NAPSUGÁR GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT: PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI EGYSÉG, ÓVODA EGYSÉG SZAKMAI-NEVELÉSI PROGRAMJA 2013.

Átírás

1 NAPSUGÁR GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT: PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI EGYSÉG, ÓVODA EGYSÉG SZAKMAI-NEVELÉSI PROGRAMJA

2 Készítették Ágostonné Lábas Katalin óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus Ballérné Kiss Angéla - gyógypedagógus Baumhakl Éva - gyógypedagógus Beleznai Csilla gyógypedagógus Csíkvár Andrea óvodapedagógus-gyógypedagógus Csek Tamásné gyógypedagógus Dévai Gabriella szakgyógytornász - DSGM terapeuta, gyógytestnevelő Istántsúly Júlia - zeneterapeuta Juhász Melinda - gyógytornász Oláhné Bursics Krisztina gyógymasszőr- fizioterápiás asszisztens Óvári -Miseta Adrienn - gyógypedagógus Ölvetiné Jelinek Beáta tanító- konduktor, gyógytestnevelő Péterfi Csilla gyógypedagógus Szabó Kinga - óvodapedagógus Varga Lászlóné- gyógypedagógiai asszisztens - gyógymasszőr- gyógyúszás foglalkoztató Zsálek Erika- gyógypedagógiai asszisztens- gyógyúszás foglalkoztató Szerkesztette: Beleznai Csilla gyógypedagógus Készült: Kaposvár,

3 A szakmai-nevelési program felépítése I. Az intézmény önmeghatározása II. Pedagógiai szakszolgálat szakmai programja III. Gyógypedagógiai óvoda nevelési programja Az intézmény fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolai egységének programja a REHABILITÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAM külön kötetben található

4 Tartalomjegyzék Szakmai nevelési program felépítése oldalszám I. Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ önmeghatározása 5 Az intézmény adatai 6 Rövid történeti áttekintés 7 Szervezeti modell 8 A Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ működésének szakmai, fejlesztési irányelvei 10 A központ céljai, feladatai 13 Szakmai team működése- gyermekek nyomon követése 15 Tanügyi igazgatási dokumentáció 19 Statisztikai adatok 21 Az intézmény kapcsolatai 25 Az intézmény személyi feltételei 27 Az intézmény tárgyi feltételei 28 Az intézményi pedagógiai szakmai szolgáltatásai 29 II. Pedagógiai Szakszolgálati Intézményegység 31 Pedagógiai szakszolgálat célja, feladatai, heti időkerete 32 Fejlesztésekről általában 34 Fejlesztések, terápiák, ismertetése 36 III. Gyógypedagógiai óvoda 66 Óvoda helyzetképe 68 Gyermekkép 69 Óvoda értékei 70 A sajátos nevelési igényű gyermek helye a nevelési programunkban 71 Óvodánkba járó gyermekek 72 Óvodánk általános irányelvei, hátránykompenzálás az esélyegyenlőségért 76 Szervezeti és időkeretek, az óvodai élet megszervezése 77 Az óvodánk nevelési célja 80 Az óvodai nevelés általános feladata 80 Az óvodai élet tevékenységformái 95 A fejlesztés tartalmi eszközei 102 IV. Gyermekvédelem 116 V. Záradékok 123 VI. Függelék 128 VII. Egyéb külső kapcsolatok 140 VIII. Irodalomjegyzék

5 1) Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ önmeghatározása - 5 -

6 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Név: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Napsugár Pedagógiai Szakszolgálat, Óvoda és Fejlesztő Nevelést-Oktatást végző Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Hivatalos rövid név: Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ Székhelye: 7400 Kaposvár, Béke u. 47. Az intézmény típusa: Gyógypedagógiai nevelési oktatási intézmény többcélú: Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. A Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény 20. e) (9) bekezdése alapján. Alapítója, fenntartója: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Az egyesület közhasznú szervezet. Az egyesület önálló szervezeti egysége a köznevelési intézmény. Működési területe: Somogy megye, Egyéni elbírálás alapján más megye Hivatalos okiratok bejegyzési számai: Nyilvántartásba vétel: - előzmény: augusztus 29.: / február 19: SOB/10/40-2/2013 Működési engedély: - előzmény: 2011.augusztus 30.: / február 20: SOB/10/40-3/2013 OM azonosító: Alapító Okirat: NGYPMK12./A /

7 RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ alapítója és fenntartója a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete. A Központ, az egyesület származtatott jogi személyiséggel rendelkező, önálló szervezeti egysége, mely 16 éves múltra tekint vissza. Az intézmény 1997 februárjától fogadta a közoktatási rendszerből - akkor még kiszorult - súlyosan halmozottan sérült gyermekeket (Napsugár Otthon) től korai fejlesztést, fejlesztő felkészítést, integrációt segítő sérülés specifikus fejlesztést végzett től gyógypedagógiai óvodai neveléssel kiegészülve többcélú közoktatás/köznevelési intézményként működött. A os tanévben, a súlyosan halmozottan sérült gyermekek nevelésének fejlesztésének 9 éves tapasztalata alapján, innovációs jelleggel, az országban elsők között kísérleti jellege hozta létre rehabilitációs pedagógiai programját. A közoktatási törvény évi módosítása tette lehetővé, a súlyosan halmozottan sérült gyermekek fejlesztő iskolai oktatásának megkezdését. A fejlesztő iskolai egységgel bővülő intézmény, a 2006/ től tanévtől, egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként működött a évi LXXIX. Tv. 33. (1) d. (12) bekezdés alapján. A évi CXC. Köznevelési tv életbelépésével (2012. szeptemberétől), az intézmény neve márciusától módosult. Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Napsugár Pedagógiai Szakszolgálat, Óvoda és Fejlesztő Nevelést - Oktatást végző Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Hivatalos rövid neve: Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ Az intézmény, szakmai programján belül, személyre szabott egyéni fejlesztési programokat is alkalmazó, a legsúlyosabb fogyatékossággal élő gyermekek, fiatalok számára is felzárkóztatási lehetőséget teremtő, kis létszámú ( fő), olyan köznevelési intézmény, amely az ellátási területén hiányt pótló tevékenységet végez. A Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ része a Napsugár Rehabilitációs és Habilitációs Központnak, amelyet a következő szervezeti ábra tesz szemléletessé. 7

8 SZERVEZETI MODELL 8

9 9

10 A NAPSUGÁR GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI, FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEI Sajátos nevelési igény, mint különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog A sajátos nevelési igény, olyan biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságok összességét jelenti, amelyek a fejlesztés, a nevelhetőség jellegzetes különbözőségét fejezi ki. Az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével a gyermekeket olyan szintre juttatjuk el, mely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt teszi lehetővé. Hangsúlyt fektetünk a speciális segédeszközök következetes használatára, azok elfogadtatására. Lehető legkorábbi fejlesztés elve: A minél korábban felállított korrekt diagnózis után kezdjük meg a re/habilitációt, melynek célja a sérült funkciók károsodott működésének korrigálása, helyreállítása. Ezáltal lehetőség nyílik a fejlődésükben veszélyeztetett funkciók károsodásának megelőzésére, illetve azok javítására. Játékosság elve: A fejlesztéseket játékba ágyazottan végezzük. Fontosnak tartjuk a különböző területek összekapcsolását mondókákkal, versekkel, énekekkel, amellyel hangsúlyozzuk a játékosság elvének szerepét. Összes maradék funkció kihasználásának elve: A fejlesztések során fel kell tárni a sérült gyermek minden károsodott és épen maradt funkcióját, meg kell ismernünk személyisége valamennyi összetevőjét. A meglévő funkciókra építve, kis lépésekben lehet előrehaladni. Elfogadó környezet elve: A mozgássérült, értelmileg akadályozott és halmozottan fogyatékos gyermekekhez méltó bánásmóddal közeledünk, elfogadjuk másságukat, pozitívan értékeljük önálló megnyilvánulásaikat, erőfeszítéseiket. Megtanítjuk a gyermekeket a saját és a többi gyermek másságának megismerésére, elfogadására. Törekszünk arra, hogy a közvetlen környezetével elfogadtassa magát. Fejlesztés-gondozás, nevelés-oktatás egységének elve: A mozgássérült, értelmileg akadályozott és halmozottan sérült gyermekek olyan emberek, akiknél átfogó, egymást kiegészítő fejlesztéssel-gondozással, neveléssel, neveléssel-oktatással habilitációs/rehabilitációs tevékenységgel kell az adottságaikhoz és korlátaikhoz képest, életminőségükben a lehető legteljesebb javulást elérnünk. Komplexitás elve: Fogyatékosság sajátos megjelenése indokolja a fejlesztés és nevelés komplexitását, amely a mozgásnevelés, kommunikáció, megismerő funkciók, személyiségfejlesztés, önkiszolgálás, közösségért végzett munkatevékenység együttes, egymást erősítő és kiegészítő alkalmazását öleli fel. 10

11 Individualizáció, egyéni differenciált bánásmód elve: A fejlesztések és a nevelés során mindig az egész személyiséget vesszük figyelembe, ezért fontos az egyéni odafordulás. A gyermeket, mint individumot tekintjük, elfogadva, nem előtérbe helyezve sérülését. Az egyéni differenciálás, főként azonos típusú feladatokon belül, az elvégzett munka mennyiségében, minőségi szintjében és a segítségnyújtás mértékében nyilvánul meg. Viszonylagos önállóság kialakításának elve: A mozgássérült, értelmileg akadályozott és halmozottan sérült gyermeknek megvan a lehetősége, hogy szükségleteit, saját akaratát, elhatározását átélhesse, s amennyiben lehetséges, meg is valósítsa. Kiemelkedő szerep jut a szakemberek éberségének, érzékenységének, hogy az önállóság megvalósulhasson. Interakció és kommunikáció elve: Az interakció és kommunikáció legfontosabb jellemzője a kölcsönösség. Olyan kommunikációs stratégiákat kell kialakítanunk, melyben létrejöhet a kölcsönös megértés, szavak nélkül is értelmeznünk kell tudni a gyermek testnyelvének preverbálisan közvetített üzeneteit, s adekvátan kell azokra válaszolnunk. Prevenció és rehabilitáció elve: A nevelő-oktató, fejlesztő tevékenységünket áthatja a prevenciós, (re) habilitációs, terápiás szemlélet. Kompenzáció és korrekció elve Kompenzációs és korrekciós eljárásokat alkalmazunk a kívánt funkciók eléréséhez, megtartásához. Kooperáció elve: Az együttműködés azt jelenti, hogy a szakemberek a gyermekekkel együtt vesznek részt a nevelési-fejlesztési folyamatok eseményeiben. Egy tevékenységi folyamat akkor nevezhető kooperatívnak, ha a résztvevő partnerek egy előre közösen kitűzött cél érdekében, cselekvésük tervezését és kivitelezését egymástól függően és egymáshoz viszonyítva koordinálják. A kooperáció elve vonatkozik ezen felül a különböző szakterületek szoros együttműködésére, valamint a gyermekekkel foglalkozó valamennyi személy folyamatos információ és tapasztalatcseréjére (szülők, pedagógusok, dajka, gyógypedagógiai asszisztens, szakorvosok, segítők). A normalizáció és participáció elve: A normalizáció és participáció elve alapján a képességekhez mért lehető legjobb szintű társadalmi beilleszkedést érjük el, s ehhez nem a fogyatékos személy hiányzó képességeit kell pótolni, hanem életkörülményeit úgy alakítani, hogy abban képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen, részt vehessen a társadalom életében. Fejlesztő gondozás elve: A fejlesztő-gondozás a fejlesztés-nevelés egységére épül, valójában a pedagógiai jellegű gondozást jelenti, sohasem pusztán a biológiai-fiziológiai szükségletek kielégítését testesíti meg. Tervezett, szervezett ellátás, amely integrált módon foglalja magában a gondozást és a fejlesztést. A gondozási folyamatokon keresztül érjük el az elemi készséget, képességek kibontakoztatását, melynek köszönhetően fejlődik az érzékelés, észlelés, az értelem, a mozgás, a kommunikáció és a szocializáció. A fejlesztő-gondozást végző szakemberek olyan szociális légkört teremtenek, amely önmagában is nevelő hatású. 11

12 A differenciálás elve Egyéni odafordulással, a segítségnyújtás mértékéve, a képességekhez igazodó fejlesztéssel - neveléssel, valamint az egyéni értékeléssel biztosítható. 12

13 KÖZPONT CÉLJAI, FELADATAI CÉL A kis létszámú, családias hangulatú központunkban a lassabban fejlődő, illetve a súlyosan fogyatékos, sajátos nevelési igényű gyermekeket, fiatalokat (születéstől 23 éves életkorig) nevelő családok számára nyújtunk segítséget. A személyre szabott, komplex fejlesztéssel mentális, fizikai, szociális hátrányok kompenzálására törekszünk, melyet a szakmai team működtetésével valósítunk meg. Mentális hátrányok kompenzációja: - tágabb értelemben vett életközeli tanulás folyamatára épülő, egyéni készségek, képességek fejlesztése - élményközpontú, megtapasztaltatáson alapuló komplex tanulási mód - egyéni, páros illetve mikro csoportos formában való foglalkoztatás - egyéni készségek, képességek kompetencia alapú, differenciált fejlesztése - a különleges bánásmódnak megfelelően egy gyermek, párhuzamosan több fejlesztési, illetve terápiás eljárásban részesül Fizikai hátrányok kompenzációja: - akadálymentes környezet biztosítása, - gyógyászati segédeszköz adaptációs lehetőség biztosítása - speciális gépjárművel (öt pontos biztonsági övvel ellátva, rámpával felszerelve, személyi segítés biztosításával) beszállítjuk a gyermekeket az otthonuktól az intézményig - neurológiai, ortopédiai szakorvos és egyéb egészségügyi szakemberek biztosítása az intézményben Figyelembe vesszük még a sérülésnek megfelelő sajátos szükségleteket. Súlyos mozgássérült gyermekek részére: személyre szabott támogató eszközök: kerekesszékek, ültető modulok, adaptált eszközök: amőbás asztalok, kapaszkodók, csúszásgátlók, önkiszolgálás speciális eszközei, Nem beszélő gyermekek számára: kommunikátorok, speciális szoftverek Látássérült gyermekek részére: nagyítók, lámpák, braille írógép, speciális szoftverek Szociális hátrányok kompenzációja: - család számára életviteli gondozás, életminőségük javítása érdekében - családtagok társadalmi elszigetelődésének kompenzálására szülőklub, ünnepek, szabadidős rendezvények biztosítása - eszköz-, könyvkölcsönzés szülők számára (a szülők az intézményből fejlesztő eszközöket és szakirodalmat kölcsönözhetnek, amely hozzájárul gyermekük otthoni fejlődéséhez) Kiemelkedő tevékenységeink: 1.) súlyosan-, halmozottan sérült gyermekek, fiatalok fejlesztése 2.) komplex korai intervenciós (fejlesztés) központként működik Somogy megyében egyedüliként 3.) súlyosan fogyatékos, halmozottan sérült sajátos nevelési igényű gyermekek számára óvodai nevelés 4.) fejlesztő nevelés oktatás (fejlesztő iskolai oktatás) 5.) nem beszélő gyermekek, fiatalok számára, a Dél-Dunántúlon az Alternatív Augmentativ Kommunikációs módszer segítője és eszköz kölcsönzője 6.) akadálymentes járművel, személyi kíséréssel biztosítja gyermekek lakóhelyéhez igazodó útvonalon, menetrend szerint a súlyosan fogyatékos gyermekek szállítását (háztól az intézményig és vissza) Az intézményben végzett kiemelkedő jelentőségű feladatok megegyeznek, a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. Törvényben meghatározott, állami köznevelési közszolgálati feladatok ellátásával. 13

14 A Gyógypedagógiai Módszertani Központ felépítése a megjelölt fő feladatokkal Pedagógiai szakszolgálati tevékenységek Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás, gondozás Fejlesztő nevelés (Fejlesztő felkészítés) Logopédia, beszédfejlesztés Konduktív pedagógiai ellátás Gyógytestnevelés Közoktatási nevelő, nevelőoktató tevékenységek Gyógypedagógiai óvoda Fejlesztő nevelés-oktatást (Fejlesztő iskolai oktatás) Pedagógiai szakmai szolgáltatási tevékenységek Szaktanácsadás Pedagógiai tájékoztatás Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás Pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése, szervezése 14

15 SZAKMAI TEAM MŰKŐDÉSE- GYERMEKEK NYOMONKÖVETÉSE A team Az intézmény 3 egysége (psz., ó., fi) szorosan együttműködik, szakmai szempontból az intézményegységek összehangoltan végzik gyógypedagógiai munkájukat, melynek középpontjában, komplex problémakezelésre irányuló eljárás, a szakmai team működtetése áll. A komplex problémakezelés során olyan támogató lépéseket valósít meg a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén, amellyel csökkenthető a meglévő hátrányuk, eredményesen fejleszthetőek készségeik, képességeik. A team meghatározza az intézményegységet és a komplex fejlesztési eljárásokat. Team feladata: - a család és a gyermek problémájának feltérképezése módszere: első beszélgetés - orvosi, pedagógiai anamnézis felvétele módszere: kikérdezés - gyógypedagógiai és mozgásvizsgálat dokumentációval rögzítve módszere: vizsgálat - a vizsgáló team referál a problémáról a szakembereknek - beszélgetés - a team tagok meghatározzák az elsődleges problémakezelést, mely a gyermek sajátos nevelési igényéből fakad - javaslat tétel a szülőnek: az intézményegységről (psz., ó., fi.), az egyéni bánásmódon alapuló készség, képességfejlesztésről, terápiákról és az órarendbe való beillesztésről - gyermek megfigyelése, jelenállapot leírása módszer: megfigyelés - egyéni fejlesztési tervek elkészítése - egyéni és csoportos készség képességfejlesztés - fejlettségi szintmérés értékeléssel, értékelési lappal dokumentálva. A team tagjai: gyógypedagógusok, pedagógusok, terapeuták, orvosok, segítő szakemberek Vizsgáló team tagjai: A beérkező szakvélemény, illetve a szülői jelentkezés alapján választódik ki a vizsgáló team, mely egy mozgást vizsgáló, illetve értelmi, érzékszervi területeket vizsgáló szakemberekből áll össze. Team működése: Szakmai team működését meghatározza egyrészt az új gyermek felvétele, másrészt az intézményi rendszerbe már felvett gyermek nyomon követése. Heti rendszerességgel, meghatározott napon és időben (minden szerdán 11-től -15 óráig) 1.) Új gyermek felvétele Jelentkezés Intézményünkbe a jelentkezés általában telefonon vagy személyes megkeresés alapján történik. Rövid tájékozódó beszélgetés során kiderül, hogy miért fordult hozzánk a szülő, hozzátartozó vagy esetleg a védőnő. A felvételi füzetbe bekerülnek a legfontosabb adatok (név, életkor, lakcím, telefon, gyermek problémája, esetleg diagnózis), Ezt követően időpontot adunk a komplex vizsgálatra (gyógypedagógiai-, mozgásvizsgálat), melynek időpontja felkerül a team-es táblára. 15

16 Komplex vizsgálat napján a jelentkező problémája alapján, kiválasztásra kerülnek a vizsgáló szakemberek. A gyermek iratanyagából áttekintjük az orvosi zárójelentéseket. Elsődleges a neurológiai vizsgálat eredménye. Amennyiben ez nincs, - a komplex vizsgálat után - neurológiai vizsgálatra küldjük a gyermeket. Kötetlen beszélgetés formájában, pár mondatban bemutatjuk intézményünket, majd további beszélgetés során kitöltjük a kérdőív-anamnézist és az adatlapot. Ezután kerül sor a vizsgálatokra, amely, gyógypedagógiai- és a mozgásvizsgálat. A vizsgálatok az intézmény szakemberei által összeállított feladatokból, próbákból állnak. A vizsgálatot követően a szakmai team újra összeül és megbeszéli a vizsgálaton tapasztaltakat, a gyógypedagógusok, mozgásnevelők beszámolnak a gyermek állapotáról. A vizsgálatokat írásban dokumentáljuk. A szakmai team tagjai közösen döntenek arról, hogy a gyermek, mely intézményegységben, kapja meg az állapotának megfelelő fejlesztést. A fejlesztési eljárások és az órarendi besorolás rögzítésre kerül a team füzetben. A felvett gyermekért egy gyógypedagógus, vagy mozgásnevelő a felelős. Feladata, hogy a gyermek fejlesztésében képességkibontakoztatásában résztvevő szakembereket összefogja, felelős a gyermek nyomon követéséért és a kötelező dokumentáció vezetéséért. Felvételi dokumentáció: Adatlap Kérdőív Anamnézis Szakértői Bizottsághoz való küldés utazási utalvány igénylése Nyilatkozat Szakértői Bizottságnak összefoglaló és fejlesztési javaslat Szakértői javaslat iránti kérelem Igénylőlap utazási utalványhoz Házirend kivonat Forgalmi Naplók: korai fejlesztés, fejlesztő nevelés Órarendbe helyezés A TEAM egyéb dokumentumai A gyermekek tanévi összesített névsorába való bejegyzés Szülői tájékoztatás: A szakemberek megfogalmazzák a szülőnek a gyermek állapotáról kapott képet, a fejlesztési lehetőségeket. Javaslatokat teszünk a gyermek diagnózisának, állapotának, életkorának megfelelő intézményegységre és fejlesztési eljárásra. Ha a szülő egyetért a fejlesztéssel és a mi központunkat választja, akkor a lehető legrövidebb időn belül megkezdjük az órarend szerinti fejlesztést. 2.)Már felvett gyermekek nyomon követése Az intézményünkbe bekerült gyermekekről egy hónapos de lehet több is megfigyelési időszak után jelen állapotot írunk. A mozgásnevelők a mozgásos státuszt a gyógypedagógusok az értelmi, érzékszervi területekről gyógypedagógiai jelen állapotot írnak. Főbb szempontjai a viselkedésre, szocializációra, játékra, mozgásra, kommunikáció beszédre, és a megismerő tevékenységek fejlettségi szintjére irányulnak. A megfigyelésben a gyógypedagógus munkáját a fejlesztő-gondozók, dajka, a gyógypedagógiai asszisztensek és a szülők is segíti 16

17 A jelen állapotok kiegészülhetnek: Készségszint felmérő lapok (fejlődési szint megállapítása) (Walter Strassmeier) Eltérő fejlődést mutató gyermekek esetében, 0-5 éves korig Súlyosan fogyatékosok fejlődésdiagnosztikája (A. Fröhlich, U. Haupt) Halmozottan sérült gyermekek esetében, életkori határ nélkül. TARC (Waym Sailer, Bohnic Jean Mix) Értelmileg súlyosan akadályozott, praktikusan képezhető értelmileg akadályozott gyermekek esetében, 3-16 éves korig Óvodai fejlettséget felmérő lapok Gyógypedagógiai felmérő feladatok Az intézmény szakemberei által összeállított vizsgálati szempontsor, mely a PORTAGE skála alapján készült. Mozgásvizsgálat Az intézmény szakemberei által összeállított feladatok, skálák. HRG állapot és mozgásvizsgáló teszt Mozgáskoordinációs probléma, viselkedészavar, enyhe fokú mozgássérülés esetében, 3-8 éves korig Logopédiai vizsgálatok: A beszédszervi állapot és működés vizsgálata (artikulációs zavar esetén, megkésett/ akadályozott beszéd-, és nyelvfejlődés esetén) Tájékozódó megfigyelések a gyermek beszédéről Artikuláció vizsgálata (interdentális és laterális szigmatizmusok, enyhe fokú paraláliák jelölésére; ill. centrális diszlália, diszfázia esetén) Összefüggő beszéd vizsgálata Fejlesztési terv: A jelen állapot megírása után készítjük el minden gyermekről egy évre szólóan. A gyermek komplex problémakezelésére irányuló egész év fejlesztési céljait és feladatait határozza meg. A gyermek állapotában történő változás azt megkívánja, a fejlesztési terv módosításra kerülhet. Ilyenkor a szakemberek team keretein belül konzultálnak, együtt döntenek az új célkitűzésekről, a fejlesztés tartalmáról, ellátási formáról, melyet dokumentálnak. Ezek alapján kezdődik a fejlesztő munka. A fejlesztő órák tartalma a naplókba kerül rögzítésre. A bekerülési vagy tanév eleji jelenállapot összehasonlítjuk az év végi állapottal,melynek eredményét az értékelési lapon rögzítjük. 17

18 A SNI gyermekek bekerülése az intézménybe: Az intézmény elsősorban Somogy megye területéről vesz fel gyermekeket, a férőhelye mértékéig más megyéből is lehet felvenni egyéni elbírálással. A felvételt kérheti szülő, védőnő, gyermekorvos, szakorvos, szakértői rehabilitációs bizottság, Minden gyermek esetében a fejlesztés megkezdéséhez szükséges a szakértői vélemény. A gyermekek szakértői bizottsághoz való felterjesztése, ill. a szakértői bizottsági vizsgálat sajnos, hosszú időt vesz igénybe. Szükséges a szakértői vélemény megléte, de a különleges gondozás, a lehető legkorábbi fejlesztés elve alapján a szakértői vizsgálatra való felterjesztést igazoló dokumentáció is elég a felvételhez. A team döntésének megfelelően, a fentiek alapján minél előbb elkezdjük a fejlesztéseket. Életkor: Pedagógiai szakszolgálat: pár hetes kortól Óvoda: 3 éves kortól Fejlesztő iskola: 6 éves kortól A gyermek kikerülése az intézményből: - a fejlesztés lezárulásával - az óvodai nevelés lezárulásával (5-6 év) - a tankötelezettség lejártával ( ) - a gyermek, fiatal ha a közösségben veszélyeztető magatartást mutat - a szülő kérésére - az intézmény megszűnésével - a gyermek, fiatal halálával. 18

19 TANÜGYI - IGAZGATÁSI DOKUMENTÁCIÓ Pedagógiai szakszolgálati egység által vezetett dokumentáció Forgalmi naplók: korai illetve fejlesztő nevelés forgalmi naplója, vezetése folyamatos, felelős a szakszolgálati igazgatóhelyettes Logopédiai csoport számára: forgalmi - és munkanapló, folyamatos vezetéselogopédus Könnyített gyógytestnevelési napló, vezetése: gyógytestnevelő Orvosi nyilvántartó - órarendi óráknak megfelelő vezetés Egyéni haladási naplók: a tanévnek megfelelően, heti kötelező óraszám-órarend feltüntetésével pirossal, bejegyezve a napló betétlapjára. A szeptemberi időszak mindig megfigyelési időszak, ami a tanév eleji jelen állapotban tükröződik. Ha a gyermek évközben érkezik, akkor négy hét a megfigyelési időszak. A különböző órák bejegyzése heti tömbösítésben történik. A tanévet a júniusi tárgyhónak megfelelően lezárjuk (kb. június közepe), ezután a nyári ügyeleti rend a mérvadó, a betétlapon szintén pirossal feltüntetve. A betétlapok számozása folyamatos, a nyáron érvényes ügyeleti betétlap a tanév utolsó betétlapjának száma /A, B,C stb. számozással folytatva. A nyári fejlesztéseket mindig heti ügyeletes gyógypedagógus vagy mozgásnevelő végzi, illetve írja alá a naplót. Pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció: o Adatlap - gyermekfelvételnél o Anamnezis gyermekfelvételnél o Orvosi zárójelentések o Hatósági bizonyítvány a kiemelt családi pótlékról- évente egyszer o Szakértő Bizottság szakvéleménye o Jelen állapotok írása: minden év október 20-ig, vagy Készségszint felmérő (fejlődési szint megállapítása), TARC, Fejlődésdiagnosztikai, o Fejlesztési terv éves, folyamatos nyomon követéssel: éves szinten minden év október 20-ig kell készíteni. o Értékelési lap- év végén, májusban Óvodai egység által vezetett kötelező dokumentumok: Felvételi előjegyzési napló: tanévenként Felvételi és mulasztási napló: naponta Óvodai csoportnapló: naponta Óvodai törzskönyv: október 01; május 31. adatok Óvodai nyilvántartó lap: havonta Óvodai szakvélemény: minden év márciusa (csak az iskolába menőknek kell kitölteni márciusban) Hálóterv: egy nevelési évre augusztusban megírva Hetirend, napirend Üzenőfüzet Óvodás gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció: o Adatlap - gyermekfelvételnél o Anamnezis gyermekfelvételnél o Orvosi zárójelentések o Hatósági bizonyítvány a kiemelt családi pótlékról o Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény o Szakértő bizottság szakvéleménye o Óvodai fejlettséget mérő lap-félévente o Jelen állapot - félévente o Fejlesztési terv éves, folyamatos nyomonkövetéssel o Szülői tájékoztatás feljegyzései 19

20 Intézményi szintű dokumentáció: Alapító Okirat Működési engedély Komplex munkaterv Továbbképzési terv HRG munkaterv Gyógypedagógiai Lovaglás és Lovastorna munkaterv Gyermek és Ifjúságvédelmi tevékenység munkaterve MIR dokumentációja SZMSZ Házirend Szakmai Nevelési és Rehabilitációs Pedagógiai programok Törvények, rendeletek, szabályzatok 20

21 STATISZTIKAI ADATOK A statisztikai adatok a tanév közben megforduló gyermekek létszámát jelentik. A gyermeklétszám az intézményben évről-évre változik. Kimutatásunkat a 2010/ mas tanévekre készítettük el. 21

22 A következő grafikon megmutatja a pedagógiai szakszolgálaton belüli ellátások megoszlását. 22

23 A fejlesztésben legnagyobb arányban a mozgássérültek (18%) és a súlyosan-halmozottan sérültek (26%) vesznek részt. Az egyéb kategória létrehozására azért került sor, mert a korai fejlesztésben megkésett fejlődésű kisgyermekek, illetve a speciális fejlesztésben enyhébb ortopédiai vagy belgyógyászati problémával rendelkező gyermekek is részt vesznek, akik nem tartoznak egyik fogyatékossági típusba sem, az ő arányuk 12%. 23

24 Az intézmény földrajzi környezete A gyermekek, fiatalok főként a városból és a környező településekből érkeznek, de egyéni elbírálás esetén a szomszédos megyéből is járnak az intézménybe. 24

25 AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI A Gyógypedagógiai Módszertani Központ illeszkedése országos, megyei és városi intézményekhez Kaposvári Egyetem, ELTE Bárczi GYP Tanári kar Kaposi Mór Oktató Kórház Dr. Csorba Eszter Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ Szigeti- Gyula János Egészségügyi Szakképző felsőoktatási intézmények Védőnői hálózat Gyógypedagógiai oktatási intézmények Szakértői Bizottságok Az intézmények között oda-vissza ható kapcsolat van. A kórház, a védőnői hálózat és a szakértői bizottságok a gyermekek intézményünkbe kerülését segíti elő. Az egyetem és a szakképző hallgatói, tanulói számára gyakorlati helyszínt nyújt a központ. Az eredményes nevelőmunka érdekében a központ rendszeres kapcsolatot tart fenn a közvetlen és közvetett partnerekkel, akik munkánk segítésében vesznek részt. A belső kapcsolatok azért fontosak, mert ezek közvetlen módon határozzák meg a pedagógiai munkát. 25

26 A központ belső kapcsolatai: gyermekek: fontos figyelemmel kísérni, hogy a gyermekek mennyire szeretik a központban végzett tevékenységeket. Ennek felmérése nagyon nehéz, de hosszas megfigyelés és szabad játék, irányított tevékenység segítségével feltérképezhető. munkatársak: a központ belső életét ők alakítják, ezért kiemelkedő a szerepük. család: a gyermekek meghatározó nevelési színtere, a központnak kiegészítő szerep jut. A korai fejlesztésben részesülők, valamint a halmozottan sérült gyermekek szüleinek tanácsokat adunk, valamint a fejlesztési teendőket bemutatjuk. A szülő-pedagógus kapcsolatában a szülőé a vezető szerep. A kapcsolattartásban empatikus hozzáállásra, segítő szándékra, kölcsönös tapintatra, információ intimitására és kezelésére van szükség. Ennek színterei: családlátogatás, nyílt napok, fogadóórák, szülői értekezletek, közös programok és a napi kapcsolattartás. fenntartó: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete: az intézmény biztonságos fenntartására törekszik. Engedélyeztetési eljárások a fenntartó feladata. Kapcsolattartás a részlegek között: A Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ, fejlesztő iskolai (fi) egységéhez szorosan kapcsolódik a Napsugár Szociális Szolgáltató Központ. A fejlesztő iskolai egység ellátásában részesülő gyermekek délután a nappali intézményben tartózkodnak. A Napsugár Szociális Szolgáltató Központot irányítja, koordinálja az intézményvezető. A központ külső szakmai kapcsolatai: Kaposvári Egyetem Gyakorló Iskola uszodája hidroterápia helyszíne, Korona Lovassport Egyesület: gyógypedagógiai lovaglás helyszíne Szakértői bizottságok: országos vagy megyei bizottságok, intézményünkbe a gyermekek a szakértői bizottságok által készített szakvélemény alapján kerülnek be. Orvosok: gyermekneurológus, rehabilitációs,-ortopéd szakorvos, akik megvizsgálják a gyermekeket, majd utóvizsgálatokat végeznek. Az orvosok konzultálnak a szakemberekkel és előírják a terápiákat, javaslatokat tesznek arra. Gyermekek háziorvosai, védőnők Ortopédiai műszerész, segédeszköz gyártók és forgalmazók: ők elkészítik a segédeszközöket, megmutatják annak használatát, a mozgásnevelőket tájékoztatják a helyes használatról ill. rajtuk keresztül folyamatosan ellenőrzik az eszközöket. A mintavétel, az eszközök próbája, átadása legtöbbször a helyszínen Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete: Önkéntesek delegálása intézményünkbe. Csillagház Általános Iskola, Budapest Korai Fejlesztő Központ, Budapest Kerek Világ Alapítvány, Pécs KE Gyakorló Óvodája, Kaposvár A központ vezetésének kapcsolatai: a munkánk megfelelő szintű irányításának érdekében a vezetés a következő intézményekkel áll munkakapcsolatban: Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Somogy Megyei Kormányhivatal Oktatási Hivatala Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvár Tankerület Kaposvári Egyetem ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar SZocioNet Családsegítő és Gyermekjóléti Központ MEOSZ A központ fontosabb kapcsolatainak listáját lsd. részletesen a Minőségirányítási Kézikönyv 19-es számú mellékletébe. 26

27 AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI FELTÉTELEI A sérült családok segítésében, a gyermekek fejlesztésében gyógypedagógusok, mozgásnevelők, egészségügyi dolgozók vesznek részt. Az ő munkájukat segítik az adminisztratív dolgozók és a kisegítő személyzet. A Gyógypedagógiai és a vele szorosan együttműködő Szociális Központban délután 12 óra után tartózkodnak a gyermekek. A gyógypedagógiai feladatokat gyógypedagógusok, illetve az ő irányításukkal egyéb pedagógiai és egészségügyi végzettségű szakemberek látják el. A gyógypedagógusok mindegyike a szakterületének megfelelő foglalkozást vezeti. A konduktor konduktív pedagógiai módszerekkel a központi idegrendszeri sérült és súlyos mozgássérült gyermekek foglalkozását vezeti. Lovasterapeuta vezetésével történik a gyógypedagógiai lovaglás. A gyógytestnevelő tartáshibák, ortopédiai és belgyógyászati elváltozások, valamint motoros diszfunkciók helyreállításával foglalkoznak. Logopédus a megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésű, beszédhibás, beszédfogyatékos gyermekek ellátását végzi. Alternatív Augmentatív Kommunikációs szakember irányítja a nem beszélő gyermekek kommunikációs fejlesztését. Összefogja a gyógypedagógusok erre irányuló tevékenységét. A gyógyúszás foglalkoztató HRG módszerével a motoros, pszichés- kognitív, szociális területeken elmaradt gyermekeket fejleszti. A zeneterapeuta a kommunikáció, az önbizalom, illetve az érzelmi sérülések kezelésére irányuló terápiát vezeti. A gyógytornász a mozgásfejlesztés mellett felügyeli a hidroterápiát végző szakember munkáját. A szakgyógytornász DSGM kezelést végez. A gyógymasszőr a sérült területek gyógyító masszírozását végzik. A gyermekneurológus a gyermekek neurológiai vizsgálatát végzi el, majd folyamatos kontroll és szűrővizsgálatokat végez. Állapottól függően rehabilitációs orvoshoz is kerülhet a gyermek, aki szintén vizsgálatot és utógondozást végez, valamint segédeszközöket ír fel. A fogszakorvoshoz. a vizsgálatokra a szülők kísérik el a gyermekeket. Az óvodai csoport fejlesztő munkáját óvónők és gyógypedagógus végzi. Az óvodai csoportban gyógypedagógiai asszisztens - HRG gyógyúszás oktató, aki segíti a fejlesztő munkát, a gondozási feladatokat pedig a dajka látja el, aki egyben biztosítja a higiénés feltételeket. A fejlesztő iskolai csoportokban gyógypedagógusok, pedagógusok, mozgásnevelők mellett fejlesztő gondozók segítik a munkát. Az alapfeladatokhoz többletfeladatok is kapcsolódnak, amelyből valamennyi szakember kiveszi a részét (pl. szülőklub irányítása, team vezetés stb.). A részletes személyi feltételeket lásd a függelékben. 27

28 AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEI Az épület földszintes tömegközlekedéssel, személygépkocsival és gyalogosan is jól elérhető. Az utcán, felfestett útburkolati jellel ellátott mozgáskorlátozottak számára kialakított szilárd útburkolatú parkoló biztosított. Az épületet szilárd útburkolaton, lejtő és kapaszkodó segítségével lehet megközelíteni. Az épület minden helyisége és mellékhelyisége alkalmas kerekesszékkel történő közlekedésre. FEJLESZTÉSEK HELYSZÍNEI Foglalkoztatás terei: - az egyéni fejlesztések, kis csoportos foglalkozások színterei leválasztott helyiségek, kis szobák - 2 tornaszoba szolgálja a mozgásnevelés színterét, amelyből l nagyobb és 1 kisebb - 5 csoportszoba az óvodai, illetve a fejlesztő iskolai ellátásban részesülő gyermekek elhelyezésére szolgál - fejlesztő szobákban kapnak helyet az egyéni foglalkozások Közös helyiségek: - a szabadidő nagy részét a gyermekek az udvaron töltik, ahol fajátékok szolgálják a kikapcsolódást - a kertészeti udvarrészen a nappali ellátásban részesülő gyermekek kertészeti foglalkozás folyik - a gyermekek a szüleikkel a folyosókon várakozhatnak a terápia, foglalkozás megkezdéséig, az öltözőszekrények, a pelenkázók is itt találhatók - a tálalókonyhában a hozott étel melegítésére, tálalására, ill. a mosogatásra kerül sor - a csoportokhoz egy-egy vizesblokk tartozik, ahol WC-k, mosdók kapnak helyet - a pedagógiai szakszolgálat által ellátott gyerekek számára a folyosón pelenkázó is található - az irodában a napi ügyek intézése történik - a pénztárban meghatározott nyitva tartással a be-, és kifizetéseket végzik - az öltözők, a raktár a személyzet kiszolgálásának színhelye, - a tanári szobában kerül sor a megbeszélésekre és a team-megbeszélésekre - az igazgatói szoba a tárgyalások színhelye Külső helyszínek: - a gyógyúszást, a HRG foglalkozásokat a Gyakorló Általános Iskola uszodájában tartjuk, a medencét béreljük. - a gyógypedagógiai lovaglás helyszíne Korona Lovasport Egyesület FEJLESZTÉSHEZ HASZNÁLT ESZKÖZÖK Fejlesztési eszközöket lásd a Függelékben. 28

29 AZ INTÉZMÉNYI PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK Az intézményben alkalmazott speciális terápiás eljárásokat, tanfolyamokon, előadásokon és szakmai konferenciákon szakembereink bemutatják. Hasonló típusú intézmények számára szakmai tanácsadást, konzultációt szervez és tart. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK: 1.) Pedagógiai tájékoztatás: - Pedagógiai szakmai tájékoztató készítése, tartása - Pedagógiai szakmai útmutatók, segédanyagok készítése - Kidolgozott, speciális programok publikálása 2) Szaktanácsadás: - Gyógypedagógiai módszerek ismertetése, terjesztése - Speciális pedagógiai segítségnyújtás - Módszertani útmutatás készítése (pld. speciális eszközök ajánlása, új módszerek ismertetése, elfogadtatása, tanmenetjavaslatok, stb.) - Megfelelő tanulási környezet kialakításában segítés 3) Pedagógusok képzésének, önképzésének segítése, szerevezése: - Pedagógiai napok, szakmai fórumok, konferenciák szervezése - Tapasztalatcserék - Szakmai megbeszélések, hospitálási lehetőségek biztosítása szakemberek számára - Belső továbbképzések 4) Utazó tanári szolgáltatás biztosítása Gyermekeink, fiataljaink otthonukban is hozzájuthatnak a szolgáltatásokhoz abban az esetben, ha a fejlesztésre a bejárás számukra akadályozott (pld. súlyos, egészségügyi probléma fennállása, utazás-, utaztatás problémája, stb.). 5) Egyéb tevékenységek, szolgáltatások 6) Hallgatói képzés: A hallgatók egyéni kérésre a megye területéről érkeznek intézményünkben szakmai gyakorlatra. Ellátási területének megfelelően biztosítja a következő hallgatók gyakorlati képzését: - gyógypedagógus, és speciális pedagógiát tanuló hallgatók - gyógypedagógiai asszisztensek - csecsemő és gyermeknevelő gondozó - szociális gondozó és ápoló - rehabilitációs nevelő, segítő képzésben résztvevő hallgatók 7) Szülősegítő szolgáltatások: - Tanácsadás szülőknek a gyermeke fejlesztésével kapcsolatban - A családban életvezetéssel kapcsolatos problémák megoldása - Szakmai teamen esetmegbeszélés során felmerült nehézségek kezelése (megsegítés módja) - Eszköz-, könyvkölcsönzés szülők számára (a szülők az intézményből fejlesztő eszközöket és szakirodalmat kölcsönözhetnek, amely hozzájárul gyermekük otthoni fejlődéséhez) 29

30 8) Orvosi konzultációk - Egyéni igények szerint orvosi konzultációk lehetőségeinek biztosítása, a következő feladatokon keresztül: - Fejlődési diagnózis megállapítása - Speciális orvosi vizsgálatok elvégzése - Egészségügyi kérdésekben tanácsadás nyújtása - Kontrollvizsgálatokkal a gyermek fejlődési ütemének felmérése - A családok igényeit szem előtt tartva pszichológiai, gyermekpszichiátriai konzultációkra való eljutás segítése. 9) Könyvtári szolgáltatás A szülők és az intézmény dolgozói számára szakmai könyvkölcsönzési lehetőséget biztosítunk (orvosi, pedagógiai könyvek, folyóiratok, kiadványok, foglalkoztató füzetek stb.) 10) Táboroztatás: A tanév végén a Bice-Bóca Alapítvány vagy a Központ szervezésében táboroztatunk. A tábor célját, feladatát a jelentkezők összetétele határozza meg ( pl: HRG, baba-mama tábor, stb..) / 30

31 II.) Pedagógiai Szakszolgálati Intézményegység 31

32 PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT CÉLJA, FELADATAI, HETI IDŐKERETE Célja: A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálati ellátás: 1) Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás 2) Fejlesztő nevelés (fejlesztő felkészítés) 3) Logopédiai ellátás 4) Konduktív pedagógiai ellátás 5) Gyógytestnevelés Feladatok: 1) pár hetes kortól 5 éves korig eltérő fejlődésű kisbabák, kisgyermekek korai fejlesztése (korai intervenció), gyógypedagógiai tanácsadás 2) éves korú súlyos, halmozottan sérült gyermekek, fiatalok fejlesztő nevelés 3) 3 éves kortól a beszédhibás, beszédzavarral rendelkező, illetve beszédben akadályozott gyermekek logopédiai ellátása 4) 6 hónapos kortól -18 éves korig központi idegrendszeri sérült gyermekek, fiatalok konduktív pedagógiai nevelése- gondozása 5) éves korú ortopédiai, belgyógyászati problémákat mutató gyermekek, fiatalok gyógytestnevelése Központunkban a pedagógiai szakszolgálati feladatok kiegészülnek sérülésspecifikus fejlesztéssel, mely a 3-18 éves integrált nevelésben, oktatásban részt vevő gyermekek, fiatalok közül azok számára, nyújt segítséget, akik egészségügyi problémájukból, mozgásfogyatékosságukból, tanulási nehézségükből, akadályozottságukból adódóan hátrányaik kompenzálására szorulnak, kiegészítő mozgásfejlesztés, gyógyúszás, integrációt támogató, fejlesztő háttér biztosítása. A pedagógiai szakszolgálati részlegben, ambuláns formában, órarendi keretek között, törvényi feltételeknek megfelelő óraszámban történik a fejlesztés. A különleges bánásmódnak megfelelően egy gyermek párhuzamosan több fejlesztési eljárásban részesül. Minden gyermekért egy-egy gyógypedagógus a felelős. Feladata, hogy a gyermek fejlesztésében képességkibontakoztatásában résztvevő szakembereket összefogja. Utazó tanári szolgáltatást nyújtunk azon gyermekek számára, akik tankötelezettek, de diagnózisuknál fogva súlyos állapotukra való tekintettel nem tudnak intézményünkbe bejutni Szakszolgálati tevékenység dokumentálása: forgalmi, logopédiai, gyógytestnevelés - naplók, különböző nyilvántartási kartonok, kezelőlapok vezetésével történik. Hátránykompenzáció leküzdésére irányuló feladataink szülő nevelőmunkájának segítése tanácsadással a lehető legkorábbi fejlesztés megkezdése egy gyermek több fejlesztési eljárásban való részvétele sérülés specifikus egyéni készség képességfejlesztés, komplex fejlesztési és terápiás eljárások alkalmazása gyógypedagógiai és mozgásos jellegű fejlesztésekkel. 32

33 Gyógypedagógiai jellegű fejlesztések: Értelmi területek fejlesztése, Bazális terápia, Beszédfejlesztés-logopédia, Etetés (evés) terápia, Alternatív és augmentatív kommunikáció, Látásfejlesztés, Hallásfejlesztés, Zeneterápia, Gyógypedagógiai lovaglás, Mozgásos jellegű fejlesztések: Mozgásfejlesztés-mozgásnevelés, Gyógytorna, DSGM, Szenzoros integrációs terápia, Hidroterápia: Zsályafürdő, Pezsgőfürdő, Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, Gyógyúszás, Subaqualis torna, Fizioterápiás kezelések: gyógymasszázs, Bemer-3000 terápia (bio-elektromágneses energiareguláció), bioptron lámpa, tens-készülék Fejlesztések heti időkeretei A törvényben meghatározott óraszámok (az aktuális törvényi változások figyelembe vételével, 15/2013.II..26.) EMMI rendelet: Korai fejlesztésnél: 0-3 éves kor között legalább heti 1 óra, legfeljebb heti 4 óra 3-5 éves kor között legalább heti 2 óra, legfeljebb heti 5 óra Fejlesztő nevelésnél: 5 éves kortól legalább heti 5 óra A heti időkeretet a szakértő bizottság állapítja meg. Az időkeret a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja A foglalkozások heti rendszerességgel történnek. 33

34 FEJLESZTÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN A terápiák jól illeszkednek az egyes képzési formákba, melyek a gyermek életkorához, diagnózisához és általános pszichés állapotához igazodnak. A korai fejlesztés alapja a komplex gyógypedagógiai foglalkozás, amelynek egyik pillére az értelmi területek-, a másik a mozgás fejlesztése. A fejlesztő nevelésben résztvevők esetében a bazális terápia és a mozgásfejlesztés a legfontosabb alapja a fejlesztő munkának. A speciális fejlesztés specifikusan a látás-, mozgásfejlesztésre épül. A mozgásos jellegű fejlesztés megválasztása a gyermek életkora és diagnózisa szerint történik, amely szerint lehet gyógytorna, szomatopedagógiai, konduktív nevelés. Ezeket a fejlesztéseket fizioterápiás kezelések egészíthetik ki. Fejlesztés legfontosabb alapelvei: Kiemelkedően fontos, hogy a fejlesztő munka középpontjába az anya gyermek (szülő gyermek) kapcsolat álljon. A szülő gyermek kapcsolat szerepe: - ne kelljen sokáig várniuk a foglalkozások előtt - próbáljuk megismerni a szülő igényeit - a szülővel egyenrangú félként foglalkozzunk, ezzel megerősítjük a szülő kompetenciáját - próbáljuk figyelembe venni a család életrendjét, körülményeit - a fejlesztő munkát családközpontú gondoskodásnak kell tekinteni - a szülőnek mindig adjunk korrekt tájékoztatást, kihangsúlyozva azt, amit a gyerek már tud Ha a szülő együtt érkezik gyermekével és részt vesz a foglalkozáson, akkor a gyermeknek és a szülőnek is nagyobb a lehetősége a társadalmi érintkezésre. Azoknál a nagyobb gyermekeknél pedig, akiknél az együttműködési készség és az utasítás követés kialakítása a cél, a szülő nem vesz részt közvetlenül a foglalkozáson. Szakembereink szemlélete a következő pontokon megegyezik: - ötvözzük az érzékelés-észlelés, kognitív funkciók, a kommunikáció és a magatartás egyedi feladatait a mozgástanulásban, - szakembereink a szakorvosokkal együttműködve végzik a munkájukat, - a csoportok munkájában a mozgásnevelő összefogja a napi tevékenységbe ágyazott fejlesztő gondozás feladatait, kialakítja az életkornak és képességeknek és sérülésnek megfelelő napirendet, - a mozgásfejlesztés során az egészséges fejlődésmenetet követjük, - a mozgástanulás életkornak megfelelő játékban, valós helyzetekben történik, - a halmozottan, súlyosan-halmozottan sérült gyermekeknél fontosnak tartjuk a szenzoros tapasztalatok nyújtását és cselekvési tevékenységek megtanítását. 34

35 Fejlesztési formák - rendszeres egyéni fejlesztő foglalkozás: a korai fejlesztés során ún. mamás tanítással, az intellektuális képességek mellett mozgásos ismeretszerzés a cél, amely segíti a szocializációs cselekvési módok elsajátítását. Nincs tematikusan felépített eljárásrendszere, hanem egyénre szabottan, az egészséges fejlődésmenetet követi. A fejlesztő nevelésben és a sérülésspecifikus fejlesztésben részesülő gyermekek esetében szülő nélküli egyéni foglalkozásokat tartunk. Az integrált intézménybe való bekerülés során a gyermek az egészséges társak mintáját követve fejlődik, a pedagógus így csak összekötő szerepet tölt be. A foglalkozás időtartamának megválasztását a gyermek életkora és pszichés állapota határozza meg. - kiscsoportos fejlesztő foglalkozás: maximum 6 fő, megközelítőleg hasonló fejlődési stádiumban levő kisgyermekek, fiatalok számára nyújt fejlesztő tevékenységet. A gyermek szülő - szakember kapcsolatában a gyógypedagógus csak segítő szerepet tölt be, lehetőséget nyújt a társadalmi érintkezésre. A nagyobb gyermekek esetében fontos, hogy kisebb közösségben alkalmazkodást tanuljanak. A fejlesztés helyszínei A fejlesztések legfontosabb helyszínei az intézmény terápiás szobái, de gyógypedagógusok külső helyszíneken is végeznek fejlesztő munkát. Külső helyszínek: - családnál: a gyermek 6 hetes kora előtt, vagy a gyermek súlyos állapota indokolhatja a családnál történő fejlesztést, amelynek előnye, hogy a pedagógus a kisgyermek megszokott környezetében dolgozik a gyermekkel - uszodában, - lovardában 35

36 FEJLESZTÉSEK, TERÁPIÁK, ISMERTETÉSE 1. GYÓGYPEDAGÓGIAI JELLEGŰ TERÁPIÁK 1.1. Értelmi képességek fejlesztése A gyógypedagógus a gyermek fejlődési profilját megismerve, a gyermek erősségeire, jobb készségeire- hangsúlyozva ez által a pozitívumokat- alapozva segíti elő a megkésett területek fejlődését. A családdal szorosan együttműködve, célzottan használja ki azokat a szenzibilis fejlődési időszakokat, amikor bizonyos funkciók fejlesztése a lehető legalkalmasabb. Az optimális fejlesztés a transzferhatás következtében az egész személyiségre hat. Így nem egymástól elkülönült funkciógyakorlás, funkciótréning történik, hanem egyidejűleg a komplex környezet több funkció fejlődését segíti. A fejlesztés során komplex módon, játékba ágyazottan - a gyermek szükségleteinek maximális figyelembe vételével - a szociális tanulást segítjük elő oly módon, hogy ezen keresztül fejlődnek megismerő funkciói, kommunikációs képességei, szociális érettségük és játéktevékenységük. Célcsoport: mindazok a gyermekek és fiatalok, akik az értelmi területek tekintetében eltérő fejlődést mutatnak és/vagy társuló sérüléseik, részképességeik miatt értelmi fejlesztést, megsegítést igényelnek Megismerő funkciók fejlesztése: A megismerő tevékenység folyamatában nemcsak egy adott készség megtanítása a cél, hanem az, hogy az adott készség beépüljön a folyamatba; így alapot képezve további ismeretelsajátításnak, tapasztalatszerzésnek. A gyermek fejlődését "kis lépésekben", változatos gyakorlást biztosítva, a funkciók tudatos egymásra építésével segíti elő úgy, hogy a gyermek közben sikerélményhez jusson. A megismerő funkciók fejlesztése során célunk az információ feldolgozó rendszer fejlesztése, mely alapját képezi a kognitív funkciók működésének. E rendszer keretein belül történik a külvilág ingereinek befogadása, beillesztése a már meglévő kognitív keretek közé, illetve a rendszer esetleges átalakítása az új ingerek hatására. A folyamat része az ingerek szelektív befogadása, a beérkezett információ kódolása, rendezése, rövid, illetve hosszú idejű tárolása és szükség szerinti mozgósítása. A fejlesztés egyes szakaszai egymásra épülnek és kiegészítik egymást. Az értelmi fejlesztés jelentősége a megtapasztalásban rejlik, így a gyermek mélyen, cselekvésbe ágyazottan éli át a fogalmakat és könnyebben végez gondolkodási műveleteket. Megismerő tevékenység fejlesztésének területei: - Érzékelés észlelés - Figyelem megfigyelőképesség - Emlékezet - Gondolkodási funkciók - Finommotorika A megismerő tevékenység fejlesztésének céljai: - minden észlelési terület bevonásával, sok cselekvéssel szerezzen tapasztalatokat a gyermek szűkebb és tágabb környezetéről - kialakítani és erősíteni mindazokat a képességeket, melyek a mindennapi élet során szükségesek - a megszerzett tapasztalatokat tudják alkalmazni a mindennapjaikban 36

37 Kommunikációs képességek fejlesztése: Az értelmi fejlesztés keretein belül zajlik, kapcsolatteremtésre és fenntartásra, valamint információcserére irányul. A kommunikáció fejlesztésének célja: - tegye képessé a gyermeket a nyelvi jelek befogadására, feldolgozására, beszédbeli kommunikációra - beszédre ösztönző légkör megteremtésével a beszédkedv felkeltése, fenntartása - emberi és szociális kapcsolatok felvételére, kialakítására, elmélyítésére, fenntartására és bővítésére tegye képessé - minden gyermek számára megtalálni azt a formát, amellyel a leginkább ki tudja fejezni magát A kommunikációs képességek fejlesztése komplex módon minden területre kiterjed A szociális érettség fejlesztése: Elválaszthatatlan a többi pszichomotoros terület fejlesztésétől, éppen ezért a legösszetettebb gyógypedagógiai feladatok egyike. Ez a fejlesztési terület a kommunikációval, ill. a megismerő tevékenységek fejlődésével áll szoros összefüggésben. A játék nagy lehetőséget nyújt a szociális képességek fejlődésére. Az önkiszolgálás, mint fejlesztési feladat elsősorban a tanácsadások keretein belül jelenik meg. A fejlesztések során fontos a foglalkozásokhoz szükséges viselkedési normák, feladatés szabálytudat, együttműködési készség megalapozása. Fő feladatunk az önkiszolgálási tevékenységeknek/műveleteknek - a gyermek állapotához képest - minél magasabb szintre emelése. Célja: - harmonikus és reális énkép kialakítása - egészséges önbizalom megalapozása - az akarati élet helyes irányba terelése (önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat) - szociális érzékenység fejlődésének segítése - pozitív erkölcsi tulajdonságok erősítése - helyes viselkedési és magatartási szokások kialakítása - esztétikai fogékonyság, igényesség megalapozása - az önkiszolgálási műveletek elsajátításának elősegítése: testápolás, étkezés, öltözködés, szobatisztaság A szociális érettség fejlesztésének színterei a gyermek szűkebb és tágabb környezete A játéktevékenység fejlesztése: A személyiség fejlődésében meghatározó szerepe van a játéknak, amely a gyermeki fejlődés velejárója. A játék semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma, amely áthatja a gyermek egész napos tevékenységét. A fejlődő idegrendszer egészséges megnyilvánulása, ennek hiánya vagy különleges sajátosságai azonnal jelzik a fejlődés bármely problémáját. Játéktevékenység fejlesztésének célja: - a gyermek játékos cselekedtetéssel megtanulja, hogyan kell a közösségben viselkedni, tekintettel lenni a másikra, várni rá, ha szükséges alkalmazkodni hozzá - a játék folyamán egyre jobban megismerik a környezetüket, a tárgyakat, jelenségeket, - megtanulják a játékot adekvát módon használni, vigyázni rá és rendben tartani. - A minél bonyolultabb játéktevékenység elősegíti a gyermek mentális képességeinek és készségeinek fejlődését. A játék egyéni és csoportos tevékenység keretében, szabad és irányított formában valósul meg a gyermek szűkebb és tágabb környezetében egyaránt. 37