gyi és s a gazdaságoss úgynevezett fekete zónaz helyezik el a szociális skert A tejházat úgy kell

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "gyi és s a gazdaságoss úgynevezett fekete zónaz helyezik el a szociális skert A tejházat úgy kell"

Átírás

1

2 Az állattartás s higiéni niája A fertőző betegségek gek behurcolása - a telep kialakításakor figyelembe venni az állategészségügyi gyi és s a gazdaságoss gosságigi összefüggéseket Az iparszerű,, nagy kapacitású állattartó telepek felépítése: egy belső,, zárt, z termelő részre, vagy tiszta fehér zóna egy külsk lső,, ellátási, fertőzésre gyanúsnak tekinthető, úgynevezett fekete zónaz na A telepet tartós s kerítéssel kell körülvennik A telep kerítésének vonalában helyezik el a szociális épületet, az állatrakodó rámpát, az abraktárol rolót, szérűskert skert hiány nyában az alomtárol rolót, az üzemanyag-tárolót, a boncoló helyet, és s ha van, a kényszervk nyszervágóhidat. A tejházat a kerítés s mentén n vagy annak közelk zelében úgy kell megépíteni, hogy a száll llító járműnek ne kelljen a telepre behajtania. A kerítésen kell elhelyezni a szennyvízgy zgyűjtőket, külön n bekerített hígtrágya gya telepet, a dögkutatd gkutat,, vagy dögteret. d

3 A telep személyforgalma csak a kapu személybej lybejáróján keresztül l bonyolódhat, ami az ott elhelyezett úgynevezett fekete-feh fehér öltözőbe vezet Itt vetkőzőt, t, mosdót, fertőtlen tlenítőt és s olyan öltözőt t létesl tesítenek, tenek, amiből l már m r csak munkaruhában léphetnek l a dolgozók k a telepre. A munkaruhában a telepről l kilépni nem szabad. Ha valakinek pl. ellenőrz rző hatóságnak vagy elkerülhetetlen lhetetlen időszaki munkát végzőnek, pl. inszeminátornak feltétlen tlenül l be kell mennie a telepre, a lábbelire l nylon-csizm csizmát t kell húzni, h a kezet gondosan fertőtlen tleníteni teni kel és s köpenyt k kell felvenni A telep jármj rműforgalma: a nagyobb telepeken jó, j, ha a belső járműforgalmat olyan jármj rmű bonyolítja, ami nem hagyja el a telepet. Ha nagyon szüks kséges esetben kívülrk lről l kell bejönnie jármj rműnek, annak ki- és s behajtásakor alapos kerékf kfürdőn n kell átesnie egy fertőtlen tlenítő folyadékkal telt medencén n keresztül. A telep állatforgalma: a telepre irányul nyuló állatforgalom csak a vásárolt állatok behozatalára korlátoz tozódjon. Ezek részr szére megfigyelő istáll llót t kell létesl tesíteniteni a telepen kívül. k Ebben az emlős állatoknak legalább 30 napot, baromfiaknak 14 napot kell maradniuk. A járvj rványos betegségek gek veszély lyének csökkent kkentése érdekében mind a termelő-,, mind a tenyészanyagot a lehető legnagyobb mértm rtékben a telepen állítsuk elő,, hogy minél l kisebb legyen a kívülrk lről l irányul nyuló állatforgalom

4 A fertőtlen tlenítés A fertőtlen tlenítésen a kórokozk rokozó mikroorganizmusok vegetatív v alakjainak elölését, kiirtását értjük megakadályozni az egyes fertőző ágensek, járvj rványos betegségek gek behurcolását, ill. a betegség g jelentkezése és megállap llapítása esetén n a környezetben k lévől kórokozók mielőbbi elpusztítását t jelenti. Szakosított állattartó telepeken a technológi giától l függf ggő gyakorisággal ggal fertőtlen tleníteniteni kell akkor is, ha ott nem lépett fel betegség. g. Az időszakos fertőtlen tlenítés gyakorisága ga és s módja m az egyes állatfajok, fajták k tartástechnol stechnológiája, termelési célja, c kora szerint alakul (fiatalabb egyedek érzékenyebbek). Minden esetben el kell végezni, v amikor egy épületben, épületrészben a termelés s befejeződött tt,, az állat(ok) onnan kikerültek A fertőtlen tlenítés s után, a vegyszerek hatásának érvényesülése se miatt üresen és s zárva z kell hagyni, mintegy pihentetni kell az épületet vagy berendezést.

5 A gyakorlatban a következk vetkező fertőtlen tlenítési, csírátlan tlanítási eljárásokat alkalmaznak: mechanikus úton törtt rténő fertőtlen tlenítés, fizikai eljárásokkal törtt rténő és, vegyszerekkel törtt rténő fertőtlen tlenítés. A mechanikai és s fizikai fertőtlen tlenítés történhet hővel h forró levegővel, vel, vízsugv zsugárral-, és s sugárz rzó energiával: a nap energiájával, ultra ibolyasugárz rzással. Ezek fertőtlen tlenítő hatása nem teljes, ezeket ki kell egész szíteni a vegyszeres kezeléssel (mész, szóda, formaldehid oldat, szintetikus detergensek, stb.).

6 A beteg állat felismerése se Megfigyeljük állatainkat - rendellenességeket észlelünk jó,, ha ezeket minél l pontosabban megfigyeljük, szüks kség g esetén n lejegyezzük Megtekintjük az állat külsk lső megjelenését, mert gyakran már m r ennek alapján n valósz színűsíteni lehet bizonyos betegségek gek megjelenését - összbenyomás a testtartás, s, a mozgás, a viselkedés, s, az alkat, a táplt pláltság és s az ápoltság megfigyelése alapján n alakul ki bennünk. nk. Megállap llapítjuk az ún. klinikai alapért rtékeket: megszámoljuk moljuk a légvl gvételek számát, kérődzk dzőkön n a bendőmozg mozgásokat is, megállap llapítjuk a szívver vverések számát és s megmérj rjük k a belső hőmérsékletet

7 A betegség g keletkezésének az okai Külső kórokok Élő (biológiai) kórokokk Vírusok, Baktériumok Prionok, Gombák Paraziták Élettelen kórokokk Mechanikai hatások Hőmérséklet, Elektromosság Sugárz rzások, Időjárási, éghajlati tényezt nyezők A szervezet anyagellátási zavarai Belső kórokok Alkat Kondíci ció Immunitás s hiánya Allergia Hajlamosság Genetikai terheltség

8 A legfontosabb állatbetegségekgek A veszettség A veszettséget okozó vírus a legnagyobb töménységben a beteg központi idegrendszerében és s a nyálában találhat lható. A fertőzés s nyílt sérülésben, s sben, harapásban tud megeredni, és s részben r az idegpály lyák mentén n terjed a központi k idegrendszer felé,, amelyet megbetegít. t.

9 Bejelentési kötelezettsk telezettség g alá tartozik Évszázadok zadok óta ismert és s rettegett A betegség g iránt valamennyi emlősállat, llat, az ember, de még m g a madarak is fogékonyak. Járványos jellegét t az állat- oltások bevezetésével vel elvesztette, de a vadon élő húsevők k megbetegedése különösen a rókaveszettség ma is nagy veszély A tünetek t a fertőzés s után viszonylag hosszú, 2-88 hetes lappangási idő után jelentkeznek.. Az első,, bevezető szakaszban melankolikus az állat, a második, m izgalmi szakaszban dühöng, d támad. t A harmadik, bénulási szakaszban fulladásos halál l következik k be. A szarvasmarhákn knál, rókánál r l gyakorta nincs dühöngő szakasz, ami még m g veszélyesebb lyesebbé teszi a betegséget, get, mert az ember óvatlan lesz az állat megközel zelítésében. A betegség g mind az állatok, mind az ember esetében gyakorlatilag gyógy gyíthatatlan,, ezért alapvető jelentőségű a megelőzés, a védőoltv oltás

10 A prionok a központi k idegrendszerben egy lassan kialakuló,, gyulladásos jelenségek nélkn lküli li megbetegedést okoznak az idegsejtek degenerálódnak dnak majd elhalnak és az idegsejtek szöved vedéke szivacsossá válik. Ez elősz ször r az állat elbutulását, t, majd halálát t okozza a betegség g gyógy gyíthatatlan, kimenetele befolyásolhatatlan és ezek a fehérj rjék k bejutva a másik m szervezetbe fertőző jellegűek, ek, a megbetegedést tovább viszik szarvasmarhák k szivacsos agyvelő bántalma a BSE juhok surlókórja rja az embernél l jelentkező Creutzfeld-Jakob szindróma

11 Kérődzők Ragadós s száj- és s körömfk mfájás A kérődzk dzők és s a sertés s ragályos, heveny, általános lázas, l a szájny jnyálkahártyán, a lábvégeken, a tőgybimbt gybimbókon hólyagok h keletkezésével járój betegség A legrégebben gebben 1898-ban - leírt vírusos betegség Az egyik legnagyobb kárt k okozó fertőző betegség (elhullás, lesoványod nyodás, a védekezv dekezés s költsk ltségei), a nyershús s forgalmának egyik legfontosabb akadálya. Európában régebben r 4-64 évenként nt az egész földrf ldrészre kiterjedő járványt okozott - jelenleg Balkán és Törökország g a legveszélyesebb lyesebb része r Európának, hazánk 1973 óta járvj rványmentes. Emberi fogékonys konyság g szerencsére alacsony. A fertőzés szájon át, vagy a légutakon l át t terjed Ha fellép p a betegség, g, azonnal szigorú zárlatot rendelnek el

12 Gümőkór Bejelentési kötelezettsk telezettség g alá tartozó,, idült jellegű, alattomos, nagy gazdasági gi kárt k okozó fertőző betegség. g. Közegészségügyi gyi jelentősége is igen nagy ben elért gümőkórmentessg rmentességet megtartsuk. Ősidők óta ismert fertőző betegség, g, amely az ember mellett szinte az összes emlőst és s a madarakat is megbetegíti. ti. Jellegzetes eseteiben idülten lezajló specifikus gyulladásos folyamat A humán n TBC kórokozk rokozóját t Robert Koch fedezte fel 1882-ben A fertőzés s módja m lehet a légutakon, l a szájon át, vagy a méhen keresztül l a magzat is fertőződhet. A betegség hatására ebből l ered az elnevezése is kicsiny göböcskék, k, gümők g k keletkeznek, amelyek aztán szétesnek. A kiszabaduló sejtek tovább fertőznek, a felszakadt gümők g k helyén n pedig hegek keletkeznek

13 Brucellózis Bejelentési kötelezettsk telezettség g alá tartozó fertőző betegség - baktérium okozza A szarvasmarha brucellózisa vetélést, életképtelen magzatot, majd meddőséget okoz. A fertőzött tt állományt mentesíteni teni kell. A fogékony állatállományba közvetlenk zvetlenül l vagy közvetve k behurcolással kerül l a kórokozk rokozó.. Az átvészelt állatokban védettség g alakul ki, amely betegség g megnyugvását eredményezi. A fertőzés s szájon át fertőzött tt takarmánnyal, vízzel, tejjel -,, sebzett vagy felázott bőrön b n keresztül és s nemi úton törtt rténhet. A védekezv dekezésben alapvető a brucellózis zis-mentes állomány fertőződést stől l való megvédése. Az állathigiéniai előírások betartása és s a fertőzésvesz sveszély fellépése esetén n a szigorú mesterséges megtermékeny kenyítés gyakorlása.

14 Juhok fertőző betegségei gei Májmételykór A kérődzk dzők k gyakori parazitózisa, zisa, amely a köztigazda k csiga fejlődéséhez kedvező területeken alakul ki Kórokozó a közönsk nséges laposféreg májmm jmétely, amely cm hosszú,, 0,8-1,3 cm széles. A mételybm telyből l kikerülő peték k a köztesgazda k csigákba jutva ott egy farokkal rendelkező köztes fejlődési állapotba kerülnek, amelyek azután n kirajzanak a csigából és s a vizesebb, mély m fekvésű füveken megtapadnak A juh ezután n a fűf legelésével megfertőződik. A bélben b az ebihal-szer szerű átmeneti állapot átfúrja magát t a bélfalon b és s a hasüregben eljut a májba. Itt a máj m j sejtjeivel táplálkozik, lkozik, állományát t roncsolja, majd az állat elhullik. A védekezv dekezésben a legfontosabb az újrafertőzés kialakulása

15 Kergekór Világszerte ismert és s elterjedt, elsősorban sorban a juhokban, de más m kérődzőkben is előfordul forduló,, súlyos s tünetekkel t jelentkező bántalom, amelyet a kutya egyik galandférg rgének az agyvelőben kifejlődő lárvája okoz. A juhok a kutya bélsarb lsarából l a legelőre kerülő petékkel fertőződnek A peték k a juhba kerülve szétsz tszóródnak, de betegséget get azok okoznak, amelyek az idegsejtekbe jutnak. Ezeken keresztül l vándorolva v az agyba, ahol szabad szemmel is láthatl tható,, folyadékkal telt hólyagocskh lyagocskákat kat képeznek. Ezek azután n szétroncsolj troncsolják k az agy állományát. A fertőzött tt állat bágyadt, b tompult, ritkábban izgatott, lemaradozik a nyájt jtól, lesoványodik, kényszeresen k körbe k jár. Erről l kapta a kerge elnevezést a betegség A pásztorkutyp sztorkutyákat kat féregtelenf regteleníteni teni kell és s nem szabad a birkák fejét t megetetni a kutyákkal kkal

16 Rühösség A házi h és s a vadonélő állatfajokon világszerte előfordul forduló bántalom, amelyet rühatkák okoznak Az állandó élősködő rühatkák közül l a szívó- és s rágóatkr atkák k a bőr r felület letén, az ásóatkák k a bőrbe fúrt f járatokban j élnek. Az atkák k anyagcsere-term termékei izgatják k a bőrt, b szőrhull rhullás, savó, és s vér v r kilépése, pörkp rkök kialakulása figyelhető meg. A folyamattal különbk nböző fokú viszketegség g jár j r együtt

17 Sertések betegségei gei Aujeszky-féle betegség A kórokozk rokozó az Aujeszky-vírus, amelyet Aujeszky Aladár r különített k el a veszettségt gtől. A betegségre gre az emberen kívül k l minden emlősfaj fogékony, de fenntartója és terjesztője a sertés. s. A hörgh rgőváladékkal kiköhögi, a fertőzés s szájon át, vagy légutakon l keresztül történik. A vírus a központi k idegrendszerbe jut és s a magzatot is fertőzheti. A szopós s malac fogékonys konysága 100 %-os,% nem bírja b a fejét t felemelni, nyösz szörög, kényszeres a mozgása, majd 3-66 nap után n elhullik. A felnőtt állat lázas, l bágyadt, b étvágytalan, de meggyógyulhat. gyulhat. A végleges v gyógyul gyulás s csak akkor lehetséges, ha az egész állományt mentesítik tik

18 Sertéspestis Vírus - sertésteny stenyésztés s egyik legveszedelmesebb betegsége ge - az állományt szigorúan zárolni z kell, bejelentési kötelezettsk telezettség g van és s végülv az egész állományt ki kell irtani Csak a sertés s fogékony a megbetegedésre, de az viszont minden, korra, nemre, fajtára tekintet nélkn lkül - a szárított, füstölt, fagyasztott húsok h is terjesztik a vírust. v A XIX. század zad végén v Észak-Amerikából l Európába behurcolt A hazai sertésállom llomány viszonylag régóta r mentes - de a fejletlenebb mezőgazdas gazdaságú és állategészségügyi gyi rendszerű országokb gokból l néha n felvetődik a behurcolás s veszélye. Az állatok szájon át t fertőződnek, a fertőzést stől l számított 24 óra múlva m a vírust v már m ürítik (vizelettel, bélsb lsárral) A vírus v a garatban elszaporodik, majd a véren v át t eljut a szervezet minden részr szébe. A betegség g vérzv rzéseket, a nyirokszervek megbetegedését, t, idegrendszeri leépülést okoz

19 Baktériumos betegség, g, kórokozk rokozója igen ellenáll lló, az egészs szséges sertés mandulájában is megtalálhat lható A betegség g kialakulásához hajlamosító tényezők k szüks kségesek, ezek leggyakrabban a száll llítás, takarmányv nyváltás, időjárás-változ ltozás. 3 hónapos és s 1 éves kor között k a leggyakoribb a megbetegedés veszélye, de gyakorlatilag bármely b életkorban előfordulhat A betegség g heveny vérfertv rfertőzést, vagy idült izületgyullad letgyulladást, szívh vhártya-gyulladást okozhat. A betegség g tünetei t elősz ször r bágyadtsb gyadtság, g, étvágytalanság, g, hasmenés és s a legjellegzetesebb tünete, t hogy a bőrön n eleinte vörös, v majd kékesk kes- lilás s foltok jelentkeznek. A vemhes koca elvetélhet lhet Védekezés: vakcinázás és s a hajlamosító tényezők k csökkent kkentése Sertésorb sorbánc

20 Baromfik betegségei gei Madárinfluenza A háziash ziasított és s vad madarakban gyakran tünetmentes fertőzötts ttségben, olykor légzőszervi tünetekben, t vagy tojástermel stermelés-csökkenésben megnyilvánul nuló betegség. g. A vadon élő,, vándorlv ndorló madarak jelentős s fertőzésterjeszt sterjesztők, bennük k a megbetegedés s enyhe formában játszj tszódik le, de bélsarukkal b hónapokon h át t fertőznek. A-típusba tartozó influenza vírus. v A zsúfolts foltság, száll llítás, nagy tojástermel stermelés és s egyéb b stresszorok hajlamosító és s súlyosbs lyosbító szerepe egyértelm rtelműen en tisztázott zott Tünetek: bágyadtsb gyadtság, g, étvágytalanság, g, hasmenés, s, légzl gzőszervi tünetek. t A tojástermel stermelés s jelentősen csökken, majd súlyosabb esetekben az elhullás s %-ot% is elérheti A betegség g szigorú bejelentési kötelezettsk telezettség alá tartozik Védekezésként alapvető feladat a behurcolás megakadályoz lyozása, a fertőzött tt állományt zárlat alá helyezik, majd kiirtják

21 Bejelentési kötelezettsk telezettség vírus okozta betegsége, ge, esetenként nt azonban fácánok, foglyok és s más m s szabadon élő madarak között k is terjed heveny vérfertv rfertőzésben, vagy légzőszervi- és s idegrendszeri tünetekben megnyilvánul nuló bántalom Ősidők óta ismert betegség, g, amelynek első hazai leírása ból l származik betegség g terjesztésében a fertőzött tt állat mellett a hús, h csomagoló anyagok, ragályfog lyfogó tárgyak (járm rművek, ketrecek, tojást stálcák) játszanak j szerepet. A vírus v a szervezetbe a kötőhártyk rtyán, a légutakon l és s a szájon át t kerül l a szervezetbe, majd elárasztja az egész szervezetet és s az idegrendszert. A tünetei t láz, l bágyadtság, g, véres v hasmenés, s, nehéz légzés, végül v l idegrendszeri görcsg rcsök, fej körbemozgása Védekezés: a fertőzés s behurcolásának megakadályoz lyozása, fertőzéses telepek zár r alá helyezése, az állomány kiirtása, minden tárgy t fertőtlen tlenítése Baromfipestis

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A malacok fontosabb felnevelési betegségei A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

Kéknyelv betegség. rövid ismertető

Kéknyelv betegség. rövid ismertető Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,

Részletesebben

a fertőző vírusos macskabetegségekről

a fertőző vírusos macskabetegségekről a fertőző vírusos macskabetegségekről 1.FeLV (macska leukémia) Az FeLV, azaz a macska leukémia egy széles körben elterjedt, Retrovírus által okozott megbetegedés, mely iránt csak a macskák fogékonyak.

Részletesebben

Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv.

Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. ÉLBÁI 1 Népesség 448500 fő Terület 4088 km Népsűrűség 108 fő/km 2 Szm

Részletesebben

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21.

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. IBR és BVD mentesítés IBR mentesítés 1. ge negatív állomány kialakítása 2. IBR negatív állomány kialakítása

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10. BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó

Részletesebben

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból 1) Emberről-emberre terjedő betegségek a) gyomor-bélcsatornán át terjedő b) légutakon keresztül terjedő c) vérpálya útján terjedő d) kültakarón át

Részletesebben

TRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA

TRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,

Részletesebben

Gyakorlat. I. A mikroklíma

Gyakorlat. I. A mikroklíma Általános állathigiénia Gyakorlat I. A mikroklíma ma a gyakorlat menete a műszerek m működésének m ismertetése se a hallgatók k 3-4-es 3 csoportba oszlanak, minden csoport kap egy-egy műszert. m Az állatház

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x

Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) )+(5xTmcm)-(6,7xÉK év) NŐ: 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x (4,7xÉKév) Súlyzófaktorok: Könnyű fizikai munka: 1,7 Közepesen nehéz z fizikai

Részletesebben

Légzőszervi megbetegedések

Légzőszervi megbetegedések Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY

ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY FELADATAI A CSALÁDI GAZDASÁGOKBAN ÉS A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN Összeállította: Dr. Ravasz Ferenc A NASZÁLYI

Részletesebben

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

int-009-03_magyar.qxd 2/26/07 2:20 PM Page 1 Védjük meg lovainkat - a fertôzô betegségektôl!

int-009-03_magyar.qxd 2/26/07 2:20 PM Page 1 Védjük meg lovainkat - a fertôzô betegségektôl! int-009-03_magyar.qxd 2/26/07 2:20 PM Page 1 Védjük meg lovainkat - a fertôzô betegségektôl! int-009-03_magyar.qxd 2/26/07 2:20 PM Page 2 2 int-009-03_magyar.qxd 2/26/07 2:20 PM Page 3 Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.

Részletesebben

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK Prof. Dr. László Fodor Head of the department Dean A laboratóriumi állatok fertőző betegségei indukált betegségek fogékonyság spontán betegségek terjedés az állományon

Részletesebben

Transzgénikus. nikus állatok. Transzgénikus nikus minden olyan állat, melynek genomja emberi közremk bejuttatott DNS-t t tartalmaz.

Transzgénikus. nikus állatok. Transzgénikus nikus minden olyan állat, melynek genomja emberi közremk bejuttatott DNS-t t tartalmaz. Transzgénikus nikus állatok Transzgénikus nikus minden olyan állat, melynek genomja emberi közremk zremüködéssel bejuttatott DNS-t t tartalmaz. I. A KONKRÉT T GÉNSEBG NSEBÉSZETI SZETI TECHNIKA A beavatkozást

Részletesebben

pjárművek diagnosztikai

pjárművek diagnosztikai Gépjárműdiagnosztika Bevezetés s a gépjg pjárművek diagnosztikai vizsgálat latába DIAGNOSZTIKA = Dyagnosis görög g szó JELENTÉSE megkülönb nböztető felismerés, s, valamely folyamat elindító okának biztos

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás - hőszivattyú

Geotermikus energiahasznosítás - hőszivattyú Geotermikus energiahasznosítás - hőszivattyú Viczai JánosJ egyetemi adjunktus BME Építész Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Egy kis törtt rténelem Működési elve már m r régóta r ismert,

Részletesebben

143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet. a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalommeghatározások

143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet. a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalommeghatározások 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. (2) bekezdése 2., 15. és 25. pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

(HAV) rokozója Picornaviridae (RNS) ns Terjedése: enterálisan óvodai személyzet stb.) Szaporodása: a tápcsatornt

(HAV) rokozója Picornaviridae (RNS) ns Terjedése: enterálisan óvodai személyzet stb.) Szaporodása: a tápcsatornt H e p a t i t i s Hepatitis-A-vírus (HAV) A hepatitis elősz ször r felismert kórokozk rokozója Család: Picornaviridae (RNS) Lappangási idő: 15-50 50 nap, 10% beteg, 0,1% fulmináns ns Terjedése: enterálisan

Részletesebben

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni

Részletesebben

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint Derzsy betegség Madárinfluenza Anatipestifer betegség Sertésorbánc Vesekokcidiosis Angolkór Tüdımycosis Baromfi kolera Borreliosis

Részletesebben

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok Dr. Peter Franken Budapest 2013 BVD elleni védekezés a szarvasmarhaállományokban 1. Bevezetés és holland szarvasmarha-adatok

Részletesebben

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat

Részletesebben

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Áttekintés Miért éppen a nyuszik? Védekezés módja Vakcina jellemzői Vakcina működése Ráfertőzési

Részletesebben

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. február 17.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. mellékletének a telepekről, valamint az engedélyezett szervezetekből,

Részletesebben

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Megbetegedések bejelentése

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Megbetegedések bejelentése Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Megbetegedések bejelentése Szerző: Dr. Buri Antal Lektorok: Dr. Péter Katalin

Részletesebben

Histomoniasis (Blackhead)

Histomoniasis (Blackhead) Histomoniasis (Blackhead) régen ismert betegség - ismét elterjedőben hús szülőpár állományokban Derzsy Napok 2015 DR. KŐRÖSI LÁSZLÓ Blackhead A kórokozó Protozoa -véglény Család: Sarcomastigophora (Flagellaten,

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.4.2005 COM(2005) 171 végleges 2005/0062 (CNS) 2005/0063 (CNS) Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre

Részletesebben

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Mi a bárány-kokcidiózis? Kórokozó Eimeria spp. Kórokozóképes ség E. ovinoidalis +++ E. crandallis +/++ E.

Részletesebben

Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének. A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete

Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének. A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete egységes szerkezetben Az állattartásról 1. A rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak A 2012/12. SZÁM TARTALMA LÓ Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak nyugat-nílusi vírus okozta agy- és gerincvelő-gyulladása. Irodalmi áttekintés / 708 SZARVASMARHA Mee,

Részletesebben

A Felügyel tapasztalatainak összefoglalásasa

A Felügyel tapasztalatainak összefoglalásasa A Felügyel gyelőségellenőrzési tapasztalatainak összefoglalásasa Pados RóbertR Hulladékgazd kgazdálkodási osztályvezet lyvezető Szombathely, 2015. február r 12. Célkit lkitűzéseink A Felügyel gyelőség

Részletesebben

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1..

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1.. 6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL A rendelet hatálya 1.. Ez a rendelet Város1 Nagyközség közigazgatási területén tartott ebek tulajdonosaira, továbbá az ebek felügyeletével megbízott más

Részletesebben

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság Szakmai rendezvény ny az extenzív v halastavi gazdálkod lkodásról és s a kárókatonáról 2009. szeptember 24.,, Biharugra A kárókatona k katona probléma Magyarországon gon és s az Európai Unióban Schmidt

Részletesebben

SINÓROS-SZABÓ BALÁZS OKL.ÉPÍTÉSZMÉRNÖK. Aktív Passzív Stúdió Kft. Sinóros-Szabó Balázs mob.: 06.30.571.22.52 www.aktivpassziv.hu info@aktivpassziv.

SINÓROS-SZABÓ BALÁZS OKL.ÉPÍTÉSZMÉRNÖK. Aktív Passzív Stúdió Kft. Sinóros-Szabó Balázs mob.: 06.30.571.22.52 www.aktivpassziv.hu info@aktivpassziv. Mit l l más m s a passzívh vház? SINÓROS-SZABÓ BALÁZS OKL.ÉPÍTÉSZMÉRNÖK Mir l l is lesz szó? - passzívh vház z definíci ciója - passzívh vház z jellemz i, miben jobb, mint egy hagyományos épület? - passzívh

Részletesebben

A vírusok jellemzői. nem sejtes felépítésűek» nem élőlények!

A vírusok jellemzői. nem sejtes felépítésűek» nem élőlények! VÍRUSOK A vírusok jellemzői 1. méret nanométeres nagyságrend 10-9 m 10-6 mm (millomodrész) (mázatlan cserép pórusainál kisebbek) csak elektronmikroszkóppal vizsgálhatók nem sejtes felépítésűek» nem élőlények!

Részletesebben

A kiválasztó szervrendszer és betegségei

A kiválasztó szervrendszer és betegségei A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.

Részletesebben

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Részletesebben

A helyreáll feladatrendszer

A helyreáll feladatrendszer A helyreáll llítási, újjáépítési feladatrendszer Közbiztonsági referensek feladatai a helyreáll llítás s időszak szakában 234/2011. (XI. 10.) Korm. r. IX. fej. 77..(3).(3) 6/2012. (III. 12.) BM OKF utasítás

Részletesebben

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István

Részletesebben

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Területének 95%-a trópusi övezetben Magas napállás miatt legtöbb melegmennyiség Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Egyenlítıi,átmeneti,

Részletesebben

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI SPONDILARTRITISZ/ENTEZITISSZEL ÖSSZEFÜGGŐ ARTRITISZ

Részletesebben

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora

Részletesebben

Pulyka légzőszervi betegségek

Pulyka légzőszervi betegségek Pulyka A kórokozók Légzőszervi Gyakorlati helyzet Betegségek Alacsony patogenitású madárinfluenza XXIII. DERZSY NAPOK 2015. június 4-5. Zalakaros A jelenlegi megoldások Merial Avian Technical Services

Részletesebben

Immunotoxicitás. Immunrendszer véd v d a betolakodóktól. immunrendszerre hatást gyakorolnak

Immunotoxicitás. Immunrendszer véd v d a betolakodóktól. immunrendszerre hatást gyakorolnak Immunotoxinok Immunotoxicitás Immunrendszer véd v d a betolakodóktól Immuntoxikus anyagok: : környezeti k vegyi anyagok és s gyógyszerek, gyszerek, amelyek az immunrendszerre hatást gyakorolnak Vérünk

Részletesebben

Időszerű állategészségügyi kérdések. Országos Húsmarhaágazati Konferencia 2015. December 3.

Időszerű állategészségügyi kérdések. Országos Húsmarhaágazati Konferencia 2015. December 3. Időszerű állategészségügyi kérdések Országos Húsmarhaágazati Konferencia 2015. December 3. Bőrcsomósodáskór Lumpy skin disease (LSD) Bejelentési kötelezettség (HU, EU és OIE listás) Morbiditás 5-45%, mortalitás

Részletesebben

Építmények energetikai követelményei

Építmények energetikai követelményei Építmények energetikai követelményei Szikra Csaba Építészmérnöki Kar Padlók hőelnyelése Hőelnyelési tényező Kategóri riák: meleg félmeleg hideg Egyréteg tegű padló,, vagy egyréteg tegűnek tekinthető padló

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Blau-szindróma Verzió 2016 1. MI A BLAU-SZINDRÓMA/FIATALKORI SZARKOIDÓZIS 1.1 Mi ez? A Blau-szindróma genetikai betegség. A betegeknél egyszerre lép fel bőrkiütés,

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2008. ( ) FVM rendelete az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2)

Részletesebben

Állattársítások (Előnyök és kockázatok) vitaindító Csépányi Balázs ny. gyűjteményi igazgató Fővárosi Állat-és Növénykert

Állattársítások (Előnyök és kockázatok) vitaindító Csépányi Balázs ny. gyűjteményi igazgató Fővárosi Állat-és Növénykert Állattársítások (Előnyök és kockázatok) vitaindító Csépányi Balázs ny. gyűjteményi igazgató Fővárosi Állat-és Növénykert 1 A Fővárosi Állat és Növénykert Szavanna kifutója 2 Tanulmányoztuk a szavanna életközösségeit

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

JÁRVÁNY, JÁRVÁNYVESZÉLY

JÁRVÁNY, JÁRVÁNYVESZÉLY 1 JÁRVÁNY, JÁRVÁNYVESZÉLY 1. / VESZÉLYEZTETETTSÉG ELEMZÉSE: Járvány alatt emberek, vagy állatok (haszonállatok) tömeges, fertőző megbetegedését értjük. Az emberiséget évszázadok, sőt évezredek óta tizedelik

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése AZ ÁLLATOK KEZELÉSE, MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK - Az állattenyésztésre vonatkozó munkavédelmi

Részletesebben

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról 12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az állatok

Részletesebben

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI SPONDILARTRITISZ/ENTEZITISSZEL ÖSSZEFÜGGŐ ARTRITISZ

Részletesebben

FANTONI: CLIMACUSTIK. POLITECHNIKAI ENERGETIKA A KYOTOI JEGYZŐKÖNYV SZERINT Kellemes és s gazdaságos gos akusztikus climarendszer

FANTONI: CLIMACUSTIK. POLITECHNIKAI ENERGETIKA A KYOTOI JEGYZŐKÖNYV SZERINT Kellemes és s gazdaságos gos akusztikus climarendszer FANTONI: CLIMACUSTIK POLITECHNIKAI ENERGETIKA A KYOTOI JEGYZŐKÖNYV SZERINT Kellemes és s gazdaságos gos akusztikus climarendszer Luigi Cresi,, Patt Gruppo Fantoni FANTONI- CLIMACUSTIK Hűtő fűtő Klimarendszer

Részletesebben

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN Benkő Mária 1, Ivanics Éva 2, Palya Vilmos 3, Nemes Csaba 4, Kecskeméti Sándor 5, Dán Ádám 2, Kaján Győző 1, Glávits Róbert 2 1 MTA Állatorvos-tudományi

Részletesebben

Shoof és Ritchey állategészségügyi és állatkezelési termékek

Shoof és Ritchey állategészségügyi és állatkezelési termékek SHOOF WALKEASE - Korai beavatkozásra csülökápolásban A készlet tartalmazza a Walkease blokkokat, a speciális Walkease ragasztót, egy Surform reszelőt. A használat így egyszerű és nagyon hatékony. Gyors

Részletesebben

Székesfeh. számú rendelete

Székesfeh. számú rendelete Székesfeh kesfehérvár r Megyei Jogú Város Önkormányzat nyzat KözgyK zgyűlése a pénzbeli p és s természetben nyújtott szociális és s gyermekvédelmi ellátásokr sokról l szóló 5/2003.. (IV( IV.22.) számú

Részletesebben

Az iskolaegészs. 5. Budapest

Az iskolaegészs. 5. Budapest Az iskolaegészs szségügyigyi ellátás s aktuális kérdései Dr. Kaposvári JúliaJ 2009. október 5. Budapest A 19/2009 (VI. 18.) Eü.M.. rendelet Mi változott? v Az újszülöttek Egészs szségügyi gyi Könyvvel

Részletesebben

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Szerző: Dr. Buri Antal Lektorok: Dr. Péter Katalin Dr. Hanzséros

Részletesebben

Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés

Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés Herpesz vírus okozta megbetegedés halaknál CyHV-1 : pontyhimlő

Részletesebben

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.

Részletesebben

Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1

Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1 Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1 1.. /1/ Újudvar Község közigazgatási területén állatot tartani

Részletesebben

TSO KEZELÉS DR. SALAMON ÁGNES BUDAPEST 2006.09.23.

TSO KEZELÉS DR. SALAMON ÁGNES BUDAPEST 2006.09.23. TSO KEZELÉS DR. SALAMON ÁGNES BUDAPEST 2006.09.23. BEVEZETÉS - Colitis ulcerosa - Crohn betegség Míg g a colitis ulcerosa a vastagbélen jelenik meg, a Crohn betegség g a tápcsatornában bárholb kialakulhat.

Részletesebben

NTP_HTAR. Tehergépj. TECH_08_D4_NTP projekt. Ignácz Ferenc gépészmérnök, gépjármű műszaki szakértő. CEU Konferenciaközpont, Budapest

NTP_HTAR. Tehergépj. TECH_08_D4_NTP projekt. Ignácz Ferenc gépészmérnök, gépjármű műszaki szakértő. CEU Konferenciaközpont, Budapest pjármű balesetek vizsgálata korlátozott látási körülmk lmények közöttk TECH_08_D4_NTP projekt Ignácz Ferenc gépészmérnök, gépjármű műszaki szakértő Haszongépj pjárművek észlelhetősége korlátozott látási

Részletesebben

I.fejezet. Bevezető rendelkezések

I.fejezet. Bevezető rendelkezések Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 15/2005. (IX.15.) Ök.sz. rendelete a 10/2004. ( IV.30.) Ök.sz. rendelet- módosításáról a helyi környezet és természetvédelemről Nádudvar Város Önkormányzatának

Részletesebben

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok

Részletesebben

zlekedésben Dr.-habil egyetemi tanár PTE MIK

zlekedésben Dr.-habil egyetemi tanár PTE MIK Intelligens járművek / esafety rendszerek a közúti közlekedk zlekedésben Dr.-habil habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE MIK 2015. október AZ INTELLIGENS JÁRMJ RMŰ esafety rendszerek 2 Az intelligens

Részletesebben

Mindent a madárinfluenzáról

Mindent a madárinfluenzáról Mindent a madárinfluenzáról A madárinfluenza vírus által okozott állatbetegség. A kórokozó különböző vadon élő madárfajokat és a házi baromfi fajokat egyaránt képes megbetegíteni, de a vírusfertőzés gyakran

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 12. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Az élet kódja.

Részletesebben

Csecsemő és gyermekkori védőoltások

Csecsemő és gyermekkori védőoltások Csecsemő és gyermekkori védőoltások Kedves szülő! Ezzel az összefoglalóval szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy könnyebben tudjon eligazodni gyermeke védőoltásai között. Együtt ismertetjük az életkorhoz

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 116-09/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 0 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

Részletesebben

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. 4. tételek 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. A kórbonctan tárgya, feladata és vizsgáló módszerei 2. A kórbonctani és egyes kiegészítı diagnosztikai vizsgálatra szánt anyagok győjtésének

Részletesebben

KELL-E FÉLNÜNK A BAKTÉRIUMOKTÓL?

KELL-E FÉLNÜNK A BAKTÉRIUMOKTÓL? KELL-E FÉLNÜNK A BAKTÉRIUMOKTÓL? BARCS ISTVÁN Az általános és középiskolai oktatás gondosan megtervezett és tudományos alapossággal összeállított tantervek szerint halad. A képzés azonban nem minden esetben

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért.

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. 1 Kedvezményezett: Gönc és Térsége Egészségéért Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Az Európai unió és a magyar állam

Részletesebben

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.)

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.) 2007.7.30. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 197/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2007.

Részletesebben

FOGÁGYBETEGSÉG OKA, TÜNETEI ÉS KEZELÉSE MIT TEHETÜNK, HOGY MEGŐRIZZÜK EGÉSZSÉGES FOGÁGYUNKAT?

FOGÁGYBETEGSÉG OKA, TÜNETEI ÉS KEZELÉSE MIT TEHETÜNK, HOGY MEGŐRIZZÜK EGÉSZSÉGES FOGÁGYUNKAT? FOGÁGYBETEGSÉG OKA, TÜNETEI ÉS KEZELÉSE MIT TEHETÜNK, HOGY MEGŐRIZZÜK EGÉSZSÉGES FOGÁGYUNKAT? Dr. Csicsai Adrienn 2011. október 1. A civilizált emberiség 96 %-nak a fogazata nem egészséges: az 50 év felettiek

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro MAJEED Verzió 2016 1. MI A MAJEED 1.1 Mi ez? A Majeed-szindróma egy ritka genetikai betegség. Az érintett gyermekek Krónikus Rekurrens Multifokális Oszteomielitiszben

Részletesebben

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA (TOJÁSTÓL VÁGÓHÍDIG) Törzsállomány Keltető Előnevelő Hízlaló 57 hét 1.,29-33 hét előnevelés, felkészítés a tojástermelésre 2.,24 hét tojástermelés 5 + 28 nap 1. Tojás

Részletesebben

Levegőtisztas engedélyez jogszabályv

Levegőtisztas engedélyez jogszabályv Levegőtisztas tisztaság-védelmi engedélyez lyezési eljárások a jogszabályv lyváltozások tükrében. Levegővédelmi jogszabályok Hatályosak 2011.jan 15-től. 306/2010(XII.23) Korm.rendelet a levegő védelméről

Részletesebben

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van:

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van: Szívvel a stroke ellen! - Háttéranyag Az agyi érkatasztrófa (szélütés) okai Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyi infarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása

Részletesebben

Képviselő-testületének. 8/2011.(VI.01.) rendelete. Az állattartás helyi szabályairól. Záradék: A rendeletet kihirdettem. Erdőkürt, 2011. május 23.

Képviselő-testületének. 8/2011.(VI.01.) rendelete. Az állattartás helyi szabályairól. Záradék: A rendeletet kihirdettem. Erdőkürt, 2011. május 23. Erdőkürt Községi Önkormányzat 2176. Erdőkürt Kossuth út 51. Tel. 32/479-179 Fax:/32/782-909 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai JFGK 16.: BORJAK VÉDELME A követelmények célja: Az állattartót terheli a felelősség azért, hogy a borjak tartási körülményei minden szempontból megfeleljenek

Részletesebben

Európai Fogyasztói Központ. E-kereskedelem. (Szeged, dr. Kriesch Attila Igazgató

Európai Fogyasztói Központ. E-kereskedelem. (Szeged, dr. Kriesch Attila Igazgató E-kereskedelem és s fogyasztóvédelem a jogszerű és s fogyasztóbar barát t e-shop, e gyakorlati kérdések és s válaszok v a vállalkozv llalkozások részr szére, különösen tekintettel az új j magyar szabályoz

Részletesebben