A felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek és szárazföldi ökoszisztémák kijelölése

Átírás

1 A felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek és szárazföldi ökoszisztémák kijelölése ZÁRÓJELENTÉS Előirányzat száma: 10/5/1 KGI témaszám: Témafelelős: Takács András Attila OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 2004.

2 A tanulmány elkészítésében közreműködtek: dr. Ambrus András Csörgits Gábor Diószegi András Enyedi-Egyed Szilvia Érdiné dr. Szekeres Rozália Gaul Réka Kalocsai Richárd Kisné dr. Fodor Lívia Lénárd Miklós Lingauer János dr. Magura Tibor Mesterházi Attila Mező Hedvig Molnár Zsolt dr. Nagy Sándor Alex Pataki Zsolt Révész András Olajos Péter Selmeczi Kovács Ádám dr. Simonffy Zoltán Sipos Ferenc Smotzer András Szatyor Miklós Takács András Attila Takács Gábor Tóth Balázs Turcsányi Károly Váczi Olivér Virók Viktor Zólyomi Szilárd Zsembery Zita

3 BEVEZETÉS 2 Célkitűzés 2 A munka természetvédelmi jelentősége 2 Feladatok 2 A megvalósítás nehézségei 3 1. Adatforrások 3 2. A területi szervek leterheltsége 3 EREDMÉNYEK 5 1. A felszín alatti víztől függő élőhelyekre vonatkozó adatok összegyűjtése CORINE Land Cover CORINE Élőhelytérkép Intenzív Botanikai Adatgyűjtés atlasza Talajtérkép Vegetáció és élőhelytérképek Ex lege térképek Natura 2000 vizes élőhelyek Természeti területek Egyéb térképek Fogalom értelmezés A felszín alatti víztől függő élőhelyek meghatározása A felszín alatti víztől függő élőhelyek térképi lehatárolása A 10 km 2 -nél kisebb vízgyűjtő területű vízfolyások térképe Az 50 ha-nál kisebb tavak, holtágak vízi élőhelyek térképe A felszín alatti víz által közvetlenül befolyásolt élőhelyek térképe Együttműködés A felhasználás korlátai 23 OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 1

4 BEVEZETÉS A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetvédelmi helyettes államtitkára, Rakics Róbert június 18-án kelt KvH-201/81/2003. sz. levelében megbízta jogelődünket (Környezetgazdálkodási Intézet) a felszín alatti víztől függő élőhelyek és szárazföldi ökoszisztémák kijelölése c. feladat elvégésével. A feladat az EU Víz-Keretirányelv (VKI = 2000/60/EK IRÁNYELVE az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén) előírásainak teljesítése érdekében került meghatározásra. A VKI célja többek között a vízi élőhelyek, vizes élőhelyek és a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek további romlásának megakadályozása, állapotuk védelme és javítása. A VKI előírja, hogy 2015-re el kell érni a vizek jó mennyiségi és minőségi állapotát. Felszín alatti vizek esetében a jó mennyiségi állapot feltételei között szerepel, hogy a víz szintje nincs kitéve olyan antropogén változásoknak, amelyek következtében a kapcsolódó felszíni vizek állapotában (beleértve a vizek és a vizes élőhelyek ökológiai állapotát is) jelentős romlás következne be, ill. a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémát jelentős károsodás érné. Célkitűzés Jelen munka célja miután a VKI nem ad pontos meghatározást, valamint a VKI bevezetésének segítésére készülő, a vizes élőhelyekre vonatkozó útmutató még nem készült el a témakörrel kapcsolatos jelentős és a jelentős károsodás fogalmak definiálása, valamint az elméleti megalapozást követően a felszín alatti vizektől függő élőhelyek körének meghatározása, ill. előzetes lehatárolása. A munka természetvédelmi jelentősége A VKI végrehajtása biztosítja az utolsó lehetőséget azon vizes élőhelyeink területének megőrzésére, amelyekben az ökológiai vízkészlet megléte a természeti érték fennmaradásának létfeltétele, és nem tartozik a Natura 2000 hálózatba vagy egyéb nemzetközi szerződés alá, vagy a hazai védett területek rendszerébe (nem védett természeti terület). Az irányelv a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő élőhelyek fenntartását a vízgyűjtő gazdálkodási tervek kidolgozásával, a vízkivételek szabályozása révén kívánja elérni. Feladatok Hivatkozott KvH-201/81/2003. sz. levél melléklete az alábbi feladatok elvégzését írta elő: 1. A felszín alatti víztől függő élőhelyekre vonatkozó adatbázis összeállítása - a rendelkezésre álló adatok és térképek összegyűjtése, adatbázisba rendezése, hiányok pótlása a természetvédelmi és a nem védett terülteken előforduló felszín alatti vizektől függő élőhelyekre vonatkozóan egyaránt. 2. Javaslat készítése (szakmai munkacsoport kialakításával) a témakörrel kapcsolatos fogalmak magyar definiálására, tisztázására, mint például a felszín alatti víztől közvetlenül függő ökoszisztéma, a károsodás és a jelentős károsodás fogalmak a OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 2

5 felszín alatti víztől függő élőhelyek esetében a VKI II. és V. melléklete értelmezésében. 3. A felszín alatti víztől függő élőhelyek meghatározásának és lehatárolásának elméleti megalapozása szakmai munkacsoport kialakításával. Lista készítése ezen élőhelyekről a hazánkban létező és használatos kategóriarendszerek párhuzamos (táblázatos) áttekintésével (beleértve a Natura 2000 által kijelölt élőhelyeket is). 4. A felszín alatti víztől függő élőhelyek térképi lehatárolása, különös tekintettel a vizes élőhelyekre, a 10 km 2 -nél kisebb vízgyűjtő területű vízfolyások és az 50 ha-nál kisebb tavak, holtágak vízi élőhelyeire - előzetes térképi lehatárolás elkészítése (1: , vagy ennél részletesebb méretarányú digitális térkép /ArcInfo, ArcView/) - pontosítás a nemzetiparkok bevonásával 5. Előzetes lista és térkép összeállítása a 3. pont szerinti definíciók alapján kockázatosnak minősülő élőhelyekről 6. Együttműködés az MTA KvVM közös, 3 éves kutatási programja keretében induló A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére c. téma szakértői munkacsoportjával, ezen belül aktív részvétel a felszín alatti vizes élőhelyek kijelölésének, jellemzésének módszertani kidolgozásában, valamint az indító témavitán előadás megtartása és folyamatos kapcsolattartás az MTA munkacsoportjával és a megbízóval. Továbbá egyéb, a megbízó által adott feladat elvégzése a keretfelhasználásának előrehaladásától függően. 7. Zárójelentés készítése CD melléklettel (mely tartalmazza az 1., 4. és 5. pont szerinti munkák keretében összeállításra került térképi állományt is) 3 példányban. A zárójelentés elkészítésének határidejeként a feladat meghatározó december 15-ét jelölte meg, amelyet a fennálló adathiány okán március 31-ére módosított (7670/2003). A megvalósítás nehézségei A megvalósítás során kétféle nehézséggel szembesültünk: - az adatforrások minősége, részletessége, előállításának célja, valamint - a terepi tapasztalat hasznosítása és az interpretáció pontosítása tárgyában. 1. Adatforrások Sokszor és sokak által felvetett probléma volt, hogy a meglévő adatbázisok nem alkalmasak annak megoldására, illetve a megoldási folyamat támogatására. A kifogások jelentős része valóban jogos, hiszen egyik adatbázis sem e cél elérése érdekében született, ráadásul eltérő léptékűek és részletezettségűek. 2. A területi szervek leterheltsége április 1-jén előrehaladási jelentésben számoltunk be a projekt akkori állásáról, amely a kitűzött feladatok tekintetében az 1-4/1. feladatokat készre jelentettük, a 6. feladatban meghatározottat végrehajtottuk, és a 4/2., 5. és 7. feladatok esetében 60 %- os készültséget közöltünk, a nemzetipark-igazgatóságok Natura 2000 feladatok ellátása miatti leterheltsége következtében. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 3

6 Sajnos a területi szervektől többszöri kérésünk ellenére sem sikerült beszereznünk az adatokat, ezért július 7-én írásban (TVI-171/2004) kértük a parkok szolgálati felettesének (Haraszthy László, természetvédelmi helyettes államtitkár) szíves intézkedését. Államtitkár úr nyomására augusztus 2-án megkaptuk a HNP kijelölési anyagát, és augusztus 17-én a DDNP hiányzó területeit. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 4

7 EREDMÉNYEK A feladatok végrehajtását a KvVM Víz- és Talajvédelmi Főosztályával (Dr. Balásházy László, Gaul Réka), a KvVM TvH Természetmegőrzési Főosztályával (Érdiné Dr. Szekeres Rozália, Kisné Dr. Fodor Lívia és Csörgits Gábor), a BME Víziközmű Tanszékkel (Dr. Simonffy Zoltán) valamint a VITUKI Rt-vel (Albert Kornél) szoros szakmai együttműködésben végeztük el. A munka szakmai megalapozását segítette a KvVM twinning project (Support in the Implementation of the Water Framework Directive), amely kapcsán személyes konzultációkat folytattunk (dr. Arnold Quadfieg, dr. Benedikt Toussaint), beszámoltunk az eredményekről és megvitattuk az eredményeket (2003. október Assessment Methods for Groundwater, Groundwater Body Identification and Risk Analysis workshop). A német partner bemutatta, hogy milyen adatforrások felhasználásával, és hogyan végezte el a felszín alatti víztől függő élőhelyek kijelölését. Adatforrások Hessen tartomány területére: 1. részletes vegetációtérkép 2. erdőtípus térkép vízháztartási jellemzőkkel 3. hidromorf talajok térképe 4. talajvíz térkép (felszíntől számított talajvíz mélységgel, függő talajvíz figyelembevétele nélkül) A felszín alatti víztől függő élőhelyek kijelölésénél a német kollégák elkészítették: 1) a hatás alatt álló élőhelyek listáját, és leválogatták azokat a meglévő vegetációtérképről, 2) leválogatták az erdőtérképről a víz hatás alatt álló állományokat, 3) összemetszették az előző 2 fedvényt a hidromorf talajtérképpel, és 4) a talajvíz mélység térkép alapján beosztották a területet sérülékenységi egységekre a) 0-2 m talajvíz szint ökológiai érzékenység; b) 0,5-4 m, 1,5-4 m és 3,5-4 m erdészeti tevékenység számára kritikus talajvízszintek; c) 0-2-5m mélység szerint mezőgazdasági szempontból kritikus talajvízszintek szerint. Kockázat elemzést is végeztek a teljes területre a talajvíz minimális és maximális szintjének meghatározása céljából, hogy biztosítsák az ökológiai vízkészletet, elkerülendő az életközösségek sérülését, illetve megállapítsák a belvízveszélyes területeket településvédelmi, mező- és erdőgazdálkodási célokból. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 5

8 1. A felszín alatti víztől függő élőhelyekre vonatkozó adatok összegyűjtése A feladat előírta a rendelkezésre álló adatok és térképek összegyűjtését, a hiányok feltérképezését a természetvédelmi és a nem védett területeken előforduló felszín alatti vizektől függő élőhelyekre vonatkozóan. A munka elvégzésének az EU M=1: léptéket határozott meg, ezért a térképműveket 1: méretarányban, 1 hektáros területi felbontással készítettük el. Sajnálatos módon számunkra a twinning partner által bemutatott módszer nem volt járható, mivel súlyos adathiánnyal küzdöttünk, így a lehetőségek figyelembe vételével (idő- és forráshiány) nem kínálkozott más megoldás, mint a meglévő adatokra támaszkodni. Alábbiakban ismertetjük a munka során forrásként felhasznált anyagokat feltüntetve használhatóságuk korlátait CORINE Land Cover A 2339/1996 (XII.6) a környezeti információrendszer fejlesztésének a környezetstatisztika területén jelentkező feladatairól szóló Korm. határozat rendelkezik az 1: es CORINE felszínborítási adatbázis létrehozásáról (CLC50). A térképezést 1999-ben az EU csatlakozás előkészítése részeként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával kezdte meg a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI). A projekt ben a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával folytatódott ben mindkét említett minisztérium további támogatást nyújtott a projekt folytatásához nyarára készül el az országos CLC50 adatbázis. A CLC50-et azért tekintettük jelen munka alapjának, mivel ez az egyetlen tematikailag, részletezettségben és készítési időpontját tekintve egységes adatbázis hazánk területére (1. ábra). Az adatbázis előállításában való közreműködés okán tárcánk azt térítésmentesen használni is jogosult. Az adatbázis nagy geometriai pontosságát a domborzat figyelembevételével korrigált SPOT-4 űrfelvételek használata, és a számítógép lehetőségeit kihasználó vizuális interpretációs technológia biztosítja utóellenőrzési kontrollal. A térképezés részletessége általában 4 hektár, de vízfelületekre 1 hektár. Ezen felbontási korlát miatt használtuk a felszín alatti víztől függő élőhelyek térképezésénél mi is az 1 hektáros minimális foltméretet. A nómenklatúra hazai adaptációjában természetvédő, botanikus, térképész és agrár szakemberek vettek részt, így 5 szintű klasszifikációt és 78 kategóriát használ a rendszer. Az anyag használatának korlátai: Felszínborítási térkép: jelen munka kapcsán a térképezett területtípusoknál sok esetben nem dönthető el, hogy azon van-e ilyen jellegű élőhely, vagy sem. Ez főként annak köszönhető, hogy a CLC50 nem vegetációtérkép, hanem területhasználat és felszínborítás szemléletű adatbázis Külszíni bányák : nem dönthető el, hogy van-e illetve ha van, mennyire természetes vagy mesterséges vizes élőhely található a területén Parkok : egyes parkokban van tó, átvezető vízfolyás, másokban nincs. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 6

9 A nómenklatúra: a felszín alatti víz hatása alatt álló élőhelyek nem egy osztályban, hanem több kategóriában, vegyesen találhatók Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül ; valamint a Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal : élőhelyek lehetnek szárazak, mezofilak, üdék, vizenyősek, akár mocsarasok is, a talajvízhatás nem volt differenciáló faktor, így a száraz és nedves termőhelyek együtt jelennek meg Komplex művelési szerkezet épületek nélkül : itt lehetnek gyepparcellák (szárazak, üdék, mocsarasok) Komplex művelési szerkezet épületekkel : definíciója megenged gyepparcellákat, a legkülönbözőbb vízellátottsággal. Lehet természetesen teljesen száraz is a terület, sőt, gyep nélküli, pl. akácosok, szőlők, lucernaparcellák váltakozása is ide tartozik Mezőgazdasági területek túlsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval : megengedettek gyepek, mocsarak, tavacskák vagy akár hiányuk is Mezőgazdasági területek túlsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval : az előzővel szemben annyi az eltérés, hogy itt a szántók aránya 50 % alá esik Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával, és szórt megjelenésű természetes vegetációval : a gyepek stb. aránya 50 % alatti, egyébként, mint előbb Természetes gyepek fák és cserjék nélkül : a típus nem érzékeny az adott gyep száraz, üde vagy mozaikos mivoltára Természetes gyepek fákkal és cserjékkel : lásd előbb Leégett terület : üde terület is leéghet száraz időszakban! Generalizálás: sok kis méretű, esetleg mozaikos élőhely-folt eltűnik a nagyobb méretű kategóriákban a CLC50 generalizálási szabályai miatt. Ugyancsak előfordulhat, hogy egy egyébként térképezendő élőhelyeket tartalmazó, és ki is választott folt a valóságban kisebb kiterjedésű, mert a generalizálás során ebbe olvadtak bele más típusú élőhelyeket tartalmazó területek Mezőgazdasági területek kis tavak jelentős részarányával és szórt természetes vegetációval. Ez definíciója alapján mindenféleképpen tárgybani élőhelyek körébe tartozik, a problémát az okozza, hogy a lehatárolt poligonokon belül esnek a számunkra érdekes tavacskák, vizes élőhelyek foltjai Mezőgazdasági területek túlsúlyban szórt megjelenésű természetes vegetációval : akkor alkalmazandó kategória, ha a gyepek, mocsarak stb. foltjai 4 ha-nál (a CLC50 térképezési limitje) kisebbek. A CLC50 4 ha-nál kisebb poligonokkal nem foglalkozott. Mozaikos élőhelyek (pl. szikeseknél, buckaközi mélyedéseknél) besorolása problematikus, a nem terepbiológus CLC50 interpretátorok többnyire félrehatározták a valóságot. A szikeseknél, ahol névleg természetes (mélységi víz hatása alatt álló és nem álló), és rontott (ugyancsak különféle vízellátottságú) gyepek mozaikolnak szikes mocsarakkal és szikes kopárokkal - ezer hektárokon nem működött megfelelően a rendszer CORINE Élőhelytérkép Az országos vegetációtérkép hiánya miatti kényszerből használtuk a CORINE Élőhelytérképeket (CÉT) (M=1:50.000) (2. ábra). A CÉT adatbázis volt az első kísérlet egy egységes, európai szinten koherens és kompatibilis, nemzeti természetvédelmi adatbázis létrehozására. Az adatbázisból a 3. fejezetben ismertetett felszín alatti víztől közvetlenül függő élőhelyeket válogattuk le. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 7

10 Az anyag használatának korlátai: A CÉT tulajdonképpen a CLC50 botanikai szempontú reklaszifikációja, súlyos méretkorlátozással (300 ha-nál kisebb új folt élőhely- létrehozását nem engedte), így az 1.1 pontban ismertetett geometriai hibákat, generalizálási problémákat ontológiai okokból magán viseli. A meglévő foltokhoz rendelt élőhely kódok több társulást/élőhely típust is magukban foglalnak, így ha az adott poligonnak 15%-a tartozik VKI-s kategoriába, akkor is be fog kerülni az egész folt, ami jelentős területi túlreprezentáltságot okoz). A másik véglet, amikor a nagy poligonnak csak egy kis része VKI-s élőhely, emiatt nem tüntetik fel. Egyes tájakon (pl. Nyírség) a problémás élőhelyek (pl. zsombékosok, semlyékek, láperdők) túlnyomó része így van jelen, azaz a rendszer számára eltűnik. Az adatbázis forráshiány miatt sajnos csak 60%-ban készült el hazánkra Intenzív Botanikai Adatgyűjtés atlasza 1.0 Az 1.2. fejezetben említett ok miatt használtuk országos adatbázisként az Intenzív Botanikai Adatgyűjtés (IBOA) Atlasz 1.0 verzió GeoTIFF állományait, amelyeket Molnár Zsolt és Révész András kollégák bocsátottak rendelkezésünkre 100 méteres pixel felbontásban (MTA ÖBKI Vácrátót, 2001) (3. ábra). A mintavételi egységként szolgáló hatszögek oldalhossza 310 m, azaz 1-1 hatszög több pixelből áll. Jelen munka tárgyának tekinthető élőhelyeket (3. fejezet) említett kollégák válogatták le, majd a rasztert az OKTVF TVI munkatársai poligonizálták. Az anyag használatának korlátai: Az adatgyűjtés nem volt szisztematikus, az adatbázis így heterogén, nem térképezi reprezentatíven az országot. A mintavételezésnek nem volt alsó mérethatára. Az adatbázis csak arra ad információt, hogy 80%-os biztonsággal előfordult-e a hatszögben az adott élőhelytípus. Az anyag nem ad információt az élőhely reprezentáltságának arányáról Talajtérkép A felszín alatti vízzel kapcsolatban lévő talajok fedvényt az 1: méreterányú agrotopográfiai térkép feldolgozásával állította elő az MTA TAKI (Szabó József). A leválogatásban azon talajtípusok szerepelnek, amelyek kialakulásában a víznek szerepe volt, illetve a talajszelvényükben a víz hatása kimutatható (így az alföldi mészlepedékés csernozjomok is ide tartoznak) (4. ábra). Az anyag használatának korlátai: Durva felbontás (pl. nem az egész Hajdúhát független a mélységi víztől /mint ahogy a talajtérkép azt állítja/, mert a területen találhatunk deráziós völgyeket és sztyepptálakat szikes tavakkal, juhlegelőkkel, láprétekkel, kaszálókkal, akár több száz hektár kiterjedésben. Az ex lege lápok egy része sem esik sajnos az agrotopográfiai térképi foltokra). A leválogatási szempont csak közelítő általánosítás, hiszen az adott talajtípus nem egyértelműen talajtulajdonság együttes is egyben! A térképmű a Kreybig térképek generalizálásával jött létre. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 8

11 1.5. Vegetáció és élőhelytérképek Adatforrásként használtuk a kijelöléshez a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer 5x5 km-es kvadrátjainak élőhelytérképeit, illetve egyes nemzetiparkok vegetációtérkép részleteit (pl. a FHNP a Szigetköz és a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett területeire vonatkozó évi PHARE finanszírozású élőhelytérképet, és saját élőhelytérképeket) - 5. ábra. Az anyag használatának korlátai: Túl finom felbontás. Országos viszonylatban nagyon kis területi reprezentáltság Ex lege térképek A nemzetipark-igazgatóságok által ellenőrzött, SPOT-4 műholdfelvétel, illetve ortofotók segítségével (képernyő digitalizálás Arcview környezetben) pontosított ex lege védett szikestó és láp felmérések térképeit felszín alatti víztől függő élőhelyként használtuk fel (6. ábra). A térképmű alapja az esetek túlnyomó részében 1:10.000, kisebb részt 1: (KMNP) méretarányú topográfiai térkép volt Natura 2000 vizes élőhelyek A Natura 2000 területek vizes élőhelye fedvénye (SPA és psci) heterogén pontosággal, 1: és 1: méretarányban állt rendelkezésre mintegy 80%-os országos lefedettséggel (pl. hiányzott a Marcal mente), 2004 áprilisi aktualizálással. Az állományokat a nemzetipark-igazgatóságok állították elő az 1.6. pontban részletezettel azonos térinformatikai módszerrel. (A kiindulási anyag még nem a kataszteri határokhoz igazított (FÖMI) állomány.) Az anyag használatának korlátai: A Natura 2000 területek kijelölése nem Á-NÉR alapú. A fedvény előállításánál nem volt élőhelytérképezési szempont, csupán a térképi állományokhoz kapcsolható MS Access tábla tartalmaz információt az egyes foltok élőhelyei vonatkozásában (területi reprezentáltság és pontos lokalizáció nélkül) Természeti területek Az évi természeti terület felmérésnek 1: méretarányú topográfiai térképi alapú terepen felvételezett, majd a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Információs Központjában digitalizált anyaga területi szervenként különböző pontossággal (egyes igazgatóságok SPOT-4 és 1: topográfiai térképi pontosságúra finomították az alapanyagot) és aktualizáltsággal állt rendelkezésre. Egyes parkok (pl. KMNPI) leválogatták az előzetesen megkapott felszín alatti víztől közvetlenül függő élőhelyek listája szerinti területeket. Más igazgatóságok (HNPI) az adatbázist eredendő minősége és elavultsága miatt csak mérsékelt sikerrel tudták a munkához felhasználni. Az ŐNPI területén sajnos nem történt meg a természeti területek felmérése. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 9

12 1.9. Egyéb térképek Dr. Simonffy Zoltán, Albert Kornél és munkatársaik bocsátották rendelkezésre a következő térképeket, amelyeket a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei az agrotopográfiai és a CLC50 adatok értékeléséhez használtak fel. - Hegyvidéki vízfolyások és 5 l/s-nál nagyobb vízhozamú források 7. ábra. - Azon kisvízfolyások térképe, amelyek alaphozama felszín alatti víz függvénye. Ide tartoznak a 1000 km 2 -nél kisebb vízgyűjtőjű dombvidéki vízfolyás-szakaszok, amelyek 175 Bfm alatt helyezkednek el 200 m-nél szélesebb völgyben (8. ábra), valamint az 1000 km 2 -nél kisebb vízgyűjtőjű síkvidéki vízfolyás szakaszok, és az ökológiai szempontból kiemelt csatornák, hol nem a felszíni vízbevezetés a döntő (9. ábra). OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 10

13 2. Fogalom értelmezés Megbízó javaslat készítését írta elő a témakörrel kapcsolatos fogalmak magyar definiálására, tisztázására, mint például a felszín alatti víztől közvetlenül függő ökoszisztéma, a károsodás és a jelentős károsodás fogalmak a felszín alatti víztől függő élőhelyek esetében a VKI II. és V. melléklete értelmezésében. A témakör alapvető fogalmainak áttekintésére a KvVM TvH TVF 857/2003 iratában javasolt fogalmakat tekintettük mérvadónak (Csörgits G., Érdiné Sz. R, Takácsné B. K., Fodor L május 20). Szerzők javasolják helyettesíteni az élővilág kifejezést az ökoszisztéma fogalmával, tekintettel arra, hogy míg az élővilág például a jellemző fajlista alapján statikus pillanatfelvételként is felfogható lenne, az ökoszisztéma az élő és élettelen környezet interaktívan, dinamikusan változó nyílt rendszere, ami csak bizonyos időintervallumon belül értelmezhető. A két szó közel sem szinonima, az élővilág csak részhalmaza lehet az adott ökoszisztémának. Az ökoszisztéma fogalomra felhasználható a Tvt. Alapfogalmak 4. j) pontja: természeti (ökológiai) rendszer, amely lefedi e fogalmat, viszont a Tvt-ben célszerű lenne zárójeles formában ezt a kifejezést (ökoszisztéma) is megjeleníteni ugyanitt. Víztér (a water body angol kifejezés magyar megfeleltetéseként): A földi vízkészlet a földkéreg felületi mélyedéseiben, üregeiben, hézag-és pórusrendszerében többnyire jól körülhatárolható módon elhelyezkedő, tehát megjelenési formája szerint elkülöníthető egysége. (Mosoni Emil is vízteret használt.) Víztest: Nagyobb vízterek bizonyos szempontok szerint, elsősorban küllemileg jól elkülönülő vagy elkülöníthető egysége. Tó: a VKI erre adott szárazföldi felszíni állóvíztest definíciója nem fedi le az ún. wetland -eket elsősorban azért, mert az időszakos vízborítással jellemezhető élőhelyeket nem tartalmazza. Ezért javasolták, hogy az élőhelyeket víztől való függésük szerint az ökológiában elfogadott élőhelytipológiai definíciók bevonásával történő pontosítását: Vízi (akvatikus) élőhelyek: azon természeti egységek vagy ezek meghatározott részei, amelyeknek a középvízállásra vonatkoztatott felületarányos átlagmélysége a két métert meghaladja, és bennük makrovegetáció nem található. Vizes (szemiakvatikus) élőhelyek ( wetland -ek): azon természeti egységek, amelyeknek felületarányos vízmélysége középvízállás esetén a két métert nem haladja meg, az ennél mélyebb víztereknek pedig azon részei, amelyeknek legalább egy harmadát makrovegetáció (hínár- és/vagy mocsári- és/vagy szegélynövényzet) borítja vagy kíséri, továbbá azon természeti egységek, ahol olyan hidromorf talajok találhatók, amelyeknek felső rétege tartósan vagy legalább hosszabb időtartamig vízzel átitatott, s ezért jellegzetes, többnyire nagy vízigényű vagy jó víztűrésű növényállományokkal (nádasokkal, magassásosokkal, láp- és mocsárétekkel, mocsári gyomtársulásokkal, iszapés zátonynövényzettel, nedves és vakszikesekkel, láp- és mocsárerdőkkel, bokorfűzesekkel, puha- és keményfa-ligeterdőkkel, égerligetekkel), illetve ezek jól felismerhető maradványaival jellemezhetők. Szárazföldi (terresztris) élőhelyek: azon természeti egységek, amelyeknél a felszínen szabad víztükör, a talaj felső rétegében pedig vízzel való átitatás tartósan egyáltalán nem fordul elő, csak legfeljebb időszakosan és rövid ideig észlelhető, s ezért közepes vagy kis vízigényű és a szárazságot jól elviselő növényállományokkal (pl. félszáraz és száraz OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 11

14 gyepekkel, üde és száraz lombos erdőkkel, fenyőerdőkkel), illetve ezek jól felismerhető maradványaival jellemezhetők. Vízi ökoszisztémák: azon ökológiai rendszerek, melyek jellemzően vízi vagy vizes élőhelyeken alakulnak ki, és természetes környezetükben stabilan, hosszú ideig fennmaradnak. Szárazföldi ökoszisztémák: azon ökológiai rendszerek, melyek jellemzően szárazföldi élőhelyeken alakulnak ki, és természetes környezetükben stabilan, hosszú ideig fennmaradnak. Víztől, vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák: azon szárazföldi ökoszisztémák, ahol a környező vízterekből, víztestekből származó vízutánpótlás megléte az élőlény-együttes fajainak jelentős része számára limitáló tényező. Felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák: azon szárazföldi ökoszisztémák, ahol a környező felszín alatti víztestekből származó vízutánpótlás megléte az élőlény-együttes fajainak jelentős része számára limitáló tényező. Ökológiai állapot: természetes vagy természeteshez közeli élőhelyek szerkezetének és működésének azon tulajdonsága, amely az ott kialakult és stabilan fennmaradó élőlényegyüttes és egy vagy több hasonló, referenciaként elfogadott élőhely élőlény-együttesének minőségi és mennyiségi jellegű összehasonlításával jellemezhető és osztályozható utóbbi esetben lehet kiváló, jó, mérsékelt, gyenge vagy rossz. Ökológiai potenciál: erősen módosított vagy mesterségesen kialakított élőhelyek azon tulajdonsága, amely a legkedvezőbb esetben várhatóan itt kialakuló és stabilan fennmaradó életközösség és egy vagy több hasonló, természetes vagy természeteshez közeli élőhelyre jellemző élőlény-együttes kvalitatív és kvantitatív jellegű összehasonlítása alapján meghatározható és osztályozható utóbbi esetben lehet maximális, jó vagy mérsékelt. Megjegyzés: Az ökológiai állapotot és potenciált maga a VKI is csak osztályozásuk metódusa szerint definiálja, általános értelmezés ott sem található. A károsodás és a jelentős károsodás fogalmak értelmezésére dr. Nagy Sándor Alexet kértük fel. A meghatározások megfogalmazásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a VKI hatálya mint ahogyan e feladat címében is hangsúlyosan szerepel nem csupán a víziés vizes élőhelyekre terjed ki, hanem a szárazföldi ökológiai rendszerekre is. Miután a felszín alatti víztől való függés az egyes ökológiai rendszerek szempontjából az általuk igényelt mennyiségű, és minőségű víz megszorítások nélküli meglétének, vagy valamely mértékű hiányának formájában nyilvánul meg, esetükben kiindulási alapnak az ökológiai vízigény definícióját érdemes tekinteni. A károsodás, ill. a jelentős károsodás mértékét értelmezni lehet egyrészt a felszín alatti vizekre vonatkozóan, másrészt pedig a felszín alatti vizektől függő ökológiai rendszerek állapotváltozásának vonatkozásában. Az első esetben a károsodás mértékét felszín alatti víz eredeti állapotától, vagy az ökológiai szempontból kívánatos célállapottól való eltérés függvényében érdemes meghatározni, míg a második esetben a károsodás foka az adott élőhely ökológiai vízigényének maradéktalan kielégítésétől való eltérés mértékétől függ. Bármely értelmezés során nem csupán az eltérés abszolút mértékét, hanem tartósságát is célszerű tekintetbe venni. Az ökológiai vízigény A vízi ökológiában ökológiai vízigényként azt a vízmennyiséget és vízminőséget értelmezzük, ami valamely földrajzi térség valamennyi adottságához alkalmazkodott OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 12

15 élővilág alapvető létfeltételeit korlátozás nélkül biztosítja, azaz a rá jellemző szerkezeti (strukturális) és működési (funkcionális) sajátosságok szabályszerű és folyamatos fenntartásához szükséges. A meghatározásból egyrészt az következik, hogy minden élőhelynek (még egy száraz gyepnek is) van rá jellemző ökológiai vízigénye, másrészt pedig az, hogy az ökológiai vízigényt minden élőhely esetében konkrétan szükséges meghatározni, miután általánosságban nem értelmezhető sem a mennyiségi, sem a minőségi eltérés az eredeti állapottól. Ha például a mennyiségi oldalt nézzük, akkor egy konkrétan meghatározott vízmennyiség hiánya (még ha az eredetileg meglévő %-os arányában adjuk is meg) egészen más ökológiai következményekkel jár, ha egy láp esetében hiányzik, vagy ha egy mocsár esetében. Ha minőségi oldalról vizsgáljuk a kérdést, ugyanezen következtetésekre juthatunk, hiszen egy mocsár, vagy egy láp vízpótlására alkalmas minőségű víz bevezetése egy szikes tóba, tragikus következményekkel járhat, de természetesen ez fordítva is igaz. Felszín alatti vizek esetében még inkább kényes ez a kérdés, hiszen pl. a termálvizeink szinte mindegyike természetes állapotában olyan magas sótartalommal és sok esetben olyan speciális minőséggel rendelkezik, ami bármely felszíni vízbe történő bevezetés esetén ott állapotromlást idéz elő. Komoly ellentmondás, hogy a jelenleg hatályban lévő vízügyi törvény, sőt a halászati törvény is tartalmaz megfogalmazásokat az ökológiai vízigénnyel kapcsolatosan, de ezek a megfogalmazások teljességgel felszínesek és még egyetlen élőhelytípus esetében sem volt lehetőség arra, hogy konkrét felmérés és vizsgálat alapján lehessen nyilatkozni az ökológiai vízigény mennyiségi és minőségi kritériumairól. A felszín alatti vizektől függő élőhelyek meghatározása és lehatárolása során kiindulási alapnak javaslja dr. Nagy Sándor Alex a hidrobiológiában elfogadott víztértipológiai rendszer felszín alatti vizekre vonatkozó rendszere szerinti osztályozást. Kézenfekvő ugyanis, hogy minden olyan ökológiai rendszer léte, ami nem kötődik közvetlenül a felszíni vizekhez vagyis az állóvizekhez, vízfolyásokhoz és forrásokhoz a felszín alatti vizektől függ. Felszín alatti víztől közvetlenül függő ökoszisztémák mindazon ökológiai rendszerek, amelyek nem tartoznak a felszíni vizek tipológiai rendszerének (források, állóvizek, vízfolyások) valamely kategóriájába. A felszín alatti víztől függő élőhelyek esetében károsodásként kell értelmezni azt az állapotot, ami az élőhely eredeti, vagy célállapotától egy vegetációperiódusban legalább 20%-os, több vegetációperiódus átlagában pedig legalább 10%-os mértékben eltér. (Megjegyezzük, hogy az egy vegetációperiódusban tapasztalható 20% alatti, vagy a több vegetációperiódus átlagában 10% alatti eltéréseket célszerű lenne sérülésként értelmezni.) A felszín alatti víztől függő élőhelyek esetében jelentős károsodásként kell értelmezni azt az állapotot, ami az élőhely eredeti, vagy célállapotától egy vegetációperiódusban legalább 30%-os, több vegetációperiódus átlagában pedig legalább 20%-os mértékben eltér. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 13

16 3. A felszín alatti víztől függő élőhelyek meghatározása A munka elvégzése kapcsán széles szakértői stáb közreműködésével előállítottuk azon élőhelyek listáját, amelyek a felszín alatti vízzel direkt összefüggésben lehetnek (1. számú melléklet). A lista kialakításánál az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer szolgált alapul. Felszín alatti víztől függő élőhelyek listája (mmá-nér és MÉTA ÉIÚ 2.0 alapján) (szerk.: Takács András Attila) A2 és 3 - Tündérrózsás, vízitökös, rencés, kolokános (láptavi) hínár3 A4 - Békaliliomos és más lápi hínár A5 - Szikes, víziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos hínár B4 - Lápi zsombékosok B5 - Nem zsombékoló magassásrétek B6 - Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak C1 - Forrásgyepek C2 és 3 - Tőzegmohás átmeneti lápok és tőzegmohalápok D1 - Láprétek (Caricion davallianae) D2 - Kékperjés rétek D3 és 4 - Mocsárrétek (síkvidéki és dombvidéki) D5 - Patakparti és lápi magaskórósok D6 - Ártéri és mocsári magaskórósok F1a Ürmöspuszták F2 - Szikes rétek F3 - Sziki magaskórósok F4 - Üde mézpázsitos szikfokok F5 - Padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzete H5b - Homoki sztyepprétek buckaközi láprét állományai J1a Fűzlápok, lápcserjések J1b Nyírlápok, nyíres tőzegmohalápok J2 Éger- és kőrislápok, égeres mocsárerdők J4 Fűz-nyár ártéri erdők J5 Égerligetek J6 Keményfás ártéri erdők K1 Gyertyános-kocsányos tölgyesek és gyöngyvirágos-tölgyesek L5 Alföldi zárt kocsányos tölgyesek (beleértve a K1, M2, M3, M4-be) M3 Nyílt, gyepekkel mozaikos sziki tölgyesek M4 - Nyílt, gyepekkel mozaikos homoki tölgyesek RB Puhafás pionír és jellegtelen erdők RC Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 14

17 A Víz Keretirányelv szakértői tanácsa december 16-ai ülésén jóváhagyta fentebbi élőhely-kategóriákat, mint azon élőhelyek, amelyek elterjedését meghatározzák, illetve befolyásolják a felszín alatti vizek, így a térképi munkarészeknél ezen élőhelyekre koncentráltunk. Megbízó feladatul szabta továbbá a felszín alatti víztől függő élőhelyek hazánkban létező és használatos kategóriarendszerek szerinti párhuzamos (táblázatos) áttekintését (beleértve a Natura 2000 által kijelölt élőhelyeket is), amelynek eredményét, az egyes kategóriák párhuzamos áttekintését 2. mellékletben mutatjuk be. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 15

18 4. A felszín alatti víztől függő élőhelyek térképi lehatárolása A feladat végrehajtása kapcsán megbízó előírta a felszín alatti víztől függő élőhelyek térképi lehatárolását, különös tekintettel a vizes élőhelyekre, a 10 km 2 -nél kisebb vízgyűjtő területű vízfolyásokra és az 50 ha-nál kisebb tavak, holtágak vízi élőhelyeire A 10 km 2 -nél kisebb vízgyűjtő területű vízfolyások térképe A térképművet releváns saját adatok hiányában dr. Simonffy Zoltán készítette el, és bocsátotta rendelkezésünkre (10. ábra) Az 50 ha-nál kisebb tavak, holtágak vízi élőhelyek térképe Tárgybani felszínborítási kategóriák osztályozását a rendelkezésre álló alaptérkép (CLC50) segítségével, két eltérő szempont szerint végeztük el. Először csak az állóvizek kódjait válogattuk le, majd ebből szűrtük le az 50 ha-nál kisebb területűeket (11. ábra). Másodjára az állóvizek mellett a mocsarakat is leválogattuk, a szomszédosakat összevontuk majd így választottuk ki az 50 ha alatti területűeket (12. ábra). Utóbbi esetben lehetőség van arra, hogy a kicsi nyílt vízfelülettel rendelkező, ám nagy nádas állományú tavakat kiszűrjük. Ugyanígy kiesett több halastó is. Ennek a módszernek a veszélye, hogy a szomszédosság miatt olyan nádasokat is a tó területéhez csatolunk, amelyek ténylegesen nem a tóban állnak (pl. kisebb völgyzárógátas tavak, a völgy hosszában húzódó nagyobb parti nádas területekkel). OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 16

19 4.3. A felszín alatti víz által közvetlenül befolyásolt élőhelyek térképe Megbízó a feladat végrehajtása kapcsán előzetes térképi lehatárolás elkészítését írta elő 1: , vagy ennél részletesebb méretarányú digitális térkép formájában. A felszín alatti víz által közvetlenül befolyásolt élőhelyek kijelölése során készült térinformatikai állomány létrehozásának lépéseit az alábbiakban foglaltuk össze. Feladat Végrehajtó 1 Az a segédeszközként és/vagy alapanyagként használható, 1. fejezetben OKTVF TVI ismertetett kiindulási adatbázisok összeállítása. 2 Potenciális felszín alatti víz által érintett területek előzetesen interpretációja. OKTVF TVI 3 A potenciális térképek pontosítási munkamódszerének bemutatása (Királyrét, OKTVF TVI március ), és az anyagok kiosztása a területen illetékes nemzetiparkok számára. 4 Az interpretált fedvények feldolgozása (azon élőhelyfoltok leválogatása, amelyek fennmaradása valóban a direkt talajvízhatás függvénye), kiegészítése a területről rendelkezésre álló egyéb információkkal és terepi tapasztalattal, valamint az ex lege és Natura 2000 vizes fedvények aktualizálása. nemzetiparkigazgatóságok 5 A térképezett elemek esetében attributumként feltüntetni az élőhely fennmaradásának kockázatát vízellátottsági veszélyeztetettségük alapján. Az attrib. értékek: 1=kockázatos az élőhely fennmaradása vízmennyiségi okoból. 2=kockázatos az élőhely fennmaradása vízminőségi okokból, 0=az élőhely fennmaradása sem vízmennyiségi sem vízminőségi okokból nem kockázatos. nemzetiparkigazgatóságok 6 Az elkészült állományok topológiai, geometriai és szakmai ellenőrzése és OKTVF TVI esetleges módosítások kérése. 7 A hiányzó interpretációk pótlása. nemzetiparkigazgatóságok 8 A végleges állapotú anyagok geometriai ellenőrzése, javítása és feldolgozása. OKTVF TVI 9 A nemzetipark-igazgatósági (NPI) területekre vonatkozó állományok egyesítése országos adatbázisban. OKTVF TVI A feladat végrehajtása során a nemzetipark-igazgatóságok együttműködési készsége és az általuk elvégzett munka minősége tág határok között mozgott. A rendelkezésre álló lehetőségek keretei között nehéz volt a feladat szakmailag korrekt megoldása, hiszen alapvető információk hiányoznak (pl. országos élőhelytérkép, használható információk a talajvizek állapotáról stb.). Voltak munkatársak, akik e keretek között is igyekeztek minél konkrétabb veszélyeztetettségi információkat adni, de voltak akik szakmailag elfogadhatónak csak az élőhelyek elterjedésének elkészítését tartották, veszélyeztetésük minősítése nélkül. Sajnos olyan igazgatóság is volt, ahonnan valóban jól felhasználható információ nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben érkezett. Az országos összesítés során nem volt felvállalható a helyi információk hiányosságainak (veszélyeztetettségi állapotoknak) a pótlása, legfeljebb az érintett élőhelyek területi kiterjedésének lehető legpontosabb megrajzolása. Ennek szellemében legfeljebb a foltok lehatárolásában hajtottunk végre módosításokat (a meglévő adatbázisok felhasználásával), a veszélyeztetettségre vonatkozó információknál mindig megőriztük a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai által adott értékeket. Az igényelt méretarányhoz nem illő, túlzott részletezettség és a szerkesztési hibákból származó töredékpoligonok (szilánkok) elkerülése érdekében 1 ha-ban határoztuk meg az interpretációban megjelenő minimális foltméretet. Az 1 ha-nál kisebb foltok eliminálásra kerültek, amely az eliminálandó foltnak a szomszédos foltba történő beolvasztást (a nagyobb élhosszúság szerinti prioritással), vagy szomszédos folt hiánya esetén a folt törlését jelentette. Alábbiakban az egyes nemzetipark-igazgatóságok által elkészített térképművek fő jellemzőit, és az állományokon végrehajtott változtatásokat mutatjuk be. OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 17

20 Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Az állomány az ANPI által átadott adatok feldolgozásán alapszik. Az ANPI munkatársai szerkesztették és minősítették a területükre eső poligonokat. Az átadott munkaanyag a következő tematikájú foltokat tartalmazta: a tervezett Natura 2000 hálózat vizes élőhelyekhez kapcsolódó foltrendszere, az ex-lege lápok és vizes élőhelyek és ezek kiegészítése az ANPI munkatársai által. Az átadásra került állomány csak néhány az adatközlők által ismert, adatokkal alátámasztható esetben tartalmaz veszélyeztetettségi értékeket, egyébként a foltok minősítése nem ismert, azaz 0 kódú. Az így feldolgozott tematikák egyesítésre kerültek, megtörtént az azonos veszélyeztetettségi kategóriába tartozó szomszédok összeolvasztása, valamint ezek után az 1 ha-nál kisebb kiterjedésű poligonok eliminálása. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság A BFNPI munkatársai által beküldött állomány a CLC50 adatbázisból előzetesen leválogatásra került, és a OKTVF TVI által átadott poligon fedvény foltjainak veszélyeztetettségi értékelése. Más geometriájú kiegészítő állományt nem használtak fel a területek térbeli lehatárolásához. Az országos egyesítés előtti lépések a következők voltak: azonos kódú szomszédok összeolvasztása és az 1 ha alatti foltok eliminálása. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság A BNPI-tól beérkezett állomány a CLC50 fedvény foltjait veszi figyelembe azokon a területeken, ahol a talajvíz hatására kialakult talajok találhatók (az M=1: országos talajtérkép leválogatása szerint). A leválogatott talajtérkép használata korlátozta a beküldött interpretáció területi kiterjedését, ezért azt ki kellett egészítenünk főként a domb és hegyvidéki területeken az exlege-területekkel, a CLC50 foltokkal és a CÉT foltjaival. A CLC50 foltrendszerből töröltük a 175 mbf felett elterülő spontán cserjésedő, erdősödő területeket (3243 kód). A CÉT foltrendszerből töröltük a gyertyános-tölgyeseket (221 kód). A beküldött interpretáció nem tartalmazott veszélyeztetettségi minősítéseket. Az országos egyesítés előtt végrehajtott lépések: azonos kódú szomszédok összeolvasztása, és az 1 ha alatti foltok eliminálása. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság A DDNPI által beküldött állomány két adatforrásra támaszkodott: egyrészt egy általuk szerkesztett, néhány poligonból álló állományra (amely geometriai hibákat tartalmazott), valamint a talajvíz hatására kialakult talajok elterjedési térképére. A beérkezett információ nem volt elég részletes és az alapanyagok sajátosságai miatt térbeni kiterjedése sem volt kielégítő, ezért a kiindulási adatokból magunk állítottuk elő a veszélyeztetettségi térképet (a későbbiekben leírt metódus szerint). Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A beérkezett állományok a DINPI területének töredékét fedték le. A munkatársak ezt az értékeléshez felhasználható adatok szinte teljes hiányával indokolták. Emiatt a kiindulási adatokból magunk állítottuk elő a veszélyeztetettségi térképet (a későbbiekben leírt metódus szerint). Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság OKTVF Természetvédelmi Igazgatóság 18