ALAPÍTVA TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALAPÍTVA 1866. TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata"

Átírás

1 ALAPÍTVA A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata TARTALOM Tanulmány KISFALUDI ANDRÁS: A jogi személyek szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben KOLTAY ANDRÁS: A válaszadási (sajtó-helyreigazítási) jog, európai összehasonlításban HORVÁTH GERGELY: A környezetvédelem, a természetvédelem és az élõhelyvédelem viszonyrendszere a hazai jogi szabályozásban KECSKÉS ANDRÁS: Stratégiai döntések és motivációs elméletek az ellenséges vállalatfelvásárlások tekintetében Szemle DOMOKOS ANDREA: Magyar kriminológusok és büntetõjogászok a XIX XX. század fordulóján RADULY ZSUZSA: Miben különbözik az eredményes mediáció a polgári jogi igény teljesítésétõl? NAGY ÉVA: Új nemzetközi magánjogi törvény Kínában Jogirodalom, jogélet GALÁNTAI ERZSÉBET: Lex Baiuvariorum A bajorok törvénye KADLÓT ERZSÉBET: Elek Balázs: A jogerõ a büntetõeljárásban c. monográfiájáról J 7 K J 8 K

2 JO GTUDOMÁNYI KÖZLÖNY J K J K

3 Contents Inhalt Studies ANDRÁS KISFALUDI: Regulation of Legal Persons in the New Civil Code ANDRÁS KOLTAY: The Right of Reply (Right of Rectification or Correction) in a European Comparison GERGELY HORVÁTH: The System of the Relations of Environmental Protection, Nature Conservation and Habitat Protection in the Hungarian law ANDRÁS KECSKÉS: Strategic Decisions and Motivation Theories Concerning Hostile Takeover Review ANDREA DOMOKOS: Hungarian Criminologists and Criminal Lawyers on the Turn of the XIX XX. Century ZSUZSA RADULY: What is the Difference Between Succesful Mediation and Performance of Civil Claim? ÉVA NAGY: New Act On Private International Law in China Legal Life Legal Literature ERZSÉBET GALÁNTAI: Lex Baiuvariorum Law of the Bavarians ERZSÉBET KADLÓT: Balázs Elek: Finality in Criminal Procedure a Monograph Abhandlungen ANDRÁS KISFALUDI: Regelung der juristischen Personen im neuen Bürgerlichen Gesetzbuch ANDRÁS KOLTAY: Recht auf Gegendarstellung (Anspruch auf Richtigstellung oder Ergänzung) im europäischen Vergleich GERGELY HORVÁTH: Das System der Relationen zwischen Umweltschutz, Naturschutz und Lebensraumschutz im ungarischen Recht ANDRÁS KECSKÉS: Strategische Entscheidungen und Motivationstheorien bezüglich feindlicher Unternehmensübernahme Rundschau ANDREA DOMOKOS: Ungarische Kriminologen und Strafrechtler an der Wende vom 19. zum 20. Jahrhundert ZSUZSA RADULY: Wie unterscheidet sich erfolgreiche Mediation von der Erfüllung von Zivilansprüchen? ÉVA NAGY: Neues Internationales Privatgesetzbuch in China Rechtsliteratur Rechtsleben ERZSÉBET GALÁNTAI: Lex Baiuvariorum Gesetz der Bayern ERZSÉBET KADLÓT: Über die Monographie Rechtskraft im Strafprozess von Balázs Elek A KIADVÁNY MEGJELENÉSÉT AZ MTA KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATKIADÓ BIZOTTSÁGA TÁMOGATTA Jogtudományi Közlöny * A MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata. A Szerkesztõ Bizottság vezetõje: Dr. Korinek László A Szerkesztõ Bizottság tagjai: Dr. Hamza Gábor, Dr. Lamm Vanda, Dr. Szalma József Felelõs szerkesztõ: Dr. Vörös Imre Szerkesztõ: Dr. Szalai Éva A szerkesztõség címe: 1015 Budapest, I. Donáti u Kiadja a LOGOD Bt Budapest, Logodi u. 49. Telefonszám: , fax: web: Elõfizethetõ a LOGOD Bt. számlaszámán; Felelõs kiadó: Buday Miklós ügyvezetõ igazgató. Nyomdai elõkészítés: LOGOD Bt. Terjeszti a LOGOD Bt. Megrendelhetõ a kiadó címén, Elõfizetési díj belföldön egy évre: Ft, külföldön 120 EUR Egyes lapszámok külön is megvásárolhatók, 1700 Ft/szám áron, melyet a postaköltség felszámolásával kézbesítünk. Nyomdai munkálatok: F&F Print Line Kft. HU ISSN

4 KISFALUDI: A JOGI SZEMÉLYEK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN 333 TANULMÁNY A jogi személyek szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben * Kisfaludi András egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) Az új Polgári Törvénykönyv a jogi személyekrõl, mint magánjogi intézményekrõl a hatályos szabályozásnál jóval nagyobb terjedelemben rendelkezik. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokon túl, azokat a jogi személy típusokat vonja szabályozási körébe, amelyeknek a létesítésével és mûködtetésével kapcsolatos viszonyok a magánautonómia körébe tartoznak. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat a kódex funkcionális megközelítéssel alkotta meg, így az általános rész az azonos funkciók betöltésére minden jogi személy típusnál egyformán alkalmazható normákat tartalmaz. A szabályozás módszereként a törvénykönyv a jogi személyek magánjogi jellegét elõtérbe helyezve az eltérést engedõ normákat vezette be, kellõ körültekintéssel megkonstruálva a szükséges kivételeket. I. Bevezetés Az új Polgári Törvénykönyv szerkezeti sajátosságai közül az egyik legfeltûnõbb újdonság a jogi személyekre vonatkozó szabályozás terjedelmének, súlyának a korábbiakhoz viszonyított jelentõs növekedése. A hatályos kódex jelenlegi állapotában 34 -nyi rendelkezést tartalmaz a jogi személyekre vonatkozóan, amelyek egy jó része nem is rendelkezik feltétlenül önálló normatartalommal, mert vagy már lényegében nem létezõ szervezettípusokat szabályoz,1 vagy más törvényekben sokszor szó szerint ismétlõdõ s kétszer mindenképpen feleslegesnek tûnõ szabályt rögzít,2 vagy utaló normaként csupán azt mondja ki, hogy egy-egy jogi személy típusra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni,3 ami ilyen rendelkezések nélkül is magától értetõdõ lehet, ha van speciális jogszabály. Ha ezeket a semmitmondó vagy felesleges szabályokat nem vesszük figyelembe érdemi szabályként, akkor a jelenleg hatályos szabályozás még korlátozottabb hatókörûnek bizonyul. Ezzel szemben az új Polgári Törvénykönyvnek a jogi személyekre vonatkozó szabályai 406 -t tesznek ki, s mivel ezek a szabályok csak létezõ intézményeket szabályoznak, de azokat érdemben, s nemcsak a szabályozás továbbutalásával, továbbá kerülik a felesleges ismétléseket a jogrendszerben, ezért e szabályok valódi normatív tartalommal rendelkezõ normáknak tekinthetõk. Ilyen formán a szabályozás terjedelmében mutatkozó különbség még szembetûnõbb, még jelentõsebb. Természetesen egy ilyen horderejû szabályozási változás alapos megfontolást, elméleti elõkészítést, a lehetséges megoldások megvitatását, átgondolását igényli, különösen akkor, ha amint ez a jogi személyekre vonatkozó könyv megalkotása kapcsán történt a továbblépés iránya, tartalma, módszere nem egyértelmû, nem mindenki által egyöntetûen elfogadott. Elméleti viták természetesen szinte vég nélkül folytathatók, s nyilván sohasem alakulhat ki olyan helyzet, amikor már senkinek semmi hozzátennivalója nem maradhatott, s ezért lezártnak tekinthetjük a vitát. Ezt is figyelembe véve úgy gondolom, hogy a jogi * Az új Polgári Törvénykönyvvel foglalkozó sorozat harmadik tanulmánya (Szerk.) 1 Ilyen például az állami vállalatra vagy a trösztre vonatkozó szabály (Ptk ). 2 Például a Ptk a szó szerint megegyezik a szövetkezetekrõl szóló évi X. törvény 7. -ával, a Ptk. 53. (3) bekezdése a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.) ának (1) bekezdésében, az 53. (4) bekezdése a Gt (1) bekezdésében, a 74/H. (1) bekezdése a Gt (1) bekezdésében foglalt szabállyal szó szerint megegyezõ szöveg. 3 Ilyen utaló norma például a Ptk a, 34. (3) bekezdése, 51. -a, 56. (2) bekezdése, 74. (4) bekezdése, 74/H. (5) bekezdése. E szabályok normatív tartalmának hiányát jól mutatja, hogy ha az adott jogi személy típusról külön jogszabály rendelkezik, akkor annak szabályait nyilván akkor is alkalmazni kell, ha ezt a Ptk. nem mondja ki. Különösen így van ez arra figyelemmel, hogy tipikusan más törvényekrõl, s nem alacsonyabb szintû jogszabályokról van szó a hivatkozott jogszabályok között.

5 334 TANULMÁNY JÚLIUS AUGUSZTUS személyekkel kapcsolatban kifejtésre kerültek azok az elméleti álláspontok, amelyek a szabályozás befolyásolására alkalmasak lehettek, így az elméleti elõkészítés elégségesnek tekinthetõ abban az értelemben, hogy megfogalmazásra kerültek azok a döntési alternatívák, amelyek közül a jogalkotó érvekkel alátámasztott módon választhatott.4 A döntést igénylõ kérdések lényegében az alábbi három csomópont köré rendezõdtek: A jogi személyek szabályozásának tárgya, terjedelme Az általános szabályok köre és jellege A jogi személyekre vonatkozó szabályozás módszere. E tanulmányban azt vizsgálom meg, hogy ezekben a kérdésekben az új Polgári Törvénykönyv milyen eredményre jutott, s ez az eredmény miként értékelhetõ a megelõzõ viták fényében, illetve a gyakorlatnak milyen változásokra kell felkészülnie az új szabályozásra tekintettel. Természetesen ez az áttekintés nem tud kitérni a részletszabályokban bekövetkezett nagyszámú változások teljes körû vizsgálatára, csupán a fent jelzett három kérdéskörre szorítkozik. II. A jogi személyekre vonatkozó szabályozás tárgya 1. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotása során elvi kiinduló pontként szolgált az a tétel, hogy a Ptk.- nak kódex-szerû jogszabálynak kell lennie, azaz a polgári jogi viszonyok minél teljesebb körét kell hatókörébe vonnia, ezzel biztosítva a hasonló tartalmú jogviszonyok egységes elvek szerinti szabályozását. Vékás Lajos már a kodifikációs munkálatok korai szakaszában hangsúlyozta, hogy bármennyire megváltoztak is a klasszikus magánjogi kódexek megalkotásának történelmi és gazdasági keretei, egy tényezõ bizonyosan töretlenül fennmaradt, mégpedig a rendszerbe foglalt szabályozás iránti igény. Sõt úgy ítélte meg, hogy a felgyorsult változások és a globalizáció korában a kellõen absztrahált, rendszerbe foglalt, azaz kodifikált normák alkalmasabbak az életviszonyok gyors változásainak követésére, mint az egymást sebesen kergetõ és a részletekbe veszõ egyedi és eseti jogszabályok áttekinthetetlen tömege. 5 A rendszeralkotás igénye azt kívánja meg, hogy a polgári jogi viszonyok minél szélesebb körét vonjuk a kódex hatálya alá. Ez a teljességre törekvés azonban nem lehet öncélú. A szabályok egyazon törvénykönyvbe foglalása addig kívánatos és célszerû figyelmeztet Vékás Lajos, amíg az összefoglalandó normák módszerbeli egysége fennáll, és amíg a rendszerbe illesztés a kodifikáció elõnyeit: a rendszertani racionalitást, az ökonomikus és ellentmondásmentes törvényszerkesztést, az egységes terminológia biztonságát, a világos és áttekinthetõ megoldásokat hozza magával. A kódex nem presztízs-mû, amelybe lehetõleg minél több életviszonyt bele kell szabályozni. S a kódexbe való felvétel nem státus-szimbólum, amire lehetõleg minél több jogintézménnyel törekedni kell. 6 Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével 4 A jogi személyek szabályozásával kapcsolatban a kodifikációs folyamat során az alábbi fontosabb tanulmányok születtek: Sárközy Tamás: A Kereskedelmi Törvénykönyv esetleges koncepciója. Gazdaság és Jog sz. 3 6.; Kisfaludi András: A társasági jog helye a jogrendszerben. Polgári Jogi Kodifikáció sz ; Sárközy Tamás: Jogképesség személyiség jogalanyiság az embertöbbességek csoportok szervezetek körében. Polgári Jogi Kodifikáció sz. 3 9.; Miskolczi Bodnár Péter: Társasági jog a Ptk-ban. Gazdaság és Jog sz. 3 8.; Sárközy Tamás: Jogképesség, illetve jogalanyiság az embertöbbességek csoportok szervezetek körében. Jogtudományi Közlöny sz.1 10.; Petrik Ferenc: A polgári törvénykönyv A személyek címû könyvének szabályozási koncepciója. Vitaindító tézisek. Polgári Jogi Kodifikáció sz ; Petrik Ferenc: Jogalanyok és jogi személyek az új polgári törvénykönyvben. Magyar Jog sz ; Wellmann György: A Ptk. és Gt. kapcsolódási pontjai az új Ptk. koncepció tükrében. Gazdaság és Jog sz Sárközy Tamás: Szervezetrendszerek és a polgári jogi jogalanyiság. in: Kozma György (szerk.): Ünnepi tanulmánykötet Petrik Ferenc 70. születésnapjára. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Budapest ; Sárközy Tamás: Szervezetrendszerek és a polgári jogi jogalanyiság a társasági-egyesületi és az alapítványi jogban. Gazdaság és Jog sz ; Wellmann György: Kapjon-e a közkereseti és a betéti társaság jogi személyiséget? Gazdaság és Jog sz ; Petrik Ferenc: A jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezések az új polgári törvénykönyvben. Magyar Jog sz ; Sárközy Tamás: Alternatív javaslat a Jogi személyek általános szabályai"-ra. Polgári Jogi Kodifikáció sz Petrik Ferenc: A közjogi személyek polgári jogi jogalanyisága. Gazdaság és Jog sz. 3 7.; Kisfaludi András: Kogencia vagy diszpozitivitás a társasági jogban. Gazdaság és Jog sz ; Kisfaludi András: Kogencia és diszpozitivitás az új Gt.-ben; Jogi Tájékoztató Füzetek Elhangzott szakmai elõadásokról, füzet, MKIK Jogi Szekció, Budapest, füzet, ; Sárközy Tamás: Az új ptk. szövegtervezetérõl a gazdasági jog oldaláról. Gazdaság és Jog sz Fazekas Marianna: A közjog alanyai és a Ptk. tervezet (Egy közigazgatási jogász kérdõjelei a Ptk. tervezet jogi személy részéhez). Polgári Jogi Kodifikáció sz ; Kisfaludi András: A jogi személyek ellenõrzésének szabályai az új Polgári Törvénykönyv tervezetében; in: Tóth Károly (szerk.): Tanulmányok Dr. Bessenyei Lajos egyetemi tanár 70. születésnapjára; Szeged ; Sárközy Tamás: Szervezetek megszemélyesítése a jogban. Kis modern jogdogmatika. Állam- és Jogtudomány sz ; Petrik Ferenc: Egyesület: közjogi vagy polgári jogi szervezet? Közigazgatási Szemle sz ; Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben? Magyar Jog sz ; Sárközy Tamás: Szervezetek megszemélyesítése a jogban. Tudományos Közlemények sz ; Kisfaludi András: A közjogi jogi személy mint magánjogi tabu? in: Kisfaludi András (szerk.): Liber Amicorum. Studia L. Vékás Dedicata. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Budapest, ; Sárközy Tamás: A társasági jog beillesztése a Ptk-ba. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Jogi Szekciója. Budapest, ; Sárközy Tamás: Szervezetek jogállása az új Ptk.-ban. Gazdaság és Jog sz Sárközy Tamás: A gazdasági társaságok közös szabályairól. Kommentár a Kodifikációs Fõbizottság társasági jogi munkacsoportjának javaslatához. Gazdaság és Jog sz. 3 7.; Wellmann György: A közkereseti és a betéti társaság szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben. Kommentár a Kodifikációs Fõbizottság társasági jogi munkacsoportjának javaslatához. Gazdaság és Jog sz ; Sárközy Tamás: Társasági jog a Ptk-ban? Ügyvédek Lapja sz Sárközy Tamás: A gazdasági jog és az új Polgári Törvénykönyv. Gazdaság és Jog sz Sárközy Szabolcs: A harmadik Gt.-tõl a Ptk.-ba foglalt társasági jogig. Gazdaság és Jog sz Vékás Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv elméleti elõkérdései. HVG-Orac, Budapest Vékás Lajos: i. m

6 KISFALUDI: A JOGI SZEMÉLYEK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN 335 kellett tehát eldönteni azt, hogy a jogi személyekre vonatkozó szabályokat kell-e, s ha igen, milyen mértékig kell megjeleníteni az új Polgári Törvénykönyvben. 2. Az evidenciának tekinthetõ, hogy a polgári jogi jogviszonyok lehetõ legteljesebb szabályozására törekvõ kódexnek a szabályozandó jogviszonyok alanyaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznia kell, hiszen enélkül a szabályozás hiányos, alkalmazhatatlan lenne, illetve szükségszerûen más jogszabályokban kellene rendelkezni arról, hogy ki és milyen feltételek mellett válhat polgári jogi jogviszony alanyává. Az eltérõ jogszabályokban való szabályozás pedig magában hordozza az egyenetlen, inkoherens szabályozás veszélyét. Ugyanakkor azonban a jogalanyokra vonatkozó szabályozási szükségszerûség többféleképpen is kielégíthetõ. Az elvi lehetõségek skálája a jogviszonyok lehetséges alanyainak puszta felsorolásától a valamennyi jogalanyra vonatkozó teljes körû szabályozásig terjed. Sõt, a két véglet között is találhatunk elvileg járható utakat. Felmerült például az a gondolat, hogy a Ptk. csak a jogi személyek általános szabályait tartalmazza, de az egyes jogi személy típusok különálló jogszabályokban kerüljenek elhelyezésre, vagy csak néhány alaptípus kerüljön be a kódexbe, míg a többi jogi személyt külön jogszabályokban szabályoznák.7 Úgy gondolom, hogy ezek az elképzelések nélkülözték az elvi megalapozottságot, hiszen azt, hogy mit tekintünk a jogi személyek alaptípusainak, nem lehet objektív szempontok alapján eldönteni. Minél több típus szabályait hagyta volna ki a jogalkotó, annál többet veszített volna a kodifikáció elõnyeibõl. A Ptk. elfogadott változata egy meglehetõsen kiterjedt általános szabályozás mellett több jogi személy típus speciális szabályait is tartalmazza. Ezek a jogi személy-típusok az egyesület, a gazdasági társaságok, a szövetkezet, az egyesülés és az alapítvány. Ezeken túl az államnak, illetve a költségvetésbõl gazdálkodó jogi személyeknek a polgári jogi jogviszonyokban való részvételére találhatók csekély számú szabályok. Mi ennek a tematikának az elvi alapja? Miért ezek a jogi személy típusok kerültek szabályzásra a Ptk.-ban, s miért maradtak ki mások? A választ keresve abból érdemes kiindulni, hogy a jogi személy koncepciója nemcsak a polgári jog területén jelenik meg, szervezetek vagy vagyontömegek jogképességét más jogágak szabályozása is elismeri. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az üzleti, vagyoni forgalomban való részvételre létrejövõ, s ekként polgári jogi értelemben jogi személynek minõsülõ alakulatok többnyire adójogi jogalanyokká is válnak, vagyis egészen más típusú, közjogi jogviszonyokban is részt vesznek. Ugyanez a fordított irányban is megtörténik: olyan jogalanyok, amelyek közjogi jogviszonyokban való részvételre jönnek létre, elsõdleges feladatuk ellátása érdekében a vagyoni forgalomba is bekapcsolódhatnak, s ekként a polgári jogi jogviszonyokban is szükséges lehet jogalanyként való elismerésük. 3. A két esetkör között a polgári jogi szabályozás szempontjából jelentõs különbség mutatkozik, s ez a különbség azon alapul, hogy a nem természetes személy jogalany létrehozatala és mûködési szabályainak megállapítása a létesítésben résztvevõ személy vagy személyek magánautonómiájának körébe tartozik-e vagy sem. Ha a jogi személy létesítésérõl a közjogi viszonyokra jellemzõ hierarchikus rendben születik a döntés, akkor ennek a jogi személynek az alapítására, mûködtetésére a polgári jogi szabályozás nem lehet alkalmas.8 Az ilyen szervezetek létrehozása alapvetõen nem a létesítésrõl döntést hozó személyek érdekeit szolgálja, hanem általában valamilyen közcél, közfeladat megvalósítását, vagyis már ezen a ponton túlmutat a döntésben résztvevõk magánautonómiájának körén. Amennyiben az ilyen jogalanyok létesítõje akár jogszabályban, akár egyedi aktussal, de mindenképpen közjogi döntéssel úgy határoz, hogy a létrehozott közjogi jogalanyt felruházza a magánjogi forgalomban való részvételhez szükséges jogosultságokkal is, akkor ez a jogalany a polgári jog számára is jogalanyként jelenik meg, de csupán a külsõ viszonyait tekintve, vagyis a polgári jog a szervezeti jogalany és más polgári jogi jogalanyok közötti viszonyokat tudja szabályozni, amely szabályozás viszont már túlmutat a jogi személyekre vonatkozó szabályokon. A másik csoportba tartozó jogalanyok esetén a jogi személyt annak alapítói saját érdekükben, saját autonóm döntésükkel hozzák létre, s az ilyen jogi személy mûködtetése is az érintett felek magánautonómiájának területére esik. Márpedig a magánautonómia viszonyainak szabályozása a szabályozás tárgyát és módszerét illetõen egyaránt a polgári jogi szabályozást igényli, s ez a tárgyi és módszerbeli azonosság lehetõvé teszi e szabályoknak a magánjogi kódexben való elhelyezését is. Összefoglalva tehát az új Ptk. azoknak a jogi személy típusoknak a részletes szabályozását tartalmazza, amelyeknek a létesítése és mûködtetése polgári jogi jogviszonyok keretében történik, s nem foglalkozik azoknak a jogi személyeknek a létesítésével, illetve mûködési szabályaival, amelyeknek e belsõ viszonyai kívül esnek a magánautonómia körén. Természetesen csábítónak tûnhetett volna egy olyan szabályozás, amely a magánjogi jogviszonyokban megjelenni képes mindenféle szervezeti jogalany- 7 Lásd például Sárközy Tamás: Az új Ptk. szövegtervezetérõl a gazdasági jog oldaláról. Gazdaság és Jog sz A közjogi jogi személyeknek ezekre a sajátosságaira hívja fel a figyelme Fazekas Marianna a 4. sz. lábjegyzetben idézett mûvében.

7 336 TANULMÁNY JÚLIUS AUGUSZTUS nak a szabályait felöleli, ez azonban megítélésem szerint több hátránnyal járt volna, mint amennyi hozadéka lehetett volna. Egy ilyen megoldás mindenképpen megtörte volna a polgári jogi szabályozás tárgyának logikáját, s olyan viszonyokat is a kódex szabályozási körébe emelt volna, amelyek természetüknél fogva eltérnek a polgári jogi viszonyoktól. Természetesen lehet úgy érvelni, hogy maga az élet keveri össze ezeket a viszonyokat, s a jog nem tehet mást, mint követi ezeket a komplex viszonyokat. A tisztán közjogi viszonyok viszont biztosan nem tehetõk a polgári jogi szabályozás tárgyává, tehát ezeknek a kódexbõl való kihagyása indokolt. Indokolt ez a következetesség a szabályozás módszerét illetõen is, hiszen az alá-fölérendeltségi viszonyok nyilván nem szabályozhatóak a magánautonómia viszonyainak megfelelõ szabályozási módszerekkel, tehát a jogi személyek teljes körének részletes szabályozása nemcsak tárgyi, hanem módszertani törést is okozott volna. 4. A szabályozás tárgyát illetõen felmerült az a probléma is, hogy az egyébként magánjogi jogviszonyok keretében mûködõ jogi személyekre is vonatkoznak olyan szabályok, amelyek nem illeszkednek a polgári jogi szabályozás tárgyi és módszertani kereteibe, s ezeknek a szabályoknak a polgári jogi szabályoktól való elválaszthatatlansága miatt az ilyen komplex jogterületeknek a Ptk.-ba való beillesztése nem indokolt. Sárközy Tamás a gazdasági társaságok jogának a Ptk.- ban való megjelenítésével kapcsolatban fejtette ki aggályait. Álláspontja szerint A gazdasági társaságok joga alapvetõen tényleg civiljogi természetû, de a polgári jog törzsanyagához képest szervezeti vonatkozásai miatt jelentõs mértékben eltérõ jellegû, a polgári jog más területein is érzékelhetõ átlagos komplexitáshoz képest jogágazatilag jóval komplexebb, a polgári jog alapterületein is megnyilvánuló változásképességnél jóval flexibilisebb és progresszívebb, állandósultan modernizálódó jogterület. 9 Ebbõl számára az a következtetés adódik, hogy a gazdasági társaságok joga ( ) harmonikusan ( ) épphogy nem építhetõ be a Polgári Törvénykönyvbe. 10 Megítélésem szerint a gazdasági társaságok mûködéséhez valóban kapcsolódnak a polgári jogon kívül más jogágakba tartozó szabályok (ld. például a cégbejegyzés eljárási szabályait, a társaságokra vonatkozó nyilvánossági, közzétételi szabályokat, a törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályokat, értékpapírjogi szabályokat), ezek azonban jogforrási szinten eddig is viszonylag jól elkülönültek a társasági anyagi jogi szabályoktól, s a szabályozásnak a Ptk.-ba illesztése ezen a helyzeten nem kell, hogy rontson. Sõt az eddigieknél is gondosabban lehetett ügyelni arra, hogy a kódex szabályozási tárgyába és módszerében nem illeszkedõ normák ne kerüljenek be a törvénykönyvbe, illetve a korábban más jogszabályokban megjelenõ polgári anyagi jogi normák is a helyükre kerüljenek. Ez a törekvés természetesen nem valósulhatott meg tökéletesen. Kivételesen elõfordul, hogy a Ptk. nem tisztán polgári anyagi jogi szabályokat tartalmaz, de ennek mértéke oly csekély, hogy ez nem töri meg a kódex egységes szerkezetét. Ez érvényesül álláspontom szerint a gazdasági társaságok Ptk.-beli szabályozásánál is. A Ptk. nem azt tûzte ki célul, hogy a gazdasági társaságok mûködéséhez szükséges valamennyi jogi normát összegyûjtse és egységesen szabályozza.11 Ha pedig az anyagi jogi szabályokat elkülönülten szabályozzuk, akkor annak ellenére, hogy tudatában lehetünk annak, hogy a társaságok mûködésére más szabályok is vonatkoznak, s ekként a társasági jog komplex jogterület az anyagi jogi szabályozás jó helyen lehet a Polgári Törvénykönyvben: abból sem tárgya, sem szabályozási módszere miatt nem lóg ki.12 Nem vitásan a társasági viszonyoknak vannak az árucsere viszonyokhoz képest eltérõ sajátosságai, amelyek alapvetõen a társaságok szervezeti jellegébõl adódnak. Sárközy Tamás ebbõl a sajátosságból is arra következtet, hogy a társasági jog anyaga nem illeszkedhet szervesen a Polgári Törvénykönyvbe. Álláspontja szerint A polgári jog külsõ mellérendeltségi jogviszonyokra rendelt dogmatikával rendelkezik. ezért nehéz alkalmazni a szervezeti vonatkozásokra, amelyek szükségképp belsõ jellegûek és sokszor vertikális relációval is rendelkeznek. A polgári jog nem tud mit kezdeni a szabályzatokkal, a szervezeten belüli szervi jogalanyisággal, a belsõ megállapodásokkal Megítélésem szerint azonban a gazdasági társaságok esetében a társaságon belüli viszonyok is egymás mellé rendelt, egyenjogú szereplõk magánautonómiaviszonyai, amelyeket alapvetõen megállapodások akár jogi értelemben formalizált, akár csupán tartalmilag érzékelhetõ megállapodások uralnak. A társa- 9 Sárközy Tamás: Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben? Magyar Jog sz Sárközy Tamás: i. m. (9. jegyzet) Ehhez hasonló elképzelést Sárközy Tamás vetett fel egy lehetséges Kereskedelmi Törvény koncepciójának felvázolásával, ahol valóban egy jogszabályba kerültek volna a társasági anyagi jogi, a cégjogi, csõdjogi, számviteli szabályok. Sárközy Tamás: A Kereskedelmi Törvénykönyv esetleges koncepciója. Gazdaság és Jog sz Úgy tûnik, hogy ezt a kritika is hajlandó elismerni azzal, hogy éppen ezt az egynemû szabályozást tekinti a korábbi állapothoz képest veszteségnek. Sárközy Tamás szerint A gazdasági jog szempontjából azonban a társasági jog Ptk.-ba beépítésének legnagyobb nehézsége a társasági jog belsõ jogági komplexitásának megszûnése. A társasági jog alapvetõen civiljog, ugyanakkor a Gt. a többi jogág elé is nyitott volt: közjogi, közigazgatási, pénzügyi, számviteli, munkajogi, peres és peren kívüli eljárási szabályok szép számban találhatók a társasági törvényben. Sárközy Tamás: A gazdasági jog és az új Polgári Törvénykönyv. Gazdaság és Jog sz Sárközy Tamás: i. m. (9. jegyzet) 798.

8 KISFALUDI: A JOGI SZEMÉLYEK SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN 337 sági szervek egymáshoz való viszonya e szerveket alkotó személyek érdekeit tükrözi. A hierarchikus viszonyok minõségileg nem terjednek túl azon, amit egy polgári jogi jogviszony keretében is meg lehet konstruálni. Gondoljunk például arra, hogy egy megbízási szerzõdés keretében is az ügy ura a megbízó, s a megbízott az õ érdekében, az õ utasításai szerint köteles eljárni, ebben az értelemben tehát itt is hierarchikus viszonyok alakulnak ki, de ettõl még a polgári jogi jogviszony keretei között maradunk. A fentieken túlmenõen a belsõ és külsõ viszonyok megkülönböztetése viszonylagos. A társaságon belül is elkülönült, egymás mellé rendelt jogalanyok egymással szembeni tehát ebben az értelemben külsõ viszonyai jelennek meg. Az ügyvezetés és a tagság, a kisebbség és a többség közötti viszonyok például a társaságon belüli viszonyok, de mégis jól azonosítható, önálló jogalanyok egymással szembeni, egymáshoz képest külsõ jogviszonyairól van szó. Jól érzékelhetõ ez például a vezetõ tisztségviselõknek a társasággal szembeni felelõssége körében, amely nyilván mindenki máshoz képest a társaság belsõ ügyeinek körébe sorolható, azonban a felelõsségi viszony alanyainak szempontjából az egymással szembeni viszony egyértelmûen külsõ viszony. A fentieken túl fölvetõdtek még olyan szempontok, amelyek szerint pusztán a szabályozás terjedelme miatt indokolt lehetne az egyes jogi személyekre vonatkozó részletes szabályoknak külön törvényekben való elhelyezése, mert a nagy mennyiségû szabály megtöri, szétfeszíti a Ptk. szerkezetét. Nos, ezt a problémát a Ptk. könyvekre tagolásával véleményem szerint jól lehetett kezelni. Az egyes könyvek viszonylagos önállósága, ugyanakkor a törvény egészébe való illeszkedése lehetõvé teszi, hogy viszonylag nagy mennyiségû szabályanyag is kezelhetõ módon kerülhessen be a Ptk.-ba. III. A jogi személyek általános szabályai 1. Abban a kérdésben viszonylagos egyetértés volt már a kodifikációs folyamat kezdetén, hogy a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok megerõsítésre szorulnak a Polgári Törvénykönyvben. Petrik Ferenc a jogi személyekre vonatkozó szabályozás elsõ koncepció-tervezetében úgy fogalmazott, hogy a jogi személyre vonatkozó általános rész hiányt pótolna, ugyanis ma még indokolatlan eltérések vannak egyes jogi személyek között, akár a nyilvántartásba vételre, a megalakulásra, akár a jogi személy megszûnésére vonatkozó szabályozás tekintetében. Ez különösen akkor szembetûnõ, amikor két különbözõ jogi személy azonos jellegû gazdasági vagy más tevékenységet folytat. Számos olyan rendelkezés található a külön törvényekben, amelyek megfelelõ absztrahálásával minden jogi személyre vonatkozó általános szabályozást lehet kialakítani, természetesen megengedve az indokolt eltéréseket a jogi személyek egyes fajtáinál. 14 Ezeknek az elveknek megfelelõen elsõsorban az általánosítás eszközét alkalmazva állt össze a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok köre.15 Olyan szabályok kerültek ide, amelyek korábban több jogi személy típusnál is azonos vagy hasonló tartalommal jelentek meg, illetve amelyek esetén a tartalmi eltérések nem voltak indokolhatók, s megalkotható volt egy mindegyik jogi személy típusra alkalmazható általános norma. Az általános szabályok között jelentek meg továbbá olyan normák is, amelyek korábban nem mindegyik jogi személy típusnál voltak fellelhetõk, de amelyekrõl a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a szabályozási szükséglet mindegyik jogi személynél azonos tartalommal jelentkezik, s ezért indokolt lehet egy korábbi speciális szabály általánosítása. 2. A fenti módszerekbõl két következmény adódik. Egyrészt a jogi személyekre vonatkozó általános rész a jogi személy típusokra vonatkozó joganyag felett a szabályozás olyan rétegét alkotja, amely mindegyik jogi személy típusnál alkalmazásra kerül. Így valósul meg a kodifikációnak az a sajátossága, amely a megfelelõ absztrakció eredményeként rövidítést, a felesleges ismétlések elkerülését teszi lehetõvé. Ebben az értelemben a jogi személyek szabályozásának általános része nem csupán elvi tételeket, alapelveket foglal magában, hanem olyan tételes normákat, adott esetben részletszabályokat, amelyek általános jellege abból adódik, hogy ugyanolyan tartalommal alkalmazandóak minden jogi személy típusnál, vagy ha nem is mindegyiknél, de többnél. Az általános rész fentebb leírt kialakításának másik következménye, hogy általános normaként köszönnek vissza olyan szabályok, amelyekkel korábban egy-egy jogi személy típusnál találkozhattunk csupán. Ez pedig könnyen keltheti azt a látszatot, hogy a forrásként szolgáló jogi személy típus szabályait ültettük rá mesterségesen az összes jogi személyre.16 Holott inkább 14 Petrik Ferenc: A Polgári Törvénykönyv A személyek címû könyvének szabályozási koncepciója (Vitaindító tézisek). Polgári Jogi Kodifikáció A jogi személyekre vonatkozó általános szabályok bõvítését Sárközy Tamás is indokoltnak tartotta. Álláspontja szerint az, hogy a jelenlegi Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai nem megfelelõek, köztudott, kétségkívül nagyon hiányosak is, bõvítésük indokolt. Sárközy Tamás: Alternatív javaslat a Jogi személyek általános szabályai -ra. Polgári Jogi Kodifikáció sz A mennyiségi változás ezen a téren is szembetûnõ. A hatályos Ptk.-ban a jogi személyekre vonatkozó általános (tehát nem egy-egy jogi személy típusra vonatkozó) szabályok mindössze három szakaszt ( ) tesznek ki (de ebben némi rendszertani töréssel már benne vannak az államra mint jogi személyre vonatkozó speciális szabályok is), míg az új Ptk.-ban ez a szabályanyag 62 -t ölel fel. 16 Ezt a kritikát fogalmazza meg Petrik Ferenc: Az új Polgári Törvénykönyv tervezeteivel kapcsolatos dilemmák. Magyar Jog sz. 66.

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet

VÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

ALAPÍTVA 1866. TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata

ALAPÍTVA 1866. TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata ALAPÍTVA 1866. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata TARTALOM Tanulmány LÁBADY TAMÁS: A deliktuális felelõsség fontosabb változásai az új Ptk.-ban.............................

Részletesebben

PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DARÁZS LÉNÁRD: KONZULENS: DR. KISFALUDI ANDRÁS EGYETEMI TANÁR

PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DARÁZS LÉNÁRD: KONZULENS: DR. KISFALUDI ANDRÁS EGYETEMI TANÁR PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI V E R T I K Á L I S DARÁZS LÉNÁRD: K A R T E L L E K KONZULENS: DR. KISFALUDI ANDRÁS EGYETEMI TANÁR ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BUDAPEST, 2006 BEVEZETŐ GONDOLATOK ÉS PROBLÉMAFELVETÉS

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

Monizmus és dualizmus Társasági jog a Polgári törvénykönyvben

Monizmus és dualizmus Társasági jog a Polgári törvénykönyvben Dr. Miskolczi Bodnár Péter Monizmus és dualizmus Társasági jog a Polgári törvénykönyvben A törvénykönyv nem természetes gyümölcse a jognak. A törvénykönyv jogászok és politikusok aktivitásának a terméke.

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Miért jöttek létre a társaságok?

Miért jöttek létre a társaságok? 2009. Február 5. dr. Varga Kornél A jogi szabályoz lyozás s minősége és s a jogalkalmazás s helyessége egy mérce, m ami megmutatja, hogy az adott szabályoz lyozás mennyire képes k biztosítani tani a társast

Részletesebben

A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont

A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont A Ptk. 3. könyvének esetleges módosítása I. Kiindulópont 1. Az új Ptk. stabilitása alapvető érték, tehát két évvel a hatálybalépése után a koncepcionális megoldások újrakodifikálása nem indokolt. Így (függetlenül

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1

A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1 135 Miczán Péter Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Menyhárd Attila egyetemi tanár A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD

Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD Jogi személyek az új Ptk-ban - Vázlat D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD Emlékeztető: az új Ptk. társadalomképe Szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság Magánautonómia 3 pillér Magántulajdon

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

1. Az elemzés tárgyává tett ítéleti rendelkezések összefoglalása

1. Az elemzés tárgyává tett ítéleti rendelkezések összefoglalása A szerződési feltételek tisztességességének kritériumai, különös tekintettel a pénzügyi intézmények és a fogyasztók közötti megállapodásokra Bevezetés 1. Az elemzés tárgyává tett ítéleti rendelkezések

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai Dr. Pajor Dávid ügyvéd Ifj. dr. Nemessuri Péter tanácsadó Az előadás tematikája Kik a vezető tisztségviselők? Ügyvezetők, igazgatósági tagok, vezérigazgatók

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára

A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára MTA Law Working Papers 2015/16 A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára Hollán Miklós Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei

Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI

Részletesebben

A garancia új törvényi szabályozása

A garancia új törvényi szabályozása 2007. HATODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 221 GULYÁSNÉ CSEKÕ KATALIN A garancia új törvényi szabályozása Ez a vitaindító cikk azzal a határozott szándékkal született, hogy a garancia új szabályozására tágabb kitekintésben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. április 26-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-i rendes ülésére Tárgy: A Hamulyák Közalapítvány tartozásainak rendezése Előterjesztő:

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad

ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad ÜZLETI JOG I. 2013/14 4. előad adás Jogviszonytan Jogalkalmazás a közigazgatk zigazgatásban 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. Jogviszonytan

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető

I n d o k o l á s. 1 A kollégiumi vélemény tervezetét készítette: Dr. Kemenes István kollégiumvezető Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2/2008. (XII. 4.) számú kollégiumi véleményével módosított, egységes szerkezetbe foglalt 1/2005. (VI. 17.) számú kollégiumi véleménye 1 a jogi személy elkülönült felelősségéről

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Polgári jog I. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok GAZDASÁGI MAGÁNJOG Jogi személyek 2009. szeptember 24. 3. előadás Jogalanyok a gazdasági jogban Természetes személyek (ember) Jogi személyek (ember alkotta szervezet) Jogi személyiség nélküli jogalanyok

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A.

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A. ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad adás A jog fogalma - Jogszabálytan 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. A jog fogalma II. Jogszabálytan 2 Áttekintés:

Részletesebben

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI

KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEKBEN, VALAMINT AZ EBBŐL EREDŐ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGI

Részletesebben

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/

2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ 1 2016. 01. 19. Szakvélemény a 2015. évi CCXIV. törvény és a kapcsolódó Kárrendezési Szabályzatban foglaltakról /egységes szerkezetben/ Preambulum (előszó) * A törvény és a Kárrendezési Szabályzat egészének

Részletesebben

JOGI ALAPTAN TÉTELEK

JOGI ALAPTAN TÉTELEK JOGI ALAPTAN TÉTELEK 1. Jogképződési módok 2. A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei A jogszabályok csoportosításai 3. A magyar jogforrási rendszer A jogforrási rendszer alapelvei 4. A jogalkalmazás

Részletesebben

Kisfaludi András szakmai publikációinak jegyzéke

Kisfaludi András szakmai publikációinak jegyzéke Kisfaludi András szakmai publikációinak jegyzéke 1) Az alkotmányjog helye a jogrendszerben; Dolgozatok az államjog témakörébôl, Budapest, 1983. 15-39. pp. 2) Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE. tanulmányokhoz III. évfolyam GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozások jogi ismerete Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok TARTALOMJEGYZÉK Döntések... 7 Alkotmányjog Alapjogok 10/2011. (III. 9.) AB határozat Az egyesülési jogot közvetlenül érintő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés

Részletesebben

A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra. III. rész

A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra. III. rész Busch Béla A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra III. rész A cikksorozat I. része a személyiség jogi védelmének általános elvi

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Összeférhetetlenségi politika Összeférhetetlenségi politika Az igazgatói utasítás hatályba léptető határozatának száma: 2012/12/1. 2014/03/31. A hatályba lépés dátuma: Módosítást hatályba léptető határozat száma: Módosítás hatályba

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány

Részletesebben

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 6. hírlevél 2014. április 4. További információért keressen minket:

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 6. hírlevél 2014. április 4. További információért keressen minket: Hírlevél 2014. évi 6. hírlevél 2014. április 4. Tartalom társaságokra (jogi személyekre) 2014. március 15-én hatályba lépett a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ( új Ptk. ), amely kódex jelleggel

Részletesebben

Üzleti jog I. I. A vezető tisztségvisel rtérítési felelőss. (Kiegészítés a 13. órához)

Üzleti jog I. I. A vezető tisztségvisel rtérítési felelőss. (Kiegészítés a 13. órához) Üzleti jog I. A vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége (Kiegészítés a 13. órához) dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 I. A vezető tisztségvisel gviselők k kártk rtérítési felelőss ssége I. A VEZETŐ

Részletesebben

Typotex Kiadó. Tárgymutató

Typotex Kiadó. Tárgymutató Tárgymutató 1952. évi III. törvény 53, 164, 250 1988. évi VI. törvény 19 1994. évi LXXI. törvény 54 2005. évi LXXXIII. törvény 51 2010. évi CXXX. törvény 28 2013. évi V. törvény 9, 19, 87, 98, 109 A abszolút

Részletesebben

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól Az Országgyűlés a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások működésének megkönnyítése,

Részletesebben

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.

Részletesebben

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató

JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató Iustum Aequum Salutare I. 2005/1. 127 146. JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások egyetemi hallgató I. Kérdésfölvetés, a vizsgálat indokai Az érvényesség és a hatályosság

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben