A Lélek gyümölcse. Írta: Richard O Ffill január, február, március

Átírás

1 A Lélek gyümölcse Írta: Richard O Ffill január, február, március

2 Copyright Richard O Ffill, 2009 Copyright Hetednapi Adventista Egyház, 2009 Felelõs kiadó: Ócsai Tamás A Bibliatanulmányokat a Hetednapi Adventista Egyház Generál Konferenciájának Felnõtt Szombatiskolai Osztálya készíti, a Szombatiskolai Kéziratokat Elbíráló Nemzetközi Bizottság általános felügyelete alatt, amelynek tagjai szerkesztõ-tanácsadóként is szolgálnak. A közzétett Bibliatanulmányok a bizottság véleményét is tükrözik, tehát nem kizárólag a szerzõ(k) elgondolásai olvashatók bennük. Fordította: Hegyiné Tóth Judit Korrektor: Rozmann Károlyné Felelõs szerkesztõ: Zarkáné Teremy Krisztina Kiadja a Hetednapi Adventista Egyház 2119 Pécel, Ráday u. 12. Ügyintézés: Fenyvesi Eszter feszter@adventista.hu Telefon: Nyomdai elõkészítés: Ecsedi Gabriella Nyomdai munkálatok: Szõllõsy Mûhely, Debrecen Felelõs vezetõ: Szõllõsy Botond ISBN

3 TARTALOM Elõszó tanulmány: Gyümölcseikrõl tanulmány: A Lélek gyümölcse: szeretet tanulmány: A Lélek gyümölcse: öröm tanulmány: A Lélek gyümölcse: békesség tanulmány: A Lélek gyümölcse: béketûrés tanulmány: A Lélek gyümölcse: szívesség tanulmány: A Lélek gyümölcse: jóság tanulmány: A Lélek gyümölcse: hûség tanulmány: A Lélek gyümölcse: szelídség tanulmány: A Lélek gyümölcse: mértékletesség tanulmány: A Lélek gyümölcse: igazság tanulmány: A Lélek gyümölcse: valóság tanulmány: A Lélek gyümölcse: keresztény jellem Reggeli dicséret Ajánlott internetes oldalak: Generál Konferencia: Transzeurópai Divízió: Newbold College: Magyar Unió: Dunamelléki Egyházterület: Tiszamelléki Egyházterület: Advent Kiadó: Adventista Teológiai Fõiskola: Reménység Evangélizációs Központ (REK): Bibliatanulmányok: 3

4 DE A LÉLEKNEK GYÜMÖLCSE A rendõrök kezükben fegyverrel közelítettek a félreállított kocsihoz. Az autót vezetõ asszony rémülten próbálta felidézni, vajon mi rosszat tehetett. Trágár mutogatásaival és otromba szavaival sértegette a többi autóst, és ide-oda ci ká zott a for ga lom ban kö zöl te az egyik jár õr. És emi att ijeszt get az zal a pus ká val? vá gott vis sza az as szony. Lát tuk a lök há rí tón a mat ri cát, ami ar ra utal, hogy a ko csi tu laj do no sa ke - resztény. Ezért gondoltuk, hogy bizonyára lopott az autó. Mi a tanulsága ennek a kis történetnek? Az emberek általában úgy tekintenek a keresztényekre, mint akik meggyõzõdésük miatt magas erkölcsi normák szerint élnek. Elvégre Jézus Krisztus a példaképük. Hogy viselkedjen tehát egy keresztény? Hogy viselkedjünk otthon és mások elõtt? A vá laszt Gal 5:22-23 ver se i ben ta lál juk: De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketûrés, szívesség, jóság, hûség, szelídség, mérték - le tes ség. Az ilye nek el len nincs tör vény. A Lélek gyümölcsének tanulmányozása során szemügyre vesszük, mi történik azokkal, akik Isten kezébe helyezik életüket, és engedik, hogy a Szentlélek munkálkodjon bennük. Ami test tõl szü le tett, test az; és ami Lé lek tõl szü le tett, lélek az (Jn 3:6). Amikor a Lélektõl születünk, gyümölcse érlelõdni kezd szívünkben; ez történik, ha az ember újjászületik. Fi gyel jük meg, ahogy Pál fo gal maz: De a Lé lek nek gyümölcse A Lé - leknek egyetlen gyümölcse van. Nem egymástól függetlenül megnyilvánuló jellemvonásokat sorol az apostol, hanem egységes állapotról beszél. A Szentlé - lek ter mi meg ben nünk a gyü möl csöt, azt a jel le met, ami vé Jé zus ban for má lód - nunk kell. A Lélek gyümölcse olyan, mint a sokszögû gyémánt. A különbözõ oldalak Jézus más és más jellemvonásait jelképezik, amelyeket Isten bennünk is fényesre akar csiszolni. Ez a dolog lényege. Isten mindannyiunkat Jézushoz ha - sonlóvá szeretne formálni, és a változás érdekében elküldte Szentlelkét, hogy bennünk lakozzon. Tanulmányozzuk a Lélek gyümölcsét, de ezt ne tekintsük puszta elméletnek! Ápolgatnunk kell magunkban, és életünk megváltozik, viszont itt mégsem egy életstílusról van szó! Valójában az ember átalakulása a Lélek gyümölcse: a ré gi ek el múl tak, ímé új já lett min den (2Kor 5:17). Új já lett min den" ez a Lélek gyümölcse mindazok számára, akik a halálból átmentek a krisztusi életbe (lásd 1Jn 3:14). 4

5 Bibliatanulmányunk nem arra a kérdésre keresi a választ, hogyan válhatunk türelmesebbé, kedvesebbé, szelídebbé vagy hûségesebbé, hanem arra: hogyan engedjük a Szentlélek átformáló erejét életünkben megnyilvánulni. Hogyan válhatunk hasonlóvá Jézushoz, aki a megtestesült türelem, szeretet, szelídség és hûség? Nem megy ellenállás nélkül tökéletesíteni magunkban a Lélek gyümölcsének ál dá sa it, fõ leg ott hon nem! Lát ni fog juk, hogy az a kul csa, ha va ló ban át - adjuk magunkat Istennek, ha hajlandóak vagyunk önmegtagadóan, Istenért és mások javára élni. Végezetül megnézzük, miért fontos, hogy bûnösségünk teljes tudatában végezzük feladatainkat. Bûnösök lévén szükségünk van Krisztus elfedezõ kegyelmére, aki akkor is szeret, ha a termés bõségesnek ígérkezik, és ak kor is, ha szû kös lesz. Ne fe led jük: a Lé lek gyü möl cse a meg vál tá sunk ered - ménye, nem pedig az eszköze! Üdvösségünket csakis Jézus golgotai áldozatá - nak köszönhetjük, amelyre hit által tarthatunk igényt. Richard O'Ffill három kontinensen is állt egyházi szolgálatban lelkészként, író ként és elõ adó ként, hét éven át pe dig a Ge ne rál Kon fe ren cia köz - pontjában dolgozott. Jelenleg a floridai Orlandoban él. Clifford R. Goldstein szerkesztõ Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz Szombatiskolai tanulmányunkban a bibliai idézeteket általában a Károli-féle fordításban közöljük. Amikor máshonnan idézünk, zárójelben olvasható a forrás megjelölése. A bibliai könyvek neve és rövidítése, valamint a Bibliában szereplõ nevek a Magyar Bib lia tár su lat meg bí zá sá ból, a Ma gyar or szá gi Re for má tus Egy ház Kál vin Já nos Ki adó - jában, Budapesten, 2002-ben kiadott bibliafordítás szerint szerepelnek. A továbbiakban ezt így rö vi dít jük: új prot. ford. Ha az idé zet ben egy, az ol da lon már is mer te tett mû re hi - vatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idézett mû) rövidítést. Továbbra is szeretettel ajánlom minden érdeklõdõ figyelmébe a Tanítói mellékletet, ami külön kiadványként beszerezhetõ. Amint már meg szok tuk, a szombatiskola hanganyaga letölthetõ az internetrõl. Ha a bib lia ta nul má nyo kat meg ke res sük az egy ház hon lap ján ( az ott jel zett kap cso lat tal el ér he tõ a hang - anyag is. Ezért külön köszönettel tartozunk Háló Sándornak és Szabó Árpád Zoltánnak, valamint mindazoknak, akik részt vesznek a felolvasásban! Zarkáné Teremy Krisz ti na a magyar változat szerkesztõje 5

6 1. tanulmány DECEMBER 26 JANUÁR 1. Gyümölcseikről SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Lukács 13:7-9; János 11:4; 12:28; 15:1-10; 2Timóteus 3:5 Azért az õ gyümölcseikrõl ismeritek meg õket (Mt 7:20). Ha Is ten ben ma ra dunk, és hagy juk, hogy Lel ke ál tal Õ is ben nünk ma rad jon, valóban más emberré válunk szól az Úr egyik leginkább lelkesítõ ígérete. Életünk megváltozik, akár gyökeresen is. Azért ha va la ki Krisz tus ban van, új te rem tés az; a ré gi ek el múl tak, ímé új já lett min den (2Kor 5:17). Ebben a negyedévben a Lélek gyümölcsének különbözõ oldalait vizsgáljuk. A megváltási terv arról biztosít, hogy az Úrnak dicsõségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsõségrõl dicsõségre, úgy mint az Úr nak Lel ké tõl (2Kor 3:18). Aki Jézusban marad, abban megterem a Lélek gyümölcse. Vajon elõfordul idõn ként, hogy azt kér dez zük: ne kem is szól ez az ígé ret? A vá lasz nagy be tûs IGEN! Egé szen biz to sak le he tünk ab ban, hogy aki meg kezd te ben nünk a jót, teljességre is viszi azt (Fil 1:6). Emlékezzünk csak Jézus szavaira: Nem ti vá - lasztottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmarad - jon; hogy akár mit kér tek az Atyá tól az én ne vem ben, meg ad ja nék tek (Jn 15:16). Ami pe dig a leg jobb, hogy a Szent lé lek jó té kony mun kál ko dá sa az éle - tünkben nemcsak a mostani idõre szól, hanem az örökkévalóságra is! 6

7 december 27. VASÁRNAP MINDEN FA AZ Ő TULAJDON GYÜMÖLCSÉRŐL ISMERTETIK MEG (LUKÁCS 6:44) Elnyerted már a Szentlelket? Ezzel a kérdéssel egyesek azt próbálják kipuhatolni, vajon tudunk-e nyelveken szólni. A kérdezõ számára ugyanis a nyelveken szólás egyértelmûen bizonyítja, hogy az emberben munkálkodik a Szentlélek. Mt 7:21-23 ver se i ben azon ban Jé zus óva int: a kül sõ je lek és cso dák sem - mit nem bizonyítanak (lásd még Jel 16:14). Világosan fogalmaz: a nevében végbevitt kétségbevonhatatlan csodák még nem bizonyítják, hogy a csodatévõ emberek Jézus hûséges követõi lennének. Azt olvassuk, hogy az utolsó napokban lesznek, akik ugyan Jézus követõinek mondják magukat, a külsõségeket illetõn istenfélõnek tûnnek, de megtagadják a hit ere jét (2Tim 3:5). Miként szembesülünk 2Tim 3:5 igazságával ma? Nem jó fa az, amely rom lott gyü möl csöt te rem; és nem rom lott fa az, amely jó gyü - möl csöt te rem. Mert min den fa az õ tu laj don gyü möl csé rõl is mer te tik meg; mert a tövisrõl nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szõlõt (Lk 6:43-44). Jézus azt mondta, hogy gyümölcsérõl ismerhetjük meg a fát. Az ember nem is annyira a szavai, mint inkább lénye által nyilatkozik meg. A Lélek ajándékait Isten egyháza kapja, a szolgálat végzéséhez. A Lélek gyümölcsét Isten gyermeke kapja, hogy élete átalakuljon. Jó gyü möl csöt te rem ni és igaz ke resz tény nek len ni a hang súly itt ar ra ke rül, hogy mi lyen legyen az ember. Egy jó színész élethûen eljátszhatja Mahatma Gan dhi sze re pét, de et tõl még nem lesz be lõ le Mahatma Gan dhi. Lát szat ra jó - nak tûn he tünk, jól han goz hat nak a sza va ink, és úgy is néz het ki, hogy jót te - szünk, de ha a Szent lé lek nem ad új szí vet, egy ál ta lán nem lehetünk jók. Jót ten ni vagy jó nak len ni mi a kü lönb ség? Elõ ször is, mit ér tünk az alatt, hogy jó? Másodszor: Elõfordulhat, hogy valaki jót tesz, ha õ maga nem jó? Vagy ép pen: lehet jó az em ber, ha a tettei nem jók? Gon - dolkodjunk ezeken a kérdéseken, majd szombaton mondjuk el véleményünket a csoportban! 7

8 HÉTFŐ december 28. NÁLAM NÉLKÜL SEMMIT SEM CSELEKEDHETTEK (JÁNOS 15:5) A második emeleti gyerekszoba ablakából a gyümölcsfán keresztül jutott le a kis tó hoz két fiú, ha a szü le ik nem en ge dé lyez ték a pan cso lást. Egy nap azt hal - lot ták, hogy mi vel a fa ki szá radt, édes ap juk ki akar ja vág ni. A gye re kek nem szívesen mondtak volna le titkos menekülési útjukról, ezért a boltban vásároltak né hány mû anyag al mát, majd azo kat az el halt fa ága i ra kö töz ték. Más nap reggel édesapjuk csodálkozva mesélte, hogy az éjszaka almák nõttek a kiszáradt körtefán. Jn 15:1-5 versei alapján válaszoljunk az alábbi kérdésekre! Jézus a szõlõtõhöz hasonlította magát. Miért hangsúlyozta, hogy Õ az igazi Szõ lõ tõ (lásd még Mt 24:24)? Az 5. vers ben mi nek ne vez ben nün ket Jé zus? Mit je lent ez a gya kor lat - ban? Ennek fényében hogyan kell egy kereszténynek élnie? A ves szõ nem te rem het gyü möl csöt, ha nem ma rad a szõ lõ tõn (4. vers). Ez na - gyon fontos, errõl nem szabad megfeledkeznünk! Kép zel jünk el egy al ma fát, ame lyik nek le tört az egyik ága, pe dig a gyü möl csök már fé lig meg ér tek. Mi tör té nik az ág gal csak ha mar? Mi lesz az al mák kal? Ja - vítanánk a helyzeten, ha a gyümölcsöket befestenénk pirosra? Locsolgassuk az ágat, vagy szórjunk köré mûtrágyát? Vajon megérleli termését, ha leszúrjuk a föld be? Mi ért olyan fon tos te hát, hogy az ág (ves szõ) a fán (szõ lõ tõn) ma rad jon? 8 Hogyan kell Jézusban maradni? Mit jelent ez? Min kellene változtatnunk az életünkön, hogy ez napi tapasztalatunk legyen? Milyen szoká - sokat alakítottunk ki, amelyek nehezítik, hogy a szõlõtõn maradjunk?

9 december 29. KEDD ABBAN DICSŐÍTTETIK MEG AZ ÉN ATYÁM (JÁNOS 15:8) Ab ban di csõ ít te tik meg az én Atyám, hogy sok gyü möl csöt te rem je tek; és le - gyetek nékem tanítványaim (Jn 15:8). Mit je lent ez a szö veg? Kétségkívül hallottuk már, hogy lehet rossz szándékkal is jót tenni. Amennyiben ez igaz, elõfordulhat, hogy helytelen indítékból próbál az ember Jézusban maradni? Ne azért akarjak Jézusban maradni, mert valamit szeretnék elérni, hiszen a Jézusban való élet a cél! Aki Jézusban marad, gyümölcsöt fog teremni, de nem a ma ga, ha nem Is ten di csõ sé gé re. A Lé lek gyü möl cse ugyan is nem az ember, hanem az Atya jóságát hivatott bemutatni. Krisztus szolgálata bõvelkedett csodákban és jócselekedetekben egyaránt. Mi volt tetteinek mozgatórugója, és hogyan befolyásolhatná a mi indítékain kat is Krisz tus pél dá ja? Jn 11:4; 12:28 Nagyon helyes, ha gyülekezetünk törekszik arra, hogy különbözõ szolgálataival elnyerje a környékbeliek elismerését. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk valódi célunkról és indítékainkról. Erõfeszítéseinknek mi a fõ célja? Magunkat akarjuk jobb színben feltüntetni, vagy Istent kívánjuk dicsõíteni? Hogyan tanulhatunk meg különbséget tenni a kettõ között? Könnyen elõfordulhat, hogy az ember Isten dicsõítésének hamis látszatával takargatja önfelmagasztaló cselekedeteit! Ol vas suk el Mt 5:16 és 1Kor 10:31 ver se it! Ho gyan kelt sünk má sok ban jóindulatot, miközben mennyei Atyánk nevének szerzünk dicséretet? Ne feledjük: jóindulatot kelteni az Atyát mellõzve is lehet, amikor magunknak tulajdonítjuk az érdemet. Vizsgáljuk meg szívünket: mi az õszinte indítéka ennek vagy annak a cselekedetünknek? Miként csaphatjuk be önmagunkat? 9

10 SZERDA december 30. HOGY TÖBB GYÜMÖLCSÖT TEREMJEN (JÁNOS 15:2) Minden szõlõvesszõt, amely énbennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen (Jn 15:2). Mit kell ér te ni a meg tisz tí tás alatt? Mi lyen sze mé - lyes tapasztalataink vannak a megtisztítással kapcsolatban? Amikor a tisztítás különleges folyamata véget ért, miben lettünk mások, mint azelõtt? A szüreti idény végeztével a gazda visszamegy a szõlõbe, és a legtöbb venyigét lemetszi. Nagy gonddal dolgozik, mert a jövõ évi termés kifejezetten a meg ma radt ves szõk tõl függ. Met szés kor ar ra kell ügyel ni, hogy a ter més és a szõlõvesszõk aránya fel ne boruljon. Az egyik a másik rovására fejlõdik. Ha a gaz da nem vág le elég ves szõt, a kö vet ke zõ év ter mé se gyen ge és rossz mi nõ - ségû lesz. Csak a gyakorlott szakember találja el a megfelelõ egyensúlyt. Is ten azért ál lít ja pró bák elé az em bert, hogy meg lás sa, va jon az il le tõ haj lan - dó-e egy fe let te ál ló ha ta lom ra bíz ni az éle tét. Is ten nem úgy lát, aho gyan mi. Gyakran kénytelen elképzeléseinket keresztülhúzni, és a teendõk tökéletesnek tûnõ sorrendjét felkavarni. Mindenki azt gondolja, hogy tisztában van lelki és fizikai érdekeivel, ám azok olykor ellentétben állnak azzal a tapasztalattal, amit meg kell szerezni ahhoz, hogy Krisztus követõjévé válhassunk. Saját értékünk - rõl al ko tott fo gal munk nem so kat nyom a lat ban. Próbákkal kikövezett út vezet a földrõl a menny felé. Pontosan emiatt nevezik keskeny útnak. A jellemnek próbákat kell kiállnia, különben sok képmutató keresztény tartaná fenn a vallásosság nemes látszatát, amíg végül valami gátat nem szab a haj lam, a vágy, a büsz ke ség és az am bí ció sza bad fo lyá sá nak. Ami - kor az Úr en ge dé lyé vel ke mény pró bák érik az em bert, az õszin te hit, a sze líd - ség és a krisz tu si alá zat hi á nya rá mu tat ar ra, hogy mi lyen nagy szük ség van a Szentlélek munkájára (Ellen G. White: In Heavenly Places o.). Kerültünk már olyan nehézségbe, ami komolyan megpróbálta hitünket? El ju tot tunk már odá ig, hogy úgy érez tük, ta lán nincs is hi tünk? Visszatekintve, mit tanultunk abból a tapasztalatból? Ami pedig még fontosabb kérdés: tényleg tanultunk belõle? 10

11 december 31. CSÜTÖRTÖK ÉS HA GYÜMÖLCSÖT TEREM, JÓ; HA PEDIG NEM (LUKÁCS 13:9) 1730 és 1745 között vallási megújulás hulláma söpört végig Észak-Amerika keleti partvidékén. A Nagy Ébredésként ismert mozgalom egyik vezetõ személyisége Jonathan Edwards volt. Az 1741 júliusában elmondott Bûnösök a haragvó Isten kezében címû prédikációja némelyek számára a zord, kegyetlen és fanatikus kereszténység szimbólumává vált. Kemény szavai azonban valós képet festenek a bûn rettenetes súlyáról, hûen tükrözik Isten hozzáállását a bûnhöz, és hirdetik az ítélet eljövetelének bizonyosságát. Ol vas suk el Jn 15:1-10 ver se it! Mi fé le el len té tet tár elénk Jé zus a gyü - mölcsterméssel kapcsolatban? Jézus egyrészt biztosít: ha benne maradunk, sok gyümölcsöt termünk, ami a megváltás következménye. Tehát, ha benne maradunk, hit által bizonyosak lehetünk üdvösségünk felõl az érdemünknek tulajdonított isteni igazság miatt. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogyha nem maradunk benne, nem tudunk gyümölcsöt teremni, és mindaz, aki nem terem gyümölcsöt, elszárad, majd a tûz be vet te tik (lásd 2Pt 3:10). Milyen tanulságot hordoz számunkra Lk 13:7-9 igeszakaszának példázata? Nem szabad arra a következtetésre jutnunk, hogy a gyümölcs termése üdvössé - günk záloga, hiszen az ugyanaz lenne, mintha cselekedeteink által szeretnénk üdvözülni. Nem a gyümölcs termése vált meg; az csupán az üdvösség tényének bizonyítéka, amit Jézusban már elnyertünk, belé vetett hitünk által. A gyümölcstermés az üdvösség egyfajta megnyilvánulása, nem pedig megszerzésének eszköze. Életbevágóan fontos, hogy értsük a különbséget, különben elõbbutóbb magunknak tulajdonítjuk a csodálatos gyümölcsöt, és felfuvalkodottá válunk miatta, vagy pedig lemondunk róla, mert úgy gondoljuk, termésünk rettenetesen gyenge. 11

12 PÉNTEK január 1. TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Azért az õ gyümölcseikrõl ismeritek meg õket (Mt 7:20) je len tet te ki a Meg - váltó. Krisztus minden igaz követõje gyümölcsöt terem Isten dicsõségére. Életük arról tanúskodik, hogy jó cselekedeteket mûvel bennük az Isten Lelke, és megvan a gyümölcsük a megszenteltetésre. Éle tük ma gasz tos és tisz ta. A he lyes cse - lekedetek az igaz istenfélelem jól felismerhetõ gyümölcsei, akik pedig nem teremnek ilyen gyümölcsöket, azt mutatják be, hogy nincsenek tapasztalataik Isten dolgaiban. Nincsenek a szõlõtõn. Jézus mondta: Maradjatok én ben nem és én is tibennetek. Miképpen a szõlõvesszõ nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szõlõtõkén marad; akképpen ti sem, hanemha énbennem maradtok. Én vagyok a szõ lõ tõ, ti a szõ lõ ves szõk: Aki én ben nem ma rad, én pe dig õben ne, az te rem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek (Jn 15:4-5) (El len G. White: Counsels to Parents, Teachers, and Students o.). Idõvel megmutatkozik mindazok valódi jelleme, akik csatlakoznak az egyházhoz, de az Úr hoz nem. Gyümölcseikrõl ismeritek meg õket (Mt 7:16). Nem je le nik meg életükben az istenfélelem, a mértékletesség, a türelem, a kedvesség, a szeretet és a jó té kony ság ér té kes gyü möl cse, csak tüs két és tö vist te rem nek. Az ilyen hí - võk mi att gya láz za Is tent a vi lág (El len G. White: The Faith I Live By. 90. o.). BESZÉLGESSÜNK RÓLA! 1. Jót tegyünk vagy jók legyünk? Vasárnapi tanulmányunk kérdését a szombatiskolai csoportban is beszéljük meg! 2. Mit jelent Ellen White megjegyzése arról, hogy idõvel megmutatkozik mindazok valódi jelleme, akik csatlakoznak az egyházhoz, de az Úrhoz nem? Miért kell mindenkinek feltennie magában a kérdést: valójában én melyik csoporthoz tartozom? Hogyan találunk biztos választ? 3. Van két em ber. Az egyik he ted na pi ad ven tis ta, aki is mer és el hisz minden tanítást a holtak állapotát, a második eljövetelt, 1844-et stb. Ellenben durva, keményszívû, ítélkezõ és szeretetlen. A másik ember ugyan hisz Jézusban, de a tanításokat visszautasítja, és azt fogadja el, amit mi teológiai tévedésnek tartunk. Õ viszont kedves, megbocsátó, szeretõ szívû és nem ítélkezik, egyszóval minden jó tulajdonság megvan benne, ami az ortodox adventistából hiányzik. Természetesen senki nem lát a másik szívébe, mégis mit gondolunk, me lyi kük van kö ze lebb Is ten or szá gá hoz, és mi ért? Mit árul el vá la - szunk ar ról, hogy mit tar tunk fon tos nak a ke resz tény élet ben? 12

13 ISTEN SZERETETÉNEK EREJE Légy bizalommal Istenhez, békülj meg vele, mert ennek jó eredménye lesz (Jób 22:21, új prot. ford.)! Jé zus azt mond ta: Az Atya sze ret ti te ket. Ha a hi tünk Krisz tus ál - tal erõ sen köt Is ten hez, ez a re mény ség lel künk nek biz tos és erõs hor - gonya, amely behatol a kárpit mögé, ahová elsõként bement értünk Jézus (Zsid 6:19-20, új prot. ford.). Igaz, hogy ér nek csa ló dá sok, szá mít - hatunk megpróbáltatásokra, de mindent Isten kezébe kell letennünk, legyen az akár ki csi, akár nagy. Õ nem bi zony ta la no dik el sé rel me ink so - kasága láttán, és nem is nyomja le túlságosan terheink súlya. Törõdik minden családdal, minden egyes ember életét gazdagítja; foglalkoztatja minden dolgunk és szomorúságunk. Megjegyez minden könnycsep - pet. Megindítja, ha gyengének érezzük magunkat. Azért következhet - nek be a ránk zúduló csapások és megpróbáltatások, hogy szeretetbõl fakadó céljai megvalósuljanak; hogy mi is részesüljünk szentségébõl, és így ne künk is ré szünk le hes sen ab ban a tel jes öröm ben, ami az Õ kö - zelségében megtalálható A Biblia a legerõteljesebb kifejezésekkel vázolja fel, hogy mennyire fontos valóban megismerni Istent. Péter így fogalmaz: Kegyelem és békesség adassék néktek bõségesen az Istennek és Jézusnak a mi Urunknak megismerésében az õ isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, aki minket saját dicsõségével és hatalmával elhívott (2Pt 1:2-3) Mi vel so kak nak csak igen cse kély fo gal ma van Krisz tus ne mes jel - lemérõl és magas tisztérõl, hitbeli tapasztalatuk leszûkült, ami nagyban gátolja az istenfélõ életben való elõrehaladásukat. Népünk körében a személyes hitélet szinte a mélyponton van. Sok a formaság, a gépiesség, a csupán szavakban megmutatkozó vallásosság; hitéletünkben viszont ennél mélyebb, szilárdabb tapasztalatra van szükség Fontos, hogy igazán ismerjük Istent és szeretetének erejét. Szorgalmasan, imádkozva kutassuk a Szentírást. Fontos, hogy a Szentlélek jobbá tegye a felfogásunkat, és szívünket hittel, reménységgel és állandó dicsõítéssel emeljük Istenhez (Testimonies. 5. köt o.) (El len G. White: Lift Him Up o.). 13

14 2. tanulmány JANUÁR 2 8. A LÉLEK GYÜMÖLCSE: SZERETET SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Máté 5:43-48; 7:12; 22:39; Lukács 10:25-37; 1Korinthus 13:4-7 Most azért meg ma rad a hit, re mény, sze re tet, e há rom; ezek kö zött pe dig leg - nagyobb a szeretet (1Kor 13:13). Nem véletlenül a szeretet az elsõ szó a jellemvonások felsorolásában, amelyet Pál azért állított össze, hogy a Lélek gyümölcsét bemutassa. A szeretet a legkiemelkedõbb keresztény erény, mivel ez Isten legjellemzõbb tulajdonsága. A szeretet késztette Istent az ember megteremtésére, az élet fenntartására, önmaga bemutatására, és arra, hogy megváltásunkért odaadja egyetlen Fiát. János nagyon tisztán és egyszerûen fogalmaz: Az Isten szeretet (1Jn 4:16). Mivel Isten jellemének középpontjában a szeretet áll, a szeretetnek számunkra is meghatározó jelentõséggel kell bírnia. Aki a szeretetben marad, az Istenben ma rad, és az Is ten is õben ne (16. vers). A szó jelentése, sajnos, túlságosan elsekélyesedett a modern világban. Szeretjük a kedvenc ételünket, szeretjük a ku tyán kat. Ez a faj ta sze re tet azon ban tá - vol ról sem üti meg az is te ni mér cét (lásd 1Korinthus 13. fe je ze te). Is ten sze re - tete egészen más; olyasvalami, ami hatással van teljes létünkre, életformánkra és kapcsolatainkra. A szeretet összetevõi egységet alkotnak, nem pedig listának kell elképzelnünk, amibõl tetszés szerint válogathatunk. Ahogyan a héten látni fog juk az iga zi sze re tet nem így mû kö dik. 14

15 január 3. VASÁRNAP A SZERETET ÖSSZETETTSÉGE (5MÓZES 6:5) Jé zus pe dig mon da né ki: Sze resd az Urat, a te Is te ne det tel jes szí ved bõl, tel - jes lelkedbõl és teljes elmédbõl. Ez az elsõ és nagy parancsolat. A második pe - dig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat (Mt 22:37-39; lásd még 5Móz 6:5). Más írásmûvekhez hasonlóan a Biblia különbözõ fordításai is eltérnek egymástól szóhasználatukban. Például, a kicsi madár fordítható apró madárnak vagy pici madárnak egyaránt. Mindegyik változat helytálló. Ezért a Lélek gyümölcsének tanulmányozásakor nagy segítséget jelenthet, ha utánanézünk a felsorolt szavak jelentésének az eredeti nyelvben is. 5Móz 6:5 versében a szeretet-nek fordított héber szó: ahabta. Az ahabta-szeretet elsõsorban az akarat, az ér te lem és a cse le ke de tek ál tal nyil vá nul meg, nem pe dig ér zé sek és ér - zelmek által. Ez a legmagasabb rendû szeretet, mert arra indít, hogy érzéseinktõl függetlenül azt tegyük, ami helyes és becsületes. Jézus nagy parancsolata min den egyes em ber szá má ra úgy szól, hogy a leg ne me sebb, leg tisz tább, leg - magasabb rendû, önfeláldozó szeretettel szeresse Istent. A zsidó nép már ismerte az elsõ számú parancsolatot: Szeresd az Urat teljes szívedbõl, lelkedbõl, elmédbõl, és ahogyan Márk hozzáteszi, teljes erõdbõl is (lásd Mk 12:30). Az em be ri lét négy ve tü le té re utal va mint ha Jé zus azt akar ná mon da ni: Egész lé nyed del sze resd az Is tent! Nem kü lön-kü lön, a négy szem - pont alapján akarta magyarázni a parancsolatot, még ha sokat nyerhetnénk is azok tanulmányozásából. Mi re vi lá gí ta nak rá Mt 7:12 és 22:39 ver sei? Ho gyan kap cso ló dik ez a sze - retet egész fogalmához? Szeresd felebarátodat, mint magadat : minden embert teljes szívedbõl szeress! A szeretet a második parancsolatban ugyanaz, mint az elsõ parancsolatban tet tek ben nyil vá nul meg, ben ne van az aka rat és a szán dék. Szeresd felebarátodat, mint ma ga dat : gondoskodj másokról is éppúgy, mint önmagadról! Könnyû arról beszélni, hogy szeressük embertársainkat úgy, mint önmagunkat, azt tenni azonban már nem olyan egyszerû. Mennyire vagyunk si ke re sek ezen a té ren? Mi ként le het meg ta nul ni azt a ke mény lec két, hogy má sok ér de ké ben meg tud junk hal ni az én nek? 15

16 HÉTFŐ január 4. A SZERETET CSELEKEDETEI (1KORINTUS 13:4-8) A sze re tet hos szú tû rõ, kegyes nem rójja fel a gonoszt együtt örül az igazsággal; mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltûr. A sze re tet so ha el nem fogy (1Kor 13:4-8). Elsõként értelmeznünk kell a szeretet fogalmát; az alkalmazás csak a következõ lé pés. Ne mond juk ki kön nye dén azt, hogy sze re tünk; elõbb ala po san vizs - gáljuk meg az életünket, és nézzük meg, mennyire sikerül alkalmaznunk a bibliai szeretet alapelveit! Olvassuk el 1Kor 13:4-8 igeszakaszát! Figyeljük meg a szeretet különbözõ oldalait, majd tegyük fel magunkban a kérdést: hogyan alkalmazhatom ezeket az alapelveket a saját otthonomban? Kicsit gondolkodjunk el azon, milyen lenne az otthonunk, ha Isten kegyelme által következetesen gyakorolnánk az igaz szeretetre jellemzõ tulajdonságokat! Képzeljük csak el, mekkora áldás lehet olyan környezetben élni, ahol a családtagok egymást építik, erõsítik! Talán másokat nem kényszeríthetünk, de mi magunk megpróbálhatunk a szeretet alapelvei szerint élni, és megláthatjuk, milyen erõs hatása lehet ennek a környezetünkre. A szeretet ellen nincs mit mondani, mert a teremtés egészében az a leghatalmasabb erõ. Az emberek vitathatják hitünk alapelveit, bírálhatják életstílusunkat, hitünket és vallásunkat, akármit, de vajon milyen érvet hozhatnának fel a feltétel nélküli szeretet ellen, ami Jézust jellemezte, és amit kegyelme által mi is bemutathatunk? A bibliai szeretet tulajdonságai közül melyiket a legnehezebb megvalósítanunk az életünkben? Mit tehetünk Isten kegyelme által azért, hogy min den erõn ket lat ba vet ve mind job ban ápol juk ma gunk ban ezt a jel - lemvonást? Miért szükséges ez? 16

17 január 5. KEDD AMIT A SZERETET NEM TESZ 1Kor 13:4-8 ver se it ma más ol dal ról vizs gál juk. Néz zük meg, mi az, amit nem tesz a szeretet! A nyelvtani szerkezetüket tekintve tagadó kifejezések valójában a szeretet jó tulajdonságait mutatják be. Olvassuk el az összes tagadó kifejezést 1Kor 13:4-8 igeszakaszában, és jegyezzük fel a bennük rejlõ pozitív tulajdonságokat! Közben tegyük fel a kérdést: jól vagy rosszul mutatom be a szeretet különbözõ megnyilvánulá - si formáit? Hogyan fejlõdhetek azon a téren, ahol hiányosságaim vannak? Nem irigykedik = Nem kérkedik = Nem fuvalkodik fel = Nem cselekszik éktelenül = Nem ke re si a ma ga hasz nát = Nem gerjed haragra = Nem rójja fel a go noszt = Nem örül a ha mis ság nak = A szeretet fejezetének (1Korinthus 13) részletes tanulmányozása közben mennyei Atyánk jelleme tárul elénk, aki maga a megtestesült szeretet. Azt is láthatjuk, hogy a hétköznapi értelemben használt szeretet fogalma mennyire távol esik az isteni szeretet pontos jelentésétõl. 17

18 SZERDA január 6. A SZERETET PRÓBÁJA (MÁTÉ 5:43-48) Fogalmazzuk át saját szavainkkal Mt 5:43-48 verseit! Milyen fontos dolgot tanít itt Jézus a szeretetrõl? Szeretnünk kell ellenségeinket, ezért az a leghelyesebb, ha kiderítjük, pontosan ki szá mít an nak. Ha csak az az el len ség, aki az éle tünk re tör, ak kor ta lán úgy gondolhatnánk, ez a szöveg nem is vonatkozik ránk, hiszen mostanában senki nem akart meg öl ni. A meghatározás szerint azonban ellenség az ellenfél, a rivális, a konkurencia, aki le akar gyõz ni, pró bá ra tesz. Az el len ség gyû löl, ros szul bá nik ve lünk. Ilyen értelemben ellenség lehet a házastárs is, vagy a család bármelyik tagja. Néha valamelyik rokonból hiányzik a szeretet. Talán bosszantani próbál, amikor csak tud, vagy még en nél ros szabb ra is ké pes. Ilyen kor, ha al ka lom adó dik, jól esik visszavágni, vagy belesétálunk a kicsinyeskedés csapdájába. Munkahelyen is kerülhetünk konfliktushelyzetbe. Talán régi munkatársaink kezdik azt gondolni rólunk, hogy az ellenfeleik vagyunk. Ellenségünkké válhat a barát, sõt még valamelyik testvér is a gyülekezetbõl. Meg kell ér te nünk, hogy Jé zus uta lá sa sze rint nem csu pán az az el len ség, aki eset leg az éle tünk re tör; el len ség le het bár ki, aki elég fáj dal mat okoz ah hoz, hogy bosszúra sarkalljon. Hogyan világítják meg a szeretetre vonatkozó fontos alapelvet Péld 15:1; 25:21 és 1Pt 3:9 ver sei? Szeressük ellenségeinket? Sokaknak az is problémát jelent, hogy barátaik felé kimutassák szeretetüket, nemhogy ellenségeik felé! Hogyan tanulhatnánk meg követni Jézus példáját? Hogyan változhatna meg a szívünk, hogy szeretni tudjuk ellenségeinket? Miként játszhat nagy szerepet az ellenségeinkért elmondott ima, ha igyekszünk elérni ezt a keresztény ide ált? 18

19 január 7. CSÜTÖRTÖK A TETTEKBEN MEGNYILVÁNULÓ SZERETET (LUKÁCS 10:25-37) Egy teológus professzor szokatlan feladatot adott diákjainak. Prédikációt kellett írniuk az irgalmas samaritánus története alapján, majd sorban, egymás után, osztályteremrõl osztályteremre járva el kellett azt mondaniuk, a szeretetrõl és az együtt ér zés rõl be szél ve. Az órák köz ti szü net igen rö vid volt, ezért a pré di - kátorjelölteknek sietni kellett, hogy a következõ helyre érjenek. Az egyik folyosóra, a diákok tudta nélkül, a professzor egy koldust állított, aki mellett mindenkinek el kellett haladnia. A történtek komoly tanulsággal szolgáltak. A leendõ prédikátorok közül alig egy pá ran áll tak meg se gí te ni, fõ leg azok kö zül ke ve sen, aki ket az idõ szo rí tott. Rohantak, hogy el tudják mondani az irgalmas samaritánusról szóló prédikációjukat, miközben szinte mindnyájan elmentek a példázat kulcsfigurája mellett! A teg na pi rész ben ar ra ke res tük a vá laszt, hogy ki az el len sé günk. Ma az a kérdés: ki számít felebarátnak? Hogyan válaszol erre Jézus Lk 10:25-37 verseiben? Hol kapcsolódik az irgalmas samaritánus példázata az igaz szeretet kérdésköréhez? A példázatot olvasva próbáljunk rájönni arra, miért választott Jézus vallásos embereket, mi több, vallási vezetõket negatív példának? Mi a tanulság ebbõl számunkra? Gondolkozzunk el a következõkön: Éheztem, és ti humanitárius klubot alapí - tottatok, hogy problémámat megvitassátok. Fogoly voltam, de ti a bûnözés gya - korisága miatt panaszkodtatok. Mezítelen voltam, ti pedig a megjelenésem erkölcstelen voltát tettétek szóvá. Beteg voltam, miközben ti hálát adtatok egészségetekért. Hajléktalan voltam, ti meg arról prédikáltatok, hogy Isten szeretete menedék. Látszatra oly közel vagytok Istenhez, szinte szentnek tûntök; én viszont még min dig éhes és ma gá nyos va gyok, fá zom és fáj dal ma im van nak. Számít ez valakinek? Legyünk õszinték! Miben kellene változtatnunk az életstílusunkon ahhoz, hogy valóban irgalmas samaritánus váljon belõlünk? Ismerünk valakit, aki jelenleg a túloldalon, a fájdalmak világában kínlódik? Mekkora önmegtagadást igényelne a részünkrõl, hogy felebarátunkként bánjunk vele? 19

20 PÉNTEK január 8. TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: A tu dós Arthur Zajonc fén nyel töl tött be egy üres do bozt, amely nek bel sõ fa la i - ról egy ál ta lán nem ve rõ dött vis sza a fény. A do boz ban fény volt, sem mi más. Ha bekukkanthatnánk a dobozába, a fényre, mit látnánk? Milyen a fény önmagában? Csupán sötétséget, az üres tér sötétjét láthatnánk. A fény önmagában láthatatlan, ha nincs, ami visszaverje, vagy ha nem nézünk közvetlenül a forrásába. Ezután Zajonc a do boz sö tét jén át vitt egy bo tot. A fény for rás irá nyá ból, de csak is azon az ol da lon a bot lát ha tó vá vált. Úgy tûnt, mint ha egy vé kony fény su gár vi lá gí ta - ná meg, de mást nem ér ne, pe dig a fény ott volt a do boz bel se jé ben min de nütt (mint ha víz zel töl töt ték vol na meg). A vi lá gos ság azon ban csak ak kor vált lát ha - tóvá, amikor valamirõl, jelen esetben a botról visszaverõdött, máskülönben sötétségnek tûnt. A napfény elárasztja az eget, és idõjárástól, illetve napállástól függõen kékké, szürkévé vagy vörössé varázsolja azt. Teljesen mindegy, mennyi napfény éri a holdat, pontosan az történik, ami Zajonc dobozában; tökéletes sötét ség, az üres tér sö tét je ural ko dik ott. A hold nak ugyan is nincs lég kö re, a hol - don nincs le ve gõ, nincs ned ves ség, sem gáz vagy pá ra, ami a nap fényt vis sza ver - ve színkavalkáddá vál toz hat na, mint fe let tünk az ég bol ton. Mi re ta nít a ter mé - szet? Ha nincs, ami visszaverje a fényt, a világosság teljes sötétségnek látszik. BESZÉLGESSÜNK RÓLA! 1. Milyen lelki tanulságot vonhatunk le a szeretetre vonatkozóan a fény ter mé sze té rõl gon dol kod va? Lásd 1Jn 1:5; 2:9-11; 4:8; Lk 11:35! 2. Az ellenség szeretetének kérdésével kapcsolatban olvassuk el Lk 23:34 ver sét! Jé zus pe dig mon da: Atyám! bo csásd meg né kik; mert nem tud ják mit cselekesznek. Szoktunk-e ellenségeinkért imádkozni? Nem könnyû szeretettel viszonyulni azokhoz, akik gonoszul viselkednek velünk, gyûlölnek vagy bántalmaznak. Azonban az ellenségeinkért elmondott ima képes szívünket és viselkedésünket alakítani. Amikor imádkozunk rosszakaróinkért, és azokért, akik gyûlölnek, megláthatjuk bennük az embert, akinek éppoly nagy szüksége van Is ten ke gyel mé re, mint ne künk. Erõt és kész sé get nye rünk ar ra, hogy áldására legyünk azoknak, akik átkoznak, jót tegyünk azokkal, akik gyûlölnek. Hogyan tanulhatunk meg imádkozni azokért, akikre inkább átkot szórtunk volna? 3. Egy ember meglátott egy lerobbant autót. Megállt, hogy segítsen. Az autó utasai azonban jól megverték és kirabolták. Ezután már biztosan nem igyekszem irgalmas samaritánusként viselkedni! jegyez te meg a pó rul járt em ber. Mit mon da nánk ne ki? 20

21 R.DÁNIEL IRÉN: DICSÉRTESSÉK Bárki is vallja, bizony, dicsértessék! Dicsértessél, mert erõt adsz! Dicsértessél, mert megbíztatsz! Dicsértessél, ha négykézláb is szedem a gyomot, s a lelkem fáj is Dicsértessél, mert rám nézel! Szíved befogad, s elnézel millió bûnt, mulasztást, vétket, mit zokogva öntök elébed. Dicsértessél, mert Tiéd lett végre lázongó éltem; vágyam Eléd tette. S bár csak kín, maradék, utolsó harmad vagy ötöd, végsõ döntésem hadd legyen örök! 21

22 3. tanulmány JANUÁR A Lélek gyümölcse: öröm SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Zsoltár 139; Lukács 15:4-24; János 15:10-11; Zsidók 11:16 Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon tibennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék (Jn 15:11). Az öröm és a boldogság nem feltétlenül ugyanazt jelenti. Boldogságot kedvezõ körülmények teremtenek, ellenben öröm abból származik, ha életünk Jézusban, az igazi Szõlõtõben marad. Zsolt 4:8 ver sé ben jól lát ha tó a kü lönb ség: Nagyobb örömöt adsz szívembe azokénál, akiknek bõven van búzájuk és boruk (új prot. ford.). Is ten is me re te és a be lé ve tett bi za lom táp lál ja ezt a na gyobb örö met ; bol dog sá got a kel le - mes kö rül mé nyek ad nak, mint pl. ami kor bõ sé ges az ara tás. A bel sõ öröm ál - landó, amíg bízunk Istenben, de a boldogság éppoly kiszámíthatatlan, mint az aratás bõsége. A belsõ öröm legyõzi a csüggedést, a boldogság csak eltakarja azt. A bel sõ öröm tar tós, a bol dog ság át me ne ti. Az élet öröm mé lyebb rõl in dul, mint a fáj da lom vagy a gyö nyör. Az ilyen öröm ab ból fa kad, ha az em ber tud ja, hogy Is ten je len van az éle té ben, és se gít a kö - rülmények fölé emelkedni. Isten szeretetére és jóságára összpontosít. A keresztény öröm alap ja az, hogy Is ten mint a múlt ban, úgy most is a ben ne bí zók üdvösségéért cselekszik. 22

23 január 10. VASÁRNAP AZ ÖRÖM PARANCSA (FILIPPI 4:4) Sok hívõ engedi magát a körülmények áldozatául esni, ami miatt hol magaslatokban szárnyal, hol a lélek poklát járja. Számukra az öröm értelmetlennek, sõt lehetetlennek tûnik. Ezért szól úgy a parancs, hogy örüljetek az Úr ban (Fil 4:4). Embertársaink vagy körülményeink nem mindig örvendetesek, lehetnek roszszak is, az Úr ban azon ban min dig örül he tünk, mert Õ jó, és so sem vál to zik. A lelki szilárdság egyértelmûen összefügg Isten ismeretével és az iránta érzett elkötelezettséggel. Isten ismerete segít körülményeink fölé emelkedni, és stabilitást ad. A zsoltárokat azért írták költõi, verses formában, megzenésítve, hogy Izráel népe könnyebben megjegyezhesse, énekelhesse a Szentírás szavait, ami által istenismeretük mélyülhetett. Istent megismerve az ember számára minden más kevésbé tûnik fontosnak. A kö vet ke zõ ver sek alap ján mi lyen okunk le het az öröm re? (Zsol tár 139; Róm 8:28; 1Pt 1:8-9) Ho gyan ta nul ha tunk meg örül ni ezek nek az ígé re tek nek? Kell még más ok az öröm re? Is ten meg vál tott, gyer mek évé fo ga dott és örök sé - get ígért Jézus Krisztusban (Ef 1:1-11)! Amikor Krisztus visszatér, élvezhetjük jelenlétét, és gyönyörködhetünk a mennyei otthonban (Jn 14:2-3), amit nekünk készített. Addig is öröm ismerni Isten ígéretét, hogy gondoskodik minden szük - ségletünkrõl (Fil 4:19). Az is kiváltáság, hogy szolgálhatjuk Õt, akit leginkább sze re tünk: hir det het jük a jó hírt azok nak, akik még nem is me rik az Urat, hit - testvéreinket pedig buzdíthatjuk, hogy mind jobban szeressék és szolgálják Istent. Öröm tud ni, hogy bár mi kor imád koz ha tunk Is ten hez (Zsid 4:15-16). Vé - gül pe dig az is öröm mel tölt el, hogy nem a ha lá lé az utol só szó (1Kor 15:54). A sok ígéret ismeretében bõven van okunk az örömre. Mégis mindanynyian küszködünk szomorúsággal, csüggedéssel és fájdalommal, az élet velejáróival. Körülményeinktõl függetlenül, hogyan találhatjuk meg azt az örö met, amit Krisz tus ban Is ten kí nál fel? Mely dön té se ink ha tá roz zák meg azt, hogy ké pe sek le szünk-e meg kap ni azt az örö met, ami a mi énk le het? 23

24 HÉTFŐ január 11. KRISZTUS ÖRÖME Ha tökéletesen meg akarjuk érteni, mit jelent a keresztény öröm, vessünk egy pillantást Krisztus örömmel átitatott életére! Mibõl fakadt Krisztus öröme? Milyen elvekhez igazította életét? Mi az öröm szerepe Jézus három legnépszerûbb példázatában? Mi a közös vonás bennük? Az el ve szett juh (Lk 15:4-7) Az el ve szett drakhma (Lk 15:8-10) A té koz ló fiú (Lk 15:11-24) A három példázaton keresztül bepillantást nyerünk Isten szívébe, amely ünnepel ni akar. Ilyen Is ten tisz ta örö me ami att, hogy meg ta lál ta azt, ami vagy aki elveszett. Nem csoda hát, hogy megpróbáltatásai és szenvedései ellenére Krisztust az öröm jellemezte, mert tudta: áldozata révén sok ember megmenekül. Gondolkozzunk Zsid 12:2-3 verseinek jelentõségén, és közben imádkozzunk! aki az elõt te le võ öröm he lyett, meg vet ve a gya lá za tot, ke resz tet szenvedett Jegyezzük fel a bibliavers olvasgatása során született gondolatainkat! Milyen öröm várt Jézusra? Miért annyira fontos Istennek az elveszettek megmentése? Jézus, a fájdalmak férfia és betegség ismerõje (Ézs 53:3), és Jé zus, aki örült. Mi ként fér het meg egy más mel lett e két kép Jé zus ról? Gon dol - junk életünk egyik komoly és fájdalmas terhére! Problémáink ellenére ho gyan ta pasz tal ha tunk mi is olyan örö met, mint Jé zus? 24

25 január 12. KEDD ENGEDELMESKEDNI ÖRÖM (JÁNOS 15:11) Mi hez kap csol ja Jé zus az örö met (Jn 15:10-11)? Ho gyan mû kö dik ez a gyakorlatban, vagyis: miért okoz örömet az engedelmesség? Hanem az Úr törvényében van gyönyörûsége, és az õ törvényérõl gondolkodik éj jel és nap pal (Zsolt 1:2). Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van (Zsolt 40:9). Az Isten akaratának való engedelmesség öröménél nincs nagyobb öröm. Egyesek szerint az engedelmesség hangsúlyozása csak növeli a már amúgy is bûnterhes lelkiismeret fájdalmát, pedig az Isten akaratának betartása éppenséggel felszabadít. Ne feledjük, hogy az engedetlenség szított háborút a mennyben, bolygónkon pedig bûnt és halált okozott. Minden emberi fájdalmat és szenvedést az okoz, hogy az em ber le tért Is ten aka ra tá nak út já ról. Az örö met ugyan - akkor a hit általi engedelmesség segíti helyreállítani. Hogyan kapcsolják össze a következõ versek az engedelmességet az örömmel? Zsolt 19:9; Jer 15:16; Mt 7:21-27 A Biblia egyértelmû tanítása az, hogy az üdvösséget cselekedetek által nem lehet kiérdemelni, ugyanakkor cselekedeteink elválaszthatatlanul kötõdnek ah - hoz, hogy mit je lent üd vös ség re jut ni. Tet te ink mu tat ják be az egész vi lág egye - tem elõtt üdvösségünk valóságát és Isten iránti elkötelezettségünket. Ha valaki törvényeskedõnek nevezi azt, aki rendületlenül kitart az Isten akaratának való engedelmesség mellett, valójában abba a csapdába esik, amire Ézsaiás figyelmeztetett: Jaj azok nak, akik a go noszt jó nak mond ják és a jót go nosz nak; akik a sötétséget világossággá s a világosságot sötétséggé teszik, és teszik a keserût édes sé, s az édest ke se rû vé (Ézs 5:20)! Megismertük már az engedelmesség örömét? Ellentétes oldalról megközelítve ugyanezt a kérdést: Volt már részünk fájdalomban és szenvedésben azért, mert nem en ge del mes ked tünk az Úr nak? 25

26 SZERDA január 13. ÖRÖM A PRÓBÁK IDEJÉN (JÁNOS 16:33) Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyõztem a világot (Jn 16:33). Egy ré gen el ter jedt tév hit sze rint csak két oka le het an nak, ha va la kit ne héz sé - gek súj ta nak: vagy va la mi lyen bûnt kö vet el, vagy pe dig nincs elég hi te. Mi - csoda durva és rideg kép ez Istenrõl! Jézus azonban egyértelmûen elmondta, hogy ebben az életben minden embernek lesznek gondjai, problémái, hívõnek és hitetlennek egyaránt. Nagyon szeretjük Dániel történetét, azt, amikor az oroszlánok vermébe dobták, de a legtöbb keresztényt valóban szétmarcangolták a vadállatok, amikor odavetették õket. A három héber ifjú ugyan sértetlenül jött ki a tüzes kemencébõl, ám a máglyára kötött keresztények többsége megégett! Minek a reményét, ígéreteit találjuk a következõ versekben fájdalmas próbák ide jé re? Gal 6:9; Jak 1:2-4; 1Pt 1:6 Arról se feledkezzünk meg, hogy sok kereszténynek ma egyszerûen azért nincs öröme, mert csak magával törõdik! Bármennyire is valóságosak problémáink, ha gondolataink kizárólag azok körül forognak, csak tovább rontjuk a helyzetet. Igen is, van ok az öröm re, per sze nem ma gunk mi att, ha nem Is ten ben! Jézus így fogalmazott: Nék tek pe dig még a fe je tek haj szá lai is mind szá mon vannak (Mt 10:30). Gondoljunk a szavakban rejlõ ígéretre! Ha próbáink idején tudva, hogy életünk Jézus kezében van másoknak igyekeznénk segíteni, ak kor ta pasz tal hat nánk, hogy az ön saj ná lat he lyét az öröm ve szi át egy egy - szerû akarati döntés következtében. Az ÚR jóra fordította Jób sorsát, miután Jób imádkozott barátaiért (Jób 42:10, új prot. ford.). Bármilyen problémák is nyomasztanak, forduljunk valaki felé, aki talán hozzánk hasonlóan szintén nehézségekkel küzd! Biztosan ismerünk valakit, akinek segítségre, bátorításra, támogatásra van szüksége. Ho - gyan könnyít terheinken mások terhének hordozása? 26

27 január 14. CSÜTÖRTÖK TARTÓS ÖRÖM (ZSIDÓK 11:24-25) Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnõtt, hogy a fáraó lánya fiának mondják. Mert inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bûn ideig-óráig való gyönyörûségét (Zsid 11:24-25, új prot. ford.). A ke - resz tény el vek kö zül me lyek je len nek meg e ver sek ben (lásd még Lk 9:23; ApCsel 14:22; Fil 1:29)? Ho gyan kap cso lód nak a fen ti ver sek az öröm ígé - re té hez (lásd Zsid 11:16; 1Pt 1:6-8)? Mondhatnánk, hogy politikai szempontból nem hozott elõnyös döntést Mózes, ami kor há tat for dí tott Egyip tom trón já nak. Ha Egyip tom ban ma rad, õ lesz a kö - vetkezõ fáraó, és döntését magyarázhatta volna azzal, hogy csak Isten akaratát tel je sí ti. Vé gül is, ezt nem is lett vol na olyan ne héz meg ten ni, hi szen olyan sok jó okot tudnak az emberek felhozni rossz döntéseikre! Gondoljunk legutóbbi rossz döntésünkre, amikor valamilyen jó okra hivatkoztunk! Milyen keserû pirulát kellett lenyelni utána? Iga zi örö möt az ad, ha Is ten aka ra tán be lül ma ra dunk, még ha en nek köz vet len következményei gyakran súlyosak és fájdalmasak is lehetnek. Nem szabad azt gondolni, hogy ha elfogadjuk Jézust, és engedelmeskedünk Igéjének, egyszeriben minden problémánk megoldódik, mert ez kiábrándulásba taszíthat. Az õszinte keresztények nem feltétlenül lesznek gazdagok, híresek és befolyásosak. Éven te több ezer em bert ül döz nek, sõt van, akit ki is vé gez nek hi té ért. Reményünk, üdvösségünk, mindenünk végeredményben attól függ, Aki ha tal ma sabb, mint ez a vi lág, na gyobb an nál, amit a vi lág fel kí nál hat. Akármin megyünk is keresztül, rendkívül fontos, hogy Jézus tetteire és ígéreteire összpontosítsunk! Különben nem áll más a rendelkezésünkre, csak ez a világ és bizonytalan ígéretei, amelyekkel kapcsolatban mindannyian tapasztaltuk már, hogy olykor igencsak keserûek tudnak lenni. 27

28 PÉNTEK január 15. TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: A keresztények feladata meggyõzni a világot, hogy Krisztus hite megszabadít ja a lel ket a ne héz sé gek és a gyász ru há i tól, majd öröm be és bol dog ság ba öl - tözteti fel. Aki megbocsátó Megváltóként fogadja el Jézust, a világosság öltözetét viseli. Jézus elveszi bûneit, igazságában részesíti. Teljes lesz az öröme. Ugyan kinek kellene örömmel énekelni, ha nem a keresztényeknek? Vajon nem pont õk szá mít hat nak rá, hogy a ki rá lyi csa lád tag jai, a menny Ki rá lyá nak gyer - mekei lehetnek? Talán nem e csodálatos öröm jó híre az evangélium? Amikor valaki Isten ígéreteit önként és teljes mértékben elfogadja, a menny ragyogása betölti életét (Ellen G. White: A Call to Medical Evangelism and Health Education. 26. o.). BESZÉLGESSÜNK RÓLA! 1. Vegyük számba néhány közismert bibliai hõs életét! Vajon mennyi örömben volt része Noénak, Ábrahámnak vagy Józsefnek? Dánielnek, Dávidnak vagy Jeremiásnak? Pálnak vagy Keresztelõ Jánosnak? Mit ta nul ha tunk az iga zi ke resz tény öröm rõl jó és rossz ta - pasztalataik által? 2. Milyen boldogító módszereket ajánl a világ? Tapasztalataink szerint mennyire tehetnek boldoggá? Vajon mind rossznak mondható, vagy némelyiknek megvan, illetve jó lenne, ha meglenne a helye az életünkben? 3. Keresztényként mennyi vidámságra, vagy még inkább, mennyi örömre számíthatunk mi, akik ismerjük Isten végtelen szeretetét? Vagyis, amikor környezetünkben szembesülnünk kell betegséggel, szen ve dés sel, ha lál lal, és tud juk azt is, hogy sok em ber örök re el fog veszni, mennyire lehetünk boldogok? Nem jelent önzést jó sorsunknak örülni, miközben tudjuk, hogy mások elvesznek? 4. Mi ért van az, hogy mi nél in kább csak ma gunk kal fog lal ko zunk, an - nál hajlamosabbak vagyunk a boldogtalanságra? 5. Keresztény életünk szempontjából miért olyan meghatározó az örök élet reménye és ígérete, ami az újjáteremtett földön válik majd valóra? Ha nem len ne re mény sé günk, nem len ne Is ten ígé re te, még is mi maradna? Mennyire fontos tehát a reményt mindenkor emlékezetben tar ta nunk? Még ha most jól is megy a so runk, az sem tart örök - ké, tehát hogyan is nyújthatna tökéletes elégedettséget a földi élet? 28

29 R. DÁNIEL IRÉN: PÉNTEK ESTI KÉRÉS Kívülrõl: zuhany, friss ágy, tiszta ruha. Belülrõl mit csak Te látsz : bûneim temérdek, fájdalmas nyoma. Péntek este, napnyugta. Napom izzása kérdez: Mi a szombat? Takarított szoba? Másnapra fõtt ebéd? Lesepert járda? Valami E.G.W.-javallta, szombati desszert a spájzba? Nem ûzött kedvtelés? Nem végzett munka? Vasalt, fehér ing, tisztességes szoknya? Imaházba-menés kegyes mosolya? Fensõbbség a köbön: Mi tartjuk a szombatot, tizedet is hozunk; az adventnép vagyunk!? * Ha ránk nézel, Uram, rút külsõnk mögött találsz-e lényeget, mi Hozzád kötözött? Megértjük-e végre: mit sem ér a szombat, külsõnk mázolása, ha mindez nem Te vagy! Ki mindent alkottál, tégy nagy csodát értem: add, Te légy egyedül minden kedvtelésem! 29