SZAKDOLGOZAT Kenéz Timea 2014

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Kenéz Timea 2014"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Kenéz Timea 2014

2 Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A természetvédelmi területek látogatói marketingjének teljesítmény- és hatásvizsgálata Konzulens: Sipos Erika Adjunktus Készítette: Kenéz Timea Turizmus-menedzsment Nappali 2014

3

4

5 Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. Petőfi Sándor

6 Köszönetnyilvánítás Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindenekelőtt Sipos Erika Tanárnőnek hasznos tanácsaiért, észrevételeiért, javaslataiért, valamint Tardy János Tanár Úrnak szakmai tanácsaiért. Köszönetet kívánok mondani a Családomnak, hogy szeretetükkel és segítségükkel mindvégig támaszt nyújtottak tanulmányaim során. Köszönet illeti Kenéz Bernadettet és Palotai Zsoltot, hogy ötleteikkel, meglátásaikkal és számítástechnikai tudásukkal támogatták munkámat. Végül köszönöm az interjúban résztvevőknek, Danyi Zoltán, dr. Markovics Tibor és Baczur János Uraknak, hogy idejük és energiájuk ráfordításával segítségemre voltak a kutatásban. Budapest, december 15.

7 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Szakirodalmi áttekintés Természetvédelem Fogalmi, jogszabályi háttér Természeti adottságok, globális kihívások, környezetstratégiai paradigmaváltás A természetföldrajzi környezet vonzásintenzitása Magyarország, mint biodiverzitási forrópont Magyarország biodiverzitásával összefüggő stratégiai területek Természetvédelmi oltalom alatt álló területek, fajok és élőhelyek állapota és természetvédelmi kezelésének helyzete Bemutatás, tájékoztatás, oktatás, nevelés Régió- és településmarketing Régió és településmarketing, mint földrajzi területek marketingje Kettős termékjellegből eredő feladatok A célcsoportok igényeinek felismerése A régió- és településmarketing versenyképessége Gazdaságfejlesztési stratégia, mint a kínálati mix alapja Turisztikai fejlesztések alapelvei, célrendszere Teljesítményt mérő mutatók Kutatásmódszertan Szekunder kutatás A vizsgálati eljárás kiválasztása Az interjú paraméterei A vizsgálat korlátai Kutatási eredmények elemzése A régiók környezeti társadalmi gazdasági helyzetének elemzése Vonzerők és a nyugat-dunántúli, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban található kereskedelmi szállásférőhelyek elemzése A forgalom alakulásának magyarázata az Őrségi, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Parkban A turisztikai fejlesztésekre elnyert összegek és a vendégéjszaka számok változásának vizsgálata a három nemzeti parkban A fejlesztések hatásainak vizsgálata és gazdasági fenntarthatóságuk... 61

8 Az interjú során kapott válaszok Következtetések, ajánlások Zárszó Mellékletek Felhasznált irodalom... 91

9 3 1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául a védett természeti területek látogatói marketingjének teljesítmény- és hatásvizsgálatát választottam. Ezen belül az Őrségi, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Parkokban megvalósuló turisztikai fejlesztésekre elnyert támogatási összegek és a vendégéjszakák közötti kapcsolatot vizsgáltam. A három vizsgált nemzeti park kiválasztásakor figyelembe vettem az egyes régiók társadalmi - gazdasági helyzetét, fejlettségbeli különbségeit, valamint a gyógytelepülések régiók szerinti elhelyezkedését. Az egy főre jutó GDP alapján a gazdasági fejlettségi sorrend elején és végén lévő régiókat vontam be az elemzésbe, azaz Nyugat-Dunántúlt és az észak-alföldi, észak-magyarországi régiókat, a gyógytelepüléseket illetően pedig az észak-alföldi régió került kiválasztásra a régióban található gyógyvízzel rendelkező települések döntő többsége miatt. Mindazért tartom kiemelten fontosnak és aktuálisnak a témát, mert a turisztikai támogatások hatékony felhasználása elemi kérdés a turizmus jövedelemtermelő képességének javítása végett. Olyan turisztikai szolgáltatások és kínálat kialakítása a cél, amelyek növelik a vendégéjszakák számát, hosszabb tartózkodásra és magasabb költésre ösztönzik a turistákat. Tehát lényeges szempont a gazdasági és környezeti értelemben vett fenntarthatóság biztosítása. Az Európai Unió , az Új Széchenyi Terv , a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap programkeretek és prioritási tengelyek szerinti vizsgálatából a vendégéjszakák változására vonatkozóan releváns következtetések vonhatóak le. Témaválasztásomhoz egyrészt hozzájárult, hogy rendkívül fontosnak tartom a környezet védelmét, a környezetkímélő megoldások használatát, a környezettudatos viselkedést. A természeti területekre alapozott turizmusra, az ökoturizmusra szükség van, hiszen arra törekszik, hogy a lehető legkevesebb problémát okozza a környezet állapotában, minimalizálja a káros környezeti hatásokat. Tehát az ökoturizmus a természetvédelem érdekeinek figyelembe vétele mellett biztosítja a látogatás és az ott-tartózkodás értékes tapasztalatokkal való gazdagodását. Emellett nagy lehetőségeket látok az ökoturizmusban, világszerte hatalmas érdeklődés övezi, csak itthon eddig keveseknek sikerült kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket. Ebből kifolyólag esszenciális, hogy olyan kínálatfejlesztés valósuljon meg, amely a természet hatékony védelme mellet hozzájárul a terület

10 4 versenyképességének növekedéséhez, a gazdasági, társadalmi, ökológiai jólét elérése érdekében. A szakdolgozat felépítését illetően először a szakirodalmi áttekintés került tárgyalásra, ahol a természet védelmével, helyzetével, összefüggéseivel való kérdések után a régió- és településmarketing témakörére tértem rá. Itt kiemeltem Piskóti egy településre vonatkozó versenyképességének modelljét, amin belül a kínálatfejlesztésre koncentráltam. A következő fejezetben a szakdolgozatban alkalmazott kutatási módszertant mutattam be. Kitértem az adatok elérhetőségének pontos helyére, valamint az adatfeldolgozást és elemzést támogató módszerekre. Emellett interjút készítettem az Őrségi Nemzet Parkban dr. Markovics Tibor igazgató úrral, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Parkokban pedig Danyi Zoltán és Baczur János turisztikai osztályvezető urakkal. A kutatási eredmények elemzése című fejezetben a régiók gazdasági társadalmi elemzése után a kutatási téma elemzését, vizsgálatát, azaz a vendégéjszakák változása és a turisztikai fejlesztések közötti kapcsolatot vettem górcső alá. Az elemzések alapján következtetéseket vontam le, végül a Zárszóban tömören összegeztem a kulcsfontosságú megállapításokat. Dolgozatom célját képezte a védett természeti területek látogatói marketingjének teljesítmény- és hatásvizsgálata. E célok elérése érdekében a turisztikai fejlesztésekre elnyert tálmogatási összegek és a vendégéjszakák változása közötti kapcsolat vizsgálatát végeztem el korrelációs elemzés segítségével, melyből fény derült az előbbi két változó közötti kapcsolat irányára és szorosságára. Emellett az interjú során célom volt a mélyebb betekintés a három vizsgált nemzeti park munkájába, a mindennapi működésbe, a dolgozók meglátásaiba a fejlesztási támogatások és a vendégéjszakák változása közötti összefüggések gyakorlati oldalról való megközelítésébe. A szerző a célok kijelölése után részcélokat fogalmazott meg a szakirodalmi áttekintést, a kutatásokat, valamint a konklúziót illetően, majd felállította hipotéziseit, melyeket az alábbiakban tüntetett fel. A szerző a szakirodalmi áttekintés során a következő részcélokat tűzte ki: 1. A természet védelmével kapcsolatos kérdések vizsgálata a jogszabályi háttérre, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek, fajok és élőhelyek természetvédelmi kezelésének helyzetére és értékelésére, illetve a nemzeti parkok bemutatásban, környzeti nevelésben, szemléletformálásban játszott szerepére vonatkozóan.

11 5 2. A régió- és településmarketing, mint földrajzi területek marketingjének a meghatározása és az ebből jelentkező feladatok megjelölése, illetve igények felismerése mellett egy település versenyképességi modelljének marketingorientált megközelítésén belül a kínálatfejlesztési tevékenység bemutatása és a turisztikai fejlesztések alapját szolgáló célrendszer kijelölése. A szerző kutatásaira vonatkozó részcéljai: 3. A régiók különös tekintettel a három vizsgált régió társadalmi gazdasági környezeti helyzetelemzése és a hozzájuk tartozó vonzerők és kereskedelmi szállásférőhelyek elemzése. 4. Az Őrségi, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park települései esetében a forgalom alakulásának meghatározása, a turisztikai fejlesztések és a vendégéjszaka számok közötti kapcsolat vizsgálata, valamint a fejlesztések hatásainak és gazdasági fenntarthatóságuknak feltérképezése és az interjú során kapott válaszok feldolgozása. A konklúzióra vonatkozó részcél: 5. A feldolgozott szakirodalom és a kutatás során nyert eredmények összekapcsolása. A szerző az alábbi hipotéziseket fogalmazta meg vizsgálatai során: H1: Azokon a településeken, ahol több pénzt fektetnek turisztikai fejlesztésekbe, nagyobb vendégéjszaka szám várható. H2: Azonban egy adott településen a felhasznált turisztikai fejlesztési összeg nagysága nem garantálja a hosszú távú vendégéjszaka szám növekedést. Nem volt célom bemutatni a turisztikai támogatások és az átlag felett teljesítő települések vendégéjszaka számainak növekedésében közrejátszó hatásokat. Továbbá nem foglalkozom a nemzeti parkokon belül azzal, hogy az egyes településeknél a nemzeti parki igazgatóságok, az önkormányzat vagy magánvállalkozók nyertek-e el eltérő nagyságú támogatási összegeket és fektettek be különböző fejlesztésekbe. Emellett a kommunikációs tevékenységet is csak nagyvonalakban érintem.

12 6 2. Szakirodalmi áttekintés A szerző a szakiroldalmi áttekintés során két fő témát vett górcső alá: a természetvédelmet, valamint a régió- és településmarketinget, hiszen - ahogy a cím is utal rá - az elemzésekhez, a fő kutatási témához és a következtetések levonásához rendkívül fontos a védett természeti területek, a régió- és településmarketing és az ebből eredő marketing tevékenységgel kapcsolatos szakirodalmi vonatkozás alapos ismerete. A természetvédelemmel kapcsolatban mindenekelőtt a fogalmak és a jogszabályok kerültek tisztázásra az esetleges értelmezési eltérések minimalizálása végett. Ezt követően a természeti adottságokra, globális kihívásokra hívta fel a szerző a figyelmet, valamint a környezetstratégiai paradigmaváltásra a környezeti állapot javítása érdekében. Továbbá a versenyképességet meghatározó természetföldrajzi környezet vonzásintenzitásáról esett néhány szó és az egyre növekvő keresletről a természetorientált és aktív időtöltéssel kombinált utazások iránt. Ezen felül a szerző Európa biogeográfiai térképén kiemelte Magyarországot, mivel teljes egészében a pannon biogeográfiai régióhoz tartozik, ami nagyszerűen visszaadja az itt megtalálható természeti örökség gazdagságát, majd rátért a biodiverzitással összegfüggő stratégiai területek tárgyalására, amin belül terjedelmi korlátok miatt a természetvédelmi oltalom alatt álló területekre, a fajok és élőhelyek állapotára és a természetvédelmi kezelésének helyzetére, értékelésére helyezte a hangsúlyt. Emellett a szerző a bemutatás, oktatás, tájékoztatás, környezeti nevelés nagyfokú jelentőségére is kitért, hiszen a jogi szabályozáson túl a természetvédelem sikere és jövője a lakosság környezeti tudatosságától, felelősségétől függ. A szakirodalmi áttekintés másik nagy részét a régió- és településmarketing képezte, ahol először szintén a fogalmak tisztázásását helyezte előtérbe a szerző, majd a kettős termékjellegből eredő súlyponti feladatokat, azaz a kínálatfejlesztést és a kommunikációs tevékenységet, melyet a célcsoportok igényeinek a felismerése követett, ahol kiderült, hogy melyik célcsoport érdekei kerülnek előtérbe és miért. A régió- és településmarketing feladatát, vagyis a versenyképesség növelését hagnsúlyozta a szerző, majd ezzel kapcsolatban több szerzői véleményt vetett össze. Kiemelte a megfelelő termék fejlesztésének fontosságát a település vonzerejének, versenyképességének növelése végett, majd pedig a termékfejlesztésen belül a turisztikai fejlesztések alapelveire és célrendszerére fókuszált és végül több teljesítményt mérő mutatót rendelt a település vonzerejét fejlesztő tevékenységhez.

13 Természetvédelem A szakirodalmi áttekintés során a szerző részcéljai között szerepelt a természet védelmével kapcsolatos fogalmak, a jogszabályi háttér vizsgálata, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek, fajok és élőhelyek természetvédelmi kezelésének helyzetelemzése és értékelése, valamint a nemzeti parkok bemutatásban, környzeti nevelésben, szemléletformálásban játszott szerepe Fogalmi, jogszabályi háttér A részletekbe menő elemzések előtt a szerző fontosnak tartja néhány fogalom tisztázását, rögzítését az értelmezési eltérések minimalizálása érdekében. A témából adódóan mindenekelőtt a természetvédelemfogalomkörét járja körbe a szerző. Kaán Károly a természetvédelem kiemelkedő alakjának tekinthető, hiszen elsőként dolgozta ki a természetvédelmi szervezet hazai koncepcióját, alapelveit, továbbá erőfeszítéseinek köszönhetően született meg 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló törvény (1935. évi IV. tc), amely elrendelte a védelem alatt álló növény- és állatfajok körét. Kaán Károly alábbi munkájában az eredményes természetvédelmi tevékenységről ír. A természet védelmét ezért akkor szolgáljuk sikeresen, ha eltaláljuk, hogy hol és milyen módon lehet és kell a természetet oltalmunkba fogadnunk. Ha eltaláljuk, hogy milyen eszközökkel védhetjük meg a természet különféle megnyilvánulásait és velök meg bennök a természeti alkotásokat. (KAÁN, K. 1931, pp. 10) Cicero-t idézve kiderül, hogy hogyan vélekedik a természetről, számára mit jelent maga a természeti kincs. Én abban vagyok bölcs, hogy a természetet, a legjobb vezért, mint valamely istent követem, s neki engedelmeskedem. - Cicero Mindkét jeles szerző alkotásában utal arra, hogy a természet bölcs szolgálata akkor valósulhat meg, ha megvannak a megfelelő törvényes intézkedések. A természeti alkotásokat a törvény erejével helyezi védelembe, a jog az eszköz a természet szolgálatára. A jogi értelemben vett természetvédelmi tevékenységen túl számos nem állami szerv is hozzájárul a természet védelméhez. A társadalom aktív részvétele

14 8 szintén kulcsfontosságú. Bodnár László meghatározásában minden olyan tevékenységet megjelöl, amely a természet védelmére irányul. A természetvédelem természeti értékeink megőrzésére irányuló tevékenység. Mindazoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyeket a természet megóvására tesznek (BODNÁR, L. 2006, pp. 52). A szerző dr. Temesi Géza definícióját emeli ki, mivel kellőképpenrávilágít a természetvédelmet magába foglaló elemek körére. A természetvédelem a tájak és élőhelyek, a természeti és a védett természeti területek és értékek általános védelmét, illetve kiemelt oltalmát, valamint a Natura 2000 területek közösségi szintű védelmét jelenti. (TEMESI, G. 2014) A dolgozat további részében a szerző erre a meghatározásra támaszkodik. A természet általános védelmét a természeti értékek és a természeti területek (tájvédelem, vadon élő élővilág, élőhelyek, földtani természeti értékek) védelme öleli fel. A természeti értékek és területek kiemelt oltalmának alapja a védetté nyilvánítás, tehát tárgyai a védett természeti területek és a védett természeti értékek. A védett természeti területek alapkategóriái a nemzeti park (NP), a tájvédelmi körzet (TK), a természetvédelmi terület (TT) és a természeti emlék (TE). Előbbi kettő mindig országos jelentőségű, míg utóbbi kettő egyaránt lehet országos és helyi jelentőségű. Mindenképp célszerű felhívni a figyelmet, hogy a gyűjtőfogalom a védett természeti terület, nem pedig a természetvédelmi terület, mely a védett természeti területeknek csupán az egyik kategóriája. A szerző a következőkben az évi LIII. törvényben foglaltak szerint ismerteti a törvényi meghatározásokat: Nemzeti Park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és a természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. [1996. évi LIII tv. 28 (2.)]

15 9 Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag, nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és a természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájkép és a természeti értékek megőrzése. [1996. évi LIII tv. 28 (3.)] Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A védett láp, szikes tó, természetvédelmi területnek minősül. [1996. évi LIII tv. 28 (4.)] Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület A védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül. [1996. évi LIII tv. 28 (5.)] Natura 2000 terület európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. [1996. évi LIII tv. 4 (h)] A Natura 2000 területeket a Kormány jelöli ki és teszi közzé. [1996. évi LIII tv. 41/A ] A védett természeti értékek közé sorolandó a védett növényfajok, a védett zuzmók és gombafajok, a védett állatfajok, a barlangok, a védett ásványok és ősmaradványok. Fontos különbséget tenni a természet- és környezetvédelem között. Előbbi a környezeti elemek (mesterséges környezet, levegő, víz, föld, élővilág) védelmét, olyan intézkedések összességét jelenti, amely a környezet károsításának megelőzésére, a kialakult károk mérséklésére és a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítására irányul (TEMESI, G. 2014). Mindehhez fizikai és kémiai

16 10 vizsgálatokat végez. Ezzel szemben, a természetvédelem az élővilág (növény- és állatfajok) és azok élőhelyeinek védelmével foglalkozik. Biológiai módszereket alkalmaz (ökológia, taxonómia). A két tevékenység egymás közti viszonyát egy pénzérmével lehet a legjobban jellemezni, szemléltetni, melynek egyik oldala a természet-, másik oldala a környezetvédelmet szimbolizálja. Zaj, rezgés, sugárzás, hulladék, szennyezés, veszélyes anyagok és technológiák.. Jelölő élőhelyek Natura 2000 területek Jelölő fajok KÖRNYEZETVÉDELEM TERMÉSZETVÉDELEM épített (mesterséges) környezet élővilág táj, élőhely védett természeti területek levegő föld természeti értékek védett természeti értékek víz természeti területek Kiemelt oltalom Környezeti elemek védelme Általános védelem 1. ábra: Környezet- és természetvédelem Forrás: dr. Temesi Géza Az évi LIII. törvény a természet védelméről leírja, hogy a törvény megalkotása a természet hatékony védelmének létrehozására irányul, ugyanis a természeti területek és értékek a nemzeti vagyon pótolhatatlan részeit képezik. A törvény célja a természeti értékek, területek, tájak, azok rendszereinek, biológiai sokféleségének védelme, a társadalom természet iránti igényének kielégítése, továbbá a természetvédelem eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek oltalma és fejlesztése (1996. évi LIII tv. 1 a.) és b.) pontja). A természetvédelemnek céljai elérése érdekében hatékony eszközökkel kell rendelkeznie. A jogszabályi háttér, a strukturált szervezeti felépítés, az optimális személyi és anyagi feltételek, és a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó átfogó stratégia elengedhetetlen részét képezik a sikernek. Mindemelletteffektív nemzetközi és európai kapcsolatrendszer, valamint társadalmi támogató bázis megléte szükséges. Ezen együttes feltételek meglétével biztosítható,

17 11 hogy a természetvédelem elérje végső célját és megőrizze az ország örökségét, kincsét, nemzeti vagyonát a jövő generációi számára. A IV. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megfogalmazása alapján a biológiai sokféleség a földi élet, az élővilág változatosságát jelenti. Ennek fennmaradása esszenciális az emberi élet feltételeinek és a jól-létünk biztosítása végett. A biológiai sokféleség magába foglalja a szárazföldi és a vízi ökológiai rendszerek változatosságát, a fajok közötti és fajokon belüli (genetikai) sokféleséget. A biológiai sokféleség az emberi élethez nélkülözhetetlen ún. ökoszisztémaszolgáltatásokat nyújt, ami biztosítja az élőhely, egészséges élelmiszer, tiszta édesvíz és levegő ökológiai alapjait, szerepet játszik az éghajlat szabályozásában és a betegségek elkerülésében Természeti adottságok, globális kihívások, környezetstratégiai paradigmaváltás A nemzetközi versenyben és globális környezetben az ország adottságainak feltárása és az ezekre való tudatos építkezés jelenti a siker egyik kulcsát. Magyarország földrajzi helyzete következtében kedvező természeti adottságokkal, sokszínű tájjal, színes élővilággal rendelkezik. Elmondható, hogy számos olyan terület található az országban, ahol fennmaradtak a természetes élőhelyek, a gyönyörű tájak, erdők, vadon élő növény- és állatfajok. Lejtők, völgyek teszik vadregényessé a tájat. A csodálatos természeti képek és ritka állatfajok (pl. túzok, rákosi vipera, parlagi sas) mellett, a fás legelők, vízfelületek, mocsarak, lápok is meghatározóak. Az erdők (pl. karszt-bokorerdők, gyöngyvirágos tölgyesek) is igen fontos szerepet játszanak, mivel változatos korú és összetételű fákkal, cserjékkel, lágyszárú növényekkel és gazdag élővilággal társulnak. Geológiai, felszíni érdekességek, különös domborzati viszonyok mindegyike megfigyelhető az ország berkein belül (DUHAY, G. 2006). Emellettaz ország területének nagy részét mezőgazdasági termelésre alkalmas talajok fedik, melyek állapota kedvez a sokszínű mezőgazdaság számára. A termőföldek ideálisak lennének a jelenleginél nagyobb lakosság bőséges és biztonságos ellátására. Ezen felül a felszín alatti vízkészlete kimagasló, kiválóak a termál-, gyógy-, és ásványvízkészlet adta adottságok, nyersanyagvagyona számottevő. Mindezek hatalmas kincset jelentenek az ország számára. Rendkívül fontos ezen kincsek megőrzése a jövő generációi számára, azaz a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, hiszen

18 12 hosszú távú gazdasági potenciált és alapvető életfeltételeket biztosítanak. Ennek érdekében számolni kell a kihívásokkal, akadályokkal. Globális kihívásként merül fel az erőforrások fenntarthatatlan használatának, a biológiai sokféleség csökkenésének és a klímaváltozás hatásainak kérdése. A természeti erőforrások globális kiaknázásának fenntarthatatlan mértékű fokozódásaa természeti környezetre óriási terheket ró. A globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárási viszonyok, a nem megfelelő minőségű ivóvíz és a művelésre alkalmatlan területek, mind kritikus tényezőként tartandó számon. A természeti környezet pusztulásával párhuzamosan a biodiverzitás is hanyatlik, aminek gazdasági hatásai is egyre inkább érezhetővé válnak például a tengeri halászatban. A természeti erőforrások óriási potenciállal bírnak. A talajok állapota, a vizek minősége és a biológiai sokféleség megléte mind kiemelkedő érték. Azonbana környezeti állapot javítása érdekében környezetstratégiai paradigmaváltásra van szükség, ami abiodiverzitás és az erőforrások mennyiségének és minőségének hosszú távú megőrzését célozza, ugyanakkor tájfenntartó funkciót is ellátó gazdálkodási és települési szerkezetre épül. (NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI HIVATAL, 2014) Magyarország globális viszonylatban is egyedülálló természeti erőforrásokkal és értékekkel rendelkezik, és ezen értékek megőrzése, illetve az erőforrások fenntartható használata kiemelten fontos nemzeti érdek A természetföldrajzi környezet vonzásintenzitása A természetföldrajzi környezet az idegenforgalom kialakulására és fejlődésére jelentős hatást gyakorol. A meredek lejtők, szűkebb völgyek, a hegységek szép fekvésű tájai, erdős területei, a tiszta levegő és a természetes ökológiai egyensúlyt őrző élővilág, az éghajlat, illetve a vízrajz mind-mind nagy értéket jelent és befolyásolja az idegenforgalom alakulását. Ezen adottságok együttes megléte kedvező területi elhelyezkedéssel meghatározó vonzásintenzitást fejtenek ki, ami a fogadóterület versenyképességét is meghatározza. Azonbana kedvező természeti adottságok önmagukban idegenforgalom lebonyolítására nem alkalmasak. Ezértlétre kell hozni azokat a feltételeket (optimális idegenforgalmi fogadóképességet), amelyek biztosítják az adott terület megközelíthetőségét, az elszállásolást és étkezést (BODNÁR, L. 2000). A Nemzetközi Ökoturisztikai Társaság előrejelzései alapján egyre inkább növekszik az igény a természettel való közvetlen kapcsolatra, a természetorientált és

19 13 aktív időtöltéssel kombinált utazások iránt, valamint a fenntartható fejlődés terén is előrelépésekre lehet számítani. A növekedés annak tudható be, hogy a mai globalizált és egyre erősebben városiasodó világban, a természeti területekre irányuló turizmus, illetveaz ökoturizmus lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy újra közel kerülhessenek a természethez, megismerjék és megbecsüljék a környezeti, társadalmi és kulturális értékeket. Fontos megjegyezni, hogy míg az ökoturizmus nemzetközi szinten nagy figyelmet kap, mivel a nemzetközi gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ágazatáról van szó, addig Magyarországon ez a figyelem mérsékeltebb. (THE INTERNATIONAL ECOTOURISM SOCIETY, 2007) Magyarország, mint biodiverzitási forrópont Magyarország a Kárpát-medencében egyedi ökológiai egységet képez, mivel természetföldrajzi adottságai változatos tájak és gazdag természetes élővilág kialakulását tették lehetővé. Európa biogeográfiai térképén a pannon biogeográfiai régión Magyarország, Románia, Szlovákia és a Cseh Köztársaság osztozik, de a többi országtól eltérően Magyarország teljes egészében a pannon biogeográfiai régióhoz tartozik, ami nagyszerűen visszaadja az itt megtalálható természeti örökség gazdagságát. Eme régióban számos olyan közösségi jelentőségű faj megtalálható, mely a korábbi tagállamok területén egyáltalán nem fordul elő. Annak ellenére, hogy a pannon régió az EU területének alig 3%-át fedi le, az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő állat- és növényfaj 17%-a, továbbá a madárvédelmi irányelv hatálya alá tartozó madárfaj 36%-a felfedezhető az országban. Természetesenmindezen kincsek megőrzése, megvédése kötelezettségeket is ró az országra. Teháta Kárpát-medence életföldrajzi képe a flóra- és faunaelemek sokféleségét, különböző földrajzi eredetű növény- és állatfajok csoportjait jeleníti meg. Ebből kifolyólag az ország az egyik biológiai forrópont, biodiverzitási hotspot Európában (Varga idézi Aszalós, R. 2003). Magyarország speciális földrajzi helyzetéből adódóan, valamint az ország történelmével összefüggésben is, annak nagyobb része, több mint 65%-a mezőgazdasági használatban van (mellékletek, 1. ábra). A mezőgazdaság dominanciája a földhasználatban jelentős befolyással van az ország természetes élőhelyeire. Ennek ellenére -részben az extenzív mezőgazdaságnak köszönhetően - egyedi, kiemelkedő természeti örökségeksora fedezhető felaz országban. Másrészt,

20 14 erre vezethető vissza, hogy a magyarországi országosan védett területek nagy része a tájvédelmi körzet kategóriába tartozik, ahol az emberés a természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki Magyarország biodiverzitásával összefüggő stratégiai területek Az emberiség korai történeteküzdelemvolt a saját fennmaradásáért a természet erőivel, az éghajlati feltételekkel és a különböző élőlényekkel, vadon élő állatokkalszemben, jelene és jövője pedig éppen ellenkezőleg, küzdelem a természeti környezet, a vadon élő élővilág és az éghajlati feltételekfennmaradásáért. Dr. Temesi Gézát idézi a szerző, ugyanis a múlt és jelen küzdelmének szembeállításával kellőképpen rávilágít a természetvédelem aktuális helyzetére. A fenntarthatóságot hangsúlyozza, a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy csökkennének a jövő generációinak esélyei saját szükségleteik kielégítésére. Magyarország természeti értékei nemzetközi összehasonlításban kiemelkedőek, viszont megannyi hazai növénytársulásnak és az országban előforduló fajoknak körülbelül 20-25%-a veszélyeztetetté vált. A természetes élőhelyek eltűnése mellett, a klímaváltozáson túl, inváziós fajok jelentek meg és térhódításuk egyre nagyobb. A géntechnológiával módosított szervezetek lehetséges káros hatásai kihívásként merülnek fel. Mindezek megkövetelik a biológiai sokféleség megőrzését, a környezet- és élelmiszerbiztonság, valamint a mezőgazdaság területén adekvát intézkedések alkalmazását. Környezeti hatásvizsgálatok, a génmódosított szervezetek káros hatásait feltáró vizsgálatok lennének célszerűek. A természetvédelemegyik legfontosabb feladata a biológiai sokféleség megőrzése és védelme, a biológiai és genetikai változatosság csökkenésének megállítása és visszafordítása. Eredményessége a védelem biztosításának mértékétől függ. Ennek érdekében célkitűzéseket és azokhoz tartozó hosszú távú feladatokat fogalmaztak meg, melyeket a as időintervallumban a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában összegeztek. A stratégia hat területre helyezi a hangsúlyt: természetvédelmi oltalom alatt álló területek és fajok védelme táji diverzitás, zöld infrastruktúra, ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása mezőgazdasággal összefüggő kérdések

21 15 fenntartható erdő- és vadgazdálkodás, illetve a vízi erőforrások védelme inváziós idegenhonos fajok (özönfajok) elleni küzdelem nemzetközi biodiverzitás-védelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtása A hat stratégiai területen belül húsz célkitűzés koncentrál a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos hazai problémák kezelésére, melyek részletekbe menő tárgyalására eme dolgozat nem biztosít keretet, így a szerző a természetvédelmi oltalom alatt álló területek védelmének helyzetére és értékelésérefókuszál a dolgozat további részében Természetvédelmi oltalom alatt álló területek, fajok és élőhelyek állapota és természetvédelmi kezelésének helyzete Az ország területének 22,2%-a ha európai uniós vagy hazai természetvédelmi oltalom alatt áll, mely remekül tükrözi Magyarország természeti értékeinek gazdagságát. A területek nagy része, 21,39%-a (1,9 millió hektár) az Európai Unió két természetvédelmi irányelve (madárvédelmi és előhelyvédelmi irányelv) alapján Natura 2000 terület, aminek majdnem fele (9,108%, ha) pedig országos jelentőségű védett természeti terület. Az élővilág jogszabályi védelme kétféle módon valósul meg. Egyrészt területi védelem nélkül védelemben részesülnek bizonyos növény- és állatfajok. Másik megoldás pedig, ha a védett természeti területeken az ottani élővilág részesül területi védelemben. Magyarországon megközelítőleg háromezer növényfaj él, a növénytársulások száma majdnem eléri a 400-at. A 2013-as statisztikai adatok szerint 733 védett növényfajból 87 fokozottan védett. Erdőkben, réteken, vizes élőhelyeken élő nagygombák fajszáma hoz közelít. A gombafajok közül 58, zuzmófajból pedig 17 áll jogszabályi oltalom alatt. A több mint hazai állat többségében (40000) ízeltlábú. A nemzetközi gyakorlat alapján a legtöbb gerinces állatfaj külön jogszabállyal védett. A védett gerincesek száma 1168, amiből 186 fokozottan védett kategóriába tartozik. Az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett kategóriába tartozó területek nagysága 2014-ben 850,7 ezer hektárt tesznek ki, ami 2000-hez képest 3,9%-os növekedést jelent. Ezen területekből a legsokoldalúbb természetvédelmi kategóriát jelentő nemzeti parkok 57%-ot (484,9 ezer hektár) képviselnek, melyek

22 16 száma az Őrségi Nemzeti Parkkal 10-re, területüket tekintve pedig háromszorosára bővült (KSH, 2014). A nemzeti parkok az ország területéhez viszonyítva, több mint 5%-ot tesznek ki. Az országos jelentőségű, védett természeti területek alakulását évenkénti bontásban a 2. ábra mutatja. Megfigyelhető, hogy a területek kiterjedésében a es évek óta kimagasló változás nem következett be. A nemzeti parkok száma az előző évekhez képest változatlan, területük szintén megegyezik az előző években mértekkel, csupán minimális változásról eshet szó. A nemzeti parkokon belül a fokozottan védett területek nagysága 2013-ban 90,2 ezer hektár volt, mely érték 2011-hez képest nem változott. A tájvédelmi körzetek aránya 40%, a természetvédelmi területeké kicsivel nagyobb, mint 3%. Ennél a két kategóriánál is elmondható, hogy mérséklődött a fokozottan védett területnagyság. 2. ábra: Országos jelentőségű, védett természeti területek, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2013 Az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett területek 2012-es régiónkénti megoszlását szemlélteti az 3. ábra. Ebből kiderül, hogy az Észak- Magyarország régió számottevően kiemelkedik a többi régió közül kiterjedését tekintve ( ha). Ezt követi három régió, melyeknél kiugró eltérés kiterjedésüket illetően nincs: Észak- és Dél-Alföld, ha, ha értékekkel, valamint Nyugat-Dunántúl, ha kiterjedéssel.

23 17 3. ábra: Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett területek régiónként, 2012 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2013 Az országos és helyi jelentőségű, védett természeti területek összkiterjedése az ország területének 9,6%-át teszik ki. A helyi jelentőségű, védett területek megyénkénti megoszlását szemlélteti a 4. ábra. Kitűnik Pest és Békés megye dominanciája, ahol a védett területek száma 200 feletti értéket mutat. Ezen kívül Somogy, Hajdú-Bihar, valamint Győr-Moson-Sopron megyékben 100 felettire tehető ez a szám. A többi megyében elenyésző ezen területek mennyisége. 4. ábra: Helyi jelentőségű, védett területek megoszlása megyénként, 2013 Forrás: Magyar Állami Természetvédelem A védetté nyilvánítások jelentős területnövekedéssel járó időszaka lezárult. A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (későbbiekben: NTA) utolsó két tervezési időszakában a védetté nyilvánított területek kiterjedése az NTA-I időszaka értékének töredékére csökkent. Az NTA-II tervezési időszakától a védetté nyilvánított területek kiterjedése enyhe növekedést mutat, ami a kis kiterjedésű, különleges természeti érték megóvását célzó védett területek nagy mennyiségű létesítésének tudható be. Az NTA-III időszakában ( ) az országos jelentőségű védett természeti területek kiterjedése hektárral növekedett, mely 1,6%-os növekmény az

24 18 országos jelentőségű védett természeti területek összes kiterjedése arányában (5. ábra). 12 db új, védett természeti terület kialakítására és 7 db már védett természeti terület bővítésére került sor. A két tájvédelmi körzet, amely az NTA-III időszakában létesült: Körös-éri TK, 2012 és Nyugat-Mecsek TK, Helyi jelentőségű védett természeti területek száma az NTA-III időszakában természetvédelmi területek kategóriában 81-gyel, a természeti emlékek vonatkozásában 269-cel növekedett (VM, 2013). 5. ábra: Országos jelentőségű, védett természeti területek változása, Forrás: IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv A 6. ábra kiválóan alkalmas arra, hogy szemléltesse hosszú évtizedes bontásban az országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek kiterjedésének alakulását. Mindebből látható, hogy az közötti időszak volt a meghatározó területnövekedés szempontjából. Jelenleg kiugró változás nem figyelhető meg. 6. ábra: Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek kiterjedésének alakulása között Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

25 19 A Natura 2000 területek európai közösségi irányelvek alapján élveznek védettségi minősítést. A kijelölés célja a biológiai sokféleség megőrzése, az érintett területek természetes állapotának helyreállítása és védelmének fenntartása. A 43/92/EGK élőhelyvédelmi irányelv, illetve a 79/409/EGKmadárvédelmi irányelv alapján a hálózat különleges madárvédelmi és különleges természet-megőrzési területeket foglal magába, melyek kijelölését, valamint a rájuk vonatkozó szabályokat a 275/2004-es kormányrendelet hirdette ki. A 479 db, 1,44 millió hektár összkiterjedésű természetmegőrzési területen 105 állat-, 36 növényfajt és 46 élőhelytípust azonosítottak (302-ből, 573-ból, 218-ból). Az 56 különleges madárvédelmi terület - mely 1,37 millió hektár alapterületű-, összesen 101 madárfaj alapján lett kijelölve. Kiemelendő, hogy az egyedi gazdagságú növény- és állatvilág kialakulása és létrejötte a pannon régió klimatikus és kőzettani változatosságára vezethető vissza. A természeti területek és értékek aktuális állapotát, illetve az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokat jól mutatja a Natura 2000 hálózat kijelölése alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzete. A pannon biogeográfiai régióban találhatóközösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről az ország 2007-ben és 2013-ban leadott jelentései alapján az EU25 tagország átlagával összehasonlítva kedvezőtlen kép tárul az olvasó elé. Az élővilág helyzetét jól mutatja, hogy a 46 közösségi jelentőségű élőhely 58,7%-ának állapota kedvezőtlen, 21,7%-a pedig rossz, ami összességében meghaladja a 80%-ot. 7. ábra: Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének értékelése Forrás: IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv

26 20 A közösségi jelentőségű fajok 62%-a nem kielégítő és rossz természetvédelmi helyzetű. A 2007-es időszakhoz képest javulás ment végbe, ami egyrészt a kissé megváltozott módszertannak, másrészt a bővülő ismeretekből eredő reálisabb kép felvázolásának tudható be. Emellett a természetvédelmi intézkedések, élőhelyrekonstrukciós beavatkozások, fajmegőrzési tevékenységek is hozzájárultak a pozitív irányba történő elmozduláshoz. Ennek ellenére hosszú távú intézkedések meghozatala és annak megfelelő végrehajtása szükséges az optimális állapot eléréséhez. A védett természeti területek és a Natura 2000 hálózat döntő többsége művelt terület, mező- vagy erdőgazdálkodással érintett (Natura 2000 hálózat 25%-a mezőgazdasági terület, szőlő vagy gyümölcsös, 27%-a gyep, 38%-a erdő). Magyarorzság országos jelentőségű védett erdőinek aránya az északi területeken nagyobb (mellékletek, 2. ábra). Területük 2012-ben 422 ezer hektár volt, mely a teljes erdőterület 21%-át teszi ki. Natura 2000 hálózaton belül a gyepterületek aránya az európai uniós átlagnak több mint kétszerese, kiterjedésüket tekintve 500 ezer hektárnál nagyobb területről van szó. A szántóterületek nagysága hasonló értéket mutat az előbbihez, az erdők területe 833 ezer hektár (VM Nemzeti Biodiverzitás Stratégia ). A mezőgazdaságilag hasznosított területek (legeltetés, kaszálás) a biológiai sokféleség megőrzése végett esszenciális, azonban a mezőgazdasági tevékenység folytán hasznosított területeknél megjelenő közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok nagy részének természetvédelmi helyzete rossz vagy nem kielégítő. A gazdálkodástól szintén erősen függő erdei ökoszisztémák esetében a közösségi jelentőségű fajok 61%-a, az élőhelytípusok 77%-a nem kielégítő vagy rossz természetvédelmi helyzetű. A 8. ábra a mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok populációinak az stabil éveit követően, folyamatos csökkenése mutatható ki. Az erdőterületekhez kötődő madarak állományainál visszaesés 2005-ben és 2010-ben tapasztalható.

27 21 8. ábra: Biodiverzitás indikátor értékek Forrás: VM, 2013 NBS A védett természeti területek és Natura 2000 területek természeti értékeinek helyzetét a gazdálkodással összefüggő hatásokon kívül egyéb veszélyeztető tényezők is fenyegetik (például inváziós fajok). Ezen tényezők hatásainak mérséklésében történtek természetvédelmi kezelési intézkedések, valamint a közötti időszak európai uniós forrásainak (ERFA, LIFE) felhasználásával a Natura 2000 területek 5%-át, az országos jelentőségű védett természeti területek 10%-át érintően zajlottak le élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési beavatkozások Bemutatás, tájékoztatás, oktatás, nevelés A természetvédelem céljának elérésében a jogi szabályozáson túl nagyfokú jelentősége van a társadalomnak abban az értelemben, hogy a társadalom tagjai hogyan viszonyulnak a természetben fellelhető egyedi kincsekhez, értékekhez, azaz a természetvédelem sikere és jövője a lakosság környezeti tudatosságától, felelősségétől függ. Létfontosságú annak felismerése és elfogadása, hogy a biológiai sokféleség csökkenése olyan életminőség romlással jár, amelyre semmilyen modern technológiai eszköz nem nyújt segítséget. Ebből kifolyólag óriási szerepe van az oktatásnak, környezeti nevelésnek, széles körű szemléletformálásnak, amely a biodiverzitás jelentőségét hangsúlyozza. E feladat végrehajtásában kiemelkedő szerep jut a nemzeti parki igazgatóságoknak, oktatási intézményeknek, közgyűjteményeknek, botanikus- és állatkerteknek, valamint a természetvédelmi civil szervezeteknek. Továbbá a természetvédelmi igazgatás kiemelten kezeli az együttműködéseket a hazai tudományos és társadalmi szervezetekkel, szükségesnek tartja rendszeres fórumok, egyeztetések meglétét. A Nemzeti Park Igazgatóságok fenntartásában lévő, természeti értékek bemutatásához köthető létesítmény-típusokat a 9. ábra ismerteti. Látható, hogy az

28 22 igazgatóságok fenntartásában, működtetésében a tanösvény dominanciája jellemző, melyet az egyéb bemutatóhelyek követnek. A turizmus számára megnyitott barlangok száma 42-re tehető. 28 darab fogadó-, látogató- és oktatóközpont üzemel, és 15 erdei iskola vesz részt a szemléletformálásban. A legkevesebb egység az ökoturisztikai létesítményeken belül a tájház, arborétum és botanikus kert kategóriánál figyelhető meg. 9. ábra: Nemzeti Park Igazgatóságok ökoturisztikai létesítményei Forrás: IV. NEMZETI TERMÉSZETVÉDELMI ALAPTERV A védett természeti és Natura 2000 területeken a Nemzeti Park Igazgatóságok szervezésében zajló ökoturizmus és környezeti nevelés színterei a természetvédelmi bemutatóhelyek. Továbbá a látogatók környezeti szemléletének formálása, a természeti értékek bemutatásaelőre meghirdetett programok, szakvezetéses túrák, erdei iskolai programok, különböző foglalkozások keretében zajlanak. Ezen felül, 2007 óta a Magyar Nemzeti Parkok Hete országos rendezvénysorozat is lehetőséget nyújt a szemléletformálásra. A program keretén belül egy héten keresztül ingyenes és kedvezményes programokkal várják a látogatókat. Az igazgatóság kiállításokon vesz részt, ami szintén a szemléletformálás egyik fontos eleme. A 10. ábra a Nemzeti Park Igazgatóságok kezelésében álló bemutatóhelyeken belépőjegyet váltott és fizetős szolgáltatást igénybe vevő látogatókat, továbbá az igazgatóságok működtetésében lévő szálláshelyek vendégeit tartalmazza. Az ábrából kirajzolódik, hogy a es évek között folyamatos emelkedés tapasztalható a regisztrált látogatókat illetően, mely növekedés csupán a 2012-es évtől mondható el újra ben a regisztrált vendégek 59%-a kifejezetten a nemzeti park meglátogatása miatt indult útnak, többségük (51%) családosok. A nemzeti

29 23 parkokban 2012-ben összesen 1,4 millió látogatót regisztráltak, ami az előző évekhez képest 10%-kal több vendéget jelent. Részben az ökoturisztikai fejlesztéseknek, valamint az igazgatóságok környezeti nevelési programjai változatosságának köszönhetően a 2012-es év végére a nemzeti parki igazgatóságok regisztrált látogatószáma meghaladta a évi válság előtti látogatószámot. Az NTA-III tervezési időszakában a 10 nemzeti park igazgatóságon átadott fejlesztések kapcsán 32 új tanösvény létesült és 25 tanösvény pedig felújításra került. 10. ábra: A nemzeti parki igazgatóságok regisztrált látogatószáma ( ) Forrás: VM A természeti értékek áttekintését tartalmazó kiadványok, tanösvényvezetőfüzetek, foglalkoztató füzetek a természeti értékek megismerését, a tudás elmélyítését hivatottak szolgálni ben elkészült az Útikalauz a klímabarát turizmushoz című tanulmány, majd 2012-ben a A közös többlet kihasználása a hazai nemzeti parkok országos szintű együttműködésére építve című koncepció, amely eredményeként szakmai együttműködés kialakítására került sor a nemzeti parki igazgatóságok bemutató és látogató létesítményei ismertségének növelése, valamint a programjaik szélesebb körű megismertetése céljából. A természetvédelmi céllal létesült társadalmi szervezetek, szakmai csoportok komoly szerepet játszanak a természeti értékek megőrzésében, bemutatásában, ismeretterjesztésében, illetve a környezet- és természetvédelmi nevelésben. A Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Országos Szövetsége tagkertjei tudományos közgyűjtemények szervezett programjaikkal aktív oktató-nevelő munkát és értékmegőrzést végeznek, így szerepük lényeges a biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretterjesztésben, szemléletformálásban.

30 24 A szemléletformálás az óvodás kortól a felnőtt korig értendő, vagyis a társadalom minden szintjét el kell érje. Az iskolarendszerű természet- és környezetismereti oktatásnak fontos területe az erdei iskola hálózat. Erdészeti vállalatok üzemeltetésében 29, nemzeti parki igazgatóságok fenntartásában 15 erdei iskola működik, de ezen kívül társadalmi szervezetek és vállalkozások megannyi erdei iskolát tartanak fenn. A közötti időszakban az erdei iskolák számában minimális változás mutatható ki, mely hol pozitív, hol negatívelőjelű. A 2000 óta működő Ökoiskola Hálózat államilag elismert és ellenőrzött minőségbiztosítási, minőségfejlesztési rendszerrel hozzájárul a magas színvonalú környezeti nevelés munkájához ben 711 Ökoiskola működött. A Zöld Óvoda címre 2006 óta lehet pályázni ben már több mint 560 óvoda nyerte el ezt a címet. A hatékony szemléletformálás végett fölöttébb fontos, hogy a közoktatás tantervében is megjelenjen a biodiverzitás megőrzésének cél- és eszközrendszere. Továbbá a hazai tájjal való ismerkedés és azonosulás sokkal biztosabb alapokon működhetne, ha a fiatalok részvétele több természetvédelmi cselekedetben, szolgálatban, kutatómunkában, versenyben megnyilvánulna. Mindemellett az érdeklődők részére internetes felületen is lehetőséget biztosítanak különböző információk hozzáféréséhez. A tények, adatok, főbb szakmai hírek közlésére szolgál. A felület az önkéntesek természetvédelmi monitorozó munkájába való bekapcsolását kivitelezi. Az állatfajokat érintően a jogszabályi kötelezettségek bemutatása a oldalon keresztül történik. A nemzeti parki igazgatóságok egyedi honlapjai a védett természeti területek bemutatását, aktuális információk biztosítását szolgálják. Az igazgatóságok emellett központi honlappal is rendelkeznek (www.nemzetipark.gov.hu), ahol részletes információk állnak rendelkezésre az igazgatóság tevékenységére, területi, természeti adottságaira, programjaira vonatkozóan. Népszerű a facebook oldal, mely az igazgatóságok lakossági kapcsolattartását szervezi. Itt az információk naprakész átadása a cél, valamint a bejegyzések látogatottsága mérhető, így az oldalak népszerűsége tekintetében azonnali információ nyerhető.

31 Régió- és településmarketing A következő részcél a szakirodalmi áttekintésen belül a régió- és településmarketing, mint földrajzi területek marketingjének meghatározására irányult, valamint az ebből eredő feladatok pontosítását és az egyes célcsoportok igényeinek a felismerését tűzte ki részcélként. Továbbá egy település versenyképességi modelljének marketingorientált megközelítésén belül a kínálatfejlesztési tevékenység bemutatása és a turisztikai fejlesztések alapját szolgáló célrendszer kijelölése tartozott a szerző részcéljai közé Régió és településmarketing, mint földrajzi területek marketingje A marketing szó, kifejezés hallatán sokan a manipulatív termékértékesítési alkalmazásra asszociálnak, és ebből vonnak le negatív következtetéseket. A helyes marketingértelmezés érdekében a szerző Kotler definíciójából indul ki: A marketing az emberi és társadalmi szükségletek felismerésével és kielégítésével foglalkozik (KOTLER, P pp.13.) Egy másik értelmezés szerint a marketing menedzsment az alábbi folyamatot jelenti: A marketingmenedzsment a célpiacok kiválasztásának, a vevők megszerzésének, megtartásának és számuk növelésének művészete és tudománya. Sikerét a kiemelkedő vevőérték létrehozásával, a vevőkhöz való eljuttatásával és annak kommunikálásával éri el (KOTLER, P pp.13) Kotler nem az eladást tartja a marketing legfontosabb elemének. Peter Drucker menedzsmentszakembert idézi, aki a marketing célját a vásárló mély megismerésében, kiismerésében látja, annak érdekében, hogy a számára kínált termék vagy szolgáltatás ideális legyen, szinte eladja magát. Eme értelmezést alapul véve a marketing vásárlásra kész vevőt eredményez, így mindössze elérhetővé kell tenni számára a terméket, szolgáltatást. A megfogalmazásokból egyértelműen kiderül, hogy vevői igényeket, szükségleteket kielégítő termékek és értékek teremtéséről, cseréjéről, azaz különböző formájú értékesítésről van szó, mely piackutatást, elemzést, célpiac meghatározást, stratégiaalkotást és taktikai lépéseket foglal magába. Mivel a csere a piacon valósul meg, amely számos szereplő közötti versenyre épül, így a marketing egyik célja a

32 26 szervezet sikerének elérése, a potenciális fogyasztók igényeinek megismerésén és kielégítésén keresztül. Tehát a marketinget vevőorientáltság, szükségletek jövedelmező kielégítése (KOTLER, P pp.13), verseny, tudatos módszertan és eszközök alkalmazása jellemzi különböző célok elérése érdekében. Ma már nem csak a vállalkozások marketing tevékenységéről eshet szó. Újabb és újabb alkalmazási területei (például szolgáltatás-, turizmus-, területi, regionális marketing) bontakoztak ki a marketingnek, így ez a tevékenység nem kizárólag a profitorientált vállalkozások sajátja, hanem a gazdálkodást folytató szervezeteknél is elterjedt a fogyasztóorientált gondolkodáson alapuló szemléletmód. Nemcsak a termékek és szolgáltatások igényelnek marketing tevékenységet, hanem a hagyományos értelemben terméknek eddig nem tekintett területek, régiók, települések is. A területi marketing (helymarketing) a település- és területfejlesztés egyik fontos eszköze, mely kiindulásának bölcsője az 1980-as évekbeli Egyesült Államok. Közép-Európában a rendszerváltást követően terjedt el és kapott egyre nagyobb figyelmet, mely kialakulása különböző változásokra vezethető vissza. Egyrészt a szolgáltató szektor jelentősége megugrott, nőtt a magasabb rendű szolgáltatások iránti kereslet (mint pl. kultúra), másrészt a felülről irányított területi tervezési módszerek hatékonysága csökkent, továbbá a közlekedési és információs technológiák fejlődésének köszönhetően a vállalkozások a telephelyválasztást illetően szabadabbá váltak. Megnyíltak az országhatárok, illetve a nemzetek közötti határok átjárhatóságának növekedésével párhuzamosan az idegenforgalom szerepe is növekedett. Ezen tényezőknek köszönhetően a térségeknél, településeknél megjelent a piacorientált gondolkodásmód. A korábban letelepítési akadályként megjelenő adottságok hiányáról a hangsúly áttevődött az ún. puha telepítőtényezők felé (egészséges környezet, megfelelő kikapcsolódási lehetőségek, jó lakásviszonyok), melyek megszerzésében a marketing eszközök nyújtanak kiváló lehetőséget (GARAMHEGYI, Á. RÉVÉSZ, B. 2000). Első megközelítésben tehát a régió- és településmarketing a piacorientáció sajátos megjelenése a települések életében, működésében. A hatóságok, intézmények úgy hozzák létre termékeiket (pl. helyi adók, városi beruházások, közüzemi szolgáltatás, lakossági ügyintézés), hogy a felhasználók (helyi lakosok, turisták, befektetők, vállalkozók) igényeinek megfeleljen. A marketing tehát egy sajátos településpolitkai, fejlesztési eszköz, amely azt a célt tűzte ki, hogy előmozdítsa a lakók, és a település érdekében tevékenykedő cégek, intézmények, egyének érdekeinek, igényeinek kielégítését. A

33 27 marketing koordináló eszköz, amely egységes arculat létrehozásával megjeleníti, pozícionálja, kommunikálja a települést (PISKÓTI, I. DANKÓ, L. SCHUPLER, H. 2002) Kettős termékjellegből eredő feladatok A régió- és településmarketing terméke maga a terület, a hely. Ebből kifolyólag a település, mint termék más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a hagyományos árucikkek és szolgáltatások, amelyek eladásával a marketingtudomány kezdettől fogva foglalkozik. Egyrészt magába foglalja az adottságok, területi jellemzők, intézményhálózat, élmények, lehetőségek, funkciók, feladatok, értékek, szolgáltatások összességét, amelyeket felkínál a célcsoportjai számára szükségleteik kielégítése végett. Másrészt a termék maga a hely. Ebből a kettős termékjellegből ered a marketingtevékenység két súlyponti feladata is: a kínálat elemeinek tudatos, vevőorientált fejlesztése, továbbá az egységes arculati, kommunikációs tevékenység. A kettős termékjelleg befolyással van az alkalmazható marketingmódszerekre is, melyek alapján a hely versenyképessége biztosítható. A helytermék komplexitását fokozza, hogy ugyanazt a területet többen is igénybe veszik más és más céllal, más és más terméket képezve belőle. Így egy településen belül több célcsoport jelenik meg különböző igényekkel a város, település szolgáltatásai iránt. A témakör célcsoport szerinti kifejtésére a következő alfejezetben kerül sor A célcsoportok igényeinek felismerése A piacszegmentáció során a település- és városmarketing négy célcsoportot különít el. Az első azok a személyek, akik lakóhelyül választ(hat)ják az adott területet, vagyis a jelenlegi és potenciális betelepülők. Másik célcsoportba tartoznak azon emberek, akik ideiglenesen választhatják tartózkodási helyül a területet. Ők az ideiglenesen használók csoportja, mely réteg magába foglalja a turizmus, pihenés, tanulás, munkavégzés céljából érkezőket. A következő kategóriába egy térséget telep-, működési helyül választó szervezetek sorolandók. Végül, pedig azon csoportokat említi a szerző, akik tevékenységeikkel, döntéseikkel befolyásolják a terület sikermegvalósító képességét, mint például a kormány támogatásaival, fejlesztéseivel (PISKÓTI, I. DANKÓ, L. SCHUPLER, H. 2002). A hatékony gazdasági, társadalmi működés érdekében fontos az összhang a városi tevékenységek

34 28 és a megcélzott fogyasztók igényei között. Az alábbi táblázatból nagyszerűen kitűnnek a szereplők, csoportok igényei és elvárásai. Célszerű megtalálni az egyes fogyasztók szükségletei kielégítésének mértékét, amelyet a közösség is elfogad és igazságosnak ítél meg. Mindez azért esszenciális, mivel a településmarketing végső célja a helyi lakosság életszínvonal és otthon-érzet emelkedésének biztosítása. Továbbá ez szerepel a városok versenyképességi piramismodelljének élén is (mellékletek, 3. ábra). Tehát, a régió- és településmarketing az adott közösség érdekében fejti ki tevékenységét, s a versenysemlegesség elve mellett támogatja az egyes szervezetek, intézmények, személyek saját sikerességének növelését. Megnevezés Lakosság Turisták Pénzügyi előnyök Időbeli előnyök Hellyel kapcsolatos előnyök Érzékszervekk el kapcsolatos előnyök Pszichikai előnyök jól fizető munka-hely, olcsó bevásárlási lehetőségek jó tömegközlekedés, gyors ügyin-tézés a hivatalokban megfelelő infrastruktúra nyugalom, szép táj, csend, tiszta levegő jó közbiztonság, segítőkész emberek elfogadható áru vendéglátás és szállás, különböző fizetési módok megléte látványosságok gyors elérhetősége szép épített környezet Gazdasági élet szereplői olcsó munkaerő, központi/helyi támogatás, megfelelő felvevőpiac a terület jó megközelíthetősé ge, kevés és gyors adminisztráció kiépített infrastruk-túra, megfelelően képzett munkaerő nyugalom, szép táj, csend, tiszta levegő jó közbiztonság, segítőkész hivatalnokok nyugalom, szép táj, csend, tiszta levegő biztonságérzet, udvarias kiszolgálás 1. táblázat: Az egyes előnyök jelentése a különböző csoportok számára Forrás: KOZMA, G A régió- és településmarketing versenyképessége A régió- és településmarketing feladata, hogy növelje az adott terület versenyképességét. Lengyel piramismodellje remekül visszaadja és átfogóan tárja fel, hogy mely tényezők befolyásolják a versenyképességet. Döntően a gazdasági versenyképességre koncentrál, ugyanakkor rámutat a társadalmi tőke, a megbízhatóság és a kulturális tényezők jelentőségére. Ezzel szemben Kozma Gábor a marketingorientáltság témakörére irányítja a figyelmet. A terület- és

35 29 településmarketingnek négy szakaszát különbözteti meg, melyek meghatározott sorrendben történő valósítása garanciát nyújt a hatékony fejlesztések véghezviteléhez. Az első fontos lépés az elméleti jellegű elemzések elkészítése, melyek megalapozzák a további fázisok sikerét. Itt elemezni kell a terület adottságait (helyzetelemzés), erre építve ki kell választani a követendő marketing-politikát, majd a piacszegmentáció során ki kell jelölni a területre vonzani kívánt csoportok körét, valamint ezzel egyidejűleg célszerű elkészíteni a fejlesztési terveket. Ezek eredményeire támaszkodva kell a települést, mint terméket fejleszteni és egy sokoldalú terméket kialakítani. Ezzel definiálta a második és harmadik feladatot, ahol az infrastruktúrafejlesztés, a megfelelő intézményi háttér, a különböző rendezvények szervezésébe való bekapcsolódás, illetve a vonzó településkép megteremtése mind a termékfejlesztés részét képezik. Végül a rendelkezésre álló adottságok különböző célcsoportokhoz való effektív módon történő eljuttatását határozza meg (KOZMA, G. 2002). Piskóti szintén a marketingorientáltságra hívja fel a figyelmet. A kompetenciamarketingre helyezi a hangsúlyt, miszerint a település versenyképessége akínálati és kommunikációs képességeire épülhet. A kompetenciaszó alatt a település által megtestesített képességeket érti, egyrészt a veleszületett (természeti, földrajzi, történelmi, emberi adottságok), másrészt a saját erőfeszítésekkel elért eredmények a kultúra, tudomány, gazdaság terén. Ebből kifolyólag a marketing eszközrendszere megváltozik 4P-ről 2K-ra. Az egyik K a kínálati mixre utal, mely az adottságokra, kompetenciákra épül, a termék komplex megjelenését jelenti árral kombinálva. A másik K a kommunikációs mixet jelöli, mely ötvözi az értékesítési funkciót is (PISKÓTI, I. ET AL. 2002). A szerző a továbbiakban a Piskóti féle versenyképességi modellt emeli ki és vizsgálja meg. A különböző projektek, fejlesztések kapcsán a modell egyes elemeinek az elemzése hozzájárul a stratégiai döntések előkészítéséhez, továbbá megfelelő háttérinformációt szolgáltat a helyes és prosperáló fejlesztési, beruházási irányok kiválasztásához. Piskóti egy település versenyképességének modelljét a következők szerint összegzi. A 11. ábrából látható, hogy belső és külső tényezőket különböztet meg, melyek teljes körű vizsgálata, elemzése kellő rálátást nyújt a régió, település versenyképességi helyzetével kapcsolatban. A belső elemzések részletes struktúráját a mellékletek 4. ábrája tartalmazza. A dolgozat terjedelmi korlátai miatt a szerző a

36 30 tevékenységauditra, a marketingorientált tevékenységre fókuszál, azon belül is a kínálatfejlesztési tevékenységet veszi górcső alá. Célcsoportaudit Értékaudit Tevékenységaudit Imázsaudit Konkurenciaaudit 11. ábra: Az RTM információs rendszerének tartalmi elemei Forrás: Piskóti et al 2002, pp Mindenekelőtt a tevékenységaudit a marketingtevékenység eredményességére vonatkozó elemzés, amely arra irányul, hogy a különböző célcsoportok elvárásainak kedvező fejlesztési célokat determináljanak, elérésükhöz megfelelő marketingmixet hozzanak létre, emellett meghatározzák a település imázsépítésében közrejátszó elemeket, továbbá értékesítést elősegítő kommunikációs mixet alakítsanak ki. A tevékenységauditon belül a kínálatfejlesztést tárgyalja a szerző, ahol először a turisztikai vonzerő-fejlesztési tevékenységet emeli ki. Azon marketingtevékenységek tartoznak ide, amelyek az idegenforgalom fejlesztésével összefüggnek és részben a gazdaságfejlesztési tevékenység speciális területei: eseményszervezés településdesign fejlesztése infrastruktúra-fejlesztés környezet- és tájvédelmi fejlesztés Az eseményszervezésnél jelentkező marketingtevékenységek közé sorolandó az igények felmérése, mely alapján vonzó kínálat alakítható ki a megcélzott csoport számára. Kiemelkedő sikerre az egyedi, megismételhetetlen rendezvények számíthatnak. A látogatottság, az idegenforgalmi bevétel, a vendégéjszakák száma alapján lehet mérni az eredményt. A településdesign esetében a marketingfeladat megtalálni azt a célcsoportot, akikből a település design-ja kellő attraktivitást vált ki, vagyis a településfejlesztési, -rendezési terveknél hangsúlyt kell fektetni a település

37 31 turisztikai célcsoportjának igényeire is. Az infrastruktúra-fejlesztés az idegenforgalmi szempontból jelentős területek megközelíthetőségére vonatkozik, hiszen sokszor a nehéz megközelítés az oka az alacsony látogatottságnak. A fejlesztési igények a potenciális látogatók célcsoportjánakszükségletei és a meglévő infrastruktúra felmérésének kombinációját ötvözi. A környezet- és tájvédelmi fejlesztések szerepe kimagasló, nőnek az élhetőbb környezet iránti elvárások, továbbá a természeti értékek állapotának megóvása nélkülözhetetlen a turistaforgalom nagyságának fenntartása végett. Ezen tevékenységek elemzését a különböző idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési tevékenységek hatékonysága és a fogyasztói igényekkel való összhangja miatt célszerű elvégezni. A marketing szignifikáns feladata ott jelentkezik, hogy az elégedettség mértékének, valamint az elégedetlenség okainak tudatában meghatározza azokat a területeket, ahol beavatkozás szükséges, illetve felmérje, hogy javult-e a megítélés. Gazdaságfejlesztési oldalról járva körbe a témát, az idegenforgalmi, turisztikai fejlesztésekhez invesztálandó pénzösszegek különböző támogatások, pályázati kiírások útján is elérhetőek. Ezen gazdaságfejlesztési tevékenység hatékonyságának, valamint a célcsoport ezzel kapcsolatos elégedettségének nyomon követése és mérése az adott település elemi érdeke, hiszen többek között olyan kulcsfontosságú következtetéseket lehet belőlük levonni, mint a pénzügyi és gazdasági életképesség. Az elemzések során az is világossá válhat, hogy mely területekre kell és érdemes tőkeallokációt helyezni Gazdaságfejlesztési stratégia, mint a kínálati mix alapja A kínálati mix alatt a területtermékeinek, teljesítményének (fizikai, tárgyi, szolgáltatásokra vonatkozó) a közösségi eszközökkel megvalósuló fejlesztése és a célcsoportok felé való kommunikálása értendő. Ennek következtében megfigyelhető a marketing és városfejlesztés közti kapcsolat. Rendkívül fontos azon termék fejlesztésére koncentrálni, amellyel hatékony működtetés valósulhat meg, amely elősegíti a város vonzerejének, versenyképességének növekedését, mint pl.: befektetési hely kiváló terméket kínáló, partnerként megjelenő cégek települése attraktív értékesítési piac

38 32 turisztikai célpont lakhely A kínálati mix elemei (12. ábra) egymást feltételezve válnak hatékonnyá, hiszen nincs sikeres turizmus a kulturális értékek védelme nélkül. Az egyes elemek sikere, kudarca hat a település, régió megítélésére. Ezt elkerülvén a marketing szemlélete, eszközei meg kell jelenjenek az egyes területek fejlesztésében, hiszen feladata, hogy növelje a település versenyképességét. Kínálati mix Hagyományos technológia Elektronikus technológia Gazdasági teljesítmény Kulturális, tudományos teljesítmény Társadalmi viszonyok Környezeti értékek védelme 12. ábra: A kínálati mix csoportelemei Forrás: Piskóti et al 2002, pp.168. Köz- és hatósági szolgáltatások A gazdaságfejlesztési tevékenység meghatározó szerepet tölt be, mely az önkormányzati, nonprofit- és profitorientált szektor együttes tevékenységének eredménye. A gazdaságfejlesztési tevékenységen belül többféle program, projekt determinálható, melyek közül a szerző a turizmusfejlesztési program hatásrendszerére irányítja a figyelmet, hiszen azok egyértelműen bizonyítják a kiemelt kezelés kulcsfontosságát. A turizmus közvetlen és közvetett gazdaságfejlesztő hatásai a hátrányos helyzetű térségek számára jó fejlődési lehetőséget kínálnak nemcsak a többletbevételek növekedésével, hanem a termékek, szolgáltatások előállításának ösztönzésével. Az áruexportra is hatást gyakorol, hiszen a turisták szívesen keresik később is a megkedvelt terméket. Emellettbefolyással van a befektetői döntésekre, mivel kedvező adottságokkal rendelkező térségbe a befektetők nagyobb hajlandósággal jönnek. A foglalkoztatottság növekedése is jelentős tényező, amiben a 20-25%-kal alacsonyabb munkahelyteremtési költség is közrejátszik. Ezen belül 70%-ban kínál állandó munkalehetőségeket. Ebből kifolyólag magas a szezonális foglalkoztatási hányad. A turizmus népességmegtartó szerepét tükrözi a helyi identitás, értékek iránt jelentkező védelem, fejlesztés. Jövedelemtermelő képességét mutatja a helyi adóbevételek növekedése, illetve a

39 33 szociális kiadások csökkenése a foglalkoztatás erősödésével. Fogyasztásnövelő hatásaként erősíti a belső piacot, növekedésgerjesztő hatásaként pedig termelésbővítést idéz elő. Multiplikációs hatása a termelés esetében 2,5-szeresére, a foglalkoztatás, jövedelmeknél kétszeresére tehető. Pozitív ökológiaibefolyása a természeti értékek védelmében, őrzésében jelenik meg. A politikai vonatkozás tekintetében elmondható, hogy erősíti a nemzetközi megértést, toleranciát, valamint a gazdasági együttműködés megalapozója. Szociokulturális hatásaként pozitív közeledési folyamatot indít el. Hangsúlyozandó, hogy a turizmus fejlesztése és az adott település kulturális életének fejlesztése szorosan összekapcsolódik, mivel a rendezvények, események a turisztikai kínálat elemét képezik. A hatásokat a szerző elsősorban a gazdaságfejlesztés vonatkozásában fejtette ki, de ez a településfejlesztés megannyi területéhez kapcsolódik (környezetvédelem, kulturális élet, szociális terület) Turisztikai fejlesztések alapelvei, célrendszere A szerző a Piskóti féle alapelvekre koncentrál, melyek kellően rávilágítanak arra, hogy a turisztikai fejlesztéseknél milyen fő szempontokra érdemes a fókuszt helyezni. Elsősorban, a tudatosságot emelte ki a szerző, hiszen a fejlesztések esetében a meglévő és teremtendő vonzerők tudatos alakítása, vonzó kínálattá formálása alapvető. Továbbá, a gazdasági hatékonyság a gazdaságossági, foglalkoztatási, jövedelmi hatások kezelése végett élvez prioritást, hiszen ha egy nagy beruházási értékű projekt gazdasági hatékonysága kérdéses, az súlyos problémákat vonna maga után. A következő alapelv a vállalkozások támogatása, hiszen fontos szempont, hogy a turisztikai fejlesztésektovábbi beruházások ösztönzését idézze elő. Emellett a figyelmet az egyedi, differenciált kínálat kialakítására kell fordítani, hiszen ez adja asikeres termékfejlesztés kulcsát. Továbbá a belföldi turizmus fokozása mellett a nagyobb számú külföldi vendégek fogadásának feltételrendszerére is befolyással kell lenni a gazdasági növekedés elérése végett. Emellett a marketingszemlélet és gyakorlat iránti elkötelezettség serkentése szintén fontos szempont, melyekre a fejlesztéseknél érdemes kitérni. Végül, de nem utolsó sorban a humánerőforrás-fejlesztés tekintetében a szakképzettség növelésében rejlő lehetőségeknek köszönhetőenrelatíve kisebb beruházás mellett növelhető a turizmus hatékonysága. Ezen szempontok kellő arányban történő figyelembe vétele és alkalmazása meghozza a várt sikert, a

40 34 növekedést a fejlesztések vonatkozásában. A szerző a továbbiakban a turiszisztikai célokra tért át, ahol a hosszú-, közép-, és a rövidtávú célokra egyaránt kitért. Egy adott régióban megvalósuló turisztikai fejlesztések hosszú távú célja a régióban élők jólétének növelése, melyet a gazdasági, társadalmi és ökológiai jólét szolgál. Ennek bázisa a meglévő és teremtett vonzerőkre alapozott, megfelelően kommunikált kínálat létrehozása, a külföldi vendégek számának növelése, továbbá az országos színvonalú turisztikai területté válás, mely a vendégéjszakák számában és az elköltött összeg nagyságában is megjelenik, valamint a turisztikai sokoldalúság és köztük lévő szinergiahatások kihasználása. A régióban élők jólétének növelése társadalmi jólét gazdasági jólét ökológiai jólét Imázsépítés Hagyományőrzés Közösségi élet Identitás erősítése Lokálpatriotizmus Fiatalok megtartása Képzettség növelése Településkép fejlesztése Egészségmegőrzés Költés Szezon hossza Turistaszám Multiplikáció Vállalkozásfejlesztés Gazdasági szerkezet Külső forrásbevonás Térségi együttműködés Értékek védelme Tájmegtartás Védelem a túlterheléstől Üdülőkörnyezet fejlesztése Közvetlen turizmusfejlesztési célok Kínálatfejlesztés (új fejlesztés, működtetés korszerűsítése) Marketing értékesítés-kommunikáció 13. ábra: Turisztikai célrendszer a régió- és településmarketing stratégiai céljainak keretében Forrás: Piskóti et al 2002, pp.226. Középtávon a cél a turizmus gazdasági súlyának növelése mennyiségi és minőségi fejlesztéssel, illetve létszámnövekedés generálása. Ezen célok a tartózkodási idő, a szezon és a költési kedvet emelő szolgáltatási kínálat fejlesztésével érendőek el. A közvetlen turisztikai beruházások mellett célszerű ösztönözni a termelői tevékenység bővülését is, ami a foglalkoztatási hatás szempontjából lényeges, ugyanis ennek következtében nőni fognak az adott régióban élők jövedelmei és az állami adóbevételek is. További cél a kínálatorientált fejlesztés, a versenyképes, hatékony turisztikai termékek fizetőképes kereslet számára történő kialakítása végett. A beruházások analizálásánál az egységnyi

41 35 befektetett tökére eső éves új érték mértékét, a vállalkozás multiplikátor hatását vizsgálni kell. A célok elérésének eszköze a hatékony közösségi és vállalkozói marketingrendszerek kiépítése az értékesítés megugrása végett. Végül a minőség kivitelezése a vendégek elégedettségének elérése érdekében is szükségszerű. Rövid távon a turizmus szereplői közötti tudatos együttműködés, támogatás rendkívül fontos a fejlesztési elképzelések összehangolása végett. Emellett célszerű a vendégek részére turisztikai információs rendszer kereteinek kiépítése a kínálatra vonatkozó információk interaktív kommunikációjának megjelentetése miatt. A célok elérésére stratégiai programok megfogalmazására kerül sor, melyek közül a termékfejlesztés szerepe kiemelkedő. A turisztikai termék hatékonyságát egymástól az általuk kifejtett hatásrendszer különíti el. A turizmus hatásrendszerét illetően társadalmi és gazdasági csoportba sorolva válnak vizsgálhatóvá az egyes típusok erősségei, gyengeségei. A szerző a gazdasági, társadalmi hatások értékelési lehetőségei közül a Piskóti féle kritériumokat járja végig, melyek az alábbiakból tevődnek össze: turisták száma Gazdasági hatások tartózkodási idő hossza turisztikai szezon hossza költés mértéke fejlesztési tőkeszükséglet fejlesztés várható megtérülési ideje hatás más turizmusirányra, területre kapcsolódó termelésélénkítő hatás kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére gyakorolt hatás imázsjavítás kulturális hatás Hagyományőrzés Társadalmi hatások Identitás, lokálpatriotizmus Ökológiai hatás Foglalkoztatás mértékére gyakorolt hatás Hatás a képzettségi struktúrára Településfejlesztési, településkép-hatás 2. táblázat: Turizmus gazdasági, társadalmi hatásai Forrás: Piskóti, I. et al 2012, saját szerkesztés A turizmus egyes irányainak eltérő hatásprofiljából kiindulva, a gazdasági hatásokat tekintve élen jár az üdülő-, konferencia/üzleti-, gyógy-, kulturális turizmus a hosszabb itt-tartózkodásból, valamint a nagyobb fajlagos költésből eredően. A társadalmi befolyást illetően a kulturális, műemléki, üdülő, falusi és konferencia turizmus értéke a legmagasabb. Meg kell jegyezni, hogy a szűkebb szegmensre

42 36 irányuló fajták összhatásukban kisebb jelentőségűek. Ebből kifolyólag kisebb hatékonysággal tudják hasznosítani a fejlesztési, beruházási forrásokat Teljesítményt mérő mutatók A szerző a dolgozat terjedelmi korlátai miatt a település vonzerejét fejlesztő tevékenység mutatószámait emeli ki. Természetesen a vállalkozásfejlesztési feladatok vagy a helyi lakosság életminőségének javulására irányuló tevékenység mérése is kulcsfontosságú. A település vonzerejét fejlesztő tevékenységen belül az alábbi- mérőszámokkal együtt - megjelenített területek különíthetőek el: kommunikációs és PR-tevékenység: kiemelt rendezvények száma országos és nemzetközi kommunikációs eszközökben való megjelenés száma 1000 fő elérésének költségei befektetés-ösztönző tevékenység: megvalósult befektetések száma, értéke új munkahelyek száma idegenforgalom-fejlesztési tevékenység: megyei turisztikai kiadványok száma, példányszáma új szálláshelyek száma vendégéjszakák száma idegenforgalmi adóbevételek változása A szerző a kutatási vizsgálatai során, ezen teljesítményt mérő mutatók közül a vendégéjszaka számmal és annak változásával operált.

43 37 3. Kutatásmódszertan A szakdolgozatban alkalmazott kutatási módszertan két részből tevődik össze. Egyrészt kutatómunkámat a Központi Statisztikai Hivatal településszintű vendégéjszakáit tartalmazó adatbázisának feldolgozása képezte, valamint a Széchenyi 2020 hivatalos oldalának a fejlesztési összegeket felölelő adatainak feldolgozása és elemzésre kész állapotba hozása tette ki. Másrészt a szerző interjút készített Danyi Zoltán úrral a Hortobágyi Nemzeti Parktól, dr. Markovics Tibor úrral az Őrségi Nemzeti Parktól, valamint Baczur János úrral a Bükki Nemzeti Parktól. A statisztikai adatgyűjtés és elemzés célja abból állt, hogy a szerző kiderítse milyen kapcsolat áll fent a vendégéjszakák számának változása és a megítélt turisztikai támogatások alakulása között. A kutatás során korrelációs vizsgálatot alkalmazott a szerző. A primer kutatási eljárás során pedig a cél a statisztikai adatokból nyert információk gyakorlati oldalról való megközelítése volt az ott dolgozók tapasztalatai, meglátásai révén Szekunder kutatás A kívánt célok elérése végett első lépésként a szerző szekunder adatokat gyűjtött. Könyvtári anyagokból, turisztikai folyóiratokokból és cikkekből, angol nyelvű internetes forrásokból indult ki, melyek során megannyi információt gyűjtött be a szerző, így mélyítve tudását a témában. A korábbi kutatásokat illetően a szerző nem fedezett fel a témához bármilyen formában kapcsolódó elemzéseket, számításokat, tehát az ilyen jellegű vizsgálódás még igen friss. A szakirodalmi vonatkozás tekintetében sem áll rendelkezésre számottevő mennyiségű forrás. A természet védelmével, helyzetével, kérdéseivel kapcsolatban a Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv nyújt kiváló segítséget, emellett a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai közül a Környezeti Helyzetkép, valamint a Magyar Állami Természetvédelem hivatalos oldala és az Országos Természetőr Egyesület hivatalos oldala is tartalmaz érdekes, hasznos információkat. A nyomtatott példányok tekintetében Bodnár László, Duhay Gábor és Dr. Pethő Mária anyagai emelendőek ki. A fejlesztésekkel összegfüggésben már korántsem ilyen bőséges nyomtatott szakirodalmi hivatkozás áll rendelkezésre. A szerző számára Piskóti, I. Dankó, L. Schupler, H. szerző társak Régió- és településmarketing címmel megjelent könyve nyújtott nagy segítséget. Az internetes

44 38 források közül pedig Garamhegyi, Á. Révész, B. szerzőpáros a területi marketing, Komárom Gergely Anikó a területi identitás kérdéskörében hozta közelebb a témát. Kozmag Gábor 2002-ben írt Terület- és településmarketing könyve szintén fontos szakirodalmi hivatkozás. Végül pedig Málovics György a Falu Város Régió Területfejlesztési és Területrendezési szakmai folyóiratban megjelent anyaga A helymarketing települési szintű irányítási rendszere címmel szintén fontos olvasmány. A témában készült anyagok, források, hivatkozások áttekintése után a szerző rátért a szekunder adatok saját szempont szerinti hasznosítására, elemzésére. Az adatgyűjtést október 8 november 8 közötti időintervallumban végezte, így az adatgyűjtési folyamaton kívüli esetleges módosításokért a szerző nem vállal felelősséget. A vendégéjszaka számok pontos és naprakész állapotáról a Központi Statisztikai Hivatal gondoskodik. A szerző között éves bontásban dolgozta fel az adatokat az Őrségi, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park településeire vonatkozóan. A fejlesztésekkel kapcsolatos adatok elérhetőségét a Széchenyi 2020 internetes oldal biztosította, ahol az Európai Unió , az Új Széchenyi Terv , a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap programkeretekre és prioritási tengelyekre egyaránt minden fontos információ, adathalmaz rendelkezésre áll a további feldolgozás, értelmezés, vizsgálódások céljából. Az adatok elemzésénél a szerző az excel táblázatkezelő program, ezen belül a Pivot-tábla segítségével dolgozta fel és hozta elemzésre kész állapotba az adathalmazt. Ezt követően korrelációelemzést alkalmazott, ahol a turisztikai fejlesztések és a vendégéjszakák közötti kapcsolatot vizsgálta. A korrelációs vizsgálatot azért látta célszerűnek a szerző, mert a korrelációs együttható kifejezi, hogy milyen erős két változó közötti kapcsolat, ami hozzájárul a kutatási problémát jelentő egyik kérdés megválaszolásához A vizsgálati eljárás kiválasztása A szerző az adatok lehívása és feldolgozása után rátért a primer információszerzésre, amely az adott kutatási probléma megoldását szolgálja és célja az adat- és információgyűjtés. A szerző a kvantitatív kutatási módszert elvetette, mivel a szekunder adatgyűjtés során már a feldolgozandó adatok a birtokában voltak,

45 39 melyek megbízhatóak és pontosak, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal, valamint a Széchenyi 2020 hivatalos oldalairól gyűjtötte össze a szerző, így a további primer adatgyűjtés a meglévő adatok pontossága végett nem szükséges. Ebből kifolyólag a kvalitatív, feltáró jellegű kutatást részesítette előnyben a szerző, mert ez a módszer áll leginkább összhangban az általa választott témával, hiszen a problémák azonosítására és megoldására fókuszál. Ez az eljárási módszer segíti a mélyebb ok okozati összefüggések feltárását és emellett alkalmas bizalmas, bonyolult kérdések vizsgálatára, feltárására Az interjú paraméterei Az interjú során a szerző mélyebb betekintést nyert a három vizsgált nemzeti parkban folyó munkába, a dolgozók tevékenységébe. Mindez lehetőséget nyújtott a problémák gyakorlati szempontból történő vizsgálatára. Az interjú formáját tekintve kvalitatív interjút végzett a szerző abból kifolyólag, hogy választ kapjon a kutatás alapkérdéseire, miértjeire. Továbbá az interjú mindhárom esetben félig strukturált volt, azaz a szerző felkészült, összeállított egy előre elkészített kérdéssort, de ha a helyzet megkövetelte, ettől rugalmasan eltért. Az interjú az elkészítés módja szerint két személyes beszélgetésből és egy telefonos interjúból tevődött össze. A Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Parkok esetében a szerző a személyes interjút választotta, azonban az Őrségi Nemzeti Parknál főleg időbeli korlátok, valamint az utazási időtartam hossza miatt telefonos interjúra került sor. A Hortobágyi Nemzeti Parkban az interjú november 14.-én folyt le Danyi Zoltán turisztikai osztályvezető részvételével. Az Őrségi Nemzeti Parkban dr. Markovics Tibor igazgató úr november 21.-én válaszolt telefonon a szerző kérdéseire. Végül a Bükki Nemzeti Parkban Baczur János turisztikai osztályvezető úr november 25.-én fogadta a szerzőt. A kutatási probléma megoldása végett az interjú során elhangzott kérdéseket a szerző a vendégéjszakákban bekövetkező változásokkal és a megítélt turisztikai támogatásokkal összefüggésben fogalmazta meg. Az interjú során érintett témák a következő főbb kérdéscsoportok köré szerveződtek: erős területi koncentráció, alacsony jövedelemtermelő képesség megítélt turisztikai támogatásoktól várható gazdaságélénkítő hatás

46 40 a fejlesztések során a lakosság, a turisták és a gazdasági élet szereplői igényeinek figyelembe vétele a gazdasági, társadalmi és ökológiai jólét elérése érdekében nemzeti parkok, ökoturizmus jövője hazánkban a növekedési potenciált illetően 3.4. A vizsgálat korlátai A kutatás legfőbb korlátja, hogy a vendégéjszakákban bekövetkezett változások és a megítélt turisztikai támogatások közötti kapcsolat vizsgálata során a fejlesztéseket érdemes lenne hosszabb időintervallumban vizsgálni, hiszen azok hosszabb távon fejtik ki jobban hatásukat és válnak még inkább vizsgálhatóvá, érzékelhetővé. Tehát egy hosszabb időszakot felölelő vizsgálat jobb lehetőséget biztosított volna a fejlesztések hatásainak vizsgálatára.

47 41 4. Kutatási eredmények elemzése A szerző ebben a fejezetben a rendelkezésre álló statisztikai adatokon keresztül mutatja be a régiók különös tekintettel a három vizsgált nemzeti parkot felölelő régiók környezeti társadalmi - gazdasági helyzetének fontosabb jellemzőit országos adatokkal összehasonlítva, mivel a további elemzések végett rendkívül fontos ezen területek előbbi szempontok szerinti elhelyezése Magyarország térképén. Ezt követőena a szerző rátér a három vizsgált nemzeti park, név szerint az Őrségi, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park településeit felölelő adatok elemzésére, értékelésére. A szerző a három vizsgált nemzeti park kiválasztásakor egyrészt, figyelembe vette az egyes régiók társadalmi - gazdasági helyzetét, fejlettségbeli különbségeit, másrészt a gyógyturizmusban érintett településeket regionális viszonylatban. Az elemzés érdekességét fokozza, hogy a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi, északmagyarországi régiókat emelte ki, melyek között jelentős különbségek vannak az egy főre jutó GDP alapján. Továbbá az észak-alföldi régióhoz tartozó települések ötödében található gyógyvíz, tehát a régióban és ezen belül a Hortobágyi Nemzeti Parkban magas a gyógyturizmusban érintett települések száma, melynek a fejlesztések vonatkozásában lesz jelentősége A régiók környezeti társadalmi gazdasági helyzetének elemzése A kutatások részcéljai között szerepelt a három vizsgált régió társadalmi gazdasági környezeti helyzetelemzése és a hozzájuk tartozó vonzerők és kereskedelmi szállásférőhelyek elemzése, melyeket a szerző az alábbiakban vizsgált. Fontos vizsgálni a települések struktúráját, szerkezetét, hiszen infrastrukturális helyzetre vonatkozóan következtetések levonására alkalmas, valamint alapvetően meghatározzák az egyes közfeladatok (szociális, egészségügyi, oktatási) ellátásának minőségét, szervezhetőségét is, melyek mind befolyással vannak a gazdaság versenyképességére. Magyarország területileg legnagyobb kiterjedésű idegenforgalmi régiói az Alföldön találhatóak, a legkisebb méretű turisztikai régiók az ország két legjelentősebb tava körül helyezkednek el. A nyugatdunántúli, észak-magyarországi és dél-dunántúli régiók aprófalvas településszerkezete miatt ( település) ezekben a térségekben a az

48 42 legalacsonyabb a városok aránya (5-7%). A Budapest-Közép-Duna-vidéki és délalföldi régió 28%-a, illetve 21%-a rendelkezik városi címmel. A városi népesség aránya is ebben a két régióban a legnagyobb, számszerűsítve 87% és 73%, miközben Észak-Magyarországon 54%. Az Észak-alföldi régió GDP/fő mutatóit tekintve 2011-ben a régiók között az országos átlag százalékában az utolsó előtti helyet foglalta el (mellékletek, 5. ábra). A régión belül a legkedvezőbb helyzetben Hajdú-Bihar megye van, amely a megyék sorrendjében 2011-ben a 9. helyen (mellékletek, 6. ábra) található, több éve tartva ezt a pozíciót. A legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van, amely általában a rangsor végén helyezkedik el (19. hely 2011-ben). A régió kedvezőtlen helyzetére és a régión belüli nagymértékű területi különbségekre utal az is, hogy a 28 kistérség közül 15 a leghátrányosabb, és további 9 a hátrányos helyzetűek közé tartozik (mellékletek, 7. ábra). Észak-Magyarország mutatóit vizsgálva még szomorúbb kép tárul az olvasó elé, ugyanis a GDP/fő mutató alapján Észak- Magyarország a régiók között az országos átlag százalékában az utolsó helyen állt 2011-ben. Nógrád megye mostoha helyzetére utal, hogy az utolsó a megyék rangsorában a GDP/fő mutató alapján. Borsod-Abaúj-Zemplén megye is a sereghajtók között szerepelt (17. hely). A régióban Heves megye helyzetekedvezőbb (12. hely). A 28 kistérségen belül itt is nagyszámban fellelhető a leghátrányosabb, illetve a hátrányos helyzetű kistérség. Ezzel szemben Nyugat-Dunántúl az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján Közép-Magyországot követi, erősen eltávolodva az előbbi két régiótól. A régión belül eltérő az egyes megyék gazdasági fejlettsége. Nyugat-Dunántúl átlag feletti mutatójakizárólag Győr-Moson-Sopron megye teljesítményének köszönhető, melynek helyzete 4,8%-kal javult az országos átlaghoz viszonyítva a 2010-es évhez képest, így 2011-ben az országos átlagot 23%-kal haladta meg (Komárom-Esztergom 1,2%-kal, Budapesté az átlagos 2,2-szerese volt). A legnagyobb visszaesés 2010-hez képest Zala megyében történt, mivel egy lakosra jutó GDP-je 3,1%-kal távolabb került az országos középértéktől. Emellett a régióban hat hátrányos helyzetű kistérség található, melyből négy Zala megyében terül el. A 14. ábrán a gazdasági fejlettség térbeli összehasonlítására használt mutató alapján remekül kirajzolódik a három régió helyzete az országos átlag százalékában. Közép-Magyarország dominanciája szembetűnő, előnye azonban ismét mérséklődött az országos átlaghoz képest. Ezzel párhuzamosan Nyugat-Dunántúl pozíciója javult, így a Közép-Magyarországgal szembeni lemaradása némileg csökkent. Az országos

49 43 átlagot Közép-Magyarországon kívül csupán Nyugat-Dunántúl egy főre jutó GDP-je múlja felül. Ugyanakkor Észak-Alföld és a fejlettségi sorrend végén álló Észak- Magyarországhátránya tovább nőtt, így 2008 óta a fejlettségi sorrend változatlan. 14. ábra: Egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában Forrás: KSH, 2013 A 15. ábrát a szerző fontosnak tartja kiemelni, hiszen remekül visszaadja a régiók közti nagyfokú fejlettségbeli különbségek okát. Nyugat- és Közép-Dunántúl pozíciójának javulásában a főként exportra termelő feldolgozóipar hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez játszott szerepet, így ezek a területek kevésbé kitettek a visszafogott belső keresletnek. Ezzel szemben Dél-Dunántúlon és az alföldi régiókban a szolgáltató szektor részaránya emelkedik ki, illetve a mezőgazdaság hozzáadott értéke. Észak-Magyarország gazdasági szerkezetében az ipari ágazatok hozzájárulása a területi GDP-hez (35%) átlag feletti (26%), de nem éri el a fejlettebb dunántúli régiókét (44-45%). Utóbbi esetében a járműgyártás és gépipar, Észak- Magyarországon pedig a vegyipar a domináns. 15. ábra: Egy főre jutó GDP és a bruttó hozzáadott érték megoszlása Forrás: KSH, 2013

50 ben az ország földterületének 57%-a volt mezőgazdasági terület. Észak - Alföldön, Dél - Alföldön (65 66%) volt átlag feletti a mezőgazdasági terület aránya, a megyék közül pedig Békés, Hajdú-Bihar és Tolna megyében a 70%-ot is meghaladta (mellékletek, 8. ábra). Az ország mezőgazdasági kibocsátásának 47%-a a két alföldi régióból származott, a többi térség hozzájárulása 6,3 14% közötti volt 2012-ben. A mezőgazdasági termelés régiónkénti eltérő intenzitását az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátással lehet jellemezni, ahol Közép- és Nyugat- Dunántúl termelési intenzitása volt a legmagasabb, megelőzve az alföldi régiókat. Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország hátrányosabb pozícióba került, az intenzitási rangsor végén Észak-Magyarország található. Az ipari termelés tekintetében az egy lakosra jutó termelési érték kiválóan tükrözi a térségek iparosodottságának különbségeit. Nyugat- és Közép-Dunántúl értéke számottevően meghaladja a többi régiót iparosodottság viszonylatában. Továbbá Észak-Magyarországról mondható el, hogy 2012-ben meghaladta az országos átlagot, a többi régióé elmarad attól (mellékletek, 9. ábra). A külpiaci értékesítés aránya Közép-Magyarország kivételével minden régióban meghaladta a belföldi értékesítést, Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb (mellékletek, 10. ábra). A továbbiakban a szerző a gazdasági teljesítményt befolyásoló fontosabb tényezők közül az ezer lakosra jutóműködő vállalkozások számátemeli ki, ahol Magyarországon ezer lakosra 69 vállalkozás jutott 2011-ben. A mutató nagysága Közép-Magyarországon kimagasló (94) a főváros vezető gazdasági pozíciójából eredően. A vállalkozási aktivitás Nyugat-Dunántúlon megközelítette az országosat. Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Dél-Alföldön szintén élénkebb gazdasági tevékenység figyelhető meg. Észak-Magyarország, különösen Nógrád megye (45) és Észak-Alföld helyzete a legkedvezőtlenebb, mivel ezer főre 49, illetve 53 szervezet jutott (mellékletek, 11. ábra). A vállalkozási aktivitás kistérségenként is jelentős eltéréseket mutat, például az Észak-alföldi régió átlagánál magasabb értéket csupán a megyeszékhelyeket is magába foglaló kistérségek, illetve Hajdúszoboszló körzetében összpontosult (mellékletek, 12. ábra). A vállalkozásokon belül a legnagyobb gazdasági súlyú társas vállalkozások ezer lakosra jutó elterjedtsége erős korrelációt mutat az egy lakosra jutó GDP-vel, és részben okozója a térségi fejlettségbeli különbségeknek. A főváros kiugróan magas vállalkozássűrűsége mellett a dunántúli területek kedvezőbb helyzete körvonalazódik a Tiszától keletre lévő területekhez képest (mellékletek, 13. ábra). Tehát a relatíve alacsony

51 45 vállalkozási kedvet mutatja, hogy a fajlagos mutató szempontjából az észak-alföldi régió csupán az észak-magyarországit tudta megelőzni, és az országos értékhez viszonyított lemaradása a nagyobb tőkeerejű társas vállalkozásokat illetően nagyobb. A problémát súlyosbítja, hogy rendkívül korlátozott mértékben alakult ki együttműködés a vállalkozások közöttezt tetézi a vállalkozások alacsony jövedelmezősége, mely kevéssé teszi lehetővé a beruházások, fejlesztések finanszírozását. A vállalkozások nagy részénél a gazdasági növekedés saját pénzügyi forrása nem halmozódott fel, sőt maga a finanszírozás is komoly gondokat jelent(ett). Továbbá a társas vállalkozások közel háromnegyede minden régióban valamely szolgáltatási ágban működött. Közép-Magyarország, azon belül is Budapest részaránya rendkívül magas (83%, illetve 86%). Az ipari ágazatok részaránya Közép- és Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, valamint Dél- Alföldön erősebb, 11-12%. A mezőgazdaság súlya Dél-Dunántúlon, valamint Észak- és Dél-Alföldön a legnagyobb a természeti adottságok végett (4,5 5,4%). A vállalkozások területi eloszlásához hasonlóan a külföldi tőke megtelepedési esélye döntően a gazdasági adottságok, infrastrukturális ellátottság, valamint a mobilizálható, szakképzett munkaerőmeglététől függ. Ebből adódóan a régiók, megyék tőkevonzó képessége számottevően eltér egymástól. A külföldi tőke területi allokációjának erős koncentrációja mutatható ki, hiszen 2011-ben a külföldi tőkeállomány mely 17,6 ezer milliárd Ft-ot tett ki - 60%-a közép-magyarországi, 21%-a nyugat-dunántúli, 7%-a közép-dunántúli székhelyű vállalkozásokban működött. Észak-Magyarország, Dél- és Észak-Alföld részesedése egyenként 3-4%-ra tehető, Dél-Dunántúl nem érte el a 2%-ot sem. Az egy lakosra jutó külföldi befektetések összege 2011-ben 1,8 millió forint volt. Átlag feletti mutatóval Nyugat- Dunántúl és Közép-Magyarország rendelkezik (3,6 3,8 millió Ft). Közép-Dunántúl 1,2 millió Ft külföldi tőkével számolhat. A többi régióban ezer Ft allokálódott. A megyei megoszlást tekintve kiugróan magas mutatóval Győr-Moson- Sopron megye és Budapest rendelkezik (7,2 5 millió Ft), illetve a GDP/fő szerinti sorrend alapján a fejlettebb területek. Zala és Veszprém megyékben alacsonyabb a tőkeimport a régió átlagához képest. Ezzel szemben Heves, Csongrád és Jász- Nagykun-Szolnok megyékben az egy lakosra jutó külföldi tőke ezer Ft, szemben a térség többi megyéjében jellemző ezer forinttal. Tehát a nemzetközi tőkeáramlás kitüntetett magyarországi célpontja Közép-Magyarország és a fejlettebb dunántúli régiók (mellékletek, 14. ábra).

52 46 A beruházások területi eloszlását analizálva megfigyelhető, hogy a GDP/fő alacsony aránya összefüggésben van a beruházások kedvezőtlen alakulásával. A 16. ábra nagyszerűen bemutatja az egy lakosra jutó beruházások teljesítményértékeitaz országos átlag százalékában 2012-ben. Látható, hogy a legmagasabb nyugatdunántúli mutató közel háromszorosa volt a legalacsonyabb északmagyarországinak. Mindössze két régió, Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl haladta meg a fajlagos beruházási szintet. Közép-Dunántúl esetében a lemaradás mérsékelt, míg Észak-, Dél-Alföldnél, Dél-Dunántúlnál jóval az átlag alatti a beruházási szint. A gazdasági teljesítményre jelentős hatást gyakorló beruházások esetében 2012-ben Észak-Magyarország végzett utolsóként. 16. ábra: A beruházási teljesítményérték fontosabb adatai, 2012 Forrás: KSH, 2013 A beruházások ágazati megoszlását vizsgálva kiderül, hogy az ipar a régiókban magas, ugyanakkor különböző részarányt képvisel (26-71%). Azipari beruházások fele csupán két régióban, Közép-Magyarországon és Nyugat- Dunántúlon realizálódott 2012-ben. Az agrárágazat invesztícióinak nagy része három régióban, Észak- és Dél-Alföldön, valamint Dél-Dunántúlon valósult meg. Az építőiparban a beruházások 2-4%-ott tettek ki, aminek jelentős hányada Közép- Magyarországra, illetve Nyugat-Dunántúlra tehető. A szolgáltató ágazatok részaránya 23 70% között mozgott, az előbbi Nyugat-Dunántúlra, az utóbbi Közép-Magyarországra vonatkozott. A gazdasági fejlődésben, a versenyképesség fokozásában meghatározó szerepet játszik a kutatás-fejlesztés, mely GDP-hez viszonyított aránya 2012-ben 1,29%-ot tett ki (Európai Unió tagállamainak átlaga 2,06%). A régiókban az ott megtermelt GDP 0,6 1,6%-át fordították kutatás-fejlesztési tevékenységre a évi adatok alapján, a legmagasabb hányadát Közép-Magyarországon, a legalacsonyabbat Észak-Magyarországon. A K+F tevékenység régiók szerinti

53 47 megoszlását vizsgálva kitűnik a közép-magyarországi régió, ahol a kutatóhelyek 50%-a működik, illetve a ráfordítások több, mint 60%-a összpontosul. Az egy lakosra jutó, országos átlagot meghaladó K+F ráfordítás csupán Közép- Magyarországon figyelhető meg (mellékletek, 15. ábra). Azonbanki kell emelni Észak- és Dél-Alföldet, mivel az egy lakosra jutó érték alapján a harmadik negyedik helyen állnak Debrecen és Szeged kutatási bázisai végett, továbbá a Hajdú- Bihar és a Bács-Kiskun megyei vállalkozási fejlesztések miatt. Ezalatt Nyugat- Dunántúl és Észak-Magyarországa lista végén állnak. Mindemellett a közlekedési infrastruktúra fejlettsége, kiépítettsége nagyban befolyásolja egy adott térség versenyképességét, tehát alapvetően hatássalvan az ország gazdasági, társadalmi helyzetére, hiszen a rugalmas és biztonságos infrastruktúra fellendíti a termelékenységet, a személyek és áruk mozgásának megkönnyítésével javítja a régiók fejlődési kilátásait, továbbá serkenti a kereskedelmi lehetőségeket, így növeli a hatékonyságot. A régiók infrastrukturális jelzőszámát vizsgálva megállapítható, hogy a gyors megközelíthetőséget leginkább biztosító autópályák és autóutak aránya alacsony Észak-Alföldön és Észak- Magyarországon (mellékletek, 16. ábra). Sőt, a települések általános elérhetősége is igen rossz, ami nehezíti a kistérségek közti kapcsolattartást (mellékletek, 17. ábra). A vasútvonalak sűrűsége az országos átlagot Közép-Magyarországon, Nyugat- és Közép-Dunántúlon haladta meg, de Észak-Alföld kedvező helyzete is megfigyelhető. Észak-Magyarországon a legkevesebb a vasúti vonal 1000 km 2 -re. A légi közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőségű Észak-Alföldön a debreceni repülőtér. A gazdasági fejlettség különbségeit a munkaerő-piaci és jövedelmi folyamatok alakulása is remekül tükrözi. A foglalkoztatási arány Közép-Dunántúl kivételével javult a régiókban, ugyanakkor a területi különbségek érdemben nem változtak. A gazdasági fejlettség differenciáltsága folytán Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl foglalkoztatási aránya kedvezőbb volt a kevésbé fejlett térségeknél (mellékletek, 18. ábra). A munkanélküliek száma a három legfejlettebb régióban növekedett, ezalatt a többi régiónál stagnált vagy csökkent, de a változások hatására a területi különbségek érzékelhetően nem változtak. Emellett a háztartások jövedelmi színvonala is befolyásolja a fogyasztás lehetőségeit, ezáltal a gazdaság fejlődését, az életszínvonal alakulását. A háztartások egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelme alapján az átlagosnál magasabb csak

54 48 Közép-Magyarországon, az átlaghoz közeli a másik két fejlett vidéki régióban alakult ki (mellékletek, 19. ábra). A regionális gazdaság egyik hangsúlyos ágazata a turizmus, mely folyamatos kölcsönhatásban van a társadalmi-gazdasági környezettel. A turisztikai jelenlét visszahat a térség életére, segítheti a lakosság helyben maradását, a munkanélküliség csökkenését, a jövedelemhez jutást, az infrastrukturális fejlődést, a befektetéseket, a vállalkozásalapítást. A turizmus teljesítménye interszektorális jellege miatt több szakágazat együttes vizsgálatával adható meg. Ezek közül kiemelkedik a szálláshelyszolgáltatás. A 17. ábrán látható, hogy a turisztikai régiók közül Budapest-Közép- Dunavidék régió volt a legnépszerűbb 2013-ban. Emellett többen keresték fel a Balatont, valamint Nyugat-Dunántúlt. Ezt követték az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiók. Tehát a vendégforgalom területi koncentrációja tovább erősödött, melynek súlypontja a vendégéjszakák száma alapján a Balaton térségéből fokozatosan áttevődött a fővárosi régióba az elmúlt évtized alatt. A népességarányos vendégforgalmi adatok alapján országos átlagban 2300 vendégéjszaka jutott ezer lakosra, mely a balatoni régióban volt a legmagasabb, az észak-alföldi régióban pedig a legalacsonyabb (mellékletek, 20. ábra). 17. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, ban a fővárosban és környékén a vendégforgalom nyolctizedét tették ki külföldiek. Nyugat-Dunántúlon a kül- és belföldiek aránya közel fele-fele volt, a többi régióban azonban a belföldi vendégkör jelenléte volt meghatározó. Ebből kifolyólag afővárosban a külföldi, míg a többi régióban a belföldi turizmus a nagyobb részarányú. Területi összehasonlításban a kapacitás fajlagos mutatója még inkább jelzi a régiónkénti markáns eltéréseket ban ezer lakosonként 37 férőhelyet regisztráltak, hattal többet, mint 2000-ben. A Balaton kiugró értékével az élen jár

55 49 (465), valamint a Tisza-tó is meghaladta az átlagot (61). Az észak-alföldi régió esetében tapasztalható a legalacsonyabb érték (mellékletek, 21. kép). A kereskedelmi szálláshelyeken az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjbevétel alapján a nyugat-dunántúli régió az elsők között, az északi térségek pedig az utolsók között teljesítettek (mellékletek, 22. ábra). A versenyképesség a kistérségek szintjén még polarizáltabb képet tár az olvasó elé, mely a gazdasági nyitottsággal, globális hálózatok jelenlétével, gyorsforgalmi úthálózatok elérhetőségével, innovációs centrumok kapacitásaival, a humánerőforrás és az információs, kommunikációs technológiák meglétével van összefüggésben. Ebből adódóan csupán a megyei jogú városok szűkebb vonzáskörzete, valamint a különleges adottságokkal bíró kistérségektekinthetők versenyképesnek. Eme környezeti, társadalmi, gazdasági helyzetelemzés elengedhetetlen feltétele a további elemzéseknek, illetve az azokból levonható következtetések feltárásának, hiszena regionálisan eltérő fejlettségi szint, illetve a területi fejlettségbeli különbségekből kiindulva válnak világossá a regionális versenyképesség erősítésére irányuló további teendők és lépések, melyeket követően meghatározhatóak az egyre kisebb és kisebb területi egységekben elvárt és kívánt feladatok. A szerző a szakdolgozat terjedelmi korlátai miatt a három régió egymáshoz viszonyított helyzetének értékelését döntően a szakdolgozat témájával kapcsolatos összegfüggések feltárása, következtetések levonása végett mutatta be, és nem volt célja meghatározni regionális vagy kistérségi szinten a pozitív irányba való elmozdulást elősegítő feladatokat Vonzerők és a nyugat-dunántúli, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban található kereskedelmi szállásférőhelyek elemzése Egyik oldalról az adottságokat vizsgálta a szerző, melyek hatással vannak a fogadóterület versenyképességére, hiszen bizonyos mértékű vonzásintenzitást fejtenek ki. A természeti adottságok, kialakított attrakciók, működő programok mellett a másik oldalról vizsgálni kell a fogadóterületeken meglévő infrastruktúrát, melyek biztosítják az adott terület megközelíthetőségét vagy az elszállásolást, hiszen

56 50 ezen tényezők együttesen vonzzák oda és tartják ott rövidebb-hosszabb ideig az érdeklődőket. A nyugat-dunántúli régió turisztikai területei közül az egészségturizmus hangsúlyos, melynek alapját a gyógy- és termálvizek gazdagsága képezi. A termálvízre alapozott egészségturizmus kiegészítői a wellness szolgáltatások, valamint az aktív pihenést, feltöltődést elősegítő további szolgáltatások, mint például a természetjárás, kerékpárutak, vadászat, lovaglás, helyi kultúrát bemutató műsorok, gasztronómiai rendezvények. Nyugat-Dunántúl borászati értékekben is gazdag. A régióban 77 település tartozik történelmi borvidékhez, ahol megannyi borutat alakítottak ki, valamint a borfesztiválok, borversenyek is a kínálat részét képezik. A kulturális és épített örökség értékei, a nagy számban fellelhető történelmi várak, kastélyok, kúriák, egyházi épületek, valamint a rangos és sokrétű kulturális rendezvények szintén komoly vonzerőt jelentenek. Emellett a természet kedvelői számára több opciót kínálnak a szabadidő eltöltésére, mint például a Fertő-hansági és az Őrségi Nemzeti Park látogatóparkjai. Az észak-alföldi régió egyik fő vonzerejét a táji, természeti és kultúrtörténeti örökség jelenti. A természeti és táji értékek közül a világörökségi helyszínként számon tartott Hortobágyi Nemzeti Park emelkedik ki, Közép-Európa legnagyobb füves pusztája. Emellett a térség gyógyvízkészlete is kimagasló, mivel a régióba tartozó települések ötödében található gyógyvíz. Továbbá a régió turisztikai kínálatában szerepet játszanak a vízhez kapcsolódó vonzerők, a Tisza és mellékfolyói frekventált vízitúra-útvonalnak számítanak. Az ökoturizmus, lovasturizmus sok természetkedvelőt csábít a régióba. A régió vallási értékei, műemlékei is számottevőek, valamint a tradicionális életmód és gazdálkodás népi emlékei, hagyományai szintén fontos turisztikai értéket képviselnek. A rendezvényturizmus hagyományait erősítvén fesztiválok kerülnek megrendezésre művészeti (néptáncfesztiválok) vagy gasztronómiai jelleggel (Gulyásfesztivál). A nemzetközi ismertségű rendezvények száma viszonylag kevés (debreceni virágkarnevál, nyíregyházi gyümölcskarnevál), illetve a vásárok, kiállítások, konferenciák elsősorban a megyeszékhelyekre koncentrálódnak. Az észak-magyarországi régió meghatározó vonzerői közül egyrészt Eger emelendő ki történelmi hagyományaival, a várral és a történelmi városközpontjával, borkultúrájával. TovábbáMiskolc rendezvényeivel, természeti területeivel (Lillafüred, Miskolc-Tapolca) jelent turisztikai értéket. Mindemellett a népi

57 51 építészeti és kulturális hagyományokat őrző Hollókő, a cseppkőbarlangjáról nevezetes Aggtelek Jósvafő karszt barlang História völgy, valamint a remek ízvilágú borairól híres Tokaj-hegyalja, mint világörökségi helyszínek egyaránt hangsúlyosak és hivogatóak. Ezen kívül a nemzeti parkok, valamint a hegy- és dombvidéki területek természeti kincseikkel, túraútvonalaikkal, a régió gyógy- és termálfürdőivel, gyógybarlangjaival, sportolásra, horgászatra alkalmas bányatavaival tovább színesítik a kínálatot és pozitív hatást gyakorolnak a térség turizmusára. Ezen rövid adottságokra, attrakciókra irányuló, a helyzetelemzés részét képező ismertetőből kiderült, hogy a régiók számtalan alternatívával rendelkeznek a szabadidő hasznos, relaxáló, felfrissítő, ugyanakkor kényeztető eltöltésére vonatkozóan. A másik oldalról a meglévő infrastruktúra vizsgálata is rendkívül fontos, hiszen ezen adatok árulkodnak a forgalom irányára vonatkozóan. Az Őrségi, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park településein fellelhető kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhely számainak elemzését az alábbiakban összegezte a szerző. Az Őrségi Nemzeti Park 44 települést ölel fel, melyből öt zalai, a többi Vas megyei. A nemzeti park befogadóképességét tekintve 2012-ben 1815 férőhellyel rendelkezett a kereskedelmi szálláshelyeken, mely 2000-hez képest 50%-os növekedést jelentett (mellékletek, 23. ábra). A férőhelyek legnagyobb mennyiségben Szentgotthárdra koncentrálódtak (2012-ben 700 db), de Zalalövőn, Hegyhátszentjakabon, Őriszentpéteren és Szentgyörgyvölgyön még 100 feletti a férőhelyszám. A többi településnél között ingadozik, de fontos megjegyezni, hogy 2012-ben a 44 településből 14 esetében lehet beszélni kereskedelmi szállásférőhelyről. A 44 település kereskedelmi szálláshelyein realizált vendégéjszakák számának megoszlását éves bontásban a mellékletek 24. ábrája szemlélteti. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz 23 település tartozik, melyből négy-négy Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye, kettő Heves megye a többi pedig Hajdú-Bihar megye területén helyezkedik el. Az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek számát tekintve 2012-ben férőhely állt rendelkezésre, 18%-kal több mint 2000-ben (mellékletek, 25. ábra). A táblából megfigyelhető, hogy a kereskedelmi szálláshelyek nagy része Hajdú-Bihar megye térségére összpontosultak, Borsod-Abaúj-Zemplén megyénél - Tiszabábolna évét leszámítva nem hoztak létre kereskedelmi szálláshelyeket, illetve Jász-

58 52 Nagykun-Szolnok esetében a 4 településből Karcag és Tiszafüred városában alakítottak ki férőhelyeket. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Heves megye két települése közül Poroszló rendelkezik kereskedelmi szállásférőhellyel. A nemzeti park 23 településének kereskedelmi szálláshelyein realizált vendégéjszakák számát között éves bontásban a mellékletek 26. ábrája tartalmazza. A Bükki Nemzeti Park területéhez 21 település sorolandó, melyből hét Heves megyéhez, a többi pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik. A nemzeti parkon belül az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma alapján 2012-ben db férőhely funkcionált szállásként, 10%-kal több a évhez képest (mellékletek 27. ábra). Heves megyén belül Mónosbél kivételével minden település kínál elszállásolási lehetőséget. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a települések döntő többségénél szintén volt lehetőség szállást igénybe venni. A legnagyobb és közel azonos nagyságú férőhelyszámmal a két megyeszékhely rendelkezik, melyeket Szilvásvárad és Bükkszentkereszt követ, ahol a férőhelyszám egyenként az egyhatodát teszi ki az előzőekének. A többi település esetében alacsony szállásférőhellyel lehet számolni a kereskedelmi szálláshelyeken. A nemzeti park 21 településének kereskedelmi szálláshelyein realizált vendégéjszakák számát között éves bontásban a mellékletek 28. ábrája tartalmazza. Összességében elmondható, hogy a három régió megannyi opciót kínál a szabadidő eltöltésére. A nemzeti parkok települései esetében a kereskedelmi szállásférőhelyek számának megoszlása jelzésértékűnek számít. Ez alapján túlnyomórészt a térségek városaiban állnak rendelkezésre kereskedelmi szállásférőhelyek. Megjegyezendő, hogy az ezer főre jutó szálláshelykínálat alapján Észak-Magyarország és Észak-Alföld régió kedvezőtlen helyzete rajzolódik ki. A következőkben a szerző a három nemzeti park kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák és a turisztikai fejlesztések vizsgálatára vállalkozott. Településszintű adatokkal dolgozott, melyek között éves bontásban szemléltetik a vendégéjszaka számok alakulását a nemzeti parkokhoz tartozó településeken, valamint programkeret és prioritási tengely szerint dolgozta fel a turisztikai fejlesztésekre vonatkozó adatokat. Mindezt a következő fejezetekben tárgyalta.

59 A forgalom alakulásának magyarázata az Őrségi, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Parkban A szerző következő részcélja a kutatásokat illetően az Őrségi, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park településeinél a forgalom alakulásának a meghatározása a turisztikai fejlesztések és a vendégéjszaka számok közötti kapcsolat vizsgálata, valamint a fejlesztések hatásainak és gazdasági fenntarthatóságuknak feltérképezése és az interjú során kapott válaszok feldolgozása. Eme részcélt a szerző a következőkben teljesítette. A szerző az Őrségi, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszaka számok elemzésekorannak a vizsgálatára helyezte a hangsúlyt, hogy a nemzeti parkok települései a évben a évek átlagához képest mekkora növekményt értek el százalékosan a vendégéjszakák száma tekintetében, azaz milyen mértékű vendégéjszaka szám változást realizáltak százalékosan 2012-ben a évek átlagához képest, hiszen mindebből világosan kirajzolódott az egyes települések relatív teljesítménye. Emellett a szerző a évi vendégéjszaka számokra fókuszált, mivel ezen adatok segítségével rávilágított a forgalom alakulásának magyarázatára is. A nemzeti parkok településeinek átlag feletti és átlag alatti teljesítményt produkáló összefoglaló tábláját a mellékletek ábrája tartalmazza. Az adatok elemzése során az átlag feletti teljesítményt nyújtó települések halmazára koncentrált a szerző, vagyis azon településekre, melyeknek a évi vendégéjszaka számai a évek vendégéjszaka számainak átlagában többletet értek el. Ezen adatok és eredmények a 18. ábrán szerepelnek.

60 ábra: Átlag feletti teljesítményt nyújtó települések a három nemzeti parkban Forrás: KSH 2014, saját szerkesztés A három vizsgált nemzeti parkban átlag feletti teljesítményt mindössze 21 település ért el. Továbbá a nemzeti parkok átlag feletti teljesítményei és a hozzájuk tartozó szerény évi vendégéjszaka számok alapján kijelenthető, hogy a forgalom alakulását nem a nemzeti parki mivolt, hanem a gyógytelepülési besorolás magyarázza. Emellett a nemzeti parkon belül erős területi koncentrációval és alacsony jövedelemtermelő képességgel lehet számolni, amit a vendégéjszaka megoszlása igazolt. Ez egyrészt az infrastrukturális hiányosságokra vezethető vissza, másrészt pedig természetvédelmi megfontolásból nem nyitották meg néhány település kapuját a turistaforgalomnak. A szerző a gazdasági folyamatok regionális különbségeinek vizsgálatával indította az elemzést, mely helyzetértékelés egyrésztkörvonalazta a területek erősségeit és gyengeségeit, másrészt az olvasó áttekintést kapott a régiók különös tekintettel a három vizsgált régió - fejlettségbeli eltéréseinek mibenlétéről és annak

61 55 turisztikai vonatkozásáról, hiszen a turizmus és a társadalmi-gazdasági környezet folyamatos kölcsönhatásban áll egymással. Tehát mindez befolyással van a turisztikai fejlesztések és a vendégéjszakák alakulására. Ezt követően a szerzőa három vizsgált nemzeti parkban vizsgálta a évi vendégéjszakák változását a évi vendégéjszakák átlagához képest, kiemelte az átlag feletti teljesítményeket produkáló településeket, rávilágított a forgalom alakulásában meghatározó szerepet játszó turisztikai tevékenység fő okára. Ezt követően a szerző a turisztikai fejlesztések és a vendégéjszakák közötti kapcsolatot veszi górcső alá A turisztikai fejlesztésekre elnyert összegek és a vendégéjszaka számok változásának vizsgálata a három nemzeti parkban A turisztikai fejlesztések támogatásaira több forrásból lehetett pályázni (továbbiakban rövidítve), név szerint az Európai Unió (EU), Új Széchenyi Terv (ÚSZT), illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA). A régióknak specifikus célokat tűztek ki, melyek elérését a célokhoz rendelt indikátor segítségével mérték, vagyis a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat által előállított bruttó hozzáadott érték növekedésével. A programkeretekhez tartozó prioritási tengelyeken belül elérni kívánt célok indikátorai pedig többek között a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának növekedése, a kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-kihasználtságának növekedése. A programkeretekhez tartozó prioritási tengelyeken belül a turizmussal összefüggő fejlesztésekhez a 2-es számmal megjelölt fejlesztések tartoztak, az NFT esetében pedig a Regionális Operatív Programon belül helyezték el a turisztikai támogatási összegeket 1-es sorszámmal. A nemzeti parkokban a fejlesztési támogatásokat programkeret és prioritási tengelyek szerint megjelenítve a mellékletek ábrája mutatja. A szerző a 19. ábra segítségével szemlélteti programkeret szerint a megítélt fejlesztési támogatásokat a három nemzeti parkban.

62 ábra: A turisztikai fejlesztések programkeret szerinti megoszlása Forrás: Széchenyi 2020 hivatalos oldala, 2014; saját szerkesztés A 19. ábra alapján látható, hogy az egyes konstrukciókon belül a támogatási összegek hogyan oszlottak meg az Őrségi, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Parkban. A legtekintélyesebb keretösszeget az Európai Unió as tervezési időszakabiztosította, melyből legnagyobb mértékben a Bükki, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park részesedett. Az Őrségi Nemzeti Park a másik két parkhoz viszonyítva jóval alacsonyabb értékű összeget fordított fejlesztésekre. Emellett az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően szintén jelentős pénzösszegek kerültek felhasználásra a turizmus nemzetgazdasági ágazatban. Ebben az esetben ismét a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park fejlesztési összegei voltak kimagaslóak. Az Őrségi Nemzeti Park az EU és az ÚSZT programkeretek esetében közel azonos pénzösszeget nyert el. A Nemzet Fejlesztési Tervkeretében pedig nem részesült támogatásban, illetve a másik két park is arányaiban jóval kevesebb összeget tudtak fejlesztésre fordítani az NFT-en belül a másik két konstrukciókhoz képest. Ezen kívül a Bükki Nemzeti Park a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatási összegeire is sikeresen pályázott. A turisztikai támogatásokra a három vizsgált nemzeti parkban összesen 36,297 Mrd Ft állt rendelkezésre. A szerző a turisztikai támogatásokat településszinten vizsgálta. Ez alapján a három nemzeti parkban együttesen 22 település részesült turisztikai támogatásban, ami fajlagosan 1,5 Mrd Ft támogatást jelentett településenként. A településenkénti megítélt turisztikai támogatásokon belül a turisztikai fejlesztés jellegének elemezésére tért rá a szerző, melyből kiderült, hogy milyen típusú turisztikai fejlesztésekbe invesztáltak leginkább, azaz milyen jellegű fejlesztésektől vártak érdemben vendégéjszaka növekedést.

63 57 Az Őrségi Nemzeti Parkban a turisztikai fejlesztések összesen 1,122 Mrd Ftot tettek ki az EU és az ÚSZT konstrukciókból. A nemzeti park településszintű turisztikai támogatásainak megoszlását a felhasználás iránya szerint a 20. ábra tartalmazza. A támogatás legnagyobb hányadát a turisztikai szolgáltatások, valamint a történelmi, kulturális örökségek fejlesztése tette ki. Emellett a tájegységi, öko- és aktív turisztikai programok megvalósítása végett is pályázatot nyertek, illetve kisebb értéket képvisel a helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek és turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése. Az ábrából látható, hogy a legnagyobb mértékű fejlesztési összegek Hegyhátszentjakab és Őriszentpéter településekre koncentrálódtak. A Hortobágyi Nemzeti Parknál több település nyert fejlesztési támogatást, mint a másik két nemzeti parknál összesen. Az EU és az ÚSZT programkeretek mellett a Nemzeti Fejlesztési Terv közötti időszaki fejlesztési támogatásaira is sikeresen pályáztak. A támogatások értéke 17,763 Mrd Ft volt, melynek településenkénti és felhasználási irány szerinti megoszlását a 20. ábra szemlélteti. Ez alapján kiemelkedik a közel10 Mrd Ft-os érték, melyet turisztikai termék-, attrakció- és szolgáltatásfejlesztésre fordítottak. Ezen belül több mint 2 Mrd Ft-os összeget a Hajdúszoboszló gyógyhelyi fejlesztése Aqua-Palace élményfürdő elnevezésű projekt kivitelezésébe fektették. Emellett hasonlóan magas értékű összeg került felhasználásra Hortobágy és Poroszló esetében külön-külön, ahol komplex ökoturisztikai fejlesztést és a Tisza-tavi ökocentrum megvalósítását tűzték ki célul. Polgáron megközelítőleg 1 Mrd forintos támogatást fordítottak az M3-as Ökoturisztikai és Tájtörténeti Park kialakítására és működtetésére. Tiszafüreden a Tisza-tó és Hortobágy közötti komplex kerékpáros turisztikai fejlesztésbe invesztáltak közel 800 millió Ft értékben. Mindemellett 3 Mrd forintot tett ki a kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése, ahol Hajdúszoboszló uralkodó szerepe figyelhető meg Polgár és Tiszafüred mellett.

64 ábra: Turisztikai fejlesztések a felhasználás iránya szerint (HUF) Forrás: Széchenyi 2020 hivatalos oldala2014, saját szerkesztés További jelentős pénzösszegeket fektettek a gyógy- és termálturizmusba Balmazújvároson, Karcagon és főleg Hajdúszoboszlón. Hortobágy a természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus ( Daruvonulás, Puszta Szafari ) miatt tűnik ki, de az örökségturizmus fejlesztésére fordítotttámogatási összegek sem elhanyagolandóak. Tehát a Hortobágyi Nemzeti Parkban a turisztikai támogatásokra vonatkozó adatok és eredmények elemzéséből kiderült, a támogatások döntő többségét a turisztikai termék-, attrakció- és szolgáltatásfejlesztés tette ki. Emellett a kereskedelmi szálláshelyi, a gyógyturisztikai, illetve az öko-, aktív turisztikai fejlesztések is számottevőek. A fejlesztések kimagasló részét Hajdúszoboszló és Hortobágy településeknyerték el, de szintén nagymértékű összeg áramlott Poroszló, Tiszafüred, Polgár és Balmazújváros településekhez is.

65 59 A Bükki Nemzeti Park fejlesztéseinek megoszlását vizsgálva a turisztikai termék-, attrakció- és szolgáltatásfejlesztések magasan az élen jártak. Ez Egerben és Miskolcon több mint 5-5 Mrd forintot jelentett. Eger esetében az egri vár és erődrendszer (1,5 Mrd Ft), valamint az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont (1,1 Mrd Ft) nevűprojektek képviseltek nagy beruházási értéket. Miskolc városában a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális ésökoturisztikai fejlesztés 2 Mrd Ft feletti összeget képviselt. Továbbá a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére 5 Mrd forintot szántak a Bükki Nemzeti Parkban, ahol Eger és Miskolc mellett Szilvásvárad is 1 Mrd forint feletti támogatásban részesült, Felsőtárkány pedig alulról közelítette ezt az értéket. Fontos megjegyezni, hogy a kereskedelmi szálláshelyek esetében jelentős összegeket fordítottak gyógy-, rekreációs, wellness, termál központok létrehozására, illetve bővítésre, fejlesztésre. Továbbá férőhelykapacitás növelésre, innovatív négycsillagos szállodák, konferencia szállodák építésére, kialakítására is vállalkoztak. Végüla KTIA programon belül Eger városa kapott pozitív elbírálást. A nemzeti parkban a turisztikai támogatások összértéke 17,412 Mrd Ft volt, melynek nagy része Eger és Miskolc között oszlott meg. A három nemzeti park fejlesztéseit együttesen vizsgálva megállapítható, hogy a támogatások legnagyobb hányadából a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park részesedett közel azonos arányban. Továbbáa településeknél a fejlesztési források megoszlása nem egyenletes, hiszen csupán néhány településre koncentrálódtak a fejlesztési összegek túlnyomó része (például Hajdúszoboszló, Eger, Miskolc). Emellett a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó települések döntő többségénéla turisztikai termék- és attrakciófejlesztése magas aránya figyelhető meg, ahol hatalmas összegeket fordítottak a gyógyhelyi-, a természeti környezetre alapozott turizmusra, az ökoturizmusra. Mindemellett a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésébe is jelentős pénzösszegeket invesztáltak, mely szállodák főleg gyógy-, wellness, termál és konferencia szállodák voltak. A továbbiakban a szerző a megítélt turisztikai támogatások és a vendégéjszakákban bekövetkezett változások között fennálló kapcsolatot vizsgálta, melyről a 21. ábra kapcsán alkotott véleményt, ahola 22 településnek megítélt turisztikai támogatások, a évi vendégéjszaka számok, valamint a évi vendégéjszaka a közötti vendégéjszakák átlagában mutató elemzésére, értékelésére került sor.

66 ábra: A vizsgált nemzeti parkok településszintű turisztikai támogatásai és vendégéjszakái közötti kapcsolata Forrás: Széchenyi 2020 hivatalos oldala, Központi Statisztikai Hivatal 2014; saját szerkesztés A szerző a turisztikai fejlesztésekre elnyert pályázati összegek és a vendégéjek közötti kapcsolatot vizsgálta településenként a három nemzeti parkban, melyből fény derült az előbbi két változó közötti kapcsolat irányára és szorosságára. A megítélt turisztikai támogatások és a települések évi vendégforgalma közötti korrelációs együttható értéke a következő: r = 0,7666. Tehát a évi vendégéjszakák és a turisztikai támogatások között pozitív irányú, szoros kapcsolat áll fent, így együttmozgás figyelhető meg, azaz néhány kivételtől eltekintve magasabb volt a vendégéjszakák száma 2012-ben azokon a településeken, melyek nagyobb turisztikai támogatásban részesültek a vizsgált programkereteken belül. Tehát a szerző első felállított hipotézise igaz, vagyis: H1: Azokon a településeken, ahol több pénzt fektetnek turisztikai fejlesztésekbe, nagyobb vendégéjszaka szám várható. Eme együttható értékének feltárása önmagában nem elegendő a reális képhez, ugyanis nem derül ki, hogy a korábbi évekhez képest a vendégéjszakák

67 61 száma hogyan alakult, változott. Így a szerző az alábbi két változó közti kapcsolatot is vizsgálta: megítélt turisztikai támogatások és a települések évi vendégéjszakái a közötti vendégéjszakák átlagában. A korrelációs vizsgálat alapján r = -0,1993. Tehát mindebből kristálytisztán látszik, hogy a két változó között nincs kapcsolat, azaz a turisztikai támogatások és a évi vendégéjszaka a közötti vendégéjszakák átlagában nem mozognak együtt, egymástól függetlenül változnak. Mindebből kifolyólag a szerző második hipotézise is igaz volt, mely szerint: H2: Azonban egy adott településen a felhasznált turisztikai fejlesztési összeg nagysága nem garantálja a hosszú távú vendégéjszaka szám növekedést. Mindez azt vonja maga után, hogy a évi vendégéjszakák számának változása a közötti vendégéjek átlagához képest nincs összhangban a fejlesztésekre költött pénzmennyiséggel, vagyis a magas és alacsony beruházási összegeknél vagy volt vendégéjszaka növekedés vagy nem, egyértelmű kapcsolat nem mutatható ki a két változó között. Tehát nem feltétlenül a nagy beruházási értékű projektek a legsikeresebbek, így rendkívül fontos a támogatások megfelelő és hatékony felhasználása a pénzügyi életképesség végett A fejlesztések hatásainak vizsgálata és gazdasági fenntarthatóságuk A gyógyturizmus gazdasági hatásai egyrészt a hosszabb itt tartózkodás, másrészt a nagyobb fajlagos költés miatt kiemelkedőek. Azonban az egészségturisztikai fejlesztések kapcsán rendkívül fontos megjegyezni, hogy míg az egészségturisztikai szegmens aránya a kereskedelmi szálláshelyek motivációs szerkezetén belül 5%-ról 10-11%-ra nőtt 2009-ben, addig az egészségturisztikai szálláshelyi forgalmon belül tisztán egészségturisztikai motivációval a vendégek 1/3- a érkezik (gyógyszállodák esetében 40-50%, wellness szállodáknál 20%). Tehát a vendégek nagy része szabadidős indíttatásból kel útra. Mindezt tetézi az erős szezonális koncentráció és a 2,5 nap átlagos tartózkodási idő. Kiemelendő, hogy a 4-5 csillagos szállodáknál az árszint a 15 évvel ezelőttihez képest 20%-kal alacsonyabb. Az árak leragadtak, a jövedelmezőség drámaian romlik. Az eladósodás mértéke 70-90% közötti, 7 Mrd-os éves adósságállomány mellett 4 Mrd-os éves bevételt érnek el. Továbbá a fürdőknek 7/10-e belföldi forgalmat bonyolít. Ebből

68 62 kifolyólag a külföldi vendégkörre alapozott egészségturisztikai kereslet potenciális növekedési lehetőségei korlátosak. Továbbá a szerző korrelációs vizsgálatai alapján a turisztikai támogatások és a évi vendégéjszaka számok változása a közötti vendégéjszakák átlagához képest függetlenek egymástól. Ebből kifolyólag a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Parkok települései esetében megvalósult nagy beruházási értékű projektek gazdasági életképessége megkérdőjelezhető, hiszen eme fejlesztések rendkívül magas kockázattal járnak, nincs mögöttük stabil pénzügyi háttér, sőt olykor maga a finanszírozás is komoly gondokat jelent. Az öko-, aktív turizmus gazdaságélénkítő hatása szintén vitatható. Egyrészt ezen turisztikai termékek hatásprofiljából eredően szűkebb szegmensre irányuló forgalmat bonyolítanak, így kisebb hatékonysággal képesek hasznosítani a fejlesztési forrásokat. Továbbá a létrehozott objektumok számának növekedésével együtt a működési költségek is növekedtek: 2011-ben a három vizsgált nemzeti park bevételeit és működési költségeit tekintve csak az Őrségi Nemzeti Park tudott nagyobb bevételt, mint működési költséget felmutatni. Ugyanakkor a turisztikai támogatások és a évi vendégéjszaka a közötti vendégéjszakák átlagában nem mozognak együtt, egymástól függetlenül változnak, így a hatalmas értékű támogatások, melyeket ilyen jellegű fejlesztésekre fordítottak nem feltétlenül garantálja a sikert. Mindemellett rendkívül fontos a fejlesztési területek kiválasztásánál a fejlesztések földrajzi térben való elhelyezése, amin belül a népesség, gazdasági erő és a területi vonatkozások vizsgálata hagsúlyos és egyben nélkülözheteltlen, hiszen alacsony népsűrűségű, kis gazdasági súlyú, időigényes megközelítésű telepítési hely, jelzi az országrész gazdasági szerkezetét, komparatív előnyeit, érdemben nem lehet vendégforgalmi növekményre számítani. Azonban a fejlesztések elszakadtak ezen tényezőktől, hiszen a legnagyobb beruházási érékű projektek a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park településeinél valósultak meg, két olyan régióban, melyek az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában mutató alapján a fejlettségi sorrend végén álltak 2012-ben. Továbbá a régiók infrastrukturális jelzőszámai alapján a gyors megközelíthetőséget leginkább biztosító autópályák és autóutak aránya Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon alacsony, sőt a települések általános elérhetősége is igen rossz. Továbbá a fejlesztéseknél a jövedelmezőség szempontjából elengedhetetlen a vonzáskörzet vizsgálata. Az egészségturisztikai fejlesztésekre fókuszálva a

69 63 Hortobágyi Nemzeti Parkon belül megállapítható, hogy több település esetében hajtottak végre ilyen jellegű fejlesztést (például Hajdúszoboszló - Balmazújváros), annak ellenére, hogy az egyik lényeges probléma a helyi vagy regionális szintű vonzáskör. Emellett a vonzáskörzeten belül a népesség számára, valamint az eredmény várható nagyságára is figyelemmel kell lenni. Mindez befolyásolja a jövedelmezőséget és ezen tényezők figyelmen kívül hagyása súlyos következményeket vonhat maga után a megtérülés, állandó költségek, működtetés, hiteltörlesztés, tehát a pénzügyi életképesség vonatkozásában Az interjú során kapott válaszok A szerző a statisztikai adatok elemzésén túl interjút készített a három vizsgált nemzeti parkban annak érdekében, hogy gyakorlati oldalról is közelebb kerüljön a témához és az ott dolgozók tapasztalatai, meglátásai útján jobban belelásson az egyes folyamatokba. A szerző az Őrségi Nemzeti Parkban dr Markovics Tibor igazgató úrral, a Hortobágyi Nemzeti Parkban Danyi Zoltán turisztikai osztályvezető úrral és a Bükki Nemzeti Parkban Baczur János turisztikai osztályvezető úrral készített interjút. A szerző a nemzeti parkokon belüli erős területi koncentrációra és alacsony jövedelemtermelő képességre vonatkozóan tette fel az első kérdését. Arra volt kíváncsi, hogy mit lehetne tenni a jobb irányba való elmozdulás érdekében? A válaszokat illetően az Örségi Nemzeti Park igazgatója, valamint a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park turisztikai osztályvezetői hasonlóan érveltek, miszerint a kereskedelmi szálláshelyek alacsony volta nem teszi azt lehetővé, hogy több település is aktívan részt vegyen a turizmusban, illetve a vendégfogadás minőségi feltételei sem kedvezőek. Emellett némely település megközelíthetősége időigényes és nehézkes lenne. Továbbá természetvédelmi megfontolásból sem lehet kiterjeszteni több településre a turizmusban való szerepvállalást. Mindezen tényezők egyaránt kihatással vannak az alacsony jövedelemtermelő képességre és az erős területi koncentrációra. Danyi Zoltán Úr hozzátette, hogy a világörökségi kezelési tervben rögzítésre kerül (2015) a turizmusban érintett települések összekapcsolásának, egységes, hatékony kezelésének részleteit és ezen célok elérését szolgáló cselekvési programokat, rövid- és középtávú akciótervek.

70 64 A következő kérdés arra irányult, hogy a pályázatoktól, a turisztikai támogatásoktól milyen gazdaságélénkítő hatást vártak, illetve a fejlesztések mennyivel hosszabb tartózkodásra és magasabb költésre öszöntözték a turistákat? Danyi Zoltán úr elmondta, hogy a nemzeti parkon belül jelenleg sok az átutazó, akik körülbelül 1-3 órát töltenek el a nemzeti park területén, majd tovább utaznak, nem vesznek igénybe kereskedelmi szálláshelyet. Ugyanakkor Három Nap A Hortobágyon címmel azon dolgoznak, hogy olyan a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas programokat, kikapcsolódási és feltöltődési lehetőségeket állítsanak össze, melyek odavonzzák és három napig a nemzeti parkon belül tartják a turistákat. Baczur János úr elmondása szerint a saját vagyonkezelésben lévő területek alacsony voltából eredően behatárolt a mozgásterük, így emiatt is jelent nehéz feladatot az olyan programok összeállítása, amelyek hosszabb tartózkodásra késztetnék a turistákat. Hozzátette, hogy a céljaik közé tartozik, hogy a társadalom minden tagja részére felhívják a figyelmet eme páratlan és változatos vidék szépségeire és, hogy az ott eltöltött idő során élményekkel gazdagon térjenek haza a turisták, s később pedig újabb felfedezésekre készen látogassanak vissza hozzájuk. Ennek érdekében különböző lépéseket tesznek és tettek: a csodálatos természeti értékek, a védett természeti területek látogatható értékeinek bemutatását, megismerését tanösvényekkel, túraútvonalakkal, minősített erdei iskolai programjaikkal segítik. A bemutató- és kiállítóhelyeken az érdeklődőket, a természetszerető vendégeket várják, és nagy örömmel fogadják. Továbbá programajánló füzetükkel az utazás, kirándulás megtervezéséhez, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez adnak ötleteket. Tehát a környezeti nevelés, a bemutatás és a turisztikai feladatok ellátásában vesznek aktívan részt, melyek közül a bemutatást emelte ki, hiszen egyrészt a természetvédelem sikere és jövője a lakosság környezeti tudatosságától, felelősségétől függ, melyre a tájékoztatással, szemléletformálással igyekeznek hatni, másrészt az állami költségvetés nem teszi lehetővé a hosszabb távra való tervezést, a versenyszellemet, így lehetőségeik korlátozottak. Továbbá a szűk szegmens és a kis kapacitás is befolyással van a forgalom alakulására. Dr. Markovics Tibor úr hangsúlyozta, hogy a nemzeti parkon belüli működés és a vendégéjszaka többlet realizálása csak részben múlik a nemzeti parkban dolgozókon, hiszen a fejlesztésekért folyó versenyben magánvállalkozások és egyéb szereplők is részt vesznek. A nemzeti parki feladatukat a természetvédelmi szerep mellett a turisztikai kínálat fokozásában látja, a kerékpárutakkal, tanösvényeikkel, bemuató- és kiállítóhelyeikkel igyekeznek

71 65 széthúzni a kínálatot és a turizmusba is bekapcsolódni, de arra nem lát módot, hogy érdemben a bevételek alakulásán változtatni lehessen. A belföldi turizmus olykor nő, olykor csökken, a forgalom ingadozó, a szállásigényes vendégforgalom pedig mérsékelt. Kiemelte, hogy sokféle szükségletet ki tudnak elégíteni, de csak kis lépésekben lehet előrehaladni, mivel a hozzájuk ellátogató turisták hozzájárulnak a forgalom növekedéséhez, azonban a bevétel jelentős emelkedése nem figyelhető meg, illetve nem is lehet erre számítani. A szerző a továbbiakban arra volt kíváncsi, hogy a fejlesztések során mennyire vették figyelembe a lakosság, a turisták és a gazdasági élet szereplőinek igényeit a gazdasági, társadalmi és ökológiai jólét elérése érdekében? A Hortobágyi Nemzeti Parkban Danyi Zoltán úr a védelemre és a helyiek érdekeire hívta fel a figyelmet, hiszen az évi LIII. törvény a természet védelméről kimondja, hogy a nemzeti parkok elsődleges feladata a természet hatékony védelmére, a biológiai sokféleség megőrzésére, a természeti értékek és a területek oltalmára irányul, így a fejlesztések egy része élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktura fejlesztés, valamint élőhelyvédelem- és helyreállítás, a vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése. Emellett a helyiek érdekeinek figyelembe vétele is meghatározó, hiszen a helyi lakosság otthonérzet emelkedésének a biztosítása az egyes településeken szintén esszenciális feladat, főleg a migráció, elvándorlás mérséklése végett. Tehát rendkívül fontos, hogy a természet védelmébe fektetett munka és helyiek érdekei megférjenek. Továbbá az egyes fogyasztók igényei és a közösség érdekei között célszerű az összhangot megtalálni és úgy kielégíteni a jelentkező igényeket, hogy a közösség is elfogadja azt és igazságosnak ítélje meg. A nemzeti parkok által a természet védelmére irányuló munka és a megcélzott fogyasztók igényei közötti összhang a hatékony gazdasági, társadalmi működés érdekében elengedhetetlen. Markovics Tibor Úr állásfoglalása szerint az Őrségi Nemzeti Parkban egyrészt a turisztikai fejlesztéseknek, másrészt fantasztikus adottságaiknak köszönhetően sokféle igényt ki tudnak elégíteni, hiszen páratlan tájakkal, természeti-, néprajzi- és kultúrtörténeti értékekkel, hagyományokkal, népszokásokkal, a népi mesterségek sajátos világával várják azokat, akik önállóan vagy szakembereik közreműködősével akár gyalog, kerékpáron vagy szekéren szeretnék felfedezni eme csodálatos vidéket. A természeti és az épített környezet, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, valamint a turisztikai és a természetvédelmi fejlesztések és a már meglévő ismertség, mely odavonza a természet iránt

72 66 érdeklődőket mind hozzájárul a társadalmi, gazdasági, ökológiai jólét eléréséhez, melyek előmozdítják a lakosság és a turisták igényeit. Végül a szerző utolsó kérdései között szerepelt, hogy milyennek látják a nemzeti parkok, ökoturizmus jövőjét hazánkban a növekedési potenciált illetően? A válaszadók bizakodóak, pozitívak voltak, a kereslet növekedését prognosztizálták, hiszen külföldön már magas érdeklődés övezi a szabadidő ilyen jellegű eltöltését, tehát ez nemzetközi szinten nagy figyelmet kap és várhatóan hazánkban is növekedni fog a kereslet annak ellenére, hogy a figyelem jelenleg még mérsékeltebb. Mindaddig a lehetőségek megfelelő és optimális kihasználása a cél.

73 67 5. Következtetések, ajánlások A szerző a következtetésekre vonatkozó részcélja a feldolgozott szakirodalom és a kutatás során nyert eredmények összekapcsolása volt, melyeket e fejezet tárgyal. A szerző a három nemzeti park településeinek kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszaka számainak és a turisztikai támogatások vizsgálatára vállalkozott. A vendégéjszaka számok elemzése során a szerző a évi vendégéjszakák a közötti vendégéjszakák átlagában mutatóra hívta fel a figyelmet, melyből az átlag feletti teljesítményt nyújtó településekre és az ezekhez tartozó évi vendégéjszakákra helyezte a fókuszt, ugyanis ez alapján a szerző rávilágított a forgalom alakulásának magyarázatára, mely nem a nemzeti parki mivoltra, hanem a gyógytelepülési besorolásra vezethető vissza. Emellett kiderült, hogy a forgalom a térségek nagyobb városaiba összpontosul, tehát a nemzeti parkokon belül erős területi koncentráció és alacsony jövedelemtermelő képesség a jellemző, melyet a vendégéjszakák megoszlása igazolt. Ennek okai mögött többnyire infrastrukturális hiányosságok, valamint természetvédelmi megfontolás húzódik, ahogy az interjú során is elhangzott. A turisztikai fejlesztési támogatások esetében a 22 település által elnyert 36,297 Mrd forint, melynek fajlagos értéke 1,5 Mrd forint nagy beruházási értékű projektek megvalósítására enged következtetni a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Parkokban, ahol a turisztikai támogatások legtekintélyesebb hányada oszlott meg közel azonos arányban (17,763 17,412 Mrd Ft). Továbbá a nemzeti parkokban a fejlesztési források megoszlása nem egyenletes, csupán néhány településre koncentrálódott a fejlesztési összegek túlnyomó része (például Hajdúszoboszló, Eger, Miskolc). A turisztikai támogatások felhasználási irányának elemzéséből a szerző megállapította, hogy a nemzeti parkokon belül milyen jellegű fejlesztésekbe invesztáltak döntő mértékben, melyektől érdemi vendégéjszaka növekedést vártak. Ez alapján a fejlesztések túlnyomó része a gyógyturisztikával és az ökoturizmussal kapcsolatban valósultak meg, melyeknek hatékonyságát a szerző korrelációs vizsgálattal állapította meg. Az első korreláció a megítélt turisztikai támogatások és a évi vendégéjszaka közti kapcsolatra irányult, ahol a korrelációs együttható értéke a követkzető: r = 0,7666. A két voltozó közti kapcsolat pozitív irányú és

74 68 szoros, azaz néhány kivételtől eltekintve magasabb volt a vendégéjszakák száma 2012-ben azokon a településeken, melyek nagyobb turisztikai támogatásban részesültek a vizsgált programkereteken belül. Tehát a szerző első felállított hipotézise igaz, vagyis: H1: Azokon a településeken, ahol több pénzt fektetnek turisztikai fejlesztésekbe, nagyobb vendégéjszaka szám várható. A reális képhez azonban a szerző a megítélt turisztikai támogatások és a települések évi vendégéjszakái a közötti vendégéjszakák átlagában mutatókat is vizsgálta, ahol r = -0,1993. Tehát a két változó között nincs kapcsolat, amiből az a következtetés vonható le, hogy a évi vendégéjszakák számának változása a közötti vendégéjszakák átlagához képest független a támogatási pénzösszegektől. Ebből kifolyólag nem feltétlenül a nagy beruházási értékű projektek a legsikeresebbek, így rendkívül fontos a támogatások megfelelő és hatékony felhasználása a gazdasági életképesség végett. Így a szerző második hipotézise is beigazolódott: H2: Egy adott településen a felhasznált turisztikai fejlesztési összeg nagysága nem garantálja a hosszú távú vendégéjszaka szám növekedést. A szakirodalom alapján a gyógyturizmus gazdasági hatásai egyrészt a hosszabb itt tartózkodás, másrészt, a nagyobb fajlagos költés miatt kiemelkedőek. A szerző kutatási eredményei szerint a nemzeti parkok települései esetében a fő vonzerőt a települések gyógyturisztikai jellege adja, a forgalom alakulásának magyarázata a gyógyvízkészletre és az erre alapozott gyógyturizmusra vezethető vissza. Mindezzel egybecsengően a két legnagyobb támogatási összeget elnyert nemzeti park települései körében a fejlesztések túlnyomó része a turisztikai termékés attrakciófejlesztésre, ezen belül pedig egészség-, öko- és aktív turisztikai fejlesztésekre irányult. Továbbá a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésébe és bővítésébe is jelentős pénzösszegeket invesztáltak, mely szálláshelyek főleg gyógy-, wellness, termál és konferencia szállodák voltak. Ennek ellenére az egészségturisztikai fejlesztések kapcsán nélkülözhetetlen kitérni arra, hogy bár az egészségturisztikai szegmens aránya a kereskedelmi szálláshelyek motivációs szerkezetén belül 5%-ról 10-11%-ra nőtt 2009-ben, addig az egészségturisztikai szálláshelyi forgalmon belül tisztán egészségturisztikai motivációval a vendégek 1/3- a érkezik (gyógyszállodák esetében 40-50%, wellness szállodáknál 20%). Ezek alapján egyértelműen látszik, hogy a vendégek nagy része szabadidős indíttatásból

75 69 kel útra. Ezt súlyosbítja az erős szezonális koncentráció és a 2,5 nap átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken. Kiemelendő, hogy a 4-5 csillagos szállodáknál az árszint a 15 évvel ezelőttihez képest 20%-kal alacsonyabb. Az árak leragadtak, a jövedelmezőség drámaian romlik. Az eladósodás mértéke 70-90% közötti, 7 Mrd-os éves adósságállomány mellett 4 Mrd-os éves bevételt érnek el. Továbbá a fürdőknek 7/10-e belföldi forgalmat bonyolít. Ebből kifolyólag a külföldi vendégkörre alapozott egészségturisztikai kereslet potenciális növekedési lehetőségei korlátosak. Minezen következtetések mellett a szerző korrelációs vizsgálatai alapján világosan látszik, hogy a évi vendégéjszakák számának változása a közötti vendégéjszakák átlagához képest független a támogatási pénzösszegek nagyságától, azaz nem feltétlenül a nagy beruházási értékű projektek a legsikeresebbek. Ennek ellenére megannyi nagy beruházási értékű projekt valósult meg a nemzeti parkok települései esetében, melyek gazdasági életképessége megkérdőjelezhető, hiszen eme fejlesztések magas kockázattal járnak és nincs mögöttük stabil pénzügyi háttér. Azonban meg kell jegyezni, hogy bizonyos fejlesztések hosszabb távon fejtik ki hatásukat és úgy válnak jobban vizsgálhatóvá. Az öko-, aktív turizmus gazdaságélénkítő hatása szintén vitatható, hiszen - ahogy a szakirodalom is visszaadta - ezen turisztikai termékek hatásprofiljából eredően szűkebb szegmensre irányuló forgalmat bonyolítanak, aminek következtében kisebb hatékonysággal képesek hasznosítani a fejlesztési forrásokat, támogatásokat. Továbbá a létesítmények, objektumok számának növekedésével együtt a működési költségek is gyarapodtak. A három vizsgált nemzeti park bevételeit és működési költségeit tekintve csak az Őrségi Nemzeti Park tudott nagyobb bevételt, mint működési költséget felmutatni. A korrelációs vizsgálat alapján pedig a turisztikai támogatások és a évi vendégéjszaka a közötti vendégéjszakák átlagában nem mozognak együtt, egymástól függetlenül változnak, így a kiemelkedő nagyságú támogatások és fejlesztési összegek, melyeket az öko-, aktív turizmusba fektettek csupán mérsékelt garanciája a növekedésnek. Azonban meg kell jegyezni, hogy bizonyos fejlesztések hosszabb távon fejtik ki hatásukat és úgy válnak jobban érezhetővé, vizsgálhatóvá. A szerző a fejlesztési területek kiválasztásával kapcsolatban is releváns következtetéseket vont le. Nélkülözhetetlennek tartja a földrajzi elhelyezkedés vizsgálatát, hiszen a népesség, gazdasági erő és a terület orientál a fejlesztési területek kiválasztását illetően. Emiatt alacsony népsűrűségű, kis gazdasági súlyú,

76 70 időigényes megközelítésű telepítési hely, jelzi az országrész gazdasági szerkezetét, komparatív előnyeit, érdemben nem lehet vendégforgalmi növekményre számítani. Azonban a fejlesztések elszakadtak ezen tényezőktől, hiszen a legnagyobb beruházási érékű projektek a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park településeinél valósultak meg, két olyan régióban, melyek az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában mutató alapján a fejlettségi sorrend végén álltak 2012-ben. Továbbá a régiók infrastrukturális jelzőszámai alapján a gyors megközelíthetőséget leginkább biztosító autópályák és autóutak aránya Észak-Alföldön és Észak- Magyarországonalacsony, sőt a települések általános elérhetősége is igen rossz. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a hatalmas beruházási értékű fejlesztések a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park esetében a földrajzi elhelyezkedés alapján nem kedvezőek, hiszen a népesség, gazdasági erő és a területi szempontok érvényesülése egyáltalán nem figyelhető meg. Továbbá a fejlesztéseknél a földrajzi elhelyezkedés vizsgálata mellett elengedhetetlen a vonzáskörzet vizsgálata a jövedelmezőség szempontjából. Az egészségturisztikai fejlesztésekre fókuszálva a Hortobágyi Nemzeti Parkon belül megállapítható, hogy több település esetében hajtottak végre ilyen jellegű, nagy beruházási értékű fejlesztést (például Hajdúszoboszló - Balmazújváros), annak ellenére, hogy az egyik lényeges probléma a helyi vagy regionális szintű vonzáskör. Emellett a vonzáskörzeten belül a népesség számára, valamint az eredmény várható nagyságára is figyelemmel kell lenni, hiszen mindez kihatással van a jövedelmezőségre. Mindezen tényezők figyelmen kívül hagyása súlyos következményeket vonhat maga után a megtérülés, állandó költségek, működtetés, hiteltörlesztés, tehát a pénzügyi életképesség vonatkozásában. A szerző a szakirodalmi áttekintés során a turisztikai fejlesztéseknél a Piskóti féle alapelvekre koncentrált, ahol a gazdasági hatékonyság szintén prioritást élvezett, akárcsak a szerző kutatási eredményei kapcsán. Emellett Piskóti a marketingtevékenység eredményességére vonatkozó elemzésre hívta fel a figyelmet, amely a különböző célcsoportok elvárásainak kedvező fejlesztési célok meghatározására, az elérésükhöz megfelelő marketingmix kialakítására, a település imázsépítésében közrejátszó elemek kialakítására, valamint az értékesítést elősegítő kommunikációs mix összeállítására vonatkozik. Ezen lépéseket az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési tevékenységek hatékonysága és a fogyasztói igényekkel való összhangja miatt célszerű elvégezni. A marketing

77 71 szignifikáns feladata ott jelentkezik, hogy az elégedettség mértékének, valamint az elégedetlenség okainak tudatában meghatározza azokat a területeket, ahol beavatkozás szükséges, illetve felmérje, hogy javult-e a megítélés. Tehát a fejlesztések hatékonyságának, valamint a célcsoport ezzel kapcsolatos elégedettségének nyomon követése és mérése az adott település elemi érdeke, hiszen többek között olyan kulcsfontosságú következtetéseket lehet belőlük levonni, mint a pénzügyi, gazdasági életképesség. A szerző a Piskóti féle versenyképességi modellt vizsgálta, ahol a különböző projektek, fejlesztések kapcsán a modell egyes elemeinek az elemzése hozzájárul a stratégiai döntések előkészítéséhez, továbbá megfelelő háttérinformációt szolgáltat a helyes és prosperáló fejlesztési, beruházási irányok kiválasztásához. Továbbá a turisztikai fejlesztések hosszú távú célja a gazdasági, társadalmi, ökológiai jólét elérésére irányul, mely a vendégéjszakák számában és az elköltött összegek nagyságában is megjelenik, hiszen ezek nélkülözhetetlen feltételei az egyes turisztikai fejlesztések és ezáltal a települések versenyképessége növekedésének. Mindezt a kutatási eredmények is alátámasztották. Összességében elmondható, hogy a gyógyturizmusban érintett települések idegenforgalmi vonzereje erős, így a gyógyvizekben gazdagon ellátott térségek infrastrukturális fejlesztése turisztikai potenciált jelenthet, de nem feltétlenül a nagy beruházási értékű projektek a legsikeresebbek. A beruházások, fejlesztések rendkívül magas kockázattal járnak és nincs mögöttük stabil pénzügyi háttér. Ezek alapján a fejlesztések gazdasági életképessége megkérdőjelezhető. Fontos megjegyezni, hogy a turisztikai fejlesztések hozzájárulnak a régió versenyképességének javításához, hiszen növekedési potenciállal rendelkező gazdasági ágazatról van szó, de hangsúlyozandó, hogy az egészségturizmustól vidékfejlesztési célkitűzéseket nem lehet elvárni. A szakdolgozat természetesen több irányba is bővíthető lenne a kutatási eredmények további pontosítása érdekében. A teljesség igénye nélkül például érdemes lenne a között rendelkezésre álló uniós források, ezen belül a turisztikai támogatások és a vendégéjszakák közötti teljesítmény- és hatásvizsgálatot is elvégezni, valamint összehasonlítani a mostani eredményekkel és ezek alapján következtetéseket levonni. Továbbá a három vizsgált nemzeti parkban az átlag feletti teljesítményt nyújtó településeknél konkrét eseteket, esettanulmányokat lenne célszerű folytatni annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy némely települések

78 72 esetében mely tényezők játszottak szerepet az olykor kimagasló növekmények elérésében. Emellett arra vonatkozóan is érdemes lenne kutatásokat végezni, hogy milyen jellegű kínálat-, termékfejlesztés eredményezne magasabb vendégéjszaka szám változást kisebb beruházási értékű projektek esetében, melyek nem hordoznak magukban magas kockázatot és mégis eredményesek, sikeresek. Továbbá célszerű lenne feltérképezni a kínálati mix mellett a kommunikációs mixet, mivel aktív, folyamatos kommunikációs tevékenységgel, valamint a kínálat egységes arculatának kialakításával növekedő népszerűségre lehetne számítani a nemzeti parkokon belül, azonban ehhez teljes körű kutatásokra lenne szükség. Meglátásom szerint a nemzeti parkokon belül a sikeresség elérésére van esély, de ezt megannyi munka és közös együttműködés kell, hogy megelőzze, mely nélkül a további fejlesztések elképzelhetetlenek.

79 73 6. Zárszó A gyógyturizmusban érintett települések idegenforgalmi vonzereje erős és a fejlesztések túlnyomó részénél a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park települései esetében eme legfőbb termék- és attrakciófejlesztésre, kereskedelmi szálláshely fejlesztésre, bővítésre koncentráltak a vizsgált programkereteken belül. Emellett az ökoturisztikai termékek is jelentős hányadát tették ki a megítélt turisztikai támogatásoknak, annak ellenére, hogy a beruházások, fejlesztések rendkívül magas kockázattal járnak és nincs mögöttük stabil pénzügyi háttér, így gazdasági életképességük megkérdőjelezhető. Ezen következtetéseket támasztota alá a szerző korrelációs vizsgálata, amely során megállapította, hogy a évi vendégéjszakák számának változása a közötti vendégéjszakák átlagához képest független a támogatási pénzösszegek nagyságától, azaz nem feltétlenül a nagy beruházási értékű projektek a legsikeresebbek. Az ökoturisztikai hatásvizsgálatokra rátérve az ökoturisztikai termékek hatásprofiljából eredően szűkebb szegmensre irányuló forgalmat bonyolítanak, aminek következtében kisebb hatékonysággal képesek hasznosítani a fejlesztési forrásokat. Továbbá a létesítmények, objektumok számának növekedésével együtt a működési költségek is gyarapodtak. Az egészségturisztikai fejlesztések kapcsán kiemelendő, hogy a vendégek nagy része szabadidős indíttatásból kel útra. Ezt súlyosbítja a 4-5 csillagos szállodáknál az árszint a 15 évvel ezelőttihez képest 20%-kal alacsonyabb. Az árak leragadtak, a jövedelmezőség drámaian romlik. Az eladósodás mértéke 70-90% közötti, 7 Mrd-os éves adósságállomány mellett 4 Mrd-os éves bevételt érnek el. Emellett a fürdőknek 7/10- e belföldi forgalmat bonyolít. Ebből kifolyólag a területek tartós gazdasági fejlődésének mérsékelt garanciája az egészségturisztikai, ökoturisztikai kiadások. Azonban meg kell jegyezni, hogy bizonyos fejlesztések hosszabb távon fejtik ki hatásukat és úgy válnak jobban vizsgálhatóvá, érezhetővé. Végezetül fontos megjegyezni, hogy a turisztikai fejlesztések hozzájárulnak a régió versenyképességének javításához, hiszen növekedési potenciállal rendelkező gazdasági ágazatról van szó, de hangsúlyozandó, hogy az egészségturizmustól vidékfejlesztési célkitűzéseket nem lehet elvárni.

80 74 Mellékletek 1. ábra: Élőhelyek eloszlása Magyarországon Forrás: PROF. DR. SZÉP, T.; n.d 2. ábra: A védett erdők aránya az összes erdőterületen belül, 2012 Forrás: KSH, ábra: Régiók, városok versenyképességének piramismodellje Forrás: LENGYEL, I IN KOZMA, G. 2002

81 75 4. ábra: A belső elemzés területei Forrás: Piskóti et al 2002, pp ábra: Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az országos átlag százalékában Forrás: KSH, Magyarország Nemzeti Számlái

82 év Terület 6096 Budapest Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye Fejér megye Vas megye 2340 Pest megye Zala megye Tolna megye Hajdú-Bihar megye 2005 Csongrád megye Veszprém megye Bács-Kiskun megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Baranya megye Somogy megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Békés megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nógrád megye ábra: Egy főre jutó bruttó haza termék megyei rangsora, 2011 Forrás: KSH, 2014; saját szerkesztés 7. ábra: A hátrányos, a leghátrányosabb és a felzárkóztató programmal támogatható kistérségek száma és népessége régiók szerint Forrás: KSH, Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, 2008

83 77 8. ábra: A mezőgazdasági terület aránya az összes földterületből és a művelési ágak szerinti megoszlás, 2012 Forrás: KSH, ábra: Az ipari termelés megoszlása és egy lakosra jutó értéke, 2012 Forrás: KSH, ábra: Az ipari értékesítés megoszlása az értékesítés iránya szerint*, 2012 Forrás: KSH, 2013

84 ábra: Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, 2011 Forrás: KSH, A vállalkozások regionális sajátosságai, ábra: Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma, 2007 Forrás: KSH (2008), Az Észak-alföldi kistérségek fontosabb adatai, ábra: Ezer lakosra jutó társas vállalkozások száma, 2012 Forrás: KSH, 2013

85 ábra: Egy lakosra jutó külföldi működő tőke, 2011 Forrás: KSH, ábra: A kutatás-fejlesztés fontosabb adatai, 2012 Forrás: KSH, ábra: 100 km2-re jutó autóutak, autópályák hossza, 2012* Forrás: KSH, 2012

86 ábra: A telpülések hétköznapi közúti elérhetősége Értékük: legjobb: 6,00 leggyengébb:1,00 Forrás: ÉAOP, ábra: A éves népesség gazdasági aktivitás szerint, 2012 Forrás: KSH, ábra: A háztartások egy főre jutó éves bruttó bevétele és jövedelme, 2011 Forrás: KSH, 2013

87 ábra: Ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2013 Forrás: KSH, ábra: Ezer lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhelyek száma, 2013 Forrás: KSH, ábra: A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei, 2012 Forrás: KSH, 2013

88 ábra: Az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma az Őrségi Nemzeti Parkban, Forrás: KSH 2014, saját szerkesztés 24. ábra: Az Őrségi Nemzeti Park településszintű vendégéjszakáinak száma a kereskedelmi szálláshelyeken, Forrás: KSH 2014, saját szerkesztés

89 ábra: Az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Forrás: KSH 2014, saját szerkesztés 26. ábra: A Hortobágyi Nemzeti Park településszintű vendégéjszakáinak száma a kereskedelmi szálláshelyeken, Forrás: KSH 2014, saját szerkesztés

90 ábra: Az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma a Bükki Nemzeti Parkban, Forrás: KSH 2014, saját szerkesztés 28. ábra: A Bükki Nemzeti Park településszintű vendégéjszakáinak száma a kereskedelmi szálláshelyeken, Forrás: KSH 2014, saját szerkesztés

91 ábra: Az Őrségi Nemzeti Park településszintű vendégéjszakáinak változásai (%) Forrás: KSH 2014, saját szerkesztés

92 ábra: A Hortobágyi Nemzeti Park településszintű vendégéjszakáinak változásai (%) Forrás: KSH 2014, saját szerkesztés 31. ábra: A Bükki Nemzeti Park településszintű vendégéjszakáinak változásai (%) Forrás: KSH 2014, saját szerkesztés

93 ábra: Megítélt turisztikai támogatások programkeretenként és prioritási tengelyenként az Őrségi Nemzeti Parkban Forrás: Széchenyi 2020 hivatalos honlapja, 2014; saját szerkesztés 33. ábra: Megítélt turisztikai támogatások programkeretenként és prioritási tengelyenként a Hortobágyi Nemzeti Parkban Forrás: Széchenyi 2020 hivatalos honlapja, 2014; saját szerkesztés

94 ábra: Megítélt turisztikai támogatások programkeretenként és prioritási tengelyenkénta Hortobágyi Nemzeti Parkban Forrás: Széchenyi 2020 hivatalos honlapja, 2014; saját szerkesztés

95 ábra: Megítélt turisztikai támogatások programkeretenként és prioritási tengelyenkénta Bükki Nemzeti Parkban Forrás: Széchenyi 2020 hivatalos honlapja, 2014; saját szerkesztés

96 ábra: Megítélt turisztikai támogatások programkeretenként és prioritási tengelyenkénta Bükki Nemzeti Parkban Forrás: Széchenyi 2020 hivatalos honlapja, 2014; saját szerkesztés

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál

Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál Magyar Nemzeti Parkok Hete 2015 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál Dr. Rácz András helyettes államtitkár

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Ökoturizmus és természetvédelem 2013

Ökoturizmus és természetvédelem 2013 Magyar Nemzeti Parkok Hete 2013 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus és természetvédelem 2013 Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár A

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Partnerség az ökoturizmusban 2014

Partnerség az ökoturizmusban 2014 Magyar Nemzeti Parkok Hete 2014 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Partnerség az ökoturizmusban 2014 Dr. Rácz András helyettes államtitkár Az ökoturizmus és a természetvédelem kapcsolata

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben