Mt 01:18-24 Jézus születése Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mt 01:18-24 Jézus születése Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt,"

Átírás

1 Mt 01:18-24 Jézus születése Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől. Mindez pedig azért történik, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Íme, a szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: Velünk az Isten. Amikor József fölébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala parancsolta neki. Magához vette feleségét. Mt 01:18-24 Isten->Mária->Föld->Jézus Az Isten Lelke Máriában megérintette a Földet. Isten Fia nemcsak a Mennyei Atyától születik öröktől fogva., az ember Máriától is megszületik karácsonykor. Mária éppúgy Istenszülő, mint a Mennyei Atya. Karácsonykor a Föld az Isten otthonává vált. Erőtlenségben egy kisgyermekként jelent meg közöttünk az Isten, aki gondoskodásra, oltalomra szorul éppúgy, mint édesanyja Mária. Ezt a két drága kincset, Máriát és Jézust a Mennyei Atya nem egy főangyal gondoskodására bízza, hanem egy szegény ácsember József gondviselésére. Szent József Az Úr angyala szólítja fel Józsefet a gondoskodásra. Ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát. Az angyal nemcsak felszólítja Józsefet, aki döntési pozícióban van. Előkészíti József döntését, beavatja Józsefet a megtestesülés, a megváltás misztériumába, és József úgy cselekedett amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét. Egyházi rend Emmánuel velünk az Isten, nemcsak fölöttünk a mennyei valóságban, nemcsak közöttünk az Egyház szentségeiben és testvéreinkben, hanem bennünk is jelen van, velünk van az Isten. Szent József szolgálata az egyházi rend szentségében, szolgálatában közel kétezer év óta jelen van a történelemben. Az egyházi rend is Jézust szolgálja, akárcsak Szent József. Az Anyaszentegyház is hordozza, és világra szüli Jézust, akárcsak Mária. Az Egyház Krisztus titokzatos teste, a történelemben tovább élő Jézus. Az egyházi rend szolgálata, hogy hivatásuk betöltésére neveljék a szenteket. Róma püspökének legigazibb és legszebb titulusa: Isten szolgáinak szolgája. Föld->Jézus->Isten Az Isten Lelke, a Menyország Máriában érinti meg a Földet. És a Föld Jézusban érinti meg a Mennyet. A szeretet egyesítő hatalma Jézusban mennyei magasságokba, Mennyei Atyánkhoz emel. Jézus mondta magáról; Ha felemelnek a Földről, mindent magamhoz vonzok. Jézus, az isteni élet vonzásában van minden. Ezzel a Menny felé irányuló erővel együtt lehet működni. Az isteni élet ajándéka ránk van bízva, hogy gondozzuk, hogy őrködjünk felette, mint Szent József a Szent Család felett. Ez a szolgálat nemcsak az egyházi rend kiváltsága, nemcsak Szent József a szegény ács kapta meg ezt a megbízatást. A szeretet egyesítő hatalmából fakadóan bármit teszünk, vagy nem teszünk, azt Jézusnak tesszük, vagy nem tesszük. A másik ember szolgálatával kapcsolódhatunk be a mennyei erők vonzásába, kerülhetünk egyre közelebb a Szent Családhoz a mi mennyei hazánkhoz.

2 Mellékhatások Mt 01:18-24 Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől. Mindez pedig azért történik, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Íme, a szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: Velünk az Isten. Amikor József fölébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala parancsolta neki. Magához vette feleségét. Mt 01:18-24 Szellemi világ Nemcsak a gyógyszereknek van mellékhatásuk. A szeretetnek is van mellékhatása. Hittudósok feltételezése szerint a szellemi világ megosztottsága is szeretet ügyből fakad. Az angyalok közül sokan sérelmezhették: Hogyha már az Isten egy alacsonyabb létszinten szándékozik megjelenni, akkor miért nem inkább angyallá lesz, miért emberré lesz. Jákób, József fiát a többi fiánál jobban szerette és ennek jelét is adta, cifra ruhában járatta. Jákób szeretetének az lett a mellékhatása, hogy a testvérek megutálták Józsefet. Az Isten jelét adta, hogy az embereket jobban szereti az angyaloknál és ennek az lett a mellékhatása, hogy az angyalok közül némelyek megutálták az embert. Azért buktak el angyalok, mert nem akartak az Istennel együtt odasüllyedni az emberhez, elbuktak, mert megtagadták a náluknál alacsonyabb rendű ember szolgálatát. Család A tiszta és igaz ember igyekszik megőrizni tisztaságát, igaz voltát. József igaz ember, akinek illik tisztességes leányt feleségül venni. József, nem szégyeníti meg, áldott állapotban lévő jegyesét, nem tesz neki szemrehányást, de mivel Mária méltatlanná vált hozzá, titokban szakítani akar vele. József nem akarja feladni kiváló pozícióját igaz és tiszta voltát, erkölcsileg nem akar lesüllyedni Máriához, és ugyanakkor nem akarja azt, hogy Mária az ő jegyese megszégyenüljön. Íme; a szeretet emberlétünkben megmutatkozó mellékhatása, amikor a szeretet emberileg megoldhatatlan lelki gyötrelmet okoz. Családterápia Ahol a véges végződik, ott nem a semmi kezdődik, hanem a végtelen. Szent Pál apostol ezért dicsekszik szívesen a gyengeségeivel, azokkal a határhelyzetekkel, ahol emberi képességei végződnek. Vö. 2Kor 12:9-10 József döntési pozícióban van, döntenie kell, és nem tudja, mitévő legyen. József emberileg megoldhatatlan töprengésébe beleszól Isten küldötte. Az Úr angyala szólítja fel Józsefet: Ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát! Az angyal nemcsak felszólítja Józsefet, hanem beavatja őt Isten tervébe, a megtestesülés, a megváltás misztériumába, és József úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki: Magához vette feleségét. Vallás Emmánuel, velük az Isten! A velünk az Isten, szeret bennünket az Isten örömhír mellékhatása az, ha kirekesztővé válik. Amikor Jézus a názáreti zsinagógában arról beszél, hogy az Isten több jót tesz a pogányokkal, mint a zsidókkal, nagyon megharagudnak rá: Megragadják, városuk határába vonszolják, hogy szakadékba taszítva végezzenek vele. Vö. Lk 4:16-29 Napjainkban több mint 300 egyedül üdvözítő keresztény felekezet létezik. Ez a megosztottság szinte lehetetlenné teszi a keresztény missziót. Jézus értünk mondott imája ma is időszerű: Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy és én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. Jn 17:21 Legtöbb felekezet kirekesztő; akik nem tartoznak hozzánk, akik nem azt vallják, amit mi, azokkal nincs az Isten, azok elkárhoznak. Egy becsületes ember, ilyen kirekesztő társaságból nem kér. Elsősorban emberek vagyunk. Isten az emberrel van. Isten a másik emberrel van. Bármit teszünk, vagy nem teszünk; azt Jézusnak tesszük, vagy nem tesszük. Vö. Mt 25:31-46

3 Mt 02:01-12 Kincs Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe és tudakolták: Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte. Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele egész Jeruzsálem. Összehívatta a főpapokat és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hogy hol kell születnie a Messiásnak. Azok így válaszoltak: A júdeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te Betlehem, Júda földje, bizony nem vagy a legkisebb Júda nemzetségei között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek. Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe: Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte. Ők pedig miután meghallgatták a királyt elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincses - zsákjaikat és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba. Mt 02:01-12 Hol van a szívünk Szívünk nemcsak a mellkasunkban dobog, szívünknek van egy különös tartózkodási helye is, ez a különleges hely lehet nagyon jó, nagyon stabil hely, de lehet olyan hely is, amely kiborulással fenyeget. Szívünknek ezt a különleges tartózkodási helyét Jézus meghatározta: Ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. Mt 6:21 Szívünknek ez a különleges tartózkodási helye meghatározza örömeinket és félelmeinket is. Értékek versengenek értünk. Döntő jelentőségű, hogy milyen értékek nyerik meg szívünket. Labilitás Heródes király megrémült és vele egész Jeruzsálem. A király kiborulása, nemcsak a király magánügye, hiszen tekintélyével kormányozza országát, ami a királynak rossz hír, az, az alattvalók számára is rossz hír kell, hogy legyen. Így történhetett, hogy a királlyal együtt egész Jeruzsálem megrémült, számukra az evangélium, nem örömhír, hanem rémhír. Heródes tudni akarta, hogy hol van a zsidók újszülött királya, de nem tudhatta meg. 33 évvel később a jeruzsálemiek tudták, hogy hol van a zsidók királya. A tekintély birtokosai, rá tudták venni a jeruzsálemieket arra, hogy igazságtalan bírói ítéletet kényszerítsenek ki a római helytartóból. Stabilitás Csak az tud behódolni a közvéleménynek, egy tekintélynek az igazság rovására, akinek a szíve távol van az Igazságtól. A hatalom birtokosai versengenek a bizonytalan szavazókért, a többségért, hogy akaratukat érvényesíteni tudják. Heródes a hatalmát, a vallási vezetők tekintélyüket féltették Jézustól. Az Igazság jelenléte kiborította őket. A ránk sóvárgó, a bennünket ostromló értékek az Igazság rovására is megnyerhetik, beburkolhatják szívünket. Erre a veszélyre figyelmeztet bennünket a zsoltáros is: Vagyonotok, hogyha gyarapszik, szívetek hozzá ne tapadjon! A bölcsek azért bölcsek, mert mindenek felett tisztelik és szeretik az Igazságot. A bölcseket nem fenyegeti a kiborulás veszélye, mert a szívük tartózkodási helye az Igazságban van, és az Igazság örök. Az Igazság akkor is Igazság, ha senki sem vallja, ha semmiféle tekintély sem támasztja alá. A napkeleti bölcsek tiszta, az Igazságban nyugvó szívében megmutatkozhatott a megtestesült örök Igazság, az Istent Fia. Hol van az Isten szíve Az ajándékban egy kicsit jelen van az ajándékozó is. A bölcsek átadták kincseiket és kincseikkel együtt a szívüket is. Ajándékoztak aranyat a királynak, tömjént az Istennek és mirhát a szenvedő embernek. Isten karácsonykor nekünk ajándékozta a szívét, Isten kincsei vagyunk, az Isten szíve bennünk dobog. Isten bennünk dobogó szíve választás elé állít bennünket. Isten szívét, heródesi lelkülettel, a jeruzsálemi sokasággal együtt, mint egy idegen testet kivethetjük magunkból, de dönthetünk úgy is, hogy csatlakozunk a napkeleti bölcsekhez, velük együtt, Istennek hozott ajándékainkkal, mi is ráhangolódhatunk, az isteni élet ritmusára. Engedelmességünk, önfeláldozásunk aranya, imádásunk és hűségünk tömjénje és szenvedésünk mirhája, egyesítheti szívünket az Isten szívével.

4 Hol van a zsidók újszülött királya? Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe és tudakolták: "Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte" Mt 02:01-12 Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele egész Jeruzsálem. Összehívatta a főpapokat és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hogy hol kell születnie a Messiásnak. Azok így válaszoltak "A júdeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te Betlehem, Júda földje, bizony nem vagy a legkisebb Júda nemzetségei között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek." Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe: "Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte." Ők pedig miután meghallgatták a királyt elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincses zsákjaikat és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba. Mt 02:01-12 Megszületett a Király, uralma alá helyezhetjük életünket A paradicsomkertben egy eszme megkísértette az embert. Ez az eszme bírta rá az embert arra, hogy független, autonóm és ugyanakkor végzetesen véges, halandó személlyé váljon. Az ember a paradicsomkertben visszavonta bizalmát Teremtőjétől, a bizalomból önbizalom lett. Az ember önmagába zárult olyan lett, mint az Isten; öntörvényű lett. Ez a liberális eszme, azt hirdeti, hogy az ember áll a piramis csúcsán és tegyen a legjobb belátása szerint. Ez ellen az eszme ellen Karácsonykor megszületett a Király, a Mindenható Isten Fia. Lehet uralma alá helyezni az életünket, megajándékozhatjuk Jézust bizalmunkkal. Bizalmuk gyümölcseként Jézus megsemmisíti eloldottságunkból fakadó végzetes határainkat, a halálunkat, végességünk korlátait megnyitja Isten végtelen világára. Nem szolgálhattok két úrnak Benedek pápánk, korunk szellemi küzdelmét abban látja, hogy a tolerancia diktatúrája igyekszik elszigetelni, maga alá gyűrni az Igazságot. A liberalizmus csak azt várja el tőled, hogy ne add fel kiváló pozíciódat, hogy te légy a piramis csúcsán, mert megérdemled. Ha jó neked légy vallásos a magad módján, de ne hangoztass egyetemes igazságokat, nemcsak azért mert ilyenek nincsenek, hanem azért se, mert ezek az igazságok sértenék mindazok emberi méltóságát, akik piramisuk csúcsán tartózkodnak. Nem szolgálhatunk két úrnak a piramis csúcsán, csak egy valaki lehet. Heródes nem hajlandó átadni helyét, mozgósítja a bölcseket és az őt körülvevő vallásos apparátust is, mert tudni akarja az Igazságot, tudni akarja, hogy hol van a zsidók újszülött királya. A liberalizmusban az Igazságnak alárendelt szerepe van. Heródest az Igazság csak annyiban érdekli, amennyiben az Igazság számára hasznos lehet. Amikor nem adunk helyet az Isten Fiának Lehet úgy is vallásos valaki, ha a piramis csúcsán van, mint Heródes király, ha az én és az enyém fogalmaiba, mint legfelsőbb kategóriákban szerveződik az élete. Aki így vallásos az meg tudja magyarázni, hogy mire jó neki az, hogy vallásos. Lehetséges, hogy kiemelkedő vallásos teljesítményeket tudunk felmutatni, de ha mi vagyunk a piramis csúcsán, akkor nem adhatunk helyet az Isten Fiának, akkor eloldottak vagyunk az Igazságtól, az örök élet forrásától. A piramis csúcsán lévő ember szeretete megmagyarázható szeretet, a mire jó nekem kérdéskörbe szerveződő szeretet. A szeretet, ami megmagyarázható, feltételekhez kötött, nélkülözi a szabadságot, meg sem érdemli ezt a szép szót. Amikor helyet adunk az Isten Fiának Amikor Jézus keresztáldozata megérinti szívünket, amikor felismerjük Mennyei Atyánk, minden értelmet meghaladó, határtalan, emberlétünk pokláig hatoló, megtestesült szeretetét, akkor megjelenik nekünk az Úr. Az Úr szeretetteljes megjelenése könnyeket fakaszt, igaz bűnbánatra indít. Kiszabadulhatunk az én és az enyém szorításából, önfeledté válhatunk, belefeledkezhetünk az Istenbe, szabadon megnyílhatunk Isten szeretete előtt, helyet adhatunk az Isten Fiának. Ha Jézus az Úr, a mire jó nekem nem lesz többé meghatározó kérdéskör, helyette, az én mire vagyok jó Jézusnak, kérdéskörben szerveződhet az életünk. Ha Jézus az Úr, Isten többé nem a bűneinkről kérdez bennünket, hanem a szeretetünkről. Engedelmességünk, önfeláldozásunk aranya, imádásunk és hűségünk tömjénje és szenvedésünk mirhája, egyesítheti szívünket az Isten szívével.

5 Szent Család Miután a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, amíg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül, hogy megkeresi és megöli a gyermeket. József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és még azon éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Egyiptomból hívtam az én fiamat. Amikor Heródes meghalt, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert meghaltak már, akik a gyermek életére törtek! József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és visszatért Izrael földjére. De amikor meghallotta, hogy Judeában, Archelausz uralkodik apja, Heródes után, félt odamenni. Ezért egy álmában kapott utasítást követve Galilea vidékére ment. Mt 02:12-23 Odaérve egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: Názáretinek fogják hívni. Mt 2: Szent József gondoskodása Szent Józsefnek gondoskodnia kell családjáról. Nemcsak munkalehetőséget kell keresnie, az ellenséges erőktől is óvnia kell Máriát és Jézust. Az Isten nem csodákkal siet Szent József segítségére. Nem az ellenséget semmisíti meg. Álmában hírt ad Józsefnek a politikai helyzetről, és meghatározza a menekülés útját. A többi Józsefen múlik. József a kapott információra azonnal reagál. A család ura felkölti alvó családját és még az éjjel útra kel. Nincs tekintettel az alvó Máriára és a kis Jézusra, nincs tekintettel saját akaratára, nem alkudozik, hogy majd holnap, hanem azonnal útra kel. Engedelmes Fiú Az Isten Fia családban nevelkedik, az Édesanyjától megtanul; beszélni, írni, olvasni. Szent Józseftől megtanulja az ácsmesterséget és harminc éves koráig csendes, munkás életet él. Munkájának a nyersanyaga a fa. Tervezi és megvalósítja azokat az eszközöket, amelyekre a mindennapi életben szükség van. Munkájából él és tartja fenn önmagát és Édesanyját. Ha Jézus csak ember lenne, nem lenne ebben semmi meglepő. A meglepő az, hogy Jézus Isten. A meglepő az, hogy a szavával világot teremtő Isten sámlit készít, pénzt fogad el a munkájáért, teremtményeinek engedelmeskedik, teremtményeitől tanul. Jézus nem tartotta zsákmánynak Istennel való egyenlőségét, mindazt vállalta, ami az emberléttel jár. Mint gyermek engedelmeskedett Máriának és Szent Józsefnek. Mint az Örök Atya Örök Fia engedelmeskedett mindhalálig az ő Mennyei Atyjának. Ajándékozó Fiú Jézusnak van emberi akarata, de ezzel az akarattal megajándékozza Édesanyját, Máriát és Szent Józsefet és mindenek előtt és fölött az Ő Mennyei Atyját, aki úgy szerette ezt a világot, bennünket, hogy az Ő egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki hisz benne el ne vesszen, hanem örökké éljen. Jézus az Ő Mennyei Atyja kedvéért bennünket is megajándékoz az ő szabad akaratával. Jézus úgy van közöttünk, mint szolga, a mi üdvösségünk szolgája. Keresztségünk Jézus életét, az Isten életét közölte velünk. Az Isten családjához tartozunk. Van mennyei Atyánk és van mennyei Anyánk és Jézus a mi testvérünk. Szent Család Aki szabad akaratával, teljesen szabadon megajándékoz valakit, az nem valamit ad, hanem a lehető legtöbbet, saját magát. Ebben az ajándékozásban valósul meg a Szeretet. Az önzés a saját akarat felemelése, istenítése, a Szeretet a saját akarat alárendelése, egyfajta szolgálat. A szent családot, az Ő családját ismeri fel Jézus családjainkban, ha a családtagok, ha nehezen is, de ki tudják mondani a szeretet szavait. A szeretet szavait, amelyet Jézus kimondott szenvedése előestéjén, neki sem volt könnyű. Ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te.

6 Irgalmas és Igazságos Mt 03:01-12 Abban az időben: Keresztelő János megjelent Júdea pusztájában, és így tanított: Térjetek meg, elközelgett a mennyek országa! Ő volt az, akiről Izajás próféta azt mondta: A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! János öltözéke teveszőrből készült, és bőrövet viselt a derekán. Sáska és vadméz volt az étele. Kivonult hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és a Jordán vidéke. Megvallották bűneiket, és ő megkeresztelte őket a Jordán folyóban. Amikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus jön hozzá megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: Viperák fajzata! Ki indított benneteket arra, hogy meneküljetek a közelgő harag elől? Teremjétek hát a bűnbánat méltó gyümölcsét! És ne higgyétek, hogy közben azt gondolhatjátok: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek: Isten ezekből a kövekből is tud Ábrahámnak fiakat támasztani. A fejszét már ráhelyezték a fák gyökerére: Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely jó gyümölcsöt nem terem! Én csak vízzel keresztellek titeket a bűnbánatra, de aki énutánam jön, az erősebb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy a saruit hordozzam. Ő Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket, kezében tartja már a lapátot, hogy kitakarítsa szérűjét. A búzát magtárba gyűjti, a pelyvát pedig olthatatlan tűzben elégeti! Mt 03:01-12 Hamis próféták? A próféták Isten szavát közvetítik, de vannak hamis próféták is. Mózes, meghatározza a hamis prófétát, ismertet velünk egy próféta tesztet: Lehet, hogy azt mondod magadban: Miről ismerjük fel azokat a szavakat, amelyeket nem az Úr mondott? (Tudd meg hát:) azok a szavak, amelyek, bár a próféta az Úr nevében hirdeti őket, nem válnak valósággá, s nem teljesülnek, olyan szavak, amelyeket nem az Úr mondott. MTörv 18:21-22a Ezek szerint, a közelgő haragot hirdető Keresztelő Szent János hamis prófétának bizonyul, hiszen Jézusban nem az Isten haragja jelent meg. Jézus nem írtja ki a bűnösöket, ahogy azt meghirdette róla a Próféta. Keresztelő Szent János, Jézus előhírnöke. Keresztelő Szent János erőszakos halála előre hirdeti; Jézus keresztjét, Jézus messiási küldetését. Jézustól, amikor jelet kérnek, Jónás prófétára utal; ahogy Jónás három napig volt a hal gyomrában, úgy lesz az ember Fia is három napig a föld gyomrában. Vö. Mt 12:40 Mózes szerint, Jónás próféta is hamis prófétának bizonyul, hiszen hirdeti Ninive pusztulását, és próféciája nem teljesül, Ninive nem pusztul el. Érezzük, hogy ez az ószövetségi meghatározás a hamis prófétáról nem minden esetben helytálló. Isten irgalma nem különbözik igazságosságától Jónás próféta nagyon megneheztelt Istenre: Miért nem üt már oda! És Isten nem oda ütött, nem sújtott le Ninivére, hanem ide ütött, Jónás fejére koppintott. Keresztelő szent Jánosnak is tapasztalnia kell, hogy Jézus nem üt oda, nem sújt le a bűnösökre. Jónás is, János is az Igazságos Isten haragjának megjelenését hirdeti, és nem Isten igazságos haragja, hanem Isten irgalma jelenik meg. Hogy a kettő végül is egy, az Jézusban, az Isten Fiában mutatkozik meg. Első Ádám, második Ádám Az első Ádám nem úri emberként viselkedik, amikor Évára keni saját bűnét, sőt vétkéért még az Istent is hibáztatja: Az asszony, akit mellém adtál az adott nekem a tiltott gyümölcsből. Vö. Ter 3:12 A kezdetek óta ott él ez a sláger az emberszívekben: Mások vittek rossz utakra engem! A második Ádám, Jézus, igazi úri ember, aki nem különíti el magát bűneinktől, nem vágja a fejünkhöz, hanem irgalmasan leveszi rólunk a bűn megnyomorító terhét, magára veszi ezt a terhet, és elszenvedi helyettünk a következményeket. Istenünk irgalmas szeretetét, és igazságosságát is, egyszerre dicsőíthetjük a mi Urunkban; Jézus Krisztusban. Vö. Róm 3:25-26 Isten ránk talál Isten minden emberre kiterjedő irgalmas szeretete és igazságossága testesül meg, születik közénk karácsonykor. Isten megtestesült szeretetét nem korlátozhatja semmi és senki. Akkor is jön, ha elutasításra talál, nem riad vissza a kereszthaláltól sem, sőt képes értünk, csakhogy ránk találhasson a poklokig süllyedni. Addig keres bennünket a mi jóságos Pásztorunk, amíg meg nem talál. Vö. Lk 15:4 Ha éberek vagyunk, észrevesszük látogatását. Ha éberek vagyunk, nem érhet bennünket a vád; Én nálad voltam, de te nem voltál velem! Ahol, és amikor ránk talál az Isten, felfakadhat bennünk szabadulásunk himnusza, a leggyönyörűségesebb Istendicsőítés.

7 Mt 03:13-17 Új Szövetség Abban az időben: Jézus elment Galileából a Jordán (folyó) mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék nála. János azonban tiltakozott: Neked kellene megkeresztelned engem, és te jössz hozzám? Jézus azonban így szólt: Hagyd ezt most, mert úgy illik, hogy teljesítsük mindazt, ami igazságos. Erre János engedett neki. Jézus pedig megkeresztelkedett. Mihelyt feljött a vízből, íme, megnyílt az ég, és látta Isten Lelkét galamb módjára magára szállni. És íme, hang hallatszott az égből: Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik! Mt 03:13-17 Krisztus misztériuma Karácsonykor az Isten alászállt ebbe a teremtett világba, teremtménnyé, emberré lett. Jézus keresztségében az Isten még mélyebbre merült, az Istentől elfordult, bűnös világ mélységeibe. Jézus teljesen tisztán és ártatlanul áll be a bűnbánók közé. Azonosul a bűnös emberi nemmel, olyannyira hogy velünk együtt nemcsak a Jordán folyóba merül, hanem eltökélt szándéka, hogy vállalja bűneink következményeit is, vállalja azt is, hogy velünk együtt belemerüljön a halálba is, hogy megszabadítson bennünket a bűn átkától. Jézus szándéka isteni szándék, az Ő Mennyei Atyja szándéka. Amikor feljön a Jordán folyóból, az eljövendő dicsőség fénye veszi Őt körül. Megnyílik az ég, és az Isten Lelke megnyugszik rajta és a Mennyei Atya, Fiának vallja. Az ember misztériuma Keresztelő Szent János felismeri az Isten Fiát a bűnbánók között. Nem érti, mit keres Jézus a bűnösök között. Keresztelő Szent Jánosban feltornyosulnak a kételyek, végül is kibukik belőle a kérdés: Neked kellene megkeresztelned engem, és te jössz hozzám? Jézus az Igazságra hivatkozik, az Isten tervére, az Isten akaratára és a Keresztelő akarata meghajlik előtte. Krisztus misztériumával szembesül a Keresztelő. Szent Pál apostol az efezusiakhoz írt levelében így vall erről a titokról, erről a misztériumról. Isten a mi mennyei Atyánk tudtunkra adta akaratának titkát, misztériumát, azt az őbenne előre elhatározott jóságos tervét, hogy elérkezik az idő teljessége és Krisztusban, mint főben újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van. A végtelenül szent Isten nem különíti el magát tőlünk. Mennyei Atyánk látja bennünk az ő Fiát, mint ahogy a szobrász látja a márványtömbben a kivésendő szobrot. Jézus önmagát látja bennünk, amikor megszólít, önmagát szólítja meg, hogy személyiségünk álarca mögül előlépjen a Krisztus! Mennyei szózat Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Ez a mennyei szózat nemcsak Jézus nyilvános működésének kezdetén hangzott fel a Jordán folyónál. Jézus küldetésének beteljesedése előtt, Jézus szenvedése és kereszthalála előtt, a megdicsőülés hegyén a Mennyei Atya megismétli tanúságtételét az ő Fiáról. Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok. Új Szövetség A Mennyei Atya tanúságtétele döntő jelentőségű. Isten az Ő Új Szövetségét szavával hitelesíti. Aki hallgat Jézusra, hisz Jézusnak, bízik benne, aki együtt működik a hit kegyelmével; az megteszi a lehető legtöbbet, amit emberileg megtehet; megteszi az Örökkévaló Isten akaratát. Aki hallgat Jézusra, az bekapcsolódik Krisztus misztériumába, bekapcsolódik abba az isteni műveletbe, amely újra egyesít mindent. Aki hallgat Jézusra, azt a halál nem szórja szét végkép, azon beteljesül Jézus ígérete: Aki énbennem hisz, ha meghal is él, és én feltámasztom őt az utolsó napon.

8 Mt 04:01-11 Kísértés Abban az időben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse. Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a kísértő, és így szólt: "Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré!" Jézus ezt felelte: "Írva van: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazon igével, mely az Isten szájából származik. "Ezután a szent városba vitte őt a sátán, és a templom oromzatára állította. Így szólt: "Ha Isten Fia vagy, vesd le magad! Hiszen írva van: Angyalainak megparancsolta: A tenyerükön hordoznak téged, hogy kőbe ne üsd a lábadat!" Jézus ezt válaszolta: "De az is írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!" Végül egy igen magas hegyre vitte őt a sátán. Megmutatta neki a világ valamennyi országát és azok gazdagságát. Azután így szólt: "Ezt mind neked adom, ha leborulva imádsz engem!" Ekkor Jézus azt mondta neki: "Takarodj sátán! Meg írva van: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!" Erre otthagyta őt a sátán, és íme, angyalok jöttek és szolgáltak neki. Mt 04:01-11 A megkísértés helye, ideje és módja Jézus megkísértésének helyéről, idejéről és módjáról az apostolok csak Jézustól hallhattak. Jézus szükségesnek tartotta közölni apostolaival, hogyan szembesült a hamis messiási eszmével, amely mögött a sátán valósága áll. Jézus egyháza Jézushoz hasonlóan ebben a világban van, de nem ebből a világból való. Jézus kísértései az ő egyházának is kísértései. Kísértése az egyháznak, hogy evilági érdekeit küldetése elé helyezze, hogy a sokaság igényeit, népszerűsége szolgálatába állítsa, és végül az; hogy hivatását és küldetését megtagadva beépüljön az evilági hatalomba. Kísértés; hogy Jézus saját kedvére tegyen A kísértő akkor szólítja meg Jézust, amikor Jézus megéhezik. Arra akarja rávenni Jézust, hogy isteni hatalmát saját érdekében érvényesítse. Jézus a szentírást idézve hárítja el a kísértést: Nemcsak kenyérrel él az ember! A sátán a következő kísértését, alkalmazkodva Jézus gondolatvilágához szentírási szövegre alapozza. Arra bíztatja Jézust, vesse le magát a templom oromzatáról. Kísértés; hogy Jézus mások kedvére tegyen A sátán a 91. zsoltár 11. és 12. versét idézi, de úgy, hogy a 11. versből kihagy valamit. A teljes szöveg így hangzik Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden utadon, a tenyerükön hordoznak téged, hogy kőbe ne üsd a lábadat,. Ezt, hogy őrizzenek téged minden utadon a sátán kihagyja. A sátán Jézust el akarja téríteni az ő útjáról, ezért jobbnak látja nem emlegetni, azt, hogy Jézust, az ő útján, küldetésének útján őrzik az angyalok. Valami keveset kéne adni a sokaságnak is. A tömeg olyan messiást akar, aki képes fent a magasban, a levegőben, angyalok tenyerén lépdelni. A demokrácia, a többség akarata sem hajlította Jézust arra, hogy isteni hatalmát megmutassa. Jézus nem akarja megnyerni a választásokat. Kísértés; hogy Jézus a sátán kedvére tegyen Jézusnak, küldetése van; számára egyedül Mennyei Atyja akarata a meghatározó. Jézust küldetése teljesítésétől nem hajlik el a saját kedvért, és nem hajlik el mások kedvéért sem. Jézus nem bizonyítja be a Sátánnak, hogy ő valóban az Isten Fia. A Sátán tovább nem feszegeti az Istenfiúságot, az emberhez szól, világ feletti uralmat ígér az embernek, ha leborulva imádja őt. Jézus, Isten első parancsolatával, távozásra szólítja a kísértőt; Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj. Erre otthagyta őt a sátán, és íme, angyalok jöttek és szolgáltak neki. Hogy miben állt az angyalok szolgálata; nem tudjuk. Az angyalok szolgálata Egy angyal szolgálatáról azonban tudunk. Szent Lukács beszámol arról, hogy amikor Jézus halála előestéjén a Getszemáné kertben vért verítékezve gyötrődött, angyal jelent meg neki a mennyből és megerősítette. Isten angyalai, megerősítenek bennünket abban, hogy hordozni tudjuk keresztünket. Isten angyalai, segítenek bennünket azon az úton, amelyen Jézust követjük. Járunk kelünk a világban, sokféle utunk van. Jézust követjük, ha küzdelmeink szenvedéseink igazak, ha illeszkednek Mennyei Atyánk tervéhez. Ha így járunk kelünk a világban Isten rólunk való gondoskodása, segítsége az ő angyalai közvetítésével is ránk talál.

9 Mt 05:01-12 Boldogok Abban az időben: Jézus látva a tömeget fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket: "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek. Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent. Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni. Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben! Mt 05:01-12a Rabul ejtő szegénység Mi emberek többszörösen függő lények vagyunk. A gyomrunk nem úgy üres, mint egy szoba; mozgósít, kényszerít bennünket arra, hogy együnk. Táplálékból szőtt emberi testünk, függ a földtől. Az anyagi javak könnyen felértékelődnek, sőt túlértékelődnek. Legtöbbször a föld miatt vannak a háborúságok. A zsoltáros figyelmeztetése ma is időszerű. Vagyonotok, hogyha gyarapszik, szívetek hozzá ne tapadjon! zsolt 62:11b A pénz, a hatalom szeretete telhetetlenséget okoz, bármilyen sok lehet belőle, mindig kevés marad. A telhetetlenség, olyan hiány, olyan szegénység, amely reménytelenül betölthetetlen. A szomjas embert, csak addig tartja fogva a víz hiánya, míg nem csillapítja vele szomjúságát, ezzel szemben a telhetetlenség szegénysége tartósan képes rabul ejteni. Felszabadító szegénység Az emberi telhetetlenség jelzi az emberi lélek nagyságát, jelzi, hogy ehhez a világhoz képest a lelkünk túlméretezett. Bármennyire is szeretnék betöltekezni ennek a világnak a javaival, ez a világ nem képes betölteni bennünket. Jézus reálisan látja emberségünket, irgalmasan figyelmeztet bennünket, hogy ne torzuljunk bele a világba, és hogy a világ se torzuljon belénk. Mit ér az embernek, hogy megszerzi az egész világot, ha a lélek kárát vallja? Mk 8:36 Az ember lelkében helye van az Isten Lelkének, ha ezen a Szent Helyen nem az Isten van, hanem valami más, az csak pusztító utálatosság lehet. Vö. Mt 24:15 Az ember lelkében van istenformájú üresség is. A lélekben szegény felismeri lelkében az Isten helyét. A lélekben szegény a Szentlélekisten koldusa. Az Isten színe előtt senki és semmi vagyok, por és hamu vagyok, de ehhez a senkihez ragaszkodik az Isten, és ebből a ragaszkodásból boldogság fakad. Ha hiányzik nekünk az Isten, ha Lélekben szegények vagyunk, akkor telhetetlenül töltekezhetünk, növekedhetünk, Istenhez felfejlődhetünk egy örökkévalóságon át. Vö. 1Jn 3:1-3 A Mennyek Országa közel van hozzánk; Isten értünk cselekszik Az Isten cselekvése az, hogy küldi az ő Fiát hozzánk, és a Fiú cselekvése az, hogy vállalja és teljesíti küldetését, vállalja azt, hogy Istenünk, hozzánk lehajló megtestesült szeretete legyen. Jézus küldetésének útja felülről lefelé vezető út, a keresztnek az útja, a Mennyből, az Istentől való elhagyatottságig, a poklokig süllyedő út. Mennyei Atyánk ebből a mélységből öleli szívére, Szent Fiában a mindenséget, hogy Isten legyen minden mindenben. Vö. 1Kor 15:28 A Mennyek Országa a mi valóságunk; Isten általunk cselekszik Hitünk szent titka abban van, hogy Jézusban szemlélhetjük ezt a Mennyből alászálló isteni mozgást, addig szemlélhetjük, míg átjárja szívünket, betölti lelkünket Istenünk szeretete. Magunkhoz vehetjük Isten Fiát. Felismerhetjük lelkünkben Isten Lelkét, a Szeretet Lelkét. Felismerhetjük, hogy Isten Lelke általunk is cselekedni akar, hogy bennünket is küld, hogy kövessük Jézust, keresztünket hordozva vele együtt, felülről lefelé, a Lélek erejében. Vö. Mk 8:34

10 Jótettek Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg? Nem való az egyébre, minthogy kidobják, s eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy látva jótetteiteket magasztalják mennyei Atyátokat. Mt 05:13-16 Mt 05:1316 Kozmikus Krisztus Őskeresztény korból maradt fenn, az evangéliumi szakaszhoz kapcsolódó szállóige: Tégy jót és örülj annak, ha nem derül ki az, hogy te vagy a tettes, mert így egyedül Istené lesz a dicsőség. Mindig az Isten kezdi, ő az, aki teremtett világát magához vezeti, jótetteink csak jelzik az Istenhez vezető irányt. Szent Pál apostol az efezusiakhoz írt levelében így vall erről a titokról; Krisztus misztériumáról: Isten a mi mennyei Atyánk tudtunkra adta akaratának titkát, azt az őbenne előre elhatározott jóságos tervét, hogy elérkezik az idők teljessége, és Krisztusban, mint főben újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van. Vö. Ef 1:9-10. Nagycsütörtökön; Jézus prófétai cselekedete nemcsak a nagypénteki eseményeket jeleníti meg. Ennek a világnak az élettelen elemeit Jézus megeleveníti, életadó testévé és vérévé teszi. Hirdeti, ahogy bennünket éltet megtört teste és kiontott vére; úgy életre fogja kelteni az egész mindenséget, amikor is Isten lesz minden mindenben. Vö 1Kor 15:28 Irgalmasság A mai evangélium rólunk és másokról is szól. Jézus tanításának ezt a címet is adhatnánk mi és mások. Miben különbözünk másoktól? Isten terve felől nézve abban különbözünk másoktól, hogy Isten velünk egy kicsit többet foglalkozik; meghív, felkészít és küld másokhoz, küld a mi embertestvéreinkhez. Meghív és küld az ő szolgálatára, hogy vele együtt dolgozzuk az ő tervén, hogy a föld sója, és a világ világossága legyünk. Isten kritikája a világ felől érkezik hozzánk. Ha a só ízét veszti eltapossák az emberek. Jézus az utolsó ítéletkor az irgalmasság cselekedeteit kéri számon tőlünk. Vö. Mt 25:31-40 A jó tettek végül is; az irgalmasság cselekedetei, amelyek fényt árasztanak ebbe a világba, fényt, amelyben Mennyei Atyánk dicsősége megmutatkozhat. Szemléletmód Az irgalmas szamaritánus történetében felfedezhetjük azt a szemléletmódot, amelyből az irgalmasság cselekedetei fakadnak. A bajba jutott embert, akik magára hagyták, valahogy így gondolkozhattak: Mi lesz velem, ha segítek rajta; elkések, piszkos leszek, tisztátalanná válhatok és nem segítettek. Az irgalmas szamaritánus ezzel szemben, így gondolkodhatott: Mi lesz ezzel a félholtra vert emberrel, ha nem segítek rajta? Mi lesz vele? Isten tervébe illeszkedik az életünk, ha szemléletmódunkban ez a kérdés, hogy mi lesz velem, a háttérbe szorul, és előtérbe kerül az a kérdés, hogy mi lesz vele, hogy mi lesz velük. Odafigyelni másokra, magunkat egy kicsit háttérbe szorítani nehéz, de gyakorolható feladat. Jótettek A Szentlélek Istent Jézus Vigasztalónak nevezi. Emberlétükből fakadó szomorúságainkkal együttérző Isten a mi Istenünk. Nekünk, embereknek szomorúságot okoz az a tény, hogy meg kell halnunk, ha nem kellünk senkinek, ha árvák és tehetetlenek vagyunk. Halál, árvaság és tehetetlenség, vigasztalásért kiáltó szomorúságok. Ha nagyon szomorúak vagyunk; Irgalmas Istenünk vigasztalása ránk talál. Isten jót tesz velünk, hogy jóságából fakadóan, mis is jót tegyünk. Isten Lelke; minden értelmet meghaladóan, mindenek ellenére is megvigasztal, hogy vigasztalásával vigasztalhassunk. Szomorúságunkban; életünk fonák oldalát tapasztaljuk. A Vigasztaló, életünk színét ragyogtatja fel: Árvaságunk mögött ott van a szentek közössége, tehetetlenségünk, halálunk mögött ott van Jézusunk keresztje, feltámadásunk ereje. Isten a mi Mennyei Atyánk: Az ő alkotása vagyunk: Krisztus Jézusban jótettekre teremtett minket; ezeket az Isten előre elrendelte, hogy bennük éljünk. Ef 2:10 Akár tudjuk, akár nem tudjuk; a jó tettek a Mennyből fakadnak és végül is, legfőbb javunkhoz; Istenünkhöz emelnek. Vö. Mt 25:31-40

11 Találkozások Mt 07:21-27 Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: A mennyek országába nem jut be mindenki, aki azt mondja nekem: Uram! Uram! Csak az, aki mennyei Atyám akaratát cselekszi. Azon a napon sokan mondják majd nekem: Uram, Uram! Hát nem a te nevedben prófétáltunk? Nem a te nevedben űztük ki az ördögöket? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát? Én akkor kijelentem majd nekik, hogy nem ismertelek soha benneteket. Távozzatok színem elől, ti gonosztevők! Mert mindaz, aki meghallgatja a szavaimat, és szerintük, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak; az összedőlt és nagy romhalmaz lett belőle. Mt 07:21-27 Jézus ismerősei Az álruhás Jézussal gyakran találkozunk. Amikor színről színre találkozni fogunk vele, biztosan fel fogjuk ismerni őt, de az már egyáltalán nem biztos, hogy ő is fel fog ismerni bennünket. Lehetséges, hogy kedves ismerősként fogad, de az is lehet, hogy idegenként tekint ránk és azt mondja nekünk: nem ismertelek soha benneteket. Jézussal találkozunk, amikor megnyitjuk szívünket tanítása előtt, amikor bizalmunk bizonyítékaként szavai szerint cselekszünk, és szolgáljuk őt embertestvéreinkben. Jézus kedves ismerőseivé, sőt rokonaivá válunk, ha hallgatunk rá, ha szavai szerint cselekszünk, ha sziklaalapra épülünk. Vö. Mk 3:31-35 Sziklaalap Isten maga a Szeretet. Jézus szavai utat mutatnak életünk sziklaalapjához, utat mutatnak szeretni képes szívünkhöz, utat mutatnak Istenhez. Szívünkben a Szeretet arról tanúskodik, hogy Jézushoz hasonlóan, bennünk is testet ölt az Isten. A Szeretet nem múlik el soha, szeretetkapcsolataink mindörökké élnek. A Szeretet örökkévalóságához, ténylegességéhez képest, minden más érték; még a karizmák is, még a hit és a remény is csak viszonylagos értékek lehetnek. Karizmák Lehetséges, hogy valakinek prófétáló tehetsége van, Jézus nevében ördögöket űz, sőt csodákat tesz; és mégis, Jézus úgy tekint rá, mint idegenre. Az Apostol így vall erről lehetőségről: Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha Szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha Szeretet nincs bennem, semmi vagyok. Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha Szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. 1Kor 13:1-3 A Szeretet ismérvei A Szeretet himnusza a Szeretet; végül is az Isten ismérveiről szól. Kiemelkedő ismérve a Szeretetnek az, hogy a Szeretet a rosszat nem rója fel. 1Kor 13:5d A Szeretet nem tud megbocsátani, mert nincs mit megbocsátania. Ha felróná a rosszat akkor igen, akkor meg tudna bocsátani, de a rosszat nem rója fel. Aki felrója a rosszat, akinek sokáig módjában állt vádolni bennünket Isten színe előtt az a Sátán. A Sátán Mennyből való letaszításáról így ír Szent János apostol: Ekkor harsány hangot hallottam az égben: Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az ő Fölkentjének uralma, mert letaszították testvéreink vádlóját, aki éjjelnappal vádolta őket Istenünk színe előtt. Jel 12:10 Isten az ő Fiában kiengesztelődött velünk, nincs, aki vádoljon bennünket őelőtte. Mennyei erők működnek, meg lehet térni, érdemes megtérni! Engedhetünk a Szeretet vonzásának. Mennyei Atyánk tárt karokkal vár bennünket, elénk siet, és mielőtt megszólalhatnánk a nyakunkba borul. Vö. Lk 15:20

12 Erőterek Abban az időben: Amint Jézus továbbhaladt, látott egy Máté nevű embert, a vámasztalnál ülni. Így szólt hozzá: Kövess engem! Az felállt és követte őt. Később, amikor Jézus az ő házában vendégeskedett, eljött sok vámos és bűnös, és helyet foglaltak az asztalnál Jézussal és tanítványaival együtt. Meglátták ezt a farizeusok megkérdezték tanítványait: Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?" Jézus meghallotta ezt, és így válaszolt: Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek csak, és tanuljátok meg, mit jelent ez: "Irgalmasságot várok, és nem áldozatot." Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket. Mt 09:09-13 Mt 09:09-13 A pénz vonzása Szent Máté adószedő volt. Az adószedők kiszolgálták az idegen hatalmat, honfitársaikat pedig megrövidítették. A befizetett adó egy részét megtarthatták maguknak; ebből éltek. Ha több pénzt sikerült kisajtolni másoktól, akkor nekik is több maradt. Nem szerették az adószedőket, népnyúzóknak, hazaárulóknak tartották őket. Jézus vonzása Egy ilyen megvetett, közutálatnak örvendő embert hív Jézus tanítványai, apostolai közé. Kövess engem. Mátéra nagyobb vonzerővel hatott Jézus, mint a vagyon, a sok pénz. "És felkelve követi Jézust." Minden tettünkben egy erőtér működik, miden tettünkkel valamilyen vonzásnak engedünk, minden tettünkkel valamilyen erő szolgálatába állunk, minden tettünkkel kimozdulunk egy meghatározott irányba. Hogy most itt vagyunk, azt jelenti, hogy engedtünk Jézus vonzásának, mint Szent Máté. Kimozdult az életünk Jézus felé, az Isten felé. Felülről lefelé Az Ige testté lett, Isten emberré lett. Isten kimozdult a tőle elfordult világ felé, a bűnösök felé, kimozdult azok felé, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek. A vallásos zsidók a törvény cselekedeteivel, áldozatokkal akartak közeledni, felemelkedni az Istenhez. Jézus az Isten Fia a mennyből szállt alá, az ő küldetése felülről lefelé hat. Ez az irány ellentétes a vallásos zsidók törekvésével. Ezért nem értik mit keres a szentek szentje, Jézus a fertőben, a bűnösök között. Annyira nem értik, hogy szóvá is teszik értetlenségüket, megütközésüket. Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel? Jézus ezeknek a vallásos zsidóknak azt tanácsolja, menjenek és tanulják meg; mit jelent Ózeás próféta könyvének 6. fejezetének 6. verse: Irgalmasságot várok és nem áldozatot. Az irgalom felülről lefelé hat, az áldozatban ezzel ellentétes irányultság akar érvényesülni. Az Isten útja, Jézus útja az irgalmasság útja felülről lefelé vezető út, ez az, az út, amely Istenhez vezet. A poklokig Jézus nemcsak apostolainak ad küldetést; ahogy engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. Jézus bennünket is küld felülről lefelé, hogy járjunk az irgalmasság útján. Ahogy Jézus leereszkedése, közeledése hozzánk nem megalázó, nem lehet megalázó a mi leereszkedésünk, közeledésünk elesett testvéreinkhez. Tudatlan vagyok, szegény vagyok, nyomorult vagyok, de van, aki nálam is tudatlanabb, szegényebb és nyomorultabb. Küldetésem van Jézustól felülről lefelé, az Irgalmasság útján, az én embertestvéremhez. Az irgalmasság útján Jézussal járunk, azzal a Jézussal, aki a poklokig süllyed értünk. Istenünk hozzánk lehajló irgalmas szeretetében küldetés van: Menj te is; az én Fiammal együtt, a boldogtalanok közé, az lesz a te boldogságod! Menj te is; az én Fiammal együtt, a kárhozottak közé, az lesz a te üdvösséged!

13 Küldetés Abban az időben: Jézus meglátta a tömeget, és megesett rajta a szíve, mert olyan kimerültek és levertek voltak, mint a juhok, amelyeknek nincs pásztoruk. Így szólt tanítványaihoz: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásba. Majd odahívta magához tizenkét tanítványát, és megadta nekik a hatalmat, hogy kiűzzék a tisztátalan szellemeket, és meggyógyítsanak minden bajt és minden betegséget. A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, azután a testvére, András, Zebedeus fia, Jakab és testvére János; továbbá Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos, Alfeus fia Jakab, Tádé, a kánaáni Simon és végül karióti Júdás, aki később elárulta őt. Ezt a tizenkettőt küldte Jézus, és megparancsolta nekik: Ne lépjenek a pogányokhoz vezető útra, s a szamaritánusok városába be ne térjenek! : Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz. Menjetek, és hirdessétek, hogy elközelgett a mennyek országa! Mt 09:36-38, 10:01-08 Gyógyítsátok a betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsátok meg a leprásokat, űzzétek ki a gonosz szellemeket. Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok! Mt 09:36-38, 10:01-08 Küldetés Jézus az emberi nyomorúság láttán könyörületre indul, ismeri a mi gyötrelmeinket, szenvedéseinket is. Az Isten szeretetét semmi sem érinti közömbösen. Az üdvtörténelemben igen ritka, amikor az Isten közvetítők nélkül segítségünkre siet. Alapvető szabály az Ószövetségben és az Újszövetségben is, hogy az Isten kiválaszt embereket, akiknek küldetést, hatalmat ad, hogy közvetítsék az ő akaratát. Jézus apostolokat választ ki, hatalmaz fel, hogy közvetítsék az ő könyörületét, irgalmas szeretetét. Az apostoloknak Jézus karizmákat ad. A karizma Isten ajándéka, kegyelmi adománya, olyan adomány, amelynek a címzettje nem a megajándékozott ember, nem a karizmatikus ember. A karizmával szolgálni kell. A postás nem érezheti gazdagnak magát azért, mert a táskája tele van idős emberek nyugdíjával. A Ószövetség tanúsága szerint, a karizmák elől valahogy ki akartak térni a próféták. Az egyetlen kivétel talán Izajás próféta, aki az Isten Kit küldjük? kérdésére, pozitív választ ad: Engem küldj! Mózes kifogásokat keres, nehéz ajkú vagyok, dadogok. Jeremiás próféta nagyon fiatalnak tartja magát ahhoz, hogy elfogadja a küldetést. Máté Az evangéliumi szakasz közli az apostolok névsorát, két név után pedig az apostol személyét érintő rövid megjegyzést. Máté a vámos, és Júdás az iskarióti, aki elárulta őt. Máté Jézus hívására a pénz, a vagyon bűvöletéből szabadul ki. Jézus szavára a vámszedő asztaltól feláll és követi Jézust. Máté szükségesnek tartja megjegyezni a neve után, hogy a vámos, ezzel is hangsúlyozva az Isten kegyelmét, hogy honnan került a tanítványok, az apostolok közé. Nagypéntek után, talán Máté az egyetlen apostolok, aki nem tér vissza eredeti mesterségéhez. Júdás Jézus tudatosan választja be az apostoli kollégiumba Júdást. Utólag nem csap a homlokára, ó ha én ezt tudtam volna, hanem kijelenti: Én választottalak titeket és egy közületek ördög. Jézus tudja, hogy az ő egyháza, az áruló elemmel együtt, annak ellenére marad fenn. Júdás is karizmatikus, kiválasztott apostol, aki a többi apostollal együtt felhatalmazást kap Jézustól. Isten kiválasztása, karizmatikus ajándéka nem függ a mi erkölcsi állapotunktól, egyedül csak az Istentől függ. Jézus az ő ügyét, önmagát, isteni életét gyarló, esendő emberekre bízza. Az egyházban kezdettől fogva ott bujkál, bennünk is ott bujkál az áruló elem. Jézus prófétai lelke látja az árulókat, a karizmájukból hasznot húzó sokaságot; azokat, akik karizmájukat saját érdemüknek tudják be, olyan érdemnek, amellyel dicsekedni lehet még az Isten előtt is. Mennyei Atyánk akarata Jézus kemény figyelmeztetése a karizmatikus embereknek szól: Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon. Uram, Uram, hát nem a te nevedben jövendöltünk? Nem a te nevedben űztünk ördögöt? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát? Akkor kijelentem nekik: Sosem ismertelek benneteket. Távozzatok színem elől, ti gonosztevők! Mt: 7:21-23 Isten akarata az, hogy bízzunk az ő Fiában, akit küld hozzánk! Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Jn 3:16

14 Mt 10:26-33 Ne féljetek! Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek az emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, ami ki ne tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el világosban, és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkről! És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is, a pokolba taszíthatja! Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat számontartják. Ne féljetek hát! Sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van Mt 10:26-33 Ne féljetek! A szorongás, a félelem megmérgezi az életünket. Milyen szép lehetne az életünk, ha nem szoronganánk, ha nem félnénk sok mindentől, ami be sem következik. Félelmeink szemléletmódunkból fakadnak. Jézus felszólít bennünket arra, hogy mitől ne féljünk, arra is felszólít bennünket, hogy mitől féljünk. Felkínál nekünk egy olyan szemléletmódot, amely a helyére teszi félelmünket. A szemléletmódunkat, amelyből félelmeink fakadnak, megváltoztathatjuk, és csak mi változtathatjuk meg. Ne féljetek! Ez a felszólítás hozzánk szól, ezt a felszólítást hittel, bizalommal nekünk kell teljesíteni. Ami biztos, attól nem kell félni Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Mi emberek a test és a lélek egysége vagyunk. Halálra szánt testben élünk Testünk életét sok minden fenyegeti, sok minden el akarja pusztítani testünket. Küzdenünk kell testünk életéért, de végül is győz a túlerő, testünknek meg kell halnia. Jézus azt tanítja, hogy ami biztosan bekövetkezik, mindegy, hogy ki vagy mi által attól nem kell félnünk. A félelem erejét a bizonytalanság adja. Ami bizonytalan, attól félünk A készületlen diák fél, mert lehetségesnek tartja azt, hogy felelnie kell, nem biztos benne és ezért fél. Ha biztossá válik, ha bekövetkezik az, amitől félünk a félelmünk, megsemmisül. A bukástól csak az a diák tud félni igazán, aki még soha sem bukott meg. Jézus félelmeink erejét úgy gyengíti meg, hogy félelmeinket viszonylagossá teszi, megmondja nekünk, hogy inkább kitől féljünk. Lelkünk örök sorsa bizonytalan, lelkünk féltése jogos félelem. Bölccsé válunk, ha törődünk lelkünk örök sorsával. Az Úr félelme a bölcsesség kezdete. Küldetésben Akik Jézus küldetésében járnak, azoknak nem kell félniük, azokra Isten gondviselő szeretete vigyáz. A Mennyei Atya szeretetének erőterében élünk, mozgunk, vagyunk. Az Isten szereti az ő teremtett világát. Nem tudunk úgy szétnézni ebben a világban, hogy egyúttal ne tekintenénk a világát szerető Istenre is. Ha jót teszünk azzal, akit az Isten szeret, az Istennel teszünk jót, és ha bántjuk azt, akit az Isten szeret az Istent bántjuk meg. A szentírás fordítói, nemcsak fordítanak, időnként egy kicsit ferdítenek is. Az eredeti szöveg szerint Jézus azt mondja: Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok nélkül! Hogy az Atya egy verébbel együtt a földre esik, ezen a fordítók finomítani akartak; így fordították; Atyátok tudta nélkül. Ez így igaz, csak kevés. Az eredeti szöveg érzékelteti, mit jelent az Isten mindentudása. Az Isten tudja, érzi, mit érez a veréb, amikor a földre esik, tudja, érzi fájdalmainkat, szenvedéseinket; Ő közelebb van hozzánk, mint mi önmagunkhoz.

15 Mt 10:37-42 Kereszt Abban az időben: Jézus ezt mondta apostolainak: Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki nem veszi föl a keresztjét, és nem követ, nem méltó hozzám. Aki megtalálja életét, elveszíti azt, de aki értem elveszíti, megtalálja azt. Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Aki befogadja a prófétát, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. És aki az igazat befogadja azért, mert igaz, az az igaznak jutalmát kapja. S ha valaki csak egy pohár friss vizet ad is e legkisebbek egyikének, azért, mert az én tanítványom, bizony mondom nektek, nem marad el jutalma. Mt 10:37-42 A szeretünk forrása és célja Szeretet szavunkat sok mindenre alkalmazzuk, ami nem érdemli meg ezt a szép szót, ennek ellenére nem devalválódott, értéket jelölő szerepe nyelvünkben megmaradt. A szentírás tanúsága szerint szeretet szavunk nemcsak kötődésünket fejezi ki értékeinkhez, önmagában érték, elmúlhatatlan értékre, az Istenre mutat, aki maga a Szeretet, minden igaz szeretetnek egyetlen forrása és célja. Igazi önmagunk Az Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert, Abban hasonlítunk az Istenre, aki maga a Szeretet, hogy képesek vagyunk szeretni. Az ember szeretete Isten formájú szeretet és a hasonlóság szimmetriájából fakadóan az Isten szeretete ember formájú szeretet. Ezt az Istenképet torzítja el a bűn. A bűn nem más, mint, szeretetünk irányvesztése, eltévelyedése, eltorzult szeretet. Minél tökéletesebb valami, a torz formája annál visszataszítóbb. A horror filmekben eltorzult emberi formákkal keltenek iszonyatot. A bűn azért iszonyatos, mert benne az istenképűségünk, a szeretetünk torzul el. A szent életű emberek, nagyon bűnösnek tudják magukat, mert van viszonyítási alapjuk, van Istenismeretük. Péter apostol a csodálatos halfogás után ráismer Jézusra és ráismer önmagára is. Menj el tőlem Uram, mert bűnös ember vagyok. A bűnben elmerült ember, nem tartja magát bűnösnek, mert nincs viszonyítási alapja, amihez képest bűnösnek tarthatná magát. Elveszíteni A bűn lehetősége szeretetünk dimenziójából, szabadságunkból fakad. Azért vagyunk szabadok, hogy képesek legyünk a szeretetre. A szeretetben teljesen szabadon valakit, vagy valamit megajándékozunk a lehető legtöbbel, amivel rendelkezünk, saját magunkkal. Ez a kincs, amik vagyunk az Istené, de ezt a kincset nem veszi el tőlünk, megtarthatjuk magunknak, rendelkezhetünk felette. De tudnunk kell, erre figyelmeztet bennünket Jézus: Aki megtalálja életét, az elveszíti azt. Megtalálni Én és enyém, ezt a két szót nagyon hamar, megtanulja egy kisgyermek. Az ember élete az én és az enyém fogalmaiba, mint legfelsőbb kategóriákban kezd szerveződni. Döntő kérdés, hogy megmaradunk ebben a kezdeti állapotban, vagy sem. Döntő kérdés, hogy életünk önmagába zárul, hogy megelégszünk kizárólag önmagunkkal, vagy pedig életünk nyitottá válik, önmagunk odaajándékozásával, önmegtagadásunkkal, keresztünk felvételével, Jézusunk követésével. Ha meg akarjuk találni az örök életet, azért áldoznunk kell, az én és az enyém rovására adnunk kell. Boldog Teréz anya mondta: a szeretet akkor igazi, ha kényelmetlenné válik. A szentek attól szentek, mert odaadták, elveszítették életüket Jézusért, és ebben az odaajándékozásban, Jézusban megtalálták megdicsőült életüket. Szentek milliói hirdetik a mennyben és itt a földön is áldozatos életükkel Jézus tanításának igazságát. Aki értem elveszíti az ő életét, az megtalálja azt.

16 Mt 11:02-11 Ki boldog? Abban az időben: Amikor a börtönben raboskodó János Jézus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait, hogy kérdezzék meg: Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy valaki mást várjunk? Jézus így válaszolt nekik: Menjetek, s adjátok tudtul Jánosnak, mindazt, amit láttok és hallatok, a vakok látnak, sánták járnak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az örömhírt. Boldog az, aki nem botránkozik meg bennem. Amikor elmentek, Jézus így kezdett beszélni Jánosról a tömegnek: Mit akartatok látni, amikor kimentetek a pusztába? Talán széltől lengetett nádszálat? Vagy miért mentetek ki? Hogy finom ruhába öltözött embert lássatok? Akik finom ruhában járnak, azok királyi palotában laknak. Vagy miért mentetek ki? Hogy prófétát lássatok? Igen, mondom nektek, még prófétánál is nagyobbat! Ő az, akiről ezt írták: Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse az utadat teelőtted. Bizony mondom nektek: Asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál! De még őnála is nagyobb az, aki a legkisebb a mennyek országában. Mt 11:02-11 Jézus figyelmeztet boldogságunkra Keresztelő János, a börtönben hallott Jézus tetteiről. Különösen Jézus gyógyításainak híre terjedt futótűzként. János, azt prófétálta, hogy a Messiás ki fogja irtani a bűnösöket, ennek ellenére nem hall a bűnösök kiirtásáról, nem tapasztalja azt, hogy a Messiás, szabadulást hozna a foglyoknak, hiszen őt sem szabadítja ki. János nem tapasztalja próféciájának megvalósulását Jézus nyilvános működésében. Tanítványait elküldi Jézushoz, kérdezzék meg: Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy valaki mást várjunk? Jézus megüzeni azokat a csodálatos eseményeket, amelyekről János hallomásból már tudhatott. Ami szíven üthette Jánost, az Jézus hozzá címzett figyelmeztetése; Boldog az, aki nem botránkozik meg bennem! A követek már elmentek, amikor Jézus méltatni kezdte Jánost. Nem tudjuk, visszamondták e Jánosnak; ez a Názáreti azt mondta rólad, hogy az ő országában a legkisebb is nagyobb nálad. Boldog az, aki állhatatosan bízik Jézusban. Amikor Isten, pusztában vándorló népét, tüzes kígyók támadták meg, sokan belehaltak a kígyócsípésekbe. Mózes, egy magas póznára, ércből készített kígyót erősített, és ezek után, akit halálos marás ért, elég volt, csak az érckígyóra tekintenie, hogy megmeneküljön, hogy ne haljon meg. Jézus ehhez az érckígyóhoz hasonlítja magát, őt is póznára fogják szegezni, és aki bizalommal rátekint, az nem hal meg örökre. Hittel, bizalommal megfeszített Jézusunkra tekinthetünk. Odafordulásuk Jézushoz, szükséges és elégséges ahhoz, hogy megmeneküljünk az örök haláltól, hogy örökké éljünk. A jobbik lator, igaz, hogy csak rövid ideig, de élete utolsó leheletégig; állhatatosan, hittel és bizalommal, a vele együtt haldokló Urunkra tekintett. Jézus, ennek a gonosztevőnek, aki földi életében talán semmi jót sem tett; megígéri a paradicsomot, ahol halála után Jézussal lehet, örök boldogságban. Boldog az, aki állhatatosan bízik Jézusban. Bizalmatlanság Keresztelő Szent János az Ószövetség legnagyobb prófétája. Az Ószövetség éppen úgy, mint az Újszövetség az Isten és az ember kapcsolatáról szól. Az Ószövetség Isten és a választott nép közötti kapcsolat, az Újszövetség az egész emberi nem és az Isten közötti kapcsolat. Az Ószövetségben a törvény megtartásával, vagy meg nem tartásával kapcsolódik, vagy nem kapcsolódik az ember az Istenhez. Az Újszövetség; maga Jézus Krisztus, a valóságos Isten és valóságos ember, a felülmúlhatatlan Isten ember kapcsolat. Az Ószövetségben a törvények, a szabályok megszegése teszi sokféle módon bűnössé, kapcsolaton kívülivé az embert. Az Újszövetségben, Isten Lelke, egyetlenegy bűnről győzi meg a világot; ez az egyetlen bűn abban áll, ha valaki nem hisz, nem bízik az Isten Fiában; Jézusban. Vö. Jn 16:8-11 Bizalom A mennyek országában a rendezési elv; a bizalom, a bizalmatlanság kizáró tényező. Vannak kicsik, aki azért bíznak Jézusban; mert, mert meggyógyított, mert jóra fordította sorsomat, mert meghallgatta kérésemet, mert békességet, örömöt fakasztott a szívembe, mert és mert. És vannak nagyok, akik, nemcsak azért bíznak Jézusban, mert A Keresztelő börtönében megnyíltak a menyország nagyokat befogadó kapui, mert az igazi nagyság abban van, ha valaki bízik Jézusban, nemcsak azért mert, hanem úgy, ahogy ő szeret bennünket; mindenek ellenére is.

17 Kicsinyeknek Mt 11:25-30 Abban az időben Jézus megszólalt és ezt mondta: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű. Mt 11:25-30 Nagyság Mi emberek a bölcsességet és az okosságot nagyra becsüljük. Ősanyánk Éva, a bölcsesség kedvéért szakított a tudás tiltott fájáról. A mai napig, hogy versengenek egymással emberek, hogy tudásban, bölcsességben egymást megelőzzék. Emberi teljesítményeket dicsőít ma a világ. Nemcsak a sportolók, még Jézus apostolai is vetekedtek egymással a dicsőségért; a többiek fölé emelkedő nagyságért. Vö. Mk 9:33-37 Jézus még, halála előestéjén is azt hallja, hogy: Vitatkozás támadt köztük, hogy melyikük nagyobb. Erre ezt mondta nekik: A királyok uralkodnak a népeken, és akiknek hatalom van a kezükben, jótevőknek hívatják magukat. Közöttetek ne így legyen. A legnagyobb legyen olyan, mintha a legkisebb volna, az elöljáró pedig mintha szolga volna. Lk 22:24-26 Nagy ügy Ezért a fordított hierarchiáért Jézus magasztalja az ő Mennyei Atyját, aki elrejtőzik a bölcsek és okosak elől és megnyilatkozik a kicsinyeknek. Istenismeretet nekünk, embereknek egyedül csak Jézus adhat. A kegyelem felülről lefelé hat, a kicsinyekre rátalál. Jézus azokhoz a kicsikhez szól, akiket az élet terhe a fölhöz lapít, akik terhek alatt görnyednek. Van abban valami paradoxon, hogy Jézus bennünket, terhek alatt görnyedőket úgy üdít fel, hogy még több terhet rak ránk, az ő terhét és az ő igáját. Nem veszi le a terhet a vállunkról az igát a nyakunkról, hanem azt tanácsolja; vegyük fel az övét is. Jézusnak küldetése van, van egy nagy ügye, Mennyei Atyjának az ügye. Jézus ennek a nagy ügynek a terhét viseli, ennek a nagy ügynek az igáját veszi a nyakába. Jézus azt tanácsolja, hogy nekünk is legyen nagy ügyünk, amihez képest viszonylagossá, könnyűvé válhatnak a többi terheink. Ha az embernek nincs nagy ügye, óhatatlanul önmaga válik nagy üggyé önmaga számára és ez nem jó. Jézussal Jézus életútja a Kegyelem útja, felülről lefelé vezető út, mennyei magasságokból poklokig süllyedő út. Az Isten Fia, ha kicsik vagyunk, ha elveszett senkik vagyunk, akkor a kegyelem útján rák talál. Jézus, ha ránk talál követésére hív, hogy haladjunk vele együtt a keresztúton; felülről lefele. Jézussal járhatunk, még a halál sötét völgyében is, azzal a Jézussal: Aki meghalt értünk, hogy akár élünk, akár meghalunk, vele együtt elnyerjük az életet. 1Tessz 5:10 Békességben Bölcsességünk és okosságunk sok mindenre jó, de arra nem, hogy békességet adjon. Sok kérdés nyugtalanít bennünket. Úgy gondolhatjuk, békességre juthatnánk, ha tudhatnánk a válaszokat. Nem nehéz belátni; ha minden kérdésemre tudnám is a választ, az nagyon kevés lenne. Jézus kinyilatkoztatja nekünk, hogyan találhat nyugalomra lelkünk: Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál a lelketek. Mert az én igám gyönyörűséges és az én terhem könnyű.

18 Magvető Mt 13:01-23 Abban az időben: Jézus elment hazulról, és leült a tó partján. Hatalmas tömeg gyűlt össze, ezért beült egy csónakba, a tömeg pedig ott állt a parton. Ekkor példabeszédekben sok mindenre oktatta őket: Íme, kiment a magvető vetni. Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az ég madarai és ezeket mind megették. Némely szem kövek közé esett, ahol nem volt elég termőföld. Ezek hamar kikeltek, hisz nem volt mély a föld. Majd amikor a nap fölkelt és forrón sütött, kiégtek, mert nem volt gyökerük. Voltak szemek, amelyek tövisek közé estek, és amikor nőni kezdtek a tövisek elfojtották őket. A többi szem jó földbe hullott, és termést hozott: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik meg harmincszorosat. Akinek van füle, hallja meg! Ekkor odamentek hozzá tanítványai és megkérdezték: Miért beszélsz hozzájuk példabeszédekben? Ő így válaszolt: Nektek adatott meg, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, nekik ez nem adatott meg. Mert akinek van, annak még adnak, hogy még több legyen neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek hozzájuk példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, hallgassanak, de ne halljanak. És így beteljesedjék rajtuk Izajás próféta jövendölése: Hallván hallotok, és mégsem értetek, nézvén néztek, de mégsem láttok; megkérgesedett ugyanis e népnek szíve. Fülükkel restül hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, és a szívükkel ne értsenek, s meg ne térjenek, hogy, meggyógyítsam őket. De boldog a ti szemetek, mert lát, és boldog a ti fületek, mert hall. Bizony mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti láttok, és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, és nem hallotta. Hallgassátok meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják a mennyek országról szóló tanítást, és nem értik meg, azokhoz eljön a gonosz és elragadja mindazt, amit a szívükbe vetettek. Ez az, ami az útszélre esett. A kövek közé hullott mag pedig az, aki meghallgatja ugyan a tanítást, és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne gyökeret, csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás, üldözés éri, csakhamar eltántorodik. A tövisek esett mag az, aki meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka vagyon elfojtja azt benne, és gyümölcs nélkül marad. Végül a jó földbe hullott mag az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, és jó termést is hoz, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat. Mt 13:01-23 Egy hullámhosszon Akinek van füle hallja meg! Lehetünk Jézussal egy hullámhosszon, lehet fülünk a hallásra. Újjászületésünket, isteni életünket jelzi, ha érdekel bennünket Jézus, ha a lelkünk megfeszül, ha szól hozzánk, ha erőfeszítéseket teszünk Jézus megértésére, ha életerőnkkel tápláljuk az Úr kezéből szívünkbe hullott magvakat. Inspirációk Lelkünkbe nemcsak olyan magvak vannak, nemcsak olyan magvak inspirálnak bennünket melyek előzőleg az Úr kezében nyugodtak. A világ gondja, gazdagsága és gyönyöre képes gyökeret verni bennük. Ezek képesek rá, hogy megfojtsák lelkünkben az isteni életet. A belénk hullott magvak élnek és arra inspirálnak bennünket, hogy életerőnkkel tápláljuk őket. Inspirációink élete Ha nem eszünk elgyengülünk, éhen halunk. A lelkünkbe hullott inspirációk élnek, de elpusztulnak, ha nem tápláljuk őket. Rajtunk múlik a mi felelősségünk, hogy milyen, inspirációkat táplálunk, vagy nem táplálunk. Amit nem táplálunk, az nem fejlődik, vagy visszafejlődik, vagy elhal, amit táplálunk, az fog kibontakozni, naggyá nőni. Isteni inspiráció A Szeretet Napja hívogat bennünket a föld feletti világba. Isten Lelke inspirál bennünket, találékonnyá tesz; megmutatja mikor, hol és mit tehetünk Jézusért, megmutatja, hogyan nevelhetjük kalásszá a magot, örök életünk kezdetét, amely az Úr kezéből hullott szívünkbe.

19 Aratás Abban az időben: Jézus egy másik példabeszédet is mondott a tömegnek: A mennyek országa olyan, mint amikor egy ember jó magot vetett a földjébe. Amikor az emberek aludtak, jött az ellenség, konkolyt vetett a búza közé, és elment. Amikor a vetés kikelt és kalászba szökkent, felütötte a fejét a konkoly is. Amikor a szolgák odamentek a gazdához, és megkérdezték: Uram, te ugye jó magot vetettél földedbe? Honnét került hát bele a konkoly? Az így válaszolt: Ellenséges ember műve ez. A szolgák erre megkérdezték: Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle? Ő azonban így felelt: Nem, nehogy a búzát is kitépjétek, amikor a konkolyt kiszeditek! Hagyjatok, hadd nőjön az aratásig mindkettő! Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt gyűjtsétek össze, kössétek kévébe, hogy elégessük, a búzát pedig hordjátok a magtáramba! Aztán egy másik példabeszédet is mondott nekik: A mennyek országa olyan, mint a mustármag, amelyet egy ember elvetett földjében. Bár kisebb ez minden más magnál, mégis, amikor felnő, nagyobb minden veteménynél. Fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai, és ágai között fészket raknak. Végül ezt a példabeszédet mondta nekik: A mennyek országa olyan, mint a kovász, amelyet fog az asszony, belekever három véka lisztbe, és az egész megkel tőle. Mindezt példabeszédekben mondta el Jézus a sokaságnak, és példabeszéd nélkül nem mondott nekik semmit, hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott: Példabeszédre nyitom ajkam, s hirdetem, mi rejtve volt a világ kezdetétől. Akkor elbocsátotta a tömeget, és hazament. Mt 13:24-43 Tanítványai pedig odajárultak hozzá, és kérték: Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédedet! Erre ő ezekkel a szavakkal válaszolt: Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonoszság fiai. Az ellenség, aki ezeket elveti, az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogy a konkolyt összeszedik, és tűzre vetve elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjék össze országában mindazt, ami botrányos, és minden törvényszegőt. Ezeket tüzes kemencébe vetik: ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Az igazak pedig, mint a nap ragyogni fognak Atyjuk országában. Akinek van füle, hallja meg! Mt 13:24-43 Ne tépjétek ki Ebben a példabeszédben világosan bemutatja Jézus az Ő ügyének, az ő egyházának eljövendő történetét. Az ő tiszta magvetését valóban megrontotta az ellenség konkolyhintése. És valóban, jelenleg nincs mód ennek a helyzetnek gyökeres orvoslására. A jelen helyzetben elhamarkodott és káros dolog lenne minden ítélkezés. Mindennek megvan a maga ideje Meglepő, hogy a példázatbeli gazda mennyire higgadtan állapítja meg a tényeket. Nem mutat haragot, sőt cselédjeit, akik rögtön akcióba akarnak lépni, visszafogja, egy határozott nemmel. Majd amikor teljesen mindegy, hogy a búzával együtt kijön a konkoly is, amikor befejeződik földhözragadt életük, amikor eljön az aratás ideje, elég lesz akkor szétválasztani őket. Addig hadd nőjenek, fejlődjenek együtt, nehogy a konkollyal együtt a búzát is kitépjétek. Ne ítélkezzetek Jézus, a mi Urunk nekünk is megtiltotta az ítélkezést, de mi emberek nem vagyunk annyira engedelmesek, mint Isten angyalai. Ott él bennünk a gyomlálás ösztöne, amelynek szívesen engedünk. És bizony megtörténik, hogy a konkollyal együtt mi emberek a búzát is kitépjük. A kereszténység megosztottsága, az a sok keresztény felekezet, ez a botrány, tökéletlen emberi ítélkezésből, tökéletlen emberi gyomlálásból fakad. A reformáció, szó szoros értelemben, a búzát, az örök élet kenyerét is kitépte, tömegeket szakított el Krisztus titokzatos testétől. Isten mindentudása Mélységes titok az emberi szív. Ez a titok rejtve van a jó és a rossz angyalok előtt is. Hogy ennyi gonoszság van ebben a világban az végül is az Isten előtt igazaknak köszönhető, miattuk nem téphetik ki a konkolyt az angyalok, nehogy őket is kitépjék. Vannak, akik attól igazak, mert Isten érdemeik nélkül igaznak tekinti őket, és akit az Isten igaznak tekint, az tetteitől függetlenül is igaz. Az Isten tudhatja egy elvetemült gonosztevőről, hogy meg fog térni, ezt az Istenen kívül nem tudhatja senki, még Isten angyalai sem. Isten mindentudása nélkül, Isten, tiltó rendelkezése nélkül, Isten angyalai konkolyként téphették volna ki a mi életünket is. Hálásak lehetünk Isten mindentudásáért, hivatkozhatunk rá, amikor emberileg semmi mentségünk sincs, hivatkozhatunk rá, mint Péter apostol: Uram te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek Téged.

20 Mennyek Országa Abban az időben ezt mondta Jézus a tömegnek: A mennyek országa olyan, mint a földbe rejtett kincs, amelyet egy ember megtalált. Elrejtette újra, aztán boldogan elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt a szántóföldet. A mennyek országa olyan, mint amikor egy kereskedő igazgyöngyöt keresett. Talált egy nagyon értékeset, erre elment, eladta mindenét, amije csak volt és megvásárolta azt. Végül hasonlít a mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik, és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik. Ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt? Igen - felelték. Erre így folytatta: Mt 13:44-52 Minden írástudó, aki jártas a mennyek országának tanításában, olyan, mint egy családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő. Mt 13:44-52 Tudós tudatlanság A Mennyek Országa tőlünk nem teljesen idegen valóság. Van bennünk egy tudós tudatlanság pontosan tudjuk azt, hogy mit nem tudunk. Ha elfelejtem valakinek a nevét, pontosan tudom, hogy mit nem tudok, pontosan tudom, hogy mit felejtettem el, hiszen, amikor eszembe jut, akkor pontosan tudom; na, ez az a név, amelyik kiesett az emlékezetemből. Van bennünk; Isten formájú üresség is, Isten formájú tudatlanság is, és amikor rátalálunk Istenre, akkor felujjongunk, hiszen ilyenkor feltárul előttünk, előjön emlékezetünkből; lelkünk drága, elfelejtett kincse, eszünkbe jut az, hogy kicsoda is az Isten. Értékadók Az Istennel való találkozás lehet véletlenszerű, amikor semmi érdemünk nem fűződik hozzá. Csak tesszük a dolgunkat, és közben teljesen véletlenül rábukkanunk, mint valami földbe rejtett kincsre. És ez a találkozás lehet tudatos keresés, meghatározott célú munka eredménye is, mint amikor valaki az igazgyöngyöt keresi és végül is rátalál. Ki vagyunk éhezve az igazi értékekre. Mértékadó emberekkel tanításokkal gyakran találkozunk. Mértékekkel, normákkal vagyunk körülvéve, ezek szabályozzák életünket. Értékadókkal, igaz értékekkel, örök értékkel, amiért szívesen mindent feláldozunk, ritkán találkozunk. Kincsek Nemcsak számunkra kincs az Isten. Az Isten kincsei vagyunk. Meg vagyunk váltva. Az Isten mindenét eladta, végtelenül kiüresítette önmagát, hogy erre a kincsre, amik vagyunk, jogot szerezzen. Odaadta az életét, hogy ezt a kincset, amik vagyunk, megszerezze magának. Fel sem tudjuk fogni, milyen hatalmas értéket képviselünk Isten teremtett világában, az Isten szemében, az Isten szívében. Ami tőlünk függ Az egészséget a legnagyobb kincsként szokták emlegetni. Az egészség hiányát szenvedésként éljük meg. Amikor megsérül a formánk, amikor a formánk nem olyan, mint amilyennek lennie kell; szenvedünk. Szívesen eladnánk mindenünket, hogy az egészséget megvásárolhassuk. Emberségünk bűntől sérült formáját Jézus betegségnek tekintette. Jézusra; a mi gyógyítónkra rábízhatjuk magunkat, aki sérült formánkat magára veszi, és önmagához igazítja, aki az Isten képére és hasonlatosságára megigazít, bennünket. Isten mindenhatóságának a képe bennünk; a mi szabad akaratunk. Szabad akaratunk teszi lehetővé, hogy szeretni tudjunk. Ha fájna a bűn, nem vétkeznénk, de szabadok sem lennénk, képtelenek lennénk a szeretetre. Megmaradhatunk bűntől eltorzult hitvány formánkban. De dönthetünk úgy is, hogy Jézusra bízzuk magunkat, aki az ő angyalai színe előtt, az Isten szépségét bennünk is áttetszővé teszi.

21 Jóllaktak Abban az időben: Amikor Jézus tudomást szerzett Keresztelő János haláláról, csónakba szállt és elment onnan egy kietlen helyre, egyedül. De az emberek megtudták, és a városokból gyalogszerrel utána indultak. Mt 14:13-21 Mikor kiszállt, már nagy tömeget talált ott. Megesett rajtuk a szíve, és meggyógyította betegeiket. Amikor beesteledett, tanítványai odamentek hozzá, és figyelmeztették: Sivár ez a hely, és késő már az óra is. Bocsásd el a tömeget, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmet szerezzenek maguknak! Jézus azonban ezt mondta nekik: Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni! Ők ezt felelték: Nincs másunk itt, csak öt kenyerünk van, és két halunk. Mire ő ezt mondta: Hozzátok ide! Miután megparancsolta, hogy a tömeget telepítsék le a fűre, fogta az öt kenyeret meg a két halat, szemét az égre emelve áldást mondott, azután megtörte a kenyeret és odaadta a tanítványoknak, a tanítványai pedig az embereknek. Mindnyájan ettek és jól is laktak. Végül tizenkét kosár lett tele a kenyérdarabokkal. Pedig mintegy ötezer férfi evett, nem számítva a nőket és a gyerekeket. Mt 14:13-21 AKI VAN Jézus tanítványaival egy magányos csendes helyet keres, hogy kipihenhessék magukat. Amikor a tó túlsó, településektől távoli partján kikötöttek, nem a csend és a magány fogadta őket, hanem emberek sokasága. Jézus a csendes magányt kereste és a sokaság utána özönlött. Jézusnak megesett rajtuk a szíve; egész nap fáradozott, hogy segítségükre legyen testi - lelki nyomorúságukban. Jézus elfogadja a valóságos helyzeteket, arra van tekintettel, ami van, aki van, az Istenre. És ami nincs Mi emberek nem látjuk a teljes valóságot; ezért figyelmünket, gyakran hiányok kötik le. Ami nincs, azzal bizony meg tudjuk keseríteni önmagunk és mások életét is. Múltunkból fakadó szomorúságok, a jövőnktől való félelem, aggodalmaink, mint valami szörnyeteg álkapcsai, képesek felőrölni jelenünket. Rajtunk könnyen úrrá lesz a pesszimizmus, ez sincs, az sincs, ami pedig nincs azzal nincs mit kezdeni. Ami van, bármily csekély is legyen, azzal tudunk mit kezdeni, azzal az Isten is tud mit kezdeni, át tud alakulni, meg tud sokasodni Isten kezében. Tények Isten nem követel tőlünk lehetetlent, csak engedelmességet. Adjatok nekik ti enni! Az apostolok felmutatják a tényeket két hal, öt kenyér, ötezer ember. Telepítsétek le őket; és az apostolok engedelmeskednek. És Jézus ezért a kevés élelemért hálát ad az Istennek; megáldja a két halat és az öt kenyeret. Odaadja apostolainak, azok szétosztják és jóllakik mindenki. A tényekkel nem lehet vitatkozni, a tényeket csak el lehet fogadni. Az apostolok a világ szemében furcsán viselkedhetnek, amikor a tények ellenére cselekszenek; letelepítik evéshez az embereket, amikor tudják, hogy nincs mit adniuk. Az indíték a lényeg nem látható. Nem látható, hogy az apostolok bíznak Jézusban, remélnek benne és szeretik őt annyira, hogy a tények ellenére engedelmeskednek neki. Jézus kezében a tények átalakulnak, és a megváltozott tények meggyőzően igazolják Jézus apostolait. Isten ajándékai Isten ajándékai túlmutatnak önmagukon. Isten ajándékaiban küldetés is van. Ahogy az apostolok átvették Jézustól az ennivalót és tovább adták, Isten ajándékai bennünket is köteleznek, hogy tovább adjuk. Lehet, hogy csekélységnek tűnik, amit Jézusért, az ő ügyéért teszünk. Emberileg jelentéktelen tettekkel is megtehetjük Mennyei Atyánk akaratát. És ha testi és lelki erőink megfogyatkoznak, akkor is Krisztus titokzatos testének tagjai vagyunk. Szenvedésünkben is, gyengeségünkben is; Krisztus titokzatos testének, embereket üdvözítő, hatalmas dinamizmusával működhetünk együtt.

22 Mt 14:22-33 Ismeretlen utakon Amikor (a kenyérszaporítás után) a tömeg befejezte az étkezést, Jézus mindjárt a csónakba parancsolta tanítványait, hogy amíg ő elbocsátja a tömeget, menjenek át előtte a túlsó partra. Amint elbocsátotta az embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben beesteledett, s ő ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik őrváltás idején Jézus elindult feléjük a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy kísértet, és rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket: Bátorság! Én vagyok, ne féljetek! Erre Péter odaszólt neki: Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! Ő azt mondta: Jöjj! Péter ki is szállt a csónakból és elindult a vízen, és ment Jézus felé. De az erős szél láttán megijedt, és merülni kezdett. Felkiáltott: Ments meg Uram! Jézus nyomban kinyújtotta a kezét, megfogta őt, és így szólt hozzá. Te kicsinyhitű, miért kételkedtél? Amikor beszálltak a bárkába, a szél elállt. A csónakban lévők pedig leborultak előtte, és így szóltak: Te valóban az Isten Fia vagy! Mt 14:22-33 Jézus jön hozzánk A mai evangéliumban elsősorban nem az a meglepő, hogy Jézus a vízen jár, hanem az, hogy Péter, az ember jár a vízen. Jézus az örök Atya örök Fia; Isten, aki: Maga feszítette ki az ég sátorát, és a tenger magas árját lába alá gyűrte. Jób 9:8 Jób, Isten, szenvedő szolgája szinte megjövendöli azt; hogy Jézus, az Isten Fia tenger hullámain fog taposni. Ahol számunkra nincs út, ott az Istennek van útja. Éjjeli sötétségnek, viharnak és hullámverésnek nincs hatalma arra, hogy Isten előtt a hozzánk vezető utat elzárja. Ismeretlen utakon Ezen a reggelen Jézus, egy csendes magányos helyre hívta tanítványait. Amikor a tó túlsó, településektől távoli partján kikötöttek, nem a csend és a magány várta őket, hanem emberek sokasága. Napnyugtával Jézus csendet teremt maga körül. Apostolait csónakba parancsolta, a sokaságot elbocsátotta és az éjszaka nagy részét, a magányos hegytetőn imádságban töltötte. Eközben az apostolok a tengeren ellenszéllel küszködtek. Ismerős természeti erőkkel, jóllehet túlerővel küzdöttek. A vízen közeledő alaktól, megrémültek. A tenger ellen még csak valahogy fel tudják venni a harcot, de egy számukra ismeretlen hatalom megnyilvánulása kétségbe ejti őket. Jézushoz mehetünk Rémületüknek Jézus, ismerős hangja vet véget. Bátorság! Én vagyok, ne féljetek! Péter látja a háborgó tengert, a lehúzó örvényeket és látja Jézust. Tapasztalja a hatalmat, amely a lehúzó erőkkel dacolva a hullámok felett áll. A két erő közül Jézusét ítéli nagyobbnak, ezért kéri az Urat. parancsold, hogy hozzád menjek. Nem azt kéri, engedd meg, hogy hozzád menjek, hanem azt, parancsold meg. A megengedést kevésnek tartja Péter. Parancsold meg! Ne az történjen, ami tőlem telik, hanem az történjen, ami tőled telik. Velünk van az Úr Reménységgel tölthet el bennünket az a tudat, bátran bízhatunk benne, hogy nemcsak Péter kérésére, de Jézus ma élő tanítványainak a kérésére is; Jézusunk parancsára, az emberileg lehetetlen utak lehetséges utakká, járható utakká válhatnak. Péter a vízen jár, de látva a tenger félelmetes realitását megrémül, és merülni kezd. Ments meg Uram! És Jézus azonnal kinyújtja felé a kezét. Péter pillanatok alatt belátta nincs más menedék számára csak Jézus, és az Úr erős karja megtartotta őt. Az elemek Ura karnyújtásnyira van tőlünk is, bennünket is biztat, bátorság, ne féljetek, én vagyok, és itt vagyok, veletek vagyok, itt és most és mindörökké.

23 Hit Mt 15:21-28 Abban az időben: Jézus továbbhaladt, és Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza. És íme, jött egy arra lakó kánaáni asszony, és kiáltozva kérte: Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz szellem! Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá tanítványai és kérték: Teljesítsd kérését, hisz kiabál utánunk. Jézus kijelentette: Az én küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól. Ám az asszony odajött, és leborult előtte e szavakkal: Uram, segíts rajtam! Ő így válaszolt: Nem való elvenni a gyerekektől a kenyeret, és odadobni a kutyáknak. Mire az asszony: Igen, Uram, de a kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról! Erre Jézus így szólt hozzá: Asszony! Nagy a te hited! Legyen úgy, amint szeretnéd! És a lánya meggyógyult még abban az órában. Mt 15:21-28 Kitartó ima A tanítványoknak kínos, hogy ez az asszony nem tágít tőlük, kiabál utánuk. Jézus szóra sem méltatja, a hozzá kiáltó asszonyt. Jézus eltűri, a tanítványok egyre nehezebben tűrik. Végül is szólnak Jézusnak. Hallhatta az asszony is, ahogy Jézus elzárkózik az ő népétől. Ennek ellenére, Jézus lábaihoz borul, és hangosan tovább kérleli. Jézus ezt az asszonyt kimozdítja emberi méltóságából, amikor kutyának nevezi. Ezután az asszony kéri Jézustól azt a maradékot, amit a kutyák szoktak kapni. Ez az asszony szinte odasemmisül Jézus lábaihoz. A mélységből kiáltok Uram hozzád Ebből a semmisségét belátó asszonyból, a semmiből fakadó bizalom, az asszony felé mozdítja Jézust. Asszony! Nagy a te hited! Legyen úgy, amint szeretnéd! Valaki lelki naplójában leírta, hogy gyakran elfogta őt a kételkedés. Tudakolta az Urat, miért van ez így. Imádságában megvilágosodott neki Jézus válasza: Azért van ez így Gabriella, mert időnkét azt hiszed, hogy vagy valaki, holott nem vagy senki, de én ehhez a senkihez nagyon ragaszkodom! Hitünk nagysága Hitünk, bizalmunk nagyságát jelzi, ha nemcsak azért hiszünk, mert, hanem mindenek ellenére is hiszünk, bízunk az Istenben. Ez a kánaáni asszony mindenek ellenére bízott Jézusban. Hite bizalma elismerést váltott ki Jézusból; Asszony! Nagy a hited! Ez a kánaáni asszony szinte megsemmisül Jézus előtt. Hitünk akkor nagy, amikor mi nagyon kicsik vagyunk. Kicsiségünket jelzi Isten előtt, amikor letérdelünk, leborulunk előtte. Amikor valakit Istennek szentelnek, akkor a szentelendő személy, fekvő helyzetben van, szinte a földdel azonosul. Ábrahám Istentől megszólított ember. Ábrahám, minden hívők atyja. Mielőtt Ábrahám Sodomáért, a bűnös városért könyörögne, megvallja semmisségét: Por és hamu vagyok, de ha már szóltál hozzám én is kérdéssel fordulok hozzád! Istentől megszólítottak A hívő emberek Istentől megszólított emberek. A kicsiket, a senkiket szólítja meg az Isten. És ha szól hozzánk az Isten, akkor felhatalmazásunk van arra, hogy mi is szóljunk hozzá. Ha Istentől megszólítottak vagyunk, a kánaáni asszonnyal együtt így imádkozhatunk: Bízom benned, Uram, annak ellenére, ha kiáltásomra nem érkezik válasz tőled. Bízom benned annak ellenére is, ha méltatlannak tartasz arra, hogy segíts rajtam. Bízom benned annak ellenére is, hogy csak egy senki vagyok, csak por és hamu vagyok a te színed előtt. Az evangélium tanúskodik róla: Semmisségünkből fakadó bizalmunk, felénk fordítja Istenünk szívét.

24 Mt 16:13-20 Isten Fia Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: "Kinek tartják az emberek az Emberfiát?" Így válaszoltak: "Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, Jeremiásnak vagy valamelyik másik prófétának." Jézus most hozzájuk fordult: "Hát ti mit mondtok, ki vagyok?" Simon Péter válaszolt: "Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia." Erre Jézus azt mondta neki: "Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva." Aztán lelkére kötötte tanítványainak, ne mondják el senkinek, hogy ő a Krisztus. Mt 16:13-20 Boldog vagy Simon! Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, aki a mennyekben van. Test és vér, már elismerte Jézust az Isten Fiának. Amikor Jézus a vízen járt, amikor a tenger hatalmát lába alatt taposta, apostolai leborultak előtte a bárkában, imádták és megvallották: Te valóban az Isten Fia vagy! Péter vallomásában több van annál, mint amit emberi értelmünk magától is felismerhet. Péter vallomásában Mennyei Atyánk nyilatkozik meg. Mennyei Atyánk Simon apostolnak bemutatja az ő Fiát, ezért nyilvánítja Jézus, Simon apostolt makarioszzá, azaz boldoggá, ezért nevezi őt Péternek. Péter labilitása Simon hajladozó nádat, egyfajta labilitást jelent, szemben a kőszikla péteri stabilitásával. A tanítványok közül talán Péter apostol lehetett a leglabilisabb. Az evangélium azzal folytatódik, hogy Jézus beszél az ő szenvedéséről, erőszakos haláláról és feltámadásáról, mire Péter félrevonja és megfeddi Jézust: Isten mentsen Uram! A boldoggá nyilvánított, kősziklává avatott Péternek hallania kell Jézus Kemény szavait: Távozz tőlem sátán! Aztán emlékszünk a lábmosás ellen tiltakozó Péterre: Az én lábamat nem mosod meg soha! Jézus pillanatok alatt meggyőzi Pétert, álláspontja feladására. Egy szolgálólány odaszólására Péter megtagadja Mesterét, majd keserves sírásra fakad, még tagadásában sem következetes. Péter mozdíthatósága Péter apostol, emberileg menthetetlen tagadása után, szégyenében nem rejtőzik el a Feltámadt Üdvözítő elől, bűnei ellenére is képes Jézus felé mozdulni! Jézus nem a bűneiről kérdezi Pétert. Jézus csak egyet kérdez Pétertől, de ezt az egyet háromszor is megkérdezi tőle: Szeretsz engem? Pétert, Jézus iránti szeretete, találékonnyá tette. Amikor emberileg semmi mentsége sincs, akkor Jézus mindentudására hivatkozik: Uram te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged! Péter stabilitása Péter apostol labilis, és mégis az Úr kedves apostola, mert Péter mozdítható, sziklaalapra mozdítható. Az Egyház építőmestere Jézus Krisztus. Jézus Krisztus veszi kezébe az életünket, de ezt akaratunk ellenére nem teszi, idegen tőle az agresszivitás. Nekünk kell mozdulnunk, nekünk kell odatenni életünket, bűneinkkel együtt Jézus kezébe. Ha mozdíthatóak vagyunk, Jézus elveszi bűneinket, kezébe veszi az életünket, a helyünkre tesz és megtart bennünket.

25 Mt 16:21-27 Kell Ettől kezdve Jézus jelezni kezdte tanítványainak: Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de harmadnap feltámad. Péter félrevonta, és szemrehányást tett neki ezekkel a szavakkal: "Isten mentsen, Uram! Ilyesmi nem történhet veled." Megfordult és rászólt: "Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem arra van gondod, amit az Isten akar, hanem arra, amit az emberek akarnak." Ezután Jézus így szólt tanítványaihoz: "Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye keresztjét és kövessen. Aki meg akarja menteni életét, elveszíti, aki azonban értem elveszíti, az megtalálja. Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja? Mit is adhatna az ember cserébe a lelkéért? Eljön ugyanis az Emberfia Atyja dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek a tettei szerint. Mt 16:21-27 Fordulat Az apostolok fiatalemberek, tele vannak ambícióval, becsvággyal. Jézus is fiatal, aki szereti az életet. Idáig távolodtak Jeruzsálemtől, most nemcsak utazásukban következik be fordulat, vissza Jeruzsálembe. Mesterük követése új helyzet elé állítja az apostolokat. Jézus nyíltan megmondja, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie, megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Péter tiltakozik, megfeddi Jézust! Péter tiltakozását meg lehet közelíteni, lélektanilag és teológiailag is. Lélektanilag Péter tiltakozása mögött ott van, mi elköteleztük magunkat melletted, mindenünket elhagytuk, ha téged megölnek velünk mi lesz? Ilyesmi nem történhet veled, ilyesmi nem történhet velünk. Teológiailag Péter a kell ellen tiltakozik. Jézusnak Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie. Mi az, hogy kell? Te vagy a Messiás az élő Isten Fia, fölötted nem áll senki és semmi. Ilyen kell nem létezik, ez nem történhet meg veled! Isten akarata Jézus élete és halála is engedelmesség mennyei Atyjának. Amikor Jézus azt mondja, hogy kell, akkor emberi akarata mennyei Atyja akarata előtt hajlik meg. Ez a kell azt jelenti, hogy Atyám ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te. Ez a kell azt jelenti, hogy Isten tevőlegesen benne van abban az iszonyatban, ami ellen Péter tiltakozik. Hitünk szent jele a kereszt, bizony kezdetben az apostolok számára nem a hit, hanem a csalódottság, a kiábrándultság, a reményvesztés, a hitetlenség jele volt. A keresztünk, amit hordoznunk kell, bizony próbára teszi a mi hitünket is. Kísértés Péternek kemény dorgálásban van része. Ez az út Jézusnak sem könnyű és Péter a kedves apostol, a kőszikla el akarja őt téríteni. Valóságos kísértés ez Jézus számára. Jézus leleplezi a kísértőt, aki aggódó kedves apostolában jelentkezik, Távozz tőlem sátán, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére. Csak az ember ügyére tekintettel lenni, az embert az Istentől elszigetelni ez a liberalizmus. Ez a szemléletmód, ez a tekintet Jézus szerint sátáni tekintet. A szeretet útja Az ember számára akár tudja az ember, akár nem tudja, a nagy ügy az Isten ügye, a nagy ügy Jézus követése. Ha ezt a nagy ügyet nem keresi az ember, ha ettől a nagy ügytől elfordul az ember, önmaga válik nagy üggyé és ez a lehető legrosszabb, ami egy emberrel történhet. Aki meg akarja menteni az életét, elveszíti azt, és aki énérettem elveszíti az életét, megtalálja azt. A kegyelem felülről lefelé hat. Jézus követése a kegyelem útja felülről lefelé vezető út, a kereszt útja. Az ember, Jézust követve bekapcsolódhat Isten szeretetének áramlásába. Boldog Teréz anya vallotta a szeretetről; A szeretet akkor az igazi, amikor kényelmetlenné válik. Aki meg akarja tartani az életét, aki visszariad az áldozattól, az önfeláldozástól, az megfosztja magát az életénél is drágább értéktől, attól a Szeretettől, mely az örökkévalóságból fakad, és az örökkévalóságba ragadhatja, attól a Szeretettől, amely erősebb, mint a halál.

26 Színeváltozás Mt 17:01-09 Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és (ennek) testvérét, Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük, arca ragyogni kezdett, mint a nap, ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés: Jézussal beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: Uram, jó itt nekünk itt lennünk! Ha akarod, készítek itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet. Még beszélt, amikor íme, fényes felhő borította be őket, és a felhőből egy hang hallatszott: Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok! Ennek hallatára a tanítványok földre borultak, és nagyon megrémültek. De Jézus odament hozzájuk, megérintette őket és ezt mondta: Keljetek fel és ne féljetek! Amikor szemüket fölemelték, nem láttak mást, csak Jézust, egymagát. A hegyről lejövet Jézus a lelkükre kötötte: Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad! Mt 17:01-09 Krisztus megvilágosít Szent Pál apostol az efezusakhoz írt levelében idéz egy őskeresztény himnusz részletet; Serkenj fel, aki alszol és támadj fel a halálból és felragyog neked a Krisztus! Ef 5:14 Ez a himnusz a keresztségi szertartás himnusza volt. Akit felnőtt korban keresztelnek meg, az megvilágosodásként éli meg találkozását Istennel. Krisztus ragyogásának a megtapasztalása döntő jelentőségű mindannyiunk életében, mert Krisztus világossága nemcsak bennünket világosít meg, megvilágítja a bennünket körülvevő világot is. Világossá teszi előttünk, hogy kik vagyunk, miért vagyunk, mi az életünk értelme és célja. Alanyból Minden Kegyelem! Isten kegyelme, ha felragyog életünkben a Krisztus, ez nem rajtunk múlik, de elé mehetünk ennek a misztériumnak. Isten kegyelme nem rontja le a természetet, Isten kegyelme áthatja a természetet, áthatja természetünket. A természetes megismerésben én vagyok az alany, és amit megismerek az a tárgy. Lehet Jézust, az Ő egyházát, az egyház tanítását, a dogmákat, a szentségeket tárgyként megismerni. Ennek az ismeretnek bizonyára van kultúrtörténeti értéke. A teológia tudománya önmagában is vonzó lehet sokak számára. Tárgy Ezt a természetes tudás tárgyat Isten kegyelme izzásba hozhatja, természetfeletti dimenziókba helyezheti. Megtörténhet a fordulat, felcserélődhet az alany és a tárgy. Amikor Krisztus felragyog az életünkben akkor Ő lesz az alany, aki megvilágosít és mi és környezetünk lesz a tárgy, akit, és amit megvilágosít Krisztus ragyogása. Az szentségekben Jézus van jelen. Mindegyik szentségben Jézus, a természetes alany tárgy viszonyt megfordítja, természetfeletti dimenziókba emeli. A házasságot az teszi szentséggé, hogy a férj, felesége szeretetétől megvilágosított tárggyá válik és viszont a feleség, férje szeretetétől megvilágosított tárggyá válik. Ebben az eltárgyiasulásban van egyfajta megsemmisülés; megsemmisül, lehull a lepel az örökkévalóság, az igazi szeretet létmódjáról. Önmagunkban szinte senkik és semmik vagyunk, de nagyon is vagyunk, szinte a világ fölé emelkedő nagyságok vagyunk, amennyiben egymásért vagyunk. A keresztény házasság Istenre mutató jel, arra az Istenre mutat, akinek a léte és a létezése is, egymásért valóságából; szeretetből fakad. Világosságból világosság Jézus tanította, elénk élte, halálával és feltámadásával bizonyította, hogy Isten embereket szerető, emberekért létező Isten. Isten szeretetének egyetlen célja van, hogy mi emberek Istent szerető emberekké, Istenért létező, halhatatlan emberekké váljunk. Bízhatunk Jézusban, Isten nekünk is megmutatkozik, ha viszonozni akarjuk szeretetét, ha felé fordulunk. Péter, Jakab és János az ima legmagasabb fokában részesültek; szemlélődhettek színről, színre láthatták, hallhatták az Istent. Péter apostol még negyven év múlva is lelkesedéssel ír erről a kegyelemről. Mennyei megvilágosodásba kerülhet a mi életünk is, erre a világosságra hív bennünket Jézus, hogy a föld sója ne veszítse el ízét és a világ világossága, hegyen épült város legyen ebben a világban.

27 Mt 18:15-20 Egyház Abban az időben Jézus így szólt apostolaihoz: Ha testvéred vétkezik ellened, menj, és figyelmeztesd őt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyered testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének. Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos. Bizony mondom nektek: Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is. És bizony mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, ott vagyok közöttük. Mt 18:15-20 Krisztus Misztériuma Kezdetben csak az Isten volt, Isten volt a világ, a vég ehhez a kezdeti állapothoz hasonló: Isten lesz minden mindenben. Vö. Jn 1:1, 1Kor 15:28 A végső állapot elérése, a mindenség megváltoztatása, megváltása a mi Teremtőnk műve. Szent Pál apostol megvallja, hogy ezt az isteni műveletet Jézus Krisztus Atyja, a mi Mennyei Atyánk kinyilatkoztatta neki: Tudtunkra adta ugyanis akaratának titkát, azt az őbenne előre meghatározott jóságos tervét, hogy elérkezik az idők teljessége, és Krisztusban, mint Főben, újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van. Ef 1:9-10 A világmindenség története, kezdete és vége: Krisztus Misztériuma, és mivel mindennel együtt; ebben a folyamatban mi is benne vagyunk; Krisztus titka egyúttal a mi misztériumunk is. Az Egyház, élő és éltető jele Krisztus Misztériumának. Egyház A világot megváltó, a világot megváltoztató isteni művelet; az a szeretet, amelyet Krisztus keresztje rejt magában. Egyház ott van, ahol Mennyei Atyánk hitet, bizalmat ébreszt, ahol Krisztus Misztériuma felragyog az emberszívekben. Akiben felragyog Krisztus Misztériuma, az felhatalmazást kap a krisztusi életre, arra hogy bekapcsolódjon Isten világot megváltó, világot megváltoztató szeretetébe. Ezt a felhatalmazást először Szent Péter apostol kapta meg. Az evangélium tanúsága szerint ezt a hatalmat Jézus kiterjeszti az apostoli kollégiumra is. Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is. Isten jelenléte Mennyei Atyánk szereti, és szeretetével magához vezeti az ő teremtett világát. Ahogy viszonyulunk ehhez az Istentől szeretett világhoz, abban lelepleződik az is, hogy hogyan viszonyulunk az Istenhez. A Fiú Isten kijelentette, amit akár a legkisebb embertestvérünknek is teszünk, vagy nem teszünk, azt vele tesszük, vagy nem tesszük. Nem azt állítja, hogy olyan mintha nekem tettétek volna, hanem azt velem tettétek. Vö. Mt 25:40 Szeretet mi emberek nem tudunk előállítani, szeretetünkben a Szeretet Lelke, a Szentlélek Isten van jelen. Isten jelen van, mint világokat teremtő Atya, jelen van a másik emberben, mint Fiú Isten, és szeretetünkben jelen van bennünk is, mint Szentlélek Isten, a Szentlélek Isten templomai vagyunk. Vö. 1Kor 6:19 Szentségi jelenlét A szentségeknek van anyaguk és van formájuk. A Szentségek jóllehet különböznek egymástól, abban egyek, attól Szentségek, hogy mindegyikben Jézus, az Isten Fia van jelen. Az evangéliumi szakaszban Jézus, Szentséget nyilatkoztat ki: Ennek a szentségnek az anyaga; legalább két Krisztushívő ember, a formája pedig az, hogy Jézus nevében jöjjenek össze. Jézus ezzel a szentséggel felhatalmazza benne bízó közösségeit is, hogy a világot megváltó, a világot megváltoztató isteni műveletnek ne csak tárgyai, hanem vele együtt alanyai is legyenek: Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek a nevemben, ott vagyok közöttük. Vallásunk a kereszt vallása, keresztünk vállalása, keresztünk részesít bennünket, az isteni műveletben: Krisztus keresztjében: Mit jelent részesülni Krisztus keresztjében? Jelenti annak a Szeretetnek a megtapasztalását a Szentlélekben, amelyet Krisztus keresztje rejt magába. Jelenti saját keresztünk felismerését ennek a szeretetnek a fényében. Jelenti saját keresztünk vállunkra vételét és menni mindig ennek a szeretetnek az erejével, menni végig az életen követve Jézust, aki alávetette magát a keresztnek, nem törődött a gyalázattal és most az Isten trónjának jobbján ül! (Idézet Boldog II. János Pál pápa keresztúti elmélkedéséből.)

28 Megbocsátás Akkor odalépett hozzá Péter és megkérdezte: "Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer?" "Mondom neked - felelte Jézus -, nem hétszer, hanem hetvenhétszer. A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki el akarta számoltatni szolgáit. Amikor elkezdte a számadást, eléje állítottak egyet, aki tízezer talentummal tartozott neki. Mt 18:21-35 Mivel nem volt miből megfizetnie, megparancsolta, hogy adják el feleségestül, gyerekestül, minden vagyonával együtt, s úgy fizessen. A szolga leborult előtte, és úgy kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent megfizetek neked! Az úr megkönyörült a szolgán, szabadon engedte, s adósságát is elengedte. Amikor kiment, a szolga találkozott egy másik szolgával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, elkezdte fojtogatni és követelte: Add meg, amivel tartozol! A másik szolga leborulva kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent visszafizetek neked! De ő nem engedett, hanem fogta, börtönbe vetette, míg meg nem fizette tartozását. Amikor a többi szolga látta a történteket, igen elszomorodott. Elmentek és jelentették uruknak mind, ami történt. Az úr maga elé hívatta, és így szólt hozzá: Te gonosz szolga! Kérésedre minden adósságodat elengedtem. Nem kellett volna néked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én megkönyörültem rajtad? Ezzel az úr haragjában átadta a poroszlóknak, míg meg nem fizette mind, amivel tartozott. Így tesz mennyei Atyátok is veletek, ha mindegyiktek meg nem bocsát szívből felebarátjának." Mt 18:21-35 Elintézni Rendezetlen ügyeinket nem elég csak elintézni. Ez az adós szolga elintézett ügynek tekintette, hogy kegyelemben részesült. Keleti szokás szerint, hálája jeléül, megcsókolhatta ura lábát is, és ezzel az ügy számára le volt zárva, el volt intézve. A kegyelem nem változtatott rajta semmit. Nem dolgozta fel a kegyelmet. Ha csak elintézett ügynek tekintjük, hogy Isten mérhetetlen kegyelmében részesültünk, ha nem dolgozzuk fel a kegyelmet, akkor alaposan elintézzük embertársainkat is. Feldolgozni Lehet az isteni irgalmat elfogadni, és ugyanakkor irgalmatlannak maradni, de ennek az erkölcsi világrendben súlyos következményei vannak. Az Isten kegyelmének esztendejét az Úr bosszúállásának a napja követi. Az ok és az okozat törvénye igaz az erkölcsi világban is. Tetteink nemcsak hatnak, visszahatnak ránk. Hogyan működünk együtt Isten kegyelmével, az isteni irgalom elnyelődik bennünk, vagy feldolgozzuk és túlárad rajtunk, ettől függ örök sorsunk. Jogszerűség Az erkölcsi világ különbözik a jog világától. Ebben a példázatban semmiféle jogsértés nem történt. Lehet eljárni nagyon jogszerűen és ugyanakkor nagyon erkölcstelenül. Az adósnak, fizetnie kell. Ezzel az adós szolgával nem az a baj, hogy nem jogszerűen járt el szolgatársával szemben, hanem az, hogy nagyon erkölcstelenül. Elfogadta az irgalmat, és ugyanakkor irgalmatlan maradt. A kegyelmet büntetésből megtagadta, visszavonta tőle az ő ura és érvényesítette vele szemben a jogot. Miképpen mi is megbocsátunk Földi életutunkon dől el, hogy az utolsó napon igazságosnak, jogszerűnek fogjuk tapasztalni a mi Urunkat, vagy pedig irgalmasnak. Aki nem irgalmas arra irgalmatlanul lesújt a törvény. Amikor megbocsátásról van szó nem érdemes számolgatni, hogy hányszor. Feltétlenül és mindig. Gondoljuk arra, hogy örök sorsunk, az üdvösségünk a másik emberhez való viszonyunkon fordul, áll, vagy bukik. Nem remélhet bocsánatot Istentől, elveszítheti Isten kegyelmét, aki nem bocsát meg felebarátjának. Az Isten színe előtt, legszentebb imádságunkban, a kiengesztelődés alapvető szabályáról gyakran megemlékezünk. Ennek a szabálynak, ennek az igazságnak meg kell mutatkoznia keresztény életvitelünkben is. "Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek."

29 Isten jósága Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy szőlőjébe munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd nektek. Azok el is mentek. Majd a hatodik és kilencedik órában újra kiment, és ugyanígy cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül is, és újabb ácsorgókat talált. Megkérdezte tőlük: Mit álldogáltok itt egész nap tétlenül? Azok ezt válaszolták: Mert senki sem fogadott fel minket. Erre azt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőmbe! Amikor beesteledett, a szőlősgazda így szólt intézőjéhez: Hívd össze a munkásokat, és add ki bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig! Először azok jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és egy-egy dénárt kaptak. Mt 20:01-16 Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy nekik többet fognak adni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap terhét és hevét viseltük! Ő azonban ezt felelte az egyiküknek: Barátom nem vagyok igazságtalan veled. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Ami a tied, fogd és menj! Talán azzal, ami az enyém, nem tehetem azt amit akarok? Vagy rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok? Mt 20:01-16 A járandóság feletti Jézus korában naplemente után nem volt szabad dolgoztatni. Törvény rendelkezett arról is, hogy a munkások bérét még aznap ki kellett fizetni. A munkások bérének visszatartása, az igen súlyos, égbekiáltó bűnök közé tartozott. Ez a szőlősgazda mindenben törvényszerűen jár el. Nincs jogsértés, nincs igazságtalanság ebben a példabeszédben. Mindenki megkapja azt, ami jár neki. Mégis szokatlan a történet mert a szőlősgazda, van, akinek csak az elvégzett munkája után fizet, van, akinek többet, mint ami a végzett munka után járna. Aki keveset dolgozott annak is ugyanannyit ad, mint azoknak, akikkel szerződést kötött. Isten jósága Az Isten színe előtt egyikünknek sincs dicsekedni valója. Azt gondolhatjuk, hogy Isten bennünket jobban szeret, többre értékel másoknál, de ez tévedés. Az igazság az, hogy mi tartjuk magunkat különbnek másoknál. Elvárjuk Istentől is, hogy ő is különbnek tekintsen bennünket másoknál. Az Isten határtalan jósága, meghaladja elvárásainkat, az Isten jósága botrányos lehet a számunkra, igazságtalannak érezhetjük ezt a jóságot, éppen úgy, mint a méltatlankodó szőlő-munkások. Az Isten jósága az, ami embereket szembefordít Istennel. Az Isten jósága fordítja szembe egyik embert a másikkal. Az Isten jósága tisztára mossa lelkünket, de egyfajta szennyfolt makacsul ellenáll. Ez a szennyfolt akkor keletkezik egy ember lelkén, amikor az ember valaki másnál különbnek tartja magát. Iriggyé tehet Az Isten kegyelme megjelent minden embernek. Jézus hirdeti ezt a jó hírt, ezt az evangéliumot. És bizony tapasztalnia kell, hogy vannak, akik nem fogadják örömmel azt, hogy az Isten nemcsak a zsidó néphez jó, nemcsak a jó emberekhez jó. A Mennyek országában az Isten épp annyira jó hozzánk, mint bárki máshoz. Aki a Mennyei Atyát és felebarátját szereti, az ennek örül. És aki nem szereti felebarátját az ettől irigy lesz. Az irigységben az a nagy baj, hogy van egy rossz, természetfeletti irányultsága. Az irigység szembefordít nemcsak a másik emberrel, szembefordít az Istennel is. Az irigy ember még önmagával is szembefordult ember, hiszen emészti magát. Szelíddé tehet Az Isten jósága, körülölel mindannyiunkat, erre a jóságra mindannyiunknak válaszolni kell. Ez a jóság válaszunktól függően szelíddé, vagy iriggyé tehet, éltethet, vagy elemészthet. Bölcs Salamon király a Példabeszédek könyvében így ír erről a két szembenálló valóságról. A szelíd szív a testnek élete, az irigység pedig a csontok rothadása. Jézus itt van közöttünk, a Menyország, itt van közöttünk. Lehet ízlelni és látni, hogy milyen jó az Úr. Ne engedjük, hogy gyökeret verjen szívünkbe az irigység, és a csontunkig hatoljon, akkor megmaradunk az Isten kegyelmében, az Isten jóságában, az Isten Országában.

30 Mt 21:28-32 Bízzunk! Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: Erről mi a véleményetek? Egy embernek volt két fia. Odament az egyikhez, és szólt neki: Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben! A fiú ezt válaszolta: Nincs kedvem! De később megbánta, és mégis kiment. Odament a másikhoz, és annak is szólt. Az így válaszolt: Szívesen uram! Menni azonban nem ment. Kettőjük közül melyikük teljesítette az atya akaratát? Azt felelték: Az első. Erre Jézus így szólt hozzájuk: Bizony mondom nektek, hogy a vámosok és az utcanők megelőznek benneteket az Isten országában. Mert eljött hozzátok János az igazságosság útján járva, és ti nem hittetek neki, a vámosok és az utcanők viszont hittek neki. És ti akik mindezt láttátok még utólag sem tértetek, jobb belátásra, hogy higgyetek neki! Mt 21:28-32 Isten Országa Jézus a jeruzsálemi templomban tanít, amikor a nép, vallási vezetői, kérdőre vonják. Milyen hatalommal cselekszel, ki adta neked ezt a hatalmat. Jézus feltételhez köti válaszát, ha a kérdésére válaszolnak ő is válaszolni fog. János keresztsége a Mennyből való, vagy pedig az emberektől? Az írástudók és a vének, jobbnak látták nem állást foglalni ebben a kérdésben. Inkább vállalják a tudatlanságot. Nem tudjuk. Jézus sem mondja meg nekik, honnan van az ő hatalma, de a most hallott példabeszédben kérdést fogalmaz meg nekik, amire készségesen válaszolnak, állást foglalnak. Jézus kérdésére a nép, vallási vezetői, megadják a magától értetődő, egyértelmű választ, hiszen nem kérdéses, hogy melyik fiú teljesítette Atyja kérését, az Atya akaratát. Ekkor még nem sejtették, hogy maguk fölött mondják ki az ítéletet, hogy őket példázza a szavaiban kifogástalan, de a szavait nem követő, az ígéretét meg nem tartó testvér. Akiket ti megvetéssel illettek, a vámosok és az utcanők, azok végül is hallgattak Jánosra, megtértek, és megelőznek benneteket az Isten Országában. Isten Kegyelme Jézus, János működését az Isten Országával hozza kapcsolatba, és ezzel tanúskodik róla, hogy János keresztsége a Mennyből való. Jézus ezzel utal saját hatalmának eredetére is, hiszen amikor felvette Jánostól a keresztséget, az ég megnyílt, az Isten Lelke megnyugodott rajta és a Mennyei Atya Fiának vallotta. A nép, vallási vezetői még nem sejtik, hogy döntési kényszer nehezedik rájuk, hogy dönteniük kell Jézus mellet, vagy Jézus ellen. Ebből a döntésből nem maradhat ki senki, mert az Isten kegyelme minden embernek megjelent. Az Isten kegyeleme a vámosokat, az utcanőket a nép, vallási vezetői fölé emelte és ezt az írástudók nem tudták elviselni. A magukat másoknál különbnek tartó emberek, vallásos alapon, a kegyelem forrása ellen, Jézus ellen, az Isten Fia ellen fordultak, egyre nagyobb haraggal és egyre nagyobb gyűlölettel. Tudjuk a vád, ami alapján a főpap halálra méltónak tartja Jézust, az Isten Fiát; Istenkáromlás. Ne önmagunkban bízzunk Mennyei Atyánk mindannyiunkhoz kéréssel fordul. Mindannyiunkat megkeres és megtalál ez a kérés. Gyermekem, ma tedd félre az érdekeidet. Ma ne tedd fel azt a kérdést, hogy mire jó nekem, mi a hasznom belőle, ma foglakozz az én ügyemmel, menj ki a szőlőmbe dolgozni. Mennyei Atyánk akaratát megtenni ebben áll a kegyelem elfogadása. Tudni azt, hogy ebben a törékeny emberi testben, a tetteinkben az Isten akarata ölt testet, ebből fakad, az Isten gyermekeinek szabadsága. A legnagyobb akadály a Kegyelem elfogadásában, amikor saját ügyeinket, önmagunkat az Isten elé helyezzük. A legnagyobb akadály az én és az enyém fogalmaiba, mint legfelsőbb kategóriákba szerveződő gondolkodás. A görög szentírás metanoia szavának a megtérés szót feletették meg a fordítók. Eredeti jelentése ennek a szónak a gondolkodás megváltoztatására, a gondolkodás fordulatára utal. Bízzunk Jézusban! Amikor az Isten akarata kerül gondolkodásunk középpontjába, az én és az enyém szorítása megenyhül. A megtérésben énünk elveszíti központi szerepét és helyzetét. Életünk középpontjába életadó napunk Jézus Krisztus kerül. Jézussal együtt el tudjuk fogadni Mennyei Atyánktól azt is, ami kényelmetlen a számunkra. Jézussal együtt ki tudjuk mondani, ha lehetséges múljék el tőlem ez a kehely, mégis ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te. Legyen meg a Te akaratod, mint a Mennyben úgy a Földön is.

31 Mire jó nekem? Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: Erről mi a véleményetek? Egy embernek volt két fia. Odament az egyikhez, és szólt neki: Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben! A fiú ezt válaszolta: Nincs kedvem! De később megbánta, és mégis kiment. Odament a másikhoz, és annak is szólt. Az így válaszolt: Szívesen uram! Menni azonban nem ment. Kettőjük közül melyikük teljesítette az atya akaratát? Azt felelték: Az első. Erre Jézus így szólt hozzájuk: Bizony mondom nektek, hogy a vámosok és az utcanők megelőznek benneteket az Isten országában. Mert eljött hozzátok János az igazságosság útján járva, és ti nem hittetek neki, a vámosok és az utcanők viszont hittek neki. És ti akik mindezt láttátok még utólag sem tértetek, jobb belátásra, hogy higgyetek neki! Mt 21:28-32 Mt 21:28-32 Mire jó nekem Legtöbb ember életének a vezérlő elve az a kérdés, hogy mire jó nekem? Ami semmire sem jó, az nem kell, ami ártalmunkra van, az ellen küzdünk. Bennünket a kellemes dolgok vonzanak, a kellemetlenek meg taszítanak. Bizony legtöbb ember élete az én, és az enyém fogalmaiba, mint legfelsőbb kategóriákba szerveződik. Ilyen embereket szólít meg az Isten. Megszólíthatóak vagyunk, ha úgy gondoljuk, hogy valamire jó nekünk az Isten. Ahogy az Isten ad, abban van valami nem jó. És tényleg Jézus betegeket, gyógyít, halottakat támasz, teljesíti az emberek kéréseit. Jézus meg tud bennünket szólítani, mi is megszólítjuk, mert tud valamit adni, amire szükségünk van. Isten Országát Jézus, az elmúlt vasárnap, a szőlősgazda képével érzékeltette, aki munkásokat keres, munkát, megélhetést ad, aki függetlenül az emberi teljesítménytől mindenkinek egyformán ad. Mi igazságtalannak tartjuk; nem jó az, ha egy kalap alá vesznek bennünket, ha a semmirekellők, ugyanannyi fizetést kapnak, mint akik látástól vakulásig dolgoznak. Ezt az Igazságtalanságot fokozza Jézus a mai evangéliumban. A vallásos elitet, Jézus, nem egy kalap alá veszi, az alja néppel, hanem az alja népet az elit fölé emeli, amikor azt mondja nekik: A vámosok és az utcanők megelőznek benneteket az Isten Országában. Amit az Isten kér, abban van valami nem jó Ebben a példabeszédben az Atya, nem ad, hanem kér. Ez a kérés kívül esik a mire jó nekem kérdéskörön. Amit az Atyám kér az nem nekem jó, hanem neki jó. Amit az Atyám kér, azt nem én akarom, hanem ő akarja. A mire jó nekem, kérdéskörbe szerveződő élet ez ellen tiltakozik. A farizeusokat és írástudókat példázza a szavaiban kifogástalan, de a szavait nem követő, az ígéretét meg nem tartó testvér. Akiket ti megvetéssel illettek, a vámosok és az utcanők, azok végül is hallgattak Jánosra, megtértek, és megelőznek benneteket az Isten Országában. Én mire vagyok jó Megszoktuk azt, hogy az Isten gazdag, mi szegények vagyunk, hogy az Isten ad nekünk. Mit szólunk mi ahhoz, hogy az Isten jön és elvesz tőlünk? Jövő vasárnap erről szól majd a példabeszéd. Amikor, az Isten ad, amikor kér, és akkor is, amikor elvesz, a mire jó nekem kérdéskörből akarja kiszabadítani az embert. Milyen szép, a mi önfeledt, szavunk, kifejezi azt az örömöt, amit akkor érzünk, amikor az én és az enyém szorítása egy kicsit megenyhül. Mert az embernek igazán az a jó, ha kiszabadul a mire jó nekem kérdéskör szorításából, ha nem az lesz többé meghatározó, hogy mire jó nekem, hanem az lesz a meghatározó kérdés az életében, hogy én mire vagyok jó. Mennyei boldogság az ember számára, ha felfedezi azt, hogy jó vagyok arra, hogy Mennyei Atyám akaratát megtegyem, jó vagyok arra is, hogy Jézust kövessem, hogy jézusivá váljak. Jó vagyok arra az Istennek, hogy szeressen az én szívemmel!

32 Adni Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta a főpapoknak és a nép véneinek: Halljatok egy másik példabeszédet. Volt egy gazda, aki szőlőt telepített. Bekerítette sövénnyel, belül pedig sajtót ásott és őrtornyot épített. Aztán bérbe adta a szőlőt műveseknek, és elment idegenbe. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőművesekhez, hogy szedjék be a termést. Ám a szőlőművesek nekiestek a szolgáknak. Az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is úgy bántak. Végül a fiát küldte el hozzájuk, mert azt gondolta: A fiamat csak megbecsülik. De amikor a szőlőművesek meglátták a fiút, így biztatták egymást: Itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és mienk lesz öröksége. Nekiestek, kidobták a szőlőből és megölték. Amikor majd megjön a szőlő ura, vajon mit tesz a szőlőművesekkel?" Ezt válaszolták: "A gonoszokat a gonoszok sorsára juttatja, szőlejét pedig más bérlőknek adja ki bérbe, akik idejében beszolgáltatják a termést." Jézus így folytatta: "Sose olvastátok az Írásban: A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett. Az Úr tette azzá, s ez csodálatos a szemünkben. Mt 21:33-46 Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, s olyan nép kapja meg, amely megtermi gyümölcsét. Aki erre a kőre esik, összezúzza magát, s akire rázuhan, azt szétmorzsolja." E hasonlatokat hallva a farizeusok és az írástudók megértették, hogy róluk beszélt. El akarták fogni, de féltek a néptől, mert prófétának tartották. Mt 21:33-46 Isten ad A főnök, a gazda alapvető feladata; a munkavégzés feltételeinek a biztosítása. A gazda jelenléte a munkaterületen, ha a dolgozói becsületesek nem szükséges. Ez a gazda miután biztosította a munkavégzés feltételeit elutazott. Új helyzet állt elő, dolgozni kell a gazda szőlőjében, miközben a gazda nincs jelen. Isten, életünk, működőképességünk feltételeit biztosítja. Isten nélkül nem tudunk létezni, de Istenélmény nélkül tudunk létezni. Mennyei Atyánk sokszor olyan a mi számunkra, mint ez a példázatbeli gazda, aki elutazott. Isten követel Megszoktuk, hogy kéréseinkkel Istenhez fordulunk, hogy hálát adunk mindazért, amit az Isten ad nekünk. A tulajdonos, a bérlők munkájának a gyümölcséből, az őt megillető részt követeli. Isten követel tőlünk, adnunk kell az Istennek, annak az Istennek, akitől kapni szoktunk. Mit szólunk mi ehhez? Általában nem szeretünk adót fizetni, amiért megdolgoztunk, úgy gondolhatjuk, hogy az mind a miénk. Nagy tévedés, még az adózótt fizetésünk, amit kézhez kapunk még az sem mind a miénk. Isten béresei vagyunk. Isten ad nekünk értelmet erő, egészséget és tehetséget, hogy dolgozni tudjunk, munkánk gyümölcséből meg kell adnunk Istennek, az őt megillető részt. Isten a legtöbbet adja A bérlők nagy tévedése az, hogy tulajdonosok akarnak lenni. Azt gondolhatták, hogy a föld azé, aki megműveli, és nem adták meg a gazdának az őt megillető részt. A gazda szolgáit, akik a termésért jöttek, bántalmazták, egyeseket meg is öltek közülük. Mit tesz ilyenkor a gazda, mit tesz ilyenkor a mi Mennyei Atyánk, mit tesz, ha kérését megtagadjuk. Szembeszegülésünkre még nagyobb kegyelemmel válaszol, a Fiát küldi el hozzánk, mert azt gondolja; a Fiamat csak megbecsülik. Ezek a bérlők, nem becsülték meg a szőlősgazda Fiát sem, a Fiúnak sem szolgáltatták be a termést, a Fiút is megölték. Ezután következik az ítélet, az igazságszolgáltatás. Isten ítélete, igazságszolgáltatása egyetlen kérdésből fakad. Hogyan bántunk az ő Fiával, akit elküldött hozzánk? Hogy bántatok az én Fiammal, ezt számon kéri tőlünk az Isten. Istennek adni Aki szeret, az tud a szeretet egyesítő hatalmáról, hiszen ami szeretteinkkel történik, az valahol, velünk is történik. Isten szeretetének egyesítő hatalma határtalan. Erről vall Jézus, amikor kijelenti. Amit a legkisebb atyámfiának tesztek vagy nem tesztek, azt nekem teszitek, vagy nem teszitek. Nem azt állítja, hogy olyan mintha nekem tettétek volna, hanem azt nekem tettétek. Embertestvéreink álruhájában Mennyei Atyánk az ő Fiát küldi hozzánk. Igyekezzünk embertestvéreinkben felismerni a mi Urunkat. Ne tagadjuk meg a Fiútól azt, amit tőlünk kér azt, amit kérés nélkül is megadhatunk neki.

33 Isten hívása Jézus ismét példabeszédben szólt hozzájuk: "A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre! Azok nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: Mondjátok meg a meghívottaknak, hogy a lakomát előkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat leölettem, minden készen van, gyertek a menyegzőre! Azok nem törődtek vele, az egyik a földjére ment, a másik meg az üzlete után nézett. A többiek a szolgáknak estek, összeverték, sőt meg is ölték őket. A király ennek hallatára haragra lobbant. Elküldte csapatait, a gyilkosokat felkoncoltatta, városaikat pedig fölégette. Aztán így szólt szolgáihoz: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek ezért ki az útkereszteződésekre, s akit csak találtok, hívjátok meg a menyegzőre! A szolgák ki is mentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, jókat, gonoszokat egyaránt. A menyegzős terem megtelt vendégekkel. Mt 22:01-14 Amikor a király bejött, hogy lássa a vendégeket, észrevett egy embert, aki nem volt menyegzőre öltözve. Megszólította: Barátom, hogy kerültél ide, amikor nem vagy menyegzőre öltözve? Az elnémult, a király pedig megparancsolta a szolgáknak: Kötözzétek meg kezétlábát, s dobjátok ki a külső sötétségre. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz. Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak." Mt 22:01-14 Újszövetség Jézus nehezen ért szót a nép, vallási vezetőivel, az Ószövetség képviselőivel, pedig Isten Új szövetsége nem idegen az Ószövetségtől. Mindkét szövetség kezdeményezője Isten, mindkét szövetség kapcsolatot teremt az Isten és az ember között. Az Ószövetségben a választott nép és az Isten közötti kapcsolat; a törvényben testesül meg. Az Újszövetségben az ember és az Isten közötti kapcsolat az Isten Fiában testesül meg. Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember; felülmúlhatatlan ember - Isten kapcsolat. Ószövetség Az Ószövetség csak az emberi cselekedetekre terjed ki. Jól érzékelteti ezt egy mai példa. Egy zsidó fiatalember elmegy a rabbihoz és közli vele. Rabbi baj van, én nem hiszek Istenben. A rabbi ezt a választ adta ennek a fiatalembernek: ez egyáltalán nem baj, teljesen mindegy mit hiszel, vagy mit nem hiszel, a döntő az, hogy ragaszkodj a hagyományokhoz, tartsd meg a törvényt, a törvény az, ami meg fog téged tartani. A farizeusok, körülkerítették a törvényt, mindenféle szabályokkal, hogy még véletlenül se sértsék meg. Ha a törvény szerint, a hét egy napja böjti nap, akkor ők két napot böjtöltek egy héten és az Istent, máris lekötelezettjüknek tekinthették. Sportot űztek a törvény teljesítéséből és ennek gyümölcsekén, felsőbbrendűnek tarthatták magukat a törvényt nem ismerő, a törvény előírásait megszegő honfitársaiknál. A pogányokat, mint a szövetségen kívül állókat, törvényszegő honfitársaiknál is jobban megvetették. Isten hívása Aki el van telve saját jóságával, az az Isten jóságát, az Isten hívását nem tudja elfogadni. Jézus példázata a különb emberekhez, a farizeusokhoz szól. A mennyek országát Jézus szívesen hasonlítja lakomához, menyegzőhöz. Ti írástudók, csak magatokkal vagytok eltelve, csak saját ügyetekre van gondotok, az Isten hívása hidegen hagy benneteket. Ellenségesen viselkedtek az Úrral szemben, mert ő mindenkihez jó. Az ő menyegzőjén való részvételhez nem kell semmi más csak elfogadni az ő hívását. Akár jó valaki akár rossz megtérhet, ünnepi köntösbe öltözhet, részt vehet a lakomán. Reakcióink Jézus a nép, vallási vezetőihez szól. Nagyon nehezen, de végül is nagyon jól megértették Jézust: olyannyira, hogy elhatározzák, elveszítik őt. Az az Ország, ahol őket egy kalap alá veszik a bűnösökkel, ahol az egyéni teljesítmény nem számít csak az Isten jósága, irgalma és kegyelme egy ilyen ország nekik nem kell. Legyen távol tőlünk az ilyen lelkület. Legyen számunkra mindig evangélium, örömhír, hogy ilyen az Isten, hogy az ő Országába sokakkal együtt bennünket is hív.

34 Mt 22:15-22 Adópénz Abban az időben: A farizeusok félrevonultak és megtanácskozták, hogyan tudnának belekötni Jézus szavaiba. Majd odaküldték hozzá tanítványaikat, és a Heródes-pártiakat a következő kérdéssel: Mester! Tudjuk, hogy igazat beszélsz, és Isten útját az igazsághoz híven tanítod, és nem vagy tekintettel az emberek személyére. Mondd hát meg nekünk, mi a véleményed: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy sem? De Jézus felismerte gonoszságukat és így szólt hozzájuk: Miért kísértetek, ti képmutatók? Mutassátok csak meg az adópénzt! Odanyújtottak neki egy dénárt. Ekkor megkérdezte tőlük: Kinek a képe és a felirata ez? Azok azt felelték: A császáré. Erre ő így szólt hozzájuk: Akkor hát adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené! Ennek hallatára elcsodálkoztak, otthagyták őt, és elmentek. Mt 22:15-22 Döntöttek Jézus ellen A zsidó nép, vallási vezetői, a főpapok és írástudók találkoztak Jézussal, beszélgettek vele, megismerték, megértették és döntöttek; Jézus ellen. A találkozás eredménye az lett, hogy Jézust ellenségnek tekintették, ellenségnek, akit lehetetlenné kell tenni, akit meg kell semmisíteni. A provokatív kérdés előterjesztői Szabad-e adót fizetni a császárnak? Ezzel a finoman és ravaszul szőtt kérdéssel küldik a farizeusok tanítványaikat Jézushoz, miközben ők maguk háttérben maradnak. A kérdés előterjesztői, tanítványok, akik még tanulnak, ifjak, akikről feltételezni lehet az igazságért való lelkesedést, az őszinte kérdésfeltevést. Ezek az ifjak dicsérő szavakat intéznek Jézushoz. Tudjuk nem vagy tekintettel az emberek személyére, csak az igazságra. Remélik ezek után Jézus nem lesz tekintettel a császár személyére sem. Remélik, hogy a gallileai, segítségükre lesz abban, hogy lehetetlenné tegyék, vagy megölethessék. A császár képe Nem szeretünk adót fizetni, különösen nem egy elnyomó, idegen hatalomnak. Ha Jézus nemmel válaszol a nép lelkesen mellé áll. Fel lehet jelenteni őt a római helytartónál; lázítja a népet a császár ellen. Ebben az esetben, nem kétséges Jézusra a legszigorúbb ítélet vár. Ha igennel válaszol, rá lehet sütni, hogy hazaáruló, kiszolgálója az idegen hatalomnak, lehetetlenné lehet tenni honfitársai előtt. Az ifjak nem tudják megtéveszteni Jézust. Az Úr átlát rajtuk, leleplezi kísértői gonosz szándékát, de azért válaszol. Az adófizetés lényeges szereplője az adópénz. A vallásos zsidók nem szívesen hordtak maguknál dénárt. A zsidó állampénzt jobban szerették. Mutassatok egy adópénzt. Ez a kérés zavarba ejtő lehetett végül is előkerült egy. Jézus mielőtt válaszolna, kérdez: Kié ez a kép és ez a felírás? A válasz magától értetődő, mindenki által látott és tudott: A császáré. Mindenkinek meg kell adni azt, ami jár neki. Ezt az erkölcsi alapelvet még Jézus ellenségei is elismerték. Ez alól még a császár sem kivétel; neki is meg kell adni azt, ami jár neki. Tökéletes választ adott volna Jézus a kérdésre, ha csak annyit mond; adjátok meg a császárnak, ami a császáré. Jézus tovább megy. A kérdés kapcsán rámutat Istenre; a világ teremtőjére, fenntartójára a mindenség tulajdonosára. Nem az a nagy kérdés, hogy megadjátok a császárnak, ami neki jár, a nagy kérdés az, hogy megadjátok-e az Istennek azt, ami az Istennek jár. Az Isten képe A Tórát ismerő hallgatóság tudja, Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert. Ahogy az adópénz a császár képével a császáré, az Isten képét hordozó ember az Istené. Egész emberségünkkel tartozunk Istennek. Ezt az Isten számára rendelt kincset, az életünket, megtarthatjuk magunknak, de tudnunk kell, Jézus mindannyiunknak hirdeti: Aki meg akarja tartani az életét, elveszíti! A keresztség szentségében megadjuk az Istennek azt, ami az Istené. A keresztség szentsége Isten tulajdonává teszi egész emberségünket. Az Isten szentsége, szentté teszi az ő tulajdonát. Szent Pál apostol minden megkeresztelt embert szentnek tekintett. Védelmet, menedéket és minden értelmet meghaladó vigasztalást meríthetünk keresztségünkből. Elmondhatjuk Szent Pál apostollal: Akár élek, akár meghalok, nem a magamé, hanem az Úré vagyok.

35 Mt 22:34-40 Legfőbb parancs Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek és az egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal következő kérdést tette fel neki: Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben? Jézus így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták. Mt 22:34-40 Kinyilatkoztatás Amikor Jézus ellenségei tapasztalják; Jézust politikailag nem lehet kikezdeni. Vallásilag akarják próbára tenni; hátha nem járatos a törvényekben. Az Isten a rosszból is tud jót kihozni, még az erkölcsi rosszból, a bűnből is. Az egyház a húsvéti exultetben áldottnak, szerencsésnek hirdeti a vétket, a bűnt, amely ilyen Megváltót érdemelt ki nekünk. Ha Jézust nem ostromolják provokatív jellegű kérdésekkel, akkor ma szegényebb lenne az evangélium. Jézus legszebb, legigazibb tanításai az Istenről és az emberről, végül is az őt ért támadásokra adott válaszaiból fakadnak. Jézus a mai evangéliumban az őt ért támadásra, két helyről idézi az Ószövetséget. A parancs első része Mózes ötödik könyvében, a második Mózes harmadik könyvében van kinyilatkoztatva, így együtt, és közvetlenül egymás után, Jézustól kinyilatkoztatva többletet hordoznak a parancsok. Az Újszövetségi többlete abban van, hogy kinyilatkoztatja, Jézusban, az Isten Fiában a Szentháromságos egy Istent, azt az Istent, aki maga a Szeretet. Akit az Isten szeret A szeretetet csak fogalmilag megragadni nem lehet. A szeretet parancsát, a főparancsot sem lehet, csak fogalmilag, a logika szigorú szabályai szerint megközelíteni. Valaki megkérdezte tőlem; ha Istent teljes szívemből, teljes elmémből és minden erőmből szeretem akkor, szeretetemből mi marad a felebarátomnak, magamról nem is beszélve. Aki szeretett valaha, az tud valamit a szeretet egyesítő hatalmáról, az tudja, hogy a két parancs, nemhogy nem zárja ki, egyenesen, feltételezi egymást. Nem lehet az Istent szeretni és gyűlölni a felebarátot, azt a felebarátot, akit az Isten szeret, mert ezzel az Istent megbántom, Isten iránti szeretetemet lehetetlenné teszem. Nekem is szeretnem kell Aki szeret, az ismeri Istent. A Szentháromság titka a szeretet misztériuma. Az evangélium a szeretet három, egymástól különböző irányultságára mutat rá. Az Istenre irányuló, a másik emberre irányuló és önmagunkra irányuló szeretetre. Ez a háromirányú, háromdimenziós szeretet, ugyanarra az egyetlen valóságra, a Szeretet Istenére, a Szentháromságos egy Istenre irányul. A Szentháromságot a logika képtelen megragadni, a Szentháromságos egy Istent, aki maga a szeretett egyedül csak a szeretet képes felismerni. A szeretet ismeri a világot teremtő és fenntartó Atya Istent fölöttünk és körülöttünk, a szeretet ismeri a Szentlélek Istent bennünk, hiszen a mi testünk a Szentlélek Isten temploma. És értelmünket meghaladóan a szeretet felismeri a Fiú Istent a másik emberben. Amit akár a legkisebb atyámfiának tettetek, vagy nem tettetek, azt nekem tettétek, vagy nem tettétek, mondja a mi Urunk Jézus. Nem az állítja, olyan mintha nekem tettétek volna, hanem azt: nekem tettétek! Aki hisz Nem tudunk úgy körülnézni a világban, hogy közben ne tekintenénk a Szentháromság egy Istenre. Aki hisz mindenütt az Istent tapasztalja, aki nem hisz, az sehol sem tapasztalja Istent. Az Istenből fakadó szeretetnek sokféle irányultsága lehet, de mindegyik irány eredetére, a szeretet forrására mutat vissza, ahonnan fakad, és ahova el akar érkezni. A szeretet parancsát gyakorolva, a szeretet útján járva elérhetjük emberlétünk célját. Már most boldogok lehetünk Jézus Krisztusban, a Szentháromságos egy Istenben.

36 Szolgálatban Jézus ekkor a néphez és a tanítványokhoz fordult, ezekkel a szavakkal: "Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítói székében ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert bár tanítják, de tetté nem váltják. Elviselhetetlenül nehéz terheket hordanak össze és raknak az emberek vállára, de maguk ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Minden tettükben az vezeti őket, hogy az emberek előtt feltűnjenek. Szélesre szabják imaszíjukat és megnagyobbítják köntösükön a bojtokat. Mt 23:01-12 Szívesen elfoglalják a lakomákon a főhelyeket és a zsinagógában az első székeket, szeretik, ha a tereken köszöntik s rabbinak szólítják őket az emberek. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, Krisztus. Aki nagyobb közületek, legyen a ti szolgátok. Aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, aki megalázza magát, azt felmagasztalják. Mt 23:01-12 Istenember Az Isten és az ember találkozópontján, ott találunk egy személyt, a názáreti Jézust. Jézus nemcsak Atyjának vallotta az Istent; hanem kijelentette én és az Atya, egy vagyunk. Jézusnak ez a kijelentése botrányként, Isten-káromlásként hatott, amiért a vallásos zsidók meg akarták őt kövezni. Az ember és az Isten ennyire szoros kapcsolata nem illik az Ószövetség keretei közé, jóllehet az Ószövetség is az ember és az Isten kapcsolatáról szól. A két szövetség a kapcsolat közelségében, szorosságában különbözik egymástól. Az Újszövetség; maga Jézus Krisztus, valóságos Isten és valóságos ember, felülmúlhatatlan ember Isten kapcsolat, ennél szorosabb, közvetlenebb ember Isten kapcsolat nem lehetséges. Jézus kortársai, vallásos zsidó környezetben nőttek fel és ezért Jézusnak, a másféle Isten-képét, Isten-gondolatát nem értették, nem fogadták el. Az evangéliumok becsületesen bemutatják, még az apostolok értetlenségét is. Jézus szemléletmódja elviselhetetlenül különbözött a nép vallásos vezetőinek szemléletmódjától. Egyre nőtt a feszültség Jézus és a nép, vallásos elöljárói között. Ebből a feszültségből, nézeteltérésből fakad Jézus mai tanítása az ő emberközeli Istenéről. Isten közelsége A vallásos zsidók szemléletmódjában Istenen megközelíthetetlen messzeségben van az embertől. Az Isten szava, a szentírás abszolút tekintéllyel bír. A nép vallásos elöljárói az Isten messzeségéből és a szentírás tekintélyéből megalapozták egzisztenciájukat. Amíg az Isten messze van, addig ők lehetnek valakik. A szentírásnak abszolút tekintélye van és ők, mint a szentírás értelmezői, isteni tekintéllyel, léphetnek a nép elé. Nekik a karácsony, az a tény, hogy az Isten emberként közénk születik botrány, mert az Isten közelsége ellehetetleníti őket. Felismerték, nagyon jól megértették, hogy Jézus, az Isten közelsége, fenyegeti egzisztenciájukat. Innen az ellenséges magatartás Jézussal szemben. Igazi nagyság Jézus megkezdi, a vallásos elöljárók trónfosztását. Az Istent megillető felségcímeiket megtagadja tőlük. Mester, Atya, Tanító, idáig ez a megszólítás kijárt nekik, szívesen vették, ha így szólították őket, és Jézus ellenére van, ennek a kellemes állapotnak. Az írástudókkal szemben, akik még több tiszteletet, még több elismerést akarnak, akik még több hatalomra szomjaznak, Jézus rámutat az igazi nagyságra, az igazi Úrra, aki nem kapni akar, hanem adni, aki nem uralkodni akar, hanem szolgálni, aki úgy van közöttünk, mint egy szolga. Szolgálatban Az evangéliumban háromszor hallhattuk ezt a szót, hogy egy. Egy a ti Mesteretek, egy a ti Atyátok, egy a ti Tanítótok és ez a háromszor egy, nem három, hanem a Szentháromságos egy Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek. A Szentlélek Isten, a bennünk lakozó Isten, a mi Mesterünk, Ő az, aki bennünket szolgálatra indít. A Szentlélek ajándékainak nem mi vagyunk a címzettjei, olyan ajándékokat ad a mi Mesterünk nekünk, amelyekkel embertestvéreinknek szolgálhatunk. Kivétel nélkül mindannyian karizmatikusok vagyunk. Isten mindannyiunkra szolgálatot bízott, amit rajtunk kívül senki sem tehet meg, és ha nem tesszük meg, akkor az a szolgálat, amelyre hivatásunk van, elvégzetlen marad Isten teremtett világában. Aki a legnagyobb közöttetek, az legyen a többi szolgája, mert a legnagyobb; az a szolgáló Szeretet. A szolgálatban szeretetet hozunk a világra, szeretetet mely képes Istenhez emelni bennünket, és képes Istenhez emelni, azt a világot is, amelyben élünk.

37 Mt 24:37-44 Menedék Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Amikor az Emberfia eljön, ugyanaz történik, mint Noé napjaiban. A vízözön előtti napokban az emberek ettek, ittak, nősültek és férjhez mentek, egészen addig, amikor Noé beszállt a bárkába. Semmit sem sejtettek mindaddig, míg be nem következett a katasztrófa, és a víz el nem sodorta mindnyájukat. Így lesz az akkor is, amikor az Emberfia eljön. Ha akkor, ha ketten lesznek a mezőn, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Ha két asszony őröl a malomban, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mely napon jön el a ti Uratok! Mert nyilvánvaló, hogyha a ház gazdája tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj, fenn virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házba. Legyetek tehát ti is készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amikor nem is gondoljátok! Mt 24:37-44 Jézus ígérete Jézus megígérte ismét eljön, ebben biztosak lehetünk. Jézus az ő eljövetelének módját a tolvaj kiszámíthatatlanságával érzékelteti. Ha tudná a házigazda, mikor jön a tolvaj, hatékonyan tudna védekezni, de ha csak annyit tud biztosan, hogy jön a tolvaj, akkor bizony éberen kell virrasztania. Mi is csak annyit tudhatunk biztosan, hogy Jézus eljön, de hogy mikor, azt nem tudjuk. Éppen ezért Jézus, virrasztásra, éberségre szólít fel mindannyiunkat. Éberségünk Az evangéliumokból tudjuk, hogy Jézus, a mi éberségünknek döntő jelentőséget tulajdonít. Az éberség nagyon közel áll a szeretethez. Mélyen alvó édesanyák kisgyermekük alig hallható nyöszörgésére, képesek felébredni, mert a szeretet az nem alszik el, nem alszik el velünk együtt, éberen virraszt, őrködik szeretteink felett. Hallásunk, látásunk, ízlelésünk, szaglásunk, tapintásunk a tudatunkban van megalapozva, tudatunk a figyelmünkben, figyelmünk az éberségünkben, éberségünk a szabadulásunkban, szabadulásuk pedig az Istenben van megalapozva. Isten a mi egyetlen menedékünk. Éberség nélkül nem működik egyik érzékszervünk sem. Éberség nélkül imádkozni sem tudunk. Éberségünk teszi lehetővé, hogy menedéket találjunk Istennél. Éberségünk csapdái beszennyeznek Jézus az evangéliumokban három ránk leselkedő csapdát jelöl meg, mindegyik csapda az éberségünket tompítja. Az ős ellenség türelmetlenül várja, hogy valamelyikkel megfogjon, hogy elzárja előlünk a szabadulás útját. Érdekes módon mind a három csapda G betűvel kezdődik. A világ gondja, gazdagsága és gyönyöre. Mind a három ránk akar nehezedni, hozzánk akar tapadni. Amikor kezet mosunk, tapasztaljuk, hogy szinte észrevétlenül mennyi piszok ragadt ránk. Nemcsak a kezünknek van ilyen tapadó képessége, amitől piszkos lesz. A világban járva - kelve, amerre érzékeink fordulnak, arra fele mozdul a lelkünk is. A világ az ő gondjával, gazdagságával és gyönyörével igyekszik a lelkünkhöz tapadni; beszennyezni. Szívünk tisztasága Jézus boldognak hirdeti azokat, akiknek a szíve tiszta, mert ők meglátják, az Istent. Lelkünk számára olyan az értelmünk, mit a testünk számára a szemünk. Istent látni, egyúttal azt is jelenti, hogy érteni az Istent. Szívünk tisztaságát jelzi, ha értjük az Istent. Ha a szívünk nem tiszta, akkor nem halljuk, nem értjük az Istent, olyanok vagyunk, mint akik halálos álomba merültek. Jézus legyőzte a világot, megsemmisítette a bűnt, képes bennünket is tisztává tenni; látóvá és értővé tenni. Jézus, képes bennünket érzékennyé tenni a szeretet misztériumára. Szeretetünk cselekedeteivel edzhetjük éberségünket. Szeretetünk tettei; legszebb imádságaink, szeretetünk tetteivel kérhetünk és kaphatunk menedéket az Istenben.

38 Örökmécses A mennyek országa hasonlít a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és a vőlegény elé mentek. Öt balga volt közülük, öt pedig okos. A balgák lámpásukat ugyan elvitték, de olajat nem vittek bele. Az okosak lámpásukkal együtt olajat is vittek korsójukban. A vőlegény késett, így valamennyien elálmosodtak és elaludtak. Éjfélkor kiáltás hallatszott: Itt a vőlegény, menjetek ki elébe! -Erre a szüzek mind fölkeltek, és rendbe hozták lámpásukat. A balgák kérték az okosakat: Adjatok egy kis olajat! Lámpásunk kialvóban van. -Nem adunk - felelték az okosak -, mert akkor nem lesz elég se nekünk, se nektek. Menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak. Míg odavoltak vásárolni, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bevonultak vele a menyegzőre. Mt 25:01-13 Ezzel az ajtó bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Beszóltak: Uram, Uram, nyiss ki nekünk! De ő így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek benneteket. Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát. Mt 25:01-13 Kegyelmi idő Emlékezünk az Úr ígéreteire: "Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek." Ebben a példabeszédben a balga szüzek kérnek, de nem kapnak, keresnek, de nem találnak, zörgetnek, és nem nyitnak nekik ajtót. A Kegyelem ideje, az Úr ígéreteinek ideje egyszer lejár. Hogy meddig tart számunkra az Úr Kegyelemének esztendeje, hogy meddig érvényesek ránk nézve Jézus ígéretei nem tudjuk. Nem tudjuk, hol, mikor, milyen körülmények között, találkozunk a mi Urunkkal szemtől szembe. Egyet biztosan tudhatunk, biztosan tudhatjuk, hogy emberlétünk földi burka egyszer lehullik. Halálunk pillanatában, a mi testünk, az Istennel való találkozás kiemelkedő helye lesz. Milyen lesz ez a találkozás. A döntő kérdés ebben a találkozásban nem az, hogy mi fel fogjuk-e ismerni Őt, a döntő kérdés ebben a találkozásban az, hogy Jézus a mi Urunk megismer-e bennünket! Nem ismerlek Tőlünk függ, hogy régi, jó ismerősként fogad bennünket a mi Urunk, vagy úgy tekint ránk, mint idegenekre. Az evangélium előre jelzi a súlyos ítéletet. "Bizony mondom nektek, nem ismerlek benneteket." Egy evilági lakodalomban nincs ilyen végzetes jelentősége az olajnak, az égő mécsesnek. Ez is mutatja, hogy ez a példázat arról a másik világról szól. Szabad akaratú lényeknek vagyunk teremtve; van, ami csak tőlünk függ. Ezt a tőlünk függő realitást jelzi, az égő, illetve a kiégett mécses. Lámpásunk olaja A világban élünk, de nem ebből a világból valók vagyunk. Ennek a világnak a gondja, gazdagsága és gyönyöre belőlünk akar táplálkozni, képes elemészteni, elpusztítani még energiatartalékainkat is, képes kiégetni a lelkünket. Szükségünk van bölcsességre, okosságra, kiapadhatatlan erőforrásra, hogy lámpásunk olaját, a világ emésztő tűzétől megóvhassuk, hogy Urunk érkezését örömtüzeket gyújtva ünnepelhessük! Éberségünk A példabeszéd elhangzása után Jézus éberségre, virrasztásra szólít. Az első keresztények korából maradt fenn az a himnusz, amelyet a keresztség kiszolgáltatása alkalmával énekeltek. Serkenj fel te, aki alszol, támadj fel a halálból és felragyog neked a Krisztus! Fel kell ébrednünk, éberré kell válnunk, virrasztanunk kell, hogy Krisztus világossága beragyoghassa az életünket. Az éberségünk lángját bátran égethetjük, az éberség, a szeretet lángja, kiapadhatatlan erőforrásból táplálkozik. Az éberségünk, lelkünk örökmécsese. Aki szeret az éber. Mélyen alvó édesanyák gyermekük alig hallható nyöszörgésére fel tudnak kelni, fel tudnak ébredni, még arra is, ha gyermekük ki van takarózva és fázik, mert szeretetük virraszt. A szeretet az nem alszik el, nem alszik el velünk együtt. A szeretet maga az éberség, Istenhez ébredő éberség. Aki szeret, ismeri Istent, és az Isten is ismeri őt, mert az Isten maga a szeretet.

39 Talentumok Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: Egy ember egyszer idegenbe készült. Összehívta szolgáit, s rájuk bízta vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak csak egyet, kinekkinek rátermettsége szerint, aztán útra kelt. Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, s másik ötöt nyert rajta. Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt szerzett. Mt 25:14-30 Aki egyet kapott, elment, ásott egy gödröt, és elrejtette urának pénzét. Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott. Jött, aki öt talentumot kapott, és felmutatta a másik öt talentumot: Uram, öt talentumot adtál, nézd, másik ötöt nyertem rajta. Jól van, te hűséges, derék szolga - mondta neki ura. - Minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe! Jött az is, aki két talentumot kapott, s így szólt: Uram, két talentumot adtál, nézd, másik kettőt szereztem. Jól van, te hűséges, derék szolga. Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe! Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott. Ez így beszélt: Uram, tudtam, hogy kemény ember vagy. Aratsz, ahol nem vetettél, és gyűjtesz, ahol nem szórtál. Ezért félelmemben mentem, elástam a földbe talentumodat. Itt van, ami a tiéd. - Te mihaszna, lusta szolga! - kiáltott rá ura. - Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, s ott is gyűjtök, ahol nem szórtam. Oda kellett volna adnod pénzemet a pénzváltóknak, hogy megjövet kamatostul kaptam volna vissza. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki; akinek meg nincs, attól még amije van is, elveszik. Ezt a mihaszna szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás és fogcsikorgatás lesz. Mt 25:14-30 Vezérlőelv Az emberiség történelmében valamikor fordulat következett be. A pénz vezérlőelvvé magasztosult, pedig a pénz amennyire jó szolga, legalább annyira rossz úr. A történészek ennek a logikátlan fordulatnak az okait kutatva eljutottak a reformációig és ezen belül ennek az evangéliumi szakasznak egy fajta protestáns értelmezéséhez. Kapitalizmus Vallásos emberek tömegei nem élték fel a vagyonukat, puritán egyszerűségben, önmegtagadó életet éltek. Több vagyont gyűjtöttek, mint amire szükségük volt, mint amit képesek lettek volna felélni. A vagyonuk gyarapodása, miközben nyomorogtak, sejtetni engedte nekik, ennek a példabeszédnek a kapcsán, hogy kiválasztottak, hogy az Isten meg lesz velük elégedve, hogy üdvözülni fognak. Alaposan félreértették Jézust. Jézus példabeszédében az Isten Országáról, az ő uralmáról, a szeretet országáról, a szeretet uralmáról tanít, és ők, a pénz szerelmét, a pénz uralmát, a kapitalizmust valósították meg. Erőforrásaink A talentum ebben a példabeszédben erőforrásainkat jelöli, amit a mi Teremtőnktől kaptunk. Sok mindennel rendelkezünk, amit kaptunk, amiről nem tehetünk, amire nem lehetünk büszkék, és ha keveset kaptunk azt sem kell szégyellnünk. A döntő az, hogy felülmúljuk önmagunkat, hogy az Isten ajándékát megsokszorozzuk. Menj be a te Uradnak örömébe Az Isten ajándékai túlmutatnak önmagukon. Talentumainkkal szolgálnunk kell. A szolgálat ereje a szeretetben van. Ezt az erőt Istentől kapjuk, aki maga a szeretet. Miközben szolgálunk, gazdagodunk a szeretetben, egyre inkább hasonlítunk Jézusra, valamit megvalósítunk az ő uralmából, az ő Országából, a szeretet Országából, a szeretet uralmából. Isten szeretete ránk vár, hogy túláradhasson rajtunk. Isten az ő túláradó szeretetét jutalmazza, és ahol az ő szeretete ellenállásba ütközik, ha elakad bennünk az ő szeretetének áramlása, azt trombózisként, ítéletként fogjuk megélni. Gazdagodjunk a szeretetben, hogy sokan legyünk, akikhez így szól a mi Urunk. Jól van jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.

40 Utolsó ítélet Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? Mt 25:31-46 A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely a sátánnak és angyalainak készült. Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni. Ekkor ezek is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra? Erre majd ezt feleli: Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre." Mt 25:31-46 Szabad akaratunk hódolata Isten, a mindenség mindentudó és mindenható Ura, mégis így tanított bennünket imádkozni; Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben úgy a földön is. Kérésünk igazsága szabad akaratunk hódolatában van. Ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te. Kérésünket a Mennyei Atyát megillető imádat teszi igazzá. Kérésünk igazsága, abban a hűségben van, amely a lehető legtöbbel, szabad akaratunkkal, önmagunkkal ajándékozza meg a mi Teremtőnket. Szabadok vagyunk, hogy képesek legyünk szeretni Szabadok vagyunk, hogy ki tudjuk fejezni Isten iránti bizalmunkat, szeretetünket, hogy válaszolni tudjunk Mennyei Atyánk, Fiában hozzánk hajoló, megtestesült szeretetére. Az evangéliumban felsorolt emberi nyomorúságok; éhség, szomjúság, hontalanság, ruhátlanság, betegség, fogság, szenvedő alanya; Isten szeretetéből fakadón Jézus. Viszonozzuk Isten szeretetét, vagy nem viszonozzuk, enyhítjük, Jézus szenvedését, vagy nem enyhítjük, ettől függ, hogy a jobbjára vagy a baljára kerülünk az ítélet napján. Szomjazom Amikor Jézus körül, olyan nagyon magasra csapnak a hitetlenség hullámai, kereszten haldokolva, nemcsak a testi gyötrelem mondatja vele Szomjazom. Jézus szomjazik az ő Istenére, aki elhagyta őt. Én Istenem én Istenem miért hagytál el engem. Jézus körül az ő halálában minden megsemmisül, még az Isten is elhagyja, de ez az egy megmarad Én Istenem. A hűséget nem képes elvenni a halál. Jézus hűsége az ő Mennyei Atyjához, Jézus elpusztíthatatlan dicsősége. A hűség, a szeretet szomjúsága, a szeretet egyesítő hatalma túléli a halált, túléli a halált és beteljesedik. Keresztünk tanúskodik És Jézus szomjazik a mi bizalmunkra, a mi szeretetünkre, jobban szomjazik a mi boldogságunkra, mint mi magunk. A mi hűségünk Jézushoz mindannyiszor testet ölt, mindannyiszor megvalósul, amikor segítségére vagyunk embertestvéreinknek, mindannyiszor testet ölt és megvalósul, amikor keresztünket hordozva követjük őt. Keresztünk tanúskodik, arról, hogy birtokában, vagyunk a hűségnek, birtokában vagyunk, annak az elpusztíthatatlan valóságnak, amely minden körülmények között, még a halállal is dacolva, fennmarad, fennmarad és beteljesedik az Örökkévalóban!

41 Mennybemenetel Mt 28:16-20 A tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: "Én kaptam meg minden hatalmat égen és földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá mind nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére! Tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. És íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig." Mt 28:16-20 A Vigasztaló meggyőzi a világot Szeretteinktől való elszakadásunk nagyon el tud bennünket szomorítani. Szomorúságunk, végül is Vigasztaló Istenünk szívéig hatoló, vigasztalásért kiáltó imádság. Egyedül Isten képes szomorúságunkat örömre változtatni. Testi meghatározottságunk nemcsak közvetít bennünket el is választ bennünket egymástól. Jézus az ő mennybemenetelével, Lelkének kiárasztásával közelebb került apostolaihoz, mint földi életében bármikor. Jézus az utolsó vacsora termében, másnap bekövetkező halála előestéjén, megindokolja elmenetelét: Most elmegyek ahhoz, aki küldött. De senki sem kérdezi közületek: Hova mégy? Inkább szomorúság tölti el szíveteket, amiért ezt mondtam. De az igazságot mondtam: Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, akkor elküldöm. Amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről. A bűnről, amiért nem bíztak bennem. Az igazságról, hogy az Atyához megyek, és többé nem láttok. Az ítéletről, mivel a világ fejedelme ítélet alá esett. Jn 16:5-11 A bűnről A bűnről, amiért nem bíztak bennem. A bizalmatlanság képes gyökeret verni, táptalajra lelni az emberi lélekben. Minden bűn gyökere a bizalomvesztés. Az eredeti bűn az eredeti bizalomvesztéssel kezdődött: Az Isten nem igazán szeret minket; íme, itt van ez a fa, amely annyira kedves a bölcsességért, és a mi Teremtőnk eltilt tőle. Azóta is, míg a világ, világ minden bűn, a mi holnapi és a mi holnaputáni bűneink is bizalmatlanságunkból fakadnak. Jézus minden egyes emberi lélek ajtaján zörget. A bizalom kulcsa nálunk van, a mi szívünk ajtaja, csak belülről nyitható. Egyetlen bűn van, amiről az Isten lelke meggyőz bennünket: Veled voltam, végigkísértelek életutadon, de te nem voltál velem, mivel bizalmatlanságod a te szívedet elzárta előlem. Az igazságról Az igazságról, hogy az Atyához megyek, s többé nem láttok. Kezdetben csak az Isten volt, Isten volt a világ, a vég ehhez a kezdeti állapothoz hasonló: Isten lesz minden mindenben. A megdicsőült világ Jézus mennybemenetelével jelen van a mennyben és ugyanakkor jelen van itt a földön is, a teremtett világban is, amely arra felé tart ahova a Fő már megérkezett. Ennek a világnak az élettelen elemei megelevenednek, Krisztus megdicsőült testévé és vérévé válnak a szentmise áldozatban. Míg testben vagyunk a végső valóság, aki a kezdet és a vég Jézus Krisztus, a mi hitünk szent titkában van jelen, marad velünk és vezérel bennünket a világ végezetéig. Az ítéletről Az ítéletről, mivel a világ fejedelme ítélet alá esett. Ez az összetett görög szó, hogy katasztrófa a mi szóhasználatunkban az elkerülhetetlen rossz végzetet jelöli. A kata szó megerősítést nagyon nagyot jelent, a sztrófa pedig fordulatot jelöl. A katasztrófa szó ezek szerint nagy horderejű fordulatra utal. Bizony katasztrófa; nagy fordulat, amikor az Isten szeretete magához térít, felébreszt egy embert. Katasztrófa, amikor valaki meghal, és nagy fordulat katasztrófa, amikor a lelkileg halottak közül valaki ráébred az örök életre. Az ítélet abban van, hogy a világ fejedelme megmérettetett és kevésnek találtatott. Kevésnek találtatik, ez a fejedelem, amikor az emberek kiábrándulnak mindabból; amit ez a világ nyújtani képes. Ennek a világnak a hamis és múlandó káprázatától képesek vagyunk elfordulni, hátat fordítani neki, amikor az Igazság Örökkévaló Napja Jézus Krisztus felvirrad az emberszívekben.

42 Mt 28:16-20 Szentháromság A tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: "Én kaptam meg minden hatalmat égen és földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá mind nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére! Tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. És íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig." Mt 28:16-20 Isten az, Aki Van Isten, az önmagától égő tűzben jelenik meg Mózesnek. Ez a csodálatos jelenség arra készteti Mózest, hogy közelebbről is megnézze a lángoló és ugyanakkor el nem égő csipkebokrot. Isten a tűzből megszólítja Mózest, és Mózes megszólítja, az őt megszólító Istent. Mózes az Isten nevét kérdezi, hogy meg tudja mondani ki az, aki népéhez küldi, és Isten megmondja a nevét: Vagyok, Aki Vagyok. Ezt mondd meg Izrael fiainak, a Vagyok, Aki Van, az küldött hozzátok. Akit szeretünk, arról minél többet szeretnénk tudni. Ha Istent szeretjük, akkor nemcsak azt akarjuk tudni róla, hogy ő az, Aki Van, tudni szeretnénk azt is, hogy milyen az Isten, hogy milyen az Isten arculata. A zsoltárossal együtt; a Te arcodat keressük Urunk! Isten bennünket, embereket a maga képére és hasonlatosságára teremtett. A hitelesítő pecsét, Isten aláírása, az Istenbizonyíték a teremtésben az ember. Kicsoda az ember, és kicsoda az Isten ez a két kérdés, csak látszólag két kérdés. Mert ha tudnánk kicsoda az ember, az Isten képe, azt is tudnánk ki az, akit ez a kép ábrázol, tudnánk azt, hogy kicsoda az Isten, és fordítva is, ha tudnánk kicsoda az Isten, felismernénk az ő képét is, tudnánk azt is, hogy kicsoda az ember. Atya Elétek hozom egyik testvérünk vallomását, aki rátalált az Istenre. Ez a vallomás utat mutathat, megvilágíthatja nekünk is a Szentháromság misztériumát. Mindenütt kerestem az Istent, de sehol sem találtam. Aztán kerestem önmagamat, valójában ki is vagyok én, és önmagamat sem találtam. Aztán kerestem a másik embert, és a Szeretet élményében mindhármunkat megtaláltam. Az egyetlen örökkévalóság a Szeretet. A Szeretet nem múlik el soha. Isten, Aki Van maga a Szeretet. Jézus, Isten megtestesült szeretete, Nagypénteken és Húsvétkor bebizonyította, hogy tényleg olyan az Isten, amilyennek tanította, hogy az Isten a mi Mennyei Atyánk, határtalanul, poklokig menően szeret bennünket. Fiú Isten jelen van a másik emberben, mint Fiú Isten. Jézustól tudjuk, hogy amit a legkisebb atyánkfiának teszünk, vagy nem teszünk, azt vele tesszük, vagy nem tesszük. A szeretet egyesítő hatalmáról mindannyian tudunk, hiszen ami szeretteinkkel történik, az valahol velünk is történik, szeretteink öröme, bánata egyúttal a mi örömünk és a mi bánatunk is. Isten szeretetének egyesítő hatalma határtalan. Nem tudunk úgy körülnézni ebben a világban, hogy közben ne tekintenénk arra, aki széles jókedvében, szeretetéből fakadóan megteremtette, és fenntartja. Szent Pál apostol beavatást nyert Isten titkába, Krisztus misztériumába, ezek szerint, az Atya Isten, Krisztusban, mint főben újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van. Jézus az alfa és az omega, a kezdet és a vég az első és az utolsó. Kezdetben csak az Isten volt, a vég ehhez hasonló; Krisztus a mi Urunk által Isten lesz minden mindenben. Szentlélek Isten jelen van bennünk, mint Szentlélek Isten. Keresztségünk a Szentlélek Isten templomává avatott bennünket. Keresztségünkből fakadóan, a Szentháromságos Egy Isten karakterét, nevét viseljük, ez a név kötelez. A lelkünkbe vésett örök, eltörölhetetlen karakter, az Isten színe előtt, vagy mellettünk, vagy pedig ellenünk tanúskodik! Isteni életre, születtünk újjá. Nemességünk, isteni származásunk Jézusi életre kötelez bennünket. Isten megtestesült szeretete, bennünk is testet akar ölteni. Ahogy Jézus bemutatta nekünk az Istent, azt fel kell dolgoznunk. Isten hozzánk való nagylelkűségét meg kell tanulnunk, és embertestvéreink felé gyakorolnunk kell. Isten bennünket mindenek ellenére is szeret, ezért javasolja, sőt parancsolja nekünk Jézus, hogy hozzá hasonlóan szeressük még ellenségeinket is. Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Isten tükröt állít elénk a másik emberben. Ebben a tükörben megmutatkozik, hogy otthonra talált-e, a mi Mennyei Atyánk irántunk való irgalmas szeretete, a mi szívünkben.

43 A pusztában kiáltónak szava: Jézus Krisztus, Isten Fia evangéliumának kezdete. Mk 01:01-08 Amint Izajás próféta megírta: Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! Történt, hogy Keresztelő János a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. Kivonult hozzá egész Júdea vidéke és Jeruzsálem minden lakója. Miközben megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban. János teveszőrből készült ruhát viselt, csípőjét bőröv vette körül, és sáskával meg vadmézzel élt. Ezt hirdette: Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam saruszíját. Én vízzel keresztellek, ő majd Szentlélekkel keresztel benneteket. Mk 01:01-08 Készítsétek az Úr útját Az ember és az Isten közötti kapcsolat azzal kezdődik, hogy Isten szól hozzánk. Ábrahám azért minden hívő atyja, mert Ábrahámot megszólította az Isten. A hit, hallásból van, a hívő ember Istentől megszólított ember. Az evangélium a Próféta kiáltásával, felszólításával kezdődik. Evangélium, örömhír az, hogy Isten nemcsak szól hozzánk, hanem eljön hozzánk, jön azon az úton, amelyet mi készítünk neki, és jön akkor is, ha nem talál utat a szívünkhöz, ha elutasításra talál, ő mindig velünk van, vére ontásáig velünk van, de az már nem biztos, hogy mi is vele vagyunk. Utak Az Ószövetség is az út képével teszi érzékletessé az Isten és az ember közötti kapcsolatot. De míg az Ószövetségben Isten az, aki a törvényadásban utat készít, utat ad az ő népének, és a nép dolga, hogy mozgásban legyen, hogy a törvényt felismerve a törvény útján járjon, addig az Újszövetségben az útkészítés a mi feladatunk, és az Isten az, aki felismeri az általunk készített utat, Isten az, aki mozgásban van, aki eljövendő. Isten mindannyiunk lelkéhez utat keres, olyan utat, amelyet mi készítettünk. Jézus az ajtónk előtt áll és zörget, arra vár, hogy ajtót nyissunk, hogy utat adjunk neki. Jézus útja Az Úr Jézus első útkészítője Mária. Mária az angyali üzenetet ámennel fogadta: Legyen nekem a te igéd szerint. Mária befogadta Isten Igéjét, befogadta a világ üdvözítőjét a második isteni személyt, Jézus Krisztust. A szentáldozás előtt, hasonlóan a Szűzanyához kimondjuk, hogy ámen, hogy úgy legyen, mielőtt magunkhoz vesszük az Urat. Az Isten önfeláldozó szeretete, értünk megtört teste, üdvösségünkért kiontott vére, Isten irgalmas szeretete, utat akar találni hozzánk, elfogadásunkra, befogadásunkra vár. A keresztény hit arról szól, amit az Isten nekünk mond, amit az Isten értünk emberekért tesz, a keresztény vallás, a keresztény hitre adott emberi válasz. A keresztény vallás végül is, a kereszt vallása, keresztünk vállalása. Ha már az Isten bennünket, embereket mindenek ellenére is szeret, olyannyira szeret, hogy odaadja az életét értünk, akkor a méltó emberi válasz erre az isteni szeretetre, ha mi emberek mindenek ellenére is, keresztünket is vállalva, bízunk Istenben. Közös utunk Ha bízunk Jézusban, bizalmunk útján Jézus ránk talál. A bizalom Jézusból isteni, gyógyító energiákat szabadít fel. Az evangélium beszámol róla, hogy Jézust kíséri, lökdösi a tömeg. Egyszerre tanítványaihoz fordul és megkérdezi ki érintett meg. A tanítványok nem értik a kérdést, hiszen a sokaság minden irányból szorongatja őket. Jézus kijelenti valaki megérintett isteni erő áradt ki belőlem. Egy beteg asszony hittel, bizalommal közeledett Jézushoz. Ha csak a ruhája szegélyét érintem, meggyógyulok. Ez a hit, ez a bizalom Jézusban isteni, gyógyító energiákat szabadított fel, és Isten irgalmas szeretete utat talált, megtalálta a hit és a bizalom útját a szenvedő emberhez. Ha befogadjuk Isten Fiát az életünkbe, akkor Jézussal vagyunk, Jézussal járunk, jézusivá válunk.

44 Mk 01:12-15 Evangélium Abban az időben: A Lélek kivitte Jézust a pusztába. Negyven napig kint volt a pusztában, és megkísértette a sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki. Amikor Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát: Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban. Mk 01:12-15 Betelt az idő Benne élünk az időben. Döntő jelentőségű, hogy hogyan viszonyulunk az időhöz. Menekülni akarunk tőle, múlatni akarjuk az időt, vagy pedig feltételezzük az időről azt, hogy gazdag tartalmat hordoz, amely elérkezhet hozzánk, amelyhez elérkezhetünk. Egy indiai herceg azzal bízta meg az ékszerészét, véssen a gyűrűjébe valamit, ami segítségére lesz abban, hogy balsors idején ne essen kétségbe, jó sorsában pedig ne váljon elbizakodottá. Az ékszerész egyetlen szót vésett a gyűrűbe; elmúlik. India bölcsessége belátja ennek a világnak az állhatatlanságát, azt hogy minden elmúlik, és igyekszik túljutni, az evilági dolgokkal kapcsolatos vágyakozáson és bánkódáson. Jézus az idő múlásával szemben azt hirdeti, hogy az idő telik, hogy Betelt az idő. Karácsony óta ebben a világban jelen van az a valóság, amely nem csupán elmúlás. Ebben a világban, jelen van az örök élet. Hitünk szent titka, Jézus Krisztus, tegnap, ma és mindörökké aktuális! Vö. zsid. 13:8 Közel van az Isten országa Jézus nyilvános működése előtt visszavonul a pusztába. Embertelen környezetben, vadállatok, és a megosztott szellemi világ társaságában negyven napig böjtöl. Az angyalok többsége szolgál neki, csak egy kísérti meg őt. Jézus isteni küldetésének veti alá egész emberségét. Mennyei Atyja akaratát akarja teljesíteni és ebben, csak engedelmes eszköz lehet az emberi test. Jézus emberi akaratát aláveti Isten akaratának. Jézus akarata jelenvalóvá teszi, az Isten akaratát, az Isten uralmát, az Isten Országát. Ez az Ország közel van. Jézus karnyújtásnyira van tőlünk. Isten megtestesült szeretete felszólít bennünket is; Térjetek meg! Térjetek meg Ezen a helyen a görög szentírásban ez a szó áll; metanoite, amit hol úgy fordítottak magyarra, hogy tartsatok bűnbánatot, vagy helyesebben, ahogy most is hallottuk, térjetek meg. A szó eredeti jelentése gondolkodásmódunk megváltoztatására, szemléletmódunk fordulatára utal. Megváltozik a szemléletmódunk, ha az időre többé nem úgy tekintünk, hogy múlik, hanem úgy, hogy telik, amelyet az egyetlen örök valóság betölt. Jézus közelében megtapasztalhatók a mennyei világ erői. Ezek az erők a szentség erejével, a mai napig hatnak. Ebben az erőtérben meg lehet térni, oda lehet fordulni hittel, bizalommal az Istenhez. Isten Lelke egyetlen bűnről győzi meg a világot, arról az egyetlen bűnről, hogy nem hisznek, nem bíznak az Isten Fiában! Vö. Jn. 16:9. A bűnök sokasága, a múlt, jelen és a jövő bűnei is, ebből az egy bűnből fakadnak. A tökéletes bánat, ezt az egy bűnt ismeri fel: Egyedül csak ellened vétkeztem! Vö. zsolt. 51:6. Jézus, a fogságban sínylő Jánosnak üzeni: Boldog, aki nem botránkozik meg rajtam. Lk. 7:23. A boldogságok ebből az egy boldogságból, a hit és a bizalom boldogságából fakadnak. Higgyetek az evangéliumban Ránk, emberekre jellemző, hogy a cselekedeteinkre nézve akarunk útmutatást, motivációt kapni. Jézustól is megkérdezték; "Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot vigyünk végbe? Az tetszik Istennek - válaszolta Jézus -, ha hisztek abban, akit küldött." Jn. 6: Többszörösen függő lények vagyunk. Táplálékból szőtt emberi testünknek, táplálékra van szüksége, ennünk kell, ha lenni akarunk, lennünk kell, ha tenni akarunk. Enni, lenni, tenni ez a sorrend, nemcsak a természet rendjében igaz. Ha örökké akarunk élni, hinnünk kell, hogy Jézus az örök élet kenyere. Ennünk kell az örök élet kenyerét. Lennünk kell, Krisztus a mi Urunk által az Istenben, és csak utána, cselekedhetünk Krisztus a mi Urunk által. Örök életünk azzal kezdődik és folytatódik, hogy engedünk Jézus felszólításának: Higgyetek az evangéliumban!

45 Meghívás Miután Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette Isten evangéliumát: Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban. Amikor a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András, akik halászok voltak, éppen hálót vetnek a tengerbe. Jézus megszólította őket: Jöjjetek velem, és emberek halászává teszlek titeket. Azok rögtön otthagyták a hálóikat és nyomába szegődtek. Amikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, amint a hálót javították a bárkában. Őket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták apjukat Zebedeust, a napszámosokkal együtt, és követték őt. Mk 01:14-20 Mk 01:14-20 Isten országa Jézusnak egyetlen nagy ügye van, ez a nagy ügy; az Isten uralma, az Isten országa. Az Isten országa különleges ország; a világban van, de nem ebből a világból való ország. A világból való országok mindegyike erőszakra épül. Isten országa, a mennyből alászálló ország, erőszak nélküli ország, kölcsönös bizalomra épülő ország. Isten feltétlenül bízik bennünk, mindenek ellenére is bízik bennünk. Lehet, hogy már mindenki lemondott rólunk, az is lehet, hogy már mi is lemondtunk saját magunkról; Isten akkor sem mond le rólunk, bízik bennünk rendületlenül: Bízik benne, hogy egyszer csak bizalommal fordulunk felé, hogy egyszer csak megtérünk hozzá, hogy egyszer csak megörvendeztethet bennünket az ő kölcsönös bizalomra épülő országával. Hihetünk az evangéliumban, abban az örömhírben, hogy az Isten Fiában, a mi királyunkban jelen van közöttünk az Isten országa. Hitéletünkben nagy lépés, amikor nemcsak azt hisszük el Istenről, hogy van, hanem azt is hisszük, hogy jelen van, hogy az ő országa közöttünk van. Jöjjetek velem Az Isten országa Jézus hívásával veszi kezdetét. Istennek szívügye, a mi emberlétünk ügye. A mi emberlétünk olyan nagy ügy, amellyel maga az Isten foglalkozik személyesen. Jézus, amikor megtérésre szólít, arra szólít fel bennünket, hogy bízzunk benne, forduljunk felé, fogadjuk el őt, igazodjunk hozzá, hogy megigazulva országának polgáraivá váljunk. Jézus személyes meghívását elsőként, a szabad ég alatt dolgozó halászok hallják. Simon, András, Jakab és János, a tengerből élő, a tenger mélységeit ismerő emberek, Jézustól lehetőséget kapnak arra, hogy mesterségüket otthagyva, Isten országának apostolfejedelmei legyenek. Emberek halászává teszlek titeket Jézus megindokolja hívását: Jöjjetek velem, és emberek halászává teszlek titeket. A halak nem élnek örökké, de ha kifogják őket, akkor táplálhatnak, éltethetnek bennünket, pusztulásukból élet fakadhat. Isten országa kiemelkedően megváltoztatja szemléletmódunkat az életünkről és a halálunkról is. Jézus, összehívta a népet és tanítványait, és így szólt hozzájuk: Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki elveszíti életét értem és az evangéliumért, megmenti azt. Mk 8:34-35 Mindenüket otthagyták és követték őt Jézus bizalmat és reményt ébresztett ennek a négy embernek a szívében, akik vállalva a számukra ismeretlen jövőt, mindenüket elhagyva Jézus nyomába szegődnek. A halászok soha sem mehetnek biztosra, bízniuk kell abban, hogy fáradozásuk nem lesz eredménytelen. Egyszer előfordult, hogy Jézus az ács, Péternek a halásznak szakmába vágó tanácsot ad. Péter az ő szakmai tapasztalata ellenére, a halászásra teljesen alkalmatlan időben, Jézus szavára kiveti a hálót halfogásra. Jézus kezében tartja a számunkra kiszámíthatatlan jövőt. Jézus az idők ura gazdag zsákmánnyal jutalmazza meg Péter bizalmát. Jézus bennünket is országába hív, az ő kölcsönös bizalomra épülő országába. Bízhatunk Jézusban meggyőződésünk ellenére is, mindenek ellenére is, bízhatunk abban a Jézusban, aki mindenek ellenére is bízik bennünk, aki a vére ontásáig szeret bennünket.

46 Mk 01:21-28 Zsinagóga Kafarnaum városában Jézus szombaton bement a zsinagógába és tanított. Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. A zsinagógában volt egy ember, akit megszállt a tisztátalan lélek. Ez így kiáltott fel: "Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje!" Jézus ráparancsolt: "Hallgass és menj ki belőle!" A tisztátalan lélek erre össze-vissza rángatta az embert, aztán nagy kiáltással kiment belőle. Mindenki nagyon megdöbbent. Az emberek egymást kérdezgették "Mi ez? Új tanítás, és milyen hatalmas! Még a tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki! El is terjedt a híre hamarosan Galilea egész vidékén. Szent helyek és Szent idők Jézus Gallilea fővárosában, a kafarnaumi zsinagógában tanít. A zsinagóga nem templom. A templom az a Szent hely, ahol az egyedül Szent Isten jelen van. A zsidóknak egy Istenük van. A hithű zsidók számára, éppen ezért, csak egy Szent hely, csak egyetlen templom létezhetett, a jeruzsálemi. A templomtól távolabbi településeken zsinagógákat, imaházakat építettek, ahol szombatonként igeliturgiát tartottak. Felolvassák és értelmezték a törvényt, a szent iratokat, és imádkoztak. Ezen a szombaton, a kafarnaumi zsinagóga, nemcsak imaház, hanem templom. Jézus, Szent Istenünk jelenléte; Szentté, templommá avatja a jelenlétét befogadó teret és időt. Nélkülem semmit sem tehettek Az evangéliumból nem tudjuk meg, hogy ezen a szombaton, Jézus mit tanított, csak annyit tudunk meg, hogy hallgatói tanítását újnak és hatalmasnak tartják. Jézus úgy tanít, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók. Az írástudók a törvény köztiszteletben álló szakértői voltak, akik értelmezték a törvényt, és végső soron ők voltak azok, akik a törvény alapján tanították, hogy mit kell, mit szabad tenni, és mi az, amit nem szabad megtenni. Ezzel szemben Jézus tanítása nem merül ki abban, hogy mit enged meg, és mit tilt a törvény. A megengedésben és tiltásban nincs erő, nincs dinamizmus, kimerül abban, hogy szabályozni akarja a működő erőket. Te vagy a cselekvő, a törvény csak megmondja, ezt megteheted, azt meg nem. Az Újszövetségben Isten a cselekvő. Az Újszövetség népe Krisztus a mi Urunk által imádkozik és cselekszik. Jézus figyelmeztet bennünket; Nélkülem semmit sem tehettek! Jézus nélkül, csak a semmit ragozhatjuk a végtelenségig! Jézus küzdelmei Az élet küzdelem. A győztesek, esélyesek a túlélésre. A szellemi küzdelemben az a győztes, aki az ellenfelét meg tudja nyerni, vagy ki tudja borítani! Egy pillanatra fellebben a fátyol a megosztott szellemi világról. Egy tisztátalan, az Istentől elpártolt lélek, aki jól emlékszik rá, kitől pártolt el, felismeri az Isten Szentjét, Jézust. Ezt a tisztátalan lelket Jézus puszta jelenléte kiborítja. "Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Jézus szava, ezt a kiborult gonosz lelket látványosan kiborítja az emberből. Jézus legyőzte a világot; voltak, akiket kiengesztelt az Istennel, akiket megnyert az Istennek, és voltak olyanok is, akiket annyira kiborított, hogy az életére törtek. Jézus Lelke élteti egyházát. A Jézus Krisztusról tett alázatos tanúságtétel, az egyház életjelensége. Ez a szelíd és alázatos tanúságtétel tömegeket nyert meg az Istennek, tömegeket engesztelt ki az Istennel. Ez a szelíd és alázatos tanúságtétel vértanú hősöket nevelt, és ugyanakkor, ez is a győzelemhez tartozik, sokakat kiborított. Az üldöztetések nem borították ki az egyházat. Öröm forrása volt, ha valaki méltóvá válhatott arra, hogy Jézusért szenvedhetett. Az üldöztetések korából maradt fenn ez a szép, latin szállóige: Semen sanguis est christianorum! A keresztények vére magvetés! A vértanúk tanúságtétele, tömegeket nyert meg! A mi küzdelmeink Jézus kérdésfelvetése, ma időszerűbb, mint valaha: Ha az Emberfia eljön, talál e hitet a földön? Hitünk Isten ajándéka. Isten nem kényszeríti ránk ajándékát, tőlünk függ, hogy elfogadjuk, vagy nem fogadjuk el. A Lelket ki lehet oltani! Nemcsak hitünk elfogadása függ tőlünk, megtartása és elvesztése is rajtunk múlik! Csatát vesztünk mindannyiszor, amikor felettébb megrendülünk, amikor kiborulunk, és akkor is, amikor ennek a világnak a káprázata, vagy egy közvélemény, egy tekintély az Igazság rovására, megnyer bennünket. Vesztésre állunk, ha csak magunkkal vagyunk elfoglalva, ha kimerülünk a védekezésben. Jelenlétünkkel, itt és most, ebben a Szent térben és Szent időben Jézus jelenlétéről tanúskodunk. Hitünk, támadó harcosai vagyunk, ha Jézus Lelke által, életünk szelíden és alázatosan, tanúskodik az Igazságról, az Isten Fiáról, a mi Urunkról, Jézus Krisztusról, aki a benne bízóknak örök életet ígért, akiben örök életünk van!

47 Jézus Péteréknél Abban az időben: Jézus kijött a zsinagógából, és elment Simon és András házába. Simon anyósa lázas betegen feküdt. Mindjárt szóltak is Jézusnak. Jézus odament hozzá, megfogta a kezét, és fölsegítette. Erre megszűnt a láza és szolgált neki. Amikor lement a nap és beesteledett, odavitték hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. Az egész város ott szorongott az ajtó előtt. Jézus pedig sokakat meggyógyított, akik különböző bajokban szenvedtek, és sok ördögöt kiűzött. De nem engedte megszólalni őket, mert tudták, hogy ő kicsoda. Hajnalban Jézus nagyon korán kelt. Kiment (a házból) elment egy elhagyatott helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele lévők utánamentek. Mikor megtalálták, azt mondták neki: Téged keres mindenki! De ő azt felelte: Menjünk el máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, hiszen ezért jöttem. És ment, hirdette az evangéliumot, a zsinagógákban Galilea egész területén, és kiűzte az ördögöket. Mk 01:29-39 Mk 01:29-39 Jézus Péteréknél Jézus Kafarnaumban, Péter és András apostolok házában lakik, itt él Péter apostol feleségének az édesanya is, akit Jézus ezen a szombaton meggyógyított. Jézus hatalmas jelenléte; templommá és missziós központtá avatja Simon és András házát. Milyen kényelmes lett volna Jézusnak itt maradni, innen hirdetni az Isten Országának Evangéliumát, mindenünnen tódultak volna hozzá az emberek. Jézus küldetése Jézus bizonyára ezt a lehetőséget is megbeszélte, hajnali imájában az ő Mennyei Atyjával. Simon Péter, társaival Jézus keresésére indult, és amikor rátalálnak, hívják: Téged keres mindenki, de ő azt felelte: Menjünk el máshová. Egyedülálló az evangéliumokban, hogy Jézus az őt kereső, segítségére váró honfitársaitól távol tartja magát. Jézusnak nemcsak azokhoz van küldetése, akik őt felkeresik, nemcsak azokhoz, akik őt szívesen látják, hanem azokhoz is, akik nem látják őt szívesen, azokhoz is, akiknek Jézus ellenszenves, Jézusnak küldetése van ellenségeihez is. Jézus feltétlenül jön, akkor is jön, ha elfogják, ha megkínozzák, ha keresztre feszítik. Jézusnak küldetése van a jobbik latorhoz. Jézus feltétlenül jön. Az apostolok küldetése Kimozdulni a megszokottból, a kényelmesből, feladni komfortérzetünket, erre mi emberek, úgy tűnik, hogy csak külső kényszer, külső ösztönzés hatására vagyunk képesek. Feltámadt Üdvözítőnk, egész világra szóló missziós parancsa ellenére az apostolok továbbra is hazájukban, házaikban maradtak. Jól érezhették magukat Jeruzsálemben, ahol Péter pünkösdi beszédére 3000-en megtértek. Egy szívvel-lélekkel mindennap összegyűltek a templomban. A kenyeret házaknál törték meg, s örömmel és egyszerű szívvel vették magukhoz az ételt. Dicsőítették az Istent, és az egész nép szerette őket. ApCsel 2:46-47a A keresztényeknek eszük ágában sem lehetett elhagyni Jeruzsálemet, egészen addig, míg nem kezdődött el a keresztények elleni irtó-hadjárat. Az evangélium első hirdetői Kis Ázsiában, az üldöztetések elől elmenekült keresztények voltak. Kezdettől fogva Isten, Péter apostolt bízta meg a pogány misszióval, de végül is, Szent Pál, a külső apostol hozta ki az evangéliumot a zsinagógából. A mi küldetésünk A Kegyelem felülről lefelé hat. A Kegyelem útja, felülről lefele vezető út. Az Isten emberré lett, lesüllyedt hozzánk, egészen a poklokig süllyedt. Nemcsak Isten Fia, mi emberek is, szeretetügyből fakadóan kapjuk a legsúlyosabb sebeket. A szeretethez, mint ahogy a boldogsághoz is bátorság kell, a bátorság és a boldogság édestestvérek. Isten Kegyelme felbátoríthat bennünket arra, hogy a Szeretet, az igaz boldogság misszionáriusai legyünk. Isten misszionáriusai lehetünk, ha hajlandóak vagyunk Jézushoz hasonlóan felülről lefele kimozdulni. Lehet, hogy szegények vagyunk, lehet, hogy tudatlanok vagyunk, de vannak nálunk is szegényebbek, nálunk is tudatlanabbak, akik a mi segítségünkre várnak. Ha Jézust akarjuk követni; akkor sok mindenről le kell mondanunk. Sok mindentől el kell távolodnunk akkor is, ha rá akarunk látni az egészre. A földtől eltávolodó helikopterről látszik az is, amit az autós nem láthat, látható az is, hogy mi van a kanyar után. Keresztünk sok mindentől eltávolít, elszakít bennünket, de rálátást ad nekünk az egészre, megmutatja azt is, hogy mi van a kanyar után, megmutatja, hogy ki vár minket halálunk után, és ez Reménységgel tölthet el bennünket.

48 Akarom! Tisztulj meg! Mk 01:40-45 Abban az időben: Egy leprás jött Jézushoz. Térdreborult előtte, s így kérlelte: Ha akarod, te meg tudsz tisztítani engem! Jézusnak megesett rajta a szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki: Akarom! Tisztulj meg! Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. Jézus szigorúan ráparancsolt és mindjárt elküldte ezekkel a szavakkal: Vigyázz, ne szólj erről senkinek egy szót sem, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és tisztulásodért mutasd be a Mózes rendelte áldozatot, bizonyságul nekik. Ám az, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és híresztelni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a városba, inkább kint, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis, mindenünnen özönlöttek hozzá az emberek. Mk 01:40-45 Csak Istenben keress megnyugvást lelkem Jézus híre eljuthatott ehhez a beteg emberhez is. Az Úr Jézusról szóló híradások reményt keltettek benne. Bizonyára régóta kereste a találkozást Jézussal. Most, hogy végre egymásra találtak, nem törődve a törvény előírásaival Jézushoz közeledik. Jézus bizonyára egyedül van. Kísérői, ha voltak elmenekülhettek, amikor látták, hogy egy leprás ember veszedelmesen közeledik feléjük. Ez a tisztátalan ember Jézustól karnyújtásnyira leborul. Ennyire közel jönni egy leprás, tisztátalan embernek a törvény előírása szerint, nem lett volna szabad. Isten nem személyválogató Az Isten nem személyválogató. Bennünket, embereket a kellemes dolgok vonzanak a kellemetlenek, taszítanak ez természetes. De ha ezek az erők meghatározóvá válnak az életünkben, képesek rabul ejteni. Jézus fiatal, szereti az életet, a vonzó és taszító erők rá is hatnak, de felül tud emelkedni rajtuk. Ki tudja mondani, ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te. Az Isten szereti teremtményeit akkor is, ha tisztátalanok, eltorzultak, akkor is, ha megöregedtek elgyengültek és betegek. Isten még a bűnös, vele szembefordult embereket is szereti. Az Isten nem személyválogató, felhozza napját mind jókra mind gonoszokra esőt ad mind igazaknak, mind hamisaknak. Isten jelen van Ez a tisztátalan, leprás ember meg akar tisztulni, meg akar gyógyulni, de ehhez az ő akarata kevés, Jézus akaratát elégségesnek tartja: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem! Jézus megkönyörül rajta és a leprás után ő is, megszegve a törvényt, kezével megérinti a beteg embert, aki érzi, hogy tisztátalan fején megnyugszik az Úr Jézus keze és hallja a hangját; Akarom! Tisztulj meg! A gyógyult, embert Jézus a papokhoz küldi. Jézus ezzel a gyógyult leprással azt üzeni a papoknak, hogy az, az Isten, akit szolgálniuk kell, akinek áldozatokat mutatnak be, jelen van, jelen van az emberekhez lehajoló, embereket gyógyító irgalmas Isten. Istennek minden lehetséges Ez az ember Jézus akaratában, gyógyulásának lehetőségét felismerte. Bizalommal borul Jézus lábaihoz, hogy ami lehetséges, azt Jézus valóságossá tegye. Ennek a beteg embernek a gyógyulása meggyőzhet bennünket is arról az igazságról, hogy ahol a mi lehetőségeink végződnek, ott nem a semmi kezdődik, hogy Istennek minden lehetséges.

49 Lelke mélyén Néhány nap múlva Jézus visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy a otthon van, annyian összejöttek, hogy még az ajtó előtti téren sem fértek el; ő pedig hirdette nekik az igét. Közben hoztak egy bénát. Négyen vitték. Mivel a tömegtől nem fértek a közelébe, kibontották fölötte a tetőt, ahol volt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. Jézus pedig, látva a hitüket, így szólt a bénához: Fiam, bűneid bocsánatot nyertek. Ült ott néhány írástudó is. Ezek így gondolkodtak szívükben: Hogy beszélhet ez így? Káromkodik! Ki más bocsáthatja meg a bűnt, mint egyedül az Isten? Jézus lelke mélyén jól tudta, hogy magukban ilyeneket gondolnak. Így szólt tehát hozzájuk: Miért gondoljátok ezt szívetekben? Mi könnyebb: Azt mondani a bénának; Bűneid bocsánatot nyertek, vagy azt mondani: Kelj föl, fogd ágyadat és járj? Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására! Mk 02:01-12 Ezzel odafordult a bénához: Mondom neked: Kelj föl, fogd az ágyadat és menj haza! Az felkelt, fölvette a hordágyat és mindannyiuk szeme láttára kiment. Mindenki elcsodálkozott. Dicsőítették Istent, és azt mondták: Nem láttunk még ilyet soha. Mk 02:01-12 Igaz érték Jézus Kafarnaumban, igen valószínű, hogy Simon és András apostolok házában tanít, abban a házban, ahol meggyógyította Szent Péter apostol feleségének az édesanyját. Egy béna emberről hallottunk, akinek van lába, de nem engedelmeskedik akaratának, nem tud Jézushoz menni, segítségre szorul. Az igazi érték előtt minden más érték eltörpül, sőt akadállyá válhat, amit le lehet, és le kell bontani. A beteget vivő emberek nem kértek engedélyt a ház tulajdonosától. Kárt okoztak, amikor a ház tetejét megbontották. De most ez nem számít, barátjukat Jézus elé akarják bocsátani. Kötelék Jézus elé a tetőn át, kötelekkel engedhették le a beteget ágyával együtt. Jézust látja a köteleken túl a baráti köteléket, látja hitüket, bizalmukat. Jézus látja ezekben az emberekben, azt a kapcsolatot, amelyet Mennyei Atyja kezdeményezett. Jézus a szerető szívekben, az ember és az Isten egységét, önmagát látja. Jézus úgy fordul ehhez a béna emberhez, mint Isten gyermekéhez, fiamnak szólítja. Fiam bocsánatot nyertek bűneid. Az írástudók úgy gondolták; csak Isten bocsáthat meg bűnöket, aki ember létére ilyet mond, az káromkodik. Jézus válaszul az írástudók gondolatára, talpra állítja a bénát, hogy megtudják, az Ember fiának van hatalma a bűnök megbocsátására. Lelke mélyén Jézus, szeretetének egyesítő hatalmából fakadóan azonosulni tud velünk. Lelke mélyén, még gondolatainkat is látja. Csak az, aki nagyon szeret bennünket csak az képes gondolataink mélységéig felismerni bennünket. Jézus az ő lelke mélyén tud a mi tartózkodási helyünkről, tud arról, mit tapasztalunk és érzünk, ismeri gondolatainkat is. Jézus válaszol gondolatainkra. Létünk legmélyén, akár tudjuk, akár nem tudjuk, akár hívők vagyunk, akár hitetlenek, párbeszédben állunk az Istennel. Hitünk karja Hitünk és bizalmunk Isten akaratából fakad, éppen ezért túláradó hit és bizalom. Hitünkben bizalmunkban hordozhatjuk, Jézus színe elé vihetjük embertestvéreinket, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt a béna embert az ő barátai Jézushoz vitték. Jézus a mi hitünket látva, ma is gyógyít. A szolgáló egyház hite és imádsága Jézus hatalmát folyamatosan felszabadítja a mi testi, lelki gyógyulásunkra.

50 Mk 02:18-22 Böjt Abban az időben: János tanítványai és a farizeusok böjtöltek. Ezért néhányan odamentek Jézushoz és megkérdezték tőle: Miért van az, hogy János és a farizeusoknak a tanítványai böjtölnek, a tieid meg nem böjtölnek? Jézus így válaszolt: Vajon böjtölhet-e a násznép, míg velük van a vőlegény? Amíg velük a vőlegény velük van, nem böjtölhetnek. De jönnek majd napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt. És akkor, azon a napon majd böjtölnek. Senki sem varr régi ruhára új szövetből foltot. Vagy ha igen, akkor az új szövet kiszakítja a régit, és a szakadás még nagyobb lesz. És újbort sem tölt senki régi tömlőbe, vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlőt, és bor is, meg a tömlő is tönkremegy. Az újbor, új tömlőbe való. Mk 02:18-22 Értelmes böjt Jézus és tanítványai, felkeltették az emberek érdeklődését. Érdekelte az embereket többek között az is, hogy miből élnek, hogy hogyan élnek. A tanítványoktól tudhatták meg, hogy ők, a zsidó vallásos elittől eltérően nem böjtölnek. Jézustól magától akarják tudni, hogy miért van ez így. Az evangéliumokból tudjuk, hogy Jézus böjtölt. Azt is tudjuk, hogy Jézus nem öncélúan böjtölt, böjt és imádság előzte meg azokat a döntéseket, amelyet emberi akaratával meg kellett hoznia. 40 napig böjtölt nyilvános működésének megkezdése előtt, a pusztában, ahol döntési alternatívái, külső kísértés alakjában is megjelentek előtte. Böjt és imádság előzte meg tanítványai kiválasztását is. Értelmetlen böjt A tanítványok életük alapvető döntését már meghozták akkor, amikor mindenüket elhagyva, elfogadták Jézus hívását, és követték őt. A tanítványokra nem nehezedik döntési kényszer. Követik mesterüket, aki isteni tekintélyével pásztorolja őket. Ebben a helyzetben nincs semmi értelme annak, hogy böjtöljenek. Jézus a kérdésre, kérdéssel válaszol. Böjtölhet-e a násznép, míg velük van a vőlegény? Jézus szép képekkel érzékelteti, hogy mindennek megvan a maga helye és ideje, megvan a helye és ideje a böjtnek tanítványai életében is. Ha elvétetik tőlük a vőlegény böjtölni fognak. Böjttel és imássággal Jézus imádságának, böjtjének az a célja; hogy az Isten rendjét, az Isten Országát jelenvalóvá tegye. Jézus az ő művét, az ő művének folytatását apostolaira bízta. Elérkezett az apostolok életében az, az idő, amikor nélkülözniük kellett mesterük fizikai jelenlétét, amikor rájuk nehezedett küldetésük teljesítésének döntési kényszere. Böjttel és imádsággal küzdöttek, hogy döntéseik Jézus Lelkéből fakadjanak, hogy döntéseik Jézus döntései legyenek. Az apostolok hűségéből fakadóan mindannyian Krisztus titokzatos testének tagjai vagyunk, a mi testünk is a Szentlélekisten temploma. A Szentlélekisten, Jézus Lelke bennük is imádkozik, böjttel és imádsággal a mi is ráhangolódhatunk erre az imádságra. A mi böjtölésünk és imádságunk átalakulhat Jézus imádságává. Böjttel és imádsággal alkalmassá tehetjük, halandó emberi testünket arra, hogy Jézushoz hasonlóan ez az emberi test is megcselekedje Mennyei Atyánk akaratát. Önmegtagadás Az apostolok evilági vágyaikat alaposan alárendelték Jézus akaratának. Az egész életük böjt volt. Nem a táplálék tudatos megtagadásának böjtje, hanem az egész ember önmegtagadásának a böjtje. Az önmegtagadás Jézus követésének alapvető feltétele. Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és úgy kövessen. Az apostolok hűségének köszönhetjük, hogy ma itt vagyunk ezen a mennyei lakomán, hogy Jézus az ő isteni életével táplál bennünket, hogy őáltala, ővele és őbenne képesek legyünk önmagunk megtagadására, keresztünk hordozására. Jézus önmagát közli velünk, hogy képesek legyünk a böjtre és imádságra, hogy felismerve Mennyei Atyánk akaratát, jó döntéseket tudjunk hozni, hogy bennünk és általunk is megvalósuljon az Isten uralma, az Isten Országa.

51 Mk 04:35-41 Tengeri vihar Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: Keljünk át a túlsó partra. Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és megkérdezték: Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk? Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: Hallgass el, nyugodj meg! A szél elállt és nagy csendesség lett. Ekkor hozzájuk fordult: Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit? Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki? Mk 04:35-41 Övéi nem fogadták be Az evangélium, az örömhír sötét háttérből ragyog fel. Az Isten Fia az ő világába, jött, de az övéi nem fogadták be. A kozmosz befogadta Jézust. A tenger háborgása elcsendesedik Jézus szavára. Az övéi nem fogadták be, pedig Jézus azért jött, hogy befogadják őt. Jézus az ő tanítványaitól joggal elvárhatta, hogy értsék őt, hogy higgyenek benne, de a sötétség még apostolaiban is ellenállt neki. Meglepő, hogy az evangéliumok, milyen tiszteletlenül vallanak az apostolok értetlenségéről. Nem értették Jézust, nem értették, még mindig nem értették. Még mindig nincs bennetek hit? Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit? A félelem, a lélek háborgása, a hitetlenség sötétségéről árulkodik. Jézus kérdésében benne van, Jézus állítása, ha hittetek volna, a külső körülmények, nem nyugtalanítottak volna benneteket. A hit Isten ajándéka, ezt az ajándékot az apostolok már elfogadhatták volna, erre utal Jézus kérdése. Még mindig nincs bennetek hit? Pedig már lehetne, hiszen Jézus hatalmas tetteinek tanúi voltak. A csodás tettek sora most még eggyel bővült. Az apostolok, még mindig nem értik ki is ez a Názáreti Jézus. Erre az értetlenségükre utal a kérdésük. Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki? Akik befogadták Jézust az övéi nem fogadták be, de voltak, akik befogadták. Tudunk bűnösökről, bukott nőkről, betegekről, halottakról, akik az ő sötét hátterükből meghallották Jézus szavát, akikben Jézus szabadítása, hatalmasan megmutatkozott, akik olyan Istenélményben részesültek, amely megvilágosította őket. Volt, aki megértette Jézust. Egy asszonyról, mind a négy evangélium megemlékezik, egy asszonyról, aki drága, illatos olajat öntött Jézusra. Látva pedig ezt az ő tanítványai bosszankodva mondják mire való ez a tékozlás. Jézus védelmébe veszi az asszonyt. Miért bántjátok, mert ezt a kenetet testemre öntötte? Az én temetésemre nézve cselekedte ezt. Ez az asszony jobban értette Jézust, mint a tizenkét apostol együttvéve. Az apostolok nem hitték el, hogy Jézusnak meg kell halnia. Nagycsütörtökön, Jézus halálának előestéjén, még azon vitatkoztak, hogy ki a hatalmasabb közülük az Isten Országában. Hiszek Uram! Húsvét után aztán az apostolok megértették Jézust. Nagypéntek sötétsége, életük értelmetlensége és az, hogy ők egy veszett ügy áldozatai, a reménytelenség sötétsége, betöltötte őket és ebből a sötétségből, ebből a sötét háttérből, Húsvétkor felragyogott nekik a feltámadt Krisztus. A sötét háttér jelen van a mai, modern ember életében is. Ez a sötétség nagypénteki sötétség. A mai ember inkább áldozatnak tartja magát, mint bűnösnek, élete értelmetlenségétől szenved, elveszítette a reménységét. Bennünket hívő embereket is felkavar, félelemmel tud eltölteni, környezetünk, háborgása. Jézushoz kiálthatunk, mint az apostolok. Mester nem törődsz azzal, hogy elveszünk? Olyan jó megszégyenülni, sírva fakadni Jézus előtt, amikor a mi viharunkat lecsendesíti, amikor a mi sötétségünkben is felragyog a Krisztus. Mennyire féltem, mennyire aggódtam, pedig te Uram velem voltál. Megszégyenít, hogy mennyire nem bíztam benned. A gyermekéért aggódó édesapa hatékony szavaival mi is Jézushoz fordulhatunk. Hiszek Uram, légy segítségére az én hitetlenségemnek.

52 Mk 06:01-06 Názáret Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: "Honnét vette ezt? Hol tett szert erre a bölcsességre? Miféle bölcsesség ez, amely neki adatott? És a csodák, amiket kezével véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon rokona? És ugye, nővérei is itt élnek közöttünk?" És megbotránkoztak benne. Jézus erre megjegyezte: "Nem vetik meg a prófétát csak hazájában, rokonai körében, a saját házában." És nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott hitetlenségükön. Mk 06:01-06 A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Jn 01:11 Bele születünk egy családba, egy országba, egy nemzetbe, egy vallásba, vagy egy vallástalanságba. Szűkebb hazánk az a település ahol élünk. Közösségben kezdjük meg az életünket, munkánkkal közösséget szolgálunk, és szükségünk van mások szolgálatára. Komfort érzetünk megköveteli, hogy közösséghez tartozzunk, igyekszünk nem kilógni a sorból, igyekszünk megfelelni közösségünk elvárásainak. Mit szól hozzá a szomszéd, mit szólnak hozzá a falubeliek, ezek a kérdések döntően meghatározzák viselkedésünket. Jézust felismerik a názáretiek, tudják róla, hogy közülük való, ismerik Jézus kiterjedt rokonságát is. Jézus nem olyan, mint amilyennek, egy názáretinek lennie kell, Jézus nem felel meg a názáretiek elvárásának, megbotránkoznak benne, mint egy idegen testet kivetik maguk közül. Arra születtem, és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, hallgat szavamra. Jn 18:37b Megélhetésünkhöz sok mindenre szükségünk van. Sok minden kell, ez még nem lenne baj, de azt tapasztaljuk, hogy ezek a kellékek, ezek az eszközök képesek céllá magasztosulni. A fogyasztói társadalmat az élteti, hogy kellékek özönét állítja elő, és kínálja nekünk. Reklámok özöne akar rabul ejteni bennünket, hogy a kellékek megszerzésében, halmozásában találjuk meg boldogulásunkat. Jézus megbecsült tagja lehetett volna a názáreti közösségnek, ha kellékekkel szolgál. Kell a názáretieknek sámli, asztal tetőszerkezet, és egy csodadoktor, aki meggyógyítja őket. Jézus nem kellékes, nem azt adja, ami az élethez kell, Jézus életet ad, de ez az élet nem kellett az övéinek. Jézus így vall magáról Pilátusnak: Arra születtem, és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. XVI. Benedek Pápa visszavisszatérően, többször is rámutat egy szomorú tényre, nevezetesen arra a tényre, hogy világunkban jelenleg diktatúra van, a tolerancia diktatúrája van, ahol az igazság csak egy esetleges szubjektív dolog, ahol mindenkinek igaza lehet, ahol az igazság többé nem tényező. Názáret nem az egyetlen hely volt a világon, ahol az igazság, az élet igéje nem talált otthonra. Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket. Jn 08:32 A tolerancia diktatúrája az igazság esetlegessége, jelentéktelenné válása, Isten súlyos ítélete. Isten súlyos ítélete, amikor az embert kiszolgáltatja szíve vágyainak, amikor megengedi az embernek, hogy saját feje után menjen, hogy kedvtelései szerint éljen, amikor megengedi az embernek, hogy élete kellékeibe belebolonduljon. Ha az ember számára nem érték, nem kincs az igazság, a szabad élet, ha szíve, élete kellékeihez kötődik csupán, akkor tragikusan éli meg világunk állhatatlanságát, hiába halmozza élete kellékeit, szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy ezek a kellékek nem maradandóak. Életünk kellékeink fogságából, egyedül az igazság örök szépségének a felismerése képes kiszabadítani, szabaddá tenni bennünket. Amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Jn 16:13a Jézus búcsúbeszédében megígéri a Szentlelket, megígéri, hogy amikor eljön, elvezet a teljes igazságra. A Szentlélek kettős lángnyelvek alakjában jelent meg az apostolok feje fölött. A Szentlélekisten tüze, a felismerés tüze. A felismerés tüze vezet el a teljes igazságra. A felismerés tüzében minden elég, csak az igazság és az igazságból fakadó szabad élet marad meg. Az Úr ugyanis Lélek: és ahol az Úrnak Lelke van, ott van a szabadság. 2Kor 3:17

53 Küldetés Abban az időben: Jézus, magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett. Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot; sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra. Azután így folytatta: Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytathatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük. Azok elmentek, s hirdették mindenkinek, térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak. Mk 06:7-13 Mk 06:7-13 Küldetés Jézus magához rendel, hatalmat ad és küld. Részletekbe menően meghatározza, hogyan viselkedjenek apostolai. Nincs vita, az apostolok nem egyezkednek, nem akarják megbeszélni a dolgot. A parancsot elfogadják, vállalják a küldetést, engedelmeskednek. Jézus közvetlenül halála előtt utal erre a misszióra. Amíg veletek voltam semmiben sem szenvedtetek szükséget. Ezután nem így lesz, még személyes biztonságotokról is magatoknak kell gondoskodni, akinek nincs kardja, adja el felső ruháját és vegyen. Jézus hatalma Az apostolok az Úr Jézusból fakadó erőtérben teljesítik küldetésüket. Jézus hatalma védelmezi, és gondoskodik róluk, Jézus hatalma működik bennük. Megtérést hirdetnek, ördögöket űznek, betegeket gyógyítanak, mint Jézus. A tizenkét apostol az egyház zsengéje. Most ízlelik meg először, mit jelent Krisztus titokzatos testéhez tartozni, mit jelent az Isten uralma, miben áll az Isten Országa. Jézus felségterülete Jézus háborúba küldi apostolait, hogy felségterületéről a megszállókat, a tisztátalan lelkeket kiűzzék. Jézus felségterülete minden ember. Jézus minden egyes ember megváltója. Jézus mindannyiunkra igényt tart. A bűn azért rossz, mert istenellenes hatalmaknak szolgáltat ki. Az ember az egyetlen teremtmény, aki Isten képét hordozza, éppen ezért az istenellenes hatalom kiemelkedően emberellenes hatalom, az emberiség ellensége. Pusztít, gyilkol, és akit erre fel tud használni, azt is elveszti. Betegek kenete Az apostolok nemcsak ördögöket űztek olajjal megkenve gyógyítottak is. Az apostoli egyház is kiszolgáltatja a betegek szentségét. A szentség kiszolgáltatója miközben szent olajjal megkeni, a homlokunkat és mind a két kezünket így imádkozik értünk: E szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr Szentlélek kegyelmével, szabadítson meg bűneidtől, üdvözítsen téged és erősítsen meg jóságosan, amire bizalommal feleljük: Ámen.

54 Megesett a szíve Abban az időben: az apostolok összegyűltek Jézushoz, és beszámoltak mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: Gyertek ti is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy kicsit! Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket. Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket sok mindenre. Mk 06:30-34 Mk 06:30-34 Könyörület Az apostolok visszatértek és beszámolnak Jézusnak missziós útjukról. Jézus, apostolai pihenéséről akar gondoskodni. Vissza akar velük vonulni egy csendes, magányos helyre, hogy kipihenhessék magukat. Amikor az apostolok a tó túlsó, településektől távoli partján kikötöttek nem a magány és a csend várta őket, hanem emberek sokasága. Amikor Jézus látta a nagy tömeget megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Jézus könyörülete, több mint emberi rokonszenv. A könyörület kiemelkedően Isten tulajdonsága. Jézus isteni szíve szánja a tömeget. Jézus könyörületéből fakad, hogy tanítani kezdi, a köréje gyűlt embereket sok mindenre. Megesett a szíve Ami a mai embert igazán érdekli, azt nem tudjuk meg Szent Márktól. Nem tudjuk meg az apostolok missziós élményeit, amiről beszámoltak Jézusnak. Nem tudjuk meg azt sem mi volt az a sok minden, amire Jézus tanította a hozzá sereglő embereket. Szent Márktól csak azt tudjuk meg, hogy Jézusnak megesik rajtunk a szíve, és ez mérhetetlenül több annál, mint amit Jézus mondhat nekünk. Jézus nyugalmát meg lehet zavarni Jézusnak megesik rajtunk a szíve, mert az Isten szeret bennünket. Jézus nyugalmát meg lehetett zavarni. Jézusnak mindig, van ideje ránk. Jézus is elfáradt, megéhezett, neki is szüksége volt pihenésre, de ha rólunk van szó, lemond a pihenésről, hogy pihenésre szánt idejével megajándékozhasson bennünket, mert értünk van, mert fontosak vagyunk neki. Időt adni és kapni A mai ember csak csodálkozni tud azon, hogy közel kétezer évvel ezelőtt mennyi idejük volt, mennyi mindenre volt idejük az embereknek. Volt idejük arra, hogy otthonaikat, bokros teendőiket, hátra hagyva, a partról követve Jézus hajóját, elérjenek oda, ahol feltehetően Jézus és apostolai partra fognak szállni. Amit nagyon akarunk, arra nekünk is van időnk. Sokszor mondjuk, nincs rá időm, amikor talán igazabb lenne azt mondani, hogy nem akarom. Isten itt, és most jelen van közöttünk, és nemcsak jelen van, értünk van jelen. Istennek mindig van ideje ránk. De csak annyi ideje van ránk, mint amennyi időt az életünkből neki adunk. Az evangéliumban sokaságról hallottunk, sokaságról, akik időt adtak Jézusnak az idejükből, és időt kaptak Jézustól, Jézus idejéből. Ha Jézusról, az Isten ügyéről van szó, legyünk mi is nagyon gazdagok, legyünk mi is időmilliomosok.

55 Mk 06:30-34 Megesett rajtuk a szíve Abban az időben: az apostolok összegyűltek Jézushoz, és beszámoltak mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: Gyertek ti is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy kicsit! Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket. Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket sok mindenre. Mk 06:30-34 Jézusnak megesik rajtunk a szíve Ami, a mai embert igazán érdekli, azt nem tudjuk meg Szent Márktól. Nem tudjuk meg az apostolok missziós élményeit, amiről beszámoltak Jézusnak. Nem tudjuk meg azt sem mi volt az a sok minden, amire Jézus tanította a hozzá sereglő embereket. Szent Márktól csak azt tudjuk meg, hogy Jézusnak megesik a szíve, és ez mérhetetlenül több annál, mint amit Jézus mondhat nekünk. Szent Lukács beszámol arról is, hogy a tanítványok nagy örömmel újságolták Jézusnak: Uram a nevedre még a gonosz lelkek is engedtek nekünk! Jézus látva tanítványai örvendezését, figyelmezteti őket: Ne annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben, hogy ott vagytok az Isten szívében! Vö. Lk 10:20 Ott vagyunk Jézus szívében Jézusnak megesik rajtunk a szíve, mert ott vagyunk Jézus szívében. Az evangélium sejteti, hogy mekkora örömöt fakasztott Jézus szeretete az emberszívekben. Az Úr Jézus közelében tapasztalható öröm kiemelkedően mozgósítja az embereket, otthonaikat, bokros teendőiket hátrahagyva, a partról követik Jézus hajóját, hogy elérjenek oda, ahol feltehetően Jézus és apostolai partra fognak szállni. Jézus nyugalmát meg lehetett zavarni. Jézus is elfáradt, megéhezett, neki is szüksége volt pihenésre, de ha rólunk van szó, lemond a pihenésről, hogy pihenésre szánt idejével megajándékozhasson bennünket, mert értünk van, mert fontosak vagyunk neki, mert szeret bennünket. Az evangéliumban emberekről hallottunk, akik idejüket Jézus keresésére, az Úr Jézussal való találkozásra szentelték, és akiket Jézus megajándékoz pihenésre szánt idejével, akik időt kapnak Jézustól, Jézus idejéből. Jézus nem biztos, hogy ott van a mi szívünkben A mi szívünk örömre szomjazó szív. Lehet, hogy nagyon kevés időnk van, de amit igazán akarunk, ami örömünkre szolgál; arra azért szokott időnk lenni. Az olyan kifogás; hogy sajnos nincs rá időm, gyakran azt az igazságot takarja; hogy nem igazán akarom. Jeremiás próféta így vall az emberi szívről: Csalárdabb az emberi szív mindennél, és tele van gonoszsággal. Ki lát bele titkos rejtekeibe? Jer 17:9 Hogy milyen örömök képesek betölteni szívünket, abban gyakran veszteségünk nagysága lepleződik le, lelepleződik, hogy nélkülözzük azt az örömöt amely abból fakad, hogy szeret bennünket az Isten, hogy ott vagyunk az Isten szívében. Térjetek meg! Akik futva követik Jézust, akik számára kiemelkedő öröm Jézus jelenléte azokat nem kell arra bíztatni, hogy térjetek meg, ők meg akarnak térni Jézushoz! Az evangélium örömhír, és ha az örömhír eléri a célját, akkor örömöt fakaszt. Az evangélium leghitelesebb hirdetői azok, akiknek a szívében ott él az evangélium öröme. A futva követők között bizonyára voltak olyanok is, akiket a többség öröme ragadott magával. Jézus házában, Jézus jelenlétében vagyunk, örömteli isteni érintésben van részünk. Tartsuk ébren ezt a nagy örömöt a szívünkben, vigyük otthonainkba, munkahelyünkre, és ha egy szót sem szóluk róla; akkor is az evangélium hirdetőivé, Istenre mutató jellé válunk a világban.

56 Tisztaság Abban az időben: Összegyűltek Jézus köré a farizeusok, és néhány írástudó Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyökig, így tartják magukat a vének hagyományaihoz. És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez. A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért eszik tisztátalan kézzel a kenyeret? Ezt a választ adta nekik: Találóan jövendöl rólatok, képmutatók, Izajás, amikor így ír: Ez a nép ajkával tisztel, ám a szíve távol van tőlem. De hiábavalóan tisztelnek, mert tanaik, amelyeket hirdetnek, csak emberi parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz, a korsók és poharak megmosásához és sok ehhez hasonlóhoz ragaszkodtok. Majd így folytatta: Szépen semmibe veszitek Isten parancsát, hogy hagyományotokat állítsátok a helyére. Mózes azt mondta: Tiszteld apádat és anyádat és: Aki gyalázza apját és anyját, az halállal lakoljon. Ti viszont ezt mondjátok: Ha valaki azt mondja apjának vagy anyjának, hogy Korbán, azaz áldozati ajándék az, amivel segíthetnélek, már nem engeditek meg neki, hogy valamit is tegyen apjáért vagy anyjáért. Isten szavát érvénytelenítitek hagyományotokkal, amellyel azt átadjátok. És sok ehhez hasonlót tesztek. Majd ismét magához szólította a népet és így szólt: Hallgassatok rám mindnyájan, és értsétek meg: Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná. Mk 07:01-23 Ha valakinek van füle a hallásra, hallja meg! Amikor a tömeg elől bement a házba, tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Így felelt nekik: Hát még ti sem értitek? Nem tudjátok, hogy ami kívülről kerül be az emberbe, nem szennyezheti be, mert nem hatol a szívébe, hanem csak a gyomrába: aztán a félreeső helyre kerül? Ezzel tisztának minősített minden ételt. De hangoztatta, hogy ami kimegy az emberből, az teszi tisztátalanná az embert: Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert. Mk 07:01-23 Bibliai antropológia Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket. Ter 1:27 Ő a láthatatlan Isten képmása, minden teremtmény elsőszülötte. Kol 1:15 Szent Pál apostol Jézusról azt vallja, amit a teremtés könyve az emberről kinyilatkoztat. Isten azért teremtett embert, hogy képmásai legyünk, hogy minden egyes ember Jézus legyen. Jézus az igaz ember, az igazi ember, aki bennünk, emberekben a testvéreit keresi, az igaz embert, az igazi embert keresi, végül is önmagát keresi. Keres bennünket, ahogy hajdanán József kereste az ő testvéreit, azokat a szeretett testvéreket, akik gonoszul bántak vele. Vö. Ter 37:16 Tiszta álarc A lati nyelv ugyanazzal a szóval jelöli az álarcot és a személyt. Perszóna a személy és perszóna az álarc is. Bizony az emberekre jellemző, hogy álarcot viselnek, szerepet játszanak. Az álarc, az álruha mögött ott van a Krisztus. Jézusnak tapasztalnia kellet, hogy bűnös emberek meg tudtak térni. A bűnös, tisztátalan álarc mögül elő tudott lépni a Krisztus. A tiszta, a vallásos álarcot, a képmutatást, a bűn csillogó csomagolópapírját Jézus leleplezte, de áttörni nem tudta. Tiszta arc Az álarcon a szemek helyén lyukak vannak. A tekintet, a lélek tükre leleplezi az álarc viselőjét, leleplezi az ember szívét. A szív tisztasága, a tekintett tisztasága, teszi az arcot tisztává. Jézus képes megtisztítani a szívünket, képes bennünket látóvá tenni. Lelkünk számára az értelmünk olyan, mint a testünk számára a szemünk. Amit megértünk, az számunkra világos lesz. Jézus boldognak hirdeti azokat, akiknek a szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják, mert nekik van fülük a hallásra, mert ők értik az Istent, mert nekik világos az Isten. Megszépül, ragyogó tisztává válik az arc, a tekintetet, amikor Jézus az Isten Fia, halló fülekre, értő szívekre talál, amikor Jézus, az Isten képére teremtett emberben önmagára talál.

57 Mk 07:31-37 Effata! Jézus elhagyta Tírusz vidékét, és Szidonon át a Galileai tóhoz ment, a Tízváros határába. Itt eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet, és kérték, tegye rá a kezét. Jézus félrevonta őt a tömegből, fülébe dugta az ujját, majd megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét, föltekintett az égre, fohászkodott és szólt: "Effata, azaz nyílj meg!" Azon nyomban megnyílt a füle, megoldódott a nyelve, és érthetően beszélt. Jézus megparancsolta nekik, hogy a dologról ne szóljanak senkinek. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, és hangoztatták: "Csupa jót tett, a süketeket hallókká teszi, a némákat pedig beszélőkké." Mk 07:31-37 Isten áldása Isten áldása egyetemes. Mennyei Atyánk fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is. Jézust földi életében, Isten rendkívüli áldásáért sokan keresték. Jézus követői között sokan vannak, akik szenzációra éhesek, akik csodát akarnak látni, és sokan vannak, akik Jézustól csak gyógyulásukat remélik. Jézus határozottan tiltja, hogy gyógyításairól beszéljenek. Jézus többet akar adni ideig, óráig tartó javaknál, a nélkülözőket, örök javak ígéretével vigasztalja. Jézus gyógyításai csak jelzik, Szabadító jelenlétét. Isten szabadítása Kevesen lehettek, akik Jézust az ő szabadításáért keresték volna, akik fel akartak volna szabadulni az Isten Országára, az Isten Uralmára. Tíz meggyógyított ember közül csak egy akadt, aki visszatért Jézushoz, és Jézus lábaihoz borulva kifejezte, hogy felszabadult Jézus szeretetére. Jézus határozottan tiltja, hogy csodáiról beszéljenek, ezzel szemben Jézus tanítása, a felszabadító Igazság hirdetése publikus: Amit sötétben mondok nektek, azt mondjátok el fényes nappal, és amit a fületekbe súgnak, azt hirdessétek a háztetőkről! Mt 10:27 kellenek a jó barátok Az evangéliumban egy fogyatékkal élő emberről hallottunk, akinek nincs hallása, és ezért akadozva beszél. Ennek a fogyatékos embernek, nincs hallása, de vannak jóakarói, vannak, akik felelőséget éreznek érte, vannak, barátai. Ezek a barátok tényleg jó barátok, működtetik, azt a tudást, azt az akaratot, ami társukból hiányzik. Ha barátunk hallhatott volna Jézusról, ha tudná kicsoda Jézus, Jézushoz akarna menni, és elvezetik Jézushoz. Jézustól nem azt kérik, hogy gyógyítsa meg barátjukat, csak annyit kérnek, hogy tegye rá a kezét, hogy áldja meg. Keveset kérnek Jézustól, de ebben a kevésben határtalan bizalom testesül meg. Jézus ezt a beteg embert félrevonja, kiemeli a tömegből. Hátuk mögött hagyják a sokaságot, a közbenjáró jóbarátokkal együtt. Ez az ember senkit sem lát maga előtt, csak egyedül Jézust. Ez az ember annyira bízik Jézusban, hogy megengedi neki, hogy a fülébe dugja az ujját, hogy megnyálazott ujjával megérintse a nyelvét, és Jézus felszólítása, megtöri süketségét. vannak akikben megbízhatunk Jézus hozzánk is szól, Effata, nyílj meg! Jézus nemcsak az embert behálózó idegrendszerhez szól, hanem az emberhez, aki megnyílik az Isten szavára. Amikor Jézus szavát halljuk, nemcsak hallóképességünk működik, nemcsak a fülünk nyitott, Jézus szava képes megnyitni szabaddá, értővé tenni a lelkünket is. Jézus nagy eucharisztikus beszéde után az egyház létszáma egy főre zsugorodott, csak Péter a kősziklaalap maradt meg. Az apostolok is elbizonytalanodtak. Jézus kénytelen nekik szegezni a kérdést. Ti is el akartok hagyni? A kérdés elhangzása után Péter nem egyeztet a többiekkel, nem teszi fel szavazásra a kérdést, akár egyetértenek vele, akár nem, a többiek nevében is válaszol. Uram kihez menjünk az örök élet igéi, nálad vannak, mi hittünk és tudjuk, hogy te vagy az Isten szentje. Péter a szülőatya felelőségével válaszol Jézusnak. Ha tudnák apostoltársaim kicsoda Jézus, eszük ágában sem lenne elhagyni őt. Nekünk is szükségünk van Péter felismerésére, a szentek élő közösségére, akikben megbízhatunk, akik mint a mi jó barátaink, Jézushoz vezetnek bennünket, akik kérik életünkre Jézus áldását, hogy Jézus tegye ránk a kezét. Kérésükre Jézus bennünket is magához emel, bizalmunk gyümölcseként szól hozzánk, és az ő szava megtöri a mi süketségünket is!

58 Kell Abban az időben: Jézus elment tanítványaival Fülöp Cezáreájának vidékére. Útközben megkérdezte tanítványait: Kinek tartanak engem az emberek? Azok így válaszoltak: Mk 08:27-35 Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának. Erre megkérdezte tőlük: Hát ti mit mondotok, ki vagyok? Péter válaszolt: Te vagy a Messiás! Ekkor Jézus a lelkükre kötötte, hogy ne szóljanak erről senkinek. Ezután, arra kezdte tanítani őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad. Ezt egészen nyíltan megmondta. Erre Péter félrevonta, és szemrehányást tett neki. De ő hátrafordult, ránézett tanítványaira, és így korholta Pétert: Távozz tőlem sátán, mert nem Isten szándéka szerint gondolkodsz, hanem emberi módon. Majd összehívta a népet és tanítványait, s így szólt hozzájuk: Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki elveszíti életét értem és az evangéliumért, az megmenti azt. Mk 08:27-35 Szenvednie Péter számára megrendítő az, amit Jézus magáról jövendöl, és ez Péternek nemcsak azért megrendítő, mert szereti Jézust. Az apostolok tele vannak becsvággyal, töretlenül, felfelé ívelő életpályáról álmodoznak. Bíznak Jézusban. Bíznak Jézus földi Királyságában. Reménykednek benne, hogy Jézus egyre növekvő dicsőségéből ők is részesülni fognak. Amit Jézus magáról jövendölt, az hidegzuhanyként érte őket. Ha Jézust bántják és megölik, ha Jézusnak szenvednie kell, akkor őket is bántani fogják. Kell Ami ellen Péter végül is tiltakozik, az a kell, hogy így kell lennie. Péter úgy gondolja, dehogy is kell így lennie. Amikor Jézus azt mondja, hogy kell, Jézus ajkán ez a kell, azt jelenti, hogy ez az Isten akarata, hogy ebben tevőlegesen benne van az Isten. A sátán, Isten ellenes hatalom, aki szembeszegül Isten akaratával, és amikor Péter tiltakozik, a kell ellen, akkor az Isten akaratával szegül szembe. Aki embernek születik Aki embernek születik szembesül a kikerülhetetlen valósággal, szembesül a szenvedéssel és a halállal, mások szenvedésével és halálával, és szembesül saját szenvedésével és halálával is. Szembesülünk keresztünkkel. Az evangélium, hitelesítő pecsétet üt a szenvedésünkre, a keresztünkre, ennek így kell lennie, jól van ez így, ez az Isten akarata. A szenvedő ember gyakran tiltakozik, dehogy is van ez így jól, dehogy is kell ennek így lennie. Tiltakozunk, ha nem ismerjük Isten szeretetét, ha nem értjük Jézus keresztjét. Ha ismernénk és értenénk a kereszt titkát, el tudnánk fogadni, sőt vállalni tudnánk saját keresztünket is. A szenvedést, a halált kikerülni nem tudjuk, de Isten szeretete át tudja alakítani szenvedésünket és a halálunkat, Jézus szenvedésévé és halálává, akivel együtt bennünket is feltámaszt. Mindenek ellenére is Ha Jézus visszariad a kereszttől, az azt jelentette volna, hogy az Isten szeretetének valahol mégiscsak határa van, nem megy el a végsőkig, nem jön utánunk, ha nagyon távol vagyunk tőle, nem száll alá a poklokra. Isten embereket szerető Isten. Utánunk jön, és addig keres bennünket, míg meg nem talál. Isten szeret bennünket, ott, ahol vagyunk, úgy ahogy vagyunk, ámde nem maradhatunk olyanok, amilyenek vagyunk. Isten szeretetének határozott célja van. Isten akarata az, hogy az ő szeretetének helye legyen az életünkben. Hogy határtalanul viszontszeressük őt, hogy ne csak azért szeressünk, mert, hanem úgy is, ahogy ő szeret bennünket, mindenek ellenére is.

59 Színeváltozás Mk 09:02-10 Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és egyedül velük fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így a ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés és Mózes, és beszélgettek Jézussal. Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: Mester! Olyan jó nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet! Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok! Mire körülnéztek, már senkit sem láttak, csak Jézust egyedül. A hegyről lejövet megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból. A parancsot megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet az, hogy feltámad a holtak közül. Mk 09:02-10 Tartózkodási hely Nemcsak a testünknek, a lelkünknek is van tartózkodási helye. Lelkünk tartózkodási helyét Jézus egy nagyon szép képpel határozta meg. Ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek. Tekintetünk árulkodik lelkünk tartózkodási helyéről. A bibliai antropológiában a szem a lélek tükre. Jézus tud sötét tekintetről és világos tekintetről, tud sötét és világos lelkekről. Értékeink nem érintenek bennünket közömbösen, értékeink alakítanak rajtunk, vezérelnek bennünket. Isten tapasztalata Jézus Lelkének tartózkodási helye, Jézus Lelkének világossága, fizikailag látható módon is megmutatkozott Péter, Jakab és János apostolok előtt. Az Isten jelenlétének tapasztalata, kettős hatást vált ki az emberből: A szakirodalom ezt a kettős hatást a fascinosum és tremendum szavakkal jelöli. Elbűvölő kedvesség; fascinosum és ugyanakkor félelem; tremendum. Péter apostol mindkét hatásnak jelét adja: Jó nekünk itt lennünk! és ugyanakkor Annyira meg voltak ijedve. Péter, Jakab és János betekinthetett a mennyei valóságba. Ez az ismeret mérhetetlenül több annál az ismeretnél, mint ami emberi erőfeszítésünkből telhet. Isten szózata Jézus Mózessel és Illéssel, az Ószövetség legnagyobb alakjaival az ő haláláról beszélgettek, amelynek Jeruzsálemben be kell következnie. A Mennyei Atya szinte szóról szóra megismétli, amit Jézus keresztségekor mondott. Ez az én szeretett, Fiam, akiben kedvem telik, ez az én szeretett Fiam Őt hallgassátok. Ugyanaz a szózat hangzott az égből Jézus nyilvános működése kezdetén, a Jordán folyónál és küldetése beteljesedése előtt a Tábor hegyén is. Jézus kinyilatkoztatása Jézus kinyilatkoztatása az ő feltámadásáról, az ő tiltása ellenére, kiszivároghatott tanítványai köréből, erről valamit megtudhattak Jézus ellenségei is. Ez volt az oka annak, hogy őriztették Jézus sírját, nehogy eltűnjön a holttest; Jézus halálának a bizonyítéka. Ezzel szemben Jézus tanítványai semmi rendkívülit nem várnak Nagypéntek után. A tanítványok; Jézus tanítása ellenére, színeváltozása ellenére, a Fia mellett Tanúskodó Mennyei Atya ellenére, nem hittek Jézus feltámadásában. Egyedül Szent János apostol számára volt elég az üres sír látványa, hogy hinni tudjon, a többieknek jóval több tapasztalatra volt szükségük ahhoz, hogy hinni tudjanak. Jézus a bűnös emberi nemmel azonosult, amikor alámerült a Jordán folyóban. A Tábor hegyén, mennyei magasságokból nyilatkoztatta ki; kész értünk alámerülni a halálba is. Erősen bízhatunk benne, járjunk bár a halál sötét völgyében; Jézus, Jó Pásztorunk ránk talál.

60 Mk 09:30-37 Ki a nagyobb Abban az időben: Jézus és tanítványai átmentek Galileán. De Jézus nem akarta, hogy valaki megtudja ezt, mert a tanítványait akarta tanítani. Ezt mondta nekik: Az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de miután megölték, harmadnapra feltámad. Ők nem értették ezeket a szavakat, de féltek megkérdezni. Ezután Kafarnaumba értek. Amikor már otthon voltak, Jézus megkérdezte tőlük: Miről vitatkoztatok az úton? Tanítványai azonban hallgattak, mert az úton egymás között arról tanakodtak, hogy ki nagyobb közülük. Leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt: Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája. Aztán odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, majd magához ölelte, és ezt mondta nekik: Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem. Mk 09:30-37 Jézus tanítása Jézus már korábban nyíltan megmondta tanítványainak, hogy Jeruzsálemben szenvedés vár rá. Megölik, de miután megölték, harmadnapon feltámad. Úton vannak, Jeruzsálem felé haladnak és Jézus szinte szóról szóra megismétli, amit talán előző nap mondott. Az evangélista megjegyzi; a tanítványok, nem értették, még mindig nem értik. Amit végkép nem érthettek, az a halálból való feltámadás. Nemcsak nem értették Jézust, ez még valahogy menthető lett volna, nemcsak nem értették, de nem is hittek Jézusnak. Tudjuk, az apostolok Nagypénteken, nem hisznek Jézus feltámadásában. Akik Jézus halála után, valami rendkívüli eseményben hisznek, azok az Úr ellenségei. Őriztetik a sírt, biztonságban akarják tudni a holtestet, Jézus halálának a bizonyítékát. A hatalom szeretete Útközben Jézus az ő tanítványait oktatja. Valamit megérthettek Jézus tanításából, mert ez a tanítás félelmet váltott ki belőlük. Nem értik, de nem is kérdezik Jézust, mert félnek. Elvárható lenne a tanítványoktól, hogy mesterük tanítását megvitassák egymás között, és amit végképp nem értenek, azzal közösen mesterükhöz forduljanak. Itt nem ez történt. Az apostolok nem Jézus tanításáról beszélgetnek, egészen más beszélgetésük tárgya. Amikor Jézus megkérdezi tőlük Miről vitatkoztatok az úton? nem válaszolnak Jézusnak, hallgatnak. Hallgatnak, mert annyira azért ismerik Jézust, hogy szégyellni valónak tartsák előtte becsvágyukat, hatalomszomjukat. A szeretet hatalma Jézus a hatalom szeretetével, szembe állítja a szeretet hatalmát, amely a szolgálatban testesül meg. Az igazi nagyság, a kicsinyek, a gyengék szolgálatában van, mert az Isten a kicsinyek, a gyengék, a kiszolgáltatottak oldalán áll. Az, az igazán nagy, aki Istent befogadja. Jézus világos tanítást ad arról hogyan fogadhatjuk be az Istent, a Szentháromságos egy Istent. Szentháromság Az tud szolgálni, aki a szeretet lelkét befogadta. A szeretet lelke a Szentlélek Isten bennünk. A mi testünk a Szentlélek Isten temploma. Isten nemcsak bennünk van jelen, jelen van a másik emberben is. Isten a másik emberben a Fiú Isten. Amit a legkisebb atyánkfiának teszünk, vagy nem teszünk, azt Jézusnak tesszük, vagy nem tesszük. Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben engem fogad be. És ahol jelen van a Fiú és a Szentlélek, ott jelen van az Atya is. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem. Mennyei Atyánk az, aki küldi hozzánk az ő Fiát, Jézust. Jézus, tanít bennünket, imádkozik értünk, cselekszik értünk, hogy szeretetközösségben legyünk a Szentháromsággal. Jézus Isten szeretetében fürdet bennünket. Az Isten szeretetét elfogadhatjuk, befogadhatjuk, ahol éppen vagyunk az Isten Országát, az Isten Uralmát a Szeretet hatalmát, jelenvalóvá tehetjük.

61 Ne tiltsátok meg! Abban az időben: János (apostol) így szólt Jézushoz: Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űz ki, de nem tart velünk. Jézus ezt válaszolta: Ne tiltsátok meg neki! Mk 09:38-48 Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni engem. Aki nincs ellenünk, az velünk van. Aki inni ad nektek akár csak egy pohár vizet is az én nevemben, - mert Krisztuséi vagytok, - bizony, mondom nektek, nem marad jutalom nélkül. De aki megbotránkoztat egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe dobnák. Ha a kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha lábad megbotránkoztat, vágd le. Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat olthatatlan tüzére kerülnöd. Ha szemed megbotránkoztat, vájd ki. Jobb félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra jutni, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik. Mk 09: Ne tiltsátok meg Nemrég még az apostolok egymás között azon versengtek, hogy ki a nagyobb közülük. Erről mélyen hallgattak Jézus előtt, mert szégyellték. Mostani akciójukról beszámolnak Jézusnak. Szent János apostol, a mennydörgés fiai közül az egyik, az evangéliumokban egyedül állóan, a többiek nevében is szól. Mester láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöt űz ki, de nem tart velünk. Megtiltottuk neki, mert nem tart velünk. János apostol az apostoli kollégium kizárólagosságának megerősítését várja Jézustól. Ugye Mester jól tettük, hogy megtiltottuk, ugye egyedül csak nekünk van felhatalmazásunk, arra, hogy a te nevedben szóljunk, egyedül csak nekünk van jogunk a te nevedben cselekedni. Az apostoloknak tudomásul kellet venni, hogy ebben a kérdésben tévedtek, hogy nem jól, nem helyesen cselekedtek. Jézus az ő tiltásukat megtiltja. Ne tiltsátok meg! Legyen meg a Te akaratod A becsvágy, a hatalomszomj lényege az, hogy legyen meg az én akaratom. Akik ebben a betegségben szenvednek, általában titkolják betegségüket. Ideológiákkal palástolják, ideológiákba csomagolják becsvágyukat. Ahelyett, hogy én ezt akarom, azt mondják, mi ezt akarjuk, ez a nép akarata, ez az Isten akarata,, és így tovább. Az apostolok saját akaratukat érvényesítették és így többes szám első személyben, vállalják is tettüket. Legyen meg a mi akaratunk, mit szólsz ehhez Jézus. Legyen meg az én akaratom, legyen meg a mi akaratunk ezek a kívánságok ellentétesek a Miatyánk kérésével, ellentétesek azzal, hogy legyen meg a Te akaratod. Az önakaratban rejlő veszély A kísértő célja az édeni kezdetektől fogva az, hogy az embert elszakítsa az Istentől. Ne a jó Isten mondja meg nektek, hogy mi a jó és mi a rossz, döntsétek el ti magatok. Ne az Isten, hanem az ember legyen a piramis csúcsán és tegyen legjobb belátása szerint. Az ember helyezze magát mindenek elé és mindenek fölé. Ha emberek egymás fölé akarnak kerekedni, ez fogja garantálni azt, hogy a pokol rászabadulhasson a földre. Az akaratnak irányultsága van. Legyen meg az én akaratom, ebben a kívánságban végül is az akaratom önmagamra irányul, önmagamba zárul. Ha így maradok, kénytelen leszek kizárólag önmagammal megelégedni egy örökkévalóságon át, és ez sokkal rosszabb végtagjaimnak, a szemem világának az elvesztésénél is. Aki már unatkozott valaha, az ebbe az állapotba egy kicsit belekóstolhatott. Add nekem a te akaratodat Legyen meg a te akaratod. Ebben a kérésben akaratunk Mennyei Atyánkra irányul. Ez a kérés megnyit bennünket Isten világára. Ennek a kérésnek nemcsak egyetemes, mindenre kiterjedő vonatkozása van; Legyen meg a te akaratod, mint a Mennyben, úgy a földön is. Ez a kérés magába foglalja azt is, hogy ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te. Ez a kérés szabad akaratunkat közvetlenül érinti. Legyen meg a Te akaratod, aki ezt kéri, ezt imádkozza, ahhoz Mennyei Atyánk is kéréssel fordul, add nekem a te akaratodat, hogy ahol éppen vagy, megvalósuljon általad az én akaratom a földön. Add nekem a te szívedet, hogy a te szíveddel tudjak szeretni a földön és a Mennyben is.

62 MK 10:02-12 Isten műve A farizeusok odamentek Jézushoz és megkérdezték: Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét? Próbára akarták ugyanis tenni. Ő azonban kérdéssel válaszolt: Mit parancsolt nektek Mózes? Azt felelték: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elváljunk. Jézus folytatta: A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsot. Isten azonban a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát az Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét. Otthon a tanítványok ismét megkérdezték őt ezzel kapcsolatban. Ezt válaszolta: Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el a férjét, és máshoz megy, házasságot tör. Nem jó az embernek Isten világokat teremtett, jó dolgokat teremtett. A Teremtés Könyvében többször hallhatjuk Istentől, hogy jó az, amit teremtett. Az ember teremtése után, nem jelenti ki Isten, hogy amit teremtett igen, igen jó. Sőt a teremtés könyvében itt hallhatjuk Istentől először azt, hogy nem jó, Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő. Nagyon okos embereket, óvodásokat tanítottam. Megkérdeztem tőlük Ádám tudta, hogy neki nem jó, vagy csak a Jóisten tudta róla, hogy neki nem jó. Nem tudunk írni, olvasni, számolni és szüleink tudják, hogy ez nem jó nekünk és ezért iskolába fognak küldeni, pedig nekünk nem biztos, hogy hiányzik az iskola. Valami nem jót, érezhetett Ádám? Egy okos kislány bölcs választ adott: Biztosan nagyon unatkozott a sok jó dolog között. Ádám a paradicsomban unatkozik. Aki már unatkozott közülünk valaha, az tudhatja, hogy ez az állapot nem jó. Jó az embernek Isten kiegészíti teremtését, kiegészíti az embert, és ez a kiegészülés a meglepetés erejével hat igen, igen jó. Az ember keresi önmagát a tőle különbözőben, a máslétben, és amikor találkozik önmagával, amikor felismeri önmagát a máslétben, akkor felujjong. Csont a csontomból, hús a húsomból! Ez én vagyok! Az extázisban az ember meghaladja önmagát, a kettőből egy lesz. Az ember nem nyugszik abba bele, hogy idegenként tekint rá a világ, keresi önmagát a máslétben. A tudomány hajtóereje ez a szenvedélyes keresés. A tudós ember extázisa abban van, hogy a tőle különböző világban észt talál az eszéből. Az ember művei Egy francia író azt állítja, hogy Ádám nem tudta, hogy nem jó neki egyedül, ezt csak az Isten tudta, és hogy ezt a nem jót, megtudja Ádám is, ezért teremtette neki Évát. Az író nyilván tapasztalta, hogy hiába van valakinek felesége, egyedül érezheti magát, sokkal jobban mintha nem lenne felesége. Amíg valakinek nincs felesége, legalább reménykedhet abban, hogy rátalál, és akkor nem lesz magányos. Nagyok az elvárások, az ember a boldogságát reméli a házastársától, és ha nem boldog csalódik reménységében. Ebből a csalódottságból fakadnak a válások, és általában cseberből vederbe jut az ember. Pszichológiai felismerések igazolják, hogy az ember nem tanul hibáiból, következetesen dönt rosszul. Mindennek, ami van, annak helye is lehet lelkünkben. Van nő, van férfi, van Isten és van Sátán, mindezeknek a valóságoknak, helye lehet bennünk. A mi emberi méltóságunk, hogy szabadon kezelhetjük a csapokat, mi engedhetjük meg, hogy mi töltsön el bennünket. Van bennünk Isten formájú üresség is, amit csak a mindörökre boldogítani tudó Isten képes betölteni. Az Isten helyét bennünk, még a leforróbb szerelem sem képes betölteni. Az Isten műve Kezdetben csak az Isten volt a teljes valóság, a vég ehhez hasonló: Isten lesz minden, mindenben. Vö. 1Jn 1:1, 1Kor 15:28 Ami a kettő között van, tele van nem jóval, tele van harccal és küzdelemmel, szenvedéssel és halállal. Istennek van egy különleges ígérete. Isten a paradicsomkertben ígéretet tesz a kígyónak, megígéri a Sátánnak: Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba. Ter 3:15 Jézus Isten határtalan emberszeretetét megvalósította, egyedül ez a szeretet képes Istenhez emelni. Jézus mondta magáról, ha felemelnek a földről, mindent magamhoz vonzok. Isten Krisztusban, mindent újraegyesít. A házasság Krisztus misztériuma, mert a házasság összetartó erejében, a mindent örökre egyesíteni akaró Isten mutatkozik meg!

63 Mk 10:17-27 Gazdag ifjú Amikor Jézus útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: "Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne tanúskodjál hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!" Ekkor az így válaszolt: "Mester, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva." Jézus ránézett és megkedvelte. Ezt mondta neki: "Valami hiányzik még belőled. Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben. Aztán gyere és kövess engem!" Ennek hallatára ő elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: "Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!" A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus azonban megismételte: "Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az Isten országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába." Azok még jobban csodálkoztak és kérdezgették egymást: "Hát akkor ki üdvözülhet?" Jézus rájuk nézett, és folytatta: "Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges." Mk Múlt->Jelen->Jövő Jézus kortársai, a korabeli zsidóság, még az apostolok is egyfajta lélekvándorlásban hittek. A zsidók a Messiás eljövetele előtt várták Illés próféta újra megjelenését. Jézus megkérdezte apostolaitól, hogy kinek tartják őt az emberek, akkor az apostolok, korábban élt emberek neveit sorolják, akik közül valaki Jézusban újra testet öltött. És amikor egy vakon született embert látnak az apostolok, akkor megkérdezik Jézustól, ki vétkezett, hogy vakon született. Nemcsak megkérdezik, alternatívákat is kínálnak Jézusnak; a szülei, vagy ő maga vétkezett, hogy vakon született. Az apostolok feltételezték, hogy az ember felelős a sorsáért, és ebben a feltételezésben helye van a születés előtti életnek is. Jézus válasza meglephette az apostolokat, "Sem ez nem vétkezett, sem a szülei, hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk. Jézus kortársai elmúlt eseményekben keresték a jelen és a jövő magyarázatát is. Jövő->Jelen->Múlt A mindet átható értelem a Logosz, aki az Isten, a jövőből hat a jelenre, a fundamentalizmus ezzel szemben a múltban keresi, a múltból eredezteti a jelent és a jövőt is. Sejtésem szerint magyar nyelvünk az egyetlen nyelv, amely a jövőt a jönni igéből képzi, a magyar nyelv szerint a jövő jön, jelenné válik és a jelenből lesz a múlt. A magyar nyelvben az idő iránya fordítottja a klasszikus időszemléletnek. Magyar nyelvünk bölcsessége közel áll Jézus szemléletmódjához. Isten kristálytisztán látja mindenegyes napunkat, írva áll előtte minden egyes napunk, még mielőtt egy is felvirradt volna közülük. Vö Zsolt 139:16 Ami az embernek lehetséges Jó Mester mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet. Micsoda önhittség, mekkora önbizalom, ez az ember képesnek tartja önmagát ilyen tett végrehajtására, Jézustól csak tanácsot kér. Jézus ezt az embert szerénységre inti, amikor nem az első kőtábla parancsolatait, nem az Istenre vonatkozó parancsolatokat idézi neki. Jézus a második kőtábláról a Ne kívánd kezdetű parancsokat sem idézi, csak azokat, amiket korábban ez az ember meg tudott tartani, csak olyanokat, amelyeket képes megtartani. Jézus ennek az embernek végül is csak annyit mond; légy úgy általában jó ember, erre képes vagy ezt megteheted. Jézus telibe talált! Mester ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva! Ami az Istennek lehetséges Jézus ránézett és megkedvelte, pontosabban megszerette, a görög szövegben ezen a helyen ez a szó áll; hé ágápészen igen megszerette. A görög nyelv agapé szava a legmagasabb rendű szeretetet jelöli, és ez a szó itt felsőfokon szerepel. Jézus ezt az embert meg akarja ajándékozni örökkévaló szeretetével, barátságával, társaságával. Ennél nagyobb gazdagságot még akarni sem lehet, és mégis ezt az embert nem engedi Jézushoz, fogva tartja gazdag múltja, múlandó vagyona. Ha a vagyon ilyen nagy akadály, akkor ki üdvözülhet; kérdezgetik egymástól a megdöbbent tanítványok. Jézus válaszol: Embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem, mert Istennek minden lehetséges. Jézus Krisztus Isten, neki lehetséges bennünket üdvözíteni, nekünk ez lehetetlen. Mennyei Atyánk ébreszti, fel bennünk a bizalmat Fia iránt, az Ő vonzásának engedve jövünk Jézushoz, hogy szívünkbe fogadjuk megtestesült Szeretetét. Ehetjük az örök élet kenyerét, Jézus élhet bennünk, cselekedhetünk Krisztus a mi Urunk által.

64 Több Abban az időben: Zebedeus fiai, Jakab és János odamentek Jézushoz, és ezt mondták: Mester, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk. Ő megkérdezte: Mit kívántok, mit tegyek nektek? Ezt felelték: Add meg nekünk, hogy egyikünk jobboldaladon, másikunk a baloldaladon üljön a te dicsőségedben. Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Tudtok-e inni a kehelyből, amelyből én iszom, vagy meg tudtok-e keresztelkedni a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem? Azt felelték: Meg tudjuk tenni! Jézus így folytatta: A kehelyből, amelyből én iszom, ti is inni fogtok, s a keresztséggel, amellyel megkeresztelkedem, ti is megkeresztelkedtek. De hogy jobb és bal oldalamon ki üljön, azt nem én döntöm el. Az a hely azokat illeti, akiknek készült. Amikor a többi tíz ezt hallotta, megnehezteltek Jakabra és Jánosra. Ezért Jézus odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: Mk 10:35-45 Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, azok zsarnokoskodnak a népeken, és vezető embereik éreztetik velük hatalmukat. De közöttetek ez ne így legyen. Ha valaki közületek ki akar tűnni, legyen a szolgátok, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája. Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért. Mk 10:35-45 Több Ez a világ, amiben élünk, meghaladja értelmünket. Több intelligencia, több értelem van ebben a világban, mint amit az emberi intelligencia és értelem idáig felismert és felismerhet. A sokkal több misztériuma körülveszi és áthatja emberlétünket. A test több mint a ruha az élet több mint az eledel. Több szeretet van, mint a mi az emberszívekben együttvéve van. És több gonoszság van, mint ami az emberszívekben együttvéve van. Feszültségek között élünk, és a mi emberi méltóságunkból fakadóan, a mi szabad akaratunkból fakadóan döntenünk lehet, döntenünk kell. Több annál, mint ami tőlünk telhet Mi döntünk, de a mi döntéseink eredménye, több annál, mint ami tőlünk telhet. Döntéseink csapokat nyitnak, csapokat, amelyeken keresztül a sokkal több, a sokkal több gonoszság, vagy a sokkal több szeretet belénk árad és túlárad rajtunk. Az ember alapvető döntése az, hogy a hatalom szeretetét, vagy pedig a szeretet hatalmát választja. Az egyik esetben az ember saját hatalmának a megszerzését és megtartását választja, a másik esetben, Jézus hatalmának a gyakorlását, az irgalmas szeretet gyakorlását választja. A hatalom szeretete a pokol kapuit nyitogatja, a szeretet hatalma a Mennyek Országát, az Isten Uralmát hozza közénk. Többé válni Az apostolokat a hatalom szeretete motiválta. Gyakran vetekedtek egymással, hogy ki, a nagyobb, ki a hatalmasabb közülük. Az apostolok többé, nagyobbá, hatalmasabbá akartak válni. A mennydörgés fiai, Jakab és János úgy döntöttek, hogy ők ketten, a többi apostolt megelőzve, Jézus jobbján és balján akarnak ülni a dicsőségben. Azt kérik Jézustól, hogy ezt a többet, ezt a nagyságot, ezt a méltóságot adja meg nekik. Meglepődhettek azon, hogy kérésüket Jézus nem tudja teljesíteni, hogy nem Jézus akaratától, nem Jézus döntésétől függ, hogy a dicsőségben kik üljenek az ő jobbján és az ő balján. Jézus nem mondta meg, hogy ebben a kérdésben ki dönt, de azt megmondta, hogy az ember hogyan válhat többé, hogyan kerülhet, közelebb hozzá. Szolgálatban A szeretet nem akar a másik fölé kerekedni, a szeretet szolgál. A szeretet létezése másokért való létezés, pro egzisztencia. Az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja sokakért. XXIII János Pápát egyszer meglátogatták földijei. Megkérdezte tőlük, ki vagyok én. Azok azt felelték te vagy a pápa. Mire ő ezt válaszolta. XXIII János pápa önmagában egy nagy semmi és senki, csak annyiban vagyok, amennyiben értetek vagyok. Jézus élete, létezése a másokért való létezés és életet, a Szeretet létezése és élete. Keresztségünk Jézus eltörölhetetlen jelét, karakterét véste a lelkünkbe. Ez a karakter, ember feletti, jézusi életre képesít és kötelez. A mi erőforrásunk, a lehető legtöbb; a mi Istenünk; Jézus. Jézus az ő isteni életével szolgál nekünk, szent testével és vérével táplál bennünket, hogy ennek az ételnek és életnek az erejével hozzá hasonlóan mi is szolgáljunk.

65 Bartimeus Abban az időben: Tanítványaival Jézus Jerikóba érkezett. Amikor tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében elhagyta Jerikót, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen. Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam! Többen szóltak neki, hogy hallgasson, de ő annál hangosabban kiáltotta: Dávid fia, könyörülj rajtam! Jézus megállt, és így szólt: Hívjátok ide! Odaszóltak a vaknak: Bátorság! Gyere, téged hív! Az eldobta köntösét, felugrott, és odament Jézushoz. Jézus megkérdezte: Mit akarsz, mit tegyek veled? A vak ezt felelte: Mester, hogy lássak. Jézus erre így szólt hozzá: Menj, a hited megmentett téged. Mk 10:46-52 Az pedig nyomban visszanyerte látását, és követte őt az úton. Mk 10:46-52 Sokkal több Az ember nyitott a sokkal többre. Az ember többet akar, többé akar válni. Aki nem lát, az látni akar, és aki lát, az nem elégszik meg azzal, hogy lát, többet és még többet akar látni. Emberek mennyi időt, fáradságot és pénzt áldoznak azért, hogy a világ szépségéből, gazdagságából még többet tapasztaljanak, még többet lássanak. Szenzáció Milyen sokan akarták látni Jézust. Az evangéliumban emberekről hallottunk, akik nem sajnálták a fáradtságot, akiknek volt idejük arra, hogy felkeressék és kövessék Jézust. Jézus nemcsak ember, akinek látható teste van, Jézus sokkal több, mint ember, ő maga a láthatatlan Isten. Az a több, ami Jézusban látható és hallható alakban testet öltött, ez a több hatalom és több erő, a szenzáció erejével hatott. Bartimeus Jézus Jerikón halad át, a Jeruzsálembe tartó zarándokok kíséretében. Jerikó a Pálmák városa, a jó illatok városa. 250 méterrel a tenger színtje alatt valóságos földi paradicsom. Bartimeus ez a vak, koldus nem gyönyörködhet hazája szépségében. Az ünnep egy kicsit ünnep az ő számára is. Sokan zarándokolnak Jeruzsálembe, nagyobb bevételre számíthat. Bartimeus kifinomult hallásával az előtte elvonuló tömeg zajából, kihallja a Jézus nevet. Ez a név számára ismerős, reményt keltő név. Kiabálni kezd, hogy észrevegye őt Jézus. A tömeg számára kellemetlen ez a lárma, csitítják, de ő annál inkább kiabál. Jézus Dávid Fia könyörülj rajtam! Jézus magához szólítja. Jézus kérdése meglepő: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled, hiszen a hozzákiáltó nyomorúság nyilvánvaló. Jézus megadja ennek a vak embernek, hogy kifejezze magát, hogy bizalma, hite az ő kérésében testet öltsön. Uram, hogy lássak. Jézus gyógyításának indoklása még meglepőbb. Azt, hogy a vak látóvá vált, ezt a csodát Jézus Bartimeus hitének tulajdonítja. Menj a te hited megmentett téged. Bartimeus nem megy el, hanem marad, hite nemcsak megmentette őt a vakságtól, szabaddá is tette őt Jézus követésére. Szeretetkapcsolat Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Jézus Krisztus tegnap ma és mindörökké aktuális. Jézus ma is időszerű, aki nemcsak a szenzáció erejével hat. A kereszténység megihlette a művészeteket. Az egyházi építészet, festészet és zene emberek tömegeit vonzza. És bizony sokan megelégszenek az érzékeikre ható szenzációval, a lényeg, a forrás, a sokkal több, ahonnan a szépség és a nagyság, ahonnan a fenség fakad gyakran, érdektelen marad. Gyönyörűséges jelek, szenzációs jelek mutatnak Jézusra. Ne torpanjunk meg érzékeinknél, mozduljuk a jelek irányába, mozduljunk a sokkal több felé. Hitünk karjával átölelhetjük, magunkhoz ölelhetjük, Jézust, a mi megmentőnket, a mi szabadítónkat. Krisztus a mi Uruk által Istentől szeretettek vagyunk. A mi láthatatlan Istenünk az ő megtestesült Fiában magához ölel bennünket. Ez a szeretet kapcsolat mindennél több, ez a szeretetkapcsolat a lehető legtöbb.

66 Mk 12:28-34 Első parancs Abban az időben: Egy írástudó megkérdezte Jézustól: Melyik az első a parancsok közül? Jézus így válaszolt: Ez az első: Halld, Izrael: Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb parancsolat. Az írástudó erre azt válaszolta: Valóban jól mondtad, Mester, hogy ő az Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy véres áldozatnál. Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte: Nem jársz messze az Isten országától. Ezután több kérdést már nem mertek neki föltenni. Mk 12:28-34 A szeretet törvénye Az evangéliumokban ritkán fordul elő, amikor Jézus szót ért, egyet ért a zsidó nép, vallási vezetőivel, az írástudókkal. Kivételes, hogy Jézus a leglényegesebb kérdésben, ezzel az írástudóval egyetért. A szeretet törvénye, érvényes az Ószövetségben és érvényes az Új szövetségben is. A törvényeknek hierarchikus rendjük van, van közöttük legfőbb, és legelső. A vallási vezetők ezt a rendet sértették meg, amikor Jézust, az Isten Fiát Isten káromlás miatt halálra ítélték. Nekünk törvényünk van és a törvény szerint meg kell halnia, mert az Isten Fiának mondta magát. Beteljesedett Jézus keresztáldozata, az Isten és emberszeretet beteljesítése. Jézus kereszthalálában pokolra szállásában megmutatkozott, hogy az Isten bennünket, embereket mindenek ellenére is szeret. És Jézus keresztáldozatában megmutatkozott, hogy az Ember Fia, az ő Mennyei Atyját mindenek ellenére is szeretni. Jézus hűsége a legnagyobb elhagyatottságában, még az Istentől való elhagyatottságában is megmaradt. Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem! Jézus mindvégig, Istent az én Istenemnek vallja. Én Istenem! Jézus ajkán ez a kiáltás, a hűség kiáltása, a mindenek ellenére is szerető ember kiáltása. Isten jót tesz az emberrel Az Isten törvényének indoklása van. A tíz parancsolatot Isten indoklása vezeti be, ahol megokolja, hogy miért és kiket kötelez az ő törvénye. Én vagyok a te Urad Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaságnak házából, éppen ezért, és csak ezért, ne legyenek idegen isteneid én előttem. Az indoklás után aztán következnek a parancsolatok. Az Isten jót tesz az emberrel, és akivel jót tesz, azt az Isten jósága kötelezi, ez a kötelezettség az ószövetségi zsidó nép számára a tíz parancsolat megtartása. Isten Országának alkotmányát, a nyolc boldogságot, Isten megtestesült szeretete Jézus hirdette ki. Az Ország alkotmányának indoklása, Isten határtalan, minden emberre kiterjedő szeretetéből fakad. Mivel az Isten nemcsak azért szeret bennünket, mert, hanem mindenek ellenére is szeret bennünket, ezért az ő Országának polgárait kitünteti azzal, hogy szeressék ellenségeiket, hogy hozzá hasonlóan, mindenek ellenére is szeressenek, hogy mindenek ellenére is viszontszeressék őt. Isten Országában, Isten vigasztalása, szeretete minden értelmet meghaladón rátalál azokra, akik szeretik őt. Hogy az ő szeretetének helye legyen az életünkben Nem vagy messze az Isten Országától. Hiszen nemcsak fizikailag vagy közel Jézushoz, és a leglényegesebb kérdésekben is egyetértesz vele. Ez a testi és lelki közelség szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy valaki az Isten Országának polgára legyen. A belépőjegy Isten Országába, Mennyei Atyánk akaratának a teljesítése. Mennyei Atyánk azt akarja, hogy higgyünk, bízzunk az ő megtestesült szeretetében Jézusban. A mi hitünk arra való, hogy megtöltekezzünk Isten szeretetével, hogy Isten szeretetének helye legyen az életünkben, hogy Jézushoz hasonlóan mi is Isten megtestesült szeretete legyünk.

67 Mk 12:38-44 Két fillér Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, ezt mondta a tömegnek: Óvakodjatok az írástudóktól, akik szívesen járnak hosszú köntösben, és szeretik, ha nyilvános tereken köszöntik őket. Örömest elfoglalják a zsinagógában és a lakomákon a főhelyeket. Felélik az özvegyek házát, és közben színleg nagyokat imádkoznak. Ezért keményebb ítélet vár rájuk. Ezután leült szemben a templompersellyel, és figyelte, hogy a nép hogyan dobja a pénzt a perselybe. Sok gazdag sokat dobott be. De egy szegény özvegyasszony is odajött, és csak két fillért dobott be. Erre magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: Bizony mondom nektek, ez a szegény özvegy többet adott mindenkinél, aki csak dobott a perselybe. Mert ők a feleslegükből adakoztak, ez pedig mindent odaadott, amije csak volt, egész vagyonát. Mk 12:38-44 Megadni Jézus bennünket is figyelmeztet; óvakodjatok az írástudóktól. Jézus arra figyelmeztet bennünket, hogy az írástudók életvitelét, képmutatását nehogy magunkévá tegyük. Az írástudók, akikről Jézus beszél, látványosan, kérkedő módon, hasznot húztak az Isten ügyből. A szentírás a nép körében abszolút tekintéllyel bírt. Az írástudók voltak a szentírás értelmezői, a szentírás tekintélyével, isteni tekintéllyel léptek a nép elé. Elvárták, hogy az Istennek kijáró tiszteletből ők is részesüljenek. Megtalálták a módját, még annak is, hogy az Isten ügyből anyagi hasznot húzzanak. Erre utalnak Jézus szavai; felélték az özvegyek házát. Jézus ettől a farizeusi lelkülettől óv bennünket. Óvakodnunk kell attól a lelkülettől, amely azzal a kérdéssel közelíti meg az Istent, és az ő ügyét, hogy: Mire jó nekem? A hiteles kérdésfeltevés, ahogy az Istenhez közelíteni szabad, az az áldozatkészség lelkületéből fakad: Mire vagyok én jó? Istennek Jézus az asszonyok előudvarában tartózkodik apostolaival. Ez az udvar négyzet alakura épült, egy-egy oldala száz lépés. Erre az udvarra nyílt a templom kincstárának a bejárata, itt volt felállítva 13 áldozati szekrény, mai szóhasználattal persely. Ezek közül az egyik önkéntes adományok befogadására szolgált. Ennek a perselynek a tartalmából a teljesen elégő áldozatok előkészítését biztosították. Az áldozatokból, az áldozatot bemutatók általában részesültek, az Istennek felajánlott áldozatból ők is kaptak valamit, a teljesen elégő áldozatból azonban nem részesülhettek, a teljesen elégő áldozatot, kizárólag az Isten javára mutatták be. Ami az Istené Jézus figyeli az adakozókat. Isten előtt nem az a döntő, hogy mennyit ad valaki, hanem az, hogy miből adja. Amit adunk abban egy kicsit benne vagyunk mi magunk is. Ez az özvegyasszony nemcsak egy kicsit van benne, adományában, hanem egészen, hiszen mindenét, egész megélhetését odaadta. Jézus erről a tettről, az önmegtagadás áldozatáról elismerően nyilatkozik apostolainak. Isten teremtményei, Isten tulajdonai vagyunk. Aki önmagát, saját maga tulajdonává teszi, az meglopja az Istent. Az írástudók ezt tették, amikor az Isten ügyből hasznot húztak. Ez az özvegyasszony az Isten ügyből nem kapni akar, hanem az Isten ügyért adni akar. Ez az özvegyasszony tettével kifejezi, hogy ő Isten tulajdona, önmegtagadásával, megadja Istennek azt, ami az Istené. Önfeláldozásunk Önmagunk birtoklásáról csak magunktól nem tudunk lemondani. Minden idegszálunk tiltakozik kifosztottságunk ellen, a halál ellen, amely drasztikusan kirabol bennünket. Magukba zártságunkból, magunkba fagyottságunkból csak az Isten szeretete képes kiengesztelni bennünket. Akiket Isten szeretete kiengesztelt, csak azok képesek Jézus követésére, az önmegtagadásra, keresztjük hordozására. Az Isten ügye áldozatokban, az Istent szerető emberek, önfeláldozásában testesül meg. Az egyház élete Isten Fiának önfeláldozó szeretetéből fakad. A Szeretet tüze, az áldozat, az önfeláldozás tüze lobban fel Krisztus titokzatos testének tagjaiban is. Ez a tűz, a Szentlélek Isten tüze. Ezért a tűzért testesült meg az Isten. Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, mennyire szeretném, ha már fellobbanna.

68 Mk 13:33-37 Éber szolgák Abban az időben Jézus így tanított: Vigyázzatok és virrasszatok, mert nem tudjátok, mikor jön el az idő. Az idegenbe induló ember is, amikor otthagyja házát, szolgáira bízza mindenét, és mindegyiknek kijelöli a maga feladatát; a kapuőrnek megparancsolja, hogy virrasszon. Legyetek hát éberek! Mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura: lehet, hogy este vagy éjfélkor; kakasszóra, vagy reggel. Ne találjon alva benneteket, ha váratlanul megérkezik! Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: Virrasszatok! Mk 13:33-37 Nagy ügy Sokféle ügyeink vannak, és ezek az ügyek a fejünkre nőhetnek, elhatalmasodhatnak rajtunk, ha nincs egyetlen nagy ügyünk, amihez képest a többi ügyeink, csak alárendelt szerepet tölthetnek be. Jézus szerint a mi nagy ügyünk, akár tudjuk, akár nem tudjuk, a mi Urunkkal való találkozásunk. Vannak az Úrtól ránk bízott feladataink, de ezeket a feladatokat az Úr érkezését váró éber lelkülettel kell végeznünk. A kapuőrnek kiemelkedően ébernek kell lennie. Bármikor, bárki érkezhet, el kell tudni döntenie, hogy ki előtt nyitja ki az ajtót, hogy kit enged be a házba. El ne fogyatkozzon a hitünk Jézus, virrasztásra szólít fel mindenkit. Ennek a virrasztásnak a lényege, az értelme; az Úr érkezésére való éber odafigyelésben van. Az Istenre odafigyelő lélek, hívő lélek, imádkozó lélek. Ha elfogyatkozik a hitünk, a mi nagy ügyünk jelentéktelenné válik az életünkben, és eltévelyedünk. Az utolsó vacsora termében Jézus így szólt Péterhez; Simon! Simon! Íme a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited. Kapuőr Jézus imádkozik értünk, az ő mennyei Atyjától bennünket kér. Mindannyiunkat megváltott, mindannyiunkra jogot formál a mi Urunk. A Sátán is kikérhet bennünket, a Sátán is magának akar bennünket. Jézus kérésének az ereje és a Sátán kérésének az ereje is megmutatkozik bennünk. Rajtunk múlik, hogy melyik erőnek engedünk, hogy melyik erővel szállunk szembe. Sokan várakozhatnak bebocsátásra, de végül is a kapuőrtől függ, hogy kit enged be. Kapuőrök vagyunk. Szentlélek Feltámadt Üdvözítőnk, a Mennyből levelet diktált és küldött Szent János apostoltól a kisázsiai egyházaknak. A filadelfiai egyháznak ezt írja. Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek; ha valaki meghallja az én szavamat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, és ő énvelem. Jézusra figyelünk, közelgő Urunkat várjuk. Ebben a várakozásban van a mi menedékünk. Tudjuk, hogy kit várunk és azt is tudjuk, hogy kit nem várunk, a kapuőrnek ebben áll a bölcsessége, ebben áll, ami bölcsességünk is. Ezt a bölcsességet a mi Teremtőnktől kaptuk. Keresztségünkben megkaptuk a Szentlelket. Isten Lelke a mi Vigasztalónk, a mi mennyei útmutatónk. A Szentlélek gyógyító világosságában ismerhetjük meg, és bánhatjuk meg bűneinket. A Szentlélek világosságában ismerhetjük fel a kísértőt. A Szentlélek az, aki felismeri bennünk Jézus zörgetését, Jézus hangját és szavát. A Szentlélek imádkozik bennünk. Éberségünkben, Istenre figyelő virrasztásunkban; ráhangolódhatunk, a Szentlélek imádságára, már most bekapcsolódhatunk a mennyei valóságba.

69 Feltámadás Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme drága keneteket vásároltak, és elmentek, hogy megkenjék Jézus holttestét. A hét első napján, kora reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. Ezt mondták egymásnak: Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől? De amikor odaérkeztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: Ne féljetek! Ti a keresztre feszített Názáreti Jézust keresitek. Feltámadt nincs itt! Nézzétek, itt van a hely, ahova temették. Siessetek és mondjátok meg tanítványainak és Péternek. Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek. Mk 16:01-07 Mk 16:01-07 Feltámadás Mária Magdolnát, Máriát, Jakab anyját és Szalómét a nap fölkelte már talpon találja. Szomorúságuk nem törte meg lelki erejüket, testi erejük miatt viszont aggódnak. Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől? A feltámadásról szóló híradás első tanúi nem ütköznek fizikai akadályokba. Az asszonyok előtt az elháríthatatlan akadály nem az Úr Jézus sírját lezáró nehéz kő volt, hanem az apostolok keményszívűsége volt, akik nekik, a szem és fültanúknak, nem hitték el az angyali üzenetet, nem hitték el nekik, hogy Jézus feltámadt. Jézus, amikor megjelent, az asztalt körül ülő apostolainak, szemükre vetette hitetlenségüket, és keményszívűségüket, hogy azoknak sem hittek, akik őt feltámadva látták. A hitbeli tapasztalat ígérete Szomorú statisztikák szólnak arról, hogy a ma élő keresztények döntő többsége nem hisz a feltámadásban. Szent Pál apostol azt írja a korinthusiaknak, ha nincs feltámadás, Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. 1Kor Ezt a szentírási szakaszt így is lehet fordítani: Ha ebben az életben, csak reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Keresztény életünk alapvető kérdése: hogy hogyan lehet reményünket meghaladó, hitbeli tapasztalatunk? A feltámadás tanúiban teljesül Jézus ígérete: Azon a napon majd megtudjátok, hogy Atyámban vagyok, ti bennem, és én bennetek. Jn 14:20 A feltámadás napja hozzánk is elérkezhet, felismerhetjük Krisztus Istenünket; akiben élünk, mozgunk, vagyunk és aki, ugyanakkor bennünk van. A hitbeli tapasztalat motívumai Akik először találkoztak a feltámadt üdvözítővel azok voltak, akik nemcsak szomorkodtak Jézust elvesztésén, hanem mozgósította is őket szeretett Mesterük halála. Vagy úgy, hogy kimentek Jézus sírjához, vagy pedig úgy, hogy csalódottan lógó orral elhagyják Jeruzsálemet. A feltámadás első tanúit Jézus emlékezete mozgásba hozta, valamit tesznek Jézus emlékezetére. Az asszonyok korán kelnek, illatos fűszereket vesznek, a sírhoz sietnek, hogy tisztességgel eltemessék Jézust. Az emmauszi tanítványok reményt vesztve, egymás között a nagypénteki szomorú eseményekről beszélgetve, ballagnak hazafelé. Jézusra emlékezve Erősen remélhetjük, ha Jézusra emlékezve élünk és halunk, hitbeli tapasztalatban lesz részünk. Jézus példát adott nekünk arra, hogy úgy éljünk és cselekedjünk, ahogy ő élt és cselekedett. Jézus emlékezete áthatja cselekedeteinket, ha gyakran feltesszük magunknak a kérdést: Mit tenne Jézus az én helyemben? A szenvedést elkerülni nem tudjuk, de nem mindegy, hogy azért szenvedünk, mert az életünket meg akarjuk tartani, vagy pedig azért szenvedünk, amiért Jézus is szenvedett, hogy az életünket oda akarjuk áldozni. Jézus bennünket önfeláldozásra tanít: Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti életét értem és az evangéliumért, megmenti azt. Mk 8:35 Az Istenember lemond az életéről, hogy életet adjon. Ez az önzés ellentéte. Ez a halál, isteni energiákat szabadít fel, ebből a halálból feltámadás fakad. Isten Új Szövetsége azt mondja: Ha magadat oda tudod ajándékozni, mennyei erők mozdulnak meg és áldanak meg téged feltámadással, csodálatos új élettel és megáldják azt a világot is, amelyben élsz.

70 Mennybemenetel Mk 16:15-20 Abban az időben: Jézus megjelent a Tizenegynek, és így szólt hozzájuk: Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. A híveket ezek a jelek fogják kísérni: A nevemben ördögöt űznek ki, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek a kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik. Ráteszik a kezüket a betegekre, és azok meggyógyulnak. Az Úr Jézus, miután ezeket elmondta nekik, felvétetett a mennybe, és helyet foglalt az Isten jobbján. Ők pedig elmentek, és mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr együtt munkálkodott velük, és az igehirdetést megerősítette a jelek által, amelyek kísérték őket. Mk 16:15-20 Hasonlóság Isten bennünket, embereket a maga képére és hasonlatosságára teremtett. Isten maga a szeretet, hogy szeretni tudunk, ebben hasonlítunk leginkább az Istenre. A mi szeretetünk Isten formájú szeretet és a hasonlóság szimmetriájából következik, hogy az Isten szeretete ember formájú szeretet. Mi emberek tudunk szeretni örvendezve, tudunk szeretni szomorúan, és tudunk szeretni szenvedve is. Ugyanaz a szeretet lehet örvendező, lehet szomorú és lehet szenvedő szeretet. A mi Istenünk szeret bennünket örvendezve, szeret bennünket szomorúan, és Jézus golgotai keresztáldozata mutatja, bizonyítja, hogy szeret bennünket a mi Istenünk szenvedve is. Egység és különbözőség Az Isten mindenhatóságának képe bennünk a mi szabad akaratunk. De míg Isten szeretete nem különbözik mindenhatóságától, a mi szeretetünk, különbözik a mi szabadságunktól. Ami az Istenben egy, azt mi különbözőként éljük meg. Mi emberek szembe tudjuk fordítani a szeretettel az igazságot, szembe tudjuk fordítani a szeretettel a szabadságunkat is. Mi emberek képesek vagyunk arra, hogy istenképűségünket eltorzítsuk, képesek vagyunk meghasonulni még önmagunkkal is, és képesek vagyunk meghasonulni az Istennel is. Szabadságunkból fakadóan képesek vagyunk eltávolodni, igazi önmagunktól, képesek vagyunk eltávolodni a szeretettől, magától az Istentől. Isten utánunk jön Mit tesz ilyenkor az Isten. A szeretetében megszomorított Isten utánunk jön, hogy visszahívjon bennünket magához. Isten utánunk jött Karácsonykor, amikor közénk testesült. Nagypénteken a poklok mélységéig, utánunk jött Isten szenvedő szeretete. Isten elmegy értünk a végsőkig, egészen odáig, hogy odaadja az életét, de tovább nem. Isten utánunk jön, addig keres bennünket, míg megtalál. Mit teszünk, ha a mi Teremtőnk szomorú szeretete, szenvedő szeretete ránk talál? Tőlünk függ, hogy Istenünket megörvendeztetjük, tőlünk függ, hogy hitünk, bizalmunk karjával átöleljük Istenünket, vagy sem. Ennek a döntésnek a végső eredményéről vall a mai evangélium. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz elkárhozik. Krisztus titokzatos teste Krisztusban kedves testvéreim! Az Isten értünk lett emberré, értünk adta oda az életét értünk halt meg a kereszten, értünk nyugodott három napig a sírban, értünk támadt fel a halálból és az ember Jézus értünk ment a mennybe, hogy helyet készítsen nekünk az örökkévalóságban. Hitünk és keresztségünk Krisztus misztériumába avat bennünket. Krisztus titokzatos testének tagjai vagyunk. Krisztus bennünk van, és mi Krisztusban vagyunk. Krisztusban szabadok és hatékonyak vagyunk. Természetfeletti életünknek a természet, nem szabhat határt, nem lehet ártalmára. Nem lehet ártalmára, az istentelenek gyűlölete, a kígyók mérge, sem a betegség, sem az ördögök, sem a halál. Sőt; Akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra van. Akik Istent szeretik azokból mindenek ellenére is evangélium, örömhír, áldás fakad minden teremtményre.

71 Megváltásunk Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából Józsefnek. A szűz neve Máriának volt. Az angyal belépett hozzá és megszólította: Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy minden asszonynál! Ennek hallatára Mária zavarba jött, és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal azonban folytatta: Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz, s Jézusnak fogod nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának nem lesz vége. Mária ekkor megkérdezte az angyalt: Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem ismerek? Az angyal ezt válaszolta neki: A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, ki tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lk 01:26-38 Lásd, rokonod, Erzsébet is gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen. Erre Mária így szólt: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint! Ezután az angyal eltávozott. Lk 01:26-38 Az Isten szíve Nemcsak a Nap sugarai bombázzák ezt a földet. Meglátogat bennünket, a mélységből a Nap támadat, hogy lépteinket a békesség útjára vezérelje. A Szeretet Lelke, a Szentlélek Isten átöleli földünket. Az Isten nem érzéketlen Isten, az akarat legkisebb rezdülése, mely kegyelme befogadására irányul, megérinti az Isten szívét. Krisztus misztériuma Az evangélium a megtestesülés misztériumáról lebbenti fel a fátylat. Krisztus misztériumai egyúttal a mi misztériumaink is. Az Isten értünk emberekért a mi üdvösségünkért lett emberré. A mi emberi természetünk Krisztusban végtelenül megközelíti a Szentháromságos Egy Istent. A mi emberi természetünk Krisztusban ott van a Szentháromságban. Az Isten emberé lett, hogy mi emberek: A bor és a víz titka által; részesüljünk annak istenségében, aki kegyesen részese lett emberségünknek. Megváltott világ Lelki gyakorlatunk célja az, hogy megtegyük mindazt, amire bennünket az Isten szeretete indít, hogy viszont szeressük az Istent. Ez csak rajtunk múlik, ezt helyettünk nem teheti meg senki. Az Isten embereket szerető Isten. Arra keressük a választ, hogy mi emberek hogyan válhatunk Istent szerető emberekké. Ebben a keresésben útmutatók és vezetőnk, az első tökéletes ember, Üdvözítőnk Édesanyja Mária. Bele születtünk ebbe a szenvedés teli, sokszor zűrzavaros, de ugyanakkor megváltott világba. Ez a világ minden látszat ellenére meg van váltva, működik benne egy erőtér, amelyik Istenből fakad, és az Istenhez vezet. Áthatja ezt a világot a Szentlélek Isten. Ezt az erőteret, ezt a Pneumatoszférát fel lehet fedezni, kézen lehet fogni, hogy elvezessen Istenhez, és lehet nem tudomást venni róla, vissza lehet utasítani. Mária nem utasítja vissza, befogadja az Isten Igéjét. Legyen nekem a Te Igéd szerint. Szent János apostol evangéliuma prológusában a megtestesült Igéről mondja, akik befogadták, akik hittek benne azoknak hatalmat adott, hogy Isten fiai legyenek. Isten fiai Ha Máriához hasonlóan befogadjuk az Isten Fiát; Jézust, akkor hatalmunk van arra, hogy az Isten fiai legyünk, hatalmunk van arra, hogy Istennek tetsző életet éljünk. Ezzel a hatalommal élnünk lehet. Az Istennek tetsző élet; az Isten akarata szerinti élet. Ha tele vagyunk panasszal, feltehetjük magunknak a kérdést, az én akaratom a döntő, vagy azé az Istené, aki öröktől fogva szeret engem. Ha tele vagyunk panasszal, kérdezzük meg magunktól: Kit szeretek jobban, magamat vagy pedig az Istent? Isten a szenvedés tűzében próbálja ki szeretetünket. Ha szeretek valakit, akkor nem az a döntő, amit én akarok, hanem annak az akarata a döntő, akit szeretek. Jézus nekünk is mondja: Aki megtartja parancsaimat, az szeret engem, Atyám is szereti, hozzá megyünk, és benne veszünk lakást. Legyen bátorságunk Máriával együtt kimondani: Legyen nekem a Te Igéd szerint! És legyünk elszántak Jézussal együtt így könyörögni: Atyám, ha lehetséges múljék el tőlem ez a kehely, mégis; ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te!

72 Lk 01:39-56 Erzsébetnél Azokban a napokban Mária útrakelt és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! De hogy lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat. Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki! Mária megszólalt: Magasztalja lelkem az urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintette méltatta alázatos szolgálóleányát. Lám, ezentúl, boldognak hirdet engem minden nemzedék. Nagy dolgot művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve! Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt. Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat. Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat elküldte üres kézzel. Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak mindörökre! Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába. Lk 01:39-56 Jó tettek Szent Pál apostol efezusiakhoz írt levelének második fejezetének tizedik versében a Szentlélek Isten így tanít bennünket a mi Teremtőnkről, a mi Mennyei Atyánkról: Krisztus Jézusban jó tettekre teremtett minket, melyeket Isten előre elrendelt, hogy bennük éljünk. Földi életünk lehetőségei között, ott vannak azok a lehetőségek, azok az alkalmak, amelyeket Isten elkészített a számunkra. Öröktől fogva elkészített jótetteket kínál fel nekünk a mi Mennyei Atyánk, hogy megtegyük, hogy igazak legyünk előtte. Csak én egyedül A bűn, eltorzítja, összegyűri az embert. Minden bűn emberi tökéletesség eltorzulása, összegyűrődése. A kevélységben, a gőgben, az önzésben, az ember önmagába görbül. Egyedül csak én, csak én egyedül, rajtam kívül nem számít senki és semmi csak én egyedül, mindennek a mértéke és éréke számomra az, hogy mire jó nekem. Ha az önző ember megigazul, önmagába görbültségéből kiegyenesedik akkor az, hogy csak én egyedül a helyére kerül. Vannak jó cselekedetek, amelyeket Isten nekem készített, amelyeket egyedül csak én tehetek meg, csak én egyedül, és ha nem teszem meg, akkor az a jó tett, amit Isten nekem készített elvégzetlen marad. A mire jó nekem kérdés, a megigazult emberben a helyére kerül, átfogalmazódik arra, hogy én mire vagyok jó, mert az ember számára igazán az a jó, ha tudja azt, hogy ő mire jó, ha tudja miért él, ha tudja mi végre teremtetett. Isten temploma Mária az egyetlen, csak ő egyedül, akinek Isten felkínálta azt a lehetőséget, hogy Isten Anyja legyen. Mária megtette, amit egyedül csak ő tehetett meg, méhébe fogadta az örök Igét, Jézus Krisztust. Mária közölni akarja, ezt a misztériumot, közölni akarja ezt a nagy titkot, hogy az Isten Fiát hordja a szíve alatt. Megértő lelket akar találni, és ezért hosszú útra kel. Mária az Isten temploma, útrakel. Mária szíve alatt az Isten Fiával, a mezők és a földek között vándorol, ez a vándorlás; Mária léptei megáldják, megszentelik Palesztina egész földjét, Galileától egészen Júdeáig. Magasztalja lelkem az Urat Máriához hasonlóan mi is templomok vagyunk. Testünk a Szentlélek Isten temploma. Az Isten Lelke szüntelenül imádkozik bennünk. Az Isten Lelkét szólaltatjuk meg, Gábriel Főangyallal és Erzsébettel együtt, amikor imádkozzuk; Üdvözlégy Mária, Kegyelemmel teljes az Úr van teveled. Áldott vagy te az Asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse; Jézus. Máriával együtt boldogok lehetünk mi is, ha hisszük, hogy beteljesedik mindaz, amit az Isten Lelke, Jézus Lelke mond nekünk. Boldogok lehetünk, ha Mária életéhez hasonlóan, a mi életünk is, Isten örök tervéhez igazodik, ha Máriával együtt ki tudjuk mondani: Legyen nekem a Te Igéd szerint! A Szűzanyával együtt mi is ujjonghatunk Üdvözítő Istenünkben!

73 Isten ajándéka Lk 01:57-66 Elérkezett Erzsébet szülésének ideje, és fiút szült. Amikor a szomszédok és rokonok meghallották, hogy milyen nagyra méltatta az Úr irgalmában, vele örültek. A nyolcadik napon elmentek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Az apja nevéről Zakariásnak akarták elnevezni. De az anyja tiltakozott: Nem, hanem Jánosnak kell hívni. Így válaszoltak neki: Nincs rokonságodban senki, akit így hívnának. Aztán intettek az apának, minek akarja, hogy elnevezzék. Az írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: János az ő neve. Mindnyájan csodálkoztak. Neki pedig nyomban megnyílt az ajka és megoldódott a nyelve, megszólalt és magasztalta az Istent. A szomszédokat mind elfogta a félelem, és Júdea egész hegyvidékén elterjedt ezeknek a dolgoknak a híre. Akik csak hallották, szívükbe vésték s mondták: Vajon mi lesz ebből a gyerekből? Mert az Úr keze volt vele. Lk 01:57-66 Isten ajándéka Jézus születésnapja előtt 6 hónappal, ma június 24.-én Keresztelő Szent János születésnapját ünnepeljük, aki Jézushoz hasonlóan nevet kapott az Istentől még mielőtt anyja méhében megfogant volna. Zakariás pap gyermeket kért Istentől és imádságát Isten meghallgatta. Gábriel főangyal hírül adta, hogy felesége Erzsébet, gyermeket szül neki, akit Jánosnak fog nevezni. Ez a név, hogy János, theoforikus, az Isten nevét hordozó név, azt jelenti, hogy az Isten ajándéka. Isten ajándéka, áldása a gyermek. Az anyaméh drága gyümölcse, az Istenhez közel álló emberek szívében örömöt fakaszt. Zakariás megkérdezi az angyaltól, miről tudhatom ezt meg, mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős. Gábriel ad jelet Zakariásnak, közli vele, hogy meg fog némulni, addig a napig, míg meg nem születik a gyermeke, mert nem hitt az ő beszédének. Szeretetből fakadó öröm Amikor, meghallották a rokonok és a szomszédok, hogy az Úr nagy kegyelméből Erzsébet fiút szült, együtt örültek Erzsébettel. Ez az öröm Isten kegyelméből fakadó öröm, szeretetből fakadó öröm. A szíve mélyén ilyen örömre, ilyen boldogságra vágyik minden ember, és bizony annál nehezebben talál rá, minél inkább saját kezelésbe veszi az életét. Előfordul, hogy az ember számára a születendő gyermek nem több zavaró tényezőnél, csak egy probléma, amelyet meg kell oldani, akár Istentelenül is, de meg kell oldani. Szeretetlenség Riasztó tények jelzik, hogy egyre több ember szívében születnek meg a gonosztól sugalmazott gondolatok. Például ilyenek; Zavar a te ittléted, a te halálod megoldaná az én problémámat. Nem vállalok gyereket, vagy ha jelentkezik, akkor megölöm. Azért ölöm meg, mert én akarok élni. Ebben a jövevényben ellenség jelentkezik, megrövidíti az életemet. Pusztuljon ő, hogy én éljek. Az ember, képes magát megfosztani attól az örömtő, attól a boldogságtól, attól a szeretettől, amelyet Mennyei Atyánk olt az édesanyák és édesapák szívébe. A szeretetlenség terjed. A szeretet hiánya egyre több embertestvérünkre hat bénítólag. Nem kellek én senkinek, persze a pénzem, a munkaerőm, a tehetségem az kell, de én, aki csak úgy vagyok, ugyan kinek kellek? Ezékiel próféta próféciája a kitett leánygyermekről, az emberről, aki senkinek sem kell ma is időszerű, hozzánk is szól: Szem nem szánt meg téged, nem könyörült rajtad; hanem kivetettek a nyílt mezőre, mert utáltak, amely napon születtél. Ekkor elmentem melletted és láttalak véredben eltiporva, és azt mondtam, nekem te kellesz. Azt mondtam neked, a te véredben élj! És ismét mondtam neked, a te véredben élj! Vö. Ez 16:3-8 Ahogy az Isten Szeret Istennek a Lelke, a Vigasztaló Szentlélek jelen van közöttünk, életre tudja kelteni bennünk, az Isten Lelkéből fakadó prófétai szót. Egyedül csak a Szentlélek tud bennünket meggyőzni arról, hogy Istennek kellünk, Istennek, aki azt akarja, hogy a vérünkben éljünk. Jézus mondja nekünk; Aki meg akarja tartani az életét, az elveszíti, aki pedig elveszíti az ő életét értem és az evangéliumért, az megtalálja. Aki kötődik Jézust véres keresztjéhez, aki kötődik Isten halálos, életét is odaadó szeretetéhez az ebben a szeretetben, az ő örök életére talál.

74 Lk. 02:01-14 Karácsony Azokban a napokban, Augusztusz császár elrendelte, hogy írják össze a földkerekség lakosságát. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíria kormányzója Kiriniusz volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. Galilea Názáret nevű városából József is fölment Dávid városába, a judeai Betlehembe, hogy összeírják eljegyzett feleségével, Máriával, aki gyermeket várt. Amíg ott tartózkodtak, beteltek Mária napjai, hogy megszülje gyermekét. Világra szülte elsőszülött fiát, pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson. A környéken pásztorok tanyáztak a szabad ég alatt, nyájukat őrizték az éjszakában. Egyszercsak megállt előttük az Úr angyala, és az Úr dicsősége beragyogta őket. Nagyon megrémültek. Az angyal így szólt hozzájuk: "Ne féljetek! Íme, jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz nektek a jel: Kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve. Az angyalt hirtelen nagy mennyei sereg vette körül. Istent dicsőítve ezt zengték: "Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek!" Dicsőség a magasságban Istennek Az evilági hatalom megzavarta a názáreti ács és várandós felesége nyugalmát. A császári rendelet kimozdította őket meghitt környezetükből. Szállást keres a Szent Család, de nincs hely a számukra, csak egy istállót találnak, ahol meghúzhatják magukat. Azt gondolhatnánk, hogy ennek a családnak a helyzete egyszerűen siralmas. Azt gondolhatnánk, hogy Józsefnek, a családfőnek rosszul esik, hogy csak ilyen nyomorúságos környezetet tud biztosítani családjának. Mégis, az angyalok, Isten dicsőségét, és az ember békességét hirdetik, olyan dicsőséget és békét, amely független a körülményektől, akár jók azok a körülmények, akár rosszak. A nyomorúságos környezet, az Istent dicsőítő lélek feltétlen, minden értelmet meghaladó békességét erőteljesen kiemeli. Az evangélium sötét háttérből ragyog fel! Békesség a földön a jóakaratú embereknek Isten angyalai a jóakaratú embereknek hirdetnek ma békességet. Jó az akaratunk, ha szívünk a helyén van, ha nem engedjük meg azt, hogy a lényegtelen dolgok hangsúlyossá váljanak az életünkben. Ha nem vagyunk elég éberek a hangsúlyok, a bizalom és a szeretet rovására eltolódhatnak, eltolhatjuk az életünket. Ilyenkor, a karácsonyi időben a hangsúlyeltolódásból fakadó disszonancia harsog. Amikor még csak egy nagyáruházunk volt, a médiák azt harsogták, hogy nincs karácsony Corvin nélkül. Azóta tömegével telepednek rá, a karácsonyra a reklámok, egészen odáig, hogy nincs karácsony halászlé nélkül. Akik itt és most jelen vagyunk, jelenlétünkkel hirdetjük a lényeget, nincs karácsony Jézus nélkül! Isten a történelem Ura Jézus betlehemi születését 700 évvel korábban már Mikeás próféta megjövendölte. Isten a történelem Ura, az ő terve akkor is teljesül, ha akaratával szembe mennek. Az első emberpár, Isten akarata ellenére saját kezelésbe vette a sorsát, a boldogulását. Az első emberpárnak megrendült a bizalma. Bizalom és a szeretet szorosan összefügg egymással, egyik sincs meg a másik nélkül. Ahol bizalom van, ott a háttérben jelen van a szeretet, és ahol szeretet van, ott megszületik a bizalom. A bizalom, a szeretet megrendülését, ilyen, és ehhez hasonló gondolatok jelzik: Nem igazán szeret bennünket az Isten, hiszen korlátok közé vagyunk szorítva. A Jóisten ne szorítson minket korlátok közé, ne mondja meg nekünk azt, hogy mit tehetünk! Nélkülünk, és rólunk ne döntsön senki! Nem tűrünk hatalmat magunk felett! A hatalom megszeretése bizony, kizárja életünkből a szeretet hatalmát! A paradicsomi boldog hangszerből, amelyen Isten csodálatos harmóniát szólaltatott meg, boldogtalan muzsikus lett, aki keresi a paradicsomi harmóniát, de többé már nem találja. A Szent Család feloldotta ezt az ősi disszonanciát. Szűzanya az ő sorsát Isten kezébe helyezte, Legyen nekem a Te Igéd szerint. Szent József családja sorsát és a maga sorsát is engedelmesen elfogadta Isten kezéből. Jézus, az Isten Fia, mindhalálig hűséges Mennyei Atyja akaratához. Isten kezében Megváltó született ma nekünk. Hozzánk lehajoló Istenünk kezébe, letehetjük sorsunkat. Ismét boldog hangszerek lehetünk Istenünk kezében. Boldog hangszer lehet az életünk, amelyen a mi Istenünk, az örökkévalóságból, hol szomorú, hol fájdalmas, hol pedig örömteli, de mindig nagyon szép és gyönyörűséges harmóniát szólaltat meg.

75 Lk 02:16-21 Az Úr kegyelmének esztendeje A pásztorok sietve elindultak, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő Kisdedet. Miután látták, elbeszélték mindazt, amit már korábban megtudtak a Gyermekről. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok elbeszélésén. Mária pedig szívébe véste szavaikat, és gyakran elgondolkodott rajtuk. A pásztorok ezután hazatértek. Dicsőítették és magasztalták az Istent mindazért, amit láttak és hallottak, pontosan úgy, amint (az angyalok) előre megmondták nekik. Azután eltelt a nyolc nap és körülmetélték a Gyermeket. A Jézus nevet adták neki, mert így nevezte őt az angyal, mielőtt még anyja méhben megfogant volna. Lk 02:16-21 Állhatatlanság Beleszülettünk ebbe a világba. Beleszülettünk, egy nemzetbe és egy hazába. Világ, nemzet és haza születésünk előtt is létezett és halálunk után is létezni fog. Létezésünk földi dimenziói maradandóságot sugallnak, de ez a maradandóság számunkra nem több mint a piramisok lassan elporladó maradandósága. Ez a fajta maradandóság; életünknek az emlékét ideig-óráig képes megőrizni, de a mi egyetlen és megismételhetetlen életünket nem képes megtartani. Bármennyire is szeretnénk; ebbe az állhatatlan világba nem tudunk belenyugodni. Szent Ágostonnak sem sikerült belefeledkeznie, belenyugodnia ebbe a világba; Istenhez kiáltása ma is időszerű kiáltás: Magadnak teremtettél bennünket Istenünk, és nyugtalan a mi szívünk, amíg benned meg nem nyugszik! Állandóság Örömhír az, hogy Isten, Karácsonykor beleszületett emberi történelmünkbe, velünk van és velünk marad. Mindvégig, állhatatosan bízhatunk benne. Karácsonykor megszűnt a bennünket körülvevő világ istentelensége. Nemcsak a pásztorok találtak rá Jézusra. Karácsony óta nem tudunk úgy körülnézni ebben a világban, hogy közben ne tekintenénk Istenre, az Örök Igére, aki testté lett, aki az ő Fiában + bármennyire is, fájdalmas legyen + szívére öleli velünk együtt, a bennünket körülvevő világot is. Karácsony óta az Örökkévalóság állandósága, reményt fakasztva áthatja állhatatlan világunkat. Evilági korlátozottságunk, lehatároltságunk nem képes korlátozni, lehatárolni Istenünk megtestesült szeretetét. Szent Pál apostol rómaiakhoz írt levelében ujjongva tesz tanúságot erről a tényről: Biztos vagyok benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem semmi, el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van. Róm 8:38-39 Jézus Krisztus A mai evangélium hírt ad annak beteljesüléséről, amiről Malakiás próféta jövendölt: Hamarosan belép szentélyébe az Úr, akit kerestek, és a szövetség angyala, aki után vágyakoztok. Mal 3:1b A Jeruzsálemi Templomban, Mária karjaiban megjelenik az Istenember, hogy eleget tegyenek a mózesi törvénynek. A Szűzanya gyermekének még fogantatása előtt Gábriel főangyal adta a Jézus nevet. Az Istenember ezzel a névvel vonul be a történelembe, így szólítja őt az Édesanyja, és ezt a nevet szögezteti ki Pilátus, a kereszten haldokló Urunk feje fölé: Názáreti Jézus a Zsidók Királya. A Jézus név, a héber Jesuah szóból ered, az Isten nevét hordozó név, azt jelenti, hogy Isten a szabadítás. Jézus Krisztusban Jézus Krisztus; szabadító, megmentő. Ő a mi menedékünk. Karácsonykor megkezdődött az Úr kegyelmének esztendeje, Isten Országa közöttünk van. Vö. Lk 17:21 Jézus Krisztusban választott ki bennünket az Isten még a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte. Vö. Ef 1:4 Krisztus a mi Urunk által; az Isten bennünk van, és mi az Istenben vagyunk. Vö. Jn 14:20 Benne vagyunk az örökkévalóságban, örök életünk van. Isten kegyelméből Jézus testvérei vagyunk. Jézushoz hasonlóan egyszerre vagyunk az ég és a föld fiai. Karácsony hirdeti: Ahogy egy magatehetetlen kisgyermekben jelen van az Isten, ugyanúgy a mi puszta jelenlétükben is jelen van. Ebben az egyszerű tényben, hogy vagyunk, megmutatkozhat a megváltott világ értéke: jósága és szépsége; Istenünk dicsőségére és a mi gyönyörűségünkre.

76 Lk 02:22-40 Urunk bemutatása Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának a napjai, fölvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja: Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona. Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint: egy pár gerlicét, vagy két galambfiókát tisztulási áldozatul bemutatnia. És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, míg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a gyermek Jézust odavitték a szülei, hogy a törvény előírásai szerint cselekedjenek vele. Simeon a karjába vette őt, és így magasztalta Istent: Most már elbocsáthatod szolgádat Uram, szavaid szerint békességben, mert szemeim meglátták Szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és dicsőség népednek, Izraelnek. Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: Lám, e gyermek által sokan elbuknak, és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő - még a te lelkedet is tőr járja át -, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai! Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel leánya Áser törzséből. Idős volt már napjai előre haladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd özvegyen élte meg nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament, dicsőítette Istent, és beszélt a gyermekről mindazoknak, akik Jeruzsálemben megváltásra vártak. Miután az Úr törvénye szerint elvégeztek mindent, visszatértek városukba, a galileai Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött, eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne. Lk 02:22-40 Jézus A mai evangélium hírt ad annak beteljesüléséről, amiről Malakiás próféta jövendölt: Hamarosan belép szentélyébe az Úr, akit kerestek, és a szövetség angyala, aki után vágyakoztok. Mal 3:1b A Jeruzsálemi Templomban, Mária karjaiban megjelenik az Istenember, hogy eleget tegyenek a mózesi törvénynek. A Szűzanya gyermekének még fogantatása előtt Gábriel főangyal adta a Jézus nevet. Az Istenember ezzel a névvel vonul be a történelembe, így szólítja őt az Édesanyja, és ezt a nevet szögezteti ki Pilátus, a kereszten haldokló Urunk feje fölé: Názáreti Jézus a Zsidók Királya. A Jézus név, a héber Jesuah szóból ered, az Isten nevét hordozó név, azt jelenti, hogy Isten a szabadítás. Az ősz Simeon, amikor karjaiba veszi Jézust, a szabadító Isten magasztalására fakad. Izrael dicsősége Az utolsó idők egyik jele az, hogy Izrael is megtér. Simeon jövendölése Izraelről napjainkban teljesül. Jézus mára már az ellentmondás jele Izraelben. Vannak zsidó vallású keresztény közösségek. Ezek a zsidó vallású keresztények felismerték azt, hogy Jézus az ő dicsőségük. Büszkén vallják Jézussal együtt, hogy az üdvösség a zsidóktól ered. Szent János az ő evangéliumában ismerteti Jézus párbeszédét a nem zsidó származású, szamariai asszonnyal. Ennek az asszonynak mondja Jézus: Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóktól ered. Jn 4:22 A mi üdvösségünk Nekünk is Izrael dicsősége, a zsidó Názáreti Jézus az üdvösségünk, ő a mi menedékünk, az egyetlen menedék, ahol a mi szívünk nyugalomra találhat. Szent Ágoston Istenhez kiáltása ma is időszerű kiáltás: Magadnak teremtettél bennünket Istenünk, és nyugtalan a mi szívünk, amíg benned meg nem nyugszik! Simeon szíve megnyugodott, élete beteljesedet, mert szemei megláthatták, Isten Szabadítását. Jézus, a mi Urunk karnyújtásnyira van tőlünk is. Jézusunk jelenlétében, a mi szívünk is megnyugodhat, a mi életünk is beteljesedhet. Krisztus világossága szabaddá tesz bennünket. Krisztus világosságában; a határtalanul szabad, az Örökkévaló Isten szeretetében ismerhetjük fel önmagunkat. Jelen van Nem tudunk úgy körülnézni ebben a világban, hogy közben ne tekintenénk Istenre, aki az ő Fiában szívére öleli ezt a világot, bármennyire is fájdalmas ez az ölelés. Szent Pál apostol rómaiakhoz írt levelében ujjongva tesz tanúságot erről a tényről: Biztos vagyok benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem semmi, el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van. Róm 8:38-39

77 Szentcsalád Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor Jézus tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. Az ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei észrevették volna. Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, már egy napig mentek, amikor keresni kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem találták, visszafordultak Jeruzsálembe, hogy ott keressék. Három nap múlva találtak rá a templomban, amint a tanítók között ült, hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. Amikor szülei meglátták őt, nagyon meglepődtek. Anyja így szólt hozzá: Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, atyád és én bánkódva kerestünk téged. Ő azt felelte: Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem? Ám ők nem értették mit akar ezzel mondani. Lk Akkor hazatért velük Názáretbe, és engedelmes volt nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében. Jézus meg növekedett, bölcsességben, korban, és kedvességben Isten és az emberek előtt. Lk Jézus nemcsak ember Az Isten Fia családba születik, családban nevelkedik. Hallhattuk az evangéliumban, hogy Jézus már tizenkét évesen jelét adja annak, hogy ő nemcsak ember; neki Mennyei Atyja dolgában kell lennie. A Szűzanya kérdése, az ő Fiai iránti szeretetéből fakad: Gyermekem miért tetted ezt velünk? A Szűzanya nem azt kérdezi Jézustól, hogy: Mit tettél velünk? hanem azt kérdezi, hogy: Miért tetted ezt velünk. A Mit tett velem? kérdésben; én vagyok a fontos; ez a kérdés önzésről, önszeretetről árulkodik. A: Miért tette velem? kérdésben; a másik a fontos; ez a kérdés az igazi, a megtartó szeretet kérdése. Jézus Isten Meglepő lehet, hogy a szavával világot teremtő Isten sámlit készít, pénzt fogad el a munkájáért, teremtményeinek engedelmeskedik, teremtményeitől tanul. Jézus nem tartotta zsákmánynak Istennel való egyenlőségét, mindazt vállalta, ami az emberléttel jár. Mint gyermek engedelmeskedett Máriának és Szent Józsefnek, mint az Örök Atya Örök Fia engedelmeskedett mindhalálig az ő Mennyei Atyjának. Jézusnak van emberi szabad akarata, de ezzel a szabad akarattal, teljesen szabadon megajándékozza Édesanyját, Máriát és Szent Józsefet, és mindenek előtt és fölött az ő Mennyei Atyját, aki úgy szerette, ezt a világot, bennünket, hogy az ő egyszülött Fiát küldte, adta oda, hogy mindaz, aki hisz benne el ne vesszen, hanem örökké éljen. Befogadni A szent család azért szent család, mert befogadta az egyedül szent Istent, Jézust. Jézusunk, kereszten kitárt karja jelzi, hogy Isten befogadta, magához ölelte Fiában az egész teremtett világot. Isten családjához tartozunk: Van mennyei Atyánk és van mennyei Anyánk és Jézus a mi testvérünk. A mi hivatásunk az, hogy szentté váljunk, hogy a bennünket szeretetébe fogadó Istent, Máriához és Szent Józsefhez hasonlóan mi is szeretetünkbe fogadjuk. Enni, Lenni, Tenni Jézustól egyszer megkérdezték: Mit cselekedjünk, hogy az Istennek tetsző dolgot cselekedjük? Jézus az ő válaszában nem fejtette ki azt, hogy mit cselekedjünk, de azt igenis megmondta, hogy mi tetszik az Istennek, hogy mi az Isten akarata: Istennek az tetszik, Istennek az, az akarata, hogy, higgyetek abban, akit küldött! Az Isten ügyét, nem lehet úgy megközelíteni, hogy mit cselekedjünk, a cselekedetek következmények. A természet rendjében is először ennünk kell, aztán lennünk kell, és csak utána tehetünk bármit is, hiszen a mi akaratunknak engedelmeskedő testünk táplálékból van szőve. Enni, Lenni, Tenni ez a sorrend, a mi természetfeletti életünkben is. Hinnünk kell, be kell fogadnunk hitünk szent titkát, Jézust. Ennünk kell az örök élet kenyerét, és ennek a kenyérnek az erejéből lennünk kell. A mi üdvösségünk abban van, hogy befogadjuk a bennünket befogadó Istent, és engedjük Jézust, a mi Urunkat és Istenünket kibontakozni; a mi gondolatainkban, a mi szavainkban és tetteinkben, hogy áttörjük a Menny és a Föld között tornyosuló gátakat!

78 Megtérés Amikor Keresztelő János bűnbánatot hirdetett a nép megkérdezte: Mit tegyünk? Akinek két ruhája van - válaszolta -, az egyiket ossza meg azzal, akinek egy sincs. S akinek van ennivalója, ugyanígy tegyen. Lk 03:10-18 Jöttek a vámosok is, hogy megkeresztelje őket, s így szóltak hozzá: Mester, mit tegyünk? Ezt felelte nekik: Ne követeljetek többet, mint amennyi meg van szabva. Megkérdezték a katonák is: Hát mi mit tegyünk? Nekik így felelt: Ne zsarnokoskodjatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal. A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk: Én csak vízzel keresztellek titeket. De jön majd, aki hatalmasabb, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel fog titeket megkeresztelni. Szórólapátját már a kezében tartja, hogy megtisztítsa szérűjét, a búzát csűrébe gyűjtse, a pelyvát meg olthatatlan tűzzel elégesse. És még sok mással is buzdította a népet, így hirdette nekik az üdvösséget. Lk 03:10-18 Mit tegyünk Mit tegyünk, mit cselekedjünk? Ezek a kérdések bizonytalanságból fakadnak, hiszen ha biztosak lennénk abban, hogy mit kell tennünk, ezek a kérdések fel sem merülnének bennünk. A bizonytalanságot nehezen viseljük el, a bizonytalanságtól neurótikussá, idegbeteggé válhatunk. Isten prófétái eligazítást adtak a választott népnek ebben a nyugtalanító kérdésben, Keresztelő Szent János is ezt tette. A prófétai üzenet végül is arról szólt, hogy: Tőletek függ a sorsotok, a ti kezetekben van a jövőtök, kizárólag rajtatok múlik, hogy az Isten megjutalmaz, vagy pedig, megbüntet benneteket. Megtérés A zsidók várták a Messiás Királyt. A megtérés értelmezését messiási várakozásuk motiválta. A zsidó kegyesek úgy gondolták, ha elég sokan lesznek, akik ismerik és betartják a mózesi törvényeket, akkor fog eljönni a Messiás, akkor veheti kezdetét a zsidó világbirodalom. A zsidó kegyesek számára a megtérést, a mózesi törvényekhez való megtérés jelentette. A törvényszegőket, nemcsak bűnösöknek, hanem hazaárulóknak is tartották, akik késleltetik a Messiás eljövetelét, akik késleltetik a zsidó világbirodalom megvalósulását. Keresztelő Szent János ezzel szemben azt hirdette, hogy ez az esemény nem tőletek függ, ez a jövő nincs a ti kezetekben, függetlenül a ti erkölcsi állapototoktól, jön a Messiás, jön az Isten haragja, és kiírtja a bűnösöket. Akik Keresztelő Szent János prédikációjára megtértek, azok az Isten haragjától való félelem miatt tértek meg. Hogyan lehetne ép bőrrel megúszni, az Istennel való találkozást, ez a kérdés nyugtalanította őket, és ezért kérdezték meg a Keresztelőtől: Mit tegyünk? Jézushoz A megtérés lényege a zsidó kegyesek szerint a mózesi törvények megismerése és megtartása. Keresztelő Szent János szerint a megtérés lényege az, hogy az ember bűnbánatot tart és megjobbítja életvitelét. Jézus, amikor megtérésre szólít fel, akkor arra szólít fel bennünket, hogy forduljunk felé, térjünk meg hozzá, bízzunk benne. Megkapóan érzékeltetik a mi Urunk szerinti megtérést, Zákeus megtérésének a stációi: Zákeus látni akarta Jézust, Zákeust megszólította Jézus, Zákeus örömmel vendégül látta Jézust. Zákeus élvezte az Isten egyedül boldogító társaságát. Ezután következik Zákeus bűnbánata: Zákeus Jézus közelében felismeri, megbánja, hogy milyen gyalázatosan élt idáig. Zákeusnak nem kell megkérdeznie Jézustól, hogy mit tegyen, tudja, hogy mit kell tennie. A szeretet nagyon találékonnyá tudja tenni az embert. Szent Ágostonnak sikerült az egész keresztény etikát egyetlen, rövid mondatba belesűrítenie; Szeress, és tedd azt, amit csak akarsz! Jézussal Jézus Lelkének engedtük, Jézus Lelkének erejéből vagyunk itt. Jézus gyűjt maga köré bennünket. Megtértünk Jézushoz, hiszen itt vagyunk nála. Élvezhetjük Jézus meghitt, baráti asztaltársaságát, megtapasztalhatjuk az Úr Jézussal való találkozás és együttlét örömét. A mi jövőnk, nem a mi kezünkben van, Jézus kezében van. A mi életünk Krisztusban elrejtett örök élet, és amikor Jézus dicsőségesen megjelenik ebben a világban, vele együtt mi is meg fogunk jelenni.

79 Isten Báránya Abban az időben: A nép feszülten várakozott: Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk: Én csak vízzel keresztellek benneteket. De jön, aki hatalmasabb nálam, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni. Ekkor történt, hogy amikor a nép keresztelkedni ment, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott, megnyílt az ég, és a Szentlélek leszállt rá látható alakban, mint egy galamb. Szózat is hallatszott az égből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem. Lk 03: Lk 03:15-22 Első Ádám Bizonyára ismerős előttetek ősszüleink; Ádám és Éva története. A kígyó megkísérti Évát, aki vétkezik, és bűnbe viszi Ádámot is. A felelősségre vonást Isten Ádámon kezdi, majd Évával folytatja. A kígyót nem vonja felelősségre; megátkozza. Akit felelősségre vonnak, annak megadják a lehetőséget, hogy tettét megmagyarázza, hogy védekezzen. Áthárítani másra a felelősséget, a bűnt ez ősrégi emberi tulajdonság. Ádám mindenért Évát hibáztatja, sőt az Istent; az asszony, akit mellém adtál az adott a tiltott gyümölcsből. Éva pedig a kígyót hibáztatja. Ádám nem úri emberként viselkedik, még a saját vétkét is másra keni, cserbenhagyja Évát. Második Ádám Ezzel szemben Jézus, a második Ádám igazi úri ember. Nem vágja fejünkhöz bűneinket, hanem leveszi rólunk, magára vállalja. Nyilvános működését azzal kezdi, hogy azonosulva a bűnös emberi nemmel: tisztán és ártatlanul beáll a bűnbánók közé, hogy felvegye Jánostól a bűnbánat keresztségét. Ahogy az óceán megtisztítja a bele ömlő folyók szennyes áradatát, az óceánhoz hasonlóan Jézusban megtisztul ennek a világnak, bűntől terhes szennyes áradata. Jézus hajlandó velünk együtt, nemcsak a Jordán folyóba merülni, hanem hajlandó a halálba is, belemerülni, a poklokig is lemerülni, hogy ránk találjon, hogy megmentsen bennünket. Jézusnak ez a küldetése, Mennyei Atyjának ez az akarata. Másra kenni a bűnünket Ősrégi az a tendencia az, hogy a felelősség alól tisztázni akarjuk magunkat, és hogy bűnünket még azzal is tetézzük, hogy másokra kenjük. Úgy tűnik ez a mosakodás, nemcsak bűnös módon, szakrális módon is működik. Már az ószövetségben létezett a bűnbak intézménye. A bűnösök a bűnbak fejére tették a kezüket, ráolvasták bűneiket a bűnbak fejére, majd a bűnbakot kikergették a pusztába. Az Újszövetségben pedig: Jézus, a véres áldozati Bárány a bűnök bocsánatára: Jézus, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. Jézusnak adni a bűnünket Jézus, elveszi, de nem rabolja el bűneinket. Jézus keresztjéhez, odavihetjük, Jézusnak átadhatjuk bűneinket. Ezt az utat Jézus keresztjéhez helyettünk nem teheti meg senki. Valami igaza van ősapánknak, Ádámnak, amikor Teremtőjére hárítja a felelősséget: Az asszony az oka, akit mellém adtál, hát kértem én tőled ezt a meglepetést? Bizony minél nagyobb valakinek a szabadsága, annál nagyobb a felelőssége is. Isten szabadsága, és az ő felelőssége is határtalan. Isten vállalta; a szabad akaratú ember megteremtésének a kockázatát, vállalta; hogy az ő képe eltorzulhat az emberben, vállalta azt is, hogy az ő eltorzult képét megigazítja. Ebben a világban egy isteni művelet hajtódik végre: Isten a mi Mennyei Atyánk tudtunkra adta akaratának titkát, azt az őbenne előre elhatározott jóságos tervét, hogy elérkezik az idő teljessége és Krisztusban, mint főben újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van.

80 Lk 04:01-13 Kísértés Abban az időben: Jézus a Szentlélektől eltelve otthagyta a Jordánt, s a Lélek ösztönzésére a pusztába vonult negyven napra. Itt megkísértette a sátán. Ezekben a napokban nem evett semmit sem, de végül is megéhezett. Ekkor megszólította a sátán: Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré! De Jézus ezt felelte: Írva van, nemcsak kenyérrel él az ember. Erre a sátán fölvezette egy magas hegyre, és egy szempillantás alatt felvonultatta szeme előtt a földkerekség minden országát. Minden hatalmat és dicsőséget neked adok - mondta -, mert hisz én kaptam meg, és annak adom, akinek akarom. Ha leborulva hódolsz előttem, az mind a tied lesz. Jézus elutasította: Írva van: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Ekkor a sátán Jeruzsálembe vitte, a templom párkányára állította és így szólt: Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innét! Hisz írva van: angyalainak parancsolta, hogy oltalmazzanak, és: kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad. De Jézus ezt válaszolta: Az is írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet! Miután a sátán ezekkel a kísértésekkel hiába próbálkozott, egy időre elhagyta Jézust. Lk 04:01-13 Igazság A kilencvenedik zsoltár annyira szép, hogy még a Sátánnak is tetszik, szívesen idézi ezt a zsoltárt, alkalmasnak tartja arra, hogy megkísértse vele az Isten Fiát. Az a tény, hogy a Sátán ezt a zsoltárt használta, nem kérdőjelezi meg a zsoltár értékét. Az egyház nem tette indexre, nem tiltotta meg a zsoltár használatát, ez a zsoltár továbbra is az egyház imádsága maradt. Az igazság attól még, hogy a Sátán mondja, igazság marad. Amit Jézus tesz A Sátán otthonosan mozog a szentírásban, nem idegen tőle a vallásos környezet. A szentmise áldozatban a legfontosabb az, amit Jézus tesz. A Sátán kísértése az, hogy amit Jézus tesz, az, végül is, ne legyen nagy ügy. A nagy ügy az legyen, amit mi emberek teszünk. A kereszténység megihlette a művészeteket. Isten dicsőségére, gyönyörű katedrálisok épültek, az egyházi zene és festészet lenyűgözően szép. Szomorúan tapasztaljuk, hogy ezek az értékek önálló életet élnek, sokan értékelik ezeket az értékeket, miközben az értékek forrása, ahonnan az értékek fakadnak, Jézus maga, érdektelen marad, nem tényező a számukra. Hamvazó szerdával megkezdtük a negyven napos nagyböjtöt. Az istentiszteletünk külsőségeiben leegyszerűsödik. Amit mi emberek teszünk az, visszafogottá válik. Kevesebbet szól az orgona. Az alleluja és a dicsőség sem hangzik fel. Amit Jézus tesz, igazán csak arra akarunk odafigyelni. Abszolút szabadság A kísértő azt akarja, hogy a szabadságunk szétszórt legyen, felmerülő vágyainkat ne kérdőjelezzük meg, hogy képességeinket állítsuk vágyaink szolgálatába. Ha Isten Fia vagy mondd ennek a kőnek, hogy változzon kenyérré. Jézusnak is van emberi szabad akarata, de ő az ő szabad akaratát abszolút szabaddá tette. Az abszolút szabadság engedelmességben ölt testet, akkor valósul meg, amikor a szabadság tárgya maga a szabadság. Jézus odaadó engedelmessége arról tanúskodik, hogy szabadságával megajándékozta az ő Mennyei Atyját, engedelmes lett a halálig, még pedig a kereszthalálig. Szabadságunkat mi is abszolúttá tehetjük, ha szeretetünkből fakadóan teljesen szabadon odaajándékozzuk. Ahol a kincsünk, ott van a szívünk is. Önmagunk Istennek ajándékozásával, a mi szívünknek is, Jézushoz szívéhez hasonlóan, Istenben nyugvó, kísértéseknek ellenálló, stabil helye lesz. Minden utunkon A Sátán kicsit pontatlanul idézte a kilencvenedik zsoltárt. A kilencvenedik zsoltár 11. verse így hangzik: Az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden utadon. Ezt, hogy minden utadon a Sátán kihagyja, hiszen Jézust az ő útjáról akarja letéríteni, kihagyja, nehogy Jézus ennek kapcsán az ő útjára, az ő küldetésének az útjára gondoljon. Jézust, az ő küldetésének útján angyalok oltalmazták. Egy angyal szolgálatáról biztosan tudunk. A Getszemáné kertben angyal erősíti Jézust, hogy ne legyen úrrá rajta a halálfélelem. Ha Jézusunkat követjük, minden utunkon; Isten angyalai őriznek, és megerősítenek bennünket is.

81 Lk 04:14-21 Názáret Abban az időben: Jézus elment Názáretbe, ahol nevelkedett. Egyik szombaton szokása szerint elment a zsinagógába, és ott felolvasásra jelentkezett. Izajás próféta tekercsét adták oda neki. Amikor széthajtotta a tekercset, éppen arra a helyre talált, ahol a következők álltak: Az Úr lelke van rajtam, mert az úr fölkent engem, hogy örömhírt hozzak a szegényeknek. Azért küldött engem, hogy szabadulást hirdessek a raboknak, és látást a vakoknak, hogy szabadon bocsássam a letiportakat, és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét. Jézus összecsavarta a tekercset, visszaadta a zsinagógaszolgának és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Akkor elkezdte kifejteni nekik: Ma a ti fületek hallatára teljesedett be az Írás. Lk 04:14-21 Kisajátító közösség Jézus Názáretben nevelkedett, itt élt munkás életet. A názáreti zsinagógában ismerősök veszik körül. Gyerekkori játszótársak, és bizonyára vannak közöttük olyanok is, akiknek Jézus dolgozott, akiktől pénzt fogadott el a munkájáért. A názáretiek kivételezetteknek érezhették magukat, Jézus közülünk való. Abban reménykedhettek nálunk több csoda fog történni, mint másutt, többen fognak meggyógyulni. Az ismerősök, a rokonok úgy gondolhatták, nekik több jár, mint az idegeneknek. Büszkék lehettek rá, hogy ez a híres csodadoktor názáreti, a mi fajtánk, a mi körünkből való, a mi közösségünkhöz tartozik. Korlátozó közösség Jézust a názáretiek szemléletmódja, lehatárolta, és ez a lehatárolás bénítólag hatott rá. Jézus Názáretben nem tudott csodát tenni, mert nem hittek benne. Vallásos módon is lehet lehatárolni, korlátozni az Isten ügyét. Az első pápát, szent Péter apostolt a jeruzsálemi egyház felelősségre vonta, mert bement egy pogány római házába. Péter védekezésében az Istenre hivatkozik, kicsoda vagyok én, hogy az Istent eltiltathattam volna a pogányoktól. Az első keresztények úgy gondolták, hogy a kereszténység zsidó ügy, az Isten ügyét zsidó üggyé akarták zsugorítani. Kirekesztő közösségek Jóllehet szent Péter apostol, küldetést kapott a pogányokhoz, ezt a szentpéteri küldetést, szent Pál apostol teljesítette. Szent Pál szolgálata hozta ki a kereszténységet a zsinagógából. Isten ügyének vallásos lehatárolása napjainkig folytatódik. Ennek a lehatárolásnak a lényege az, hogy vallásos közösségek, saját körükbe vonják, maguknak sajátítják ki az Istent, azt hirdetik, hogy bennünket az Isten szeret, mink üdvözülni fogunk, de akik nem tartoznak a mi körünkhöz azok mind el fognak kárhozni, azokra le fog sújtani az Isten haragja. Jézus közössége Az evangéliumban hallhattuk Izajás próféta messiási jövendölését, amit Jézus a názáreti zsinagógában felolvasott egészen odáig, hogy hirdessem elérkezett az Úr kegyelmének esztendeje. A szentírást ismerő hallgatóság meglepődhetett azon, hogy Jézus nem fejezi be, félbe szakítja Izajás próféciáját, nem fejezi be a mondatot. A prófécia így fejeződik be; hogy hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét és bosszúállásának napját. Jézus hirdeti az Úr kegyelmének esztendejét, de nem hirdeti Isten bosszúállásának a napját. Isten szeretete egyetemes, görög szóval katolikus. Isten szeretetének egyetemességét a názáretiek nem tudták elviseli, nem tudták elviselni, hogy Jézus egy kalap alá veszi őket a pogányokkal. Ha katolikusok vagyunk, örvendezni tudunk Istenünk végtelen sugarú, minden egyes emberre kiterjedő egyetemes szeretetének, ha katolikusok vagyunk, jó reménységgel vagyunk minden egyes embertestvérünkről.

82 Názáretiek Abban az időben: Jézus beszélni kezdett e zsinagógában: Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok. Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a fönséges szavakon, amelyek ajkáról fakadtak. De hát nem József fia ez? - kérdezgették. Ekkor így szólt hozzájuk: Biztosan ezt a mondást szegezitek majd nekem: Orvos, gyógyítsd önmagadat! A nagy tetteket, amelyeket - mint hallottuk - Kafarnaumban végbevittél, tedd meg a hazádban is! Majd így folytatta: Bizony mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában. Igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a szidoni Száreptában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta korában is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Naamán. Lk 04:21-30 Ezt hallva, a zsinagógában mind haragra gerjedtek. Felugrottak, kiűzték őt a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt köztük és eltávozott. Lk 04:21-30 Názáret Názáret kiemelkedő helye az Univerzumnak. Názáretben Mária befogadta az Istent Legyen nekem a Te Igéd szerint. És aztán megkérdezte. Hogyan történik mindez? Így kezdődött és így kezdődik az Isten élete az emberben. Az Isten megszólít, megvilágosít minden embert, aki a világra jön. Az ember elfogadhatja az Isten szavát, mint Mária: Legyen nekem a Te Igéd szerint és megkérdezheti, és választ kaphat, ha a Szűzanya kérdéséhez hasonlóan, nem a miértre, hanem a hogyanra kérdez rá. Hogyan lehetek Istent hordozó, hogyan lehetek az Isten hajléka, temploma, úgy mint Mária? Názáretiek A názáreti zsinagógában Jézusnak, az Isten Fiának nem olyan fogadtatásban volt része, mint ahogy Mária fogadta az Isten Angyalát, Gábrielt. Mi ismerünk téged, bizonyítsd be, hogy az vagy, akinek mondod magad. A bizalmatlanság, a hitetlenség megbénítja a segítségünkre siető Istent. Jézus Názáretben nem tud csodát tenni hitetlenségük miatt. Az örömhír, az Evangélium nem jut el a názáretiek szívéhez, ugyancsak a hitetlenségük miatt. Megtörténhetett volna, hogy Máriához hasonlóan elfogadják az Isten szavát: Úgy van, Ámen, legyen nekünk a Te Igéd szerint, ez a visszhang illett volna az imádság, az Isten imádat helyéhez. Megkérdezhették volna, hogyan fogod kiszabadítani Keresztelő Jánost, a börtönből. Hallhattak volna tanítást Jézustól az örök életről, a vértanúk szabadságáról, arról a másik világról, az Igazság hazájáról, arról az Igazságról, mely bezártságunk ellenére is képes bennünket szabaddá tenni. Miért és Nem Egy kisgyermek nagyon hamar megtanul két szót. Az egyik az, hogy nem, a másik pedig az, hogy miért. A tanáraink nem szeretik, ha megkérdezzük tőlük; miért kell ezt megtanulni? A szülőnek is szomorúságot okoz, ha megkéri valamire a gyermekét, és az megkérdezi, miért kell ezt vagy azt megtenni, miért pont én tegyem meg és így tovább. A miértek mögött gyakran a tiltakozásunk húzódik meg. Szüleinket, tanárainkat, jótevőinket megilleti az, hogy igen, hogy elfogadom, amit kérsz, amit mondasz. Tapasztalhatjuk, hogy szívesen vesszük, ha gyermekünk nem azt kérdezi, hogy miért, hanem azt, hogy hogyan. Hogyan kell ezt a leckét megtanulni, hogyan mosogassak el, hogyan takarítsak ki és így tovább. Igen és Hogyan Az Isten megtestesülése a Szűzanya szeretetéből is fakad. Az istenszeretet szavai, Mária szavai; az igen és a hogyan: Legyen nekem a Te Igéd szerint, és hogyan történik mindez. Az engedelmességben a lehető legtöbbet, szabad akaratunkat, önmagunkat adjuk. Ebben az ajándékozásban ölt testet a Szeretet az az elmúlhatatlan valóság, aki az Isten. Jézus egész élete és halála is engedelmesség. Engedelmesség: Édesanyjának; Máriának, Szent Józsefnek és mindenek előtt és fölött engedelmesség, az ő Mennyei Atyjának. Keresztény hivatásunk, hogy engedelmesen Jézushoz igazodjunk, hogy bennünk is testet öltsön az önmagát is odaajándékozó Szeretet, hogy úgy; mint Jézus; Isten gyermekeinek bizonyuljunk.

83 Lk 05:01-11 Hatékony bizalom Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és hálóikat mosták. Beszállt hát az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet. Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: "Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra!" "Mester - válaszolta Simon -, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót". Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt. Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: "Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!" A szerencsés halfogás láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött Simonba: "Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel." Erre, partra vonták hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust. Lk 05:01-11 Jézus szakmába vágó tanácsot ad Az evangélium nem tudósít bennünket arról, hogy Jézus ezen a napon mit tanított a népnek, ezzel szemben részletesen beszámol arról, hogy Jézus hol van, hogy mi történt a beszéd előtt, és beszámol a beszéd befejezése utáni eseményekről is. A mai evangéliumban nem a tanítás, hanem a tanítás kerettörténete a hangsúlyos. Jézust Mennyei Atyánk küldi hozzánk, hogy őt követve, vele együtt megérkezhessünk hozzá. Jézusnak a tartózkodási helye egybe esik az ő küldetésének az útjával. A kerettörténet hangsúlyozása a tartózkodási hely alapvető és döntő jelentőségét kiemeli. Mi is tudhatunk valamit a tartózkodási hely meghatározó szerepéről, hiszen fontos lehet a számunkra is, hogy a megfelelő időben a megfelelő helyen legyünk. Jézusnak küldetése van hozzánk, a helyünkre akar tenni. Simon Péterrel Jézus bemutatja azt, hogy hogyan valósulhat meg mindez. Az evangéliumokban egyedülálló, hogy Jézus szakmába vágó tanácsot ad; a halászásra teljesen alkalmatlan időben így szól Simonhoz; Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra." Simon Péter, Jézus felszólítására olyat tesz, amit bármelyik társától megtagadott volna. Elfogadja azt, amivel nem ért egyet. Nem értek veled egyet, csodálkozom, hogy olyan ügyekbe avatkozol, amihez nem értesz; "de a Te szavadra kivetem a hálót." Jézus tanácsa vállalhatatlan, de azért el lehet fogadni Péter nem vállalja, csak bizalommal elfogadja Jézus tanácsát. Úgy tűnhet, hogy vállalni valamit, az többet jelenthet, mint csak elfogadni valamit. A vállalásban nemcsak elfogadás van, a vállalásban az is benne van, hogy amit elfogadok, azt én is akarom, azzal én is egyetértek, vállalom, ezzel szemben, a vállalhatatlan elfogadásában van az igazi többlet, az igazi érték. Az Isten többet akar adni annál, mint amire vállalkozni tudunk, mint amire a magunk erejéből képesnek tartjuk magunkat. A mi Istenünk a meglepetések Istene! Elfogadásunkban, engedelmességünkben testet ölt a bizalmunk Péterhez hasonlóan mindenek ellenére, még önmagunk ellenére is, bízhatunk Jézusban, megnyilatkozhat előttünk is az Isten dicsősége. Az Istennel, az Isten dicsőségével való találkozás kettős hatást vált ki az emberi lélekből. A szakirodalom, ezt a kettős hatást, a fascinosum és tremendum szavakkal jelzi. Elbűvölő kedvesség: fascinosum, és félelem: tremendum. Simon Péter, Izajás prófétához hasonlóan tapasztalja az Isten dicsőségét, annak az értéknek a megmutatkozását, amely meghaladja emberi léptékeinket, és ez az egészen más félelmet kelt benne. Simon Péter felismeri, hogy hol van Jézus és felismeri saját tartózkodási helyét is. Felismeri a két tartózkodási hely összeférhetetlenségét. Jézus lábaihoz borul és ezekre a szavakra fakad: Uram menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok." Bizalmunk gyümölcse Jézus bátorítja Simont; Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel. Egy halászember számára a hal érték, ez az érték szervezi és határozza meg az életét. Jézus azt jövendöli Simonnak, hogy mesterséget fog váltani, hogy életvitelében a hal értékét, fel fogja váltani az ember értéke. A helyedre kerülsz, embereket fogsz az isteni élet vonzásába magadhoz emelni. Jézus ezzel a csodálatos halfogással hirdeti, hogy aki hisz benne, bízik benne, azt az Isten a szívére öleli, az a helyére kerül. Bizalmunk gyümölcseként életünk a helyére kerül. Isten gazdagon, az emberi értelmet és akaratot meghaladó módon megajándékoz bennünket. Szem nem látta, fül nem hallotta, az emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik. 1Kor 2:9

84 Boldogok Aztán lejött velük a hegyről és egy sík terepen megállt. Rengeteg tanítvány sereglett oda hozzá, s hatalmas tömeg gyűlt köré egész Júdeából, Jeruzsálemből, valamint a tíruszi és szidoni tengermellékről, hogy hallgassák, és meggyógyultak, akiket tisztátalan lelkek kínoztak. Az egész tömeg arra törekedett, hogy megérinthesse, mert erő áradt belőle, és mindenkit meggyógyított. Ekkor tanítványaira emelte tekintetét és megszólalt: "Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa. Boldogok vagytok, hogy most éheztek, mert jól fogtok lakni. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok. Boldogok vagytok, ha gyűlölnek benneteket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot, elvetik az Emberfia miatt. Örüljetek azokban a napokban, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben! Atyáik is így bántak a prófétákkal. De jaj, nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigaszotokat. Jaj nektek, akik most jóllaktok, mert éhezni fogtok! Lk 06:17-26 Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok! Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a hamis prófétákkal. Lk 06:17-26 Ellentétek Világunk legszembetűnőbb tulajdonsága a változékonyság. A dolgok keletkeznek és elmúlnak. Már a régi görög bölcsek is felfigyeltek erre a jelenségre és megfogalmazták észrevételeiket. Megfigyelték, hogy a változásban ellentétükbe alakulnak át a dolgok. A lassúból lesz a gyorsabb és a gyorsabból lesz a lassúbb, ha valami tisztává válik az korábban nem volt tiszta, ha valaki meggazdagszik az korábban nem volt gazdag, élőből lesz a halott és halottból az élő. Élőlényeknek el kell pusztulni, hogy élőlények táplálékává váljanak. Jézus Krisztus a bölcsesség forrása tanítja nekünk, ha a búzaszem el nem hal, egymaga marad, de ha a földbe kerül és elhal, sok termést hoz. A mi istenfiúi, örök életünk, az Egyház élete Jézus megváltó halálából fakad. Isten képe Jézus a mai evangéliumban boldognak hirdeti a szegényeket, az éhezőket, azokat, akik sírnak és azokat, akiket üldöznek az igazságért, azért mert hisznek benne. Jézus tanítása segít bennünket elfogadni azt, ha valamit elszenvedünk, ha olyasmi történik velünk, amit nem akarunk. Mi úgy gondoljuk, akkor leszünk boldogok, ha minden a kedvünkre van, ha az történik, amit akarunk, ha itt és most teljesülnek a vágyaink. Jézus ezt pont fordítva látja. Ha csak a vágyaink vezérelnek, ha lázadunk az ellen, amit el kéne fogadnunk, akkor a magunk képére és hasonlatosságára, beszűkülnek a lehetőségeink, pedig hát emberlétünk célja, hogy az Isten képe, az ő karaktere ütközzön ki rajtunk. Irányultságunk Keresztségünk a Szentlélekisten templomává avatott. Hitet, Istenre figyelő, halló füleket kaptunk. Hitünk képes meghallani az Isten szavát. A Szentlélek, aki ismeri Isten Lelkének mélységeit, és aki ismeri a mi lelkünk mélységeit is, meg tudja velük értetni Jézus szavait a boldogságról. Az Úr Jézustól hirdetett mindegyik boldogság egy - egy kapcsolat, amely a mulandóság világát összeköti az Örökkévalóval. Ahol a Menny és a föld találkozik, egymásra irányul ott van a boldogság. Az örök élet és boldogság, nem valamilyen tőlünk teljesen idegen élet és boldogság, hanem életünk irányultságában jelenlévő valóság. Lehet, hogy tele vagyunk panasszal, életünk fő irányultságát tekintve mégis hálásak és boldogok lehetünk. Ízleljétek és lássátok Az apostolok az Anyaszentegyház építésén fáradoztak, evilági vágyaikat alaposan alárendelték Jézus akaratának. Az egész életük böjt volt, bővölködés az Isten uralmában. Ebből a bőségből fakadt vértanúságuk. Ez a bőség hódította meg a világot. Az apostolok hűségének köszönhetjük, hogy ma itt vagyunk ezen a mennyei lakomán, hogy ízlelhetjük és láthatjuk, hogy milyen édes az Úr!

85 Isten fiai Nektek, akik hallgattok, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel. Azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd neki oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik benneteket is szeretnek, milyen hálát várhattok érte? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Mert ha azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen hálára számíthattok? Hisz így a bűnösök is tesznek jót. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálát várhattok érte? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanazt visszakapják. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, a Magasságosnak lesztek a fiai, hisz ő is jó a hálátlanokhoz és a gonoszokhoz. Lk 06:27-38 Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor benneteket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is." Lk 06:27-38 Feltétlen boldogság Jézus boldognak hirdeti a szegényeket, az éhezőket, a sírókat és azokat, akiket üldöznek az igazságért, akiket üldöznek azért, mert hisznek benne. Jézusunktól meghirdetett boldogság, nincs feltételekhez kötve. Ez a jézusi boldogság az Istenből fakad, olyan szeretetből fakad, amely nincs feltételekhez kötve. Jézus, feltétlen szeretetre buzdít bennünket, hogy Istenre hasonlítsunk, hogy az Isten gyermekei legyünk. A cselekedetek felől Jézus kiemelkedően az Isten gyermeke, az Isten Fia. Senki sem ismeri az Atyát, csak a Fiú és a Fiút sem Ismeri senki csak az Atya és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Jézustól megtudhatjuk, hogy milyennek kell lenniük az Isten gyermekeinek, és Jézustól megtudhatjuk azt is, kicsoda az, az Isten, akinek a gyermekei vagyunk. Jézus erkölcsi tanításában lelki tükröt állít elénk, megmutatja nekünk, hogy milyennek kellene lennünk, és bizony ebben a tükörben megmutatkozik az is, hogy nem olyanok vagyunk, amilyennek lennünk kéne. Nem vagyunk sérthetetlenek, hajlunk a sértődésre, a mi szeretetünk bizony személyválogató. Mi emberek a cselekedetek felől közelítjük meg, és a cselekedetek alapján értékeljük embertestvéreinket és önmagunkat is. A bűn felől közelítjük meg az embert, és ezért hajlunk az ítélkezésre. Az ember felől Jézus nem a bűn felől közelíti meg az embert, hanem éppen fordítva az ember felől közelíti meg a bűnt. Betér Zákeus házába, együtt étkezik, vele, és ennek a baráti együttlétnek, asztalközösségnek a következménye Zákeus bűnbánata. A Bethesda tavánál, Jézus megszólít egy 38 éve bénán fekvő embert, megkérdezi tőle, akarsz e meggyógyulni, és Jézus meggyógyítja. Csak később, amikor találkozik vele a templomban, mondja neki; íme, meggyógyultál, többé ne vétkezzél, hogy nehogy rosszabbul járj. És Jézus nem ítéli el a házasságtörő asszonyt sem, csak figyelmezteti, többet ne vétkezzél! Irgalmas Isten Jézus élete, erkölcsi tanítása sokkal szorosabb ember Isten kapcsolatot feltételez, mint az Ó szövetség tíz parancsolata. Isten az Ószövetség népével irgalmasan cselekedett, kihozta az ő népét Egyiptomból, a szolgaságnak házából. Azért adta a törvényt, hogy akik, viszont akarják őt szeretni, azok a szeretetüket a törvény megtartásával ki tudják fejezni. Isten Újszövetséget kötött az egész emberi nemmel. Isten irántunk való Szeretete az ő Fia szenvedésében, halálában, pokolra szállásában elment a végsőkig. Isten utánunk jön, megjárja az emberlét poklainak a mélységét, addig keres bennünket, míg meg nem talál. Egyszer minden ember találkozik, az irgalmas Istennel. Nagy lehetőségünk, tőlünk függő lehetőségünk, hogy Isten Szeretete, ne csak egyoldalú szeretet legyen, hogy viszont szeressük őt. Tőlünk függ, hogy létrejöhessen az ember és az Isten szeretetkapcsolata, Krisztus a mi Urunk által.

86 Nézeteltérés Egy farizeus meghívta, hogy egyék nála. Betért hát a farizeus házába, és asztalhoz telepedett. Élt a városban egy bűnös nő. Amikor megtudta, hogy a farizeus házában van vendégségben, alabástrom edényben illatos olajat hozott. Megállt hátul a lábánál, és sírva fakadt. Könnyeit Jézus lábára hullatta, majd hajával megtörölte, elárasztotta csókjaival, és megkente illatos olajjal. Mikor ezt a farizeus házigazda látta, így szólt magában: "Ha próféta volna, tudná, hogy ki és miféle az, aki érinti: hogy bűnös nő." Jézus akkor hozzá fordult: "Simon, mondanék neked valamit." Az kérte: "Mester! Hát mondd el!" "Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte mind a kettőnek. Melyikük szereti most jobban?" "Úgy gondolom az, akinek többet elengedett" - felelte Simon. "Helyesen feleltél" - mondta neki. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: "Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s nem adtál vizet a lábamra. Ez a könnyeivel áztatta lábamat, és a hajával törölte meg. Csókot sem adtál nekem, ez meg egyfolytában Lk 07:36-50 csókolgatja a lábam, amióta csak bejött. Aztán a fejemet sem kented meg olajjal. Ez meg a lábamat keni illatos olajával. Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyer, mert nagyon szeretett. Akinek kevés bűnét bocsátják meg, az csak kevéssé szeret." Aztán így szólt az asszonyhoz: "Bűneid bocsánatot nyernek." A vendégek összesúgtak: "Ki ez, hogy még a bűnöket is megbocsátja?" De ő ismét az asszonyhoz fordult: "A hited megmentett. Menj békével!" Lk 07:36-50 Jézus szabadítása A nép vallási vezetői az írástudók és farizeusok Jézus halálos ellenségeivé váltak. Ez az evangéliumi szakasz korábbi időket idéz, amikor még nem éleződött ki az ellentét, a nép nagy tiszteletben álló, kegyes vezetőemberei, és Jézus között. A vallási vezetők, kezdetben a jóakaratú érdeklődés, a vállveregető méltányolás álláspontján álltak, mert valójában nem ismerték Jézust. Voltak azonban kezdettől fogva olyanok is, akik felismerték Jézust és egész szívükkel felé fordultak. Szerették Jézust és ezért megtapasztalták Jézus szabadítását, vagy megtapasztalták Jézus szabadítását és ezért szerették Jézust. Mert szeretett Az elengedett adóság, az adósokban szeretetet ébreszt. Ennél az asszonynál pont fordítva van, mert szerette az ő hitelezőjét azért engedte el az adóságát. Jézus azt állítja róla sok bűne bocsánatot nyer, mert nagyon szeretett. A bűnbocsánatból szeretet fakad és fordítva is igaz a szeretetből, bűnbocsánat fakad. Jézust lehet szeretni, azért mert, mert annyi jót tett velünk, és lehet szeretni Jézust önmagáért is, mindenek ellenére is, mint ahogy Isten is, mindenek ellenére is szeret bennünket. Felhozza napját mind jókra, mind gonoszokra, esőt ad mind igazaknak, mid hamisaknak. Nézeteltérés Ez a Simon farizeus törvénytudó társaihoz hasonlóan a bűn felől közelítette meg az embert, ezt az asszonyt is a bűnei felől közelítette meg és vetette meg. Jézus nem a bűn felől közelíti meg az embert, hanem fordítva, az ember felől közelíti meg a bűnt. Ez a nézeteltérés, ez az ellentétes szemléletmód az ellentétek kiéleződéséhez vezetett, egészen odáig, hogy Jézus életére törtek. Iriggyé tette a farizeusokat, hogy Jézust sokan szerették, sérelmezték, hogy Jézus nem méltányolta vallásos teljesítményüket, sőt azt mondta nekik, a parázna nők megelőznek benneteket az Isten Országában. Szeretsz engem? Jézus nem a bűneink felől közeledik hozzánk sem, nem a bűneinket kéri rajtunk számon, nem veri a bűneinket fejünkhöz, csak ezt az egyet kérdezi, de ezt az egyet megkérdezi tőlünk többször is, szeretsz e engem? A te hited, a te bizalmad megszabadított téged. Menj békével! Jézus ezekkel a szavakkal bocsátja el ezt az asszonyt, aki nagyon szerette őt. Jézus a szabadító, megszabadít bennünket is, ha együttműködünk szabadító akaratával, ha hitünkkel, bizalmunkkal, szeretetünkkel kapcsolatot keresünk vele úgy, mint ahogy ez az asszony is tette. A zsoltárossal együtt mi is keressük Urunk szabadító tekintetét, valljuk meg Jézusnak; a te arcodat keresem Uram!

87 Isten Országa Jézus egy magányos helyre vonult apostolaival. A nép megtudta és utánament. Ő szívesen fogadta őket, és beszélt nekik Isten országáról, akik pedig gyógyulást kerestek nála, azokat meggyógyította. A nap már hanyatlóban volt. Odament hozzá a tizenkettő: "Bocsásd el a népet - figyelmeztették -, hogy a környékbeli falvakban és tanyákon szállást és élelmet keressenek maguknak, mert itt elhagyatott helyen vagyunk." "Ti adjatok nekik enni" - válaszolta. "Nincs, csak öt kenyerünk és két halunk - mondták. - El kellene mennünk, hogy ennivalót vegyünk ennyi népnek." Mintegy ötezer férfi volt ott. Akkor meghagyta tanítványainak: "Telepítsétek le őket ötvenes csoportokban." Úgy is tettek, letelepedtek mindnyájan. Lk 09:11-17 Jézus pedig kezébe vette az öt kenyeret és a két halat. Föltekintett az égre, megáldotta azokat. Majd megtörte, s tanítványainak adta, hogy osszák ki a népnek. Miután mindnyájan ettek és jóllaktak, még tizenkét kosárra való maradékot szedtek össze. Lk 09:11-17 Ország a Birodalomban Jézus apostolai visszatértek missziós útjukról. Jézustól kapott hatalmukkal az Isten Országát hirdették, a Római Birodalom Judea provinciájában. Judea, Heródes negyedes fejedelem fennhatósága alatt állt. Az Isten Országának hírére Heródes zavarba jött, mert egyesek Jézusról azt állították, hogy Keresztelő János, mások pedig azt, hogy Illés próféta. Heródes tisztán akar látni ebben az ügyben, Keresztelő János nem lehet, hiszen Jánost ő fejeztette le. Heródes tudni akarja, hogy kicsoda ez a Jézus, azon van, hogy találkozzon vele. Az Ország Áldása Az apostolok beszámoltak Jézusnak mindarról, amit tettek, amiben fáradoztak. Jézus vissza akar vonulni tanítványaival egy csendes, magányos helyre, hogy kissé kipihenjék magukat. Amikor az apostolok a tó túlsó, településektől távoli partján kikötöttek nem a magány és a csend várta őket, hanem emberek sokasága. Jézus tartózkodási helye mozgósítja azokat, akik tekintélyüket, hatalmukat féltik Jézustól, és azokat is, akik az Isten Országának az áldásaiért keresik Jézust. Míg Isten áldása egyetemes; fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, hamisaknak is Mt 5:45b, addig Isten szabadítását, csak kevesen fogadják be a szívükbe. Egy alkalommal Jézus tíz leprást gyógyított meg, tízen vették az Isten áldását, de csak egy akadt közülük, aki vette az Isten szabadítását is, aki hálás szívvel, az Istent magasztalva visszatért Jézushoz. Vö. Lk 17:11-19 Az Ország Ereje Isten nem azt nézi, ami nincs, hanem azt, ami van, amik vagyunk, és amivel rendelkezünk. Rajtunk könnyen úrrá lesz a pesszimizmus, ez sincs, az sincs, ami pedig nincs azzal nincs mit kezdeni. Ami van, bármily csekély is legyen, azzal tudunk mit kezdeni az, az Isten kezében is át tud alakulni, meg tud sokasodni. Az apostolok felmutatják a tényeket; két hal, öt kenyér, ötezer ember. A tényekkel nem lehet vitatkozni, a tényeket csak el lehet fogadni. Az apostolok a világ szemében furcsán viselkedhettek, amikor a tények ellenére cselekszenek; letelepítik evéshez az embereket, amikor tudják, hogy nincs mit adniuk. Az indíték a motiváló erő nem látható. Nem látható, hogy az apostolok bíznak Jézusban, remélnek benne és szeretik őt annyira, hogy a tények ellenére is engedelmeskednek neki. Az Ország Szabadítása Az előző nap megvendégelt sokaság másnap, a kafarnaumi zsinagógában megtalálta Jézust. Jézus alaposan bemutatkozik, a személyéhez kötődő, eltolódott hangsúlyokat a helyére teszi. Jézus elsősorban Szabadító, Jézus az örök élet kenyere, Jézus önmagát adja eledelül, hogy aki eszi az ő testét és issza az ő vérét, örökké éljen. Jézus bemutatkozása után sokan elhagyták azok közül is, akik korábban követték vele tartottak. Isten áldása kell, de Isten nem kell! Jézus apostolai is elbizonytalanodtak, kénytelen nekik szegezni a kérdést: Ti is el akartok hagyni? Az egyház létszáma egy főre zsugorodott, csak Péter a sziklaalap maradt meg. Péter apostol nem egyeztet a többiekkel, nem teszi fel szavazásra a kérdést, akár egyetértenek vele, akár nem, a többiek nevében is, remélhetőleg a mi nevünkben is válaszol: "Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás. Mi hittünk és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje." Jn 6:68-69

88 Menedék Lk 09:18-24 Amikor egyszer Jézus egyedül imádkozott, és csak tanítványai voltak ott vele, megkérdezte tőlük: Kinek tartanak engem az emberek? Ők így válaszoltak: Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások szerint viszont a régi próféták közül támadt fel valaki. Ő tovább kérdezte: Hát ti kinek tartotok engem? Péter válaszolt: Az Isten Fölkentjének. Jézus rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el senkinek. Majd hozzáfűzte: Az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, főpapok és írástudók elvetik őt, megölik, de harmadnapra feltámad. Amikor már sokan gyűltek köréje, ezt mondta: Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap, és úgy kövessen. Mert aki minden áron meg akarja menteni életét, elveszíti azt. Aki meg elveszíti életét értem, megmenti azt. Lk 09:18-24 Jézus imádkozik Jézus imádkozik. Tanítványai vele vannak. Láthatják imádkozó Mesterüket, láthatják, ahogy Jézus abba a másik valóságba, az örökkévalóságba, tekint. Jézus azt a valakit szemléli, Aki Van, aki lehetetlen, hogy ne legyen. Jézus meghitt együttlétben van Mennyei Atyjával. Jézus szemléli az ő Mennyei Atyját, és az ő Mennyei Atyja szemléli az ő Fiát, Jézust. Üdvtörténeti kérdés Jézus imádságában a teljes valóság jelen van. Jelen van az egész üdvtörténelem, halála feltámadása, az apostolai és az ő egyháza. Jézusban felmerül az őszinte kérdés, kinek tartanak engem az emberek. Ennek a kérdésnek a megválaszolása az üdvtörténelem szempontjából döntő jelentőségű. Ezt a kérdést nem Mennyei Atyjának teszi fel Jézus, az illetékeseket kérdezi meg, az őt körülvevő embereket, a legközelebbi tanítványait. Kinek tartanak engem az emberek Kinek tartanak engem az emberek? És a tanítványok sorolják, mintha ők nem tartoznának a megkérdezettek köréhez. Jézus nekik szegezi a kérdést: Hát ti kinek tartotok engem? Péter válaszol a többiek nevében is: Az Isten Fölkentje vagy. Jézus az Isten Fia, ez a hit, ami Jézus számára döntő jelentőségű, erre a hitre, mint kősziklára fel tudja építeni egyházát. Krisztus misztériumát; Szent Péter misztériuma, teszi jelenvalóvá ebben a világban, az idők végezetéig. Isten Fiában menedékünk van Az Isten stabilitása, rendíthetetlensége, határtalansága a mi emberi dimenziókban, bizony labilitásban, megrendülésben, lehatároltságban, esetlegességben ölt testet. Jézus megjövendöli szenvedését és halálát. Jézusnak a halálon is diadalmaskodó, kihelyezett stabilitása van az Istenben. Nekünk is, kihelyezett stabilitásunk lehet az Isten Fiában. Bátran követhetjük Jézust, nem kell visszariadnunk a keresztünktől, mert Isten Fiában menedékünk van.

89 Színeváltozás E beszéde után mintegy nyolc napra történt, hogy Jézus kiválasztotta Pétert, Jánost és Jakabot, és fölment velük a hegyre imádkozni. Míg imádkozott, külseje teljesen átváltozott, ruhája fehér lett és ragyogó. És íme, két férfi beszélgetett vele: Mózes és Illés. Megdicsőülten jelentek meg, és a haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie. Pétert és társait elnyomta az álom. Amikor fölébredtek, látták dicsőségét és mellette a két férfit. Ezek már épp menni készültek. Péter így szólt Jézushoz: "Mester, jó nekünk itt lenni! Csinálunk három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!" Nem tudta, hogy mit beszél. Miközben ezt mondta, felhő támadt és elborította őket. Féltek, amikor a felhőbe jutottak. Lk 09:28-36 A felhőből szózat hallatszott: "Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok!" Amikor a szózat elhangzott, Jézus egyedül volt. Hallgattak, és senkinek sem mondtak el semmit abból, amit láttak. Lk 09:28-36 Boldog tévedés Az első keresztények boldog tévedése, hogy hitték és remélték, hogy amit Jézus megígért, az még az ő életükben bekövetkezik. Hitték és remélték, hogy testi szemeikkel megláthatják, a Mennyből alászálló Jézus dicsőséges megjelenését. Hitték és remélték, hogy még az ő életükben eljön Jézus, és halandó testüket átalakítja, hasonlóvá teszi az ő megdicsőült testéhez. Szent Pál is remélte, hogy nem kell meghalnia, az ő tanítása alapján mások is hitték és remélték, hogy nekik sem kell meghalniuk. Boldog tévedés, mert ez a tévedés abból fakadt, hogy az első keresztények istentiszteleteiken Jézus Lelkének jelenlétét élményszerűen, intenzíven átélték. A Szentlélek Isten ajándékai, a karizmák hatékonyan működtek a keresztény közösségekben. Csekélynek tűnt az a korlát, amely a mennyei valóságot elválasztja a földi valóságtól. Tények Szent Pál tanítását, amit hallhattunk a szentleckében a tények, megkérdőjelezték. Elkezdtek ugyanis meghalni a keresztények. Szent Pálnak is be kellett látnia, hogy az események nem úgy alakulnak, ahogy korábban remélte és tanította, be kellett látnia, hogy vértanúhalál vár rá Rómában. Mai szemléletmóddal azt várhatnánk, hogy a Páli tanítást cáfoló tények ereje a keresztényeket kiábrándítja kereszténységükből. Nem ez történt. Az élmény erősebbnek bizonyult a tanításnál. Egy tanításról lehet vitatkozni, az élmények, az átélések minden vitán felül állnak. A Szent szövegek, az Isten Lelkétől inspirált emberi élményekből fakadnak. Az Istenélmény megelőzi a tanítást. A Szentírást valamikor írták, a mai ember olvassa és próbálja értelmezni, ez pont a fordítottja annak a folyamatnak, mint ahogy a szentírás keletkezett. Ezen a fordított úton, ha jól szemlélődünk a Szentírás szövege felett, mi is Istentől sugalmazottá válhatunk, Istenélményben lehet részünk, éppen úgy, mint a szentírást írói embereknek. Jó nekünk itt Péternek, Jánosnak és Jakabnak a megdicsőülés hegyén istenélményben van részük. Az Isten dicsősége kettős hatást vált ki a lelkükben. Jó nekünk itt, és ugyanakkor félelem szállta meg őket. Jézus imája közben találkozott egymással a menny és a föld valósága. Jézus Mózessel és Illéssel az ő haláláról beszélgetnek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie. Péter nem lenne Péter, ha ez a rendkívüli esemény nem mozgósítaná, ha csak tétlen szemlélője lenne annak, hogy a Menny jelen van a hegytetőn. Jó nekünk itt! Péter ezt a jót tartóssá akarja tenni. Kéri Jézust, hadd csináljunk három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet. Neki kedvesek legyünk Mi is elmondhatjuk Péterrel, hogy jó nekünk itt. A megdicsőült Jézus megjelenik közöttünk, és közölni akarja magát velünk. Az Istenélményre a megfelelő válasz Péter válasza, az hogy kedveskedni akar a mennyeieknek, hogy kedves akar lenni azelőtt az Isten előtt, aki neki megnyilatkozik. Az öregedő Szent Pál apostol, meghatóan szép vallomásában a kedvességre teszi a hangsúlyt. A korinthusiakhoz írt második levelének ötödik fejezetének 8-9 versében így vall. Bizodalmunk pedig van, azért szeretnénk kiköltözni e testből és elköltözni az Úrhoz. Azért igyekszünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, neki kedvesek legyünk.

90 Pusztító tűz Illés próféta tüzet kér az égből 2Kir 1:10-12 Éltető kenyér Én vagyok a Mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért." Jn 6:51 Lk 09:51-56 Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, betértek a szamaritánusok egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De azok nem fogadták be Jézust, mert Jeruzsálembe tartott. Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: Uram, akarod-e, hogy lehívjuk az égből a villámot? Hadd pusztítsa el őket, mint Illés is cselekedte! De ő hozzájuk fordult és megfeddte őket. Nem tudjátok, hogy milyen lélek van bennetek! Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem, hogy megmentse. Ezután másik faluba mentek. Feledékenység A zsidók megvetették a szamaritánusokat, és megvetésük nem volt hatástalan. Megvetésük zsidógyűlöletet fakasztott a szamaritánusokban. A szamaritánusok azoknak a zsidóknak a leszármazottjai, akik keveredtek a környező pogány népekkel, és átvették tőlük a Baal isten kultuszát is. Jézus tanítványaival Szamarián át Jeruzsálembe tart. Várható volt, hogy Jézust és tanítványait, csupán azért mert zsidók, nem fogják befogadni, vissza fogják őket utasítani. Szamaria lakói elfelejthették, mi történt a királyukkal, amikor nem követte a zsidó hagyományokat. Ha emlékeznek, ellenszenvük ellenére is, befogadták volna Jézust. Egyszer Szamaria királyát baleset érte, leesett a tetőről és betegen feküdt. Tudni akarta felgyógyul-e. Követeket küldött Baal prófétáihoz. Illés visszairányította a küldötteket ezzel az üzenettel: Meghalsz, mert nem Izrael Istenéhez fordultál! A király magához rendelteti Illést. Ötven embert küld érte, de azokra Illés tüzet kér az égből és a tűz megemészti őket. Illés ezek után elment a királyhoz és így szólt hozzá: Ezt üzeni az Úr; mivel Baalt akartad megkérdezni, nem kelsz fel többé! Az apostolok erre az eseményre emlékeztetik Jézust, ha Illés megtette, hogy emésztő tüzet hívott le az égből, mi is megtehetjük, ha akarod! Tudatlanság Uram akarod-e, hogy lehívjuk az égből a villámot, hadd pusztítsa el őket. Jézus megfeddi apostolait tudatlanságuk miatt. Nem tudjátok, hogy milyen lelkület van bennetek. Tudatlanságból fakad Jakab és János haragja, gyűlölete. Tudatlanságából fakad ennek a két apostolnak hatalomszomja, mohósága is. Azzal a kéréssel fordulnak Jézushoz, ők legyenek azok, akik a hatalomban jobbján és balján fognak ülni. Jézus válasza: Nem tudjátok mit kértek. A tudatlanság juttatja Jézust keresztre, hiszen Jézus így könyörög gyilkosaiért: Bocsáss meg nekik Atyám, mert nem tudják, mit cselekszenek. Tudatlanságunk képes szembefordítani bennünket Jézussal, képes szembefordítani igazi önmagunkkal is. Már az Ószövetségben Ozeás próféta által erre figyelmezteti Isten az ő választott népét: Elvész az én népem, mert tudomány nélkül való. Káprázat Tudatlanságunkban beszűkül a szemléletmódunk, beszűkül számunkra a valóság. És ez a beszűkült valóság teljességként hat ránk, elkápráztat bennünket. Jézus számára nem nagy ügy, hogy nem fogadták be őket éjszakai szállásra, a tanítványok számára ez nagy ügy, tűrhetetlen bántalom, amit meg kell torolni. A tudatlanságunkban túlzott jelentőséget kapnak a bennünk ért hatások. Tudatlanságunkból fakadóan, ha kellemes érzést tapasztalunk, hajlunk a mohóságra, és ha kellemetlen érzést tapasztalunk, hajlunk a gyűlöletre. Isten az, aki van, aki lehetetlen, hogy ne legyen, minden más valóság hozzá képest csak viszonylagos és esetleges. Valóság Jézusban az Isten, a végső, a teljes valóság mutatkozik meg. Jézus igazi valóságismeretet, igazi tudományt ad az embernek, ebben a tudományban a dolgok a helyükre kerülnek, és értékükhöz mérten fejtik ki hatásukat. A mi igazi tudományunk, amit Isten ébreszt bennünk: a mi hitünk, reményünk és szeretetünk. Csak önmagunkból fakadóan nem tudunk sem hinni, sem remélni, sem szeretni, de a mennyből alászálló élő kenyérből tudunk élni, ennek a kenyérnek az ereje táplálja és élteti; hitünket, reményünket és szeretetünket.

91 Csúcsöröm A hetvenkét tanítvány nagy örömmel tért vissza. "Uram - mondták -, a te nevedre még a gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk." Ő így válaszolt: "Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek. Semmi sem fog ártani nektek. Mindazonáltal ne annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben." Lk 10:17-20 Lk 10:17-20 Öröm Mi emberek örömökre szomjazó lények vagyunk. Öröm fakad abból, ha valami sikerül, és bánat fakad abból, ha valami nem sikerül. Életünk legjelentéktelenebb részleteiben is így van; jó dolog, ha sikerül a tepertős pogácsa és rossz dolog, ha nem sikerül, ha odaég. Sikereinket, amelyekért sokszor alaposan megszenvedünk, nemcsak kitörő örömünk, lelkesedésünk zárja le, minden siker végén ott áll egy nagy felkiáltójel, egy fenyegető, sokszor kétségbeejtő felkiáltójel. Megbetegszem, meghalok, végleg elfelejtenek, és akkor mi van! Örömtelenség A bátorság és a boldogság édestestvérek. A sikerorientált emberek; kezdeményező emberek, akiket lelkesítenek a sikerek és lesújtanak a kudarcok. Ezzel szemben a kudarcokat kerülők alapvetően; komfort érzetük megőrzésében érdekeltek. Igyekszenek, szinte észrevétlenül belesimulni környezetükbe. Akkor érzik magukat biztonságban, ha a többséggel egy követ fújnak. Lélektani kísérletek igazolják, hogy képesek behódolni a közvéleménynek; józan ítélőképességük ellenére is. Szeretni sem mernek, mert a szeretetben az ember kiszolgáltatottá válik, tudják; vagy már tapasztalták, hogy szeretet ügyből fakadóan lehet a legsúlyosabb sebeket kapni. A bátortalanság garantáltan lapossá, örömtelenné teszi az ember életét. Viszonylagos öröm A tanítványok nincstelenül, abban a reménykedve, hogy befogadják őket, hogy sikerül szállást és élelmet kapniuk, ismeretlen településeket keresnek fel, ismeretlen embereket szólítanak meg. Egy ilyen akció merészséget feltételez. Lelkesíti a tanítványokat, hogy befogadják őket, hogy sikerül úrrá lenniük az embereket megnyomorító, az Isten képét eltorzító hatalmak felett. Örömmel újságolják Jézusnak, a te nevedre még a gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk. A tanítványok örömét, lelkesedését Jézus, nem lehűti, hanem magasabb összefüggésbe helyezi; Ne ennek örüljetek, inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a Mennyben, hogy ott vagytok az Isten szívében. Ha ott vagyunk az Isten szívében, nemcsak örömeink kerülnek az őket megillető helyre, válnak viszonylagossá, hanem megpróbáltatásaink, szenvedéseink is viszonylagossá válnak. Ennek az életnek a szenvedései nem mérhetőek az eljövendő dicsőséghez, amely majd megnyilvánul rajtunk. Vö. Róm 8:18 Gondjaink, problémáink és veszteségeink is veszítenek jelentőségükből, ha ott tudjuk magunkat az Isten szívében. Jézus, az ő tanítványait a lehető legnagyobb örömre bíztatja. Csúcsöröm! A világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál. Lk 16:8b A világosság fiait sokszor, még a futballdrukkerek is megszégyenítik, a drukkerek legalább tudnak örülni csapatuk sikerének, tudnak együtt örülni az örülőkkel! Isten angyalai a Mennyben, Isten sikereinek örvendeznek, annak örülnek, ha Istennek sikerül rátalálnia elveszett juhaira, ha Istennek sikerül magához térítenie valakit a föld lakói közül. Vö. Lk 15:7 Sokan tanúsíthatják közülünk, hogy a mi Istenünk sikeres Isten, sikerült neki kiragadnia bennünket a szennyes áradatból. Isten Fia nem riad vissza a kereszttől, csakhogy ránk találhasson, csakhogy szívére ölelhessen bennünket. Az Isten Fiának sikerült legyőznie a világot, sikerült legyőznie a lehúzó erőket. Az egész világegyetem, az Isten Fiának vonzásában áll. Vö. Jn 12:32 Engedhetünk az isteni szeretet vonzásának. Isten örök szeretetében élhetünk, ez az a csúcsöröm, amiből töltekezhetünk. Isten dicsőségére; az Úrban való örvendezés a mi erősségünk. Vö. Neh 8:10

92 Irgalmas szamaritánus Abban az időben: Egy törvénytudó odalépett Jézushoz, hogy próbára tegye őt. Mester - szólította meg -, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök élete? Jézus így felelt: Mit mond erről a törvény? Mit olvasol benne? A törvénytudó így válaszolt: Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat. Jézus ezt mondta neki: Helyesen feleltél. Tedd ezt, és élni fogsz. A törvénytudó igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: De hát ki az én felebarátom? Jézus történettel felet a kérdésre: Egy ember Jeruzsálemből lement Jerikóba. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták. Egyszer csak egy pap jött lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Azután egy levita jött arra. Ő is meglátta, de elment mellette. Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte, majd pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy vendégfogadóba és gondoskodott róla. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél rá, visszatérve megadom neked. Lk 10:25-37 Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe került? A törvénytudó így válaszolt: Aki irgalmasságot cselekedett vele. Jézus így folytatta: Menj és te is hasonlóképpen cselekedjél. Lk 10:25-37 Mit tegyek Egy tanult ember, egy teológus próbára akarja tenni Jézust. Próbára tenni; ugyanaz a görög peiradzo ige szerepel itt is, mint amikor a sátán megkísérti Jézust. Mester mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Jézus rendkívül szűkszavú, szinte elutasító. A kérdés nem őszinte, nem az igazságra irányul, hanem arra, hogy Jézust próbára tegye. Jézus elhárítja magától a választ, ellenkérdést tesz fel. Mi van a törvényben, hogyan olvasod? Az írástudó a Tórából a szeretet, a lélek örök életének törvényét idézi. Jézus helyesli az írástudó válaszát, és cselekvésre buzdítja; Tégy így, és élni fogsz! És itt vége is szakadhatna a párbeszédnek, ha a törvénytudó nem akarná igazolni magát azzal, hogy, nemcsak provokatív jellegű, őszinte kérdése is van ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Amikor a három; egy Ezzel a törvénnyel kapcsolatban, a mai emberben is merülhetnek fel kérdések, nemcsak az, hogy ki az én felebarátom, hanem az is, hogy kicsoda az Isten, és az is, hogy valójában ki vagyok én? Felmerülhet bennünk a kérdés, a szeretetet meg lehet parancsolni, parancsszóra is lehet szeretni? És ha Istent teljes szívemből, lelkemből, erőmből, elmémből szeretem, akkor semmi sem jut az én szeretetemből a felebarátomnak, magamról nem is beszélve, hiszen minden szeretetemet az Istenre pazaroltam. Ezt az ellentmondást, csak az oldhatja fel, ha ez a három; az Isten, az én felebarátom és én magam a szeretetben nem három, hanem egy. Szentháromság A Szentháromság, nemcsak a mennyben van jelen, áthatja a földi valóságot is. Ahogy az Istent szeretetem, ahogy a másik embert szeretetem, ahogy önmagamat szeretetem, ebben a háromban, jelen van a Szentháromságos Egy Isten. Isten, felettünk, és mindenek felett; az Atya. Az Isten bennünk; a Szentlélek, és Isten a másik emberben; a Fiú. Jézus azt állítja, amit a legkisebb atyánkfiával teszünk, vagy nem teszünk, azt vele tesszük, vagy nem tesszük. Tégy így és élni fogsz! De hát, ki az én felebarátom? Jézus erre a kérdésre nagyon beszédessé válik. Jézus az ő válaszában rávezeti az írástudót arra, hogy nem az a döntő kérdés, hogy ki az én felebarátom, a döntő kérdés az; hogy én kinek vagyok a felebarátja. Ebben a történetben Jézus két fajta gondolkozásmódot ütköztet egymással. Akik otthagyták ezt a szerencsétlenül járt embert így gondolkozhattak. Mi lesz velem, ha segítek rajta? Összepiszkolom magam, tisztátalanná válok, elkések és így tovább, és nem segítettek. Az irgalmas szamaritánusnak is bizonyára volt úti célja, de ő nem úgy gondolkozott, mint a többiek, hogy mi lesz velem, ha segítek rajta, hanem éppen ellenkezőleg, arra gondolt, hogy mi lesz vele, ha én nem segítek rajta, és segített. A szeretet kérdőszava, nem az, hogy mi lesz velem, hanem az, hogy mi lesz vele. Jézus az írástudóval együtt bennünket is arra buzdít, hogy legyünk irgalmas szamaritánusok, hogy hasonlóképpen cselekedjünk. Tégy így, és élni fogsz!

93 Nem cselekvés Abban az időben: Jézus és tanítványai betértek az egyik faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Ennek nővére Mária, odaült az Úr lábához és hallgatta a szavait. Márta meg sürgöttforgott, a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: Uram - méltatlankodott -, nem törődsz vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni ki? Szólj neki, hogy segítsen nekem! Az Úr azonban így válaszolt: Márta, Márta, sok mindennel törődsz, és téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszti el soha. Lk 10:38-42 Lk 10:38-42 Nem cselekvés Ez az evangéliumi szakasz, közvetlenül az irgalmas szamaritánus története után áll. Nemrég hallhattuk Jézus buzdítását; Tégy így, és élni fogsz! Menj, és hasonlóképpen cselekedj! Cselekvésre a felebaráti szeretet gyakorlására buzdít bennünket a mi Urunk. Meglepő lehet, hogy ezek után Jézus védelmébe veszi Máriát, aki látszólag teljesen tétlenül a lábainál ül és hallgat. Ami meghaladja cselekvőképességünket Az írástudó, és a gazdag ifjú is megkérdezi Jézustól, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet. Micsoda önbizalom, mekkora önhittség, mindketten képesnek tartják magukat ilyen tett végrehajtására. A gazdag ifjú hamar rájön, hogy nem képes rá, az írástudóról nem tudjuk hogyan végezte. Jézus arra válaszol, amiről kérdezzük. Az írástudó nem kérdezte meg, hogyan válhat a felebarát fontossá a számomra, amikor nem az. Ha egyszer képtelen vagyok magamon kívül mást is szeretni, hogyan lehetek úrrá az önzésemen. Ha egyáltalán nem tudok szeretni, hogyan válhatok képessé a szeretetre, hogy a szeretet örök életet fakasztó tetteit megtehessem. A megtérés ezekkel az őszinte kérdésekkel kezdődik. Ezekre a kérdésekre, csak Isten tud válaszolni. Csak Isten tud vizet fakasztani a kősziklából, csak Isten tud hitet, reménységet és szeretetet fakasztani az emberi szívből. Nem lehet cselekedetekkel kezdeni Ha valamit el akarunk érni, célirányosan kell cselekednünk. Általában igaz, hogyha tudjuk, mit kell cselekednünk, akkor már csak rajtunk múlik, hogy meg is tegyük és így elérjük a célunkat. Jézushoz is gyakran fordultak ezzel a kérdéssel, hogy mit cselekedjünk, hogy Isten akaratát cselekedjük. Jézus válaszaiból kitűnik, hogy nem lehet cselekedettekkel kezdeni, az Istennek tetsző életet. Mennyei Atyám akarata az, hogy higgyetek, abban, akit küldött, aki nélkül semmit sem cselekedhettek. Pontosabban Jézus nélkül a semmit tesszük, csak a semmit ragozhatjuk a végtelenségig. Jézus nagy eucharisztikus beszéde megbotránkoztatta hallgatóit. Ha nem eszitek az Ember Fiának testét, és nem isszátok az ő vérét nem lesz élet bennetek! Enni, lenni, tenni Jézus közelében, megváltozhatunk, átalakulhatunk és ez a döntő. Mária ezt teszi, amikor betölti egész valóját az Isten Fiának jelenléte. Mária a jobbik részt választotta, Jézus, aki őt betölti, vele együtt megmarad örökre. Cselekedeteinknek erőforrásra van szüksége. Ennünk kell, a tápláléknak testünkké és vérünkké kell válnia, lennünk kell, és csak utána tehetünk bármit is. Isteni erőforrásra van szükségünk, hogy a szeretet örök életet fakasztó tetteit megtehessük. A természetfeletti világban is ez a sorrend; enni, lenni, tenni. Töltekeznünk kell az isteni élettel. Jézus az ő testével és vérével táplál bennünket, közli az ő isteni életét, hogy legyünk, mint ő, hogy tegyünk, mint ő, hogy emberségünket bekapcsoljuk az ő szeretetének az áramlatába, és így áldássá legyünk Isten teremtett világában.

94 Ne zavarj! Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte az imádságát. Ekkor egyik tanítványa kérte: "Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is megtanította tanítványait." Erre így szólt hozzájuk: "Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk! Szenteltessék meg a neved. Jöjjön el az országod. Add meg a szükséges kenyerünket minden nap. Bocsásd meg a bűneinket, amint mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek. És ne vigy minket kísértésbe." Aztán így folytatta: "Mondjuk, hogy valamelyiteknek van egy barátja, és az éjfélkor bekopog hozzá ezekkel a szavakkal: Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret, útról érkezett egy barátom, s nincs mit enni adnom neki. De az kiszól: Ne zavarj! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni és adni neked. Mondom nektek: Ha azért, mert barátja, nem kel fel, hogy adjon neki, amiatt, hogy nem tágít, mégis fölkel és ad neki annyit, amennyire szüksége van. Lk 11:01-13 Azt mondom azért nektek: kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Közületek melyik apa ad a fiának követ, amikor az kenyeret kér? Vagy ha halat, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót ad neki?ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle." Lk 11:01-13 Ne zavarj engem! Jézus különös képekben beszél az Istenről is és az imádságról is. Itt Istent, ahhoz a baráthoz hasonlítja, aki éjnek idején kiszól az őt felzörgető barátjához: Ne zavarj engem! Egy másik példázatban Jézus, Istent egy igazságtalan bíróhoz hasonlítja, aki Istent nem ismer, embert nem becsül, de addig jár a nyakára egy özvegyasszony, annyira, a terhére van, hogy végül, mégis csak igazságot szolgáltat neki. Jelen esetben egy késői órában, váratlanul érkező barát mozdított ki valakit a nyugalmából. Ez a nyugalmában megzavart ember zavarja fel a barátját, hogy kenyeret kérjen tőle. Aki imádkozni tud Ebből a példabeszédből nemcsak azt tudhatjuk meg Jézustól, hogy érdemes állhatatosan imádkoznunk, azt is megtudhatjuk, hogy ki az, aki jól imádkozik, ki az, aki tud imádkozni. Ebből a példabeszédből kiderül, hogy az az ember tud imádkozni, akit ki lehet mozdítani a nyugalmából, akit meg lehet zavarni. A mi emberi alapállásunk az, hogy Ne zavarj engem! Ez az első válaszunk, ha ki akarnak mozdítani bennünket, megszokott életvitelünkből. Nézem a tévét, csöng a telefon, nem veszem fel. Az első reakcióm az, hogy ne zavarj engem, mért pont most hív, tudhatná, hogy krimi megy a tévében, nem veszem fel. De megtörténhet, hogy azért, mégis csak felveszem azt a telefont. Amikor vizsgázunk Ez a tiltakozás, hogy ne zavarj engem, nemcsak ilyen hétköznapi dolgokban jelentkezik. Feljebb, feljebb emelkedik, a szellemiekben is jelentkezik az ember és az Isten kapcsolatában is jelentkezik. Ne zavarj engem! A döntő kérdés az, hogy megmaradunk ennél a spontán jelentkező, tiltakozásunknál, vagy pedig legyőzzük az ellenállásunkat. Amikor váratlanul embertestvérünk kérésével megkeres bennünket, akkor vizsgázunk, akkor kiderül az, hogy milyen gyermekei vagyunk a mi Mennyei Atyánknak, kiderül az is, hogy tudunk e imádkozni. Akinek az a végső válasza, hogy ne zavarj engem, az nem tudhat imádkozni. Isten olyan játékba nem megy bele, hogy mi a kéréseinkkel megzavarhatjuk őt, de bennünket az égvilágon senki és semmi sem zavarhat meg. Felhatalmazásunk Istentiszteleten veszünk részt, Isten szól hozzánk. A döntő kérdés az, hogy Isten a mi korábbi álláspontunkról ki tud e mozdítani, meg tud e változtatni bennünket, tudja e gyakorolni az uralmát azok felett, akik kérik őt, jöjjön el a te Országod. Ábrahámot Isten meg tudta szólítani, ki tudta mozdítani. Ábrahám Isten hívására elhagyta lakóhelyét, kényelmes városi otthonát, vállalta, a vándorló, sátorlakó életformát. Ábrahámot meg tudta szólítani Isten. És ha Isten megszólította őt, akkor ő is megszólítja az Istent. Mindig az Isten kezdi. Amennyiben engedjük Istennek, hogy megzavarjon bennünket, hogy beleszóljon az életünkbe, annyiban felhatalmazásunk van arra is, hogy imádkozzunk, hogy Istentől kérjünk, hogy Istennél keressünk, hogy Istennél zörgessünk.

95 Esztelen! Abban az időben: Amikor Jézus tanított, valaki megszólította a sokaságból: "Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget." Ő így válaszolt neki: "Ember, ki hatalmazott fel engem, hogy bírótok legyek és elosszam örökségeteket?" Majd a tömeghez fordult: "Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete." Példabeszédet is mondott nekik: "Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van elég vagyonod, eltart sok évig. Pihenj, egyél, igyál, és élvezd az életet! Ám az Isten így szólt hozzá: Lk 12:13-21 Esztelen, még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél? Így jár az, aki kincset gyűjt magának ahelyett, hogy az Istenben gazdagodnék." Lk 12:13-21 Ami fönt van, azt keressétek Az esztergomi bazilika Dunára néző homlokzatán is olvashatjuk szent Pál apostol buzdítását; QUAE SURSUM SUNT QUAERITE Ami fönt van, azt keressétek! Az Apostol buzdítása arról tanúskodik, hogy az a fenti világ tőlünk nem teljesen idegen világ, hogy ott nekünk keresni valónk van. Ahol keresgélünk; ott jelen kell lennünk, ott valamilyen jelenlétünknek lennie kell. A lenti világról a prédikátor Salamon királytól azt hallhattuk, hogy minden hiábavalóság és a lélek gyötrelme Vö. Pred 1:1-23 Szent Pál apostol, a fenti világról tanúskodik, amelyben örök értékek vannak, amelyek képesek bennünket Istenben gazdagítani. Vö. Kol 5:1-11 Mire jó nekem A mai evangélium, nem arról szól, hogy hogyan gazdagodhatunk Istenben, sokkal inkább szól arról, hogy hogyan, nem gazdagodhatunk Istenben. Ebből a sötét háttérből, a sötétség ellentéteként ragyog fel ma az evangélium. Miközben Jézus tanít, valaki veszi magának a merészséget, hogy szavaiba vágjon. Az elvakult kereskedő-szellem, úgy mérlegeli, Jézus nagyságát és tekintélyét is, mint bármi mást: Mire jó nekem ez a Jézus? A mire jó nekem kérdés önmagában sem nem jó, sem nem rossz. Attól válik rosszá, ha valaki önmagát a piramis csúcsán tudja, és mindent önmagához mér, és attól válik jóvá, ha valaki felismeri; az, az igazán a jó nekem, ha tudom azt, hogy én mire vagyok jó, hogy mire vagyok jó az Istennek. Esztelen életvitel Emberi méltóságunk, hogy nemcsak élünk, hanem lehet életvitelünk is, irányíthatjuk az életünket, lehetnek céljaink. Ennek a példázatbeli gazdag embernek, teljesülnek evilági vágyai, ez nemcsak az ő magánügye, az ő életvitelének társadalmi vetülete is van. Legtöbben az ő életútját követjük, vagy szeretnénk követni. Vagyonosak akarunk lenni, pihenni akarunk, enni, inni akarunk, élvezni akarjuk az életet. A fogyasztói társadalmat az emberek szerzési ösztöne élteti. Az emberiség kisebbik része pocsékol, a nagyobbik része pedig szeretne pocsékolni. Ebből a feszültségből irigység fakad, fegyverkezés fakad, háborúk fakadnak, ebből a feszültségből pusztulás fakad. Ezt a szerzéstől motivált életvitelt Isten esztelennek ítéli. Esztelen, még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél? Szerezni vagy lenni Alapvetően nem attól függ az életünk, hogy mink van, hanem attól függ az életünk, hogy kik vagyunk. Szerezni, vagy pedig lenni, és egyre többé lenni? Ez itt a kérdés! Alapvetően szerzéstől motiváltak vagyunk, vagy pedig alapvetően a lenni, motivál bennünket? Riasztóan sokszor győz, a szerezni kapzsisága, a lenni gazdagsága felett. A lenni gazdagságát mi emberek a szerelemben akarjuk megélni, csakhogy a szerelem nem tartalmazza igazságát. A szerelmesek tökéletesen egyesülni akarnak, de egységük igazsága csak rajtuk kívül, csak a gyermekükben valósulhat meg. Ezzel szemben, az Istenszeretet tartalmazza igazságát. Jézus; az ember és az Isten felülmúlhatatlan egysége. Ha Isten felemelő szeretete visszhangra talál szívünkben, ha hitünkkel, bizalmunkkal mi is átöleljük az Istent, akkor Istenben gazdagodunk, akkor rátalálunk igazi önmagunkra a mi Urunkban, Jézus Krisztusban!

96 Éberség Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Ne félj, te kisded nyáj, hisz Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja országát. Adjátok el, amitek van, adjátok oda a rászorulóknak. Készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, elfogyhatatlan kincset a mennyben, ahol nem fér hozzá tolvaj, és nem rágja szét a moly. Ahol a kincsetek, ott a szívetek is. Csípőtök legyen felövezve és égjen a lámpásotok. Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák. Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Legyetek ti is készen, mert olyan órában, amikor nem is gondoljátok, eljön az Emberfia." Lk 12:32-48 Péter megkérdezte: "Uram, ezt a példabeszédet csak nekünk mondod, vagy mindenkinek?" Az Úr így válaszolt: "Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé rendelt, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, ha megérkeztekor ura ilyen munkában találja. Mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a szolga azt mondja magában: Uram csak sokára tér vissza -, és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, akkor ennek a szolgának az ura olyan napon érkezik meg, amikor nem várja, és olyan órában, amikor nem gondolja. Kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól annál többet kívánnak. "12:32-48 Felmerülő kérdéseink Az evangéliumi szakaszt megelőzően Jézus megkapó képekkel érzékelteti, hogy nem érdemes aggódni. Jézus azt mondja; semmiért se aggódjunk, bízzunk a Gondviselő Istenben, keressük az ő Országát, az evilági szükséges javakat pedig ráadásul megkapjuk hozzá. Akár aggódunk akár nem, minden úgy történik, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Keressétek az Isten Országát, ez a felszólítás még zavarba ejtőbb, mint az aggodalom nélküli életre való felszólítás. Mindjárt három kérdés is felmerül, mit kell keresnem, hol kell keresnem, és hogyan kell keresnem? Ez az evangéliumi szakasz, eligazíthat bennünket. Mit kell keresnem Nemcsak fizikai tartózkodási helyünk van. Mindannyiunknak van egy láthatatlan tartózkodási helye. Ezt a láthatatlan tartózkodási helyet Jézus így határozza meg: Ahol a kincsetek, ott van a szívetek. Nemcsak fizikai tartózkodási helyünket tudjuk változtatni. Értékeinkkel együtt süllyedhetünk, vagy emelkedhetünk. Jézus közli velünk, hogyan helyezhetjük kincsünkkel együtt szívünket is az örökkévalóságba, hogyan lehet kihelyezett stabilitása az életüknek. Milyen lesz az, amikor távoznom kell ebből a földi életből? Akinek ilyen kihelyezett stabilitása van az Isten Országában, azt a halál, nem tudja kirabolni, nem tudja mindenéből kivetkőztetni. Hol kell keresnem Ahol a kincsed ott van a szíved. Értékeink bezárhatnak a föld erőterébe, de ki is szabadíthatnak a föld vonzásából, attól függően, hogy hol vannak. Legnagyobb kincsünk az életünk. Ezt a kincset megtarthatjuk magunknak, vagy elajándékozhatjuk. Istent megtalálni, megismerni önmagunk odaajándékozásával lehet. Istennek ajándékoztuk magunkat, ha úgy élünk, mint akiknek Uruk van a Mennyben, akit várni lehet és kell, aki egészen biztosan eljön. Urunk van, ez azt jelenti, hogy egy tőlünk független akarat van felettünk, akarat, amelyhez feltétlenül igazodunk, kapcsolatot teremtve a Menny és a föld között. Hogyan kell keresnem Virrasszatok és imádkozzatok. Szüntelen imádkozzatok. Krisztus Urunk vissza- visszatérő figyelmeztetései ezek az evangéliumokban. Az értékeink megmutatkozási helye odafigyelésünkben, éberségünkben van. Éberségünk tanúsítja, igazolja értékeinket, hogy azok valóban léteznek a számunkra. Édesanyák csecsemőjük gyenge nyöszörgésére a legmélyebb álomukból képesek felébredni. Éberek, mert szeretnek, és mivel szeretnek azért éberek. Ahol a kincsük, ott van a szívük. Jézus az evangéliumban, kétszer is boldognak hirdeti a szolgákat, akik Urukra éberen várnak. Urunk megjelenésének időpontját nem ismerjük, mint ahogy halálunk időpontját sem ismerjük. A helyes éberség a szeretet ébersége, erre a bizonytalan időpontra és ugyanakkor nagyon biztos találkozásra irányul. A szeretet ugyanúgy, mint az éberség virraszt. A szeretet az nem alszik el, nem alszik el velünk együtt. A szeretet maga az éberség, Istenhez ébredő éberség.

97 Lk 13:01-09 Megtérés Odajött Jézushoz néhány ember, s azokról a galileaiakról hozott hírt, akiknek vérét Pilátus áldozatuk vérével vegyítette. Erre Jézus megjegyezte: "Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, azért, hogy így jártak? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mind. Vagy azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc ember, akire rádőlt Siloámban a torony, és megölte őket, bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálemben élő többi embernél? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan." Aztán egy példabeszédet mondott. "Egy embernek fügefa volt szőlejében. Kiment, gyümölcsöt keresett rajta, de nem talált. Erre így szólt vincellérjéhez: Idejárok három év óta, hogy gyümölcsöt keressek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt a helyet? De az így válaszolt: Uram, hagyd meg még egy az idén. Körülásom és megtrágyázom, hátha terem majd jövőre? Ha mégsem, akkor kivághatod." Lk 13:01-09 Térjetek meg A görög szentírás metanoia szava, a gondolkozás megváltoztatására utal. Ezt a szót fordították úgy is, hogy térjetek meg, de úgy is, ahogy most is hallhattuk, tartsatok bűnbánatot. A gondolkozás megváltoztatását kapcsolatba lehet hozni a bűnbánattal is, de míg a bűnbánatra való felszólításban; a mi tetteink a hangsúlyosak, addig a megtérésre való felszólításban; az a hangsúlyos, akihez megtérünk, aki hív, az a hangsúlyos, amit Isten tesz. Megtérésünkben Istentől megszólítottak vagyunk. Mennyei Atyánktól motivált gondolkozásunk, nyithatja meg fülünket Jézus tanítására, a Szentlélek sugallatára! Vö. Jn 6:44a, Róm 10:17, Jel 3:6 Meg lehet térni A megtérést, mint lehetőséget, Jézus hallgatói elé tárja. Közel van hozzátok az Isten Országa, az Isten Uralma. Most térjetek meg, amíg Atyám vonzása jelen van, mert Senki sem jöhet énhozzám, ha nem vonzza őt az Atya Jn 6:44a Térjetek meg hozzám, bízzatok bennem, különben mindannyian elvesztek! Mennyi Atyánk nemcsak vonz, ösztökél is bennünket a fordulatra! Saullal együtt mi is, felhagyhatunk az ösztöke elleni rugdalózással, engedhetünk az isteni vonzásnak, megtérhetünk Jézushoz! Vö. ApCsel 26:14 Születésünknél fogva mi is a harag gyermekei voltunk, akárcsak a többi ember. De a végtelenül irgalmas Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy Krisztussal életre keltett minket, bűneinkben halottakat is. Ef 2:3-5 Holtak Jézus hallgatói egy szomorú esemény hírét közlik Jézussal, bizonyára hallani akarják, hogy ehhez a szörnyűséghez, mit szól Jézus. Jézus nem lát lényeges különbséget a szerencsétlenül járt emberek és a hallgatósága sorsa között. Ha nem tértek meg, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan! Meglepő, amikor Jézus az élőkről, úgy beszél, mint halottakról. Jézust egyik tanítványa kérte Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat!" Jézus azonban ezt felelte: "Kövess engem, hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat!" Mt 8:21-22 Keresztünket felvéve követni Jézust ez az Élet, és Jézus nélkül minden más csak a halál lehet. Jézus a Mennyből leveleket diktál a kisázsiai egyházaknak, a szárdeszi egyháznak üzeni: Ezt mondja az, akié az Isten hét lelke és a hét csillag: Tudok tetteidről. Tudom, hogy élőnek neveznek, de halott vagy. Jel 3:1 Élők A látszat az, hogy az élők közül időnként meghal valaki, a valóság ezzel szemben az, hogy a holtak közül időnként életre kel valaki, megtér valaki Jézushoz. Isten úgy szeret bennünket, ahogy vagyunk, ámde nem maradhatunk meg olyannak, amilyenek vagyunk. A terméketlen fügefa sorsával arra figyelmeztet bennünket Jézus, hogy megtérésünk gyümölcseit teremjünk meg, különben úgy tekint ránk is, mint a szárdeszi keresztényekre! Nem elégedhetünk meg azzal, hogy Isten gondviselő szeretetének a tárgyai vagyunk. Isten szeretetének az a célja, hogy az ő szeretetének helye legyen bennünk, hogy félreálljunk az ő útjából, hogy helyet adjunk neki az életünkben, hogy megteremjük emberszeretetének gyümölcseit, az ő dicsőségére!

98 Jézus ismerősei Lk 13:22-30 Abban az időben Jézus Jeruzsálem felé tartott. Útközben tanított a városokban és falvakban, melyeken áthaladt. Valaki megkérdezte tőle: Uram, kevesen vannak, akik üdvözülnek? Ő így válaszolt: "Törekedjetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan próbálnak majd bejutni, de nem tudnak. A ház ura felkel és bezárja az ajtót, ti kint rekedtek és zörgetni kezdtek az ajtón: Uram, nyiss nekünk ajtót! Erre ő azt feleli nektek: Nem tudom, honnan vagytok. Akkor ti bizonygatni kezditek: Veled ettünk és ittunk, a mi utcánkban tanítottál. De ő megismétli: Nem tudom, honnan vagytok. Távozzatok tőlem mind, ti gonosztevők! Ott majd sírás és fogcsikorgatás lesz, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és mind a prófétákat az Isten országában, magatokat meg kitaszítva onnan. Jönnek majd keletről és nyugatról, északról és délről, és helyet foglalnak az Isten országában. Íme, így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók!" Lk 13:22-30 Jézus ismer bennünket? Az evangélium tanúsága szerint üdvösségünk szempontjából nem az a döntő, hogy mi ismerjük és felismerjük Jézust, hanem az, hogy ő vajon felismer-e bennünket. Szent Máté bővebben és élesebben közvetíti Jézus szavait: "Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram, Uram! Nem a te nevedben jövendöltünk? Nem a te nevedben űztünk ördögöt? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát? Én akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket. Takarodjatok tőlem, ti gonosztevők!" Karizmák A karizmák Istennek olyan adományai, amelyeknek nem mi vagyunk a címzettjei. Aki Jézus nevében prédikál, jövendöl, ördögöket űz, csodákat tesz, és úgy gondolja, hogy ez elég az üdvösségéhez, hasonlít a postáshoz, aki gazdagnak érzi magát, mert sok pénz van nála. Ilyen postás bizonyára nem létezik. A pénz, aminek nem én vagyok a címzettje felelősséget, feladatot és munkát jelent a számomra. Ez nem érdem, hanem kötelesség. Igehirdetők Az érdemtelenség veszélyét kristálytisztán érzékeli Szent Pál apostol. Az első korintusi levél kilencedik fejezetének a végén így vall saját üdvösségének a gondjáról: "Én is futok, de nem céltalanul. Mérem az ökölcsapásokat, de nemcsak a levegőt csapdosva, hanem sanyargatom, és rabságba vetem testemet, hogy míg másoknak hirdetem az igét, magam érdemtelenné ne váljak." Amiről felismer bennünket Jézus Az evangélium fellebbenti a fátylat a végső valóságról. Ember létünk célja minden ember számára láthatóvá válik. Láthatóvá válik a cél, ami végre teremtettünk, ami után teremtettségünkből fakadóan egész emberlétünk vágyakozik. Azon a napon lesznek, akik nem ismerték fel Jézust földi életükben, de akiket Jézus felismer és így hívja őket; "Jöjjetek Atyám áldottai! Vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot. Éheztem ugyanis és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, vándor voltam és befogadtatok, mezítelen voltam és fölruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, börtönben voltam és felkerestetek. Bizony mondom nektek: Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek azt velem tettétek."

99 Lk 14:25-33 Jézus követői, Jézus tanítványai Abban az időben: amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így szólt: Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom. Aki nem hordozza keresztjét és nem így követ, nem lehet a tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de az építkezést befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: Ez az ember, építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni. Vagy: Ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor, amikor messze van, és békét kér tőle. Így hát, aki közületek nem mond le mindenéről, amije csak van, nem lehet az én tanítványom. Jézus követői Jézust sokan követik. A jézusi erőtér ma is sokakat vonz. Az őt követő sokaság jól érzi magát Jézus közelében, kiemelkedően kapni akarnak, minél többet akarnak kapni és Jézus túláradóan adja Isten Országának áldásait. Vannak, akik csak gyógyulni akarnak, mások lelki békéjüket találják meg Jézus közelében. A kereszténység megihlette a művészeteket. Gyönyörködhetünk az egyházi építészet, festészet, zene szépségeiben és az egyházi irodalomban feltáruló igazságokban. Ezek az értékek sokakat vonzanak, nem keresztényeket is vonzanak, de csak kevesen fordulnak az értékek forrása felé. Jézus albérlő Szakonyi Károly Adáshiba című színművében Jézust albérlőként ábrázolja. Időszerű ez az ábrázolás, mert Jézus, sok keresztény életvitelében gyakran albérlőként, csak úgy mellesleg mutatkozik meg. Az esztergomi bazilika sokakat vonz fenséges nagyságával, egyházzenei programjaival. Ezzel szemben a forrás ahonnan a szépség fakad, többnyire érdektelen marad. A templom az a hely, ahol az Isten értünk van jelen. Templomainkat Jézus jelenléte teszi templommá. Az esztergomi bazilikában Jézusnak, a bazilika oldalában, egy mellékoltáránál adtak helyet, mintha Jézus az ő házában nem főbérlő, hanem csak albérlő lenne. A salzburgi dómban a főhely a herceg érsekek kiemelkedő tartózkodási helye volt, Jézusnak a mai napig az oldalhajóban adnak helyet. Jézus főbérlő Mindaddig, amíg Jézustól csak kapni akarunk Jézus olyan az életünkben, mintha albérlő lenne. Mindaddig, amíg a mire jó nekem kérdéskörbe szerveződik az életünk, mindaddig főbérlők vagyunk. Jézus, követőihez intézett kemény szavai, figyelmeztetik hallgatóit arra, hogy ahhoz hogy kapjanak, ahhoz valakinek adnia is kell, és nem is akármit kell adnia; hanem az egész életét. Ha élni akartok, valakinek halnia is kell, nemcsak a búzamagnak kell elhalnia ahhoz, hogy bőséges termést hozzon! Jézus kinyilvánítja; az Isten Országa nemcsak az ő magánügye, követői közül tanítványokat akar, akik életüket adják, akik azonosulnak vele, akik feladják főbérlőségüket, akik életük vezérlését átadják neki. Jézus tanítványai Jézus tanítványai; csak evilági kötöttségeiken felülemelkedett szabad emberek lehetnek. Jézus csodálatosan megmutatkozik az ő tanítványaiban. A vértanúk zsolozsmájában; az Isten Igéje miatt megölt vértanúkban ünnepeljük Üdvözítőnket, a hűséges tanút és kérjük Jézust, hogy adja meg nekünk is a lélek igazi szabadságát. Vértanú hősök Egyháza vagyunk. Áldásokban gazdag keresztény életünket; Krisztus titokzatos testének szenvedő tagjai fakasztják. Erről a munkamegosztásról vall Szent Pál Apostol; Életünkben állandóan ki vagyunk téve a halálnak Jézusért, hogy majd Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkön. Bennünk tehát a halál működik, de tibennetek az élet. 2Kor 4:11-12 Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára. Kol 1:24 Beteg, szenvedő keresztény testvéreink Jézus keresztjét hordozzák, a szenvedő Jézus az, aki szívére öleli őket, hogy isteni művét, bennük és általuk teljessé tegye.

100 Lk 15:01-11 Megtalál Abban az időben: A vámosok és a bűnösök Jézushoz jöttek, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók zúgolódtak emiatt, és azt mondták: Ez szóba áll a bűnösökkel és együtt étkezik velük. Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik: Ha közületek valakinek van száz juha, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a pusztában a kilencvenkilencet, hogy keresse az egy elveszettet, amíg meg nem találja? Ha megtalálja, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédjait és azt mondja nekik: Örüljetek, mert megtaláltam elveszett juhomat! Mondom nektek, éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége megtérésre. Ha pedig egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy drachmát, nem gyújt-e világot, nem sepri-e ki a házát, nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, összehívja barátnőit meg a szomszédasszonyokat és azt mondja: Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett drachmámat! Mondom nektek, az Isten angyalai is éppen így örülnek majd egy megtérő bűnösnek. Lk 15:01-11 Az Isten szíve Tanult, tiszta, jólöltözött emberek társaságában jól érezzük magunkat, szívesen elkerüljük a piszkos, csúnya beszédű, részeges, kötekedő embereket. Jézust gyakran látják rossz társaságban, bűnösök, betegek között. Nem értik, hogy a szentek szentje, mit keres a fertőben. Ennek az értetlenségnek legfőbb oka az, hogy mi emberek személyválogatóak vagyunk, az Isten pedig nem személyválogató, Jézus sem személyválogató. Az értetleneket Jézus példabeszédekkel próbálja meggyőzni. Ezek a jézusi példabeszédek megismertetnek bennünket az Isten jóságával, az Isten szívével. Krisztus misztériuma Aki szeret, az tud a szeretet egyesítő hatalmáról. Ami szeretteinkkel történik az valahol velünk is történik, hiszen szeretteink öröme, bánata egyúttal a mi örömünk a mi bánatunk is. Az Isten szeretetének egyesítő hatalma határtalan. Nem tudunk úgy körülnézni a világban, hogy közben ne tekintenénk Teremtőnkre, aki szereti az ő teremtett világát. Bármit teszünk, vagy nem teszünk, azt Jézusnak tesszük, vagy nem tesszük. Krisztus titkát, misztériumát Szent Pál apostolnak kinyilatkoztatta az Istent, ezek szerint: A mi Mennyei Atyánk, Urunk Jézus Krisztus Atyja tudtunkra adta akaratának titkát, misztériumát, azt az őbenne előre meghatározott jóságos tervét, hogy elérkezik az idők teljessége, és Krisztusban, mint Főben, újra egyesít mindent, ami van a mennyben és a földön. Ha elveszünk Jézusban az örökkévalóság érinti meg emberségünket az az örökkévalóság, ahol Krisztusban egyek vagyunk. Jézus úgy tekint ránk, mintha önmagára tekintene. A szeretet tekintete önmagát keresi a tőle különbözőben. A szeretet keresi magát a tőle egészen másban, és ha megtalálja felujjong mit Ádám, test a testemből, csont a csontomból. Az Isten keres bennünket, ha nem akarunk elveszni, de elveszünk, mint az eltévedt bárány. Isten keres bennünket, ha elveszünk és közömbös számunkra, hogy kinek a tulajdona vagyunk, ha olyanok vagyunk, mint az elveszett drahma. Ha így veszünk el, keres bennünket a mi Mennyei Atyánk, nem úgy keres bennünket, hogy vagy megtalál, vagy pedig nem talál meg, hanem addig keres, míg meg nem talál. És elveszhetünk úgy is, hogy Mennyei Atyánk nem keres bennünket, elveszhetünk úgy is, mint a tékozló fiú. Isten nem keres bennünket, ha szabad akaratunkból hátat fordítunk neki, mint az elveszett fiú, mert tiszteletben tartja szabad akaratunkból fakadó döntésünket. Nem keres bennünket, de haza vár, lesi a látóhatárt, és ha felbukkan imbolygó, lerongyolódott alakunk, akkor elénk szalad és a nyakunkba borul. Megtalál Az Úr Jézus a mi emberlétünk értelme és célja. A bűn nem más, mint céltévesztés, eltévelyedés, a bűnben el vagyunk veszve. A bűnben Isten jogos tulajdona nincs a helyén, el van veszve. Ha találkozunk Jézussal, ha megtalál bennünket Jézus, akkor a helyünkre kerülhetünk. Értelmessé és céltudatossá válik az életünk. Ennek nemcsak Jézus a mi jó pásztorunk örül, nemcsak a mi örömünk. Ez az öröm túláradó öröm, felhat a Menyországba és megörvendezteti Isten angyalait is.

101 Tékozló fiú A vámosok és a bűnösök mind jöttek, hogy hallgassák. A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. "Ez bűnösökkel áll szóba, sőt eszik is velük" - mondták. Erre mondott nekik egy példabeszédet: "Egy embernek volt két fia. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket őrizni. Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben - mondta -, én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be. Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. Lk 15:11-32 Erre a fiú megszólalt: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz. Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyűrűt, és a lábára sarut. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek.az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben előkerült - felelte. Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött és kérlelte. De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a barátaimmal. Most meg, hogy ez a fiad megjött, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, hizlalt borjút vágattál le neki. - Az mondta neki: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. S illett vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült." Lk 15:11-32 Bűnösöket is szereti Vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt, emiatt, a farizeusok és írástudók, elítélik Jézust: Jézus rosszul teszi, hogy a bűnösökkel szóba áll, sőt együtt étkezik velük. Ha Jézus az őt ért vádakra csak a lényegre szorítkozna, ha csak annyit mondana, szereti Isten ezeket a bűnösöket, akkor az írástudók a törvény erejével, tekintélyével és szigorával lecsaphattak volna Jézusra: Nincs igazad, Názáreti Jézus! Isten törvényt adott nekünk, és akik szeretik az Istent, azok megtartják a törvényt, azokat az Isten is szereti és megáldja őket ezer íziglen, de akik szembeszegülnek Isten akaratával, akik megszegik a törvényt, a bűnösöket az Isten nem szereti, azokat az Isten megbünteti heted íziglen! Hasonlóságunk Jézus az édesapai szeretetettel érzékelteti, hogy kicsoda az Isten, hogy hogyan szeret bennünket a mi Mennyei Atyánk. Isten maga szeretet, és az ember abban hasonlít az Istenre, az az ember lényege, hogy képes szeretni. Az emberi szeretet, Isten formájú szeretet, és a hasonlóságból fakadóan az Isten szeretete ember formájú szeretet. Az Istenhez hasonlóan, mi emberek is tudunk; örvendezve, szomorúan, sőt szenvedve is szeretni. Szeretetügyből kapott sebeink; Krisztus sebei. Nem rója fel a gonoszt Mi emberek az Isten Fiához hasonlóan szeretet ügyből fakadóan kapjuk a legsúlyosabb sebeket. Az édesapa szomorúan szereti az ő tékozló fiát, és amikor észreveszi, hogy fia mezítláb, lerongyolódva hazafelé közeledik, akkor megesik rajta a szíve, akkor örvendezve szereti. Eléje siet, és mielőtt gyermeke bele tudna kezdeni a mondókájába, a nyakába borul és megcsókolja. A szeretet nem rója fel a gonoszt, a szeretet nem tud megbocsátani, mert nincs mit megbocsátania, ha felróná a gonoszt, akkor igen, akkor meg tudna bocsátani, mert tudná, mit bocsát meg, de a szeretet nem rója fel a gonoszt. Tényleg ilyen az Isten Jézus hallgatóiban felmerülhetett a kérdés tényleg ilyen az Isten? Nagyon szép tanítás ez az Istenről, de hát igaz ez a tanítás, mi bizonyítja, mi teszi hitelessé ennek a Názáreti Jézusnak a tanítását? Jézus tanítását, Jézus keresztáldozata bizonyítja. A miséző pap, a körünkben, megjelenő drága Üdvözítőnket így mutatja be nekünk; Íme, az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit. Jézus Krisztus, ha elveszi a világ bűneit, ha elveszi a bűneinket, akkor Mennyei Atyánknak nincs mit megbocsátania. Krisztus a mi Urunk által szeret bennünket az Isten. Krisztusban; kedves, és nagyon szeretett gyermekei vagyunk a mi Mennyei Atyánknak.

102 Hűtlen intéző Abban az időben Jézus ezt példabeszédet mondta tanítványainak: "Egy gazdag ember előtt bevádolták az intézőjét, hogy eltékozolja ura vagyonát. Erre ő magához hívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem maradhatsz tovább az intézőm. Az intéző így gondolkodott magában: Mitévő legyek, ha uram elveszi tőlem az intézőséget? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek házukba, ha gazdám elmozdít az intézőségből. Egyenként magához hívatta tehát urának adósait. Megkérdezte az elsőt: Mennyivel tartozol uramnak? Azt felelte: Száz korsó olajjal. Erre azt mondta neki: Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet. Aztán megkérdezett egy másikat: Te mennyivel tartozol? Száz véka búzával - hangzott a válasz. Fogd adósleveledet - mondta neki -, és írj nyolcvanat. Az úr dicsérte a hűtlen intézőt, hogy okosan járt el. Bizony, a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál. Lk 16:01-13 Mondom tehát nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki pedig hűtlen a kicsiben, az a nagyban is hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hűségesek, ki bízza rátok az igazi értékeket? És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket? Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak." Lk 16:01-13 Értékeink mozgósítanak Meglepő lehetett, hogy Jézus, hallgatósága elé egy hűtlen intézőt, egy tolvajt állít, hogy tanuljanak tőle. Mit lehet tanulni egy tolvajtól? Az Úr nyilván nem azért dicséri, hogy még utoljára jól meglopta gazdáját. Jézus nem arra bíztat bennünket, hogy lopjunk, csaljunk és hazudjunk. Ennek a világnak a fiai azonban, valamit sokkal jobban csinálnak, mint a világosság fiai. Hűségesebben szolgálják a pénzt, mint sok hívő ember az Istent. Több áldozatot hoznak a pénzért, mint sok hívő ember az Istenért. A vagyon megszerzése és megtartása felfokozza éberségüket, jobban, mint sok hívő ember éberségét az örök javak megszerzése és megtartása, és éppen ezért eszesebbek, találékonyabbak, amikor szorult helyzetbe kerülnek. Értékeink találékonnyá tesznek Az Úr, a hűtlen intéző okosságát dicséri, hogy képes rövid idő alatt felmérni a helyzetét, a lehetőségeit, és képes céljának megfelel jó döntést hozni. A pénz szeretetéből gyakran törvénytelenségek fakadnak, Isten szeretete is a törvények felett áll. Jézus bemutatta, elénk élte; nincs az a szabály, nincs az a törvény, amelyet szeretet ügyből fakadóan ne lehetne megszegni! Szabad teret adhatunk szeretetünkből fakadó találékonyságunknak. Szent Ágostonnak sikerült a keresztény etikát egyetlen mondatba sűrítenie: Szeress; és tedd azt, amit csak akarsz! Akik értékeiket nagyobb értékre cserélték Kedden, Szent Máté apostol emléknapját ünnepeljük. A mammont szolgálta, vámszedő volt, de amikor meghallotta Jézus hívását, otthagyta a pénzt, és egész szívvel követte Jézust. Nagypéntek után nem tudunk róla, hogy szent Máté visszatért volna eredeti foglalkozásához úgy, mint a többi apostol. Vö. Jn 21:3 Zákeusnak is a pénz körül forgott az élete, sok embert becsapott, de amikor Jézus betért házába átalakult. Nyitottá vált a feltétlen értékre. Megváltozott az ébersége, figyelme, gondolkodása. Nemcsak a vagyon szeretete, az Isten iránti szeretet is, rendkívül találékonnyá tud tenni, jó döntési pozícióba tud hozni. Vö. Lk 19:8 Értékeink alakítanak rajtunk A mi életünk is át tud alakulni Jézus közelében. Amik vagyunk, amivel rendelkezünk, Teremtőnktől van, neki tartozunk elszámolással. Az Ő előre meghatározott jóságos terve, hogy Krisztusban, mint Főben újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van. Már most mozgósíthat bennünket a mennyeiekben való gazdagodás, bekapcsolódhatunk a szeretet egyesítő hatalmába, egyre inkább hasonlíthatunk Jézusra, Krisztus a mi Urunk által. Vö. Ef 1:11

103 A dúsgazdag és a szegény Lázár Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta: "Volt egy gazdag ember. Bíborban és patyolatban öltözködött, és mindennap dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, ami a gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és kebelén Lázárt. Felkiáltott: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban. Fiam - felelte Ábrahám -, emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg mennyire jutott a rosszból. Most ő itt vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon, se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki. Lk 16:19-31 Akkor arra kérlek, atyám - kiáltotta újra -, küldd el őt atyai házunkba, ahol még öt testvérem él. Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére. Ábrahám azt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak. Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki, a halottak közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának. Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek. " Lk 16:19-31 Szolgálatunk A mi emberi szabadságunk, szolgálatban ölt testet. Szabadon rendelkezhetünk szabadságunk felett. Eldönthetjük, hogy kit vagy mit ajándékozunk meg szabadságunkkal, eldönthetjük, hogy kit vagy mit szolgálunk. Szolgálatunk irányultsága egyértelmű irány. Lehetséges kerülőutakon járni, de lehetetlenség egyszerre több irányba haladni. Az Igazsághoz kerülőutak vezetnek, a kerülőutak is értékesek, kerülőútjainkon vizsgázunk, a kerülőutakban mindig ott van a helyes irány is, a megtérés lehetősége is. A kerülőutak veszélye; elakadhatunk valahol. A vagyon szolgálata kiemelkedően képes rabul ejteni. A Hűtlen intéző példabeszédét Jézus azzal zárta, hogy Nem szolgálhattok két úrnak. Jézus a pénzükben, a gazdagságukban bizakodó embereket figyelmezteti a dúsgazdag és a szegény Lázár történetével. Bizalmunk Jézus példabeszédei között ez az egyetlen, ahol valakinek neve van: Lázár, Eleázár, ez a név teoforikus, az Isten nevét hordozó név, azt jelenti, hogy Isten segít. Jézus ezzel is hangsúlyozza, Lázár nem a nyomorúsága miatt kerül a Menyországba, hanem mert bízik az Istenben, Istentől vár segítséget. Lázár egyetlen menedéke az Isten. Istenben bízott, Istenre irányult halála pillanatában is, és hozzá jutott. A dúsgazdagnak másfajta irányultsága volt, ő a gazdagságában bízott, neki a múlandó földi javak adtak biztonságot. Döntő jelentőségű az, hogy miben, vagy kiben bízunk, hogy mi, vagy ki ad nekünk biztonságot. Angyalok öröme Lázár hajléktalanul, bénán, rongyosan, sebektől borítva fekszik. A kutyák ellen sem tud védekezni, segítő kéz nem nyúl felé. Akinek érintésétől az emberek iszonyodnak, azt az Isten angyalai átkarolják, és örvendezve a Mennybe viszik. Az angyalok öröme lehet a mi örömünk is. Boldog Teréz Anya az egyik novíciust ezekkel a szavakkal küldte munkába. Láttad, milyen tisztelettel veszi a kezébe a pap Krisztus Testét, úgy érintsd meg te is a haldoklót. A fiatal apáca, szolgálata után sugárzó arccal, boldogan mondta Teréz Anyának. Jézust érintettem, őt ápoltam, találkoztam vele! Menyország Figyelemre méltó, hogy a példázatbeli gazdag ember nem azért jut a pokolba, mert valami rosszat tett, hanem azért mert valami jót nem tett meg, amit pedig megtehetett volna. Jézus, amikor az utolsó ítéletről jövendöl, mulasztásos bűnökre mondja ki a kárhoztató ítéletet; nem adtatok ennem, nem adtatok innom, nem ruháztatok fel, nem látogattatok meg. Vö. Mt 25:31-46 Az üdvösség útja, az Isten irgalmas szeretetébe való bekapcsolódás útja, ez az, amit ez a dúsgazdag elmulasztott. Embertársainkban az álruhás Jézussal találkozunk, legyünk jó barátságban vele, hogy régi, kedves ismerősként fogadjon bennünket a Mennyben.

104 Lk 17:05-10 Hit Abban az időben: Az apostolok kérték az Urat: "Növeld bennünk a hitet." Az Úr így válaszolt: "Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől és verj gyökeret a tengerben engedelmeskedni fog nektek. Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: Gyere ide tüstént és ülj asztalhoz. Nem ezt mondja-e inkább: Készíts nekem vacsorát, övezd fel magad és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán majd ehetsz és ihatsz te is? S talán megköszöni a szolgának, hogy teljesítette parancsait? Így ti is, amikor megteszitek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk, hiszen csak kötelességünket teljesítettük." Lk 17:05-10 Botrány Az evangéliumi szakaszt megelőzően, Jézus, tanítást ad apostolainak arról, hogy lehetetlen dolog az, hogy botránkozások ne legyenek, de jaj annak, aki által esnek, jobb annak, hogy malomkövet vessenek a nyakába, és a tengerbe vessék, minthogy egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson. Az apostolok ezután kérik Jézust. Növeld a hitünket. Hitünk képes arra, hogy megmotiválja gondolkodásunkat, szavainkat és tetteinket, de ha ez nem így van, akkor bizony botránnyá válunk a világban. Ha hitünk és tetteink között az összhang nincs meg, forrásaivá válhatunk még az istenkáromlásnak is. Erre a disszonanciára utal Szent Pál apostol rómaiakhoz írt levelében; Az Istennek a neve miattatok, káromoltatik a pogányok között. Hangsúlyeltolódás A tudomány világában élesen elkülönül a tudós személye a tudománytól. A tudós világot nem érdekli, hogy Albert Einstein hány feleséget fogyasztott el, csak kutatásainak eredménye az érdekes. Találkozhatunk ilyen hangsúlyeltolódással, Jézussal kapcsolatban is: Az a fontos, hogy mit tanított Jézus, ezzel szemben; az hogy hogyan élt mit tett, és végül az a szerencsétlenség, ami vele történt teljesen lényegtelen. Protestáns testvéreink imaházaiban a szószék központi helyen van, a hangsúly a tanításon van. Nálunk hangsúly a helyén maradt, a középpontban az oltár van, a mi Istentiszteletünkben az a hangsúlyos, amit Jézus tesz. A hit nem más, mint az ember elfogadó válasza Isten szeretetére, végül is bizalom. Jézus apostolai kérésére tanítást ad a hitről, és ebben a tanításban szelíd kritika alá vonja apostolai hitét. " Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag." Isten ajándéka A hit önfeláldozó hősies elfogadására Pünkösdkor a Szentlélek Isten képesítette az apostolokat. A hitet megszerezni, kiérdemelni nem lehet, nem jutalom, a hit a Szentlélek Isten ajándéka, amelyet csak kérni, illetve elfogadni lehet, és mivel szabadok vagyunk, vissza lehet utasítani. Akik bizalommal közeledtek Jézushoz isteni, gyógyító energiákat szabadítottak fel, és ahol nem hittek benne ott Jézus nem tudott csodát tenni. Jézus az, aki gyógyít, mégis gyakran azt mondja a te hited megmentett, meggyógyított téged. Az Úr Jézusba vetett bizalom az, ami engedi működni Jézust! Kapcsolat Istennel Kezünk hozzánk tartozik, mert nekünk engedelmeskedik, parancsainkat végrehajtja, és ezért nem vár, de nem is kap elismerést, köszönetet. Kezünk élete abban van, hogy elő kapcsolatban van velünk. A keresztény élet jutalma abban van, hogy szolgálhat az Úrnak, eleven kapcsolatban lehet vele, mint ahogy a szőlővesszőnek eleven kapcsolata van a szőlőtőkével. Növeld Jézus a mi hitünket, hogy egyre inkább birtokba tudd venni az életünket, hogy képesek legyünk szolgálni, hogy a te akaratod működjön bennünk és általunk is.

105 Lk 17:11-19 Tíz leprás Jézusnak, Jeruzsálembe menet Szamaria és Galilea határa mentén vitt az útja. Amikor az egyik faluba betért, tíz leprás férfi jött vele szembe. Még messze voltak, amikor már megálltak és jó hangosan kérték: "Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!" Rájuk emelte tekintetét, és így szólt hozzájuk: "Menjetek és mutassátok meg magatokat a papoknak." Útközben megtisztultak. Az egyik, amikor észrevette, hogy meggyógyult, visszament, és emelt hangon dicsőítette az Istent, s arcra borulva hálát adott neki. Ez szamariai volt. Jézus megkérdezte: "Nem tízen voltak, akik megtisztultak? Hát a kilenc hol maradt? Nem akadt más, csak ez az idegen, aki visszajött volna, hogy dicsőítse az Istent?" Aztán hozzá fordult: "Állj fel és menj! A hited meggyógyított." Lk 17:11-19 Különös karima Jézus apostolaival Jeruzsálem felé tart, amikor egy különös karima hangzik felé. Tízen kiáltják egyszerre 'Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!' Jézus tudja; néhány hét múlva Jeruzsálemben meg fogják ölni, mégis szeretettel, fordul mások bajához, még akkor is amikor halálára készül. Ez a karima, ennek a szomorú alapokon szerveződő közösségnek az imája Jézusnál meghallgatásra talál. A közös betegség kényszerítette ki ezt a közösséget. Van közöttük egy szamaritánus is, akit a zsidók, legtöbb honfitársukhoz hasonlóan, ha egészséges lenne, mint idegent gyűlölnének. A közös betegség ezt a különbözőséget háttérbe szorította, egy akarattal kiáltanak Jézushoz. A gyógyulás öröme Jézus Jeruzsálembe a papokhoz küldi a betegeket, azokhoz a papokhoz, akik már elhatározták; Jézusnak meg kell halnia. Jézus tiszteletbe tartja ellenségeinek hivatalát. A papok nemcsak az áldozat bemutatói voltak, az ő feladatuk volt megállapítani és igazolni, ha valaki tisztátalanná vált, vagy pedig megtisztult. Mutassátok meg magatokat a papoknak, ez a felszólítás felébresztette a betegekben a gyógyulás reményét; mire a papok elé érnek meg fognak gyógyulni. Jeruzsálemhez, a templomhoz közeledve meggyógyulnak. A gyógyulás öröme tölti be őket. Visszatérhetnek családjukhoz, magukhoz ölelhetik újra szeretteiket. Nem kell többé az állatokhoz hasonlóan barlangokban lakniuk. Nem kell többé a feléjük közeledőt 'tisztátalan' kiáltással figyelmeztetniük. Betérhetnek akármelyik fogadóba, ehetnek, ihatnak a többi egészséges ember társaságában. Folytathatják rég abbahagyott mesterségüket. Nem keltenek többé undort, iszonyatot, nem árad belőlük többé a halál lehelete. Hála A szamaritánust az egészség élménye Isten felé fordítja. Visszanyert egészségében az Isten jóságát tapasztalja. Örül, hogy szereti őt az Isten. Betölti az Isten iránti hála. Hangos szóval dicsőítve az Istent, visszatér Jézushoz. Arcra borul Jézus előtt és hálálkodik. Ez az idegen Jézus parancsa ellenére tér vissza Jézushoz. Az Úr mégis csalódott, hogy csak ez az idegen tért vissza hozzá. Ezt az idegen szamaritánust az Isten jósága önmaga fölé és minden szabály fölé emelte, kigyógyította az önzésből. Isten felé Mind a tíz beteg ember találkozik Jézussal, de kilenc számára nem tényező az ajándékozó Isten. Elfogadják a testi gyógyulást, de már az Isten, a legnagyobb ajándék nem kell nekik. A kereszténység megihlette a művészeteket: A keresztény zene, építészet, festészet sok embert lenyűgöz, de már a forrás, ahonnan ezek a kincsek fakadnak, sokak számára érdektelen marad. Templomunk Jézus háza. Jézus itt mindannyiunkkal találkozik. Kérjük őt, hogy amit földi életünkben kapunk tőle, az ő ajándékai mindig fordítsanak felé. Igazságtalan bíró Lk 18:01-08

106 Abban az időben: Példabeszédet mondott Jézus arról, hogy szüntelen imádkozni, és nem szabad belefáradni. Így szólt: "Az egyik városban élt egy bíró, aki Istentől nem félt, emberektől nem tartott. Élt abban a városban egy özvegyasszony is. Elment hozzá, és kérte: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben. A bíró egy ideig vonakodott, aztán mégis így szólt magában: Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de ez az özvegy annyira terhemre van, hogy igazságot szolgáltatok neki, mert a végén nekem jön és megver. " Az Úr így szólt: Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró. Vajon Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá folyamodnak? Talán megvárakoztatja őket? Mondom nektek, hamarosan igazságot szolgáltat nekik. Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön? Lk 18:01-08 Az igazságosságba vetett hit mozgósít A példázatban szereplő igazságtalan bíró tudja, hogy a valóságban működő erőket nem lehet a törvény adta keretek között tartani. Abból él, hogy a törvényt megszegik. Mivel munkáját nem ellenőrzi senki, csak akkor szolgáltat igazságot, ha haszna van belőle. A bíró megütését bizonyára tiltotta a törvény, de a bíró az özvegyasszony esetében nem bízik a törvény erejében. Nem azért szolgáltat igazságot, mert kap valamit, hanem azért, hogy ne kapjon valamit. A büntetés bizony sokszor hatékonyabb eszköz a gyermekek nevelésében, mint a jutalmazás. A kényelmetlen helyzet, az özvegyasszony kitartó zaklatása végül is elérte célját. Látszólag mindig ugyanazt az utat teszi meg, ugyanazt a panaszt adja elő, mégis közelebb kerül az igazságszolgáltatáshoz. Élő hit Jézus, amikor az imádságra buzdít, nem Mózest, nem a prófétákat, nem a szent iratokat idézi, hanem az igazságtalan bírót. Ha egy igazságtalan bíró az igazságot képviselő, kitartó akaratnak kénytelen engedni, akkor a mi irgalmas és igazságos Mennyei Atyánkhoz határtalan bizalommal fordulhatunk. Megadja nekünk mindazt, ami boldogulásunkhoz szükséges. Aki nem hisz az sehol sem tapasztalja az Istent, aki hisz az mindenben az Istent látja. Jézusban a menny és a föld, a szent és a profán nem különül el egymástól, egyszerre Isten és ember. Az Isten Jézusban az egész világot megváltotta és megszentelte. Jézusban mégis felmerül a kérdés, ha az Emberfia eljön, talál e hitet a földön. Hitet bizonyára talál, hiszen az egyház fennmarad az idők végezetéig, és a megkeresztelt emberek a hit eltörölhetetlen karakterét; jelét viselni fogják a lelkükön. Jézus számára az a kérdés, hogy ez a hit, mozgásban lesz- e. Élő hitet talál, vagy pedig csak holt hitet. Szent Jakab apostol már az első keresztényeket figyelmeztette a hit cselekedetek nélkül halott. Éltetett hit Isten az, aki a hitet adja, aki képes növelni bennünk, de hitünket nekünk kell éltetnünk, nekünk kell akaratunkkal és cselekedeteinkkel éltben tartanunk. Az akaratunkat nekünk kell működtetni, nekünk kell mozdulni, ezt helyettünk nem teheti meg senki. A tíz leprásnak a gyógyulásért a templom felé kellett haladnia. A szír Naámánnak meg kellet fürdenie a Jordánban, hogy megtisztuljon, az özvegyasszonynak az igazságtalan bíró nyakára kell járnia, hogy igazságot szolgáltasson neki. Nekünk szüntelenül imádkoznunk kell, szüntelenül mozgásban kell lennünk az Isten felé. Embernek lenni szüntelen növekedést, fejlődést jelent; egészen az Isten, boldogító színelátásáig. Hitünk gyümölcse Az imádságban a figyelmünk, az akaratunk Istenre irányul, ez az irányultság életerővel tölti meg hitünket, és ez az erő Isten felé mozdítja lelkünket. Kimozdultunk otthonról. Az a mozdulat, ahogy a templomot megközelítettük imádság volt. Életerőt öntött hitünkbe, képessé tett arra, hogy az Isten jóságát, irgalmas és megbocsátó szeretetét befogadjuk, hogy találkozzunk vele, hogy közelebb kerüljünk hozzá, egyre közelebb az Istenhez, Krisztus a mi Urunk által. Megigazulás Lk 18:09-14

107 Abban az időben: Az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta: "Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenemből, amim van. A vámos pedig távolabb állt meg, szemét sem merte az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek. Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják." Lk 18:09-14 Különb ember Jézus tanításának címzettjei ezúttal a köztiszteletben álló jó emberek. Ez a szó, hogy farizeus; jó embert, különb embert jelent. Az írástudók tájékozottak voltak a szentírásban, a törvények ismerői, teljesítői, sőt túlteljesítői voltak, éppen ezért igaznak tarthatták magukat. Úgy gondolták vallásos teljesítményük a többi ember fölé emeli őket. Úgy gondolták, vallásos teljesítményüket az Isten is méltányolja, az Isten színe előtt is, emelt fővel állhatnak meg. Isten előtt Jézus megszólítja ezeket a jó embereket, hátha megértik; az ember kevés ahhoz, hogy igazzá tegye önmagát, az embert csak az Isten tudja megigazítani. Az ember nemcsak bűnös módon, hanem vallásos módon is el tud torzulni, össze tud gyűrődni. Az Isten előtti megigazulás alapvető feltétele, hogy az ember elismerje gyűrött voltát. Függőség A farizeus önmagát magasztalja Isten színe előtt. A köztudottan bűnös vámos jelenléte még jobban kiemeli jóságát, különb voltát. A farizeus azért tartja magát jónak, mert bőkezűen ad az Istennek. Teljesíti, sőt túlteljesíti a törvényt, az Isten szinte már a lekötelezettje. Az önmagával eltelt, az öntelt ember, csak követelni tud, kérni nem tud, mert nem akar függeni senkitől és semmitől. Istentől sem kér semmit, inkább túlteljesíti a törvényt, sokat ad, hogy legyen mit viszonoznia az Istennek. Vigyáz arra, hogy határozottan pozitív legyen a mérlege mindenkivel szemben, az Istennel szemben is. A vámos bűnös módon gyűrött, de imájában elismeri gyűröttségét, könyörgő kérése kifejezi függőségét Teremtőjétől. Istentől irgalmat kért és kérése meghallgatásra talált, megigazulva távozhatott a Templomból. Megigazulás A szentek nem azért szentek, mert nincs bűnük, hanem azért szentek, mert engednek, Isten túláradó kegyelmének. Ahol elhatalmaskodik a bűn, ott túlárad a kegyelem. Vő. Róm 5:20b A vámossal együtt mi is kérhetjük; Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek. A szentekkel együtt mi is engedhetünk: Isten túláradó, megtisztító, megigazító kegyelmének. Zákeus Lk 19:01-10

108 Abban az időben: Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vadfügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: Zakeus, gyere le gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom. Erre ő sietve lejött, és örömmel fogadta Jézust. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték: Bűnös embernél száll meg. Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette. Jézus ezt felelte neki: Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett. Lk 19:01-10 Mozdulni Zákeus történetében felfedezhetjük az Istennel való találkozást, az Istennel való találkozásunk történetét. Zákeus szerette volna látni és megismerni Jézust, azt a Jézust, akit még soha sem látott, akiről csak hallott. Jézus megérkezik Jerikóba a pálmák és a jó illatok városába, és Zákeus mozgásba jön. Ez a mozgás nem ismer akadályt, nem tart attól, hogy tekintélyén csorba esik, hogy kinevetik a gazdag embert, aki fára mászik. Zákeus valamit tesz azért, hogy láthassa Jézust. Az akarat bármilyen kis rezdülése, amely Istenre irányul, megérinti az Isten szívét. Nemcsak Zákeus fára mászása, de minden imára kulcsolt kéz is megérinti Isten szívét. Kell Jézus számára egyetlen kell, egyetlen szükségszerűség létezik, Mennyei Atyja akarata. Minden kapcsolatnak, ami az ember és az Isten között létrejön, Isten a kezdeményezője. Az Atya vonzásának engedett Zákeus, amikor felmászott a vadfügefára, az Atya vonzása gyűjtött össze bennünket is, akik eljöttünk Jézushoz. Mennyei Atyánk üdvözítő akaratának enged Jézus, amikor Zákeust és bennünket is magához hív és így szól hozzánk: Ma a te házadban kell megszállnom. Üdvösség Jézust megszólják; Bűnös embernél száll meg. Jézus azért jött, hogy elvegye, hogy megsemmisítse a bűnt, hogy lerombolja a válaszfalat az ember és az Isten között, hogy megszüntesse az ember elszigeteltségét, azt a fajta elszigeteltséget, amely elválaszt Istentől, igazi önmagunktól, a másik embertől, mindenkitől, és amely végül-is pokollá teszi az ember életét. Jézus közelében Zákeus megízleli közvetlen kapcsolatát az irgalmas Istennel, az Istentől megszólítottak nagy családjában ismeri fel magát. Isten megszólította Ábrahámot, Izsákot és Jákobot, üdvözítő akaratát az ő Fiában kiterjeszti minden emberre. Jézus, megszólította Zákeust, bennünket is megszólít. Megtérés Zákeus élete korábban a pénz körül forgott, most, hogy az Isten és az ember felülmúlhatatlan kapcsolatát; Jézust befogadta a házába, befogadta az életébe, felszabadult a pénz uralma alól. Egy új rendszerben ismeri fel magát, és elhatározza, hogy szakítva korábbi életvitelével ehhez az új rendhez fog igazodni. Templomunk Jézus háza és a mi házunk is. Jézus közel van. Ha a szívünkben ott él a vágy, látni szeretnénk Jézust, és teszünk is valamit a lehúzó erők ellen úgy, mint Zákeus, Jézus betér a mi hajlékunkba is. Jézussal való találkozásunk, üdvösségünk tapasztalata megtérésre sarkallhat bennünket is. A mi lelkünkben is visszhangozhat Jézus örvendezése: Ma üdvösség köszöntött erre a házra! Feltámadás Lk 20:17-39

109 Abban az időben: odajárultak Jézushoz néhányan a szadduceusok közül, akik azt tartják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték tőle: Mester! Mózes meghagyta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, és asszonyt hagy maga után, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének. Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második, azután a harmadik, majd sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána. Végül az asszony is meghalt. A feltámadáskor vajon kié lesz az asszony? Hiszen mind a hétnek felesége volt. Jézus ezt válaszolta nekik: A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak. Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él. Némely írástudó megjegyezte: Mester, helyesen válaszoltál. Lk 20: Jézus hirdeti a feltámadást Jézus főpapi imájában bizonyságot tesz a mi örök életünkről: Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent és akit küldtél, Jézus Krisztust. Jn 17:3 Jézus, mielőtt barátját, Lázárt feltámasztja, megvallja: Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Jn 11:25b Jézus, nagy eucharisztikus beszédében is hirdeti a feltámadást: Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és feltámasztom az utolsó napon. Jn 6:54 Dialógus A szadduceusok dialógust kezdeményeznek Jézussal a feltámadás kérdéséről. Nem vitatkozni akarnak. A vitában az a hangsúlyos, hogy kinek van igaza, a dialógusban ezzel szemben az igazság a hangsúlyos. A dialógusban; csupán lényegtelen mozzanat az, hogy végül is kinek van igaza. A dialógust el lehet úgy is kezdeni, ahogy azt a szadduceusok is tették; hátha nincs is igazunk, tegyük fel, hogy van feltámadás, aztán nézzük meg, hogy ez a feltevés kiállja-e a törvény próbáját. A feltámadás lehetséges voltából, egy helyzetet konstruálnak, amelyben nem tudják értelmezni Mózest. Jézustól azt várják, hogy igazolja tanítását a Tórából. Sikeres dialógus Jézus vállalja a dialógust. A Tóra szívét idézi, amikor Isten, az önmagától égő tűz alakjában megjelenik Mózesnek és kinyilatkoztatja magát. Mózesnek az nyilatkozik meg, aki van, aki lehetetlen, hogy ne legyen, az Örökkévaló, aki Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének vallja magát. Ezek a pátriárkák, már régen meghaltak, testük elporladt. És mivel Isten nem a holtak, hanem az élők Istene, ezek a pátriárkák, haláluk után szükségképpen élnek. Jézusnak sikerült meggyőznie dialogizáló partnereit a halál utáni életről. Jézus érvelése azért meggyőző, mert a szadduceusok tagadták azt, hogy az Istennek a holtakkal bármiféle kapcsolata lenne. Sikeres a dialógus, ha nem ránk derül fény, hanem maga az igazság ragyog fel. Az igazságban végül is Jézus mutatkozik meg, hiszen ő az Út az Igazság és az Élet. Vö. Jn 14:6 Isten ügye A keresztény hitben az a hangsúlyos, amit az Isten tesz. A vallásban az a hangsúlyos, hogy mi emberek mit vallunk, hogy mit teszünk. A keresztény hit nem osztja meg a keresztényeket, a vallás megosztja. Vallásos alapon is szembe lehet szegülni Isten akaratával, ahogy azt Péter apostol is tette, amikor Isten parancsára sem hajlandó olyat tenni, amit tilt a vallása, nem akar tisztátalant enni. Vö. ApCsel 10:13-14 A vallásban az a rossz, ha az ember saját kezelésbe veszi az Isten ügyét, és a vallásban az a jó, ha az Isten ügye veszi kezelésbe az embert. Isten ügye az, hogy minden ember a fia legyen, hogy méltó legyen a feltámadásra, hogy üdvözüljön. Vö. 1Tim 2:4 Ez az isteni akarat valósul meg Krisztus keresztáldozatában. Isten megtestesült szeretete egészen odáig elmegy, hogy odaadja az életét, de tovább nem! Az isteni életet elfogadhatjuk, de vissza is utasíthatjuk. Befogadhatjuk Jézust, az életünkbe, az életvitelünkbe, méltóvá válhatunk arra, hogy Isten, az ő Fiát lássa bennünk, aki méltó a feltámadásra.

110 Jelek Amikor némelyek megjegyezték, hogy milyen szép kövekkel és díszes fogadalmi ajándékokkal van díszítve a templom, Jézus ezt mondta: Lk 21:05-19 "Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, nem hagynak követ kövön, mind lerombolják." Erre megkérdezték tőle: "Mester, mikor fognak ezek bekövetkezni? És mi lesz a jel előtte?" Így válaszolt: "Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek benneteket! Sokan jönnek az én nevemben, s mondják: Én vagyok. És: Elérkezett az idő! - Ne kövessétek őket. Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek. Ilyeneknek kell előbb történniük, de ezzel még nincs itt a vég!" Aztán így folytatta: "Nemzet, nemzet ellen és ország, ország ellen támad. Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Szörnyű tünemények és különös jelek tűnnek fel az égen. De előbb kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek, királyok és helytartók elé hurcolnak a nevemért, azért, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket, hogyan védekezzetek. Olyan ékesszólást és bölcsességet adok nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani nektek. Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s némelyeket megölnek közületek. Nevemért mindenki gyűlölni fog benneteket. De nem vész el egy hajszál sem fejetekről. Kitartástokkal megmentitek lelketeket. Lk 21:05-19 Az ősegyház tapasztalata Szent Lukács evangéliuma a 80-as években íródott. Az ősegyház már megtapasztalta Jézus jövendölésének teljesülését. Jézus halála után 33 esztendővel kezdetét vette a 4 évig tartó zsidó háború. 70-ben Titusz római hadvezér körülfogta Jeruzsálemet és kiéheztette a várost. Békeszózatot intézett a városhoz és megesküdött, ha megadják magukat, megkíméli a templomot. A zsidók képtelenségnek tartották, hogy a templom, az Isten háza, rombolás áldozata legyen. Reménykedtek az Istenben, hogy megvédi a házát és mindazokat, akik benne vannak. Jóllehet Titusz meg akarta kímélni a templomot, ott voltak a leghevesebbek a harcok. A templom, kigyulladt, leégett, kő kövön nem maradt, romhalmaz lett belőle. Az ősegyház megtapasztalta az üldöztetést is. Szent István diakónust megkövezték, az idősebb Jakab apostolt karddal végezték ki. Pusztító erők Az első keresztények mindezek alapján azt hitték, hogy a világ vége, Krisztus dicsőséges, második eljövetele közel van, még az ő életükben bekövetkezik. A szentleckében hallhattuk, hogy szent Pál apostolnak egyeseket munkára kellett bíztatnia, mert úgy gondolták, ha holnap vagy holnapután vége lesz a világnak, akkor már nem érdemes dolgozni. Hogy mikor lesz vége a világnak, nem tudjuk, mint ahogy azt sem tudjuk, mikor fejeződik be a földi életünk. Életünk a halál színe előtt való élet. Szemben állunk a túlerővel, küzdenünk kell és a végén alul maradunk. Életünk első pillanatától az életerők és a halálerők küzdelme vagyunk, addig élünk, míg ez a harc egyensúlyban van. A világ végét és a mi életünknek a végét is az jelzi, hogy ebben a harcban az egyensúly megbomlik. Elszabadulnak, ránk szabadulnak a pusztító erők. Az utolsó szó Életünk nemcsak a halál színe előtt való élet. Nem a halálé az utolsó szó! Jézus Krisztus az alfa és az omega, a kezdet és a vég, az első és az utolsó! Isten szeretete, az ő Fiában átöleli múlandóságnak alávetett teremtett világát, függetlenül attól, hogy ez a világ milyen, hogy milyenné vált, függetlenül attól, hogy mennyire eltorzult az ember keze alatt; Isten szereteti mindenek ellenére szereti az ő teremtett világát, szereti, mert az övé. Menedék Istennél, a mi Mennyei Atyánknál mindenhol és mindenkor menedékre találhatunk, szabad utunk van az Istenhez, még a halál sem állhat utunkba, mert Fiában magához emelte, halhatatlanná tette emberi természetünket a mi Atyánk. Állhatatossággal mentitek meg lelketeket. Jézus örök szeretete állhatatosságot vár tőlünk, hogy hűségesen követhessük őt, hogy vele maradhassunk itt és most és mindörökké.

111 Természeti jelek Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, Lk 21:25-36 a földön pedig kétségbeesett rettegés a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek meghalnak a rémülettől, és a világra zúduló szörnyűségek várásától. Az egek erői megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőben, nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor ez teljesedésbe kezd menni, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok ideje." Ezután mondott nekik egy hasonlatot: "Gondoljatok a fügefára és a többi fára. Amikor már kihajtanak, tudjátok, hogy nemsokára itt a nyár. Így ti is, mihelyt látjátok, hogy ezek mind bekövetkeznek, tudjátok, hogy közel van az Isten országa. Bizony mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek be nem következnek. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim nem múlnak el. Vigyázzatok, nehogy elnehezedjék szívetek a mámorban, a tobzódásban, meg az élet gondjaiban, és készületlenül érjen benneteket az a nap, mert mint a tőr, úgy fog lecsapni a föld színének minden lakójára. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik és megállhassatok az Emberfiának színe előtt." Lk 21:25-36 Gravitáció Világunk legszembetűnőbb tulajdonsága a változékonyság, az állhatatlanság. Szenvedéseink nagy részét világunk állhatatlansága okozza. Ragaszkodunk az életünkhöz és meg kell halnunk. Nemcsak a tárgyakra hat nehézkedési erő, ennek a világnak a gondja, gazdagsága és gyönyöre képes nehézzé tenni szívünket. A tárgyakra ható tömegvonzás ellen nem tehetünk semmit, de hogy a szívünk mennyire nehéz, mennyire nehezül el az, tőlünk is függ. Jézus biztat, figyelmeztet bennünket; Vigyázzatok, nehogy elnehezedjék a szívetek! Jelek Jézus hirdeti, hogy ennek a világnak a változékonysága jelentést hordoz, jelzi az ő eljövetelét. A betlehemi csillag feltűnése szelíden, csak néhány tudós számára hirdette Urunk első eljövetelét. Jézus dicsőséges eljövetelét hirdeti a világ változékonyságának, állhatatlanságának drasztikus felfokozódása. Ha nehéz a szívünk, ha erősen kötődünk ehhez a világhoz, akkor a világ labilitásától kétségbe esünk, és ha könnyű a szívünk, akkor tekintetüket a földről az égre tudjuk emelni, akkor felfedezhetjük kihelyezett stabilitásunkat az Istenben. Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel, és emeljétek fel fejeteket, mert elérkezett megváltástok! Éberség Virrasszatok és imádkozzatok, szüntelenül, hogy megmeneküljetek! Jézus a virrasztásnak, az imádságnak döntő jelentőséget tulajdonított a saját életében, és a mi életünkben is. Krisztus titokzatos testének tagjai vagyunk. Jézussal együtt virrasztanunk és imádkoznunk keresztény hivatásunk. A szeretetből virrasztás, éberség fakad. Mélyen alvó édesanyák, kisgyermekük alig halható nyöszörgésére képesek felébredni. Képesek felébredni, ha kisgyermekük ki van takarózva és fázik. Mert az édesanyák szeretete virraszt, szüntelenül őrködik gyermekük felett. A szeretet nem alszik el velünk együtt, a szeretet az nem alszik el, nem múlik el soha, a szeretet maga az éberség, Istenhez ébredő éberség. Emeljük fel szívünket! Amerre fordulnak az érzékeink, arra felé fordul a lelkünk is. Ez a világ érzékeinken keresztül ránk tör, hogy magához láncoljon bennünket. Milyen jó hogy van templom, van menedék, ahol érzékeink megpihenhetnek. Amit itt látunk, hallunk, tapasztalunk az mind, mind Istenhez akar emelni bennünket, ahhoz az Istenhez, aki szeretetével hozzánk hajol. Isten hozzánk hajló szeretete könnyűvé teheti a szívünket, annyira könnyűvé, hogy amikor a miséző pap felszólít; Emeljük fel szívünket! képesek leszünk arra, hogy szívünket az Úrhoz emeljük!

Jézus megkeresztelkedése TÁJMŰHELY KFT

Jézus megkeresztelkedése TÁJMŰHELY KFT Jézus megkeresztelkedése TÁJMŰHELY KFT JÉZUS MEGKERESZTELKEDÉSE TARTALOM Keresztelő János működése... 3 Jézus megkeresztelkedése... 3-4 Bibliai magyarázat... 5 Jézus keresztségének következményei... 6

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Bibliaismereti alapok

Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok 1. Isten 2. Jézus Krisztus 3. Szent Szellem Szentháromság 4. A Biblia 5. Az Ember 6. Bűn megváltás 7. Újjászületés, megszentelődés 8. Betöltekezés Szent Szellemmel

Részletesebben

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp.

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. NEM MINDENKI Lekció: Mt 7,21 23 Alapige: Mt 7,21 Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az,

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk?

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? Vetélkedő kérdések és válaszok 1. feladat A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? 1. Jézus születése, a napkeleti bölcsek látogatása 2. Menekülés

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

Hit és erkölcstan 1-4. osztály

Hit és erkölcstan 1-4. osztály Hit és erkölcstan 1-4. osztály 1. évfolyam Tankönyv: Lacknerné Puskás Sára: Isten hozott 1. félév Tudja, hogy Isten, teremtő ereje által, minden, ami a világ része, Isten munkája során jött létre. A Teremtéstörténet

Részletesebben

boldog ember az, a kit az Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! (Jób 5:17)

boldog ember az, a kit az Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! (Jób 5:17) BOLDOGMONDÁSOK boldog ember az, a kit az Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! (Jób 5:17) Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

A TAN. Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István

A TAN. Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István A TAN Az Evangéliumok és a Beszélgetés az Angyallal című könyv azonosságai, ahogy én látom. Összeállította: Petróczi István 1943. szeptember 10. péntek. 12. BESZÉLGETÉS LILIVEL L. Köszönöm, hogy eljöttél.

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van. V. Istenem, jöjj segítségemre! 1 ÉVKÖZI IDŐ III. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Részletesebben

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2014/3. Jézus. tanításai BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2014

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2014/3. Jézus. tanításai BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2014 BIBLIA-TANULMÁNYOK 2014/3. Jézus tanításai BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2014 A tanulmányokat összeállította: Fürjné Simon Edina, Horváth Sándorné, Korbeák Sándorné, Szabó Attila Tartalom Bevezetés....................................................................................

Részletesebben

JÉZUS CSALÁDFÁJA (Lk 3:23-58) Jézus Krisztusnak, a Dávid fiának, az Ábrahám fiának történetéről szóló könyv.

JÉZUS CSALÁDFÁJA (Lk 3:23-58) Jézus Krisztusnak, a Dávid fiának, az Ábrahám fiának történetéről szóló könyv. JÉZUS CSALÁDFÁJA (Lk 3:23-58) Jézus Krisztusnak, a Dávid fiának, az Ábrahám fiának történetéről szóló könyv. Ábrahám fia volt Izsák, Izsák fia volt Jákob, Jákob fia volt Júdás és az ő testvérei. Júdás

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. REGGELI IMÁDSÁG

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. REGGELI IMÁDSÁG Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. IMA SZENT JÓZSEFHEZ Szent József, légy házunk ura, Kis családunk pátrónusa, Egyetértés, hű szeretet Egyesítse

Részletesebben

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e?

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Jézust szelídnek tartjuk. Ilyennek mutatja a házasságtörő asszonynak az esete. Meg akarják kövezni, de Jézus megmentette ettől. A keresztfán kéri az Atyát,

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

l./ Jézus Krisztus életének, misztériumai (titkai), közösségünk Jézus misztériumaival

l./ Jézus Krisztus életének, misztériumai (titkai), közösségünk Jézus misztériumaival V. JÉZUS FÖLDI ÉLETÉNEK MISZTÉRIUMAI 1 Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű, és minden általa lett. Értünk

Részletesebben

Az aratás és az aratók

Az aratás és az aratók 12. tanulmány Az aratás és az aratók március 15 21. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Máté 9:36-38; Lukács 15; 24:4-53; János 1:40-46; 4:28-30; Apostolok cselekedeti 1:6-8 Abban dicsőíttetik meg az

Részletesebben

Máté evangéliuma 1-4,11

Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma - Bevezetéstani ismeretek Felépítéséről három fő elmélet van: az események földrajzi helye alapján a krisztológiai váz alapján a beszédgyűjteményekre épülő váz:

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános iskola Református hittan Évfolyam: 1. _ Heti óraszámú csoport Vizsga típusa: írásbeli Követelmények, témakörök: a szóbeli vizsga tananyaga

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

Bereczki Sándor. Isten Fia. Igehirdetések 6. Mindenki Temploma

Bereczki Sándor. Isten Fia. Igehirdetések 6. Mindenki Temploma Bereczki Sándor Igehirdetések 6. Isten Fia Mária fia Mindenki Temploma Isten Fia Mária fia De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az

Részletesebben

ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van.

ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET. Ez azonban elmarad, ha az Imádságra hívás közvetlenül az imaóra előtt van. V. Istenem, jöjj segítségemre! 1 ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK REGGELI DICSÉRET F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

Részletesebben

Bibliai tanítás a részegségről

Bibliai tanítás a részegségről Bibliai tanítás a részegségről ADUNARE Bibliai tanítás a részegségről A részegségről tanulni nehéz feladat de ugyanakkor nagyon fontos. Mi úgy szeretnénk leélni az életünket hogy az Istennek tetsző legyen

Részletesebben

ÁDVENTI GYERTYAGYÚJTÁS A CSALÁDBAN

ÁDVENTI GYERTYAGYÚJTÁS A CSALÁDBAN ÁDVENTI GYERTYAGYÚJTÁS A CSALÁDBAN Ádvent 1. vasárnapja (A család állja körül minden alkalommal az ádventi koszorút.) 1. Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítő, - beteljesült már az idő; -törd át az Ég zárt ajtaját,

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

Üdvözlünk Isten családjában!

Üdvözlünk Isten családjában! Üdvözlünk Isten családjában! Amikor Jézust elfogadod Megváltódnak, Isten családjának tagja leszel. Isten azt akarja, hogy ha az Ő gyermeke lettél, növekedj az Ő megismerésében, és válj minél inkább Jézushoz

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra.

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra. Hittan kerettanterv. Általános iskola 1. osztály Téma: 1. Ismerkedés egymással, 2 óra. 1.hét: Gyerekek játékos ismerkedése egymással. 2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 2.hét:

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Függelék. 2. Unitárius hitvallás.

Függelék. 2. Unitárius hitvallás. Függelék. 2. Unitárius hitvallás... Hiszek egy Istenben a világ teremtőjében fenntartójában és az emberiség szeret'ő atyjában;.. Hiszek az ember Jézusban" az ő isteni kulde. tésében az ő tanainak udvözítő

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Ézs 33,17-24 Milyen az Úr, és az Ő országa?

Ézs 33,17-24 Milyen az Úr, és az Ő országa? Ézs 33,17-24 Milyen az Úr, és az Ő országa? A királyt ékességében látják szemeid; látnak széles országot. Szíved elgondolja a mult félelmét: hol az író, hol a mérlegelő, hol a tornyok összeírója? A gőgös

Részletesebben

Online misszió Online marketing

Online misszió Online marketing Online misszió Online marketing...erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig (ApCsel 1,8) ApCsel 1,3-11

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

AZ ÚR TÚLÁRADÓ KEGYELME

AZ ÚR TÚLÁRADÓ KEGYELME Pasarét, 2014. július 20. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Földvári Tibor AZ ÚR TÚLÁRADÓ KEGYELME Lekció: Zsidók 3,7-19 Alapige: 4 Mózes 15,1-7 Azután így szólt az ÚR Mózeshez: Szólj Izráel

Részletesebben

Szolgáló. Szabadságra születve

Szolgáló. Szabadságra születve Szabadságra születve A szabadság, mint fogalom, mint emberi érték él évezredek óta társfogalmakkal egyetemben ereinkben. A szabadság önmagában hordoz minden igaz értéket, így a békességet, szeretetet,

Részletesebben

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 21. Nagypéntek Loránt Gábor KERESZTREFESZÍTÉS Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Miután kigúnyolták mármint Jézust levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

ISTEN IGAZI CSODÁJA. Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 2Királyok 4,1-7

ISTEN IGAZI CSODÁJA. Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 2Királyok 4,1-7 Pasarét, 2014. augusztus 10. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTEN IGAZI CSODÁJA Lekció: 2Királyok 4,1-7 Alapige: 2Királyok 4,1-2 Egyszer egy prófétatanítvány felesége így kiáltott

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

Karácsony A szeretet ünnepe?

Karácsony A szeretet ünnepe? A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 12. szám 2009. december Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Karácsony A szeretet ünnepe? Ha az autók

Részletesebben

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Pasarét, 2011. november 17. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Alapige: 2Korinthus 5,10 Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt,

Részletesebben

ADVENT ESTI DICSÉRET

ADVENT ESTI DICSÉRET ADVENT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Megszánva árva népedet, hogy

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Két embrió beszélgetett az édesanyjuk méhében. Az egyik a kis Kételkedő, a másik a kis Hívő volt.

Két embrió beszélgetett az édesanyjuk méhében. Az egyik a kis Kételkedő, a másik a kis Hívő volt. Két embrió beszélgetett az édesanyjuk méhében. Az egyik a kis Kételkedő, a másik a kis Hívő volt. A kis Kételkedő ezt kérdezte: Tényleg hiszel abban, hogy van élet a születés után? A kis Hívő így válaszolt:

Részletesebben

Keresztút 2. JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET

Keresztút 2. JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET Keresztút Ha jó emberekkel találkozol, megtapasztalod, milyen jó, ha szeretnek. Kérdezted már egyszer is magadtól: honnan ez a szeretet? Mi, emberek ezt nem az utcán találtuk valahol vagy a kereskedőnél

Részletesebben

ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK ESTI DICSÉRET V. Istenem, jöjj segítségemre! 1 ÉVKÖZI IDŐ II. HÉT: PÉNTEK ESTI DICSÉRET F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

Részletesebben

"Ki kötelezi el még magát közületek az Úrnak?"

Ki kötelezi el még magát közületek az Úrnak? "Ki kötelezi el még magát közületek az Úrnak?" 1 Krón 29,5 Gyógyulásunk és megerősödésünk akkor történik, amikor fenntartás nélkül átadjuk magunkat Jézusnak. Minél jobban megnyílunk, és engedjük, hogy

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

I. Mi a megtévesztés?

I. Mi a megtévesztés? I. Mi a megtévesztés? 1. Megtévesztés, félrevezetés, hitetés Mt 24,4-5 Jézus így válaszolt nekik: Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen /4005/ valaki titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT Szent Claret Mária Antal (1807 1870) gondolatai alapján Szeretett gyermekem! Látogass meg engem gyakran az Oltáriszentségben! Nem szükséges hosszasan maradnod és sokat

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Református hittan Évfolyam: 5. _ Heti óraszámú csoport Vizsga típusa: írásbeli Követelmények, témakörök: a szóbeli vizsga

Részletesebben

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Számomra mindig jelzés értékű az, ha valamilyen formában megrezdül a lelkem, megérinti valami. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy ott még feladatom, tanulni valóm van. Üzenni

Részletesebben

Drága Gyülekezet! 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet. 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki

Drága Gyülekezet! 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet. 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban. 4 Mert

Részletesebben

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj! E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,

Részletesebben

lehetek. Hogy ebben az ellentmondásos világban Ti vállaltátok a családi életetekkel azt a tanúságtételt, ami mások számára is eligazítást ad.

lehetek. Hogy ebben az ellentmondásos világban Ti vállaltátok a családi életetekkel azt a tanúságtételt, ami mások számára is eligazítást ad. Kedves Testvéreim! A Húsvét ünneplésében hangsúlyt kap az a gondolat, hogy az Egyház évről évre új nemzedékkel gazdagodik. Elsősorban a keresztségre vonatkoztatjuk ezt a megállapítást, ezt a bátorítást,

Részletesebben

A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE

A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE IV. évfolyam 1. szám 2011. január Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Őszinte téli fák Bódás János Hazug a nyár

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

A MISE RENDJE MAGYARUL

A MISE RENDJE MAGYARUL BEVEZETŐ SZERTARTÁS KEZDŐÉNEK Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A MISE RENDJE MAGYARUL A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal.

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

V. Istenem, jöjj segítségemre! F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

V. Istenem, jöjj segítségemre! F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja. V. Istenem, jöjj segítségemre! F. Uram, segíts meg engem! Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja. HIMNUSZ (H 299) Föld vigadása, ég új ragyogása, Nap hajnalfénye, Alkotód szülője, ments meg a mélytől,

Részletesebben

AZ ÚRNAP DÉLELÕTTI ISTENTISZTELET

AZ ÚRNAP DÉLELÕTTI ISTENTISZTELET AZ ÚRNAP DÉLELÕTTI ISTENTISZTELET A) ÚRVACSORÁVAL A szolgálattevõ az úrasztalához egyenesen a szószékre megy, és Isten igéjével köszönti a gyülekezetet. KÖSZÖNTÉS 1. Kegyelem néktek és békesség Istentõl,

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

1. Jézussal találkozunk Mk 10, 13-16

1. Jézussal találkozunk Mk 10, 13-16 ll. OSZTÁLY 1. Jézussal találkozunk Mk 10, 13-16 Jézus, időszámításunk kezdetén élt Palesztinában, a zsidók országában. Bejárta a városokat és falvakat, tanított és sok beteget meggyógyított. Mindenki,

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

Az Úr közel! 2013. január. Kedves Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Új év

Az Úr közel! 2013. január. Kedves Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Új év Az Úr közel! A M A G Y A R O R S Z Á G I E G Y H Á Z A K Ö K U M E N I K U S T A N Á C S A M I S S Z I Ó I É S E V A N G E L I Z Á C I Ó S B I Z O T T S Á G Á N A K H Í R L E V E L E 2013. január Kedves

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1 É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

A SZENT ŐRANGYAL Fájdalma és öröme

A SZENT ŐRANGYAL Fájdalma és öröme A SZENT ŐRANGYAL Fájdalma és öröme A Katolikus Egyház Katekizmusában a következő szerepel az őrangyalok szerepéről: 336. A gyermekkortól fogva, egészen a halál pillanatáig az emberi életet is körülveszik

Részletesebben

A katolikus egyház azt tanítja, hogy Mária a közvetítő Isten és ember között Jézussal együtt. Ez szintén nem igaz Isten Igéje szerint!

A katolikus egyház azt tanítja, hogy Mária a közvetítő Isten és ember között Jézussal együtt. Ez szintén nem igaz Isten Igéje szerint! Kedves Olvasó! Ez az írás nem a katolikus emberek bántására született. Az Isten mentő szeretete hozta létre. Jézusnak fáj, hogy Máriát követő milliók nem ismerik az Isten valódi beszédét, a bibliát. Fáj

Részletesebben

HÁLAADÁS ÉS ÚRVACSORA. * Aki teheti, álljon fel a csillaggal jelölt részeknél! A vastagon szedett szöveget a gyülekezet mondja.

HÁLAADÁS ÉS ÚRVACSORA. * Aki teheti, álljon fel a csillaggal jelölt részeknél! A vastagon szedett szöveget a gyülekezet mondja. 1 HÁLAADÁS ÉS ÚRVACSORA HÁLAADÁS ÉS ÚRVACSORA * Aki teheti, álljon fel a csillaggal jelölt részeknél! A vastagon szedett szöveget a gyülekezet mondja. MEGHÍVÁS A lelkész az Úr asztala mögött áll. Krisztus,

Részletesebben

Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL

Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL MBS051 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom BEVEZETÉS I. ISTEN ATYASÁGA A. A Messiás Atyja 1. Az Atya

Részletesebben