Szakképzés aktuális kérdései

Átírás

1 Szakképz pzés s aktuális kérdk rdései

2 Európai szakképzési modellek tapasztalatai Oktatás szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerıpiaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetıség biztosítása Oktatás célja: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése, a munkapiacon jól értékesíthetı tudás kell Vállalkozásoknál a fı motiváló erı: leendı munkavállaló magas színvonalú kiképzése: hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerı Iskola: Mindenkinek kötelezı élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanmőhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

3 A szakképz pzés s jelenlegi helyzetének téziseit A szakmunkássá válás társadalmi presztízse leértékelıdött A szakiskolai tanulók száma és aránya drasztikusan lecsökkent Az elmúlt 15 évben szétaprózott és pazarló szerkezet alakult ki, melynek felszámolása megkezdıdött A szakképzés országos irányítása széttagolt (2 irányító és 11 szakképesítést felügyelı minisztérium). A szakiskolai képzés, mint iskolatípus a középfokú oktatáson belül szegregált intézménytípussá vált A kilencvenes évek végén a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével együtt járó változások nem hozták meg a szakképzés számára a kívánt eredményeket

4

5

6 A középfokú oktatásból kilépık megoszlása munkapiaci státuszuk szerint egy évvel az iskola elvégzése után %

7 A szakképz pzés s jelenlegi helyzetének téziseit A szakképzés egyik leggyengébb láncszemének számít a gyakorlati képzés súlyának térvesztése, az új OKJ és annak vizsgáztatási gyakorlata nem hozta meg a remélt eredményeket Az iskolai szakképzés normatív finanszírozása továbbra is kontraproduktív Az utóbbi idıszakban elıremutató intézkedések is történtek, amelyek a kereslet-vezérelt képzési rendszer, a szakképzés regionális szintő fejlesztésének és irányításának és a szétaprózott szakképzési szerkezet megváltoztatására irányulnak

8 Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon óraszám OSZJ 1500 OKJ MKIK OKJ 0 kımőves szobafestı Új OKJ

9 Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon óraszám géplakatos kımőves ács,állványozó Németország Magyarország

10 Problémák A tanulók alapkészségeinek hiány A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Nıtt a képzésben eltöltött idı, emelkedett az iskolázottsági szint, ezzel együtt csökkent a tanulók tudásszintje

11 Megoldási módok Motorikus képességek jelentısége a gyengébb tanulási képességekkel rendelkezık számára Beszámíthatóság, illetve a zsákutcás jelleg megszüntetése Szakmunkás életpálya modell A szakiskolai modell túlhaladása, de nem visszatérés a tanoncsághoz Elırehozott, vagy alternatív szakképzés 2010 szeptembertıl bevezetése

12 Beavatkozási pontok, fejlesztési irányok Általánossá kell tenni a munkával egybekötött gyakorlati képzést Növelni kell a gyakorlati képzést végzı cégek ösztönzését, képzési hajlandóságát A szakképzés állami irányításán belül meg kell szüntetni a szétaprózott struktúrát A szakképzési alapba befizetıket reprezentáló szervezetek számára olyan hatáskörök biztosítása szükséges, amely garantálja, hogy a rendelkezésre álló források a szakképzés fejlesztését és hatékony felhasználását szolgálják A mesterképzés presztízsének és társadalmi rangjának növelésével lehetıvé kell tenni a szakmai ismeretek magasabb szintő elsajátítását és OKJ-ba történı megfelelı beillesztését

13 Beavatkozási pontok, fejlesztési irányok Az uniós szakképzés-fejlesztési források felhasználása során meg kell szüntetni az állami háttérintézmények egyedüli kedvezményezettként történı priorizálását, mert ez a társadalmi támogatottság tartalmának kiüresedését eredményezheti A szakképzés irányításának és feladatellátásának regionális szintre történı helyezését tovább kívánatos szélesíteni. Meg kell teremteni az összhangot az államilag finanszírozott iskolarendszerő és iskolarendszeren kívüli szakképzés képzési- és beiskolázási szerkezete között A foglalkoztatottság növelése szempontjából a szakképzésnek kulcsszerepet kell játszani, mivel egy sikeres és vonzó szakképzés segítségével a leszakadó és aluliskolázott társadalmi rétegek is beemelhetık lennének a munka világába.

14 Foglalkoztatási szint növelése Magyarországon a 18/19 éves korosztály létszáma 125 ezer fı, ebbıl: 60% érettségit szerez: 75 ezer fı 20% szakiskolát végez 25 ezer fı 20% nem szerez végzettséget 25 ezer fı ebbıl 15 ezer fı beemelhetı lenne a szakképzésbe 35 év alatti segélyezettek közül: 7 ezer még az ált iskolát sem 28 ezer fı 8 ált isk.

15 Megszorító csomag végev 1. Ennek megfelelően visszaáll a megszorítások előtti eredeti állapot az alábbiak szerint: - az anyagköltség a minimálbér 20%-ig elszámolható, - a tanuló pénzbeli juttatásának kötelezı minimuma a minimálbér 20%-a elszámolhatóságának mértéke 50% - a tárgyi eszközök karbantartására - oktatók díjazásának elszámolhatóságát az eredeti állapotnak megfelelıen visszaállította 2. Részben kerül visszaállításra - a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására 50%-os elszámolhatóság -az átalány elszámolás lehetısége 3. Új elemként jelenik a kötelezıen járó kedvezményes étkeztetés járulékainak és egyéb közterheinek a szakképzési hozzájárulás terhére történı elszámolási lehetısége.

16 A felnıttk ttképzést érintı megszorítások sok A cégek c csökken kkenı befizetései érintik a szakképz pzési hozzájárul rulásból l képzk pzıdı szakképz pzési alapot is, így kevesebbet fordíthatnak saját t dolgozók k képzk pzésére is A megszorító intézked zkedések kiterjednek a saját t dolgozók képzésének korlátoz tozására is ld. az SZMM új j tervezete: Leglényegesebb változtatv ltoztatások: 1. A szakképz pzési hozzájárul rulás s terhére re elszámolhat molható költségek maximális mértm rtéke az eddigi 12% helyett a minimálb lbér r 6%-a lesz 8,5% 6000 Ft/fı/k /képzési óra 2. KötelezK telezı önrész elıírása: maximális támogatt mogatási intenzitás általános képzk pzés s esetén n az elszámolhat molható költségek 60%-a, ill. speciális képzk pzés s esetén n 25%. Visszaáll llítás

17 Munkával egybekötött tt szakképz pzés Tanulószerzıdések száma x

18 A szakmunkásképzık illetve szakiskolák tanulóinak gyakorlati képzési helyszínei 2002/ ,6% 22,7% 4,9% 20,8% 2001/ ,6% 16,0% 6,5% 28,9% 1999/ ,3% 14,9% 7,2% 33,6% 1998/99 41,2% 17,1% 7,4% 34,4% 1997/98 43,9% 17,2% 6,7% 31,6% 1996/97 40,9% 19,2% 6,7% 33,2% 1995/96 37,8% 18,0% 11,0% 33,3% 1994/95 34,2% 20,6% 11,9% 33,2% 1993/94 30,2% 24,1% 11,9% 33,7% 1992/93 24,6% 27,7% 14,9% 32,9% 1991/92 19,6% 34,0% 16,6% 29,9% 1990/91 15,9% 39,8% 19,2% 25,1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Iskolai tanmőhely Üzemi munkahely Iskolán kívüli tanmőhely Magánvállalkozás

19

20 MKIK-GVI felmérés eredményei Válaszadók száma 302 Fıtevékenységő képzık 43 Meglévı tanulószerzıdések száma /2010 tanévre törvénymódosítás nélkül tervezett tanulólétszám /2010 tanévre törvénymódosítás esetén tervezett tanulólétszám Megszőntetett tanulólétszám Biztosan megszünteti tanulószerzıdéseit, de nem tudja mennyit 31 gazdálkodó

21 Megtakarítás 22 ezres tanulószerzıdésszám csökkenés esetén Költség megnevezése Összeg Megtakarítás Megtakarítás mértéke Változatlan tanulószerzıdésszám esetén Megtakarítás Megtakarítás mértéke Tanulószerzıdéses díjazás ,0% Kiegészítı pénzbeli juttatás (hiányszakma) ,0% Tanulószerzıdés TB ,0% Adminisztratív költség ,0% Oktatói díjazás ,4% ,8% Utiköltség oktatók ,4% ,8% Tanulóknak általány ,0% Egyéb általány ,0% Tárgyi eszközök - tárgyévben elszámolt bekerülési érték ,0% ,0% - szoftver beszerzésre fordított összeg ,0% ,0% - bérleti díj, karbantartás, felújítás ,5% ,5% Mőhely költségek ,0% Anyagköltségek ,0% ,5% Fejlesztési támogatás iskola ,3% ,3% Fejlesztési támogatás felsıokt ,3% ,3% Összesen

22 Tényleges költségek: a többlet-tanmőhelyi kapacitás kiépítésének költségei tanmőhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg): tanmőhely mőködtetési ktg: 13,2 mdft 1,1 mdft oktatók személyi jellegő ktg-ei: [22 ezer fı/(13,33 fı/oktató)] 5,5 mdft Összesen: 19,8 mdft Ebbıl - a központi költségvetést terhelı költségek: normatív támogatás évente: 2,1 mdft tanmőhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg): 13,2 mdft összesen: 15,3 mdft - az önkormányzatokat terhelı költségek összesen:4,5 mdft

23 3. Egyenleg Szakképz pzési egyenleg 3.1. A tanmőhely-beruházás évében: Megtakarítás: 9,8 mdft Többlek-kiadás: 19,8 mdft összesen: 10 mdft többlet-kiadás! 3.2. A következı években (20%-os amortizáció mellett), évente: Megtakarítás: 9,8 mdft Többlek-kiadás: 9,2 mdft összesen: 0,6 mdft megtakarítás Összességében nem éri meg, mert jelentıs többlet-kiadást jelent

24 A megtakarítás más forrásból történı finanszírozásának lehetıségei Megnevezés Összeg 2008-ban (mdft) OKM rendelkezési jogkörébe tartozó keretösszeg 4,6 A szakiskolai fejlesztési programra évente meghatározott keretösszeg Határontúli magyarok szakképzése, felsıoktatása és felnıttképzése 1,9 0,8 A felnıttképzési célok támogatása 7,6

25

26

27

28 A szakképzés haszna Direkt haszon Bevételek Kézzelfogható termelési teljesítmény, amelyet a vevı megfizet: évi 3 hónap (Németországban évi 7 hónap) Indirekt haszon (alkalomszerő) A személyi költségek csökkentése, a bér- és fizetési struktúra stabilizálása Egyéb teljesítmények Produktív együttmőködés a szakrészlegben, amelyeket kalkulálva értékelnek A betanítási költségek megspórolása Munkába állás során keletkezı hibás döntések és a velejáró költségek minimalizálása A fluktuációs költségek csökkentése A vállalatról alkotott pozitív kép erısítése

29

30 Vizsgáztatás: bonyolult, bürokratikus, hosszú

31 Szakiskolában tanulók várható aránya 2015-ig, régiónként (%) MKIK-GVI 2008-as tanulmánya alapján

32

33

34