HALÁSZAT ÉS AKVAKULTÚRA EURÓPÁBAN

Átírás

1 57. szám, 2012 augusztus HALÁSZAT ÉS AKVAKULTÚRA EURÓPÁBAN Halászat: az első európai szociális megállapodás Európai Tengerészeti Napok: Göteborg a kék növekedés lehetőségeit kutatja A tengerekkel kapcsolatos tudás: hogyan haladjunk tovább? évi TAC-k és kvóták: a cél még mindig az MSY A Seafood kiállítás: a halak, puhatestűek és rákfélék piaca Tengerügyi és halászati

2 MELLÉKLET NAPTÁR Farkassügér / Szivárványos pisztráng 2 ismertető az akvakultúra jobb megértéséhez Vásárok és kiállítások Aqua 2012, Prága (Cseh Köztársaság), szeptember 1-5. További információk: ae2006@aquaculture.cc Tel.: Conxemar, Vigo (Spanyolország), október 2-4. További információk: conxemar@conxemar.com Tel: Konferenciák és értekezletek Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO), éves értekezlet, Szentpétervár (Oroszország), szeptember További információk: info@nafo.int Tel.: Az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmére Létrehozott Bizottság (CCAMLR), a Bizottság értekezlete, Hobart (Ausztrália), október 23-november 1. További információk: ccamlr@ccamlr.org Tel.: Intézményi eseménynaptár Az Európai Parlament Halászati Bizottsága További információk: ip-pech@europarl.europa.eu Tel.: (Brüsszel) vagy (Strasbourg) Az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa További információk: 2 NAPTÁR 3 Világszinten meg kell szüntetni a szociális dömpinget 4 7 A halászattal kapcsolatos szociális jogalkotás jobbítása felé Seafood Kiállítás: az első lépések helyszíne Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (EMFF) és a 2020-ig szóló célkitűzések 8 9 A TEREPEN Európai Tengerészeti Napok: Göteborg a kék növekedés lehetőségeit kutatja A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: és most hogyan tovább? évi TAC-k: javul a helyzet 12 Felhívás az olvasókhoz Halászat és akvakultúra Európában. > > > > Halászat és akvakultúra Európában Halászat és akvakultúra Európában ( Dicentrarchus labrax Oncorhynchus mykiss): Scandfish Printed in Belgium lórmentes fehér papírra nyomtatva

3 57.SZÁM I AUGUSZTUS I HALÁSZAT ÉS AKVAKULTÚRA EURÓPÁBAN Világszinten meg kell szüntetni a szociális dömpinget Göteborg nem csupán munkacsoportok találkozójának színtere volt az Európai Tengerészeti Nap alkalmával (1). Ebben a nagy kikötővárosban írták alá ez év május 21-én az első európai szociális megállapodást is, amely a halászati ágazat munkaadói és dolgozói között jött létre. Célja a halászhajók fedélzetén biztosítandó munkakörülmények tekintetében egy minimumszabvány meghatározása, amely később európai jogszabállyá válhat (2). Ez vitathatatlanul újdonság. Ezt az eseményt azonban átfogóbb összefüggéseibe kell helyezni. pirálta. A halászati munkaügyi egyezményt a Föld valamennyi részéből 180 ország kötötte meg 2007-ben a kormányok, a szakszervezeti szövetségek és a munkaadók egyesületei között hosszú éveken át folytatott tárgyalásokat követően. A halászat hosszú idő óta a leginkább globalizált ágazatok egyike. Az egyezmény aláírói javítani kívánták a munkakörülményeket, és el kívánták kerülni a szociális dömpinget a világ egyik legveszélyesebb mestersége tekintetében. Az európai tengerek halászati szociális partnerei az Európai Unió szintjén jutottak egyezségre, egyszerre óhajtva fenntartani egy minimális követelményszintet az európai lobogó alatt hajózó hajók fedélzetén tapasztalható munkakörülmények tekintetében, valamint jelzést adni más, a halászati tevékenységben aktív nemzeteknek, valamint a világ halászati iparágának, hogy ez az egyezmény, amelynek ratifikálására még nem került sor, ne maradjon írott malaszt ban kötött tengerészeti munkaügyi egyezmény ágazati adaptációja. E jogszabály célja, hogy a tengerrel kapcsolatban foglalkoztatott valamennyi ember számára megfelelő munkakörülményeket biztosítson, és megteremtse a hajótulajdonosok között a tisztességes verseny feltételeit. Ez az egyezmény 2009 februárjában egy irányelvvel került az Európai Unió jogába átültetésre, az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (munkaadók), valamint a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (dolgozók) között megkötött szociális megállapodást követően. A halászati ágazat Göteborgban aláírt szociális megállapodásának ugyanezt az utat kell követnie, egészen az európai jogba történő átültetéséig. Ebben az összefüggésben érthető Maria Damanaki, a tengeri ügyekért és halászatért felelős európai biztos szavainak jelentősége, aki három okot sorolt fel, amiért ez a megállapodás alapvető fontosságú. Az első ok az, hogy továbbra is vonzani kell a fiatal dolgozókat a halászati ágazat felé és biztosítani kell számukra, hogy tisztességes munkafeltételeket élvezhessenek ebben az ágazatban. A második ok, hogy egy ilyen megállapodás átláthatóságot kölcsönöz az európai szociális párbeszédnek és hangsúlyozza annak jelentőségét. Végezetül a harmadik ok, hogy helyénvaló megmutatni, hogy az Európai Unió a válság ellenére is ragaszkodik a munkafeltételek javításához. A Szerkesztőség (2) További részletek e megállapodásról a 4-5. oldalakon találhatók. 3

4 A halászattal kapcsolatos szociális jogalkotás jobbítása felé A tengeri halász szakmája a világ legveszélyesebb mesterségeinek egyike. De ennek nem kell feltétlenül így lennie. A hajók fedélzetén a jó munkakörülmények lehetővé teszik a balesetek és az egészségügyi problémák elkerülését ben 180 állam kormányai és szociális partnerei egyezményt fogadtak el, vállalva, hogy szabványokat határoznak meg ezen a területen Ezt az egyezményt az európai munkaadók és dolgozók között megkötött megállapodás segítségével hamarosan át kell ültetni az európai jogalkotásba. Ez év május 21-én Maria Damanaki, a tengeri ügyekért és halászatért felelős európai biztos részt vett Göteborgban (Svédország) a munkaadók és a dolgozók között a halászati munkakörülményekről megkötött megállapodás (1) hivatalos aláírási ünnepségén. Valamennyi érintett fél jelen volt: a Bizottság, amely garantálja a megállapodás európai uniós értékekhez való hűségét, valamint a halászati ágazat európai szociális partnerei, akik a megállapodásról tárgyaltak: egyrészről az Europêche és a Cogeca, amelyek az Európai Unió (EU) hajótulajdonosait és halászati szövetkezeteit képviselték, és másrészről a halászat tekintetében illetékes szakszervezeteket képviselő Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ETF). Az egyezménytől a megállapodásig E megállapodás aláírását két aktus előzte meg Az első aktusra 2007 júniusában került sor, amikor az ágazat szempontjából alapvető fontosságú jogszabályt írtak alá: a Nemzetközi úgynevezett 188. számú egyezményt. E megállapodás megkötésére a kormányok, munkaadók és dolgozók között hosszú évek során világszinten folytatott tárgyalásokat követően került sor. Célkitűzése: új nemzetközi normák megállapítása a halászati munkakörülményekre vonatkozóan. A halász mestersége különösen veszélyes és embert próbáló. A balesetek kockázata ebben a szakmában a többi foglalkozás átlagához képest 2,5-szer magasabb. Épp itt volt az ideje tehát, hogy az 1959-ben és 1966-ban meghatározott korábbi szabványokat aktualizálják. A második aktus: Tekintettel az ágazat gazdasági nehézségeire, a mesterség veszélyességére és az arculati problémákra, amelyekkel ez a tevékenység szembesült, 2009-ben az európai szociális partnerek úgy döntöttek, hogy megállapodást kötnek az ILOegyezmény bizonyos cikkeinek végrehajtásáról magyarázza Guy Vernaeve, az Europêche főtitkára. Kit érint? A május 21-i megállapodás a tengeri halászat teljes ágazatát érinti. Rendelkezései valamennyi kereskedelmi halászati tevékenységet folytató hajó esetében alkalmazandók, a méret vagy kapacitás tekintetében való korlátozás nélkül. Céljuk valamennyi halász védelme: minden olyan személyé, akit bármilyen jogcímen, bármilyen halászhajó fedélzetére felvesznek vagy alkalmaznak, vagy ott valamilyen foglalkozást végez. A szociális partnerek ragaszkodtak ahhoz, hogy a jogi védelmet kiterjesszék az önfoglalkoztató halászokra is, habár az európai jogszabályok eredetileg csak az alkalmazottakat védik. Ez elengedhetetlen volt, mert a halászat terén az önfoglalkoztató munka jelentős. Az Europêche, a Cogeca és az ETF ezért tárgyalásokat kezdtek a 188. számú egyezmény európai uniós körülményekhez való hozzáigazításáról. E megbeszélések másfél évig tartottak a tengeri halászati ágazati szociális párbeszéd bizottság (2) keretében. A tárgyalások eredményeként május 21-én létrejött a megállapodás. Az európai halászaton belül jobb munkakörülmények megteremtésének szándékán túlmenően azonban a szociális partnereknek egy másik célkitűzése is volt: Azt mondtuk magunknak, hogy megállapodásunk hozzájárul majd az ILO-egyezmény ratifikálásának felgyorsításához is teszi hozzá Guy Vernaeve. köztük 8 part menti állam, ratifikálja azt. Egyelőre csak Argentína és Bosznia-Hercegovina ratifikálta ezt az egyezményt. Két lehetőség van: a ratifikálás és az átültetés mái alkalmazandóvá váljanak, legalábbis az európai gazdasági szereplők számára. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (3) valójában előirányoz egy sajátos mechanizmust mindennemű szociális téma tekintetében: ha a szociális partnerek megállapodást kötnek, a megállapodás a partnerek kérésére az EU Tanácsának határozatával is átültethető az európai jogba. (1) Az Európai Unió tengeri halászati ágazatának szociális partnerei közötti május 21-i megállapodás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet évi halászati munkaügyi egyezményének végrehajtásáról. (2) Az ágazati szociális párbeszéd bizottságok az Európai Bizottság konzultációs fórumai ban hozták őket létre, hogy európai szinten elősegítsék a szociális partnerek közötti párbeszédet. Összesen 40 ilyen bizottság van. (3) A 154. és 155. cikk. 4

5 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet halászati munkaügyi egyezményének célja, hogy új nemzetközi szabványokat állapítson meg a halászati tevékenységek terén a munkakörülményekre vonatkozóan. Az Europêche, a Cogeca és az ETF ezt a mechanizmust indította meg: felkérik az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a Tanácsnak május 21-i megállapodásuk európai irányelvvé alakítására. Ily hogy szükség lenne arra, hogy valamennyi tagállam ratifikálja azt. Azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy bár a megállapodás az egyezmény adaptációja, mégis vannak különbségek közöttük. Az egyezmény egyes rendelkezései nem tartoznak európai hatáskörbe, ezért nem kerültek a megállapodásba belefoglalásra. Például minden, ami a jóléti ellátásokra vonatkozik, nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért nem kerülhet bele európai jogszabályba. Ezzel szemben, a megállapodás átveszi az európai jogszabályok olyan elemeit is, amelyekről az egyezmény nem rendelkezett, különösen, ami a munkaidőt és a fedélzeti biztonságot illeti. A megállapodásnak európai szabályozássá kell válnia. A szociális partnerek ezért ügyeltek arra, hogy valamennyi rendelkezése összeegyeztethető legyen a meglévő jogszabályokkal Ezért szorosan bevonták a Bizottságot a tárgyalásokba és a megállapodás megszövegezésébe. Arra is ügyelnünk kellett, hogy ne legyen visszalépés az egyezményhez képest magyarázza Guy Vernaeve. Nem írhatunk alá olyan megállapodást, amely az egyezmény szabványainál alacsonyabb szintű szabványokat állapít meg. Ezért tehát, a két jogszabály tartalma többé-kevésbé azonos, azonban bizonyos eltérésekkel. És tekintettel arra, hogy egyes rendelkezések nem hajthatók végre pusztán európai szabályozással, a ratifikálásra továbbra is szükség van. Fel kell gyorsítani a nemzetközi ratifikálást Ezen felül, csak a ratifikálás adja meg az egyezménynek teljes nemzetközi jelentőségét. Az európai megállapodás átültetése csak az EU 27 tagállama tekintetében lesz érvényes. Azonban, ha az egyezmény már ratifikálásra került, rendelkezései az egész világon alkalmazandók lesznek valamennyi hajóra vonatkozóan. Egy európai államnak ekkor például jogában áll majd egy, kikötőinek egyikébe érkező ázsiai vagy afrikai hajót ellenőrizni, hogy megfelelően alkalmazza-e az egyezmény rendelkezéseit, még akkor is, ha a hajó lobogója szerinti állam nem ratifikálta az egyezményt. ban, mivel a halászat kalózai csekély hajlandóságot mutatnak arra, hogy a szabványoknak való megfelelés költségeit vállalják. Ez az Igen kiterjedt szabálygyűjtemény A május 21-i megállapodás igen széles körre terjed ki. Nem rögzít minimálbért (ez nemzeti hatáskörbe tartozik), azonban előírja a hajótulajdonos számára, hogy valamennyi halásszal szerződést kössön, akinek a szolgálatait igénybe veszi. E szerződésnek különösen a halász javadalmazásának módját kell megjelölnie. Ha önfoglalkoztató halászról van szó, a szerződésnek pontosan meg kell jelölnie a nyereség megosztásának alkalmazandó módját. A megállapodás foglalkozik a munkaerőfelvétel feltételeivel is, mint a minimális életkor (16 év), az orvosi vizsgálat, a bér kifizetése A munkakörülmények terén is meghatároz normákat: a munka- és pihenőidő, élelmezés a fedélzeten, a balesetek megelőzése, egészségügyi ellátás a fedélzeten, a családdal való kommunikálás, stb. egyik oka annak, hogy a Bizottság kiemelt jelentőséget tulajdonít ennek a kérdésnek. Azzal, hogy a megállapodás aláírásánál szemé- végrehajtására irányuló európai szándékot, remélve, hogy ezzel jelzést küld az egész világ számára, hogy gyorsítsák fel az egyezmény ratifikálását. A Bizottság cselekvései mögött meghúzódó mozgatórugó nem csupán nemzetközi jellegű. A közös halászati politika törődik azon emberek sorsával, akik a hajók fedélzetén dolgoznak. Az integrált tengerpolitika keretében az Európai Unió kinyilvánította azon szándékát, hogy a tengerrel kapcsolatos mesterségeket vonzóbbá tegye. megkötött megállapodás rendelkezései a legjobb eszközök ahhoz, hogy ezt a halászat terén elérjük. Az egyezmény még hiányzó nyolc állam általi ratifikálását ésszerűen ez év végére várják, amely lehetővé teszi, hogy az 2013 végén hatályba léphessen. Ami a május 21-i megállapodást illeti, irányelvbe való átültetése ideális esetben ugyanezen időpontra várható. 5

6 Seafood kiállítás: az első lépések helyszíne Maria Damanaki, a tengeri ügyekért és a halászatért felelős európai biztos is eljött a Seafood kiállításra, ahol részt vett a közös halászati politika reformjáról szóló kerekasztal beszélgetésen. EU Maria Damanaki: a főbb alapelvek Az Európai Bizottság mint minden évben, idén is jelen volt a Seafood kiállításon. Egy standot tartott fenn abból a célból, hogy a látogatókat az európai politikákról és szabályozásokról tájékoztassa. Szakértők álltak az érdeklődők rendelkezésére, hogy a tengeri termékek behozatalának feltételeiről, vagy fejlesztéseik egyes szempontjaihoz a köztámogatások lehetőségeiről tájékoztassák őket. Maria Damanaki, a tengeri ügyekért és a halászatért felelős európai biztos is eljött a Seafood kiállításra, hogy erről a témáról kerekasztal beszélgetésen vegyen részt a Szövetség a közös halászati politika reformjáért tagjaival. E szervezet a feldolgozó és forgalmazó vállalkozások európai szövetségeit, a WWF-et, valamint az európai séfek egyesületét, az Euro Toques-ot tömöríti a fenntartható halászat fejlődésének Európában történő támogatása céljából. A főbb alapelveket tekintve mindenki egyetért a közös halászati politika reformjával -, emlékeztetett a biztos asszony. Az Európai Seafood Kiállítás nemzetközi árubemutatót ez év április án tartották Brüsszelben. A Seafood a halászati és akvakultúraágazati termékek egyik legnagyobb nemzetközi árubemutatója, amelyen 79 országból 1669 kiállító vett részt. Az egész világból eljönnek ide azok, akiknek valamilyen eladnivalójuk van, hogy találkozzanak a potenciális vásárlókkal. Az egyszerű surimitől a legkifinomultabb kaviárig. Mindig nagy mennyiségekben. A Seafood az a hely, ahol jelen kell lenni, ha valaki fel akarja fedeztetni szeretné, hogy felfedezzék terméke(i)t a halak és tenger gyümölcseinek világpiacán. Bár a Brüsszeli Expo kiállító sorait a hely törzslátogatói róják elsősorban, megtalálhatók itt azok a vállalkozók is, akik az árubemutatót éppen felfedezik, ha másért nem, azért, hogy teszteljék a piac reagálását ajánlatukra. Újítani kell Az idei év egyik jelentős tendenciája a kaviár. A kaviárnak számos variációja van formája és származási országa szerint és most már az akvakultúraágzati termelés is elő tudja állítani. Ily módon egy ibériai márka értékesít az adriai tokból (Acipenser naccarii), egy földközi-tengeri fajból nyert kaviárt, amely faj nőstényeinek szaporodási ciklusa 16 év (szemben a szibériai tokhal 7 éves szaporodási ciklusával). Immár néhány éve, hogy egy tenyésztő ezt a tenyésztési módszert először Andalúziában, majd Navarrában tökéletesítette. A hal ikráját a Guadalquivir-i kaviár ősi andalúziai hagyományait követve távolítja el, amely hagyományoknak az 1960-as években az adriai tok megritkulása vetett véget. Ezt a feltámadást azonban iráni elkészítési és konzerválási módszerek alkalmazásával érték el, hogy a nemzetközi piac ízlésének megfelelő terméket állítsanak elő. Ebben az évben a kiállításon találkozhattunk egy alaszkai akvakultúraágazati vállalkozás képviselőivel is, amelynek sajátossága, hogy őslakos közösségek hozták létre a közelmúltban a földek visszajuttatásának keretében. Másik meglepő sajátossága: hogy a vállalkozás a csendes-óceáni tölcséres osztriga tenyésztésébe kezdett. Ez a faj igen jól alkalmazkodik e földrajzi szélességi fok zord éghajlatához és az európai egyedekhez hasonló ütemben növekedik. Az egyetlen különbség: a hideg lehetetlenné teszi a szaporodást. Nem áll fenn tehát a veszélye a vadvilágban való túlzott elszaporodásuknak, és ezért adták meg a vállalkozásnak a szükséges engedélyeket. Ezért más égtájakon született embriókat hoznak Alaszka e sarkába, hogy itt növekedjenek és átitatódjanak a helyi ízekkel. Egy francia kiállító a maga részéről úgy döntött, hogy a fagyasztott termékek terén újít. Az osztrigatenyésztő családból származó kiállító magas nyomású technológiát fejlesztett ki, amely lehetővé teszi a kagylók és rákfélék héjának hidegen történő eltávolítását, és rendkívül gyors fagyasztását. Nem eljárását, hanem az általa jelenleg kifejlesztett termékeket értékesíti: homárt, kagylóhéjat, barázdás tapéta-kagylót, atlanti palloskagylót. A vendéglátóhelyek piacát célozza meg, ahol felhasználásra kész, valamint olyan terméket kínál, amely sértetlenül megőrizte húsának struktúráját és íztulajdonságait. A Seafoodon bőven vannak ilyen jellegű példák. E példák rámutatnak a halászati és akvakultúraágazati termékek gasztronómiájának és kereskedelmének az egész világra kiterjedő jelentőségére, továbbá az innováció jelentőségére is úgy a termékek, mint az eljárások terén, mivel az innováció lehetővé teszi azok helyének megtalálását egy olyan piacon, amely mindig az újdonságokat keresi. 6

7 Farkassügér 3 Dicentrarchus labrax Biológia A farkassügér (Dicentrarchus labrax) igen elterjedt a Földközitenger egész térségében, a Fekete-tengeren és az Atlanti-óceán északkeleti részén, Norvégiától Szenegálig. Télen szokásosan a legfeljebb 100 m mély parti vizek lakója, nyáron a torkolatvidékek brakkvizeiben és a parti lagúnákban él. Alkalomszerűen folyókban is megtalálható. A növendék halak csoportosan fordulnak elő, különösen a szezonális vándorlás során, és rajokat alkotnak. A felnőtt egyedek ritkábban képeznek csoportot. A farkassügér falánk ragadozó, rákfélékkel, puhatestűekkel és halakkal táplálkozik. A Földközi-tengeren a hímek háromévesen, a nőstények négyévesen válnak ivaréretté, míg az Atlantióceánon négy-, illetve hétévesen. Tenyésztés A farkassügért az aranydurbincshoz hasonlóan régóta tenyésztik hagyományos extenzív módszerekkel, amelynek során a halakat beengedik a lagúnákba. A bejáratot ezt követően lezárják, így ejtik csapdába a halakat, mint az olaszországi vallicultura, vagy a dél-spanyolországi esteros esetében. A csapdába ejtett farkassügér a begyűjtéséig természetes táplálékon él. Az 1960-as években ugyanakkor földközi-tengeri kutatók intenzív tenyésztési módszereket is kialakítottak összetett keltetési technikák alapján. Az 1970-es évek végére e technikák már a legtöbb mediterrán országban kellően kidolgozottá váltak. A keltető üzemeltetése meglehetősen szakmai jellegű tevékenység, amelyhez magasan képzett személyzetre van szükség. A keltetők gyakran függetlenek, és növendék halakat adnak el a hizlaló telepeknek. A legtöbb esetben a halakat úszó ketrecekben nevelik (a Földközitenger térségében és a Kanári-szigeteken). Más halgazdaságok általában a vízhőmérséklet ellenőrzését lehetővé tévő recirkulációs (visszaforgatásos) rendszerrel táplált szárazföldi tartályokban tenyésztik a farkassügért. Néhány gazdaság még ragaszkodik a hagyományos extenzív és félintenzív módszerekhez. A tenyésztett farkassügért általában akkor gyűjtik be, amikor tömege eléri a g-ot, ez a vízhőmérséklettől függően körülbelül másfél két év alatt következik be. Termelés és kereskedelem A farkassügér legfontosabb termelési módszere az akvakultúra, de a halászat még mindig több mint 10 %-át adja a világszintű össztermelésnek. A legjelentősebb termelő az Unió: 80 %-os részesedésével jóval a második helyezett Egyiptom előtt jár. Az Unión belül Görögország az elsődleges termelő, Görögországot Spanyolország követi. Az Unión kívülre irányuló kivitel csekély mértékűnek mondható, míg a harmadik országokból, főként Törökországból származó behozatal jelentős. A Törökországból származó farkassügér legfőbb importőrei Olaszország, Görögország és Hollandia. Ami Olaszországot illeti, e behozatallal a helyi keresletet látják el, ám Görögország és Hollandia reexportálja a farkassügért más uniós országokba. Ennek megfelelően az Unión belüli kereskedelem nagyon jelentős, a legnagyobb exportőr Görögország, a legnagyobb importőr Olaszország, azt az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és Portugália követi. HALÁSZAT ÉS AKVAKULTÚRA EURÓPÁBAN I 57.SZÁM I AUGUSZTUS A farkassügér szaporítása teljes mértékben ellenőrzés alatt áll a létesítményben. A megtermékenyített ikrákat begyűjtik az ívómedence felületéről, majd keltető tartályokba helyezik, ahol kikelnek. A lárvák ekkor nevelő tartályokba kerülnek. Amikor a lárvák felemésztették szikhólyagjukat, egyedi étrend szerint táplálják őket, először mikroalgákkal és zooplanktonnal, később, ahogy nőnek, sórákkal (amely egy kisebb rákféle). Ezt az élő táplálékot mindig a keltető telepen állítják elő. Egy-két hónap után a lárvát elválasztási egységbe helyezik át, ahol fokozatosan szoktatják a mesterséges étrendhez. Az ivadékok ekkor átkerülnek a növendék egyedek tenyésztési medencéjébe, ahol pellettel táplálják őket. Két hónap múltán áthelyezhetők a nevelő telepekre. Apromar (ES)

8 Philippe Votquenne séf receptje (Euro-Toques, Belgium) Értékesítési forma A farkassügért az aranydurbincshoz hasonlóan egészben árulják az üzletek hűtött részlegein. Uniós szőnyegkagyló-kínálat és -kereskedelem* (millió EUR) 400 Tápérték 100 g termékben (egy adag átlagosan) Energiatartalom: 123 kcal Fehérje: 21 g Szelén: 8 μg D-vitamin: 2,3 μg EPA: 438 mg DHA: 579 mg termelés behozatal az EU-n kívülről kivitel az EU-n kívülre EU-n belüli kereskedelem * halászatból és akvakultúrából. Forrás: Eurostat. Farkassügér burgonyás bundában Hozzávalók 4 fő részére Akvakultúrából származó uniós farkassügér-termelés (2009) 60 dkg farkassügér-filé Vegyes fűszernövények 1 db nagyméretű lisztes burgonya (turbolya, petrezselyem, 1 egész tojás kapor és tárkony) 1 vöröshagyma 5 dkg vaj 2 gerezd fokhagyma 5 cl olívaolaj Liszt Só és bors Az elkészítés módja 1. Apróra vágjuk a vöröshagymát. 2. Olívaolajon megpirítjuk, hozzáadjuk az apróra vagdalt fűszernövényeket és fokhagymát, majd az edényt levesszük a tűzről és hagyjuk kihűlni. 3. Meghámozzuk és lereszeljük a burgonyát. 4. A fűszernövényes-hagymás keveréket és a lereszelt burgonyát elkeverjük az egész tojással, majd sóval és borssal ízesítjük. 5. Befűszerezzük a filéket és lisztben megforgatjuk őket. 6. A filéket bevonjuk a burgonyás masszával. 7. Serpenyőben vajon és olívaolajon megpirítjuk a burgonyás bunda mindkét oldalát, majd sütőben kb. 7 percig 175 C fokon sütjük tonna felett tonna tonna kevesebb mint tonna Forrás: Eurostat.

9 Szivárványos pisztráng 4 Oncorhynchus mykiss Biológia A szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), amely nevét a bőrén található számos szivárványszínű foltról kapta, az édesvízben tenyésztett főbb fajok egyike. Az Egyesült Államok csendes-óceáni partvidékén honos pisztrángot a XIX. század végén hozták be Európába, napjainkban pedig szinte valamennyi európai országban tenyésztik. A szivárványos pisztráng szívós hal. Jól tűri a legkülönfélébb környezeteket és bánásmódokat. Rendkívül sokféle élőhelyen előfordulhat: az édesvízből a sós vizek felé vándorol, majd vissza, vagy tavak állandó lakója. A tenyésztés szempontjából optimális vízhőmérséklet 21 C alatt van. A növekedés és az ivaréretté válás a vízhőmérséklet és a táplálék függvénye. Rendes körülmények között a pisztráng 3-4 év alatt válik ivaréretté. A pisztrángok ragadozók, ezért magas fehérjetartalmú étrendre van szükségük. Kedvező környezetben a pisztráng a 350 g-os tömeget hónap alatt éri el, míg a 3 kg-os tömeget két év alatt. Tenyésztés A pisztrángok lárváit üvegszálból vagy betonból készült kör alakú tartályokban nevelik, amelyek fenntartják a folyamatos áramlást és a lárvák egyenletes eloszlását. A lárvák szikhólyaggal születnek, amely az alapvető fejlődésükhöz szükséges összes tápanyagot tartalmazza. Amikor felemésztették szikhólyagjukat, az ivadékok a víz felszínére emelkednek, hogy táplálékot keressenek, és elkezdik szabályozni úszóképességüket. Ekkor fehérjékből, vitaminokból és olajokból álló, igen kis darabokban adagolt étrendet (egyedi táplálékot) kapnak. Fejlődésük első szakaszaiban a kézzel való etetés az előnyben részesített módszer, hogy elkerülhető legyen a túltáplálás. A kisméretű pelletekből álló táplálékot mindaddig kapják, amíg el nem érik az 50 g tömeget és a 8-10 cm hosszúságot. A növendék egyedeket ekkor nevelő egységekbe helyezik át: tavakban található úszó ketrecekbe, vagy leggyakrabban folyó mentén elhelyezkedő kis medencékbe. Ezek a rendszerint négyszögletes, betonból készült medencék kétféle technológiával működhetnek: folyamatos vízáramlást biztosító nyílt rendszerrel, amely abból áll, hogy a folyó vizét egy vízvezető csatorna segítségével átvezetik a létesítményen, vagy recirkulációs (viszszaforgatásos) rendszerrel, amely olyan zárt rendszer, amelyben a vizet a medencékben keringtetik és visszaforgatják, vagy részleges visszaforgatást alkalmazó rendszerrel. A visszaforgatás azzal az előnnyel jár, hogy a víz hőmérséklete ellenőrizhe tő és szabályozható egész évben, így a környezetbe kiáramló szennyvíz mennyisége igen korlátozott. Pisztrángot úszó ketrecekben is nevelnek a tengeren, a Baltitérség alacsony sótartalmú vizeiben, vagy a skandináv fjordok védett vizeiben, továbbá Skócia és Írország nyugati partjainál. A tengervízben nevelt pisztrángok a lazachoz hasonló táplálékot kapnak, húsuk rózsaszín színe ennek tulajdonítható. Amikor elérték kereskedelmi tömegüket, a pisztrángokat hálóval emelik ki, vagy a szárazföldre szivattyúzzák. Termelés és kereskedelem 2009-ben a világ jelentősebb termelői az EU, Chile, Norvégia, Törökország és Irán voltak. Napjainkban szinte minden szivárványos pisztráng akvakultúrából kerül az uniós piacra. Az uniós pisztrángkínálatot jórészt a helyi termelés elégíti ki. A legfon tosabb uniós termelők Olaszország, Franciaország, Dánia, Németország és Spanyolország. A behozatal elsősorban Törökországból származik (édesvízi pisztráng, egy adagnak megfelelő méretben), illetve Norvégiából (nagy tengeri pisztráng, filének); a legfontosabb importőrök pedig Németország és Spanyolország. Az EU főként Oroszországba és Svájcba exportál pisztrángot, elsődlegesen Dániából. Az Unión belüli kereskedelem jelentős, az uniós kínálat összértékének felét teszi ki. A tagállamok közül Lengyelország, Dánia és Svédország a legjelentősebb exportőrök, Németország és Finnország pedig a legfőbb importőrök. Értékesítési forma A szivárványos pisztráng egész évben megtalálható az európai piacokon. 400 g-ig fehér vagy rózsaszín hússal, egészben vagy filézve, frissen vagy füstölve kínálható. Ha a szivárványos pisztrángot tovább nevelik, és eléri az 1,5 kg tömeget, a lazachoz hasonlóan frissen (filézve vagy nagy szeletekben) vagy füstölve (szeletekben) árusítják. Ez utóbbi esetben túlnyomórészt hideg füstöléssel készül, de a meleg füstölést is alkalmazzák az adagokban kínált édesvízi pisztráng esetében. Ikráit sózva, különösen Észak-Európában fogyasztják. HALÁSZAT ÉS AKVAKULTÚRA EURÓPÁBAN I 57.SZÁM I AUGUSZTUS Biosphoto/Claudius Thiriet

10 David Monier séf receptje (Euro-Toques, Belgium) Tápérték 100 g termékben (egy adag átlagosan) Energiatartalom: 107 kcal Fehérje: 20 g Szelén: 10 μg D-vitamin: 7 μg EPA: 219 mg DHA: 496 mg Uniós pisztrángkínálat és -kereskedelem* (2009) (millió EUR) termelés behozatal az EU-n kívülről kivitel az EU-n kívülre EU-n belüli kereskedelem * halászatból és akvakultúrából. Zsírpapírban sült pisztráng zöldségekkel Forrás: Eurostat. Hozzávalók 4 fő részére 4 db egyenként 20 dkg-os pisztráng 1 nem kezelt citrom 4 kisebb sárgarépa ½ köteg petrezselyem 2 vöröshagyma ½ pohár száraz fehérbor 1 köteg metélőhagyma 8 dkg vaj 2 mogyoróhagyma Olívaolaj Só és bors Akvakultúrából származó uniós pisztrángtermelés (2009) Az elkészítés módja 1. A pisztrángok hasüregébe petrezselymet, egy kevés reszelt mogyoróhagymát és citromhéjat teszünk. 2. A sárgarépát vékony szeletekre vagdaljuk, majd 3 percig gőzön pároljuk. 3. Felaprítjuk a mogyoróhagymát, a petrezselymet és a metélőhagymát, felkarikázzuk a vöröshagymát, meghámozzuk a citromot és leválasztunk nyolc, héj nélküli citromgerezdet. 4. Négy nagyméretű zsírpapír középső részét enyhén megkenjük étolajjal, majd a zsírpapírok között elosztjuk a hozzávalók ⅔-át. 5. A zsírpapírokra ráhelyezzük a pisztrángokat, megszórjuk 3 darabka vajjal, megsózzuk, megborsozzuk, majd ízesítjük a maradék fűszernövényekkel és a citromgerezdekkel (pisztrángonként 2 gerezddel), valamint leöntjük fehérborral. A zsírpapírt gondosan összehajtogatjuk. 6. Sütőben 200 C fokon 12 percig sütjük. Ezután kikapcsoljuk a sütőt, de az ételt még öt percig bennhagyjuk. A sült halat a zsírpapírba csomagolva tálaljuk tonna felett tonna tonna tonna kevesebb mint tonna Forrás: Eurostat.

11 57.SZÁM HALÁSZAT ÉS AKVAKULTÚRA EURÓPÁBAN Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (EMFF) és a 2020-ig szóló célkitűzések Az Európai Tengerügyi és Halászati alap közös stratégiai keretbe illeszkedik majd. A célkitűzés: nagyobb következetességet elérni a strukturális alapok felhasználása terén az Európa 2020 stratégia konkretizálásának irányvonalával összhangban. Ezentúl a finanszírozási forrásokat úgy kell felhasználni, hogy azok a kedvezményezett ágazatok és területek gazdaságába fenntartható módon fektessenek be. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (EMFF) megvalósítását 2014-re irányozták elő, 7 éves időtartamra. Egy korábbi számunkban (1) volt már alkalmunk bemutatni Önöknek ezt az alapot, ezért most általános összefüggéseivel foglalkozunk. Az Európai Bizottság jobb koherenciát kíván megteremteni a különböző strukturális és azokhoz hasonló alapok, nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az EMFF felhasználása során. Eddig az öt alap saját célkitűzéseit valósította meg, és egymástól függetlenül irányították őket. Mostantól fogva az úgynevezett közös stratégiai keretbe tartoznak, amelyre a Bizottság március 14-én tett javaslatot (2). Ez azt jelenti, hogy ezek az alapok ugyanabba a programozási időszakba ( ) illeszkednek majd, és az Európai Unió által az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések megvalósítását célzó átfogó stratégia részét képezik: azaz intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság építését szolgálják oly módon, hogy magas szintű foglalkoztatást, növekedést és szociális kohéziót biztosítsanak. Szoros ütemterv Jogalkotási szempontból lesz egy mindezen alapokat lefedő általános rendelet, valamint további egyedi rendeletek, amelyek az egyes alapok sajátosságait részletezik. Az egyszerűsítés nyilvánvaló lesz, mivel ennek a keretnek köszönhetően az öt alap ugyanazon célkitűzések megvalósulásához járul majd hozzá, ugyanazon ütemterv és megvalósítási, valamint nyomon követési módszerek vonatkoznak majd rájuk Az Európai Parlament és a tagállamok jelenleg tanulmányozzák e rendeleteket és elfogadásuk 2013 év során várható. Ahhoz, hogy az alapokból részesüljön, mindegyik tagállamnak partnerségi megállapodást kell kötnie a Bizottsággal, amelyben leírja, hogyan szándékozik az öt alapot az Európa 2020 stratégia célkitűzései elérésének szolgálatába állítani. E partnerségi megállapodásokat a programozási időszak ( ) kezdetéig meg kell kötni. Ezzel párhuzamosan a Bizottság a partnerségi megállapodással összhangban minden alap esetében tárgyalni fog egy vagy több ope- állam költségvetési keretének felosztása az adott alap különböző ten azt jelenti majd, hogy a rendelkezésre álló költségvetésből rá eső részt felosztja az alábbi hat prioritás között: A terület alapú megközelítés Az általános rendelet számos olyan mechanizmust javasol, amelyek célja a programozás integrált megközelítésének ösztönzése, hogy lehetővé váljon a különböző alapok közötti jobb koordináció és a szinergiák kihasználása. Vegyük például a helyi szereplők által kezdeményezett helyi fejlesztés példáját (amelyet korábban az Európai Halászati Alap keretében a 4. prioritási tengelynek neveztek) től az ERFA, az ESZA, az EMVA és az EMFF ugyanazt a módszert és szabályokat követik majd a mostantól erőteljesen ösztönzött helyi kezdeményezések esetében, mivel elősegítik a területi fejlesztés integrált megközelítését, és bevonják a helyi közösségeket annak megvalósításába. E közös megközelítésnek köszönhetően a helyi szereplők partnersége révén olyan fejlesztési stratégia dolgozható ki, amely több alap beavatkozásait ötvözi. Ez lehetővé teszi nagyobb szabású projektek létrehozását és egyik vagy másik alap korlátainak kiigazítását. Egy halászati közösség például szakmai átképzést vagy kikötői infrastruktúrát érintő projektjének bizonyos vonatkozásaiban folyamodhat az ESZA vagy az ERFA által nyújtott támogatásokhoz. E stratégia célja, hogy ne mellőzzünk olyan befektetési lehetőségeket, amelyek alkalmasak arra, hogy valódi gazdasági fejlődéshez járuljanak hozzá. Halászat és Akvakultúra Európában 55. számát, március, 4-7. o. Elements for a common strategic framework 2014 to Csak angol nyelven áll rendelkezésre. 7

12 A TEREPEN Európai Tengerészeti Napok: Göteborg a kék növekedés lehetőségeit kutatja Ez év májusában Göteborg, Svédország legnagyobb kikötővárosa adott otthont a évi Európai Tengerészeti Nap konferenciájának és eseményeinek. A tengergazdaság európai szereplői éves találkozóinak célja, hogy tovább gazdagítsák az Európai Unió integrált tengerpolitikáját. Az ez évi események témája a kék növekedés volt, azaz hogyan képzeljük el a tengerek és óceánok hasznosításának fenntartható fejlesztését. A május 20-i európai Európai Tengerészeti Nap alkalmával a tengergazdaságban 2008 óta érintett egyik európai város az Európai Bizottsággal társulva meghívja az európai tengerészeti világ szereplőit, hogy az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról (ITP) eszmét cseréljenek. Ebben az évben erre Göteborgban, a svéd Västra Götaland közigazgatási terület fővárosában és Skandinávia legnagyobb kikötőjében került sor, egy olyan városban, amely régóta összekötötte sorsát a tengerrel (1). A régi kikötőnegyed a várost két részre osztó Göta folyó torkolatának északi partján helyezkedik el, mielőtt a folyó néhány kilométerrel távolabb a Kattegat-ba ömlik. Az e parton egymást követő régi dokkokat, kirakodó rakpartokat és szárazdokkokat az 1990-es évek folyamán helyreállították és rehabilitálták. Napjainkban megtalálható itt lakónegyed, sétatér, kulturális és oktatási célú tér Itt található a valódi technológiai fejlesztési pólust képviselő helyszínnek számító Lindholmen Science Park, amely egyetemeket és csúcstechnológiát képviselő iparágakat egyesít. Itt találjuk az Eriksbergshallen-t is, amely volt kikötői raktárakból átalakított kulturális- és konferenciaközpont. Ez a komplexum fogadta az Európai Tengerészeti Nap mintegy ötven országból érkező résztvevőit, akik különböző tengerészeti ágazatokat képviseltek: a kikötőket, az energiaipart, a halászatot, a közlekedést és szállítást, a klasztereket, a környezetvédelmet, a szakszervezeteket, az egyetemeket, a (helyi, regionális, nemzeti vagy európai) közigazgatási szerveket, nemzetközi intézményeket E napok célja és haszna mindenekelőtt az, hogy éves találkozóhelyet nyújtsanak mindazok számára, akik a maguk építőkövével hozzá kívánnak járulni az európai tengergazdaság építéséhez: összegyűjtik az információkat, megosztják a jó elképzeléseket, elmagyarázzák tapasztalataikat és felfedezik, hogy mi történik másutt Európában a tengerészet területén. Az Európai Tengerészeti Nap ez évi eseményeinek témája a»fenntartható növekedés az óceánok, tengerek és partok számára«, magyarázta Maria Damanaki tengeri ügyekért és halászatért felelős európai biztos megnyitó beszédében. Két szóval: a kék növekedés. Engedjék meg, hogy emlékeztessem Önöket a kék növekedés kettős célkitűzésére: munkahelyeket teremteni a tengergazdaságban és fejlődni hagyni a tengergazdaságot, azonban fenntartható és inkluzív módon. Hatalmas téma, amely az európai tengergazdaság szükséges előrehaladásához kapcsolódó különböző szempontok megtárgyalását tette lehetővé: a regionális megközelítés, a megújuló tengeri energiák, az innováció, a horizontális eszközök fejlesztése, az ökoszisztémák megóvása szempontjait. E témákat mintegy harminc műhelytalálkozón vitatták meg alaposan, amelyekre köztük néhányra párhuzamosan a május i napok során került sor. A fenntartható gazdálkodás a prioritásunk Európának szüksége van növekedésre. Márpedig a még mindig alulhasznosított, sőt, rosszul hasznosított tengeri világ számos gazdasági fejlesztési lehetőséget nyújthat számára. A tengert másra is használhatjuk, mint hajók közlekedtetésére, emlékeztetett a svéd infrastrukturális miniszter, Catharina Elmsäter-Svärd. Ebben rejlik a kék növekedés kulcsa. És ez volt a véleménycsere két napja során folytatott együttgondolkodás kiindulópontja is. Négy éve, amióta az integrált tengerpolitika létezik, a tengerészeti szereplők megvonhatják a megindított cselekvések mérlegét, valamint számos szakpolitikai és gazdasági kezdeményezés első konkrét eredményeit állapíthatják meg. Már nem a felfedezések koránál tartanak, hanem a határozathozatal és a sikeres tapasztalatok megsokszorozásának idejénél. Példaképpen említjük, hogy a tengerfelügyelet terén a határokon átnyúló együtt- már azon kell gondolkodni, hogy továbblépjünk. Világossá vált e két nap folyamán: a gazdasági szereplőkben megvan az eltökélt szándék, hogy megkezdjék mindazon erőforrások és szolgáltatások hasznosítását, amelyet a tengeri világ nyújtani tud. Sok szó esett a megújuló tengeri energiaforrásokról, de más tevékenységeket is megemlítettek, mint az ásványkincsek (különösen a cink) kitermelését, a tengeri szabadidős tevékenységek fejlesztését, vagy a tengeri környezet erőforrásaiból nyert gyógyszerészeti termékek kutatását. E perspektíva tükrében szükségessé válik e fejlődés irányításának megszervezése. A fenntartható tengergazdálkodást prioritásnak kell tekintenünk miniszter. Gazdálkodás nélkül súlyos teher nehezedne a tengeri ökoszisztémákra, és magára a tengergazdaságra is. Növekedési céljai eléréséhez a tengeri Európa nem engedheti meg magának azon kockázat vállalását, hogy rosszul irányítja e fejlődést. Ezért állt a tengeri tér megtervezése e két nap során folytatott számos megbeszélés középpontjában (lásd a bekeretezett részt). Halászat és Akvakultúra Európában 55. számát, március, 11. o. 8

13 EU A évi Európai Tengerészeti Napok témája a kék növekedés volt. E téma lehetővé tette a résztvevők számára, hogy az európai tengergazdaság előrehaladásával összefüggő különböző szempontokat vitassanak meg. Közpénzek A kék növekedés valóra válását lehetővé tevő másik lehetőség: közpénzek felhasználása egy gazdasági projekt megindításához, vagy olyan infrastruktúrák fejlesztéséhez, amelyek lehetővé teszik majd a magánkezdeményezések kibontakozását. Ideje tehát, hogy a tengeri szereplők átgondolják, hogyan járulhatnak hozzá az európai alapok a tengerek és óceánok fenntartható hasznosításának elősegítéséhez. Az Európai Unió a következő, re szóló pénzügyi programozási időszak költségvetésének és prioritásainak tárgyalási szakaszába lépett Bizottság Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságának főigazgatója. Nem kockáztathatjuk meg, hogy elszalasszuk a tengergazdaság számára ezen időszak alatt kínálkozó lehetőségeket. Ma meghallgattuk az Önök felhívásait: támogassuk a feljövőben lévő tevékenységeket, alakítsunk ki hatékony klasztereket, indítsunk újra egy dinamikus innovációs politikát. Egyetértünk ezekkel a prioritásokkal A Bizottság azonban nem egyedül hozza meg a döntést. Az Önök az iparág, a nem kormányzati szervezetek, az egyetemek feladata és érdeke, hogy megvitassák ezt nemzeti, regionális képviselőikkel és kormányaikkal. Göteborgban a gazdasági és vállalkozói körök bizonyították, hogy készek kiszélesíteni a tengeri fejlesztés területeit és azokat újból felfedezni. Döntéseket kell tehát meghozni e fejlődés elősegítése és a fenntarthatóság keretei között tartása érdekében. (Málta) kerül megrendezésre. További információk: A tengeri tér szükséges megtervezése Talán ez a évi Európai Tengerészeti Nap kiemelkedő tényezője: ritkák az olyan konferenciák, ahol a tengeri tér megtervezésének kérdését ne vetnék fel, sőt ne reklamálnák a különböző szereplők. Az off-shore szélerőmű telepek fejlesztése világít rá e tervezés szükségességére. A megújuló energiák ágazata napjainktól 2020-ig több, mint 10 milliárd eurót tervez beruházni. Márpedig ilyen nagyságrendű összegek csak kellő időtávlatra köthetők le, legalább az infrastruktúra pénzügyi amortizációjának időtartamára. Csak a tengeri tér berendezésének terve garantálhatja ezt az időkeretet, éppúgy, mint a szélerőmű telepek békés egymás mellett élését más tengeri tevékenységekkel, amelyeknek szintén joguk van a fejlődésüket biztosító térre. Itt különösen az akvakultúrára gondolunk, amelynek szintén fejlődésre van szüksége. A tengeri tér megtervezése elszórtan már létezik Európában, és a kezdeményezések száma megsokszorozódik a tagállamok szintjén. A svéd környezetvédelmi miniszter egyébként bejelentette, hogy Svédország az ökoszisztémán alapuló gazdálkodás és a szomszédos államokkal való együttműködés alapján kidolgozza a joghatósága alá helyezett tengeri vizek egészére vonatkozó rendezési tervét. Valójában mivel a tengerek és óceánok természetüknél fogva transznacionális térségek, a tagállamok nem nélkülözhetik az Európai Unió szintjén meghatározott iránymutatásokat. Maria Damanaki egyébként felhasználta göteborgi jelenlétét arra, hogy bejelentse, 2012 vége előtt jogalkotási kezdeményezésre tesz javaslatot a tengeri tér megtervezése és a part menti övezet integrált irányítása témájában. 9

14 A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: és most hogyan tovább? Az Európai Bizottság ez év júniusában zöld könyvet tett közzé a Tengerekkel kapcsolatos tudás 2020 elnevezésű stratégiájáról. A többi zöld könyvhöz hasonlóan e dokumentum célkitűzése is az, hogy reagálásra és arra késztesse az érintett szereplőket, hogy egy szakpolitikával kapcsolatban kifejtsék véleményüket és tegyék meg javaslataikat. Ebben az esetben a Bizottság azt kívánja megtudni, hogy a tengergazdaság szereplői készek-e az adatbázisokat oly módon gazdagítani, hogy hozzáférhetőbbé teszik az általuk gyűjtött információkat. Emlékeztessünk először is arra, miben áll a Tengerekkel kapcsolatos tudás stratégia. A tengeri terület hatalmas gazdaságfejlesztési lehetőségeket kínál. Azonban ahhoz, hogy a kék növekedés teljes mértékben kibontakozhasson, az szükséges, hogy a vállalkozások, a tudósok és a közhatóságok a tengeri környezet jobb ismeretében cselekedjenek és járjanak el. Másképpen szólva: az szükséges, hogy megbízható és felhasználható adatokra támaszkodhassanak. Például: a tengeri üledékek összetétele, a tengeri altalaj struktúrája, a víz sóssága vagy savassága és ezek alakulása, bizonyos halászati állományok jelenléte, a biológiai sokféleség számbavétele, stb. Márpedig a tengerekről sok adat és információ létezik, ezek azonban nagy számú vállalkozás és intézmény között elaprózva találhatók meg. Egy kutatónak, aki tanulmánya tárgyáról az összes létező adatot össze kívánja gyűjteni, először nagy számú adatbirtokossal kell kapcsolatba lépnie, majd feltételezve, hogy ez utóbbiak könnyen a rendelkezésére bocsátják az adatokat el kell érnie, hogy a sokféle forrásból származó tömérdek adat egymással összehasonlítható legyen. A Tengerekkel kapcsolatos tudás stratégia célja mindezen kényelmetlenségek enyhítése: azaz, hogy az adatok rendelkezésre álljanak, hozzáférhetők és átjárhatóak legyenek. Az első szakaszban a Bizottság tehát egy közös adatgyűjtési protokoll, valamint a meglévő adatokhoz való egységes hozzáférési por- (1) létrehozásán dolgozott. E portál prototípusa már elkészült és néhány európai tenger esetében már működik is. A Bizottság most a stratégia második szakaszára tér át, amely az elsősorban az így összegyűjtött adatok alapján az európai tengerek teljes számítógépes térképészeti felmérésére irányul. A tengeri térkép valamennyi pontjára vonatkozóan a felhasználó adatok egész sorához férhetne hozzá: mint például a mélység, az üledékek természete, az altalaj összetétele, a hőmérséklet, a sósság, a szennyezettség, a biológiai sokféleség. E térképnek 2014-ben kell létrejönnie. Az első időkben a felbontás meglehetősen alacsony lenne, 250 méteres pontossággal. A megfigyelési technológia azonban lehetővé tenné sokkal nagyobb pontosság elérését is Éppen ez e zöld könyv közzétételének célja: A Tengerekkel kapcsolatos tudás 2020 című zöld könyv célkitűzése, hogy megindítsa a vitát a stratégia harmadik szakasza felé való előrelépés módjáról, azaz, hogy 2020-ra elkészüljön az Európai Uniót körülvevő tengerek és óceánok teljes és nagyfelbontású térképe. hogyan érhetjük el egy nagyfelbontású térkép megvalósítását és általánosabban, hogyan gyorsíthatjuk fel a tengerekkel kapcsolatos tudás javítását? Alapvető fontosságú kérdések A cél valójában vita megindítása a stratégia harmadik szakasza, azaz 2020-ra a teljes és nagyfelbontású térkép elkészítése felé való előrehaladás módjáról. Ennek elérése érdekében a Bizottság azonosítja a még leküzdendő kihívásokat, amelyek közül a legfontosabb, hogy részvételre bírják e munkában a magánvállalkozásokat, mivel úgy tűnik, hogy ők a tengerekkel kapcsolatos adatok legfőbb birtokosai és a munkák jelen szakaszáig ők még nem vettek részt az A Bizottság a zöld könyvben ezért számos kérdést tesz fel: az ada- adatok felhasználásához szükséges engedélyek megszerzéséről, azon új adattípusokról, amelyeket a jövőben kellene gyűjteni, stb. Az érdekelt szereplőknek nyilatkozniuk kellene az adatgyűjtés folyamata fejlesztésének módjáról is. Napjainkban ez a közhatóság által szorgalmazott projekt. Most az a feladat, hogy ezt egy folyamatos és integrált folyamattá fejlesszük. Minthogy a tengergazdaság az offshore szélerőmű telepek látványos fejlődése által vezérelve fejlődik, ahhoz, hogy lehetővé tegyük a fejlődés ritmusának felvételét, az is szükséges, hogy az adatok hozzáférhetősége gyorsan javuljon. Reporters (1) European marine observation and data network (Európai tengeri megfigyelési és adathálózat). 10

15 57.SZÁM I AUGUSZTUS I HALÁSZAT ÉS AKVAKULTÚRA EURÓPÁBAN évi TAC-k: javul a helyzet A Földközi-tengeren az előrehaladás kevésbé jelentős: 103 értékelt állományból csak 13 állományt aknázunk ki oly módon, hogy az MSY-nek megfelelő hozamot nyújtsák. Reporters Még egy figyelemreméltó tény amely kétségkívül hozzájárul az állományok állapotának javulásához, hogy jelentősen csökkent azon állományok aránya, amelyek TAC-ja meghaladja a fenntartható hasznosítás szintjét: jelenleg az állományok 11 %-ánál tartunk, szemben a évi 23 %-kal és a évi 46 %-kal. Ez a többéves tervek általánossá tételének és a szakpolitikai döntéshozatal során a tudományos szakvélemények nagyobb mértékű figyelembe vételének hatása. Adatok: fennmarad a fennálló állapot A Bizottság bemutatja a évi halászati lehetőségek kidolgozásának várható módját, amely folytonosságot jelent az előző évekhez képest ban az Európai Bizottság folytatni kívánja az európai halásztevékenységek legnagyobb fenntartható hozam elérése felé való fejlesztését. Ezt jelenti be tavaszi közleményében, amelyben közli a következő évre szóló TAC-k és kvóták kidolgozásának módját. Felkéri az ágazat szereplőit valamint az ügyben magukat érdekeltnek érző polgárokat, hogy mondják el véleményüket a Bizottság által kialakított álláspontról. A Bizottság minden év tavaszán felméri a halászati erőforrás állapotát és bejelenti az általa a következő évre vonatkozó teljes kifogható mennyiségekre (TAC) tett javaslatok kidolgozásánál követett módszertant folytonosságot jelent majd az előző évekhez képest. Emlékezzünk rá: 2011-ben az európai halászterületek előrehaladást értek el a legnagyobb fenntartható hozam (MSY) felé. A még nem e szabály szerint kiaknázott állományok esetében a halászati lehetőségeket négy éves időszakon keresztül egymást követő részletekben csökkenteni kellett oly módon, hogy 2015-ben elérjék az MSY-nek megfelelő kiaknázási szintet. Azonban figyelem: a halászat által az állományra kifejtett hatás csökkentése nem feltétlenül jelenti azt, hogy csökkenteni kell a TAC-t. Ha egy állomány növekedőben van, lehetőség van a TAC emelésére anélkül, hogy az sértené a fenntartható hozam elérésére irányuló célkitűzéseket. Mivel a helyzet érezhetően javulóban van. Az atlanti partvonalon tíz év alatt elértük, hogy az állományok 29 %-a helyett 56 %-a van a biztonságos biológiai határértékeken belül. Azon 38 állományból, amelyek esetében pontos adatokkal rendelkezünk, 22 van az MSY-nek megfelelően kiaknázva, azaz több, mint a fele. Az elmúlt évben ez az arány úgy alakult, hogy 63 % volt túlzottan kiaknázva. A tudósok sajnos nem tapasztalnak javulást a tagállamok által szolgáltatott adatok terén. Ezen a fogási statisztikákat, az egyedi tanulmányokat, a mintavételeket értjük Ez akadályozza, hogy a tudósok pontosan értékeljék az állományokat, ami az MSY számításához szükséges. A problémát a múlt évben felvetették, és a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy jobban szervezzék meg az adatgyűjtést és az adatok tudományos intézetekkel való közlését, annál is inkább, mert ehhez európai támogatásokat kapnak. Ebben az évben az Atlanti-óceán észak-keleti részének európai vizeiben kiaknázott 92 állományból csupán 38-at ismerünk kellőképpen ahhoz, hogy a tudósok számszerűsíteni tudják az MSY-nek megfelelő halászat által okozott állománypusztulás szintjét. A Földközitengeren 103 állományból 65 állomány lesz majd értékelhető az MSY szempontjából. Mindazonáltal ebben az évben a tudósok új értékelési módszereket és új konzultációs eljárásokat alkalmaznak majd, amelyek kevésbé pontos adatokat igényelnek, hogy növelni tudják azoknak az állományoknak az arányát, amelyek esetében a becslés lehetővé teszi az MSY kiszámítását. Ezek az értékelések június hónapra várhatók. Emlékeztetünk a Bizottság által a TAC-k megállapításánál alkalmazott módszertanra, amelynek alapelve az, hogy az összehasonlítható feltételek között élő valamennyi állomány esetében hasonló intézkedéseket kell alkalmazni. a TAC a terv ajánlásainak megfelelően kerül magállapításra. általi kiemelés aránya a jelenlegi marad. tartozó állományok esetében a TAC-t további mértékben csökkenteni kell. Ez azon állományok esetében érvényes, amelyek tudományos módszerekkel értékelhetők voltak. A többi állomány esetében a Bizottság javaslatát esetleges rész-értékelések alapján, és az elővigyázatosság elvének szem előtt tartásával dolgozza ki. 11

16 Konferencia a tengeri tér megtervezéséről Ez év március 26-án nagyszabású konferenciát tartottak Brüsszelben a tengeri tér megtervezéséről. A konferencián a kormányok képviselői és az integrált tengerpolitika e fontos eszközének fejlődésében érintett különböző szereplők vettek részt. Az esemény célja a tengeri területtervezés Európában és a világban elért előrehaladásának vizsgálata volt, hogy megindítsák a vitát annak módjáról, hogyan kell e területnek az elkövetkező években fejlődnie az európai vizek tekintetében. Ahhoz, hogy magasabb sebességre kapcsoljanak, az európai tengeri ágazatoknak egyre inkább olyan keretre van szükségük, amelynek segítségével meg tudják szervezni a tengeri és parti térben való letelepedésüket, és a Bizottság szándéka az volt, hogy a témában véleménycserét indítson valamennyi érintett szereplő részvételével. Azt remélem, hogy az Önök segítségével módunkban lesz majd még ez év során javaslatot tenni a tengeri területtervezés fejlesztésének legjobb módjára-, magyarázta a résztvevőknek Maria Damanaki, a tengeri ügyekért és a halászatért felelős európai biztos. E kezdeményezés legfőbb célkitűzése annak biztosítása, hogy a tervezés nemzeti szinten történjen, kidolgozásához közös keret álljon rendelkezésre és hatékony, határokon átnyúló együttműködés valósuljon meg a tagállamok között. A vita középpontjában az akvakultúra jövője Ez év május 11-én, Salzburgban (Ausztria) magas szintű konferenciát tartottak az európai akvakultúra és különösen az édesvízi akvakultúra jövőjéről. Az európai akvakultúra különböző szereplői gyűltek össze az Európai Bizottság és az osztrák kormány kezdeményezésére, hogy megvitassák az ágazat fejlődését akadályozó tényezőket és szélesebb körű együttgondolkodást indítsanak meg azokról a területekről, amelyeken a Bizottságnak, a tagállamoknak és az érdekelt feleknek egyesíteniük kellene erejüket az ágazat fejlődésének elősegítése érdekében. Mivel tudjuk, hogy az európai akvakultúra bár magas minőségi követelményeknek tesz eleget mégis több mint tíz éve stagnál. A konferencia célja tehát az volt, hogy valamennyi érintett fél véleményét egybegyűjtse arról, mi a teendő egy nagy növekedési potenciállal rendelkező ágazat fejlődésének újbóli megindítása érdekében. A résztvevők különösen annak szükségességéről tanácskoztak, hogy fel kell gyorsítani az engedélyek megadásának eljárásait, és csökkenteni kell az adminisztratív terheket az ágazat versenyképesebbé tétele érdekében. Előfizetési kupon Commission européenne DG Affaires maritimes et pêche Halászat és akvakultúra Európában BG LT ES HU CS MT DA NL DE PL ET PT Példányszám: Név: Utónév: Szervezet/Beosztás: Utca: Házszám: Postafiók: Postai irányítószám: város: ország: Tel.: Fax: EL RO EN SK FR SL GA FI IT SV LV