J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ikt. szám: 9-1/20/2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete július 16-án megtartott rendkívüli képviselő-testületi üléséről Jegyzőkönyvvezető: Magács Melinda 1/24

2 Jelen vannak: Barna Andor, Dr. Bényi Zsolt, Csorba Béla, Fejér Gyula, Dr. Fenke Ferenc, Fohsz Tivadar, Hatvani Zoltán, Horváth Tamás, Dr. Hrutka Zsolt, Kiss Lajos, Koszorúsné Tóth Katalin, Kovács István, Lázár Attila, Dr. Morauszky András, Nagy Anikó, Dr. Piláth Károly, Riz Levente, Rózsahegyi Péter, Ruthner György, Soltiné Kis Katalin, Virág Mihály (21 fő) Távol vannak: Dr. Benkő Péter, Derczbach Istvánné, Dr. Dombóvári Csaba, Dunai Mónika, Dr. Fachet Gergő, Dr. Hoffmann Attila, Oláh László, Papp Péter Pálné (8 fő) Jelen vannak továbbá: Dr. Rúzsa Ágnes jegyző, Marschalkó Tamásné, a BKIK XVII. kerületi Tagcsoport elnöke, Dr. Mód Kristóf, Bolberitz Henrik főépítész valamint: Magács Melinda jegyzőkönyvvezető és a szavazatszámláló gép kezelője, és Vajda Edit, a Képviselő-testületi Iroda vezetője. Az ülés levezető elnöke: Riz Levente polgármester Riz Levente levezető elnök: tisztelettel üdvözlök mindenkit! Megállapítom, hogy a Képviselő-testület határozatképes, jelen van 21 fő. 8 fő hiányzik: Dr. Benkő Péter, Derczbach Istvánné, Dr. Dombóvári Csaba, Dunai Mónika, Dr. Fachet Gergő, Dr. Hoffmann Attila, Oláh László, Papp Péter Pálné. Az ülést 19 óra 20 perckor megnyitom. Szavazásra bocsátom a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatot, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 374/2008. (VII. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület felveszi napirendjére az alábbi rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést: 258/2008/ Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés Javaslat a /9 hrsz-ú ingatlant érintő beruházással kapcsolatos elvi állásfoglalás meghozatalára és a beruházó képviselőivel tárgyalások lefolytatására Előadó: Riz Levente polgármester (21 igen szavazat, egyhangú) A napirend pontja: 258/2008/ Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés Javaslat a /9 hrsz-ú ingatlant érintő beruházással kapcsolatos elvi állásfoglalás meghozatalára és a beruházó képviselőivel tárgyalások lefolytatására Előadó: Riz Levente polgármester Riz Levente: mai testületi ülésünknek egyetlen egy napirendi pontja van, állásfoglalás a testület részéről a XVII. kerületben a Flamingó területen épülő 2/24

3 borraktár ügyében. Bizonyára Önök is találkoztak azzal a lakossági felháborodással, amely ezt a beruházást övezi. Számtalan megkeresés érkezett az Önkormányzathoz a területen folyó építkezés megindulása óta, az ellen tiltakoznak, hogy egy ilyen típusú épület, egy logisztikai központ, raktárépület oda megépüljön. Ezzel kapcsolatban az Önkormányzat álláspontját, azon belül pedig a saját álláspontomat is egyértelművé szeretném tenni. Én a magam részéről nem örülök azon a területen, a lakott terület szívében egy ilyen beruházásnak, hiszen példa sincs talán arra, hogy bármilyen városban, bármilyen kerületben a lakókörnyezet szívében egy ilyen logisztikai központ, raktárépület megépülhessen. Az építési engedélyt megkapta ez a beruházás. Az építési engedély történetét felvázoltam az előterjesztésben, azt elolvashatták Képviselőtársaim. A történet röviden összefoglalva, hogy az itt megjelent lakók is pontosan tudják, hogyan történt mindez. Az építési engedély legelső fejezete 2000-ből származik. Ekkor a Folkoner Kft. kérelmére bocsátott ki a Jegyző nevében az Építéshatósági Csoportvezető egy építési engedélyt, amely egy üzletház építésére vonatkozott. Ez az építkezés végül is nem valósult meg, hanem maguk az engedélyek kerültek meghosszabbításra, több ízben is, de építkezés nem történt. Közben többször cserélt gazdát ez a terület ban a Folkoner Kft. eladta a Csőviszsz Kft-nek, aztán a Csőviszsz Kft ben eladta a Borraktár Bt-nek, amely később Kft-re változtatta meg társasági formáját. Ezt az építési engedély meghosszabbítását már a Borraktár Kft. kérte, amelyet az Építéshatósági Csoport májusában megtagadott. Ezzel szemben egy módosított építési engedélyt - amely már nem üzletházra, hanem borraktárra, kis- és nagykereskedésre vonatkozott -, hagyott jóvá és július 14-én született egy építési engedély. Ezzel az építési engedéllyel összefüggésben indult meg a beruházás év nyarán. A beruházással kapcsolatban én a magam véleményét elmondtam több helyen is. Az én véleményem az, hogy nem jó, hogy a lakókörnyezet szívében egy ilyen beruházás megvalósul, egy ilyen ipari jellegű épület, egy fémdoboz nem szerencsés, ha lakóházak, iskola és a majdan megépülő élményfürdő mellett kap helyet. Én azt gondolom, hogy fontos, hogy ennek a beruházásnak találjunk egy olyan helyszínt, amely a kerület szempontjából jó lehet, amely mind a beruházó érdekét is szolgálja és érdekét szolgálja a kerületnek, a lakosságnak és az Önkormányzat fejlesztési céljainak is. Szeretném itt elmondani, hogy az Önkormányzat fejlesztési céljaival ellentétes azon a helyszínen egy ilyen típusú logisztikai központ beruházás, hiszen arra a területre az általunk nemrég elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia más funkciókat szán. Én a magam részéről, hogy a megoldást elősegítsem, tárgyalásokat kezdeményeztem a beruházókkal. A tárgyalások célja az, hogy jussunk megegyezésre, hogy ez a raktárépület ne ott, hanem a XVII. kerület egy másik pontján valósuljon meg. Ezért ennek érdekében megkerestem a kerületben egyedüliként ipari parkot fenntartó Rákosmezeje Zrt-t, hogy ajánljanak erre a célra területet és valamilyen megegyezést segítsenek elő 3/24

4 közösen. Ennek a területnek a megtalálása végül is sikerült és a magam részéről ezt a lehetőséget fel is kínáltam, ez a Bökényföldi ipari parkban található 8 és fél ezres telek, amelyen elférhet egy ilyen beruházás, és azt gondolom, hogy a lakosság zavarása itt semmiképpen sem történne meg, hiszen oda épülne meg, ahova igazából való ez az épület. Nyilván ehhez kell a beruházó szándéka természetesen és a tárgyalásoknak az a célja, hogy abban tudjunk megegyezni, hogy ne itt, hanem ott épüljön meg ez a beruházás. Azt is felvetettem, hogy az Önkormányzat nem zárja ki annak a lehetőségét - ha nincs más megoldás -, hogy valamilyen úton-módon kötelezettségvállalással a területet megvegye, de nyilván az Önkormányzat vezetőjeként azt a megoldást szeretném szorgalmazni, és azt a megoldást keresem, amely arról szól, hogy az Önkormányzatnak nem kell ebbe pénzt ölnie, hanem van egy jó, életképes megoldás. Azt is el szeretném itt mondani, hogy a Rákosmezeje Zrt. kész megvásárolni ezt a területet, és kész olyan beruházást ezen a területen megvalósítani, ami egyezik a lakossági érdekkel és egyezik az Önkormányzat városfejlesztési szándékaival. Ehhez egy háromoldalú megegyezés szükséges, amely mindhárom fél számára elfogadható. Én ezeknek a tárgyalásoknak a lefolytatására szeretnék felhatalmazást kérni Önöktől, illetve szeretném megtudni a testület véleményét, szeretném megkérni állásfoglalását, egyetért-e azzal, hogy ott felépüljön egy borraktár vagy nem, ebben a kérdésben szeretném az Önök véleményét meghallgatni és majd határozati javaslat formájában is kikérni. Dr. Morauszky András: a Flamingó utcai ügy kapcsán nem kívánok szakmai részekkel foglalkozni, ezt megteszik mások ezen az ülésen, talán tőlem hozzáértőbbek. Egy szóval, fogalommal szeretnék foglalkozni, a szolgálattal. Valamennyiünk kötelessége a XVII. kerület lakosainak a szolgálata. Én azt gondolom, hogy mindannyian erre esküdtünk fel. Ennek az ügynek a kapcsán úgy látom, hogy egy-két helyen ennek a fogalomnak a tartalma sérül ben fogadóórámon lakosok jelezték a Flamingó utcai beruházást, amelynek alapján én négyszer jeleztem Fohsz Tivadar Alpolgármester Úrnak, személyesen és az Újlak utcai iskola rendezvényein a szülőkkel közösen is, hogy itt épül egy beruházás. A válasz az volt, hogy nem lesz beruházás a Flamingó utcában. Ebbe bele is nyugodtunk. Ezután többször a hatósági csoportnál érdeklődtem, de nem engedtek betekinteni az iratokba, mondván nincs jogom másolatot készíteni a tervekről. Ez év elején a Városfejlesztési Bizottság tárgyalt egy 1600 lakásos projektről erre a területre vonatkozóan. A Bizottság válasza az volt, hogy nem bírja el a környék infrastruktúrája a beruházást. Én megnyugodtam, ha lakás nem épülhet, akkor raktár pláne nem. Hiba volt megnyugodnom. Ez év június 23-án Horváth Tamás Alpolgármester Úrnak jeleztem a lakosság felháborodását, megnyugtatott, hogy megpróbálják visszavonni az építési engedélyt. Ez volt az első pozitív hozzáállás. Június 25-én, amikor Polgármester Úr eljött a Flamingó utcai lakógyűlésre menteni a menthetőt, megígérte a lakóknak, hogy megtesz mindent az építkezés leállítása érdekében. Június 26-án Polgármester Úr 4/24

5 ellenőrzésre kiküldte Szabó László Csoportvezetőt és Dr. Diószegi György Irodavezetőt. Bár ne tette volna! Mert majdnem tettlegességig fajult a látogatásuk. Az ellenőrzésnek a lakosok voltak a szenvedő alanyai. Mindezt egy jelenlévő újságíró, aki az Egyesület tagja, videókamerával rögzítette. Óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy Jegyző Asszony milyen paraméterek alapján választotta ki az Urakat erre a feladatra? Fel lett-e hívva a figyelmük arra, hogy a köztisztviselői munka is a lakosok szolgálata? Felelősségre lesznek-e vonva az ottani viselkedésükért? Nemcsak a Polgármesternek kell pozitívnak lennie a lakosság problémáira, hanem a tisztviselőknek is, mert a végén egyedül marad Polgármester Úr. Június 30-án újabb lakossági fórumot tartott a Polgármester, ahol bejelentette az építkezés felfüggesztését. Július 7-én fellebbezéssel fordult a Közigazgatási Hivatalhoz, amelyben kéri az elsőfokú határozat felfüggesztését és hogy a hatóságot új eljárásra kötelezzék. Július 9-én találkoztak a lakosok a befektetővel és Pátzay Istvánnal és tájékozódtak a beruházásról. A találkozó elég viharos volt. Arra szeretném kérni a Tisztelt Képviselő-testületet, mint ahogy általában mindig, hogy adják meg az Egyesület Képviselőjének és a befektető cég képviselőjének a szót. Én a magam részéről javaslom a határozati javaslat elfogadását. Riz Levente levezető elnök: szavazásra bocsátom Dr. Morauszky András javaslatát, mely szerint a Flamingó Egyesület képviselőjének, Orbán Szabolcsnak 5 percben szót adjon, ennek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 375/2008. (VII. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Flamingó Egyesület képviselőjének, Orbán Szabolcsnak 5 percben szót ad. (21 igen szavazat, egyhangú) Orbán Szabolcs, a Flamingó Egyesület képviselője: sok szeretettel üdvözlöm Polgármester Urat és a Képviselő-testületet, illetve a jelenlévő beruházót és társaimat az Egyesület képviseletében. Először is köszönjük a lehetőséget, hogy itt lehetünk, hiszen úgy véljük, hogy relatív hosszú idő után meghallgatásra talált a lakosság kérelme és úgy érezzük, hogy nagyobb figyelem irányul most a mi igényeinkre. Igazándiból nagyon röviden és egyszerűen csupán annyit szeretnénk, hogy abban a környezetben sokunk több mint 15 éve él, kevesebben vagyunk, de így is szép számmal, akik az elmúlt pár évben költöztek ide és elsősorban azért, mert az a terület, ahol mi lakunk és élünk, az egy olyan kertvárosias és családias övezet, ahol a csend, a nyugalom, az alacsony forgalom és a tiszta levegő olyan értékek, amelyek miatt hajlandóak voltunk a XVII. kerületbe kiköltözni és ezen a területen ingatlanjainkba beruházni, ezeket az értékeket megteremteni, és hosszú távon is számítunk erre. Úgy érezzük, hogy a beruházás, amely most megkezdődött, az nem felel meg azoknak a terveknek és elképzeléseknek, amelyek az elmúlt hosszú évek alatt talán a év és az a körüli építési 5/24

6 engedély, illetve rendezési tervekből kivonható, de azt megelőzően, aki itt lakott és ismerte már, az tudta, hogy ezen a területen valójában olyan rekreációs pihenő és magas zöldfelületi aránnyal bíró terület kialakítását tervezte az Önkormányzat, amely a lakosságnak teljes mértékben ha szabad így fogalmaznom az ínyére van és ezt támogatta is volna. Ehhez képest a most kialakulófélben lévő beruházás teljesen más, egy kereskedelmi központ, egy raktár, és elsősorban raktár mivolta miatt hatalmas épület, amely sem formájában, sem funkciójában nem illeszkedik erre a területre. Különösen azért, mert a Madárdombon, mint ismeretes például nincsenek járdák. A gyalogosforgalom az úttesteken történik egy kisvárosias, elővárosias övezetnek megfelelően. Ebbe a környezetbe egy raktárt, egy nagykereskedelmi központot illesztve vélhetően olyan nagymértékű forgalomnövekedés és a lakosságot olyan nagymértékben zavaró hatás következik be, amelynek a tolerálását a helyi lakosok nem tudják megtenni. Ezért mindenféle fórumot megragadtak annak érdekében, hogy ez elől elhatárolódjanak és saját érdekeiket érvényesítsék. Köszönjük, hogy itt lehetünk és bízunk benne, hogy a Tisztelt Képviselő-testület, illetve ebben az egy ügyben résztvevő három fél ha szabad így fogalmaznom mármint a testület, a Polgármesteri Hivatal, a beruházó, illetve a lakosság egy olyan közös konszenzusra juthat, amely előreviszi mindenkinek az álláspontját és megteremti azt az egységet, amely során, vagy amelynek következményeként itt még sem valósul meg egy ilyen beruházás. Fontos szempont, hogy nagyon sok kisgyerekes család lakik itt, és a kerület legnagyobb lélekszámú iskolája közvetlenül, majdhogynem telekszomszéd. Csak azért nem nevezhetjük telekszomszédnak, mert egy útkereszteződés választja el, de légvonalban néhány tíz méterre fekszik ez az iskola attól a tervezett beruházástól, amely vélhetően jelentős forgalomnövekedést hoz majd, a légszennyezettség növekedése várható és elsősorban a Széchenyi utca közismerten balesetveszélyes forgalmát tovább növelheti, meglehetősen nagy, sőt hatalmas veszélyt rejtve az iskolásokra és a gyerekekre. Riz Levente levezető elnök: szavazásra bocsátom Dr. Morauszky András javaslatát, mely szerint a Borraktár Kft. jogi képviselőjének, Dr. Horváth Gábornak 5 percben szót adjon, ennek elfogadásához egyszerű többség szükséges. 376/2008. (VII. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Borraktár Kft. jogi képviselőjének, Dr. Horváth Gábornak 5 percben szót ad. (21 igen szavazat, egyhangú) Dr. Horváth Gábor, a Borraktár Kft. jogi képviselője: csak néhány szót szeretnék szólni erről a beruházásról. Az egyik az, hogy sajnálatos módon úgy tűnik, hogy a lakosság félre lett tájékoztatva erről az épületről. Itt van a kezemben azt hiszem Varga András cikke, a felelős szerkesztő V.A.-ként jegyzi a Csontváz a szekrényből című cikket, amelyben azt mondja, hogy itt a beruházó cégnek 8 kamionja van, illetve itt palackozó is fog épülni. Itt nem fog palackozó épülni és nincs 8 kamionja a beruházó cégnek. 3,5 tonnás 6/24

7 autók a legnagyobbak, amelyekkel rendelkezik a beruházó cég. Ezekkel szeretné a borokat szállítani. A másik tény pedig, hogy itt nem lesz palackozás, nem lesz csörömpölés, itt becsomagolt kartondobozokban lévő borok kiszállítása, kis- és nagykereskedelme történne. Ez az egyik. A másik, amelyet viszont tényként jegyez meg ez a cikk és ezt nagyon fontosnak tartom, hogy a beruházó minden jogszabályt betartva valósítja, illetve kívánja megvalósítani ezt az építkezést. Eddig is betartotta és ezt követően is be kívánja tartani, nem kíván semmilyen kibúvót és kiskaput keresni, a hatályos jogszabályi előírások betartásával kíván felépíteni egy kereskedelmi központot, borkereskedelmi központot. A harmadik, a legfontosabb. Természetesen látva itt a lakosság és a Hivatal felbuzdulását, mi nem ragaszkodunk ahhoz, hogy ez a beruházás itt épüljön meg. El kell mondanom, hogy már Polgármester Úrral komoly tárgyalásokat folytattunk az ügyben, nem is egyszer, többször. Mi már megtettük azt a javaslatot, megtettük azt a tárgyalási javaslatot, mi az a lehetőség, melyek azok a feltételek, amelyekkel mi természetesen minden további nélkül ezt a területet elhagyjuk és a Polgármester Hivatal, illetve bárkinek a tulajdonába, birtokába adjuk. Én azt javaslom - ha tehetek ilyet -, hogy a határozati javaslatban, amelyben a testület feljogosítja a Polgármester Urat arra, hogy velünk tárgyaljon, ebben több, részletesebb dolgokat is bele kellene venni. Adott esetben az összeghatárt, ameddig ő velünk tárgyalhat, azt az összeghatárt, amíg ő velünk kötelezettséget vállalhat, mert hangsúlyozom, tárgyalások már folytak. A tárgyalások azt kell mondjam, hogy egy bizonyos korrekt mederben haladnak, és nyilvánvaló én is látok lehetőséget és Polgármester Úr is lát lehetőséget arra, hogy megállapodjunk, de ehhez feltétlenül az szükséges, hogy Polgármester Urat úgy jogosítsa fel a testület, hogy ő bátran tudjon velünk tárgyalni. Nem tudom, hogy az összeghatár szükséges-e vagy sem, ehhez én nem értek. Riz Levente: én azt gondolom, hogy az összeghatárt nem tudjuk ma meghatározni, szerintem nem is szükségszerű. Amennyiben önkormányzati kötelezettségvállalásra van szükség, azt amúgy is a testület elé kell hoznom. Azt elmondtam a bevezetőmben, hogy alapvetően az első számú megoldást nem ennek tartom, hanem egy olyan megoldásnak, mely magánszereplők, magáncégek között valósul meg és ennek a motorja, a katalizátora kívánok lenni. Van a terület kapcsán érdeklődés. Olyan típusú érdeklődés van, amely a lakossági érdekekkel összhangban áll. Ezért gondolom azt, hogy a legtisztább és a legjobb az lenne, hogy ha itt az Önkormányzat kötelezettségvállalására nem lenne szükség, hanem más módon, magáncégek között történne megegyezés, amihez mi nyilván minden segítséget megadunk. Dr. Hrutka Zsolt: gyors kérdésem lenne, mint ahogy a felvezető szövegben is említette, előrehaladott tárgyalások vannak a Rákosmezeje Zrt-vel és úgy néz ki, hogy hajlandóság van a cég részéről, hogy ezt a területet átveszi, megveszi és itt valamilyen tevékenységet tud folytatni. Az lenne a kérdésem, hogy az 7/24

8 tudható-e, hogy milyen tevékenységet folytatna itt ez a cég, nem lenne szerencsés, ha cseberből vederbe esnénk. Riz Levente: nem ebbe a mederbe esnénk, semmiképpen sem. A Rákosmezeje Zrt. részéről az igény gyakorlatilag egy kétszintes épületsorra vonatkozott, amelynek alsó szintje kereskedelmi funkciót, üzletet tartalmazna, a felső szintje pedig lakást, ez az, amelyet a tárgyaláson megfogalmaztak. Ennél többet nem mondtak. Azt is hozzátették, hogy a lakott terület irányába pedig inkább kertet terveznének, tehát a Flamingó utcában lakó lakosság felé egy kert nézne, amennyiben ez a verzió valósulna meg. Ez szerintem egy jó kiút ebből a helyzetből. De ehhez szükséges kölcsönösen a megegyezés természetesen és a beruházónak is a szándéka. Horváth Tamás: pontosítani szeretném Dr. Morauszky András Képviselőtársam szavait. Én annyit mondtam, hogy miután ez hatósági ügy, megvizsgáljuk az építési engedély visszavonásának lehetőségét, miután hatósági ügybe nem avatkozhatok bele. Természetesen engem is felháborított ez az egész, ami itt folyik. Én a beruházó felé jelezném, hogy nyilván betartják a jogszabályokat, ezzel védekeznek, de azért ha egy kicsit megnézzük ezeket a terveket, én ma megnéztem, elég horrorisztikusnak néz ki ez a raktár. 12 teherautó beálló, rámpás beállót építenek Önök oda. Az viszonylag nagy forgalmat jelent úgy gondolom. Azt is egy kicsit megkérdőjelezem, hogy Önök az együttműködésre mennyire hajlandóak, mert miután ma elmentem oda, ott ma is folyamatosan betonoztak. Mixerkocsi, betonszivattyú, cölöpölőgép volt kint. Innentől kezdve úgy gondolom, kicsit nem éppen baráti lépés ez az egyezség felé. Amit pedig még meg szeretnék kérdezni. Nekem vannak olyan információim - természetesen nem biztos, hogy helytálló -, hogy ezt a majdan megépülő épületet bérbe adják tovább. Erről esetleg lehet valamit tudni, hogy milyen funkcióra adják tovább, kinek adják tovább? Annak lehet, hogy 25 kamionja lesz. Én erre kérnék választ. Riz Levente: annyit hozzátennék, hogy örülök, hogy Önök is ezt a tárgyalást pozitívnak ítélik meg. Én jeleztem Önök felé és kértem Önöket, hogy addig, míg a tárgyalások folynak és valamilyen irányba el nem jutunk, addig ne végezzék tovább a beruházási munkákat. Ennek ellenére azt Önök tovább folytatják. Dr. Horváth Gábor, a Borraktár Kft. jogi képviselője: Ön jelezte felénk, de mi is jeleztük Ön felé, hogy ha leállnak az építkezések, az nekünk pénzbe kerül. Tudniillik itt szerződéses kötelezettségeink vannak több irányban. Egy az építtető céggel, egy a leendő bérbevevő céggel kapcsolatosan. Ha egy napig áll a munka, az nem egy forintba kerül, az nekünk jelentős összegbe kerülne. Egyébként meg szeretném jegyezni, hogy a Polgármesteri Hivatal július 15-i dátummal, tehát a tegnapi dátummal adta ki azt a határozatot, mely szerint mi jogszerűen építkezhetünk itt. Most én nem értem a helyzetet. Ha mi jogszerűen építkezhetünk itt, és minket szerződések kötnek és nincs megállapodás, akkor miért ne építkezhetnénk? 8/24

9 Még egy mondatot Képviselő Úr felszólalásával kapcsolatosan. Jegyezzük azt meg, szerintem mi kompromisszumra készek vagyunk, de nem kell nekünk levetkőzni. Nem kívánjuk a szerződéses hátteret itt, a testület előtt vagy bárki előtt bemutatni. Ezek magánjogi szerződések, ezek nyilvánvalóan nem nyilvánosságra hozhatóak. Ha szükséges, bizonyítékként majd mi bemutatjuk ezeket, de nem itt kívánom megjelölni, hogy kivel, mikor, milyen célra kötöttünk bérleti szerződést. Azt hiszem én sem vagyok jogosult megkérdezni Képviselő Urat arról, hogy kivel, mikor, milyen bérleti szerződést köt valamelyik ingatlanára. Szerintem ebbe ne menjünk bele. Maradjunk a szigorú tényeknél, hogy meg szeretnénk állapodni és szeretnénk egy másik ingatlant, mutassanak rá, kártalanítsanak minket és itt sem vagyunk. Riz Levente: annyit hadd kérdezzek meg, hogy a bérleti szerződésben foglaltak tevékenység tekintetében továbbra is borraktározásra vonatkoznak? Dr. Horváth Gábor, a Borraktár Kft. jogi képviselője: igen. Csorba Béla: előre bocsátom, hogy én nem azon a területen lakom, ennek ellenére, ha ahol én lakom, ott épülne egy ilyen logisztikai bázis, valószínűleg gutaütés kerülgetne. Mielőtt érdemben hozzászólnék, szeretnék néhány kérdést tisztázni és ehhez a Főépítész Úr segítését szeretném kérni. Először is szeretném Főépítész Úr szakmai véleményét kérdezni arról, hogy Rákosmentét sajnálom, hogy most nincs itt egy térkép, mert mutatva talán egyszerűbb lenne - elképzelhetjük-e úgy, mint egy önálló várost. Annál is inkább, mert a XVI. kerület felé, amely szomszédos velünk több kilométer szabad terület, földek határolnak, ugyanez erdővel dúsítva a XVIII. kerület felé is megvan. A X. kerület felé gyakorlatilag egy rövid szakaszon igen közel vagyunk a beépített területekhez, de ott is egy erdősáv van. Felfoghatjuk-e úgy mondjuk városképi szempontból, hogy Rákosmente önálló város? Nem tudom, hogy erre kaphatok-e egy egyszavas választ Főépítész Úrtól? Amennyiben válasza igen, a következő kérdésem az, hogy az ő szakmai tapasztalata szerint előfordul-e az, hogy egy város központjába terveznek és valósítanak meg logisztikai bázist? Ez a két kérdésem lenne Főépítész Úrhoz. Válaszának függvényében majd később reagálok. Néhány dolog azért szöget ütött. Az előterjesztésben azt olvastam, és a pontos számot szeretném mondani a beépítési százalékot illetően, hogy 37,74 %. Az én legjobb tudomásom szerint ez a megengedett mértéken felül van. Amennyiben az én állításom igaz, akkor nem egészen értem a beruházó részéről azt a megjegyzést, hogy gyakorlatilag minden jogszabályt betartanak. Ha ezt túllépték, akkor ez a része a jogszabálynak nincs betartva. Amennyiben ez a megállapításom igaz, akkor én megkérdőjelezem az építési engedély kiadásának jogszerűségét, hiszen ha egy írott szabályt sért, akkor álláspontom szerint - nem vagyok jogász, sem építész - ez egy jogsértő határozat, ami ráadásul közérdeket is sért. 9/24

10 Ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni, mert ennek függvényében esetleg további észrevételeim is lesznek. Én, ebben a formájában ezzel a határozati javaslattal 100 %-ig egyetértek, ezt minden további nélkül megszavazom. És semmilyen formában nem tudom elfogadni, hogy az a logisztikai bázis ott megvalósuljon. Horváth Gábor, a Borraktár Kft. jogi képviselője: hadd mondjam, hadd pontosítsam a helyzetet. 40 %-os a beépítettség és 37 %-ot építünk be. Én úgy érzem, hogy ez nem túlépítés. Ez az egyik. A másik pedig ezzel kapcsolatban, hogy nem gyakorlatilag tartjuk be a jogszabályokat, hanem mind gyakorlatban, mind pedig elméletben is betartjuk. Itt minden a jogszabályi előírások szerint történt. Egyébként az a Hivatal adta ki az építési engedélyt többször erre a területre, 2000 óta és módosította is, amelyiket felügyeli ez az önkormányzati testület. Tehát jó lenne, hogy ha nem a beruházót bántanák azért, mert beadott egy engedélyt jóhiszeműen és megkapta rá a határozatot. Ehhez nekünk egyáltalán semmi közünk. Ezt meg lehet vizsgálni. Gondolom, hogy ha ez az építési engedély nem felelne meg a hatósági előírásoknak, akkor visszavonta volna az Önkormányzat, de 2000 óta ezt nem tette meg. A Képviselő Úr feltett egy kérdést nekem és szeretnék rá válaszolni. Úgy érzem, válaszoltam rá. Ha feltesz nekem egy kérdést én is válaszolok rá. Dr. Bényi Zsolt: a beruházó szándékát értem és elhiszem, bár teljesen érthetetlen és felfoghatatlan az a kijelentése, hogy megegyezésre törekszik ugyan, de nem állítja le a beruházást. Gondoljuk meg, hogy ha folyik még a beruházás, akkor ahhoz a költséghez amely, a leállítás költsége hozzáadódik még az a plusz költség, az ott addig létrehozott beruházás költsége. Nem tudom mi ennek a konkrét meghatározása, de érthető ő mire célzott. Mindenképpen én azt kérem, hogy a beruházó fogalmazza meg azt az igényét az Önkormányzattal szemben, hogy ő hajlandó leállítani most a beruházást, viszont a későbbiekben pontosan megállapított kártalanítást kér a beruházás leállítása ellentételezéseképpen. Képtelenség szerintem az, hogy ugyan meg akarok egyezni, de folyamatosan növelem azt az értéket, amely aztán ott nem valósul meg. Ebben egy azonnali megegyezésre van szükség. Az önkormányzat szándéka annyira egyértelmű, hogy biztos nem történik olyan döntés, amelyik teljes elkötelezettséggel van az Önkormányzat az irányban, hogy megegyezés szülessen. Horváth Gábor, a Borraktár Kft. jogi képviselője: hadd válaszoljak. Mi leállítjuk a beruházást, hogy ha az Önkormányzat kifizeti nekünk azt a kötbért, amibe ez kerül. Ha kifizetik és átutalják, holnap bejelentem, hogy mennyi ez a pénz 30 napra és akkor 30 napig áll a beruházás. Ez az egyik, amit szerettem volna mondani. A másik ezzel kapcsolatban. Az Önkormányzat megegyezésre törekszik, mi is arra törekszünk. Ha nincs megegyezés, ez a beruházás megvalósul. Ezt tudomásul kell venni. Itt az Önkormányzat mint magánjogi személy áll szemben velünk. Mi meg szeretnénk valósítani ezt a beruházást, de ha nem, ha meg tudunk állapodni, akkor nem valósítjuk meg ezt a beruházást. Erről 10/24

11 van szó. Ennek súlyos anyagi konzekvenciái vannak az Önkormányzat, illetőleg harmadik személy részéről, amelyet az Önkormányzat bevon ebbe a tárgyalásba. Ha meglesznek az aláírt szerződések, átutalásra kerül a pénz, onnantól nem fog egy kapavágás sem történni a területen. Csorba Béla: én is reagálnék a befektető nekem címzett mondataira. Megpróbáltam pontosan fogalmazni. Egy szót sem szóltam a beruházóval kapcsolatban, a határozattal kapcsolatban volt észrevételem, ezért nem értem az Ön megjegyzését. Ez az egyik. A másik pedig, hogy szeretném felhívni a figyelmet, már csak azért, nehogy félreértsék az itt lévő kedves vendégek, Ön nem 40 % helyett 37,74 % beépítést tervez, hanem 35 % helyett tervezi ezt. Ezért mondtam azt, hogy lehet, hogy Ön 15-én kapott egy engedélyt, de az az engedély jelen pillanatban előírásokba ütközik és az én álláspontom szerint jogsértő. Dr. Morauszky András: én lehet, hogy renitens leszek, de ezzel a területtel kapcsolatosan mi kaptunk egy anyagot. Ez év első vagy második hónapjában tárgyaltuk a Városfejlesztési Bizottság ülésén a több lakásos lakótelepről készült előterjesztést. Ezen a tervrajzon - nekem csak ez az egy kapaszkodóm van - igaz, hogy a legnagyobb terület az Önkormányzat területe, de itt még van több magánterület, vállalkozói terület. Én azt szeretném kérni, hogy valamilyen rendezési terv módosítást készítsünk rövid határidőn belül, hogy nehogy belefussunk ezen ügy után egy második vagy harmadik, vagy egy negyedik ügybe. Mert itt mondjuk ennek a %-a körül, ahogy nézem, a XVII. kerület Önkormányzatának területe. Ha jól számolom, akkor 8 magánberuházó van. Nagyon szépen kérem, hogy ebben záros határidőn belül lépjünk, nehogy még egy ilyen problémába belefussunk. Riz Levente: június 19-én azt hiszem Ön is itt volt a testületi ülésen, akkor döntött a testület arról, hogy új szabályozási tervet dolgoztat ki a Flamingó területre. Azt hiszem, hogy talán Ön is megszavazta, bár ezt most nem tudom fejből. A testület eldöntötte ezt a kérdést, új szabályozási tervet akar azokkal a városfejlesztési célokkal összhangban, amelyet mi vallunk. Ez folyamatban van. Ennek a szakhatósági ügymenete nyilván adottság, amennyire tudjuk gyorsítjuk. Horváth Gábor, a Borraktár Kft. jogi képviselője: nem szeretnék számháborúzni. Ennek a területnek a beépíthetősége most 35 % ben - mikor kiadták az építési engedélyt 40 % volt. Azt a jogszabályt kell alkalmazni, ami az építési engedély kiadásának pillanatában hatályos. Ezért mondtam azt, hogy ez 40 %, s azt nem építjük ki. Ha leállítjuk az építkezést, nincs megegyezés, akkor nekünk ki kell fizetnünk a kötbért, nekünk az plusz költség. Dr. Rúzsa Ágnes jegyző: jó magam is a kerület jegyzőjeként átérezve ennek a problémának a súlyát bizonyos döntések megtételére kényszerültem. Részben azért, mert amikor ezek a döntések megszülettek én még nem voltam a kerület jegyzője. De úgy gondolom, hogy ezzel érdemben 11/24

12 foglalkoznom kell. Annak érdekében, hogy tisztázzuk azt, hogy ez a hatósági eljárás és ennek folyományaként megszülető építéshatósági engedély jogszerű volt-e vagy nem, saját hatáskörben egy belső vizsgálatot rendeltem el, ami napokon belül lezáródik. A másik irány, amin elindultam az pedig az, hogy megkerestem az Ügyészség Törvényességi Felügyeleti Osztályát és kezdeményeztem náluk annak megállapítását, hogy ez az egész eljárás, tekintettel arra, hogy óta zajlik, több jogszabályváltozás történt, részben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény változásáról, részben a Ket. hatálybalépéséről, részben pedig a rendezési terv megszűnése és a KSZT ennek teljeskörű átvétele miatt nagyon sok olyan tisztázatlan kérdés van, amiben szeretném, ha ők felügyeleti eljárást folytatnának. Amennyiben ezek lezárulnak, én a szükséges intézkedéseket meg fogom tenni. Dr. Morauszky András Képviselő Úr felvetésére tájékoztatom, hogy Szabó László Csoportvezető Urat és Dr. Diószegi György Irodavezető Urat én küldtem ki és én kértem, hogy folytassanak le hatósági ellenőrzést tekintettel arra, hogy tudomásunkra jutott, hogy az építkezés folyamatban van. Az, hogy ők ott a helyszínen milyen magatartást tanúsítottak, mivel nem voltam ott, ezért csak az általuk elhangzottakból van erről tudomásom. Ők erről egy feljegyzést készítettek, én ezt áttanulmányoztam, sok dologban nem értettem egyet, de mivel nem voltam ott, ezt igazából olyan szinten megítélni nem tudtam, hogy ennek következménye legyen. Szeretném tájékoztatni a testületet, hogy mindettől az ügytől függetlenül Szabó László Csoportvezető Úr vezetői megbízását a mai nappal visszavontam, s megpróbálok a helyére egy megfelelő szakembert keresni. A másik elhangzott kérdés Csorba Béla Képviselő Úr részéről az, hogy a beépítés százaléka mikor mennyi volt. Én nagyon szeretném, hogy ha ez nem a testületi ülés előtti vita tárgyát képezné. Itt építéshatósági ügyről van szó, amelyben a testületnek sem állásfoglalási, sem utasításadási joga nincsen. Ezt a jogszabály a jegyzőre telepíti és ezekben az ügyekben neki kell jogszerűen eljárni. Amennyiben ezek az eljárások, amelyeket megindítottam azt állapítják meg, hogy bárminemű jogszabálysértés történt az eljárás során, akkor én ennek a következményeit le fogom vonni és a szükséges intézkedéseket meg fogom tenni. Szeretném kérni Önöket, hogy építéshatósági ügyekben a testület - nem is tudom, hogy mondjam finoman - ezt bízzák rám. Kovács István kérésének megfelelően felszólalásai szó szerint kerülnek rögzítésre. Kovács István (szószerinti): Köszönöm a szót Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Vendégek! Van bennem egy olyan érzés, hogy Polgármester Úr itt felvázolta nekünk a megoldást a képviselő-testületi ülés elején, már-már úgy éreztem magam, oka fogyott, hogy itt legyünk, mert ott lebeg a megoldás. Közben itt a vezető koalíció részéről támadják a kivitelezőt, aki véleményem szerint jóhiszeműen építi vagy próbálja építeni ezt az ipari 12/24

13 létesítményt. Teljesen jogosan itt vannak a lakók, akik fel vannak háborodva, hogy környezetükben ilyen objektum fog felépülni. Én azt gondolom, hogy először azok követték el a hibát, akik ezt a területet időben nem sorolták át egy másik övezeti területbe. Tisztelt Polgármester Úr! Ön - ha igaz, ami újságokban megjelent - hivatkozik szekrényekből kieső csontvázakról. Immáron lassan két éve vezetik ezt az Önkormányzatot. Én azt gondolom, hogy ezek lettek volna elsősorban a feladatok, ahol esetleg változtatni kellett volna ezeken, akkor ne a múlt héten változtassunk, hanem egy évvel ezelőtt is esetleg lehetett volna rajta változtatni vagy legalábbis megpróbálni változtatni. Ez egy komoly feladat lett volna. Én azt gondolom, hogy a beruházóval vagy a kivitelezővel nem acsarkodni kéne Képviselő Urak, hanem megpróbálni megállapodni. Aki a gazdasági életből jött, az nagyon jól tudja, hogy minden perc, minden nap egy beruházás életében pénzbe kerül. Én meggondolnám magam én is hogy folytatom-e a beruházást, holott nem értek egyet magával, nehogy félreértsék, nem értek magával egyet a beruházással, de aki azt gondolja, hogy hatósági ügyekbe beleszólhat, az rosszul gondolja, nem teheti meg. Itt hatósági ügyek vannak, amik nem a Képviselő-testületre tartoznak. Tulajdonképpen még a Jegyző Asszonynak is, vagy pontosabban az apparátusnak is ha megfelelőek a feltételek, kötelessége kiadni. Ez nem kérdés, ez egy olyan tény, hogy amennyiben megfelel, akkor kötelesek vagyunk kiadni. Gondolom ugyanebbe a csapdába léptünk bele, ez így van. Azt gondolom, hogy az acsarkodás, vicsorgás helyett egyszerűen meg kell állapodni a kerület lakosságának az érdekében, egy olyan kompromisszumot kell hozni, ami a legkisebb vérveszteséggel jár a kerület lakossága részéről, mert ugyan mi fogunk, mi gazdálkodunk a kerület lakosságának a pénzével, azzal a pár milliárd forinttal, ami kiadást azt ugyanúgy máshonnan vonjuk el Tisztelt Lakók, Tisztelt Kerületi Lakók, Tisztelt Beruházók. Azt gondolom, hogy ezt is szem előtt kell tartanunk. Tehát itt én azt gondolom - és egyetértek azzal -, hogy mindenképp próbáljon meg Polgármester Úr egy megegyezésre jutni vagy valami olyan irányba elindulni, amivel nagyon rövid úton ezt lezárhatjuk. Ugyanúgy teljes mértékben igaza van a lakosságnak, hiszen én is valószínű, hogy ha az én szomszédomban lenne, akkor ott ülnék közöttük. És nagyon igaza van szerintem a beruházónak is, hogy teszi a dolgát, neki az a feladata, a pénzből él, pénzből gazdálkodik, hogy kivitelezze amit ő valamikor elkezdett és azt be is akarja fejezni. Az, hogy milyen üzleti érdekei, hát könyörgöm, ezt ne kérdezzük meg, mert azt gondolom, hogy innentől kezdve ez az ő dolga. Mi nekünk az a dolgunk, hogy megpróbáljunk valami konszenzust hozni és én még egyszer visszakanyarodnék arra, amit Polgármester Úr elkezdett vagy pontosabban felvázolt itt első körben, hogy a Rákosmezeje beruházással, esetleges megegyezéssel vagy valami esetleg más beruházásokkal kapcsolatos konszenzusok alapján itt kialakulhat bármi és akkor minél előbb tegyünk ennek a végére pontot. Én azt gondolom, hogy azt nem várhatjuk el a beruházótól, hogy holnap hagyja abba a munkát, mert ez nem rosszhiszeműségét jelzi, hanem komoly anyagi veszteségekkel jár számára. Én azt gondolom, hogy már ezt nem most kellett volna összehívni ezt a testületi ülést, hanem előbb, és akkor előbb hoztunk volna döntéseket és akkor lehet, hogy nem kezdte volna el a beruházó se ezeket. Ez nem egy 13/24

14 mai keletű történet. Mikor 2000-ben, tavaly volt valamikor, amikor kiadták a végleges engedélyt? augusztus. Akkor már valakinek fel kellett volna tűnnie ennek a komoly problémának? Köszönöm, hogy meghallgattak! Riz Levente: azt azért hadd tegyem helyre Képviselő Úr, hogy ebben a testületben az elmúlt fél órában senki nem acsarkodott és vicsorgott a beruházó képviselőire, azt hiszem, hogy mindenki kulturált formában tette meg hozzászólását, maximum abban a tekintetben volt ellenkező állásponton, hogy nem javasolják, hogy a borraktár ide megépüljön, de nem volt azon, hogy a hangnem nem kívánatos. Kovács István (szószerinti, ügyrendi): Akkor elnézést kérnék, ha ezt én félreértettem. Fejér Gyula: csak halkan és röviden. Az építési engedéllyel kapcsolatban vetődött fel bennem az, amikor a beszélgetés elején hallottuk, hogy itt ettől a területtől alig néhány tíz méterre a kerület legnagyobb iskolája működik. Ez pedig egy kiskereskedelmi terület lesz, ahol szeszesital árusítással foglalkoznak, mert a bor oda tartozik. Jogos volt-e kiadni oda ilyen jellegű működéssel kapcsolatos építési engedélyt? Riz Levente: ez a kérdés most költői lesz, hiszen megint olyan kérdésbe ütköztünk, ami hatósági kérdés. Azt már elmondta Jegyző Asszony is és az előterjesztésben is szerepel egy utalás, hogy az építési engedélyről nem a testület dönt és nem a testület vitázik. Ez egy hatósági kérdés. Ez a vizsgálat, amelyet Jegyző Asszony megemlített, nyilván tisztázni fogja ezt a felvetést. A magam részéről egyébként privát véleményem az, hogy nem szerencsés egy iskola közelében alkoholt árusító nagykereskedést és kiskereskedést építeni. Hatvani Zoltán: Kovács István képviselő úr hozzászólását hallgatva én sem nagyon tudtam, hogy mit is akar mondani, hogy épüljön vagy ne épüljön ez a raktár, de a végén úgy érzem, hogy ő is amellett áll, hogy ne épüljön. Nem titok, messze lakom ettől a körzettől, Rákoskerten és most az előterjesztést olvasva, illetve Dr. Morauszky András felszólalását hallgatva, illetve a helyi sajtóból tájékozódtam. Dr. Morauszky András hozzászólásában az ütötte meg a fülemet, hogy időrendi sorrendben elmondta az építési engedély előzményét és ezt 2007-ben kezdte. Az előterjesztésben pedig azt látom, hogy május 9-én indult el az ügy. A helyi sajtóban hallottam erről én is sokat. Abban egyetértek a beruházóval, hogy a V.A. monogrammal ellátott cikkeket én sem tartom hitelesnek. Viszont én mindig a megoldást keresném, és ebben az ügyben is a megoldást keresem. Polgármester Úrtól hallottam egy nagyon jó ötletet, megoldási javaslatot, amelyre még nem nagyon csapott le senki. Ezt kérdezném a beruházótól, hogy a Bökényföldi ipari parkban felajánlott telek elfogadható lenne-e a beruházónak, mert ha igen, akkor a költözést és az ottani építkezést szerintem az Önkormányzat is támogatná, s akkor nem a meglévő területen kellene építeni vagy leállítani az építkezést kötbérért, hanem rögtön a Bökényföldi ipari parkban lehetne ezt folytatni, kezdeni. Várom a választ. 14/24

15 Dr. Horváth Gábor, a Borraktár Kft. jogi képviselője: a későbbi tárgyalások során beszéljük meg, hiszen megállapodtunk, hogy mikor fogunk találkozni e tekintetben erről a telekről, hogy megfelelő vagy nem megfelelő. Ezek részletkérdések. Itt három telekről van szó. Megvizsgáltuk ezeket, folyamatban van, vizsgáljuk ezeket. Erről kellő időben nyilatkozni fogunk. Koszorúsné Tóth Katalin: én azt gondolom, hogy 2000 óta mindenki számára talány, hogy mi fog épülni a Flamingó utca által határolt területen. Voltak évek, amikor sportközpont volt az elképzelt terv. Talán azt el is tudta fogadni a lakosság, még Képviselő-testület elé is került egy ilyen indítvány, talán örültünk volna, ha ez megvalósul, mert akkor most nem kerül erre a zűrös helyzetre sor. Az információk számunkra egy picit később jönnek, mivel a képviselő nincs tisztában azokkal a jogszabályokkal, amiket akár egy cég, akár egy kft., akár egy magánszemély kér. Én magam is a beruházásról elég későn értesültem, éppen a lakosság által. Ahogy Jegyző Asszony elmondta, igen is jogszabályok vannak, felesleges vitatkozni, a jogszabályokat itt azt gondolom megváltoztatni nem lehet. Ugyanakkor teljesen felesleges a vita. Én azt gondolom, hogy ha én beruházó lennék, azért körbeírtam volna, hogy szerencsés-e ez a terület ennek a célnak a megvalósítására. Ott, ahol ennyi ember él, ott ahol egy ilyen településszerkezeti sajátosság van, ott ahol iskola van, de nem akarom az előttem szólókat ismételni. Én azt gondolom, hogy a beruházó is átgondolhatta volna, hogy egy borraktár, egy logisztikai központ nem ezen a helyen célszerű, ha megépül. Tehát a lakosság tiltakozása teljesen elfogadható és azt gondolom, hogy mindenkinek az a célja, hogy valamilyen szempontból ez az építkezés ne jöjjön létre, mint ahogy azt hallom és tapasztalom, hogy Polgármester Úr is próbál megtenni mindent. De a megoldásokhoz közelíteni kell. Én éppen ennek érdekében tennék fel egy kérdést. A beruházás leállításának nagyságrendjével kellene először tisztában lennünk, mert én nekem az a félelmem, hogy ha a beruházást nem állítják le, minél nagyobb az épület, annál nagyobb kárral lehet aztán a visszabontást intézni. Az első kérdésként azt kellene megközelítésként tisztázni, hogy akkor mennyibe is kerülne az Önkormányzatnak, hogy ha mondjuk az Önkormányzat ezt tudná finanszírozni, mert hogy Önök, ha jól értem, belemennének a kompromisszumokba, de hát a kötbért is ki kellene hogy váltsa az Önkormányzat. Nem tudom, hogy van-e jogom feltenni ezt a kérdést, vagy illik-e nyilvánosan erről beszélni, mert tényleg nem a szakterületem, de talán így tudnánk közelíteni és akkor az elkövetkezendő dolgokat, akár a telekcserét, pedig én azt gondolom, hogy mi is és a lakosság is jó szívvel Polgármester Úrra bíznánk a további tárgyalások tekintetében. Dr. Horváth Gábor, a Borraktár Kft. jogi képviselője: amint említettem, kiszámolás kérdése, hogy mennyibe kerül a 30 napos kötbérleállás. Nekünk is ki kell számolni. Ez csak egy számítási kérdés. A másik, a beruházás nagyságával kapcsolatosan. Mi Polgármester Úrnak letettünk egy hozzávetőleges összeget, hogy a mai nappal mennyibe kerülne az építkezés kiváltása más területen. Ez egy summa összeg. Én azt mondom ezzel kapcsolatban, hogy nyilvánvaló, annak örülnék én is, ha ezt nem a Polgármesteri Hivatalnak, az Önkormányzatnak, hanem amit Polgármester 15/24

16 Úr mondott, külső cégeknek kelljen kifizetni. Én is azt mondom, hogy az az igazi megoldás, nem az Önkormányzatra hárítani ezt az összeget, de ez az összeg már felmerült. Ez egy hozzávetőleges összeg, de ha kérik, akkor pontosan meg fogom tudni mondani azt is, hogy mennyi az az összeg, ami a beruházásból eddig kifizetésre került, ami kötbér, minden. Hogy ha ez szükséges, akkor kimunkáljuk. De azt hiszem, hogy ez nem a testület előtt lényeges. Barna Andor (ügyrendi): olyan kivételes pillanatnak vagyunk részesei, ami ritkán adódik, legalábbis az én részemről. Kovács István felszólalásával egyetértettem, Polgármester Úr javaslatával pláne egyetértettem, persze Jegyző Asszonnyal is. Én úgy érzem, hogy csak rontunk a helyzeten, hogy ha ezt a vitát tovább folytatjuk. Ezzel az előterjesztéssel maximálisan egyetértünk. Nem itt kellene lefolytatni a tárgyalásokat, nem Polgármester Úr helyett a képviselőknek kell ezt lefolytatni a testületi ülés keretén belül, hanem Polgármester Úr a felvázolt irányt követve, amiről azt gondolom, hogy nagyon jó és sok sikert kívánok hozzá, hogy sikerrel vegyük ezeket az akadályokat. Azt gondolom, hogy itt mindenki igen gombot fog nyomni, ezért javaslom az előterjesztés vitájának lezárását. Riz Levente levezető elnök: szavazásra bocsátom Barna Andor ügyrendi javaslatát az előterjesztés feletti vita lezárásáról, melynek elfogadásához minősített többség szükséges. 377/2008. (VII. 16.) Kt. határozat A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a 258/2008. számú, Javaslat a /9 hrsz-ú ingatlant érintő beruházással kapcsolatos elvi állásfoglalás meghozatalára és a beruházó képviselőivel tárgyalások lefolytatására tárgyú napirendi pont tárgyalása felett a vitát nem zárja le. (12 igen, 6 nem szavazat, 3 tartózkodás) Horváth Tamás: engem Ügyvéd Úr nem győzött meg együttműködési készségéről. Kicsit kétkedve fogadom a kötbér fogalmát, mert Ön azt mondja, hogy 30 napos kötbért kapásból leszámláznának. Én úgy gondolom, hogy egy beruházásnál kötbér csak akkor van, ha a szerződést nem teljesítették a vállalt határidőn belül. Az eddigi tapasztalataim alapján minden egyes beruházás szerződéskötésénél a kivitelezési időhöz képest plusz napokat szabnak. Számomra elég érthetetlen, hogy most ha 30 napban megállapodunk, akkor azonnal kiszámlázná a 30 napos kötbért, holott lehet, hogy 20 nap alatt be lehetne fejezni ezt a beruházást. Tehát a 10 napos kötbért feleslegesen fizetné ki az Önkormányzat. A másik pedig, nem tudok a kötbér fogalmával mit kezdeni, ha a szerződéseket titokban tartja. Fogalmam sincs, hogy milyen kötbért kellene fizetnie az Önkormányzatnak. A beruházó képviselőjétől szeretném megkérdezni, hogy a lelkiismerete szerint Ön lakna egy ilyen borraktár mellett, kiengedné a gyerekét az utcára ilyen tehergépjármű-forgalom 16/24

17 mellett? Nem tudom, szerintem nem igazán pozitív hozzáállás ez sem a lakossághoz képest. Dr. Horváth Gábor, a Borraktár Kft. jogi képviselője: hadd válaszoljak Alpolgármester Úr felvetésére. Először is. Laknék, mivel azt hiszem, hogy ha az ablakon kinézünk, ez sem kevésbé forgalmas, és itt is laknak emberek ezekben a lakótelepi házakban. Itt sokkal több autó jár, mint járni fog a borraktár mellett. Ez az én véleményem. De laknak emberek a Nagykőrösi úton is, a Budaörsi úton is és kiengedik a gyerekeket, mert ott is laknak emberek és nem annyi autó fordul meg ott és nem annyi kamion, teherautó, mint itt. Ez az egyik. A másik felvetés, a kötbér felvetése. Arról szól a dolog, hogy ha egy vállalkozó felvonul, akkor azt követően azon a napon, mikor nem dolgozhat, azért súlyosan megkötbérezi a megrendelőt. Ezt hívhatjuk kötbérnek, hívhatjuk állásidőnek, teljesen mindegy, hogy minek hívjuk, fizetni kell. Itt szerződéses kötelezettségünk van a bérbevevővel szemben, hogy határidőre elkészüljön a beruházás. Ott is szankcionálja a magánjogi szerződés ezeket a dolgokat. Szerintem nem ezeket kellene firtatni, és lehet, hogy a Képviselő Urak és Hölgyek nem zárták le a vitát, én a magam részéről lezártnak tekintem, én távozom most. Nyilvánvalóan a határozat meg fog születni egyhangúlag. A továbbiakban kérdéseiket Polgármester Úrnak címezzék, és Polgármester Úrral mikor találkozunk, akkor neki válaszolunk az Önök kérdéseire. Köszönöm figyelmüket és az engedélyt, hogy itt lehettünk. Lázár Attila: tegnap volt egy lakossági fórum, amelyen én is részt vettem, a beruházó, az Ügyvéd Úr is jelen volt. Ott is többször hangoztatták a jogszerűséget, ami részükről makulátlan. Szeretném megkérdezni, ha annyira jogszerűen történik az építkezés, akkor miért nem volt a terület körbekerítve? Azt is szeretném megkérdezni, hogy miért használtak olyan közterületet, amit nem volt joguk használni, ha ennyire jogszerű az építkezés minden egyes pillanata, akkor hogyan használhatták hetekig azt a közterületet, amihez semmi közük, és hogy most körbe lett kerítve az építkezés, pontosan látszik, hogy melyik területről van szó. Azt pedig egyenesen nem hiszem el, amit tegnap a beruházó, ma pedig Ügyvéd Úr mondott, hogy ő szívesen lakna ilyen raktár közvetlen szomszédságában. Én ott lakom a Madárdombon. A madárdombiak közül nagyon sokan járnak iskolába gyerekekkel, nagyon sokan strandra. Ügyvéd Úr és a beruházó nem oda járnak strandra sem, orvosi rendelőbe sem, iskolába sem oda viszik a gyereket. Egyszerűen ezt hazugságnak tartom, hogy azt állítják, hogy igen, szívesen laknának egy ilyen raktár közelében vagy ha ez igaz, akkor építsenek a saját lakásuk szomszédságában egy ilyet. Riz Levente levezető elnök: kérdezem, hogy a beruházó kíván-e válaszolni? Jelzi, hogy nem kíván válaszolni a kérdésekre. Kovács István (szószerinti): Köszönöm a szót Polgármester Úr! Tisztelt Hatvani Zoltán Képviselőtársam! Akarom, nem akarom. Jogszabályok és 17/24

18 törvények befolyásolják életünket. Én azt gondolom, hogy bár Önök ezt számos esetben semmibe vették, vagy legalábbis úgy gondolják, hogy meg lehet oldani azt úgy, csak mert mi úgy gondoljuk, hogy ne így legyen, attól még a törvényeket és a jogszabályokat be kell tartani. Többször vádolták az Itthon Rákosmentén Egyesületét olyannal, hogy fiskális szemlélet. Hát sajnos Önöknek is tudomásul kell venni, hogy bizonyos esetekben kell a fiskális szemlélet. Ha ezeket nem tartjuk be, nem tartjuk be a játékszabályokat, a jogszabályokat, akkor nagyon sokba kerülhet ez az Önkormányzat számára. Nem akarom idézni, hogy várom az eseményeket például a kastély ügyében, amikor szintén fiskális szemlélettel vádoltak és akkor gázoljunk át, mert a lakosságnak meg a kerületnek ez a fontos. Valóban fontos, de nem úgy. Az Ügyvéd Úr itt hagyta gondolom a megbeszélést, a beruházó még talán itt van. Nem hiszem, hogy abba az irányba megyünk, hogy megegyezés szülessen. És valóban ez olyan jó a lakosság számára, olyan jól hangzó lózungok, hogy ki szeret ilyen helyen lakni, meg ki nem szeret. Nem a lakosság tehet róla, azok a törvények, amiket itt a Képviselő-testület vagy azok a rendeletek, amiket itt a Képviselő-testület hagyott jóvá. Ezeket valamilyen szinten nekünk kell jóvátenni vagy helyrehozni és nem azzal, hogy megpróbáljuk a kivitelezőt valamilyen szinten sarokba szorítani, azzal fenyegetni, vagy legalábbis ilyen nyomás alá helyezni, hogy na most aztán a maga gyereke járna ide iskolába vagy uszodába, vagy fene tudja hova. Ők azt gondolom, hogy betartották, legalábbis nem lenne építési engedély a kezükben, ha nem tartották volna be a jogszabályokat. És a lakosságnak is, nekünk a lakosságnak is az az érdeke, hogy valahogy pont kerüljön ennek a végére. Még egyszer hangsúlyozom, nem akarom, nem akarom kérdése. Ez nekünk pénzbe fog kerülni. Ha nem, akkor nem tudom, hogy mi. Azon is elgondolkozom, hogy miért is fizetné ki ezt a külső cég? Milyen megfontolásból? Gondolkodjunk már, miért kellene valakinek kifizetni valamit? Miért? Vagy miért kellene vagy miért adna telket másik telekért? Vagy hogy működik ez a dolog? De majd erre is rá fogunk jönni később, mert erre biztos meg lesz a válasz, erre is, hogy miért adna a másik területet. Én azt gondolom, hogy minél rövidebb úton meg kellene állapodni a beruházóval, hogy ez a beruházás megálljon, és erre tegyünk pontot minél előbb. Köszönöm! Riz Levente: ember legyen a talpán, aki kiigazodik ezeken a gondolatokon. Hatvani Zoltán: hát valóban Ön megelőzött, én sem nagyon értem, hogy most Képviselő Úr miket mond, hogy ki fizet kinek, Itthon Rákosmentét hallottam, ez fontos lesz majd két év múlva a kampányban. De én azt gondolom, hogy most nem az Itthon Rákosmentéről és a kampányról van szó, meg a vezető koalícióról, hanem van egy adott ügy, ebben kellene megoldást találni. Én nem azért kértem az előbb szót, hogy Kovács István felvetésére reagáljak, hanem egy kérdést tettem volna fel ezzel a Bökényföldi ipari parkkal kapcsolatosan, de mivel Ügyvéd Úr elment, a Beruházó pedig nem kíván reagálni, válaszolni, így nem teszem fel további kérdéseimet. Kovács István (szószerinti, ügyrendi): Ez az Ön szegénységi bizonyítványa, hogy nem értette. 18/24

19 Riz Levente: képességeimből ennyire futja Képviselő Úr. Lázár Attila: én úgy gondolom Kovács István reagálására válaszolva, egyszerre a lakosságot is és a vállalkozót is képviselni nem lehet, mások ugyanis az érdekek. A lakosok pihenni jönnek haza, a vállalkozó pedig pénzt akar keresni. Lehet úgy beszélni, hogy egyiknek is igaza van, a másiknak is igaza van, csak az nem vezet sehova. A barikádnak mind a két oldalán egyszerre nem lehet állni. A kordonnak sem, persze. A másik, amit szeretnék mondani. Akár a Polgármester Úrnak, akár a Jegyző Asszonynak, de nekünk Képviselőknek is úgy gondolom, hogy kutya kötelességünk, hogy a lakosság érdekeit maximálisan szolgáljuk. Lehet itt vitatkozni, lehet jogszabályokról beszélni, lehet törvényességről beszélni, de képviselni nekünk a lakosság érdekeit kell. Nem a vállalkozó érdekeit, nem a tőke érdekeit, nem a pénzt, a gazdagodást, hanem azt az érdeket kell nézni, ami az ott lakóknak a legfontosabb. Lehet ezen mosolyogni, de az igazság azt hiszem valahol ebben az irányban van. Koszorúsné Tóth Katalin: Tisztelt Beruházó Úr! Én Önhöz szólnék, mivel picit bizalomvesztett lettem az által, hogy a Jogi Képviselő elment, mert tettem fel egy olyan kérdést, amelyre válaszát nem adta meg és nagyon fontos lenne. Igazán én azt gondolom, hogy a példára is fel szerettem volna hívni a figyelmét, hogy nagyon rossz példát mondott, hogy ki hogy él és hol él. Aki itt vásárolt lakást az tudta, hogy a Pesti út forgalmas, aki a Madárdombon vásárolt lakást, vagy épített családi házat, az meg nyugalomra vágyott. Abszolút rossz volt a példája és azért lettem picit bizalomvesztett iránta, mert azt gondolom, hogy mintha túl fáradt lenne ahhoz, hogy a testületi ülést végigülje, azt gondolom, hogy a lakosság nem azért jött ide és kitartóan vár, hogy eredménytelenül menjen haza. Én meggondolnám, hogy megengedhető-e egy ilyen lépés, hogy egy testületi ülésről mondjuk a képviselő elmegy, mert számunkra ez nagyon fontos, hogy úgy álljunk fel innen, hogy valamilyen szinten megnyugtató legyen a lakosság szempontjából ez a mai testületi ülés, még akkor is, ha Barna Andort sem nagyon érdekli ez a dolog. De hát nem a választó körzetéről van szó. Ez a fajta stílus, az anyázás, hát én nem is értem, én tényleg nagyon szégyellem magam, hogy a lakosság ilyet tapasztal egy ilyen fontos kérdésben. Természetesen én is azt javaslom, hogy a határozati javaslatot el kell fogadni, és mindenféleképpen a lakosság képviselőjét is a további tárgyalásokba szervesen be kell vonni annak érdekében, hogy valami eredmény származzon annak érdekében, hogy ezt az övezetet tényleg arra használjuk, ami a zavarmentességet adja. Én nagyon szeretném azt, hogy ha egyrészt bennünket is tájékoztatnának a további megbeszélés időpontjairól és ott tudnánk képviselni a lakosságot. Orbán Szabolcs, a Flamingó Egyesület képviselője: szeretnék néhány dolgot megvilágítani a testület előtt is. Hiszen ez az ügy folyik már annyi ideje, hogy a lakosság egyre inkább, ha szabad így fogalmaznom, képbe került. Ez pedig azt jelenti, hogy a tegnap esti lakossági fórumon, amikor is a beruházó beszámolt a lakosság részére és bemutatta azt, hogy milyen tervet kíván megvalósítani, és elmondta ennek a körülményeit, illetve körbejártuk 19/24

20 ezt a témát, akkor azt láttuk, illetve azt tapasztaltuk, és azt gondolom, hogy abban többé-kevésbé egyetértés volt a lakosság részéről, hogy a beruházó egy jogrendszer szerint jár el, a jogrendszerben általa megkapott jogosítványoknak megfelelően jogszerűen jár el jelen pillanatban, és úgy építkezik, ahogy azt számára megszabta a hatóság. Nekünk az az érzésünk, hogy a hibát vagy a megoldást valahol ott kell keresni, hogy a hatóság milyen döntést hoz, milyen döntést hozott és milyen döntést fog hozni, hiszen ha ismereteink nem csalnak, akkor a tegnapi napon is hozott még olyan döntést a hatóság, amely ezt az építkezést erőteljesen támogatta és a korábbi tiltást feloldotta. Ha nekünk bármiféle hozzászólásunk és javaslatunk lehet, akkor a lakosság részéről preferálnánk azt, hogy azt a helyzetet kellene megszüntetni, amikor is a testület és a hatóság adott esetben természetesen nem egy és ugyanaz a személy, és nem egy irányba mennek, és a hatóság adott esetben kiad jogokat, engedélyeket, felhatalmaz beruházókat és természetesen azok meg kívánnak felelni és a saját üzleti érdekeiket is nézik majd. De ez ellenébe megy a lakosság érdekeinek. Azt gondolom, hogy itt a hatóságnak vagy a testületnek közösen kellene kimunkálnia azt, hogy ez hogyan ne fordulhasson elő akár a jövőben vagy a múltra visszatekintve is megvizsgálni, hogy hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, hiszen a megoldás véleményünk szerint itt van elrejtve valahol. Nyilvánvaló, hogy egy konszenzusra van majd itt szükség és egyfajta kártalanításra a mi meglátásunk szerint is, amelyben részt venni nem tudunk és nem is nagyon kívánunk, de nagyon reméljük, hogy mielőbb döntés születik majd és a testület olyan formában hozza meg döntését, hogy mielőbb leállhasson ez az építkezés és nagyon reméljük, hogy nem húzódnak el sokáig a tárgyalások, mert megértjük, hogy ennek költségei vannak, amelyek tovább növelik majd esetlegesen a kártérítési összeget. Kiss Lajos: nem kívántam a mai napon ebben a vitában részt venni, de az építéshatósággal, illetve a hivatallal kapcsolatos észrevételek késztettek arra, hogy mindenképp szóljak. Az Építéshatósági Csoport abból dolgozik, amit a testület számára biztosít január 16-án az akkori testület úgy döntött, hogy erre a területre elfogad egy szabályozási tervet, amely szerint - itt a Szabályozási Terv kivonata nm üzlet építhető erre a területre. Abban az időben a XVII. kerületben nem volt semmi, volt két benzinkút, kereskedelmi létesítmények nem voltak, üzletek nem voltak, szórakozási lehetőségek sem, nem akarom ragozni. Semmi sem volt. A testület akkor úgy képzelte el, hogy ezen a területen, ami régen bánya volt, megcsinálja azokat a szolgáltatásokat, ami a kerület számára fontos. Valószínű, hogy laknak, olyanok, vannak itt olyanok, akik 1998 körül jártak ki a lengyel piacra, látták a szörnyű állapotot, ami azon a területen volt. Akkor merült fel, ban, hogy célszerű lenne ezt a területet hasznosítani és ilyen irányba hasznosítani január 16-án jóváhagyta a testület a Szabályozási Tervet. Ebben meghatározta, hogy az itt lévő ingatlanok milyen övezeti besorolást kapnak. Intézményi besorolást kaptak, bár azóta 2003-ban hatályát vesztette a Szabályozási Terv, de a Fővárosi Építési Szabályzatban, a kerületi szabályzatban intézményi területként szerepelt. Intézményi területen pedig azt lehet építeni, amit a jogszabályok megengednek, és a Jegyzőnek nincs lehetősége az Építéshatósági Csoportot eltiltani ebben az esetben az 20/24