Özönnövények Beköszöntő

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Özönnövények Beköszöntő"

Átírás

1 Özönnövények Beköszöntő Az emberi tevékenység egyik egyre súlyosabb problémát okozó velejárója a különböző fajok véletlenszerű vagy szándékos telepítése. E tekintetben a nagy gyarmattartók jártak az élen, de, sajnos, az olyan tenger nélküli ország, mint hazánk, szintén kivette a részét. Gyakran azonban a betelepítések vagy behurcolások negatív hatásai nem ott jelennek meg a legszembeszökőbben, ahol az adott faj először megjelent. Gondoljunk csak a burgonyabogárra vagy a magas aranyvesszőre, amelyek hatalmas területeken szétterjedtek. A betelepített fajok meghatározó többsége szerencsére csak kis térben terjedt el, azaz úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem szabadult ki az emberi ellenőrzés alól. A fajok jelentéktelen kisebbsége azonban önállósította magát, és minden képzeletet felülmúló mértékben szétterjedt. Az idegen földről származó adventív fajok e körét nevezzük inváziósnak. A magyar flóra hozzávetőlegesen kétezer-négyszáz fajból áll, amelynek 3%-a tartozik az adventívok közé, azaz kevesebb mint száz faj. Sajnos, nemcsak a növények, hanem az állatok körében is megtalálhatók betelepítettek és jövevények egyaránt. Közöttük is akadnak olyanok, amelyek súlyos problémát okoztak, gondoljunk csak a balatoni angolnára vagy a vizeinket elárasztó törpeharcsára, naphalra, valamint a környékükön élő pézsmapocokra, illetve a védett természeti területeken mérhetetlen károkat okozó muflonra. Mondhatnánk, hogy ezek a telepítések abból az időszakból származnak, amikor még nem volt kellő tapasztalatunk, és jogi szabályozás sem. Napjainkban is újabb és újabb veszélyeknek vagyunk kitéve, gondoljunk csak a spanyol meztelencsiga vagy a kukoricabogár szemünk láttára zajló, megállíthatatlannak látszó terjeszkedésére. A növényvilág agresszív fajai máris több százezer hektár területet foglalnak el. Miközben egy-egy újabb védett természeti terület létesítése még ha az csak néhány száz hektár is leküzdhetetlennek látszó ellenállásba ütközik, sokakat kevésbé izgat az agresszív terjedésű növények mind nagyobb térnyerése. Pedig nem lehet nem észrevenni a somogyi homokterületeken az alkörmös, a Duna Tisza közén a selyemkóró, a Dunántúlon a magas aranyvessző, a hullámtereken a gyalogakác és a zöld juhar, a szárazabb területeken és, sajnos, már a hegyvidéken is az akác és társaik egyre nagyobb területekre kiterjedő fertőzését. Tévedés lenne azt hinni, hogy ezek a fajok csak a természeti értékekért aggódók számára nemkívánatosak. A hullámtéri legelők vagy kaszálók tulajdonosai tudják, ha egy-két évig nem kaszálnak vagy nem legeltetnek, csak gyalogakác-tengerre számíthatnak. Az ártéri erdők nagy részén az értéktelen fájú zöld juharral szemben vagyunk tehetetlenek. Ezek pedig nemcsak természetvédelmi, hanem súlyos gazdasági kérdések is. Mindezek miatt Magyarország sem halogathatja tovább nemzeti stratégiájának kidolgozását és mielőbbi megvalósításának megkezdését. Miközben a környező országok hasonló problémákkal küzdenek, valószínűsíthető, hogy bár szükség van egy nemzeti tervre, de a fajok nagy része nemzetközi, határokon átnyúló összefogással szorítható csak vissza. Térfoglalásával a parlagfű megmaradt az agrárgazdálkodók problémájának, hiszen sok más mellett csak gyomnövénynek tekintettük. Súlyos allergén hatása miatt azonban társadalmi üggyé is vált. Valamennyiünk közös érdeke a parlagfű probléma megoldása és hasonlók kialakulásának megakadályozása. Ez azonban csak széleskörű társadalmi összefogással érhető el. Abban a reményben indítjuk útjára ezt az összeállításunkat, hogy hozzájárul ahhoz: az inváziós fajok problémája Magyarországon is a figyelem középpontjába kerül. (Haraszthy László)

2 Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Kimutatták, hogy világviszonylatban a fajok kihalását előidéző okok között második helyen szerepelnek (közvetlen az élőhelyek leromlása és elpusztulása után). Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az is biztos, hogy az özönfajok terjedésében jelentős szerepe van az ember természetátalakító tevékenységének, hiszen bizonyos, a természetet érintő beavatkozásokkal mi teremtjük meg az ilyen fajok számára kedvező ökológiai feltételeket. Az özönnövények erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisát is csökkentik, vagy akár meg is szüntethetik. E fajoknak a természetes elterjedési területeiken kívül eső területekre történő bejutásukat, sokszorozódásukat és későbbi esetleges sikeres beilleszkedésüket jelentősen megkönnyíti az egyre nyitottabb határokon keresztül zajló nemzetközi kereskedelem, fuvarozás, utazás és az egyre fokozódó turizmus. Az özönnövények terjedését a természetes társulások bolygatása is segíti, például egy elöntés vagy aszály után az inváziós fajok könnyebben megtelepednek, mint az őshonosak. A jelenséget az is erősíti, hogy a tájidegen fajoknak nálunk nincsenek kártevőik vagy legalábbis jóval kevesebb, mint eredeti élőhelyükön. Ha egy ilyen faj megjelenik valahol, a víz és a szél szállító tevékenysége révén, csak idő kérdése, hogy mikor özönli el a szomszédos területeket is. Szinte valamennyi kontinensen küzdenek különböző betelepített és behurcolt fajokkal, melyek közül jónéhány szélesebb tűrőképességének köszönhetően a Föld több pontján is problémát okoz. Legveszélyeztetettebbek a szigetek, és az egyéb környezeti viszonyok miatt elszigetelt ökoszisztémák, melyek e fajokkal szembeni ellenálló képessége rendkívül csekély. Az európai élővilág évente, átlagosan 6 új idegen fajjal gazdagodik, és most körülbelül 6000 növényfaj tekinthető idegennek. Ezek háromnegyed része véletlenül került a kontinensre, és az elmúlt 25 év alatt körülbelül megháromszorozódott a számuk. Cseh, spanyol és brit biológusok nemrég elkészítették az első olyan térképet, amely az invazív növényfajok elterjedését szemlélteti az Európai Unió területén. Eszerint a közepesen száraz és meleg alföldek és a kelet-közép-európai mezőgazdasági régiók - például Németország, Lengyelország, Csehország, Magyarország és a Duna alsóbb szakaszát kísérő területek - a leginkább veszélyeztetettek. Hazánkban a vizes élőhelyek árterek, nedves rétek a legveszélyeztetettebbek az inváziós fajok szemszögéből. Leggyakrabban az egykori árterek magaslatain, az elmaradó elöntés miatt alakulnak ki olyan szélsőséges életfeltételek, hogy miközben a honos fajok legyengülnek, az inváziós fajok előtt lehetőség nyílik a megtelepedéséhez és elszaporodásához. Míg a rendszeres legeltetés és kaszálás megakadályozza a réteken az inváziós fajok megjelenését, és hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez, az egyre több parlagon hagyott föld az invázió melegágya. A vizes élőhelyek mellett a másik erősen veszélyeztetett élőhely-típus a homokos terület; különösen a Kiskunság és a Nyírség erősen fertőzött. Esetükben a legnagyobb veszélyt a fehér akác és a selyemkóró tömeges elszaporodása jelenti. A biológiai invázió megelőzése, valamint az özönfajok elleni védekezés az egész világon, így Európában is kiemelt fontosságú természetmegőrzési, gazdálkodási feladat. Mit lehet tenni, ha már valahol megjelent egy özönnövény? Ilyenkor főleg mechanikai módszert vagyis gyomlálást; homogén növényborítottság esetén pedig vegyszeres kezelést alkalmaznak. A kúszónövényeknél rosszabb a helyzet, hiszen a hatalmas területet borító szövevények eltávolítása, vegyszeres irtása nehezen megvalósítható a többi növény károsodása nélkül. A fás szárúak esetében gyakran a fa törzsébe injektált méreganyaggal pusztítják el a fát, vagy a kivágott fa tönkjét kenik be speciális vegyszerrel, amely megakadályozza a sarjadást. Ezek

3 viszont idő- és pénzigényes eljárások, és a vegyszerhasználat is problémát okoz környezetvédelmi szempontból. Az ártéri területeken hosszútávon a legjobb módszernek az eredeti talajvízszint visszaállítása bizonyulna. A tartósan magas talajvízszint ugyanis védelmet nyújt az inváziós fajok ellen, hiszen csökken a bolygatás, amely legyengíti a tájjellegű vegetációt. Egy 1998-ban elkészített felmérés szerint a védett gyepterületek megközelítően 20%-a ez mintegy hektár területet képvisel fertőzött olyan özönnövényekkel, mint a magas aranyvessző vagy a selyemkóró, visszaszorításuk feltételezett költsége milliárdos nagyságrendű. Ennek ellenére számos hazai kertészeti cég kínálatában, valamint méhészeti szaklapokban impozáns kerti növényekként, illetve mint méhlegelőként hasznosítható, telepítendő fajokként szólnak róluk. Az 1979-ben elfogadott, az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló, ún. berni egyezmény volt az első olyan nemzetközi megállapodás, amelyben megjelennek a nem (ős)honos fajok betelepülésének, telepítésének szigorú ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések. A Biológiai Sokféleség Napja, amelyről minden évben május 22-én emlékeznek meg, ben kifejezetten az inváziós fajok terjedésének veszélyére hívta fel a figyelmet. A helyzet súlyosságát jól igazolják a Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa (MÉTA) program felmérései, amely szerint azon területeket, ahol természetes vegetációnak kellene lennie, már 13,1%-os arányban borítják az özönnövény fajok. Fogalmak: Alkalmi (jövevény) fajok: olyan nem őshonos fajok, amelyek a vizsgált területen nem honosodtak meg, azaz fennmaradásukhoz ismételt behurcolásukra van szükség. Alkalmi fajoknak tekintjük azokat a nem őshonos fajokat, amelyek a vizsgált területről már kipusztultak, illetve amelyek ott sem generatív, sem vegetatív módon nem képesek szaporodni. Átalakító fajok: olyan özönfajok, amelyek inváziójuk során a meghódított közösség vagy táj jellemző sajátosságait szerkezetét (fajösszetételét, fiziognómiáját) vagy működését (pl. szukcessziós viszonyait) nagyban megváltoztatják. Behurcolás: nem szándékos (véletlen) emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy szaporítóképlete) addigi áreáján kívüli területre kerül. Betelepítés: szándékos emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy szaporítóképlete) addigi áreáján kívüli területre kerül. Bevándorlás: az a folyamat, amelynek során az élőlény közvetlen emberi közreműködés nélkül addigi áreáján kívüli területeken is megjelenik. Közvetve (például az élőhelyek átalakításával) az ember is hozzájárulhat a sikeréhez. A bevándorlás a növényi invázió esetén ritka, gyakoribb a behurcolás és a betelepítés. Invazív növények, invazív fajok: az angol invasive plants, invasive species fogalmak elterjedt, de szerintünk helytelen átírásai. Helyettük az inváziós növények, inváziós fajok vagy még inkább az özönnövények, özönfajok kifejezések használatát javasoljuk. Jövevény (növény) fajok: a vizsgált területre szándékos betelepítés, akaratlan behurcolás vagy spontán bevándorlás révén bekerült nem őshonos (növény) fajok. Jövevény hibridek: jövevényfajok egymással vagy őshonos fajjal alkotott, a növények őshazáján kívül létrejött hibridje. Előfordulhat, hogy a jövevény faj nem képes meghonosodni vagy nem válik özönnövénnyé, de őshonos fajokkal alkotott hibridjei elterjednek. Például a telepített nemes nyárak nem képesek szaporodni (csak porzós egyedeket telepítenek), de őshonos nyárakkal hibridizálhatnak, és ezek a hibridek terjedhetnek. Kultúrreliktumok: kultúrnövényeknek a termesztés megszűnése után, annak helyén emberi beavatkozás nélkül fennmaradó egyedei vagy populációi.

4 Kultúrszökevények: kultúrnövényeknek a termesztett állományból származó, a termesztési területen kívüli egyedei vagy populációi. Meghonosodás: nem őshonos faj megtelepedését követően az önfenntartó méretű populáció kialakulásáig tartó folyamat. A meghonosodás során a növénynek alkalmazkodnia kell az új környezethez, és rendszeresen, önállóan szaporodnia kell. Amíg a meghonosodás folyamata nem fejeződik be, a populáció fennmaradását csak a populáción kívülről származó szaporítóképletek rendszeres beáramlása teszi lehetővé. Meghonosodott faj: egy területegységben a faj meghonosodottnak tekinthető, ha ott legalább egy meghonosodott populációja él. Nem őshonos fajok: a jövevény fajok, jövevény hibridek és a hagyományos nemesítési eljárásokkal vagy génsebészeti módszerekkel módosított genetikai állományú növények (kultúrnövények) összefoglaló elnevezése. Növényi invázió: adott területen, adott tér- és időskálán akkor beszélhetünk invázióról, ha egy nem őshonos növényfaj elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. A RICHARDSON és mtsai (2000) által javasolt tér és időskálák alapján akkor beszélhetünk invázióról, ha a növénynek magokkal és más szaporítóképletekkel terjedve kevesebb mint 50 év alatt 100 méternél messzebb reproduktív utódai vannak. Csak vegetatív módon terjedő növényfajok esetén pedig 3 év alatt több mint 6 méter terjedést javasolják határértékül. Ójövevény (növény) fajok: olyan jövevény (növény) fajok, amelyek Európában a nagy földrajzi felfedezések kezdetét (1492) megelőzően jelentek meg. Őshonos fajok: az északi mérsékelt övben őshonosnak tekintjük azokat a fajokat, amelyek a jégkorszakot helyben átvészelték, vagy azt követően, az ember közvetlen vagy közvetett közreműködése nélkül telepedtek vissza. Mivel az ember közvetett közreműködését (pl. élőhelyek létrehozása) egy faj terjedésében nehéz bizonyítani és még nehezebb cáfolni, ezért őshonosnak tekintjük azokat a fajokat, amelyek a neolitikum (kb. Kr. e ) előtt is előfordultak az adott területen. Ezzel szemben az ezt követően bekerülő fajokat csak akkor tekintjük őshonosnak, ha bizonyított, hogy megjelenésükben az ember nem játszott semmilyen szerepet. Özönnövények, özönfajok: olyan nem őshonos fajok, amelyeknek elterjedési területe és populációmérete a számukra megfelelő élőhelyeken, adott területen, adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Rejtetthonos(ságú) fajok: olyan fajok, amelyeknek őshonossága a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem igazolható, de nem is zárható ki. Ruderális stratégiájú növényfajok: a természetes vagy emberi bolygatásokhoz alkalmazkodott növényfajok. Jellemző rájuk a rövid élettartam, a nagy magprodukció és a szélsőséges abiotikus körülmények rossz elviselése. Tájidegen fajok: 1. bár a nem őshonos faj fogalma bármilyen releváns földrajzi, bio- vagy ökorégiós, illetve politikai-közigazgatási léptékben használható, mégis a legtöbb esetben az ilyen fajok listáját nagyobb területegységekre (pl. Magyarország) szokás megadni. A nagyobb területegység egészére nézve őshonos fajok azonban az egyes részterületegységekben ahol nem őshonosak jövevény fajok is lehetnek. Ha meg akarjuk különböztetni a nagyobb területre (pl. az egész országra) és annak kisebb területegységére nézve nem őshonos fajokat, akkor az utóbbiakat nevezhetjük tájidegen fajoknak. 2. nem őshonos fajok. Terjedő őshonos fajok: olyan őshonos fajok, amelyeknek egyedszáma, populációik száma, illetve áreájuk a vizsgált tér- és időskálán nő. Természetvédelmi gyomok: olyan növények, amelyek gátolják a természetvédelmi kezelési célok megvalósulását, vagy beavatkozás hiányában gátolnák azt. Újjövevény (növény) fajok: olyan jövevény (növény) fajok, amelyek Európában a nagy földrajzi felfedezések kezdetét (1492) követően jelentek meg.

5 Néhány ismertebb özönnövény Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus): Ennek a lágyszárú növénynek az őshazája Észak-Amerika déli része, de mára világszerte elterjedté vált. Hazánkba Ukrajnából kerülhetett be, és már a XVIII. században elterjedt növény volt. Erősen melegigényes faj, mely csak április végén, május elején csirázik, és júliustól virágzik. A rokonfajokkal gyakran hibridizálódik. Vetésekben, kertekben, utak és vasúti sínek mentén fordul elő. Gyom-, és allergén növény is, jelentős mezőgazdasági károkat képes okozni. Óriáskeserűfű-fajok (Fallopia spp.): Magyarországon a távol-keleti elterjedésű japán (F. japonica), a még ritka szahalini (F. sachalinensis) és az ezek kereszteződéséből Európában létrejött cseh óriáskeserűfű (F. xbohemica) él. Ezek a kétlaki növények a hazai flóra legmagasabb, többször virágzó, évelő, lágyszárú növényei. Dísznövényként ültetik, de takarmányként is megpróbálták hasznosítani. Magyarországról az első óriáskeserűfű faj (japán ~) észleléseket az 1920-as években írták le. Kedveli a folyóvizek mentét, de a ruderális területek kiszáradásviszonyait is jól viselik. Kontinensünkön elsősorban sarjtelepei (nem pedig széllel szállított magjai) révén terjed, melyek segítségével egynemű állományai jönnek létre. Akadályozzák a vízfolyások mentének vízáteresztőképességét, megközelíthetőségét, kárt tesznek azok műtárgyaiban, valamint árnyékoló és allelopatikus hatásának köszönhetően elnyomják a környező növényzetet. Visszaszorításuk, főleg vizek mentén, költséges és nehéz.

6 Süntök (Echinocystis lobata): Ez az észak-amerikai eredetű tökféle a szúrós terméséről kapta magyar nevét. Virágait rovarok porozzák meg, majd a magvai a beérésük és kihullásuk után, erős nyugalmi állapotba kerülnek, amelyet a fagypont alatti hőmérséklet old fel. A csírázás 5 10 C-on indul meg. Európai terjedése az Osztrák-Magyar Monarchia területéről indult. Magyarországra gyapotszállítmányokkal vagy dísznövényként kerülhetett. Hidrochor (víz által terjed). Elsősorban ártéri-hullámtéri társulásokban tömeges, de a száraz homoki, sziki és löszös területeken kívül bárhol előfordulhat. Felkapaszkodó életmódja miatt a támasztékul szolgáló növényzetet elnyomja, fátyoltársulásokat alkot. Irtása nehéz, mechanikusan történik. Parti szőlő (Vitis vulpina) és hibridjei: A szőlőültetvényeinken, a XIX. század végén pusztító filoxéra vészt követően kezdték alanyként alkalmazni a rezisztens észak-amerikai fajokat. Hazánkban először az 1950-es években fedezték fel kivadulását. A természetben nem nagyon található meg a tiszta génállományú parti szőlő, mivel a többszörös ön- és keresztbeporzás hatására létrejött vegyes és hibrid állományok terjedtek el. A folyókat kísérő puhafa ligeterdőket kedveli, de a nemes nyarasakban sem ritka. Az őshonos, és mára veszélyeztetett ligeti szőlővel (Vitis sylvestris) is hibridizálódik, ám azt gyorsan túlnövi, és a terület többi növényével együtt megfojtja ez a hosszú életű, fás lián. A vizes élőhelyek érzékenysége miatt nem ajánlott a vegyszeres védekezés ellene, ezért főleg mechanikai módszerekkel írtható.

7 Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis): Észak-Amerikából származó, körülbelül évig is élő fafaj, mely fiatalon gyors növekedésű, jól tűri a városok száraz, meleg, szennyezett levegőjét, a rendszeres visszavágást és elviseli az utak sózását. Épp ezen tulajdonságai miatt az egyik leggyakrabban ültetett sorfánk. Régebben alföldi kultúrerdőkbe (akácosok, nemesnyarasok) és településeken ültették, ma főként ártereken és homokvidékeken vadul el. Előfordulásának súlypontja alföldi területeinken van, a domb- és hegyvidékeket kerüli. Termését madarak és emlősök terjesztik, a hazai fajok közül többnek (csonttollú, rigók, meggyvágó stb.) kedvelt tápláléka. Mivel ártereken egyelőre nem terjed olyan intenzíven, mint a zöld juhar vagy a gyalogakác, ezért a kizárólag ezt a fát érintő természetvédelmi kezelések ritkák, és a fán élő védett csőröslepke (Libythea celtis) miatt sem lépnek fel ellene. Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia): Eredetileg a Balkán-félszigeten és Nyugat- Ázsiában elterjedt ez a gyakran csak cserjeméretűvé növő, fényigényes, szárazságtűrő, 8-10 m magas fafaj. Számos madárfajnak nyújt fészkelőhelyet, termését azok fogyasztják, valamint kiváló méhlegelő. Magyarországra a török uralom idején kerülhetett. A szikesek és a különböző romtalajok, roncs és homokos területek fásítására használták, kiterjedten alkalmazták mezővédő erdősávokban is. Főleg síkvidékeinken találjuk, kedveli a nedves réteket, folyók és csatornák mentét, valamint a szikeseket is. Fátlan élőhelyeken visszaszoríthatja az ott honos, fényigényes növényeket, nitrogénkötő sugárgombája miatt nitrofil gyomnövények megtelepedését segítheti elő. Mechanikus és vegyszeres úton is irtják.

8 Cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa): Észak-amerikai eredetű, viszonylag rövid életű, ám hamar termőre forduló, jól mézelő pillangósvirágú cserje. Nem csak magjai által terjed, hanem rendkívül jó sarjadzóképessége révén is. Első hazai adata 1907-ből való. Az első világháború után, gazdasági célú (erdészeti és talajvédelmi) telepítése révén, nagyon gyorsan tömegessé vált síkvidéki folyóink völgyeiben. Terjeszkedését a hullámtéri szántók felhagyása, az állatállomány csökkenése, és az ezredfordulón gyakoribbá váló árvizek felgyorsították. Természetvédelmi szempontból elsődlegesen az ártéri fátlan növényzetre, főleg a gyepekre van katasztrofális hatással. Ahol ezeken az élőhelyeken a kaszálás/legeltetés egy-két évre elmarad, a gyalogakác gyors és tömeges növekedéssel átjárhatatlan cserjéssé alakítja azokat. Fehér akác (Robinia pseudoacacia): Ezt, az eredetileg észak-amerikai, ám mára hazánkban a legnagyobb területet borító fafajt, 1710 és 1720 között hozták be Magyarországra. Azóta több nagymérvű fásítási programunknak és kiváló terjedési képességének (sérülés esetén nagyszámú és intenzíven növekedő tő- és gyökérsarjat képez, perzisztens és évtizedekig csírázóképes magvai vannak, a talaj nitrogéntartalmát feldúsítja, lombja allelopátiás hatású) köszönhetően a hazai erdeink 22-24%-át teszi ki. Megfelelő termőhelyen a éves kort és a m magasságot is elérheti ez a - különösen élete első 20 évében - gyorsan növő fa. Gazdasági és erdészeti jelentősége kiemelkedő: sokoldalú faipari alapanyag, tűzifa, továbbá a múltban a futóhomok és vízmosások megkötésére, hegy- és domboldalak fásítására használták, újabban meddőhányók, depóniák rekultivációjában is szerepet kapott. A magyar méztermelés mintegy felét adja. Az akác nehezen visszaszorítható: a sarjak mechanikus eltávolítása utáni legeltetés, vegyszeres kezelés és az árnyalás biztosítása kombinálandó.

9 Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima): Közepes termetű, viszonylag rövid életű ( év), gyorsan növő fafaj, mely az egyik legveszélyesebb özönnövényünk. A faj feltételezett gazdasági hasznai, előnyösnek ítélt tulajdonságai és természetvédelmi szempontú veszélyei részben megegyező biotikus tulajdonságaira vezethető vissza: magról jól szaporítható, csemetéje könnyen nevelhető, erőteljes gyökérsarj képzése van és gyors növekedésű. Ehhez társulnak allelopátiás vegyületei, nitrogénfeldúsító és árnyékoló hatása, melynek következtében aktívan átalakítja a kolonizált területeket. Az őshazája Kínában és Koreában van, de a XX. sz. közepére, alig 100 évvel az első telepítések után, már idehaza is meghonosodott. Hő- és fényigénye, szárazságtűrő képessége miatt homokos területek fásítására használták, de faipari alapanyagként, valamint mézelő növényként is ismert. Az ország melegebb klímájú alföldi, dombvidéki területein szinte mindenhol előfordul. Főleg a középhegységi száraz és a nyílt homoki gyepeket veszélyezteti, de a tornai vértő (Onosma tornense) Tornanádaska melletti állományát is. Leghatékonyabb vegyszeres kezeléssel irtható. Zöld juhar (Acer negundo): Közepes termetű, szárazságtűrő, maximum 100 évig élő, allelopátiás hatású, észak- és közép-amerikai eredetű fafaj, mely a faegyed sérülése után is nagyon jól regenerálódik, terjed. A XIX. sz. második felében jelent meg hazánkban, és egy évszázaddal később már nagy számban ültették az árterekre, a homok- és gyengén szikes talajokra. Az ártéri erdőkben és a homoki akácosokban meghonosodott (a hazai erdőterület 0,1%-át adja), és átalakító képességű özönnövénnyé vált. Az észak-amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea) tápnövénye, és elősegíti ennek a gyümölcsfa károsító fajnak a terjedését. Leghatékonyabban a termős példányok kivágásával lehet védekezni ellene.

10 Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca): Akár másfél méteresre is megnövő, Észak- Amerikából származó, lágyszárú, évelő növény, amelynek minden része bőségesen tartalmaz mérgező, fehér tejnedvet. Csak második életévétől virágzik, de tarackszerű gyökerei segítségével már elsőévesen is hosszú életű (akár 100 évig is élő) klónokat növeszthet. A magvait a szél terjeszti. Magyarországon először ben észlelték. A hazai nyílt homokgyepek egyik legnagyobb ellensége, de a kötöttebb talajokon is egyre jobban terjed. Visszaszorítása leginkább vegyszeres kezeléssel kombinált mechanikai irtással kísérelhető meg. Egykor sokoldalú ipari hasznosíthatóságot tulajdonítottak neki (szigetelő, gyógyszer és gumiipari alapanyag), de mára már csak mézelő mivolta ( selyemfűméz ) bír jelentőséggel. Amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica): Észak-amerikai származású, rövid életű (max. 80 év), nem túl magas (max. 25 m), lependék termést hozó, allelopátiás hatású fafaj. Tőről jól sarjad, de gyökérsarjakat nem hoz. Nálunk az 1900-as évek elején a puhafás ligeterdőket próbálták keményfás állományokká átalakítani ezzel a fajjal, az 1950-es évektől pedig az ártéri nemesnyarak alá ültették. Faanyaga a többi kőrisfajnál értéktelenebb. Mostani előfordulásának súlypontja a folyóvölgyekre, a lápterületekre és a szikesekre koncentrálódik. Visszaszorítása hosszú időt igényel és főleg mechanikai úton történik. Magját a téli magevők (süvöltő, fenyőpinty) kedvelik, gyakran és sűrűn felverődő újulatát a gímszarvas rágja.

11 Aranyvessző fajok (Solidago spp.): Két, eredetileg Észak-Amerikában élő faja fordul elő hazánkban, a kanadai (S. canadensis) [bal oldali képen] és a magas aranyvessző (S. gigantea) [jobb oldali képen]. Mindkettő árnyékolást rosszul tűrő, magaskórós, évelő, repítőszőrös kaszattermést érlelő növény, de a magok általinál gyorsabb a sarjtelepek általi terjedésük. Eredetileg dísznövényként termesztették őket, a XIX. sz. közepéről valók az első kivadulásukról szóló hazai hírek. Országosan elterjedtek, a csapadékosabb dunántúli területeket a magas, míg a szárazabb észak-magyarországi részeket a kanadai aranyvessző kedveli jobban. A kaszálás, legeltetés elmaradásával a fátlan területeket beborítják, majd zárt állományaik csökkentik az ott élő flórát és faunát. Mézelő és gyógynövényként is ismertek. Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia): Talán a legismertebb özönnövény, hisz a magyar lakosság közel ötöde szenved szél szállította, erősen allergén pollenjétől. Egyéves, ( 200) cm magas, Észak-Amerikából származó növény, melynek magjai akár 40 évig is csírázóképesek. Első hazai adata 1922-ből származik, feltehetően kultúrnövények magjaival került Magyarországra. Azóta sárral-földdel, szénával-szalmával, de akár madáreleséggel is akaratlanul terjesztjük ezt a zavaráskedvelő fajt. Utóbbi tulajdonságának köszönhetően tartós megjelenésére alapvetően ruderális, mezőgazdasági területeken számíthatunk, a bolygatatlan helyekről idővel eltűnik. Kapáskultúrákban jelentős problémát okozó gyomnövény.

12 Feketéllő farkasfog (Bidens frondosa): A felsoroltak közül gazdasági, természetvédelmi és közegészségügyi szempontból a legkevésbé káros, mérsékelten veszélyes, nem átalakító hatású özönfaj. Egyéves, akár másfél méter magasra is megnövő, napfényt és nedvességet igénylő, észak-amerikai lágyszárú növény. Az őshonos farkasfog-fajainktól megkülönbözteti, hogy ék alakú, barna színű kaszattermése teljes felületén érdes-tüskés, és ennek a csúcsán csak két horgas szálka található. Nagyszámú magot termel, melyek főleg a víz felszínen szállítódnak, vegetatív úton nem terjed. A XX. sz. közepétől van jelen a hazai flórában, főleg ár- és hullámtereken, mocsarakban, patakparton és más nedves területeken előforduló gyom. Források: Dr. Botta-Dukát és Dr. Mihály (szerk.) (2006): Biológiai Inváziók Magyarországon Özönnövények II. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest Csiszár (szerk.) (2012): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron Genovesi & Shine (2007): Európai stratégia az özönfajok ellen. Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park, Budapest Mihály és Dr. Botta-Dukát (szerk.) (2004): Biológiai Inváziók Magyarországon Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest Fotók: internet

Ökológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények

Ökológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények Ökológiai élőlényismeret 6. előadás Invazív növények Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán monoton módon növekszik.

Részletesebben

Invazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában

Invazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában Invazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában Készítette: Iván Judit Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Farkas János A biodiverzitás Élővilági változatosság több szinten való értelmezés

Részletesebben

Az invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására

Az invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására Az invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására Kelet Szlovákiai tapasztalatok Eva Sitášová Szitás Éva Východoslovenské múzeum Košice- Keletszlovakiai múzeum Kassa Hortobágy, 1. - 3. 10. 2009 Invazív

Részletesebben

A KÖZÉPSŐ-IPOLY-VÖLGY ÖZÖNNÖVÉNYEINEK VISSZASZORÍTÁSA KÖZÖS FELADATUNK

A KÖZÉPSŐ-IPOLY-VÖLGY ÖZÖNNÖVÉNYEINEK VISSZASZORÍTÁSA KÖZÖS FELADATUNK A KÖZÉPSŐ-IPOLY-VÖLGY ÖZÖNNÖVÉNYEINEK VISSZASZORÍTÁSA KÖZÖS FELADATUNK Amerika felfedezését követően (a XVI. századtól) jelentős számban jelentek meg olyan növény- és állatfajok Európában, amelyek gyökeresen

Részletesebben

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9. Tájidegen faj / adventív faj

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

7. Magyarország növényfajainak csoportosítása származásuk alapján. Az özönnövények. Védekezés és az irtás gyakorlata és problémái.

7. Magyarország növényfajainak csoportosítása származásuk alapján. Az özönnövények. Védekezés és az irtás gyakorlata és problémái. 7. Magyarország növényfajainak csoportosítása származásuk alapján. Az özönnövények. Védekezés és az irtás gyakorlata és problémái. A növényfajok eredete 1. Őshonos fajok (mely flóraelemek?) Megegyezéssel

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet Sopron 2013. november 18. A Kárpát-medence

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Természetvédelmi követelmények című előadás tananyaga 2008. Ismertető a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó természetvédelmi követelményekről Natura2000 gyepterületek földhasználati

Részletesebben

HANGONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLET

HANGONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLET HANGONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLET 17/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet Hangony község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 11/2002. (VI.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

megjelenésére rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Páldy Anna Budapest

megjelenésére rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Páldy Anna Budapest A klímav maváltozás s hatása az allergén n növények n nyek megjelenésére mi várhatv rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Apatini Dóra, Novák k Edit, Bobvos János, Páldy Anna Országos Környezetegészségügyigyi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Acer negundo L. Kırislevelő juhar (Aceraceae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon ültetik, elvadul. Élıhely: Homoki és sziki erdık, árterek,

Acer negundo L. Kırislevelő juhar (Aceraceae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon ültetik, elvadul. Élıhely: Homoki és sziki erdık, árterek, Acer negundo L. Kırislevelő juhar (Aceraceae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon ültetik, elvadul. Élıhely: Homoki és sziki erdık, árterek, városi parkok. A telepítések helyein tömeges lehet, ártereken

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok I. Acer sp., Juharfélék A juharfélék a fás szárú növények egyik legváltozatosabb, egyik leginkább faj-, és fajta gazdagabb nemzetsége. Fajtái

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Invazív élılények a múzeumban és a természetben

Invazív élılények a múzeumban és a természetben Invazív élılények a múzeumban és a természetben Darvas Kata pedagógus javaslata nyomán elıkészítette Vásárhelyi Tamás muzeológus Az anyag fejlesztés alatt áll. Ez a bemutató tanösvény pedagógusoknak készült

Részletesebben

124/2009. (IX. 24.) FVM

124/2009. (IX. 24.) FVM 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok

Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok Özönnövények nyek problémája és kezelése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein Sipos Katalin (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) g) Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

A NÖVÉNYI INVÁZIÓK HATÁSA A TÁRSULÁSOK NITROGÉN- KÖRFORGALMÁRA

A NÖVÉNYI INVÁZIÓK HATÁSA A TÁRSULÁSOK NITROGÉN- KÖRFORGALMÁRA A NÖVÉNYI INVÁZIÓK HATÁSA A TÁRSULÁSOK NITROGÉN- KÖRFORGALMÁRA Készítette: Czirle Zsolt BME Környezetmérnök MSc., Budapest, 2010 Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához Forrás:

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

1. Á L P P I Ó C 6. R A K A S Z 2. L Á K A S N Y A R A 7. Ö L T Ő S Ü V 3. K Ó S B A R E G E N I C 8. G Y A N E L E P

1. Á L P P I Ó C 6. R A K A S Z 2. L Á K A S N Y A R A 7. Ö L T Ő S Ü V 3. K Ó S B A R E G E N I C 8. G Y A N E L E P 1. forduló 7 8. osztály Iskola neve: Csapattagok neve: Beküldési határidő: 2014. február 14. Hétvezér Általános Iskola A 2. fordulóba bejutott csapatok nevét honlapunkon nézhetik meg 03.04-től. Elérhető

Részletesebben

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet - 1-346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. -a (7) bekezdésének 25. pontjában, valamint a szabálysértésekről szóló

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT)

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Ángyán József TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a természetvédelmi

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Biró Marianna és Molnár Zsolt 1 Összeállította: Biró Marianna és Molnár Zsolt (MTA ÖK ÖBI, Vácrátót)

Részletesebben

Ökológia alapjai 9. előadás Valkó Orsolya. Az inváziós fajok

Ökológia alapjai 9. előadás Valkó Orsolya. Az inváziós fajok Ökológia alapjai 9. előadás Valkó Orsolya Az inváziós fajok Az inváziós fajok kutatása Biológiai invázió: Akkor beszélhetünk invázióról, ha egy nem őshonos faj elterjedési területe és populációmérete adott

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Fontos kihangsúlyozni, hogy az OXYFA nem invazív tulajdonságú, ami a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú. Az OXYFA egy olyan

Fontos kihangsúlyozni, hogy az OXYFA nem invazív tulajdonságú, ami a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú. Az OXYFA egy olyan Oxyfa Az OXYFA úgynevezett klímanövény, mely kiemelkedően fontos szerepet játszik a levegő minőségének javításában és a környezet megóvásában: hatalmas leveleinek köszönhetően kiemelkedik szén-dioxid-megkötő

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

A törvény hatálya. A fás szárú növények telepítése

A törvény hatálya. A fás szárú növények telepítése TERVEZET 2011. évi... törvény a fás szárú növények védelméről Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a fás szárú növények mennyisége és minősége a alapvetően meghatározza települések környezeti állapotát

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. november 7-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. november 7-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 206/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. november 7-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat a fák és fás szárú

Részletesebben

Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) 2011. augusztus 30 szeptember 3., Szombathely. EMAPi 2011. and Management of Alien Plant Invasions

Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) 2011. augusztus 30 szeptember 3., Szombathely. EMAPi 2011. and Management of Alien Plant Invasions EMAPi 2011 11th International Conference on the Ecology and Management of Alien Plant Invasions INFORMÁCIÓK ÉS JELENTKEZÉSI LAP MAGYAR RÉSZTVEVŐINK SZÁMÁRA Nyugat Magyarországi Egyetem, Természettudományi

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.( IX.12.) sz. rendelete. A parlagfű irtásáról

Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.( IX.12.) sz. rendelete. A parlagfű irtásáról Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002.( IX.12.) sz. rendelete A parlagfű irtásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás

Részletesebben

Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra

Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Nagykáta Város Önkormányzata Városgazdálkodási Szervezet Nagykáta, Temető u. 24. Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Készítette: Kutas Péter Nagykáta,

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Előterjesztést készítette és előterjesztő: Hegedűs Ferenc polgármester TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁS FAKIVÁGÁSOKHOZ

Előterjesztést készítette és előterjesztő: Hegedűs Ferenc polgármester TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁS FAKIVÁGÁSOKHOZ RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjesztő: Hegedűs Ferenc polgármester

Részletesebben

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Javaslat helyi jelentőségű védett természeti értékek védetté nyilvánításához Készítette: Petre Anna Gabriella K2/16-0266

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

A Holládi erdő (HUDD20061)

A Holládi erdő (HUDD20061) A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca

Részletesebben

Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava

Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava Tiszaújvárosi ártéri erdők (HUBN220096) különleges természetmegőrzési területnek a Natura 2000 fenntartási terve és a Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentációja Egyeztetési anyag

Részletesebben

Madarak és Fák Napja XXII. Országos Tanulmányi Verseny Területi forduló 2015.

Madarak és Fák Napja XXII. Országos Tanulmányi Verseny Területi forduló 2015. Madarak és Fák Napja XXII. Országos Tanulmányi Verseny Területi forduló 2015. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 105,5 pont Elért pontszám: Helyezés: I. Madárhang felismerés. 5 pont/ Hallgassátok meg figyelmesen

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Biodiverzitás Berlinben A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott konferencia egyik természetvédelmi célkitűzése a biológiai diverzitás (sokféleség) fenntartása volt. A közelmúltban

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 A HUDI20032 MOCSAI ÜRGÉS LEGELŐ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

Részletesebben

A HUDI20040 Gödöllői-dombság peremhegyei. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20040 Gödöllői-dombság peremhegyei. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI20040 Gödöllői-dombság peremhegyei kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Pályázat azonosítója Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat 38/2009. (X.20.) Kt. rendelete

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat 38/2009. (X.20.) Kt. rendelete Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. Képviselő-testülete Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat 38/2009. (X.20.) Kt. rendelete a közterületen kivágott fás

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

124/2009. (IX. 24.) FVM

124/2009. (IX. 24.) FVM 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura

Részletesebben

8.SZÁMÚ FÜGGELÉK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOK. HUBN10003 Bükk-hegység és peremterületei 66400,5 Jelölő fajok:

8.SZÁMÚ FÜGGELÉK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOK. HUBN10003 Bükk-hegység és peremterületei 66400,5 Jelölő fajok: 1 8.SZÁMÚ FÜGGELÉK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOK Terület azonosító Terület neve Területe (ha) HUBN10003 Bükk-hegység és peremterületei 66400,5 Jelölő fajok: Aquila heliaca Bonasa bonasia Bubo bubo Ciconia

Részletesebben

Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben. Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet

Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben. Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) Energiaforrás EU-27 Magyarország EU-27 Magyarország

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben