KIOP INDIKÁTOROK MÓDSZERTANI JAVASLATOK ÉS INDIKÁTOROK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI. EX ANTE Tanácsadó Iroda november

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KIOP INDIKÁTOROK MÓDSZERTANI JAVASLATOK ÉS INDIKÁTOROK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI. EX ANTE Tanácsadó Iroda 2008. november"

Átírás

1 KIOP INDIKÁTOROK MÓDSZERTANI JAVASLATOK ÉS INDIKÁTOROK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI EX ANTE Tanácsadó Iroda november

2 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ELŐZMÉNYEK ÉS MÓDSZERTAN AZ INDIKÁTOROK ÉRTELMEZÉSÉRE VONATKOZÓ MÓDSZERTANI JAVASLATOK A javaslat célja Módszertani javaslatok indikátoronként OP-szintű indikátorok Horizontális indikátorok Prioritás-szintű indikátorok Intézkedés-szintű indikátorok Az indikátorok értékének összefoglalása OP-szintű indikátorok Horizontális indikátorok Prioritás-szintű indikátorok Intézkedés-szintű indikátorok II. ELŐZMÉNYEK KIOP INDIKÁTORÉRTÉKELÉS EGYÉB ÉRTÉKELÉSEK INDIKÁTOROKAT ÉRINTŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI KIOP időközi értékelés KIOP környezetvédelmi intézkedések értékelése Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése című intézkedés értékelése ÉVES JELENTÉSEK ÉS MONITORINGBIZOTTSÁGI MUNKA INDIKÁTOROKAT ÉRINTŐ ELEMEI Éves végrehajtási jelentés Éves végrehajtási jelentés Az indikátorok témája a KIOP Monitoring Bizottság ülésein AZ INDIKÁTORMÓDSZERTAN PONTOSÍTÁSA ÉS AZ INDIKÁTORÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA...24 III. MÓDSZERTAN SMART ÉS QQTTP KRITÉRIUMRENDSZER ÉVÉNYESÍTÉSE A KORÁBBI INDIKÁTORÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA DOKUMENTUMELEMZÉS ADATBÁZIS-ELEMZÉS EGYEZTETÉSEK AZ INTÉZMÉNYRENDSZER SZEREPLŐIVEL INTERJÚK A TERVEZÉSBEN RÉSZTVEVŐKKEL INTERJÚK AZ ÉRTÉKELŐKKEL KIEGÉSZÍTŐ KEDVEZMÉNYEZETTI ADATGYŰJTÉS PRIMER KÉRDŐÍVES KUTATÁS MÉRÉSEK ÉS MODELLSZÁMÍTÁSOK A KÖZLEKEDÉSI IDŐ TEKINTETÉBEN MODELLSZÁMÍTÁSOK A CO 2 -KIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN Modellszámítás a közúti fejlesztések esetében Alapvetések lépés Átlagsebesség megállapítása lépés Teherszállítás volumenének meghatározása

3 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei lépés Üzemanyag-fogyasztási különbözet meghatározása lépés CO 2 -kibocsátás meghatározása Az adatok összegzése A becslés módszertana az intermodális fejlesztések esetében IV. MÓDSZERTANI JAVASLATOK INDIKÁTORONKÉNT OP-SZINTŰ INDIKÁTOROK Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése Balesetek számának csökkenése HORIZONTÁLIS INDIKÁTOROK Egységre jutó CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások PRIORITÁS-SZINTŰ INDIKÁTOROK Környezetvédelem prioritás A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőségjavító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás Utazási idő csökkenése INTÉZKEDÉSSZINTŰ INDIKÁTOROK Állati hulladék kezelése (1.2) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Kármentesítés (1.4) Érintett háztartások száma (közvetlenül) Érintett háztartások száma (közvetve) Természetvédelem (1.5) Az intézkedés által érintett területek nagysága A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6) Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7) Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1) Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2) A közösségi közlekedés használati arányának növekedése A közútról vasútra ill. vízi útra terelt tehergépjárművek száma Technikai segítségnyújtás (3.1)

4 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Irányítási rendszer értékelések száma Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k) Sajtóközlemények száma Kiadványok száma Képzettek száma Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma V. AZ INDIKÁTORÉRTÉKEK MEGÁLLAPÍTÁSA OP-SZINTŰ INDIKÁTOROK Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése Balesetek számának csökkenése HORIZONTÁLIS INDIKÁTOROK Egységre jutó CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások PRIORITÁS-SZINTŰ INDIKÁTOROK Környezetvédelem prioritás A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az nél kisebb lakosságszámú településeken A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőségjavító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás Utazási idő csökkenése INTÉZKEDÉS-SZINTŰ INDIKÁTOROK Állati hulladék kezelése (1.2) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Kármentesítés (1.4) Érintett háztartások száma (közvetlenül) Érintett háztartások száma (közvetve) Természetvédelem (1.5) Az intézkedés által érintett területek nagysága A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6) Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7)

5 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1) Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2) A közösségi közlekedés használati arányának növekedése A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma Technikai segítségnyújtás (3.1) Monitoring Bizottság üléseinek száma Az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k) Sajtóközlemények száma Kiadványok száma Képzettek száma Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma VI. JAVASLATOK A AS PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ...70 VII. MELLÉKLETEK INTÉZKEDÉSI TERV INDIKÁTORÉRTÉKEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA RÉSZLETES ADATOK PROJEKTENKÉNT INTERJÚK EMLÉKEZTETŐI ADATBÁZIS A BALESETEK SZÁMÁRÓL ÉS A FORGALOMNAGYSÁGRÓL CO 2 -KALKULÁCIÓ ÚTSZAKASZONKÉNT UTAZÁSI IDŐ MÉRÉSE JELENTÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KÉRDŐÍVES KUTATÁSI JELENTÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ADATOK

6 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. ELŐZMÉNYEK ÉS MÓDSZERTAN A KIOP Irányító Hatóság 2007 folyamán a KIOP indikátorait érintő értékelésre kérte fel az EX ANTE Tanácsadó Irodát szeptemberében az értékelésben megállapítottak folytatásaként az IH részletes módszertan kidolgozására és a hiányzó aktuális értékek pótlására írt ki újabb feladatot. A munka nem terjedt ki a KIOP minden egyes indikátorára: amelyek esetében értelmezési, módszertani problémák nem merültek föl, illetve a végrehajtási rendszerből szolgáltatott adatok, értékek megfelelőek és egyértelműek voltak, nem volt szükséges további szakértői feladatok ellátása (pl. 1.1 intézkedés indikátorértékei). Ezért a jelentésben ezek az indikátorok nem szerepelnek. 2. AZ INDIKÁTOROK ÉRTELMEZÉSÉRE VONATKOZÓ MÓDSZERTANI JAVASLATOK 2.1. A javaslat célja Jelen dokumentum célja, hogy a zárójelentést, illetve az OP/PkD hiányosságait kiegészítendő teljes információt adjon a KIOP indikátorainak helyes értelmezéséről. A KIOP indikátorainak egy része az operatív programban, többségük pedig a programkiegészítő dokumentumban került meghatározásra. Amellett azonban, hogy néhány esetben nem lett kijelölve célérték, jellemzően semmilyen útmutatás nem kapcsolódott az egyes indikátorokhoz azok számítását, a kiindulási értéket, stb. tekintve. Alábbi leírások ezt hivatottak pótolni Módszertani javaslatok indikátoronként OP-szintű indikátorok Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése Az indikátor a felszíni és felszín alatti vizek minőségének javulását méri, amely az 1.1 intézkedés (Vízminőség javítása) fejlesztéseinek köszönhető. A talajba juttatott szennyvíz csökkenését a leghatékonyabban az újonnan bekötött háztartások által kibocsátott szennyvíz (vagy fogyasztott ivóvíz) mennyiségével lehet mérni. Százalékos arány az összes befolyó szennyvízmennyiséghez viszonyítva számolható. Balesetek számának csökkenése A balesetek számát optimálisan tükröző mérési módszer a forgalomnagysághoz viszonyított balesetszám (relatív baleseti mutató). Az érintett útszakaszok adatainak aggregálása a fejlesztés utáni és előtti balesetszám, az adott időpontra vonatkozó forgalomnagysághoz arányosítva. Az adatok forrása a Magyar Közút Kht. által kezelt forgalomstatisztikai és baleseti adatbázisok. 6

7 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Horizontális indikátorok Egységre jutó CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban Ez az indikátor két intézkedéshez köthető: 2.1 (A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése), illetve 2.2.b (Intermodális központok közlekedési kapcsolatainak fejlesztése). A közúti fejlesztések esetében a teherforgalom nagysága, az átlagos sebesség, az átlagos kapacitáskihasználtság, illetve üzemanyag-fogyasztás alapján kapjuk meg a CO 2 -kibocsátás fejlesztés előtti és utáni értékeit. Az intermodális központok esetében RO-RO terminálokról van szó, ezért a számítás a közúti és a vízi szállítás közötti kibocsátás-különbséget vizsgálja a teherszállítási volumenre vonatkozó KSH adatokból és az országos ÜHG leltár CO 2 - kibocsátási adatai alapján számított fajlagosok segítségével, a kedvezményezett által megadott áruszállítási volumenre. Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások Az OP-ban szerepelő horizontális indikátorok változatlan formában nem, vagy csak kevés esetben szerepeltek a projektek támogatási szerződéseiben, azonban a horizontális elvek érvényesülése c. pontból közelítőleg meghatározható az indikátorok teljesülése. A pozitív vagy semleges környezeti hatás a projekt célkitűzésétől, beavatkozási területétől függően határozható meg. Ha a projekt beavatkozási területét tekintve pozitív vagy semleges környezeti hatást ért el, teljesítette az indikátor kritériumát Prioritás-szintű indikátorok Környezetvédelem prioritás A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőségjavító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni Az indikátor a hálózatban mérhető vízminőségre értelmezendő, ami a kedvezményezett nyilatkozata alapján kapható meg. Számítási módszer: azon mérési helyek száma, ahol az intézkedés hatására javult megfelelő/jó szintre a vízminőség A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás Utazási idő csökkenése A szaktárca és közlekedési szakértők alapján a releváns módszer a legközelebbi TEN-T folyosókhoz történő eljutás ideje a fejlesztéssel érintett szakasz távolabbi végpontjától számítva. Az adatok aggregálásánál az összes fejlesztés utáni utazási időt szükséges viszonyítani az összes fejlesztés előtti utazási időhöz. A 11,5 t-s útfelújításokat ez az indikátor nem érinti, hiszen ott a felújításnak nem volt célja az utazási idő csökkenése Intézkedés-szintű indikátorok Állati hulladék kezelése (1.2) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) 7

8 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Az állati hulladék kezelését célzó intézkedések esetében az intézkedés által közvetve érintett háztartásoknak kell tekinteni azokat, amelyek a fejlesztett állatihulladék-kezelő telephely által kiszolgált ellátási körzet településein élnek. A háztartások számát vagy a KSH T-STAR háztartásokra vonatkozó településsoros adataiból, vagy az érintett lakosságszám harmadaként kell megállapítani Kármentesítés (1.4) Érintett háztartások száma (közvetlenül) Az intézkedés pályázati kiírásában megfogalmazottak szerint humán egészségügyi kockázattal veszélyeztetett lakosság létszáma, valamint azok köre, akik a szennyezettség által közvetlenül veszélyeztetett vízbázisból kapják ivóvizüket (lakosság száma osztva 3- mal). Amennyiben nem lakóterületet érint a kármentesítés, hanem munkahelyi területet, az ott rendszeresen dolgozók száma releváns. Mivel az ilyen területeken dolgozók tipikusan más-más háztartáshoz kapcsolódnak, az érintett dolgozók számával megegyező háztartás tekintendő érintettnek, mivel mindegyik háztartás egy-egy keresője érintett. Érintett háztartások száma (közvetve) Az intézkedés pályázati kiírásában megfogalmazottak szerint akik vízellátása, fürdése, gyógyvízhasználata olyan felszín alatti vízből történik, amely vízkészlet veszélyeztetése fennáll a kármentesítés elhúzódása miatt. Az indikátorérték projektenként, a műszaki beavatkozási terv készítése során határozandó meg Természetvédelem (1.5) Az intézkedés által érintett területek nagysága Az intézkedés a következő tevékenységeket támogatja: Natura2000 területek vásárlása Élőhely-rekonstrukció Erdei iskolák kialakítása Légvezetékek átalakítása földkábellé madárélőhelyeken Ennek megfelelően jelen indikátor a tevékenységtípustól függően rendre a következőképpen értelmezendő: megvásárolt terület nagysága, rekonstrukcióval érintett élőhely nagysága, l étrehozott erdei iskola és fejlesztés által érintett környezetének nagysága, légvezeték által veszélyeztetett élőlények élőterületének nagysága. A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma Tervezési hiba miatt nem 7200, hanem háztartásról van szó, amely az intézkedés megvalósulásával teljesült. Az operatív program módosítása nem javasolt. 8

9 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6) Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) Az indikátor értelmezéséhez külön kell választani a mérőegység és a berendezés fogalmát: utóbbi egy összetett műszert jelöl. Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) A PkD-ban olvasható megjegyzés szerint a céladat meghatározásánál a számítás alapját beszerezni kívánt mérőműszerek és berendezések, valamint az elkészült zajtérképek által meghatározott zajszennyezett területeken végrehajtott zajcsökkentési intézkedések hatóköre képezi. A zajcsökkentési intézkedések hatóköre egyelőre még nem elfogadott, a fővárosi közgyűlés határozatára vár. Amint ez ismertté válik, az indikátor értéke kiegészíthető ezzel az értékkel. Addig javasolt a várható érték indikatív megjelenítése Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7) Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége Az indikátor méréséhez nem szükséges részletes útmutatás, azonban a közreműködő szervezet a megújuló mellett a fosszilis energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt villamosenergia mennyiségét is közli információs céllal az indikátorok összefoglaló táblázatában. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben Az indikátor méréséhez nem szükséges részletes útmutatás, azonban a közreműködő szervezet az indikátor eredeti jelentése mellett a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia, illetve a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyiségét is közli információs céllal az indikátorok összefoglaló táblázatában A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1) Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt A szaktárca és közlekedési szakértők alapján a releváns módszer a legközelebbi TEN-T folyosókhoz történő eljutás ideje a fejlesztéssel érintett szakasz távolabbi végpontjától számítva. Az adatok aggregálásánál az összes fejlesztés utáni utazási időt szükséges viszonyítani az összes fejlesztés előtti utazási időhöz. A 11,5 t-s útfelújításokat ez az indikátor nem érinti, hiszen ott a felújításnak nem volt célja az utazási idő csökkenése. 9

10 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2) A közösségi közlekedés használati arányának növekedése Az indikátor a 2.2 intézkedés a) komponensére vonatkozik, amely vasútállomás-felújítást és vasúti átjáró építését tartalmazta. A közösségi közlekedés használati arányát így ezen állomások vonzáskörzetében célszerű mérni a települést elhagyó utazásokra vonatkozóan. A mérés történhet rendszeres, illetve legalább a fejlesztés megkezdése előtti és utáni egy-egy forgalomszámlálási felméréssel. Ennek hiányában az adatok az utazási szokásokra vonatkozó primer kérdőíves kutatással (CATI módszerrel) állapíthatóak meg. A közútról vasútra ill. vízi útra terelt tehergépjárművek száma Az indikátor számításához a következő paramétereket kell rögzíteni: releváns időtáv, rakomány átlagos súlya. Előbbire az 1 év időtartam javasolt, utóbbira 40 t. Ezek alapján az időszaki áruszállítási volumenadatokból a mutató értéke számítható Technikai segítségnyújtás (3.1) Irányítási rendszer értékelések száma Az IH álláspontja szerint az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket. Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k) KIOP-specifikus pályázói rendezvények száma. Ebbe beleértendők az intézményrendszer szereplői által szervezett események és azok is, amelyek általános rendezvények (kiállítások, fesztiválok), és valamelyik intézmény standdal, sátorral részt vett rajta. Sajtóközlemények száma KIOP-hoz kapcsolódó sajtóközlemények száma (függetlenül a kapcsolódó sajtómegjelenések számától). Kiadványok száma A számításnál az összesen kiadott példányszámot kell alapul venni. Képzettek száma Az Irányító Hatóság és a közreműködő szervezetek KIOP keretén belül szervezett képzéseken résztvevő munkatársainak száma. Az adatok forrását a felnőttképzési szerződések, a jelenléti ívek és egyéb képzési dokumentációk jelentik. Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma KIOP-specifikus pályázói rendezvényeken résztvevők száma a jelenléti ívek alapján. A releváns rendezvények a pályázóknak szervezett események száma indikátornál ismertetett módszertan alapján. 10

11 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 2.3. Az indikátorok értékének összefoglalása OP-szintű indikátorok Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése A bemutatott módszer alapján a fejlesztéssel érintett településeken 35,3%-kal csökkent a talajba juttatott szennyvíz mennyisége. Ez a célérték 7-szeres túllépése, azonban az országos szennyvízmennyiséget figyelembe véve csak 0,3% csökkenés adódik. Balesetek számának csökkenése A relatív baleseti mutató alapján számítva a balesetek száma a fejlesztéssel érintett útszakaszokon 14,6%-kal csökkent, amely a kitűzött célérték kb. háromszoros túlteljesítése. (A balesetek abszolút számát tekintve 1,9%-os növekedés volt tapasztalható.) Az intézkedésen belül (A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése) az elkerülő utaknál a relatív baleseti mutató 47,5%-os csökkenését, a 11,5 t-s megerősítéseknél és a négynyomúsításoknál 3,3%-os növekedését tapasztalhatjuk. Így elmondható, hogy a költségesebb elkerülőút-építések tervezettnél nagyobb aránya miatt a fejlesztéssel érintett útszakaszok hosszának célértéktől történő elmaradását kompenzálja ezen beruházások hatékony balesetszám-csökkentő hatása Horizontális indikátorok Egységre jutó CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban Az eredmény összességében pozitívnak mondható, hiszen 9,4%-os csökkenés következett be, összesen azonban 3,9 millió kg-mal nőtt a kibocsátás. A két intézkedésre lebontott eredmények ellentétes képet mutatnak: a közúti beruházásoknál az egységre jutó kibocsátás változatlan maradt, míg az intermodális csomópontok fejlesztésénél 99%-kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a közúti beruházások gyakorlatilag semlegesek voltak ebből a szempontból, míg az intermodális csomópontok fejlesztése az érintett szállítási kapacitás kibocsátását közel 0-ra csökkentette (és ebben csak a csepeli kikötőben átrakásra kerülő áruforgalom van benne, a győr-gönyüi projekt adathiánya miatt). Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése A Környezetvédelem prioritásban mindenhol teljesül a pozitív környezeti hatás, az adott intézkedés beavatkozási területétől függően különböző területeken. Ahol még nem kimutatható a pozitív környezeti hatás: Árvízbiztonság, mivel a projekt még nem zárult le. A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritásban a 2.2. intézkedés kivételével adatok nem állnak rendelkezésre, mivel az indikátor nem képezte részét a támogatási szerződésnek, a kedvezményezett erre hivatkozva elzárkózott az adatszolgáltatástól. A Technikai segítségnyújtás prioritás projektjei környezetileg semleges hatásúnak tekintendőek. Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások A Környezetvédelem prioritás támogatási szerződéseinek horizontális mellékletében levő 11

12 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Nők aránya a megvalósítás során indikátorral lehet közelíteni ennek az indikátornak az értékét. Ennek értéke a projekteket tekintve 25-85% között mozgott. Ezt az adatot bázis hiányában nem volt lehetséges aggregálni; 74 projektből 35 jelentett erről az indikátorról. A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritásban a 2.2. intézkedés kivételével adatok nem állnak rendelkezésre, mivel az indikátor nem képezte részét a támogatási szerződésnek, a kedvezményezett erre hivatkozva elzárkózott az adatszolgáltatástól Prioritás-szintű indikátorok Környezetvédelem prioritás A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága A KSZ által megadott érték ha, ez a kitűzött célérték 90,3%-a. EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az nél kisebb lakosságszámú településeken A KSZ által megadott érték m 3, ez a kitűzött célérték 90,3%-a. Az indikátor értéke ugyan elmarad a tervszámtól, ugyanakkor a tematikusan kapcsolódó OPszintű mutató, a Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése a célérték feletti javulást mutat, így az indikátorok alapján összességében a beavatkozások sikeresnek tekinthetők. A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma A célérték eredetileg 2600 háztartás és 7200 fő. A 2600 háztartás az 1.4 (kármentesítés) intézkedésre vonatkozik, a 7200 fő az árvízvédelmire (1.5.b), azonban utóbbi valójában háztartás, így a célérték háztartás. A szerződésben vállalt érték 19115, a KSZ által megadott teljesült érték 13, ez a kitűzött célérték 0,1%-a. Az elmaradás a kármentesítési és árvízbiztonsági intézkedések hatásának időbeli eltolódása, illetve folyamatban levő projektzárása miatt adódik. A támogatási szerződésekben szereplő adatok alapján évre a célérték közel 100%-os teljesülése várható. Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások A KSZ által megadott érték 34972, ez a kitűzött célérték 89,3%-a. ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A KSZ által megadott érték 6,4% (ha-ban megadott érték az összes országos védett területhez viszonyítva), ez a kitűzött célérték 127,8%-a. 12

13 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőségjavító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni 25-ből 22 mért helyen javult a vízminőség, tehát 88% az indikátor teljesült értéke. A 3 nem teljesült érték mindegyike szennyvízberuházás, ahol a fejlesztés nem volt hatással a vízminőség javítására (már előtte is megfelelő volt) A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás Utazási idő csökkenése A KIOP-ból finanszírozott elkerülő utak és négynyomúsítások utazási időcsökkenése kétféle módon összegezhető. Az első módszer a percben kifejezett összes időnyereség viszonyítva az összesített eljutási időhöz: ezzel az összes időnyereség 29 perc 14 másodperc vagy 6,4%. A második módszer a számtani átlag alkalmazása: így az átlagos időnyereség 2 perc 39 másodperc vagy 13,2% Intézkedés-szintű indikátorok Állati hulladék kezelése (1.2) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Az ATEV Zrt. által kiszolgált háztartások száma változatlan, mivel a kedvezményezett nem szolgáltat más adatot. Így a teljesülés 496%-os Kármentesítés (1.4) Érintett háztartások száma (közvetlenül) Az indikátor szerződésekben vállalt értéke így a célérték 84,7%-a, ám a teljesülés csak 0,5%. Ennek oka a kármentesítéses intézkedések elhúzódó időbeli hatása. Érintett háztartások száma (közvetve) A Dunaferr nem relevánsnak ítélte meg ezt az indikátort, ugyanakkor a vízbázisokat elemezve a becsült érték megkapható: háztartás, azaz a célérték 104,6%-a Természetvédelem (1.5) Az intézkedés által érintett területek nagysága A megadott számítási módszer szerinti a mutató értéke ,7 ha, ami a tervadat 629,1%- ának felel meg. A PkD-ban lévő célokhoz képest többszörös teljesülés főként abból fakad, hogy a védett madarak elhullását megakadályozó szabadvezeték-kiváltás projektek területi hatása közvetettebb jellegű, és ezért hektárban nehezen mérhető, illetve jelentősen nagyobb területet ad a többi természet- és árvízvédelmi projekttel szemben. A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma Tervezési hiba miatt nem 7200, hanem háztartásról van szó, amely az intézkedés megvalósulásával teljesül. Az operatív program módosítása ugyanakkor utólag nem javasolt. 13

14 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6) Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) A kedvezményezett jelentésében csak a berendezések számáról jelentett, ami valószínűleg egybeesik a kitűzött célértékkel. A KSZ összesítésében azonban már a mérőegységek száma jelenik meg (ami mint magyarázat szerepelt a PEJ-ben), ez viszont 100%-os túlteljesülést jelent. Javasolt visszatérni a kedvezményezett által eredetileg jelentett értékhez. Ennek megfelelően az indikátor értéke 26, ami a tervadat 113,0%-ának felel meg. Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) A PkD-ban olvasható megjegyzés szerint a céladat meghatározásánál a számítás alapját beszerezni kívánt mérőműszerek és berendezések, valamint az elkészült zajtérképek által meghatározott zajszennyezett területeken végrehajtott zajcsökkentési intézkedések hatóköre képezi. A zajcsökkentési intézkedések hatóköre egyelőre még nem elfogadott, a fővárosi közgyűlés határozatára vár. Amint ez ismertté válik, az indikátor értéke kiegészíthető ezzel az értékkel Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7) Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás A KSZ közlése alapján értéke 22,31 MW, ami a célérték 89,2%-át jelenti. Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége A KSZ közlése alapján értéke 45,3 MW, ami a célérték 90,5%-át jelenti. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben A KSZ közlése alapján értéke GJ, ami a célérték 31,7%-át jelenti. Azonban hozzáadva a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia, illetve a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyiségét az érték GJ, így a teljesülés a célérték 47,1%-a. A projektek egy része csak 2009-re teljesül, ekkor várható az indikátor értékéhez való hozzájárulásuk is. A szerződésben vállalt értékek alapján így az eredeti indikátor 2009-ben várható értéke GJ (73,9%), a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia és a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia indikátorok értékeivel együtt pedig GJ (105,7%) A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1) Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt Ld fejezet. 14

15 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2) A közösségi közlekedés használati arányának növekedése A bemutatott módszertant alkalmazva az adatgyűjtés a fejlesztéssel érintett vasútállomások (Érd-alsó, Érd-felső, Érdliget, Barosstelep) vonzáskörzetében élők 100 fős mintájának megkérdezésén alapult. A kérdőíves megkérdezés eredménye a közösségi közlekedés használati arányának 23,2%-os csökkenése. Amennyiben az országosan romló átlaghoz viszonyítjuk az eredményt (dinamikus bázis módszerrel), 20,2%-os csökkenést tapasztalhatunk. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezés során a válaszadók jelentősen nagyobb része tudott az intézkedés keretében elkészült vasúti átjáró megépítéséről (45%), mint ahányan a vasútállomás(ok) felújításáról (29%), valószínűleg a gépkocsi-használat túlsúlya miatt. A kitűzött 5%-os aránynövekedés nem irreális, de ez a beruházás önmagában nem járulhatott hozzá annak teljesüléséhez (megemlítve, hogy a vasúti közlekedés használati aránya az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb, ezért nehéz növekvő arányt elérni). A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma Az egyik kedvezményezett (MAHART Szabadkikötő Zrt.) közlése alapján, egyenértékekkel átszámolva 4500 a 2009-ben várható érték. Ez a kitűzött célérték 37,5%-a. Az elmaradás oka a másik érintett projekt, a győr-gyönyüi kikötő fejlesztéséhez kapcsolódó értékek hiánya. A projekt lezárult, azonban a kedvezményezett nem tudott nyilatkozni a létesítmény várható szállítási volumenjéről, mivel az üzemeltetés részleteiről még nincsen megállapodás. Mivel azonban a győr-gönyüi projekt nagyobb kapacitást hozott létre, mint a csepeli, a projekt indikátorhoz való hozzájárulásával a célértékhez közelebbi érték valószínűsíthető Technikai segítségnyújtás (3.1) Monitoring Bizottság üléseinek száma A teljesült érték 10, ami 1-gyel több a célértéknél, ez csekély túllépése a tervezettnek. Az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket A teljesült érték 7, a célérték közel kétszerese. A tervezett érték túllépésének oka az indikátor módosítása: immár nem csak az irányítási rendszerre vonatkozó értékelések számítanak bele. Ily módon azonban a célérték már nem érvényesíthető az indikátorra. Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k) A teljesült érték 58, amely jóval felülmúlja a tervezettet (7). Ennek oka, hogy a célérték feltehetően alultervezett volt, illetve nem definiálta megfelelően a pályázóknak szervezett események körét. Az indikátor számításánál így beszámításra kerültek olyan események is, amelyeket nem a KIOP terhére szerveztek, hanem azon standdal, sátorral vettek részt. Sajtóközlemények száma A teljesült érték 127, ez jelentősen felülmúlja a tervezett értéket (15). Ennek oka, hogy az értéket alultervezték, a program során jóval több sajtóközleményt igénylő esemény történt. 15

16 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Kiadványok száma <az adatot várjuk> Képzettek száma A teljesült érték 94, ez a célérték 94%-a, jelentős eltérés nem történt. Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma A teljesült érték 9305, ez jelentősen felülmúlja a tervezett értéket. Ennek oka, hogy az egyes rendezvények különböző volumenűek, jellegűek, ezért nehéz őket együtt kezelni a résztvevők számát tekintve. Jellemzően a magas résztvevőszám azokról a rendezvényekről származik, pl. nemzetközi kiállítások, ahol az intézmények standdal volt jelen, és az indikátor értékébe a rendezvény összes látogatószáma került beszámításra. 16

17 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 17

18 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei II. ELŐZMÉNYEK 1. KIOP INDIKÁTORÉRTÉKELÉS A KIOP Irányító Hatóság 2007 folyamán a KIOP indikátorait érintő értékelésre kérte fel az EX ANTE Tanácsadó Irodát. Ez a jelentés a következőket állapította meg: A KIOP indikátorrendszere a program heterogenitásából következően rendkívül szerteágazó, ugyanakkor az Európai Bizottság követelményeinek is megfelelve az indikátorok száma korlátozott. Ez a heterogenitás különösen program- és prioritásszinten teszi nehézzé az átfogó jellegű indikátorok megalkotását, de az értékelés alapján ez a lehetségesnél gyengébb színvonalúra sikerült. Mélyebb elemzést azonban az operatív programban foglalt indikátorokon adatok (és néha célérték) hiányában nem lehetett végezni. A Program-kiegészítő Dokumentumban foglalt (intézkedésszintű) indikátorok minősége ennél lényegesen jobb volt, azonban itt is több ok hátráltatja az intézkedés előrehaladásának megismerhetőségét az indikátorokon keresztül. Az egyik legfontosabb probléma a nem megfelelő lefedettség. Némely indikátor esetében ez nagyon alacsony értéket vesz fel. Néhány jól indokolható kivétel mellett ez azt jelenti, hogy az adott projekteket nem lehet nyomon követni az előre megtervezett indikátorokkal, nem járulnak hozzá a célérték eléréséhez. Habár pénzügyi szempontból megjelennek a programban, megvalósított eredményeik nem követhetők nyomon akár már az irányító hatóság szintjén sem. Az intézkedések egy részében technikailag nem lehetséges a kimenet vagy az eredmény mérése 100%-osan (pl. energiahatékonyságnál nem értelmezhető kimenet), más esetekben a nem megfelelő lefedettség oka elsősorban az, hogy az adott indikátor használatához nem volt megfelelő útmutatás, vagy eleve alkalmatlan volt az adott tevékenység mérésére. Az értelmezéssel kapcsolatos problémák főként az adott indikátor fókuszát érintették (milyen körben kell mérni a mutatót), valamint a kiinduló értékek is sok félreértést okoztak (leginkább az érintett lakosok típusú indikátoroknál a Környezetvédelem prioritás intézkedéseiben). Az útmutatás hiánya és/vagy a rosszul megtervezett indikátorok miatt a kedvezményezettek több esetben rosszul értelmezték az indikátorokat a szerződésben vállalt értéket, illetve a kiinduló értéket tekintve. A KSZ (jellemzően a KVVM FI) azonban az IH megfelelő iránymutatásának hiányában nem módosíthatta az érintett támogatási szerződéseket. Elsősorban a Közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a Technikai segítségnyújtás prioritásra vonatkozik, hogy a hiányos indikátor-nyilvántartás miatt a mélyebb elemzésre nem volt lehetőség. A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritásnál ezt az interjúkkal sem lehetett pótolni, az intézkedések végrehajtása ugyanis hivatalos közreműködő szervezet hiányában az Irányító Hatóság feladata, amely azonban kapacitáshiány miatt ezt a funkciót igen nagy hiányosságokkal látta el az elmúlt évben. Az elemzést nehezítette az egységes rendszer hiánya, az EMIR mellőzése indikátoradminisztrációs szempontból. Az interjúkon ennek több oka is felmerült (később épült ki az EMIR, mint a program kezdete; nem került sor a szükséges fejlesztésekre; stb.), amelyek hatására külön adatbázisban, havi jelentések és más táblázatok formájában tartották nyilván az indikátorokat, megnehezítve ezzel az egységes és átlátható adatáramlást. 18

19 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 2. EGYÉB ÉRTÉKELÉSEK INDIKÁTOROKAT ÉRINTŐ MEGÁLLAPÍTÁSAI 2.1. KIOP időközi értékelés 2008-ban zárult le a KIOP időközi értékelése, amelyet az E&Y végzett el. Az időközi értékelés tematikája érintette az indikátorok témakörét (célkitűzések számszerűsítése) is. E kérdésben részben építve a korábbi indikátorértékelés eredményeire a következő főbb megállapításokat tette: A mutatók meghatározásának folyamata kapcsán kiemeli, hogy az Európai Bizottság útmutatása alapján csak korlátozott számú indikátor meghatározására volt lehetőség (intézkedésenként legfeljebb három, ebből legalább egy output és egy eredmény-indikátor), ami a komplex intézkedéseket nem minden esetben tudta megfelelő módon lefedni. Gondot jelentett továbbá, hogy nem állt rendelkezésre módszertani útmutató az indikátorok meghatározásához. Részben az első problémának is köszönhető, hogy a prioritásszintű indikátorok nem fedik le maradéktalanul a célkitűzéseket. Példaként említi az értékelés, hogy a Környezetvédelem prioritáson belül az OP sem a természetvédelem fejlesztésére, sem az energetikai szektor fejlesztésére vonatkozóan nem határozott meg prioritásszintű indikátorokat. Az intézkedésszintű indikátorokból nem összegezhetők a prioritásszintű indikátorok. Az intézkedésszintű mutatók kapcsán az értékelés több további problémára is rámutat: o Az alkalmazott kisszámú indikátorral nehezen megfogható az intézkedések szerteágazó célrendszere. o Egyes célkitűzések nehezen számszerűsíthetők (pl. természet sokszínűségének gazdagítása). o Az indikátorok értelmezése sokszor a megfelelő definíció híján nehézségeket okozott a kedvezményezetteknek (pl. A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma ) o Egyes indikátoroknak nem állt rendelkezésre az indikátorok kiindulási értéke, ami akadályozza a célkitűzések teljesítésének mérhetőségét. o A támogatási szerződések megkötésekor nem helyeztek kellő hangsúly a szakmai indikátorokra, illetve túlvállalások történtek a célértékekben. o A projektszintű indikátorok nem-teljesülésének konzekvenciái korlátozottak. o Nem kellő mértékben biztosítottak az indikátorok nyomon követésének feltételei az eljárásrendekben. Ez részben ahhoz kapcsolódik, hogy a projektek előrehaladottságának mértékével nem arányos az indikátorok teljesülésének mértéke (sokszor az indikátor célértéke csak a projektzáráskor változik), másrészt éven belül csak a 4. PEJ-ben kell a kedvezményezettnek beszámolniuk az indikátorok előrehaladásáról. A horizontális indikátorok kapcsán a jelentés megállapítja, hogy az intézkedések szintjén nem történt meg ezen indikátorok értelmezése, illetve intézkedésszintű horizontális indikátorok meghatározása. Így a mutatók gyűjtése és feldolgozása jobbára nem kielégítő, mindössze a KVVM FI horizontális referense értelmezte az egyes projektek vonatkozásában a program-szintű indikátorokat, és követi nyomon ezek teljesülését. 19

20 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 2.2. KIOP környezetvédelmi intézkedések értékelése évben került sor a KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálatára, melyet az ÖKO Zrt. végzett el. Ennek eredményeként a fenti értékeléshez hasonló megállapítások születtek: A zárójelentések és projekt-előrehaladási jelentések tartalmi megfelelősége közepesnek mondható. A műszaki indikátorok típusai egy intézkedésen belül is jelentős eltéréseket mutattak, hol túl részletekbe menő, hol nem releváns indikátorok szerepeltek (gyakran nulla kiindulási és célértékkel). A projektek monitoring adatainál az output indikátorok minden esetben jól azonosítható kategóriákat jelentenek, amelyek a pályázók által egyértelműen megfogalmazhatók, megjeleníthetők, használatuk egyértelmű volt. Több esetben azonban az intézkedés szintű indikátorokat nem adták meg a PEJ/ZJ-kben, amelyek megnehezítették az intézkedés szintű indikátorok képzését. Több helyen elért eredményként nem a ténylegesen elért érték és a kiindulási érték különbsége, hanem a ténylegesen elért érték került megadásra, illetve ott ahol nem adták meg az indikátort, annak ellenére, hogy a projekt szempontjából releváns indikátor volt, nem került korrigálásra. Komolyabb értelmezési problémákat vetettek fel azonban az eredményindikátorok. Legnagyobb problémát a közvetlenül és közvetve érintett háztartások meghatározása jelentette, amely az egyetlen közös indikátor volt minden projekt esetében. Tapasztalatok szerint nem volt egyértelmű a két kategória közötti különbség, általában eltérően értelmezték a közvetlenül ill. közvetve érintett háztartások körét. Egy intézkedésen belül megfigyelhető az azonos szemléletű horizontális indikátorok képzése, de vizsgálatunk során nem volt olyan horizontális indikátor, amelyet minden projekt esetében mértek volna, pedig jelen vizsgálat tárgyát tekintve ez lenne az elsődleges és legfontosabb adatforrás. Az indikátorokra jellemző, hogy azok mindegyike környezetvédelmi (határértéket) számon kérő és ellenőrző indikátor, ami a horizontális elv környezetvédelmi (és nem fenntarthatósági) értelmezését tükrözi. Az indikátorok megadásának módját több esetben félreértették, eltérően értelmezték a kedvezményezettek, különösen a»növekmény«jellegű indikátoroknál. Rögzíteni szükséges, hogy ez esetben mit tekintünk kiindulási értéknek: nullát vagy a már meglévő értéket. Célszerű lenne erre vonatkozóan útmutatót készíteni. Az adatok ellenőrzését a megvalósíthatósági tanulmányokban nehezítette, hogy a megvalósíthatósági tanulmányok az intézkedéseken belül is nagyon eltérő szerkezetben készültek, a becslések nagyon eltérő módszertan alapján lettek meghatározva (pl. az építési-bontási hulladék kezelése esetében). A későbbiekben mindenképpen szükséges ezek egységesítése az utólagos értékelések megfelelő elvégzése érdekében. A PEJ-ekben a «fizikai és pénzügyi megvalósítás» táblázatai nagyon fontos információkat tartalmaznak a projektek értékeléséhez. Azonban sok esetben nagyon részletesek, ugyanakkor logikailag nem kapcsolódnak az eredményekhez (eredmény indikátorokhoz), így a fajlagos költségek nehezen határozhatók meg. E táblázat azonban alkalmas lenne erre, ezért a jövőben ennek szerkezetét és tartalmát célszerű lenne jól definiálni, illetve fontos lenne, ha a táblázat a zárójelentésbe is bekerülne. Nehezítette az értékelést, hogy a»fizikai és pénzügyi megvalósítás«táblázatban hol a teljes elszámolható költség, hol a támogatás összege került megbontásra, ezt a későbbiekben célszerű lenne rögzíteni. 20

21 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 2.3. Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése című intézkedés értékelése Az energetikai intézkedés értékelés a jelen elemzés készítése során folyamatban volt, ezért annak feldolgozása során egy munkaközi verzió vizsgálatára nyílt lehetőségünk. A jelentés szintén foglalkozik az indikátorok teljesülésével, és ezen keresztül az indikátormódszertannal. Az indikátorok teljesülése kapcsán az értékelés 2008 nyári adatok alapján az alábbi megállapításokat tette: 1. A beépített új villamos energia kapacitás az előirányzott 25 MW helyett 32,361 MW lett, ami 129%-os teljesülést jelent. Ez az eredmény 17 pályázatnak köszönhető, melyekből 2 db gázmototoros beruházás (Callis, Zm-Energo). A gázmotorok beépített villamos teljesítménye (erre nem volt indikátor), összesen 10,332 MW beépített teljesítményt jelent. Ezek nélkül az indikátor teljesülése 87,6% (21,968MW). 2. Az új kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége az 50 GWh célérték helyett 118, 5 GWh volt, és ez 237%-os teljesülést jelent. (Ez természetesen pályázati érték, amint meglesznek az első teljes éves termelési eredmények a fenntartási jelentésekből, már tényadatokat lehet közölni.) Ha a 1.pontban említett kettő gázmotoros projekt által előállított villamos energia mennyiségét nem vesszük figyelembe, akkor 109,6% az indikátor teljesülése (54.804GWh). 3. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben a vállalt GJ/év helyett GJ/év érték teljesült. Ez 87%-os teljesítést jelent. Azonban ne felejtsük el megemlíteni azt, hogy megújuló energiaforrásból termelt hőenergia nincs és nem is volt indikátorral lefedve, bár az egyik legfontosabb pályázati célhoz erősen kapcsolódik, ez pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A fosszilis energiahordozó kiváltás és az ezzel együtt járó CO 2 -csökkenés teljesen egyenértékűvé teszi az energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítással, így azzal való együttes kezelése szakmailag teljességgel indokolt. Ezek a projektek a következők: - Kistelek - Bóly - Minicomp - A.S.A. - Pilze-Nagy - Veresegyház - Szeged - Nemzetbiztonsági szolgálat - Csongrád megyei Önkormányzat-I - Csongrád Megyei Önkormányzat II - Aranykapu A fentiek figyelembevételével az indikátor GJ/év értékkel megnő, ami GJ energiát jelent, vagyis az indikátor teljesült! (107%) /Amennyiben a fosszilis gázzal működő gázmotorok által előállított hőmennyiséget is figyelembe vennénk, akkor ez az érték GJ/év értékkel tovább nőne, ez azonban semmiképpen sem vehető figyelembe ennél az indikátornál, a nem megújuló energiaforrás jellege miatt/. Az eredeti célkitűzések között nem szerepelt az évente megújulóból termelt hőenergia, mint eredményindikátor, ám jelentős értéket képvisel ( GJ). 21

22 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Ezt az indikátort a későbbiekben mindenképen célszerű felvenni az indikátorok közé akár önálló indikátorként, akár a megtermelt villamos energiával közösen, mint összevont indikátor (mértékegysége GJ). Amennyiben az indikátorok száma limitált, akkor az Új megújuló kapacitással termelt energia éves mennyisége nevű indikátor lefedheti mindkettőt. Megjegyezzük, hogy az értékelésben szereplő indikátoradatok eltérhetnek a jelen elemzésben foglaltaktól, mivel azok más időpontban és más módszerrel kerültek gyűjtésre, emellett az értékelés esetében egyelőre munkaverzióként kell tekintenünk az adatokra. Így az elemzésünkben szereplő adatok figyelembe vétele szükséges. Az értékelés javasolta továbbá új mutató(k) meghatározását a projektszintű tájékoztatási tevékenységek eredményességének mérésére. Felhívta továbbá a jelentés a figyelmet az indikátorok gyűjtésével és nyomon követésével kapcsolatos eljárási problémákra. A projektszinten meghatározott mutatók (amelyekből az intézkedésszintű indikátor aggregálással áll elő) a projektszelekciós folyamat során módosulhat. Azonban ez az értékelés szerint nem lett következetesen átvezetve a támogatási szerződéseken, a kedvezményezettek nem is minden esetben értesültek róla, ami a mutatók gyakorlati alkalmazását rontja. Ezzel kapcsolatban javaslatot fogalmaz meg az indikátorok egyértelműbb szerepeltetésére a támogatási szerződésekben. 3. ÉVES JELENTÉSEK ÉS MONITORINGBIZOTTSÁGI MUNKA INDIKÁTOROKAT ÉRINTŐ ELEMEI 3.1. Éves végrehajtási jelentés 2006 A 2006-os évről szóló jelentés még viszonylag kevés információt tartalmazott az indikátorokról, több indikátor esetében említett viszont értelmezési, módszertani problémákat, illetve a közölt adatokkal szembeni fenntartásokat. A programszintű indikátorok kapcsán a következők szerepeltek a jelentésben: Az OP-szintű indikátorok teljesülését a jelenleg elérhető adatok alapján csak hosszú távon lehet értékelni, tehát a balesetek számának növekedését nem szabad túlhangsúlyozni. A horizontális indikátorokra nem határoztak meg célértékeket az OP tervezése során. A hiányosságok egy része pótlásra került, de még mindig nem áll rendelkezésre adat az indikátorok értékeire: hosszabb távon mérhetők csak. Az indikátorok megfelelő értelmezése az indikátorrendszer 2007-ben történő értékelése után lesz lehetséges. A program- és prioritásszintű intézkedések esetében is számos helyen 0 érték, illetve nincs adat szerepel, amire a jelentés indoklásként a projektek befejezetlenségére, illetve az eredmények későbbi jelentkezésére hivatkozik Éves végrehajtási jelentés 2007 A 2007-es évről szóló jelentés előrelépést leginkább a tekintetben mutat, hogy az indikátorokkal kapcsolatos problémák tekintetében immár tartalmazza az időközben elkészült indikátorértékelés legfőbb megállapításait. A programszintű indikátorok kapcsán a jelentés az alábbiakat írja: A programszintű indikátorok a 2007-ben elvégzett indikátorértékelésben megállapítottak szerint nem fejezik ki megfelelően a program céljait, és (különösen az első hatásindikátorra vonatkozóan) mérhetőségi problémák is fennállnak. 22

23 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Az értékelés horizontális indikátorokkal kapcsolatban megállapított legnagyobb hiányossága a célértékek és kiinduló értékek kijelölésének elmaradása. Ugyanakkor a támogatási szerződések része a Horizontális célok melléklet, amely jobban szolgálja a horizontális célok nyomon követését, mint a horizontális indikátorok jelen állapotukban (nem véletlen, hogy az újabb módszertani ajánlásokban a horizontális indikátorok nem is önálló indikátorként, hanem elsősorban bontásként jelennek meg, és besorolásuk kimenet-, eredmény- és hatásszintre ehhez igazodik). A jelentés az előző évihez képest több indikátor esetében ad aktuális értéket, és többnyire jelzi az előző évhez képesti előrehaladást a korábban is mért mutatók esetében. Ugyanakkor a jelentés készítésekor az indikátorokra vonatkozó adatgyűjtés nem volt kielégítő, ezért több olyan érték is szerepel abban, amely a jelen elemzés eredményeit ismerve hibásnak minősíthető (pl. a levegőszennyezés és zajterhelés kapcsán az újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma: 364; a közvetve érintett háztartások száma ). Bizonyos indikátorértékek adatok hiányában nem kerültek frissítésre az előző évi jelentéshez képest. Több helyütt továbbra is hiányoztak adatok, amelyeknél hivatkozási alapként a projektek befejezetlensége is ugyanúgy szerepelt (pl. a környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése esetében) Az indikátorok témája a KIOP Monitoring Bizottság ülésein Az elmúlt években az indikátorok kérdésköre a KIOP szinte minden monitoringbizottsági ülésén felmerült témaként. A október 24-ei MB ülésen került megtárgyalásra az energetikai intézkedés mutatóinak módosítása, amikor a célkitűzésekhez és a projektek jellegéhez jobban igazodó meghatározást adtak a PkD-ban rögzített indikátoroknak. Azonban e kérdésben az ülésen szakmai vita bontakozott ki a szerepeltetendő indikátorok pontos körére vonatkozóan az IH, az EK Kht. és az Európai Bizottság képviselői között, amely miatt végleges teljes döntést e témában nem tudott hozni. A május 11-ei MB ülésen napirendi pontként szerepelt ugyan az indikátorok várható alakulása a lekötések tükrében, azonban előterjesztés hiányában érdemi megtárgyalás nem történt. Habár hivatalosan a téma a következő ülésre került elhalasztásra, a december 1-jei ülésen az nem szerepelt már a napirendi pontok között. A május 25-ei ülésen előterjesztett éves végrehajtási jelentés kapcsán merült föl az indikátorok kérdése. A jelentésben a mutatók még nem voltak véglegesek, részben emiatt annak elfogadását több MB-tag nehezményezte. Végül a jelentés elfogadása nem az ülés keretében, hanem egyedi eljárással történt. Ezen ülés keretében számolt be ugyanakkor először az IH az indikátorértékeléssel kapcsolatos munka elindulásáról. A 2007 december 20-ai ülésen kerültek ismertetésre a KIOP indikátorértékelés eredményei, amelynek kapcsán értékes szakmai párbeszéd alakult ki a bizottságon belül. Ugyanakkor a jelentés alapján az indikátorok módosítására vonatkozó döntés már nem születhetett. A május 29-ei MB-ülés a 2007-es éves végrehajtási jelentés tükrében vizsgálta az indikátorokat. Több monitoringbizottsági tag, köztük az Európai Bizottság képviselői is nehezményezték, hogy a mutatók teljesüléséről továbbra sincsenek egyértelmű adatok, és felhívták a figyelmet arra, hogy határozott lépéseket kell tenni a zárójelentésig a hiányzó adatok pótlására. 23

24 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 4. AZ INDIKÁTORMÓDSZERTAN PONTOSÍTÁSA ÉS AZ INDIKÁTORÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA Az indikátorok mérését és meghatározását a SMART és QQTTP alapelvek mellett a következő tényezők befolyásolták: pénzügyi és időbeli korlátok: szükséges esetben pótlólagos adatgyűjtésre került sor, azonban ennek módszertanául némely esetben egy kevésbé erőforrásigényes változat volt a megoldás (közösségi közlekedés használati aránya kérdőíves felmérés a hatékonyabb forgalomszámlálás, vagy ezek kombinációja helyett; mérőállomások felszíni vízminőség mérése irreálisan költséges lett volna). szerződésben rögzített indikátorok: különösen a már lezárult projekteknél a kedvezményezettel kötött támogatási szerződések módosítására már nem volt lehetőség, ily módon a hiányzó vagy rosszul rögzített indikátorok pótlására kedvezményezetti szinten nem volt lehetőség. Adatbekérés ennek ellenére lehetséges volt a kedvezményezettektől. A munka nem terjedt ki a KIOP minden egyes indikátorára: amelyek esetében értelmezési, módszertani problémák nem merültek föl, illetve a végrehajtási rendszerből szolgáltatott adatok, értékek megfelelőek és egyértelműek voltak, nem volt szükséges további szakértői feladatok ellátása (pl. 1.1 intézkedés indikátorértékei). Ezért a jelentésben ezek az indikátorok nem szerepelnek. 24

25 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei III. MÓDSZERTAN 1. SMART ÉS QQTTP KRITÉRIUMRENDSZER ÉVÉNYESÍTÉSE A munka során módszertani alapvetésként a SMART és és a QQTTP kritériumrendszert érvényesítettük. Az indikátorok csak akkor használhatóak fel hatékonyan a programhoz kapcsolódó különféle tevékenységek során, amennyiben megfelelően, célszerűen határozták meg mind az egyes mutatókat, mind azok logikai rendszerét. Az alapvető elvárás a monitoring struktúrákkal kapcsolatban, hogy megbízható, valós, időszerű képet nyújtsanak gyakorlatiasan felhasználható formában a programvégrehajtásban érintett szereplők számára. Az ezek részét képező indikátorrendszereknek is ehhez az alapvető elváráshoz kell illeszkedniük. A közösségi fejlesztési források felhasználása kapcsán az indikátorok alkalmazásának részletes és jól meghatározott módszertana alakult ki, amely magában foglalja az indikátorokkal kapcsolatos minőségi követelményeket is. Ezeket összefoglalóan két kritériumrendszer, a SMART és a QQTTP mentén írhatjuk le. A közismertebb és a jelen értékelés elsődleges elemzési kereteként is használt elvi követelményrendszer az úgynevezett SMART. A SMART kritériumrendszer alkalmazása túlmutat a fejlesztési programokhoz kapcsolódó monitoring-tevékenységen, gyakorlatilag a bármely folyamatban felhasználásra kerülő információval szemben fogalmaz meg elvárásokat. A betűszó többféleképpen is feloldható, az angol Specific, Measurable, Available/Achievable, Relevant/Reliable, Timely szavak kezdőbetűiből áll össze. A SMART kritériumok szerint az ideális indikátor Specific = specifikus: vagyis arra és elsősorban arra a jellemzőre vonatkozik, amelyhez hozzárendeljük, és az adott jellemzőről kellő mélységben és részletességgel szolgáltat információt. A specifikussághoz kapcsolódó feltétel az is, hogy az indikátor megfelelően definiált és értelmezhető legyen, hiszen értelmezési nehézségek esetén a célok méréséhez való kapcsolódása gyengül. Measurable = mérhető: azon indikátorok gyakorlati felhasználhatósága, amelyekhez nem tudunk számértéket rendelni, csekély. A számszerűsítés, az indikátorok mérhető formában történő meghatározása így alapvető fontosságú. Available/achievable = elérhető/rendelkezésre áll: alapvető, hogy az adott indikátor értékére vonatkozó információhoz hozzá lehessen férni, létezzen vagy létre lehessen hozni egy olyan információs rendszert, melyből az adott indikátorra vonatkozó információ kinyerhető. Az indikátor meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy milyen költségekkel, erőfeszítésekkel lehet megszerezni az indikátorra vonatkozó értékeket. Relevant = releváns: az indikátornak a felhasználás szempontjából fontos és hasznos információt kell hordozniuk. A mutató közvetlenül kötődjön ahhoz a célhoz, amelyet mérünk vele. Reliable = megbízható: a menedzsment csak annyiban támaszkodhat az indikátorokból származó információkra, amennyiben azok a tényleges állapotokat tükrözik. Az adatok hitelességével, megbízhatóságával kapcsolatos kételyek elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelenthetnek egy program vagy projekt végrehajtása szempontjából. 25

26 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Timely = aktuális: az időhöz való viszony két szempontból is jelentős. Egyrészt egyértelműnek kell lennie annak az időpontnak vagy időhorizontnak, amire egy adott mutató vonatkozik (melyik hónapra, melyik évre szóló adatról van szó, egyes célértékeket milyen időtávon kívánunk megvalósítani stb.) Másrészt mind a tervezés, mind a végrehajtás optimalizálásához elengedhetetlen, hogy a leíró jellegű mutatók az időszerű, időben is valósághű állapotot ábrázolják. A QQTTP kritériumrendszer a SMART-nál specifikusabb, a fejlesztési tevékenységekhez jobban kötődő elvárásokat fogalmaz meg. Míg a SMART az információ minőségével általában foglalkozott, addig a QQTTP az indikátor, az információ tartalmával szemben támaszt követelményeket. Ezen kritériumrendszer szerint az ideális indikátornak a következő kérdésekre kell választ adnia: Quantity = mennyiség Mennyit? az indikátor által leírt jellemzőben bekövetkezett mennyiségi változás; Quality = minőség Mit? az indikátor által leírt jellemző pontos definiálása szükséges, tehát például a megépült utak rangja és minősége, a megszerzett szakképesítések egzakt besorolása stb. Time = idő Mikor? mely időszakban következett be a változás a leírt jellemzőben, illetve hogyan alakult az idő függvényében. Target group = célcsoport Kinek? ahol ez értelmezhető, meg kell határozni a leírt jellemzőhöz kapcsolódó fejlesztések célcsoportjait. Place = hely Hol? az indikátornak szintén be kell számolnia az adott jellemző térbeli, földrajzi elhelyezkedéséről. A QQTTP kritériumrendszert úgy is felfoghatjuk, mint a SMART feltételek közül a specifikusság kibontását a fejlesztési programok kontextusában. Fontos hozzátennünk, hogy mindkét követelményrendszert indikátorkészletekre ugyanúgy vagy talán még inkább célszerű alkalmazni, mint az egyes indikátorokra. Ennek megfelelően egy indikátorrendszernek minden elemében SMART-nak kell lennie, a QQTTP feltételeknek azonban csak az egyes jellemzők, illetve a rendszer egésze szintjén kell teljesülnie; vagyis nem kell feltétlenül arra törekedni, hogy egyetlen mutatóba tömörítsük a QQTTP indikátoroktól megkövetelt valamennyi információt, amennyiben egy néhány indikátorból álló készlet sokkal hatékonyabb és átláthatóbb formában képes ennek eleget tenni. A KIOP indikátorainál a fenti kritériumok nem minden esetben teljesültek. Az egyes kritériumok hiányosságait a következő módon lehetett pótolni: Specifikusság: az indikátor megfelelő értelmezésének pontosításával javítottuk, egyes esetekben új kedvezményezetti adatszolgáltatással (pl. csatornába és talajba juttatott szennyvíz csökkenése), más esetekben egyéb forrásokból biztosított adatokkal (pl. balesetek számának csökkenése). Mérhetőség: mérhetőségi problémák esetén az indikátorra olyan új módszertant alakítottunk ki, amely az eredeti indikátornak megfelelő eredményt állít elő. Pl. mérőállomások száma ott, ahol vízminőség-javító intézkedések eredményeként vízminőség-javítást lehetett elérni. Elérhetőség: ahol nem voltak elérhetőek pl. a múltra vonatkozó adatok, ott olyan módszertant alakítottunk ki, amellyel ezek utólagosan is előállíthatók: pl. közösségi közlekedés használati aránya (kérdőíves megkérdezés a múltbeli 26

27 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei közlekedési szokásokra vonatkozóan), utazási idő csökkenése (távolság, forgalomnagyság és jelenlegi utazási idő alapján szimulációval előállított múltbeli utazási idő). Relevancia: ahol az adott indikátor nem volt releváns az összes érintett projektre, ott ezt kiemeltük (pl. 1.5 intézkedés erdei iskolák, 2.2.a intézkedés Diósdi úti aluljáró), azonban az indikátorokat jellemzően nem volt lehetséges úgy módosítani, hogy minden intézkedésbeli projektre relevánsak legyenek. Megbízhatóság: értelmező útmutatás hiánya esetén a kedvezményezettek által szolgáltatott indikátoradatok megbízhatósága több esetben kérdőjeles volt, ilyen esetekben külön konzultációt folytattunk a projektmenedzserekkel, szükséges esetben új adatot kértünk be a kedvezményezettektől. Pl. 1.2 állati hulladék feldolgozása érintett háztartások száma, 1.4 környezeti kármentesítés közvetlenül/közvetetten érintett háztartások száma. Aktualitás: ahol korábban ez nem volt egyértelmű, rögzítettük az indikátor pontos időbeliségét (pl. A közútról vasútra ill. vízi útra terelt tehergépjárművek száma mutató esetében). Az indikátorértékek megállapítása során különféle adatgyűjtési technikák révén biztosítottuk, hogy a lehető legfrissebb értékek kerüljenek megállapításra. A QQTTP kritériumrendszer érvényesítése az indikátorok részletes módszertanának meghatározása keretében történt. Ahol a korábbi definíciók ezt nem tették egyértelművel, a meghatározás szintjén rögzítettük a hiányzó QQTTP elemeket. 2. A KORÁBBI INDIKÁTORÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA A év folyamán elkészített, a KIOP indikátoraira vonatkozó értékelés többfajta beavatkozást javasolt azokra az indikátorokra, ahol valamilyen hiányosság merült fel: Indikátorok módosítása: az Irányító Hatóság javaslata alapján a programidőszak végén már nem reális beavatkozás, így a legtöbb esetben az alább olvasható módszerek közül választottunk az aktuális javaslatok kidolgozása során. Kiegészítő indikátorok használata: a programdokumentumokba hivatalosan nem szerepelő, de a meglevő indikátorok értelmezését, teljesülését kiegészítő indikátorok, amelyek megjelenhetnek a KIOP zárójelentésében, tisztázva egyes indikátorokkal kapcsolatos hiányosságokat. Útmutatás az indikátorok helyes módszertanához, értelmezéséhez: az útmutatás segítségével könnyebben megítélhető, hogy az adott indikátor mennyiben járult hozzá az érintett intézkedés céljainak megvalósulásához, illetve rossz értelmezés esetén új adat bekérése válik szükségessé az érintett kedvezményezettől. A hiányzó indikátorértékek pótlása kiegészítő kedvezményezetti adatgyűjtéssel: ennek formája a jelentős számú lezárt projekt miatt általában csak tájékoztató jellegű: nem a szerződésben rögzített, ill. a PEJ-ekben lejelentett indikátorok módosítása, mivel e dokumentumok módosítására már nem volt lehetőség. A hiányzó indikátorértékek pótlása, adatbázisok használatával vagy külön megrendelt mérés segítségével: erre különösen a nem intézkedésszintű indikátoroknál van szükség, mivel ezek nem kerültek be a támogatási szerződésekbe, ezért a kedvezményezettek nem jelentettek teljesülésükről. A legfőbb probléma ezekkel kapcsolatban, hogy előzetesen sem történt adatfelvétel, 27

28 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei így múltbeli adottságokra vonatkozó adatokat kell pótolni. 3. DOKUMENTUMELEMZÉS A vizsgálat során a következő dokumentumokat vizsgáltuk: Operatív program KIOP Programkiegészítő Dokumentum KIOP pályázati kiírások KIOP éves jelentések Egyes projektek támogatási szerződései Projekt-előrehaladási jelentések: alapesetben ezek a kedvezményezettek által szolgáltatott indikátorok forrásai, módosult indikátorok esetén a PEJ volt a forrása a pótlólagos indikátor-adatoknak (pl. horizontális indikátorok) Egyéb értékelések: o KIOP indikátorok értékelése o KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata o Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése című intézkedés értékelése o KIOP félidei (mid-term) értékelése 28

29 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 4. ADATBÁZIS-ELEMZÉS Egyes esetekben nem volt lehetséges az adott indikátor pótlása a kedvezményezettektől nyert adatokkal a rendelkezésre álló idő hiánya, illetve mérhetőségi problémák miatt. Ilyen esetekben egyéb adatbázisok alapján állítottuk elő az indikátorokat. A következő adatbázisok kerültek felhasználásra: Országos Közlekedési Adatbázis: tartalmazza minden állami kezelésű útszakasz forgalomnagysági adatait útszakaszra és járműtípusokra lebontva járműkilométerben. A KIOP fejlesztései által érintett útszakaszokra ezen adatok alapján számítottuk a balesetek számának csökkenése (relatív baleseti mutató) és a CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban c. indikátorokat. Az adatokat a Magyar Közút Kht. szolgáltatta, a következő szelvényszámokra: 8. sz. főút km szelvények között 4. sz. főút km szelvények között 4. sz. főút km szelvények között 44. sz. főút km szelvények között 86. sz. főút km szelvények között 442. sz. főút sz. főút km szelvények között 37. sz. főút négynyomúsítása a km sz. között 21. sz. főúti előzési sávok építése (négynyomúsítás III-VI) 21. sz. főút sz. főút sz. főút sz. főút Pécs DNy-i elkerülő út építése 44. sz. főút Békéscsaba város elkerülő szakasz építése 4. sz. főút Székely elkerülő szakasz építése 4. sz. főút Berkesz elkerülő szakasz építése Salgótarján, tehermentesítő út építése 37. sz. főút Sátoraljaújhely tehermentesítő út 4. sz. főút Nyírbogdány elkerülő szakasz építése 5. sz. főút Kiskunfélegyháza tehermentesítő út építése 47. sz. Orosháza elkerülő szakasza építése KSH közúti baleseti adatai: a balesetek számának csökkenése c. indikátorhoz a KSH által gyűjtött közúti baleseti adatokat a Magyar Közút Kht. szolgáltatta. A balesetek számánál a halálos, a súlyos sérüléses és a könnyű sérüléses balesetek számát összesítve használtuk a módszertanban kifejtettek szerint az előző pontban említett útszakaszokra. KVVM Üvegházhatású Gáz Kataszter: a CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban c. indikátorhoz a közúti és vízi szállítás fajlagos CO 2 -kibocsátás különbségét az adott szállítási módú országos szintű CO 2 -kibocsátása és a szállítás mód árutonnakilométerben kifejezett volumene alapján számítottuk. KSH áruszállítási volumenre vonatkozó statisztikái: a szállítási módozatonkénti éves statisztikákat (az ÜHG kataszterrel együtt) a közúti és a vízi szállítás fajlagos (árutonnakilométerre vetített) CO 2 -kibocsátásának megállapításához használtuk föl. Járműtípusok fajlagos üzemanyagfogyasztása, ill. kapacitáskihasználtsága: a 29

30 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban c. indikátorhoz az adatokat az Adversum Kft. logisztikai szakértői szolgáltatták. 5. EGYEZTETÉSEK AZ INTÉZMÉNYRENDSZER SZEREPLŐIVEL Az indikátorokra vonatkozóan az IH és a KSZ-ek munkatársaival többször folytattunk egyeztetéseket. Irányító Hatóság Az elemzés kereteiről, módszertanáról és előrehaladásáról rendszeres egyeztetéseket folytattunk az illetékes munkatársakkal, Grónay Andreával és Vargha Katalinnal. Az IH értékelési tevékenységével való összhang megteremtése érdekében tartalmi egyeztetésre került sor Csorba Viktóriával. Az IH végzi a 3.1 (Technikai segítségnyújtás) intézkedés megvalósítását, így ennél az IH intézkedésfelelősével, Tóth Adriennel folytattunk egyeztetéseket. Ennek során pontosítottuk a 3.1 intézkedés indikátorainak definícióját és ezek alapján az IH munkatársa új indikátorértékeket állított elő. A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás horizontális mutatóit szintén az IH munkatársai segítségével kaptuk meg: Kiss Gergely projektmenedzser küldte ki a kérdőíveket a KIKSZ számára a prioritás projektjeire vonatkozóan. KVVM Fejlesztési Igazgatóság A Környezetvédelem prioritás indikátorainak többségét a KVVM FI közreműködő szervezettel egyeztetve kezeltük. Ennek során egyeztetéseket folytattunk Bozó András monitoringfelelőssel, Ferenci Balázzsal, a Környezeti kármentesítés intézkedés projektmenedzserével, illetve Könczey Rékával, aki a horizontális elvekét felel. Bozó Andrással a következő témákról esett szó: Prioritásszintű adatok pótlása és a teljesült értékek magyarázata: a KVVM FI munkatársai a kérésünknek megfelelően elküldték a pontosított adatokat és az értékek indoklását. Csatornába és talajba juttatott szennyvíz mennyiségének csökkenése: a KVVM FI kapcsolatba lépett a kedvezményezettekkel, akik ez alapján küldtek adatokat az újonnan bekötött háztartások vízfogyasztására vonatkozóan. Ivóvíz- és szennyvízprojektek zárójelentései: a KVVM FI rendelkezésünkre bocsátotta ezeket a dokumentumokat, melyek alapján a mérőállomások száma ott, ahol vízminőség-javító intézkedések eredményeként vízminőség-javítást lehetett elérni c. indikátor értékeit pótolni lehetett. Állati hulladék kezelése: az érintett háztartások száma c. indikátor esetében az ATEV által szolgáltatott adat felülvizsgálatát kezdeményeztük, azonban a kedvezményezett ezt nem támogatta. Ferenci Balázzsal a Környezeti kármentesítés intézkedés közvetlenül/közvetetten érintett háztartások száma c. indikátoraival kapcsolatban folytattunk egyeztetést, melynek során a következő megállapítások születtek: A közvetlenül, ill. közvetetten érintett háztartások értelmezésére vonatkozó definíció 30

31 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei rendelkezésre áll a pályázati kiírásban, így a kedvezményezettek feltehetően ez alapján számolták a megadott értékeket. Ahol nem lehetett az eredeti módon értelmezni az indikátorokat (lakott területet nem, csak munkahelyi területet érintő kármentesítések), ott a hiányzó adatokat a projektmenedzser megkéri a kedvezményezettől. Könczey Rékával a horizontális indikátorok utólagos pótlásával kapcsolatban egyeztettünk: A rendelkezésre álló adatbázisból a KVVM FI intézkedésenként kigyűjti a horizontális indikátorokhoz szükséges adatokat: a projektek fenntarthatósági és esélyegyenlőségi vállalásai és ezek teljesülése. Mivel csak intézkedésenként állnak rendelkezésre adatok, az aggregálás nem volt lehetséges. Energia Központ Kht. Az Energia Központ Kht., mint közreműködő szervezet az 1.7 intézkedés megvalósításáért felel. Ezen intézkedés indikátoraira vonatkozóan egyeztetéseket folytattunk Prieszolné Csomsztek Mária programigazgatóval. Ezeken a következőkről esett szó: Az EK Kht. kiegészíti az eredeti indikátorokat néhány kiegészítő indikátorral, amelyek az új megújuló kapacitással előállított villamos energia és az energiahatékonysággal kiváltott energiahordozó-mennyiség hőegyenértékben c. indikátorokat kiegészíti olyan módon, hogy az intézkedés addig nem lefedett részei is hozzájáruljanak az adott indikátorhoz. A nem teljesült célértékek esetében az EK Kht. megindokolja az elmaradás okait. Workshop a végrehajtásban szereplőkkel, 2008.szeptember szeptember 3-án a KSZ-ek, az IH valamint az EX ANTE Tanácsadó Iroda képviselői részvételével egy workshop megrendezésére került sor. A workshopon a következő főbb megállapítások születtek: Szükséges a módszertani javaslatok és magyarázatok kidolgozása. Indikátorokat már nem célszerű módosítani, de kiegészítő indikátorok megengedettek. OP-szintű indikátorok Balesetek számának csökkenése: az EX ANTE által javasolt relatív baleseti mutatót a résztvevők megfelelőnek találták az indikátor meghatározásához. A forgalomszámlálások forrása az OKA adatbázis, s balesetek számára vonatkozóan a KSH rendelkezik adatokkal. Forgalomszámlálás estén célszerű nem csak a járműszámot, hanem megtett km-t is figyelembe venni. A balesetek számánál személyi sérüléses baleseteket célszerű alapul venni. Amennyiben nem teljesül a célérték, az országos tendenciáknak tudható be. Talajba juttatott szennyvíz csökkenése: Az indikátor számítható az újonnan rákötött háztartások szennyvízkibocsátásából, hiszen a tartályautón elszállítandó szennyvíz is sok esetben a talajt szennyezi. Horizontális indikátorok CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban: Az árutkm-ek és az egyes szállítási módok fajlagos CO 2 -kibocsátásának a szorzata megadja a teljes kibocsátást. A KTI, valamint az NFGM nyújthat szakmai segítséget ebben. Az elkerülő utak estében a CO 2-31

32 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei kibocsátás csökkenéshez hozzájárulhat a fogyasztáscsökkenés, ugyanakkor a forgalomnövekedés, sebességnövekedés a CO 2 -kibocsátást növeli. Célszerű az indikátort intézkedésszinten vizsgálni és nem az országos adatokkal számolni, mert a KIOP-os projekteknek hatása országos szinten elhanyagolható. Prioritás-indikátorok Utazási idő csökkenése: érdemes a TEN-T folyosókhoz való eljutás utazási idejét számolni. Közösségi közlekedés használati arányának növekedése: modal split adatok a KHEM-ben állnak rendelkezésre. Jó vízminőséget mérő mérőállomások: Adatbázis a KVVM szakfőosztályán áll rendelkezésre (Horváth Lászlóné). A kiindulási év célszerűen 2003, ehhez kell viszonyítani. Alapesetben csak a kármentesített területek környékén levő mérőállomásokat vizsgáljuk. Intézkedés-indikátorok 1.2. Állati hulladékfeldolgozás: az ATEV projektje nélkül nem teljesül az érték, de érdemes a telephelyek körzetét megvizsgálni. A többi projekt esetében a pályázati anyagban szerepel az érintett lakosságszám. Az indikátor számításánál figyelembe lehet venni a bezárt, rekultivált dögkutak számát is Építési-bontási és egészségügyi hulladék: A Programkiegészítő Dokumentumban célérték-módosítás javasolt. Az érintett háztartások száma a pályázatokból illetve a támogatási szerződésekből kapható meg Kármentesítés: a megtisztított terület nagysága c. indikátor értékei akkor várhatók csak, amikor a kármentesítés teljesül. A közvetetten érintett háztartások számában a vízgazdálkodási főosztály lehet illetékes. Amelyik projekt nem járult hozzá az indikátorhoz a támogatási szerződés alapján, ott meg kell becsülni az értéket Zaj- és levegőszennyezés mérése: szükséges különbséget tenni berendezés és műszer között Energiagazdálkodás: a beépített megújuló energiakapacitás esetében mért adatok csak később várhatók, de az EK Kht. összegyűjti, hogy a zárójelentésig mi fog várhatóan teljesülni, valamint a legfrissebb értékeket is. A megtakarított energiamennyiségnél nem csak az energiatakarékossági komponens, hanem egyes (nem villamos energiás) megújuló projektek is hozzájárultak ehhez az indikátorhoz. Az EK Kht. ezt különválasztva mutatná be egy új táblázatban. 6. INTERJÚK A TERVEZÉSBEN RÉSZTVEVŐKKEL A tervezésben részt vettek közül Csanády Andrással (KVVM), Lehoczki Zsuzsannával (COWI Kft.) készült interjú. Interjú Lehoczki Zsuzsannával, október 6. Az interjú főbb megállapításai indikátoronként: A vízminőség javítása: Mérőállomások számán nem egyértelmű, hogy mit értettek a tervezők, hiszen az ÁNTSZ nem mérőállomásokon végez méréseket, hanem a csapvizek minőségét vizsgálja. A mérőállomások kifejezés azért kerülhetett bele az indikátor nevébe, mert eredetileg a víz keretirányelvhez volt kötve, tehát felszíni víz minőségét szerették volna 32

33 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei mérni. Környezeti kármentesítés: A legnagyobb kérdés, hogy mit is értünk közvetlenül illetve közvetetten érintett háztartások számán, mi a különbség közöttük. Használható módszernek tűnik, hogy közvetlenül érintett háztartások esetében igazodunk a kedvezményezettek általi értelmezéshez, a közvetetten érintett háztartások esetében pedig a veszélyeztetett ivóvízbázis által ellátott háztartások számával számolunk. A számításhoz vízbázis térképek és népszámlálási adatok szükségesek. Kármentesítés: Az érintett lakosság számának meghatározásakor figyelembe vették a tényfeltárás során a területre vonatkozóan meghatározott szennyezettség mértékét, a szennyezés jelenlegi kiterjedését és annak várható terjedését valamint a szennyezés humán egészségügyi kockázatait. A szennyezőanyag projekt kezdetekor mért koncentrációját a mérési eredmények átlagával képezték, a befejezés időpontjához rendelt koncentrációnak a D kármentesítési célállapot koncentrációt tekintették. Szennyezőanyagtranszport-modell segítségével meghatározható az a terület, ahol a talajvízben várható a szennyezőanyagok megjelenése. Ezt a veszélyeztetett területet tekintették a környezeti kockázattal érintett területnek. A magas indikátorérték azért jött ki, mert volt olyan projekt is betervezve, amely nagy területet érintett volna, azonban a végrehajtás során megjelent a state aid szempont, ezért a projektek köre más lett, mint azt tervezéskor hitték. Levegőszennyezés mérése: 23 újonnan felszerelt mérőegység volt betervezve, azonban a támogatási szerződésben már 46 új mérőegység szerepel, ha még a berendezéseket is hozzáadjuk, 72. Kérdéses, hogy a tervezéskor mi lehetett az eredeti érték oka. A kérdésre a VITUKI illetékesei válaszolhatnak. Egységre jutó CO 2 -kibocsátás az áruszállításban: Az indikátor értelmezésével kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogy mit nevezünk egységnek. Az egység valószínűleg az árutonnakm lehet. További módszertani problémát jelent, hogy az áruszállítást hogyan értelmezzük, milyen módszerrel számoljuk. Állati, illetve építési-bontási hulladék: A legnagyobb kérdés az indikátorral kapcsolatban, hogy a tervezéskor mit tekintettetek érintett háztartásnak. A kedvezményezettek biztos, hogy másképp értelmezték, mint a tervezők, hiszen ez alapján a KIOP projektek az ország összes háztartását érintették. A tervezéssel kapcsolatos anyagokban még 3,4 millió, illetve 3,8 millió háztartás szerepel. Ez az érték később változott 800 ezerre, azonban ennek okát nem tudni. Az indikátor tervezői adatforrásként a HIR-t (hulladékgazdálkodási információs rendszer) jelölték meg. A közösségi közlekedés használati arányának növekedése: az indikátorral kapcsolatos legfontosabb kérdés, hogy milyen körben mérjünk: a KIOP projektek által érintett vonzáskörzetben, budapesti agglomeráció egészében vagy országos szinten? Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése: Tervezéskor a hangsúly nem a szennyvízen volt, hanem szennyezőanyagon. A szennyezést kell vizsgálni, ami a talajba és/vagy a felszíni vizekbe érkezik. Interjú Csanády Andrással, október 3. Az indikátorok értelmezésének problémái leginkább abból adódnak, hogy a végrehajtást elválasztották az ágazati kompetenciától. Az értelmezés nem lett végigvezetve következetesen a végrehajtásban. Az interjú főbb megállapításai indikátoronként: Kármentesítés: közvetlenül érintetteken azokat értjük, akik a szennyezett területen laknak, vagy ott van földjük. A gyár területén dolgozókat is számba lehet venni, de ott érintett emberekről beszélhetünk, a háztartás kifejezés nem igazán helytálló. Közvetett lakosságon a 33

34 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei tervezők az adott vízbázison levő településeket és az adott vízbázisból ivóvizet kapó településeket értették. A célérték meghatározása úgy történt, hogy megnézték, hogy melyek a potenciálisan tisztítható területek, és ezeket aggregálták. A projektek tényleges köre azonban ettől jelentősen eltért, ebből akár nagyságrendi különbség is adódhat. Légszennyezés: nem lehetett tervezni, előrelátni, hogy komplex mérőműszert vesz valaki vagy egyszerűt. A tervezési logika az volt, hogy minimum két készülék lesz felügyelőségenként (tehát 12 felügyelőség, 24 mérőműszer). A végrehajtás során derült ki, hogy az egyes felügyelőségeken nem két-két komplex mérőműszer, hanem külön-külön mérőműszerek szükségesek, illetve kiegészítő műszerek, a kiinduló mérőműszerállományhoz. Eltéréseket okozhat az is, hogy változtak szervezeti egységek is a tervezés időszakához képest. Vízminőség javítása: A prioritás vízvédelmi jellegű lett. A mérésnél érdemes településenként vizsgálni a vízminőséget, mert maga a vízvezeték is szennyez. A kármentesítéses projektek esetén telepítettek mérőkutakat, amelyek azt mérik, hogy hogyan terjed a szennyezés. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése: Az indikátor tervezői csak azokat a csatornákat számították bele az indikátorba, amelyekből tisztítatlanul (biológiai és kémiai tisztítás nélkül) jut a szennyvíz az élővízbe vagy a talajba. Azt érdemes vizsgálni, hogy a bekötött háztartások közül mekkora arány jut nagyobb fokú tisztítás után a környezetbe. Az indikátor számításánál csak azokat a területeket vizsgáljuk, ahol a közvetlen környezetterhelés csökken. Szintén probléma, hogy az ivóvízfogyasztásból nem lehet pontosan a szennyvízkibocsátásra következtetni. A mért értékeket szükséges locsolásból származó vízmennyiséggel korrigálni. 7. INTERJÚK AZ ÉRTÉKELŐKKEL Az értékelést végzők közül az ÖKO Zrt. munkatársaival konzultáltunk. A KIOP környezetvédelmi intézkedéseire vonatkozó értékelés vezetője, Mozsgai Katalin számolt be kutatásuk részleteiről, különösen az ivóvízminőség javítása intézkedést illetően, ahol a környezetpolitikai elvekkel történő összhang elérése jó kiindulópontot a mérőállomások száma ott, ahol vízminőség-javító intézkedések eredményeként vízminőség-javítást lehetett elérni c. indikátor módszertanához. A kármentesítési intézkedés esetében az érintett lakosság és a kármentesítendő területen élő dolgozók összefüggéseire derült fény. 8. KIEGÉSZÍTŐ KEDVEZMÉNYEZETTI ADATGYŰJTÉS A következő indikátorok esetében történt kedvezményezetti adatgyűjtés: Csatornába és talajba juttatott szennyvíz mennyisége: új módszertan, illetve eddig hiányzó adatgyűjtés miatt volt szükség pótlólagos adatbekérésre a kedvezményezettek részéről, amely sikeres volt. Horizontális indikátorok: a Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás projektjeinek támogatási szerződéseinek nem volt része a horizontális melléklet, ezért ezen projektek esetében pótlólagos adatbegyűjtést végeztünk. Állati hulladék kezelése: egy kedvezményezett részéről (ATEV) volt szükség adatpontosításra, azonban a kedvezményezett ezt nem tette meg. 34

35 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 9. PRIMER KÉRDŐÍVES KUTATÁS Primer kérdőíves kutatást a közösségi közlekedés használati aránya c. indikátornál (2.2.b intézkedés) alkalmaztunk: mivel nem történt adatfelvétel a beruházás megkezdése előtt és nem állnak rendelkezésre településre lebontott adatok az utazási szokásokról, ezért a CATI módszerrel a megkérdezettek visszaemlékezéseire hivatkozva volt lehetséges előállítani ezeket az értékeket. A kutatás a beruházás által érintett állomások 10 km-es vonzáskörzetében vett reprezentatív mintát. 10. MÉRÉSEK ÉS MODELLSZÁMÍTÁSOK A KÖZLEKEDÉSI IDŐ TEKINTETÉBEN Az utazási idő csökkenése c. indikátornál szintén nem történt mérés sem a beruházások előtt, sem azok megvalósulása után, ezért pótlólagos mérésre volt szükség. A mérőautós mérés és a forgalomszimulációs modellek együttes használata biztosította azt, hogy az beruházás előtti és utáni utazási idő közötti különbséget megkapjuk. A forgalomszimuláció az adott időpontbeli forgalomnagyság, az út keresztmetszeti és szabályozási paraméterei, valamint a fejlesztés utáni időpontban mért utazási idő alapján becsülte meg a fejlesztés előtti állapotban fennállt utazási időt. Mivel a Programkiegészítő Dokumentumban nem volt rá utalás, kérdéses volt az egyes projektekre eső utazási időcsökkenés aggregálása. Az indikátorok értékeinek kifejtésekor mindkét alkalmas módszerrel kifejtésre került: a percben összesített utazási időnyereségen alapuló és a számtani átlagon alapuló is. Előbbi hátránya, hogy túlsúlyozza azokat a fejlesztéseket, amelyek messze helyezkednek el a legközelebbi TEN-T folyosótól, míg a számtani átlag magának a fejlesztésnek a volumenét sem veszi figyelembe. A legalkalmasabb módszer a fejlesztések hosszával súlyozott utazási időnyereség lenne. 11. MODELLSZÁMÍTÁSOK A CO 2 -KIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN Az operatív program horizontális indikátorként nevesíti az Egységre jutó CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban mutatót. Ennek megállapítására egyedi modellszámításokat kellett végeznünk, amelyek módszertanát az alábbiakban mutatjuk be. Az indikátor értelmezése során meg kellett határoznunk, hogy mit tekintünk egységnek, amely alapján a fajlagos változást mérjük. A számításokat az árutonnakilométerre jutó CO 2 -kibocsátással számoltunk, mivel ez tekinthető az áruszállítás alapegységének, amely a szállítási módozattól függetlenül is alkalmazható. Alapvetésként kezeltük, hogy KIOP-specifikus adatokat állítsunk elő. Habár az áruszállítás CO 2 -kibocsátását országos szinten mérő adatok könnyen beszerezhetőek, ezek nem adnak hiteles képet a KIOP által finanszírozott fejlesztések hatásairól. (Az országos adatok szerint az áruszállítás árutonnakilométerre jutó CO 2 -kibocsátás az ÜHG kataszter és a KSH áruszállítási volumen statisztikái alapján a programidőszakban, 2006/2003 viszonylatában 18%-kal csökkent.) Az indikátor számítását a specifikusság követelményének megfelelően két projektcsoport kapcsán végeztük el, amelyeknek közvetlen ráhatása van az áruszállításra: A közúti fejlesztések esetében, A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1) intézkedés keretében megvalósult projektekre; Az intermodális logisztikai beruházásokra, amelyek a Környezetbarát közlekedési 35

36 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei infrastruktúra fejlesztése intézkedés keretében valósultak meg (MAHART és Győr- Gönyű) Modellszámítás a közúti fejlesztések esetében Alapvetések A közúti fejlesztések kapcsán az alábbi hatásokat számszerűsítő modellt kívántunk felépíteni: A fejlesztés hatására csökken az utazási idő, ami megváltoztatja a gépjárművek fogyasztását. Itt két ellentétes hatással kellett számolnunk: a megnövekedett sebességből adódó fogyasztásváltozással, illetve a torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenéssel. A fejlesztés addicionális forgalmat generál, amelyet szintén figyelembe kell vennünk. A megváltozott útminőség hat az áthaladó teherforgalom szerkezetére: a nagyobb tengelyterhelésű, illetve településeket elkerülő utakon a fajlagos (árutonnakilométerre jutó) kibocsátás tekintetében hatékonyabb nagyobb járművek részaránya megnő. Ugyanakkor más, a fajlagos CO 2 -kibocsátásra ható tényezőt, mint nem KIOP-specifikus elemet ki kellett szűrnünk: A gépjárműpark motorhatékonyságának, környezetbarát jellegének javulása. A teherszállítás szervezési-logisztikai hatékonyságának növekedése, az ebből következő magasabb kapacitáskihasználtság. Ezért ceteris paribus elvet követve e tényezők tekintetében a modell a fejlesztés előtti és utáni állapot között nem tesz különbséget, azok értékeit állandónak tekinti. A modell számításait az érintett útszakaszokra külön-külön végeztük el, majd a programszintű mutató megállapításához az adatokat aggregáltuk. A modell számítási logikája az alábbiak szerint épül fel lépés Átlagsebesség megállapítása A fejlesztésekre vonatkozó adatok alapján megállapítottuk az útszakasz hosszát a fejlesztés előtt és után (ez az elkerülő utak esetében eltér, más fejlesztéseknél azonos): A fejlesztéssel érintett útszakaszokon méréssel meghatároztuk a fejlesztés hatásaként bekövetkező utazási idő csökkenés mértékét, a vonatkozó mutató meghatározása kapcsán. Ezekből kiszámítottuk az adott útszakaszokon a fejlesztés előtti, valamint utáni átlagsebességet. Példa: Útszakasz adatai Megnevezés Nyírbogdány Hossz fejlesztés előtt (km) 2,73 Hossz fejlesztés után (km) 2,439 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 3,12 Utazási idő fejlesztés után (min) 1,8 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 52,5 Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 81,3 36

37 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei lépés Teherszállítás volumenének meghatározása Az adott útszakaszon áthaladó teherszállítási volumen árutonnakilométerben kifejezett mértékét az alapvetésekben rögzített elveknek megfelelően, a tényleges forgalmi adatok alapján becsültük. A Magyar Közút adatai alapján az adott szakaszokra vonatkozóan meghatároztuk a fejlesztés előtt és után áthaladó tehergépjárművek számát gépjármű-kategóriánként, az alábbiak szerint Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. A kategóriák szerinti bontásra azért van szükség, mert mind a szállított árumennyiség, mind a fogyasztás tekintetében igen jelentős eltérés van az egyes kategóriák között, az adat így bontás nélkül pontatlan lett volna. A konkrét útszakaszokra vonatkozó adatok ugyanakkor nem tartalmazták ezt a bontást, ezért azt a tágabb útszakaszra elérhető adatokhoz igazodó arányosítással állapítottuk meg. Az adatbázisértékek évi átlagos napi forgalmi (ÉÁNF) adatokat tartalmaznak. Ezeket a modell számára éves értékekké kellett konvertálnunk. Ugyanakkor a Magyar Közút által mért ÉÁNF adatok a tehergépjármű-forgalom megállapítására csak akkor használnak hétvégi adatfelvételi eredményt, ha a teljes heti mérés biztosítható. Ezért az éves adattá konvertáláskor számolnunk kellett a hétvégék és munkaszüneti napok jelentősen kisebb teherforgalmával, ide értve a kamionstop hatását is. Ezért éves értéknek az ÉÁNF 300- szorosát vettük. Szintén kategóriánként, gyakorlati szakemberek bevonásával és tapasztalataik összegzésével megbecsültük a gépjárművek átlagos teherbírását, valamint az átlagos kapacitáskihasználtságot. Ehhez az alábbi értékekkel dolgoztunk: Gépjármű-kategória Átlagos teherbírás (t) Átlagos kapacitáskihasználtság Kistehergépkocsi 1,5 60% Középnehéz tgk. 3,5 50% Nehéz tgk % Pótkocsis tgk % Nyerges tgk % Speciális tgk % Ezen adatok alapján az adott útszakasz hossza, az adott szakasz gépjárműforgalma, az átlagos teherbírás valamint az átlagos kapacitáskihasználtság szorzataként megkapjuk a teherszállítás volumenét árutonnakilométerben. A számítást elvégeztük a fejlesztést megelőző időszakra illetve utána. 37

38 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei lépés Üzemanyag-fogyasztási különbözet meghatározása Ott útszakaszokon áthaladó gépjárművek által elfogyasztott üzemanyag mennyiségének meghatározásához szakértői becsléssel megállapítottuk az egyes járműkategóriák sebességtől és terheltségtől függő fogyasztási adatait az alábbiak szerint: Kistehergépkocsnehéz Közép- Pótkocsis Nyerges Speciális Fogyasztási adatok tgk. Nehéz tgk. tgk. tgk. tgk. Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi Az egyes járműkategóriák sebességfüggő átlagfogyasztását a terhelt és terheletlen fogyasztási adatok súlyozott átlagaként számítottuk, az átlagos kapacitáskihasználtságot tekintve súlyszámnak. Az összfogyasztás mértéke a járműkategóriánkénti forgalomból, átlagfogyasztásból és az útszakasz hosszából adódik. Az összfogyasztás változásán belül a sebességnövekedésből adódó fogyasztásnövekedés így a fejlesztés előtti és után fogyasztást számítva adódik. A torlódáscsökkenésből számított fogyasztáscsökkenést úgy becsültük, hogy a megtakarított utazási időre számított üresjárati fogyasztást szerepeltettük. A két fogyasztásváltozási adat összegéből adódik a teljes összfogyasztás-változás. Megjegyzés: a modellben a CO 2 -kibocsátást a fenti módon számított üzemanyagfogyasztás alapján kell megállapítanunk, eltérve a közúttervezésben alkalmazott standardoktól. Ott ugyanis a közúti tervezés kibocsátásának megállapításához olyan fajlagosokat használnak, amely a tehergépjármű kategóriája szerint nem tesz különbséget: Nehéz tehergépkocsi, járműszelvény fajlagos emissziója (2000. év, közepes terhelés) Forrás: Schuchmann Kisgyörgy: Közlekedéstervezés - Utak 38

39 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei lépés CO 2 -kibocsátás meghatározása A CO 2 -kibocsátást direkt módon számítottuk a fogyasztási adatokból. Az elfogyasztott üzemanyag literben kifejezett mennyiségét átszámoltuk kg-ra a gázolaj 0,83 kg/l sűrűségével számolva. 1 kg gázolaj elégetéséből 3,667 kg CO 2 keletkezik Az adatok összegzése Az útszakaszonként elvégzett számításokból összegezzük a fejlesztés előtti és utáni teherforgalmi volument árutonnakilométerben, valamint a CO 2 -kibocsátás kg-ban. Ezeket az értékeket összeadva, majd azok hányadosát számítva kapjuk meg az egységre jutó kibocsátás-változást A becslés módszertana az intermodális fejlesztések esetében Az intermodális fejlesztések esetében a közútról vízi útra terelt áruszállítás volumenét árutonnakilométerben kifejezve a kedvezményezettek által adatszolgáltatás alapján számítottuk. A CO 2 -kibocsátás csökkenésének megállapításához a továbbiakban fajlagos értékekkel számoltunk. Ezek alapjául egyrészt a KSH teherszállítási volumenre vonatkozó adatait, másrészt az országos ÜHG leltár adatait vettük alapul az alábbiak szerint (az ÜHG-leltár esetében elérhető legfrissebb, 2006-os adatokkal számolva): Áruszállítás (Forrás: KSH) ÜHG-CO 2 (Forrás: KVVM ÜHG-leltár) Év Árutonnakilométer, millió közúti Ebből vízi Összes kibocsátás (Gg) közúti Ebből vízi , ,63 3,59 A fenti értékek hányadosaként adódnak a közlekedési módozatonként vett fajlagosok. Ennek megfelelően az egy árutonnakilométerre jutó CO 2 -kibocsátás a közúti közlekedésben 0,396kg/árutkm, míg a vízi szállításban 0,002 kg/árutkm. E fajlagosok és a kedvezményezettek adatai alapján kalkulált áruforgalmi volumenadatok szorzataként adódik a CO 2 -kibocsátás különbözete. 39

40 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei IV. MÓDSZERTANI JAVASLATOK INDIKÁTORONKÉNT 1. OP-SZINTŰ INDIKÁTOROK 1.1. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése A tervezők elmondása szerint (Csanády Andrással készített interjú) a tervezés során is eredetileg a környezetterhelés csökkenését akarták mérni, azonban az indikátor mérésére nem volt semmilyen útmutatás. Mivel a talajba/csatornába juttatott szennyvíz mennyiségét Magyarországon nem mérik, más módszerrel ajánlott előállítani az indikátor értékét. A KIOP-ból támogatott intézkedések közül az 1.1 intézkedés szennyvízberuházásokra vonatkozó komponense járult hozzá ehhez az indikátorhoz: számos esetben a szennyvízcsatorna-hálózat bővítését is finanszírozta a program, ezzel csökkentve a talajba juttatott szennyvíz mennyiségét. A fejlesztés előtt a szennyvíz egy része a talajba, másik része tartályos szállítóautóval elszállításra került. Mivel a tartályos szállításról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, valamint ez a szennyvízszállítási mód nem tekinthető hatékonynak és környezetbarátnak, a hálózatba újonnan bekötött háztartások ivóvízfogyasztásával, amely a szennyvízkibocsátás méréséhez általánosan használt mérőszám, jól közelíthető a talajba juttatott szennyvíz mennyiségének csökkenése. A százalékos arány a KIOP-ból támogatott szennyvízberuházások összes újonnan bekötött háztartásának fogyasztásának és ugyanezen szennyvízberuházások településeinek összes befolyó szennyvízmennyiségének hányadosa. Az indikátorok illeszkedésével kapcsolatos legfontosabb probléma, hogy a pályázatok nem a kibocsátott szennyvízmennyiség csökkenését, hanem a csatornázás kiépítését célozták meg. Szintén probléma, ami elkerülte a tervezők figyelmét, hogy a talajba juttatott szennyvíz mérésére nincs megbízható adatforrás. Indikátorok értelmezése a tervezés során Az Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése indikátor tervezése során a tervezői csoport a következő irányelveknek megfelelően gondolkodott: csak azokat a csatornákat kell számításba venni, amelyekből a szennyvíz tisztítatlanul érkezik az élővizekbe és/vagy a talajba (interjú: Csanády András KVVM, október 3.). Nem elegendő csak azt vizsgálni, hogy mennyi a bekötött háztartások által csatornába juttatott szennyvíz mennyisége, hanem hogy ennek mekkora aránya kerül nagyobb fokú tisztítás után a környezetbe. Az indikátor meghatározásakor csak azon területeket kell figyelembe venni, ahol közvetlen környezetterhelés csökken. Probléma, hogy az ivóvízfogyasztás nem tükrözi teljes mértékben a szennyvízkibocsátást, figyelembe kell venni a locsolást is. Indikátor mérésének lehetséges módszerei.azt érdemes mérni, hogy a bekötött háztartások közül mekkora arány jut nagyobb fokú tisztítás után a környezetbe. Az indikátor számításánál csak azokat a területeket vizsgáljuk, ahol a közvetlen környezetterhelés csökken. Probléma, hogy az ivóvízfogyasztásból nem lehet pontosan a szennyvízkibocsátásra következtetni. A mért értékeket szükséges a locsolásból származó vízmennyiséggel korrigálni. 40

41 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 1.2. Balesetek számának csökkenése A balesetek számát optimálisan tükröző mérési módszer a forgalomnagysághoz viszonyított balesetszám (relatív baleseti mutató). Az érintett útszakaszok adatainak aggregálása a fejlesztés utáni és előtti balesetszám, az adott időpontra vonatkozó forgalomnagysághoz arányosítva. Mérés módszertana Az Operatív Programban hatásindikátorként szerepel az érintett útszakaszokon a közlekedési balesetek csökkenése. Ennek az indikátornak a mérését az ún. relatív baleseti mutató segítségével lehet megadni, amelyet az adott útszakaszon előfordult személyi sérüléses balesetek száma és a megtett járműkilométer hányadosaként számítható. A relatív mutató használatát az indokolja, hogy a közlekedési fejlesztések hatására növekedhet a közlekedési teljesítmény, ami növelheti a balesetek számát is. A fejlesztéseknek nem kizárólag a balesetek számának csökkentése volt a célja, így relativizálni szükséges ezt az adatot. A balesetek számának csökkentése leginkább az elkerülő utak esetében szerepelt célként, hiszen a települések átkelési szakaszain sok esetben az ott élők életminőségét jelentősen rontó forgalom zajlott. Így ezeknél a projekteknél a fejlesztés előtti időszakban a településen átvezető nyomvonal adatai a relevánsak, míg a fejlesztés utáni időszakban a településeken átvezető illetve az új nyomvonalak összesített adatait szükséges vizsgálni (az összesített balesetszám és az összesített járműkilométerszám hányadosaként). Az indikátor számításhoz két adatbázis szükséges: a személyi sérüléses balesetek száma a fejlesztéssel érintett útszakaszokon (KSHadatbázis) az átlagos napi járműkilométer (OKA adatbázis) a fejlesztéssel érintett útszakaszokon. A évekre vonatkozó idősoros adatokat a Magyar Közút Kht. bocsátotta rendelkezésünkre. A két adatbázisból kiszámítható minden évre a relatív baleseti mutató. Ezt követően összehasonlíthatóvá válik a fejlesztés előtti illetve utáni időszak is. 2. HORIZONTÁLIS INDIKÁTOROK 1.3. Egységre jutó CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban Ez az indikátor két intézkedéshez köthető: 2.1 (A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése), illetve 2.2.b (Intermodális központok közlekedési kapcsolatainak fejlesztése). A közúti fejlesztések esetében a teherforgalom nagysága járműkilométer/nap-ban, az átlagos sebesség, az átlagos kapacitáskihasználtság, illetve üzemanyag-fogyasztás alapján kapjuk meg a CO 2 -kibocsátás fejlesztés előtti és utáni értékeit. Az intermodális központok esetében RO-RO terminálokról van szó, ezért a számítás a közúti és a vízi szállítás közötti kibocsátáskülönbséget vizsgálja az eljutási távolság és a KVVM ÜHG adatbázisának segítségével, a kedvezményezett által megadott árumennyiségre. Az egységre jutó CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban indikátor becslése országos adatok alapján nem igazán lehetséges, nem ad pontos értéket. A KIOP fejlesztések csak egyes útszakaszokat érintenek. Ezen fejlesztések hatására már a 41

42 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei tervezéskor valószínűsíthető volt, hogy csökken a CO 2 -kibocsátás, azonban ezzel egy időben országos szinten akár ellentétes trendek is kialakulhatnak, amely a CO 2 -kibocsátás növekedést eredményezi. Módszertani javaslat CO 2 -kibocsátás mérésére A CO 2 -kibocsátás megbecslése rendkívül összetett feladat, és ezt nehezíti még az is, hogy egyik projekt esetében sem végeztek méréseket. Az indikátor számításának főbb lépései a következőek: Átlagsebesség mérése: A fejlesztéssel érintett útszakaszokon méréssel meghatározható a fejlesztés hatásaként bekövetkező utazási idő csökkenés. Ezekből valamint az útszakaszok hosszából kiszámolható az adott útszakaszokon a fejlesztés előtti, valamint utáni átlagsebesség. Teherszállítás volumenének meghatározása: az adott útszakasz hosszának, az adott szakasz gépjárműforgalmának, az átlagos teherbírásnak valamint az átlagos kapacitáskihasználtság szorzataként megkapjuk a teherszállítás volumenét árutonnakilométerben. A számítást el kell végezni a fejlesztést megelőző időszakra illetve utána. Mindenképpen szükségesek az érintett szakaszok forgalomszámlálási adatai gépjármű-típusonkénti bontásban. Üzemanyag-fogyasztási különbözet meghatározása: a fent meghatározott adatokból illetve a gépjármű-típusonkénti fogyasztási adatokból meghatározható a fejlesztés előtti becsült összfogyasztás. Ezt az értéket a sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozással illetve a torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenéssel kell korrigálni. CO 2 -kibocsátáskülönbözet meghatározása: az üzemanyag-fogyasztási adatok segítségével meghatározható mind a fejlesztés előtti, mind a fejlesztés utáni CO2 kibocsátás kg-ban. Az utolsó lépés pedig, hogy ezen adatokat árutonnakilométerre vetítjük. Az egységre jutó árutonnakilométer változását a fejlesztés előtti valamint utáni értékek hányadosa mutatja. A módszertan és a számítások részletes kibontása a III.11 fejezetben található, az egyes útszakaszokra végzett számítások eredményei pedig a VII.6 mellékletben Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése Az OP-ban szerepelő horizontális indikátorok változatlan formában nem, vagy csak kevés esetben szerepeltek a projektek támogatási szerződéseiben, azonban a horizontális elvek érvényesülése című pontból közelítőleg meghatározható az indikátorok teljesülése. A pozitív vagy semleges környezeti hatás a projekt célkitűzésétől, beavatkozási területétől függően határozható meg Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások Az OP-ban szerepelő horizontális indikátorok változatlan formában nem, vagy csak kevés esetben szerepeltek a projektek támogatási szerződéseiben, azonban a horizontális elvek érvényesülése című pontból közelítőleg meghatározható az indikátorok teljesülése. A nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások c. indikátor a támogatási szerződések horizontális mellékleteiben levő nők aránya a megvalósítás során indikátorral közelíthető, azonban nem minden projekt esetében. 42

43 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 3. PRIORITÁS-SZINTŰ INDIKÁTOROK 3.1. Környezetvédelem prioritás A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség-javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni Az indikátor a hálózatban mérhető vízminőségre értelmezendő, ami a kedvezményezett nyilatkozata alapján kapható meg. Számítási módszer: azon mérési helyek száma, ahol az intézkedés hatására javult megfelelő/jó szintre a vízminőség. Indikátorok értelmezése a tervezés során Tervezéskor a szakértői csoport a következő főbb megállapításokat tette a vízminőség javítása indikátorral kapcsolatban: Településenként érdemes mérni a vízminőséget, mert maga a vízvezeték is szennyez. A kármentesítéssel érintett területeken mérőkutakat telepítenek, ezek azt mérik, hogy terjed-e a szennyezés. A tervezés során az indikátor megnevezésébe hibásan került bele a mérőállomások kifejezés. Ennek oka, hogy a tervezők a tervezéskor még a felszíni vizek mérését tartották célravezetőnek, azonban erre vonatkozóan folyamatos mérések Magyarországon nincsenek, és külön erre a célra megrendelt mérések költsége meghaladná a program kereteit. Az indikátorértékek tényleges meghatározásakor tehát a mérőállomások kifejezés alatt az érintett településeket értjük. Lehetséges módszertan vízminőség javulásának mérésre: Ivóvízminőség-mérést az ÁNTSZ Környezetegészségügyi Intézete végez. A vízminőséget azonban az intézet nem mérőállomásokon végez, hanem a települések csapvíz minőségét vizsgálják. A vízminőség javulásának mérését az ivóvíz- illetve szennyvízberuházással érintett településeken van értelme vizsgálni. Az OKI idősoros adatbázisa alapján megállapítható, hogy melyek azok a települések, amelyek vízminősége a beruházást megelőzően még nem volt megfelelő minőségű a beruházást követően viszont az lett. Annyiban egyszerűsödött azonban az adatok beszerzése az indikátorértékek meghatározásához, hogy a kedvezményezettek a projektzáró jelentésekben nyilatkoztak az adott terület vízminőségéről, mind a fejlesztés előtti mind pedig a fejlesztés utáni állapotra vonatkozóan ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A természetvédelem törvényi szabályozása Magyarországon nem csak hazai szabályok szerint történik, hanem vonatkoznak ránk az Európai Unió természetvédelmi jogszabályai is, így érvényes a két uniós direktíva, a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv. Ezek 43

44 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állatés növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek a Natura2000 hálózatnak a részeivé váltak. A kijelöléssel Magyarország területének közel 21%-a lett Natura2000 terület. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kapott uniós védettséget. Az 1.5 (Természetvédelem és árvízvédelem) intézkedés egyik komponense Natura2000 területek vásárlását támogatja, jelen indikátorhoz ez járul hozzá. A Programkiegészítő Dokumentumban szerepelő megjegyzés szerint az arányt a védett területekhez kell viszonyítani. Ennek a viszonyításnak az alapja, hogy a nemzeti park igazgatóságok, amelyek Natura2000 területeket vásárolnak, ezeknek a területeknek az állapotát, melyeknek státusza nem egyezik meg az országosan védett területekével, tulajdonuk alá vétellel a védettségi státuszhoz hasonló feltételekkel biztosítják A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás Utazási idő csökkenése A szaktárca és közlekedési szakértők alapján az indikátor mérése vonatkozó releváns módszer a legközelebbi TEN-T folyosókhoz történő eljutás ideje a fejlesztéssel érintett szakasz távolabbi végpontjától számítva. Az adatok aggregálásánál az összes fejlesztés utáni utazási időt szükséges viszonyítani az összes fejlesztés előtti utazási időhöz. Az indikátor meghatározásához szükség volt fejlesztés előtti (2004-es) számított utazási időre, a fejlesztés utáni számított és mért utazási időre (2008). Az indikátor jól értelmezhető elkerülő és tehermentesítő utak építése, valamint többnyomsávúsítás esetén, azonban a 11,5 t-s útfelújításokat ez az indikátor nem érinti, hiszen ott a felújításnak nem volt célja az utazási idő csökkenése, illetve egy ilyen típusú fejlesztés nem okoz jelentős utazási idő csökkenést. Európai közlekedéspolitikai célokkal való kapcsolat Az Európai Unió kiemelten támogatja az EU tagállamait átszelő TEN-T folyosók fejlesztését. Magyarországon négy páneurópai közlekedési folyosó halad keresztül, érintve Budapestet. Ezek a folyosók Magyarország legfontosabb közlekedési kapcsolatait biztosítják az Európai Unió többi tagállamához. Az indikátor számításának módszertana (TEN-T folyosókhoz való eljutás idő) szorosan kapcsolódik az európai közlekedéspolitikai célokhoz. Ugyanakkor egyes projektek esetében nem ez az igazán megfelelő indikátor az utazási idő csökkenésének mérésére. Például egy, a TEN-T folyosóktól távol eső fejlesztés esetén, jelentős utazási időcsökkenést nem lehet kimutatni, azonban a fejlesztés közvetlen környezetében mért utazási időcsökkenés már számottevő lehet. Módszertan A felújított útszakaszokon a Közlekedés Kft. bevonásával méréseket végeztünk az utazási időre vonatkozóan. Azonban a fejlesztéseket megelőzően az érintett útszakaszokon nem történt utazásiidő-mérés. Ezért a gyakorlati méréseket szükséges volt elméleti modellek, szimuláció segítségével korrigálni. A közlekedési fejlesztések után mért adatokat módosítani kellett a az éves bontásban rendelkezésre álló járműtípusonkénti forgalomszámlálási adatokkal, valamint az útszakasz adott időbeli paramétereivel, így viszonylag pontos értékeket lehet kapni az utazási időre a fejlesztéseket megelőző időszakra. A két értékből 44

45 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei pedig kiszámolható az utazási idő csökkenése. 4. INTÉZKEDÉSSZINTŰ INDIKÁTOROK 4.1. Állati hulladék kezelése (1.2) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Az állati hulladék kezelését célzó intézkedések esetében az intézkedés által közvetve érintett háztartásoknak kell tekinteni azokat, amelyek a fejlesztett állatihulladék-kezelő telephely által kiszolgált ellátási körzet településein élnek. A háztartások számát vagy a KSH T- STAR háztartásokra vonatkozó településsoros adataiból, vagy az érintett lakosságszám harmadaként kell megállapítani. Ez az értelmezés megfelel a tervezés során alkalmazott logikának is. A tervezés, a végrehajtás és a kedvezményezettek azonos indikátor-értelmezése ellenére a mutató estében jelentős a célértéktől való eltérés: ez annak köszönhető, hogy az intézkedés egyik projektje keretében (ATEV) két országos feladatot ellátó gyáregység is fejlesztésre került Kármentesítés (1.4) Érintett háztartások száma (közvetlenül) Az intézkedés pályázati kiírásában megfogalmazottak szerint humán egészségügyi kockázattal veszélyeztetett lakosság létszáma, valamint azok köre, akik a szennyezettség által közvetlenül veszélyeztetett vízbázisból kapják ivóvizüket (lakosság száma osztva 3- mal). Amennyiben nem lakóterületet érint a kármentesítés, hanem munkahelyi területet, az ott rendszeresen dolgozók száma releváns. Mivel az ilyen területeken dolgozók tipikusan más-más háztartáshoz kapcsolódnak, az érintett dolgozók számával megegyező háztartás tekintendő érintettnek, mivel mindegyik háztartás egy-egy keresője érintett. Amennyiben a kármentesítés előkészítése során elkészített tényfeltáró záródokumentáció alapján ez meghatározható, a közvetlenül érintett háztartások száma megegyezhet a környezeti kockázattal (illetve annak csökkenésével) érintett háztartások számával. Indikátor értelmezése a tervezés folyamán Az indikátor tervezésében részt vevő szakértők a közvetlenül érintett háztartások számán azokat értették, akik konkrétan a szennyezett területen laknak, vagy ott van földjük. A közvetlenül érintettek esetében számításba lehet venni adott gyár területén dolgozókat is azonban ebben az esetben nem érintett háztartásokról, hanem érintett emberekről beszélhetünk, a háztartás kategória nem igazán helytálló. A tervezéskor megjelent másik logika a mutató értelmezését szorosan kötötte a környezeti kármentesítés hazai jogszabályi környezete által meghatározott kategóriákhoz. A kármentesítésre vonatkozó hazai kormányrendeletek értelmében a kármentesítési projekt előkészítése során meghatározott tartalmú tényfeltárási dokumentációnak valamint műszaki beavatkozási tervnek kell készülnie. Az ezek készítése során végzett kockázatfelmérés magába foglalja a humán egészségkockázat felmérését. Ennek eredményei alapján meghatározható a környezeti kockázattal, illetve a projekt megvalósításával a környezeti kockázatcsökkenéssel érintett lakosság köre. Az érintett lakosság számának meghatározásakor figyelembe kell venni a tényfeltárás során a területre vonatkozóan 45

46 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei meghatározott szennyezettség mértéket, a szennyezés kiterjedését és annak várható terjedését valamint a szennyezés humán egészségügyi kockázatait. E logika szerint közvetlenül érintett háztartásnak a környezeti kockázattal (illetve annak csökkenésével) érintett háztartások tekintendőek. Ez a gondolatmenet kedvezményezetti szinten is alkalmazásra került: Debrecen projektje esetében a projekt indikátorai között az Érintett háztartások száma közvetlenül és A környezeti kockázat csökkenéssel érintett háztartások száma egyaránt szerepel, azonos kiindulási és célértékekkel Érintett háztartások száma (közvetve) Az intézkedés pályázati kiírásában megfogalmazottak szerint akik vízellátása, fürdése, gyógyvízhasználata olyan felszín alatti vízből történik, amely vízkészlet veszélyeztetése fennáll a kármentesítés elhúzódása miatt. Indikátor értelmezése a tervezés folyamán A tervezők a közvetve érintett háztartások számán az adott vízbázison lévő településeket értették. Ez így azonban nem lenne elég pontos, az indikátor számításánál figyelembe kell venni azon településeket, amelyek ugyan nem adott vízbázison helyezkednek el, de a vizet onnan kapják. A célérték meghatározásakor, a potenciálisan tisztítható területeket vették számításba, és ezeket aggregálták. Azonban ez a tényleges értékekhez képest komoly eltéréseket okozhat, hiszen a projektek tényleges területe eltér, ebből akár nagyságrendi különbség is adódhat Természetvédelem (1.5) Az intézkedés által érintett területek nagysága Az intézkedés a következő tevékenységeket támogatja: Natura 2000 területek vásárlása Élőhely-rekonstrukció Erdei iskolák kialakítása Légvezetékek átalakítása földkábellé madárélőhelyeken Ennek megfelelően jelen indikátor a tevékenységtípustól függően rendre a következőképpen értelmezendő: megvásárolt terület nagysága, rekonstrukcióval érintett élőhely nagysága, létrehozott erdei iskola és fejlesztés által érintett környezetének nagysága, légvezeték által veszélyeztetett élőlények élőterületének nagysága. Az erdei iskolák kialakítása estén az indikátor nehezen értelmezhető, hiszen egy ilyen beruházás jelentőségét nem igazán lehet a terület nagyságával jellemezni. Sokkal fontosabb, hogy milyen az infrastrukturális felszereltsége, valamint, hogy hányan tudják igénybe venni az erdei iskola szolgáltatásait. 46

47 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma Az indikátor az árvízvédelmi komponens egyetlen a Vásárhelyi-terv keretében - megvalósult projektére releváns: a cigándi árvíztározóra. Az indikátor értelmezésével több probléma is van: a Programkiegészítő Dokumentumban adminisztrációs hiba miatt tévesen lett meghatározva a célérték, az indikátor a projekt illetve az intézkedés előrehaladását nem méri, nem tisztázott, hogy kik a közvetlenül érintett háztartások. Közvetlenül érintett háztartásnak tekinthetjük azon háztartásokat, amelyek az eddig mért legmagasabb árvízszint esetén veszélyeztetve voltak, viszont a fejlesztés következtében már nem tekinthetőek veszélyeztetettnek Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6) Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) Az indikátor értelmezéséhez külön kell választani a mérőegység és a berendezés fogalmát: utóbbi egy összetett műszert jelöl. Indikátorok értelmezése a tervezéskor A tervezéskor problémát jelentett, hogy nem lehetett tudni, hogy milyen mérőműszert szerez be a kedvezményezett, komplex mérőműszert vagy egyszerűt. A tervezési logika a felügyelőségek számához igazodott, feltételezve, hogy kis számú (1-3) mérőműszer kerül felügyelőségenként beszerzésre. A végrehajtás során derült ki, hogy az egyes felügyelőségeken nem gyakran nem 1-2 komplex mérőműszer, hanem faktoronkénti külön mérőműszerek szükségesek, illetve kiegészítő műszerek a már meglévő készülékek kiinduló állományához. Így a tervezéskori logikához képest jóval nagyobb számú, ámde kevésbé komplex mérőműszer került beszerzésre. További problémát okozott, hogy változtak a szervezeti egységek is a kiinduló helyzethez képest. Az indikátorok tervezése arra az intézményi struktúrára történt, amely korábban volt. Megemlítendő továbbá, hogy míg az eredeti tervezés logika még csak mérőműszerekben gondolkodott, a projektszintű indikátor már a mérőműszerekre és berendezésekre együttesen vonatkozott, ami további jelentős számszerű eltérést okoz. Mit nevezünk mérőműszernek és mit berendezésnek? A mérőműszerek alapvető feladata, hogy a levegőszennyezettséget, az egyes faktorokat (SO 2, CO, NH 3, stb.) mérjék. A berendezések (kalibráló egységek, klíma) pedig ezen mérőműszerek működését segítik. 47

48 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) A PkD-ban olvasható megjegyzés szerint a céladat meghatározásánál a számítás alapját beszerezni kívánt mérőműszerek és berendezések, valamint az elkészült zajtérképek által meghatározott zajszennyezett területeken végrehajtott zajcsökkentési intézkedések hatóköre képezi. A zajcsökkentési intézkedések hatóköre egyelőre még nem elfogadott, a fővárosi közgyűlés határozatára vár. Amint ez ismertté válik, az indikátor értéke kiegészíthető ezzel az értékkel. Addig javasolt a várható érték indikatív megjelenítése. Az eredeti tervezési logika az érintett háztartások számát még a zaj- és levegőszennyezettségi mérések által lefedett terület lakosságának megfelelően állapította meg. A végrehajtás során a definíció szűkült, a specifikusabbnak tekinthető, a beavatkozásokkal érintett lakosságra koncentrálva Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7) Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége Az indikátor méréséhez nem szükséges részletes útmutatás, azonban a közreműködő szervezet a megújuló mellett a fosszilis energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt villamos energia mennyiségét is közli információs céllal az indikátorok összefoglaló táblázatában. Az indikátor pozitívuma, hogy műszakilag jól mérhető. A projektek rész-előrehaladását nem mutatja, azonban jól kifejezi az intézkedés megvalósulását. A tervezés során az indikátor eredetileg csak a megújuló energiaforrásokra vonatkozott, később azonban az Energia Központ az energiahatékonyság javítását célzó projekteket is számításba vette. A kogenerációs technológia földgázt alakít át villamos energiává, valamint fűtési és/vagy hűtési energiává egyszeri folyamat által. A kogeneráció nagymértékben energiahatékony technológia, ez indokolja az indikátor kiegészítését Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben Az indikátor méréséhez nem szükséges részletes útmutatás, azonban a közreműködő szervezet az indikátor eredeti jelentése mellett a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia, illetve a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyiségét is közli információs céllal az indikátorok összefoglaló táblázatában. A KSZ a fenti indikátorhoz (Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége) hasonlóan a tervezés kezdeti szakaszához képest bővítette az indikátorok tartalmát: a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projekteket is számításba vette A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1) Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt Az indikátorral kapcsolatos módszertant a fejezetben közöltük. 48

49 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 4.7. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2) A közösségi közlekedés használati arányának növekedése Az indikátor a 2.2 intézkedés a) komponensére vonatkozik, amely vasútállomás-felújítást és vasúti átjáró építését tartalmazta. A közösségi közlekedés használati arányát így ezen állomások vonzáskörzetében célszerű mérni a települést elhagyó utazásokra vonatkozóan. Az indikátor tervezésekor elnagyolták, hogy hogyan is lehet mérni, másfelől nem került meghatározásra, hogy milyen körben kell mérni az indikátort. Azonban A közösségi közlekedés használati arányának növekedése indikátorral a legfontosabb probléma, hogy szembemegy az európai trendekkel. A közösségi közlekedés használati aránya európai és hazai trendek Ez egyfelől magyarázható a nemzetközi és hazai trendekkel, amelyek egyértelműen a közösségi közlekedés háttérbeszorulását mutatják, másfelől Magyarországon a közösségi közlekedést használók aránya jóval magasabb, mint az Európai Unió több más országában mért értékek: Az alábbi táblázatban a vonattal és busszal közlekedők arányát láthatjuk Magyarországon a többi európai uniós országgal összehasonlítva. Jól látszik, hogy 2006-ban ezen tömegközlekedési eszközöket használók aránya (36,8%) jóval meghaladta mind az EU15 (15,7%) mind az EU27 (16,6) országok arányát. Megfigyelhető az is, hogy míg Magyarországon 2002-ben az utazók 38,5%-a utazott vonaton és buszon, addig ez az arány 2006-ra 1,7%-kal csökkent. A busszal és vonattal közlekedők aránya az összes közlekedési eszközzel utazókhoz képest (utaskilométerben számolva) EU 27 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 16,4 n.a. n.a. 16,7 16,6 EU 25 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 16,2 n.a. n.a. 16,3 16,3 EU 15 15,5 15,6 15,5 15,4 15,4 15,4 15,3 15, ,2 15,6 15,7 Magyarország 35,3 36,8 35,9 35, ,9 38,1 38,5 38,4 38, ,8 Forrás: Eurostat Az európai és a hazai számok közötti különbség már magában hordozza a negatív folyamatok elindulását: az állami beavatkozások ellenére sem kerülhető el egyfajta felzárkózás a rosszabb európai értékekhez. Szakpolitikai célkitűzésként már a modal split szintentartása is óriási (és nehezen megvalósítható) célkitűzés lenne, a javulás pedig lehetetlen. A közösségi közlekedés háttérbe szorulására ugyanis az állami beavatkozásnál sokkal erősebb makrogazdasági és társadalmi tényezők hatottak, hatnak, úgymint: A háztartások jövedelmi helyzetének, jólétének javulása, amely révén egyre több háztartás engedheti meg magának az egyéni közlekedést; Ezzel párhuzamosan az elmúlt években jelentősen elterjedt és olcsóvá vált gépjárműfinanszírozási termékek, amelyek révén az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban is megjelentek vagy bővültek a gépkocsik; A társadalomban kialakult mentalitás, amely státuszszimbólumként tekint a gépjárműre így az egyéni közlekedésre váltásban gyakran nem csak racionális, hanem érzelmi tényezők is közrejátszanak. Földrajzi tényezőként figyelembe kell vennünk, hogy az intézkedés keretében tett beavatkozások Budapest agglomerációs területén történtek, ahol a motorizáció növekedése és ezzel párhuzamosan az egyéni közlekedés térnyerése egyébként is magasabb volt az országos átlagnál. 49

50 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Végül maguk a projektek sem tökéletesen illeszkedtek az indikátor által kifejezett fejlesztési célhoz: egy aluljáró-felújítás illetve négy vasúti- pályaudvar felújítás nem igazán képes növelni a közösségi közlekedés használati arányát. Módszertan A közösségi közlekedés útvonal-specifikus volumenének meghatározására kézenfekvő megoldás lenne az indikátor méréséhez a MÁV-jegypénztárakból származó jegyeladási adatok begyűjtése, azonban ez nem lehetséges, mert a MÁV ilyen jellegű statisztikákkal nem rendelkezik. A fejlesztést megelőző időszakra vonatkozóan ez már csak azért sem lehetséges, mert ekkor a jegykiadás kilométeralapú és nem útvonalalapú volt. Fentiek hiányában a keresztmetszeti forgalomszámlálás precízen tükrözné az indikátor teljesült értékét, azonban a fejlesztés előtti forgalomszámlálás elmaradását utólagosan lehetetlen pótolni. A forgalomszámlálás több közlekedési módra való kiterjedése továbbá igen költségessé is tenné ezt a módszert. Az ideális megoldás rendszeres specifikus forgalomszámlálási adatok kérdőíves megkérdezéssel validálva. Elsősorban a múltbeli adatok előállíthatósága miatt, valamint pénzügyi megfontolásból a kérdőíves megkérdezés adódik megoldásként. A telefonos megkérdezésben 100 fő vett részt az érdi vasútállomások, illetve Barosstelep megállóhely vasúttal nem ellátott vonzáskörzetéből. A kérdések egy csoportja az egyes vasútállomások elhelyezkedésre vonatkozott, másik csoportjuk az interjúalanyok utazási szokásaira a fejlesztéseket megelőzően, majd a fejlesztéseket követően A közútról vasútra ill. vízi útra terelt tehergépjárművek száma Az indikátorhoz a 2.2.b (Intermodális közlekedési csomópontok fejlesztése) komponens járul hozzá, melynek keretében közútról vasútra és vízi útra történő átrakodást lehetővé tevő fejlesztések valósulnak meg. Az eredeti indikátorhoz nem tartozott számítási módszertan, így a megnevezésben szereplő tehergépjármű átalgos súlya sem. Az indikátor számításához a következő paramétereket kell rögzíteni: releváns időtáv, rakomány átlagos súlya. Előbbire az 1 év időtartam javasolt, utóbbira 40 t, mint standard nyergesvontató-súly Technikai segítségnyújtás (3.1) Irányítási rendszer értékelések száma Az IH álláspontja szerint az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket. Utóbbiak a programdokumentumokra, ill. a végrehajtásra vonatkoznak, ezért nem tekintjük irányítási rendszer értékelésnek Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k) KIOP-specifikus pályázói rendezvények száma. Ebbe beleértendők az intézményrendszer szereplői által szervezett események és azok is, amelyek általános rendezvények 50

51 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei (kiállítások, fesztiválok), és valamelyik intézmény standdal, sátorral részt vett rajta Sajtóközlemények száma KIOP-hoz kapcsolódó sajtóközlemények száma. A sajtóközleményeket a tartalom szerint számít különbözőnek, nem vesszük figyelembe a megjelenések helyét és számát Kiadványok száma A számításnál az összesen kiadott példányszámot kell alapul venni, részletezve, hogy milyen típusú és jellegű kiadványok születtek a KIOP keretében, a programvégrehajtás mely szakaszában Képzettek száma Az Irányító Hatóság és a közreműködő szervezetek KIOP keretén belül szervezett képzéseken résztvevő munkatársainak száma. Részletezés szükséges a képzések jellegéről, a programvégrehajtásban releváns szakaszáról Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma KIOP-specifikus pályázói rendezvényeken résztvevők száma a jelenléti ívek alapján. 51

52 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei V. AZ INDIKÁTORÉRTÉKEK MEGÁLLAPÍTÁSA 1. OP-SZINTŰ INDIKÁTOROK 1.1. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése A bemutatott módszer alapján a hiányzó adatokat a közreműködő szervezet (KVVM FI) segítségével bekértük az 5 releváns kedvezményezettől, amelyek hiánytalanul megküldték azokat. Ezek alapján, figyelembe véve a fejlesztéssel érintett településeken mérhető összes befolyó szennyvízmennyiséget, ennek 33,3%-a származik újonnan bekötött háztartásból, azaz ennyivel a csökkent a talajba juttatott szennyvíz mennyisége. Ez a célérték 7-szeres túllépése. A túllépés oka az eredeti érték alultervezettsége. Ha az országos befolyó szennyvízmennyiséghez viszonyítjuk (forrás: KSH T-STAR adatbázis), csak 0,3% csökkenés adódik, azonban az intézkedésnek nem volt célja országos volumenben csökkenteni a talajba jutó szennyvízmennyiséget ez csak a Kohéziós Alapból finanszírozott szennyvizes fejlesztésekkel együtt értelmezhető. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése Újonnan bekötött háztartások havi fogyasztása (ezer m3) Összes Csökkenés Célérték Cegléd ,6% Hatvan 23,5 40,7 57,7% Gyula 15, ,2% Gárdony ,7 34,1% Elek 4 9,9 40,4% Összesen 155,8 467,3 33,3% 5% Országos adat 46454,7 0,3% 5% 1.2. Balesetek számának csökkenése Az adatok forrása a KSH közúti baleseti adatbázisa, illetve a Magyar Közút Kht. forgalomnagyságra vonatkozó adatbázisa (OKA), melyeket a Magyar Közút Kht. bocsátott rendelkezésünkre. 52

53 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei balesetek száma jkm/nap relatív baleseti mutató balesetek száma jkm/nap relatív baleseti mutató balesetek száma 8. sz. főút km szelvények között ,0% -1,1% 183,1% 11,5t 4. sz. főút km szelvények között ,4% 14,9% 57,0% 11,5t 4. sz. főút km szelvények között ,1% 15,2% -22,8% 11,5t 44. sz. főút km szelvények között ,7% 39,8% -58,3% 11,5t 86. sz. főút km szelvények között ,0% 67,1% -55,1% 11,5t 442. sz. főút ,0% 14,5% -12,7% 11,5t 44. sz. főút km szelvények között ,0% -11,8% 81,3% 11,5t 37. sz. főút négynyomúsítása a km sz. között ,7% 22,7% -47,6% 4nyom 21. sz. főút négynyomúsítás ,4% - 4nyom 21. sz. főút négynyomúsítás ,0% 8,7% -8,0% 4nyom 21. sz. főút négynyomúsítás ,6% - 4nyom 21. sz. főút négynyomúsítás ,9% - 4nyom elkerülő út Pécs DNy-i elkerülő út építése ,3% 8,9% -47,0% elkerült út ,5% 46,0% -57,8% kettő együtt elkerülő út 44. sz. főút Békéscsaba város elkerülő szakasz építése ,5% -21,0% -42,5% elkerült út ,4% 58,1% -59,7% kettő együtt elkerülő út 4. sz. főút Székely elkerülő szakasz építése ,0% -87,6% 301,7% elkerült út ,0% -11,3% -43,6% kettő együtt elkerülő út 4. sz. főút Berkesz elkerülő szakasz építése ,6% - elkerült út ,4% - kettő együtt elkerülő út Salgótarján, tehermentesítő út építése ,3% 43,5% -53,6% elkerült út ,3% 148,9% -73,2% kettő együtt elkerülő út 37. sz. főút Sátoraljaújhely tehermentesítő út ,3% 8,6% -38,6% elkerült út ,3% 8,6% -38,6% kettő együtt elkerülő út 4. sz. főút Nyírbogdány elkerülő szakasz építése ,0% -80,4% 1430,9% elkerült út ,0% 70,6% 75,8% kettő együtt elkerülő út 5. sz. főút Kiskunfélegyháza tehermentesítő út építése ,3% -38,3% 8,0% elkerült út ,3% -27,9% -7,5% kettő együtt elkerülő út 47. sz. Orosháza elkerülő szakasza építése ,0% 99,1% -49,8% elkerült út ,0% 99,1% -49,8% kettő együtt Elkerülő utak összesen , elkerülő út Elkerült utak összesen ,3% -15,4% -21,2% elkerült út Elkerülő és elkerült utak összesen ,5% 34,3% -47,5% kettő együtt 11,5 t összesen ,5% 15,8% 18,8% 11,5t Négynyomúsítás összesen ,0% 16,5% -65,7% 4nyom Változás jkm/nap relatív baleseti mutató Útszakasz ÖSSZESEN ,9% 19,3% -14,6% ÖSSZ A relatív baleseti mutató alapján számítva a balesetek száma a fejlesztéssel érintett útszakaszokon 14,6%-kal csökkent, amely a kitűzött célérték kb. háromszoros túlteljesítése. (A balesetek abszolút számát tekintve 1,9%-os növekedés volt tapasztalható.) Az intézkedésen belül (A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése) az elkerülő utaknál a relatív baleseti mutató 47,5%-os csökkenését, a 11,5 t-s megerősítéseknél 18,8%-os növekedést és a négynyomúsításoknál 65,7%-os csökkenést tapasztalhatjuk. Így elmondható, hogy a költségesebb elkerülőút-építések tervezettnél nagyobb aránya miatt a fejlesztéssel érintett útszakaszok hosszának célértéktől történő elmaradását kompenzálja ezen beruházások hatékony balesetszám-csökkentő hatása. Elmondható továbbá, hogy az abszolút balesetszám-növekedés szinte teljes egészében a 4. sz. út km-ek közötti burkolatmegerősítése projekthez köthető, hiszen míg az összes érintett útszakaszt tekintve 4-gyel nőtt a balesetek száma, ezen az útszakaszon 37-tel emelkedett (miközben a forgalom alig változott, így itt a relatív baleseti mutató is 57%-kal romlott). Ugyanez mondható el a 8. sz. út 11,5 t-s burkolatmegerősítése projektről is (balesetek száma háromszorosára nőtt), azzal a különbséggel, hogy ez kevésbé járult hozzá az összesített eredményekhez. Természetesen mindkét kiragadott esetben számolnunk kell az egyszeri, ill. szezonális hatásokkal is, amelyek szintén okozhatják a kiugró számokat. 53

54 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 2. HORIZONTÁLIS INDIKÁTOROK 2.1. Egységre jutó CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban Ehhez az indikátorhoz két intézkedés járul hozzá közvetlenül: 2.1 (A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése), 2.2.b (Intermodális csomópontok fejlesztése). Más intézkedések is hozzájárulhatnak ehhez az indikátorhoz, pl. Ivóvízminőség javítása hálózatbővítés esetén a tartályos szennyvízszállító gépjárművek kibocsátása csökken, Állati hulladék kezelése a kezelőtelepek számának változásával és a szállítójárművek korszerűsítésével csökkenhet a kibocsátás; ezek a hatások azonban járulékosak és nehezen mérhetőek. A közúti fejlesztéseknél a forgalomnagyság és -eloszlás, az utazási idő, a tehergépjárművek átlagos kapacitáskihasználtsága és üzemanyagfogyasztása alapján, a vízi szállításra történő átrakodást támogató projekteknél pedig a közúti és a vízi szállítás közötti kibocsátáskülönbségre alapozva mértük az egységnyi árura eső CO 2 -kibocsátás különbségét. Elkerülőutak Négynyomúsítás 11,5t-s felújítás b Összesen Árutonnakilométer fejlesztés előtt Árutonnakilométer fejlesztés után CO2-kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2-kibocsátás fejlesztés után (kg) Árutonnakilométer különbsége CO2-kibocsátás különbsége (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt 0,082 0,085 0,088 0,087 0,396 0,094 Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után 0,086 0,083 0,087 0,087 0,002 0,085 Változás 5,2% -2,7% -0,3% 0,1% -99,5% -9,4% Az eredmény összességében pozitívnak mondható, hiszen 9,4%-os csökkenés következett be, összesen azonban 3,9 millió kg-mal nőtt a kibocsátás. A két intézkedésre lebontott eredmények ellentétes képet mutatnak: a közúti beruházásoknál az egységre jutó kibocsátás változatlan maradt, míg az intermodális csomópontok fejlesztésénél 99%-kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a közúti beruházások gyakorlatilag semlegesek voltak ebből a szempontból, míg az intermodális csomópontok fejlesztése az érintett szállítási kapacitás kibocsátását közel 0-ra csökkentette (és ebben csak a csepeli kikötőben átrakásra kerülő áruforgalom van benne, a győr-gönyüi projekt adathiánya miatt). A közúti beruházásoknál látható, hogy az egységre jutó CO 2 -kibocsátás csökkenéséhez leginkább a négynyomúsítások járultak hozzá, a 11,5 t-s burkolaterősítések semleges hatással voltak, míg az elkerülőutak építése növelte a kibocsátást. Ez utóbbi oka, hogy a sebesség- és távolságnövekedésből adódó kibocsátásnövekedés felülmúlta a torlódáscsökkenésből adódó kibocsátáscsökkenést. Itt is megjegyeznénk azonban, hogy ez az indikátor, amely hatását tekintve csak globális szinten kezelhető kibocsátás változását méri, nem tükrözi az elkerülőutak által tehermentesített települések lakott területeinek terheléscsökkenését, amelybe beletartozik a szennyezőanyagok és a por mellett a zajhatás csökkenése is Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése A Környezetvédelem prioritásban mindenhol teljesül a pozitív környezeti hatás, az adott intézkedés beavatkozási területétől függően különböző területeken. Ahol még nem kimutatható a pozitív környezeti hatás: Árvízbiztonság, mivel a projekt még nem zárult le. 54

55 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritásban a 2.2. intézkedést tekintve a projektek környezeti hatása pozitív: vagy a CO 2 -kibocsátást tekintve, vagy más hatásokkal elérve ezt (zajterhelés csökkenése). A 2.1. intézkedésben a kedvezményezettek (UKIG, NIF Zrt.) a támogatási szerződésre hivatkozva (melyben nem szerepelnek horizontális indikátorok) nem szolgáltattak adatot Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások A támogatási szerződések horizontális mellékletében levő Nők aránya a megvalósítás során indikátorral lehet közelíteni ennek az indikátornak az értékét. Ennek értéke a Környezetvédelem prioritásban a projekteket tekintve 0-85% között mozgott. Ezt az adatot bázis hiányában nem volt lehetséges aggregálni. 80 projektből 41 jelentett erről az indikátorról, tehát a lefedettség kb. 50%-os. Horizontális indikátorok CO2 mennyiség csökkenése (t/év) Nők aránya a megvalósításban 1.1.a Vízminőség javítása (ivóvíz) 30-60% 1.1.b Vízminőség javítása (szennyvíz) 30-45% 1.2 Állati hulladék kezelése 22-60% 1.3 Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése 25-60% 1.4 Kármentesítés 20-62% 1.5. Természetvédelem 50-85% 1.6 Zaj- és levegőszennyezés mérése 85% 1.7 Energiagazdálkodás ASA BKV nem jelentett róla Bóly TSZ-ben vállaltakat teljesítette Debrecen "2007-ben lesz" 50% Főtáv % Kenyeri a horizontális elveket összekeverte a kommunikációs kötelezettségekkel NBSZ "nem releváns" Netpoint 0 0% Omnilong később jelentkezik a hatás PÉTÁV % Szeged 2 fő 2.2 Közlekedés környezetbarát fejlesztése Érd I-III. várhatóan csökken 45% Győr-Gönyű csökken 31% Csepel csökken 60% A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritásban a támogatási szerződéseknek nem volt része a horizontális melléklet, ezért a kedvezményezettek felől a közreműködő szervezet adatbekérő levélben pótolja az adatokat. 3. PRIORITÁS-SZINTŰ INDIKÁTOROK 3.1. Környezetvédelem prioritás A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága A KSZ által megadott érték ha, ez a kitűzött célérték 629,1%-a. A célérték túllépése a légvezeték-kiváltási projektek tervezettnél nagyobb érintett területe miatt történt. 55

56 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága Szerződésben vállalt Teljesült Célérték , ,1% EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az nél kisebb lakosságszámú településeken A KSZ által megadott érték m 3, ez a kitűzött célérték 90,3%-a. EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az nél kisebb lakosságszámú településeken Szerződésben vállalt Teljesült Célérték ,9% A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma A célérték eredetileg 2600 háztartás és 7200 fő. A 2600 háztartás az 1.4 (kármentesítés) intézkedésre vonatkozik, a 7200 fő az árvízvédelmire (1.5.b), azonban utóbbi valójában háztartás, így a célérték háztartás. A szerződésben vállalt érték 19115, a KSZ által megadott teljesült érték 13, ez a kitűzött célérték 0,1%-a. Az elmaradás a kármentesítési és árvízbiztonsági intézkedések hatásának időbeli eltolódása, illetve folyamatban levő projektzárása miatt adódik évre a célérték közel 100%-os teljesülése várható. A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma Szerződésben vállalt Teljesült Célérték ,3% Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások A KSZ által megadott érték háztartás, ez a kitűzött célérték 89,3%-a. Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások Szerződésben vállalt Teljesült Célérték ,3% ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A KSZ által megadott érték 6,4% ( ha teljesült érték és a ha összes országos védett terület hányadosa), ez a kitűzött célérték (5%) 127,8%-a. ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya Szerződésben vállalt Teljesült Célérték 7,1% 6,4% 5,0% 127,8% A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség-javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni 25-ből 22 mért helyen javult a vízminőség, tehát 88% az indikátor teljesült értéke. A 3 nem teljesült érték mindegyike szennyvízberuházás, ahol a fejlesztés nem volt hatással a vízminőség javítására (már előtte is megfelelő volt). A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni Mérőhelyek száma Teljesült Célérték Ivóvíz Szennyvíz % 88,0% 56

57 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 3.2. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritás Utazási idő csökkenése Az utazási idő csökkenésére vonatkozó mérőautós méréseket októberében végezte el a Közlekedés Kft. A mérések nem érintették a 11,5 t-s burkolatmegerősítéseket, mivel ezeknél a fejlesztéseknél nem volt cél az utazási idő csökkenése. A KIOP-ból finanszírozott elkerülő utak és négynyomúsítások utazási időcsökkenése összesített átlaga alapjánaz átlagos időnyereség 2 perc 25 másodperc vagy 10,6% (a fejlesztéssel érintett útszakaszokkal súlyozott átlag közel megegyező eredményt, 2 perc 24 másodperc vagy 10,5% időnyereséget ad). Kiemelendő, hogy a kiválasztott módszertan (TEN-T folyosókhoz való eljutás) azt eredményezte, hogy a folyosókhoz közelebb elhelyezkedő városok elkerülő útjai esetében jóval nagyobb volt a százalékos időnyereség (pl. Kiskunfélegyháza, amely gyakorlatilag a folyosón helyezkedik el), de a súlyozás ezt kiegyenlíti. Egy esetben (Sátoraljaújhely tehermentesítő út) a mért utazási idő az elkerülő úton nagyobb volt, mint az eredeti útvonalon. Ennek oka az, hogy a tehermentesítő út is településen belül halad. Továbbá az elkerülő út építésének célja nem csak az utazási idő csökkenése lehet, hanem az út által átszelt város környezeti terhelésének csökkentése (vö. M0 körgyűrű, amely utazási időben csak igen nagy torlódás esetén ad kisebb értéket, mint a Budapestet átszelő útvonalak). Ilyen értelemben ez az indikátor nem fejezi ki teljes mértékben az intézkedésben megvalósult célokat. Utazási idő csökkenése Időnyereség (perc) Utazási idő TEN-T folyosóig Időnyereség 37. sz. főút négynyomúsítása 1,77 8,45 20,9% 21. sz. főút négynyomúsítás 0,38 29,22 1,3% Pécs DNy-i elkerülő út építése 6,02 50,73 11,9% 44. sz. főút Békéscsaba város elkerülő szakasz építése 0,93 116,93 0,8% 4. sz. főút Székely elkerülő szakasz építése 1,62 17,07 9,5% 4. sz. főút Berkesz elkerülő szakasz építése 1,45 22,22 6,5% Salgótarján, tehermentesítő út építése 1,25 50,60 2,5% 37. sz. főút Sátoraljaújhely tehermentesítő út -1,17 66,95-1,7% 4. sz. főút Nyírbogdány elkerülő szakasz építése 1,32 11,45 11,5% 5. sz. főút Kiskunfélegyháza tehermentesítő út építése 5,75 12,43 46,2% 47. sz. Orosháza elkerülő szakasza építése 5,38 69,48 7,7% ÖSSZESEN 24,70 455,53 5,4% ÁTLAG 2,25 41,41 10,6% ÚTSZAKASZOK HOSSZÁVAL SÚLYOZOTT ÁTLAG 2,24 10,5% 4. INTÉZKEDÉS-SZINTŰ INDIKÁTOROK 4.1. Állati hulladék kezelése (1.2) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Az indikátor értéke a kedvezményezettek szolgáltatta adatok alapján háztartás. Ez a PkD-ban megjelölt célérték 496%-ának felel meg, azaz közel ötszörösen túlteljesült a mutató. A tervezési logika azzal számolt, hogy az intézkedés keretében rendelkezésre álló forrásból potenciálisan megújítható telephelyek száma körülbelül az ország egyötödét képes lefedni. Innen származott a háztartásra vonatkozó célérték. 57

58 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Az intézkedés keretében támogatott önkormányzati projektek meg is feleltek ennek a tervezési logikának. Ezek egyenként 5 és 50 ezer közötti háztartást érintő fejlesztések voltak. Az indikátor logikájába nehezebben illeszkedik az ATEV projektje. Az önkormányzati projektekkel ellentétben ugyanis itt nem szűkebb területi (települési, kistérségi) feladatokat ellátó telephelyek fejlesztése képezte a projekt tárgyát, hanem az ATEV mátyásdombi, debreceni és solti telephelye. Ezek közül az elhullott állati tetemek feldolgozását az ország egész területén a debreceni és a solti gyár látja el. Így a kedvezményezett egyébként helyesen értelmezve az indikátort országos adatot adott meg a közvetve érintett háztartások számára vonatkozóan. (Az értelmezés helytállóságával kapcsolatban egyeztettünk a KVVM FI érintett munkatársaival és a kedvezményezettel is.) Mivel az ATEV által szolgáltatott, az egész országot lefedő adat ezt követően intézkedésszinten aggregálásra került a kisebb, egyenként néhány tízezer háztartás érintő projektével, az intézkedésszintű tényérték háztartás lett, ami nem csak a tervezett es célértéket haladja meg, hanem a magyar háztartások számára vonatkozó os KSH adatot is ( ). Értelemszerűen az aggregálás következtében duplikációk vannak az indikátorban: mivel az ATEV száma minden egyes magyar háztartást érint, ezért azokat is, amelyeket más projektek fejlesztései is szerepeltettek az indikátorukban Kármentesítés (1.4) Érintett háztartások száma (közvetlenül) A módszertani leírásnak megfelelően a Dunaferr projektjének esetében a kármentesítendő területen dolgozók számából lett számítva az érintett háztartások száma. A Borsodchem csak a kockázatcsökkenéssel érintett háztartások számáról nyilatkozott, amely más projekteknél is szerepelt a PkD intézkedésszintű indikátorai mellett, és nem tekinthető azonosnak azokkal. Az indikátor szerződésekben vállalt értéke így a célérték 84,7%-a, ám a teljesülés csak 0,5%. Ennek oka a kármentesítéses intézkedések elhúzódó időbeli hatása. Érintett háztartások száma (közvetlenül) Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Borsodchem 4670* 0 Dunaferr Petrotár Debrecen BVM Összesen ,5% 84,7% Érintett háztartások száma (közvetve) Két esetben hiányzott az indikátor értéke: a Borsodchem és a Dunaferr projektjeinél. A Borsodchemtől a projektmenedzser segítségével kaptuk meg a közvetetten érintett háztartások számát: ez 4180 db. A Dunaferr nem relevánsnak ítélte meg ezt az indikátort, ugyanakkor a vízbázisok elemzése alapján a becsült érték megkapható: a Dunaferr területén semlegesített szennyezés potenciálisan az összes Duna menti, Dunaújváros alatt elhelyezkedő háztartást veszélyezteti, amelyik a Dunából vagy ahhoz kapcsolódó vízbázisból nyeri ivóvizét, locsolóvizét, stb. Ez az érték háztartás. Így összesítve a szerződésben vállalt/várható érték háztartás, a célérték 104,6%-a. A teljesülés ma még csak 1,2% hivatalosan, mivel maguk a kármentesítések nem zárultak le, azonban a kármentesítési folyamat lezárásakor ugyanez a háztartásszám várható mint 58

59 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei indikátorérték. Érintett háztartások száma (közvetve) Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Borsodchem Dunaferr Petrotár Debrecen BVM Összesen ,2% 104,6% 4.3. Természetvédelem (1.5) Az intézkedés által érintett területek nagysága A PkDban lévő célokhoz képest többszörös teljesülés főként abból fakad, hogy a védett madarak elhullását megakadályozó szabadvezeték-kiváltás projektek területi hatása közvetettebb jellegű, és ezért ha-ban nehezen mérhető a többi természet- és árvízvédelmi projekttel szemben A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma Tervezési hiba miatt nem 7200, hanem háztartásról van szó, amely az intézkedés megvalósulásával teljesült. Az operatív program módosítása nem javasolt Levegő- és zajszennyezés mérése (1.6) Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) A kedvezményezett a jelentésében szerepeltetett indikátorként csak a berendezések számáról jelentett, ami közel egybeesik a kitűzött célértékkel (26 berendezés a PkD-ban kitűzött 23-as célértékhez képest). A KSZ összesítésében azonban már a mérőegységek száma jelenik meg (ami mint magyarázat szerepelt a záró PEJ-ben), ez viszont 100%-os túlteljesülést jelent. (46 db), ugyanakkor pontosabban illeszkedik az indikátor elnevezéséhez. Amennyiben a célérték pontos teljesítése mérvadó, javasolt visszatérni a kedvezményezett által eredetileg jelentett értékhez. Az indikátor értelmezésétől függő érték meghatározása Az indikátor értékének bizonytalansága az értelmezés IV fejezetben leírt többértelműségéből fakad. A tervezés és a végrehajtás során ugyanis keveredett a mérőműszer és a berendezés fogalma, ráadásul nem tettek különbséget az egyszerű (egy komponenst mérő) és az összetettebb mérőműszerek között. Az első eltérés a PkD és a VITUKI projektjének támogatási szerződésének eltérésében is megjelent. A PkD-ban Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) szerepel 23-as célértékkel. Ugyanakkor a támogatási szerződésben az indikátor az alábbiak szerint jelenik meg: 59

60 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Mutató Felszerelt, hosszúidejű vizsgálatot végző levegőszennyezettség-mérő berendezések száma (output) Mérőállomásokon lévő berendezések (klíma, kalibrátor) száma (outpout) Szmog-riadót megalapozó mérések által érintett területen lévő lakosok száma (eredmény) A vizsgált légszennyező komponensek száma (eredmény) kiinduló érték db 364 db 93 db 119 db 2 millió 3 millió 12 db 15 db Vagyis a PkD-tól eltérően a TSZ már csak a berendezéseket említi. Pontosan ugyanez az indikátormegnevezés, és a tervadattal megegyező tényadat szerepel a projekt zárójelentésében is. Ugyanakkor mind a támogatási szerződés indikátorokhoz kapcsolódó magyarázatában részletesen és pontosan megadja a különféle eszközök számát. A támogatási szerződésben az alábbi részletezés szerepel: Mérőberendezés száma, db Mérőműszerek jelenleg Fejlesztés 2005-től SO NO/NO x (5 db cseréje) BTEX O (2 db cseréje) CO (1 db cseréje) Szállópor (monitor) Szállópor (mintavevő)* VOC TOC NH Összesen ** 364 Berendezések Kalibráló egységek Klíma Összesen Mindösszesen *: A vett pormintákból meghatározandó komponensek: Cd, Pb, As, Ni, Hg, PAH **: Összesen 54 db műszer kerül beszerzésre, ebből 8 db-bal meglévő műszereket cserélnek le, 46 db szolgál új mérési pontok létrehozására (egyes mérőállomásokon több új pont is létrejön), ezért a 2005-re szereplő összegekben csak ennyi került figyelembe vételre. 60

61 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei A fenti adatok alapján az indikátor különféle értelmezései szerint az alábbi különböző értékek állapíthatóak meg: Összes beszerzett mérőműszer: 54 db Összes olyan mérőműszer, amely új mérési pont létrehozására szolgál (avagy létrehozott új mérési pontok száma: 46 db Új berendezések száma: 26 Összes beszerzett mérőműszer és berendezés együttesen: 80 db Összes új berendezés az új mérési pont létrehozására szolgáló mérőműszerek együttesen: 72 db Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) A PkD-ban olvasható megjegyzés szerint a céladat meghatározásánál a számítás alapját beszerezni kívánt mérőműszerek és berendezések, valamint az elkészült zajtérképek által meghatározott zajszennyezett területeken végrehajtott zajcsökkentési intézkedések hatóköre képezi. A zajcsökkentési intézkedések hatóköre egyelőre még nem elfogadott, a fővárosi közgyűlés határozatára vár. Amint ez ismertté válik, az indikátor értéke kiegészíthető ezzel az értékkel. Addig javasolt a várható érték indikatív megjelenítése Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (1.7) Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás A KSZ közlése alapján értéke 21,76 MW, ami a célérték 87%-át jelenti. A szerződésben vállalt értékek alapján a várható teljesülés a célérték 89,2%-a. Beépített új megújuló villamosenergia kapacitás (MW) Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. 2 1,8 Pacziga Kft 0,8 0,8 Théra Bt. 2 2 Hoffer Kft. 2 2 Lenteam Kft 2 2 Harsányi Kft 2 2 Netpoint Bt. 2 2 Pálhalmai Agrospecial Kft. 1,736 1,67 Hydro Power Consulting Kft. 1,54 1,54 VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. 0,8 0,8 VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. 0,8 0,8 Pilze-Nagy Kft. 0,33 0,25 Preciz Építőipari és Kereskedelmi Kft. 2 1,8 Energia Csoport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 0,8 0,8 Mezőwind Kft. 1,5 1,5 22,31 21, ,0% 89,2% Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége A KSZ közlése alapján értéke 45,3 MW, ami a célérték 90,5%-át jelenti. A szerződésben vállalt értékek alapján a várható teljesülés a célérték 124,4%-a. A fosszilis energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt villamos energia éves mennyisége indikátorral kiegészítve a teljesült érték 75,2 MW (150,3%), míg a szerződésben vállaltak alapján 119,1%-os teljesülés várható a projektek lezárultával. 61

62 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Új megújuló kapacitással termelt vill.en. éves mennyisége Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. 5,72 4,115 Pacziga Kft 1,6 1,18 Théra Bt. 3,8 4,559 Hoffer Kft. 3,8 4,524 Lenteam Kft 3,8 4,332 Harsányi Kft 3,8 4,524 Netpoint Bt. 3,8 4,618 Pálhalmai Agrospecial Kft. 12,2 5,863 Hydro Power Consulting Kft. 9,01 VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. 1,588 VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. 1,588 Pilze-Nagy Kft. 1,73 2,58 Preciz Építőipari és Kereskedelmi Kft. 4,917 7,635 Energia Csoport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1,3 1,242 Mezőwind Kft. 3,567 62,22 45, ,3% 124,4% Fosszilis energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt vill.en. éves mennyisége Szerződésben vállalt Teljesült Célérték ZM-Energo Kft. 12,945 14,385 12,945 14, ,8% 25,9% Termelt vill.en. összesített éves mennyisége 75,17 59,56 50,00 119,1% 150,3% Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben A KSZ közlése alapján értéke GJ, ami a célérték 73,9%-át jelenti. Azonban hozzáadva a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia, illetve a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyiségét az érték GJ, így a teljesülés a célérték 105,7%-a. A projektek egy része csak 2009-re teljesül, ekkor várható az indikátor értékéhez való hozzájárulásuk is. A szerződésben vállalt értékek alapján így az eredeti indikátor 2009-ben várható értéke GJ (76,7%), a megújuló energiaforrást felhasználó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia és a fosszilis és megújuló energiaforrást felhasználó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia indikátorok értékeivel együtt pedig GJ (119,2%). 62

63 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécsi Távfűtő Kft BKV Rt Debreceni Hőszolgáltató Rt Callis Energetika Rt Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Kistelek Város Önkormányzata BKV ZRT - Nagykörút Főtáv Rt Százhalombatta Város Önkormányzata Soproni Távhőszolgáltató Kft Csongrád Megyei Önkormányzat A.S.A. Magyarország Kft ZM-Energo Kft Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaság Kazinc Távhő Kft Oroszlányi Szolgáltató Részvénytársaság Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza Veszprém Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató ZRt Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ,9% 76,7% Megújuló energiaforrást használó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Aranykapu Rt Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kistelek Város Önkormányzata MONICOMP Kft Veresegyház Város Polgármesteri Hivatala Csongrád Megyei Önkormányzat Bóly Város Önkormányzata Csongrád Megyei Önkormányzat Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ,2% 15,9% Fosszilis és megújuló energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Callis Energetika Rt Pálhalmai Agrospecial Kft ZM-Energo Kft Pilze-Nagy Kft ,6% 26,6% Összesített hőegyenérték ,7% 119,2% 4.6. A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése (2.1) Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt Ld. a fejezetben írtakat (a két indikátor megegyezik). 63

64 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 4.7. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése (2.2) A közösségi közlekedés használati arányának növekedése A bemutatott módszertant alkalmazva az adatgyűjtés a fejlesztéssel érintett vasútállomások (Érd-alsó, Érd-felső, Érdliget, Barosstelep) vonzáskörzetében élők 100 fős mintájának megkérdezésén alapult. A kérdőíves megkérdezés eredménye a közösségi közlekedés használati arányának 23,2%-os csökkenése (a célértékben kitűzött 5%-os növekedéshez képest). Amennyiben az országosan romló átlaghoz viszonyítjuk az eredményt, 20,2%-os csökkenést tapasztalhatunk. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezés során a válaszadók jelentősen nagyobb része tudott az intézkedés keretében elkészült vasúti átjáró megépítéséről (45%), mint ahányan a vasútállomás(ok) felújításáról (29%), valószínűleg a gépkocsi-használat túlsúlya miatt. A kitűzött 5%-os aránynövekedés önmagában is nagyratörő célkitűzés, de ez a beruházás önmagában nem járulhatott hozzá annak teljesüléséhez (megemlítve, hogy a vasúti közlekedés használati aránya az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb, ezért nehéz növekvő arányt elérni). Utazási szokások 2004-ben és 2008-ban Az utazási gyakoriság tekintetében nem történt változás az elmúlt 4 év során: míg ben havonta átlagosan 28 alkalommal utazott egy személy Érd és más település között (az oda- és vissza utat külön-külön számítva), 2008-ban az utazások átlagos száma 27. A települést elhagyó utazások havi gyakorisága (az oda- és visszautat külön számolva) Válaszadók %-a Utazás havi gyakorisága Átlag 2004: 28,3 Átlag 2008: 27,3 Az utazáshoz leggyakrabban használt járművek sorrendjében nem történt változás: leggyakrabban autóval, majd helyközi busszal, ritkábban vonattal, legritkábban pedig egyéb járművel járnak jelenleg is és 4 évvel ezelőtt is. 64

65 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Az utazások megoszlása közlekedési eszközök szerint 0% 20% 40% 60% 80% 100% Egyéb közlekedési eszköz Vonat Helyközi busz Személygépkocsi vagy motorbicikli Közlekedési eszköz Személygépkocsi vagy motorbicikli 13,1 15,3 Vonat 3,7 2,4 Helyközi busz 10,5 8,1 Egyéb közlekedési eszköz 1 1, ben a megkérdezettek havonta átlagosan 3,7 alkalommal utaztak vonattal Érd és más település között, míg 2008-ban némileg ritkábban, egy hónapban 2,4-szer. Csökkent ugyanakkor a helyközi buszjáratok igénybevételének gyakorisága is (havi 10,5-ről 8,1-re). A közösségi közlekedés szerepének csökkenésével párhuzamosan a személygépkocsihasználat gyakoribbá vált (2004-ban havi 13,1 alkalomról idén havi 15,3-ra nőtt). Az Érd környéki települések lakóinak (akik többnyire az Érd-alsó vasútállomást veszik igénybe) nem változtak a vasúthasználati gyakorisága (idén is és 4 évvel ezelőtt is átlagosan havi 2,4-2,6 alkalommal jártak vonattal. Ezzel szemben Érd város lakói feleolyan gyakran használják a vonatot jelenleg (havi 2,4-szer), mint 4 évvel ezelőtt (havi 4,9). Az utazások megoszlása közlekedési eszközök szerint 0% 20% 40% 60% 80% 100% Érd 2004 Más település 2004 Érd 2008 Más település 2008 Más település 2008 Érd 2008 Más település 2004 Érd

66 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Közlekedési eszköz Érd 2004 Más település 2004 Érd 2008 Más település 2008 Személygépkocsi vagy motorbicikli 18 7,9 21,5 8,8 Vonat 4,9 2,6 2,4 2,4 Helyközi busz 10,4 10,7 7,9 8,4 Egyéb közlekedési eszköz 2 0 2,7 0 Összességében a válaszadók négyötöde ugyanolyan gyakran, 7%-uk gyakrabban, 12%-uk viszont ritkábban utazik vonattal idén mint 4 éve. Azok, akik gyakrabban utaznak vonattal, többségben magánügyi okokkal indokolták, de ketten kiemelték a buszhoz, egy személy pedig az autóhoz viszonyított előnyöket. A korábbihoz képest ritkábban utazók is elsősorban privát jellegű, életviteli okokból választanak más járművet. A vonattal ritkábban utazók indokainak megoszlása NT/NV 8% Kocsival utazik 17% Egyéb 25% Munkaügy/dolg ozik 8% Kevesebbszer utazik 17% Gyes miatt 25% Az összes megkérdezett négyötöde észlelte a vasútállomásokon történt fejlesztéseket, ez az arány a Barosstelep megálló esetében alacsonyabb, az ottani fejlesztéseket csak a válaszadók háromötöde vette észre. A konkrét fejlesztések közül a legszembetűnőbb az aluljáró/alagút megépülése, ezt az összes válaszadó egyharmada említette spontán (elsősorban a 40 éven felüliek és a férfiak). A megkérdezettek egynegyede észlelte a vasútállomás felújítását, többen pedig konkrét fejlesztéseket említettek a pályaudvaron belül (pl. új vasúti kocsik, sínfelújítás, peron 3-4 említés). 66

67 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei A vasúti megállóhelyhez kapcsolódóan észlelt fejlesztések említése Aluljáró épült / alagút épült Felújított vasútállomás Felújították / újjáépítették Egyéb Felújított pályaudvar Vasúti megálló szebb lett Új buszpályaudvar Felüljáró épült Új vasúti kocsik / kultúrált vonat Felújított peron Felújított megálló Körforgalom épült Pálya elkészült / sín építés M6-os csomópont Áruház / pláza Sűrűbben közlekednek Környéken az utak átépítése A válaszadók %-a A fejlesztéseket a válaszadók egyharmada nagyon jelentősnek, 44%-uk elég jelentősnek ítélte. A vasúti megállóhelyeken történt pozitív változásként elsősorban ugyancsak az aluljárót/alagutat, a vasútállomás korszerűsítését és a közlekedés javulását emelték ki. A válaszadók egyharmada nem tudott semmi pozitív változást említeni, kétharmaduk viszont negatívumot nem tudott mondani. Azok, akik mégis kiemeltek negatív változást, a vonat és a busz összehangolásának hiányát és a sorompót kifogásolták. A kutatás részletes eredményeit a VII.8. melléklet tartalmazza A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma Az egyik kedvezményezett (MAHART Szabadkikötő Zrt.) közlése alapján, egyenértékekkel átszámolva 4500 a 2009-ben várható érték. Ez a kitűzött célérték 37,5%-a. Az elmaradás oka a másik érintett projekt, a győr-gönyüi kikötő fejlesztéséhez kapcsolódó értékek hiánya. A projekt lezárult, azonban a kedvezményezett nem tudott nyilatkozni a létesítmény várható szállítási volumenjéről, mivel az üzemeltetés részleteiről még nincsen megállapodás. Mivel azonban a győr-gönyüi projekt nagyobb kapacitást hozott létre, mint a csepeli, a projekt indikátorhoz való hozzájárulásával a célértékhez közelebbi érték valószínűsíthető. 67

68 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 4.8. Technikai segítségnyújtás (3.1) Monitoring Bizottság üléseinek száma A teljesült érték 10, ami 1-gyel több a célértéknél, ez csekély túllépése a tervezettnek Az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket A teljesült érték 7, a célérték közel kétszerese. A tervezett érték túllépésének oka az indikátor módosítása: immár nem csak az irányítási rendszerre vonatkozó értékelések számítanak bele. Ily módon azonban a célérték már nem érvényesíthető az indikátorra Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k) A teljesült érték 58, amely jóval felülmúlja a tervezettet (7). Ennek oka, hogy a célérték feltehetően alultervezett volt, illetve nem definiálta megfelelően a pályázóknak szervezett események körét. Az indikátor számításánál így beszámításra kerültek olyan események is, amelyeket nem a KIOP terhére szerveztek, hanem azon standdal, sátorral vettek részt Sajtóközlemények száma A teljesült érték 127, ez jelentősen felülmúlja a tervezett értéket (15). Ennek oka, hogy az értéket alultervezték, a program során jóval több sajtóközleményt igénylő esemény történt Kiadványok száma <az adatot várjuk> Képzettek száma A teljesült érték 94, ez a célérték 94%-a, jelentős eltérés nem történt Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma A teljesült érték 9305, ez jelentősen felülmúlja a tervezett értéket. Ennek oka, hogy az egyes rendezvények különböző volumenűek, jellegűek, ezért nehéz őket együtt kezelni a résztvevők számát tekintve. Jellemzően a magas résztvevőszám azokról a rendezvényekről származik, pl. nemzetközi kiállítások, ahol az intézmények standdal volt jelen, és az indikátor értékébe a rendezvény összes látogatószáma került beszámításra. 68

69 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Európa Nap 2004 n.a. Road show 3 db n.a. Sziget Fesztivál 2007, 2008 n.a. Nemzetközi konferencia 2005, KIOP záró konferencia EU forrásokból finanszírozott közúti közlekedési projektek, Tapasztalatok - Trendek Törekvések 65 Uniós közlekedési infrastruktúra fejlesztések, eddigi tapasztalatok: közlekedési konferencia VI. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia 3000 Régiós információs napok rendezvénysorozat 490 Pályázói tájékoztatók 2005, KIOP Energetikai információs napok Sziget KIOP konferencia KIOP szakmai tapasztalatcsere Szakmai tapasztalatcsere Európában közlekedünk 100 Közlekedési expo 4000 Összesen ,4% 69

70 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei VI. JAVASLATOK A AS PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ A jelen elemzés alapvetően a KIOP indikátorainak értelmezésére és aktuális értékeinek megállapítására koncentrált, nem volt feladata a jelenlegi más, illetve jövőbeli programok indikátorainak vizsgálata. Ugyanakkor az elemzés tapasztalatai alapján több olyan sok esetben egyszerű, ámde annál jelentősebb eljárási, technikai javaslat fogalmazódott meg a készítőkben, amelyek mindenképpen megszívlelendőek a as programok, különösen a KÖZOP és a KEOP végrehajtása kapcsán. Ennek megfelelően az alábbi javaslatokat tesszük: Az operatív programban, az akciótervekben, a pályázati felhívásokban és a támogatási szerződésekben megjelenő indikátorok mindegyikéhez pontos definíció és számítási módszertan kerüljön rögzítésre olyan részletességgel és pontossággal, hogy az az alternatív értelmezési lehetőségeket kizárja. A módszertannak ki kell terjednie az adott indikátor időbeli, térbeli hatókörére, mértékegységére és az aggregálás számítási módjára. Ehhez sok mutató esetében jó kiindulási alapot jelentenek a jelen elemzés által megadott definíciók, értelmezések. Ezt az indikátor-útmutatót az operatív program kapcsán külön dokumentumként is érdemes összeállítani és minden szereplő (IH, KSZ-ek, pályázók, kedvezményezettek, értékelők) elérhetővé tenni. Kerüljön áttekintésre, hogy melyek azok az OP-ban illetve akciótervekben szereplő indikátorok, amelyek értéke a kedvezményezetti projektadatok aggregálásával állítható elő. Ezek esetében különös gondossággal kell eljárni annak érdekében, hogy az indikátorok pontosan ugyanolyan megnevezéssel és definícióval, és teljes körűen bekerüljenek a vonatkozó pályázati felhívások és támogatási szerződések mindegyikébe. Az operatív programban és a PkD szerepét is betöltő akciótervekben meghatározott indikátor célértékek esetében ha nem is magukban a programozási dokumentumokban, mégis jól dokumentált formában kerüljön rögzítésre, hogy milyen logika, számítási metódus támasztotta alá a célérték meghatározását. Ebben az esetben ugyanis a célértéktől való eltérések okait a későbbi elemzések sokkal pontosabban tudják feltárni. Át kell tekinteni az indikátorokat olyan szempontból, hogy melyek azok, amelyek kiinduló értéke jelenleg nem ismert, és későbbi időpontban visszamenőleg nem, vagy nem kellő pontossággal állapítható meg (ilyen volt a KIOP-ra vonatkozó elemzésünk kapcsán például a közösségi közlekedés használati aránya). Az ilyen mutatók esetében a kiindulási érték megállapításáról adott esetben egyedi felméréssel azonnal gondoskodni kell, illetve amennyiben azt a projektgazda/kedvezményezett tudja megállapítani, a pályázati felhívásokban a projektelőkészítési dokumentumokkal kapcsolatos előírások között egyértelműen rögzíteni kell a mutatók kiindulási értékének megállapításának kötelezettségét. A horizontális mutatókat egyértelműen meg kell határozni projektenként már a pályázati felhívásban, kiindulási és célértéküket rögzíteni minden egyes támogatási szerződésben, és gondoskodni a megvalósítás során való rendszeres és a normál projektmonitoring folyamatba épített (vagyis nem csak eseti felmérések kapcsán megjelenő) adatgyűjtésről. Tapasztalataink szerint a KIOP esetében a javaslatokban leírt gyakorlat hiánya olyan helyzetet okozott, amelyben az Irányító Hatóságnak számos problémával kellett szembesülnie: 70

71 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei az indikátorokról nagyon sokáig nem volt megbízható, egyes mutatók esetén bármilyen adata; az Európai Bizottság számára készített jelentésekben, és a Monitoring Bizottság felé tett előterjesztésekben sem tudta megfelelő módon bemutatni az indikátorokban mért előrehaladást, amely akár magát az operatív programot is veszélyeztetheti; a tervezéskori értelmezések, és a célértékek megállapításának logikája sok esetben nem ismert (mert nem volt dokumentált), emiatt az azoktól való eltérés nehezen vagy egyáltalán nem indokolható; a nem egységes értelmezés miatt az aggregálással előálló indikátorok értéke egyes esetekben mind a mai napig hordoz bizonytalanságot; az indikátorok következetlen használata a programdokumentumok láncolatán (OP PkD pályázati felhívások támogatási szerződések projekt előrehaladási jelentések) adathiányokhoz vezetett, amelyet csak részben tudtak pótolni az utólag kedvezményezetti adatbekérések, felmérések; az Irányító Hatóság a fenti okok miatt több esetben csak a legutolsó pillanatban a programzárás hónapjaiban szembesült egyes indikátorok tényértékeivel, mikor már semmilyen eszköz nem állt rendelkezésére a korrekcióra. A fenti javaslatok érvényesítése az új programokban garanciát jelenthet arra, hogy hasonló szituáció e programok esetében már ne következhessen be. 71

72 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei VII. MELLÉKLETEK 1. INTÉZKEDÉSI TERV 2. INDIKÁTORÉRTÉKEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 3. RÉSZLETES ADATOK PROJEKTENKÉNT 4. INTERJÚK EMLÉKEZTETŐI 5. ADATBÁZIS A BALESETEK SZÁMÁRÓL ÉS A FORGALOMNAGYSÁGRÓL 6. CO 2 -KALKULÁCIÓ ÚTSZAKASZONKÉNT 7. UTAZÁSI IDŐ MÉRÉSE JELENTÉS 8. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KÉRDŐÍVES KUTATÁSI JELENTÉS 9. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ADATOK 72

73 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 1. INTÉZKEDÉSI TERV 1

74 Indikátor Szint Típus Mértékegység Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése Balesetek számának csökkenése Egységre jutó CO 2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az nél kisebb lakosságszámú településeken Célérték (PC) OP-szintű OP OP Horizontális Horizontális Horizontális Hatás millió m 3-5% Hatás fő -5% Hatás millió t nincs Eredmé ny millió Ft 100% Horizontális Eredmé ny fő nincs Horizontális Output millió m 3 nincs Prioritásszintű 3. Kiindulási Teljesült Indikátor értékelés során feltárt probléma érték (TSZ) érték / célérték Bár az operatív programban kitűzött célokkal elméletben összefügghet (környezeti terhelés csökkentése), a meghirdetett pályázatok nem a kibocsátott szennyvízmennyiség csökkentését, hanem a csatornázás kiépítését célozták. További probléma, hogy a talajba juttatott szennyvíz mérésére nincs megbízható adatforrás.. Nincs útmutatás arra sem, hogy országos szinten mérendő-e az indikátor, vagy a KIOP által érintett területeken. Mint hatásindikátor, kevéssé fejezi ki a teljes operatív program, vagy akár csak a Környezetvédelem prioritás hatását, mivel (még ha jónak is tekintjük az értelmezést) mindössze egy intézkedésnek a felét fedi le, ami kisszámú de nagy költségvetésű projekteket tartalmaz és a forrásoknak kb. a 10%-át jelenti. Ha a mérhetőséget meg lehetne oldani, az érintett településeken az elszállított szennyvíz mennyiségének csökkenése alkalmasabb lehetne. Összefügg az operatív programban megfogalmazottakkal, ám ezek megvalósulását mégsem feltétlenül méri helyesen. Ennek oka, hogy nincs megfelelő útmutatás arra, hogy mely útszakaszon mérendő a balesetek száma (pl. elkerülő útnál a régi vagy az új szakaszon, esetleg mindkettőn). További hiányosság, hogy mindkét irányból nézve csak részleges hatásnak tekinthető ez a mutató: a fejlesztések más hatásai sokkal jelentősebbek lehetnek, ugyanakkor a balesetek számára ható egyéb tényezők sokkal erősebbek lehetnek az OP hatásánál. A közlekedési fejlesztések hatására abszolút mértékben nőhet a közlekedési teljesítmény, és relatíve is (átterelődik a felújított szakaszokra az alternatív útvonalakról), ez (nem-lineárisan) növelheti a balesetek arányát, sőt akár abszolút számát is stb. Itt sincs meghatározva kiinduló érték, amelyhez viszonyítani lehetne a célértéket (5%). Ha nincs lehetőség az indikátor megváltoztatására, a hatókör tisztázása szükséges. A horizontális indikátorokkal kapcsolatos legnagyobb hiányosság a célértékek és kiinduló értékek kijelölésének elmaradása. Feltehetően emiatt mérésükre sem került sor, így nem lehetséges az indikátorok teljesülésének megítélése. Ugyanakkor a t ámogatási szerződések része a Horizontális célok melléklet, amelyben az esélyegyenlőségre, a környezeti fenntarthatóságra és a kommunikációra vállal kötelezettségeket a kedvezményezett. Ez a melléklet tulajdonképpen jobban szolgálja a horizontális célok nyomon követését, mint a horizontális indikátorok jelen állapotukban (nem véletlen, hogy az újabb módszertani ajánlásokban a horizontális indikátorok nem is önálló indikátorként, hanem elsősorban bontásként jelennek meg, és besorolásuk kimenet-, eredmény- és hatásszintre ehhez igazodik). Közvetlenül a 2.2 intézkedés egyik komponensét, valamint közvetetten a 2.1 intézkedést fedi le, így nehezen tekinthető programszintű horizontális indikátornak. A 2.1 intézkedésnél a CO2-kibocsátás csökkenése kérdéses, a 11,5 t-s felújításoknál nem jelentik meg, és az elkerülőutaknál is csak kis mértékben (itt a helyi légszennyezés csökkenése hangsúlyosabb). Ezen felül igen nehezen mérhető és nem is került sor a mérésére. Nagyon nehezen mérhető és rendkívül elméleti mutató. Emellett (különösen a közlekedés prioritás miatt) félő, hogy nem teljesül a célérték, hogy az operatív program céljainak megfelel Kevéssé értelmezhető egy olyan operatív programban, amely épített infrastruktúrával vagy a természeti környezettel foglalkozik. Más core indikátorok alkalmasabbak lehetnének, pl, munkatermelékenység. Egybecseng az 1.1 intézkedés által kijelölt célokkal és az intézkedés indikátorával, ezért mérése megtörtént. Horizontális indikátorként való alkalmazása (részben éppen ezért) megkérdőjelezhető Irányító Hatóság által tett vagy tervezett intézkedés Az Európai Bizottság kérése alapján az indikátor nem kerül módosításra, azonban megvizsgáljuk az alternatív indikátor mérhetőségének lehetőségeit. Megvizsgáljuk a kiinduló értékek pótlásainak lehetőségeit. Megvizsgáljuk a kiinduló értékek pótlásainak lehetőségeit. Módszertan kidolgozása az indikátor mérésének hatókörére. A Támogatási Szerződések feldolgozása a kiinduló és célértékek tényadatainak pótlására, vagy legalábbis a tényadatok változásának kimutatására. közreműködő szervezet feladata Módszertani javaslat (EX ANTE) Forrás közreműködő szervezet Számítási módszer: Kedvezményezetti talajba juttatott szennyvíz adatszolgáltatás mennyiségének csökkenése az újonnan bekötött háztartások vízfogyasztása alapján. Ex Ante (Oka adatbázis alapján) Ex Ante + GKM hálózati FŐO. (segítség az MB Burkolatmegerősítés, szélesítés: balesetek száma az érintett útszakaszon a fejlesztés előtti évben és az átadás utáni első évben az átlagos forgalom arányában. alapján, módszertanhoz javaslat) Elkerülő utak: balesetek száma a fejlesztés előtti évben a régi, a fejlesztés utáni évben a régi és az új útvonalon az átlagos forgalom arányában. A relatív baleseti mutató közreműködő szervezet Megvizsgáljuk az adatok pótlásáex Ante / KIKSZ KVVM Szakfőosztály FŐO. (Zajlevegő:Parászka Vida? Javaslatkérés mérésre és módszertanra Megvizsgáljuk az alternatív indikátor mérhetőségének lehetőségeit. Ex Ante Árutonnakm x szállítási mód fajlagos kibocsátása; hatókör: érintett intézkedések Forgalomszámlálások: OKA, balesetek: KSH. KTI, NFGM Horizontális mellékletből PEJ-ek elérhetők a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó indikátorok, de nem aggregálhatók Horizontális mellékletből PEJ-ek elérhető a "nők és hátrányos helyzetűek aránya a foglalkoztatottak körében az előkészítés és KVVM FI Kontakt KHEM Berkes Péter KTI, Kövesdi István NFGM, Gecse Gergely Vargha Kata Vargha Kata

75 Indikátor Szint Típus Mértékegység Célérték (PC) 3. Kiindulási Teljesült Indikátor értékelés során feltárt probléma érték (TSZ) érték / célérték Irányító Hatóság által tett vagy tervezett intézkedés közreműködő szervezet feladata Módszertani javaslat (EX ANTE) Forrás Kontakt 1. Környezetvédelem Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás Prioritás Output MW 30 Megegyezik az 1.7 intézkedés kimenetindikátorával, mérése és adminisztrációja biztosított. Az értékelés eredményének figyelembevételével megvizsgáljuk az adatok közreműködő szervezet közreműködő szervezet A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az nél kisebb lakosságszámú településeken A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások Prioritás Prioritás Prioritás Prioritás Output Output ha m 3 /nap Eredmé háztartá ny s, fő Eredmé ny fő ,5% Hogy érintett területet csak az 1.4 intézkedésnél lehet értelmezni, valamint részben az 1.5 intézkedésnél. Emiatt inkább csak mintavétel jellegű indikátornak tekinthető. Egyébként megfelelő mutató Könnyen mérhető, és összhangban van a prioritás céljaival, valamint a megvalósuló projektekkel is háztartás és 7200 fő Az 1.4 intézkedést és az 1.5 intézkedés egyik komponensét fedi le. Az indikátorhoz szükséges adatok szerepelnek a támogatási szerződésekben, így az adatok beszerzése nem okoz nehézséget Az 1.1 intézkedést fedi le. Szó szerint nem, értelmezését tekintve azonban megegyezik az intézkedés eredményindikátorával Az értékelés eredményének figyelembevételével megvizsgáljuk az adatok pótolhatóságát. Az értékelés eredményének figyelembevételével megvizsgáljuk az adatok pótolhatóságát. Az értékelés eredményének figyelembevételével megvizsgáljuk az adatok pótolhatóságát. közreműködő szervezet közreműködő szervezet közreműködő szervezet ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni Prioritás Prioritás Hatás Hatás % % (védett területek ből) 5% 1,4% Inkább eredményindikátornak tekinthető. Az 1.5 intézkedés egyik komponensére vonatkozik, a prioritással és a pályázati kiírással összhangban van, de a teljesülése csak 1%, ami problémákat vet fel, bár a projekteknek mindössze 10%-a volt földbeszerzésre fordítható. 15% Egy nagyon nehezen értelmezhető indikátor. A mérőállomások számának növekedése és a vízminőség javulása között valószínűleg nincsen olyan szoros kapcsolat, amelyre hatásindikátort lehet építeni. Alapesetben a szennyvizes beruházások közelében levő mérőállomásokat vizsgáljuk, esetleg a kármentesített területek, illetve állati hulladékfeldolgozók KVVM KVVM szakfőosztály, Horváth Lászlóné 2. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése Indikátorai közül a kimenet- és eredményindikátor az intézkedés mutatóival, a hatásindikátor pedig a programszintű mutatóval egyezik meg, így nem elemezzük külön. Azonban kiemelendő, hogy a prioritásszintű indikátorok jellemzően csak a 2.1 intézkedést fedik le. Megvizsgáljuk az új (általában elkerülő-) és a felújított (11,5 t tengelyterhelésűre bővített) útszakaszok külön-külön mérhetőségét. KIKSZ Korszerűsített és újonnan épített utak hossza Utazási idő csökkenése Prioritás Prioritás Output km Eredmé ny % ,8% 10% 9,0% ld. 2. Együtt kezeli az új (általában elkerülő-) és a felújított (11,5 t tengelyterhelésűre bővített) útszakaszokat. Mivel az elkerülő út a kilométerek arányában költségesebb beruházás, ezért az ezek arányába való eltolódás a célértéktől való elmaradást eredményezte. A jövőben javasolt az eltérő költséghatékonyságú tevékenységek külön komponensbe csoportosítása, amely kiszámíthatóbb forráslekötést eredményezhet. A két különböző beavatkozás egy intézkedésbe történt összevonása kapcsán a jövőben különös figyelmet fordítunk a problémakör megfelelő kezelésére, a KÖZOP indikátorrendszerének kialakításakor ez a szempont már beépítésre került. Balesetek számának csökkenése Prioritás Hatás % 5% ld. 2.

76 Indikátor Szint Típus Mértékegység 1.1. Vízminőség javítása Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (ivóvíz) Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (szennyvíz) Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíz tisztító művekkel) kiszolgált háztartások száma (ivóvíz) Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíz tisztító művekkel) kiszolgált háztartások száma (szennyvíz) Célérték (PC) Intézkedés Input Ft ,1% Intézkedés Intézkedés Intézkedés Intézkedés Output m 3 /nap ,2% Output m 3 /nap ,1% Eredmé háztartá ny s ,0% háztartá Eredméns ,7% 3. Kiindulási Teljesült Indikátor értékelés során feltárt probléma érték (TSZ) érték / célérték Irányító Hatóság által tett vagy tervezett intézkedés Megvizsgáljuk az alternatív Javítaná az indikátorrendszer specifikusságát egy olyan mutató indikátor mérhetőségének bevezetése, mely a komponens egy másik céljához az országon lehetőségeit. belüli ellátottsági különbségek kiegyenlítése rendel mutatót. Ugyanakkor a jelen program értékelésén ez nem segítene, mivel a legnagyobb hatású fejlesztések ugyanebben az időszakban a Kohéziós Alap forrásaiból kerültek finanszírozásra és hatásuk mellett ezen intézkedés eredményei eltörpülnek. Összességében elmondható, hogy a Bizottság által az egyes intézkedésekhez engedélyezett igen szűkre szabott indikátorrendszer következtében a jelen intézkedéshez rendelt indikátorrendszer specifikusságát tekintve kívánnivalókat hagy maga után, mégis egy viszonylag megfelelő kompromisszumnak tűnik, amely összességében bár ha hiányosan is, de releváns adatokkal szolgál az intézkedés céljainak megvalósulására vonatkozóan Nem PC indikátor Megvizsgáljuk az új, és külön a továbbfejlesztett Megegyezik az interjúk során az intézményrendszer szereplői által tisztítókapacitás elmondottakkal. Egyrészt a mutató valóban releváns az intézkedésre, növekedésének külön másrészt viszont a specifikussága sérül, mivel valóban mérhetőségi mutatóval való mérhetőségét. problémákhoz vezet a különböző tevékenységek egy indikátorba való Megvizsgáljuk az ivóvíz és a összemosása. Külön mutatóval lenne szükséges mérni az új, és külön szennyvíz beruházások a továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedését, mely javítana a teljesülésének külön-külön mérhetőségen, és az aggregálhatóságon is. Valamint tovább javítana indikátorral való mérhetőségét. az indikátorrendszer specifikusságán az ivóvíz és a szennyvíz beruházások teljesülésének külön-külön indikátorral való mérése. Végül, az indikátor alkalmatlan a projekt és (a rövid programidőszakhoz képest hosszú projektmegvalósítási idő miatt) a program előrehaladásá-nak mérésére. az adott keretek közt (bizottsági indikátorszám maximalizáció) alapvetően megfelel az indikátorokkal szemben támasztott módszertani követelményeknek, azonban az eredménymutató specifikusságát is javítaná, ha külön mérné a két komponens által elért eredményeket. Szintén javítana a specifikusságon főleg a szennyvíz esetében az új, valamint a felújított vízközművekkel kiszolgált háztartások számának külön mutatókkal való mérése, melyből képet lehetne kapni az intézkedés által a rendszerbe bevont háztartások számának volumenéről, az intézkedés által elért csatornázottsági arány bővüléséről, mely a szennyvizes komponens egyik deklarált célja, azonban erről a jelenlegi mutató nem közöl információkat. Probléma merül fel továbbá az érintettség fogalmával kapcsolatosan, azt csak a befejezett beruházásnál lenne szabad használni Megvizsgáljuk az új és a felújított vízközművekkel kiszolgált háztartások számának külön mutatókkal való mérhetőségét. közreműködő szervezet feladata Ex Ante KVVM KVVM KVVM Módszertani javaslat (EX ANTE) A korábbi indoklásnak megfelelően nem javasolt az indikátor mérése. Forrás Kontakt 1.2. Állati hulladék kezelése Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján Az új illetve felújított hulladék kezelő egységek száma Intézkedés Input Ft ,3% Intézkedés Nem PC indikátor Specifikusságát rontja a tény, hogy egy indikátorba van összemosva az új és a felújított hulladékkezelő egységek száma. Továbbá az indikátorrendszer specifikusságának a javítása miatt szükséges lenne mérni nem csak az új, illetve felújított hulladékkezelők számát, hanem a felszámolt és rekultivált kezelők számát is, mivel ez a tevékenység is megjelenik az intézkedés támogatható tevékenységei között, és jelentősen hozzájárul az intézkedés céljainak eléréséhez. Ennek hiányában az egyetlen kimenetmutató csak az intézkedés által kitűzött célok egy részét képes mérni semmilyen adat nem áll rendelkezésre a fertőzőképesség csökkenéséről, melynek eredményszinten kellene megjelenni, mégis indikátorrendszer szinten a bezárt és rekultivált dögkutak száma indikátor jól megalapozná az eredményszinten mért fertőzéscsökkenést. Azonban ezen indikátoroknak az értéke alapvetően megegyezik a projektek számával, így ezek helyett vagy mellett kívánatos lenne a hulladékkezelő kapacitás növekedését is Output db ,3% mérni. Megvizsgáljuk az új és a felújított hulladékkezelő egységek számának különkülön való mérhetőségét. Megvizsgáljuk a felszámolt és rekultivált kezelők számának mérhetőségét. Megvizsgáljuk a hulladékkezelő kapacitás növekedésének mérhetőségét. KVVM KVVM KVVM (új telepek + járműpark)

77 Indikátor Szint Típus Mértékegység Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Intézkedés Célérték (PC) Eredmé háztartá ny s ,0% 3. Kiindulási Teljesült Indikátor értékelés során feltárt probléma érték (TSZ) érték / célérték Egyáltalán nem mondható relevánsnak az intézkedés céljára vonatkozóan, így a specifkussága sem megfelelő. Másfelől, mint az interjúkban is elhangzott, jelentős problémák adódnak a mérhetőségével kapcsolatban is. Nincs megfelelően lehatárolva a közvetlen és a közvetett lakosság definíciója. A jelenlegi indikátor helyett eredménymutatóként inkább a kimenetindikátoroknál már említett fertőzéscsökkenés mérése relevánsabb lenne az intézkedés céljára és tevékenységeire vonatkoztatva. Továbbá szükséges lenne mérni azon hulladékkezelő telepek arányát, melyek alkalmasak a különböző típusú hulladékok szétválogatására és azok elkülönített kezelésére. Ez tovább javítana az indikátorrendszer specifikusságán, és mérhetővé tenné az intézkedés céljait, melyek mérése jelenleg a nem megfelelő indikátorrendszer hiányában nem megoldott. Amennyiben a módosításra nincs lehetőség, az eredményindikátor és kiinduló értéke megfelelő értelmezésére adott iránymutatás is megfelelő lehet: az érintett háztartások számát könnyen értelmezhető módszertannal kell megadni Irányító Hatóság által tett vagy tervezett intézkedés Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. Megvizsgáljuk azon hulladékkezelő telepek arányának mérhetőségét, melyek alkalmasak a különböző típusú hulladékok szétválogatására és azok elkülönített kezelésére. közreműködő szervezet feladata Ex Ante KVVM? Módszertani javaslat (EX ANTE) Forrás Közvetve érintett Kedvezményezetti háztartások száma: a adatszolgáltatás, javasolt számítási adatlista alapján; módszer a pályázati dokumentáció. hulladékkezelő telep ellátási körzetébe tartozó települések háztartásainak száma. Ha nincs hivatalos ellátási körzet, a környező kezelőtelepek közelsége alapján szükséges azt megbecsülni. ATEV esetében a telephelyek ellátási körzetére kell adatot kérni, a többi esetében a pályázatban szerepel. KVVM FI Kontakt 1.3. Egészségügyi és építésibontási hulladék kezelése Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján Az új illetve felújított hulladék kezelők száma (kórházi hulladékégető rekonstrukciója) Az új illetve felújított hulladék kezelők száma (építésibontási hulladék kezelő egység kialakítása) Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) 1.4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján Intézkedés Input Ft ,5% Intézkedés Output db ,0% Intézkedés Output db ,0% Megvizsgáljuk a begyűjtött gyógyszerek mennyiségének mérhetőségét. Megvizsgáljuk az egészségügyi és az építési hulladék mérésére rendelt indikátorok külön-külön mérhetőségét. Egyáltalán nem mondható relevánsnak az intézkedés céljára A két különböző beavatkozás Intézkedés vonatkozóan, így a specifkussága sem megfelelő, kiegészítve a egy intézkedésbe történt következőkkel: az érintett háztartások száma indikátor kizárólag a összevonása kapcsán a lakosságnál található gyógyszerek begyűjtésére lehetne releváns, jövőben különös figyelmet azonban itt is specifikusabb és könnyebben mérhető lenne a begyűjtött fordítunk a problémakör gyógyszerek mennyiségének mérése. megfelelő kezelésére, a nagyban javítaná a specifikusságot az egészségügyi és az építési KÖZOP és KEOP hulladék mérésére rendelt indikátorok külön-külön mérése. indikátorrendszerének Nem szerencsés a két különböző beavatkozás egy intézkedésbe kialakításakor, történt összevonása, hiszen azok között sem kompetitív, sem felülvizsgálatakor. Eredmé háztartá szinergikus hatások nem találhatók (kivéve a közös költségvetési ny s ,5% keretet). Megvizsgáljuk "a szennyezett területeken a szennyezés csökkenése az intézkedés hatására (%)" mérhetőségét. Intézkedés Input Ft ,9% Nem PC indikátor A kimenetindikátorra vonatkozóan az 4.6 KIOP 1.2 Állati hulladék kezelése intézkedéshez hasonlóan a specifikusságot rontja, hogy egy indikátorba van összemosva az új és a felújított hulladékkezelő egységek száma.. (Bár az azbesztmentesítés kikerült a pályázati kiírásokból a Bizottság nyomására, a PC-ben viszont még mindig szerepel, mely így megtévesztő, és még tovább rontja az indikátorrendszer specifikusságát. Javasoljuk, hogy amennyiben PC módosításra kerül sor, az azbesztmentesítés kerüljön ki a PC-ből!) Az intézkedés által kitűzött célokhoz szennyezés csökkentése vagy megszűntetése is szükségesnek látjuk egy eredményindikátor hozzárendelését pl. a szennyezett területeken a szennyezés csökkenése az intézkedés hatására (%), mely nagyban javítana az indikátorrendszer specifikusságán Nem PC indikátor Megvizsgáljuk az új és a felújított hulladékkezelő egységek számának mérhetőségét. A PC módosításával az azbesztmentesítés kikerül a PC-ből. közreműködő szervezet A PC-ből nem vesszük ki, mert a hazai finanszírozás is az OPhoz tartozik. közreműködő szervezet közreműködő szervezet közreműködő szervezet Célérték módosítása a PC-ben. Közvetve érintett Kedvezményezetti háztartások száma: a adatszolgáltatás, EX javasolt számítási ANTE által készített módszer a adatlista alapján. hulladékkezelő telep ellátási körzetébe tartozó települések háztartásainak száma. Ha nincs hivatalos ellátási körzet, a környező kezelőtelepek közelsége alapján szükséges azt megbecsülni. Javasolt külön-külön indikátor az építési-bontási és az egészségügyi hulladék kezelése témakörökre. KVVM FI

78 Indikátor Szint Típus Mértékegység Kármentesítéssel megtisztított terület nagysága Érintett háztartások száma (közvetlenül) Érintett háztartások száma (közvetve) Intézkedés Intézkedés Intézkedés Célérték (PC) 3. Kiindulási Teljesült Indikátor értékelés során feltárt probléma érték (TSZ) érték / célérték Egyrészt az indikátor nem méri a kármentesítés minőségét, hatályát, melyből a jogszabály többfélét is említ egyik alaposabb és költségesebb is, míg a másik fajta kevésbé. a m2-ben meghatározott indikátorérték csak a felszámolt szennyezett terület felületi nagyságát méri, de a szennyezés nagy ságát nem, azt a m3-ben kifejezett megtisztított földmennyiség nagyságával lehetne mérni. Továbbá egyes projektek esetében az intézkedésnek csak évekkel a programidőszak után van hatása, ezért nem jelenik meg indikátorértékként a program végén. A mutató specifikusságát rontja, hogy nem mutat semmit a kármentesítés minőségéről, a QQTTP kritériumok közül a Quality Output m ,0% (minőség) kritériumot nem teljesíti. Eredmé háztartá ny s ,5% Jelen intézkedéshez releváns a kármentesítéssel érintett háztartások száma mutató. Azonban az indikátor mérhetőségét rontja, hogy nincs megfelelően meghatározva, hogy mi számít közvetlenül, és mi Eredmé háztartá közvetetten érintett háztartásnak. Ezt mindenképpen definiálni ny s ,0% szükséges (pl. szennyezés valamekkora körzetében levő háztartások). Irányító Hatóság által tett vagy tervezett intézkedés Megvizsgáljuk a m3-ben kifejezett megtisztított földmennyiség nagyságának mérését. Megvizsgáljuk a kármentesítés minőségének, a QQTTP kritériumok szerinti vizsgálatának lehetőségét. Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére, tisztázandó, hogy mi számít közvetlenül, és mi közvetetten érintett háztartásnak. közreműködő szervezet feladata közreműködő szervezet közreműködő szervezet / KVVM szakfőo Ex Ate + KVVM SzakFŐO Módszertani javaslat (EX ANTE) A jövőben teljesülő várható értékek feltüntetése szükséges az anyagban. Közvetlenül érintett háztartások száma: a kármentesítendő terület közvetlen közelében (1 km) levő háztartások száma. Környezeti szakértő állásfoglalása szükséges. Közvetve érintett háztartások száma: a kármentesítendő terület által veszélyeztetett ivóvízbázis által ellátott települések háztartásszáma. Ott pótoljuk, ahol nem volt kedvezményezetti Forrás KVVM Vízgazdálkodási Főosztály, vízbázistérképek KVVM Kontakt 1.5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján Az intézkedés által érintett területek nagysága A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma Intézkedés Input Ft ,9% Az eredménymutató az intézkedés egyharmadát jelentő többi projektre teljesen irreleváns, és a többi projekthez 1. komponens nincs is eredményindikátor rendelve, így az ezen projektek keretében elvégzett beavatkozásainak eredményéről semmilyen információval nem rendelkezünk. Éppen ezért kiemelten fontos az 1. komponenshez kapcsolódóan is olyan eredményindikátor meghatározása, mely mérni képes a projektek által elért eredményeket. Mivel azonban az 1. komponensben is számos eltérő tevékenységet végző fejlesztés szerepel, így az indikátorrendszer specifikussága érdekében hogy minden tevékenységterület mérve legyen javasolt több eredményindikátor meghatározása. Ezek hiányában nem ítélhető meg a projektekre költött források hasznossága és hatékonysága sem. Nem PC indikátor Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. Intézkedés Az indikátor releváns és specifikus az intézkedésre, azonban a Output ha 8000 mérhetősége problémás a már az interjúk eredményeinél is említett nem egyértelmű definíció miatt. Ez a nem egyértelműség nagyon jól látszik az indikátor támogatási szerződéssel lekötött értéke és az intézkedés célértéke között, valamint a vállalt értékek teljesülési arányait figyelembe véve. Javasolt az érintett területnagyság pontos ####### definiálása és ennek közvetítése a kedvezményezettek felé Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. Csak az árvízvédelmi komponens egyetlen projektjére releváns. A már fentebb említett közvetlen-közvetett háztartás nem megfelelően Intézkedés definiált lehatárolás itt sem volt egyértelmű, azonban menetközben a KSZ arra a következtetésre jutott, hogy a PkD-ben lett tévesen meghatározva a célérték vagy adminisztrációs hibából, vagy a tervezett projekt (Cigánd) előkészítetlensége miatt. A mutató azonban Eredmé háztartá a projekt előrehaladását nem méri, természetesen az intézkedését ny s ,9% sem. Ex Ante / közreműködő szervezet Ax Ante Érintett terület nagysága: földvásárlásnál a vásárolt terület nagysága; erdei iskola kialakításánál az iskola és a fejelsztés által érintett környezet területnagysága; élőhelyrekonstrukciónál a fejlesztéssel érintett élőhely területnagyásga; légvezeték-kiváltásnál az érintett védett madarak Közvetlenül érintett háztartások száma: azon háztartások számal, amely az eddig mért legmagasabb árvízszint esetén árvíz által veszélyeztetve volt és a fejlesztés által e veszély elhárult. Lehetséges, hogy nincs 1.6. A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése Van olyan projekt is (Budapest zajtérképének elkészítése), amely egy indikátorral sem járul hozzá a Program-kiegészítő Dokumentumban kijelölt értékekhez

79 Indikátor Szint Típus Mértékegység Célérték (PC) Kifizetések bruttó Intézkedés számlaösszeg alapján Input Ft ,7% Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új Intézkedés levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) Output db ,0% Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új zajszennyezést mérő műszer) Intézkedés Intézkedés Output db ,0% 3. Kiindulási Teljesült Indikátor értékelés során feltárt probléma érték (TSZ) érték / célérték Nem PC indikátor Irányító Hatóság által tett vagy tervezett intézkedés Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. A kimenetindikátorok egyszerűek és könnyen mérhetőek, az értelmezés viszont nem volt mindenhol egyértelmű*. A könnyebb értelmezéshez pontosabban kell definiálni a mérendő indikátort, így pl. a légszennyező mérőműszer fogalmát, és ezt a kedvezményezett felé is jelezni kell. Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. A módszertan alapján a tényadatok utólagos pótlása. közreműködő szervezet feladata KVVM SzakFŐO / Ex Ante Ex Ante közreműködő szervezet Módszertani javaslat (EX ANTE) Légszennyezést mérő műszer és berendezés közötti különbség tisztázása szükséges. Zajszennyezést mérő műszer és berendezés közötti különbség tisztázása szükséges. PC-ben levő megjegyzés alapján magyarázat hozzáfűzése az elfogadásra váró intézkedési tervvel kapcsolatban. Forrás Kontakt Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) 1.7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján Beépített megújuló új villamosenergia kapacitás Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége g y gg kiváltott éves energiahordozó megtakarítás 2.1. A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján Új és felújított útszakaszok hossza Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt 2.2. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kifizetések bruttó számlaösszeg alapján Eredmé háztartá ny s ,0% Intézkedés Input Ft ,3% Intézkedés Egyik támogatási szerződésben sem szerepel, így gyakorlatilag értelmét vesztette. Mindenképpen szükséges a hiányzó értékek pótlása. Műszakilag jól mérhetők, és bár nem mutatják a projektek részelőrehaladását, Output MW 25 0 jól kifejezik az intézkedés 57,4% megvalósulását. Intézkedés Eredmé Műszakilag jól mérhetők, és bár nem mutatják a projektek részelőrehaladását, jól kifejezik az intézkedés ny GWh/év ,6% megvalósulását. Intézkedés Eredmé Műszakilag jól mérhetők, és bár nem mutatják a projektek részelőrehaladását, jól kifejezik az intézkedés ny GJ/év ,9% megvalósulását. Intézkedés Input Ft ,4% Intézkedés Megfelel a program által kijelölt céloknak és lefedi az intézkedést, de együtt kezeli az új (általában elkerülő-) és a felújított (11,5 t tengelyterhelésűre bővített) útszakaszokat. Mivel az elkerülő út a kilométerek arányában költségesebb beruházás, ezért az ezek Megvizsgáljuk az új (általában elkerülő-) és a felújított (11,5 t tengelyterhelésűre bővített) útszakaszok külön-külön mérhetőségét. arányába való eltolódás a célértéktől való elmaradást eredményezte. A A két különböző beavatkozás jövőben javasolt az eltérő költséghatékonyságú tevékenységek külön egy intézkedésbe történt komponensbe csoportosítása, amely kiszámíthatóbb forráslekötést összevonása kapcsán a Output km ,1% eredményezhet. jövőben különös figyelmet Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. Elsősorban az értelmezésben okoz problémákat: több projektnél nem a Intézkedés magasabb rendű utakhoz való kapcsolódási lehetőséget, hanem pl. megyeszékhelyhez való eljutást mér. További nehézség az aggregálás módszerére hiányzó útmutatás: összesített csökkenés, vagy átlagolt? Emellett az indikátorhoz egyes projektek (11,5 t-s felújítás) egyáltalán nem járulnak hozzá. Javasolt megfelelő útmutatás készítése az Eredmé ny % 10 0 összesítésre, vagy valamilyen összesíthető arányszám használata, 31,8% továbbá a rosszul rögzített indikátorértékek módosítása. Intézkedés Input Ft ,8% Nem PC indikátor Nem PC indikátor Nem PC indikátor Ex Ante magyarázza meg, hogy miért nem érték el. közreműködő szervezet Ex Ante A zárójelentésig várhatóan teljesülő adatokról az EK Kht. tájékoztatást ad. Az EK Kht. a megújuló energiás és az energiatakarékossági pályázatokat külön EK Kht. EK Kht. Az utazási időt a TEN-T szakértők folyosókhoz való eljutásig kell nézni. Mindenképpen kell valamilyen mérés, mert a számított utazási időt előtte is tudtuk. Prieszolné Csomsztek Mária Prieszolné Csomsztek Mária KTI, Albert Gábor UVATERV, Küzmös György Magyar Közút Kht., dr. Gulyás András

80 Indikátor Szint Típus Mértékegység Környezetbarát közlekedési módokhoz kapcsolódó infrastruktúra hosszának növekedése A közösségi közlekedés használati arányának növekedése A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma Célérték (PC) 3. Kiindulási Teljesült Indikátor értékelés során feltárt probléma érték (TSZ) érték / célérték Irányító Hatóság által tett vagy tervezett intézkedés Megvizsgáljuk a felújított infrastruktúrahossz mérhetőségét. Intézkedés Könnyen mérhető, ugyanakkor az intézkedésnek csak az egyik Output km 12,8 0 komponensét fedi le (ez a kifizetések 26%-át jelenti). Ennek oka, hogy az elővárosi vasúti fejlesztéseknél az infrastruktúra hossza nem nő. 0,0% Javaslatként a felújított infrastruktúrahosszt lehet használni. Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. Intézkedés A lehetséges adatforrások A 2 eredményindikátor együtt lefedi a két komponenst. vizsgálata. Itt a nehézséget az adatok mérése okozhatja, különösen az a tény, hogy nincsen kiindulási érték az indikátorokra, hiszen visszamenőlegesen nehéz adatokat mérni. a 2.1 intézkedéshez hasonlóan nem tudni, milyen körben kell számolni Eredmé ny % 5 0 az indikátort. Jelentős problémák merülnek fel a mérhetőséget tekintve 0,0% is. Itt a nehézséget az adatok mérése okozhatja, különösen az a tény, Intézkedés hogy nincsen kiindulási érték az indikátorokra, hiszen visszamenőlegesen nehéz adatokat mérni. A közútról vasútra vagy víziútra terelt tehergépjárművek számánál Eredmé ny db többet mond a tonnában mért mennyiség, de mérhetőség 0,0% szempontjából a gépkocsiszám könnyebben beszerezhető lehet. Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. A lehetséges adatforrások vizsgálata. közreműködő szervezet feladata KIKSZ GKM /Ex Ante Van mérhető fejlődés? Ha igen, akkor GKM. Módszertani javaslat (EX ANTE) Javasolt számítás: modal KHEM, KTI split adatok alapján az adott településre (Érd). Forrás Kontakt KHEM, Daróczi Kálmán/Szigeti Dániel KTI, Albert Gábor A technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó indikátorok az intézkedéshez kapcsolódó szerteágazó tevékenységeknek csak egy részét fedik le, így számos projekt az indikátorok szempontjából rejtve marad a technikai segítségnyújtásra fordított forrásokon belül. A legnagyobb probléma azonban a rendszeresített adatgyűjtési módszer hiánya: nincs olyan dokumentum, adatbázis, amelyben az intézkedés indikátorainak teljesülését mérnék, így az értékelés során sem volt lehetséges az előrehaladás megítélése. Az indikátorokra vonatkozóan egyöntetűen meg kell állapítani, hogy azok nem idő-specifikusak. Az intézkedés hatását szintetikus mutatóval nem tudjuk, valószínűleg nem is lehet mérni, annak megítélésére más alrendszerek (ellenőrzés, értékelés stb.) hivatottak. A formális teljesítésen túl az indikátorok elemzése, a PkD módosítása 3.1. Technikai segítségnyújtás a KIOP feladataihoz nem indokolt, legfeljebb a KTK egészét érintő összehasonlító értékelés fogja tudni azokat érdemben felhasználni Kifizetések bruttó Intézkedés számlaösszeg alapján Input Ft Nem PC indikátor Monitoring bizottsági ülések Intézkedés száma Output db 9 44,4% Egyértelmű és könnyen mérhető Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, Intézkedés mérésére. Irányítási rendszer értékelések száma Output db 4 0,0% Nem egyértelmű, mely körben és hogyan kell számolni az indikátort. A lehetséges adatforrások vizsgálata. Pályázóknak szervezett események száma (pl. Intézkedés roadshow-k) Output db 7 85,7% Egyértelmű és könnyen mérhető Leginkább a Médiamegjelenések száma mutatóval közelíthető, de Intézkedés Sajtóközlemények száma Output db ,0% szó szerint ez sem szerepel egyik projektben sem. Kiadványok száma Intézkedés Output db ,5% Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, Intézkedés mérésére. Eredmé Értelmezése érdemel figyelmet, ahol az IH a képzési napok számát A lehetséges adatforrások Képzettek száma ny fő ,0% méri. vizsgálata. Ex Ante / Irányító Hatóság Az indikátor nevét módosítjuk IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, IH Tóth Adrienn

81 Indikátor Szint Típus Mértékegység Célérték (PC) 3. Kiindulási Teljesült Indikátor értékelés során feltárt probléma érték (TSZ) érték / célérték Irányító Hatóság által tett vagy tervezett intézkedés közreműködő szervezet feladata Módszertani javaslat (EX ANTE) Forrás Kontakt Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma Intézkedés Eredmé ny fő ,3% Módszertan kidolgozása az indikátor értelmezésére, mérésére. A lehetséges adatforrások vizsgálata. Ligetvári Kriszta / Irányító Hatóság

82 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 2. INDIKÁTORÉRTÉKEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 1

83 módosított indikátorérték új indikátorérték várható érték Indikátor Szint Típus Mértékegység Forrás Célérték Teljesült érték Teljesülés %-ban Megjegyzés Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése OP Hatás millió m3-5,0% -33,3% 666,0% Balesetek számának csökkenése OP Hatás fő 5,0% 14,6% 292,0% relatív baleseti mutató, db/járműkm Egységre jutó CO2-kibocsátás csökkenése az áruszállításban Horizontális Hatás millió t PEJ nincs 9,4% Pozitív vagy semleges környezeti hatású projektek részesedése Horizontális Eredmény millió Ft PEJ 100% 100% 100,0% nem teljes körű lefedettség Nők számára újonnan létesített vagy megőrzött állások Horizontális Eredmény fő PEJ nincs 0-85% nem teljes körű lefedettség EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító Statisztikai adatgyűjtés, kapacitás növekedése az nél kisebb lakosságszámú Horizontális Output millió m3 PEJ településeken nincs Környezetvédelem Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás Prioritás Output MW PEJ ,0% A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága Prioritás Output ha PEJ ,5% EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az nél kisebb lakosságszámú településeken Prioritás Output m3/nap PEJ, statisztikai adatgyűjtés ,3% A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni Prioritás Eredmény háztartás PEJ, környezetvédelmi hatóságok vizsgálati jelentései ,5% Prioritás Eredmény fő KSH ,0% Prioritás Hatás % (védett területekből) PEJ, KSH 5,0% 7,0% 140,0% Prioritás Hatás % 100% 88% 88,0% 2. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Korszerűsített és újonnan épített utak hossza Prioritás Output km AKMI, OKA ,8% Utazási idő csökkenése Prioritás Eredmény % Felmérések, előrejelzések 10,0% 10,5% 105,0% Balesetek számának csökkenése Prioritás Hatás % Országos rendőrségi adatbázis 5,0% 14,6% 292,0% Az érték a kármentesítési projektek megvalósulásával, körül teljesül.

84 Indikátor Szint Típus Mértékegység Forrás Célérték Teljesült érték Teljesülés %-ban Megjegyzés 1.1. Vízminőség javítása Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (ivóvíz) Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (szennyvíz) Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíz tisztító művekkel) kiszolgált háztartások száma (ivóvíz) Intézkedés Eredmény háztartás Új vagy felújított vízközművekkel (ivóvíz és szennyvíz tisztító művekkel) kiszolgált háztartások száma (szennyvíz) Intézkedés Eredmény háztartás 1.2. Állati hulladék kezelése Az új illetve felújított hulladék kezelő egységek száma Intézkedés Output db Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) 1.3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése Az új illetve felújított hulladék kezelők száma (kórházi hulladékégető rekonstrukciója) Intézkedés Output db Az új illetve felújított hulladék kezelők száma (építési-bontási hulladék kezelő egység kialakítása) Intézkedés Output db Az intézkedés által közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) 1.4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében Kármentesítéssel megtisztított terület nagysága Intézkedés Output m2 Intézkedés Output m3/nap PEJ ,3% Intézkedés Output m3/nap PEJ ,0% Rendszeres adatgyűjtés Rendszeres adatgyűjtés Benyújtott projektek száma alapján ,8% ,7% ,0% Intézkedés Eredmény háztartás KSH, ÁNTSZ ,0% Benyújtott projektek száma alapján Benyújtott projektek száma alapján ,1% ,0% Intézkedés Eredmény háztartás KSH, ÁNTSZ ,4% Tényfeltárási dokumentáció ,3% Érintett háztartások száma (közvetlenül) Intézkedés Eredmény háztartás Tényfeltárási dokumentáció ,7% Érintett háztartások száma (közvetve) Intézkedés Eredmény háztartás Tényfeltárási dokumentáció ,6% 1.5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem Az intézkedés által érintett területek nagysága Intézkedés Output ha számítás ,8% A megerősített árvízvédelemből adódó kockázatcsökkenéssel közvetlenül érintett háztartások száma 1.6. A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új levegőszennyezettséget mérő műszer / berendezés) Újonnan felszerelt mérőegységek és berendezések száma (új zajszennyezést mérő műszer) Közvetve érintett háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) Intézkedés Eredmény háztartás számítás ,0% Intézkedés Output db Intézkedés Output db Országos Légszennyezettségi Adatközpont Környezetvédelmi Felügyelőségek ,0% ,0% Intézkedés Eredmény háztartás KSH, érintett KÖFE ,0% Az érték a támogatási szerződések szerint körül teljesül. Az érték a támogatási szerződések szerint körül teljesül. Az érték várhatóan 2008-ban teljesül (cigándi tározó átadása). Zajtérkép intézkedési terv elfogadásakor lesz ismert érték.

85 Indikátor Szint Típus Mértékegység Forrás Célérték Teljesült érték Teljesülés %-ban Megjegyzés 1.7. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Beépített megújuló új villamosenergia kapacitás Intézkedés Output MW Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége Intézkedés Eredmény GWh/év Fosszilis energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt villamos energia éves mennyisége Kiegészítő Eredmény GWh/év Energia statisztika, energia mérleg, PEJ Energia statisztika, PEJ Energia statisztika, PEJ 25,0 21,8 87,0% 50,0 45,2 90,3% Összes termelt villamos energia Kiegészítő Eredmény GWh/év Energia statisztika, PEJ 50,0 81,3 162,6% Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben Intézkedés Eredmény GJ/év PEJ ,9% Megújuló energiaforrást használó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége Kiegészítő Eredmény GJ/év PEJ ,4 Fosszilis és megújuló energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége Kiegészítő Eredmény GJ/év PEJ Összes hőenergiakapacitás vagy -megtakarítás Kiegészítő Eredmény GJ/év PEJ ,7% 2.1. A főúthálózat műszaki színvonalának fejlesztése Új és felújított útszakaszok hossza Intézkedés Output km ÁKMI, OKA adatbázis ,8% Utazási idő csökkenése a magasabb rendű utakhoz történő kapcsolódási lehetőség miatt Intézkedés Eredmény % 2.2. Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése Környezetbarát közlekedési módokhoz kapcsolódó infrastruktúra hosszának növekedése A közösségi közlekedés használati arányának növekedése Intézkedés Eredmény % adatgyűjtés, előrejelzések 10,0% 10,5% 105,0% Intézkedés Output km GKM 12,8 0,0 0,0% adatgyűjtés, előrejelzések 5,0-11,6-232,0% A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma Intézkedés Eredmény db kikötői statisztikai nyilvántartás ,5% 3.1. Technikai segítségnyújtás a KIOP feladataihoz Monitoring bizottsági ülések száma Intézkedés Output db KPIH ,1% Az IH által megrendelt értékelések vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedések száma, nem beleértve az ex ante és ex post értékeléseket Intézkedés Output db KPIH ,0% Pályázóknak szervezett események száma (pl. roadshow-k) Intézkedés Output db KPIH ,6% Sajtóközlemények száma Intézkedés Output db KPIH ,7% Kiadványok száma Intézkedés Output db KPIH ,0% később várható adat Képzettek száma Intézkedés Eredmény fő KPIH ,0% Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma Intézkedés Eredmény fő KPIH ,4%

86 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 3. RÉSZLETES ADATOK PROJEKTENKÉNT 1

87 OP-szintű indikátorok Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése Újonnan bekötött háztartások havi fogyasztása (ezer m3) Összes Csökkenés Célérték Cegléd ,6% Hatvan 23,5 40,7 57,7% Gyula 15, ,2% Gárdony ,7 34,1% Elek 4 9,9 40,4% Összesen 155,8 467,3 33,3% 5% Országos adat 46454,7 0,3% 5% Balesetek számának csökkenése Balesetek száma (2003) Forgalomnagyság (járműkm/nap, 2003) Balesetek száma (2007) Forgalomnagyság (járműkm/nap, 2007) Balesetek számának változása Relatív baleseti mutató változása Célérték 11,5 t-s felújítások, négynyomúsítások ,7% 3,3% Elkerülő utak ,5% -47,5% Összesen ,9% -14,6% -5% Horizontális indikátorok CO2 mennyiség csökkenése (t/év) Nők aránya a megvalósításban 1.1.a Vízminőség javítása (ivóvíz) 30-60% 1.1.b Vízminőség javítása (szennyvíz) 30-45% 1.2 Állati hulladék kezelése 22-60% 1.3 Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése 25-60% 1.4 Kármentesítés 20-62% 1.5. Természetvédelem 50-85% 1.6 Zaj- és levegőszennyezés mérése 85% 1.7 Energiagazdálkodás ASA BKV nem jelentett róla Bóly TSZ-ben vállaltakat teljesítette Debrecen "2007-ben lesz" 50% Főtáv % Kenyeri a horizontális elveket összekeverte a kommunikációs kötelezettségekkel NBSZ "nem releváns" Netpoint 0 0% Omnilong később jelentkezik a hatás PÉTÁV % Szeged 2 fő 2.2 Közlekedés környezetbarát fejlesztése Érd I-III. várhatóan csökken 45% Győr-Gönyű csökken 31% Csepel csökken 60%

88 Prioritásszintű indikátorok A környezetvédelem javítására tett intézkedések által érintett területek nagysága Szerződésben vállalt Teljesült Célérték ,5% EU-követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíztisztító kapacitás növekedése az nél kisebb lakosságszámú településeken Szerződésben vállalt Teljesült Célérték ,9% A szennyezett területek megtisztítása és a megnövekedett árvízbiztonság által közvetlenül érintett háztartások száma Szerződésben vállalt Teljesült Célérték ,3% Új és megújult víz- és szennyvíztisztító kapacitással ellátott háztartások Szerződésben vállalt Teljesült Célérték ,3% ERFA által támogatott, Natura2000 hálózatba bevont területek aránya Szerződésben vállalt Teljesült Célérték 7,1% 7,0% 5,0% 140,9% A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni Mérőhelyek száma Teljesült Célérték Ivóvíz Szennyvíz % 88,0% Utazási idő TEN-T Utazási idő csökkenése Időnyereség perc folyosóig Időnyereség % Ivóvíz 20 20

89 Intézkedéssszintű indikátorok Érintett háztartások száma (közvetlenül) Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Borsodchem 4670* 0 Dunaferr Petrotár Debrecen BVM Összesen ,5% 84,7% Szerződésben Érintett háztartások száma (közvetve) vállalt Teljesült Célérték Borsodchem Dunaferr Petrotár Debrecen BVM Összesen ,2% 104,6% Beépített új megújuló villamosenergia kapacitás (MW) Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. 2 1,8 Pacziga Kft 0,8 0,8 Théra Bt. 2 2 Hoffer Kft. 2 2 Lenteam Kft 2 2 Harsányi Kft 2 2 Netpoint Bt. 2 2 Pálhalmai Agrospecial Kft. 1,736 1,67 Hydro Power Consulting Kft. 1,54 1,54 VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. 0,8 0,8 VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. 0,8 0,8 Pilze-Nagy Kft. 0,33 0,25 Preciz Építőipari és Kereskedelmi Kft. 2 1,8 Energia Csoport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 0,8 0,8 Mezőwind Kft. 1,5 1,5 22,31 21, ,0% 89,2%

90 Új megújuló kapacitással termelt vill.en. éves mennyisége Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. 5,72 4,115 Pacziga Kft 1,6 1,18 Théra Bt. 3,8 4,559 Hoffer Kft. 3,8 4,524 Lenteam Kft 3,8 4,332 Harsányi Kft 3,8 4,524 Netpoint Bt. 3,8 4,618 Pálhalmai Agrospecial Kft. 12,2 5,863 Hydro Power Consulting Kft. 9,01 VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. 1,588 VILL-KORR Energia Energiatermelő és Befektető Kft. 1,588 Pilze-Nagy Kft. 1,73 2,58 Preciz Építőipari és Kereskedelmi Kft. 4,917 7,635 Energia Csoport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1,3 1,242 Mezőwind Kft. 3,567 62,22 45, ,3% 124,4% Fosszilis energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt vill.en. éves mennyisége Szerződésben vállalt Teljesült Célérték ZM-Energo Kft. 12,945 14,385 12,945 14, ,8% 25,9% Termelt vill.en. összesített éves mennyisége 75,17 59,56 50,00 119,1% 150,3% Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécsi Távfűtő Kft BKV Rt Debreceni Hőszolgáltató Rt Callis Energetika Rt Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Kistelek Város Önkormányzata BKV ZRT - Nagykörút Főtáv Rt Százhalombatta Város Önkormányzata Soproni Távhőszolgáltató Kft Csongrád Megyei Önkormányzat A.S.A. Magyarország Kft ZM-Energo Kft Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaság Kazinc Távhő Kft Oroszlányi Szolgáltató Részvénytársaság Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza Veszprém Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató ZRt Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ,9% 76,7%

91 Megújuló energiaforrást használó, csak hőenergiát termelő berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Aranykapu Rt Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Kistelek Város Önkormányzata MONICOMP Kft Veresegyház Város Polgármesteri Hivatala Csongrád Megyei Önkormányzat Bóly Város Önkormányzata Csongrád Megyei Önkormányzat Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ,2% 15,9% Fosszilis és megújuló energiaforrást használó kogenerációs berendezések által termelt hőenergia éves mennyisége Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Callis Energetika Rt Pálhalmai Agrospecial Kft ZM-Energo Kft Pilze-Nagy Kft ,6% 26,6% Összesített hőegyenérték ,7% 119,2%

92 A közösségi közlekedés használati arányának növekedése Használati arány 2003 Használati arány 2008 Változás Relatív változás Célérték Érd és vonzáskörzete 50,1 38,5-11,6-11,2 5% Magyarország 37,3 35,9-1,4 A közútról vasútra ill. víziútra terelt tehergépjárművek száma Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Csepel SZK ,5% Potenciális pályázóknak és partnereknek szervezett rendezvényeken résztvevők száma Szerződésben vállalt Teljesült Célérték Európa Nap 2004 n.a. Road show 3 db n.a. Sziget Fesztivál 2007, 2008 n.a. Nemzetközi konferencia 2005, KIOP záró konferencia EU forrásokból finanszírozott közúti közlekedési projektek, Tapasztalatok - Trendek Törekvések 65 Uniós közlekedési infrastruktúra fejlesztések, eddigi tapasztalatok: közlekedési konferencia VI. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia 3000 Régiós információs napok rendezvénysorozat 490 Pályázói tájékoztatók 2005, KIOP Energetikai információs napok Sziget KIOP konferencia KIOP szakmai tapasztalatcsere Szakmai tapasztalatcsere Európában közlekedünk 100 Közlekedési expo 4000 Összesen ,4% * - Nem kedvezményezett által vállalt, hanem becsült érték

93 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 4. INTERJÚK EMLÉKEZTETŐI 1

94 EMLÉKEZTETŐ Tárgy: KIOP indikátorok módszertani javaslatok - workshop Dátum: szeptember 3. Helyszín: Résztvevők: Készítette: KIOP IH Barna-Lázár Zoltán, Erdős Zoltán (EX ANTE); Grónay Andrea, Vargha Katalin (KIOP IH); Prieszolné Csomsztek Mária,?? (EK Kht.); Bozó András,?? (KVVM FI); Ajtay Szilárd (KHEM) Erdős Zoltán A feladat tisztázása Az IH vezetője nemrég értesült az indikátorok helyzetéről, komoly kockázatnak tartja azt. Ezért szükséges a módszertani javaslatok és magyarázatok kidolgozása. Indikátorokat már nem célszerű módosítani, de kiegészítő indikátorok megengedettek. OP-szintű indikátorok Balesetek számának csökkenése: - Az EX ANTE által javasolt relatív baleseti mutató megfelelő, célszerű ezt minden évre kiszámolni, majd összehasonlítani - Forgalomszámlálások forrása az OKA, balesetek száma: KSH. Előbbinél nemcsak járműszámot, hanem megtett km-t is érdemes használni. Utóbbinál a személyi sérüléses baleseteket célszerű alapul venni, a nagyobb minta miatt is. Ha nem teljesül a célérték, az országos tendenciákra lehet hivatkozni (rendőrség stb.). Talajba juttatott szennyvíz csökkenése - Számíthatjuk az újonnan rákötött háztartások szennyvízkibocsátásából (=ivóvízfogyasztásából), mert a szippantott is sok esetben a talajt szennyezi. Horizontális indikátorok CO 2 -kibocsátás csökkenése az áruszállításban - Az árutkm-t beszorozva az egyes szállítási módok fajlagos CO 2 -kibocsátásával megkaphatjuk a teljes kibocsátást. A KTI-ben Kövesdi István foglalkozik ezzel. - A csökkenéshez hozzájárulhat a fogyasztáscsökkenés az elkerülő utaknál, ugyanakkor a forgalomnövekedés, sebességnövekedés ezzel ellentétes hatású. - Ne országos adatot nézzünk, mert a KIOP-nak abban csekély hatása van. Intézkedésszinten nézzük. Ehhez Gecse Gergely nyújthat segítséget az NFGM-ből. Prioritás-indikátorok Utazási idő csökkenése - A cél a TEN-T folyosókhoz való kapcsolódás, ezért így számoljuk az utazási időt. Hogy honnan, az már képlékenyebb. Számított utazási időt előtte is tudtunk volna számolni, úgyhogy valamilyen mérés legyen. Ez ügyben Albert Gábor segíthet a KTI-ben. További szakértők: Küzmös György (UVATERV), dr. Gulyás András (Magyar Közút Kht.) Közösségi közlekedés használati arányának növekedése 1

95 - Modal split adatokat a KHEM-ből Szigeti Dánieltől kaphatunk (felettese Daróczi Kálmán). Esetleg még Albert Gábor segíthet. Jó vízminőséget mérő mérőállomások - Adatokat a KVVM szakfőosztályáról kaphatunk, Horváth Lászlóné osztályvezetőtől. A kiindulási érték 2003 legyen és ehhez viszonyítsuk a számokat. Alapesetben csak a kármentesített területek környékén levő mérőállomásokat nézzük. Intézkedés-indikátorok 1.2. Állati hulladékfeldolgozás: érintett háztartások száma - ATEV nélkül nem teljesül, de érdemes lenne a telephelyek körzetét megvizsgálni. A többi pályázatnál a pályázati anyagban szerepel az érintett lakosságszám. - Hozzá lehet venni a bezárt, rekultivált dögkutak számát is Építési-bontási és egészségügyi hulladék - PC: célérték-módosítás; érintett háztartások száma: pályázatokból, TSZ-ből 1.4. Kármentesítés - Megtisztított terület nagysága: amikor teljesül, ilyen értékek várhatók - Közvetetten érintett háztartások száma: vízgazdálkodási főosztály. Amelyik projekt nem járult hozzá, ott mi becsüljük meg a számot. - BVM nem tud adatot szolgáltatni Természetvédelem - Csak magyarázat Zaj-levegő - Berendezés és műszer közötti különbség. - Háztartások: PC-ben magyarázat (intézkedési tervben említett háztartások) még nem fogadták el Energia - Beépített megújuló energiakapacitás: mért adatok csak később várhatók, de az EK Kht. összegyűjti, hogy a zárójelentésig mi fog várhatóan teljesülni ebből, valamint a legfrissebb értékeket is. - Megtakarított energiamennyiség: nem csak az energiatakarékossági komponens, hanem egyes (nem villamosenergiás) megújuló projektek is hozzájárultak ehhez az indikátorhoz, így hozzáadhatók. Az EK Kht. ezt átláthatóan, különválasztva mutatná be egy új táblázatban TA - Inkább: értékelés vagy irányítási rendszer javítására szolgáló intézkedés. Források PEJ-ek: KSZ-ek, KIKSZ: 3 projekt, többi: IH. 2

96 2008. október 3. KVVM Csanády András A problémák jelentős része abból adódik, hogy a végrehajtást az ágazati kompetenciától elválasztották. Az értelmezés nem lett végigvezetve következetesen a végrehajtásban. Kármentesítés: - közvetlenül érintett: akik konkrétan a szennyezett területen laknak, vagy ott van földjük. A gyár területén dolgozókat is számba lehet venni, de ott érintett emberek vannak, a háztartás kategória nem igazán helytálló. - Közvetett: nagyjából az volt a tervezésnél is a logika, amit mondunk. Az adott vízbázison levő települések és az adott vízbázisból ivóvizet kapó települések. - Célérték meghatározása: megnézték, hogy melyek a potenciálisan tisztítható területek, és azokat adták össze. A projektek tényleges köre viszont ettől eltért, ebből akár nagyságrendi különbség is adódhat. Légszennyezés: - nem lehetett tervezni, hogy komplex mérőműszert vesz valaki vagy egyszerűt. - Tervezési logika: Minimum két készülék felügyelőségenként, van 12 felügyelőség, kell 24 mérőműszer. - Utána a végrehajtás során kiderült, hogy az egyes felügyelőségeken nem két-két-komplex mérőműszer, hanem külön-külön mérőműszerek kellenek, illetve kiegészítő műszerek, mert hát volt egy kiinduló állomány is. - Változtak a szervezeti egységek is. A tervezés értelemszerűen arra az intézményi struktúrára történt, amely akkor létezett. Zajtérkép: - megmondható, hogy hány ilyen város van, jól mérhető Vízminőség javítása: - a kármentesítés is annak idején a vízbázisvédelem mögé bújt. Ezért az egész prioritásnak van egy ilyen vízvédelmi jellege lett. A szakterületi ügyek egybekényszerítése ezen a területen igencsak erőltetett. - Településenként érdemes megmérni a vízminőséget, mert maga a vízvezeték is szennyez. - Jó a logikánk, amivel ivóvízminőséget mérünk. - Kármentesítésnél telepítettek mérőkutakat. Azok azt mérik, hogy terjed-e a szennyezés. - Szennyvíznél mivel tisztítókapacitás ahol épült, ott a felszíni víz kifolyónál mért minősége javul. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése: - az a csatorna számít ebbe bele, amelyiktől tisztítatlanul (illetve csak ülepítés után, biológiai és kémiai tisztítás nélkül) megy a szennyvíz élővízbe vagy talajba - azt is nézzük meg, hogy a bekötött háztartások közül mekkora arány jut nagyobb fokú tisztítás után a környezetbe 3

97 - ahol a közvetlen környezetterhelés csökken, az számít bele - az ivóvízfogyasztás nem adja meg pontosan a szennyvízkibocsátást. Van locsolási kedvezmény is, ami pont ezt az eltérést nézi. 4

98 Interjú Lehoczki Zsuzsannával (COWI), október 6. A vízminőség javítása: mérőállomások számának növekedése ott, ahol vízminőség javító intézkedések eredményeként megfelelő/jó vízminőséget lehetett elérni. Nem egyértelmű, hogy mit értettek alatta, de KVVM-mel egyeztetve jelenleg úgy tűnik, csak ivóvíz dimenzióban mérhető, még ha itt nem is mérőállomásokról van szó, hanem mintavételekről (ÁNTSZ). Ez az OP alapján kontextus indikátor (lásd OP angol nyelvű verziója). Eredetileg ez víz keretirányelvhez volt kötve, tehát mindenképpen felszíni vizet kellene mérni. Lásd még külön lap. Környezeti kármentesítés: közvetlenül érintett háztartások száma, közvetetten érintett háztartások száma. Mi a különbség? A mi javasolt módszerünk a közvetlen érintettségre az, hogy igazodunk a kedvezményezettek általi értelmezéshez (amennyiben az vállalható mértékben egy irányba mutat ezt most ellenőrizzük), a közvetettre pedig a veszélyeztetett ivóvízbázis által ellátott háztartások száma (vízbázis térkép és népszámlálási adatok alapján). Kármentesítésnél van egy speciális prioritásszám, amiben sok információ van. D-határérték megállapításához kötve jelent meg. Terjedési modellek alapján, amik a tervezési szakaszban elkészülnek. Debrecen alapján: Az output indikátorok a műszaki beavatkozási terv adatainak felhasználásával (a részterületekre vonatkozó adatok összesítésével) lettek meghatározva. Az érintett lakosság számának meghatározásakor figyelembe vettük a tényfeltárás során a területre vonatkozóan meghatározott szennyezettség mértéket, a szennyezés jelenlegi kiterjedését és annak várható terjedését valamint a szennyezés humán egészségügyi kockázatait. A szennyezőanyag projekt kezdetekor mért koncentrációit a mérési eredmények átlagával képeztük, a befejezés időpontjához rendelt koncentrációnak a D kármentesítési célállapot koncentrációt tekintettük. A szennyezés, műszaki beavatkozás hiányában történő, térbeli és időbeni elterjedését vizsgáló szennyezőanyag transzport modell segítségével meghatározható az a terület ahol (a talajvízben) várható a szennyezőanyagok megjelenése. Ezt a veszélyeztetett területet tekintettük a környezeti kockázattal érintett területnek. Vagyis a műszaki beavatkozási tervben és a tényfeltárási dokumentációban kell, hogy szerepeljenek ezek az adatok! A közvetlenül érintett megegyezik a kockázatcsökkenéssel érintett lakosokra. A magas indikátorérték amiatt jött, mert volt olyan projekt is a látótérben (árvíz?), ami nagyon nagy területet érint. Mivel bejött a végrehajtás során a state aid szempont, ezért a projektek köre más lett, mint azt tervezéskor hitték. Levegőszennyezés mérése: az újonnan felszerelt mérőegységek számára a terv 23 volt, ám a projekt megvalósulásával (ill. a támogatási szerződésben már) 46 új mérőegység szerepel, ha még a berendezéseket is hozzáadjuk, 72 a tényérték. Mi állhatott vajon a 23- as célérték mögött tervezéskor? Ez eredetileg a mérőállomások számára vonatkozott. Meg kellene tehát kérdezni a VITUKI-t, hogy az összesen 72 műszer hány mérőállomáson van. Zajterhelésnél viszont nem kell az intézkedési terv: ugyanis az érintett lakosok értelmezése szerint azt nézzük, hogy ember lakókörnyezetében mérjük a zajterhelést! Egységre jutó CO2 kibocsátás az áruszállításban: mi az egység (árutonnakm?), az áruszállítás mely szegmensén (vagy annak egészén?) értelmezendő, milyen számítási módszerrel? A KÖZOP-ra most készült egy ehhez hasonló kalkuláció, de azt még a készítői sem annyira propagálják. 5

99 Az egységre jutó kg/ftkm. A mi logikánk megfelel a tervezéskor elgondoltnak. Állati, illetve építési-bontási hulladék: itt csak az az érdekes, hogy tervezéskor mit tekintettetek érintett háztartásnak (a kedvezményezetti értelmezés ettől úgyis biztosan eltér, mert az alapján a KIOP projektek az ország összes háztartását érintették ) A tervezéssel kapcsolatos anyagokban még 3,4 millió, illetve 3,8 millió háztartás szerepel. Nem tudjuk, mikor és hogyan jött be a 800 ezer. Mégiscsak meg kellene tudni, hogy mely telephelyeken valósult meg fejlesztés az ATEV-nél. A tervezéskor adatforrásként a HIR-t (hulladékgazdálkodási információs rendszer) került megjelölésre! A közösségi közlekedés használati arányának növekedése: a kérdés itt elsősorban az, hogy milyen körben vizsgáljuk ezt (a KIOP projektek által érintett vonzáskörzetben, budapesti agglomeráció egészében, országos szinten stb.) arról nem is beszélve, hogy megfelelő kiinduló adat egyik esetben sincs. Itt most megrendeltünk egy 100-as mintás CATI-t, ez még mindig többet ér, mint a forgalomszámlálás, mert így a 2003-as állapotokra is rá tudunk kérdezni. A logikánk jó. Háztartások csatornába és talajba juttatott szennyvizének csökkenése Ez nem szennyvíz, hanem szennyezőanyag a logika szerint. A szennyezést kell nézni, ami a befogadókba (talaj és felszíni víz) megy. Abból is számolhatunk, hogy egy fő 60 g BOD/nap. A projekt előtt minden belemegy a talajba. A projekt hatására pl 90%-os tisztítási hatásfok, így ez 6-ra csökken. 6

100 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 5. ADATBÁZIS A BALESETEK SZÁMÁRÓL ÉS A FORGALOMNAGYSÁGRÓL 1

101 Útrehabilitációs program a 11,5 tonnás tengelyterhelés elérése érdekében Baleset ideje Baleset ideje Baleset ideje Baleset ideje Baleset ideje jkm/nap jkm/nap jkm/nap jkm/nap jkm/nap H S K Σ H S K Σ H S K Σ H S K Σ H S K Σ 8. sz. főút km szelvények között , , sz. főút km szelvények között , , , , ,5 4. sz. főút km szelvények között , , , , ,7 44. sz. főút km szelvények között , , , , sz. főút km szelvények között , , , , , sz. főút , , , , ,4 44. sz. főút km szelvények között , , , , , Projekt megnevezése Baleset ideje Baleset ideje Baleset ideje Baleset ideje Baleset ideje jkm/nap jkm/nap jkm/nap jkm/nap jkm/nap A főúthálózat kapacitásának növelése H S K Σ H S K Σ H S K Σ H S K Σ H S K Σ 37. sz. főút négynyomúsítása a km sz. között , , , , ,4 21. sz. főúti előzési sávok építése (négynyomúsítás III- VI) 21. sz. főút , , , , ,4 21. sz. főút , , , ,6 21. sz. főút , , , , ,5 21. sz. főút , , ,

102 Elkerülő utak adatai Elkerülő és tehermentesítő utak építése Baleset Baleset Baleset Baleset Baleset adatai jkm/nap adatai jkm/nap adatai jkm/nap adatai jkm/nap adatai H S K Σ H S K Σ H S K Σ H S K Σ H S K Σ 2007 jkm/nap Pécs DNy-i elkerülő út építése x x x x x x x x x x x x x x x , ,7 44. sz. főút Békéscsaba város elkerülő szakasz építése x x x x x x x x x x x x x x x x x x x 21539, ,7 4. sz. főút Székely elkerülő szakasz építése x x x x x x x x x x x x x x x , ,5 4. sz. főút Berkesz elkerülő szakasz építése x x x x x x x x x x x x x x x Salgótarján, tehermentesítő út építése x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x ,2 37. sz. főút Sátoraljaújhely tehermentesítő út x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x 4. sz. főút Nyírbogdány elkerülő szakasz építése x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x ,1 5. sz. főút Kiskunfélegyháza tehermentesítő út építése x x x x x x x x x x x x x x x , ,3 47. sz. Orosháza elkerülő szakasza építése x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x Elkerülő és tehermentesítő utak építése Elkerült utak adatai Baleset Baleset Baleset Baleset Baleset adatai adatai jkm/nap adatai adatai jkm/nap adatai jkm/nap H S K Σ H S K Σ jkm/nap H S K Σ H S K Σ jkm/nap H S K Σ Pécs DNy-i elkerülő út építése , , , ,6 44. sz. főút Békéscsaba város elkerülő szakasz építése , , , , ,7 4. sz. főút Székely elkerülő szakasz építése , , , , ,5 4. sz. főút Berkesz elkerülő szakasz építése , , , , ,1 Salgótarján, tehermentesítő út építése , , , , ,6 37. sz. főút Sátoraljaújhely tehermentesítő út , , , ,6 4. sz. főút Nyírbogdány elkerülő szakasz építése , , , , ,4 5. sz. főút Kiskunfélegyháza tehermentesítő út építése , , , , ,6 47. sz. Orosháza elkerülő szakasza építése , , , , ,8

103 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 6. CO 2 -KALKULÁCIÓ ÚTSZAKASZONKÉNT 1

104 Elkerülőutak Négynyomúsítás 11,5t-s felújítás b Összesen Árutonnakilométer fejlesztés előtt Árutonnakilométer fejlesztés után CO2-kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2-kibocsátás fejlesztés után (kg) Árutonnakilométer különbsége CO2-kibocsátás különbsége (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt 0,082 0,085 0,088 0,087 0,396 0,094 Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után 0,086 0,083 0,087 0,087 0,002 0,085 Változás 5,2% -2,7% -0,3% 0,1% -99,5% -9,4%

105 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés 21. sz. út előzési sávok építése Hossz fejlesztés előtt (km) 20,25 Hossz fejlesztés után (km) 20,25 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 29,22 Utazási idő fejlesztés után (min) 28,83 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 41, Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 42, Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilóméter fejlesztés előtt , , Árutonnakilóméter fejlesztés után , , ,75 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , ,85-872,3-1022, , ,7-13, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,5587 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , %

106 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés 37. sz. út négynyomúsítás 0-8 km Hossz fejlesztés előtt (km) 8,44 Hossz fejlesztés után (km) 8,44 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 8,45 Utazási idő fejlesztés után (min) 6,68 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 59, Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 75, Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilóméter fejlesztés előtt , ,4 Árutonnakilóméter fejlesztés után , , , ,6 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , ,6-8814, , ,7-106, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,768 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , %

107 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés Orosháza elkerülő Hossz fejlesztés előtt (km) 5,14 Hossz fejlesztés után (km) 7,23 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 10,55 Utazási idő fejlesztés után (min) 5,17 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 29, Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 83, Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilóméter fejlesztés előtt , , , , ,3 Árutonnakilóméter fejlesztés után , , , , ,55 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , ,2-9307, ,5-6792, ,7-564, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,445 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , %

108 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés Kiskunfélegyháza elkerülő Hossz fejlesztés előtt (km) 6,62 Hossz fejlesztés után (km) 7,4 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 11,62 Utazási idő fejlesztés után (min) 5,87 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 34, Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 75, Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilóméter fejlesztés előtt , , , ,4 Árutonnakilóméter fejlesztés után Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , , , ,25-517, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,657 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , %

109 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés Sátoraljaújhely tehermentesítő Hossz fejlesztés előtt (km) 4,11 Hossz fejlesztés után (km) 5,24 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 5,77 Utazási idő fejlesztés után (min) 6,93 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 42, Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 45, Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilóméter fejlesztés előtt , , ,4 Árutonnakilóméter fejlesztés után , , , ,8 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , ,6 1148,4 1725,5 739,5 1444,2 139, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1057 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , %

110 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés Salgótarján tehermentesítő Hossz fejlesztés előtt (km) 3,6 Hossz fejlesztés után (km) 3,94 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 5,92 Utazási idő fejlesztés után (min) 4,67 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 36, Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 50, Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilóméter fejlesztés előtt Árutonnakilóméter fejlesztés után , , , ,2 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , , , ,75-168, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,9-8097, , , ,7801 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , %

111 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés 4. sz. út Nyírbogdány elkerülő Hossz fejlesztés előtt (km) 2,73 Hossz fejlesztés után (km) 2,439 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 3,12 Utazási idő fejlesztés után (min) 1,8 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 52,5 Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 81,3 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilóméter fejlesztés előtt , , , , ,05 Árutonnakilóméter fejlesztés után , , , , ,025 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,9943 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , %

112 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés 4. sz. út Berkesz elkerülő Hossz fejlesztés előtt (km) 3,372 Hossz fejlesztés után (km) 3,545 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 3,97 Utazási idő fejlesztés után (min) 2,52 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 50, Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 84, Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilóméter fejlesztés előtt , , , , , ,6 Árutonnakilóméter fejlesztés után , , , ,4 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , , ,25-108, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,113 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , %

113 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés 4. sz. út Székely elkerülő Hossz fejlesztés előtt (km) 3,92 Hossz fejlesztés után (km) 2,962 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 3,7 Utazási idő fejlesztés után (min) 2,08 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 63, Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 85, Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilóméter fejlesztés előtt , , Árutonnakilóméter fejlesztés után , , , , ,89 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , ,1-1344,6-2895, , ,8-121, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,5146 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , %

114 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés Békéscsaba elkerülő Hossz fejlesztés előtt (km) 3,19 Hossz fejlesztés után (km) 4,69 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 6,6 Utazási idő fejlesztés után (min) 5,67 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 29 Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 49, Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilóméter fejlesztés előtt , , , , ,98 Árutonnakilóméter fejlesztés után , , , , ,45 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , ,7-1782,5-4212, , ,3-209, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,7366 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , %

115 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés Pécs DNY-i elkerülő Hossz fejlesztés előtt (km) 4,75 Hossz fejlesztés után (km) 6,18 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 13,2 Utazási idő fejlesztés után (min) 7,18 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 21, Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 51, Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilóméter fejlesztés előtt , ,5 Árutonnakilóméter fejlesztés után , , ,2 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0981 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , %

116 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés 4. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés km Hossz fejlesztés előtt (km) 71,87 Hossz fejlesztés után (km) 71,87 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 53,90 Utazási idő fejlesztés után (min) 53,90 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 80,00 Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) , , , , , fejlesztés után (db) , , , , , Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilométer fejlesztés előtt , , , , ,9 Árutonnakilométer fejlesztés után , , , , , Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,37 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , ,2%

117 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés 4. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés km Hossz fejlesztés előtt (km) 8,72 Hossz fejlesztés után (km) 8,72 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 6,54 Utazási idő fejlesztés után (min) 6,54 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 80,00 Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilométer fejlesztés előtt , , , , , , ,32 Árutonnakilométer fejlesztés után , , , , , , ,63 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,6693 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , ,9%

118 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés 44. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés km Hossz fejlesztés előtt (km) 19,13 Hossz fejlesztés után (km) 19,13 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 14,35 Utazási idő fejlesztés után (min) 14,35 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 80,00 Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilométer fejlesztés előtt , , , , , ,28 Árutonnakilométer fejlesztés után , , , , , ,64 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,801 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , ,6%

119 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés 44. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés km Hossz fejlesztés előtt (km) 10,05 Hossz fejlesztés után (km) 10,05 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 7,54 Utazási idő fejlesztés után (min) 7,54 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 80,00 Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilométer fejlesztés előtt , , ,13 Árutonnakilométer fejlesztés után , ,13 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,04 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , ,3%

120 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés 8. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés km Hossz fejlesztés előtt (km) 17,30 Hossz fejlesztés után (km) 17,30 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 12,98 Utazási idő fejlesztés után (min) 12,98 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 80,00 Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilométer fejlesztés előtt , , Árutonnakilométer fejlesztés után , , ,75 Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,8 8615, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,5981 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , ,2%

121 Útszakasz adatai Forgalmi adatok Teherszállítás volumene Fogyasztási adatok Megnevezés 86. sz. út 11,5 t-s burkolaterősítés km Hossz fejlesztés előtt (km) 10,00 Hossz fejlesztés után (km) 10,00 Utazási idő fejlesztés előtt (min) 7,50 Utazási idő fejlesztés után (min) 7,50 Átlagsebesség fejlesztés előtt (km/h) 80,00 Átlagsebesség fejlesztés után (km/h) 80,00 Kistehergépkocsi Középnehéz tgk. Nehéz tgk. Pótkocsis tgk. Nyerges tgk. Speciális tgk. Összesen fejlesztés előtt (db) fejlesztés után (db) Átlagos teherbírás (t) 1,5 3, Átlagos kapacitáskihasználtság 60% 50% 50% 60% 70% 40% Árutonnakilométer fejlesztés előtt Árutonnakilométer fejlesztés után Üresjárati (l/h) 1 2 2,5 2,5 3 3 Terheletlen 50 km/h (l/100km) Terheletlen 80 km/h (l/100km) Terheletlen 110 km/h (l/100km) Terheletlen városi Terhelt 50 km/h (l/100km) Terhelt 80 km/h (l/100km) Terhelt 110 km/h (l/100km) Terhelt városi , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,429 Összfogyasztás fejlesztés előtt (l) Sebesség- és távolságnövekedésből adódó fogyasztásváltozás (l) Torlódáscsökkenésből adódó fogyasztáscsökkenés (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (l) Üzemanyagfogyasztás különbözet (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg) CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg) CO2 kibocsátás különbözet (kg) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés előtt (kg/árutonnakilóméter) Egységre jutó CO2 kibocsátás fejlesztés után (kg/árutonnakilóméter) Változás 0, , ,1%

122 Intermodális csomópontok fejlesztésének hatása a CO2-kibocsátásra CO2 km t db Előtte Utána Előtte Utána Közúton Vízi úton közúton vízi úton CO2 Árutkm Esztergom 0,396 0, Constanta 0,396 0, Passau 0,396 0,

123 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és az indikátorok aktuális értékei 7. UTAZÁSI IDŐ MÉRÉSE JELENTÉS 1

124 Tsz.: 3791 KIOP INDIKÁTOROK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó: EX-ANTE Tanácsadó Iroda Tervezı: Közlekedés Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. Budapest, október

125 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata Tsz.: 3791 KIOP INDIKÁTOROK FELÜLVIZSGÁLATA Készítették: Dobrocsi Tamás Antoni Zsolt Felelıs tervezı Tervezı Irodavezetı Dávid Gábor Kutatás-fejlesztési igazgató Dobrocsi Tamás Ügyvezetı igazgató Várady Tamás Budapest, október 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 1

126 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata TARTALOMJEGYZÉK 1. ELİZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS TÁRGYA A VIZSGÁLT HELYSZÍNEK ALKALMAZOTT ELLENÁLLÁSFÜGGVÉNYEK UTAZÁSI IDİK MÉRÉSE Pécs DNy-i elkerülı Békéscsaba elkerülı Berkesz Székely Nyírbogdány elkerülı Orosháza elkerülı Salgótarján tehermentesítı út Sátoraljaújhely tehermentesítı út Kiskunfélegyháza tehermentesítı út sz. fıút négynyomúsítás sz. fıút elızési sávok ÖSSZEFOGLALÁS EGYEZTETÉSEK JEGYZİKÖNYVEI MELLÉKLETEK _KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 2

127 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 1. Elızmények, a megbízás tárgya A "KIOP indikátorok felülvizsgálata" címő munkát a Közlekedés Kft. az EX-ANTE Kft. megbízásából készíti. Az EX-ANTE Kft. a KIOP Irányító Hatóság felkérésére a Környezet és Infrastruktúra Operatív Program indikátorainak felülvizsgálatát készíti. Az KIOP Programkiegészítı Dokumentumában eredményindikátorként szerepel a vizsgált útszakaszokon az utazási idı csökkenése. Az indikátor tervezett csökkenésének mértéke egységesen 10%. A fejlesztések elıtti utazási idık ismeretlenek, annak meghatározására a rendelkezésre álló keresztmetszeti forgalmakat vesszük figyelembe a fejlesztés elıtti és utáni idıpontokra. Az indikátor mérési módszere szerint az utazási idı mérése a legközelebbi TEN-T folyosóhoz való eljutási idejében került megállapításra, az érintett útszakasz(ok) távolabbi végétıl. A hazai TEN-T hálózati elemeket a következı ábra mutatja be. A Magyar Közút Kht.-val történt egyeztetés során pontosításra kerültek az egyes projektek helyszínrajzai, valamint az eljutási idı méréséhez meghatározott útvonalak, melyeket a Melléklet tartalmaz. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 3

128 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 2. A vizsgált helyszínek A fejlesztés elıtti és utáni idıpontokra az alábbi helyszínekre szükséges meghatározni az utazási idıket. Elkerülı és tehermentesítı utak projekt km Pécs DNy-i elkerülı út építése 2, sz. fıút Békéscsaba város elkerülı szakasz építése 4,50 4. sz. fıút Székely elkerülı szakasz építése 4,80 4. sz. fıút Berkesz elkerülı szakasz építése 5,00 Salgótarján, tehermentesítı út építése 3, sz. fıút Sátoraljaújhely tehermentesítı út 3,14 4. sz. fıút Nyírbogdány elkerülı szakasz építése 5,16 5. sz. fıút Kiskunfélegyháza tehermentesítı út építése 7, sz. Orosháza elkerülı szakasza építése 7,18 Kapacitásnövelés projekt km 37. sz. fıút négynyomúsítása a km sz. között 8, sz. fıúti elızési sávok építése (négynyomúsítás III-VI) 7,30 A méréseket minden helyszín esetben napközben, csúcsidın kívül, két-két alkalommal végeztük el. A mérések során több esetben jelentkeztek ideiglenes forgalmi korlátozások, amelyek nagyban befolyásolták az utazási idı meghatározását. Az utazási idıket meghatároztuk az elkerülı, illetve elkerült szakaszra, valamint a legközelebbi TEN-T hálózat elemig, amelyet külön pontként tüntettünk fel. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 4

129 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 3. Alkalmazott ellenállásfüggvények Azon projektek esetében ahol ismert a fejlesztés elıtti (2004) és a fejlesztés utáni (2008) keresztmetszeti forgalmak, azoknál számítható az utazási idı csökkenése. A megváltozott keresztmetszeti kialakítás, útkategória, területi elhelyezkedés alapján az adott forgalmakhoz tartozó kifejthetı sebességek különbözıek, amelyek meghatározzák az adott útszakaszon megtett utazási idıt. Úttípusok és "fd" függvények kódolása a CUBE Budapesti közúti hálózathoz Terület Sávszám Autópálya Autóút I.rendő fıút II. rendő fıút Gyüjtıút Lakóutca Belváros (Nagykörút - Budai körút közötti terület) 2x1 sávos 2x2 sávos 2x3 sávos 2x4 sávos fd1 fd13 fd25 fd37 fd49 fd fd2 fd14 fd26 fd38 fd50 fd fd3 fd15 fd27 fd39 fd51 fd fd4 fd16 fd28 fd40 fd52 fd64 Átmeneti zóna (Hungária körút - Nagykörút közötti terület) 2x1 sávos 2x2 sávos 2x3 sávos 2x4 sávos fd5 fd17 fd29 fd41 fd53 fd fd6 fd18 fd30 fd42 fd54 fd fd7 fd19 fd31 fd43 fd55 fd fd8 fd20 fd32 fd44 fd56 fd68 Külsı városrész (Hungária körúton kívüli terület) 2x1 sávos fd9 fd21 fd33 fd45 fd57 fd69 2x2 sávos fd10 fd22 fd34 fd46 fd58 fd70 2x3 sávos fd11 fd23 fd35 fd47 fd59 fd71 2x4 sávos fd12 fd24 fd36 fd48 fd60 fd72 Külterület (Bp. határon kívül) 2x1 sávos fd9 fd21 fd82 fd82 fd83 fd83 2x2 sávos fd81 fd22 fd82 fd82 2x3 sávos fd81 2x4 sávos Bel terület (Bp. határon kívül) 2x1 sávos fd9 fd21 fd33 fd45 fd57 fd69 2x2 sávos fd10 fd22 fd34 fd46 2x3 sávos fd11 fd23 fd35 2x4 sávos fd12 fd24 fd36 1. karakter = útkategória ; 2. karakter = területi kód ; 3. karakter = sávszám 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 5

130 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata Pl.: Elsırendő fıutakon alkalmazott sebesség-forgalomnagyság összefüggések [km/ó és E/ó/sáv] 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 6

131 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 4. Utazási idık mérése 4.1. Pécs DNy-i elkerülı A projekt megvalósításának éve: 2006 A legközelebbi TEN-T folyosó ( C pont): sz. fıút (E73) Eredeti út szelvénye Elkerülı szakasz szelvénye Elkerült út szelvénye 6 / / / Utazási idı (perc/másodperc): A-B B-C A-C Elkerült úton 13min 12s 50min 44s Elkerülı úton 7min 11s 44min 43s TEN-T 37min 32s Megjegyzés: Az 57. sz. fıúton az M6 építése miatt km/h sebességkorlátozás van érvényben. Idınyereség (2008): A-C pont között 6min 01s 12% Értékelés: A tényleges keresztmetszeti forgalmak változása alapján nem mutatható ki a évi utazási idı mértéke, azonban a megvalósult elkerülı úton a célkitőzésként meghatározott 10%-os utazási idı csökkenés teljesült. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 7

132 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 4.2. Békéscsaba elkerülı A projekt megvalósításának éve: 2006 A legközelebbi TEN-T folyosó ( C pont): M5 (E75) Eredeti út szelvénye Elkerülı szakasz szelvénye Elkerült út szelvénye 44 / / / Utazási idı (perc/másodperc): A-B B-C A-C Elkerült úton 6min 36s 1h 56min 56s Elkerülı úton 5min 40s 1h 56min 00s TEN-T 1h 50min 20s Megjegyzés: A 44. sz. fıúton a kmsz között útépítés, 40 km/h sebességkorlátozás van érvényben, egy szakaszon félpályás terelés. Idınyereség (2008): A-B pont között 56s 14% A-C pont között 56s 1% Értékelés: A tényleges keresztmetszeti forgalmak változása alapján nem számítható a évi utazási idı mértéke. Mivel a legközelebbi TEN-T hálózat elem távolsága, az M5 autópálya közel 120 km-re fekszik Békéscsaba elkerülıtıl, így a tervezett utazási idı csökkenés nem teljesült, azonban közvetlenül az elkerülı biztosítja a 10%-os utazási idı csökkenést a 44. sz. fıút és 470. sz. fıút csomópontja, valamint a 44. sz. fıút és 47. sz. fıút csomópontja között. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 8

133 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 4.3. Berkesz Székely Nyírbogdány elkerülı A legközelebbi TEN-T folyosó ( G pont): 403 (E573) Berkesz A projekt megvalósításának éve: 2006 Eredeti út szelvénye Elkerülı szakasz szelvénye Elkerült út szelvénye 4 / (499) / (3837) / Átlagos napi forgalom (ÁNF) j/nap: útszám/kmsz / / Utazási idı (perc/másodperc): A-B B-G A-G Elkerült úton 3min 58s 22min 13s Elkerülı úton 2min 31s 20min 46s TEN-T 18min 15s Idınyereség (2008): A-B pont között 1min 27s 36% A-C pont között 1min 27s 7% Értékelés: Berkesz 4. sz. fıút elkerülı 2006 évben valósult meg, így a legfrissebb évi keresztmetszeti forgalmak már tartalmazzák az elkerülı, valamint az elkerült út forgalmait. Jól látható, hogy az elkerülı az összforgalom több mint 80%-át bonyolítja le, ezzel szemben a településen áthaladó korábbi 4. sz. fıúti szakaszon (3837 j. út) a forgalom a negyedére csökkent. A megépült elkerülı szakasz hossza (3,545 km) közel megegyezı az elkerült út szakaszával (3,372 km), az utazási idı ezen a rövidtávon majd másfél perccel lett rövidebb, ami 36%-os utazási idı csökkenést jelent a jelenlegi hálózaton a jelenlegi forgalmak esetén. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 9

134 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata Az elkerülı és a TEN-T hálózati elem között jelen mérések (2008. évi) nem igazolják a kívánt, 10%-os utazási idı csökkenést. Székely A projekt megvalósításának éve: 2006 Eredeti út szelvénye Elkerülı szakasz szelvénye Elkerült út szelvénye 4 / (498) / (4114) / Átlagos napi forgalom (ÁNF) j/nap: útszám/kmsz / / Utazási idı (perc/másodperc): C-D D-G C-G Elkerült úton 3min 42s 17min 04s Elkerülı úton 2min 05s 15min 27s TEN-T 13min 22s Idınyereség (2008): A-C pont között 1min 37s 10% Székely 4. sz. fıút elkerülı 2006 évben valósult meg, így a legfrissebb évi keresztmetszeti forgalmak már tartalmazzák az elkerülı, valamint az elkerült út forgalmait. Jól látható, hogy az elkerülı az összforgalom közel 90%-át bonyolítja le, ezzel szemben a településen áthaladó 4. sz. fıúti szakaszon (4114 j. út) a korábbi forgalom a 15%-ára csökkent. A megépült elkerülı szakasz hossza (2,962 km) rövidebb, mint az elkerült út szakasza (3,923 km), az utazási idı ezen a rövidtávon több mint másfél perccel lett rövidebb, ami 44%-os utazási idı csökkenést jelent a jelenlegi hálózaton a jelenlegi forgalmak esetén. A megvalósult elkerülı úton a TEN-T hálózati elemig a célkitőzésként meghatározott 10%- os utazási idı csökkenés teljesült. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 10

135 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata Nyírbogdány A projekt megvalósításának éve: 2007 Eredeti út szelvénye Elkerülı szakasz szelvénye Elkerült út szelvénye 4 / (496) / (3836) / Átlagos napi forgalom (ÁNF) j/nap: útszám/kmsz / / Utazási idı (perc/másodperc): E-F F-G E-G Elkerült úton 3min 07s 11min 27s Elkerülı úton 1min 48s 10min 08s TEN-T 8min 20s Idınyereség (2008): A-C pont között 1min 19s 12% Nyírbogdány 4. sz. fıút elkerülı 2007 évben valósult meg. A keresztmetszeti forgalmak alapján jól látható, hogy az elkerülı az összforgalom több mint 80%-át bonyolítja le, ezzel szemben a településen áthaladó 4. sz. fıúti szakaszon a korábbi forgalom a töredékére csökkent. A megépült elkerülı szakasz hossza (2,439 km) rövidebb, mint az elkerült út szakasza (2,726 km), az utazási idı ezen a rövidtávon közel másfél perccel lett rövidebb, ami 43%-os utazási idı csökkenést jelent a jelenlegi hálózaton a jelenlegi forgalmak esetén. A megvalósult elkerülı úton a TEN-T hálózati elemig a célkitőzésként meghatározott 10%- os utazási idı csökkenés teljesült. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 11

136 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 4.4. Orosháza elkerülı A projekt megvalósításának éve: 2007 A legközelebbi TEN-T folyosó ( C pont): M5 (E75) Eredeti út szelvénye Elkerülı szakasz szelvénye Elkerült út szelvénye 47 / / / Utazási idı (perc/másodperc): A-B B-C A-C Elkerült úton 10min 33s 1h 09min 29s Elkerülı úton 5min 10s 1h 04min 06s TEN-T 58min 56s Idınyereség (2008): A-B pont között 5min 23s 51% A-C pont között 5min 23s 8% Értékelés: A tényleges keresztmetszeti forgalmak változása alapján nem számítható a évi utazási idı mértéke. Mivel a legközelebbi TEN-T hálózat elem távolsága, az M5 autópálya közel 50 km-re fekszik Orosháza elkerülıtıl, így a tervezett utazási idı csökkenés ugyan csak kismértékben, de nem teljesült (8%), azonban közvetlenül az elkerülı biztosítja a 10%-os utazási idı csökkenést (51%), közel fele annyira csökkent az elkerülı szakaszon az utazási idı. Az elkerülı további hasznossága mutatható ki, amennyiben a teljes elkerülı szakaszt vizsgáljuk. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 12

137 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 4.5. Salgótarján tehermentesítı út A projekt megvalósításának éve: 2008 A legközelebbi TEN-T folyosó ( D pont): M3 (E71) Eredeti út szelvénye Elkerülı szakasz szelvénye Elkerült út szelvénye 21 / / / Utazási idı (perc/másodperc): A-C C-D A-D Elkerült úton 5min 55s 50min 36s Elkerülı úton 4min 40s 49min 21s TEN-T 44min 41s Idınyereség (2008): A-C pont között 1min 15s 21% A-D pont között 1min 15s 3% Értékelés: Salgótarján tehermentesítı utat több ütemben valósították meg. Mivel a hiányzó és egyben utolsó szakaszt évben adták át a forgalomnak, így a tehermentesítı és a továbbra is 21. számozású fıút forgalmai nem ismertek. Mivel a legközelebbi TEN-T hálózat elem távolsága, az M3 autópálya közel 60 km-re fekszik Salgótarjántól, így a tervezett utazási idı csökkenés nem teljesült (3%), azonban közvetlenül a tehermentesítı biztosítja a 10%- os utazási idı csökkenést (21%), közel negyedével csökkent a két pont közötti utazási idı. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 13

138 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 4.6. Sátoraljaújhely tehermentesítı út A projekt megvalósításának éve: 2008 A legközelebbi TEN-T folyosó ( C pont): M30 3. sz. fıút (E71) Eredeti út szelvénye Elkerülı szakasz szelvénye Elkerült út szelvénye 37 / / Utazási idı (perc/másodperc): A-B B-C A-C Elkerült úton 5min 46s 1h 6min 57s Elkerülı úton 6min 56s 1h 8min 07s TEN-T 1h 01min 11s Idınyereség (2008): A-C pont között -1min 10s % Értékelés: Sátoraljaújhely tehermentesítıt évben adták át a forgalomnak, részben meglévı, a településen áthaladó utak fejlesztésével, részben új szakaszok építésével valósult meg. A tehermentesítı utat a település belterületén, átkelési szakszon jelölték ki, a szakasz hossza hosszabb, mint az elkerült út szakasz hossza. A tehermentesítı elsıdleges célja a település központjából, a határforgalomból adódó nehéz tehergépjármő forgalom kiszorítása volt. Ez a célkitőzés megvalósult, azonban az indikátorral szemben támasztott követelménynek nem felel meg, mivel az utazási idı nem csökkent, sıt a kijelölt tehermentesítı hosszabb nyomvonala többlet utazási idıt eredményezett. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 14

139 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 4.7. Kiskunfélegyháza tehermentesítı út A projekt megvalósításának éve: 2006 A legközelebbi TEN-T folyosó ( C pont): M5 (E75) Eredeti út szelvénye Elkerülı szakasz szelvénye Elkerült út szelvénye 5 / / / Utazási idı (perc/másodperc): A-B B-C A-C Elkerült úton 11min 37s 12min 26s Elkerülı úton 5min 52s 6min 41s TEN-T 0min 49s Idınyereség (2008): A-C pont között 5min 45s 46% Értékelés: Mivel Kiskunfélegyháza nyugati oldalán húzódik az M5 autópálya, mint legközelebbi TEN-T folyosó, és a megvalósult elkerülı nyomvonala is rövidebb, valamint kedvezıbb, mint a korábbi 5. sz. fıút, így jól látható a mért adatok alapján, hogy az indikátorral szemben támasztott követelmény, miszerint az utazási idı csökkenésének elvárt mértéke min. 10%, a tehermentesítı megépítésével nagymértékben teljesült (46%), az utazási idı közel a felére csökkent. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 15

140 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata sz. fıút négynyomúsítás A projekt megvalósításának éve: 2007 A legközelebbi TEN-T folyosó ( B pont): M30 3. sz. fıút (E71) 37 / j/nap MOF E/ó/2irány Kapacitáskihasználtság 94% 86% 99% 103% Utazási idı (perc/másodperc): A-B TEN-T 6min 41s Értékelés: A évi MOF érték 1241 E/óra/2irány volt, a 2x1 forgalmi sávon, a megengedett (megfelelı szinten) 1200 E/ó/2irány forgalomnagyság mellett a kapacitáskihasználtság 103% értéket mutatott. Az elırebecsült MOF értékhez tartozó, 2x2 forgalmi sávra vonatkozó megengedett (megfelelı szinten) 4000 E/ó/2irány forgalomnagyság mellett a kapacitáskihasználtság 31%-os értéket jelent. Az ellenállásfüggvények alapján a másodrendő fıutak esetében a megadott, évi forgalmak mellett a 2x1 forgalmi sávhoz tartozó, átlagosan kifejthetı sebesség 60 km/h volt, a számított utazási idı 8min 27s jelentett. A évi mérés 76 km/h sebességet eredményezett, az utazási idı 6min 41s volt. Idınyereség: A-B pont között 1min 46s 21% A célkitőzésként meghatározott 10%-os utazási idı csökkenés teljesült. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 16

141 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata sz. fıút elızési sávok A projekt megvalósításának éve: 2006, 2007 A legközelebbi TEN-T folyosó ( I pont): M3 (E71) 21. sz. fıút A-B C-D E-F G-H Utazási idı (perc/másodperc): A-B B-C C-D D-E E-F F-G G-H H-I 1min 07s 3min 38s 1min 57s 2min 36s 0min 56s 3min 13s 1min 20s 14min 03s TEN-T A-B 28min 50s Értékelés: Nógrád megye fı észak-déli irányú folyosója a 21. sz. fıút, amely egyben kapcsolatot teremt az M3 autópálya és a megyeszékhely, Salgótarján között. A 21. sz. fıúton több ütemben elızési sávok kiépítése valósult meg, amely elsısorban az elızések következtében bekövetkezett balesetek csökkentését eredményezi, ezzel javítva az út közlekedésbiztonságát. A mérések szerinti összes utazási idı 28min 50s utazási idıt jelentett. A évi forgalmak alapján a keresztmetszetbıvítést figyelembe véve, a 2x1 sáv esetén kifejthetı átlagos sebesség 85 km/h volt. Tekintettel arra, hogy az elızési sávok keresztmetszetében a kifejthetı sebesség 90 km/h, az egyes szakaszokat végigszámolva, a fejlesztés elıtti idıszakra 29min 13s utazási idıt kapunk, ami 1,5%-os utazási idı csökkenést jelent Idınyereség: A-I pont között 23s 1,5% A célkitőzésként meghatározott 10%-os utazási idı csökkenés nem teljesült. 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 17

142 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 5. Összefoglalás Az egyes projektek vizsgálata során látható volt, hogy nem minden projekt esetén mutatható ki a célkitőzésként meghatározott utazási idı csökkenése. Ennek elsıdleges oka a megvalósult projekt és az adott TEN-T hálózati elem közötti távolság. Egy elkerülı esetében a közvetlen idınyereség általában kimutatható, de minél távolabb van a TEN-T hálózat eleme, a mért idınyereség a teljes utazási idıhöz képest egyre csekélyebb. Az elvárt utazási idı csökkenést célszerő nem egy egységes értékben meghatározni (jelen esetben 10%), hanem arányosan, a TEN-T hálózati elemtıl lévı távolság arányában megadni. Összegzésként elmondható, hogy elkerülı, tehermentesítı és kapacitásbıvítı beruházások nem egyformán gyakorolnak hatást az utazási idıre, mint indikátorra, így ezekkel szembeni elvárás sem lehet egységes. Azonban nem szabad megfeledkezni az ilyen jellegő közúti beruházások esetén azok további elınyeirıl sem, úgy, mint: megvalósításukkal a települések átkelési szakaszain (30-70%-kal) csökken forgalmi terheltség; nagymértékben csökkentik az átmenı nehéz tehergépjármő forgalom nagyságát; csökkentik az érintett települések a légszennyezettségét, a zaj és a rezgés által okozott hatásokat; javítják a települések közötti ellátási-szolgáltatási, intézményi, munkavállalási és egyéni-társadalmi kapcsolatokat; nem csak infrastruktúra beruházások, hanem egyben komoly környezetvédelmi projektek is; javítják az élı állatvilág védelmét; a kapacitásbıvítı beruházások lehetıvé teszik a forgalom kedvezıbb lefolyását, amely csökkenti a károsanyag-kibocsátást; a tapasztalatok szerint csökkentik a közúti közlekedés baleseteinek számát, ezzel javítva a közlekedésbiztonságot; hosszabb távú mőszaki megoldásokat jelentenek, kedvezıbb mőszaki feltételek; elısegítik kereskedelmi, gazdasági létesítmények kialakulását; javítják a térségek gazdasági helyzetét, GDP növekedést indukálhatnak; 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 18

143 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 6. Egyeztetések jegyzıkönyvei 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 19

144 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 20

145 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 7. Mellékletek 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 19

146 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 20

147 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 21

148 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 22

149 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 23

150 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 24

151 Tsz.: 3791 KIOP indikátorok felülvizsgálata 3791_KIOP indikátorok felülvizsgálata.doc KÖZLEKEDÉS Fıvárosi Tervezı Iroda Kft. 25

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

Gazdasági folyamatok térbeli elemzése. 2. gyakorlat

Gazdasági folyamatok térbeli elemzése. 2. gyakorlat Gazdasági folyamatok térbeli elemzése 2. gyakorlat Indikátor fogalma Mi az indikátor? Az indikátor egy olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli. Indikátorrá

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Biogázüzem Tápiószentmártonon

Biogázüzem Tápiószentmártonon Biogázüzem Tápiószentmártonon AGROmashEXPO 30. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás Biogáz technológiák 2012-ben Magyarországon (biogáz, biometán, CNG) Budapest; 2012.01.27. Nawaro Kft 2006-2009;

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében

Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében A Kincstár feladatai Projekt előrehaladási jelentések befogadása Pénzügyi adatok rögzítése az EMIR-ben Dokumentum-ellenőrzés

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

Projekt monitoring a HEFOP 3.4. keretében támogatott projektek esetén. Foglalkoztatási Hivatal ESZA Főosztály 2006. Előadás tematikája

Projekt monitoring a HEFOP 3.4. keretében támogatott projektek esetén. Foglalkoztatási Hivatal ESZA Főosztály 2006. Előadás tematikája Projekt monitoring a HEFOP 3.4. keretében támogatott projektek esetén Foglalkoztatási Hivatal ESZA Főosztály 2006. Előadás tematikája Foglalkoztatási Hivatal helye, szerepe az intézményrendszerben Jelentéstételi

Részletesebben

Projektek szakmai végrehajtása. Mi a monitoring?

Projektek szakmai végrehajtása. Mi a monitoring? Projektek szakmai végrehajtása (Monitoring, ellenőrzés, értékelés) Monitoring Szűts László 1 Mi a monitoring? Folyamatos adatgyűjtés annak érdekében, hogy a management információkhoz jusson egy adott tevékenység

Részletesebben

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére Tárgy: A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 9/2010.(V.27.)

Részletesebben

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ dr. Magyar Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Épületenergetikai Szakosztály elnöke Ügyvezető igazgató, Comfort Consulting Kft. magyar.zoltan@comfortconsulting.hu

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Előterjesztő: Ózdi Távhő Kft. ügyvezetője Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ózd, 2015. június 24.

Előterjesztő: Ózdi Távhő Kft. ügyvezetője Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ózd, 2015. június 24. JAVASLAT az Ózdi Távhő Kft. által, a KEOP-2012-5.4.0 kódszámú Távhő-szektor energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségével című felhívásra benyújtott pályázatához kapcsolódó

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar (továbbiakban NPK) a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel

Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel Energiafórum 2010. Balatonfüred Energetikai pályázatok előkészítésének és írásának tapasztalatai értékelői szemmel (KEOP 4-es, 5-ös prioritások) Tirpák Tamás Épületgépész mérnök Bemutatkozás Fő tevékenységeink:

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében

Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében Magyar Államkincstár pénzügyi monitoring tevékenysége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében A Kincstár feladatai Projekt előrehaladási jelentések átvétele FH-tól Pénzügyi adatok rögzítése

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére Tárgy: Enying Város szennyvízelvezetésének és szennyvízkezelésének a kiépítése című projekthez kapcsolódó szükséges döntések meghozatala

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. Költséghatékonyság javító eszközök - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköztára

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés A KEOP-energetikai

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése.

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése. INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése című Kódszámok: DDOP-2009-3.1.3/D ÉMOP-2009-4.2.1/A, ÉMOP-2009-4.2.1/B

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

Jelentés a rövidtávú költségcsökkentési és hatékonyságnövelési opciók bevezetéséről

Jelentés a rövidtávú költségcsökkentési és hatékonyságnövelési opciók bevezetéséről Jelentés a rövidtávú költségcsökkentési és opciók bevezetéséről Megbízó Cím Piliscsaba Város Önkormányzata Jelentés a rövidtávú költségcsökkentési és opciók bevezetéséről Változat v1.0 MultiContact Consulting

Részletesebben

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 1 Vezetői összefoglaló 3 2 Bevezetés 10 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 4 Az egységköltség-alapú elszámolás kialakításának intézményi feltételei 14 4.1 A támogatott képzési piac és

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások Tartalom Értékelés háttere, célja, módszertana Az értékelésnél

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása

A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása 2014. október 28. Balog Róbert Kapcsolati és üzletfejlesztési igazgató, FŐTÁV Zrt. 2010-2013 2 Távfelügyelet Műszaki tartalom:

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Gyorsítósáv II. Háttérelemzések 2009. május

Gyorsítósáv II. Háttérelemzések 2009. május Gyorsítósáv II. Háttérelemzések 2009. május Bevezető További információk az ÚMFT-ről További energetikai információk A fenti fejezetcímekre kattintva a megfelelő témakörhöz ugrik a prezentáció Bevezető

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

2007-13 támogatási ciklus számokban A Felügyelő mérnök. Szakmai naphoz. Dr. Nagy Gábor Vezérigazgató-helyettes KIKSZ Zrt.

2007-13 támogatási ciklus számokban A Felügyelő mérnök. Szakmai naphoz. Dr. Nagy Gábor Vezérigazgató-helyettes KIKSZ Zrt. 2007-13 támogatási ciklus számokban A Felügyelő mérnök Szakmai naphoz Dr. Nagy Gábor Vezérigazgató-helyettes KIKSZ Zrt. Projektjeink számokban Gyorsforgalmi utak MT: 450 km fejlesztésének vizsgálata Előkészítés:

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati szervezetfejlesztés projektje

DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati szervezetfejlesztés projektje 1 DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati szervezetfejlesztés projektje Átfogó projekt előrehaladási jelentés Időszak: 2014.08.01-2014.08.31. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és kezelési projekt támogatási szerződésmódosítása Előadó:

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek. Energy Online - szinte ingyen

Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek. Energy Online - szinte ingyen Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek Energy Online - szinte ingyen Energiafelügyelet a legmodernebb eszközökkel Intelligens és célirányos információ akkor és ahogy Ön szeretné Napjainkban már végtelen

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása A KözépMagyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása Budapest, 2009. december 11. Tartalomjegyzék Az elıadás témakörei Természet és környezetvédelmi kiírások a

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Hőközpont-korszerűsítés távfelügyeleti rendszer kiépítésével a FŐTÁV Zrt. távhőrendszereiben KEOP-5.4.0/12-2013-0030 azonosító számú projekt

Hőközpont-korszerűsítés távfelügyeleti rendszer kiépítésével a FŐTÁV Zrt. távhőrendszereiben KEOP-5.4.0/12-2013-0030 azonosító számú projekt Hőközpont-korszerűsítés távfelügyeleti rendszer kiépítésével a FŐTÁV Zrt. távhőrendszereiben KEOP-5.4.0/12-2013-0030 azonosító számú projekt MOM Kulturális Központ, 2014. március 27. A FŐTÁV a hazai távhő

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás Operatív programok keretösszegek 2007-2013 2007-2013 (rendelkezésre álló keret 6.875,27 Mrd Ft) Operatív programok: Gazdaságfejlesztési, Közlekedésfejlesztési,

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A Támogatói Okirat módosítása, változások bejelentése

A Támogatói Okirat módosítása, változások bejelentése A Támogatói Okirat módosítása, változások bejelentése ÁROP-1.2.11/A Pályázói információs nap Előadó: Benkucs László MAG Zrt. Közép-magyarországi ov.h. 2013. november 11. Jogszabályi háttér, eljárásrendek

Részletesebben

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Bakos Béla Okos hálózat projektvezető MAVIR 2013. szeptember 10. Nemzeti Energiastratégia és az okos hálózat A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az okos hálózatoktól

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM

PÁLYÁZATI ADATLAP KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI ADATLAP KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Helyi hő és villamosenergia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2012-4.10.0/A Érvényes: 2013.

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban

A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban 31. Útügyi Napok Magyarország közútjai és az EU követelmények A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban Dr. MONIGL János egyetemi magántanár

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2009.07.28 Záró dátum: 2010.01.28 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és várható befejezése:

Részletesebben

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban:

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: 1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT 1. melléklet Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: a pályázók kiválasztása (a táblázat 1. munkalapja); a projekt kedvezményezettek általi

Részletesebben