VIDÉKFEJLESZTÉS, VIDÉKFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VIDÉKFEJLESZTÉS, VIDÉKFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE"

Átírás

1 1

2 VIDÉKFEJLESZTÉS, VIDÉKFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Szerkesztő: Bálint János Juhász Mária Katonáné Kovács Judit Nagy Géza DE ATC AVK

3 Szerző: Bálint János Budapesti Corvinus Egyetem Juhász Mária Budapesti Corvinus Egyetem Nagy Géza Debreceni Egyetem Bálint András Budapesti Corvinus Egyetem Gál-Berey Tünde Budapesti Corvinus Egyetem Holló Márta Budapesti Corvinus Egyetem Kocsis Márton Budapesti Corvinus Egyetem Kostyál L. Árpád ELTE Korenyák Zsófia ELTE Oláh Tímea Budapesti Corvinus Egyetem Lektor: Pető Károly DE ATC AVK 2005 ISBN Első kiadás A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részeit másolni, reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában és bármilyen eszközzel elektronikus úton vagy más módon a kiadó és a szerzők előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. Kiadó: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Budapest, március 3

4 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS VIDÉK, VIDÉKISÉG, VIDÉKFEJLESZTÉS FOGALOMKÖRE A SZAKMAI ÉRDEKLŐDÉST KIVÁLTÓ VIDÉKI SAJÁTOSSÁGOK VIDÉKFEJLESZTÉS A TERÜLETI FEJLŐDÉSBEN TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS A FOGALMAK ÉRTELMEZÉSÉNEK MEGKÖZELÍTÉSI MÓDJAI A FOGALMAK ÉRTELMEZÉSÉNEK MAI HELYZETE A FOGALMAK KÖZNYELVI ÉRTELMEZÉSE A FOGALMAK SZAKMAI-TUDOMÁNYOS ÉRTELMEZÉSE AJÁNLÁSOK A VIDÉK, VIDÉKISÉG, VIDÉKFEJLESZTÉS SZAKMAI- TUDOMÁNYOS TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ VIDÉKFEJLESZTÉS GLOBALITÁS, REGIONALITÁS ÉS LOKALITÁS A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN A GLOBALIZÁCIÓ REGIONALITÁS LOKALITÁS TÉRSÉGI VERSENYKÉPESSÉG ÉS AZ INNOVÁCIÓ A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS, VERSENYKÉPESSÉG A TÉRSÉGI VERSENYKÉPESSÉG TÉNYEZŐI INNOVÁCIÓ A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN MEZŐGAZDASÁG ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS KAPCSOLATA AGRÁRTÖRTÉNET A MULTIFUNKCIONÁLIS MEZŐGAZDASÁG ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS FENNTARTHATÓSÁG ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A VIDÉKI MAGYARORSZÁG A TELEPÜLÉSEK SZÁMA, A NÉPESSÉG ARÁNYA A KISTÉRSÉGEK RENDSZERE A VIDÉK HELYZETE MAGYARORSZÁGON A RÉGIÓK FEJLETTSÉGBELI KÜLÖNBSÉGE A KISTÉRSÉGEK FEJLETTSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A VIDÉKFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TÉVHITEK VIDÉKPOLITIKA STRUKTURÁLIS POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ VIDÉKPOLITIKÁJÁNAK VÁLTOZÁSA NAPJAINKIG A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA FEJLŐDÉSE VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA MAGYARORSZÁGON A TERVEZÉS MÓDSZERTANA ADATGYŰJTÉS STEP ELEMZÉS SWOT ELEMZÉS A KISTÉRSÉG ÉRINTETTJEINEK VIZSGÁLATA

5 2.7.5 PROBLÉMAFA-CÉLFA LOGIKAI KERETMÁTRIX ESÉLYEGYENLŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉG ESÉLYEGYENLŐTLENSÉG EGYENLŐTLENSÉGI ELMÉLETEK ESÉLYEGYENLŐSÉG-EGYENLŐTLENSÉG MAGYARORSZÁGON KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZET TERMÉSZETVÉDELEM, ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓK, ZÖLDUTAK BEVEZETÉS TERMÉSZETVÉDELEM KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETPOLITIKA A KÖRNYEZETPOLITIKA KIALAKULÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETPOLITIKÁJA A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON A KLÍMAVÁLTOZÁS JELEI A VAHAVA PROJEKT A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI ÁLLÁSFOGLALÁSOK ÉGHAJLATI TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON KÖVETKEZTETÉSEK AZ IDŐJÁRÁS-VÁLTOZÁSRA 2050-IG ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS, BIOTERMÉKEK PIACAI, A BIOTERMESZTÉS KIALAKULÁSA, BEVEZETÉS A BIOTERMESZTÉS ELMÉLETI HÁTTERE AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON ÉS A VILÁGON A BIOTERMESZTÉS GAZDASÁGTANA AZ ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉS PIACA A BIOTERMESZTÉS ÉRTÉKE A VIDÉK SZEMPONTJÁBÓL ÖKOPIAC: A BIOTERMÉKTŐL A KÖZÖSSÉGI ESZMÉIG VIDÉKI TURIZMUS, FALUSI TURIZMUS BEVEZETÉS A VIDÉKI TURIZMUS FORMÁI FALUSI TURIZMUS MAGYARORSZÁGON A TURIZMUS JOGI HÁTTERE A MINŐSÉG, A VIDÉKI SZÁLLÁSHELYEK MINŐSÍTÉSE A FALUSI TURIZMUS A MEZŐGAZDASÁG EGYIK BEVÉTELI FORRÁSA DIREKTMARKETING: A MAGYAR VIDÉK TERMÉKEINEK KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉSE AZ ÉLELMISZER ÉS AZ ÜZLET A FOGYASZTÓI ATTITŰD VÁLTOZÁSA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAINK FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK

6 7.1.3 A PERSPEKTIVIKUS TERMÉKEK KÖZÖSSÉG AZ APRÓFALVAK ÉS A TANYAVILÁG SPECIÁLIS PROBLÉMÁI BEVEZETÉS APRÓFALVAINK HELYZETE, JELLEMZŐI: A FALUGONDNOKI SZOLGÁLATOK KIALAKULÁSA, MŰKÖDÉSE A FALUGONDNOKI HÁLÓZAT A FALUGONDNOKI RENDSZER STRUKTÚRÁJA: A FALUGONDNOKSÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ESETTANULMÁNY: TÉRSÉGI INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN BEVEZETÉS VIDÉK- ÉS AGRÁRFEJLESZTÉSI PROGRAM TOLNA MEGYE HÁROM EGYÜTTMŰKÖDŐ KISTÉRSÉGÉBEN TORCH = TOLNA COUNTY RURAL CHANGE PROGRAM A VIDÉKFEJLESZTÉS NAGY EGYÉNISÉGEI SOMOGYI IMRE ERDEI FERENC WANGARI MUTA MAATHAI MUHAMMAD YUNUS (JUNUS) FRANZ FISCHLER NORMAN ERNEST BORLAUG BJORN LOMBORG IRODALOMJEGYZÉK

7 BEVEZETÉS A vidékfejlesztési képzés célja, hogy a résztvevők számára összefoglaljuk Magyarország, Európa, az EU, az ET, az OECD, az ILO és a FAO vidékfejlesztési és agrárpolitikájának legfrissebb ismereteit, és felkészítsük olvasóinkat és hallgatóinkat Kárpátmedencei vidékfejlesztési és agrárprojektek tervezésére, valamint a megvalósítás menedzselésére. Vidékfejlesztési alapismeretek mellett bemutatjuk a standard elemzési és tervezési módszereket, valamint igyekszünk fejleszteni az aktív felhasználók kreativitását, döntési és kockázatvállaló képességét. A képzés során könyvünket kiegészítve előadások, szemináriumok, viták, globális és helyi esettanulmányok, vidékfejlesztési PHARE, SAPARD, LEADER és ENESD programok bemutatói váltják egymást, előzetes hallgatói felkészüléssel és aktív részvétellel. A sikertényezők bemutatása és a kudarcok kendőzetlen magyarázata fontos célkitűzése a munkánknak. A Kárpát-medence területének legalább kétharmada vidéki térség, ahol a lakosság fele él. A kevésbé fejlett vagy elmaradott részeken a vidékfejlesztés a hiányzó húzóágazatokat fejlett ipart, szolgáltatásokat és mezőgazdaságot helyettesítő fejlesztési politika; míg a fejlettebb régiókban a mezőgazdasági elsősorban élelmiszer túltermelést részben kiegyensúlyozó, multifunkcionalitást megteremtő stratégia. Ez utóbbi célkitűzés a vidéki gazdaság többlábon-állását kívánja megteremteni a vidéki tevékenységek diverzifikációjával, a tájmegőrzési funkciók hangsúlyozásával, a hagyományok ápolásával, a természet és a környezet védelmével. A vidékfejlesztés a hátrányos helyzetű és az ígéretesen fejlődő kistérségekben is fontos közösségteremtő program. A célcsoport, azaz kinek szánjuk a könyvet: kistérségi és önkormányzati vezetők, képviselők, munkatársak az ország és a Kárpát-medence egész területéről, vidékfejlesztéssel foglalkozó vagy abban érintett vállalkozások, civil szervezetek vezetői, munkatársai, képviselői, vidékfejlesztést szakirányként tanuló főiskolás, egyetemista, alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatók, vidékfejlesztés vagy ahhoz kapcsolódó tárgyakat tanuló kurzusok, képzések, szakok, szakirányok résztvevői, hallgatói. Az itt következő fejezetek egy szerzői kollektíva munkái, pontosabban egy körülbelül kétszeres terjedelmű elektronikus jegyzet részei. A jelen könyvbe be nem került fejezetek az internetről letölthetők, illetve esetleg egy későbbi könyvben nyomtatásra kerülnek. Ami most bizonyosan hiányzik a könyvből a terjedelmi korlátok miatt az a vidékfejlesztéssel kapcsolatos üzleti modellek, a vidék, valamint a vidék termékeinek és szolgáltatásainak a marketingje. 7

8 1 VIDÉK, VIDÉKISÉG, VIDÉKFEJLESZTÉS FOGALOMKÖRE Nagy Géza A vidék, vidékiség és vidékfejlesztés iránt az utóbbi évtizedben tapasztalt szakmaitudományos és közéleti érdeklődés vitathatatlanul összefüggésbe hozható a 90-es évek elején deklarált európai integrációs törekvéseinkkel, illetve a már EU-konformnak minősíthető évi területfejlesztési törvénnyel. A szakmai-tudományos kihívás tudományterületek és tudományágak képviselőinek széles rétegeit kezdte foglalkoztatni. Kezdetekben a fogalmak értelmezése kapcsán természetszerűen jelent meg a szak- és tudományterületi elfogultság, amelyet elsősorban az agrárium oldaláról sérelmezett a tudományos közvélemény. Hazánkban 1998-ban akadémiai vita bontakozott ki a kérdésben, melyben számos kiváló kutató mondott véleményt. A célirányos vita akkor abbamaradt, néhány tanulmány és a mindennapok tervezési, stratégia-készítési, és operatív vidékfejlesztési gyakorlata azonban árnyalt finomságokkal egészítette ki a fogalmakról kialakult kompromisszumos képet. Időközben beindult a vidékfejlesztés egyetemi szintű oktatása, tudományos iskolák vizsgálták a kérdéskörök részleteit. Az oktatásból kapott visszacsatolás és a témakörök elméleti vizsgálata számos olyan új szempontra irányította rá a figyelmet, melyek hozzájárulhatnak egy teljesebb tudományos vidékfogalom megalkotásához, segíthetik az egy nyelven beszélést szakmai-tudományos berkekben. Ma már nyilvánvaló, hogy az információ-technológia korában csak a kiegyensúlyozott területi fejlődésre való törekvés hozhatja meg a társadalmi rétegek közötti konszenzust nemzeti szinten, és ez képes kohéziót biztosítani a nemzetek együttélésének és együttműködésének az Európai Unióban. A területi fejlődés egyetlen elfogadható módja a fenntartható fejlődés, amely Kovács T. (2000) igen találó megfogalmazása szerint az élet minőségét a fogyasztás mennyisége fölé rendeli. Ebben az új fejlesztési filozófiában a vidék és a vidékfejlesztés kulcsfontosságú szereplővé válik nem csak az ott élők, de a társadalom egésze számára egyaránt. Ebben a helyzetben nem vitatható, hogy szükség van az új kihívások fogalom-rendszerének átgondolására, tisztázására. Ahogyan Rechnitzer (1998) az ESDP (The European Spatial Development Perspective Az Európai Területfejlesztés Perspektívái) kapcsán a területfejlesztéssel kapcsolatban kifejti, a megváltozott körülményekre hivatkozva szükség van a területfejlesztés fogalmi rendszerének felülvizsgálatára, hogy az új kihívásokra új fogalmakkal, vagy a korábbi fogalmak megváltoztatott, átértékelt tartalmával lehessen reagálni. Példaként említi, hogy ma már Európában a rurális térségek nem föltétlen jelentenek elmaradottságot, így problémáik kezelése ma már más technikákat igényel. Egy fogalom definíciója csak arra alkalmas, hogy az adott témát beazonosítsa az érintettek számára. A rövid tömör megfogalmazás azonban alkalmatlan arra, hogy feltárja mindazt, ami a fogalom körébe tartozik. Ehhez már egy részletezőbb leírás, a tartalom körülírása szükséges a fogalomról. Ez igaz a formálódó területi tudományok minden ágára, köztük a vidékfejlesztésre is. Szükség van tehát a vidék, a vidékiség és a vidékfejlesztés fogalomkörének definiálására, tartalmuk, hatáskörük finomítására, pontosítására, folyamatos karbantartására. Látnunk kell azt is, hogy a klasszikus tudományok példájából kiindulva egy tudományterület tartalma legfeljebb csak közelíthet a teljesség felé, de a vidék összetettsége, sokszínűsége különösen pedig a mindenkori vidéki folyamatok eredményezte új helyzetek miatt sosem lehet örökös érvényű, vagy lezárt. A fejezet célirányos irodalom kutatással áttekinti a vidék fogalom eddigi fejlődését és újszerű megközelítési móddal próbálja teljesebbé tenni azt. Nem titkoltan az is a szándéka, hogy hangsúlyosabbá tegyen néhány olyan szempontot, melyek a vidék, vidékiség és vidékfejlesztés lényegét leginkább meghatározzák. 8

9 1.1 A SZAKMAI ÉRDEKLŐDÉST KIVÁLTÓ VIDÉKI SAJÁTOSSÁGOK A vidék, vidékiség és vidékfejlesztés tartalmi-terminológiai kérdéseinek vizsgálatakor nem kerülhetők meg azok a folyamatok, amelyek hozzájárultak a téma iránti robbanásszerű közéleti és szakmai-tudományos érdeklődéshez. Természetesen csak a teljesség igénye nélkül lehet vállalkozni ezen folyamatok jellemzőinek kiemelésére. A vidéki területek mai helyzetének értékelésekor nem hagyhatók figyelmen kívül azok a történelmi fejlemények, melyek indokolják a mai helyzetet. Történelmileg vizsgálva a vidék kiemelkedő szerepe nem vitatható a civilizáció fejlődése szempontjából. A kezdetekben ez a szerep meghatározó volt, majd a gazdasági-társadalmi haladással fokozatosan egyre mérséklődött. A vidéki területek juttatta gazdasági javak származzanak azok a természet adományainak egyszerű begyűjtéséből (gyümölcs, gomba, hal, vad) vagy gazdálkodásból (mezőgazdaság, erdészet, kertészet) még a XIX. században is meghatározó szerepet játszottak a nemzetgazdaságban és a társadalmi folyamatok alakulásában. E nagyon hosszú időszak alatt a vidéki területek elévülhetetlen érdemeket szereztek meghatározó kultúrtörténeti értékek létrehozásában (pl. örökérvényű tárgyi és nem tárgyi néprajzi értékek). Az ipari forradalom indította el a gazdaság több lábon állását, és ekkor kezdett a vidéki területek szerepe csökkeni, ami máig tartó történelmi folyamat. Ebben az ipari termelés diverzifikálódása és a szolgáltató szféra súlyának erősödése összességében felgyorsította a vidéki térségek szerepvesztését. Erre a hosszú történelmi folyamatra a gazdaság és szociológiai tudományok analógiaként említik a gazdasági-társadalmi fejlődés centrumperiféria viszonyrendszerének alkalmazhatóságát, melyben a centrum az ipari (jobbára városi) térségeket a periféria a vidéki (jobbára falusi) térségeket jelenti. Ennek jó példája Baranyi (2004) tanulmánya, amelyben a keleti határ menti elmaradott, hátrányos helyzetű térségek jellemzésénél a ruralitás (vidékiség) mint az elmaradottság indikátora jelenik meg. A vidéki területek perifériára szorulása törvényszerű. A gazdasági-társadalmi haladást megalapozó versenyképesség a vidék oldalán számos olyan korláttal rendelkezik, amely behatárolja a vidéki gazdaság lehetőségeit. A teljesség igénye nélkül említendő, hogy a vidéki gazdaság évezredes, mindmáig meghatározó alapja, a termőföld mennyisége nem növelhető. A termőföldet gyakran kivédhetetlen klimatikus szélsőségek (aszály, belvíz, fagykár, stb.) között kell művelni, amely erős korlát a kiegyensúlyozott és kiszámítható jövedelemtermelőképesség terén. Ezen túl a sok esetben igen látványos genetikai előrehaladás ellenére a termőföldet hasznosító elsődleges értékteremtő ágazatok mezőgazdaság, erdészet, kertészet biológiai alapjainak genetikai potenciálja is behatárolt. Más nemzetgazdasági ágazatokban, főképpen a mai húzó ágazatokban ilyen korlátok nincsenek. Ezeken túl még azt is figyelembe kell venni, hogy a vidéki gazdaság termékei (főképpen az alapvető élelmiszerek) politikailag érzékeny árkategóriába tartoznak, ezért a tényleges ráfordítások (élőmunka, az egyre dráguló anyagjellegű inputok, stb.) piaci mechanizmusok szerinti ellentételezésére alig van lehetőség. Végezetül még azt is látni kell, hogy a fizetőképes világpiac az agrárgazdasági termékek területén mára telítetté vált, így a meghatározó vidéki gazdaság, az agrárium már csak a nagyobb hatékonyság révén, de más vidéki területek kárára lehet képes termelését legfeljebb egy adott országban vagy régióban növelni. Összességében így azt kell megállapítani, hogy az önfenntartó vidéki gazdaság esélyei a történelmi idők folyamán fokozatosan, a modern időkben egyre gyorsuló ütemben csökkennek. Ha a vidéket érintő történelmi folyamat fenti értelmezését elfogadjuk valójában ezt kell tennünk akkor korunkban a magára maradó vidék válik jellemzővé hazánkban. Nem szándékokban, hanem mentálisan és objektív gazdasági-társadalmi folyamatok eredményeként. Általánosan elmondható, hogy a vidéki területekről írt hazai tanulmányok, jellemzések a legtöbb esetben azokra a negatív jellemzőkre helyezik a hangsúlyt, amelyek a történelmi 9

10 távlatú folyamatokból kiolvashatók, és amelyekből sajnos nagyon sok van a vidéki térségeinkben, területeinken. A teljesség igénye nélkül említsünk néhány példát: Pangó a vidék gazdasága, tartósak a negatív össztársadalmi folyamatok (népességfogyás, elöregedés, alacsony lakossági aktivitás), lassan halad a vidéki környezet össztársadalmi érdekként való megközelítése, elmaradott az agrárkörnyezetvédelem (Csatári, 2004). A vidék gazdaságában még ma is meghatározó mezőgazdaság tartós válságban van, nemzetgazdasági szerepének csökkenése nem állítható meg, legfeljebb csak lassítható (Varga Gy., 2004; Dorgai, 1997; Fehér A., 1997). Napjainkban család (másfél millióra tehető agrárnépesség) termelési tevékenysége alig haladja meg a korszerűtlennek minősíthető önellátás szintjét (Varga Gy., 2004). Egyre nő a falusi társadalomban a deklasszálódott rétegek aránya (pl. Dél- Dunántúlon, Észak-kelet Magyarországon), és ezek a rétegek ráadásul egyre kilátástalanabbnak ítélik meg saját helyzetüket, jövőjüket (Kovács T., 2004). Ezen rétegek számára valós veszély a latin-amerikanizálódás, vagyis hogy a felzárkózás esélyeit is elveszíthetik örökre (Andorka, 1999). Nem indult még be kellően a vidéki gazdaság diverzifikációja, a törekvések legfeljebb részsikereket hoztak, a sokak által (nem csak itthon) mentőövnek tartott falusi turizmus nem akar igazán beindulni, aminek egyik bizonyítéka, hogy a falusi szálláshelyek kihasználása az új évezred küszöbén 4% körüli (Somogyi, 2004). Kimerülőben vannak a felemelkedés helyi forrásai és lehetőségei. Mint ahogy Baranyi (2004) az Alföld periférikus vidéki területeiről írja, a tájszerető mentalitáson és identitáson kívül jobbadán ma már egyetlen olyan társadalmi tényező sincs, amely a korábbiakhoz hasonló kedvező társadalmi hatást tudna kiváltani az Alföldön. Sajnos hazánk más vidéki területeiről esetenként még hangsúlyosabban mondható el ugyanez. Meg kell állapítani, hogy nemzetközi összehasonlításban is hasonló folyamatok és állapotok jellemzik a vidéki területeket. Az 1994-es keltezésű Európa című dokumentum tartalmának ismertetése során Rechnitzer (1998) úgy ír a vidéki térségekről, hogy néhány vidéki térségben sikerült új jövedelemszerzési formákat találni, másutt azonban, kiváltképp a nehezen megközelíthető régiókban nem történt elmozdulás a periférikus helyzet mérséklésében. A hazai szakirodalomban többen (pl. Fehér I., 1993; Dorgai és Miskó, 1999; Kovács T., 2000) elemezték a vidéki területek kategorizálásáról szóló OECD (1993) és a The Future of Rural Society (1998) EK dokumentumot. Mindkét dokumentumból kiolvasható, hogy nagy különbségek vannak az egyes vidéki térségek fejlettsége és fejlődési lehetőségei között. A fejlett országokban is találhatók elmaradott, periférikus, nehezen megközelíthető hátrányos vidéki területek, ahol a többi vidéki területhez képest más beavatkozásokra van szükség a fejlesztés érdekében (pl. előtérbe kell kerülnie a komplex vidékfejlesztésnek, az életkilátások fejlesztésével a gazdákat a farmokon kell tartani, mivel csak így van esély a kulturális és természeti értékek megőrzésére). A vidékkel való szakmai-tudományos foglalkozás a területi fejlődés szempontjából talán érthető módon eddig sokkal jobban koncentrált a negatív vidéki állapotokra és jelenségekre, mint a vidék értékeire. A tudomány azonban csak félkarú, ha nem törekszik a teljesség bemutatására. Szükséges, hogy tudományos műhelymunka szintetizálja a vidékiség egyetemes pozitívumait, értékeit, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy azzal a vidéki ember sok esetben tisztában van, a városi emberben pedig a fenntartható fejlődés érdekében 10

11 tudatosítani kell. Persze csíráiban ez utóbbi is jelen van ma már társadalmunkban, hiszen mivel lenne magyarázható, hogy nálunk is kezd életfilozófiává válni a dolgozz a városban, lakj (élj) vidéken. 1.2 VIDÉKFEJLESZTÉS A TERÜLETI FEJLŐDÉSBEN TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS Kovács T. (2004) megfogalmazása szerint hazánkban a vidékfejlesztés a vidék évtizedes (évszázados) lemaradásának felszámolása jegyében tör előre. Megállapítása aligha vitatható. Véleményéből az is kiolvasható, hogy a vidék fejlesztése eddig a területi (elsősorban város-) fejlesztési törekvések és intézkedések sorában valahol hátul kullogott és csak a vitathatatlan tényekkel való szembesülés után kezd megfelelő helyre kerülni a területpolitikában. Történeti visszatekintésében Kovács T. a népi írók két világháború közötti tevékenységét tekinti kiinduló pontnak, akik a maguk eszközeivel sürgették a vidék halmozott hátrányainak felszámolását, és mozgalmat indítottak el ennek érdekében. Mozgalmuk hatása csupán korlátozott lehetett (bár nem vitatható a Klebersberg Kunó által véghezvitt tanyasi iskola építési program), mivel a II. világháború utáni államszocialista időszakban az lett a jellemző, hogy a településfejlesztést a városok esetében állami feladatnak, a falvakban azonban jórészt magánügynek tekintették (Enyedi, 1980). Nagy léptékkel haladva a következő fontos történelmi mozzanatnak az évi XXI. törvényt a területfejlesztésről és területrendezésről, és az abból következő jogi dokumentumok megszületését kell tekintenünk. A törvény szerint a területfejlesztés és a területrendezés céljai közül kettő közvetlen vidékfejlesztési vonatkozású: 2. b.: a főváros és a vidék, városok és községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti életkörülményekben, gazdasági, kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében, d.: a nemzeti és térségi identitás megtartása és erősítése. Mielőtt a történeti visszatekintő legújabb hazai vidékfejlesztési történéseire rátérnénk, szükséges az európai fejlemények rövid áttekintése, annál is inkább, mivel ezek hatása elvitathatatlan a formálódó új vidékpolitikánk számára. Ebben a kérdésben Fehér I. (1993) elemző munkája az 1985-ös keltezésű Integrált Mediterrán Programokat tekinti az első célzatos vidékfejlesztési törekvéseknek, amelyek a legrosszabb helyzetben lévő görög, dél-francia és dél-olasz vidékek helyzetén próbáltak segíteni. Sem ezek, sem az integrált vidékfejlesztési úttörő tanulmányok (Peak Park, UK) nem hozták az elvárt eredményeket. Ugyancsak Fehér I. mutatja be, hogy az Európai Közösség megalakulása előtti közösségi politika még nem célzottan, hanem az általános közösségi politikába ágyazva tartalmazott a vidéket segítő elemeket, úgy mint a mezőgazdaság modernizálása (termelékenység, versenyképesség növelés, a termékértékesítés segítése, beruházás pénzügyi támogatása), a gazdasági bázis szélesítése (feldolgozás, turizmus, erdészet, kisvállalkozások ösztönzése), a humán tőke fejlesztése (oktatás, képzés, átképzés), amely főleg az előző intézkedéscsoportot hivatott segíteni, infrastruktúra fejlesztés, amely főleg az úthálózat és a távközlés területét érintette. Ennek az időszaknak a tapasztalatait összegezve Fehér I. (1993) végül arra a megállapításra jutott, hogy a tagállamok vidéki területeit érintő intézkedések az EK kezdeti tapasztalatait is figyelembe véve általában szektor-centrikusak voltak. Így történetileg a 11

12 vidékpolitika nem mint önálló egész, hanem mint a felmerült problémákra való reagálás, ún. ad hoc cselekvés jelent meg. Ezt bizonyítékként támasztja alá az Európai Bizottság szektorális szervezeti felépítése (pl. mezőgazdasági, oktatási, szolgáltatási, szociális igazgatóságok). A vidékpolitika egy szektorális hivatalok közötti együttműködést kívánt volna meg, melyre 1993-ban Fehér I. még kevés esélyt látott. Tulajdonképpen hasonló tartalmú összegzést jelent a vidékpolitikáról Rechnitzer (1998) területpolitikáról szóló kiváló történeti áttekintésének első része. Ebben az európai területfejlesztési politika kezdeti fejlődését vizsgálva a területfejlesztést a gazdasági erővel, a fejlettséggel és gazdaság-fejlesztéssel azonosítja. A vidékfejlesztés a területi fejlődés önálló területeként még nem jelenik meg, csupán úgy említi a vidékfejlesztés problémakörét, mint a területileg probléma térségek átlójaként megjelenő fejletlen zónában az elmaradott, vagy pontosabban vidéki térségeket. Később azonban tapasztalhatjuk, hogy a területfejlesztés legújabb európai dokumentumainak elemzése (Rechnitzer, 1998) során kirajzolódni látszik egy közvetlen vidék felé fordulás. Az Európa 2000 dokumentum a területfejlesztés tényezői között említi a városias és vidéki területek fejlődésének kérdéseit. Távlatilag azt prognosztizálja, hogy a területfejlesztési politika feladata lesz, hogy lassítsa, vagy megállítsa a vidéki területek elnéptelenedési folyamatát. A dokumentum szerint a vidéki térségek fejlesztése annak ellenére szükséges volt, hogy a Közösségben a mezőgazdasági termelés folyamatosan növekedett, még ha az együtt is járt a mezőgazdaság részesedésének visszaesésével a bruttó társadalmi termékben, és a foglalkoztatottak arányának csökkenésével. Ezzel együtt a mezőgazdaságot továbbra is a vidéki területek fejlődésében fontos tényezőnek tekinti, már nem csupán gazdasági, hanem társadalmi-kulturális szempontokból is. A mezőgazdaság mellett a vidéki térségek gazdasági fejlődése egyre nagyobb mértékben függ az olyan nem mezőgazdasági szektoroktól, mint idegenforgalom, erdőgazdálkodás és a vidéken megtelepülő ipar. Előfordulhat, hogy az alternatív gazdasági ágazatok átveszik a mezőgazdaság helyét, vagy ahhoz hasonló lesz a gazdasági szerepük. Szintén Rechnitzer (1998) bemutatására alapozva egy későbbi keltezésű európai dokumentum, az Európa vizsgálata szükséges a vidékfejlesztés fokozatos európai térnyerésének bizonyítására. Ebben a területfejlesztés stratégiai céljai között már külön említik a vidékfejlesztést. Többek között a városok perifériáján fekvő vidéki térségek védelmét és a ritkán lakott nyilvánvalóan vidéki területek erőforrásainak megőrzését és fejlesztését irányozzák elő. Az Európa három területfejlesztési stratégiai célja közül a fenntartható és kiegyenlített gazdasági fejlődés céljánál elengedhetetlennek tartják a fenntartható fejlődés elvének alkalmazását. Ennek alapelveit a Fehér könyv (White Paper, 1994) sorolja fel, melyek között több vidéki kötődésű is van, így pl. a természeti források átlátható felhasználása, a természeti környezet sokszínűségének megóvása, a vidéki térségekben a talajt kevésbé terhelő mezőgazdasági és erdészeti eljárások meghonosítása, a környezeti szempontok előtérbe kerülése a területfejlesztésben, a természeti örökség fokozottabb védelme. Az európai területi fejlődés gyakorlatának vidéki vonatkozásai az közötti tervezési-programozási időszakban minden korábbinál hangsúlyosabb szerepet kaptak. A regionális (struktúra) politika célterületein belül az erre irányuló hazai elemzések (Rechnitzer, 1998; Fehér I., 1993; Dorgai és Miskó, 1999) egybehangzó álláspontja szerint kettőben közvetlenül szerepelt a vidékfejlesztési irányultság, egyben pedig a mezőgazdaság segítésén keresztül közvetetten jelent meg a vidék fejlesztése. Az első célterület az elmaradott régiók fejlődésének és szerkezeti alkalmazkodásának elősegítését tartalmazta, és az elmaradott térségek fejlesztését meghatározó feladatok között olyan vidékfejlesztési 12

13 intézkedések sorakoztak, mint turizmus, mezőgazdasági struktúra átalakítás, a vidéki életmód és értékek védelme. Még ennél is közvetlenebb vidéki irányultságú az ún. 5.b célterület, ahol az 1. célterület alá nem tartozó kedvezőtlen adottságú vidéki térségekben vették célba a mezőgazdasági területek fejlődésének és szerkezeti átalakulásának elősegítését. A vidéki térségek jogosultságát olyan tipikus vidéki mutatókkal határolták le, mint a mezőgazdasági foglalkoztatottság magas aránya, alacsony mezőgazdasági jövedelmezőség, különösen az élőmunkára vetített alacsony hozzáadott érték, alacsony népsűrűség és a csökkenő népesség. Az 5.a célterület úgy irányult közvetetten a vidékfejlesztése felé, hogy mezőgazdasági (ezáltal természetesen a vidéki) területek fejlődését segítette. Az ismertetett dokumentumokon és programokon túl az ESDP-ben (European Spatial Development Perspective), mint az egyik európai térhasználati stratégiában is megjelenik a vidék. A négy főcsoportba rendezett célok közül az első a város és a vidék kapcsolati rendszerének új megvilágításba helyezését látja szükségesnek. Ebből a kapcsolatrendszerből az össztársadalmi igényként megfogalmazódó kultúrtáj megőrzése és a természeti értékek védelme kap hangsúlyt, amit a vidéki területeknek kell gondozni. A harmadik célcsoportban a kulturális és természeti örökség védelmét fogalmazták meg, amely a meg nem újítható erőforrások megőrzését, a természeti erőforrások közül a természet, a föld és felszíni vizek, a levegőminőség és a termőtalaj védelmét jelenti. Ha az előzőekben részletezett inkább a térhasználat, területi fejlődés, területfejlesztés oldaláról megvilágított európai vidékpolitikai fejlődés mellett számba vesszük a közvetlen vidékpolitikát befolyásoló (Cork Declaration, 1996; European Charter of Rural Areas, 1996), vagy a Közös Agrárpolitikát az integrált vidékfejlesztés irányába terelő dokumentumokat (Buckwell, 1997; CAP, 2000), akkor azonosulni tudunk Horza és Tanka (1999) megállapításával, akik szerint a vidékfejlesztés késői megjelenése a vidékpolitikában nem időbeli kérés, hanem egy szerves fejlődés eredménye. Hasonló véleményen van Kovács T. (2000) is, aki szerint a vidékfejlesztés az Európai Unió struktúra politikájában viszonylag későn az elmúlt egy évtizedben jelent meg, és ennek megfelelően fokozatosan intézményesül és épül ki az e területre vonatkozó közös stratégia. Kovács T. ennek megfelelően egy formálódó új tudományos diszciplínának tekinti a vidékfejlesztést. Azt kell látnunk, hogy az információ technológia által hajtva az élet diktálja a területi fejlődés tudományos megalapozását és vizsgálatát. Ebben a folyamatban szakterületi sajátosságoknak megfelelően önálló szakterületté, majd tudományággá fejlődik a vidék, vidékiség és vidékfejlesztés fogalomköre. 1.3 A FOGALMAK ÉRTELMEZÉSÉNEK MEGKÖZELÍTÉSI MÓDJAI A szakterületi önállóság, majd tudományággá fejlődés alapfeltétele, hogy identitása legyen a fogalomkörnek, oly módon tudja magát definiálni, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni a rokon szakterületektől és tudományágaktól. Ez sem egyik pillanatról a másikra következik be, ennek is megvan a maga szerves fejlődése, ami véleményünk szerint elkezdődött, és még biztosan nagyon sokáig tart majd. Mielőtt a fogalmakról eddig megismert hazai véleményeket számba vennénk, arra teszünk kísérletet, hogy a meghatározásokat jelentősen befolyásoló megközelítési módokat vegyük sorba. Csatári (2004) véleménye a vidék sokféle (köznyelvi, tudományos, politikai célzatú) értelmezéséből és használatából, másrészt az idegen nyelvi fordításból számos probléma adódhat, pl. öncélú (saját célú), vagy leegyszerűsítő (kevésbé árnyalt) értelmezés. Az eddigi hazai fogalmi meghatározásokból először az szűrhető le, hogy erős hatása van a definiálás céljának. 13

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Szerkesztő: Bálint János. Nagy Géza VIDÉKFEJLESZTÉS

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Szerkesztő: Bálint János. Nagy Géza VIDÉKFEJLESZTÉS A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Szerkesztő: Bálint János Nagy Géza VIDÉKFEJLESZTÉS DE AMTC AVK 2007 1 HEFOP 3.3.1 P.-2004-06-0071/1.0 Ez a kiadvány

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Korszerű vidékfejlesztés

Korszerű vidékfejlesztés Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Korszerű vidékfejlesztés Dr. Buday-Sántha Attila 2010.08.02. Buday-Sántha Attila 1 I. Korszerű

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08.

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08. Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész 2010. április 08. Vázlat Kiindulópontok, fogalmak Globális és lokális megközelítések Az Alföld-problematika

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Integrált regionális és vidékfejlesztés. Specifikus célok között szerepel: TÁJÉKOZTATÓ ANYAG

Integrált regionális és vidékfejlesztés. Specifikus célok között szerepel: TÁJÉKOZTATÓ ANYAG TÁJÉKOZTATÓ ANYAG Regionális és vidékfejlesztési szakirányú agrármérnök-képzés a GAEK-on Készítette: Dr. Duray Balázs, egyetemi docens, szakirány felelős. 2014. október A Kari agrárképzés regionális és

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez Budapest, 2013.04.08. Dr. G. Fekete Éva A szolidáris gazdaság (SSE) háttere Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

projekt indult a Kodolányi János Főiskolán

projekt indult a Kodolányi János Főiskolán "Társadalmi konfliktusok-társadalmi társadalmi jól-lét lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés" projekt indult a Kodolányi János Főiskolán Székesfehérvár, 2013. március 11. Elkezdődött

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szak

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szak Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szak A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si INSIGHT (élesl( leslátás, bepillantás) - pályázat a Hargita megyei gazdák k informáci ció-ellátására a mezőgazdas gazdaság és s vidékfejleszt kfejlesztés s fellendítéséé éért - Európai Bizottság, Mezőgazdas

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben