1. Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintı, átfogó koncepciót tartalmazó tervezési alapdokumentum.

Átírás

1 1 A döntéshozók felmérték az információs társadalmi változások hatásait Cél: a nemzeti versenyképesség javítása A globális játszmák eszközei lettek a nemzetgazdaságok -> kikerül a kontroll az állami irányítás alól Egységes nemzeti cselekvési programra van szükség -> információs stratégiára

2 2 Különbözı szinteken nemzeti nemzetközi regionális szövetségi Elemei információs közmő (information infrastructure) társadalom alrendszereinek informatizálását (informatization) iparfejlesztési politika (IT-industry policy), információs társadalomépítés" (information society development) Teljes információs stratégiáról az alábbi feltételek mindegyikének a megléte esetén beszélhetünk: (nulladik, vagy peremfeltétel) A meghatározó döntési helyzetben lévı politikusok elkötelezettsége az információs társadalom megteremtése mellett. 1. Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintı, átfogó koncepciót tartalmazó tervezési alapdokumentum. 2. A program hatékony kormányzati szintő koordinálása. 3. Az operatív feladatok végrehajtására szakosodott célintézmény. 4. A tervezés tudományos és módszertani bázisát alkotó szervezet, amely elvégzi, illetve koordinálja a programhoz szükséges alapés alkalmazott kutatásokat. 5. A program teljes körő megvalósítását megelızıen tapasztalatszerzés céljából indított kísérleti (pilot) projektek. 6. A célok és feladatok tudatosítása és elfogadtatása a társadalom egészében.

3 3 ha a kritériumok nem a társadalom egészre, hanem alacsonyabb szintő tervezési egységre (például kizárólag információs infrastruktúrára) vonatkozik, vagy abban az esetben, ha a fenti kritériuok közül legalább 3-4 megléte igazolható akkor Részleges információstratégiáról beszélünk Az oktatási rendszerek harcát a tıkés nemzetállamok gazdasági harcának modern metamorfózisaként értelmezhetjük. A "brain drain"-t, az "agyelszívást" pedig a nyersanyagokért vívott nemzetközi gazdasági harc metamorfózisaként mőködik. Azóta kiderült, hogy a változások még mélyebbek, még alapvetıbbek, s az oktatásfejlesztési stratégiák szinte észrevétlenül belesimultak az átfogó információstratégiai programokba, igaz, kiemelt jelentıségüket megtartva.

4 4 Új megjelenı igények és fogalmak könyvtári-dokumentációs - kezdıdı gépi adatfeldolgozás Állam és gazdaság közös törekvése viszonylag hamar átfogó nemzeti információpolitika iránti igényben, majd tételes programokban öltött testet kommunikációpolitika (communication policy) a tömegkommunikációs eszközök (hagyományos és elektronikus sajtó, nyilvános információforgalom) intézményi-tartalmi kérdéseivel foglalkozó kormányzati aktivitása nyelvtervezés - az angol nyelv tömeges oktatását tőzik ki stratégiai célként információs külpolitika a diplomácia egész rendszere mint információtermelı és feldolgozó gépezet került válaszút elé hálózati országpropaganda információs korszak hírszerzéspolitikája számítógépesítési és távközlésfejlesztési számítógép-tudomány (computer science), telematika technológiapolitika, késıbb high-tech-policy nemzeti informatikai iparok megteremtésevagy versenyképesebbé tétele egy adott technológia elterjesztése

5 5 a kilencvenes évek elejére a kormányok egyre inkább úgy kezdtek viselkedni és mőködni, mint a multinacionális óriásvállalatok A kormányok importálták a tervezési és menedzsment-módszerek legsikeresebbjeit sokkal szervesebben és több "átjárással" kezdett a válallati szférához kötıdni az oktatás- és a technológiapolitika 1993-ban Albert Gore amerikai alelnök Buenos Aires-i beszédében meghirdette az információs szupersztráda ("Information superhighway") programot Hamarosan kiderült, hogy csak hagyományos ITinfrastruktúra (rész)programokat tartalmaz a tartalomszolgáltatás (content) tervezése nélkül elképzelhetetlen a stratégia végig vitele.

6 6 Koraszülött információstratégiák Lengyelországban 1971 és 1974 INFOSTRADA 1971 és 1973 között a chilei gazdaság újjászervezéséhez CYBERSYN projekt A korukat megelızı projektek mégis figyelmeztetnek arra, hogy a stratégiai tervezésnek módjában áll egy vagy két technológiai szakasszal elıbbre tekintı, késıbb adekvátnak bizonyuló irányok megtalálására Nemzeti információstratégiák Az elsı: 1992-es szingapúri "Intelligens sziget" program két különbözı út hagyományos informatikai iparfejlesztési illetve számítógépesítési programokból fejlıdik ki kormányzati kezdeményezésre önálló, új fejleményként jöttek létre politikai integráció erısségének a függvénye az információstratégia mélysége Ázsiai-csendes-óceáni övezet laza együttmőködési kerete, az APEC információs infrastruktúrája az APII majd az AII (Asia Information Infrastructure) A legfejlettebb országok, a G "Global Information Initiative "leggazdagabbak" mellett a "legszegényebbek" afrikai országok 1995 Világszervezetek pl. Unesco

7 ban hozta létre azt az öt éves kísérleti programot három témája közül az egyik az információs társadalommal foglalkozott oktatás az információs társadalom-politika fókuszpontja az európai információstratégia az EU bizottsági mőhelyeibıl nıtt ki európai informatikai óriásvállalatok offenzív piaci érdekei Hans-Olaf Henkel: "Európa nem veszthet több idıt, ha versenyben akar maradni" tudományos programok továbbfejlesztésének igénye A mérföldkövek: ESPRIT, RACE a fejlett kommunikációért, AIM (egészségügy), DRIVE (közúti szállítás) és DELTA (távoktatás)- >4. keretprogram 1993-as bizottsági szakanyag, a White Paper on "Growth, competitivness and employment: the challenges and courses for entering into the 21st century" Európa és a Globális Információs Társadalom Martin Bangemann által irányított szakértıi bizottság dolgozta ki 1994-ben EU 1995 közepétıl két irányban bıvítette tovább az információs társadalommal kapcsolatos tevékenységét júniusában "nyitott" a KKE (Kelet-Közép-Európa) - országok felé, és nagyjából ekkor kezdte meg az egyes részfeladatok aprólékos kimunkálását

8 8 Bangemann-jelentés 1994 tíz úttörı alkalmazás távmunka, távtanulás, intelligens városok, elektronikus tendereztetés, egészségügyi informatika közös egyetemi adathálózat, transz-európai államigazgatási hálózat, közúti és légiforgalmi rendszerek, telematikai szolgáltatások kisvállalkozásoknak A stratégiatervezési folyamat része-> "Zöld könyvek" követik a technológiától a társadalom kérdései felé való mozgást Az EU 1997 és 2001 között 45 millió ECU-t fordított arra, hogy az "európai információs társadalom" lehetséges hatáskövetkezményeit megismertesse a közvéleménnyel. tudományos-technológiai programok, az oktatási együttmőködések, sıt az egészségügy is az informatizálás átfogó programjának részeként kezeltetnek

9 9 Az információs társadalom építésének társadalmasítása az eeurope program új irányvonala (1999) Valamennyi állampolgárt, otthont és iskolát, minden üzletet és hivatalt be kell vonni a digitális korszakba és a hálózatokba. Digitálisan képzett Európát kell kialakítani, az új elképzelések finanszírozására és valóra váltására kész vállalkozói kultúrával alátámasztva. Biztosítani kell, hogy a folyamat szociálisan befogadó jellegő legyen, erısítse a fogyasztói bizalmat és a szociális kohéziót. Az eeurope akcióterve (2000) (eeurope Action Plan) Az internethez való hozzáférést mindenütt biztosító infrastrukturális háttér kiépítése (olcsó, gyors és biztonságos internet-használat). Az emberek felkészítése az információs kihívásra. Az internet-használat területeinek fejlesztése eeurope+ 2003: az eeurope céljainak kiterjesztése a csatlakozó országokra (2001) Az információs társadalom megalapozása: megfizethetı árú telekommunikációs szolgáltatások hozzáférhetıvé tétele mindenki számára, az információs társadalommal kapcsolatos részek átvétele az Acquis győjtınévvel jelölt közös európai joganyagból. Olcsó, gyors és biztonságos internet. A befektetés tárgya: emberek és készségek. Az internet használatának ösztönzése (és ezen belül új célként az online környezet védelme). eeurope2005 a szélessávú internethasználat programja Politikai feladatként felül kellett vizsgálni nemzeti és európai szinten egyaránt azokat a törvényeket, amelyek akadályozták az Akciótervben meghatározott célkitőzések érvényesülését. Az eeurope programok olyan folyamatokat indítottak el, melyek megkönnyítették a tapasztalatok cseréjét és figyelmeztettek a hibák kijavítására. A benchmarking módszerével lehetıség nyílt a folyamatok ellenırzésére, annak érdekében, hogy valóban a kitőzött feladatok valósuljanak meg. Az adatgyőjtés biztosította a hatékony végrehajtás folyamatosságát, és kapcsolódott az Európai Tanács minden tavasszal esedékes általános értékeléséhez. Célként idısoros, összehasonlítható és megbízható adatok győjtését és szolgáltatását jelölték meg. Az Akciótervben megjelölt célok megvalósulásának fontos feltétele volt a tagországok információs politikájának koordinálása.

10 10 A tudástársadalom programjának részeként az európai kutatói közösség megerısítése és mozgósítása, a kutatás és fejlesztés legmagasabb prioritássá tétele és az innováció elısegítése. Az Unió belsı piacának megerısítése. A vállalkozói klíma kedvezıbbé tétele. Alkalmazkodóbb és befogadóbb munkaerıpiac (különös tekintettel az élethosszig tartó tanulás révén újra integrálható és az idıs állampolgárokra). Környezeti oldalról is fenntartható jövı Egységes európai információs tér létrehozása Sebesség: szélessávú internet biztosítása és népszerősítése. Gazdag tartalom: a biztonság garantálása és a szükséges jogi háttér megteremtése a minél színvonalasabb online tartalom elıállítása érdekében. Interoperabilitás: a különféle rendszerek, platformok és eszközök közötti átjárhatóság biztosítása. Biztonság: az illegális tartalom elleni küzdelem, a csalások visszaszorítása, a felhasználói bizalom elısegítése. Az információs és kommunikációs technológiák kutatásával kapcsolatos befektetések és az innováció ösztönzése Befogadó európai információs társadalom létrehozása

11 11 IKB, késıbbi IHM szakértıi anyagok Kutatóintézetek szakértıi anyagai Magyar Válasz 1999 MITS 2003 október berébenben Teljes MITS itt volt: De már nem érhetı el A XXI. század zad kihívásai Modern Európai Magyar Köztársaság Informáci ciós Európai Társadalom Unió Európa helytáll llása a nagyrégi giók k versenyében A nemzet sikere az Európai Unióban

12 12 Modern Európai Magyar Köztársaság Demokrácia fejlesztése, se, esélyegyenl lyegyenlıség g biztosítása sa Nemzeti identitás, nyelv és kultúra megırz rzése Gazdagabb, nyugodtabb, biztonságosabb világhoz tartozás Fenntartható fejlıdés, modern közigazgatk zigazgatás, oktatás és s egészs szségügygy az informáci ciós és s kommunikáci ciós s technológia alkalmazásával Az információs és kommunikációs technológia mint a tudásalapú, információs társadalom építése legfontosabb eszközének széleskörő alkalmazása, és segítségével a gazdaság és a társadalom modernizációja, dinamizmusának, versenyképességének növelése Jıvıkép Modern Európai Magyar Köztársaság

13 13 Folyamatok korszerősítése + információs és kommunikációs technológia = folyamatok informatizálása Szolgáltatások modernizálása + információs és kommunikációs technológia = elektronikus szolgáltat ltatások Informatizált folyamatok + elektronikus szolgáltat ltatások = Jıvıkép emagyarország Társadalmi fejlıdés Fejlıdési állapot a stratégia hatására Jıvıkép emagyarország Technikai fejlıdés Stratégia Eredmény Fejlıdési állapot stratégia nélkül Jelen helyzet Piaci mőködés

14 14 Mőködés hatékonyságának növelése, szolgáltatások nyújtásának biztosítása információk elıállítása, kezelése ÉLETMINİSÉG JAVÍTÁSA AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALMASÍTÁSA Elektronikus szolgáltatások megvalósítása, szolgáltatások igénybevételének biztosítása információk elérése (versenyképesség) hagyományos gazdaság e-gazdaság (eligazodás, kényelem) hagyományos szolgáltatások e-közigazgatás e-egészségügy e-oktatás e-kultúra Mőködés hatékonyságának növelése, szolgáltatások nyújtásának biztosítása információk elıállítása, kezelése (versenyképesség) MUNKAFOLYAMATOK INFORMATIZÁLÁSA (korszerősítés, modernizálás) ÉLETMINİSÉG JAVÍTÁSA AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALMASÍTÁSA INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Elektronikus szolgáltatások megvalósítása, szolgáltatások igénybevételének biztosítása információk elérése (eligazodás, kényelem) A használati mutatók érjék k el az 50%-ot

15 % % ellátatlan közösségi használat 0 egy éni használat Számítógép használat Internet használat 1. Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintı átfogó koncepciót kidolgozó tervezési alap-dokumentum >> elfogadva (parlament 2003, ısz) 2. A végrehajtás kijelölt és mőködı kormányzati egyeztetıkoordináló szintjein történik >> gyakorlatiklag nem alakult ki 3. Az operatív feladatok végrehajtására szakosodott elkülönült célintézmény >>IHM (azóta megszőnt) 4. A program által igényelt alap-és alkalmazott kutatásokat folytató, a tervezés tudományos és módszertani bázisát biztosító szervezet >> több is volt, pl. BME ITTK 5. A program egyes pontjainak általános/teljes körő megvalósítását megelızı/bevezetı, tapasztalatszerzés céljából indított kísérleti (pilot) projektek >> voltak

16 16 A stratégiakészítés még nem fejezıdött be.(de félbemaradt) Az ágazati programok konkrét tervei részben születtek meg, de ezek implemetációja elmaradt Mőküdı elemek pl.: e-magyarország, sulinet, (ITOK) Ördögök és részletek puding és a próbája