3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja

Átírás

1 Pedagógiai-mővelıdési program Oladi Általános Mővelıdési Központ OM azonosító: Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja A szakközépiskolában tanított tantárgyak helyi tantervei 2. kötet Szombathely 2011.

2 ÉNEK-ZENE... 8 Célok és feladatok... 8 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai... 8 Fejlesztési követelmények... 8 Éneklés... 8 Zenei írás- olvasás... 8 Zenehallgatás... 8 Önmővelés... 8 Kollektív mővészi tevékenység évfolyam... 9 Belépı tevékenységek... 9 Tartalmak... 9 Követelmények A továbbhaladás feltételei évfolyam Belépı tevékenységek Tartalmak Követelmények A továbbhaladás feltételei Javasolt zenei anyag A tanulók értékelése, ellenırzése Módszertani ajánlások Feltételek RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA CÉLOK ÉS FELADATOK Fejlesztési követelmények Célok és feladatok Célok és feladatok A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények Alkotóképességek területe Befogadóképességek területe A tanulást, munkát segítı képességfejlesztés évfolyam (ruhaipari- és webgazdasági szakközépiskola) Belépı tevékenységformák TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Követelmények A továbbhaladás feltételei

3 12. évfolyam (ruhaipari- és webgazdasági szakközépiskola) Belépı tevékenységformák TÉMAKÖRÖK TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Ajánlott mővek Követelmények A továbbhaladás feltételei A tanulók értékelése, ellenırzése Módszertani ajánlások Feltételek Szükséges taneszközök Tárgyi feltételek OSZTÁLYFİNÖKI ÓRA A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai évfolyam Tartalom Az évi órakeret felosztása Követelmények Minimumkövetelmények Módszertani ajánlás évfolyam Tartalom Az évi órakeret felosztása Követelmények Minimumkövetelmények Módszertani ajánlás évfolyam Tartalom Az évi órakeret felosztása Követelmények Minimumkövetelmények Módszertani ajánlás évfolyam Tartalom Az évi órakeret felosztása Követelmények Minimumkövetelmények Módszertani ajánlás Értékelés Feltételek Tárgyi feltételek Irodalomjegyzék TESTNEVELÉS ÉS SPORT Célok és feladatok Az egészséggel kapcsolatos feladatok

4 A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények évfolyam Belépı tevékenységformák TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Követelmények A továbbhaladás feltételei évfolyam Belépı tevékenységformák TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Követelmények A továbbhaladás feltételei évfolyam Belépı tevékenységformák TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Követelmények A továbbhaladás feltételei évfolyam Belépı tevékenységformák TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Követelmények A továbbhaladás feltételei A tanulók értékelése, ellenırzése A testnevelés osztályzat összetevıi Az értékelés módjai Az értékelés területei Az osztályozás Az ellenırzés formái Módszertani ajánlások Feltételek Létesítmények Tornatermi berendezések és felszerelések Atlétikai szerek és felszerelések Sportjátékok eszközei Kéziszerek Egyéb felszerelések Nyomtatott eszközök Oktatástechnikai eszközök FIZIKA Célok és feladatok A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai

5 Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, - feldolgozási és - alkalmazási képességek Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és idıben Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl Belépı tevékenységformák Témakörök, tartalom Követelmények A továbbhaladás feltételei A középszintő érettségi vizsga témakörei A tanulók értékelése, ellenırzése Az ellenırzés, értékelés célja Az ellenırzés módjai Az ellenırzés helye a tanítás-tanulás folyamatában Módszertani ajánlások Feltételek A tankönyv kiválasztásnak elvei Tárgyi feltételek FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Általános célok és feladatok A földrajztanítás helyi céljai és feladatai Célok Az e célokat szolgáló földrajztanítás feladatai Fejlesztési követelmények évfolyam Belépı tevékenységformák Témakörök, tartalmak Az évi órakeret felosztása Követelmények A továbbhaladás feltételei A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A tanulók értékelése, ellenırzése évfolyam A földrajztanítás helyi céljai és feladatai Belépı tevékenységformák III. Témakörök, tartalmak IV. Az évi órakeret felosztása V. A továbbhaladás feltételei VI. Követelmények VII. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak VIII. A tanulók értékelése, ellenırzése A középszintő érettségi vizsga témakörei Módszertani ajánlások Feltételek A tankönyvek kiválasztásának elvei Ajánlott tankönyv Tárgyi feltételek

6 BIOLÓGIA ORIENTÁCIÓS BIOLÓGIA Célok és feladatok A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények A középszintő érettségi vizsga témakörei A tanulók értékelése, ellenırzése Módszertani ajánlások Feltételek A tankönyvek kiválasztásának elvei Tárgyi feltételek KÉMIA Célok és feladatok A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek Tájékozottság az anyagról Tájékozódás az idıben. Az idı és a természeti jelenségek Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl évfolyam Belépı tevékenységek Témakörök Tartalmak Tananyagfelosztás 9. évf. 10.évf Továbbhaladás feltételei és12. évfolyam szolgáltató szakközépiskolai osztály Témakörök, tartalom Követelmények A középszintő érettségi vizsga témakörei A tanulók értékelése, ellenırzése Módszertani ajánlások évfolyamon évfolyamon Feltételek A tankönyvek kiválasztásának elvei Kémia szertár INFORMATIKA Célok és feladatok

7 Az informatika oktatásának fı célkitőzései A könyvtárhasználat oktatásának célkitőzései A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények évfolyam Belépı tevékenységformák TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Követelmények A továbbhaladás feltételei évfolyam Belépı tevékenységformák TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Követelmények A továbbhaladás feltételei évfolyam Fejlesztési feladatok évfolyam évfolyam Javasolt órafelosztás Fejlesztési követelmények, új tevékenységek A továbbhaladás feltételei Értékelési javaslatok A középszintő érettségi vizsga témakörei A tanulók értékelése, ellenırzése Módszertani ajánlások Feltételek

8 ÉNEK-ZENE évfolyam Célok és feladatok A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelıs tagja legyen. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétő, különbözı elıjelő zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények Éneklés Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetıség. Középiskolában a megfelelı érzelmi és értelmi háttérrel valóban a mővészi önkifejezés szintjére emelendı. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehetı hangszert. Cél a kifejezı énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthetı kifejezı szövegkiejtéssel, az elıadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztıje is. A közös éneklésbıl a többszólamú éneklésbe fejlıdve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erısödése következik. Zenei írás- olvasás A középiskolában a zenei olvasás- írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallamritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetıvé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevıjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévı ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetıvé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános mővészeti jellemzıit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlıdik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. Önmővelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelı tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerő könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más mővészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei mősorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és mőködtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. 8

9 Kollektív mővészi tevékenység A kollektív mővészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az elıadói készséget, bıvíti az önkifejezés eszköztárát. 9. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépı tevékenységek Éneklés Önálló népdaltanulás kottakép alapján Autentikus elıadásra való törekvés ( különösen a magyar népdal világában) Énekes (esetleg hangszeres) közremőködés csoportos zenei elıadásban Többszólamú mővek (vegyeskari is) csoportos éneklése Csoportos és egyéni éneklés hangszer- kísérettel a tanult zenetörténeti korból Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján Zenehallgatás A zene összetevıinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján Népzenei és mőzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyőjtés, képanyaggyőjtés, videó, cd-, egyéb oktatóanyagok használata Improvizáció Szekvencia készítése megadott alapmotívumra. Mőzenei és ún. népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral, majd önállóan Zenei olvasás- írás Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján Dalok, zenemővek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 3#-3b-ig. Abc-s hangok azonosítása f-kulcsban (a basszuskulcs szerepe a partitúrában) Hármashangzatok felismerése kottáról Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása Ismert dallamok írása emlékezetbıl a tanult hangnemekben Tartalmak Népdalok a magyar népdal minden mőfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta) Énekes anyag a magyar zene történetébıl a XVIII. század végéig (történeti énekek, virágénekek) Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal) Reneszánsz énekes mővek Barokk zenemővek, énekes szemelvények Klasszikus dalok, zenemővek témái Népzenei felvételek Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII. század végéig A tanult zenetörténeti korok jellemzıi, mőfajai, stílusjegyei Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: mőzenei és népzenei periódusdallamok) Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai Zenei ismeretek Népzene Zeneelmélet Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, elıadásmódja, stílusa Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerı, népi zenekar Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem 9

10 Kottaismeret: 3# 3b elıjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek módosításai (a tanult hangnemi keretben); alteráció Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, modális hangsorok; moduláció Hangzatismeret: dúr és moll, szőkített és bıvített hármashangzat elve. A T-S-D funkciók elve Zenei mőszavak, elıadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo, decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero Zeneirodalmi A magyar történeti zene mőfajai: Virágének, históriás ének, ungaresca Az európai zenetörténet mőfajai: Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymő, vonósnégyes, trio Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-forma Hangszerek: Hegedő, brácsa, gordonka, nagybıgı; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa Zenetörténet A zenetörténet tanult korszakai: Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus Zeneszerzık: Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D. Scarlatti, J. S. Bach, Händel Követelmények A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok mődalai, oratórium- és operarészletek - éneklése emlékezetbıl. Közremőködés az osztály vagy csoport énekes elıadásában. Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zenemővekben, zenemőrészletekben Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján Improvizáció Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben Kvintváltó dallamok rögtönzése. Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz Zenei olvasás- írás Ismert dallamok utószolmizálása 3 # 3b ismerete Hangnemek megállapítása elıjegyzés alapján Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb. ) önálló megoldása tanult zenemő kottaképe alapján. Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése Dúr és moll karakter felismerése 10

11 10. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépı tevékenységek Éneklés Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven Többszólamú mővek csoportos éneklése Csoportos éneklés hangszerkísérettel Zenei karakterek kifejezése önállóan is Zenehallgatás A XIX. és a XX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zenemővek hallgatása során Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete. A romantika és a XX. század új zenei mőfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése. Egyes zenei mőfajok fejlıdéstörténetének leírása példákkal Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társmővészetek között. Önálló könyvtárhasználat adatgyőjtés, képanyaggyőjtés; videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata Tartalmak Régi és új stílusú magyar népdalok Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Más népek újabb dalai XIX. századi magyar dalok XX. századi zenei szemelvények Énekelhetı szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjébıl Ismertebb zenemővek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése Népzenei felvételek Népdalfeldolgozások Mővek, mőrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedı zenei alkotásaiból A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére) Szórakoztató zene napjainkban Improvizáció Aszimmetrikus ütemformákban ritmus rögtönzése. Zenei olvasás írás Aszimmetrikus ütemő ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképrıl. Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerő dallamok lejegyzése emlékezetbıl 3 #-3b-ig Dallammodellként: XX. századi zenei (ritmus és dallam-) modellek A XIX.. és XX. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga Zenei ismeretek Zeneelmélet Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8 Poliritmia Kromatika, egészhangúság, bi- és politonalitás; dodekafónia, atonalitás Hangszer Zeneirodalom Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin, xilofon Népies mődal, magyar nóta, cigány zene; Dal, mazurka, keringı, polonéz; Etőd, fantázia, nocturne, rapszódia; Szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera; Balett, operett, musical, chanson; Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, stb. Aktualitások a könnyőzenébıl 11

12 Zenetörténet Romantika, nemzeti romantika; XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia Új kifejezési, megjelenési formák: bruitizmus, aleatória, minimal art, elektronikus zene; filmzene; rock-opera, folk-pop, új jelenségek Zeneszerzık XIX. sz. ázad: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner Zeneszerzık XX. század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutosławski XX. század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élı szerzık A dzsessz: free és cool dzsessz Filmzene és könnyő zene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber; aktualitások Követelmények A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 újabb a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, mődal, mőzenei részlet, könnyebb kórusmő-részlet énekes reprodukálása emlékezetbıl (mutálók más feladatot oldanak meg) Zenehallgatás A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zenemővek hallgatása során a zene és a társmővészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása Improvizáció Aszimmetrikus ütemő ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel. Zenei olvasás- írás Egyszerő aszimmetrikus ütemő ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképrıl, valamint lejegyzése emlékezetbıl 3#-3b-ig. Javasolt zenei anyag Népdalok A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdı mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a.. Katona vagyok én Körösfıi kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél 12

13 Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetbıl Bocsásd meg Úristen Balassi ének a Kájoni- kódexbıl Hej Rákóczi, Bercsényi Áll elıttem egy virágszál virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág Pálóczi Horváth Ádám dalgyőjteményébıl Aranyideim folyása Kovács Ferenc énekeskönyvébıl Simonffy: Három a tánc Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes mőzenei szemelvények Alleluja dallamok Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia IV. tétel) Schubert: A pusztai rózsa (dal) Schumann: A két gránátos (dal) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) Kodály-Berzsenyi : A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag Lassus: Zsoldos szerenád Bach: h-moll szvit Bach: c-moll preludium és fúga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetébıl) Händel: F-dúr szvit (Vízizene) Haydn: C-dúr ( Kaiser ) vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3 ) Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) Mozart: Figaro házassága Beethoven: V. (Sors) Szimfónia Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia Schumann: A két gránátos Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Mendelssohn: Szentivánéji álom szvit Liszt: Les Preludes Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából Ravel: Bolero Kodály: Háry János (szvit) Kodály. Székelyfonó Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók: Cantata Profana Bartók: Concerto Orff: Carmina Burana Berstein: West Side Story A tanulók értékelése, ellenırzése A számonkérés tartalmaz éneklési, kottaolvasási, kottázási és zenefelismerési feladatokat. - zenei stílusok felismerése, jellemzıinek felsorolása - dalok, népdalok éneklése, lejegyzése, elemzése - zeneszerzık munkásságának ismerete - zenemővek felismerése Módszertani ajánlások A kamaszkor életkori sajátosságai, a nagyon kevés óraszám egyértelmően az ének-zene tantárgy zenehallgatás, a zeneirodalom területét kívánja hangsúlyozni. A zene szeretetére, a klasszikus zene elfogadására és tiszteletére próbáljuk rávezetni ıket, akár a számukra legkedvesebb modern zenei stílusok klasszikus zenei kapcsolatai alapján. 13

14 Feltételek A tankönyv kiválasztásának elvei A tankönyv kapcsolódjon a helyi tantervben foglalt témakörökhöz, nyelvezete, jelölésrendszere legyen érthetı. Ajánlott tankönyv: Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához és a hozzátartozó munkafüzet. / Tankönyvkiadó Bp./ Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához kazettatár és CD sorozat Tárgyi feltételek Mővészeti nevelés szakterem Hangjegyvonalas tábla 1 db zongora CD lemezlejátszó, kazettás magnó, videó Hanglemezek, CD-k, kazetták, zenei videó filmek Zeneszerzık portréi 14

15 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA évfolyam Célok és feladatok A tantárgy legfontosabb célkitőzése a vizuális kultúra nyelvének, a látás eszközrendszerének gyarapítása a szakiskola speciális körülményei között. Ezek a sajátos iskolai feltételek oly módon alkalmasak a személyiség e téren történı fejlesztésére, hogy a szakmai, szakirányú érdeklıdést és a tantárgy kapcsolódási pontjait segítik összehangolni. A vizuális kultúra tantárgy megjelenése a szakiskolában a következı általános célok eléréséhez járul hozzá: a kreativitás fejlesztése; a kreatív gondolkodás fejlesztése; az esztétikum iránti befogadó készség erısítése; az értékek iránti nyitott magatartás kialakítása; a tolerancia és az empátia fejlesztése; az érzelmi nevelés, valamint az értékközpontú személyiség fejlesztése. Fejlesztési követelmények Az általános iskolai vizuális nyelvi elemek, a környezetkultúra, a tárgykultúra, és a képzımővészeti alapismeretek készségszintő alkalmazásának megtartása és amennyiben lehetséges a szakmai irányú fejlesztés és alkalmazás a megadott témakörökön belül. Kifejezés, képzımővészet alkotás, befogadás A mindennapi látványsokaság esztétikai és mővészi elemzésének ismeretszerő feldolgozása alkotások és mővészettörténeti példák segítségével, a gondolatok, érzelmek megjelenítése a vizuális nyelv eszközeivel. Vizuális kommunikáció alkotás, befogadás Alapszintő kommunikációs elemek vizuális megjelenítése, a munkaeszközök, a szakmai képi, vizuális elemek felismerése és alkalmazása, a tárgy és a szakmai nyelv érintkezési pontjainak felfedezése. Tárgy, és környezetkultúra alkotás, befogadás Szőkebb és tágabb környezetének esztétikus alakítására tett képi javaslatok létrehozása. A tantárgy és szakmai tárgyainak kapcsolódási pontjai (formatervezési, ergonómiai rendszerek), megismerése és feldolgozása. 15

16 9. évfolyam Évi óraszám: 74 (egyéb szolgáltatások szakközépiskola) Célok és feladatok A vizuális nyelv sajátosságainak felelevenítése és új elemeinek megismerése. A látványértelmezés során felmerült vizuális problémák alkalmazása. Az eddig tanult technikák, eszközrendszer felelevenítése, a szakirányú vizuális alkotás, alakítás, vizuális kommunikáció alkalmazása. A tér ábrázolásának eszközei (konvenciók) használata. Szakismeretet kívánó szakrajzok elsajátítása és beépítése a kreatív tevékenységek körébe. Színek, vonalak, foltok, formák és tér alkalmazása. A színkeverés elemeinek felidézése. Néhány a szubkultúrában, ifjúsági kultúrában megjelenı vizuális probléma (graffiti, testdíszítés, öltözködés) felismerése, tervezéssel egybekötött alkalmazása. TÉMAKÖRÖ K Kifejezés, képzımővészet TARTALMAK Alkotás Ábrázolás értelmezése és átértelmezése színnel (fotók és rajzok átfestése színek keverése segítségével). Érzelmek és lelkiállapot kifejezése, hangulatok ábrázolása, szín, vonal és forma segítségével (festés zenére, versek illusztrálása, lelkiállapot megmintázása agyagban). Egy adott téma fel- és átdolgozása különbözı technikák segítségével. Befogadás Mővészeti élmények szóban történı megfogalmazása (film, épület, kiállítás stb.). Tárlatlátogatás és feladatlap feldolgozása. Mővészeti ágak az ókortól a 19. századig (lehetıség szerint 5 mővészeti ág megnevezése példákkal, 5 reprodukció felismerése). Vizuális kommunikáció Alkotás Az alapvetı ábrázolási konvenciók felidézése (sík- és térábrázolás). A perspektíva használata. Az axonometria használata mőszaki ábrák elkészítésekor. Vetületi ábrázolások a Monge-rendszerben. Értelmezı rajzok szabadkézi vázlattal. Egyszerő beállítások szabadkézi rajzok. Robbantott ábrák érdekes térbeli formákról-szakipari eszközökrıl. Tervezések: plakát tervezése az írás, a szöveg, a bető felhasználása a vizuális nyelv értelmezésében; graffitti tervek. Egy kedves zene képszerő feldolgozása csomagolással 16

17 egybekötött tervezéssel (pl. CD hirdetés stb.). Befogadás Nézıpontok, arányok megismerése, tájékozódás a látványok értelmezésében. Elemzés egy reklám, egy plakát használati és látványfunkcióinak szempontjait figyelembe véve. A médiumok (egy szappanopera, egy reklám hírmősor) képi világának szóbeli elemzése. Az álló- és mozgókép (az idı és térbeliség jellegzetességeinek. kiemelése egy rajzfilm és egy képregény elemzése során. Tárgy és környezetkultúra Alkotás Tárgyak, munkaeszközök ábrázolása a legcélszerőbb formák figyelembevételével. Tárgyak elemzése és újratervezése. Saját személyes tárgyak (ruha, ékszer, percing) tervezése. Saját élettér léptékeinek és mozgásterének rajzi elemzése, új lakótér tervezése méretarányokkal. Befogadás A tárgyak tervezésének folyamatai, elkészítésük menete. Tárgyak esztétikai és használati szempontjainak bemutatása. A város, az épület, a táj egymáshoz való viszonya szóbeli elemzések. A továbbhaladás feltételei A továbbhaladás feltételeit egyben a tárgy értékelését a munka minısége, a szakmai tárgyakhoz való köthetıség lehetısége, a bemutatott portfoliós anyag biztosíthatja. Ez utóbbi fontos eszköze a rendszeres és hatékony alkotó jellegő tantárgyi munkának. 17

18 10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 74 (egyéb szolgáltatások szakközépiskola) Célok és feladatok Kompozíció, képépítés, plasztikai ismeretek a mővészeti alkotás alapfogalmainak helyes értelmezése. A mővészet és a társadalom kapcsolatának, a mővészet helyzetének felismerése és értékelése. A személyiség és a kreativitás kapcsolatának felismerése. A vizuális nyelv sajátosságainak alkalmazása a mindennapi élet területén. Az ifjúsági és szubkultúra egyes elemeinek értékelése és alkalmazása a mővészi kifejezésben. A mővészettörténet századi irányzatai közül öt stílus ismerete, valamint 5 jelentıs magyar és külföldi mester mővének felismerése. A tervezés és kivitelezés folyamatának bemutatása egy portfolió elkészítésével. TÉMAKÖRÖK Kifejezés, képzımővészet TARTALMAK Alkotás Mozgásábrák, folyamatok ábrázolása és azok animációs filmen való megjelenítése. Montázsok és kollázsok készítése, a fotó felhasználása. Másolat és transzformálás mőalkotások vagy személyes fotók másolata és méretnövelése. Személyes hangulatú festmény (szobor) készítése. Önportré a belsı karakter kifejezésével. Befogadás A század mővészeti irányzatainak megismerése, stíluskorszakok bemutatása, öt mő felismerése. A festészet alapelemeinek áttekintése színkeverés, színkör, színkontrasztok, színharmóniák. A kép kompozíciós törvényei. A fotózás és a film (video) képalkotó rendszereinek megismerése. Portfolió saját munkaanyag összeállítása, bemutatása. Vizuális kommunikáció Alkotás ábrázolási konvenciók A kétirányú perspektíva használata tervezıfeladatokban. Saját iskolai és otthoni jelzések kidolgozása piktogrammok tervei. A nyelv és a jelzések tetoválások, testfestések tervezés. Zene és kép összefüggései, képi jelekké alakított zenei hangok kísérleti Rajzok és lemeztervek. Befogadás Az ábrázolási konvenciók elemzése, a látvány és rögzítésének elméleti szintjei (korok és ábrázolási formák). A test ékítésének néprajzi-kultúrtörténeti szokásai. A zenei effektek színekké alakításának világítástechnikai-informatikai sajátosságai. A mozgó képi kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete. A média mint az élet kifejezıdésének sajátos eszköze elemzések a 18

19 Tárgy- és környezetkultúra tévémősorokról. Alkotás Tárgytervezés a szakmai munka megkönnyítését célzó szerszámok, készletek kialakításához. Saját (személyes) tér tárgyainak, berendezésének megtervezése és fotókkal, rajzzal kollázsszerő ábrázolása. A monogram mint tárgy táska, irattartó és monogramjának elkészítése. A tervezés folyamatának rögzítése, mappa (portfólió) összeállítása. Befogadás Tárgyak a múltban, kultúrtörténeti alapismeretek. A munkalélektan (ergonómia) alapjai szakmai munka és esztétikum. A tervezés folyamatának elméleti alapjai a portfolió indoklása szóban, írásban évfolyam Célok és feladatok A tantárgy a köznapi, a mővészi, a tudományos és a mőszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvetı fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerı- és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság, a fejlesztéséhez járul hozzá. Mővészeti jellege miatt értékközvetítı egyben értékteremtı jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülı, a természeti környezetet védı magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kimővelésében. A vizuális nevelés a világ látható minıségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének, megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlı szándékának megfelelı, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi - plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozzá. A világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kimővelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A megsokszorozódott technikai és rábeszélı képek korában a tantárgy újszerő célja az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása. A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkezı problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és mesterséges környezet felelıs használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a mővészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnı. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhetı stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetıségeit kell felkínálni. A rajzi, a festıi, a szobrászi munka mellett teret kell 19

20 adjunk a korosztály érdeklıdésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési - konstruálási feladatoknak. A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzımővészet részben a tanulók személyes, kifejezı-expresszív tevékenységének, és az elvárható mőelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális kommunikáció témához a köznapi - tájékoztató - tudományos vizuális információk világa tartozik; míg a tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparmővészet, a népmővészet és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemzı tevékenységeket tartalmazza. A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az alkotómunka javára növelhetı. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelıen a gyakorlati tevékenységre főzıdik fel. A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények Egy középiskolai végzettséggel rendelkezı ifjútól elvárható, hogy fejlett térszemlélettel rendelkezzen, megértse a mindennapi élet vizuális információit, tudatos fogyasztói döntéseket hozzon, rendeltetésszerően használja tárgyi környezetét, ismerje a mővészettörténet kiemelkedı alkotásait és legyen véleménye róluk. Ugyanakkor rendelkeznie kell a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképességgel és a hétköznapi esztétikai itéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel. Általános követelmény a kulturális, a mővészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes mőalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülı, környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. A középiskolai tanulmányok kellı alapot kell biztosítsanak a továbbtanuláshoz és a munkába álláshoz. A felsorolt általános követelmények, a vizuális kultúra tantárgy sajátos követelményinek teljesítésével érhetık el. Alkotóképességek területe Elképzelt vagy létezı tárgy vagy tér egyértelmő ábrázolása látszati rajzban illetve geometriai ábrázolás segítségével (Kavalier axonometria, egymérető, kétmérető és Monge-vetületek, két iránypontos perspektíva). Adatok, összefüggések vizuális megjelenítésének képessége a tanult szinten. Történet, eseménysor, változás és mozgás közérthetı megjelenítésének képessége. Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésének képessége, a témának megfelelı szabadon választott kifejezıeszközzel és technikával, síkban illetve térben. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés - tervezés, alkotás - konstruálás és a munka értékelése. A megfelelı mővészeti ág (pl. képzımővészet, alkalmazott mővészet) kiválasztásának képessége. Az alkotás során a problémának megfelelı arányú esztétikai kifejezés, kommunikációs jelentésadás, valamint a fukciónak megfelelı formálás. Befogadóképességek területe A tanult mővészeti ágak és a mindennapi környezet, a tömegkommunikáció átfogó mőfajainak (pl. szobrászat, alkalmazott grafika, tárgytervezés) sajátosságainak, összefüggéseinek és történetük fordulópontjainak, valamint kiemelkedı mővek és alkotóik ismerete. A tárgyhoz illı mőelemzı módszer (pl. stíluskritikai, ikonográfiai, tárgyelemzés) alkalmazása. A leírástól az ítéletalkotásig terjedı mőelemzıképesség. Nyitottság az idegen (pl. Európán kívüli) mővek és mőfajok iránt, tolerancia az új mővek, tárgyak megítélésében. A hétköznapi élet jelenségeinél a vizuális formában megjelenı információk kritikus befogadása, az árucikkek tudatos megítélése a tanult szempontok alapján. 20