gyi és s a gazdaságoss úgynevezett fekete zónaz helyezik el a szociális skert A tejházat úgy kell

Átírás

1

2 Az állattartás s higiéni niája A fertőző betegségek gek behurcolása - a telep kialakításakor figyelembe venni az állategészségügyi gyi és s a gazdaságoss gosságigi összefüggéseket Az iparszerű,, nagy kapacitású állattartó telepek felépítése: egy belső,, zárt, z termelő részre, vagy tiszta fehér zóna egy külsk lső,, ellátási, fertőzésre gyanúsnak tekinthető, úgynevezett fekete zónaz na A telepet tartós s kerítéssel kell körülvennik A telep kerítésének vonalában helyezik el a szociális épületet, az állatrakodó rámpát, az abraktárol rolót, szérűskert skert hiány nyában az alomtárol rolót, az üzemanyag-tárolót, a boncoló helyet, és s ha van, a kényszervk nyszervágóhidat. A tejházat a kerítés s mentén n vagy annak közelk zelében úgy kell megépíteni, hogy a száll llító járműnek ne kelljen a telepre behajtania. A kerítésen kell elhelyezni a szennyvízgy zgyűjtőket, külön n bekerített hígtrágya gya telepet, a dögkutatd gkutat,, vagy dögteret. d

3 A telep személyforgalma csak a kapu személybej lybejáróján keresztül l bonyolódhat, ami az ott elhelyezett úgynevezett fekete-feh fehér öltözőbe vezet Itt vetkőzőt, t, mosdót, fertőtlen tlenítőt és s olyan öltözőt t létesl tesítenek, tenek, amiből l már m r csak munkaruhában léphetnek l a dolgozók k a telepre. A munkaruhában a telepről l kilépni nem szabad. Ha valakinek pl. ellenőrz rző hatóságnak vagy elkerülhetetlen lhetetlen időszaki munkát végzőnek, pl. inszeminátornak feltétlen tlenül l be kell mennie a telepre, a lábbelire l nylon-csizm csizmát t kell húzni, h a kezet gondosan fertőtlen tleníteni teni kel és s köpenyt k kell felvenni A telep jármj rműforgalma: a nagyobb telepeken jó, j, ha a belső járműforgalmat olyan jármj rmű bonyolítja, ami nem hagyja el a telepet. Ha nagyon szüks kséges esetben kívülrk lről l kell bejönnie jármj rműnek, annak ki- és s behajtásakor alapos kerékf kfürdőn n kell átesnie egy fertőtlen tlenítő folyadékkal telt medencén n keresztül. A telep állatforgalma: a telepre irányul nyuló állatforgalom csak a vásárolt állatok behozatalára korlátoz tozódjon. Ezek részr szére megfigyelő istáll llót t kell létesl tesíteniteni a telepen kívül. k Ebben az emlős állatoknak legalább 30 napot, baromfiaknak 14 napot kell maradniuk. A járvj rványos betegségek gek veszély lyének csökkent kkentése érdekében mind a termelő-,, mind a tenyészanyagot a lehető legnagyobb mértm rtékben a telepen állítsuk elő,, hogy minél l kisebb legyen a kívülrk lről l irányul nyuló állatforgalom

4 A fertőtlen tlenítés A fertőtlen tlenítésen a kórokozk rokozó mikroorganizmusok vegetatív v alakjainak elölését, kiirtását értjük megakadályozni az egyes fertőző ágensek, járvj rványos betegségek gek behurcolását, ill. a betegség g jelentkezése és megállap llapítása esetén n a környezetben k lévől kórokozók mielőbbi elpusztítását t jelenti. Szakosított állattartó telepeken a technológi giától l függf ggő gyakorisággal ggal fertőtlen tleníteniteni kell akkor is, ha ott nem lépett fel betegség. g. Az időszakos fertőtlen tlenítés gyakorisága ga és s módja m az egyes állatfajok, fajták k tartástechnol stechnológiája, termelési célja, c kora szerint alakul (fiatalabb egyedek érzékenyebbek). Minden esetben el kell végezni, v amikor egy épületben, épületrészben a termelés s befejeződött tt,, az állat(ok) onnan kikerültek A fertőtlen tlenítés s után, a vegyszerek hatásának érvényesülése se miatt üresen és s zárva z kell hagyni, mintegy pihentetni kell az épületet vagy berendezést.

5 A gyakorlatban a következk vetkező fertőtlen tlenítési, csírátlan tlanítási eljárásokat alkalmaznak: mechanikus úton törtt rténő fertőtlen tlenítés, fizikai eljárásokkal törtt rténő és, vegyszerekkel törtt rténő fertőtlen tlenítés. A mechanikai és s fizikai fertőtlen tlenítés történhet hővel h forró levegővel, vel, vízsugv zsugárral-, és s sugárz rzó energiával: a nap energiájával, ultra ibolyasugárz rzással. Ezek fertőtlen tlenítő hatása nem teljes, ezeket ki kell egész szíteni a vegyszeres kezeléssel (mész, szóda, formaldehid oldat, szintetikus detergensek, stb.).

6 A beteg állat felismerése se Megfigyeljük állatainkat - rendellenességeket észlelünk jó,, ha ezeket minél l pontosabban megfigyeljük, szüks kség g esetén n lejegyezzük Megtekintjük az állat külsk lső megjelenését, mert gyakran már m r ennek alapján n valósz színűsíteni lehet bizonyos betegségek gek megjelenését - összbenyomás a testtartás, s, a mozgás, a viselkedés, s, az alkat, a táplt pláltság és s az ápoltság megfigyelése alapján n alakul ki bennünk. nk. Megállap llapítjuk az ún. klinikai alapért rtékeket: megszámoljuk moljuk a légvl gvételek számát, kérődzk dzőkön n a bendőmozg mozgásokat is, megállap llapítjuk a szívver vverések számát és s megmérj rjük k a belső hőmérsékletet

7 A betegség g keletkezésének az okai Külső kórokok Élő (biológiai) kórokokk Vírusok, Baktériumok Prionok, Gombák Paraziták Élettelen kórokokk Mechanikai hatások Hőmérséklet, Elektromosság Sugárz rzások, Időjárási, éghajlati tényezt nyezők A szervezet anyagellátási zavarai Belső kórokok Alkat Kondíci ció Immunitás s hiánya Allergia Hajlamosság Genetikai terheltség

8 A legfontosabb állatbetegségekgek A veszettség A veszettséget okozó vírus a legnagyobb töménységben a beteg központi idegrendszerében és s a nyálában találhat lható. A fertőzés s nyílt sérülésben, s sben, harapásban tud megeredni, és s részben r az idegpály lyák mentén n terjed a központi k idegrendszer felé,, amelyet megbetegít. t.

9 Bejelentési kötelezettsk telezettség g alá tartozik Évszázadok zadok óta ismert és s rettegett A betegség g iránt valamennyi emlősállat, llat, az ember, de még m g a madarak is fogékonyak. Járványos jellegét t az állat- oltások bevezetésével vel elvesztette, de a vadon élő húsevők k megbetegedése különösen a rókaveszettség ma is nagy veszély A tünetek t a fertőzés s után viszonylag hosszú, 2-88 hetes lappangási idő után jelentkeznek.. Az első,, bevezető szakaszban melankolikus az állat, a második, m izgalmi szakaszban dühöng, d támad. t A harmadik, bénulási szakaszban fulladásos halál l következik k be. A szarvasmarhákn knál, rókánál r l gyakorta nincs dühöngő szakasz, ami még m g veszélyesebb lyesebbé teszi a betegséget, get, mert az ember óvatlan lesz az állat megközel zelítésében. A betegség g mind az állatok, mind az ember esetében gyakorlatilag gyógy gyíthatatlan,, ezért alapvető jelentőségű a megelőzés, a védőoltv oltás

10 A prionok a központi k idegrendszerben egy lassan kialakuló,, gyulladásos jelenségek nélkn lküli li megbetegedést okoznak az idegsejtek degenerálódnak dnak majd elhalnak és az idegsejtek szöved vedéke szivacsossá válik. Ez elősz ször r az állat elbutulását, t, majd halálát t okozza a betegség g gyógy gyíthatatlan, kimenetele befolyásolhatatlan és ezek a fehérj rjék k bejutva a másik m szervezetbe fertőző jellegűek, ek, a megbetegedést tovább viszik szarvasmarhák k szivacsos agyvelő bántalma a BSE juhok surlókórja rja az embernél l jelentkező Creutzfeld-Jakob szindróma

11 Kérődzők Ragadós s száj- és s körömfk mfájás A kérődzk dzők és s a sertés s ragályos, heveny, általános lázas, l a szájny jnyálkahártyán, a lábvégeken, a tőgybimbt gybimbókon hólyagok h keletkezésével járój betegség A legrégebben gebben 1898-ban - leírt vírusos betegség Az egyik legnagyobb kárt k okozó fertőző betegség (elhullás, lesoványod nyodás, a védekezv dekezés s költsk ltségei), a nyershús s forgalmának egyik legfontosabb akadálya. Európában régebben r 4-64 évenként nt az egész földrf ldrészre kiterjedő járványt okozott - jelenleg Balkán és Törökország g a legveszélyesebb lyesebb része r Európának, hazánk 1973 óta járvj rványmentes. Emberi fogékonys konyság g szerencsére alacsony. A fertőzés szájon át, vagy a légutakon l át t terjed Ha fellép p a betegség, g, azonnal szigorú zárlatot rendelnek el

12 Gümőkór Bejelentési kötelezettsk telezettség g alá tartozó,, idült jellegű, alattomos, nagy gazdasági gi kárt k okozó fertőző betegség. g. Közegészségügyi gyi jelentősége is igen nagy ben elért gümőkórmentessg rmentességet megtartsuk. Ősidők óta ismert fertőző betegség, g, amely az ember mellett szinte az összes emlőst és s a madarakat is megbetegíti. ti. Jellegzetes eseteiben idülten lezajló specifikus gyulladásos folyamat A humán n TBC kórokozk rokozóját t Robert Koch fedezte fel 1882-ben A fertőzés s módja m lehet a légutakon, l a szájon át, vagy a méhen keresztül l a magzat is fertőződhet. A betegség hatására ebből l ered az elnevezése is kicsiny göböcskék, k, gümők g k keletkeznek, amelyek aztán szétesnek. A kiszabaduló sejtek tovább fertőznek, a felszakadt gümők g k helyén n pedig hegek keletkeznek

13 Brucellózis Bejelentési kötelezettsk telezettség g alá tartozó fertőző betegség - baktérium okozza A szarvasmarha brucellózisa vetélést, életképtelen magzatot, majd meddőséget okoz. A fertőzött tt állományt mentesíteni teni kell. A fogékony állatállományba közvetlenk zvetlenül l vagy közvetve k behurcolással kerül l a kórokozk rokozó.. Az átvészelt állatokban védettség g alakul ki, amely betegség g megnyugvását eredményezi. A fertőzés s szájon át fertőzött tt takarmánnyal, vízzel, tejjel -,, sebzett vagy felázott bőrön b n keresztül és s nemi úton törtt rténhet. A védekezv dekezésben alapvető a brucellózis zis-mentes állomány fertőződést stől l való megvédése. Az állathigiéniai előírások betartása és s a fertőzésvesz sveszély fellépése esetén n a szigorú mesterséges megtermékeny kenyítés gyakorlása.

14 Juhok fertőző betegségei gei Májmételykór A kérődzk dzők k gyakori parazitózisa, zisa, amely a köztigazda k csiga fejlődéséhez kedvező területeken alakul ki Kórokozó a közönsk nséges laposféreg májmm jmétely, amely cm hosszú,, 0,8-1,3 cm széles. A mételybm telyből l kikerülő peték k a köztesgazda k csigákba jutva ott egy farokkal rendelkező köztes fejlődési állapotba kerülnek, amelyek azután n kirajzanak a csigából és s a vizesebb, mély m fekvésű füveken megtapadnak A juh ezután n a fűf legelésével megfertőződik. A bélben b az ebihal-szer szerű átmeneti állapot átfúrja magát t a bélfalon b és s a hasüregben eljut a májba. Itt a máj m j sejtjeivel táplálkozik, lkozik, állományát t roncsolja, majd az állat elhullik. A védekezv dekezésben a legfontosabb az újrafertőzés kialakulása

15 Kergekór Világszerte ismert és s elterjedt, elsősorban sorban a juhokban, de más m kérődzőkben is előfordul forduló,, súlyos s tünetekkel t jelentkező bántalom, amelyet a kutya egyik galandférg rgének az agyvelőben kifejlődő lárvája okoz. A juhok a kutya bélsarb lsarából l a legelőre kerülő petékkel fertőződnek A peték k a juhba kerülve szétsz tszóródnak, de betegséget get azok okoznak, amelyek az idegsejtekbe jutnak. Ezeken keresztül l vándorolva v az agyba, ahol szabad szemmel is láthatl tható,, folyadékkal telt hólyagocskh lyagocskákat kat képeznek. Ezek azután n szétroncsolj troncsolják k az agy állományát. A fertőzött tt állat bágyadt, b tompult, ritkábban izgatott, lemaradozik a nyájt jtól, lesoványodik, kényszeresen k körbe k jár. Erről l kapta a kerge elnevezést a betegség A pásztorkutyp sztorkutyákat kat féregtelenf regteleníteni teni kell és s nem szabad a birkák fejét t megetetni a kutyákkal kkal

16 Rühösség A házi h és s a vadonélő állatfajokon világszerte előfordul forduló bántalom, amelyet rühatkák okoznak Az állandó élősködő rühatkák közül l a szívó- és s rágóatkr atkák k a bőr r felület letén, az ásóatkák k a bőrbe fúrt f járatokban j élnek. Az atkák k anyagcsere-term termékei izgatják k a bőrt, b szőrhull rhullás, savó, és s vér v r kilépése, pörkp rkök kialakulása figyelhető meg. A folyamattal különbk nböző fokú viszketegség g jár j r együtt

17 Sertések betegségei gei Aujeszky-féle betegség A kórokozk rokozó az Aujeszky-vírus, amelyet Aujeszky Aladár r különített k el a veszettségt gtől. A betegségre gre az emberen kívül k l minden emlősfaj fogékony, de fenntartója és terjesztője a sertés. s. A hörgh rgőváladékkal kiköhögi, a fertőzés s szájon át, vagy légutakon l keresztül történik. A vírus a központi k idegrendszerbe jut és s a magzatot is fertőzheti. A szopós s malac fogékonys konysága 100 %-os,% nem bírja b a fejét t felemelni, nyösz szörög, kényszeres a mozgása, majd 3-66 nap után n elhullik. A felnőtt állat lázas, l bágyadt, b étvágytalan, de meggyógyulhat. gyulhat. A végleges v gyógyul gyulás s csak akkor lehetséges, ha az egész állományt mentesítik tik

18 Sertéspestis Vírus - sertésteny stenyésztés s egyik legveszedelmesebb betegsége ge - az állományt szigorúan zárolni z kell, bejelentési kötelezettsk telezettség g van és s végülv az egész állományt ki kell irtani Csak a sertés s fogékony a megbetegedésre, de az viszont minden, korra, nemre, fajtára tekintet nélkn lkül - a szárított, füstölt, fagyasztott húsok h is terjesztik a vírust. v A XIX. század zad végén v Észak-Amerikából l Európába behurcolt A hazai sertésállom llomány viszonylag régóta r mentes - de a fejletlenebb mezőgazdas gazdaságú és állategészségügyi gyi rendszerű országokb gokból l néha n felvetődik a behurcolás s veszélye. Az állatok szájon át t fertőződnek, a fertőzést stől l számított 24 óra múlva m a vírust v már m ürítik (vizelettel, bélsb lsárral) A vírus v a garatban elszaporodik, majd a véren v át t eljut a szervezet minden részr szébe. A betegség g vérzv rzéseket, a nyirokszervek megbetegedését, t, idegrendszeri leépülést okoz

19 Baktériumos betegség, g, kórokozk rokozója igen ellenáll lló, az egészs szséges sertés mandulájában is megtalálhat lható A betegség g kialakulásához hajlamosító tényezők k szüks kségesek, ezek leggyakrabban a száll llítás, takarmányv nyváltás, időjárás-változ ltozás. 3 hónapos és s 1 éves kor között k a leggyakoribb a megbetegedés veszélye, de gyakorlatilag bármely b életkorban előfordulhat A betegség g heveny vérfertv rfertőzést, vagy idült izületgyullad letgyulladást, szívh vhártya-gyulladást okozhat. A betegség g tünetei t elősz ször r bágyadtsb gyadtság, g, étvágytalanság, g, hasmenés és s a legjellegzetesebb tünete, t hogy a bőrön n eleinte vörös, v majd kékesk kes- lilás s foltok jelentkeznek. A vemhes koca elvetélhet lhet Védekezés: vakcinázás és s a hajlamosító tényezők k csökkent kkentése Sertésorb sorbánc

20 Baromfik betegségei gei Madárinfluenza A háziash ziasított és s vad madarakban gyakran tünetmentes fertőzötts ttségben, olykor légzőszervi tünetekben, t vagy tojástermel stermelés-csökkenésben megnyilvánul nuló betegség. g. A vadon élő,, vándorlv ndorló madarak jelentős s fertőzésterjeszt sterjesztők, bennük k a megbetegedés s enyhe formában játszj tszódik le, de bélsarukkal b hónapokon h át t fertőznek. A-típusba tartozó influenza vírus. v A zsúfolts foltság, száll llítás, nagy tojástermel stermelés és s egyéb b stresszorok hajlamosító és s súlyosbs lyosbító szerepe egyértelm rtelműen en tisztázott zott Tünetek: bágyadtsb gyadtság, g, étvágytalanság, g, hasmenés, s, légzl gzőszervi tünetek. t A tojástermel stermelés s jelentősen csökken, majd súlyosabb esetekben az elhullás s %-ot% is elérheti A betegség g szigorú bejelentési kötelezettsk telezettség alá tartozik Védekezésként alapvető feladat a behurcolás megakadályoz lyozása, a fertőzött tt állományt zárlat alá helyezik, majd kiirtják

21 Bejelentési kötelezettsk telezettség vírus okozta betegsége, ge, esetenként nt azonban fácánok, foglyok és s más m s szabadon élő madarak között k is terjed heveny vérfertv rfertőzésben, vagy légzőszervi- és s idegrendszeri tünetekben megnyilvánul nuló bántalom Ősidők óta ismert betegség, g, amelynek első hazai leírása ból l származik betegség g terjesztésében a fertőzött tt állat mellett a hús, h csomagoló anyagok, ragályfog lyfogó tárgyak (járm rművek, ketrecek, tojást stálcák) játszanak j szerepet. A vírus v a szervezetbe a kötőhártyk rtyán, a légutakon l és s a szájon át t kerül l a szervezetbe, majd elárasztja az egész szervezetet és s az idegrendszert. A tünetei t láz, l bágyadtság, g, véres v hasmenés, s, nehéz légzés, végül v l idegrendszeri görcsg rcsök, fej körbemozgása Védekezés: a fertőzés s behurcolásának megakadályoz lyozása, fertőzéses telepek zár r alá helyezése, az állomány kiirtása, minden tárgy t fertőtlen tlenítése Baromfipestis