépített mérő- és jelzőrendszer pedig biztosítja a folyamatos adatszolgáltatást, valamint veszély esetén a gyors intézkedés lehetőségét 1.3. Veszélyes anyag szállítása Az eddigiekből kitűnik, hogy a veszélyes anyagok fogalomköre többnyire a vegyi anyagokkal összefüggésben értendő. Maga a fogalom természetesen szélesebb értelmű, amely magában foglalja mindazon elemeket, természetes vagy mesterséges vegyületeket, amelyek egészségkárosodást, biológiai károsodást, tűzveszélyt vagy robbanásveszélyt okozhat. E körbe kell érteni a radioaktív vagy sugárzó anyagokat, a már említett vegyi anyagokat és bizonyos biológiai anyagokat is. Ez utóbbinak sajnos a szeptember 11. i események utáni lépfene kórokozóval történő fenyegetések miatt kell kiemelt figyelmet fordítani. A vegyi anyagok gyártásának, alkalmazásának, felhasználásának elengedhetetlenül szükséges része ezen anyagok szállítása, fuvarozása. A veszélyes áruk szállításának

25 25 biztonsági szabályozása a megelőzést szolgálja. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett súlyos ipari balesetek felhívták a nyugati országok figyelmét arra, hogy ezek megelőzését feltétlenül be kell építeniük az iparpolitikai és környezetvédelmi stratégiájukba. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzése, elhárítása azonos szabályok alapján lehetséges, legyen szó helyhez kötött, vagy mobil veszélyforrásról. A veszélyes anyagok szállítása biztonságának általános kérdései A veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység speciális területét jelenti a veszélyes áruk fuvarozása. Ez a veszélyforrás mobilitása miatt a fuvarozókat, a hatóságokat, valamint a mentőerőket lényegesen nehezebb feladat elé állítja. A megelőzés szabályai adottak, azok betartásának ellenőrzési rendszere még kifejletlen. A kockázatok miatt az Európai Unióban útvonal kijelölési előírással törekednek a biztonság növelésére. Ilyen útvonal kijelölés 2006-ban 555 alkalommal realizálódott, a cél szerinti megoszlást a 4. ábra mutatja be. Im port 2% Export 17% Tranzit 1% Belföld 81% A vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó veszélyes anyagok szállításának döntő része magyarországi létesítmények közötti szállítás (81%). Nemzetközi veszélyes áru szállítás tekintetében, főleg az export dominál (17%), a külföldről magyarországi létesítményekbe irányuló szállítás (2%), míg tranzit szállítást összesen 4 alkalommal (1%) jelentettek.[16] 4.ábra: Veszélyes anyag szállítmányok útvonal kijelölése évben Forrás: Az európai tendenciák is arra utalnak, hogy az elkövetkező időszak egyik legnagyobb kihívása az egyes zömében közúti, illetve légi, vízi szállítási módok által okozott veszélyhelyzetek megelőzése, kezelése. Az elsődlegesen beavatkozó tűzoltóság statisztikai adatai szerint évben a veszélyesanyag jelenlétében történt beavatkozások 28 %-a fuvarozási, vagy azzal összefüggő baleset volt, amely 77 %-a közúton történt. Részletes kimutatást a 2. táblázat tartalmaz.

26 26 Előfordulás Eset % Eset % Eset % Eset % Háztartás , ,5 Ipar , ,1 Mezőgazdaság ,7 12 3,3 Szállítás , ,1 Egyéb Összesen táblázat: Veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások helyszínei Forrás: A szállítás során bekövetkezett balesetek, katasztrófák fő sajátossága, hogy viszonylag kis területen, nagy koncentrációval szennyeződik a környezet. A készárú szállítmányok esetében igen gyakori fantázia-név megjelölés a szállítási előírásoknak nem felel meg, a beavatkozóknak esetenként valótlan információk alapján kell tevékenykedni. Az információhiány miatt kiemelt szerepe van a felderítésnek, az azonosítás befejezéséig a beavatkozás nem kezdhető meg. Szállított anyag Szállított mennyiség (t) Acetonitril 33,4 Ammónia 1904 Dimetil-stulfát 64,5 Epiklórhidrogén 10,9 Fekete lőpor, trotil, robbanóanyag 497 Füstölgő kénsav 1288 Hidrogén-fluorid 5,3 Hipoklorit 6 Klór 125 Kénsav 308 Salétromsav 53,2 Szénhidrogén, gázkeverék 415 Összesen táblázat: Veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások helyszínei Forrás: évben (a lakossági pb szállításokat figyelmen kívül hagyva) mintegy 4710 tonna különösen veszélyes áru szállítására került sor a hazai utakon, megoszlása a 3. táblázatban látható. A legnagyobb mennyiségben szállított anyagnak az ammónia és a kénsav, a legveszélyesebbnek a klór és a hidrogén-fluorid tekinthető. A 4. táblázat mutatja a veszélyes áru szállítása során bekövetkezett baleseteket területi bontásban, évre vonatkozóan:

27 27 Szállítás Megye/Főváros Közúti Vasúti Ipar, kereskedelem Mezőgazdaság Háztartás Egyéb Összesen % Baranya Bács-Kiskun ,5 Békés Borsod-Abaúj- Zemplén ,4 Csongrád ,4 Fejér ,5 Győr-Moson- Sopron Hajdú-Bihar ,6 Heves ,4 Jász-Nagykun- Szolnok ,4 Komárom- Esztergom 1 1 0,3 Nógrád 5 5 1,4 Pest ,8 Somogy ,8 Szabolcs- Szatmár-Bereg ,4 Tolna ,6 Vas 1 1 0,3 Veszprém Zala 8 8 2,2 FTP + FPVI Repülőtéri KI Összesen táblázat: Veszélyes áru szállítással összefüggő balesetek Forrás: Közúti veszélyes anyagszállítás A közúti szállítás döntő része a belföldi fuvarozáson kívül Nyugat-Európa és Kelet- Európa, vagy a balkáni államok között zajlik. Az országba való be- és kilépés csak kijelölt határátkelőhelyeken történhet, a tranzit szállítás, valamint a több megyén áthaladó országon belüli szállítás útvonal engedélyhez kötött. A vámhatóság ennek hiányában megtagadja a beléptetést. Magyarország veszélyes közlekedési és anyagszállítással kapcsolatos útvonalait, területeit a 3. számú mellékletben mutatom be.

28 évben is fokozott figyelmet fordított a szakhatóság a közlekedési felügyeletekkel, a rendőrséggel és a vámhatósággal egyeztetetten a közúti veszélyes anyag szállítás ellenőrzésére. A vizsgálaton átesett 2383 gépjármű közül 362-nél tártak fel hiányosságokat, amely szerint a nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb hazai vállalatok járművei az ADR szabályainak és előírásainak többnyire megfelelnek, jelölésük szabályos, kiegészítő felszerelésekkel, tűzvédelmi eszközökkel rendelkeznek. A legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb hazai cégek, illetve a külföldi, nem az Európai Unióból származó gépjárműveknél fordult elő. A legjellemzőbb hibákat a 5. ábrában mutatom be. Egyéb 28% Szállítás módja 6% Jelölések 16% Felszerelé sek 28% Okmányok 22% 5. ábra: Veszélyes áru szállítmányok ellenőrzésénél talált hibák Forrás: Legtöbb hiba a tűzoltó készülékekkel kapcsolatosan fordult elő a fuvarokmányok, az írásbeli utasítás hiánya vagy nem megfelelő vezetése mellett, de jelentős és kiemelten kezelendő a járművek nem szabályos jelölése, bárcázása, a személyi védőfelszerelések hiánya, az érvényesség idejének lejárta, vagy a figyelmeztető jelzőeszköz működésképtelensége. Az elkövetkező tíz évben a hazai szénhidrogén kitermelés mennyisége folyamatosan csökkeni fog, ugyanakkor a vegyipari termelés volumene folyamatosan növekszik. Az alap- és intermedier veszélyes anyagok közúti szállítása országon belül és külföldről, valamint tranzitként rendkívüli mértékben megnövekszik. Az úthálózat szerkezete, átbocsátó képessége és minősége várhatóan csak lassan változik. A veszélyes hulladékok szállítását is figyelembe véve rendkívüli mértékben megnövekszik a közutak veszélyes anyaggal történő terhelése, ami több baleset és katasztrófa bekövetkezésének lehetőségét jelenti. A baleseti és katasztrófaveszélyeztetettség - átvezető fő közlekedési útvonalak miatt - települések központjait is érintheti. A következő táblázatban bemutatom a évben Magyarország közútjain a veszélyes áru szállításával kapcsolatos legnagyobb baleseteket:

29 29 Baleset ideje Helyszíne Győr, Banai út 50-es km szelvényében es sz. főút M0 19 km, OMV kút parkoló Szállító (balesetért Veszélyes anyag felelős) cég neve megnevezése Schenker Kft (feladó) Oldható Vasi Transz Fuvarozási és Szállítmányozó Szolgáltató Kft. Szlovén rendszámú kamion Miskolc belváros MIKEROBB Kft Miskolc, 37-es főút bevezető szakasza Phoenix Kft. ólomvegyület Benzin Peronit 28/E (robb. anyag) Ando-Prill, Permon (robb. anyagok) Bányaiszap Személyi sérülés Balatonkeresztúr Agrokémia Cseppfolyós ammónia M7 Bp felé 103 km Total Hungaria Kft. PB palackok 1 fő halott M7 46 km Valentin Fuvarozó és Szolgáltató Kft. PB palackok 5. táblázat: Veszélyes anyag jelenlétében történt beavatkozások helyszínei Forrás: A közutak biztonsága a veszélyes anyaggal történő túlterhelés, valamint a növekvő személygépjármű és egyéb szállítási forgalom miatt nagymértékben romlik. Megnő a veszélyes anyag-szállítást engedélyező, ellenőrző szervek, valamint a baleset és katasztrófa elhárítást végző katasztrófavédelmi szervezetek feladata és felelőssége Vasúti veszélyes anyagszállítás A vasúti szállítás ellenőrzött keretek között történik, érvényesülnek a nemzetközi szállítási szabályok (RID) előírásai. A közel azonos hazai és külföldi követelménytámasztás hozzájárul a veszélyes anyag balesetek lehetőségének minimalizálásához. A szállításban a tranzit jelentősége a nagyobb, a belföldi szállításokhoz a megrendelők inkább a drágább, de rugalmasabb közúti fuvarozást választják. A vasúti szállítás előnye, hogy folyamatosan figyelemmel kísérhető a szállítmány pontos helye. Az útvonal kijelölése során a vasúti hálózat műszaki adottsága (méret, sebesség és magassági korlátozások ismeretében) a meghatározó. A Duna, mint az országot kettéosztó természetes akadály, s az azon átívelő hidak száma és földrajzi elhelyezkedése korlátot jelent az útvonalak kijelölésénél. A szállítás zömmel vasúti fővonalakon zajlik.

30 30 Az elmúlt időszak veszélyes anyag balesetei alapvetően emberi mulasztásra (pl. vasútirányítás hibája), illetőleg a járműpark elavult állapotára (szivárgás, tömítetlenség stb.) vezethető vissza. Nyílt pályán bekövetkező baleset esetén a lakosság közvetlen veszélyeztetése általában kisebb, ugyanakkor az észlelés korlátozottabb, a mentő, beavatkozó erők számára a megközelítés hosszabb ideig tart. A pályaudvarokon, az esetenként több órát, napot veszteglő szerelvényeknél az ellenőrzés gyakoribb, a rendellenességek hamarabb észlelhetőek, a beavatkozáshoz szükséges erők és eszközök vonulási ideje rövidebb, ugyanakkor a lakott területek közelsége közvetlenebb veszélyeztetést eredményez. Igen magas a kockázat a vasútiközúti csomópontoknál, elsősorban a közúti közlekedési szabályok megszegése miatt. A vasúti szállítás viszonylag alacsony költsége miatt a fuvaroztatók az elkövetkező időben azt jobban fogják preferálni. A hazai vasútpálya már ma sem kielégítő állapota tovább romlik, az autópálya építéshez hasonló fejlesztésről a vasút vonatkozásában nincs kormányzati döntés. Várhatóan növekedni fog a nyugat-kelet irányú tranzitforgalom, az EU normákkal azonos magyar követelmény-támasztás miatt a dél-kelet - nyugat irányú szállítás várhatóan csökken. A keletről érkező szállítmányok esetében (katasztrófa-helyzetek kialakulását sem kizáró) műszaki meghibásodásokkal is számolni kell. Speciális veszélyforrást jelent Záhony térsége az átrakodással, illetve tengelycserével kapcsolatos feladatok miatt. A szállítás teljes volumenét figyelembe véve a vasúti pályák, teherpályaudvarok, és állomások veszélyes anyaggal történő terheltsége növekedni fog. Megnövekszik a balesetek, katasztrófák bekövetkezésének valószínűsége a túlterhelt vasút-közútkereszteződésekben és a települések közelében. A nyílt pályán bekövetkező balesetek esetében a nehéz terepviszonyok miatt a helyszín megközelítése hosszabb időt vesz igénybe, ezért növekedhet a lakosság és a környezet veszélyeztetettsége Vízi veszélyes anyagszállítás A folyami hajózásban hazánk évszázados hagyományokkal rendelkezik. A Duna, mint az európai vízi közlekedés kiemelt színtere meghatározó a Nyugat-Európából a Fekete-tenger irányába történő folyami szállítás tekintetében. A szabályozás alapvetően nemzetközi jogszabályokra; két és többoldalú nemzetközi egyezményekre épül. A veszélyeztető hatások

31 31 egyfelől a veszélyes anyag szállítmány leggyakrabban kőolaj és különböző feldolgozottságú kőolajszármazék -, valamint a hajózáshoz alkalmazott üzemanyag kiömléséből származnak. Vízi közlekedési balesetből származó katasztrófaveszélyes események nem gyakoriak, inkább a szállító járművek műszaki állapotára, vagy emberi mulasztásra vezethetők vissza. A veszélyeztetés elsősorban a Duna (és áttételesen partszakasza) élővilágát érinti, a lakosság közvetlen veszélyeztetése kisebb mértékű. A szállítmányok nyomon követése nehézkes - bár a folyami hajózás információs rendszere a nemzetközi egyezmények alapján hatékonyan működik a mentéshez- szükséges erők eszközök felvonulása hosszabb időt vesz igénybe. Az elkövetkező tíz évben várhatóan megnő a veszélyes áruk vízi és vegyes (vasúti-vízi, közúti-vízi) szállítása, ami elsősorban a kikötők veszélyes anyaggal való terheltségét növeli. Ez egyben a veszélyeztetettség növekedését is jelenti. E körülmény többletfeladatot jelent a katasztrófavédelmi és a vízminőség kárelhárítást végző szervezeteknek Légi veszélyes anyagszállítás A légi úton szállított veszélyes anyagok többsége gyúlékony folyadék (festék, parfüm, aromaolaj, alkoholtartalmú gyógyszer), és hajtógázzal működő háztartási szer. A szállított rovarirtó szerek, valamint a biológiai folyadékminták és szövetek (naponta történik ilyen szállítás) veszély forrásai lehetnek. Rendszeres a robbanóanyag szállítás a sportlőszerektől a légvédelmi rakétáig gyakori a szárazjég, cseppfolyós nitrogén, gyufa, illetve gallium szállítmány A szállított nukleáris anyag mennyisége és gyakorisága szintén szélsőséges: rendszeres a kis mennyiségű, de napi több tételben történő (irídium, jód, szén és kén) izotópszállítás. A nagyobb aktivitású, vagy nagyobb tömegű nukleáris anyagszállítás ritkább, de előfordult már mintegy 20 kilogrammos, 10 %-nál dúsabb 235 U szállítás is. Külön veszélyforrást jelentenek a légi járművek üzemeltetéséhez alkalmazott veszélyes anyagok: maga a hajtóanyag, a hidraulikai folyadék ( liter közötti kőolaj, vagy foszforsavészter bázisú folyadék járművenként). Néhány repülőgéptípusnál a jégvastagság mérése radioaktív izotóppal történik. Jelentős kockázati tényező a ki- és berakodásra rendelkezésre álló időtartam. Az esetenként 40 perces fordulási idő megnövelheti a veszélyes anyag rakodása és szállítása közben elkövetett hibák esélyét.

32 32 Minden légitársaságnak és légi szállítással foglalkozó társaságnak a nemzetközi ajánlásokból, hazai előírásokból adódó kötelezettsége a biztonságról való gondoskodás és az egészséget nem károsító utazási-, és munkakörülmények kialakítása a veszélyes anyagok szállítása során. A követelmények meghatározásának EU normák szerint elengedhetetlen minimumát az Egységes Légügyi Előírások (JAR OPSI) tartalmazzák, de célszerű figyelembe venni a tágabb nemzetközi szabályozást nyújtó ECAC, illetve ICAO és az IATA repülésbiztonsági döntéseinek alakulását is. A személyi feltételek vonatkozásában alapvető a veszélyes anyagok jellemzőinek, kezelésének, szállításának, szabadba jutás esetén a megfelelő intézkedéseknek a magas szintű tudása. A közötti időszakban várhatóan újul, de a pénzügyi lehetőségek függvényében avul is a meglévő szállítási légi járműpark. A technikai fejlesztésben nem érintett géppark műszaki felülvizsgálata, karbantartása, javítása még nagyobb gondosságot igényel az üzemeltetőtől. A modernizált és a meglévő géptípusok esetében sem zárható ki a műszaki meghibásodás. A repülőgép műveleti (le- és felszállás) számok 8 év alatt megduplázódtak, megnőtt és várhatóan magas szinten marad a repülési kényszerhelyzetből bekövetkező környezetszennyezés lehetősége Veszélyek típusai A veszélyes anyagokkal történt balesetek különböző típusú veszélyeket jelenthetnek az emberi életre és egészségre. A legtöbb esetben többfajta veszélyeztetettség is jelentkezik egyszerre. Veszélyeztető hatások[8]: Fizikai hatás Hőhatás, fagyás Szennyezett levegő belégzése Mérgezett élelmiszer A környezet szennyeződése 6.ábra. Az öt legfőbb veszély Forrás: 13. Előadás.ppt; ZMNE A 6. és 7. táblázat, valamint az 6. ábra példái általános áttekintést nyújtanak az előforduló veszélyekről, illetve azok hatásairól.

33 33 Veszélyek Robbanás hatása Mérgezés hatása Fulladás hatása Tűz/hő hatása Oxidáció hatása Vegyi anyagok hatása Fagyás hatása Fertőzés hatása Következmények lökéshullám és szétrepülő törmelékek, valamint magas hőmérséklet veszélye mérgező anyagok kerülhetnek a szervezetbe belégzéssel vagy a bőrön keresztül az oxigén hiánya, amely a füst vagy a terjedő gázok miatt jelentkezik a hőhatással és tűzzel összefüggő veszély, amelyet gyúlékony gázok, folyadékok vagy porok égése okoz (pl. folyékony gáz, olaj, szénpor) gyulladást okozó anyagokkal kapcsolatos veszély (oxidáns anyagok), amelyek hatására az égés és a hő szintje jelentősen emelkedhet savakkal és lúgokkal való érintkezés miatt a bőr a szem és a nyálkahártya sérülése mélyhűtött folyadékok, nagy nyomás alatti gázok szabadba jutása okozhat fagyást a szervezet megfertőződése 6. táblázat: A környezetet érő veszélyek a víz, a talaj és a levegő szennyeződésének veszélye. Forrás: 13. Előadás.ppt; ZMNE Fizikai hatások A tüzek és az ellenőrizetlen vegyi reakciók robbanásokhoz vezethetnek, amelyek lökéshullámai károsíthatják az épületeket (betört ablakok, leomló szerkezetek stb.), és személyi sérüléseket is okozhatnak (9. táblázat). Különösen súlyos robbanás esetén a törmelékek több száz méteres távolságra is szétrepülhetnek. Potenciális hatása az emberi egészségre: valamennyi típusú sérülés. Hatások Túlnyomás (mbar) Erős hanghatás 2,7 Ablak becsapódás, amely betörhet erős szél következtében 20 Házak részleges megsemmisülése 69 Sérülés határa 100 Dobhártya beszakadása 200 Kár épületekben 275 Teli vasúti tartálykocsik felborulása 483 Teli vasúti kocsik megsemmisülése, épületek teljes pusztulása 620 Épületek lehetséges teljes pusztulása, nehéz berendezések súlyos sérülése 690 Tüdő roncsolódása táblázat: A robbanás károsító hatása Forrás: kat.33.előadás.ppt; ZMNE, 2008.[18]

34 Tűz, hőhatás, fagyás A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek gyakran kapcsolódnak össze jelentős tűzveszéllyel, nemcsak a baleset konkrét helyszínén, hanem mivel gyúlékony folyadékok és gázok/gőzök szabadulnak ki, akár a baleset helyszínétől nagyobb távolságra is. Nagy tüzek esetén a hőhatás miatt a környező területen található tárgyak gyulladása is bekövetkezhet. A mélyhűtéshez használt gázok vagy a folyékony gázok szivárgása fagyást okozhat a szivárgás közvetlen környezetében. Potenciális hatása az emberi egészségre: égési sérülések, fagyás, kihűlés. Az égés a bőr és a nyálkahártya sérülése, amely magas hőmérséklet hatására vagy savakkal, lúgokkal való érintkezés következtében alakul ki. Szilárd anyagok és gázok is felszívódhatnak a bőr nedves felületén vagy a nedves ruhában ezek maró anyagokká alakulhatnak át. Míg a bőrnek van némi ellenálló képessége a maró anyagokkal szemben addig a szem, a nyálkahártya és a nyílt sebek különösen sérülékenyek. A vegyi anyag típusától és koncentrációjától függően a bőrt vagy nyálkahártyát ért sérülés az enyhe irritációtól (bőrpír) a bőr és nyálkahártya, illetve az ezek alatt lévő szövetek teljes roncsolásáig terjedhetnek. A keletkező hősugárzás intenzitástól függő hatásait a 8. táblázat foglalja össze. Az égési sérülések lassan gyógyulnak és a legtöbb esetben csúnya, és fájdalmas sebhelyeket hagynak maguk után. Hatások KW/m2 Kár műanyag felületen 3 Hólyagok megjelenése a bőrön 5 A tűzoltóknak speciális védőruhát kell 8 felvenni Elsőfokú égési sérülés 10 sec. után; a 12.5 tartályokat hűteni kell A fák öngyulladása; másodfokú égés sec. múlva Harmadfokú égés 10 sec. múlva; a 36 textíliák spontán gyulladása 10 perc múlva; a folyékony gázzal töltött tartályok felrobbanása és az éghető anyagok hűtés ellenére történő gyulladása Kár az acélból készült anyagokban 50 Az acélból készült anyagok 100 megsemmisülése 8. táblázat: Hősugárzás hatásai Forrás:

35 Szennyezett levegő (belégzése) A balesetek következtében kiszabaduló mérgező anyagok több kilométeres távolságra eljuthatnak az atmoszférában. A veszélyzóna több négyzetkilométerre kiterjedhet, így az sokkal nagyobb, mint a fizikai-, a tűz- vagy a hőhatás által érintett terület. A konkrét veszély addig áll fenn, amíg a gázfelhő áthalad a területen (általában néhány órán át tart). Különböző szagok, gázok érzékelése vagy a nyálkahártyák (szem, torok) égése vagy légzési problémák lehetnek az első jelei annak, hogy szennyező anyag került a levegőbe. Nem minden anyag érzékelhető az emberi érzékszervek által. Potenciális hatása az emberi egészségre: mérgezés, fertőzés Mérgezés, mérgezett élelmiszer Számos vegyi anyag igen kis mennyiségben is kémiai változásokat okoz a szervezetben, amelyek súlyosan károsíthatják az egészséget, sőt halált is okozhatnak. Ezeket az anyagokat mérgeknek nevezzük. Szennyezett talajból származó gyümölcsök és zöldségek komoly egészségi problémákat okozhatnak. Alapvető fontosságú, hogy tartózkodjunk az ilyen élelmiszerek fogyasztásától. Az otthon található csomagolatlan élelmiszer szintén szennyezett lehet, ezért azt elfogyasztani nem szabad. A konzervdobozokban és zárt üvegekben tartott élelmiszerekre a szennyezés nincs hatással. Potenciális hatása az emberi szervezetre: mérgezés, égési sérülés, fertőzés A környezet szennyezettsége Ez a veszély tart a leghosszabb ideig. A balesetek során kiszabaduló veszélyes anyagokat a vízfolyások vagy a szél nagy távolságokra elszállíthatja és ezek olyan emberekre kerülhetnek, akik nyílt terepen tartózkodnak ebben az időszakban. Ezek a szennyeződések bejuthatnak a szervezetbe nyílt sebeken keresztül, de akár a bőrön át is és károsíthatják az egészséget. A veszély akkor is fennáll, amikor a szennyezett felhő már továbbvonult. Mindaddig, amíg a szennyező anyagokat nem távolítják el és nem történik meg a mentesítés, különös figyelmet kell fordítani a maximális tisztaságra. Potenciális hatása az emberi egészségre: mérgezés, égési sérülés, fertőzés.

36 Mértékegységek, határértékek Annak érdekében, hogy egy veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset során a beavatkozó állományt egészségét és testi épségét fenyegető veszély mértékét meg tudjuk határozni és megtehessük a szükséges elhárító intézkedéseket, szükség van összehasonlító szabályokra és határértékek meghatározására. A határértékek sem definiálják a valóságban a veszélyes és a veszélytelen közötti különbséget, céljuk, hogy adatokat szolgáltassanak a veszélynek való kitettségről Mérgező hatások[19] Minden olyan anyagot, amely károsító hatást fejt ki valamely biológiai rendszerre, súlyosan veszélyeztetve annak funkcióit, és amely károsítás akár egészen a halálig terjedhet, méregnek nevezünk. Önmagában egyetlen anyag sem mérgező vagy nem mérgező. Életünk során sokféle anyag jut a szervezetünkbe, ezek egy része nem szükséges az élet fenntartásához (xenobiotikumok 5 ). Az anyag veszélyességét (hazard) annak inherens sajátosságai, úgymint a toxicitása 6 és az anyag mennyiségéből a szervezetbe lépő, illetve felszívódó dózis 7 határozza meg. Toxikus hatás kialakulásának kockázati (risk) feltételei: Dózis (minden anyag toxicitását egy dózis-hatás (dose-effect) függvénnyel lehet jellemezni) Az expozíció módja (az ember és a veszélyes tényező kontaktusa) A hatás időtartama Faj Dózis A toxicitás mértékeként az akut közepes letális dózist (LD 50 ) használjuk, amely a vizsgálati anyag azon dózisát jelenti, amely egyszeri kezelés után a vizsgálatban részt vevő állatok 50%- 5 Xenobiotikum: Azok a szervezetbe jutó vegyi anyagok, amelyek az élőlény (ember) anyagcseréjéhez nem szükségesek, a szokásos anyagcserében nem vesznek részt. A xenobiotikumoktól a szervezet igyekszik megszabadulni. Forrás: 6 Toxicitás: az anyagok olyan speciális fizikai, kémiai, biokémiai aktivitása, amely az élő rendszerekre potenciális veszélyt jelent Forrás: 20. Előadás.ppt; ZMNE Dózis: valamely anyag azon mennyisége, amely az élő szervezetbe belép, illetve felszívódik (mg/ testtömeg kg) Forrás: 20. Előadás.ppt; ZMNE. 2008

37 37 ának pusztulását okozza. Nagyon nehéz numerikus értéket adni a mérgező anyagokra. Elfogadott, hogy LD 50 = 50 mg/kg alatt az anyagok erősen mérgezőek, míg LD 50 > 5 g/kg ártalmatlannak tekintik. Az egyes mérgezési fokok az alábbiak szerint jellemezhetőek: Halálos dózis (LD ): a mérgezés %-ban halálos, Feltételesen halálos dózis (LD 50 ): különböző fokú mérgezést vált ki, amelyből legalább 50% halálos, Küszöb dózis JCt 10 ): az esetek több mint 10%-ban kezdeti szimptómák jelentkeznek. A koncentráció szemszögéből vizsgálva: LC 50 : (Lethal Concentration) az a koncentráció, amely a kísérleti egyedek felének pusztulását okozza. NOEL: (No Observed Effect Level) az a legmagasabb koncentráció, amelynek nincs megfigyelhető hatása. LOEC: (Lowest Observed Effect Level) az a legalacsonyabb koncentráció, amely már bizonyítottan hatást mutat. MATC: (Maximal Acceptable Concentration) a szennyező maximális, még elfogadható koncentrációja Expozíció módja A potenciálisan veszélyes kémiai anyagoknak az élő szervezettel történő érintkezése, meghatározott dózisban, azaz az adott organizmus hogyan és milyen mértékben veszi fel a mérgező anyagot, illetve annak milyen a biológiai hozzáférhetősége. A legfontosabb expozíciós utak: orális: szájon át történő expozíció, felszívódás a gastrointestinális (gyomor-bélcsatorna) rendszeren keresztül, inhalációs: belégzéssel történő expozíció, felszívódás a tüdőn keresztül, dermális: bőrön át történő expozíció, egyéb: parenterális út pl. intravénás, intramuscularis, subcutan

38 Időtartam Az egyszeri adagolást, vagy 24 óránál kisebb expozíciót akut-, míg az ismételt, többszöri adagolást, illetve a hosszabb időn át tartót szubakut expozíciónak nevezzük. A szubakut és krónikus toxikus hatás szempontjából megkülönböztetünk olyan anyagokat, amelyek hatása a hosszantartó, folyamatos expozíció során felhalmozódik, ezt a folyamatot kumulációnak nevezzük. E folyamat ellentéte, amikor a krónikus expozíció folyamán hozzászokás, tolerancia alakul ki Toxikus hatás fajtól függése Az egyes anyagok, kemikáliák hatása a különböző szerveződési szinten álló élőlények csoportjai között eltérőek. A fajok közötti differenciák az anatómiai felépítésből, az anyagcsere jellegzetességeiből és a genetikai faktorokból adódnak. Nagyszámú orvosi vizsgálat alapján ismert, hogy különböző személyek ugyanarra a mérgező hatásra különböző módon reagálnak. Egyesek semmi jelét nem mutatják a megbetegedésnek, mások enyhe mérgezési tüneteket mutatnak, mások pedig súlyos mérgezést szenvednek, akár halálos következményekkel. A különbségeket előidéző tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: anatómiai szerkezetek: orr szűrőhatása tüdő megbetegedések: TBC, asztma, stb. elhízás, kövérség életkor, nem, terhesség, korábbi megbetegedések munkaritmus, a lélegzés mélysége, légzési frekvencia a légutak csillós hámszövetének funkcióképessége tüdő, máj, vese, vizelet levezetés funkciós állapota allergia táplálkozási tényezők: a vitaminok hiánya ilyen szempontból fokozhatják a mérgezési jelenségeket (alkohol májterhelés, szerves oldószerek).

39 A mérgezés létrejöttét és súlyosságát befolyásoló tényezők[19] Az előzőekben tárgyaltakat összefoglalva megállapítható tehát, hogy a mérgezések létrejöttét, azok súlyosságát különböző, az egyes fejezetekben már érintett tényezők befolyásolják. Ezek a következők: A behatolás útja: a behatolás a korábbiakban részletes ismertetett három úton történhet: légzőszerveken, a bőrfelületen, és az emésztőrendszeren keresztül. A mérgezőanyag koncentrációja: a mérgezés kialakulásában jelentős szerepe van a szervezetbe kerülő méreg mennyiségének. Az expozíciós idő: a mérgezés kifejlődésében fontos az is, hogy az emberi szervezet a méreg hatásának mennyi ideig van kitéve. Kémiai, fizikai tulajdonságok: a mérgezés függ a méreg kémiai és fizikai tulajdonságaitól is. így például összefüggés van az anyagok vegyértéke és mérgező hatása között. A mérgek fizikai tulajdonságai - halmazállapotuk, illékonyságuk stb. - szintén befolyásolják a mérgezés létrejöttét és súlyosságát. A szervezet egyéni reakciói: az anyagi tulajdonságokon kívül a mérgező hatás a szervezet állapotától és az egyén érzékenységétől is függ. A legyengült, esetleg beteg szervezet mindig érzékenyebb a mérgező - anyagokra, mint az egészséges. Egyes mérgező anyagokkal, allergénekkel szemben jelentős egyéni érzékenységkülönbség tapasztalható, ugyanakkor számos méreghez, - (alkohol, nikotin, arzén) bizonyos mértékben "hozzá lehet szokni". Az életkor, nem, előzetes betegségek, allergiás hajlam befolyásolja a méreghatást. A szervezetbe bekerülő méreg okozhat-e helyi vagy általános hatást (helyi hatás - lúgok, savak a bőrön, általános hatás cián sejtlégzést bénítja).a mérgezések időbeli lefolyásukat tekintve lehetnek: heveny mérgezések: egyszeri nagyobb méregadagra létrejövő elváltozás, félheveny mérgezések: néhány napig vagy hétig tartanak, idült lefolyású mérgezések: kis mennyiségű méreg tartósan kerül a szervezetbe. Egyes mérgeket, és hatásaikat a 9. táblázatban mutatom be.

40 40 Méreg Amit károsít Példa Ellenszere Lúgok A bőrőn vagy a nyálkahártyán alkálilúg (nátrium-hidroxid, híg ecetsavas lemosás okoznak maródást, kálium-hidroxid) roncsolást Valamennyi ásványi sav Vérmérgek Gyomor- és bélmérgek savas égetés A vér hemoglobinját támadják meg... sósav, kénsav, foszforsav, salétromsav stb. 1. szén-monoxid, 2. hidrogén-cianid és a cianidok foszfor, arzén, réz-, ólom-, higanysók híg nátrium-hidrogénkarbonátos (szódabikarbóna) lemosás 1. levegőztetés, mesterséges lélegeztetés, 2. nátrium-nitrit oldatot kell befecskendezni és híg nátrium-tioszulfát oldatot kell itatni Langyos szappanos vagy nátrium-kloridos oldat itatásával való hánytasás ajánlható Vesemérgek... terpentin, oxálsav, polihidroxi-fenolok... Szívmérgek... kinin, nikotin, digitálisz... Idegmérgek szénhidrogének és 1. kalcium-glükonát oldatot halogénezett kell befecskendezni 2. szénhidrogének, 2. levegőztetés, mesterséges Hidrogén-szulfid, széndiszulfid, 3. valamennyi lélegeztetés 3. eltávolításuk a szervezetből orvosi kábítószer, alkaloid, beavatkozást igényel kígyóméreg Tüdőmérgek Tüdővizenyőt okoznak klór, bróm, foszgén Alkoholt kell belélegeztetni, és levegőztetni 9. táblázat: Egyes mérgek és hatásaik Forrás: Makkay Ferenc: Kémiai kislexikon, Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980[20] Következtetések A fejezetben statisztikai adatokra támaszkodva bemutatom a vegyi anyagok előállításában, tárolásában és szállításában rejlő veszélyeket, valamint azok hatásait az emberi szervezetre, az épített és természetes környezetre.

41 41 Különös figyelmet fordítottam a szállítási eseményekre, azon belül is a kimutatásokban szereplő adatokra támaszkodva kiemelten a közúti veszélyes anyagok szállítására, az azokkal kapcsolatos tendenciákra és tapasztalatokra. Az veszélyes anyagok közúti szállításánál alkalmazott, jogszabályban előírt útvonal kijelölések csekély számának alakulása egyrészt tulajdonítható annak, hogy az alkalmazott szankciók nem bírnak visszatartó erővel, másrészt a büntetendő jogkövető magatartása hiányzik. A Seveso irányelvek és a végrehajtásuk érdekében meghozott jogszabályok hatálya alá eső üzemek által benyújtott biztonsági jelentések és biztonsági elemzések adatai, illetve a bejelentő cégek profilja alapján feltételezhető, hogy az útvonal kijelöléses szállítmányok tényleges száma jóval meghaladja a jelenlegit. Mindezekre, és az ellenőrzéseken feltárt hiányosságokra figyelemmel megállapítható, hogy a közúti veszélyes anyag szállítása jelenti napjainkban a legtöbb kiszámíthatatlan tényezőt, itt fordulnak elő a legkomplexebb elhárítási-felszámolási körülmények, és a vonzatukként jelentkező veszélyeztetés itt a legnagyobb a felszámolásban résztvevő erőkre, környezetre. II. Fejezet Tűzoltók személyi védőfelszerelései, azok korlátai Veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozás esetén kiemelt jelentőségű az egyéni védelem, hiszen e nélkül semmilyen kárelhárító tevékenység nem volna foganatosítható. Az egyéni védelem nem merül ki csízmák, kabátok, sisakok, stb. használatából, hiszen magába foglalja mindazon eszközök, ismeretek és tevékenységek összességét, mely lehetővé teszik a veszélyes anyagokkal szennyezett területen történő kárelhárítást. Természetesen egyéni védelem nem csupán a kárelhárítás résztvevőit illeti meg, hanem szükség szerint a mentendőknek és mindenki másnak részesülniük kell belőle, akiket a veszély fenyeget Az egyéni védelem szintjei A veszélyeztetés és a munkavégzés komfortosságának függvényében négy védelmi szintet különböztetünk meg:

42 42 A szintű védelem: zárt, teljes testet befedő nehéz (szigetelő) vegyvédelmi öltözet zárt rendszerű sűrített levegős légzőkészülék teljes álarccal vegyi és mechanikai védelmet biztosító védőcsizma két rétegű védőkesztyű védősisak kommunikációs eszköz B szintű védelem: zárt, teljes testet befedő szigetelő, vagy szűrő típusú vegyvédelmi öltözet zárt rendszerű sűrített levegős légzőkészülék teljes álarccal vegyi és mechanikai védelmet biztosító védőcsizma két rétegű védőkesztyű védősisak kommunikációs eszköz C szintű védelem: zárt, teljes testet befedő szigetelő, vagy szűrő típusú vegyvédelmi öltözet teljes álarcos gázálarc a megfelelő szűrőbetéttel vegyi és mechanikai védelmet biztosító védőcsizma két rétegű védőkesztyű védősisak kommunikációs eszköz D szintű védelem: teljes testet befedő könnyű szigetelő, vagy szűrő típusú védőruha teljes, vagy fél-álarcos (védőszemüveggel) gázálarc a megfelelő szűrőbetéttel védőcsizma (butil-kaucsuk) védőkesztyű (butil-kaucsuk) védősisak A szükséges védelmi szintek közül a legoptimálisabbat kell választani a biztonság, a munkavégzés komfortossága és a gazdasági szempontok figyelembevételével. Igaz a komfortossága és a gazdasági szempontok sosem mehetnek a biztonság rovására, hisz ez ellent mondana a jogszabályoknak és az emberi érzéseknek egyaránt. Sokszor a valóságos helyzet

43 43 keresztülhúzza a biztonságra való törekvés célját, ekkor életszerű szabályok lépnek életbe, azaz nem mindig áll rendelkezésre a megfelelő eszköz, de ekkor is a lehetőségekhez és az igényekhez mérten a legjobb megoldásra, a legteljesebb biztonságra kell törekedni Az egyéni vegyi védelem légzésvédelmi eszközei A légzésvédelem az egyik legfontosabb és legsűrűbben használt védelemi mód. Célja a vegyi anyagok szájon, orron át, a légutakon és nyelőcsövön keresztül a szervezetbe jutásának a megakadályozása. Bizonyos légzésvédelmi eszközök más védelmet is ellátnak, mint például a szem, fül, fej, stb. védelme. a) Porvédő respirátorok: A szilárd halmazállapotú, szemre, bőrre nem káros hatású anyagok szájba, orrba jutását akadályozza meg, melyek komfortosabb fajtája kilégzőszeleppel készült, ezzel is csökkentve a légellenállását b) Szűrőbetétes gázálarcok: Készülhet teljes-álarcos és fél-álarcos kivitelben egyaránt, ettől függően nyújt a szemnek, arcnak védelmet. Használatának célja, a levegőben lévő különböző szilárd, gáz és gőz halmazállapotú anyagok szájon, orron át szervezetbejutásának megakadályozása. Azt, hogy milyen anyag, vagy anyagok ellen nyújt védelmet, a használt szűrőbetét képességei határozzák meg. Használata szigorú szabályokhoz kötött az életbiztonság érdekében. Csak akkor alkalmazható, a kiszűrni kívánt anyag ismert, és ennek kiszűrésére a szűrőbetét képes. Zárt térben tilos a használata. Csak 17 tf% O 2 megléte esetén alkalmazható. Abban a térben, melyben gázálarcot használunk, a levegő káros anyag tartalma nem haladhatja meg a 0.5 tf%-ot. Azonnali egészségkárosodást és halált okozó anyagot tartalmazó közeg esetén szintén tilos a használata. A tartózkodási idő ne haladja meg a szűrőbetét kimerülési idejét, és végül biztosított legyen veszély esetén az azonnali menekülés lehetősége. c) Menekülő kámzsa: Amint a neve is takarja, kifejezetten menekülési célokra készül. Adottságai révén kárelhárítási célokra nem alkalmazható. A menekülés időtartamára (amennyiben ez nem több, mint a kámzsa kimerülési ideje) nyújt védelmet bizonyos káros anyagok ellen a légzőszerveknek, és némi hőterhelés és mechanikai sérülések elleni védelmet biztosít az arc, szem, fej és a nyak számára. Hátránya a gyenge védőképesség, ellenben a cél szempontjából jelentős előny, hogy nem igényel előzetes ismereteket és mérethelyességet a használata.

44 44 d) Frisslevegős légzőkészülék: Ennek az alkalmazásának az esélye a kárelhárításban elenyésző, de az érintett üzem dolgozói részéről történő segítségnyújtás kapcsán alkalmazásba kerülhet. Az eszköz célja, a veszélyes anyagok szájon, orron át a szervezetbejutásának megakadályozása, és az élettani szempontból helyes összetételű, tiszta levegő biztosítása. A frisslevegős légzőkészülék használata erősen helyhez kötött, mivel itt egy kisnyomású kompresszorból, egy tömlőn keresztül a duplafalú teljes álarcba jut a szűrt levegő. Kiterjedt vegyi szennyezés esetén nem alkalmazható, mivel a kompresszort tiszta környezetbe kell helyezni, és egy légtömlő hosszának fizikai határai vannak a biztonság figyelembevétele mellett. e) Sűrített levegős légzőkészülékek: Ezek azok az eszközök, amelyek a legsűrűbben kerülnek alkalmazásra a légzésvédelmi eszközök közül a kárelhárítás során. Ennek oka, hogy minden esetben biztosítják a légzésvédelemmel szemben támasztott követelményeket, és meglétük nem indokolja más légzésvédelmi eszközök rendszerbe állítását, kivételt képezve a csekély anyagi ráfordítást igénylő respirátorokat. Az eszköz alkalmazásának célja, a veszélyes anyagok szájon, orron át a szervezetbe jutásának megakadályozása, és az élettani szempontból helyes összetételű, tiszta levegő biztosítása. Működési mechanizmusa egyszerű, alacsony meghibásodási előfordulású. A védendő személy a hátára rögzített hordkerettel a munkavégzés (kárelhárítás) során magával viszi az előre sűrített levegővel feltöltött acél, vagy kompozit anyagú palackot (palackokat). A palackra menetes orsó útján kerül szerelvényezésre a nyomáscsökkentő (reduktor), melyből már egy középnyomásra csökkentett nyomású levegő érkezik a tüdőautomatába. A tüdőautomata szabályozza az álarcba jutó levegő mennyiségét és bejutásának ütemét. A készülék tartozéka a dupla álarc, melynek szerepe az arc védelmén túlmenően kiterjed a gázbiztos zárásra és kialakítása folytán az alászívás megakadályozására, csökkentésére, melyben szerepet játszik a szándékosan az álarcon belül kialakított kb. 200 pascalos túlnyomás is. A korszerű álarcok kialakításának szempontja a széles, páramentes látómező. A belső álarc funkciója nem csupán a légzési holttér csökkentése, hanem a beérkező levegő megfelelő áramoltatása útján történő páramentesítés. f) Egyéb légzésvédelmi eszközök: Bár használatuk korlátozott, de a viszonylagos teljesség igénye megköveteli további két légzőkészülék megemlítését. A régebbi tűzoltótechnikában használták az oxigénes légzőkészüléket, mely funkcionálisan hasonlít a sűrített levegőshöz, de ez a szervezet számára nélkülözhetetlen oxigén utánpótlást

45 45 kémiai úton állítja elő. A másik a sűrített oxigénes légzőkészülék, mely szintén hasonlít az említett kettőhöz, ez viszont sűrített formában tárolja a létfenntartáshoz szükséges oxigént, és ezt adagolja a keringetett levegőhöz. Mindkettőnek hátránya a komforttalan használati tényezők, a tűzoltóságnál kiépítetlen háttérbázis, viszont hosszú használati idejükben további lehetőségek rejlenek. Ezeket a lehetőségeket máig kihasználják a bányamentés szakterületén. További kutatást igényel esetleges alkalmazásuk pl. a METRO mélyállomások területén végzett beavatkozások esetére Az egyéni védelem testvédelmi eszközei: Az egyéni védelem területén nem elegendő a légzőszervek és testnyílások védelme, hiszen bizonyos anyagok és hatások a test felületével érintkezve egészségkárosodást idézhetnek elő, ezzel veszélyeztetve a beavatkozók és a területen tartózkodók épségét és a kárelhárítás folyamatát. Alapvető szükség van az általános tűzoltói egyéni védelmi eszközökre: A fej és nyak mechanikai és hőterhelés elleni védelmére szolgál a tűzoltó védősisak, mely nélkül szinte semmilyen beavatkozás nem hajtható végre a kellő biztonság mellőzése nélkül. A védősisakok különböző segédeszközökkel láthatóak el, mint például az átlátható rostély, műszaki mentő szemüveg, kommunikációs eszközök, stb. A hővédő kámzsa a fej és a nyak további elszigetelését teszi lehetővé a kialakult hőterhelés ellen, mely rendszerint egy lángálló textíliából készült, a sisak alá fejre ölthető, a kilátást biztosító eszköz. A tűzoltó védőruha a testfelület hő, mechanikai sérülés, víz és csekély mértékben vegyi anyagok elleni védelmet nyújt a viselőjének. Ennek a ruházatnak a védelmi mutatókon túl a komfortos munkavégzés lehetőségét is biztosítania kell (test kipárolgás, anti-bőrirritáció, stb.), hiszen több órás munkavégzés elégséges feltételeihez kell segítséget és biztonságot nyújtania. Ezen együttes kritériumok mellett ezek az öltözetek csak egy általános védelmet tudnak biztosítani, mind vegyi anyagokkal, mind hő- és mechanikai terheléssel szemben. A védőkesztyű és csizma a láb és kéz komfortos és biztonságos védelmét biztosítja mechanikai-, hő- és vegyi hatásokkal szemben, hasonló védelmi mutatókkal az imént tárgyalt védőruhához.

46 46 A tűzoltó mászóöv és alpintechnikai eszközök a magasban történő biztonságos munkavégzést, ön és mások mentését segítik elő. A nehéz-, könnyű hővédő és lángbalépő ruhák az előbbiekkel szemben sokkal nagyobb védelmi hatékonyságot mutatnak a hőterheléssel szemben, viszont a vegyi védelmi mutatói elenyészők. A hővédő ruházatok kívül hőtükörrel, belül hőszigetelő réteggel lettek ellátva, és bizonyos ideig biztosítják a nagy hőterhelés alatti munkavégzést. Vegyvédelmi ruhákat a mérgező és ártalmas gőzök, gázok, porok és folyadékok elleni testvédelemre fejlesztették ki. A teljes védelemhez légzésvédelmi eszközök használatát kell társítva elrendelni. Védelmi képességeik alapján kategóriákba vannak sorolva (nehéz, könnyű, szűrő-, szigetelő, korlátozott használatú, egyszer használatos, stb.), melyeket a veszélyes anyag és a kárelhárítás fajtája alapján bevetés esetén figyelembe kell venni. Hőterhelhetőségük gyártmányonként különböző lehet, ezért tűzeseti felhasználásuk korlátozások alá eshetnek. Következtetések Veszélyes anyag jelenlétében végzett beavatkozások során a lehető legnagyobb védelmet kell biztosítani az állomány számára. Előírás szerint kötelező a kommunikációs eszköz használata. Az általánosan rendszerben lévő marokrádiók erre alkalmatlanok, a sisakhoz illeszkedő gégemikrofonok egyfajta megoldást jelentenek, viszont a védőruha zárt térében mozgó, nehéz fizikai munkát végző, stressz hatása alatt álló beavatkozó szavai torzulnak, egyes esetekben érthetetlenné válnak. A Magyarországon rendszeresített sűrített levegős légzőkészülékek bevetési ideje korlátozott, alapesetben percet tesz ki. Csökkenti a védelmi időt a jelentős súlytöbblet, a gyakorlatlanság, Maga a készülék súlya meghaladja a 10 kg-ot, ehhez hozzáadódik az egyéni védőeszközök súlya, a stressz, a szokatlan testhelyzetben történő munkavégzés, valamint a felszerelések és mentendő személyek mozgatása. Amennyiben a tűzoltó gázvédő ruházatban és légzőkészülékben magas környezeti hőmérsékletben dolgozik, a hasznos védelmi idő akár 7-10 percre csökkenhet.

47 47 Gázvédő ruha vegyi mentesítésekor úgy kell a védelmi időt tervezni, hogy közepes munkavégzés esetén (közlekedés gázvédő ruhában) a beavatkozást követően legalább 10 perc álljon rendelkezésre a mentesítés végrehajtására. A jelenleg használt készülékek manométerébe beépített jelzősíp megszólalása ezeket a tervezési igényeket nem képes kielégíteni, az esetleg eszméletét vesztett tűzoltó esetén a környezeti zajterhelés miatt nem minden esetben ad egyértelmű jelzést a többiek számára. Éppen ezért elengedhetetlen a légzőkészülék adatainak külső megjelenítése, nyomon követése. Szükségesnek tartom egy olyan, a használótól független megoldás alkalmazását, ami nagy biztonsággal szolgáltat információkat a kárfelszámolásban részt vevő személyek fizikai állapotáról, légzésvédemük stabilitásáról, egyben a más kommunikációs csatornákat felszabadítva csökkenti a felesleges adatforgalmat. III. Fejezet Beavatkozás felügyeleti rendszer Az előző fejezetben ismertettem a tűzoltók egyéni védőfelszereléseit, a használatuk szabályait, ismérveiket, felhívtam a figyelmet bizonyos hátrányokra. A műegyetemi pincelőtér tűzének egyik szomorú tanulsága bizonyos szervezési problémák és mulasztások mellett - az, hogy jelenleg nem megoldott a bevetett személyek életfunkcióinak folyamatos figyelemmel kisérése, veszély esetén a szükséges intézkedések nem tehetők meg. A tűzoltásban részt vevők igénye nem mai keletű. A világ valamennyi fejlett országában első sorban maguk a tűzoltók kezdeményezésére próbáltak olyan eszközt kifejleszteni és alkalmazni, amivel nyomon tudták követni a beavatkozásban részt vevők levegő felhasználását, a behatoló tűzoltó egységek időellenőrzéssel egybekötött nyilvántartását. Az alábbiakban ismertetek néhányat ezek közül, valamint bemutatom azt a rendszert, amely a magyar tűzoltóság számára a jelenleg használt légzőkészülékekkel kompatíbilis.

48 A légzésvédelem kialakulása A légzésvédelem a XIX. század végétől keletkeztethető. Első sorban a bányászat és az egészségügy számára került kialakításra. Később használata a világháborúk következtében kiszélesedett, majd a szervezett tűzoltó egységek felállításával specializálódott, a feladathoz alkalmazkodott. Míg a bányászatban a hosszú távra szolgáló, kémiai elven alapuló oxigénes, addig a tűzoltásban a minél könnyebb, de korlátozott idejű sűrített levegős rendszerek terjedtek el Kezdeti lépések ben indult világhódító útjára a 300 bar-s technológia. A Német Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériuma minden önkéntes tűzoltót el kívánt látni légzésvédelemmel. Az igényben a szociális érzékenység mellett rejlő tagadhatatlan gazdasági előnyök következtében, sikerült kifejleszteni az egypalackos, hatliteres, 300 bar sűrített levegővel feltöltött tartályt (ezt megelőzően 200 bar és 2 palack), ami kezelhetőségben és súlyban már lehetővé tette a tömeges felhasználást. Ez rövidesen Európa szerte szabvánnyá vált. A kedvező légzésvédelmi fejlesztés hamar elterjedt, beavatkozások során azonban szembesültek a felhasználók azzal, hogy az így nyert taktikai előny, a korszerű légzésvédelemre épülő hosszabb bevetési idők alkalmazása nem párosul a kontrol lehetőségével. Egyfajta hamis biztonságot teremtve több baleset forrása lett az egyébként kiváló egyéni életvédelmi berendezés használata. Két irányban indultak kutatások a helyzet megoldására, aminek eredményeként a légzőkészülék rendszerébe a használó számára hasznos információkat nyújtó manométer került beépítésre (a mai napig használatosak továbbfejlesztett változatai). Ez rendelkezik a levegő által működtetett jelzősíppal is, ami egy elfogadható kimenekülési időt biztosít a tűzoltó számára. Magyarországon az 1980-as évektől az AGA Spiromatic 316 (1. kép) légzőkészülék fémjelzi ezt az időszakot.

49 49 1. kép: AGA Spiromatic 316 légzőkészülék Forrás: Saját felvétel Másik irányvonal a bevetett erők külső figyelemmel kisérésére irányult. Kezdetekben egy egyszerű, manuálisan vezethető táblát alkalmaztak, amin a bevetett erőkről a legegyszerűbb adatokat rögzítették. Név, légzőkészülék száma, bemeneteli nyomás, esetleg bevetési hely. Ezt kiegészítve egy stopperórával (2. kép), már nagyjából követhetővé tették a tűzoltók mozgását, bevetési idejét. 2.kép: Bevetési regisztrációs tábla Forrás: Dräger Telemetriesystem, neu_2.ppt

50 50 Az alábbi törekvések valósultak meg: Belépési kezdetének dokumentálása Információ a bevetés irányítójának a bevetési időről, ami alapján tervezhetővé vált a váltás Munkát végző tűzoltónak akusztikus jelzés a biztonságos visszatérés idejéről Névsor szerint követhető az éppen bevetettek létszáma 3.3. Elektronikus rendszerek Az elektronika fejlődése nem kerülte el a beavatkozások biztonsági nyilvántartását sem. Míg a külső regisztráció gyakorlatilag minimálisan változott, a személy védelmének fokozása érdekében új szerkezetek kerültek bevezetésre. A manuálisan kitöltött adattáblát a személyre szóló kártya behelyezése, vagy elektronikus nyilvántartás váltotta fel, míg a személyvédelemnél a manométer jelzése mellett, a kézi pánikjelző elemes készülék használata terjedt el ( kép). A pánikriasztót az alábbi ismérvek jellemzik: 5 óra teljes riasztás 95 db hangerővel Manuális riasztáskioldás lehetséges Nagyon könnyű és kicsi Kényelmes és egyszerű a rögzítése Nem igényel karbantartást Az alábbiakban bemutatott néhány változat esetében elmondható, hogy áttörés nem következett be sem az adatok szolgáltatása, sem a használó nyomon követése terén, és a személyvédelemben is csak minimális javulás volt tapasztalható. Mindazonáltal pszichikailag mindenképpen sikerült a szerkezetek alkalmazásával növelni a felhasználók relatív biztonság érzetét és korlátozottan nyomon követhetővé vált a beavatkozásban résztvevő erők létszáma, bevetési ideje.

51 51 3. kép: Müncheni tűzoltó fecskendő bevetési táblája a személyi adatkártyákkal és a pánikriasztók kulcsaival Forrás: Saját felvétel 4. kép: Az MSA AUER FireFly II és FireFly II S azonos rendeltetésű figyelmeztető- és jelző eszközök Forrás: 5. kép: Dräger Regis bevetési tábla rendszer Forrás: Dräger Telemetriesystem, neu_2.ppt

52 Telemetrikus 8 rendszerek Az ezredfordulón a high tech megjelent a védőfelszerelések területén is, ezzel új távlatok nyíltak meg a személyi biztonságot nyújtó eszközök sorában. A korábban csak az űrkutatásban és a Forma-1-ben használatos vezeték nélküli, kétoldali kommunikációra és adattovábbításra alkalmas a telemetria elvén működő technológiára alapozva komplex beavatkozás felügyeleti rendszereket fejlesztettek ki a vezető védőfelszerelés gyártók. Hasonló áttörést jelent a korábbi acélpalackok felváltása a jóval könnyebb kompozit anyagú nyomástartó edényekkel. Az így létrejövő készülék súlycsökkenés lehetővé teszi a két palack használatát, ami megnöveli a bevethetőség idejét. Magyarországon a tűzoltóságnál jellemzően használt légzésvédő egységeket gyártó Dräger (PSS 90 és PSS 100)(6. kép) és MSA AUER (BD 96 és AirMaXX) (7. kép) is rendelkezik már ezekkel az ellenőrző és felügyelő készülékekkel. Közös jellemzőik: 3 fő részből állnak (integrált felügyeleti egység a személyi légzésvédő felszerelésen, adattovábbító adó-vevő rádióhullámmal működő egység, adatfeldolgozó egység) egyszerre fő adatait tudják kezelni bevetésen résztvevő személyek azonosítására szolgáló, személyhez kötött azonosító kulcs vagy kód használata időszakos, felhasználótól független adatforgalom lebonyolítása hátralévő működési idő kiszámítása mozgásérzékelő-riasztó funkció programozható taktikai időjelzések a mechanikus riasztás mellett elektronikus figyelmeztetés elektromos (elemes) személyi egység független működése a sűrített levegős készüléktől későbbiekben alkalmassá tehetőek a bevetések távolságának ellenőrzésére (GPS) 8 Telemetria: Adatok automatikus mérése, és átvitele kábelen, rádióhullámokon vagy más módon a mérési helyről a feldolgozási helyre rögzítés, és elemzés céljából.

53 53 az egységek alkalmasak más azonos típusú egységek jeleinek továbbítására, így növelhető a rádiókapcsolat hatótávolsága (átjátszó állomás funkció) alkalmasak adatok tárolására a későbbi feldolgozás, elemzés, értékelés érdekében a személyi és a központi egység is alkalmas visszavonulási riasztás adására Rendszer elemei 1. Sűrített levegős légzőkészülék hordketettel 2. DrägerMan Bodyguard II személyi felügyeleti egység 3. Adó-vevő egység 4. PSS Merlin adatmegjelenítő egység 5. Számítógépes adatfeldolgozás 6. kép: A Dräger telemetrikus rendszere Forrás: Dräger Telemetriesystem, neu_2.ppt

54 54 7. kép: Az MSA alpha telemetrikus rendszere Forrás: A rendszerek továbbfejlesztésének lehetséges útjai moduláris rendszer kialakítása további egységek bővítése érdekében optikai kijelző bevezetése, ami a maszkon belül, a panoráma álarc plexi belső felületén jeleníti meg a főbb adatokat kapcsolat a hordozható gázérzékelőkkel kapcsolat az életfunkció érzékelőkkel 3.5. A beavatkozás felügyeleti rendszer taktikai alkalmazásának elvei Európa keleti és közép-keleti régiójában a légzésvédelem fejlődését nem követte a beavatkozás felügyeletének kifejlődése. Míg a nyugati részeken a fejezetben bemutatott eszközöket, felszereléseket az 1970-es évektől fokozatosan bevezették és alkalmazták, hazánkban az alapoktól egy nagy ugrással juthatunk a telemetrikus rendszerhez. Jelenleg a kárhelyszínen, több tűzoltó egység egyidejű, légzőkészülékes beavatkozásakor semmilyen nyilvántartás, regisztrációt sem kell vezetni. Gyakorlatilag a műszaki mentés vezetője, illetve a vezetésben megosztott szereplők fejben követik állományuk mozgását, esetleg manuálisan, papírra rögzített formátumban egy hozzávetőleges kimutatással rendelkeznek, amit később használnak fel jelentésük összeállításához és a

55 55 beavatkozás elemzéséhez. Éppen ezért semmilyen taktikai szempont sem volt eddig a bevetés felügyeletére. A telemetrikus rendszer hatékony alkalmazásához a következő alapelvek figyelembe vételét tartom szükségesnek veszélyes anyag jelenlétében történő beavatkozások során: Az első alapelv az, hogy az áttekinthetetlen bevetési helyeknél minden, a veszélyzónába beküldött tűzoltó egységre egy légzőkészülékekkel felszerelt mentőegységet kell felállítani és biztosítani, akik azonnal bevethetőek. Áttekinthetetlen bevetési helyszínek:[21] kedvezőtlen látási viszonyok sugárvédelmi bevetések veszélyes anyagok elleni bevetések nagy hőt sugárzó tűznél intenzív füstképződésnél Második alapelv, hogy a tűzoltó csak a megfelelő elméleti és gyakorlati kiképzést követően, a rendeltetésének megfelelően használja a rendszer elemeit. Harmadikként kell alkalmazni azt az előírást, hogy a légzőkészüléket használó tűzoltó a bevetést megelőzően a központi nyilvántartó/adatmegjelenítő egységnél adja le személyi azonosító kulcsát/kódját. Bevetést és az elsődlegesen szükséges mentesítést követően személyesen jelenjen meg ugyan ezen a helyen. Negyedik alapelv az, hogy a nyilvántartó/adatmegjelenítő egység kezelésére külön személyt kell kijelölni, akit a kárelhárítás folyamán más feladattal nem lehet megbízni. A személy legyen közvetlen összeköttetésben a kárelhárítás vezetőjével, a mentésre kijelölt egység parancsnokával, az adatmegjelenítő egység használatára, kezelésére, jelzéseinek értelmezésére és értékelésére kapjon külön kiképzést.

56 56 Ötödik alapelv, hogy a központi egységet a bevetés helyszínéhez a lehető legközelebb, a tartalék sűrített levegős palackok cserélési pontja és a mentésre rendelt tartalékállomány felállítási helye mellett, közel a vezetési ponthoz kell elhelyezni, az átmeneti zónában. Egyben a veszélyes zóna beléptetési pontjaként is üzemeltethető. Hatodikként minden bevetés megkezdése előtt figyelembe kell venni, hogy a rendszer hatékony üzemeltetéséhez a kárhelyszínen működtetett adó-vevő-és a központi egységet is a terepviszonyokra, taktikai pontokra figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy a lehető legkevesebb átjátszó állomásra legyen szükség. A rendszer alkalmazási lehetőségeit és korlátait a 4. számú mellékletben mutatom be. A központi egység elhelyezésének grafikus vázlata: Szél iránya Baleset bekövetkezésének helyszíne 2. Veszélyes zóna határa 3. Átmeneti zóna határa Biztonságos zóna határa 5. Bevetést végrehajtók Biztosítók, vezetési pont, közvetlen tartalék 7. Eü. hely, közvetett tartalék 8. Központi adatrögzítő egység 9. Egyéb közreműködők 10. Mentesítő pont mentésben résztvevők haladási iránya 7. ábra: Központi adatrögzítő egység taktikai elhelyezkedése veszélyes anyag jelenlétében bekövetkező kárfelszámolás során Forrás: saját

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei

Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Török Bálint Zoltán nyá. tű. alezredes Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A kockázatelemzés menete

A kockázatelemzés menete A kockázatelemzés menete 1. Üzem (folyamat) jellemzői Veszélyforrások 2. Baleseti eseménysorok meghatározása 3a. Következmények felmérése 3b. Gyakoriság becslése 4. Kockázat meghatározás 3.a Következmény

Részletesebben

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI Povázsai Sándor r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Budapest, 2010. 09. 21-22. Rövid áttekintés Jogi szabályozás helyzete Engedélyezési

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítása 2006-ban

Veszélyes áruk szállítása 2006-ban Veszélyes áruk szállítása 26-ban A veszélyes áruk szállítására, kockázatai miatt, az Európai Unióban és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet fordítanak. Az ellenőrzés és az útvonal kijelölés 26 évi tapasztalatait

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben

A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a hatósági tapasztalatok

A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a hatósági tapasztalatok BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Veszélyes Szállítmányok Főosztály A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a

Részletesebben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben SEVESO szabályozás Kit, mit, hogy és miért érint? SEVESO és ATEX: az irányelvek kockázat alapú megközelítése Bemutatkozás Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus Szakirány: alkalmazott statisztika,

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei

Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési lehetőségei ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanács TÖRÖK BÁLINT ZOLTÁN NYÁ. TŰ. ALEZREDES Veszélyes anyagok közúti szállítási balesetei során a tűzoltóság beavatkozásának taktikai és technikai fejlesztési

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok

Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok Dr. Varga József - Barta Kinga - Szabó Anett IMSYS Kft. 2013. április 10. Új jogszabályok 2012. január 1-től: 2011. évi CXXVIII. Törvény

Részletesebben

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős

Részletesebben

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

A radioaktív anyagok szállításának fizikai védelme az ADR-ben és a 190/2011. Korm. rendeletben

A radioaktív anyagok szállításának fizikai védelme az ADR-ben és a 190/2011. Korm. rendeletben A radioaktív anyagok szállításának fizikai védelme az ADR-ben és a 190/2011. Korm. rendeletben Sáfár József Országos Atomenergia Hivatal safar@haea.gov.hu XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló,

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUMOK HELYZETE

VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUMOK HELYZETE VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUMOK HELYZETE Balogh Miklós mérnök ezredes HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum Felügyeleti és Tűzvédelmi Hatósági Osztály osztályvezető 2012.09.05. 1 Honvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért. Biztonság az, amivé tesszük! -2-

Magyarország szolgálatában a biztonságért. Biztonság az, amivé tesszük! -2- A veszélyes áruk száll llítása és s a közlekedk zlekedésbiztonság Kozma Sándor tű. alezredes főosztályvezető BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály Változások és tervek a veszélyes áruk szállításának

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

A SEVESO irányelvek érvényesülése a lakosságfelkészítésben

A SEVESO irányelvek érvényesülése a lakosságfelkészítésben A SEVESO irányelvek érvényesülése a lakosságfelkészítésben DR. VASS GYULA tű. ezredes, főosztályvezető IPARBIZTONSÁGI FŐOSZTÁLY FELKÉSZÜLTEN A KATASZTRÓFÁKKAL SZEMBEN - Szakmai konferencia - Pécel, 2011.

Részletesebben

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%. 5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.

Részletesebben

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása Dr. Petőfi Gábor főosztályvezető-helyettes Országos Atomenergia Hivatal XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam 2011. május 3-5., Hajdúszoboszló www.oah.hu

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM VESZÉLYES ÁRUK

DEBRECENI EGYETEM VESZÉLYES ÁRUK DEBRECENI EGYETEM VESZÉLYES ÁRUK és VESZÉLYES HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSA - Képzés a 2013-as ADR 1.3 fejezete szerint - Bertli Dávid veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó ADR Profess Tel.: +36 (20) 9830-388

Részletesebben

A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető

A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve Következményelemzés TOXIKUS ANYAGOK A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve nagy távolságban is képezhetnek veszélyes koncentrációt. A toxikus felhő károsító

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRUK. Vasúton-Közúton -Vízen. Budapest, 2010.05.06. 2011.04.21. www.hvesz.hu. SÁROSI GYÖRGY Veszélyes áru Szakértő

VESZÉLYES ÁRUK. Vasúton-Közúton -Vízen. Budapest, 2010.05.06. 2011.04.21. www.hvesz.hu. SÁROSI GYÖRGY Veszélyes áru Szakértő VESZÉLYES ÁRUK Vasúton-Közúton -Vízen SÁROSI GYÖRGY Veszélyes áru Szakértő HUNGÁRIA VESZÉLYESÁRU MÉRNÖKI IRODA Budapest, 2010.05.06. 1 Tartalom Nemzetközi szabályozás-eu szabályozás változása GHS /CLP-ADR-RID

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Felhívás! A sikeres vizsgáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. Az igazolás visszavonásig érvényes.

Felhívás! A sikeres vizsgáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. Az igazolás visszavonásig érvényes. Felhívás! A hatóság felhívja a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállítását végzők figyelmét a rájuk vonatkozó veszélyes

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Szállítási rendszerek. Áruszállítás

Szállítási rendszerek. Áruszállítás Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR. Nagy Zsolt BTE Elnök

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR. Nagy Zsolt BTE Elnök NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR LÉGIKÖZLEKEDÉS VÉDELMI TISZTEK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSE ÉS TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJA DEBRECEN - 2014.05.28 Nagy Zsolt BTE Elnök LÉGI VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat

Részletesebben

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG SEVESO irányelv és a hazai szabályozás Gáspárné Bada Magda KOZMOS konferencia Visegrád 2013. 11.05. Az előadás tartalma SEVESO szabályozás háttere, filozófiája és mutatói A katasztrófavédelmi

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. 26962-53 Water, Ultra Pure APA Standard 1 Hardness

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. 26962-53 Water, Ultra Pure APA Standard 1 Hardness Oldal 1 -tól/-től 5 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító CAS-szám: 7732-18-5 EK-szám: 213-791-2 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása,

Részletesebben

Integrált kockázatkezelés az iparban

Integrált kockázatkezelés az iparban Integrált kockázatkezelés az iparban 1 2 Veszélyes ipari tevékenységek Mezőgazdaság Biokémia, biotechnológia, gyógyszeripar Védelmi szféra Robbanó és tűzijáték ipar Élelmiszeripar - Nagy hűtőházak (ammónia);

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

helye az igazgatási rendszerben

helye az igazgatási rendszerben A bányafelügyelet helye az igazgatási rendszerben A bányászat állami szakigazgatási feladatait a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok (együtt: bányafelügyelet) látja el.

Részletesebben

Oldal: 1 of 7 BIZTONSÁGI ADATLAP Felülvizsgálat dátuma: 13.11.2008 Nyomtatás Dátuma: 14.11.2011

Oldal: 1 of 7 BIZTONSÁGI ADATLAP Felülvizsgálat dátuma: 13.11.2008 Nyomtatás Dátuma: 14.11.2011 Oldal: 1 of 7 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Ashland Postafiók 8619 NL3009 AP, Rotterdam Hollandia EUSMT@ashland.com Sürgisségi telefonszám +1-800-ASHLAND (+1-800-274-5263/+1-606-329-5701),

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. június 30., kedd Tartalomjegyzék 2015. évi LXXXIX. törvény A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban TÁJÉKOZTATÓ a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban B Í R S Á G A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Iparbiztonsági ismeretek Az előadás tartalma A katasztrófavédelemről röviden Iparbiztonsági felügyelőség A kritikus infrastruktúra védelem Veszélyes áru szállítás (közúti, vasúti, vízi, légi) Veszélyes

Részletesebben

Kárelhárítási Terv. A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült.

Kárelhárítási Terv. A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült. Kárelhárítási Terv A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült. A telephelyen a következő tevékenység végzése történik:

Részletesebben

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása Eleso Denis Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám Egyetemi tanár A radioaktív anyag a természetben előforduló

Részletesebben

A veszélyes. tervezése. grehajtása. Kozma SándorS tű. alezredes, osztályvezető. BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23.

A veszélyes. tervezése. grehajtása. Kozma SándorS tű. alezredes, osztályvezető. BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23. A veszélyes áru száll llítás s ellenőrz rzési és s szankcionálási si tevékenys kenységének nek tervezése és s végrehajtv grehajtása BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23. Kozma SándorS

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában. Magyarország szolgálatában a biztonságért! Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Fő Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk

Részletesebben

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem avagy lehet-e és hogyan szerepe a vagyonvédelemnek a versenyképesség növelésében? Bernáth Mihály okl. biztonságszervező szakember Amiben mindenki egyetért...

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

A Nemzeti Közlekedési Hatóság. tevékenysége a veszélyes árut szállító. közúti járművek ellenőrzésének tükrében

A Nemzeti Közlekedési Hatóság. tevékenysége a veszélyes árut szállító. közúti járművek ellenőrzésének tükrében A Nemzeti Közlekedési Hatóság tevékenysége a veszélyes árut szállító közúti járművek ellenőrzésének tükrében Balatonföldvár, 2010. április 8-9. 1 Ellenőrzési tevékenység A Nemzeti Közlekedési Hatóság komplex

Részletesebben

A mentő tűzvédelem diszlokációja

A mentő tűzvédelem diszlokációja Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A mentő tűzvédelem diszlokációja 2013. november 06. Fülep Zoltán tű. ezredes Tűzoltósági Főosztályvezető A mentő tűzvédelem magyarországi

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Visegrád 2014. november 6-7. 6

Visegrád 2014. november 6-7. 6 Veszélyes anyagok azonosításával kapcsolatos jogszabályi módosításoksok Visegrád 2014. november 6-7. 6 Bali Péter P tű. t őrnagy Seveso II módosításának okai A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez,

Részletesebben

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal Hullán Szabolcs mb. főigazgató-helyettes, Országos Atomenergia Hivatal

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. MULTI-MIX Folyékony szappan

BIZTONSÁGI ADATLAP. MULTI-MIX Folyékony szappan BIZTONSÁGI ADATLAP A kiállítás kelte: Győr, 2011.08.01. 1. A készítmény neve MULTI-MIX Folyékony szappan Gyártó cég neve: SATIN SILK Kft. 9012 Győr, Csanakhegyi u.13/b. Tel./fax.: 96/447-808 2. Összetétel:

Részletesebben

Dr Hesz József Veszélyes anyagok forgalma és a velük kapcsolatos rendkívüli események elhárítása

Dr Hesz József Veszélyes anyagok forgalma és a velük kapcsolatos rendkívüli események elhárítása Dr Hesz József Veszélyes anyagok forgalma és a velük kapcsolatos rendkívüli események elhárítása Mit tekintünk veszélyes anyagnak? Melyek a tudomány és az alkalmazás szempontjai? A mennyiségtől függetlenül

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Fenyvesi Zsolt Tűzvédelmi mérnök Tűzvédelmi tervező szakmérnök Előzmények-problémák Mi indokolta az új követelményt? Információ hiány az üzemeltetésnél - a megvalósult

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Kiállítás dátuma: 09/11/2005 Nyomtatás dátuma: 2009.02.18.

Kiállítás dátuma: 09/11/2005 Nyomtatás dátuma: 2009.02.18. BIZTONSÁGI ADATLAP Oldal 1 / 5 1. Az anyag / készítmény megjelölése és a cégjelzés 1.1 A termék kereskedelmi megnevezése: Adhesor, Adhesor Fine 1.2 Termék alkalmazhatósága Adhesor: A gyártó adatai: Alábélelő

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. AZ EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK. 4.2.6. Táblázat / 1. Biztosított források 2 4.2.6. Táblázat / 1. 1. 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 2.

Részletesebben

Mindent tudni akarok...

Mindent tudni akarok... Mindent tudni akarok... Műszaki vizsga. A gépjármű tulajdonosok közül, egyesek számára örök talány, a többség azonban ismeri a menetét. Személygépkocsit, gépjárművet tulajdonolni kötelezettséggel is jár.

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Bujtás Tibor Paksi Atomerőmű Zrt. Sugár- és Környezetvédelmi Hajdúszoboszló, 2010. április 27. Történeti áttekintés A Sugárvédelmi (SVO) vezetői: -

Részletesebben

VBKTO logisztikai modell bemutatása

VBKTO logisztikai modell bemutatása VBKTO logisztikai modell bemutatása Logisztikai rendszerek információs technológiája: Szakmai nyílt nap Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar 2007. június 6. Tartalom Vagyontárgy nyilvántartó központ

Részletesebben

Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában

Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2012. április 24-26. Hajdúszoboszló Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában Készítette: Orbán Mihály

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben