A felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek és szárazföldi ökoszisztémák kijelölése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek és szárazföldi ökoszisztémák kijelölése"

Átírás

1 A felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek és szárazföldi ökoszisztémák kijelölése ZÁRÓJELENTÉS Előirányzat száma: 10/5/1 KGI témaszám: Témafelelős: Takács András Attila OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 2004.

2 A tanulmány elkészítésében közreműködtek: dr. Ambrus András Csörgits Gábor Diószegi András Enyedi-Egyed Szilvia Érdiné dr. Szekeres Rozália Gaul Réka Kalocsai Richárd Kisné dr. Fodor Lívia Lénárd Miklós Lingauer János dr. Magura Tibor Mesterházi Attila Mező Hedvig Molnár Zsolt dr. Nagy Sándor Alex Pataki Zsolt Révész András Olajos Péter Selmeczi Kovács Ádám dr. Simonffy Zoltán Sipos Ferenc Smotzer András Szatyor Miklós Takács András Attila Takács Gábor Tóth Balázs Turcsányi Károly Váczi Olivér Virók Viktor Zólyomi Szilárd Zsembery Zita

3 BEVEZETÉS 2 Célkitűzés 2 A munka természetvédelmi jelentősége 2 Feladatok 2 A megvalósítás nehézségei 3 1. Adatforrások 3 2. A területi szervek leterheltsége 3 EREDMÉNYEK 5 1. A felszín alatti víztől függő élőhelyekre vonatkozó adatok összegyűjtése CORINE Land Cover CORINE Élőhelytérkép Intenzív Botanikai Adatgyűjtés atlasza Talajtérkép Vegetáció és élőhelytérképek Ex lege térképek Natura 2000 vizes élőhelyek Természeti területek Egyéb térképek Fogalom értelmezés A felszín alatti víztől függő élőhelyek meghatározása A felszín alatti víztől függő élőhelyek térképi lehatárolása A 10 km 2 -nél kisebb vízgyűjtő területű vízfolyások térképe Az 50 ha-nál kisebb tavak, holtágak vízi élőhelyek térképe A felszín alatti víz által közvetlenül befolyásolt élőhelyek térképe Együttműködés A felhasználás korlátai 23 OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 1

4 BEVEZETÉS A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetvédelmi helyettes államtitkára, Rakics Róbert június 18-án kelt KvH-201/81/2003. sz. levelében megbízta jogelődünket (Környezetgazdálkodási Intézet) a felszín alatti víztől függő élőhelyek és szárazföldi ökoszisztémák kijelölése c. feladat elvégésével. A feladat az EU Víz-Keretirányelv (VKI = 2000/60/EK IRÁNYELVE az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén) előírásainak teljesítése érdekében került meghatározásra. A VKI célja többek között a vízi élőhelyek, vizes élőhelyek és a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek további romlásának megakadályozása, állapotuk védelme és javítása. A VKI előírja, hogy 2015-re el kell érni a vizek jó mennyiségi és minőségi állapotát. Felszín alatti vizek esetében a jó mennyiségi állapot feltételei között szerepel, hogy a víz szintje nincs kitéve olyan antropogén változásoknak, amelyek következtében a kapcsolódó felszíni vizek állapotában (beleértve a vizek és a vizes élőhelyek ökológiai állapotát is) jelentős romlás következne be, ill. a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémát jelentős károsodás érné. Célkitűzés Jelen munka célja miután a VKI nem ad pontos meghatározást, valamint a VKI bevezetésének segítésére készülő, a vizes élőhelyekre vonatkozó útmutató még nem készült el a témakörrel kapcsolatos jelentős és a jelentős károsodás fogalmak definiálása, valamint az elméleti megalapozást követően a felszín alatti vizektől függő élőhelyek körének meghatározása, ill. előzetes lehatárolása. A munka természetvédelmi jelentősége A VKI végrehajtása biztosítja az utolsó lehetőséget azon vizes élőhelyeink területének megőrzésére, amelyekben az ökológiai vízkészlet megléte a természeti érték fennmaradásának létfeltétele, és nem tartozik a Natura 2000 hálózatba vagy egyéb nemzetközi szerződés alá, vagy a hazai védett területek rendszerébe (nem védett természeti terület). Az irányelv a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő élőhelyek fenntartását a vízgyűjtő gazdálkodási tervek kidolgozásával, a vízkivételek szabályozása révén kívánja elérni. Feladatok Hivatkozott KvH-201/81/2003. sz. levél melléklete az alábbi feladatok elvégzését írta elő: 1. A felszín alatti víztől függő élőhelyekre vonatkozó adatbázis összeállítása - a rendelkezésre álló adatok és térképek összegyűjtése, adatbázisba rendezése, hiányok pótlása a természetvédelmi és a nem védett terülteken előforduló felszín alatti vizektől függő élőhelyekre vonatkozóan egyaránt. 2. Javaslat készítése (szakmai munkacsoport kialakításával) a témakörrel kapcsolatos fogalmak magyar definiálására, tisztázására, mint például a felszín alatti víztől közvetlenül függő ökoszisztéma, a károsodás és a jelentős károsodás fogalmak a OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 2

5 felszín alatti víztől függő élőhelyek esetében a VKI II. és V. melléklete értelmezésében. 3. A felszín alatti víztől függő élőhelyek meghatározásának és lehatárolásának elméleti megalapozása szakmai munkacsoport kialakításával. Lista készítése ezen élőhelyekről a hazánkban létező és használatos kategóriarendszerek párhuzamos (táblázatos) áttekintésével (beleértve a Natura 2000 által kijelölt élőhelyeket is). 4. A felszín alatti víztől függő élőhelyek térképi lehatárolása, különös tekintettel a vizes élőhelyekre, a 10 km 2 -nél kisebb vízgyűjtő területű vízfolyások és az 50 ha-nál kisebb tavak, holtágak vízi élőhelyeire - előzetes térképi lehatárolás elkészítése (1: , vagy ennél részletesebb méretarányú digitális térkép /ArcInfo, ArcView/) - pontosítás a nemzetiparkok bevonásával 5. Előzetes lista és térkép összeállítása a 3. pont szerinti definíciók alapján kockázatosnak minősülő élőhelyekről 6. Együttműködés az MTA KvVM közös, 3 éves kutatási programja keretében induló A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére c. téma szakértői munkacsoportjával, ezen belül aktív részvétel a felszín alatti vizes élőhelyek kijelölésének, jellemzésének módszertani kidolgozásában, valamint az indító témavitán előadás megtartása és folyamatos kapcsolattartás az MTA munkacsoportjával és a megbízóval. Továbbá egyéb, a megbízó által adott feladat elvégzése a keretfelhasználásának előrehaladásától függően. 7. Zárójelentés készítése CD melléklettel (mely tartalmazza az 1., 4. és 5. pont szerinti munkák keretében összeállításra került térképi állományt is) 3 példányban. A zárójelentés elkészítésének határidejeként a feladat meghatározó december 15-ét jelölte meg, amelyet a fennálló adathiány okán március 31-ére módosított (7670/2003). A megvalósítás nehézségei A megvalósítás során kétféle nehézséggel szembesültünk: - az adatforrások minősége, részletessége, előállításának célja, valamint - a terepi tapasztalat hasznosítása és az interpretáció pontosítása tárgyában. 1. Adatforrások Sokszor és sokak által felvetett probléma volt, hogy a meglévő adatbázisok nem alkalmasak annak megoldására, illetve a megoldási folyamat támogatására. A kifogások jelentős része valóban jogos, hiszen egyik adatbázis sem e cél elérése érdekében született, ráadásul eltérő léptékűek és részletezettségűek. 2. A területi szervek leterheltsége április 1-jén előrehaladási jelentésben számoltunk be a projekt akkori állásáról, amely a kitűzött feladatok tekintetében az 1-4/1. feladatokat készre jelentettük, a 6. feladatban meghatározottat végrehajtottuk, és a 4/2., 5. és 7. feladatok esetében 60 %- os készültséget közöltünk, a nemzetipark-igazgatóságok Natura 2000 feladatok ellátása miatti leterheltsége következtében. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 3

6 Sajnos a területi szervektől többszöri kérésünk ellenére sem sikerült beszereznünk az adatokat, ezért július 7-én írásban (TVI-171/2004) kértük a parkok szolgálati felettesének (Haraszthy László, természetvédelmi helyettes államtitkár) szíves intézkedését. Államtitkár úr nyomására augusztus 2-án megkaptuk a HNP kijelölési anyagát, és augusztus 17-én a DDNP hiányzó területeit. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 4

7 EREDMÉNYEK A feladatok végrehajtását a KvVM Víz- és Talajvédelmi Főosztályával (Dr. Balásházy László, Gaul Réka), a KvVM TvH Természetmegőrzési Főosztályával (Érdiné Dr. Szekeres Rozália, Kisné Dr. Fodor Lívia és Csörgits Gábor), a BME Víziközmű Tanszékkel (Dr. Simonffy Zoltán) valamint a VITUKI Rt-vel (Albert Kornél) szoros szakmai együttműködésben végeztük el. A munka szakmai megalapozását segítette a KvVM twinning project (Support in the Implementation of the Water Framework Directive), amely kapcsán személyes konzultációkat folytattunk (dr. Arnold Quadfieg, dr. Benedikt Toussaint), beszámoltunk az eredményekről és megvitattuk az eredményeket (2003. október Assessment Methods for Groundwater, Groundwater Body Identification and Risk Analysis workshop). A német partner bemutatta, hogy milyen adatforrások felhasználásával, és hogyan végezte el a felszín alatti víztől függő élőhelyek kijelölését. Adatforrások Hessen tartomány területére: 1. részletes vegetációtérkép 2. erdőtípus térkép vízháztartási jellemzőkkel 3. hidromorf talajok térképe 4. talajvíz térkép (felszíntől számított talajvíz mélységgel, függő talajvíz figyelembevétele nélkül) A felszín alatti víztől függő élőhelyek kijelölésénél a német kollégák elkészítették: 1) a hatás alatt álló élőhelyek listáját, és leválogatták azokat a meglévő vegetációtérképről, 2) leválogatták az erdőtérképről a víz hatás alatt álló állományokat, 3) összemetszették az előző 2 fedvényt a hidromorf talajtérképpel, és 4) a talajvíz mélység térkép alapján beosztották a területet sérülékenységi egységekre a) 0-2 m talajvíz szint ökológiai érzékenység; b) 0,5-4 m, 1,5-4 m és 3,5-4 m erdészeti tevékenység számára kritikus talajvízszintek; c) 0-2-5m mélység szerint mezőgazdasági szempontból kritikus talajvízszintek szerint. Kockázat elemzést is végeztek a teljes területre a talajvíz minimális és maximális szintjének meghatározása céljából, hogy biztosítsák az ökológiai vízkészletet, elkerülendő az életközösségek sérülését, illetve megállapítsák a belvízveszélyes területeket településvédelmi, mező- és erdőgazdálkodási célokból. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 5

8 1. A felszín alatti víztől függő élőhelyekre vonatkozó adatok összegyűjtése A feladat előírta a rendelkezésre álló adatok és térképek összegyűjtését, a hiányok feltérképezését a természetvédelmi és a nem védett területeken előforduló felszín alatti vizektől függő élőhelyekre vonatkozóan. A munka elvégzésének az EU M=1: léptéket határozott meg, ezért a térképműveket 1: méretarányban, 1 hektáros területi felbontással készítettük el. Sajnálatos módon számunkra a twinning partner által bemutatott módszer nem volt járható, mivel súlyos adathiánnyal küzdöttünk, így a lehetőségek figyelembe vételével (idő- és forráshiány) nem kínálkozott más megoldás, mint a meglévő adatokra támaszkodni. Alábbiakban ismertetjük a munka során forrásként felhasznált anyagokat feltüntetve használhatóságuk korlátait CORINE Land Cover A 2339/1996 (XII.6) a környezeti információrendszer fejlesztésének a környezetstatisztika területén jelentkező feladatairól szóló Korm. határozat rendelkezik az 1: es CORINE felszínborítási adatbázis létrehozásáról (CLC50). A térképezést 1999-ben az EU csatlakozás előkészítése részeként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával kezdte meg a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI). A projekt ben a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával folytatódott ben mindkét említett minisztérium további támogatást nyújtott a projekt folytatásához nyarára készül el az országos CLC50 adatbázis. A CLC50-et azért tekintettük jelen munka alapjának, mivel ez az egyetlen tematikailag, részletezettségben és készítési időpontját tekintve egységes adatbázis hazánk területére (1. ábra). Az adatbázis előállításában való közreműködés okán tárcánk azt térítésmentesen használni is jogosult. Az adatbázis nagy geometriai pontosságát a domborzat figyelembevételével korrigált SPOT-4 űrfelvételek használata, és a számítógép lehetőségeit kihasználó vizuális interpretációs technológia biztosítja utóellenőrzési kontrollal. A térképezés részletessége általában 4 hektár, de vízfelületekre 1 hektár. Ezen felbontási korlát miatt használtuk a felszín alatti víztől függő élőhelyek térképezésénél mi is az 1 hektáros minimális foltméretet. A nómenklatúra hazai adaptációjában természetvédő, botanikus, térképész és agrár szakemberek vettek részt, így 5 szintű klasszifikációt és 78 kategóriát használ a rendszer. Az anyag használatának korlátai: Felszínborítási térkép: jelen munka kapcsán a térképezett területtípusoknál sok esetben nem dönthető el, hogy azon van-e ilyen jellegű élőhely, vagy sem. Ez főként annak köszönhető, hogy a CLC50 nem vegetációtérkép, hanem területhasználat és felszínborítás szemléletű adatbázis Külszíni bányák : nem dönthető el, hogy van-e illetve ha van, mennyire természetes vagy mesterséges vizes élőhely található a területén Parkok : egyes parkokban van tó, átvezető vízfolyás, másokban nincs. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 6

9 A nómenklatúra: a felszín alatti víz hatása alatt álló élőhelyek nem egy osztályban, hanem több kategóriában, vegyesen találhatók Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül ; valamint a Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal : élőhelyek lehetnek szárazak, mezofilak, üdék, vizenyősek, akár mocsarasok is, a talajvízhatás nem volt differenciáló faktor, így a száraz és nedves termőhelyek együtt jelennek meg Komplex művelési szerkezet épületek nélkül : itt lehetnek gyepparcellák (szárazak, üdék, mocsarasok) Komplex művelési szerkezet épületekkel : definíciója megenged gyepparcellákat, a legkülönbözőbb vízellátottsággal. Lehet természetesen teljesen száraz is a terület, sőt, gyep nélküli, pl. akácosok, szőlők, lucernaparcellák váltakozása is ide tartozik Mezőgazdasági területek túlsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval : megengedettek gyepek, mocsarak, tavacskák vagy akár hiányuk is Mezőgazdasági területek túlsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval : az előzővel szemben annyi az eltérés, hogy itt a szántók aránya 50 % alá esik Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával, és szórt megjelenésű természetes vegetációval : a gyepek stb. aránya 50 % alatti, egyébként, mint előbb Természetes gyepek fák és cserjék nélkül : a típus nem érzékeny az adott gyep száraz, üde vagy mozaikos mivoltára Természetes gyepek fákkal és cserjékkel : lásd előbb Leégett terület : üde terület is leéghet száraz időszakban! Generalizálás: sok kis méretű, esetleg mozaikos élőhely-folt eltűnik a nagyobb méretű kategóriákban a CLC50 generalizálási szabályai miatt. Ugyancsak előfordulhat, hogy egy egyébként térképezendő élőhelyeket tartalmazó, és ki is választott folt a valóságban kisebb kiterjedésű, mert a generalizálás során ebbe olvadtak bele más típusú élőhelyeket tartalmazó területek Mezőgazdasági területek kis tavak jelentős részarányával és szórt természetes vegetációval. Ez definíciója alapján mindenféleképpen tárgybani élőhelyek körébe tartozik, a problémát az okozza, hogy a lehatárolt poligonokon belül esnek a számunkra érdekes tavacskák, vizes élőhelyek foltjai Mezőgazdasági területek túlsúlyban szórt megjelenésű természetes vegetációval : akkor alkalmazandó kategória, ha a gyepek, mocsarak stb. foltjai 4 ha-nál (a CLC50 térképezési limitje) kisebbek. A CLC50 4 ha-nál kisebb poligonokkal nem foglalkozott. Mozaikos élőhelyek (pl. szikeseknél, buckaközi mélyedéseknél) besorolása problematikus, a nem terepbiológus CLC50 interpretátorok többnyire félrehatározták a valóságot. A szikeseknél, ahol névleg természetes (mélységi víz hatása alatt álló és nem álló), és rontott (ugyancsak különféle vízellátottságú) gyepek mozaikolnak szikes mocsarakkal és szikes kopárokkal - ezer hektárokon nem működött megfelelően a rendszer CORINE Élőhelytérkép Az országos vegetációtérkép hiánya miatti kényszerből használtuk a CORINE Élőhelytérképeket (CÉT) (M=1:50.000) (2. ábra). A CÉT adatbázis volt az első kísérlet egy egységes, európai szinten koherens és kompatibilis, nemzeti természetvédelmi adatbázis létrehozására. Az adatbázisból a 3. fejezetben ismertetett felszín alatti víztől közvetlenül függő élőhelyeket válogattuk le. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 7

10 Az anyag használatának korlátai: A CÉT tulajdonképpen a CLC50 botanikai szempontú reklaszifikációja, súlyos méretkorlátozással (300 ha-nál kisebb új folt élőhely- létrehozását nem engedte), így az 1.1 pontban ismertetett geometriai hibákat, generalizálási problémákat ontológiai okokból magán viseli. A meglévő foltokhoz rendelt élőhely kódok több társulást/élőhely típust is magukban foglalnak, így ha az adott poligonnak 15%-a tartozik VKI-s kategoriába, akkor is be fog kerülni az egész folt, ami jelentős területi túlreprezentáltságot okoz). A másik véglet, amikor a nagy poligonnak csak egy kis része VKI-s élőhely, emiatt nem tüntetik fel. Egyes tájakon (pl. Nyírség) a problémás élőhelyek (pl. zsombékosok, semlyékek, láperdők) túlnyomó része így van jelen, azaz a rendszer számára eltűnik. Az adatbázis forráshiány miatt sajnos csak 60%-ban készült el hazánkra Intenzív Botanikai Adatgyűjtés atlasza 1.0 Az 1.2. fejezetben említett ok miatt használtuk országos adatbázisként az Intenzív Botanikai Adatgyűjtés (IBOA) Atlasz 1.0 verzió GeoTIFF állományait, amelyeket Molnár Zsolt és Révész András kollégák bocsátottak rendelkezésünkre 100 méteres pixel felbontásban (MTA ÖBKI Vácrátót, 2001) (3. ábra). A mintavételi egységként szolgáló hatszögek oldalhossza 310 m, azaz 1-1 hatszög több pixelből áll. Jelen munka tárgyának tekinthető élőhelyeket (3. fejezet) említett kollégák válogatták le, majd a rasztert az OKTVF TVI munkatársai poligonizálták. Az anyag használatának korlátai: Az adatgyűjtés nem volt szisztematikus, az adatbázis így heterogén, nem térképezi reprezentatíven az országot. A mintavételezésnek nem volt alsó mérethatára. Az adatbázis csak arra ad információt, hogy 80%-os biztonsággal előfordult-e a hatszögben az adott élőhelytípus. Az anyag nem ad információt az élőhely reprezentáltságának arányáról Talajtérkép A felszín alatti vízzel kapcsolatban lévő talajok fedvényt az 1: méreterányú agrotopográfiai térkép feldolgozásával állította elő az MTA TAKI (Szabó József). A leválogatásban azon talajtípusok szerepelnek, amelyek kialakulásában a víznek szerepe volt, illetve a talajszelvényükben a víz hatása kimutatható (így az alföldi mészlepedékés csernozjomok is ide tartoznak) (4. ábra). Az anyag használatának korlátai: Durva felbontás (pl. nem az egész Hajdúhát független a mélységi víztől /mint ahogy a talajtérkép azt állítja/, mert a területen találhatunk deráziós völgyeket és sztyepptálakat szikes tavakkal, juhlegelőkkel, láprétekkel, kaszálókkal, akár több száz hektár kiterjedésben. Az ex lege lápok egy része sem esik sajnos az agrotopográfiai térképi foltokra). A leválogatási szempont csak közelítő általánosítás, hiszen az adott talajtípus nem egyértelműen talajtulajdonság együttes is egyben! A térképmű a Kreybig térképek generalizálásával jött létre. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 8

11 1.5. Vegetáció és élőhelytérképek Adatforrásként használtuk a kijelöléshez a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer 5x5 km-es kvadrátjainak élőhelytérképeit, illetve egyes nemzetiparkok vegetációtérkép részleteit (pl. a FHNP a Szigetköz és a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett területeire vonatkozó évi PHARE finanszírozású élőhelytérképet, és saját élőhelytérképeket) - 5. ábra. Az anyag használatának korlátai: Túl finom felbontás. Országos viszonylatban nagyon kis területi reprezentáltság Ex lege térképek A nemzetipark-igazgatóságok által ellenőrzött, SPOT-4 műholdfelvétel, illetve ortofotók segítségével (képernyő digitalizálás Arcview környezetben) pontosított ex lege védett szikestó és láp felmérések térképeit felszín alatti víztől függő élőhelyként használtuk fel (6. ábra). A térképmű alapja az esetek túlnyomó részében 1:10.000, kisebb részt 1: (KMNP) méretarányú topográfiai térkép volt Natura 2000 vizes élőhelyek A Natura 2000 területek vizes élőhelye fedvénye (SPA és psci) heterogén pontosággal, 1: és 1: méretarányban állt rendelkezésre mintegy 80%-os országos lefedettséggel (pl. hiányzott a Marcal mente), 2004 áprilisi aktualizálással. Az állományokat a nemzetipark-igazgatóságok állították elő az 1.6. pontban részletezettel azonos térinformatikai módszerrel. (A kiindulási anyag még nem a kataszteri határokhoz igazított (FÖMI) állomány.) Az anyag használatának korlátai: A Natura 2000 területek kijelölése nem Á-NÉR alapú. A fedvény előállításánál nem volt élőhelytérképezési szempont, csupán a térképi állományokhoz kapcsolható MS Access tábla tartalmaz információt az egyes foltok élőhelyei vonatkozásában (területi reprezentáltság és pontos lokalizáció nélkül) Természeti területek Az évi természeti terület felmérésnek 1: méretarányú topográfiai térképi alapú terepen felvételezett, majd a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Információs Központjában digitalizált anyaga területi szervenként különböző pontossággal (egyes igazgatóságok SPOT-4 és 1: topográfiai térképi pontosságúra finomították az alapanyagot) és aktualizáltsággal állt rendelkezésre. Egyes parkok (pl. KMNPI) leválogatták az előzetesen megkapott felszín alatti víztől közvetlenül függő élőhelyek listája szerinti területeket. Más igazgatóságok (HNPI) az adatbázist eredendő minősége és elavultsága miatt csak mérsékelt sikerrel tudták a munkához felhasználni. Az ŐNPI területén sajnos nem történt meg a természeti területek felmérése. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 9

12 1.9. Egyéb térképek Dr. Simonffy Zoltán, Albert Kornél és munkatársaik bocsátották rendelkezésre a következő térképeket, amelyeket a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei az agrotopográfiai és a CLC50 adatok értékeléséhez használtak fel. - Hegyvidéki vízfolyások és 5 l/s-nál nagyobb vízhozamú források 7. ábra. - Azon kisvízfolyások térképe, amelyek alaphozama felszín alatti víz függvénye. Ide tartoznak a 1000 km 2 -nél kisebb vízgyűjtőjű dombvidéki vízfolyás-szakaszok, amelyek 175 Bfm alatt helyezkednek el 200 m-nél szélesebb völgyben (8. ábra), valamint az 1000 km 2 -nél kisebb vízgyűjtőjű síkvidéki vízfolyás szakaszok, és az ökológiai szempontból kiemelt csatornák, hol nem a felszíni vízbevezetés a döntő (9. ábra). OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 10

13 2. Fogalom értelmezés Megbízó javaslat készítését írta elő a témakörrel kapcsolatos fogalmak magyar definiálására, tisztázására, mint például a felszín alatti víztől közvetlenül függő ökoszisztéma, a károsodás és a jelentős károsodás fogalmak a felszín alatti víztől függő élőhelyek esetében a VKI II. és V. melléklete értelmezésében. A témakör alapvető fogalmainak áttekintésére a KvVM TvH TVF 857/2003 iratában javasolt fogalmakat tekintettük mérvadónak (Csörgits G., Érdiné Sz. R, Takácsné B. K., Fodor L május 20). Szerzők javasolják helyettesíteni az élővilág kifejezést az ökoszisztéma fogalmával, tekintettel arra, hogy míg az élővilág például a jellemző fajlista alapján statikus pillanatfelvételként is felfogható lenne, az ökoszisztéma az élő és élettelen környezet interaktívan, dinamikusan változó nyílt rendszere, ami csak bizonyos időintervallumon belül értelmezhető. A két szó közel sem szinonima, az élővilág csak részhalmaza lehet az adott ökoszisztémának. Az ökoszisztéma fogalomra felhasználható a Tvt. Alapfogalmak 4. j) pontja: természeti (ökológiai) rendszer, amely lefedi e fogalmat, viszont a Tvt-ben célszerű lenne zárójeles formában ezt a kifejezést (ökoszisztéma) is megjeleníteni ugyanitt. Víztér (a water body angol kifejezés magyar megfeleltetéseként): A földi vízkészlet a földkéreg felületi mélyedéseiben, üregeiben, hézag-és pórusrendszerében többnyire jól körülhatárolható módon elhelyezkedő, tehát megjelenési formája szerint elkülöníthető egysége. (Mosoni Emil is vízteret használt.) Víztest: Nagyobb vízterek bizonyos szempontok szerint, elsősorban küllemileg jól elkülönülő vagy elkülöníthető egysége. Tó: a VKI erre adott szárazföldi felszíni állóvíztest definíciója nem fedi le az ún. wetland -eket elsősorban azért, mert az időszakos vízborítással jellemezhető élőhelyeket nem tartalmazza. Ezért javasolták, hogy az élőhelyeket víztől való függésük szerint az ökológiában elfogadott élőhelytipológiai definíciók bevonásával történő pontosítását: Vízi (akvatikus) élőhelyek: azon természeti egységek vagy ezek meghatározott részei, amelyeknek a középvízállásra vonatkoztatott felületarányos átlagmélysége a két métert meghaladja, és bennük makrovegetáció nem található. Vizes (szemiakvatikus) élőhelyek ( wetland -ek): azon természeti egységek, amelyeknek felületarányos vízmélysége középvízállás esetén a két métert nem haladja meg, az ennél mélyebb víztereknek pedig azon részei, amelyeknek legalább egy harmadát makrovegetáció (hínár- és/vagy mocsári- és/vagy szegélynövényzet) borítja vagy kíséri, továbbá azon természeti egységek, ahol olyan hidromorf talajok találhatók, amelyeknek felső rétege tartósan vagy legalább hosszabb időtartamig vízzel átitatott, s ezért jellegzetes, többnyire nagy vízigényű vagy jó víztűrésű növényállományokkal (nádasokkal, magassásosokkal, láp- és mocsárétekkel, mocsári gyomtársulásokkal, iszapés zátonynövényzettel, nedves és vakszikesekkel, láp- és mocsárerdőkkel, bokorfűzesekkel, puha- és keményfa-ligeterdőkkel, égerligetekkel), illetve ezek jól felismerhető maradványaival jellemezhetők. Szárazföldi (terresztris) élőhelyek: azon természeti egységek, amelyeknél a felszínen szabad víztükör, a talaj felső rétegében pedig vízzel való átitatás tartósan egyáltalán nem fordul elő, csak legfeljebb időszakosan és rövid ideig észlelhető, s ezért közepes vagy kis vízigényű és a szárazságot jól elviselő növényállományokkal (pl. félszáraz és száraz OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 11

14 gyepekkel, üde és száraz lombos erdőkkel, fenyőerdőkkel), illetve ezek jól felismerhető maradványaival jellemezhetők. Vízi ökoszisztémák: azon ökológiai rendszerek, melyek jellemzően vízi vagy vizes élőhelyeken alakulnak ki, és természetes környezetükben stabilan, hosszú ideig fennmaradnak. Szárazföldi ökoszisztémák: azon ökológiai rendszerek, melyek jellemzően szárazföldi élőhelyeken alakulnak ki, és természetes környezetükben stabilan, hosszú ideig fennmaradnak. Víztől, vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák: azon szárazföldi ökoszisztémák, ahol a környező vízterekből, víztestekből származó vízutánpótlás megléte az élőlény-együttes fajainak jelentős része számára limitáló tényező. Felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák: azon szárazföldi ökoszisztémák, ahol a környező felszín alatti víztestekből származó vízutánpótlás megléte az élőlény-együttes fajainak jelentős része számára limitáló tényező. Ökológiai állapot: természetes vagy természeteshez közeli élőhelyek szerkezetének és működésének azon tulajdonsága, amely az ott kialakult és stabilan fennmaradó élőlényegyüttes és egy vagy több hasonló, referenciaként elfogadott élőhely élőlény-együttesének minőségi és mennyiségi jellegű összehasonlításával jellemezhető és osztályozható utóbbi esetben lehet kiváló, jó, mérsékelt, gyenge vagy rossz. Ökológiai potenciál: erősen módosított vagy mesterségesen kialakított élőhelyek azon tulajdonsága, amely a legkedvezőbb esetben várhatóan itt kialakuló és stabilan fennmaradó életközösség és egy vagy több hasonló, természetes vagy természeteshez közeli élőhelyre jellemző élőlény-együttes kvalitatív és kvantitatív jellegű összehasonlítása alapján meghatározható és osztályozható utóbbi esetben lehet maximális, jó vagy mérsékelt. Megjegyzés: Az ökológiai állapotot és potenciált maga a VKI is csak osztályozásuk metódusa szerint definiálja, általános értelmezés ott sem található. A károsodás és a jelentős károsodás fogalmak értelmezésére dr. Nagy Sándor Alexet kértük fel. A meghatározások megfogalmazásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a VKI hatálya mint ahogyan e feladat címében is hangsúlyosan szerepel nem csupán a víziés vizes élőhelyekre terjed ki, hanem a szárazföldi ökológiai rendszerekre is. Miután a felszín alatti víztől való függés az egyes ökológiai rendszerek szempontjából az általuk igényelt mennyiségű, és minőségű víz megszorítások nélküli meglétének, vagy valamely mértékű hiányának formájában nyilvánul meg, esetükben kiindulási alapnak az ökológiai vízigény definícióját érdemes tekinteni. A károsodás, ill. a jelentős károsodás mértékét értelmezni lehet egyrészt a felszín alatti vizekre vonatkozóan, másrészt pedig a felszín alatti vizektől függő ökológiai rendszerek állapotváltozásának vonatkozásában. Az első esetben a károsodás mértékét felszín alatti víz eredeti állapotától, vagy az ökológiai szempontból kívánatos célállapottól való eltérés függvényében érdemes meghatározni, míg a második esetben a károsodás foka az adott élőhely ökológiai vízigényének maradéktalan kielégítésétől való eltérés mértékétől függ. Bármely értelmezés során nem csupán az eltérés abszolút mértékét, hanem tartósságát is célszerű tekintetbe venni. Az ökológiai vízigény A vízi ökológiában ökológiai vízigényként azt a vízmennyiséget és vízminőséget értelmezzük, ami valamely földrajzi térség valamennyi adottságához alkalmazkodott OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 12

15 élővilág alapvető létfeltételeit korlátozás nélkül biztosítja, azaz a rá jellemző szerkezeti (strukturális) és működési (funkcionális) sajátosságok szabályszerű és folyamatos fenntartásához szükséges. A meghatározásból egyrészt az következik, hogy minden élőhelynek (még egy száraz gyepnek is) van rá jellemző ökológiai vízigénye, másrészt pedig az, hogy az ökológiai vízigényt minden élőhely esetében konkrétan szükséges meghatározni, miután általánosságban nem értelmezhető sem a mennyiségi, sem a minőségi eltérés az eredeti állapottól. Ha például a mennyiségi oldalt nézzük, akkor egy konkrétan meghatározott vízmennyiség hiánya (még ha az eredetileg meglévő %-os arányában adjuk is meg) egészen más ökológiai következményekkel jár, ha egy láp esetében hiányzik, vagy ha egy mocsár esetében. Ha minőségi oldalról vizsgáljuk a kérdést, ugyanezen következtetésekre juthatunk, hiszen egy mocsár, vagy egy láp vízpótlására alkalmas minőségű víz bevezetése egy szikes tóba, tragikus következményekkel járhat, de természetesen ez fordítva is igaz. Felszín alatti vizek esetében még inkább kényes ez a kérdés, hiszen pl. a termálvizeink szinte mindegyike természetes állapotában olyan magas sótartalommal és sok esetben olyan speciális minőséggel rendelkezik, ami bármely felszíni vízbe történő bevezetés esetén ott állapotromlást idéz elő. Komoly ellentmondás, hogy a jelenleg hatályban lévő vízügyi törvény, sőt a halászati törvény is tartalmaz megfogalmazásokat az ökológiai vízigénnyel kapcsolatosan, de ezek a megfogalmazások teljességgel felszínesek és még egyetlen élőhelytípus esetében sem volt lehetőség arra, hogy konkrét felmérés és vizsgálat alapján lehessen nyilatkozni az ökológiai vízigény mennyiségi és minőségi kritériumairól. A felszín alatti vizektől függő élőhelyek meghatározása és lehatárolása során kiindulási alapnak javaslja dr. Nagy Sándor Alex a hidrobiológiában elfogadott víztértipológiai rendszer felszín alatti vizekre vonatkozó rendszere szerinti osztályozást. Kézenfekvő ugyanis, hogy minden olyan ökológiai rendszer léte, ami nem kötődik közvetlenül a felszíni vizekhez vagyis az állóvizekhez, vízfolyásokhoz és forrásokhoz a felszín alatti vizektől függ. Felszín alatti víztől közvetlenül függő ökoszisztémák mindazon ökológiai rendszerek, amelyek nem tartoznak a felszíni vizek tipológiai rendszerének (források, állóvizek, vízfolyások) valamely kategóriájába. A felszín alatti víztől függő élőhelyek esetében károsodásként kell értelmezni azt az állapotot, ami az élőhely eredeti, vagy célállapotától egy vegetációperiódusban legalább 20%-os, több vegetációperiódus átlagában pedig legalább 10%-os mértékben eltér. (Megjegyezzük, hogy az egy vegetációperiódusban tapasztalható 20% alatti, vagy a több vegetációperiódus átlagában 10% alatti eltéréseket célszerű lenne sérülésként értelmezni.) A felszín alatti víztől függő élőhelyek esetében jelentős károsodásként kell értelmezni azt az állapotot, ami az élőhely eredeti, vagy célállapotától egy vegetációperiódusban legalább 30%-os, több vegetációperiódus átlagában pedig legalább 20%-os mértékben eltér. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 13

16 3. A felszín alatti víztől függő élőhelyek meghatározása A munka elvégzése kapcsán széles szakértői stáb közreműködésével előállítottuk azon élőhelyek listáját, amelyek a felszín alatti vízzel direkt összefüggésben lehetnek (1. számú melléklet). A lista kialakításánál az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer szolgált alapul. Felszín alatti víztől függő élőhelyek listája (mmá-nér és MÉTA ÉIÚ 2.0 alapján) (szerk.: Takács András Attila) A2 és 3 - Tündérrózsás, vízitökös, rencés, kolokános (láptavi) hínár3 A4 - Békaliliomos és más lápi hínár A5 - Szikes, víziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos hínár B4 - Lápi zsombékosok B5 - Nem zsombékoló magassásrétek B6 - Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak C1 - Forrásgyepek C2 és 3 - Tőzegmohás átmeneti lápok és tőzegmohalápok D1 - Láprétek (Caricion davallianae) D2 - Kékperjés rétek D3 és 4 - Mocsárrétek (síkvidéki és dombvidéki) D5 - Patakparti és lápi magaskórósok D6 - Ártéri és mocsári magaskórósok F1a Ürmöspuszták F2 - Szikes rétek F3 - Sziki magaskórósok F4 - Üde mézpázsitos szikfokok F5 - Padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzete H5b - Homoki sztyepprétek buckaközi láprét állományai J1a Fűzlápok, lápcserjések J1b Nyírlápok, nyíres tőzegmohalápok J2 Éger- és kőrislápok, égeres mocsárerdők J4 Fűz-nyár ártéri erdők J5 Égerligetek J6 Keményfás ártéri erdők K1 Gyertyános-kocsányos tölgyesek és gyöngyvirágos-tölgyesek L5 Alföldi zárt kocsányos tölgyesek (beleértve a K1, M2, M3, M4-be) M3 Nyílt, gyepekkel mozaikos sziki tölgyesek M4 - Nyílt, gyepekkel mozaikos homoki tölgyesek RB Puhafás pionír és jellegtelen erdők RC Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 14

17 A Víz Keretirányelv szakértői tanácsa december 16-ai ülésén jóváhagyta fentebbi élőhely-kategóriákat, mint azon élőhelyek, amelyek elterjedését meghatározzák, illetve befolyásolják a felszín alatti vizek, így a térképi munkarészeknél ezen élőhelyekre koncentráltunk. Megbízó feladatul szabta továbbá a felszín alatti víztől függő élőhelyek hazánkban létező és használatos kategóriarendszerek szerinti párhuzamos (táblázatos) áttekintését (beleértve a Natura 2000 által kijelölt élőhelyeket is), amelynek eredményét, az egyes kategóriák párhuzamos áttekintését 2. mellékletben mutatjuk be. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 15

18 4. A felszín alatti víztől függő élőhelyek térképi lehatárolása A feladat végrehajtása kapcsán megbízó előírta a felszín alatti víztől függő élőhelyek térképi lehatárolását, különös tekintettel a vizes élőhelyekre, a 10 km 2 -nél kisebb vízgyűjtő területű vízfolyásokra és az 50 ha-nál kisebb tavak, holtágak vízi élőhelyeire A 10 km 2 -nél kisebb vízgyűjtő területű vízfolyások térképe A térképművet releváns saját adatok hiányában dr. Simonffy Zoltán készítette el, és bocsátotta rendelkezésünkre (10. ábra) Az 50 ha-nál kisebb tavak, holtágak vízi élőhelyek térképe Tárgybani felszínborítási kategóriák osztályozását a rendelkezésre álló alaptérkép (CLC50) segítségével, két eltérő szempont szerint végeztük el. Először csak az állóvizek kódjait válogattuk le, majd ebből szűrtük le az 50 ha-nál kisebb területűeket (11. ábra). Másodjára az állóvizek mellett a mocsarakat is leválogattuk, a szomszédosakat összevontuk majd így választottuk ki az 50 ha alatti területűeket (12. ábra). Utóbbi esetben lehetőség van arra, hogy a kicsi nyílt vízfelülettel rendelkező, ám nagy nádas állományú tavakat kiszűrjük. Ugyanígy kiesett több halastó is. Ennek a módszernek a veszélye, hogy a szomszédosság miatt olyan nádasokat is a tó területéhez csatolunk, amelyek ténylegesen nem a tóban állnak (pl. kisebb völgyzárógátas tavak, a völgy hosszában húzódó nagyobb parti nádas területekkel). OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 16

19 4.3. A felszín alatti víz által közvetlenül befolyásolt élőhelyek térképe Megbízó a feladat végrehajtása kapcsán előzetes térképi lehatárolás elkészítését írta elő 1: , vagy ennél részletesebb méretarányú digitális térkép formájában. A felszín alatti víz által közvetlenül befolyásolt élőhelyek kijelölése során készült térinformatikai állomány létrehozásának lépéseit az alábbiakban foglaltuk össze. Feladat Végrehajtó 1 Az a segédeszközként és/vagy alapanyagként használható, 1. fejezetben OKTVF TVI ismertetett kiindulási adatbázisok összeállítása. 2 Potenciális felszín alatti víz által érintett területek előzetesen interpretációja. OKTVF TVI 3 A potenciális térképek pontosítási munkamódszerének bemutatása (Királyrét, OKTVF TVI március ), és az anyagok kiosztása a területen illetékes nemzetiparkok számára. 4 Az interpretált fedvények feldolgozása (azon élőhelyfoltok leválogatása, amelyek fennmaradása valóban a direkt talajvízhatás függvénye), kiegészítése a területről rendelkezésre álló egyéb információkkal és terepi tapasztalattal, valamint az ex lege és Natura 2000 vizes fedvények aktualizálása. nemzetiparkigazgatóságok 5 A térképezett elemek esetében attributumként feltüntetni az élőhely fennmaradásának kockázatát vízellátottsági veszélyeztetettségük alapján. Az attrib. értékek: 1=kockázatos az élőhely fennmaradása vízmennyiségi okoból. 2=kockázatos az élőhely fennmaradása vízminőségi okokból, 0=az élőhely fennmaradása sem vízmennyiségi sem vízminőségi okokból nem kockázatos. nemzetiparkigazgatóságok 6 Az elkészült állományok topológiai, geometriai és szakmai ellenőrzése és OKTVF TVI esetleges módosítások kérése. 7 A hiányzó interpretációk pótlása. nemzetiparkigazgatóságok 8 A végleges állapotú anyagok geometriai ellenőrzése, javítása és feldolgozása. OKTVF TVI 9 A nemzetipark-igazgatósági (NPI) területekre vonatkozó állományok egyesítése országos adatbázisban. OKTVF TVI A feladat végrehajtása során a nemzetipark-igazgatóságok együttműködési készsége és az általuk elvégzett munka minősége tág határok között mozgott. A rendelkezésre álló lehetőségek keretei között nehéz volt a feladat szakmailag korrekt megoldása, hiszen alapvető információk hiányoznak (pl. országos élőhelytérkép, használható információk a talajvizek állapotáról stb.). Voltak munkatársak, akik e keretek között is igyekeztek minél konkrétabb veszélyeztetettségi információkat adni, de voltak akik szakmailag elfogadhatónak csak az élőhelyek elterjedésének elkészítését tartották, veszélyeztetésük minősítése nélkül. Sajnos olyan igazgatóság is volt, ahonnan valóban jól felhasználható információ nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben érkezett. Az országos összesítés során nem volt felvállalható a helyi információk hiányosságainak (veszélyeztetettségi állapotoknak) a pótlása, legfeljebb az érintett élőhelyek területi kiterjedésének lehető legpontosabb megrajzolása. Ennek szellemében legfeljebb a foltok lehatárolásában hajtottunk végre módosításokat (a meglévő adatbázisok felhasználásával), a veszélyeztetettségre vonatkozó információknál mindig megőriztük a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai által adott értékeket. Az igényelt méretarányhoz nem illő, túlzott részletezettség és a szerkesztési hibákból származó töredékpoligonok (szilánkok) elkerülése érdekében 1 ha-ban határoztuk meg az interpretációban megjelenő minimális foltméretet. Az 1 ha-nál kisebb foltok eliminálásra kerültek, amely az eliminálandó foltnak a szomszédos foltba történő beolvasztást (a nagyobb élhosszúság szerinti prioritással), vagy szomszédos folt hiánya esetén a folt törlését jelentette. Alábbiakban az egyes nemzetipark-igazgatóságok által elkészített térképművek fő jellemzőit, és az állományokon végrehajtott változtatásokat mutatjuk be. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 17

20 Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Az állomány az ANPI által átadott adatok feldolgozásán alapszik. Az ANPI munkatársai szerkesztették és minősítették a területükre eső poligonokat. Az átadott munkaanyag a következő tematikájú foltokat tartalmazta: a tervezett Natura 2000 hálózat vizes élőhelyekhez kapcsolódó foltrendszere, az ex-lege lápok és vizes élőhelyek és ezek kiegészítése az ANPI munkatársai által. Az átadásra került állomány csak néhány az adatközlők által ismert, adatokkal alátámasztható esetben tartalmaz veszélyeztetettségi értékeket, egyébként a foltok minősítése nem ismert, azaz 0 kódú. Az így feldolgozott tematikák egyesítésre kerültek, megtörtént az azonos veszélyeztetettségi kategóriába tartozó szomszédok összeolvasztása, valamint ezek után az 1 ha-nál kisebb kiterjedésű poligonok eliminálása. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság A BFNPI munkatársai által beküldött állomány a CLC50 adatbázisból előzetesen leválogatásra került, és a OKTVF TVI által átadott poligon fedvény foltjainak veszélyeztetettségi értékelése. Más geometriájú kiegészítő állományt nem használtak fel a területek térbeli lehatárolásához. Az országos egyesítés előtti lépések a következők voltak: azonos kódú szomszédok összeolvasztása és az 1 ha alatti foltok eliminálása. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság A BNPI-tól beérkezett állomány a CLC50 fedvény foltjait veszi figyelembe azokon a területeken, ahol a talajvíz hatására kialakult talajok találhatók (az M=1: országos talajtérkép leválogatása szerint). A leválogatott talajtérkép használata korlátozta a beküldött interpretáció területi kiterjedését, ezért azt ki kellett egészítenünk főként a domb és hegyvidéki területeken az exlege-területekkel, a CLC50 foltokkal és a CÉT foltjaival. A CLC50 foltrendszerből töröltük a 175 mbf felett elterülő spontán cserjésedő, erdősödő területeket (3243 kód). A CÉT foltrendszerből töröltük a gyertyános-tölgyeseket (221 kód). A beküldött interpretáció nem tartalmazott veszélyeztetettségi minősítéseket. Az országos egyesítés előtt végrehajtott lépések: azonos kódú szomszédok összeolvasztása, és az 1 ha alatti foltok eliminálása. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság A DDNPI által beküldött állomány két adatforrásra támaszkodott: egyrészt egy általuk szerkesztett, néhány poligonból álló állományra (amely geometriai hibákat tartalmazott), valamint a talajvíz hatására kialakult talajok elterjedési térképére. A beérkezett információ nem volt elég részletes és az alapanyagok sajátosságai miatt térbeni kiterjedése sem volt kielégítő, ezért a kiindulási adatokból magunk állítottuk elő a veszélyeztetettségi térképet (a későbbiekben leírt metódus szerint). Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A beérkezett állományok a DINPI területének töredékét fedték le. A munkatársak ezt az értékeléshez felhasználható adatok szinte teljes hiányával indokolták. Emiatt a kiindulási adatokból magunk állítottuk elő a veszélyeztetettségi térképet (a későbbiekben leírt metódus szerint). Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 18

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

GISopen. Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Zsilvölgyi Csaba, Oláh Róbert

GISopen. Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Zsilvölgyi Csaba, Oláh Róbert GISopen Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Mivel gazdálkodik az állam? Miért van szükség az Országleltárra? Az előzetes vizsgálatok során kiderült, hogy a jelenlegi nyilvántartások nem naprakészek,

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei

A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei 1/7 Büttner György és munkatársai (FÖMI, Távérzékelési Központ, Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály) A CLC50 és CLC2000, a hazai és európai térinformatikai infrastruktúra integráns részei 1. A CORINE

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau. Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában A felszínborítás térképezés aktuális Környezeti vonatkozásai Földfelszín Magyarországon Monitorozás és Európában Maucha Gergely Maucha osztályvezető Gergely osztályvezető Környezetvédelmi Távérzékelési

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarrszági része 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Felszíni víztestek kijelölése Módszertan Vízflyás víztestek felülvizsgálata

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. feldolgozása. vagyonért. Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi Kft. Szeged, 2012. október 15-17.

Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. feldolgozása. vagyonért. Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi Kft. Szeged, 2012. október 15-17. Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. A vízikv ziközmű hálózatok adatainak feldolgozása Műszaki, térkt rképi nyilvántart ntartáss felkész szítésese a vagyonért rtékelésre Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban László István Földmérési és Távérzékelési Intézet laszlo.istvan@fomi.hu Adatintegráció, adatfúzió

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE

A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE Biró Marianna 1, Lelleiné Kovács Eszter, Kröel-Dulay György és Horváth Ferenc Kivonat A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe lehetôséget teremt a régió

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

III. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. szeptember 15.) Tervezet

III. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. szeptember 15.) Tervezet III. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. szeptember 15.) Tervezet a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1.) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Postai cím: Tengerszem

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 1. Agrártéradat- és egyéb adatbázisok Földmérési és Távérzékelési Intézet fontosabb adatbázisai

Részletesebben

A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe

A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe Biró Marianna, Lelleiné Kovács Eszter, Kröel-Dulay György, Horváth Ferenc Összefoglaló: A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe lehetőséget teremt a régió

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására

A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására A MePAR átalakítása a Közös Agrárpolitika következő ciklusának támogatására Bognár Erika Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Szekeres Ádám, Naszádos Anna, Balla Csilla) FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK

VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK A RENDSZEREK ALAPSZOLGÁLTATÁSAINAK RÖVID ISMERTETÉSE ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG 2015. ELŐZMÉNYEK 2011-ben elkészült és üzembe állt

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ)

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) A mérés és a térkép I. A földrészletek elméleti határvonalait definiáló geodéziai/geometriai pontok (mint térképi objektumok) 0[null] dimenziósak,

Részletesebben

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József Az árvízkockázat kezelés metodikája Dr Váradi József Mi indokolja a továbblépést Magyarországon? A korábbi próbálkozások nem nyertek polgárjogot Pontosabb, részletesebb tájékoztatás az elöntési veszélyről

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Vegetációs adatbázisok és a CORINE felszínborítási térkép szintézisének módszertani kérdései az Ipoly-vízgyűjtő növényzeti térképe kapcsán

Vegetációs adatbázisok és a CORINE felszínborítási térkép szintézisének módszertani kérdései az Ipoly-vízgyűjtő növényzeti térképe kapcsán Tájökológiai Lapok 8 (3): 607 622. (2010) 607 Vegetációs adatbázisok és a CORINE felszínborítási térkép szintézisének módszertani kérdései az Ipoly-vízgyűjtő növényzeti térképe kapcsán Biró Marianna, Horváth

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Erdőgazdálkodási Információs Rendszer Ingatlan-nyilvántartási

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE ORSZÁGOS NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT TÉRINFORMATIKAI LABORHÁLÓZAT NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN FÖLDMINŐSÍTÉS

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Tájváltozás elemzés a CORINE adatbázisok alapján

Tájváltozás elemzés a CORINE adatbázisok alapján Tájváltozás elemzés a CORINE adatbázisok alapján Mari László 1. Bevezetés A tájökológiai kutatások jelentôs része a táj szerkezetének, felszínborításának antropogén hatásra bekövetkezett változásait vizsgálja,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben