ALAPÍTVA TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALAPÍTVA 1866. TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata"

Átírás

1 ALAPÍTVA A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata TARTALOM Tanulmány KISFALUDI ANDRÁS: A jogi személyek szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben KOLTAY ANDRÁS: A válaszadási (sajtó-helyreigazítási) jog, európai összehasonlításban HORVÁTH GERGELY: A környezetvédelem, a természetvédelem és az élõhelyvédelem viszonyrendszere a hazai jogi szabályozásban KECSKÉS ANDRÁS: Stratégiai döntések és motivációs elméletek az ellenséges vállalatfelvásárlások tekintetében Szemle DOMOKOS ANDREA: Magyar kriminológusok és büntetõjogászok a XIX XX. század fordulóján RADULY ZSUZSA: Miben különbözik az eredményes mediáció a polgári jogi igény teljesítésétõl? NAGY ÉVA: Új nemzetközi magánjogi törvény Kínában Jogirodalom, jogélet GALÁNTAI ERZSÉBET: Lex Baiuvariorum A bajorok törvénye KADLÓT ERZSÉBET: Elek Balázs: A jogerõ a büntetõeljárásban c. monográfiájáról J 7 K J 8 K

2 JO GTUDOMÁNYI KÖZLÖNY J K J K

3 Contents Inhalt Studies ANDRÁS KISFALUDI: Regulation of Legal Persons in the New Civil Code ANDRÁS KOLTAY: The Right of Reply (Right of Rectification or Correction) in a European Comparison GERGELY HORVÁTH: The System of the Relations of Environmental Protection, Nature Conservation and Habitat Protection in the Hungarian law ANDRÁS KECSKÉS: Strategic Decisions and Motivation Theories Concerning Hostile Takeover Review ANDREA DOMOKOS: Hungarian Criminologists and Criminal Lawyers on the Turn of the XIX XX. Century ZSUZSA RADULY: What is the Difference Between Succesful Mediation and Performance of Civil Claim? ÉVA NAGY: New Act On Private International Law in China Legal Life Legal Literature ERZSÉBET GALÁNTAI: Lex Baiuvariorum Law of the Bavarians ERZSÉBET KADLÓT: Balázs Elek: Finality in Criminal Procedure a Monograph Abhandlungen ANDRÁS KISFALUDI: Regelung der juristischen Personen im neuen Bürgerlichen Gesetzbuch ANDRÁS KOLTAY: Recht auf Gegendarstellung (Anspruch auf Richtigstellung oder Ergänzung) im europäischen Vergleich GERGELY HORVÁTH: Das System der Relationen zwischen Umweltschutz, Naturschutz und Lebensraumschutz im ungarischen Recht ANDRÁS KECSKÉS: Strategische Entscheidungen und Motivationstheorien bezüglich feindlicher Unternehmensübernahme Rundschau ANDREA DOMOKOS: Ungarische Kriminologen und Strafrechtler an der Wende vom 19. zum 20. Jahrhundert ZSUZSA RADULY: Wie unterscheidet sich erfolgreiche Mediation von der Erfüllung von Zivilansprüchen? ÉVA NAGY: Neues Internationales Privatgesetzbuch in China Rechtsliteratur Rechtsleben ERZSÉBET GALÁNTAI: Lex Baiuvariorum Gesetz der Bayern ERZSÉBET KADLÓT: Über die Monographie Rechtskraft im Strafprozess von Balázs Elek A KIADVÁNY MEGJELENÉSÉT AZ MTA KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATKIADÓ BIZOTTSÁGA TÁMOGATTA Jogtudományi Közlöny * A MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata. A Szerkesztõ Bizottság vezetõje: Dr. Korinek László A Szerkesztõ Bizottság tagjai: Dr. Hamza Gábor, Dr. Lamm Vanda, Dr. Szalma József Felelõs szerkesztõ: Dr. Vörös Imre Szerkesztõ: Dr. Szalai Éva A szerkesztõség címe: 1015 Budapest, I. Donáti u Kiadja a LOGOD Bt Budapest, Logodi u. 49. Telefonszám: , fax: web: Elõfizethetõ a LOGOD Bt. számlaszámán; Felelõs kiadó: Buday Miklós ügyvezetõ igazgató. Nyomdai elõkészítés: LOGOD Bt. Terjeszti a LOGOD Bt. Megrendelhetõ a kiadó címén, Elõfizetési díj belföldön egy évre: Ft, külföldön 120 EUR Egyes lapszámok külön is megvásárolhatók, 1700 Ft/szám áron, melyet a postaköltség felszámolásával kézbesítünk. Nyomdai munkálatok: F&F Print Line Kft. HU ISSN

4 KISFALUDI: A JOGI SZEMÉLYEK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN 333 TANULMÁNY A jogi személyek szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben * Kisfaludi András egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Az új Polgári Törvénykönyv a jogi személyekrõl, mint magánjogi intézményekrõl a hatályos szabályozásnál jóval nagyobb terjedelemben rendelkezik. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokon túl, azokat a jogi személy típusokat vonja szabályozási körébe, amelyeknek a létesítésével és mûködtetésével kapcsolatos viszonyok a magánautonómia körébe tartoznak. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat a kódex funkcionális megközelítéssel alkotta meg, így az általános rész az azonos funkciók betöltésére minden jogi személy típusnál egyformán alkalmazható normákat tartalmaz. A szabályozás módszereként a törvénykönyv a jogi személyek magánjogi jellegét elõtérbe helyezve az eltérést engedõ normákat vezette be, kellõ körültekintéssel megkonstruálva a szükséges kivételeket. I. Bevezetés Az új Polgári Törvénykönyv szerkezeti sajátosságai közül az egyik legfeltûnõbb újdonság a jogi személyekre vonatkozó szabályozás terjedelmének, súlyának a korábbiakhoz viszonyított jelentõs növekedése. A hatályos kódex jelenlegi állapotában 34 -nyi rendelkezést tartalmaz a jogi személyekre vonatkozóan, amelyek egy jó része nem is rendelkezik feltétlenül önálló normatartalommal, mert vagy már lényegében nem létezõ szervezettípusokat szabályoz,1 vagy más törvényekben sokszor szó szerint ismétlõdõ s kétszer mindenképpen feleslegesnek tûnõ szabályt rögzít,2 vagy utaló normaként csupán azt mondja ki, hogy egy-egy jogi személy típusra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni,3 ami ilyen rendelkezések nélkül is magától értetõdõ lehet, ha van speciális jogszabály. Ha ezeket a semmitmondó vagy felesleges szabályokat nem vesszük figyelembe érdemi szabályként, akkor a jelenleg hatályos szabályozás még korlátozottabb hatókörûnek bizonyul. Ezzel szemben az új Polgári Törvénykönyvnek a jogi személyekre vonatkozó szabályai 406 -t tesznek ki, s mivel ezek a szabályok csak létezõ intézményeket szabályoznak, de azokat érdemben, s nemcsak a szabályozás továbbutalásával, továbbá kerülik a felesleges ismétléseket a jogrendszerben, ezért e szabályok valódi normatív tartalommal rendelkezõ normáknak tekinthetõk. Ilyen formán a szabályozás terjedelmében mutatkozó különbség még szembetûnõbb, még jelentõsebb. Természetesen egy ilyen horderejû szabályozási változás alapos megfontolást, elméleti elõkészítést, a lehetséges megoldások megvitatását, átgondolását igényli, különösen akkor, ha amint ez a jogi személyekre vonatkozó könyv megalkotása kapcsán történt a továbblépés iránya, tartalma, módszere nem egyértelmû, nem mindenki által egyöntetûen elfogadott. Elméleti viták természetesen szinte vég nélkül folytathatók, s nyilván sohasem alakulhat ki olyan helyzet, amikor már senkinek semmi hozzátennivalója nem maradhatott, s ezért lezártnak tekinthetjük a vitát. Ezt is figyelembe véve úgy gondolom, hogy a jogi * Az új Polgári Törvénykönyvvel foglalkozó sorozat harmadik tanulmánya (Szerk.) 1 Ilyen például az állami vállalatra vagy a trösztre vonatkozó szabály (Ptk ). 2 Például a Ptk a szó szerint megegyezik a szövetkezetekrõl szóló évi X. törvény 7. -ával, a Ptk. 53. (3) bekezdése a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.) ának (1) bekezdésében, az 53. (4) bekezdése a Gt (1) bekezdésében, a 74/H. (1) bekezdése a Gt (1) bekezdésében foglalt szabállyal szó szerint megegyezõ szöveg. 3 Ilyen utaló norma például a Ptk a, 34. (3) bekezdése, 51. -a, 56. (2) bekezdése, 74. (4) bekezdése, 74/H. (5) bekezdése. E szabályok normatív tartalmának hiányát jól mutatja, hogy ha az adott jogi személy típusról külön jogszabály rendelkezik, akkor annak szabályait nyilván akkor is alkalmazni kell, ha ezt a Ptk. nem mondja ki. Különösen így van ez arra figyelemmel, hogy tipikusan más törvényekrõl, s nem alacsonyabb szintû jogszabályokról van szó a hivatkozott jogszabályok között.

5 334 TANULMÁNY JÚLIUS AUGUSZTUS személyekkel kapcsolatban kifejtésre kerültek azok az elméleti álláspontok, amelyek a szabályozás befolyásolására alkalmasak lehettek, így az elméleti elõkészítés elégségesnek tekinthetõ abban az értelemben, hogy megfogalmazásra kerültek azok a döntési alternatívák, amelyek közül a jogalkotó érvekkel alátámasztott módon választhatott.4 A döntést igénylõ kérdések lényegében az alábbi három csomópont köré rendezõdtek: A jogi személyek szabályozásának tárgya, terjedelme Az általános szabályok köre és jellege A jogi személyekre vonatkozó szabályozás módszere. E tanulmányban azt vizsgálom meg, hogy ezekben a kérdésekben az új Polgári Törvénykönyv milyen eredményre jutott, s ez az eredmény miként értékelhetõ a megelõzõ viták fényében, illetve a gyakorlatnak milyen változásokra kell felkészülnie az új szabályozásra tekintettel. Természetesen ez az áttekintés nem tud kitérni a részletszabályokban bekövetkezett nagyszámú változások teljes körû vizsgálatára, csupán a fent jelzett három kérdéskörre szorítkozik. II. A jogi személyekre vonatkozó szabályozás tárgya 1. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotása során elvi kiinduló pontként szolgált az a tétel, hogy a Ptk.- nak kódex-szerû jogszabálynak kell lennie, azaz a polgári jogi viszonyok minél teljesebb körét kell hatókörébe vonnia, ezzel biztosítva a hasonló tartalmú jogviszonyok egységes elvek szerinti szabályozását. Vékás Lajos már a kodifikációs munkálatok korai szakaszában hangsúlyozta, hogy bármennyire megváltoztak is a klasszikus magánjogi kódexek megalkotásának történelmi és gazdasági keretei, egy tényezõ bizonyosan töretlenül fennmaradt, mégpedig a rendszerbe foglalt szabályozás iránti igény. Sõt úgy ítélte meg, hogy a felgyorsult változások és a globalizáció korában a kellõen absztrahált, rendszerbe foglalt, azaz kodifikált normák alkalmasabbak az életviszonyok gyors változásainak követésére, mint az egymást sebesen kergetõ és a részletekbe veszõ egyedi és eseti jogszabályok áttekinthetetlen tömege. 5 A rendszeralkotás igénye azt kívánja meg, hogy a polgári jogi viszonyok minél szélesebb körét vonjuk a kódex hatálya alá. Ez a teljességre törekvés azonban nem lehet öncélú. A szabályok egyazon törvénykönyvbe foglalása addig kívánatos és célszerû figyelmeztet Vékás Lajos, amíg az összefoglalandó normák módszerbeli egysége fennáll, és amíg a rendszerbe illesztés a kodifikáció elõnyeit: a rendszertani racionalitást, az ökonomikus és ellentmondásmentes törvényszerkesztést, az egységes terminológia biztonságát, a világos és áttekinthetõ megoldásokat hozza magával. A kódex nem presztízs-mû, amelybe lehetõleg minél több életviszonyt bele kell szabályozni. S a kódexbe való felvétel nem státus-szimbólum, amire lehetõleg minél több jogintézménnyel törekedni kell. 6 Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével 4 A jogi személyek szabályozásával kapcsolatban a kodifikációs folyamat során az alábbi fontosabb tanulmányok születtek: Sárközy Tamás: A Kereskedelmi Törvénykönyv esetleges koncepciója. Gazdaság és Jog sz. 3 6.; Kisfaludi András: A társasági jog helye a jogrendszerben. Polgári Jogi Kodifikáció sz ; Sárközy Tamás: Jogképesség személyiség jogalanyiság az embertöbbességek csoportok szervezetek körében. Polgári Jogi Kodifikáció sz. 3 9.; Miskolczi Bodnár Péter: Társasági jog a Ptk-ban. Gazdaság és Jog sz. 3 8.; Sárközy Tamás: Jogképesség, illetve jogalanyiság az embertöbbességek csoportok szervezetek körében. Jogtudományi Közlöny sz.1 10.; Petrik Ferenc: A polgári törvénykönyv A személyek címû könyvének szabályozási koncepciója. Vitaindító tézisek. Polgári Jogi Kodifikáció sz ; Petrik Ferenc: Jogalanyok és jogi személyek az új polgári törvénykönyvben. Magyar Jog sz ; Wellmann György: A Ptk. és Gt. kapcsolódási pontjai az új Ptk. koncepció tükrében. Gazdaság és Jog sz Sárközy Tamás: Szervezetrendszerek és a polgári jogi jogalanyiság. in: Kozma György (szerk.): Ünnepi tanulmánykötet Petrik Ferenc 70. születésnapjára. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Budapest ; Sárközy Tamás: Szervezetrendszerek és a polgári jogi jogalanyiság a társasági-egyesületi és az alapítványi jogban. Gazdaság és Jog sz ; Wellmann György: Kapjon-e a közkereseti és a betéti társaság jogi személyiséget? Gazdaság és Jog sz ; Petrik Ferenc: A jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezések az új polgári törvénykönyvben. Magyar Jog sz ; Sárközy Tamás: Alternatív javaslat a Jogi személyek általános szabályai"-ra. Polgári Jogi Kodifikáció sz Petrik Ferenc: A közjogi személyek polgári jogi jogalanyisága. Gazdaság és Jog sz. 3 7.; Kisfaludi András: Kogencia vagy diszpozitivitás a társasági jogban. Gazdaság és Jog sz ; Kisfaludi András: Kogencia és diszpozitivitás az új Gt.-ben; Jogi Tájékoztató Füzetek Elhangzott szakmai elõadásokról, füzet, MKIK Jogi Szekció, Budapest, füzet, ; Sárközy Tamás: Az új ptk. szövegtervezetérõl a gazdasági jog oldaláról. Gazdaság és Jog sz Fazekas Marianna: A közjog alanyai és a Ptk. tervezet (Egy közigazgatási jogász kérdõjelei a Ptk. tervezet jogi személy részéhez). Polgári Jogi Kodifikáció sz ; Kisfaludi András: A jogi személyek ellenõrzésének szabályai az új Polgári Törvénykönyv tervezetében; in: Tóth Károly (szerk.): Tanulmányok Dr. Bessenyei Lajos egyetemi tanár 70. születésnapjára; Szeged ; Sárközy Tamás: Szervezetek megszemélyesítése a jogban. Kis modern jogdogmatika. Állam- és Jogtudomány sz ; Petrik Ferenc: Egyesület: közjogi vagy polgári jogi szervezet? Közigazgatási Szemle sz ; Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben? Magyar Jog sz ; Sárközy Tamás: Szervezetek megszemélyesítése a jogban. Tudományos Közlemények sz ; Kisfaludi András: A közjogi jogi személy mint magánjogi tabu? in: Kisfaludi András (szerk.): Liber Amicorum. Studia L. Vékás Dedicata. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Budapest, ; Sárközy Tamás: A társasági jog beillesztése a Ptk-ba. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Jogi Szekciója. Budapest, ; Sárközy Tamás: Szervezetek jogállása az új Ptk.-ban. Gazdaság és Jog sz Sárközy Tamás: A gazdasági társaságok közös szabályairól. Kommentár a Kodifikációs Fõbizottság társasági jogi munkacsoportjának javaslatához. Gazdaság és Jog sz. 3 7.; Wellmann György: A közkereseti és a betéti társaság szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben. Kommentár a Kodifikációs Fõbizottság társasági jogi munkacsoportjának javaslatához. Gazdaság és Jog sz ; Sárközy Tamás: Társasági jog a Ptk-ban? Ügyvédek Lapja sz Sárközy Tamás: A gazdasági jog és az új Polgári Törvénykönyv. Gazdaság és Jog sz Sárközy Szabolcs: A harmadik Gt.-tõl a Ptk.-ba foglalt társasági jogig. Gazdaság és Jog sz Vékás Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv elméleti elõkérdései. HVG-Orac, Budapest Vékás Lajos: i. m

6 KISFALUDI: A JOGI SZEMÉLYEK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN 335 kellett tehát eldönteni azt, hogy a jogi személyekre vonatkozó szabályokat kell-e, s ha igen, milyen mértékig kell megjeleníteni az új Polgári Törvénykönyvben. 2. Az evidenciának tekinthetõ, hogy a polgári jogi jogviszonyok lehetõ legteljesebb szabályozására törekvõ kódexnek a szabályozandó jogviszonyok alanyaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznia kell, hiszen enélkül a szabályozás hiányos, alkalmazhatatlan lenne, illetve szükségszerûen más jogszabályokban kellene rendelkezni arról, hogy ki és milyen feltételek mellett válhat polgári jogi jogviszony alanyává. Az eltérõ jogszabályokban való szabályozás pedig magában hordozza az egyenetlen, inkoherens szabályozás veszélyét. Ugyanakkor azonban a jogalanyokra vonatkozó szabályozási szükségszerûség többféleképpen is kielégíthetõ. Az elvi lehetõségek skálája a jogviszonyok lehetséges alanyainak puszta felsorolásától a valamennyi jogalanyra vonatkozó teljes körû szabályozásig terjed. Sõt, a két véglet között is találhatunk elvileg járható utakat. Felmerült például az a gondolat, hogy a Ptk. csak a jogi személyek általános szabályait tartalmazza, de az egyes jogi személy típusok különálló jogszabályokban kerüljenek elhelyezésre, vagy csak néhány alaptípus kerüljön be a kódexbe, míg a többi jogi személyt külön jogszabályokban szabályoznák.7 Úgy gondolom, hogy ezek az elképzelések nélkülözték az elvi megalapozottságot, hiszen azt, hogy mit tekintünk a jogi személyek alaptípusainak, nem lehet objektív szempontok alapján eldönteni. Minél több típus szabályait hagyta volna ki a jogalkotó, annál többet veszített volna a kodifikáció elõnyeibõl. A Ptk. elfogadott változata egy meglehetõsen kiterjedt általános szabályozás mellett több jogi személy típus speciális szabályait is tartalmazza. Ezek a jogi személy-típusok az egyesület, a gazdasági társaságok, a szövetkezet, az egyesülés és az alapítvány. Ezeken túl az államnak, illetve a költségvetésbõl gazdálkodó jogi személyeknek a polgári jogi jogviszonyokban való részvételére találhatók csekély számú szabályok. Mi ennek a tematikának az elvi alapja? Miért ezek a jogi személy típusok kerültek szabályzásra a Ptk.-ban, s miért maradtak ki mások? A választ keresve abból érdemes kiindulni, hogy a jogi személy koncepciója nemcsak a polgári jog területén jelenik meg, szervezetek vagy vagyontömegek jogképességét más jogágak szabályozása is elismeri. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az üzleti, vagyoni forgalomban való részvételre létrejövõ, s ekként polgári jogi értelemben jogi személynek minõsülõ alakulatok többnyire adójogi jogalanyokká is válnak, vagyis egészen más típusú, közjogi jogviszonyokban is részt vesznek. Ugyanez a fordított irányban is megtörténik: olyan jogalanyok, amelyek közjogi jogviszonyokban való részvételre jönnek létre, elsõdleges feladatuk ellátása érdekében a vagyoni forgalomba is bekapcsolódhatnak, s ekként a polgári jogi jogviszonyokban is szükséges lehet jogalanyként való elismerésük. 3. A két esetkör között a polgári jogi szabályozás szempontjából jelentõs különbség mutatkozik, s ez a különbség azon alapul, hogy a nem természetes személy jogalany létrehozatala és mûködési szabályainak megállapítása a létesítésben résztvevõ személy vagy személyek magánautonómiájának körébe tartozik-e vagy sem. Ha a jogi személy létesítésérõl a közjogi viszonyokra jellemzõ hierarchikus rendben születik a döntés, akkor ennek a jogi személynek az alapítására, mûködtetésére a polgári jogi szabályozás nem lehet alkalmas.8 Az ilyen szervezetek létrehozása alapvetõen nem a létesítésrõl döntést hozó személyek érdekeit szolgálja, hanem általában valamilyen közcél, közfeladat megvalósítását, vagyis már ezen a ponton túlmutat a döntésben résztvevõk magánautonómiájának körén. Amennyiben az ilyen jogalanyok létesítõje akár jogszabályban, akár egyedi aktussal, de mindenképpen közjogi döntéssel úgy határoz, hogy a létrehozott közjogi jogalanyt felruházza a magánjogi forgalomban való részvételhez szükséges jogosultságokkal is, akkor ez a jogalany a polgári jog számára is jogalanyként jelenik meg, de csupán a külsõ viszonyait tekintve, vagyis a polgári jog a szervezeti jogalany és más polgári jogi jogalanyok közötti viszonyokat tudja szabályozni, amely szabályozás viszont már túlmutat a jogi személyekre vonatkozó szabályokon. A másik csoportba tartozó jogalanyok esetén a jogi személyt annak alapítói saját érdekükben, saját autonóm döntésükkel hozzák létre, s az ilyen jogi személy mûködtetése is az érintett felek magánautonómiájának területére esik. Márpedig a magánautonómia viszonyainak szabályozása a szabályozás tárgyát és módszerét illetõen egyaránt a polgári jogi szabályozást igényli, s ez a tárgyi és módszerbeli azonosság lehetõvé teszi e szabályoknak a magánjogi kódexben való elhelyezését is. Összefoglalva tehát az új Ptk. azoknak a jogi személy típusoknak a részletes szabályozását tartalmazza, amelyeknek a létesítése és mûködtetése polgári jogi jogviszonyok keretében történik, s nem foglalkozik azoknak a jogi személyeknek a létesítésével, illetve mûködési szabályaival, amelyeknek e belsõ viszonyai kívül esnek a magánautonómia körén. Természetesen csábítónak tûnhetett volna egy olyan szabályozás, amely a magánjogi jogviszonyokban megjelenni képes mindenféle szervezeti jogalany- 7 Lásd például Sárközy Tamás: Az új Ptk. szövegtervezetérõl a gazdasági jog oldaláról. Gazdaság és Jog sz A közjogi jogi személyeknek ezekre a sajátosságaira hívja fel a figyelme Fazekas Marianna a 4. sz. lábjegyzetben idézett mûvében.

7 336 TANULMÁNY JÚLIUS AUGUSZTUS nak a szabályait felöleli, ez azonban megítélésem szerint több hátránnyal járt volna, mint amennyi hozadéka lehetett volna. Egy ilyen megoldás mindenképpen megtörte volna a polgári jogi szabályozás tárgyának logikáját, s olyan viszonyokat is a kódex szabályozási körébe emelt volna, amelyek természetüknél fogva eltérnek a polgári jogi viszonyoktól. Természetesen lehet úgy érvelni, hogy maga az élet keveri össze ezeket a viszonyokat, s a jog nem tehet mást, mint követi ezeket a komplex viszonyokat. A tisztán közjogi viszonyok viszont biztosan nem tehetõk a polgári jogi szabályozás tárgyává, tehát ezeknek a kódexbõl való kihagyása indokolt. Indokolt ez a következetesség a szabályozás módszerét illetõen is, hiszen az alá-fölérendeltségi viszonyok nyilván nem szabályozhatóak a magánautonómia viszonyainak megfelelõ szabályozási módszerekkel, tehát a jogi személyek teljes körének részletes szabályozása nemcsak tárgyi, hanem módszertani törést is okozott volna. 4. A szabályozás tárgyát illetõen felmerült az a probléma is, hogy az egyébként magánjogi jogviszonyok keretében mûködõ jogi személyekre is vonatkoznak olyan szabályok, amelyek nem illeszkednek a polgári jogi szabályozás tárgyi és módszertani kereteibe, s ezeknek a szabályoknak a polgári jogi szabályoktól való elválaszthatatlansága miatt az ilyen komplex jogterületeknek a Ptk.-ba való beillesztése nem indokolt. Sárközy Tamás a gazdasági társaságok jogának a Ptk.- ban való megjelenítésével kapcsolatban fejtette ki aggályait. Álláspontja szerint A gazdasági társaságok joga alapvetõen tényleg civiljogi természetû, de a polgári jog törzsanyagához képest szervezeti vonatkozásai miatt jelentõs mértékben eltérõ jellegû, a polgári jog más területein is érzékelhetõ átlagos komplexitáshoz képest jogágazatilag jóval komplexebb, a polgári jog alapterületein is megnyilvánuló változásképességnél jóval flexibilisebb és progresszívebb, állandósultan modernizálódó jogterület. 9 Ebbõl számára az a következtetés adódik, hogy a gazdasági társaságok joga ( ) harmonikusan ( ) épphogy nem építhetõ be a Polgári Törvénykönyvbe. 10 Megítélésem szerint a gazdasági társaságok mûködéséhez valóban kapcsolódnak a polgári jogon kívül más jogágakba tartozó szabályok (ld. például a cégbejegyzés eljárási szabályait, a társaságokra vonatkozó nyilvánossági, közzétételi szabályokat, a törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályokat, értékpapírjogi szabályokat), ezek azonban jogforrási szinten eddig is viszonylag jól elkülönültek a társasági anyagi jogi szabályoktól, s a szabályozásnak a Ptk.-ba illesztése ezen a helyzeten nem kell, hogy rontson. Sõt az eddigieknél is gondosabban lehetett ügyelni arra, hogy a kódex szabályozási tárgyába és módszerében nem illeszkedõ normák ne kerüljenek be a törvénykönyvbe, illetve a korábban más jogszabályokban megjelenõ polgári anyagi jogi normák is a helyükre kerüljenek. Ez a törekvés természetesen nem valósulhatott meg tökéletesen. Kivételesen elõfordul, hogy a Ptk. nem tisztán polgári anyagi jogi szabályokat tartalmaz, de ennek mértéke oly csekély, hogy ez nem töri meg a kódex egységes szerkezetét. Ez érvényesül álláspontom szerint a gazdasági társaságok Ptk.-beli szabályozásánál is. A Ptk. nem azt tûzte ki célul, hogy a gazdasági társaságok mûködéséhez szükséges valamennyi jogi normát összegyûjtse és egységesen szabályozza.11 Ha pedig az anyagi jogi szabályokat elkülönülten szabályozzuk, akkor annak ellenére, hogy tudatában lehetünk annak, hogy a társaságok mûködésére más szabályok is vonatkoznak, s ekként a társasági jog komplex jogterület az anyagi jogi szabályozás jó helyen lehet a Polgári Törvénykönyvben: abból sem tárgya, sem szabályozási módszere miatt nem lóg ki.12 Nem vitásan a társasági viszonyoknak vannak az árucsere viszonyokhoz képest eltérõ sajátosságai, amelyek alapvetõen a társaságok szervezeti jellegébõl adódnak. Sárközy Tamás ebbõl a sajátosságból is arra következtet, hogy a társasági jog anyaga nem illeszkedhet szervesen a Polgári Törvénykönyvbe. Álláspontja szerint A polgári jog külsõ mellérendeltségi jogviszonyokra rendelt dogmatikával rendelkezik. ezért nehéz alkalmazni a szervezeti vonatkozásokra, amelyek szükségképp belsõ jellegûek és sokszor vertikális relációval is rendelkeznek. A polgári jog nem tud mit kezdeni a szabályzatokkal, a szervezeten belüli szervi jogalanyisággal, a belsõ megállapodásokkal Megítélésem szerint azonban a gazdasági társaságok esetében a társaságon belüli viszonyok is egymás mellé rendelt, egyenjogú szereplõk magánautonómiaviszonyai, amelyeket alapvetõen megállapodások akár jogi értelemben formalizált, akár csupán tartalmilag érzékelhetõ megállapodások uralnak. A társa- 9 Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben? Magyar Jog sz Sárközy Tamás: i. m. (9. jegyzet) Ehhez hasonló elképzelést Sárközy Tamás vetett fel egy lehetséges Kereskedelmi Törvény koncepciójának felvázolásával, ahol valóban egy jogszabályba kerültek volna a társasági anyagi jogi, a cégjogi, csõdjogi, számviteli szabályok. Sárközy Tamás: A Kereskedelmi Törvénykönyv esetleges koncepciója. Gazdaság és Jog sz Úgy tûnik, hogy ezt a kritika is hajlandó elismerni azzal, hogy éppen ezt az egynemû szabályozást tekinti a korábbi állapothoz képest veszteségnek. Sárközy Tamás szerint A gazdasági jog szempontjából azonban a társasági jog Ptk.-ba beépítésének legnagyobb nehézsége a társasági jog belsõ jogági komplexitásának megszûnése. A társasági jog alapvetõen civiljog, ugyanakkor a Gt. a többi jogág elé is nyitott volt: közjogi, közigazgatási, pénzügyi, számviteli, munkajogi, peres és peren kívüli eljárási szabályok szép számban találhatók a társasági törvényben. Sárközy Tamás: A gazdasági jog és az új Polgári Törvénykönyv. Gazdaság és Jog sz Sárközy Tamás: i. m. (9. jegyzet) 798.

8 KISFALUDI: A JOGI SZEMÉLYEK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN 337 sági szervek egymáshoz való viszonya e szerveket alkotó személyek érdekeit tükrözi. A hierarchikus viszonyok minõségileg nem terjednek túl azon, amit egy polgári jogi jogviszony keretében is meg lehet konstruálni. Gondoljunk például arra, hogy egy megbízási szerzõdés keretében is az ügy ura a megbízó, s a megbízott az õ érdekében, az õ utasításai szerint köteles eljárni, ebben az értelemben tehát itt is hierarchikus viszonyok alakulnak ki, de ettõl még a polgári jogi jogviszony keretei között maradunk. A fentieken túlmenõen a belsõ és külsõ viszonyok megkülönböztetése viszonylagos. A társaságon belül is elkülönült, egymás mellé rendelt jogalanyok egymással szembeni tehát ebben az értelemben külsõ viszonyai jelennek meg. Az ügyvezetés és a tagság, a kisebbség és a többség közötti viszonyok például a társaságon belüli viszonyok, de mégis jól azonosítható, önálló jogalanyok egymással szembeni, egymáshoz képest külsõ jogviszonyairól van szó. Jól érzékelhetõ ez például a vezetõ tisztségviselõknek a társasággal szembeni felelõssége körében, amely nyilván mindenki máshoz képest a társaság belsõ ügyeinek körébe sorolható, azonban a felelõsségi viszony alanyainak szempontjából az egymással szembeni viszony egyértelmûen külsõ viszony. A fentieken túl fölvetõdtek még olyan szempontok, amelyek szerint pusztán a szabályozás terjedelme miatt indokolt lehetne az egyes jogi személyekre vonatkozó részletes szabályoknak külön törvényekben való elhelyezése, mert a nagy mennyiségû szabály megtöri, szétfeszíti a Ptk. szerkezetét. Nos, ezt a problémát a Ptk. könyvekre tagolásával véleményem szerint jól lehetett kezelni. Az egyes könyvek viszonylagos önállósága, ugyanakkor a törvény egészébe való illeszkedése lehetõvé teszi, hogy viszonylag nagy mennyiségû szabályanyag is kezelhetõ módon kerülhessen be a Ptk.-ba. III. A jogi személyek általános szabályai 1. Abban a kérdésben viszonylagos egyetértés volt már a kodifikációs folyamat kezdetén, hogy a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok megerõsítésre szorulnak a Polgári Törvénykönyvben. Petrik Ferenc a jogi személyekre vonatkozó szabályozás elsõ koncepció-tervezetében úgy fogalmazott, hogy a jogi személyre vonatkozó általános rész hiányt pótolna, ugyanis ma még indokolatlan eltérések vannak egyes jogi személyek között, akár a nyilvántartásba vételre, a megalakulásra, akár a jogi személy megszûnésére vonatkozó szabályozás tekintetében. Ez különösen akkor szembetûnõ, amikor két különbözõ jogi személy azonos jellegû gazdasági vagy más tevékenységet folytat. Számos olyan rendelkezés található a külön törvényekben, amelyek megfelelõ absztrahálásával minden jogi személyre vonatkozó általános szabályozást lehet kialakítani, természetesen megengedve az indokolt eltéréseket a jogi személyek egyes fajtáinál. 14 Ezeknek az elveknek megfelelõen elsõsorban az általánosítás eszközét alkalmazva állt össze a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok köre.15 Olyan szabályok kerültek ide, amelyek korábban több jogi személy típusnál is azonos vagy hasonló tartalommal jelentek meg, illetve amelyek esetén a tartalmi eltérések nem voltak indokolhatók, s megalkotható volt egy mindegyik jogi személy típusra alkalmazható általános norma. Az általános szabályok között jelentek meg továbbá olyan normák is, amelyek korábban nem mindegyik jogi személy típusnál voltak fellelhetõk, de amelyekrõl a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a szabályozási szükséglet mindegyik jogi személynél azonos tartalommal jelentkezik, s ezért indokolt lehet egy korábbi speciális szabály általánosítása. 2. A fenti módszerekbõl két következmény adódik. Egyrészt a jogi személyekre vonatkozó általános rész a jogi személy típusokra vonatkozó joganyag felett a szabályozás olyan rétegét alkotja, amely mindegyik jogi személy típusnál alkalmazásra kerül. Így valósul meg a kodifikációnak az a sajátossága, amely a megfelelõ absztrakció eredményeként rövidítést, a felesleges ismétlések elkerülését teszi lehetõvé. Ebben az értelemben a jogi személyek szabályozásának általános része nem csupán elvi tételeket, alapelveket foglal magában, hanem olyan tételes normákat, adott esetben részletszabályokat, amelyek általános jellege abból adódik, hogy ugyanolyan tartalommal alkalmazandóak minden jogi személy típusnál, vagy ha nem is mindegyiknél, de többnél. Az általános rész fentebb leírt kialakításának másik következménye, hogy általános normaként köszönnek vissza olyan szabályok, amelyekkel korábban egy-egy jogi személy típusnál találkozhattunk csupán. Ez pedig könnyen keltheti azt a látszatot, hogy a forrásként szolgáló jogi személy típus szabályait ültettük rá mesterségesen az összes jogi személyre.16 Holott inkább 14 Petrik Ferenc: A Polgári Törvénykönyv A személyek címû könyvének szabályozási koncepciója (Vitaindító tézisek). Polgári Jogi Kodifikáció A jogi személyekre vonatkozó általános szabályok bõvítését Sárközy Tamás is indokoltnak tartotta. Álláspontja szerint az, hogy a jelenlegi Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai nem megfelelõek, köztudott, kétségkívül nagyon hiányosak is, bõvítésük indokolt. Sárközy Tamás: Alternatív javaslat a Jogi személyek általános szabályai -ra. Polgári Jogi Kodifikáció sz A mennyiségi változás ezen a téren is szembetûnõ. A hatályos Ptk.-ban a jogi személyekre vonatkozó általános (tehát nem egy-egy jogi személy típusra vonatkozó) szabályok mindössze három szakaszt ( ) tesznek ki (de ebben némi rendszertani töréssel már benne vannak az államra mint jogi személyre vonatkozó speciális szabályok is), míg az új Ptk.-ban ez a szabályanyag 62 -t ölel fel. 16 Ezt a kritikát fogalmazza meg Petrik Ferenc: Az új Polgári Törvénykönyv tervezeteivel kapcsolatos dilemmák. Magyar Jog sz. 66.

9 338 TANULMÁNY JÚLIUS AUGUSZTUS arról van szó, hogy az adott jogi személynél kidolgozott szabály képes minden más jogi személy típusnál is kielégíteni a szabályozási szükségletet, s ezért volt indokolt egy logikai szinttel feljebb helyezni. 3. Az ilyen elvek szerint kialakított általános részi szabályozás erõs kritikát kapott. Sárközy Tamás ben megfogalmazott véleménye az általános rész a) túlszabályozó, b) el-kereskedelmi jogiasítja, illetve közjogiasítja az összes jogi személyt, c) indokolatlanul uniformizálja a jogi személyeket, d) túlzott akadályokat támaszt a szabad szervezetalakítással szemben, e) elbürokratizálja a jogi személyek mûködését. 17 Egy 2008-as írásában az általános részt illetõ kritikáját két pontba sûríti, mondván a tervezet alapvetõ hibája egymással összefüggésben a jogi személyek általános szabályainál, hogy túlszabályoz, és ennek keretében olyan intézményeket állít modellként valamennyi jogi személy számára, amelyek csak a jogi személyek egyes fajaira jellemzõk, azaz a kisebbségi jogintézménybõl lesz általános minta, olyan társasági jogi megoldásokat tesz a jogi személyek általános normájává, amelyeknek a gazdasági társaságok körén kívül nincs létjogosultságuk. 18 A kritika lényege tehát, hogy az általános szabályok túlzott mennyiségûek, mégpedig azért, mert olyan társasági jogi szabályokat általánosítanak, amelyek egyáltalán nem alkalmazhatóak más jogi személyek esetén, vagy alkalmazhatóak ugyan, de nem kívánatos modellként felkínálni más jogi személyek számára.19 Úgy hiszem, az egyértelmûen megállapítható, hogy a túlszabályozás ebben az összefüggésben nem mennyiségi kérdés. Nincs olyan objektív mérce, amivel meg lehetne állapítani, hogy milyen mennyiségû általános szabályra van szükség a jogi személyek szabályozásánál. Az egyetlen kérdés, ami alappal felvethetõ, hogy az általános szabályok között szereplõ normák alkalmasake minden vagy több meghatározott jogi személy típusnál betölteni szabályozási funkciójukat. Ha igen, akkor mindegy, hogy milyen mennyiségrõl van szó, s véleményem szerint az is közömbös, hogy hol lelhetõk fel az adott szabálynak elõzményei a jogrendszerben. Ami az alkalmazhatatlan szabályokat illeti, ilyenre nem találtam példát, s a kritikus hozzászólásokban sem jelöltek meg ilyet. Az nyilvánvalóan más kérdés, hogy a szabály alkalmazását szükségesnek, kívánatosnak tartjuk-e, s megítélésem az sem az alkalmazhatatlanság jele, ha egy-egy jogi személy típus szabályozása körében a jogalkotó tudatosan eltért az általános részi szabálytól. Mégis feltéve (de meg nem engedve), hogy az általános részi szabályok között vannak olyanok, amelyek nem alkalmazhatóak egyik vagy másik jogi személy típusnál, ez nem eredményezhet megoldhatatlan problémát, hiszen akkor nyilván mellõzni fogják az alkalmazást. 4. Ami a társasági jogi megoldások általános szabályok szintjére emelését illeti, úgy gondolom, hogy funkcionális megközelítésben minden esetben támogatható megoldásról van szó. Például a jogi személyek alapításának érvénytelensége a társasági jogon túlmutató kérdés, hiszen mindegyik jogi személynél konfliktust okoz az, ha a jogi személy állami elismerése, közhiteles nyilvántartásba való bejegyzése után az alapítás érvénytelenségére hivatkozva akarnák megfosztani az alapító aktust annak joghatásaitól, s így akár a létesítésre visszamenõ idõbeli hatállyal eltüntetni a jogi személyt. Ezt a problémát indokolt lehet minden jogi személyre kiterjedõen szabályozni. A jogi személyek szervezetét illetõen is lehetõség kínálkozik a szabályozás általánosítására, hiszen szervezeti jellegükbõl adódóan hasonló viszonyok jelennek meg a különbözõ jogi személy típusok körében. Mivel a jogi személy keretében mûködtetett vagyont érintõ döntések nem hozhatók meg elõzetesen, a jogi személy létesítésekor, ezért szükségszerûen folyamatos döntési kényszer jelenik meg e szervezetekben, ezért a döntési jogkörök megosztása, a döntéshozatal szabályozása mindegyik jogi személynél jelentkezõ igény. Hasonlóképpen minden jogi személynél elõfordulhat, hogy a vagyon mûködtetésével kapcsolatos irányítási tevékenység önállósul, s e tevékenység ellátásra sajátos státusz alakul ki a jogi személy szervezetén belül. Ugyanígy a jogi személy tagjai (alapítói) és az ügyvezetést ellátó személyek közötti távolság növekedésével megjelenhet az igény az ügyvezetés ellenõrzését ellátó szerv mûködtetésére, függetlenül attól, hogy egyesületrõl, gazdasági társaságról vagy akár alapítványról van-e szó. Miért kellene ezeket az intézményeket külön-külön, speciális, csakis egy-egy jogi személy típusra érvényes szabály keretében rendezni, ha a szabályozott jelenség funkciója, s ezért a funkció megvalósulása során kialakuló konfliktusok is hasonlóak? A kezdeti félreértések után egyértelmûvé vált, hogy egy szabálynak az általános rendelkezések között való megjelenése nem azt jelenti, hogy azt a szabályt, a szabályozott intézményt kötelezõ módon minden jogi személy típusba tartozó jogi személynél kötelezõen alkalmazni kellene. Abból például, hogy a felügyelõ bizottságról a jogi személyek általános szabályai (is) rendelkeznek, nem következik, hogy minden jogi személynél kötelezõen felügyelõ bizottságot kellene mûködtetni. Csupán az következik ebbõl a szabályozásból, hogy ha valamely jogi személynél jogszabály kötelezõ- 17 Sárközy Tamás: i. m. (14. jegyzet) Sárközy Tamás: i. m. (9. jegyzet) Szintén a jogi személyek általános szabályainak társaságosítását rója fel az új Ptk.-nak Sárközy Szabolcs: A harmadik Gt.-tõl a Ptk.- ba foglalt társasági jogig. Gazdaság és Jog sz. 8.

10 KISFALUDI: A JOGI SZEMÉLYEK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN 339 vé teszi, vagy az arra jogosult döntéshozók kötelezettség nélkül is elhatározzák felügyelõ bizottság alakítását és mûködtetését, akkor akármilyen típusú jogi személyrõl legyen is szó a létrehozandó felügyelõ bizottságra az általános szabályok alkalmazandóak (figyelembe véve a szabályozás eltérést engedõ jellegét is, amivel a következõ pontban foglalkozunk). Egyes vélemények szerint azonban ez a szabályozást is túlzott és elhibázott. Sárközy Tamás azt veti föl, hogy A Ptk. nem kötelezõ szabályai is azonban magatartásmintát képeznek, sugallnak. Az a rendes egyesületalapítvány, amelynek van felügyelõbizottsága, van könyvvizsgálója, hiszen a Ptk.-ban van ilyen. És ez az, ami szerintem helytelen, 20 Azt, hogy egy nem kötelezõ norma mit sugall, nehéz megítélni, erre empirikus adatok aligha állhatnak rendelkezésre. Attól tartok, hogy ebben az esetben Sárközy Tamás aggályai nem megalapozottak. A gazdasági társaságokról szóló törvények eddig is a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályként rendelkeztek a felügyelõ bizottságokról, holott csak a társaságok egy kis részénél volt kötelezõ ilyen szerv létesítése. Nem volt megfigyelhetõ olyan jelenség, hogy csupán azért, mert a tagok ott olvashatták az általános részben a vonatkozó rendelkezéseket, ezt olyan sugallatként fogták volna föl, amelynek alapján akkor is tömegesen felügyelõ bizottság létesítése mellett döntöttek volna, amikor ez nem volt szükségszerû. De hozhatunk analógiát a szerzõdések jogból is. A törvény általános szabályként rendelkezik különféle biztosítékokról, ami nem jelenti azt, hogy a felek ne köthetnének és ne kötnének szerzõdés mindenféle biztosíték nélkül, illetve ne választanák ki az adott viszonyra legalkalmasabb biztosítékot a többi szintén szabályozott biztosíték mellõzésével. Nem gondolom, hogy a jogi személyek esetén másként alakulna a helyzet, s az érintettek az egyébként világosan nem kötelezõ normákat csak azért alkalmaznák akaratuk, érdekük ellenére, mert azok általános rendelkezésként jelennek meg. IV. A jogi személyek szabályozásának módszere 1. Az elõzõ pontokban tárgyalt kérdésekhez képest látszólag szûkebb problémát jelent a szabályozást módszerének kérdése, valójában azonban ugyanúgy a teljes szabályozásra kiható következményei vannak, mint a szabályozás tárgyával kapcsolatos döntéseknek. A Polgári Törvénykönyv hagyományos alkotóelemeivel kapcsolatban jól megállapodott elvek alakultak ki a szabályozás módszerét illetõen. Ennek eredményeként közhelynek számít, hogy a szerzõdési jog szabályozása diszpozitív módszerrel történik, azaz a felek közös megegyezéssel a szerzõdésüket egyébként szabályozó norma tartalmától általában eltérhetnek. Más területeken azonban az eltérés lehetõsége nem merül föl, hiszen például a dologi jogi viszonyokban mivel abszolút szerkezetû jogviszonyokról van szó föl sem merülhet, hogy az érintettek közös megegyezése kialakulhatna. A jogi személyek Ptk.-beli szabályozása a már többször emlegetett igen hézagos, hiányos volta miatt nem foglalkozott a szabályozás jellegének kérdésével, amibõl az következik, hogy az a kevés norma, ami megjelent a Ptk.-ban, feltétlen érvényesülést igényelt, hiszen ez a jogi norma alapállapota, s az ettõl való eltérés kifejezett rendelkezést igényel. Közismert azonban, hogy a gazdasági társaságok jogi szabályozása körében a szabályozás módszerének kérdése határozottan fölvetõdött, s elméleti és joggyakorlati viták mellett a szabályozás módszere jelentõs változáson esett át. A gazdasági társaságokról szóló szabályozás eleinte a részvénytársaságok kivételével a társasági jogi normáktól való eltérés lehetõségét mondta ki általánosságban, s esetenként rendelkezett arról, ha az általános szabálytól eltérõen tiltani kívánta az eltérést. Késõbb azonban a jogalkalmazási problémákat, a visszaélések veszélyeit érzékelve gyökeres fordulatot tett, s általánossá tette az eltérést nem engedõ szabályozást, ami viszont az eltérés kivételes lehetõségeinek egyedi kimondását igényelte. 2. Pusztán ebbõl a változásból leszûrhetõ az a következtetés, hogy a társaságokra vonatkozó szabályozás kógens, vagy diszpozitív volta nem eleve elrendelt, nem logikailag szükségszerû. Ezért nem volt indokolatlan felvetni és megvizsgálni ezt a kérdést a jogi személyek újabb, átfogó szabályozása mellett. Persze, rögtön felvethetõ a kérdés, hogy nem jelent-e csúsztatást az, ha a gazdasági társaságoknál felvetõdõ kérdést általánosságban kezdjük vizsgálni a jogi személyeknél.21 Sárközy Tamás szerint vannak olyan jogi személy típusok, amelyeknél a létesítés nem szerzõdéssel történik, s ezért az a feltétel, hogy a felek a szerzõdésükben térhetnek el a törvényi rendelkezésektõl, soha nem teljesülhet, tehát a diszpozitivitás kérdése fel sem vethetõ. Példaként említi az alapítványt,22 to- 20 Sárközy Tamás: i. m. (9. jegyzet) Sárközy Tamás: i. m. (12. jegyzet) Sárközy Tamás egy interjúban így érvelt: A jogi személyek általános szabályai között szerepel egy olyan szabály, mely szerint minden jogi személynél tehát pl. az alapítványnál is, ahol diszpozitivitásról eleve nem lehet szó, mert az alapító egyedül van mód van arra, hogy az alapítók eltérjenek a Ptk.-tól a felek egymás közötti viszonyában, de szervezeti és mûködési kérdésekben is. A jogi személyek szabályozása az új Ptk.-ban. Sárközy Tamás: Az útnak csak a felén járunk Pesti Ügyvéd sz. 5. Csak a rend kedvéért jegyzem meg, hogy egy alapítványt több személy is alapíthat, nem szükségszerû tehát, hogy az alapító egyedül legyen.

11 340 TANULMÁNY JÚLIUS AUGUSZTUS vábbá azokat a jogi személyeket, ahol a létesítõ okiratot alakuló közgyûlés fogadja el (pl. egyesület vagy szövetkezet).23 Úgy gondolom, hogy ez esetben sem az elnevezéseknek, hanem a tartalomnak kell elsõdlegességet biztosítani. Ha a diszpozitivitást úgy definiáljuk, hogy annak fogalmi elemeként határozzuk meg azt, hogy az eltérés csak szerzõdésben történhet, akkor a Ptk. szabályozása valóban nem diszpozitív. De ez nem változtat azon a szabályon, amely megengedi, hogy a létesítõ okirat (ami lehet társasági szerzõdés vagy alapító okirat vagy alapszabály is) megalkotói a létesítõ okiratban a törvényi feltételektõl eltérõ szabályokat állapítsanak meg. Így, ha az alapító egyetlen személy, vagy a létesítõ okiratot többségi döntéssel fogadják el, a jogszabálytól való eltérés lehetõsége akkor is értelmezhetõ. Megítélésem szerint a szabályozás módszerérõl való döntést a jogi személyek jellegével kapcsolatos felfogásunk kell, hogy meghatározza. A szabályozás módszerét ahhoz kell igazítani, hogy a jogi személyeket a tagok, vagy alapítók magánautonómiájának körébe tartozó jelenségként fogjuk-e fel, vagy ezt a jellegzetességet háttérbe szorítva az intézményi jelleget kívánjuk kidomborítani. Ahogy azt már a szabályozás tárgyával kapcsolatban jeleztem, álláspontom szerint a Ptk.-ban szabályozott jogi személyek esetében a magánautonómia elsõdlegességét kell biztosítanunk: a magánjogi jogi személyek nem az alapítókon kívüli célokat hivatottak szolgálni, különösen nem lehetnek az állami akarat megvalósításának eszközei.24 Ez pedig egyformán igaz a gazdasági társaságokra, egyesületekre, szövetkezetekre, alapítványokra is, tehát nem indokolatlan, hogy ezek mindegyikénél mérlegelje a jogalkotó, hogy vajon ragaszkodni kell-e az eltérést nem engedõ szabályozáshoz. 3. Véleményem szerint a törvényalkotó helyesen döntött, amikor a jogi személyek esetén általános szabályként mondta ki az eltérõ szabályozás lehetõségét.25 Ezen az úton ugyanis lehetõvé teszi, hogy az érintett felek a magánautonómiájuk keretei között, saját céljaik elérése érdekében létrehozott szervezeteiket a saját igényeiknek megfelelõen alakíthassák, a jogi személy és az abban érdekeltek egyedi sajátosságai, viszonyai alapján rendezzék a jogi személy szabályait. Ellenkezõ esetben, azaz, ha a törvény nem engedi meg általánosságban az eltérést, akkor a jogalkotóra hárul az a megoldhatatlan feladat, hogy felmérjen minden szóba jöhetõ eltérési lehetõséget, s azokról egyenként eldöntse, hogy megengedhetõ-e vagy sem. Ha ezt a munkát a jogalkotó elmulasztja, akkor bizonyosan lesznek olyan esetek, amikor indokolatlanul korlátozza a feleket a jogi személyekkel kapcsolatos viszonyaikban. Úgy gondolom, hogy ez az a pont, ahol világosan kirajzolódik, hogy a szabályozás módszerérõl való döntés nem pusztán kodifikációs technika kérdése. Nem arról van szó, hogy össze kell számolni, milyen alapállás mellett kell több kivételes szabályt beiktatni a törvénybe, hiszen az eltérést nem engedõ szabályozás esetén egy át nem látható, elõre nem felmérhetõ halmazt kellene megvizsgálni, mivel a felek igényei szinte végtelen variációs lehetõségeket hordoznak magukban. Azt tehát, hogy az eltérést nem engedõ szabályozás mellett mit kellene mégis megengedni, nem számba vehetõ, nem szabályozható még megközelítõ találati pontossággal sem. Ezért tûnik helyesebbnek az eltérést engedõ szabályozás, mert ez lehetõvé teszi a feleknek, hogy saját igényeiknek, érdekeiknek megfelelõen alakítsák viszonyaikat, s így a számukra leghatékonyabb megoldásokat valósítsák meg. 4. Természetesen ez a szabadság nem lehet korlátlan. A jogi személyek létesítésével önálló, a tagjaitól, alapítóitól elkülönült jogalany jön létre, amely polgári jogi jogviszonyokra lép, külsõ viszonyokat létesít, s ekként a rá vonatkozó szabályok hatással lehetnek külsõ viszonyaira is. Márpedig a polgári jog szabályozásának alapelve az, hogy kerülnie kell az olyan helyzeteket, amelyekben meghatározott személyek által hozott döntések a döntéshozókon kívüli személyekre hárítanak következményeket. Erre figyelemmel a törvény meghatározza a jogszabálytól eltérõ szabályozás lehetõségének körét a jogi személy alapítóinak és tagjainak egymáshoz, illetve a jogi személyhez fûzõdõ viszonyait, a jogi személy szervezetével és mûködésével kapcsolatos viszonyokat, továbbá azokat az eseteket, amelyekben tilos az eltérés. A tilalmak felállításának elvi szempontjai kell, hogy legyenek. A jogalkotó nem tetszése szerint, hanem nyomós, védelemre szoruló érdekek megóvása érdekében avatkozik be a magánautonómia viszonyaiba, s ez a beavatkozás akkor igazolható, ha a jogalkotó számot tud adni a tilalom okairól. Az eltérést nem engedõ szabályozás egyik nagy hátránya, hogy ott az a kérdés, hogy miért tiltunk bizonyos szabályozási alternatívákat, fel sem merül, hiszen a tilalom általános, nem egyenként kell róla dönteni, s egyébként sem mérhetõ fel a lehetséges alternatívák köre. Nos, az itt jelzett szempontok értelmében a jogalkotó a jogi személy hitelezõit, a jogi személy munkavál- 23 Sárközy Tamás: i. m. (12. jegyzet) Közismert tény, hogy a gazdasági társaságok fejlõdéstörténetében is megfigyelhetõ az államtól való kezdeti szoros függés után az államtól való fokozatos elszakadás, amelynek végeredményeként az állam már csak normatív feltételeket állapít meg, s ezek teljesítése esetén egyedileg nem avatkozik be a társaságok alapításába évi V. törvény 3:4.

12 KISFALUDI: A JOGI SZEMÉLYEK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN 341 lalóit, a jogi személy kisebbségi tagjait, illetve az állam által gyakorolt törvényességi felügyeleten keresztül a társadalom egészét tekinti olyan csoportoknak, amelyeknek a törvényben biztosított jogait a felek közös akarattal sem tehetik félre. Fontos hangsúlyozni, hogy az eltérõ szabályozás lehetõsége csak a polgári jogi szabályokra vonatkozik, s külön rendelkezés nélkül nyilvánvalóan nem ad felhatalmazást arra, hogy a Ptk. hatókörén kívül esõ szabályoktól is eltérjenek a felek. 5. A felsorolt és feltétlen védelemre érdemes személyi körbõl talán kirí a kisebbségi tagok csoportja. Nem azért, mert nem minden jogi személynél értelmezhetõ ez a fogalom,26 hanem sokkal inkább azért, mert a kisebbség résztvevõje annak a megállapodásnak, amellyel a jogszabálytól való eltérés történik, s így akár azt is mondhatnánk, hogy a kisebbség mint szerzõdõ fél képes lehet a saját érdekeinek védelmére, törvényi védelemre tehát nem szorul. Ezzel szemben azonban éppen a kisebbségi mivolta miatt nincs abban a helyzetben, hogy érdemben befolyásolja az egyszer már megkötött megállapodást, éppen ezért szükséges az érdekében beavatkozni és tiltani az érdekeit sértõ eltérõ szabályozást. E szempontok és védelemre szoruló csoportok védelmében az új Ptk. kétféle módszerrel lép föl. Egyrészt olyan szabályok esetén, ahol a tilalom egy általánosan megfogalmazott normából nem lenne levezethetõ, esetenként, kifejezett normával mondja ki az eltérõ szabályozás tilalmát. Ezek mellett másrészt az egyedi tiltó rendelkezések mellett ugyanakkor megjelenik egy általánosan, normatív módon megfogalmazott tilalom, amely felsorolja azokat a fentebb említett védendõ érdekeket, amelyek abszolút érvényesülésre tarthatnak igényt, s amelyek sérelmére nem lehet a törvényi szabályozástól eltérni. E kétféle megközelítéssel a jogszabály remélhetõleg minden olyan esetkört lefed, amelyben a törvényi tilalomtól való eltérés nem megengedhetõ. Az 1988-ban bevezetett, eltérést engedõ szabályozás mellett világossá vált, hogy vannak olyan szabályok, amelyeknél nem szerepel ugyan az eltérés tilalmát kimondó szabály, a felmerülõ érdekkonfliktusokra tekintettel azonban a bíróságok mégis megállapították, hogy az eltérés nem megengedett. Csakhogy annak idején az ilyen jellegû állásfoglalások mögül valójában hiányzott a jogszabályi háttér. Most a normatív tilalmi szabály konkrét tiltó norma hiányában is megfelelõ jogszabályi alapot nyújthat majd az olyan döntéseknek, amelyek egy-egy szabály eltérést engedõ vagy éppen nem engedõ jellegének kérdésében foglalnak állást. Kétségtelen, hogy a normatív módon megfogalmazott tilalom alkalmazása hordoz magában némi bizonytalanságot, hiszen annak megállapítása, hogy a jogi személy létesítõ okiratában szereplõ, s a törvényi szabályozástól eltérõ rendelkezés sérti-e valamely megnevezett csoport érdekeit, jogalkalmazási, jogértelmezési tevékenységet igényel, s a jogértelmezés mindig hordoz magában némi bizonytalanságot. 6. Éppen ez a jogalkalmazási bizonytalanság vált ki erõteljes kritikát az új szabályozási módszerrel szemben. Az ellenzõk szerint teljes jogbizonytalanságot okoz, hogy nem lehet tudni, mely szabálytól és milyen tartalommal lehet eltérni, s mely szabály esetén tilos az eltérés. Sárközy Szabolcs szerint például az eltérés lehetõségének megítélése szubjektív alapon fog történni,27 s ez okoz majd jogbizonytalanságot. Sárközy Tamás is úgy érvel, hogy az eltérést engedõ szabály általános jogbizonytalanságot fog eredményezni.28 Megítélésem szerint azonban ezek az általános káoszt vizionáló elõrejelzések nem megalapozottak. Egyrészt azok a felek, akik áldozatai lehetnek az esetleges jogbizonytalanságnak, könnyedén elkerülhetik ezt, ha a nem teljesen egyértelmû esetekben tartózkodnak a jogszabálytól való eltéréstõl, ez esetben ugyanis kiküszöbölnek mindenféle bizonytalanságot. Másrészt pedig nem gondolom, hogy az eltérés lehetõségét kizáró szempontok valóban szubjektívak lennének. Azt, hogy egy jogi norma milyen objektív szabályozási célt szolgál, objektíve milyen érdekek védelmét látja el, egy szakképzett jogásznak fel kell tudni ismerni, s ehhez képest objektív ismérvek alapján kell tudni meghatározni, hogy a normától való eltérés veszélyeztet-e valamilyen feltétlen védendõ érdeket. Ilyen objektív ismérvek alapján például aligha lehet komolyan felvetni, hogy a tagok mögöttes felelõssége nélkül mûködõ gazdasági társaságok esetén a jegyzett tõke minimumát elõíró szabályban meghatározottnál alacsonyabb mértékû tõke biztosításáról rendelkezhetnek-e a tagok az alapító okiratban.29 A jegyzett tõke minimuma ugyanis alig vitatható módon egyértelmûen a hitelezõi érdekek védelmét szolgálja, s ekként beleesik abba a körbe, amely szabályoktól a hitelezõk hátrányára nem lehet eltérni. Természetesen ezeknek az objektív szempontoknak a felismerésében, értékelésében lehetnek majd egye- 26 Ahogy erre hivatkozik Sárközy Tamás: i. m. (12. jegyzet) 6. oldal. Véleményem szerint az nem okoz problémát, ha egy jogi személynél nem fordulhat elõ kisebbség, hiszen akkor a kisebbséget védõ jogszabályok félre tétele sem fordulhat elõ. 27 Sárközy Szabolcs: i. m Sárközy Tamás: i. m. (12. jegyzet) 6.; i. m. (22. jegyzet) Több szerzõ is kétségbe vonta a minimum tõke hitelezõvédelmi rendeltetését, illetve kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a bíróságok egyöntetûen meg fogják-e állapítani a vonatkozó szabályoknak ezt a célját, s ekként kimondják-e majd, hogy ezektõl a szabályoktól nem lehetséges az eltérés. Sárközy Szabolcs: i. m. 13.; Sárközy Tamás: i. m. (22. jegyzet) 5.

13 342 TANULMÁNY JÚLIUS AUGUSZTUS netlenségek, s ezek nyilván az eltérést engedõ szabályozásból eredõ társadalmi költségeket fogják növelni. Meggyõzõdésem azonban, hogy ezek a költségek messze elmaradnak majd azoktól az elõnyöktõl, amelyeket a jogi személyek hatékony szabályozásának lehetõségébõl erednek. A felek igényeinek megfelelõ szabályozás ugyanis hosszú távon csökkenteni fogja a jogi személy mûködtetésével kapcsolatos költségeket, s ezek a megtakarítások minden bizonnyal meghaladják majd a jogalkalmazás esetleges bizonytalanságának költségeit. Egyébként is általános jelenség, hogy egy új jogszabály hatályba lépése után a jogalkalmazásban megjelennek bizonytalanságok, amelyek a jogalkalmazói döntéseken keresztül megoldódnak, kialakulnak az általánosan elfogadott megoldások, s ilyen módon a kezdeti költségek is csökkenhetnek. Meglátásom szerint az eltérést engedõ szabályozás bizonyos értelemben inkább fokozni fogja a jogbiztonságot, semmint aláásná azt. A jelenlegi, eltérést nem engedõ szabályozási módszer mellett a felek az olyan megállapodásaikat, amelyek ellentétesek lennének a törvényi rendelkezésekkel, kénytelenek a szindikátusi szerzõdésnek nevezett megállapodásra bízni, amelynek kikényszeríthetõsége több mint kérdéses. Az eltérést engedõ szabályozás mellett viszont a felek az ilyen megállapodásaikat a jogi személy létesítõ okiratába is foglalhatják, s ez esetben annak kikényszerítésére megfelelõ eszközök állnak rendelkezésre. Önmagában a bizonytalan megállapodások kikényszerítésével kapcsolatos kockázatok olyan költségeket jelentenek a mai szabályozás mellett, amelyek kiküszöbölése minden bizonnyal megéri a jogalkalmazással kapcsolatosan esetleg kezdetben jelentkezõ bizonytalanságokat. 7. Érdemes végül felvetni azt a kérdést, hogy az eltérést engedõ szabályozás mellett mi a szerepe a jogszabályba foglalt normáknak, hiszen azok nem kötik a feleket. Világosan kell látni, hogy az eltérést engedõ normák is jogi normák, vagyis érvényesülésre törekszenek akkor, ha a felek eltérõen nem rendelkeznek. Ebben az értelemben a jogi személyekre vonatkozó szabályozás az eltérést engedõ részében modellként szolgálhat. Felkínál az érintett személyeknek egy lehetséges megoldást. Az ilyen jogi szabályozás akkor hatékony, ha ezek a modell-szabályok jelentõs számban elfogadásra, alkalmazásra kerülnek, mert ilyenkor a feleket mentesítik a megállapodás költségei alól. Mindez azonban azt is jelenti, hogy ennek a szabályozásnak alkalmasnak kell lenni arra, hogy a felek eltérõ akaratnyilvánítása hiányában a jogi személy mûködési szabályaiként funkcionáljanak. Ez az oka annak, hogy a jogszabály sok esetben nem szabályozási kereteket határoz meg, hanem konkrét szabályt mond ki, amelytõl a felek eltérhetnek. Például a jogi személyek testületi szerveinek taglétszámát nem a szélsõ értékek meghatározásával szabályozza, mert ez esetben még mindig a felekre várna a tényleges létszám meghatározása. Ehelyett a jogszabály konkrét számot határoz meg azzal a tudattal, hogy a felek eltérõen is megállapodhatnak. V. Záró gondolatok A fentiekbõl is láthatóan a jogi személyek szabályozása a teljes jogterület átfogó újragondolásának eredménye. Az új szabályozást beleértve ebbe a szabályozás elvi alapjait is a jogászi szakmának meg kell értenie, s meg kell tanulnia. Ugyanakkor a jogalkotó sem pihenhet, hiszen a jogi személyek szabályozása nem egy üres lapra írt joganyag, jogi személyek most is léteznek, s ezeknek az új szabályozásba való átvezetése komoly jogalkotói feladatot jelent. Meg kell alkotni a jogi személyekre vonatkozó új szabályozás bevezetésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket, illetve az új Ptk.-hoz kell igazítani a szabályozás peremterületén elhelyezkedõ jogszabályokat is. Így például a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó szabályokat, a tõkepiaci szabályozást, vagy a számviteli szabályokat minden valószínûség szerint módosítani kell majd az új Ptk.-ra tekintettel. Ennek a munkának a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A legjobb polgári jogi szabályozás is sokat veszíthet a fényébõl, ha az átmeneti vagy a kapcsolódó rendelkezések hibásak, hiányosak, nincsenek összhangban az új Ptk. normáival. Teljes képet tehát a jogi személyek szabályairól csak akkor fogunk kapni, ha rendelkezésre állnak majd a szóban forgó kiegészítõ rendelkezések is.

14 KOLTAY: A VÁLASZADÁSI (SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁSI) JOG 343 A válaszadási (sajtó-helyreigazítási) jog, európai összehasonlításban TANULMÁNY Koltay András egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest) A válaszadási jog (a hazai terminológia szerint: sajtó-helyreigazítás) a magyar jogi gondolkodásban általában a sajtószabadság korlátjaként jelenik meg. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanakkor az utóbbi években e felfogástól homlokegyenest eltérõ módon a válaszadás jogát a médiában megtámadott felek szólásszabadsághoz való joga részeként értelmezi. A válaszadási jog elméleti alapjai szerint az intézmény kettõs célt szolgál, és a magyar jogrendszerben általában hangsúlyozott személyiségi jogvédelmi funkción túl a média közönségének tájékozódáshoz fûzõdõ érdekeit is szolgálja. A jogintézmény tehát funkcióját tekintve jóval összetettebb, és megítélése árnyaltabb megközelítést tesz szükségessé, mint ahogyan azt elsõ ránézésre gondolnánk. Ugyanakkor fõbb jellegzetességei kiválóan alkalmassá teszik az összehasonlító vizsgálat elvégzésére. I. Bevezetõ Jelen tanulmány célja a válaszadási (sajtó-helyreigazítási) jog helyének, szerepének azonosítása az európai államok jogrendszerében. Választ keresünk arra a kérdésre, hogy a válaszadási jog a sajtószabadság korlátjaként, vagy a véleményszabadság gyakorlásának egyik eszközeként értelmezendõ-e (esetleg egyidejûleg mindkét említett szerepet ellátja), valamint megkíséreljük azonosítani a válaszadási jog szabályozásának közös alapjait, Európában általánosan vagy legalábbis gyakran érvényesülõ megoldásait. Elõzetes hipotézisünk szerint a válaszadási jog mind a (személyiségi) jogaiban sértett személyt (a jogi eljárásban a kérelmezõt), mind pedig az információk széles köréhez hozzáférni kívánó, a médiát figyelemmel kísérõ közönséget is szolgáló jogi eszköz. A tanulmány végén talán bizonyságot is nyerünk e hipotézis valóságáról vagy éppen alaptalanságáról. Az alábbiakban röviden tisztázzuk a fogalmi kérdéseket (II.), áttekintjük a közös európai jogot a válaszadási jog összefüggésében (III.), majd az egyes (európai uniós tag)államok nemzeti szabályozásait vizsgáljuk, illetve vetjük össze (IV.). A tanulmány végén bizonyos következtetéseket is megkísérlünk levonni (V.). II. Terminológiai kérdések, elhatárolások A válaszadási jog kifejezés használata bizonyos tekintetben félrevezetõ. Ugyanis a hírnevében vagy becsületében sértett személyt a médiával szemben jogosító, utóbbit a válaszadás közzétételére kötelezõ jogok többféle formája ismeretes. Ezeket nevezhetjük válaszadási jognak (right of reply) vagy helyesbítési, helyreigazítási, javítási jognak (right of rectification, correction). Különbség a jog terjedelmében és a válaszközlemény lehetséges tartalmának szélességében van. A helyesbítésre, helyreigazításra vonatkozó jogok jellemzõen a hamis vagy pontatlan tényállítások tömör kiigazítását szolgálják, tehát nem tesznek lehetõvé ezen túli egyéb tartalmak közzétételét; a közlemény szikáran, hivatalos nyelvezetben felhívja a közönség figyelmét a korábban közzétett hamis tényekre, és jelzi, hogy azok helyett melyek a valós tények. A válaszadási jog ehhez képest általában a sérelmet szenvedett álláspontjának komplex kifejtését teszi lehetõvé a vitatott téma vonatkozásában, és nem korlátozza õt a hamis tények kiigazítására. A válaszadási jog további szélesedéséhez vezet, ha az a sérelmes véleményekkel szemben is alkalmazható. Ugyanakkor ez a két alapmodell csak jelentõs megszorításokkal érvényes, hiszen nincs két ugyanolyan szabályozás Európában; illetve számos ál-

15 344 TANULMÁNY JÚLIUS AUGUSZTUS lam e két modell keverékét alkalmazza (akár úgy, hogy differenciál a sajtótermékek és a médiaszolgáltatások szabályozásában, akár úgy, hogy egyszerre többféle formáját is ismeri a válaszadásnak). A legjobban tehát akkor járunk, ha a válaszadási jogot egy olyan gyûjtõfogalomként alkalmazzuk, amely alá valamennyi, hasonló célt szolgáló jogi megoldás besorolható. (A továbbiakban e jelentésében használjuk a kifejezést.) Említést kell még tenni az Egyesült Államok számos tagállamában létezõ, a válaszadási joghoz némileg hasonlatos retraction ( visszavonás ) szabályáról. A retraction-t szabályozó rendelkezések alapján, amennyiben valakirõl hírnevét sértõ hamis állítást tettek közzé a médiában, kérheti annak kiigazítását. Amenynyiben ez megfelelõen megtörténik, akkor általában megszûnik a joga a rágalmazási per indítására, vagy jelentõsen csökken az általa követelhetõ kártérítés mértéke (pl. csak az actual damages -re vagy a special damages -re korlátozódik, lásd pl. Kalifornia vagy Iowa állam szabályozását). A legtöbb olyan tagállamban, ahol létezik retraction, a kiigazításra irányuló kérelem benyújtása és annak a média általi elutasítása vagy nem megfelelõ teljesítése a késõbbi perindítás elõfeltétele.1 A retraction tehát a válaszadási joggal szoros rokonságban áll, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy elõbbi semmiképpen nem keletkeztet a sérelmet szenvedett fél számára közvetlen megszólalási lehetõséget a médiában. III. Nemzetközi és szupranacionális jogi szabályozás 1. Az Európai Unió Az Európai Közösségben honos televíziós szolgáltatók tekintetében a közösség irányelve tõl kezdve elõírta, hogy a tagállamoknak kötelezõen kell jogrendszerükben válaszadási jogot biztosítaniuk a hírnév- és becsületsértõ állításokkal kapcsolatban, a jogaiban sértett fél számára. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy valamennyi tagállamban kötelezõen biztosítani kell a válaszadási jogot, mert az irányelv szövege alternatívaként (a válaszadással) egyenértékû jogorvoslat -tal is megelégszik. Mivel a tagállamok többségében már régóta létezik valamiféle válaszadási jog, néhányukban pedig hasonló eredményt célzó egyéb eszközök is (akár a társ- és önszabályozás szférájában), így nem merült fel probléma az irányelv e rendelkezésének átültetésével kapcsolatban. Fontos kiemelni, hogy az irányelv kizárólag a hamis tényállításokkal szemben kívánja meg a tagállamoktól a válaszadási jog biztosítását, a hírnév és becsület véleményközléssel való megsértése nem tartozik a hatálya alá; ugyanakkor, mivel az irányelv csak a szükséges minimum-szabályokat tartalmazza, a tagállamok saját jogrendszerükben rendelkezhetnek ennél szigorúbban, és létrehozhatnak a sértõ véleményekkel szemben is fellépést biztosító válaszjogot (a legtöbb tagállam egyébként az irányelvhez képest szélesebben határozza meg a jog hatókörét). Az irányelv vonatkozó rendelkezésének (3) bekezdése eljárási kérdésekrõl, a (4) bekezdés a válaszadás megtagadásának megengedett eseteirõl szól, nagy általánosságban. Az (5) bekezdés lényeges, mert elõírja, hogy a válaszadási jog felõli viták esetében biztosítani kell a bírói jogorvoslat lehetõségét. Amennyiben egy adott államban eleve csak a bíróság hozhat döntést a válaszadási jog gyakorlása tárgyában, úgy az elsõ bírói döntéssel szembeni jogorvoslat jogának biztosítása az állami kötelezettség.3 Bár jogi értelemben kötelezettséget nem keletkeztet, az Európai Parlament és a Tanács az irányelvhez képest jóval szélesebb körben javasolta megteremteni a válaszadás jogát, és a televíziós szolgáltatásokon kívül az online tartalomszolgáltatásokban is támogatta annak bevezetését.4 2. Az Európa Tanács dokumentumai Az Európa Tanács e tárgyban született elsõ dokumentuma egy 1974-es határozat, amely a sajtószabadságot érintõ egyik elsõ olyan dokumentum, amely a nemzetközi szervezet jogfejlesztõ és mércéket felállító tevékenysége keretében született. A határozat megállapítja, hogy a sajtószabadság kötelezettségekkel és felelõsséggel is jár, és a közönség érdeke a különbözõ forrásból származó információk megismerése. Ennek megfelelõen a jogaiban sértett egyén számára az államoknak lehetõséget kell biztosítaniuk a sérelmes tényállításokkal és véleményközlésekkel szembeni válaszadásra. Ez a 1 Media Libel Law Reports from all Fifty States, the Federal Courts of Appeals, U.S. Territories, Canada and England.Edited by the Media Law Resource Center, Inc. Oxford University Press, 2011., valamint John Fleming: Retraction and Reply: Alternative Remedies for Defamation. University of British Columbia Law Review, Vol. 12. No. 1. (1978) /552/EGK irányelv a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós mûsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról (Televíziózás határok nélkül EK-irányelv, TVWF irányelv) és 2010 óta: 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, AVMS irányelv). 3 Oliver Castendyk Egbert Dommering Alexander Scheuer (szerk.): European Media Law. The Hague London Boston, Kluwer Law International, Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása a kiskorúak és az emberi méltóság védelmérõl és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben, (2006/952/EK).

16 KOLTAY: A VÁLASZADÁSI (SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁSI) JOG 345 jog tehát a sértett egyént illeti, ugyanakkor gyakorlása a tájékozódni kívánó közönséget is szolgálja.5 A Miniszterek Tanácsának 2004-es ajánlása már az online környezetben is kívánatosnak tekinti a válaszadási jog bevezetését. Az ajánlás szintén hangsúlyozza, hogy a közönség érdeke a különbözõ forrásokból való tájékozódás, de a korábbi határozathoz képest korlátozza a válaszadási jog kívánatos tárgyát, és csak a hamis vagy pontatlan tényállításokkal szemben kívánja meg annak megteremtését az egyes jogrendszerekben.6 A határokat átlépõ televíziózásról szóló európai egyezmény az Európai Uniós irányelvhez hasonló tartalommal szabályozza a válaszadás jogát.7 3. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata Az Emberi Jogok Európai Bizottsága az Ediciones Tiempo S. A. v. Spain ügyben [no /87, július 12-i döntés] a kérelem befogadásának elutasításáról döntött. A panaszos lapkiadó azután fordult a Bizottsághoz, hogy a spanyol bíróságok válasz közzétételére kötelezték. A panaszos szerint ezzel olyan információkat kellett közölnie, amelyekrõl tudta, hogy valótlanok, ezzel sérült az információk szabad közzétételéhez fûzõdõ joga illetve sajtószabadsága. A Bizottság döntésében megállapította, hogy a válaszadási jog a közönség tájékozódáshoz való jogát szolgáló eszköz; a döntés alapján e szerepe mellett másodlagos a megsértett egyén személyiségét védõ jellege. A közönség joga arra, hogy többféle forrásból tájékozódjon, továbbá azon sajátosság, miszerint a választ az eredeti közlemény megjelenését követõen gyorsan kell közzétenni, nem teszi szükségessé illetve lehetõvé a válaszban foglaltak valóságtartalmának vizsgálatát. A Melnychuk v. Ukraine [no /03, július 5-i döntés] ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága messzebb ment, és megállapította, hogy a válaszadási jog biztosítása a panaszos szólásszabadságának részét képezi. Azaz a jog nem a sérelmes tartalmat közzétevõ újság kiadójának sajtószabadságát csorbítja, hanem éppen ellenkezõleg olyan eszköz, amely a panaszos számára ténylegesen, az õt ért támadás fórumán teszi lehetõvé szólásszabadsága gyakorlását. Az állam feladata ezen érdemi lehetõség biztosítása. A panaszt ennek ellenére befogadhatatlannak nyilvánította a bíróság, mert megállapította, hogy a panaszos által közzétenni kívánt közlemény tartalma meghaladta a megfelelõ kereteket, és túlterjeszkedett az eredeti közlemény tartalmán. (A döntés fenti érvelését késõbb a Vitrenko and others v. Ukraine ügyben [no /02, december 16-i döntés] a bíróság megismételte.) A Kaperzynski v. Poland ügy [no /07, április 3-i döntés] tárgya egy újságíróval szemben hozott büntetõjogi ítélet volt. A panaszos nem volt hajlandó megjelenteti egy becsületsértõ cikkre adott választ. Az újságírót ezt követõen húsz óra közmunkára ítélték (négy hónapra felfüggesztve), és két évre megvonták tõle hivatása gyakorlásának jogát. A strasbourgi Bíróság aránytalannak, egy demokratikus társadalomban szükségtelennek találta a kiszabott szankciók mértékét, és ennek megfelelõen úgy ítélte, hogy a lengyel bíróság megsértette a felperes szabad szóláshoz fûzõdõ jogát. A Bíróság úgy érvelt, hogy a becsületsértésre adott büntetõjogi válasz önmagában nem tekinthetõ aránytalannak, ugyanakkor figyelembe vette azt is, hogy a lengyel sajtótörvény vonatkozó paragrafusait a késõbbiekben alkotmányellenesnek nyilvánította a lengyel Alkotmánybíróság. Ami a válaszadási jogot elvi alapjait illeti, a Bíróság megerõsítette korábbi határozatait: [a] Bíróság álláspontja szerint a helyreigazítás vagy válasz közzétételét elõíró jogi kötelezettség a nyomtatott sajtó által gyakorolt véleménynyilvánítási szabadság jogi kereteinek normális eleme. Önmagában nem tekinthetõ sem túlzottnak, sem ésszerûtlennek. Sõt, a Bíróság már korábban kimondta, hogy a válaszadási jog a véleménynyilvánítás szabadságának fontos elemeként az Egyezmény 10. Cikkének hatálya alá tartozik. Ez következik abból, hogy nem csupán arra van szükség, hogy lehetséges legyen a hamis információk cáfolata, hanem egyúttal szükséges a véleménypluralizmus biztosítása is, különösen az olyan nagy érdeklõdésre számot tartó kérdésekben, mint az irodalmi vagy politikai viták... (66. bek.).8 IV. A válaszadási joggal kapcsolatos egyes kérdések összehasonlító áttekintése 1. Az intézményt szabályozó jogforrás jellege A jog tartalmát, korlátait nem közvetlenül érintõ kérdés, mégis lényeges, hogy egy adott állam melyik 5 Council of Europe Committee of Ministers Resolution (74) 26 on the Right of Reply Position of the Individual in Relation to the Press (Adopted by the Committee of Ministers on 2 July 1974, at the 233rd meeting of the Ministers' Deputies). 6 Recommendation Rec (2004) 16 of the Committee of Ministers to member states on the right of reply in the new media environment (Adopted by the Committee of Ministers on 15 December 2004 at the 909th meeting of the Ministers Deputies). 7 Határokat Átlépõ Televíziózásról szóló Egyezmény, Strasbourg, 5. V , 8. cikk. Magyarországon átültette az évi XLIX. törvény a határokat átlépõ televíziózásról szóló, Strasbourgban, május 5-én kelt európai egyezmény kihirdetésérõl. 8 A strasbourgi gyakorlatról összefoglalóan l. David Thór Björgvinsson: The Right of Reply. In Josep Casadevall Egbert Myjer Michael O Boyle Anna Austin (szerk.): Freedom of Expression. Essays in Honour of Nicolas Bratza. Oisterwijk, the Netherlands, Wolf Legal Publishers, 2012., illetve Ronan Ó Fathaigh: The Recognition of a Right of Reply under the European Convention. Journal of Media Law, Vol. 4. No. 2. (2012) 322.

17 346 TANULMÁNY JÚLIUS AUGUSZTUS és milyen típusú jogforrásban szabályozza a válaszadás jogát. Azon államok, amelyek az állami szabályozás eszközeivel kezelik a kérdést, jellemzõen törvényekben (legtöbbször a médiával foglalkozó speciális ágazati törvényben) szerepeltetik ezt a jogintézményt, de számos országban a jog alkotmányos rangra emelkedett. Ennek a jelentõsége óriási, hiszen ezen országokban a válaszadási jog alkotmányos (alapvetõ) joggá válik, amely a sajtószabadság alapjogával azonos szintre kerül. Ilyen esetekben tehát nem lehet kérdéses, hogy a válaszjog elvben a sajtószabadság megengedett korlátozását jelentheti. Ugyanakkor hasonló következtetésre alkotmányba foglalás nélkül, jogértelmezéssel is el lehet jutni, ahogyan azt a strasbourgi Bíróság tette, amikor megállapította, hogy a válaszjog a választ közzétenni kívánó fél szólás- és sajtószabadságának lényegi elemét képezi, tehát a jog összefüggésében felmerült viták esetében mindkét oldalon a sajtó- és szólásszabadság jogának gyakorlása a hivatkozási pont (csak éppen az egyik oldalról az a médiáé, a másik oldalról pedig a médiában megtámadott, a válasz közzétételét kezdeményezõ személyé). Az Európai Uniós tagállamok közül Görögország, Portugália és Szlovénia szerepelteti alkotmányában a válaszadási jogot. A görög alkotmány 14. cikk (5) bekezdése szerint: Mindenki, akirõl igaztalan írás vagy közvetítés született, válaszadásra jogosult, és a hírközlõ teljes és azonnali visszavonásra köteles. Mindenki, akirõl sértõ vagy rágalmazó írás, vagy közvetítés született, válaszadásra jogosult, és a hírközlõ azonnali közlésre vagy helyreigazításra köteles. A válaszadás joga gyakorlásának módját és a teljes és azonnali visszavonást, közlést vagy helyreigazítást törvény állapítja meg. 9 A portugál alkotmány 37. cikk (4) bekezdése szerint: Minden magán- vagy jogi személynek egyenlõ és hatékony módon biztosított joga van a válaszadásra és a helyesbítésre, valamint joga van az õt ért károk utáni kártérítésre. 10 (A válaszadás és a kártérítés joga a 37. cikk elsõ három bekezdésében szereplõ vélemény- és sajtószabadsághoz kapcsolódik.) A szlovén alkotmány 40. cikke szerint: Az olyan közzétett hír helyreigazításához való jog, amelyben az egyén, szervezet vagy szerv érdekei sérültek, biztosított, csakúgy, mint a közzétett tájékoztatásra való válaszadás joga. 11 Mindhárom alkotmányi rendelkezés kettéválasztja a (tágabb érvényû) válaszadási jogot a (szûkebb) helyreigazítási jogtól, és külön említi õket. Összefüggésben van ezzel a sajátossággal az, hogy mind a görög, mind a portugál jogrendszer a szélesen értelmezett válaszadási jogot is szabályozza, és sérelmes vélemények közzététele esetén is lehetõvé teszi a válaszközlemény közzétételét. A szlovén médiaszabályozás ugyanakkor csak a hamis tényekkel szemben engedi meg a válaszadást, annak ellenére, hogy az alkotmány külön nevesíti a helyreigazítást és a válaszadási jogot. Az Unión kívüli európai államok közül Horvátország,12 Macedónia,13 Törökország14 és Ukrajna15 emelte az alapjogok közé a válaszadási jogot. Ennek elsõsorban szimbolikus jelentõsége van, hiszen a jog tényleges érvényesülése nem feltétlenül van egyértelmûen megállapítható, szoros összefüggésben az azt szabályozó jogforrás jellegével és a jogforrási hierarchiában elfoglalt helyével. A jog alkotmányos jellege nem jelenti azt, hogy bármely esetben korlátozhatja a sajtószabadságot, és megfordítva: akkor is megengedett lehet utóbbi korlátozása, ha a válaszjog nem szerepel az alkotmányban. Akad olyan európai állam, ahol az általános polgári törvénykönyv biztosít válaszjogot, ilyen például a szûken meghatározott, helyesbítésnek vagy helyreigazításnak tekinthetõ holland válaszjog.16 (1977 és 2010 között a magyar szabályozás is hasonló megoldást alkalmazott.) Az Európai Unión belül csak igen kevés olyan állam található, amely nem határoz meg törvényben elõírt válaszadási vagy helyreigazítási jogot, ide tartozik az Egyesült Királyság és Svédország. Utóbbi államban a válasz közzétételének kötelezettségét a frekvenciahasználatra feljogosított médiaszolgáltatók és a médiahatóság közötti szerzõdés egyébként elõírhatja, így ebben a körben mégis törvényi szabály nélkül is jogi kötelezettséggé válhat.17 A gyakorlatban pedig valamennyi, állami tulajdonú frekvenciát használó médiaszolgáltatás köteles ilyen szerzõdési kikötés alapján válaszközlemények közzétételére. Egyébként Svédországban általános érvénnyel az önszabályozáson belül rendezik a médiapiac szereplõi egymás között a válaszjog kérdését.18 Bulgáriában sajátos megoldás érvényesül: míg a médiaszolgáltatások szabályozása tartalmazza a válaszjogot, addig a sajtótermékek- 9 Trócsányi László Badó Attila (szerk.): Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban. Budapest, KJK-Kerszöv, Uo Uo Horvátország Alkotmánya, 38. szakasz (4) bek. 13 Macedónia Alkotmánya, 16. szakasz. 14 Törökország Alkotmánya, 2. rész, 2. fejezet, XI., 32. szakasz. 15 Ukrajna Alkotmánya, 32. szakasz. 16 Hollandia polgári törvénykönyve, szakasz. (Az egyes állami szabályozás vizsgálatakor nagymértékben támaszkodtunk a DLA Piper által a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére között elvégzett nemzetközi kutatás eredményeire; ahol egy külföldi jogszabály magyar megnevezése nem ismert, vagy nem egyértelmû, ott a könnyebb azonosíthatóság érdekében a jogszabály és törvényhely angol megnevezését használjuk a továbbiakban.) 17 Radio and Television Act (Sw. Radio- ochtv-lag (2010:696), Ch. 4 s. 9 para Code of Ethics for Press, Radio and Television, s. 5 and 13.

18 KOLTAY: A VÁLASZADÁSI (SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁSI) JOG 347 re vonatkozóan ott is csak az önszabályozási megoldás létezik.19 Szintén létezõ megoldás, ha a törvényben általánosan megfogalmazott rendelkezéseket egy jellemzõen a médiahatóság által készített kódex bontja ki, és határoz meg részletszabályokat; ez a megoldás jelentkezik pl. a román médiaszabályozásban.20 Az EU-n belül általánosan létezõ tagállami megoldás a médiaszabályozásban (akár egy törvényben, egységesen valamennyi médiumra nézve, akár több törvényben, differenciálva az egyes médium-típusok között) elõírt válaszadási jog. 2. A szabályozás tárgyi hatálya A válaszadási jog állami szabályozásának tárgyi hatályával kapcsolatban két lényeges kérdés merül fel. Egyfelõl, hogy differenciál-e a szabályozás az egyes médium-típusok között, azaz meghatároz-e külön szabályokat a médiaszolgáltatásokra és a sajtótermékekre nézve, esetleg kivonja-e egyiket a szabályozás hatálya alól? Másfelõl, hogy az utóbbi években módosult-e olyan irányban a szabályozás, amely folytán az kiterjed az újabb médiatartalom-szolgáltatásokra, ideértve elsõsorban a (szöveges) internetes tartalomszolgáltatásokat és a lekérhetõ médiaszolgáltatásokat? Az egyes állami szabályozások vizsgálatakor azt látjuk, hogy a legtöbb uniós tagállam egységesen szabályozza a válaszjogot, tehát egyazon norma vonatkozik a médiaszolgáltatásokra és a sajtótermékekre; igaz, az online szolgáltatások csak ezen államok kisebb hányadában tartoznak a szabályozás hatálya alá. Ugyanakkor Belgium,21 Franciaország,22 Lettország,23 Olaszország24 és Szlovákia differenciál a szabályozásban, azaz külön törvényben határozza meg a médiára és a sajtóra vonatkozó szabályokat, még akkor is, ha azok tartalma nem tér el lényegesen egymástól. A szlovák szabályozás jóval szélesebb körben ír elõ válaszadási jogot a sajtótermékekre vonatkozóan (ahol ténylegesen válaszközlemény közzététele követelhetõ), mint a médiaszolgáltatások esetében (ahol csak helyreigazítás követelhetõ).25 A finn szabályozás ugyanakkor nem a szolgáltatások jellege mentén, hanem a kérelmezõ személyi státusa alapján differenciál: a sértett magánszemélyek válaszadási jogra, a jogi személyek vagy hatóságok helyreigazítás közzétételére jogosultak.26 Írországban a médiaszolgáltatásokra vonatkozóan törvény határozza meg a válaszadási jogot.27 A sajtótermékek vonatkozásában ugyanakkor sajátos hibrid megoldás érvényesül: a Defamation Act 2009 törvényi alapot teremtett a már korábban létrejött önszabályozó iparági szervezet, a Press Council számára. A törvény a szervezetre bízza a sajtóra vonatkozó szabályok (kódex) megalkotását. Ennek megfelelõen a Press Council által meghatározott Code of Conduct tartalmazza a válaszközlemények közzétételének kötelezettségét: 1. Alapelv: Igazság és pontosság 1.2. Lényegi tekintetben pontatlan információ, félrevezetõ nyilatkozat vagy valótlan tudósítás vagy kép közzététele esetén azt haladéktalanul és megfelelõ súllyal helyre kell igazítani Amennyiben szükséges, haladéktalanul és megfelelõ súllyal kötelezõ közzétenni a visszavonást, bocsánatkérést, tisztázást, magyarázatot vagy választ. A Code of Conduct alapján a Sajtóombudsman (Press Ombudsman) járhat el, és vizsgálhat ki panaszokat. Rendelkezése alapján a sajtótermék kötelezõen közzéteszi marasztaló döntését.28 Hasonlóképpen alakul a szabályozás Bulgáriában is, ahol a médiaszolgáltatásokra vonatkozó válaszjog törvény által meghatározott, de a sajtóra az önszabályozási kódex vonatkozik, amely a válaszjogot is tartalmazza, de csak azok számára kötelezõ, akik alávetették magukat a kódexnek.29 Az internetes sajtótermékekre több uniós tagállam is kiterjesztette a válaszadási jog hatályát; ilyen állam 19 Independent Study on Indicators for Media Pluralism in the Member States Towards a Risk-Based Approach. Prepared for the European Commission Directorate-General Information Society and Media by K.U. Leuven ICRI, Jönköping International Business School, MMTC Central European University, CMCS Ernst & Young Consultancy Belgium. Leuven, July [A továbbiakban: Independent Study on Indicators for Media Pluralism.] Country Reports Bulgaria. 20 Decision no. 187 of April 3, 2006 Concerning the Regulations of the Content of Audiovisual Programme Services, art Peggy Valcke Eva Lievens: Media Law in Belgium. Alphen a/d Rijn, Kluwer Law International, , 105. L. Federal Act of 23 June 1961 (Loi relative au droit de réponse; on the right of reply in the press); az audiovizuális médiaszolgáltatásokat illetõen l. Decree of 27 March 2009 in the Flemish Community, the Decree of 27 June 2005 in the German Community, the Act of 23 June 1961 in the French Community Press Act and Law of 29 July, Act on Radio and Television, art , 1990 Law on the Press and other Mass Media, art Legislative Decree 31 July 2005, no. 177 (Media Code), Section 8 of the Law 8 February 1948, no. 47 (Printed Press Law). 25 Press Law no. 167/2008., art. 8.; Act on Broadcasting and Retransmission, art. 21.; Andrej Skolkay: Media Law in Slovakia. Alphen a/d Rijn, Kluwer Law International, , Act on the Exercise of Freedom of Expression in Mass Media, Ch. 3., s. 8 9.; 27 Broadcasting Act 2009 s Defamation Act 2009, Schedule 2.9.; Eoin Carolan Ailbhe O Neill: Media Law in Ireland. Dublin Haywards Heath, Bloomsbury Professional, Independent Study on Indicators for Media Pluralism i. m., Country Reports Bulgaria.

19 348 TANULMÁNY JÚLIUS AUGUSZTUS Ausztria,30 Dánia,31 Észtország,32 Finnország,33 Franciaország,34 Lengyelország,35 Luxemburg,36 Magyarország,37 Németország,38 Portugália,39 Szlovénia.40 Ezen államok némelyikében ezt kifejezetten jogszabály írja elõ (vagy konkrétan megnevezve az internetes sajtótermékeket, vagy olyan általános definíciót alkalmazva a sajtóra, amely kiterjed bármely technikai eszköz útján terjesztett tartalomra is), máshol a bírósági jogértelmezés, jogfejlesztés terjesztette ki a szabály hatályát az új szolgáltatásokra. 3. Csak tényállítások vagy vélemények közlése esetén is érvényesül a válaszjog? Mint láthattuk, az Európai Uniós elõírás, illetve az uniós és Európa tanácsi ajánlások megelégszenek azzal, ha a hamis tényállításokkal kapcsolatban biztosítják az egyes jogrendszerek a válaszadás jogát. Számos uniós tagállam így mindössze a tényállításokkal szemben biztosít válaszadási jogot. Ugyanakkor egyes tagállamokban a szabály a sérelmes véleménynyilvánítás esetében is alkalmazható. A finn jogrendszer a sértõ vélemények esetében enged válaszjogot.41 A luxemburgi jog szerint bárki kérheti válaszközlemény közzétételét, aki az eredeti médiatartalom alapján felismerhetõ, azonosítható, függetlenül attól, hogy a vele kapcsolatban közzétett információ, vélemény sérelmes-e avagy sem. Egyéb jogai korlátozása nélkül valamennyi olyan természetes vagy jogi személy, egyesület vagy társaság, akit valamely folyóirat név szerint megnevez, vagy akire implicit módon utal, igényelheti válaszának ingyenes megjelentetését Általában véve a Médiatörvény (Mediengesetz, Federal Act on the Press and other Publication Media 12 June 1981, Federal Law Gazette No. 314/1981) nyomtatott sajtóra vonatkozó szabályai az internetes újságokra és más internetes portálokra is vonatkoznak (az olyan webhelyek kivételével, amelyek az adott média tulajdonosa magánéletének vagy személyének bemutatására szorítkoznak). A törvény 1. s a. pontja értelmében az idõszakos elektronikus média kifejezés jelentése elektronikusan a) közvetített (mûsorszám) vagy b) letölthetõ (webhely) tartalom, vagy c) az elõbbiekhez hasonló formában évente legalább négy alkalommal terjesztett média (ismétlõdõ elektronikus média). 31 A dániai internetes újságok/folyóiratok a Media Liability Act no. 85 of 9 February 1998 hatálya alá tartoznak. 32 A Sajtóetikai Kódex az elektronikus újságokra is vonatkozik. L. Independent Study on Indicators for Media Pluralism i. m., Country Reports Estonia. 33 Finnországban a hálózati kiadvány fogalma magában foglalja az internetes újságokat és a hírportálokat is. ( A hálózati kiadvány hálózati üzenetek olyan rendezett halmaza, amely koherens egészet alkot, hasonlóan a kiadó által elõállított vagy feldolgozott anyagból elõállított és rendszeres közzétételre szánt folyóiratokhoz, l. Act on the Exercise of Freedom of Expression in Mass Media, s ) 34 A francia bíróságok gyakorlatában általános, hogy a Sajtótörvényt úgy tekintik, mint ami az internetes kommunikációra is vonatkozik. 35 Az internetes újságok és hírportálok a Press Act általános rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak, ha megfelelnek a sajtó június 26-i Sajtótörvényben (Press Act) foglalt meghatározásának. A Press Act 7. Cikk 1. pont 1. bekezdésében foglalt meghatározás értelmében a sajtó olyan idõszakos kiadványokat jelent, amelyek nem alkotnak zárt, homogén egészet, legalább évente egy alkalommal megjelennek, rendelkeznek címmel vagy névvel és aktuális számmal vagy elnevezéssel. Ilyenek különösen: az újságok, a folyóiratok, a hírügynökségi és távirati irodai szolgáltatások, a közlönyök, a rádió- és tévécsatornák és a filmhíradók. A sajtó definíciója vonatkozik egyúttal valamennyi létezõ vagy késõbbi technikai fejlesztések nyomán a jövõben megvalósuló tömegkommunikációs megoldásra, amely rendszeres kiadványok nyomtatott, videó vagy hang formájában vagy más technikával történõ terjesztését szolgálja. Ennek megfelelõen az internetes tartalmak sajtónak tekintendõk, amennyiben megfelelnek a rendszeres/idõszakos megjelenés kritériumának. A Legfelsõbb Bíróság július 27-i döntése (ügyszám: IV KK 0174/07) értelmében a technikai fejlõdés nyomán létrejövõ új tömegkommunikációs eszközök akkor minõsülnek sajtónak, ha ezek terjesztése kiadványok vagy tájékozató folyóiratok formájában rendszeresen történik az interneten keresztül; ebben az esetben megjelenésük gyakorisága alapján napilapnak vagy folyóiratnak minõsülnek. Ezen túlmenõen, a Tartományi Közigazgatási Bíróság október 30-i döntésében (ügyszám: II SA/Wa 1885/07) kimondta, hogy annak, hogy egy internetes újság sajtókiadványnak minõsüljön, nem feltétele, hogy rendelkezzék a tipikus elektronikus újság olyan alaki kellékeivel, amelyek a nagyvállalatok által az interneten terjesztett, széles körben ismert hírleveleket jellemzik. Éppen ezért azt, hogy egy interneten keresztül elérhetõ kiadvány sajtónak minõsül-e vagy sem, az adott kiadvány célja és szerepe alapján kell eldönteni. 36 Az Act of 8 June 2004 on the Freedom of Expression in Media (Loi du 8 juin 2004 sur la liberté d expression dans les medias) hatálya kiterjed az internetes sajtóra is. A törvényben elõírt kötelezettségek az internetes médiára is vonatkoznak. A törvény 1. Cikke kimondja, hogy a törvény célja a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása a médiában. A törvény meghatározása szerint média minden olyan dologi vagy immateriális eszköz, amely a közzétételt hivatott szolgálni. A kiadvány a közönség egésze vagy valamely része számára a szerkesztõ által bármilyen médián keresztül elérhetõvé tett információt jelenti. Ennek megfelelõen, tekintettel a média és a kiadvány fogalmainak tág definíciójára, a június 8-i törvény által elõírt kötelezettségek ugyanúgy vonatkoznak az internetes médiára is. 37 A Fõvárosi Ítélõtábla BDT számon közzétett döntése kimondta, hogy ha az internetes hírportál meghatározott sajtótevékenységet folytat, így szerkesztõsége, impresszuma van, folyamatos a megjelenése, elérhetõsége, frissítése, híreket szolgáltat és cikkeket jelentet meg, akkor magán viseli az idõszaki lap lényegi és tartalmi elemeit, és így a sajtó-helyreigazítási kötelezettség kiterjed rá, valamint az 1986-os (azóta már hatályon kívül helyezett) sajtótörvény hatálya alá tartozik. A Fõvárosi Ítélõtábla a 2.Pf /2006/3. számú ítéletében kimondta, hogy amennyiben egy sajtótermék rendszeresen megjelenik az interneten, impresszuma van, és szerkesztõséggel, fõszerkesztõvel rendelkezik, akkor idõszaki lapnak tekinthetõ. Hasonló követelményeket támasztott a Gyõri Ítélõtábla is Pf.I /2005/9. számú ítéletében az internetes sajtótermékkel szemben. Ezt a gyakorlatot késõbb a évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetõ szabályairól (a továbbiakban: Smtv.) törvénybe foglalta (l. a sajtótermék definícióját: 1., valamint a sajtó-helyreigazítás szabályát: 12. ). 38 Az elektronikus sajtó a német törvények értelmében újságírói-szerkesztõi tartalommal rendelkezõ telemédia amelyet az RStV (Rundfunkstaatsvertrag, azaz Tartományközi Mûsorszolgáltatási Szerzõdés) rendelkezései szabályoznak. Az RStV 54. cikke értelmében az újságírói-szerkesztõi tartalommal rendelkezõ telemédia-szolgáltatásoknak, különösen azoknak, amelyek részben vagy egészben rendszeres nyomtatott kiadványok tartalmát jelenítik meg szöveg vagy kép formájában, be kell tartaniuk az általánosan elfogadott újságírói alapelveket. Közzététel elõtt az adott körülmények között elvárható gondossággal ellenõrizni kell a hírek tartalmát, eredetét és szavahihetõségét. Az 56. cikk a helyreigazítási jogot kiterjeszti a telemédia -szolgáltatásokra is. 39 Jóllehet nem létezik olyan kifejezett szabály, amely elõírná a nyomtatott sajtóra vonatkozó (a 18/2003. [július 11.] sz. törvény által módosított 2/99 [január 13.] sz.) törvény alkalmazását az internetes sajtóra, a nyomtatott sajtóra vonatkozó szabályok alkalmazhatók az internetes újságokra és minden olyan internetes tartalomra is, amely újságírói anyagokat tartalmaz. 40 A Médiatörvény (Official gazette of the Republic of Slovenia (Uradni list RS), no 35/2001) rendelkezései nem hivatkoznak külön a média különbözõ egyedi formáira, így a törvény az internetes kiadványokra is vonatkozik. 41 Act on the Exercise of Freedom of Expression in Mass Media, Ch. 3., s Act of 8 June 2004 on the Freedom of Expression in Media (Loi du 8 juin 2004 sur la liberté d expression dans les médias) 36. cikke.

20 KOLTAY: A VÁLASZADÁSI (SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁSI) JOG 349 A francia jog ugyanilyen széles körben enged válaszjogot a sajtótermékek vonatkozásában, míg a médiaszolgáltatások esetében akkor teszi annak gyakorlását lehetõvé, ha a véleményközlés a becsületet veszélyezteti.43 A máltai, a portugál44 valamint a görög45 jogrendszerben szintén lehetséges a megjelent véleményekkel szembeni válaszközlemény közzététele; utóbbi államban ennek lehetõségét az alkotmány is elõírja. A 2012-ig hatályban volt lengyel szabályozás alapján azon tartalmak, amelyek személyiségi jogokat veszélyeztetnek, a válaszadási jog gyakorlásának lehetõségét nyitották meg valamennyi médiumban.46 A lengyel Alkotmánybíróság határozata (2010. december 1., ügyszám: K 41/07) nyomán módosításra került a Sajtótörvény 31. cikke. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy korábbi formájában a 31. cikk nem felelt meg a lengyel Alkotmány rendelkezéseinek, mivel nem határozta meg a különbséget a helyreigazítás és a válasz között. Az Alkotmánybíróság szerint az, hogy a törvény nem határozta meg pontosan a helyreigazítás mibenlétét, vagy azt, hogy hogyan kell közzétenni egy panaszlevelet, befolyásolta a szerkesztõk döntését az ilyen ügyekben, így az a médiaszabadságba való beavatkozásnak minõsült. Ennek megfelelõen, a módosított 31. cikk értelmében a válaszadási jog egyetlen lehetséges formája immár a helyreigazítás. Ennek célja a médiában közzétett valótlan információk és tények korrekciója. A máltai szabályozás rendkívül széles körben biztosít válaszjogot a médiával szemben: a Press Act (Chapter 248 of the Laws of Malta), amely a mûsorszolgáltatással is foglalkozik, a 21. cikkben rendelkezik a válaszadási jogról. Ebben a körben azokat a személyeket említi akiknek cselekedeteit vagy szándékait hamis színben tüntették fel, vagy akiket támadás ért tisztességükben, méltóságukban vagy hírnevükben, illetve akiknek magánéletét megsértették egy újság vagy bármely mûsor révén... Az elõbbiekben említett államokban a vélemények nyomán megnyíló válaszadási jog általánosan, a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek vonatkozásában is létezik. Ezzel ellentétben Lettországban47 és Bulgáriában48 csak a médiaszolgáltatások tekintetében van ilyen jog, Svédországban pedig csak a lineáris médiaszolgáltatók és a médiahatóság között létrejött szerzõdés teremtheti azt meg.49 Belgiumban és Olaszországban pedig kizárólag a sajtótermékekkel szemben követelhetõ vélemény-válaszadás; elõbbi államban bárki követelheti azt, aki egy adott cikkbõl felismerhetõ, azonosítható (függetlenül attól, sérelmes-e az adott vélemény),50 utóbbi államban az kérheti a válaszadást, akinek becsületét, méltóságát az érintett véleményközlés veszélyezteti.51 Az ír megoldás sajátos, itt a Sajtóombudsman kötelezheti a sajtótermékek kiadóit a válasz közzétételére, sérelmes vélemények megjelenése nyomán.52 Azon államok, amelyek ismerik a válaszjog intézményét, kivétel nélkül lehetõvé teszik annak gyakorlását hamis tényállítások közzététele esetében. Ugyanakkor különbséget jelent az egyes államok szabályozásai között, hogy a jog kiterjed-e azon hamis tényközlésekre is, amelyek egyébként nem okoznak (személyiségi jogi) sérelmet, tehát bármely (nem feltétlenül sértõ) hamis tényállítás megnyitja a lehetõséget a válaszjog gyakorlására, avagy az csak a jogsértõ (hírnevet rontó, becsületet veszélyeztetõ) hamis tényállításokra terjed ki. Utóbbi megoldás a gyakoribb, mindazonáltal a luxemburgi53 és a magyar54 jogrendszer elõbbit választotta, azaz ezen államokban bármely a kérelmezõre vonatkozó hamis tény alkalmat ad a válaszjog gyakorlására, mind a médiaszolgáltatások, mind a sajtótermékek esetében. Ugyanezt a szabályozási megoldást választotta Franciaország,55 Olaszország56 és Belgium,57 igaz, csak a sajtótermékek tekintetében. További fontos eljárásjogi jellegû kérdés, hogy szükséges-e a válaszadási jog gyakorlásához az eredeti közlemény valótlanságának, illetve a válaszközleményben foglaltak valóságtartalmának bizonyítása az eljárásban. Az osztrák58 jogrendszerben csak akkor lehetséges a válasz közzététele, ha annak valósága bizonyítható. A magyar eljárási szabály szerint a vélelem a kérelmezõ állításainak igaza mellett szól, amennyiben Press Act, art. 13. és Law of July 29, 1982, art Portugália Alkotmánya, 34. szakasz (4) bek., Press Law (Law no. 2/99 of January 13 as amended by Law no. 18/2003 of July 11) art Görögország Alkotmánya, 14.szakasz, Law 100/2000 on private audio and audiovisual media, art. 9., Law 1730/1987 on public radio and television, art. 3. para , Law 1092/1938 on print media, art L. Independent Study on Indicators for Media Pluralism i. m., Country Reports Greece. 46 Press Act of 26 June 1984, art Radio and Television Act (1995) art. 37. L. Independent Study on Indicators for Media Pluralism i. m., Country Reports Latvia. 48 Law on Radio and Television, Prom. SG. 138/24 Nov 1998, art Radio and Television Act (Sw. Radio-ochtv-lag (2010:696), Ch. 4 s. 9 para Federal Act of 23 June 1961 (Loi relative au droit de réponse), art S. 8 of the Law 8 February 1948, no. 47 (Printed Press Law). 52 Defamation Act Schedule 2.9.; Carolan O Neill: i. m. 53 Act of 8 June 2004 on the Freedom of Expression in Media (Loi du 8 juin 2004 sur la liberté d expression dans les médias), art Smtv Press Act, art S. 8 of the Law 8 February 1948, no. 47 (Printed Press Law). 57 Federal Act of 23 June 1961 (Loi relative au droit de réponse), art Mediengesetz, Federal Act on the Press and other Publication Media 12 June 1981, art. 1. s (1 2)

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

ALAPÍTVA 1866. TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata

ALAPÍTVA 1866. TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata ALAPÍTVA 1866. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata TARTALOM Tanulmány LÁBADY TAMÁS: A deliktuális felelõsség fontosabb változásai az új Ptk.-ban.............................

Részletesebben

PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DARÁZS LÉNÁRD: KONZULENS: DR. KISFALUDI ANDRÁS EGYETEMI TANÁR

PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DARÁZS LÉNÁRD: KONZULENS: DR. KISFALUDI ANDRÁS EGYETEMI TANÁR PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI V E R T I K Á L I S DARÁZS LÉNÁRD: K A R T E L L E K KONZULENS: DR. KISFALUDI ANDRÁS EGYETEMI TANÁR ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BUDAPEST, 2006 BEVEZETŐ GONDOLATOK ÉS PROBLÉMAFELVETÉS

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

Monizmus és dualizmus Társasági jog a Polgári törvénykönyvben

Monizmus és dualizmus Társasági jog a Polgári törvénykönyvben Dr. Miskolczi Bodnár Péter Monizmus és dualizmus Társasági jog a Polgári törvénykönyvben A törvénykönyv nem természetes gyümölcse a jognak. A törvénykönyv jogászok és politikusok aktivitásának a terméke.

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Miért jöttek létre a társaságok?

Miért jöttek létre a társaságok? 2009. Február 5. dr. Varga Kornél A jogi szabályoz lyozás s minősége és s a jogalkalmazás s helyessége egy mérce, m ami megmutatja, hogy az adott szabályoz lyozás mennyire képes k biztosítani tani a társast

Részletesebben

A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont

A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont 1. Az új Ptk. stabilitása alapvető érték, tehát két évvel a hatálybalépése után a koncepcionális megoldások újrakodifikálása nem indokolt. Így (függetlenül

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1

A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1 135 Miczán Péter Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Menyhárd Attila egyetemi tanár A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD

Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD Emlékeztető: az új Ptk. társadalomképe Szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság Magánautonómia 3 pillér Magántulajdon

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

1. Az elemzés tárgyává tett ítéleti rendelkezések összefoglalása

1. Az elemzés tárgyává tett ítéleti rendelkezések összefoglalása A szerződési feltételek tisztességességének kritériumai, különös tekintettel a pénzügyi intézmények és a fogyasztók közötti megállapodásokra Bevezetés 1. Az elemzés tárgyává tett ítéleti rendelkezések

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai Dr. Pajor Dávid ügyvéd Ifj. dr. Nemessuri Péter tanácsadó Az előadás tematikája Kik a vezető tisztségviselők? Ügyvezetők, igazgatósági tagok, vezérigazgatók

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára

A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára MTA Law Working Papers 2015/16 A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára Hollán Miklós Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

A garancia új törvényi szabályozása

A garancia új törvényi szabályozása 2007. HATODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 221 GULYÁSNÉ CSEKÕ KATALIN A garancia új törvényi szabályozása Ez a vitaindító cikk azzal a határozott szándékkal született, hogy a garancia új szabályozására tágabb kitekintésben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-i rendes ülésére Tárgy: A Hamulyák Közalapítvány tartozásainak rendezése Előterjesztő:

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad

ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad adás Jogviszonytan Jogalkalmazás a közigazgatk zigazgatásban 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. Jogviszonytan

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2/2008. (XII. 4.) számú kollégiumi véleményével módosított, egységes szerkezetbe foglalt 1/2005. (VI. 17.) számú kollégiumi véleménye 1 a jogi személy elkülönült felelősségéről

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Polgári jog I. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok GAZDASÁGI MAGÁNJOG Jogi személyek 2009. szeptember 24. 3. előadás Jogalanyok a gazdasági jogban Természetes személyek (ember) Jogi személyek (ember alkotta szervezet) Jogi személyiség nélküli jogalanyok

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A.

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A. ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad adás A jog fogalma - Jogszabálytan 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. A jog fogalma II. Jogszabálytan 2 Áttekintés:

Részletesebben

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEKBEN, VALAMINT AZ EBBŐL EREDŐ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGI

Részletesebben

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ 1 2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ Preambulum (előszó) * A törvény és a Kárrendezési Szabályzat egészének

Részletesebben

JOGI ALAPTAN TÉTELEK

JOGI ALAPTAN TÉTELEK JOGI ALAPTAN TÉTELEK 1. Jogképződési módok 2. A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei A jogszabályok csoportosításai 3. A magyar jogforrási rendszer A jogforrási rendszer alapelvei 4. A jogalkalmazás

Részletesebben

Kisfaludi András szakmai publikációinak jegyzéke

Kisfaludi András szakmai publikációinak jegyzéke Kisfaludi András szakmai publikációinak jegyzéke 1) Az alkotmányjog helye a jogrendszerben; Dolgozatok az államjog témakörébôl, Budapest, 1983. 15-39. pp. 2) Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE. tanulmányokhoz III. évfolyam GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozások jogi ismerete Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok TARTALOMJEGYZÉK Döntések... 7 Alkotmányjog Alapjogok 10/2011. (III. 9.) AB határozat Az egyesülési jogot közvetlenül érintő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés

Részletesebben

A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra. III. rész

A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra. III. rész Busch Béla A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra III. rész A cikksorozat I. része a személyiség jogi védelmének általános elvi

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika Összeférhetetlenségi politika Az igazgatói utasítás hatályba léptető határozatának száma: 2012/12/1. 2014/03/31. A hatályba lépés dátuma: Módosítást hatályba léptető határozat száma: Módosítás hatályba

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány

Részletesebben

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 6. hírlevél 2014. április 4. További információért keressen minket:

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 6. hírlevél 2014. április 4. További információért keressen minket: Hírlevél 2014. évi 6. hírlevél 2014. április 4. Tartalom társaságokra (jogi személyekre) 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ( új Ptk. ), amely kódex jelleggel

Részletesebben

Üzleti jog I. I. A vezető tisztségvisel rtérítési felelőss. (Kiegészítés a 13. órához)

Üzleti jog I. I. A vezető tisztségvisel rtérítési felelőss. (Kiegészítés a 13. órához) Üzleti jog I. A vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége (Kiegészítés a 13. órához) dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 I. A vezető tisztségvisel gviselők k kártk rtérítési felelőss ssége I. A VEZETŐ

Részletesebben

Typotex Kiadó. Tárgymutató

Typotex Kiadó. Tárgymutató Tárgymutató 1952. évi III. törvény 53, 164, 250 1988. évi VI. törvény 19 1994. évi LXXI. törvény 54 2005. évi LXXXIII. törvény 51 2010. évi CXXX. törvény 28 2013. évi V. törvény 9, 19, 87, 98, 109 A abszolút

Részletesebben

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól Az Országgyűlés a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások működésének megkönnyítése,

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató Iustum Aequum Salutare I. 2005/1. 127 146. JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások egyetemi hallgató I. Kérdésfölvetés, a vizsgálat indokai Az érvényesség és a hatályosság

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben