III. Best Practice dokumentálás és publikálás

Átírás

1 Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció projekt A támogatási szerződés száma: 2003/ III. Best Practice dokumentálás és publikálás A Vas megyei Munkaügyi Központ részére Készítette: PROMEN Kft. Szombathely, augusztus 15.

2 Tartalomjegyzék NYUGAT-DUNÁNTÚLI JÓ GYAKORLATOK..74 I. Győr-Moson-Sopron Megye..74 Régiók közötti együttműködés az ifjúsági munkában.74 EU-kompatibilis Foglalkoztatási és Humánerőforrás Fejlesztési Centrum létrehozása.81 SEGÍTŐKÉ(S)Z A szociális területen tevékenykedők képzése elméleti, módszertani és terepgyakorlati tréningek formájában címmel..90 II. Zala Megye 92 Hazatérés fiatalok foglalkoztatása a zalaszentgróti térségben..92 Új típusú közösségi és személyi szolgáltatások fejlesztése Nagykanizsán..99 III. Vas Megye.104 Az aprófalvas térségekben élő, hátrányos helyzetű, inaktív emberek közelebb juttatása a munkaügyi szolgáltatásokhoz, munkalehetőségekhez Teleházas végpontok kialakításával, távmunka lehetőségek feltérképezésével..104 Munkanélküliek Tartós Foglalkoztatási Programja Oszkón

3 B EST PRACTICE DOKUMENTÁLÁS ÉS PUBLIKÁLÁS NYUGAT-DUNÁNTÚLI JÓ GYAKORLATOK I. Győr-Moson-Sopron Megye 1. Szervezet neve, elérhetőségei A szervezet/személy neve: Ifjúsági Szövetség a Kisalföldi Régióért Címe: 9152 Börcs, Erzsébet tér 3. Kapcsolattartó személy neve: Varga Eszter Telefonszám/Faxszám: 30/ ; 06(96) cím: veszti@axelero.hu; info@iszkiri.com Honlapcím: - 2. A megoldás rövid megnevezése Régiók közötti együttműködés az ifjúsági munkában 3. A szükségletek bemutatása A kistelepülési közösségekben nincs megfelelő szocializációs közeg a fiatalok számára, ami elősegítené a közösségben való nevelést, megtanítaná számukra az egyéni és csoportos helyzetekben való viselkedés lehetőségeit és korlátait, és az ehhez kapcsolódó felelősségvállalás kialakulását, a helyi demokrácia intézményeinek megismerését, és ezen ismeretek gyakorlati alkalmazását, a deviáns viselkedésformák kialakulásának megelőzését. Gyenge az együttműködés az ifjúsági közösségek között mind a régión belül, mind a határon átnyúló kapcsolatok tekintetében. A fiatalok nyelvi- kommunikációs- és kapcsolattartó képessége gyenge, ami bizonytalanságot okoz, ezáltal hátrányt jelent a határon átnyúló együttműködések kialakításában. A helyi-, térségi- és regionális fejlesztésekben és programokban az ifjúság segítése és az ifjúsági korosztály bevonása nem kap megfelelő hangsúlyt. Az ifjúsági közösségek segítését végző szakemberek és szervezetek gyakran egymástól elszigetelten működnek, nincs információjuk egymás munkájáról, eredményeiről, gyenge közöttük a kommunikációs kapcsolat - hiányzik egy regionális segítő hálózat. A közösségekhez nem jutnak el a képzési lehetőségek (információhiány). 74

4 Vezetőik és önkénteseik nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel feladataik szakszerű ellátásához, többnyire a vezető egyedül látja el a feladatokat. Néhány kivételtől eltekintve a közösségek nem stratégiai alapon működnek, nem rendelkeznek sem rövid, főként nem hosszú távú programokkal. Nem ismernek olyan sikeres mintákat, példákat, amelynek a tapasztalataikat beépíthetnék a saját munkájukba, az eredményes szervezetektől a tapasztalatok nem jutnak el a többi szervezethez Mindebből adódhat az a jóval általánosabb probléma, hogy a fiatalok helyi kötődése gyenge és ez hozzájárulhat a települések népességmegtartó erejének csökkenéséhez 4. A megoldás tartalma, összefoglaló leírása Elsőként magáról a szervezetről egy rövid bemutató: A Szövetség összefogja és koordinálja azoknak az egyesületeknek, társadalmi szervezeteknek a tevékenységét, amelyek Győr-Moson-Sopron megye területén a vidékfejlesztési szakmai tevékenységgel, az ifjúsági közélettel, az ifjúsági munkanélküliséggel, kulturális és sport programok szervezésével és a népi hagyományok megőrzésével foglalkoznak. A Szövetség céljai megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el: biztosítja az információáramlást: egyrészt a szervezetek közt, másrészt a megyei és országos fórumok és a szervezetek közt. professzionálisabb tevékenység megvalósítása érdekében képzéseket szervez saját egyesületei és a más földrajzi területen tevékenykedő hasonló szervezetek részére Szakmai tanácsadást biztosít a szervezeteket érintő kérdésekben. Segíti az alakuló ifjúsági szervezetek munkáját Az előbbi feladatok hatékonyabb ellátásának érdekében egy központot tart fenn, mely központnak a börcsi Teleház és Ifjúsági Központ ad otthont. Az ISZKIRIRŐL: A szervezet tagjai és a hozzá kapcsolódó - egyesületi nyilvántartásba még nem vett - szervezetek, ifjúsági csoportok 1996 óta működnek együtt, elsősorban a Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesület munkájának, rendezvényeinek /táborainak, képzéseinek/ köszönhetően tavaszán fogalmazódott meg a gondolat, hogy ezt a létező kapcsolatot formalizálják, hivatalossá tegyék. Így született meg az ISZKIRI, az Ifjúsági Szövetség a Kisalföldi Régióért nevű szervezet. 75

5 Az Ifjúsági Szövetség a Kisalföldi Régióért tagszervezetei: Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesület BÖFME, Baráti Ifjúsági Egyesület BIFE, Rábapatonai Fiatalok Szövetsége RÁFISZ, Ikrényi Ifjúsági Egyesület IKIFE, Győrsövényházi Ifjúsági Klub, Várbalogi Környezetvédő és Mezőgazdasági Egyesület VÁFME, Dunaszegi Helytörténeti és Művelődési Egyesület, Kunszigeti Fiatalok Klubja, Ifjúsági Klub Győrújfalu, Fertőszentmiklósi Ifjúsági Klub, Jobaházi Ifjúsági Klub, Koroncói Ifjúsági Egyesület A program bemutatása: A civil szervezetek, köztük az ifjúsági szervezetek is gyakran küzdenek azzal a problémával, hogy tagjaik között kevés a tizenéves. Könnyű lenne azt mondani, hogy ez azért van így, mert nekik a tanulnivalón kívül nem jut másra idejük és energiájuk, de tudjuk, hogy nem ez az igazi ok. A közösségi szabadidőtöltésre talán senkinek nincs akkora igénye, mint a fiataloknak, akik éppen azt próbálgatják, mire képesek felnőtt gondoskodás, irányítás és felügyelet nélkül. Hacsak tehetik inkább velük egyidősekkel vannak, nem az idősebbekkel, akik már mindenről tudják, hogy jó e vagy sem, helyes e vagy sem. Minden tizenéves jó társaságra vágyik, ahol olyannak fogadják el amilyen, ahol sok új barátokat és életre szóló barátságokat, szép kamaszkori szerelmet találhat. És persze sok élményt, értelmes, közös elfoglaltságokat, amikre sokáig érdemes emlékezni. Tizenévesen azonban sokkal nehezebb mindezt megtapasztalni, mint később. A civil szervezeteknek egyre magasabb színvonalú, újdonságokban gazdag, rendszeres tevékenységet kell végezniük, különben érdeklődés, az aktív tagok és az anyagi támogatás hiánya miatt az a veszély fenyegeti őket, hogy megszűnnek. A fiatalok az iskolában azonban egészen mást tanultak nem azt, hogy hogyan kell a többiekkel közös célokat kitűzni és megvalósítani, hogyan kell valami újat kitalálni és megszervezni, hogyan lehet részt venni a lakóhelyük életében. Amikor tehát az egyesületek a tagjaik közé hívják őket, tulajdonképpen akaratlanul is olyan feladatokba vonnák be őket, amire nincsenek felkészülve. Erről ugyan nem ők tehetnek, de mégiscsak kellemetlen azt mondani, hogy nem tudják megmondani, mit kellene csinálni és hogyan. Ezért vállalkozott az ISZKIRI a látóutak hagyományának a felelevenítésére, hogy segítse a helyi egyesületekben és önkéntes munkában való részvételre való felkészülést, és arra bíztassa a meghívott fiatalokat, hogy igyekezzenek saját szülőfalujukban, saját közösségükben is továbbítani azt, aminek ennek a programnak köszönhetően részük volt, amit máshol láttak és kipróbáltak. Sok jó hazai és külföldi példa van arra, hogy azok akik közösségi munkát vállalnak rövidebbhosszabb képzéseken vesznek részt, ahol megismerhetik, milyen programokat érdemes szervezni, és hogyan lehet ezekhez anyagi támogatást szerezni. Az ISZKIRI programjában ezekhez képest is sok újdonság volt, amire a szervezők tudatosan törekedtek. 76

6 A program keretében a fiatalok / résztvevők egy másfajta tanulást ismertek meg és szerettek meg a program eredményeként, mint amihez az iskolában hozzászoktak. Amikor először találkoztak, nem erre számítottak, és szorongtak egy kicsit. Úgy gondolták, hogy mivel ez egy fontos és komoly program, végig kell majd hallgatniuk néhány előadást, hosszú magyarázatokat valamiről, amiről ők még soha nem hallottak. De már az első találkozó első órája nem ilyen volt, és aztán még rengeteg érdekes dolog történt. Így aztán alig várták az újabb közös hétvégéket, szívesen vettek részt minden feladat megoldásában. Beszélgettek, kérdeztek, terveztek, vitatkoztak, bejártak egy egy falut, videófilmet készítettek, futballoztak, bicikliztek, játszottak és sokat nevettek- így tanultak. A szervezők szándéka pontosan ez volt, hogy a résztvevők megismerjék és megszeressék ezt a fajta, ún. tapasztalati tanulást, később is bizalommal forduljanak egymáshoz, vagy másokhoz, ha valami újba szeretnének kezdeni. A program összeállítása arra a felismerésre épült, hogy ha valamit a gyakorlatban láthatunk, kipróbálhatunk, azt sokkal könnyebben sajátíthatjuk el és alkalmazzuk, még akkor is, ha egyébként bonyolult dolgokról van szó, mint ha csak hallunk vagy olvasunk róla anélkül, hogy részünk lett volna benne. A négy találkozó négy különböző téma köré szerveződött, de közös sajátosságuk volt, hogy a fiatalok egymástól tanulhatták meg, miért érdemes önkénteskedni, nemzetközi ifjúsági cserét szervezni, miért érdekesek a hagyományok vagy a természet. Ki- ki megmutathatta a többieknek, hogy mivel foglalkozik szívesen, mire büszke, miért szeret a falujában élni. Különösen találékonyak voltak az információs és kommunikációs technológia alkalmazásában, a videófelvételek, számítógépes animációk, digitális fotókból összeállított bemutatók elkészítésében, és igyekeztek másként bemutatni a falujuk életét, történetét, mint azt a történelem órán vagy a helytörténeti szakkörökben szokták tőlük kérni. Minden közös találkozónak colt egy olyan része, ahol a résztvevők megismerhették a meglátogatott település életét, fejlődését, és ebben a fiatalok szerepét, a helyi ifjúsági egyesületek eredményeit, és volt olyan része, ahol az egyéni és csoportos kifejezőkészségüket, meggyőző és vitakészségüket, együttműködési és probléma megoldó képességeiket próbálhatták ki és fejleszthették. A négy találkozási alkalom között pedig ugyanezt otthon, saját közösségükben gyakorolhatták, amihez útmutatást és néhány segédeszközt kaptak (például ahhoz, hogy kikre számíthatnak, kikkel beszéljenek személyesen arról, hogy min szeretnének változtatni, hogyan tervezzék meg az ötletek összegyűjtését és szelektálását, a várható nehézségekre való felkészülést, stb) A négy találkozón a személyes képességek fejlesztése, a vendéglátó ifjúsági egyesületek által bemutatott programokhoz kötődően, az alábbiak szerint épült fel: 77

7 1.) Mások megismerése, elfogadása és megértése: Kapcsolatteremtés a kortársakkal és a vendéglátó falu lakóival, a jó csoportlégkör és az aktív közösségi- egyesületi részvétel szervezése a helyi példák alapján; azoknak a számbavétele, akikre otthon számíthatnak; Egyszerű tervezési feladat: személyre szóló születésnapi ünneplés előkészítése 2.) A lakóhelyhez és a magyar kultúrához kötődés, Külföldiekkel való kapcsolatteremtés és kommunikáció, ha nem beszélünk közös nyelvet (nyelvtanulási lehetőségek helyben és a nemzetközi ifjúsági cseréken, különböző kultúrákhoz tartozó emberek találkozása személyesen, interneten és videófelvételeken keresztül) 3.) Ötletek a továbblépésre- nehéz, illetve lehetetlennek látszó feladatok közös megoldása. Hogyan lehet egymástól információt és segítséget kérni. Mint a korábbi alkalmakkor, a harmadik találkozás programjában is nagy szerepet kaptak azok a közkedvelt tevékenységek, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek a hétköznapokban, így a kerékpározás, futball, egy este közös rongyosbál a helyiekkel. De minden programnál fontos volt, hogy legyen benne valami új minőség és hogy a fiatalok a saját ötleteikkel gazdagítsák az eredeti elképzeléseket. A találkozók másik közös sajátossága az volt, hogy egyszerű tárgyak felhasználásával vagy eszközök nélkül olyan feladatokat kellett megoldaniuk a résztvevőknek, amik lehetetlennek tűntek, de némi kreativitással mégis lehetett megoldást találni. Ez azért is fontos volt, hogy kitartóbbak legyenek, és ne adják fel, ha az első próbálkozásra nem sikerül megvalósítani, amit kigondoltak. 4.) Amit a fiatalok tehetnek- tesznek a falujukért- az eredmények és a személyes részvétel értékelése, jövőre vonatkozó együttműködési tervek Résztvevők minden vendéglátó települést úgy ismertek meg, hogy előre megadott szempontok szerint bejárták a falut, és összeismerkedtek a helyiekkel. Ezeket a beszélgetéseket nagyon szerették. Sok érdekes dolgot megtudtak arról, hogy hogyan élnek, vagy a régmúltban hogyan éltek ott az emberek, de azt is örömmel tapasztalták meg hogy nem is esik olyan nehezükre ismeretlenekkel szóba elegyedni, és megkérdezni azt, ami érdekli őket. Minden településről és az ott élőkről elismeréssel beszéltek, amikor bemutatták egymásnak, mit sikerült megtudniuk. A lakóhely, a falu és a természet szeretete jellemezte a résztvevőket. Ezért is volt fontos, hogy láthatták: ennek a programnak a szervezői, az előttük járó fiatal generáció milyen sokat tudott tenni azért, hogy színvonalasabb, modernebb, nagyvilághoz közelibb lgyen a 78

8 lakóhelyük élete és hagyományai. Felújított művelődési otthon, új teleház, erdei iskola, közösségi ház, helyi újság, ifjúsági önkormányzat, gazdag nemzetközi kapcsolatok- más szavakkal több tízmillió pályázati támogatás is jelzi, hogy mindezt meg lehet valósítani a legkisebb falvakban is, amire szükségük van az ott élőknek, és ami máshol már bevált. Ennek a pénz hiánya egyre kevésbé akadálya, az érdektelenség annál inkább. A program záró találkozója nemcsak arra adott példát, hogy hogyan lehet helyben munkahelyet is és a hagyományokra épülő gazdag kulturális életet is teremteni, hanem a résztvevők azt is láthatták, hogy azok a társaik, akik belük együtt kezdték el a látóutak során megismerni a máshol bevált jó példákat, megalakították saját helyi csoportjukat, és berendezték saját közösségi helyüket. 5. A megoldás mások általi hasznosítási lehetőségei A rovat céljával összhangban kérjük bemutatni, hogy a megoldás milyen módon (módszerek, lépések, szükséges háttér stb.) adható át más települések, kistérségek, régiók, vállalkozások, civil szervezetek részére, akik saját környezetük felvirágoztatása érdekében hasznosíthatják az ismereteket, tapasztalatokat? Fontos lépés minden kistelepülés számára, hogy a fiatalokat megpróbálják olyan módon nevelni, olyan értékeket átadni számukra, hogy felnőttként ne akarjanak elvándorolni, ne vágyjanak el szülőfalujukból. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy helyi szinten milyen az adott közösség megtartó ereje. A fiatalokat összejövetelek, találkozók szervezésén keresztül buzdítani kell, hogy ne csak akarjanak, hanem ténylegesen tegyenek is valamit annak érdekében, hogy a közösségük tartalommal teli legyen. Egy összetartó közösség meghatározó eleme lehet egy kistelepülés kulturális életének is, így a fent meghatározott találkozók, látó utak pontosan ezt a célt szolgálják: már fiatalként elindítani őket az úton, melyet bejárva később hasznosíthatnak saját településük számára, felvirágoztatva azt. A kialakult közösségből a későbbiekben létrejöhet egy szervezet, akár egyesület formájában, az egyesület létrehozhat egy teleházat, közösségi házat, a teleház vagy a közösségi ház már alkalmas sok tevékenység, program megvalósítására, esetleg pályázatok útján tovább bővülhet ez a folyamat akár addig is, hogy jól működő civil szervezetként a falu számára már nem csak mint kulturális és közösségi központ, hanem munkaadó hellyé is válhat. Tehát fiatal korban szükséges elkezdeni, elültetni és táplálni ezeket a gondolatokat, melyet később felnőtt fejjel saját gyermekeik számára is tovább tudnak adni, és mi lehet egy kis település számára a legmegnyugtatóbb és legfontosabb fennmaradást biztosító erő: ha van egy közössége a fiatalabb generációnak, ahol jól érzik magukat, aktívak, próbálgathatják 79

9 szárnyaikat és megtanulják, hogy miként kell egymás mellett élni, alkalmazkodni, tervezni, megvalósítani, stb. 6. Egyéb megjegyzés, javaslat 80

10 1. Szervezet neve, elérhetőségei A szervezet/személy neve: Vocational Academy Alapítvány Címe: Tét, fő utca 97/A, 9100 Kapcsolattartó személy neve:bajcsiné Király Vilma Telefonszám/Faxszám: 96/ cím: academy@vocational.hu Honlapcím: 2. A megoldás rövid megnevezése EU-kompatibilis Foglalkoztatási és Humánerőforrás Fejlesztési Centrum létrehozása 3. A szükségletek bemutatása Projektünket kiváltó okok, problémák, konkrét körülmények: a régión belüli egyenlőtlenségek miatt a munkanélküliségi ráta (2003-ban 4,27%-os ) alapján a megyében a Kapuvári kistérség után a legnehezebb helyzetben projektünk helyszíne, a Tét-Sokoróaljai kistérség van a munkanélküliség a megyei átlagnál 1,5%-ponttal magasabb, a 19 településen jelenleg a regisztrált munkanélküliek együttes létszáma 594 fő a kistérségben a Munkaügyi Központ kirendeltsége megszűnik, ezért Alapítványunk projektje lesz az egyetlen, amely segítséget nyújt a munkaerő-piacon hátrányos helyzetbe került emberek (16-24 éves munkanélküliek, elavult vagy alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek; megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők; tartós munkanélküliek; romák; 45 év felettiek - kiemelt munkanélküli nők) számára a szükségletfelmérésben a válaszok 9,53%-a rámutatott arra, hogy a kistérségben létezik a romákkal szembeni előítélet, a romák halmozottan hátrányos helyzete, amelynek leküzdésében az egyéni fejlesztési terveken alapuló sikeres életvezetés és a projektben partnerként résztvevő téti Roma Önkormányzat szakmai tapasztalata segíthet a szükségletfelmérés során megkérdezett munkanélküliek 95,23%-a tartós munkanélküli, s ezen belül is 66, 6%-uk már három évnél régebben van munka nélkül éves korosztály foglalkoztatási aránya egyre csökken a kistérségben a Tét-Sokoróaljai kistérség két nagyobb város, Győr és Pápa közötti térben, mindkettő vonzáskörzetén kívül esik, ebből adódóan gazdasági-társadalmi szempontból a régiós átlaghoz képest elmaradottnak mondható 81

11 a kistérségben a nyolc általános alatti és azt végzettek aránya 70% körül mozog, a középiskolai tanulók száma 1000 lakosra 8, amely jelentősen alacsonyabb a megyei és régiós átlagnál (megye 40, régió 39, ország 37) Ez hosszútávon jelentős munkanélküliséghez vezet, s ha a háttérben húzódó problémák megoldatlanok maradnak, a Tét-Sokoróaljai kistérség hátránya behozhatatlan lesz az álláskeresők jelentős része nem kellőképpen motivált, a legtöbbeknél hiányzik az önállóság, a felelősségvállalás, ezért a fejlesztés során szükségesek az egyéni képességekhez igazított önismereti és munkamotivációs tréningek a Munkaügyi Központ felmérése szerint a munkaadók viszonylag széles körben kötik nyelvtudáshoz és számítástechnikai ismeretekhez a felkínált állások betöltését, ezért megalapozott a nyelvi (angol, német) és számítógépkezelő-használó képzések indítása a helyi munkavállalók képzettsége és a piaci igények között jelentős feszültségek vannak A helyi gazdasági igényekhez igazodó kvalifikált munkaerőre, képzési programokra van szükség a kistérségben, ezért a megye vállalkozásainak elvárásai és a Győr-Moson- Sopron Megyei Munkaügyi Központ szakmapozíciós táblázatában meghatározott hiányszakmák alapján határozzuk meg képzéseinket (hegesztő, fémforgácsoló, építőipari betanított munkás, kárpitos, parkgondozó, szociális ápoló). a gazdasági egységek 36,3%-a tervez kapacitásnövelő beruházást, melyek hosszútávon garantálják, hogy a kistérség munkanélküli lakosai számára munkát tudunk biztosítani. a megyében a munkáltatók 63,1%-a, a kérdőíves felmérésünk során megkérdezett válalkozásoknak 50%-a jelezte, hogy munkaerőt kíván felvenni a Vocational Academy Alapítvány több mint 500 győri és kistérségi vállalattal, külföldi munkaadókkal kiépített kapcsolatrendszere, több éves szakmai kistérségi ismerete, a Roma Önkormányzattal és a Sokoróaljai Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásával kiépített konzorciuma és a helyi társadalmi összefogás biztos háttere a projekt sikeres megvalósulásának. 4. A megoldás tartalma, összefoglaló leírása A tartalmi ismertetésben térjen ki a megoldás kidolgozásának részleteire, az időközben felmerült problémákra, az ezekre kidolgozott válaszokra, az elért eredményekre, valamint a működés bemutatására (szükséges humán és anyagi erőforrások, a megoldás, módszer használatának módja stb.). A Vocational Academy Alapítvány 1997-ben alakult meg abból a célból, hogy segítse elsősorban a Győr-Moson-Sopron megyei diákok nemzetközi elvárásoknak is megfelelő két 82

12 tannyelvű nem gimnáziumi (angol-magyar) általános, valamint közgazdasági és informatikai szakképzését, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének kialakítását és társadalmi beilleszkedését, valamint kézműves szakmákra való képzését. A célok elérésének érdekében az Alapítvány létrehozta oktatási intézményrendszerét, mely az alábbi egységekből áll: két tanítási nyelvű (angol-magyar) általános iskola; két tanítási nyelvű (angol-magyar) közgazdasági szakközépiskola; diákotthon; kézműves iskola; kistérségi kihelyezett tagozat, Tét: Európa Ház. Az Alapítvány alapfilozófiája, hogy az esélyegyenlőséget biztosítani kell minden ember számára, így kötelességének érzi, hogy hozzájáruljon a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségének kialakításához és társadalmi beilleszkedéséhez. Ez a rendkívül összetett feladat kiterjed a munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek és a bármilyen okból a másság kategóriájába tartozók körére egyaránt. Alapítványunk mindig közvetlenül, gyakorlatiasan, kézzel foghatóan, a maga eszközeivel, saját lehetőségeihez mérten segítette és segíti a rászorulókat. Az Alapítványunk által működtetett szakközépiskola eredményei ösztönöztek és késztettek bennünket arra, hogy év tavaszán útjára indítsunk egy dinamikus felnőttképzési oktatást, melynek már akkori eredményeink szerint az Európai Uniós csatlakozásra történő felkészítésben is jelentős szerepet tulajdonítottunk. A hallgatók számára permanens továbbtanulási, továbbképzési lehetőséget nyújtunk, egyre nagyobb mértékben tudunk hozzájárulni a tőlünk kikerült szakmai végzettséggel rendelkező felnőttek európai egzisztenciájának megteremtéséhez. Alapítványunk egyre több olyan elsősorban OKJ-s oktatási programot kínál hallgatóinak, amely a nyelvtudással kiegészítve a munka világában esélyt ad a munkavállalóknak a mindig jobb pozíció elérésére. Alapítványunk tevékenysége a pályaválasztási tanácsadás területére is kiterjed. Három éve rendszeresen képzési börzét és vásárt, valamint pályaválasztással foglalkozó konferenciát rendez a város és a megye továbbtanulni kívánók, illetve munkát keresők és munkát kínáló cégek részvételével. A Vocational Academy ehhez kapcsolható tevékenysége az EU kompatíbilis mentori rendszer működtetése, melynek keretében számos, a téti kistérségben élő munkanélküli került elhelyezésre. A munkaerő-piacon hátránnyal rendelkezők számára 2002 nyara óta JOB KLUB-ot szervezünk, ahol számukra elhelyezkedésüket segítő képzés folyik. Téti kihelyezett tagozatunk a romák esélyegyenlőségét célzó programok bázisa. Egyik fő feladata a helyi és környékbeli roma fiatalok segítése. Alapítványunk az elmúlt három évben aktívan részt vett a roma kisebbség, főleg a fiatalok felzárkóztatásának segítésében is, ingyenes kurzusok tartásával, programok szervezésével és adományokkal támogatjuk a hátrányos helyzetűeket. Annak érdekében, hogy még eredményesebben lépjünk fel a munkanélküliség csökkentése terén, január 1-jén létrehoztuk A gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos Tét- 83

13 Sokoróaljai kistérség központjában, Téten a Munkaerőpiaci és Szolgáltató Centrumunkat, mellyel célunk, hogy hozzájáruljunk a téti kistérségben élő, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű emberek elhelyezkedéséhez, a munka világába való be-, illetve visszailleszkedéshez és a tartós munkában maradáshoz. A program keretében egyrészről komplex tanácsadási szolgáltatást, másrészről képzési-foglalkoztatási szolgáltatást nyújtunk. Szolgáltatásaink tervezésénél figyelembe vettük, hogy a hozzánk forduló ügyfeleknek speciális tanácsadásra és segítésre van szükségük. Nemcsak a munkavállalási, hanem az életkörülményeikből következő életvezetési és társadalmi beilleszkedési problémáikkal is meg kell küzdeniük. Ezért alakítottunk ki centrumunkban összetett szolgáltatásrendszert. Alapítványunk - ahogy azt fennállása óta eddig is tette - munkájával, eszközeinek komplex felhasználásával, külföldi és hazai partnereinek segítségével a hátrányos helyzetű fiatalok és a vidéki lakosság fejlődését, felzárkóztatását kívánja elősegíteni. Jelen megoldásunk általános célját az Európai Foglalkoztatási Stratégiájának és a Magyar Köztársaság foglalkoztatáspolitákájának céljaival összhangban fogalmaztuk meg. Ennek megfelelően céljaink: a tartós munkanélküliség megelőzése, a tartós munkanélküliek arányának csökkentése az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás összehangolása a régión belüli feszültségek és térségi különbségek csökkentése, egyenlő esélyek biztosítása a munkaerőpiacon, fiatal munkanélküliek számának csökkentése, a hátrányos helyzetű rétegek (romák, megváltozott munkaképességűek, tartósan munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek, elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkezők) munkaerő piaci részvételének javítása, inaktivitásuk leküzdése, társadalmi kirekesztődésük, valamint a szegénység csökkentése Az általános célok irányvonala meghatározza az alábbi konkrét, szükségletfeltáráson alapuló célkitűzéseket: (lsd. Logikai keretmátrix-rövidtávú célkitűzések) Tét-Sokoróaljai kistérség munkanélküliségének csökkentése, a lakosság képzettségi szintjének növelése a Tét-Sokoróaljai kistérségben élő (200 fő) hátrányos helyzetű munkanélküli lakosok, romák, megváltozott munkaképességűek, tartósan munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek, elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkezők, év közötti fiatal és 45 év feletti (különös tekintettel a nőkre) munkanélküliek felkutatása, elérése, bevonása a projektbe, egyéni adottságaikra, szükségleteikre épülő komplex 84

14 fejlesztése, képességeik, készségeik javítása, munkaerő-piaci integrációjuknak, beilleszkedésüknek, bennmaradásuknak segítése a bevont személyek 50%-ának képzésbe (40 fő) és/vagy munkába (60 fő) helyezése kistérségi, megyei munkaadói igények, a szakképzés és a helyi munkavállalók képzettségének összehangolása Alternatív Foglalkoztatási Szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása Sokoróaljai Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásának, Tét város Roma Kisebbségi Önkormányzatának és a Vocational Academy Alapítvány összefogásának erősítése, valamint a közös érdekeket felismerő szervezeteknek, vállalatoknak, önkormányzatoknak bevonása a közös cél érdekében a munkáltatók fogadókészségének növelése A jelen megoldás tartalma, tevékenységei: I. Előkészítés szakasza I.1. Projekt megvalósítás feltételeinek kialakítása I.1.1. Nyitó értekezlet és munkacsoportok felállítása részletes tevékenységi és megvalósítási terv, erőforrások felhasználási tervének kidolgozása, határidők, felelősök, ütemezés meghatározása SZMSZ elkészítése önértékelés követelményeinek meghatározása; projekt előrehaladását, végrehajtását, értékelését kísérő dokumentumok formanyomtatványainak elkészítése; munkacsoportok felállítása (projektmenedzsment; mentori; szakértői, oktatói; koordinációs-adminisztrációs; minőségügyi) I.1.2. Infrastrukturális feltételek biztosítása Központi iroda Oktatótermek kialakítása (1 multimédiás terem, 1 oktatóterem) Szakkönyvtár kialakítása Felszerelések, eszközök beszerzése Akadálymentesítés I.1.3. A projektben dolgozók szakmai és mentális felkészítése csoportépítés és együttműködési; minőségirányítási; céltudatos ügyfélkapcsolatok tréning 85

15 mentorok számára felkészítő tréning I.2. Célcsoport felkutatása, tájékoztatása, bevonása, 1. kapcsolatfelvétel I.2.1. Célcsoport felkutatása, tájékoztatása (direkt és indirekt módszerekkel; koordinációs mcs.,) I.2.2. A célcsoport projektbe való folyamatos bevonása, ügyfélszolgálatba jelentkezése (koordinációs mcs., ügyfélreferens, mentor) (a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők és az alapfokú képzettség megszerzésére irányuló képzésben résztvevők projektbe történő bevonása augusztus 31-ig befejeződik) II. Megállapodás szakasza II.1. Első személyes találkozás mentor és ügyfél közt, kapcsolat- és bizalomépítés (mentor) II.2. Együttműködési megállapodás megkötése (mentor) II.3. Egyéni állapot-, helyzet-, képesség, tudásszint felmérése, egyéni szükségletek feltérképezése, egyéni cselekvési-fejlesztési tervek készítése (mentor) II.4. Fejlesztési tréningek, képzési tematikák adaptálása a célcsoport egyéni cselekvésifejlesztési tervében meghatározott igényeihez és szükségleteihez igazítva (oktatók) III. Fejlesztési szakasz III.1. Személyre szabott fejlesztések, egyéni és csoportos képzések, tanácsadások, programok szervezése, megvalósítása III.1.1. Folyamatos, egyénre szabott mentori támogatás, segítségnyújtás (mentor) III.1.2. Személyiséget és kulcsképességeket fejlesztő tréningek, képzések szervezése és tartása (képzési vezető, oktatók, szakértők) önismereti; tanulást segítő; pályaorientációs; munkamotivációs; álláskeresési tréning alapfokú képzettség megszerzésére irányuló képzés angol és német alapfokú nyelvi képzés számítógép kezelő-, használó képzés III.1.3. Szaktanácsadások (pályaorientációs, képzési, álláskeresési, rehabilitációs, mentálhigiénés, adósságkezelési) nyújtása (tanácsadók) III.1.4. Munkatapasztalat-szerzés biztosítása (mentorok, koordinációs mcs.) III.1.5. Job Klub működtetése (szabadidős programok fiataloknak) (koordinációs mcs.) III.2. Képzésbe, munkába helyezés előkészítése 86

16 III.2.1. Kapcsolatfelvétel szakképző intézményekkel, munkáltatókkal, folyamatos együttműködés (mentorok, koordinációs mcs.) III.2.2. Kerekasztal-beszélgetések a potenciális munkaadók, képző int-ek és munkavállalók között (koordinációs mcs.) III. 3. Munkaértekezletek, negyedéves értékelések, szupervízió a munkacsoport tagok részére (projektmenedzsment) IV. Képzésbe, munkába helyezés segítése IV.1. Megfelelő munkahely, szakképzési int. megtalálása (mentorok, koordinációs, szakértői mcs.) IV.2. (Min.) 40 fő szakképzésbe, 60 fő munkába helyezése (mentorok, koordinációs, szakértői mcs.) IV.3. A munkahelyi, ill. képzésben való beilleszkedés elősegítése (mentorok) IV.4. Egyéni fejlesztési terv megvalósulásának értékelése (mentorok, szakértői mcs.) V. Utógondozás V.1. Nyomon követés, mentori segítségnyújtás (mentorok) V.2. Egyéni fejlesztési tervek végső értékelése (mentorok, szakértői mcs.) VI. Alternatív szolgáltatások kialakítása, működtetése VI.1. Alternatív munkaerő- és munkaközvetítő szolgálat kialakítása (koordinációs, szakértői mcs.) VI.2. Információs Tájékoztató adatbázis kialakítása (koordinációs, szakértői mcs.) VI.3. Workshopok szervezése munkaadók, képző int-ek, civil és egyéb szervezetek, önkormányzatok képviselői részére (koordinációs mcs.) VI.4. Minőségbiztosítási rendszer bevezetése (projektmenedzser) VII. Értékelő szakasz VII.1. Záró munkaértekezlet Tapasztalatok, eredmények megvitatása, értékelése, végleges dokumentálása A projekt továbbfejlesztési, fenntartási tervének kidolgozása VII.2. Disszemináció (konferencia, honlap, média, tájékoztató füzetek) (projektmenedzsment, koordinációs mcs.) VII.3. Projekt zárása 87

17 Eredmények, hatások: 200 fő Tét-Sokoróaljai kistérségben élő hátrányos helyzetű munkanélküli (roma:40 fő, megváltozott munkaképességű :10 fő, tartósan munkanélküli: 35 fő, alacsony vagy elavult iskolai végzettségű: 40 fő, éves fiatal: 40 fő, 45 év feletti:35 fő) bevonása, egyénre szabott komplex fejlesztése megtörténik, ezzel a kistérség munkanélküli lakosainak 33,67%-ának munkaerő-piaci hátrányos helyzetét javítjuk 40 fő képzésbe, 60 fő munkába helyezése megtörténik, így a munkanélküliek száma 10%-kal csökken s 6,7%-uk a megszerzett szakmával a munkaerőpiacon előnyösebb pozícióból indulhat neki egy-egy állás megszerzésének 5%-kal csökken a tartósan munkanélküliek száma a kistérségben 5% ponttal nő a éves fiatalok foglalkoztatási aránya Egy olyan Alternatív Munkaerő-és Munkaközvetítő Szolgálat működik, amely képes pótolni s továbbfejleszteni a megszűnő Munkaügyi Központ helyi kirendeltségét Az Alapítvány és partnerei, munkaadók, helyi érdekképviseleti, társadalmi szervezetek között olyan együttműködések alakulnak ki, amelyek az Információs- Tájékoztató Adatbázist információkkal töltik fel s ezáltal egy sikeres munkaerő-piaci szolgáltatás valósulhat meg Az együttműködések eredményeként összehangoltabb lesz a kistérségben a képzési kínálat a munkaadói, szakképzési igényekkel A projekt eredményeként a kistérségben a képzésben résztvevők száma 12%-kal nő A Job Klubban résztvevők valódi közösséggé formálódnak s így csökken az elkallódó fiatalok, s az inaktív felnőttek száma A tolerancia tábor hatásaként nő a romákkal szemben a társadalmi befogadás mértéke Kérjük, emelje ki, és röviden ismertesse a megoldás kulcselemeit, amelyek valóban szükségesek ahhoz, hogy működjön az újszerű megoldás (pl. stratégiai gondolkodás, folyamatos igényfelmérés, széleskörű partnerség stb.). Folyamatos értékelés, partnerekkel való folyamatos együttműködés, kapcsolattartás (partnerek a jelen projekt esetében: Sokoróaljai Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, Tét város Roma Kisebbségi Önkormányzata), rendszeres munkaértekezletek, elhivatottság, egyenrangú, kölcsönös előnyökön és megértésen alapuló párbeszédek az állami és társadalmi szervezetekkel. 88

18 5. A megoldás mások általi hasznosítási lehetőségei A rovat céljával összhangban kérjük bemutatni, hogy a megoldás milyen módon (módszerek, lépések, szükséges háttér stb.) adható át más települések, kistérségek, régiók, vállalkozások, civil szervezetek részére, akik saját környezetük felvirágoztatása érdekében hasznosíthatják az ismereteket, tapasztalatokat? Párbeszéd az állami, civil és hátrányos helyzetű csoportok között közös cél megfogalmazása, és annak érdekében közös akcióterv A romák bevonása saját problémáik feltárásába és megoldásába, a kultúra mint felemelkedési eszköz alkalmazása Kötetlen foglalkozások szervezése, tematikus klubok Helyi lakosok bevonása a gazdasági, szociális kérdések megtárgyalásába Plakátok, szóróanyagok, Internet mint információs csatorna megfelelő használata Munkáltatók ösztönzése a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatására 6. Egyéb megjegyzés, javaslat 89

19 1. Szervezet neve, elérhetőségei A szervezet/személy neve: Segítőház Alapítvány Címe: 9027 Győr, Avar u. 3. Kapcsolattartó személy neve: Takácsné Balyi Anita Telefonszám/Faxszám: 06-96/ , 06-96/ cím: rehab@hssz.t-online.hu Honlapcím: 2. A megoldás rövid megnevezése SEGÍTŐKÉ(S)Z A szociális területen tevékenykedők képzése elméleti, módszertani és terepgyakorlati tréningek formájában címmel 3. A szükségletek bemutatása Kérjük, mutassa be, hogy milyen igények, szükségletek, problémák megoldása érdekében találták ki az újszerű, innovatív megoldást. a. a különböző területeken tevékenykedő szociális szakemberek fokozottabb együttműködésére b. valamint a hatékonyság növelésére. 4. A megoldás tartalma, összefoglaló leírása A megoldás egy regionális képzési program, melynek keretében a különböző területen tevékenykedő szakemberek betekintést nyerhetnek egymás munkájába ezzel is segítve a könnyebb előrehaladást a munkavégzés során. A képzés során a következő főbb területeket tűztük ki célul: c. Mentálhigiéné elmélet és gyakorlat d. Pszichológia elmélet és gyakorlat e. Jog elmélet és gyakorlat (EU) f. Informatika és projektmenedzsment A képzés október június 30-ig terjedő időszakban folyik, melyre korlátozott számban várjuk a jelentkezőket. A képzés ingyenes, valamint az akkreditációja folyamatban van. Időközben felmerülő problémával és azok megoldásával még szerencsére nem találkoztunk. A képzést az Európai Unió finanszírozza, mely a HEFOP 2.2 projekt keretén belül valósul meg. A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével témakör keretében olyan képzés szervezése, amely során a szakemberek az ott szerzett 90

20 ismeretekkel, készségekkel hatékonyabban tudnak foglalkozni a fogyatékkal élő gyermekekkel és felnőttekkel, szenvedélybetegekkel a beilleszkedés elősegítése, munkajellegű foglalkoztatásukra történő felkészítésük, valamint az őket ellátó család támogatása érdekében. A szakemberek képzése, készségeik, szakmai együttműködési hálózataik fejlesztése érdekében komplex, gyakorlat orientált oktatási programot valósítunk meg. A projekt keretében az oktatáshoz, szociális és egészségügyi ellátáshoz tartozó, a társadalmi kirekesztéssel fenyegetett személyekkel foglalkozó intézmények, és szakembereik közötti együttműködés valósul meg hálózatépítés és fejlesztés során. Ezt a célt szolgálják széles körben terjesztett tájékoztató és módszertani kiadványok, internetes weboldal kialakítása, valamint a szakemberek rendszeres szakmai összejövetelei műhelymunka formájában. A projekt során megvalósítandó tevékenységek sorrendiségét egy részletes szükségletfeltárás előzi meg az egyes célcsoportoknak megfelelő elemzéssel, kérdőíves módszerrel arról, hogy az egészségügyben, az oktatásban, a szociális intézményekben a fogyatékosokkal tevékenykedők milyen differenciákat mutatnak. Továbbá melyek a képzés során azok a kognitív anyagok és készség területek, amelyekben a projekt során differenciált oktatást kell megvalósítani. A képzésnek elsősorban ismeretközlő a funkciója, másrészt motiváció, önismeret szerep gyakorlat és egy célzottan tréning és készségfejlesztő tevékenység. A modul elméleti elemeiben van egy szociális, egy magatartástudományi, pszichológiai terület és egy egészségügyi, valamint társadalomtudományi ismeretkör, melyeket az oktatás során úgynevezett blokkosított tantárgycsoportok alapján kialakított blokkvezetői rendszerben, irányítjuk. A blokkvezetők az egyes elméleti stúdiomokért és felelős oktatókkal alteameket alkotnak. Az egész projekt oktatói teamjének, pedig egy teamtanácsadó szakmai testülete lesz, időnként külső szakértők bevonásával folyamatos curriculum-fejlesztési lépésekre építve. Projekt időtartama: január és 2007 december hónapok közötti időszak Oktatás, képzés: szeptember és júniusa közötti időszakban valósul meg. 5. A megoldás mások általi hasznosítási lehetőségei A rovat céljával összhangban kérjük bemutatni, hogy a megoldás milyen módon (módszerek, lépések, szükséges háttér stb.) adható át más települések, kistérségek, régiók, vállalkozások, civil szervezetek részére, akik saját környezetük felvirágoztatása érdekében hasznosíthatják az ismereteket, tapasztalatokat? Hasonló oktatási program lebonyolítása az ország más régióiban, partnerségen alapuló együttműködés. 6. Egyéb megjegyzés, javaslat 91

21 II. Zala Megye 1. Szervezet neve, elérhetőségei A szervezet/személy neve: CELODIN Zalai Alapítvány Címe: 8790 Zalaszentgrót, Dózsa György u. 9. Kapcsolattartó személy neve: Kardis Erika Telefonszám/Faxszám: 83/ cím: Honlapcím: 2. A megoldás rövid megnevezése Hazatérés fiatalok foglalkoztatása a zalaszentgróti térségben 3. A szükségletek bemutatása Kérjük, mutassa be, hogy milyen igények, szükségletek, problémák megoldása érdekében találták ki az újszerű, innovatív megoldást. Az Alapítvány alapító okiratban megfogalmazott célja az önkormányzati, kistérségi, regionális és országos területfejlesztési célok megvalósításának elősegítése a területfejlesztési információk megszerzésén, az oktatáson és a partnerségi kapcsolatok szervezésén keresztül, tehát a tudáshoz, információhoz, forráslehetőségekhez való hozzáférés biztosítása a helyi fejlesztés szereplői számára. Célcsoportjai: a térségben működő kisvállalkozások önkormányzatok és kistérségi társulások civil szervezetek Az Alapítvány céljai megvalósulása érdekében az alábbi fontosabb feladatokat látja el: információ-szolgáltatás kistérségi, vidékfejlesztési és területfejlesztési ügyekben, tanácsadó tevékenység kistérség fejlesztő szervezetek számára, oktatás, képzés, továbbképzés, partnerségi kapcsolatok szervezése, forrásteremtés, pályázatok elkészítése, projekt koordináció, projekt menedzselés, közhasznú szervezetek számára szolgáltatások biztosítása, EU információk biztosítása, 92

22 hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének segítése, Keletkezéstörténet: A CELODIN Zalai Alapítvány 2001-ben jött létre, a Central European Local Developement Information Network nemzetközi hálózat magyarországi partnereként. Utóbbinak magyar, erdélyi, szlovák, cseh és lengyel civil partnerei vannak. A Zalai Alapítvány a zalaszentgróti statisztikai kistérségben akkor már aktívan működő ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás mellett, annak munkáját segítendő alakult meg. Fő tevékenysége a térség és vidékfejlesztés. Emellett az Alapítvány a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az EUROPE DIREKT Információs Hálózat alirodájaként is működik. 4. A megoldás tartalma, összefoglaló leírása Átfogó cél: A fiatal, felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek térségben történő letelepedésének ösztönzése révén a munkanélküliség csökkentése, és a térség humán erőforrás potenciájának fejlesztése. A projekt során 16 fő képzése, és közülük 10 fő foglalkoztatása valósul meg. Közvetlen célok: - Partnerségi kapcsolatok erősítése (a térségi Foglalkoztatási Paktumot aláíró szervezetek között, annak érdekében, hogy a hosszú távú együttműködésnek köszönhetően további közös projektek kerüljenek kidolgozásra, a térségre jellemző magas munkanélküliség elleni küzdelem érdekében). - Képzés és munkatapasztalatot biztosító foglalkoztatás Fiatalok képzése, a későbbi munkavégzéshez szükséges kompetenciák és tudás megszerzése; Innovációs műhely létrehozása, a térségi stratégiai tervező-hálózat elindítása, további foglalkoztatási projektek megtervezése és elindítása; Munkatapasztalat szerzése a térség szervezeteinél. - Tapasztalatcsere (a szlovén partnerekkel történő tapasztalatcsere révén újfajta módszerek megismerése és alkalmazása, tapasztalatok átvétele; közös projektek kidolgozásával, a hosszú távú együttműködés megalapozása) Célcsoport: elsőfokú végzettséggel rendelkező, pályakezdő munkanélküliek A projekt keretében végrehajtandó konkrét tevékenységek: Menedzsment kialakítása A programban résztvevő fiatalok kiválasztása Képzés megvalósítása Foglalkoztatás Gyakorlati munkahely 93

23 Térségi Innovációs Műhely Mentori tevékenység Tapasztalatcsere Programkészítés Kiadvány Támogatások:A projekt 90%-os támogatásban részesült a Magyarország-Szlovénia Phare CBC program keretében aminek összege 98,720,46 euró. A fennmaradó 10%-os önerőt az Alapítvány biztosítja. A foglalkoztatási elem tartalmi leírása:a projekt lényeges eleme a képzés, amely két szintből áll. Az első szintet egy alapozó, gyakorlatorientált elméleti képzés jelenti, ami 20 napon át a projekt első hónapjában zajlott, a második viszont már az előre meghatározott szervezeteknél töltött, munkatapasztalatot adó gyakorlati idő. Az elméleti képzés (első szakasz) egy személyiségfejlesztő, önismereti tréninggel kezdődött, amelyet további modulok követtek. A képzés során arra törekedtek, hogy a fiatal pályakezdőkből felállított Térségi Innovációs Műhely (TIM) alapos és átfogó felkészítést kapjanak az Európai Unió rendszeréről, támogatási politikájáról, illetve a pályázat elkészítésének lépéseiről. A második szakasz, az un. visszacsatoló képzés 10 hónapon át, a foglalkoztatási elemmel egy időben zajlik 2006 augusztusig, és lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló tanulásra a rendelkezésükre bocsátott CD, az Internetes távoktatási tananyagok, valamint a tananyagokba épített kapcsolódási pontok (letölthető anyagok, linkek, idézetek, ajánlott irodalom, stb) segítségével, kiegészítve online konzultációkkal. A résztvevők pályázati projekteket is kidolgoznak a helyi önkormányzat vagy civil szervezet számára, konzultatív, szakértői segítség folyamatos igénybe vételével. A foglalkoztatási program 10 fiatal számára jelent munkavégzési, munkatapasztalat-szerzési lehetőséget szeptembertől 2006 augusztusig - 7 különböző szervezetnél, önkormányzatnál. A munkáltatói jogok gyakorlója a CELODIN Zalai Alapítvány. A foglalkoztatási elem két nagy csoportra bontható. Gyakornoki munkavégzés. Munkavégzés a Térségi Innovációs Műhelyben. (TIM) A gyakornoki munkavégzés azoknál a szervezeteknél történik, amelyek együttműködésben vállalták a munkatapasztalat szerzésének biztosítását, és ehhez megfelelő feltételeket kínálnak (önkormányzat, nonprofit szervezetek, a ZFP foglalkoztatási partnerség aláírói, 94

24 stb. közül). A fiatalok feladata az érintett intézményeknél, szervezeteknél: pályázatok készítése, menedzselése, elszámolása, partnerségi együttműködés erősítése. A munkatapasztalat szerzés időtartama: 12 hónap. Ezeken a munkahelyeken heti 4 napot, teljes munkaidőben dolgoznak a fiatalok. Térségi Innovációs Műhely (TIM): A projekt keretében foglalkoztatott fiatal pályakezdőkből alakították ki a Térségi Innovációs Műhely (TIM) csoportot, amelyben a fiatalok heti 1 napot dolgoznak. A csoport létrehozásának célja a térség humán kapacitásának erősítése, új innovációs programok tervezése és indítása, a stratégiai tervezési hálózat elindítása volt. A fiatalok munkáját mentorok segítik. A TIM tagjai szakértői innovációs műhelyeket működtetnek, az alábbi 3 területen: 1. Humán műhely: A társadalmi környezet fejlesztése, oktatás, a képzés, a közösségfejlesztés, a helyi demokráciafejlesztés, a rétegprogramok, a tájékoztatás és a PR tevékenység. 2. Környezet- és gazdaságfejlesztési műhely: Környezet- és tájvédelem, alternatív energiaforrások megújítása, falumegújítás, a vállalkozások fejlesztése és segítése, gazdasági integrációk fejlesztése, innovatív technológiai környezet kialakítása, piacképesség erősítése, térségi marketing munka. 3. Esély műhely: A foglalkoztatás, szociális, egészségügyi feltételrendszerének javítása, fiatalok letelepedése, esélyegyenlőségi és információs programok kidolgozása stb. A műhelyek konkrét feladata: A térség eddig elkészült programjainak (helyzetfeltárás, stratégiai program, operatív program) felülvizsgálata, aktualizálása. A térségben készülő pályázatokhoz szakmai segítségnyújtás. Saját projekt elkészítése (a fenntarthatóság érdekében) Térségi Hazatérés Program elkészítése Hazatérés - kiadvány elkészítése A TIM tevékenységétől a helyi információszolgáltatás javulását várják, valamint azt, hogy a térség önkormányzatai, civil szervezetei és vállalkozásai fejlesztési lehetőségeiket nagyobb mértékben ki tudják használni majd a jövőben. Foglalkoztatási eredmények: 95

25 - A projekt eredményeként 10 új munkahely jött létre, 10 felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal (8 nő és 2 férfi) létesített munkaviszonyt és szerez munkatapasztalatot a zalaszentgróti kistérségben az alábbiak szerint (fő/végzettség): ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás 1 fő közgazdász CELODIN Zalai Alapítvány 1 fő okleveles élelmiszer-minőségbiztosító agrármérnök Zalaszentgróti Önkormányzat 1 fő - kémia-környezetvédelem szakos tanár Magyar Vöröskereszt Zalaszentgróti Szervezete 4 fő - diplomás ápoló/pénzügyi vállalkozói szakértő, közgazdász művelődésszervező TB ügyintétő (Egészségügyi Főiskola) Türje község Önkormányzata 1 fő gazdasági agrármérnök Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért, Dötk 1 fő - biológia-környezetvédelem tanár Zalai Borút Egyesület 1 fő angol nyelvtanár o A foglalkoztatás első hat hónapjában 32 pályázatot készítettek a fiatalok, amelyek a tervek szerint megalapozzák a továbbfoglalkoztatásukat. Erre a projektek lebonyolítása során, ill. irányítási feladatok formájában nyílhat lehetőség. o A legfontosabb foglalkoztatási eredménye a projektnek, hogy a 10 diplomás fiatal várhatóan a térségben marad, és vállal munkát a jövőben is. Sikerek, kudarcok a projekt megvalósítása során o o A projekt eredményeként, a fiatalok munkájának köszönhetően erősödött a Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktumot aláíró szervezetek között az együttműködés o Megnövekedett a nyertes pályázatoknak/projekteknek a száma a térségben, amely az érintett szervezetek pályázási kedvét, aktivitását növelte 96

26 o A pályázatok eredményeként a térségbe áramló fejlesztési források várhatóan megteremtik a 10 fiatal továbbfoglalkoztatását, megalapozza a kistérség fejlődését, felzárkózását. o Előre nem tervezett esemény volt, hogy a 10 fiatal közül egy kilépett a projektből, és a térséget elhagyva Budapestre költözött, a kedvezőbb munkalehetőség miatt. Sikerült azonban egy új fiatalt bevonni a projektbe, így nem maradt ez a lehetőség kihasználatlanul, és a projekt megvalósítása sem került veszélybe. A projekt keretében végzett tevékenység önfenntartó képessége: A projekt célja nem közvetlenül az önfenntartás, hanem a fiatalok megtartása a térségben (tranzit szerepet szántak neki) Az érintett szervezetek, önkormányzatok előzetes nyilatkozatai szerint a Hazatérés programja eredeti célját teljesíteni fogja, mivel azok tovább kívánják foglalkoztatni a fiatalokat. Az önfenntartás reményével kecsegtet a fiatalok által egy félév alatt elkészített 32 pályázat, projektötlet megvalósítása. 5. A megoldás mások általi hasznosítási lehetőségei Tanulságként a következők szűrhetők le a projekt megvalósításából: A foglalkoztatási célú komplex programok sikerének a kulcsa a partnerségben, az együttműködésben rejlik; a kis szervezeteknek (önkormányzatoknak, civil szervezeteknek) csak így van esélyük különböző pályázatokon sikeresen szerepelni. A program hatására erősödött a civilek és önkormányzatok együttműködési készsége. Bővültek az Alapítvány és a térség nemzetközi kapcsolatai. Ötletként fogalmazódott meg, hogy: Olyan, egymásra épülő foglalkoztatási projekteket kellene indítani, amelyek legalább 2-3 évre szólnak, csökkenő támogatás biztosításával; olyan pályázatokat kellene kiírni, amelyek a foglalkoztatási támogatáson kívül segítik a vidéki térségek humán kapacitásának megerősítését is; egy-egy térség foglalkoztatási helyzetének megoldására, ösztönözni kellene a térségi foglalkoztatási tervek készítését, és támogatással hozzájárulni annak megvalósításához (LEADER típusú támogatások, térségi tervezés elősegítése). A projektet megvalósító szervezet képviselői az alábbiak szerint összegezték tapasztalataikat: 97