No ( Tartalom: Bevezetés. Esetleírások ) Tisztelt olvasó! "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "No. 1-13. (1999-2000. Tartalom: Bevezetés. Esetleírások 1999-2000.) Tisztelt olvasó! "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen"

Átírás

1 No ( ) "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen Tartalom: Bevezetés Esetleírások Tanulmányok Szakmai előadások Egy kis pszichológia... Egy kis jog... Könyvespolc Olvasónapló Könyvismertetés Könyvújdonságok Idézetek Bevezetés Tisztelt olvasó! novembere óta mostanáig - havi rendszerességgel - 13 Infó jelent meg, illetve ezekből 3 különszám, amelyek a külvilágnak készültek a havi lapokból válogatva. Ez a kissé vaskos "dosszié" is válogatás, vagy inkább összesítése azoknak a cikkeknek, tanulmányoknak, amelyeknek nem napi aktualitása volt az Infókban, így későbbiekben is lehet érdekes olvasmány. Remélem, hasznosítható ilyen módon is a mi kis hírlevelünk. Debrecen, december 13. Rénes László titkár Esetleírások Tétova dráma Ha jól emlékszem, valamelyik hónapjában történt, hogy a rendelőnkben egy zaklatott, síró, fiatal nőbeteg ült le elém. Beutalót nem hozott. A restelkedés és a megnyilvánulni akarás érzései között küszködött. Le-le sütötte a szemeit, törölgette a könnyeit és perceken át hol egy-két szót, hol csak szótagokat ejtett ki a száján. Türelmes, figyelő szemekkel követtem mozdulatait. Aztán hirtelen megszólalt: Nem tudom, mit csináljak, képtelen vagyok gondolkodni. Hetek óta gyötrődöm, várva, hogy előbbre menjenek a dolgaim, és hogy rászánjam magam egy szakemberrel való találkozásra Elhallgat, gondolkodik. Aztán hirtelen felemeli a fejét és így folytatja: Eldöntöttem, hogy meghalok. Ezután sírva fakad. Magának akartam ezt megmondani. Belekezd az okok felsorolásába. A beszéde ekkor megfontolttá, racionálissá válik, a tekintete pedig nyíltabbá és bátrabbá. Hosszan és mélyen nézem, ő is engem, majd azt mondom neki: Tudom, hogy maga meg akar halni.

2 Honnan tudja? - kérdi meglepődve. Mert a maga helyében én is ezen törném a fejem. Újból meglepődik, tartása ellazul, hosszasan figyel, nem tud megszólalni, nem tud csinálni semmit sem. De tudok mást is magáról, - mondom neki. Mit? - kérdezi tétován, megadva magát. Egy frászt akar maga meghalni. Láthatóan szinte összeomlik, tekintetét mereven rám szegezi. Maga élni akar, de mivel még nem találta ki hogyan, ezért akar meghalni. Arcvonásai a döbbenettől az önmagára való ráeszmélődés különös jelei felé haladnak, fokozódó ragyogás tűnik fel, elnéz valamerre oldalra, a távolba, mintha szemeivel a tennivalók irányába nézne. Kibuggyannak a könnyei a boldogságtól, majd hirtelen, könnyedén feláll: Köszönöm, most már tudom, miért kell élnem. Majd meleg kézszorítással elbúcsúzik. Dr. Kálmánchey Albert Tanulmányok A 60 év feletti Hívók aránya közötti időszakban a debreceni Lelkisegély Telefonszolgálatnál (részletek) 1. Bevezetés A Debrecenben éjjel-nappal működő Lelkisegély Telefonszolgálatnál 1983 és 1998 között érdemi hívás volt. Ezekben a hívásokban probléma lett megnevesítve, az ügyelők által rögzítve. A 60 év felettiek aránya ebből 5% (1257 hívás), illetve problémák felvetése szempontjából 5,2% (1905 probléma) közötti időszakban a korcsoportok alakulása 1983 és 1989 közötti Hívók korcsoportonkénti megoszlása évesig 26% 60 év felett 6% 18 évesig 15% évesig 19% évesig 34% A 60 év felett hívók aránya a legkisebb. A legtöbb problémával küzdők a évesek. Talán az igazi felnőtté válás időszaka, a munkahelyen történő előrehaladás, a család, az otthon megteremtésének kérdései miatt. A 80-as években nem volt túl magas a tini korosztály hívásainak száma közötti időszakban a korcsoportok alakulása A 90-es években a tini és a 60 év feletti hívások száma is csökkent. A évesek hívásainak száma tovább emelkedett. Ekkor a nyugdíjkorhatár még 55 év volt a nőknél. 2

3 1990 és 1998 közötti Hívók korcsoportonkénti megoszlása évesig 28% 60 év felett 4% 18 évesig 10% évesig 19% évesig 39% Ha konkrétan nézzük a hívások számát, a 90-es években a éves korosztálynál majdnem megduplázódott a 80-as évekhez képest (kb ról 6000-re). A éves korosztálynál is nagy az emelkedés szám szerint (kb ról 4500-ra). A tizen évesek és a 60 év felettiek hasonló számban telefonáltak a két időszakban. A éveseknél is kb rel többen telefonáltak a 90-es években. A társadalomban lévő változások itt is éreztették hatásukat. Munkahely elvesztése, megélhetési nehézségek, ezek a párkapcsolatokra is kivetítődnek. Hívók korcsoportonkénti megoszlása évesi g évesi g évesi g évesi g 60 év felett 4. A 60 év feletti hívók régi-új megoszlása. 60 év feletti Hívók régi-új megoszlása új nők régi nők új férfiak régi férfiak A 60 feletti hívók esetében érdekesen alakult a két időszak összehasonlítása. Az új és a régi nőknél is a 90-es években majdnem megduplázódott a hívások száma. A férfiaknál mindkét esetben kevesebb lett. A 80-as években az új férfi hívások száma 90-ről 60-ra csökkent, a régi férfi hívásainak száma kb.180-ról 50-re csökkent. Itt lehet arra gondolni, hogy a férfiak és nők közötti átlag életkor eltolódás tükröződik. Sokkal több a 60 év feletti özvegy nő, mint a férfi. A nők könnyebben megosztják mással a gondjaikat. Talán a férfiak szemérmesebbek, sokkal tovább tudják csendben 3

4 hordozni problémáikat. Ha az összes 60 év feletti hívót a két időszakban 100%-nak vesszük, akkor ig 57%, ig 43% a hívások száma. Tehát összességében szám szerint kevesebb volt a második időszakban annak ellenére, hogy a női hívók száma jelentősen emelkedett (és a 80-as évekből 7 évet, a 90-es években viszont 9 évet vizsgáltunk). 5. A 60 év felettiek hívásaiban jellemző problémák A debreceni Lelkisegély Telefonszolgálat a problémákat az IFOTES katalógusa alapján kódolta 1983 és 1998 között. A problémák közül azokat vizsgáltuk meg, amelyeknél úgy gondolhattuk, hogy az idősebb korosztály érintettebb. Nyilván, pl. a partnerkapcsolati zavarok inkább a fiatalabbaknál, a kapcsolatteremtési nehézségek pedig az egészen fiataloknál fordul elő gyakrabban. A mi elgondolásunk szerint az idősek jellemző problémái a következők lehetnek: tartós betegségek, rokkantság magány, izoláció Cry for Help, lelki válság, szuicidium gyász. A problémákból azt olvashatjuk ki, hogy az idős ember elfogadja az idős korral járó betegségeket. Legkisebb számban a gyász jelenik meg, mint probléma. Természetesebben fogadják el az idős ember elvesztését, mint a fiatalét. Az ig terjedő időszakban minden problémában kevesebb hívás volt, mint ig terjedő időszakig 1983 és között a 60 év felettiek hívásaiban jellemző problémák Tartós betegségek 7% egyéb 49% Magány, izoláció 38% gyász 4% Cry for Help, suicidium 2% A vizsgált problémák között legnagyobb számban a magány, izoláció a hívás oka. Az idős embert kora miatt egyre több veszteség éri. Először elveszíti a munkahelyi ismerősöket, barátokat a nyugdíjba vonulás alkalmával. A magas férfi halandóság miatt egyre kevesebb élő barát lesz körülöttük. Sok nő marad özvegyen. A gyerekek felnőttek, családot alapítottak, egyre kevesebb idő jut az idős szülőkre. Egyre jobban kiszakadnak a társadalomból. A nyugdíjból nem telik a megszokott szabadidős tevékenységekre (pl. kirándulás, nyaralás stb.). Az utazás, mozgás egyre nehezebben megy. Az idős ember szép lassan izolálódik, és már csak a telefon marad. 4

5 60 év felettiek hívásaiban jellemző problémák között Tartós betegs égek Magán y, izoláci ó Cry for Help, suicidi gyász Ha az közötti időszakban megnézzük a nemek közötti megoszlást kitűnik, bár több a magányos nő, a férfiak viselik ezt nehezebben. A tartós betegségeket a gyászt, könnyebben elfogadják, kevesebbet nyúltak a telefonhoz, a magányt, izolációt nehezebben élik meg. 60 év felettiek hívásaiban jellemző problémák között nők férfiak Tartós betegs égek Magán y, izoláci ó Cry for Help, suicidi um gyász ig terjedő időszakban a magány, izoláció kérdésében megváltozott a helyzet. A nők kb. 270 hívást produkáltak, míg a férfiak csak kb. 40-szer hívták a szolgálatot. Mivel a 90-es évek második felében emelték meg a nők nyugdíj korhatárát, sokan maradtak munka nélkül, (esetleg a férj még dolgozott) magányosnak, értéktelennek érezték magukat. 60 év felettiek hívásaiban jellemző problémák között nők 50 férfiak 0 Tartós betegs égek Magán y, izoláci ó Cry for Help, suicidi um gyász Megállapíthatjuk, hogy a magány, izoláció problémáján kívül más, idősekre jellemző problémát nem találtunk. 6. Mégis kíváncsiak voltunk arra, hogy van-e valamilyen megközelítés, amiben az idősebb korosztály domináns volt ebben a viszonylag hosszú időszakban. Megvizsgáltuk nemenként és időszakonként is az idősek arányát. Két vizsgálati formában találtunk magas arányt: 1983 és 1988 között a férfiak izoláltsága, 1983 és 1988 között a férfiak gyász-problémája. 5

6 7. Férfi Hívók korcsoportonkénti megoszlása között az izoláció kérdésében 1983 és között az izoláció aránya a férfi Hívók között 18 évesig 1% évesig 9% 60 év felett 45% évesig 30% évesig 15% A legmagasabb számot a 60 év feletti korosztály produkálta. Erről már az előzőekben volt szó. A másik nagy csoport a éves korosztály. A hívásokból kiderül, az elvesztett munkahely, a családfenntartó szerep csorbul. Nagyon sok a válás. A válás után igen nagy százalékban az anyánál maradnak a gyermekek. A férfiak maradnak általában lakás nélkül A legaktívabb életkorban maradnak egyedül problémáikkal. Az ideális férfi képtől nagyon messze kerülnek. Titkolják a problémáikat a barátok, a szülők elől is. Az időskorúaknál viszont talán a férfiak nehezebben viselik el a megözvegyülést. A nagymamák segítségét inkább igénylik a gyerekek, unokák (ünnepi sütés-főzés, gyerekekkel való foglalatosság stb.). Az idősebb férfiak hamarabb és intenzívebben élik meg a feleslegesség érzését. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az egész életük során a nemi szerepükből adódóan másképpen voltak berendezkedve, akkor érthető, hogy miért érzik a helyzetüket izoláltnak között gyászhívások aránya a férfiaknál 1983 és között a gyász aránya a férfi Hívók között 60 év felett 33% 18 évesig 10% évesig 10% évesig 14% évesig 33% Az első három fiatal csoportnál nagyon hasonlóak az arányok. Itt nagy valószínűséggel a szülők elvesztését volt nehéz elfogadni. Nehéz megélni, hogy már nincs szülő, most már igazán felnőtté kell lenni. 6

7 A másik két csoport teljesen azonos képet mutat. Itt már általában a házastárs elvesztése a nehezen elviselhető. 40 év felett az ember már természetesebbnek veszi, hogy a szüleitől előbb utóbb el kell búszúznia. Mint már említettük, a férfiak idősebb korban nehezebben élik meg a megözvegyülést. (A tanulmány az "Idősek Nemzetközi Éve" alkalmából felkérésre készült.) Debrecen, december 27. Kozma Ferencné - Rénes László Milyen segítséget nyújthat a munkatársak kiválasztásához az íráselemzés (grafológia)? Évek óta elkötelezett híve és művelője vagyok a grafológiának. Mégis szeretném előrebocsátani, hogy ez a tudomány sem mindenható és nem tévedhetetlen, akár bármely más. A kézírás alapján történő alkalmasságvizsgálat nem teszi feleslegessé a személyes interjút, és különösen nem küszöböli ki a szakmai rátermettség tesztelésének szükségességét. Jó támaszpontot ad azonban a jelölt számos olyan tulajdonságának felismeréséhez, aminek megléte az alkalmasság szempontjából döntő jelentőségű is lehet. (Feltétlenül szükséges vagy kifejezetten káros.) A telefonos segítőszolgálat is küszködik időnként létszámgondokkal. Új segítők felvételére, kiképzésére van szükség. Kiképzésük súlyos forintokat emészt fel az amúgy is szűkös anyagi lehetőségekből, és nem ritka, hogy az újonnan felesküdött segítő 1-2 alkalom, esetleg 1-2 hónapi ügyelet után búcsút vesz a szolgálattól. Ennek megelőzése volt a célom, amikor összeállítottam néhány szempontot a jelentkezők kézzel írt önéletrajzának elbírálásához. (A hirdetésnek minden esetben tartalmaznia kell, hogy a jelentkezés alapfeltétele a kézírásos önéletrajz, nélküle az írás nem vizsgálható!) Amikor a grafológus a kézírásos önéletrajzot kézbe veszi, tudatában van annak is, hogy ezek az írásművek a legritkább esetben nevezhetők spontán írásnak. Az író egy meghatározott céllal ír, önmagáról a legkedvezőbb képet szeretné kialakítani. Nem ismertek az írás egyéb külső körülményei, úgymint: íróeszköz, megvilágítás, papírminőség, sorvezető használata, stb. Éppen ezek azok a tényezők, melyek miatt a jelöltről teljes személyiségképet nem lehet, nem szabad készíteni - felesleges is! - egyetlen önéletrajz alapján. Amit azonban megállapíthatunk, az nem jelentéktelen segítséget ad a behívásra kerülő személyek kiválogatásához. A telefonos segítők alkalmassága szempontjából szükségesnek ítélem meg a következő tulajdonságok meglétét: I/1. Érett személyiség (önismeret, önértékelés, önkontroll) 2. Stabil életvezetés képesség (határozottság, döntésképesség) 3. Szociabilitás és empátia készsége 4. Kapcsolatteremtési és tartási-, kommunikációs képesség 5. Megbízhatósági szint legalább közepes mértékű Károsnak ítélem meg a következő tulajdonságokat a segítőknél: II/1. Kirívó devianciák bármely területen 2. Antiszociális magatartás, személyiségzavarok 3. Irreális mértékű dominancia, arrogancia 4. Persona vagy Borderline személyiségszerkezet 5. Nagyfokú labilitás (megbízhatatlanság, 7

8 döntésképtelenség, befolyásolhatóság) I/1. Csak az tud megfelelően másokra figyelni, aki kellő önismerettel rendelkezik, képes kontrollra és önkontrollra. Önismerete révén megfelelő önbizalma van. Hiteles személyiség álarc nélkül élő ember. A külvilág felé mutatott arca és a belső megélt valósága harmóniában áll egymással. I/2. Stabilitása, érettsége a telefonon folytatott beszélgetés során is erőt sugároz a Hívó felé. A segítő lelki egyensúlyát az értelem-érzelemösztönök megfelelő aránya és azok egységes megélése biztosítja. Döntésképesség az operatív beavatkozást igénylő helyzetekben (pl.: szuicidium fennállása vagy szándéka ) elengedhetetlen. I/3. A szociális érzékenység és az empátiakészség számomra olyan összetartozó fogalmak, amik a segítő munkában elengedhetetlenek. A szociabilitás az én -től a közösség felé fordulás, az én kisebbítésének szándéka a közösség vagy a másik ember érdekében, az önös érdekek mellőzése, a közös tevékenység igénye a magánnyal szemben. Az empátia primitív megfogalmazásban az a képességünk, hogy bele tudjuk élni magunkat a másik ember lelkivilágába. I/4. A kapcsolatteremtés képessége rendkívül fontos, amikor az egyetlen összeköttetés a segítő és a segítségre szoruló között a hang biztosítja. A H. lehet krízisben, lehet agresszív, gátlásos, beteg, idős vagy gyermekkorú, - egyenrangú félként kell kezelni. A nyitott, őszinte ráfigyelés, a H. problémájának megértése, az elfogadó érzelemi jelenlét visszatükrözése elengedhetetlen. I/5. A megbízhatóságról általában az mondható el, hogy stabil gondolkodást, érzéseket és cselekvést igényel, amik ellenállóvá tehetnek bennünket a külső csábítással szemben. A grafológus tehát erre fordítja a figyelmét, mikor a jelölt megbízhatóságáról alkot képet. A felelősségvállalás alól kibújni akaró, tétovázó, döntésképtelen, befolyásolható magatartás, túlzott fecsegés, indiszkréció káros a H. és az ügyelőtársak szempontjából is. II/1. Deviáns magatartás, negatív beállítódás: a társadalmi normák rovására túlhangsúlyozott egyéniség; az egyéni szabadság igénye; a környezet provokálása, meghökkentése; a jó ízlés megsértése - tudatos normaellenes magatartás -, gátlástalanság, exhibicionizmus, stb. II/2. Antiszociális magatartású, személyiségzavarban szenvedő ember az affektív hiányok kompenzálására törekszik. Az egzisztenciális és kapcsolati bizonytalanságnak elfedésére maszkot vesz fel, dekoratív megjelenési formát alkalmaz (pl.: manierizmus). Ezek a jegyek az írásban is felismerhetők. Nárcisztikus, egoista vonások gyakran társulnak szélsőséges szenzibilitással, ami sértődékeny magtartást eredményez. A személyiség ilyenkor erősen szenved saját pszichés zavaraitól. A szeretet érzését gyűlöletté, visszautasítássá változtatja. A túlérzékeny, könnyen irritálható ember gyanakvó, ellenséges, mindent magára vonatkoztat. Saját értéktelenség-érzése hibás énképet eredményez, ami szenvedést okoz. II/3. A Hívónak (szorult helyzetben lévő embernek) arra van szüksége, hogy valakivel megoszthassa gondját, hogy kibeszélhesse magát, anélkül, hogy leckéztetést vagy kritikát kapna. A túlzottan domináns segítő a beszélgetés során önmagát igyekszik előtérbe helyezni, saját felsőbbrendűségének tudatában okos tanácsokkal látja el a gyakran amúgy is labilis önértékeléssel küzdő H.-t, ezzel aláássa annak önértéktudatát. II/4. Borderline személyiség a koragyermekkori hiányos integrációs képességének a szintjén rögzül, míg a persona írások leggyakrabban a valódi én tudatos vagy tudattalan elrejtésére irányuló megnyilvánulások. Oka egyfajta 8

9 pszichés attitűd, hogy kedvezőbb képet mutasson magáról, mint amilyen a valóságban. (Komoly pszichés zavarra is utalhat a jelenség.) II/5. Az ambivalencia és az ingatag én jegyeit mutató írások produkálói a nehéz helyzeteket általában kikerülik. Saját hibáikat tagadják, vagy másoknak tulajdonítják azokat. A felelősségvállalás elől kitérnek. Saját életvezetési nehézségekkel küzdő ember nem képes hatékonyan segíteni a Hívót, hisz energiáit saját megoldatlan problémáira kall fordítania. A Hívó (öngyilkosjelölt, gyászoló, beteg, krízisben lévő, stb.) olyan ember, akinek szüksége van a segítségünkre. Ami legjobban hiányzik számára: a szeretet, az elfogadó és megértő érzelmi együttlét. A telefonos segítő szolgálat munkatársainak tehát az őszinte meghallgatás mellett a megfelelő visszajelzésre is gondot kell fordítani. Erre a feladatra csak olyan személyiség alkalmas, akinek rend van a szívében, lelkében és gondolataiban egyaránt. Az alkalmasság felismeréséhez segítséget tud nyújtani sajátos eszközeivel az egyre szélesebb körben ismerté és elfogadottá váló íráselemzés november Bihari Dánielné Buza Domonkos: 25 éves a budapesti Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (ÉLET) IN: Végeken, Buza Domonkos: A budapesti Lelki Elsősegély Telefonszolgálat adatfelvételi rendszerének vizsgálata. IN: Végeken, Csürke József - Nagy Tímea - Tukorka Gábor: Változás - ok. A magyar szuicidalitás megjelenése a pécsi S.O.S. Élet Telefonszolgálat hívásainak tükrében az közötti időszakban IN: Szenvedélybetegségek VIII. évf B. Erdős Márta: A dialógus nyelvi főszereplői IN: Szenvedélybetegségek VIII. évf Dr. Hegedüs Imre: A budapesti Éjjel-nappali Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (ÉLET) - a mentálhigiéné új formája. IN: Egészségügyi Felvilágosítás, Dr. Kálmánchey Albert: És ha Mohamed is menne a hegyhez (Gondolatok egy krízisintervenciós központ kialakításához Debrecenben. IN: Szenvedélybetegségek, VII. évf Dr. Kálmánchey Albert: A lelki válságmegelőzés helyzete Debrecenben (A bővítés lehetőségei) IN: Network, (72.) szám Kézdi Balázs: A telefon: eszköz és módszer IN: Magyar Pszichológiai Szemle, VI. Kézdi Balázs: Jel, kontextus: az öngyilkosság diszkurzív elmélete In: Szenvedélybetegségek, VIII. évf Kézdi Balázs: Nagatív kód (Pannónia Könyvek, Pécs, 1995.) Rénes László: A debreceni Lelkisegély Telefonszolgálat hívásaiban megjelenő problémák vizsgálata 1992 és 1995 közötti időszakban. In: Szenvedélybetegségek, VII.évf Tele-dialógus. Tanulmányok az öngyilkosság-megelőzés kommunikatív perspektíváiról. (Pannónia Könyvek, Pécs, 2000.) Tanulmányok a Lelkisegély Telefonszolgálatok munkájáról: Buda Béla: Pszichés hatás és pszichoterápia telefonon át I-II. IN: Magyar Pszichológiai Szemle, I-II. Buza Domonkos: Adatok a MATÁV-területén működő lelki elsősegély telefonszolgálatok évi forgalmáról. IN: Network, (76-77.) 9

10 Telefonos lelkisegélyszolgálat fiataloknak Debrecenben (részletek) Dolgozatom központi kérdése az, hogy van-e Debrecenben elég lehetősége annak a fiatalnak, aki úgy érzi, nem tudja egyedül feldolgozni a problémáit és segítségre van szüksége, de nem mer vagy nincs ideje személyesen felkeresni egy szakembert azaz telefonos lelkisegélyre van szüksége. Nem strukturált problémahelyzet Rénes László, a debreceni Lelkisegély Telefonszolgálat szervezőtitkára szerint Magyarországon ma lelki segítőszolgálat létezik. Ezeket lelkisegély-szolgálatoknak vagy lelki elsősegély telefonszolgálatoknak nevezték, de nem mind hangsúlyozza szolgálata elsősegély-jellegét. Az említett vonalak közül 6 a 24 órás, ami rendkívül kevés. Buda Béla, az egyik legelismertebb mentálhigiénés szakemberünk szerint csak Budapesten 3 ilyen vonalra lenne szükség. A többi szolgálat legnagyobb része minden nap ügyel éjszakánként, azaz délután órától éjszaka 10-12, vagy akár reggel 6 óráig. A tapasztalatok szerint ez az az időszak, amikor a legtöbben hívnak. Debrecenben 7 segítővonal létezik, ebből egy 24 órás, a debreceni Lelkisegély Telefonszolgálat (Debreceni segítővonalak). Létezik emellett egy Zöld Ág nevű mozgó krízis szolgálat, egy olyan pszicho-szociális szolgáltatás, amely egyes problémákhoz a helyszínre is kiszáll, és szintén 24 órás. Magyarországon emellett létezik közel 100 rétegtelefon, tudhatjuk meg Rénes Lászlótól, amely egy szűkebb vagy kevésbé szűk populációhoz szól, mint például a gyermek és ifjúsági vonalak, különböző vallásos szolgálatok, segítővonalak időseknek (pl. Délután), homoszexuálisoknak, drogosoknak, alkoholistáknak, betegeknek - daganatos, sclerosis multiplexes, etc. -, erőszakot elszenvedetteknek (pl. NaNe, Eszter, etc.). Ezek közül sok egy országos szervezet szolgáltatása. Hirdetéseikkel magazinokban, orvosi rendelőkben találkozhatunk, de legtöbbször és főként más városokban már ott sem. Ezeknél a rétegtelefonoknál nem kardinális szükséglet a 24 órás szolgálat, de fontos az elérhetőség, szükség van ezekre a szolgálatokra. Hatékonyság szempontjából gondot okozhat az, ha túlzottan koncentrálnak a szakterületükre, és nem mernek foglalkozni a hívók lelki problémáival. Szakmai jellegű tanácsadásuk emellett nagyon értékes. Sajnos sok kezdeményezés hal el azért, mert miután pályázatukkal pénzbeli segítséget nyertek, egy-két év múlva már nincs elegendő anyagi alapjuk a további működéshez, így szolgáltatásuk silányul, majd megszűnik a további támogatás hiányában. A működést szervezeti kérdések is hátráltathatják, főként az, ha nem találja meg szerepét az önkéntesgárda és a fizetett munkatársak. Az önkéntesek felbecsülhetetlen értéket jelentenek a szolgálaton kívülről hozott élettapasztalatukkal, elkötelezettségükkel, de mivel főfoglalkozású alkalmazottak egy másik munkahelyen, így nem lehet korlátok nélkül számítani rájuk. Olyan emberekre is szükség van, akik felelősséget vállalnak a szolgálatnál végzett munka koordinálásáért, sőt felelősségre is vonhatóak, mint ezért fizetést kapó munkatársak. Egy ilyen szolgálatot menedzselni kell, átlátni a működését, statisztikákat írni, képzéseket tervezni, és több idő van így a pályázatok írására, a professzionalizálódásra. Ezeket az alkalmazott szakembereket viszont fizetni kell, az új munkaerő szükségessége viszont sok gazdaszervezetet megriaszt. A fenntartási költségek az egyetlen közel változatlan összeg. Az önkéntesekkel kapcsolatos probléma a fluktuáció, amelyet újabb önkéntesek képzésével lehet orvosolni, és ez is költséges beruházás. A szakirodalom a képzéshez igencsak korlátozott, magáról a telefonos segítőmunkáról csak Vanesse és Balikó ír, a rogersi alapelvekről Buda Béla Empátia című könyvéből tájékozódhatunk, és ez utóbbi téma mellett a terapeuta-beteg kommunikáció formáiról, jellemzőiről is részletesen olvashatunk Tringer László A gyógyító beszélgetés című könyvében. A témához szorosan nem kapcsolódó, de hasznos információkat tartalmazó munkákat írt a mentálhigiénével is foglakozó Buda Béla és a pasztorálpszichológiában jeles Gyökössy Endre. A helyi problémaköröktől eltekintve, konkrétan a fiatalokat megszólító segítővonalakat illetően jelentős változás történt a közelmúltban re országos jelentőségűvé vált a győri székhelyű GYITOSZ, azaz a Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálatok Országos Szövetsége Farkas Imre vezetésével. Ez a szervezet pályázati összegekből már létrehozta segítővonalait Győrött, Pesten és Miskolcon. Debrecenben is felajánlották segítségüket a vonal profiljához legközelebb álló Mezonnak, annak Rejtőzködő nevű szolgálata azonban elsősorban a fiatalokat tájékoztató és nem lelki problémákban segítő szerepet vállalt fel. A megfogalmazott problémahelyzet A debreceni Drogambulancia szolgáltatásaként létezett 1993-tól 1995-ig egy tinédzser lelkisegély telefonszolgálat, ez heti két munkanapon működött a késő délutáni-kora esti órákban. Kovács Károlytól, a Drogambulancia szakemberétől megtudhattuk, hogy a Drogambulancia hiánypótló szándékkal indították el ezt a kezdeményezést a debreceni Lelkisegély Telefonszolgálat bizonyos mértékű tehermentesítésére. A Drogambulanciának aktív kapcsolata volt a debreceni középiskolákkal, tudniillik munkatársai rendszeresen

11 jártak oda prevenciós előadásokat tartani. Itt figyeltek fel arra, hogy a debreceni fiatalságnak igénye lenne egy ilyen típusú szolgáltatásra. A Drogambulancia ezt egy jó pályázati lehetőségnek is tartotta és szakembereit is érdekelte az új feladat. Fő céljuk egy olyan képzés volt, amely lehetővé teszi azt, hogy a fiataloknak kortársi segítséget nyújthassanak. Az ügyelők gimnazista fiatalok voltak, akik párban végezték önkéntes munkájukat. A stábnak segítséget nyújtott a Drogambulancia hat szakembere, valamint egy közeli város lelkisegély szolgálatának egyik vezető egyénisége. A szolgálat munkáját a MATÁV is finanszírozta a kérdéses órákra, valamint az ügyelők különböző lelkisegély-konferenciákon bővíthették tudásukat. A csapatmunka ennek ellenére a hívók számának csökkenésével megromlott és nyarán szünetelt a szolgálat. A következő tanévtől már nem is indult újra többé. A résztvevő ügyelők szerint a sikertelenség oka az volt, hogy nem volt elég jól hirdetve a szolgáltatás, a debreceni fiatalok a tanév kezdeti hónapjai után már nem tudtak róla. Ennek köszönhetően egyre kevesebben hívták a segítővonalat, az ügyelők tétlennek és tehetetlennek érezték magukat, munkakedvük romlott, és egy idő után a stáb a megbeszéléseket is elhanyagolta, nem szívesen jelentkezett ügyeletre sem. A problematikus működés Kovács Károly szerint tükrözte a munkához való hozzáállást. A hirdetések hiánya véleménye szerint felszíni ok volt, hiszen a hívók több módon, például egymástól is értesülhettek a szolgálatról. A fő gond az lehetett, hogy a stáb és a vezetők között nem volt jó az együttműködés. Rossz légkörben, egyre kevesebb motivációval folyt a munka. A vezetők nagyobb kontrollszerepére lett volna szükség, de túl hangsúlyossá vált a szabad és önkéntes jelleg, nem volt direkt ösztökélés, irányvonal-mutatás. Az ügyelők a demokratikus vezetés mellé koncepciót, határozottabb irányítást vártak volna. Mindemellett az önismereti munka és az adott szolgálat munkája is összekeveredett. Rénes László szerint a gimnazista korosztály még nem elég érett egy fiataloknak segítő vonal létrehozására, és a kortársi segítséget is jobban elfogadják a tinédzserek egy huszonévestől. Kovács Károly szerint problémát jelenthetett az is, hogy már akkor is működött a ma is élő Drogsegély telefonvonal, amit ugyanazon a számon lehetett hívni, mint a tinédzser lelkisegély-szolgálatot. Ez nem volt határozottan akadályozó tényező, de talán nem volt szerencsés az, hogy kétféle dolgot lehetett sejteni a szám mögött. Ami a Drogambulancia profilját illeti, akkoriban még nem volt külső szorítás. Ha megszületett egy olyan ötlet, amihez a munkatársak kedvet éreztek, és amire képesítésük is feljogosította őket, akkor ez alapja lehetett egy jól működő kezdeményezésnek. A lényeges szempont az volt, hogy elérjék a fiatalokat szűkítő jelleg nélkül, megszólítani akár azokat is, akik krízishelyzetben voltak vagy depressziósak, mindenkit, mint ahogy az a prevenciós alkalmakon történt. Olyan lazán kapcsolódó szolgáltatásokra is volt példa, mint a munkanélküli fiatalok önismereti csoportja, ezáltal színesebb volt a Drogambulancia munkája. Közel tíz év után azonban a minisztérium összehívta a szakmát, hogy az egy bizonyos öndefiníciót találhasson, és így januárjában megszületett egy szakmai minimum feltételrendszer. Ennek tartalma még kidolgozás alatt áll, de az akkreditáció érdekében a Drogambulancia szűkülőben van, egyre specifikusabbá válik. A kilencvenes évek közepén még nem volt annyi drogos, ma már azonban igen, így nincs annyi szabad kapacitás, a droggal kapcsolatos feladatok a legfontosabbak. Egy új tini lelkisegélyszolgálat már szűkebb kellene hogy legyen, és bár létrehozásához a fizikai feltételek ugyan meglennének, a MATÁV tudniillik habozás nélkül támogatta a Drogambulancia pályázatát egy ingyenes zöldszám elnyerésére, az emberi tényező ellenben nem adott. A jól működő tinédzser lelkisegély-szolgálat működése szerintem azokhoz hasonló alapokon nyugodhatna, amiken a debreceni Lelkisegély Telefonszolgálat is. Az említett szolgálat ügyelőinél 22 év a minimális korhatár, tehát fiatal, kortárs segítők is dolgozhatnak ott, olyan emberek, akik akár egy fiatalokat célzó segítővonal önkénteseiként is dolgozhatnának. Ezek a huszonévesek tehát, amint azt a tapasztalat mutatja, képesek komoly együttműködésre azok mellett a normák mellett, amiket a debreceni Lelkisegély Telefonszolgálat (a továbbiakban DLSTSZ) felállított. Az említett segítővonal irányvonala, fenntartóinak hozzáállása és munkája példaértékű, ezért is gondolom úgy, hogy fogalmi modellként is megfelel. Ezt igazolja az is, hogy már óta fennakadás nélkül működik a nemzetközi normáknak megfelelően éjjel-nappal díjmentesen hívható vonalként, ahogy azt Rénes László A telefonos segélyszolgálat, mint sajátos organizáció című előadásából megtudhatjuk. Ugyanitt olvashatjuk azt is, hogy a DLSTSZ az első ilyen jellegű szolgáltatás volt Magyarországon, sőt a szocialista blokkban is, és alapítója, dr. Szabó Pál főorvos sokat küzdött szükségessége elismeréséért. Nagyon fontosnak tartom az ilyen elkötelezettség érzését különösen ebben a munkában, ahol az ügyelő egy alkalommal kell, hogy adekvát segítséget nyújtson az előadás szerint, akár visszajelzés nélkül is, a folytonos működéshez tehát elengedhetetlen a kitartás. Az önkénteseket előzetes elbeszélgetés után szakemberek választják ki, majd 100 órás intenzív képzésben részesülnek a leendő ügyelők. Az új kollégák egy olyan légkörben tudnak dolgozni, amely megkönnyíti a 11

12 beilleszkedést és ösztönzi a szakmai önfejlesztést a szolgálatvezető, a szupervizor és a régebb óta ügyelő önkéntesek szakértelmének köszönhetően. A szolgálat munkarendje jól áttekinthető, a különböző munkaköri feladatok és munkaidő jól meghatározottak. Az önkéntes ügyelők mellett vannak havi béres nappali ügyelők, ügyintéző és szervezeti titkár. Az önkéntesek közül kerül ki az évente választott esetmegbeszélő csoportvezető, havonta egyszer van 3 óra megbeszélés. Megbízási díjat kap a havonta egyszer érkező szupervizor pszichológus, aki az ügyelőkben a hívások miatt felhalmozódott feszültséget próbálja oldani. A szolgálatvezető társadalmi munkaként végzi feladatát, évente egyszer közgyűlést tartva a Szolgálat tagságának, valamint negyedévente vezetőgyűlést a vezetőségi tagoknak. Ami a minisztérium politikáját illeti, dicséretes az, hogy, ilyen hangsúlyt kapott a sürgősségi ellátás, így többek között a lelkisegély-vonalak is több figyelemben részesülnek a különböző pályázatok elbírálásakor, a minisztériumnak bizonyos tekintetben mégis van mit módosítania intézkedésein. Külső segítségre van szükség ahhoz, hogy a pályázatot nyert kezdeményezések a pályázott összeg elfogyta után is működőképesek maradjanak. Emellett fontos a gondos szűrés is, hogy el lehessen dönteni, mely kezdeményezés érdemel hitelt hosszútávon, és hogy így valóban fejlődési alap lehessen az elnyert pénzbeli segítség, és ne tűnjön el. A LESZ egy olyan szervezet, amelynek megvan az ehhez szükséges szakmai kompetenciája, és hasonlókat mondhatunk el a GYITOSZ-ról is az ifjúsági vonalakat illetően. A rétegtelefonok helyzete ilyen szempontból nyitott, még megoldásra vár. Az eddigieket összefoglalva, egy, a fiatalokat megcélzó segítővonal tudatában kell legyen annak, hogy mekkora szükség van rá, és ennek megfelelően kell működnie. Szerencsésebbnek tekinthető az, ha az ügyelők huszonévesek, mint ha tizenévesek. Erre jó példa a Mezon Rejtőzködő nevű szolgáltatása és a már említett debreceni Lelkisegély Telefonszolgálat, ahol szintén hasznos segítséget jelentenek a huszonévesek. Azt is megállapíthatjuk, hogy lehetőleg a Drogambulancia esetében vázoltaknál jobban el kell különülnie a vezetésnek és a fizetett munkatársaknak az önkéntesektől. Szükséges különböző feladatköröket meghatározni és azokat az arra külön felelősen odafigyelő emberekre bízni. Demokratikus, de tételesen átgondolt és meghatározott szabályokra, munkarendre van szükség. A stáb mindenképpen rendszeresen találkozzon. A képzés feleljen meg a LESZ gyakorlatban bevált etikai és szakmai normáinak, tehát a képzés elemei, mint például az önismereti rész, ne szivároghassanak be a képzés vége után is a szolgálat munkájába, így ne zavarhassák meg azt. A reklámtevékenység, a kapcsolattartás a fiatalok életének főbb színtereivel (iskolák, információs irodák, művelődési központok, rendelők) legyen aktív, akárcsak a tapasztalatcsere és kapcsolat a város és az ország többi segítőszolgálatával. A problémahelyzet javítására irányuló tevékenységek Egyelőre sajnos még nem jelentkezett az a szervezet, amely a Drogambulancia utódaként megfelelő fizikai-működési háttért tud nyújtani a hiánypótló fiatalokhoz szóló lelki-segítővonalnak, ha pedig szükségessé válik az utánpótlás, akkor a képzés költségeit tudja finanszírozni, szakmai profiljával akár laza, de valamilyen kapcsolatban állnak a segítővonal célkitűzései, felkészültségével, tapasztalatával hitelt tud adni az adott szolgálatnak és mindenekelőtt feladatának, felelősségének érzi a lakosság lelki problémáinak enyhítését, és azt, hogy ezzel a lehetőséggel a lakosság valóban a lehető legszabadabban élhessen. A megoldást az jelenti, ha ezt a problémahelyzetet nem bagatellizáljuk, és folyamatosan várunk egy olyan vállalkozó szellemű munkaközösségre, amely felismeri a már létező igényt, és megpróbálja kielégíteni. Kovács Károly szerint talán még nincs igazi kultúrája a mentálhigiénének Magyarországon. A hívónak szocializálódnia kell arra, hogy a segítővonalak nem adnak konkrét tanácsot, inkább a közös tanácskozásra bátorítanak. Nem az jelenti a szolgálat sikerét, ha kevés erőfeszítéssel működik. Úgy gondolom, az említett mentálhigiénés kultúra csak a gyakorlatban fejlődhet ki, ezért is lenne szükség több segítőszolgálatra, többek között egy fiatalokat megszólítóra is. Hegedűs Tímea (egyetemi hallgató, KLTE) december 8. 12

13 Bevezetés A civil szervezetek működésének, fejlődésének feltételei A civil szervezetekről és az önkéntes munkáról ma már könyvtárnyi szakirodalom van, bár magyar nyelven még csak jóval szerényebb a felhozatal. Különböző tudományok (közgazdaságtan, pszichológia, szociológia, stb.) érdeklődtek és vizsgálódtak a civil, önkéntes tevékenységek házatáján. Az elmúlt időszakban leginkább interdiszciplináris megközelítésekkel találkozhatunk, amik több oldalról is betekintést adhatnak egy-egy téma kapcsán. Az sem meglepő napjainkban, ha a nonprofit szervezési elemeket, szervezeti módszereket átveszik a piaci szereplők, esetleg az állami intézmények is, s közben a civil szféra pedig az üzleti világtól menedzsmentet tanul, és pl. az állami intézmények struktúráit, adminisztrációját ellesik. Hazai helyzet A civil szféra hazai fejlődésében meghatározó az 1989-es rendszerváltozás. Ekkor lesz lehetőség arra, hogy mindenki szabadon szervezetet alapíthasson vagy csatlakozhasson különböző szervezetekhez. "Eufória" övezi ezt az időszakot, s látványosan gyarapodnak az egyesületek, alapítványok. A 90-es évek elején azonban keresi az identitását sok szervezet. A célok és a megvalósítás sok esetben nincsenek egymással összhangban. Néhol az alapvető ismeretekkel sincs tisztában a tagság, így nem csoda, hogy nem boldogulnak pl. a pénzügy vagy a pályázati munka területén. Egyfelől valami hasznos tevékenységet mutatnak fel, másrészt olykor a hiányosságok észlelésekor vállvonogatással intézik el a dolgot, mondván, ők civilek, önkéntesek, ennyit tudunk adni magunkból, többet ne kérjenek. Pedig ez a hozzáállás nem tett jót, az amúgy is nem mindig előítélet nélküli közvélemény által formált képnek. Ekkor még szokatlan, hogy a pl. szociális és egészségügyi ellátórendszerben nemcsak állami intézmények vannak. Nehezen hiszik el némelyek, hogy egy civil szolgáltatás nem rosszabb, sőt, egyes tevékenységekben olykor még sokkal magasabb színvonalú, mint az állami ellátás. A civil kezdeményezést eleinte az amatőrrel, a kontárral azonosították. Úgy gondolom, hogy ez a szemlélet évről évre vékonyodott, ma már jóval kevesebb az ilyen előítéletes feltételezés. Szintúgy a civil szervezetek között is egyre kevesebb az olyan, amely ne látná be, hogy nem elég valami jó cselekedetet felvállalni, hanem azt felelősségteljesen kell ellátni, betartva szakmai, pénzügyi és egyéb szabályokat. Az elsődlegesen szolgáltatásokat nyújtó szervezetek tevékenységeik között fontos helyet foglal el az államtól átvállalt közfeladatok ellátása és a társadalmi problémák kezelése. Ugyanakkor sok olyan szolgáltatást nyújtanak amelyek közvetlenül főleg speciális rétegigények kielégítését szolgálják. 1 A gazdaságilag megalapozott szervezetek igen alacsony aránya ellentmondásban van azzal, hogy a nonprofit szektor képes lesz nagy állami ellátó rendszerek leépítése nyomán keletkező űr betöltésére, a korábban a költségvetési intézmények által biztosított jóléti szolgáltatások jelentős részének átvállalására. A szervezetek alig több mint egy tizede (11%) rendelkezik annyi jövedelemmel, amennyi 4-5 alkalmazott foglalkoztatására és egy kisebb épület rezsiköltségének fedezésére elegendő lenne. Ilyen körülmények között még a normatív költségvetési hozzájárulásban részesülők többségének is gondot jelent a működéshez szükséges pótlólagos összegek előteremtése, a fejkvótás támogatásra nem jogosultak élete pedig a fennmaradásért folytatott harcban telik. Nagyon könnyen ördögi körbe kerülhet a nonprofit szervezetek jelentős része. Az állandó pénzügyi nehézségek közepette nem lehet magasan kvalifikált munkaerőt alkalmazni, nincs kivel és nincs miből javítani a szakmai munkát, emelni a szektoron belüli együttműködés színvonalát, s így pótlólagos források bevonására se nagyon van lehetőség, hiszen a szektor valójában nem szolgál rá a fokozottabb támogatásra. 2 A szektor szervezetei egyenként nagyon törékenyek és sérülékenyek, többségükben kicsik és szegények, s az alacsony bevételű szervezetek aránya az utóbbi években folyamatosan nőtt. 3 A civil társadalomban is markánsan megjelent az olló: a hazai nonprofit összbevételek túlnyomó része egy vékony "elitnél" összpontosul. Ehhez még csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy általában az "elit" nonprofit szervezet vállalt munkaterülete is jellemzően magas kvalitású szakembereket kíván meg, legtöbbször a munkavégzésben nagy szerepe van a helyi vagy nagyobb szintű kapcsolatrendszereknek, s ezek a szervezetek az előnyeiket kihasználva többnyire igyekeznek helyi vagy szélesebb területen információs, kommunikációs, stb. "hatalomra" szert tenni (magyarul, adott témában, szakterületen megkerülhetetlenné, befolyásossá válni). Ezzel szemben a nehéz sorsú kliensekkel foglalkozók is általában nehéz sorsúak: a szervezet a legelemibb kiadásokat vagy a fenntartási költségeket is nehezen tudja kifizetni, problémájukat nem igazán akarja felvállalni senki, szakemberek fizetésére nincs pénz vagy olyan minimális, hogy azért megfelelő színvonalú munkát nem lehet elvárni, stb. Tulajdonképpen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Persze, ettől még lehet a munkájuk példamutató, mert nem attól lesz egy szervezet hatékony, hogy pl. úgy fel van szerelve, mint egy bank. 1 Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak (Nonprofit Kutatócsoport, Bp ) 2 Kuti Éva: i.m. 3 Kuti Éva: i.m. 13

14 Én is jártam már olyan civil szervezet irodájában, aminek felszereltségét az üzleti szféra is megirigyelhetné, de ebben a közegben dolgozók sem úgy néztek ki, mint egy "átlagos" szociális munkás vagy esetleg egy klinikai lelkigondozó. Ahhoz, hogy a "szegényebb" civil szolgáltatóknak ne csak a nehéz munka jusson, hanem megfelelő lehetőségeket is kapjanak, nemcsak a választott hivatásukat kell maximálisan ellátni, hanem menedzselni kell a szervezetüket (először is ennek a szónak a hallatán a szájhúzogatások szintjéről kell fentebb jutni), hogy a fejlődésük, szakmai színvonaluk, anyagi és egyéb hátterük biztosítva legyen, ill. az eredményességük minden területen egyensúlyban álljon a befektetett energiával. Napjainkra mind inkább nehezebb helyzetben vannak a civil szervezetek. Gyakran hallani a panaszt, hogy egyre kevesebb a pályázati támogatás. Valóban, beszűkültek a pályázati lehetőségek, s elvétve találni olyan pályázati kiírást, ami "ad hoc" módon támogat valamilyen tevékenységet. A 90-es évek elején-közepén egy-egy anyagi probléma megjelenésekor, a helyi támogatások felhasználása után könnyen mondták: "majd pályázunk", s kisebbnagyobb hézagokat valahogy csak lehetett pótolni pályázati forrásokból. Ma inkább az ún. projekt-támogatás az elterjedtebb, és mikor valamilyen új szolgáltatás beindításához szükséges anyagi feltételeket biztosítják. Ennek a hatása, hogy jó pár szervezet az 1-2 éves "futamidejű" projekt-támogatásából fedez olyan kiadásokat, amelyek az egész szervezet hasznát szolgálják (rezsi kiadások, eszközvásárlás, fénymásolás, telefonszámla, stb.). Ez a pályázati helyzet megint azoknak nem kedvez, akik képtelenek megfelelő módon menedzselni szervezetüket. Pár éve arról folyik a vita, hogy hazánkban mekkora a súlya a nonprofit szolgáltatásoknak, ill., hogy a jövőben milyen szintet kellene elérniük. Vannak, akik a szerepvállalást nem darabra, főre, stb. méricskélik, hanem az irányvonalat adják meg. Ennek jegyében azt állítják, hogy a fejlődés csak egy módon valósulhat meg: a professzionalizálódás és a minőségbiztosítás szem előtt tartásával. A továbbiakban tanulmányokból vett idézetekkel szeretném megvilágítani, hogy milyen feltételei vannak az eredményességnek, a fejlődésnek és a professzionalizálódásnak. Eredményes civil szervezet Az eredményesség feltételeihez egy tanulmány szerint a következők tartoznak: demokratikus döntéshozatal; információ-monopólium kiküszöbölése: Az információ-monopólium és a rémhírterjedés kéz a kézben járó jelenségek; Az információk ne csak föl- és lefelé, hanem horizontálisan is közlekedjenek; tagok közötti viszonosság; személyes felelősségvállalás és az erre alapuló sikeres bizalom-befektetések; normákban, szabályokban, jogokban, ill. felelősségekben megjelenő határok pontos megállapítása; ápolni kell az együttműködés történetét, ünnepek, rituálék megléte. 4 Úgy gondolom, hogy ezeken kívül még nagyon szükséges a folyamatos fejlődés igénye is. A fejlődés feltételei Hosszú évek munkája és beruházások sora szükséges ahhoz, hogy egy kiegyensúlyozott nonprofit szektor és civil társadalom létrejöhessen. Hovatartozásának és alapvető értékeinek megőrzéséhez a nonprofit szektor folyamatos megerősítésre és megújításra szorul. Mindez egyrészt rendszeres stratégiai tervezést, a szervezetek által fontosnak tartott értékeket közvetítő, megújított képzési és vezetési modelleket, másrészt a társadalmi élet szereplői között zajló, a szektor szerepéről folytatott kritikai jellegű párbeszédet jelenti. A lakosság bizalmát megőrizendő, a szektornak fel kell mutatnia értékeit és eredményesen kell munkálkodnia a közjó érdekében. 5 A civil szervezetek működésének belső feltételei Az állami és a piaci szektorral való összehasonlításban elmondható, hogy a nonprofit szektorban a legnagyobb az elvárás a demokratikus, konszenzuskereső szervezeti formák és működés iránt. Elvégre a civil társadalom intézményein mérhető le leginkább egy társadalom demokratikus jellege. A szervezet működése szempontjából a legfontosabb az, hogy a szervezet vezetői, dolgozói, és önkéntesei között kölcsönösen tisztázottak legyenek a struktúrával és döntéshozatallal kapcsolatos kérdések. Mindenki legyen tisztában a szervezeti struktúrában elfoglalt helyével és az ezzel járó döntési hatáskörrel. 4 Hammer Ferenc: Polgári szerep a közéletben IN: Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára - Szerk.: Török Marianna (NIOK, Bp ) 5 Lester M. Salamon - Helmut K. Anheier: Szektor születik II. Összefoglaló egy nemzetközi nonprofit kutatás második szakaszáról (Acta Civitalis, Bp ) 14

15 A nonprofit szervezetek hosszú távon hatékony működésének egyik alapvető akadálya, hogy a belső kommunikáció, az elszámoltatás (felelősség), a munkaszervezés, és a munkavégzéssel kapcsolatos más kérdések alapvetően szabályozatlanul, ill. íratlan szabályok alapján történnek. A következő rendszerek kiépítése teheti hatékonyabbá a szervezetet: A szervezet tevékenységével, szolgáltatásával kapcsolatos feladatok és információk rendszere, dokumentációk. Az adminisztrációs rendszer (rendezett irodai tevékenység). A pénzügyi rendszer (rendezett pénzügyi elszámolások). Az információs-kommunikációs rendszer (szervezeten belül és a kifelé irányuló információk rendszere). Az adományszervezési rendszer. A személyzeti rendszer (munkaköri leírások, jogok és kötelezettségek, felvételi és elbocsátási rendszerek). Az értékelési és felelősségi rendszer. 6 Megfigyelhetők viszont bizonyos attitűd-problémák. Az alapítványi és egyesületi vezetők egy része mindenféle adminisztrációtól irtózik, és civil létében érzi sértve magát, amikor az általa irányított szervezet tevékenységének és gazdálkodásának dokumentálását kérik számon rajta. Le kellene leplezni azt az érvelést, amely minden-nemű beszámolást és beszámoltatást a polgári szabadságjogok megsértéseként értelmez. 7 A tervezés elõnyei A tervezéssel az irányítás racionális eleme, a vezetés válhat hatékonyabbá a szervezet életképessége és céljainak elérése szempontjából. Mik a tervezés előnyei?: a világosan megfogalmazott jövőkép belső erőt ad, motivál a célok elérésére; föltárul a "fától nem látható erdő"; segít a szervezeti problémák megoldásában, a szervezet megújulásában; a tervezési folyamatban a megfelelő emberek részvétele esetén fejleszti, elkötelezettebbé teszi a szervezet közösségét; segít az önállóság megőrzésében, a célok következetes követésében; eleget tesz mások elvárásainak. 8 Minõségbiztosítás A minőségbiztosítás fontos eredménye a munka minőségének dokumentálása, írásbeli, áttekinthető visszajelzések szerzése a munkafolyamatok eredményességéről a szereplők által, ami mind a támogató felé, mind a munkatársak felé bizalomnövelő jelzésértékű. 9 A minőségbiztosítás feltétele, hogy a szolgáltatás ellátásáról kellő adatok legyenek, s ezeket megfelelő módon értékelni lehessen. Értékelésre csak akkor vállalkozhatunk, ha ennek minden feltétele adott, köztük működőképes adminisztrációs háttérmunkával is rendelkezünk. A legjobb nonprofit szervezetek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy pontosan meghatározzák a szervezet küldetését. A jól meghatározott küldetés állandó figyelmeztetőül szolgál arra vonatkozóan is, hogy a szervezetnek szüntelenül a külvilágra kell figyelnie. Nagy a kísértés, hogy a szervezet beérje azzal, hogy "jó ügyet szolgál" - és így a jó szándékot azonosnak tekintse az eredménnyel. Pontosan emiatt a sikeres és produktív nonprofit szervezetek megtanulták pontosan meghatározni azt, hogy a külvilág, a környezet mely változása tekinthető munkájuk eredményének, így azután arra összpontosítsanak. A mai képzett önkéntesek nagy része ragaszkodik ahhoz, hogy teljesítményét a kitűzött célokhoz viszonyítva áttekintsék, kiértékeljék. 10 A hatékony működés igen erősen függ attól, hogy van-e lehetőségük magasan kvalifikált szakemberek alkalmazására, ill. az önkéntesként dolgozók képzésére Bullain Nilda: A nonprofit szervezet mint működő intézmény IN: Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára (NIOK, Bp ) 7 Kuti Éva: i.m. 8 Lantos Tamás: A nonprofit szervezetek tervezési sajátosságai IN: Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára (NIOK, Bp ) 9 Drahos Péter: Értékelés IN: Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára (NIOK, Bp ) 10 Kelemen Károly: Amit az üzleti világ a nonprofit szervezetektől tanulhat (Parola, 1997/2.) 11 Kuti Éva: i.m. 15

16 Összegzés A jótékonyságra, öntevékenységre és önkéntes munkára a társadalomnak a szükségletek kielégítése, a szociális problémák kezelése, maguknak az állampolgároknak pedig saját belső egyensúlyuk és a társadalomban elfoglalt helyük megszilárdítása érdekében van szükségük. 12 Gyakran hangoztatott hát, hogy a civil társadalom megerősödése fontos társadalmi kérdés. Szakmai előadásokon, konferenciákon, vagy politikai rendezvényeken sokszor hallani, hogy a civil szerveződésekre nagy szükség van. Azonban a hétköznapok nehézségeiben nem könnyű megértőkre, segítőkre találni (a probléma, a kudarc a civil szervezet "korlátlan felelőssége", a sikerek viszont mindig közös "dicsőségként" jelennek meg). Amennyiben képesek vagyunk legyőzni a nehézségeinket, ill. szervezetünk fejlődéséért vállaljuk azt, hogy a működésünk belső feltételeire is nagy gondot fordítunk, akkor lesz látható-mérhető igazán a közösségünk által végzett munka színvonala, ami nélkül ma nem igen létezik elismerés. Debrecen, február Rénes László Utószó : Olvasom, hogy a különböző nonprofit szervezetek mintegy 300 milliárd Ft-ból gazdálkodnak évente. Ennek csak a 20 százalékát nyerik állami támogatásból, kb. 60 % a saját bevételük, amit nonprofit módon megtermelnek (a fennmaradó rész pedig adományokból származik). Ebben az a szép, hogy maga a kormány képviselője ismeri ezt el. A külföldi példák azt mutatják, hogy mindenütt jobban szeretik és megbecsülik "államilag" a nonprofit szférát. Még a liberalizmus "fellegvárában", az USA-ban is több állami támogatás dukál. Nálunk a politikai-ideológiai berendezkedés inkább csak a politikai csatározásoknak ad színteret, de a gyakorlati életben nincs jelentősége. Az egymást váltó kormányok éppen olyan módon irányítanak, amit akkor előnyösnek éreznek. Bármilyen politikai elkötelezettséget követő kormány csak úgy tud működni, ha egyensúlyt képes teremteni. Így lehetséges, hogy minden irányzatban van jó és rossz, előnyös és előnytelen, de akkor működik jól, ha a rossz és előnytelen kérdések kompenzálódnak egyaránt a gazdaságnak is, és a lakosságnak is. Eddig leginkább azt tapasztaltuk, hogy egy-egy kormány politikai síkon vállal egy-egy ideológiát, de abból a gyakorlatban csak azt alkalmazza, amely számára előnyös, s minden másban "random" módon irányít. Sok példát lehetne erre hozni. Most itt az adandó példa, a nonprofit szféra támogatása. A németországi politikai-társadalmigazdasági berendezkedést, ilyen-olyan módon, minden kormányunk követőnek vélte. Már, ami éppen tetsző volt. Nonprofit ügyben csak ezt a grafikont kell megnézni, hogy az alapvető különbséget láthassuk Állami támogatás Magánado mányok Saját bevételek Németország USA Magyarország Irodalomjegyzék: A harmadik szektor -Szerk.: Kuti Éva - Marschall Miklós (Nonprofit Kutatócsoport, Bp ) A nonprofit szektor Magyarországon -Szerk.: Kuti Éva (Nonprofit Kutatócsoport, Bp ) Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára -Szerk.: Török Marianna (NIOK, Bp ) Átfogó nonprofit menedzsment -Szerk.: Smith (Nonprofit Kutatócsoport, Bp ) Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz? - Tanulmányok az államról a XX. szd. végén (Helikon, Bp ) Glennerster, H.: A vegyes finanszírozás típusai (Esély, 1991./3.) Hankiss Elemér: Kelet-európai alternatívák (KJK, Bp ) Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak (Nonprofit Kutatócsoport, Bp ) 12 Kuti Éva: i.m. 16

17 Krémer Balázs: Az NGO kultuszáról (Esély, 1996./2.) Kuti Éva - Marschall Miklós: A nonprofit szektor fogalma (Esély, 1991./1.) Lévai Katalin - Széman Zsuzsa: Társadalmi trigonometria (Scientia Humana, Bp ) Mastenbroek, Willem F.G.: Konfliktuskezelés és szervezetfejlesztés (KJK, Bp ) Menedzsment a szociális munkában (Tanulmányok a szociális munka világából II.) Szöveggyűjtemény -Szerk.: Budai István - Galavits Noémi (Tempus, Győr, 1998.) Mozgó Világ - Nonprofit különszám (1996./9.) Pataki János: A nonprofit humán szolgáltatások (Esély, 1996./4.) Pataki János: A nonprofit humán szolgáltatások a jóléti átalakulás körülményei között - Kézirat (Debrecen, 1997.) Perrow, Charles: Szervezetszociológia (Osiris, Bp ) Seligman, A.B.: A civil társadalom eszméje (Kávé, Bp ) Soros György: A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom (Scolar, Bp ) Stiegler, G. J.: Piac és az állami szabályozás (KJK, Bp ) Szabó Máté: Alternatív mozgalmak Magyarországon (Gondolat, Bp ) Szektor születik - Szerk.: Lester M. Salamon - Helmut K. Anheier (Nonprofit Kutatócsoport, Bp ) Szektor születik II. Összefoglaló egy nemzetközi nonprofit kutatás második szakaszáról - Szerk.: Lester M. Salamon - Helmut K. Anheier (Acta Civitalis, Bp ) Szociális munka és egészségügy -Szerk.: Csató Zsuzsa (Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Bp ) Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai (A szociális szakképzés könyvtára, Bp ) A LELKIVÁLSÁG-MEGELŐZÉS HELYZETE DEBRECENBEN Új megoldási javaslat (részletek) Megyénkben, illetve Debrecenben a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a devianciák közül az öngyilkossági események jóval meghaladják az országos átlagot. Ezek mögött számos viselkedési zavar, lelki és testi megbetegedés áll, így a szorongásos, depressziós neurotikus rendellenességek, a krónikus alkoholizmus és az interperszonális kapcsolati zavarok számos formája rengeteg embert sodor válságba. Statisztikai adatok Hajdú-Bihar megyében az utóbbi években évenként ember, Debrecenben pedig ember hajtott végre öngyilkosságot. Havonként ez 10-13, illetve 4-5. Megyénkben évenként kb an, városunkban pedig kb an kísérelnek meg öngyilkosságot. Ez havonta 65-70, illetve Megyénk az országos ranglistán az első öt között van. A mi térségünkben a legrosszabb statisztikájú első három nyugati megye bármelyikénél is kb. 140-el többen halnak meg és kb el többen kísérelnek meg öngyilkosságot évente. Mind a depresszió, mind a krónikus alkoholizmus vonatkozásában is az országos átlagnál erősebb mértékben vagyunk érintve. Az alkoholizmussal összefüggésbe hozható megbetegedések, valamint a neurotikus rendellenességekben szenvedők megjelenési aránya családi orvosaink praxisában 40-60%-ot tesz ki. Néhány évvel ezelőtti felmérésem szerint Debrecenben kb ezer lehet az alkoholisták száma. Mindkét betegségcsoport jelentős mértékben leköti családi orvosainkat. Hiányoznak a korai megelőzést szolgáló tanácsadó, konfliktust kezelő és a korai prevenciót szolgáló szervezetek. Az addiktológiai, közelebbről az alkoholbetegek igen nagy száma a krónikus alkoholizmust a devianciák között az első helyre teszi. Ez a gazdasági életben, az egészségben rendkívüli károkat okoz, a haláloki statisztikában előkelő helyet foglal el. A megelőző és a gyógyító tevékenység világszerte, így hazánkban is leválóban van a pszichiátriai ellátásról. Hazánk számos nagyvárosában, a fővárosban is, már önálló addiktológiai gondozók működnek, több helyen lelki krízisellátást is végeznek. Debrecenben is megértek a feltételek egy önálló addiktológiai és krízisellátó járóbetegcentrum megteremtésére. A Városi Pszichiátriai Gondozó Intézetben az addiktológiai feladatra már vannak státuszok és adott a most már minisztériumi támogatással működő 30 éves Lelkisegély Telefonszolgálat is. 17

18 Megpróbáltunk tenni az öngyilkosságot megkíséreltekért is között gondozó intézetünk felkutatólátogató munkacsoportot hozott létre, amely 650 személlyel vette fel a kapcsolatot. 25%-uk 24 év alatti, valamint nőtlen és hajadon volt. A felmérteknél tettük indokai között az első helyeket az alkoholizálás, az önérzeti sérelem, a félelem és a magány foglalták el. Túlnyomó többségüknek nem volt kitől tanácsot kérni. Az intenzív osztályos ellátás után is csupán 20%-uk került szakemberhez, több mint kétharmaduk pedig otthonukban a munkacsoport tagjain kívül senkitől sem kapott érdeklődést. Az 1970 óta működő Lelkisegély Telefonszolgálatunk adatai szerint a hívók legtöbb problémáit a magány, a partnerkapcsolatok fejlődésének elakadása vagy megszakadása és a családi élet megromlása adják. A középkorú nők hívásainak zömét a családi élet problémái, a férfiakét pedig az alkoholizálás adják. Az évi 5-6 ezer hívás igazolja a Szolgálat helyét és jelentőségét a mentálhigiénében. Dr. Kopp Mária felméréséből az derült ki, hogy a térségünkben élőknek az ellenséges attitűdjei erősebbek, agressziókezelésük rosszabb, megküzdési mechanizmusuk gyengébb. Iskolázottságuk, szociális és gazdasági helyzetük is sokkal rosszabb a többi régióénál. A fentiek alapján arra kell gondolnunk, hogy a lelki krízisbe kerülőknél hiányzik az egyszerű, közvetlen és a mindig elérhető lehetőség a feszültségük oldására, a destruktív folyamatok személyes találkozással történő befolyásolására. Nem gondoljuk, hogy ez a fekvőbeteg osztályok ügyeletes orvosainak vagy az Országos Mentőszolgálat személyzetének lenne a feladata, és nem is biztos, hogy ilyenekre lehetőségük lenne. Az ellátás hiányai jelentős költségeket okoznak. Az intenzív osztályokon egy-egy öngyilkosságot megkísérelt személy napi költsége átlagban kb. 15 ezer forintot jelent (1997-es adat). Havonta csak Debrecenben ez több százezer forintot jelent. A lakosság számára az állandóan rendelkezésre álló lelki segítségnyújtást biztosítani kellene. Ennek elmaradása (mert még nincs meg az erre irányuló motiváltság, vagy pedig hiányzik egy nonstop fogadó központ) tartalékolja az önpusztító érzéseket és ezek vezethetnek öngyilkossági cselekményekhez. Még egy fontos tényt meg kell említenünk. A nemzetközi adatok szerint az öngyilkosságot megkísérelteknek kb. 20%-a egy éven belül, 35-40%-uk pedig 10 éven belül újabb kísérletet követ el. Ugyanezen időszakban a halállal járó esetek előfordulása 1 illetve 10%. Rendkívül fontos célkitűzés lenne legalább a második öngyilkossági kísérletek számainak a lejjebb szorítása. Nos, városunkban az ellátásban hiányzik egy láncszem: egy speciális szakmai és szervezeti feltételek szerint működő krízisintervenciós központ, amely mindenki által és mindenkor elérhető helyen, számos ellátási kapcsolatot kiépítve állna a lelki válságba kerülők szolgálatára. Ezt a központot Suicidium Prevention Centernek (SPC) nevezik a világon és az öngyilkossági gondolatokat és szándékokat kívánja megelőzni. Felépítése és működése A Központ vállalja Debrecen és az itt tartózkodók, vagy az akár megyei illetékességűek pszichiátriai, addiktológiai és krízisintervenciós ellátását is. Lelkisegély Telefonszolgálatunk jelenleg pl. Hajdú-Bihar megyén kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is hívható. A Központ alapvető feladatai a következők lennének: 1.) Addiktológiai szakrendelés és az addiktológiai betegek gondozása; 2.) A Lelkisegély Telefonszolgálat működtetése; 3.) Az állandóan működő krízisintervenció; 4.) Az öngyilkosságot megkíséreltek utógondozása; ad 1.) A szakrendelés a krízisintervencióban is szerepet vállalna. Ezért a következő szakemberekre lenne szükség: egy 30 órás és egy 15 órás addiktológus pszichiáterre, egy pszichológusra, egy vezető asszisztensre, három gondozónőre és egy szociális munkásra. Terápiás feladatai: az alkoholbetegek felkutatása, gondozásba vétele, gyógyítása, új terápiás módszerként lakóhelytől függetlenül akupunktúrás kezelések nyújtása. ad 2.) A Lelkisegély Telefonszolgálat feladatai a következők: a/ Nappali szolgálat - munkanapokon óra között. Az Eü.M. finanszírozása által már megoldódott. b/ Éjszakai és hétvégi, valamint ünnepnapi ügyeleti szolgálat: egy főre Eü.M. finanszírozással megoldott. Az ajánlott és a kívánatos a kettős ügyelet lenne. A második személynek a nem telefonos beavatkozásokat (is) kellene végeznie. Első lépésben a második ügyelő hétvégi ügyeletének finanszírozását kellene biztosítanunk, 6 vagy 12 órás váltásban, hogy szükség esetén a személyes fogadás is megvalósulhasson. c/ Szakmai, képzési, adminisztratív és egyéb feladatok: - utánpótlásképzés, 18

19 - továbbképzés, - mentálhigiénés oktatás - bekapcsolódás egyetemi és főiskolai hallgatói képzésbe, - szupervízió biztosítása, - krízisellátásra jelentkezők fogadása, irányítása, - gazdasági ténykedés (pályázat, pénzügyek), - kapcsolattartás, - szervezés, irányítás, - terápiás csoportképzés, összeállítás; Ad 3.) Legfontosabb a következők biztosítása: - állandó elérhetőség, - probléma- és krízisorientáltság, - SOS lelki-érzelmi válságkezelés, - mentálhigiénés tevékenység, - öngyilkosság-prevenció, de legalább a 2. és a további öngyilkossági kísérlet megakadályozása, - premedikális, premedicinális intervenció, - prehospitális prevenció. A krízisintervenció két síkja, szintje: 1. Alapszint Bevont és kiképzett laikus segítők által - laikus prevenciós intervenció (LPI): Két csoportjuk lenne: a) a SPC-ben főállásban dolgozók és segítők, b) a felkutató-gondozó munkacsoport. Mindkettő feladata: - a korai kapcsolatba kerülés, - meghallgatás, - problémavázlat-készítés, - védőháló feltérképezés, - eligazítás, - tanácsadás, - konzultációkérés, - esetátadás, - szükség szerinti kapcsolattartás. Személyzete: - a LSTSZ 2. ügyelője (hétvégeken és ünnepnapokon), - a LSTSZ főmunkatársa, - az addiktológiai szakrendelés szociális munkása, - gyakorlatra beosztott orvostan-, pszichológus és szociális munkás hallgatók, - a SPC gondozónői. Ad 4.) A felkutató gondozó munkacsoport működtetésének indokai: a) a krízist okozó események nagy része interperszonális; b) az események (konfliktusok és frusztrációi) kezelése vagy elviselhetősége sokak számára bizonyos idő után nem lehetséges. c) a megoldási, válaszlehetőségek közül - egyebek ismeretének híján - egyetlenre kerül sor, s ez az öngyilkossági magatartás, amely mikrokulturálisan ismert, ajánlott és elfogadott; d) az öngyilkossági kísérlet nem lehet az egyén vagy szűk környezetének belső ügye. Bekerülve cselekménye miatt az egészségügy ellátó rendszerébe, ráhagyatkozó módon joga van a teljes ellátáshoz, azaz nemcsak az intenzív belgyógyászatihoz, hanem a pszichés kezeléshez is. Ez utóbbi pedig extramurálisan, járóbeteg formában kell hogy megvalósuljon. A stigmaképzés elkerülése, a költségkímélés céljából nem célszerű ezzel a populációval (ha egyébként nem szükséges) pszichiátriai ágyakat lekötni; 19

20 e) az öngyilkossági kísérletek explicitté tevése és kezelése az egész társadalom, a társadalom mentálhigiénéje megőrzésének, megvédésének ügye, mert egyúttal az érintettet védi az ismételt kísérlettől, környezetének tagjait az első kísérlettől, mint beszűkült megoldási válaszlehetőségtől. Ez pedig a kríziskezelés és a személyiség saját lehetőségének gazdagítása révén, a személy időbeni elérése esetén érhető el és kell is elérni; f) a kísérletezők igen nagy része - kulturálisan érthetően - szégyenében vagy anélkül is elzárkózó, eltitkoló, rejtőzködő viselkedést választ, mert a társadalom eddig más lehetőségeket nem kínált fel! Az egyén ezáltal anullálja, racionalizálja, elfojtja a történteket (szégyenét csökkentően), vagy kivetíti (projiciálja) vagy önmaga csökkentértékűségét növeli. Az egyén is, a család is magára marad, zárt rendszerben az esemény letokoltan is jelen marad, nyugalmában is fenyegető, mintegy alvó vulkán. E folyamatba lép be a SPC látogató-gondozó munkacsoportja vagy szerényebb feltételek esetén gondozónői: a) diszkréten, b) képzetten, c) választási lehetőségeket ajánlva és felkínálva, d) törvényesen. Feladata: közvetlen: - a krízisállapot súlyosságának becslése, - helyszínen krízisintervenció, ventilláltatás, tanácsadás; cél: az érzelmi dekompenzált állapot kontrollálása. közvetett: - behívás, - külső segítségforrások kidolgozása, - szaksegítség iránti motiváció kialakítása. 2. Felső (szakellátási) szint Pszichiáterek és pszichológusok által nyújtva; feladataik: a) Személyiség feltárás: - exploráció, - pszichológiai tesztek, tünetbecslő kérdőívek és skálák felvétele, - klinikai státus rögzítése, - a mögöttes pszichopatológia felderítése. b) A viselkedésváltoztatáshoz szükséges motivációk kialakítása. c) Problémaorientált krízisintervenció. d) Pszichoterápia (egyéni és csoportos). e) A megfelelő szakellátásba bevonás: - addiktológia, - pszichiátria. A problémás és öngyilkosságot megkísérelt személyeknek a SPC-be való bejutása: - a 24 órás Lelkisegély Telefonszolgálaton keresztül, - az öngyilkosságot megkíséreltek felkutató-gondozói látogatása útján, - fekvőbeteg (intenzív, pszichiátriai, stb.) osztályoktól. A SPC-be irányított és megérkező személyt mindig fogadja egy, szükség esetén két kiképzett segítő az alábbiak közül: a) a főmunkatárs (40 óra/hét), b) vezető pszichiáter (15 óra/hét), c) vezető pszichológus (30 óra/hét), d) szociális munkás (40 óra/hét), e) gondozónők (40 óra/hét), f) kiképzett laikus. A krízisközpont speciális feladatot is vállalhat: csak szombaton, illetve vasárnap és ünnepnapokon elláthatná az egész város pszichiátriai szakorvosi ügyeleti szolgálatát abból a célból, hogy a kóros viselkedésű egyéneket (nem drog és nem alkohol) a rendőrség által bevonva, prehospitálisan szűrje és a velejáró veszélyeket időben befolyásolja. 20

családon belüli erőszak elleni

családon belüli erőszak elleni ábrák családon belüli erőszak elleni tárcaközi kampány a lelki elsősegély telefonszolgálatok hozzájárulása 23. december 1. 24. február 29. 24. A kampányt megelőző, a kampány-időszak, valamint az azt követő

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége TELEFONOS NAP 2009.

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége TELEFONOS NAP 2009. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége TELEFONOS NAP 2009. 1950-ben Chad Varah anglikán lelkész Londonban az öngyilkosság megelőzése céljából elindította az első lelki elsősegély telefonszolgálatot,

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából. Bevezetés

Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából. Bevezetés "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából Bevezetés Kedves Ügyelőtársak! Január 26-án közgyűlésen számoltunk

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Egy segítő hang. Ágostonné Nagy Zsuzsanna. (Képmás Családmagazin 2010/november)

Egy segítő hang. Ágostonné Nagy Zsuzsanna. (Képmás Családmagazin 2010/november) Egy segítő hang (Képmás Családmagazin 2010/november) Szöveg: Váczi Éva Kép: Hrabovszki Viktor Személyes válságainkban néha nagyon magányosnak érezzük magunkat. Néha hosszú ideig egyedül birkózunk problémáinkkal,

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

Ifjúságvédelmi felelős munkaterve

Ifjúságvédelmi felelős munkaterve Ifjúságvédelmi felelős munkaterve A Tápiószelei Általános Iskola ifjúságvédelmi felelőse: Kosaras Katalin Fogadóórája: - alsó tagozaton (Farmosi úti iskolában) A hét hétfő 10-12 óra között B hét hétfő

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok

Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Mindannyiunk életében akadnak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senkivel nem tudjuk megosztani terheinket, pedig éppen akkor lenne a legnagyobb szükségünk rá. A

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között.

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Az intézmény vezetője Surányi Ákos, a szociális munkások a 233-11-91 számon hívhatók. Szakmai program (2008. november)

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? Program 14.00-14.15 Megnyitó 14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? 15:00-15.30 Komócsin Laura International Coach Federation Magyar

Részletesebben

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA SIÓFOK 2011.05.11. Takács Imre előadása A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál 1. A TEREP ELVÁRÁSAI

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Biatorbágyi

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Győr, Vasvári Pál u. 1/a. www.maltai.hu 2011. Február 25. Szakmai Nap Előzmények Bűnmegelőzési pályázat:kiíró

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára FLOW és FOLYAMAT vagy FOLYAMAT és FLOW ( kihívások és lehetőségek a közszolgáltatásban dolgozó vezetők előtt ) Orosz Lajos NKE

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá:

Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: Miért dolgozna éppen Dániában radiológusként? 5 érvünk is van rá: 1. A munka és a magánélet egyensúlya Az infografika és a kreatív vizualitással bemutatott mutatók iránt érdeklődők kedvéért: http://www.oecdbetterlifeindex.org/topics/work-life-balance/

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

A COACHING MEGHATÁROZÁSA

A COACHING MEGHATÁROZÁSA A COACHING MINT A FELNŐTTOKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK SAJÁTOS TERÜLETE Benkei Kovács Balázs PhD ELTE PPK Andragógia Tanszék A COACHING MEGHATÁROZÁSA - Személyre szabott vezetőfejlesztés, ami egy partneri viszonyon,

Részletesebben

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852 M FELADATOK Felméri az egyéni szociális szükségleteket, erőforrásokat, helyi cselekvési lehetőségeket; értelmezi az emberi szükségleteket és a szükségletkielégítés 4 hiányait Felismeri az egyéni, csoportos

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elzése Tantárgy oktatójának Meghirdetési időszak Szükséges előtanulmányok, Ismeretek ellenőrzésének SMAK107 Terepfeldolgozó Csolti Ildikó levelező tagozaton

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben