Élelmiszereink állati kártevőkkel való szennyezettsége *

Átírás

1 Élelmiszereink állati kártevőkkel való szennyezettsége * Dr. DÖMÖTÖR Lászlóné Dr. ARADI Mátyás Pál Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet Mikrobiológiai Osztálya, Budapest Fővárosi Közegészségügyi Járványügyi Állomás Fertőtlenítő Parazitológiai Osztálya, Budapest Az élelmianyagokat-élelmiszereket a kártevők nemcsak táplálékul használják fel, hanem jelenlétükkel, anyagcseretermékükkel undortkeltővé, emberi fogyasztásra alkalmatlanná tehetik azokat. A kártételük elleni védekezés során hazánkban évente több vagon irtószer felhasználása vált szükségessé (1,9). Ennek ellenére a kártétel óriási. Világviszonylatban között a raktározott élelmiszerkészletekből 33 millió tonna kenyérgabona és rizs ment tönkre élelmiszerkártevők (atkák, gabonabogarak, zsizsikek) által okozott szennyezés miatt. Ez 160 millió ember 1 évi tápláléka (2). Az élelmi szerkártevőkkel foglalkozó tudományág u j, s ma ;;iég igen elhanyagolt terület; a humán parazitológia tárgyától eltérően az emberi táplálkozás célját szolgáló élelmianyagokbanélelmiszerekben élő, azokat látogató és azok utján terjedő áll a t i kártevőkkel foglalkozik. Feladata elsősorban a szennyezés megállapítása, értékelése és az egészségügyileg veszélyes élelmiszerek táplálkozás céljára történő felhasználásának megakadályozása. * Az MPT február 27- i tudományos ülésén elhangzott e- lőadás alapján.

2 Annak megítélése, hogy a kártevőkkel szennyezett élelmiszerek emberi táplálkozásra felhasználhatók-e, körültekintést, felelősséget igényel. A szennyezés rendszerint nagymennyiségű élelmiszert érint, és észrevételkor a kár már igen jelentős lehet. A mult év augusztusában pl. a Fejér-megyei KÖJÁL felkérte Intézetünket lis*+- és rizsminták kontroll vizsgálatának elvégzésére. Bicskén ugyanis az egyik KÖZÉRT-ből vásárolt lisztet azzal a panasszal vitték vissza, hogy kukacok és bogarak vannak benne. A vizsgálatok a panaszok jogosságát igazolták: a liszt- és rizsminták kis lisztbogárral (Tribolium confusum) szennyezve voltak. Kiderült, hogy a bicskei malomban a rovar- és rágcsálóirtást több mint 1 évig elhanyagolták, minek folytán kb. 300 q liszt és a liszttel közös raktárakban elhelyezett kb. 100 q rizs oly mértékben szennyeződött kártevőkkel ( bogár és lárva/kg), hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált (3). Országosan kevés raktártér'áll rendelkezésre élelmiszereink elhelyezésére. A tárolóhelyiségek túlzsúfoltak, a páratartalom és hőmérséklet nem megfelelő, ami elősegiti a kártevők elszaporodását ( 1, 4). A tárolóhelyiségekben a gyors k i - és berakás között az előirt fertőtlenítő eljárásokat nem végzik el. Sok esetben még az egyszerű takarítás is hiányos. Ezek a körülmények elősegitik az élelmiszerkártevők terjedését. Az. élelmianyagok-élelmiszerek higiénéjére vonatkozó előírásokat, a raktárak élelmiszerkártevőktől való mentesítését törvényerejű rendeletek irják elő, melyek ismertetése e dolgozat kereteit meghaladja. E rendeletek végrehajtásáért, annak ellenőrzéséért elsősorban az- élelmiszergyártó, csomagoló, raktározó, forgalombahozó szervek felelősek. Mulasztás esetén e szervek felelősségre vonhatók, az anyagi kár egyedül őket terheli. A KÖJÁL-ok és egyéb tanácsi egészségügyi szervek ellenőrzési jogai a fenti szerveket nem mentesitik a felelősség alól. Az élelmiszerek kártevő-szennyezettségének mértékét és a fogyaszthatóság szempontjából megállapított határértékeket egészségügyi normák és szabványok irják elő (a MNOSZ S 09

3 számú rendelet pl. az atkákkal, zsizsikekkel szennyezett étkezési magvak felhasználhatóságára vonatkozó határértékeket irja elő). Az importált élelmiszerek elbírálásánál más országok által kiadott előírásokat is figyelembe veszünk. E dolgozatban az élelmiszereink állati kártevőkkel való szenynyezettségének felmérése céljából az OÉTI és a Fővárosi KÖJÁL által években végzett vizsgálatok néhány fontosabb adatát ismertetjük. S a j á t v i z s g á l a t o k Munkánk az alábbi szempontok vizsgálatára terjedt k i : 1/ a 10 év alatt vizsgált mintákban milyen százalékos megoszlásban voltak kártevők; 2/ mely élelmiszercsoportok voltak leggyakrabban szennye-, zettek; 3/ az élelmiszerekben milyen kártevők fordultak elő leggyakrabban? A vizsgált minták bizonyos értelemben válogatás nélküliek. A minták egy része Budapestről és Pest megyéből, nagy része importált élelmiszerekből és az ország más területeiről származik. A két intézetben azonosnak tekinthető vizsgáló módszereket alkalmaztunk. Az eredmény kiadásáig, ami kinevelésnél 3-4 hétig is eltartott, a mintával teljesen azonos élelmiszer zárlat" alatt állt (5). Az 1. táblázaton látható a vizsgált és a szennyezettnek talált minták száma évenkénti megoszlásban. Az OÉTI által vizsgált 2861 minta 7,4 fi-a, a KÖJÁL 1198 mintájának 12,8 fi-a. volt pozitiv. A két intézetben feldolgozott összesen 4059 mintában (mely a feldolgozás során vizsgálatnak felelt meg) talált 9 fioa pozitivitást igen jelentősnek kell tartanunk, tekintve, hogy minden élelmiszertételt, melyből kártevők voltak kimutathatók,

4 1. táblázat - Table 1 A vizsgált és kártevőkkel szennyezett élelmiszerminták megoszlása között Annual Distribution over the Period of Pood Samples Examined and of those Pound Contaminated by Insect Pests OÉTI Pőv. KÖJÁL Összesen - Hinták száma No of Samples Minták száma No of Samples Minták száma No of Samples Összesen Positiv Összesen i> H -P H CQ O PH Jf Összesen Positiv f , , , , , ,3 I , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0

5 valamilyen formában mentesítő eljárásnak (rovar és rágcsálóirtás) kellett alávetni ( l ). A 2. táblázatban élelmiszercsoportonként tüntettük fel a vizsgált és pozitívnak talált mintákat. Az OÉTI 2861 mintájából legtöbb a gyümölcsök, aszalványok csoportjába esik, melyből 10,6 fi volt pozitiv. E minták zöme az import élelmiszerekből tevődött össze (füge, datolya, cukrozott gyümölcsök,stb.).magas pozitiv!tást találtunk a tésztafélék, pékáruk és édességek (7,3 fi)f valamint az étkezési magvak, őrlemények csoportjában (7,1 Í ) is. E két utóbbi csoport mintái száraztészták, csokoládé, szaloncukor, nugát készítmények, továbbá lisztfélék, rizs, bab, borsó, lencse és fűszerek voltak. Az édesipari termékek közül emlitést érdemel az egyik FŰSZERT központi raktárában elhelyezett szaloncukor atkásodása. A nedves raktárban túlzsúfoltan tárolt cukor olyan mértékben fertőződött Carpoglyphus lactis-szal (cukoratka), hogy fogyasztásra alkalmatlanná vált és igy több százezer forint tényleges kár keletkezett (4). A cukoratkák a világon mindenütt elterjedtek és jelentős kárt okoznak. Plovdivban (Bulgária) pl. több tonna ládázott gyümölcsízt kellett megsemmisíteni atkafertőzés miatt (6). A Pöv. KÖJÁL által vizsgált étkezési magvak, őrlemények szenynyezettsége 13 E minták főleg malmokból, a kereskedelemből, raktárakból és termelőktől származó lisztféleségek, rizs, bab, borsó, lencse, rozs, buza voltak. Hasonló mértékű pozitivitást látunk a déligyümölcsök, aszalványok, valamint a tésztafélék, pékáruk, édességek csoportjában is (2. táblázat). A 2. táblázatban élelmiszercsoportonként felsoroltuk a pozitiv mintákból kimutatható kártevőket is, melyeket az egyes kártevőcsoportok általánosan használt magyar nevével jelöltük. Az egyes csoportokon belül, a fajokat nem ismertetjük; pl. atka je lölés alatt lisztatka ; cukoratka, gyümölcsatka, háziatka, stb. együttesen értendő.

6 2. táblázat - Table 2 A vizsgált mintákból kimutatott állati kártevők élelmiszercsoportonkénti megoszlása Distribution by Pood Groups of Contaminating Insect Pests Élelmiszercsoport - Food Group OÉTI Minták száma No of Samples összesen Positiv * Főv. KÖJÁL Minták száma No of Samples Összesen Positiv fi Étekezési magvak, őrlemények Seeds, Cereals Milled Products Tésztafélék, pékáruk, édességek Farinaceous Products, Confectionery Gyümölcsök (import is, aszalványok Fresh and Dried (also Imported) Fruits Nyers, előkészített, főtt, tartósított húsfélék Raw,Cured,Cooked, Processed Meat Készételek (konyhakész), tejtermékek Ready-made Foods, Dairy Products Egyéb Miscellaneous Összesen , , , , , , , , , , , , , ,8

7 Összesen - Minták száma No of Samples összesen H f 3 H CQ O FM , , , , , ,6 i Kártevők - Insect Pests gabonabogár, - Grain and Plour lisztbogár, Beetles, Weevils kenyérbogár, Pbycitid Motbs, zsizsik, Mites moly, atka kenyérbogár, - Grain and Drugstore zsizsik, moly, Beetles, Weevils, svábbogár, Pbycitid Motbs, csótány, atka, Cockroaches, Mites gabonabogár aszalvány- - Dried Fruit Beetle, bogár, moly, Grain Beetles, pajzstetü, Phycitid Moths, atka, Scale Insects,Mites gabonabogár szalonna- - Fallow, Red-legged, bogár, sonka- Ham, and Silken bogár, atka, Fungus Beetles, penészfaló- Phycitid Moths bogár, moly légy, moly, - Flies, Phycitid légylárva, Moths, Fly Larvae, muslica, atka, Wine Fly, Mites, gabonabogár, Grain, Flour, and szalonnabogár, Ham Beetles lisztbogár lisztbogár, - Flour Beetles, moly, atka Moths, Mites ,0

8 Az etkezeai magvak, őrlemény ÜK szennyezését aticák, gabonabogár, lisztbogár, kenyérbogár, zsizsikek és molyfélék okozzák 1eggyakrabban. A tésztafélékben, pékárukban, édességben az emiitett kártevőkön kivül a konyhai svábbogár, csótány is előfordul. Az alapanyagok, liszt, csokoládé, stb. kártevőkkel való szennyezettsége a belőlük készitett végtermékeket (főtt tészta, sütemény, kenyér) is fogyasztásra alkalmatlanná teszi. Gyümölcsökből (import is) és aszalványokból az atkán és molyon kivül az aszalványbogár és pajzstetvek mutathatók ki leggyakrabban. A kaliforniai pajzstetüvel (Quadraspidiotus perniciosus) szennyezett élelmiszerek behozatala t i l t o t t ugyan, mégis előfordult, hogy citromról, narancsról (citrusfélék) származó kaliforniai pajzstetü hazánkban a gyümölcsfaiskolák fertőzését okozta és azok állománya mind elpusztult, pótlása hosszú évekbe került (5). Húskészítményekben (elsősorban téliszalámin) gyakoriak az atkák, molyok, szalonnabogarak, sonkabogarak, penészfaló bogarak. A penészkedvelő atka különösen a szalámigyárak érlelőhelyiségeiben (pl. a budapesti és Csongrád-megyei szalámigyárban) talál kedvező viszonyokat elszaporodásához,s olykor óriási kárt okoz. A mult évben pl. Lengyelországba exportált több vagon szalámi ment tönkre atkafertőzöttség miatt (7). A Pőv. KÖJÁL, már ben megállapította, hogy a budapesti szalámigyár érlelőjében az atkák (Glyciphagus domesticus és Carpoglyphus lactis) elszaporodtak. A több mint 10 évvel később végzett helyszíni szurópróba során megállapítottuk, hogy a szalámi házi- és a cukoratkákkal való szennyezettsége ma sem szűnt meg. A tejtermékek közül különösen a sajtokon gyakoriak az atkák (házi- és cukoratka), melyek a rosszul szellőzött, nedves, meleg sajtpincékben igen elszaporodhatnak. A Pécsváradi Sajtüzem érlelőjében pl. több mázsa sajt ment tönkre atkafertőzöttség és káros penész miatt, melyet az atkák hurcoltak a sajtokra (4).

9 A készételekben a felsorolt kártevők bármelyike előfordulhat, leggyakrabban a légy, légylárva, különféle bogarak, atkák és molyok lárvái. Felmérésünk során kitűnt, hogy a legtöbb minta szennyezettségét az élelmiszeratkák és az élelmiszermolyok okozzák. Ha az atkák jelentősen elszaporodnak, az atkás élelmiszer ammóniaszagu lesz, esetleg az atkák táplálkozása következtében szinte eltűnik, mig végül csak az atkákat,petéiket és ürüléküket találjuk. M e g v i t a t á s A Főv. KÖJÁL és az OÉTI által t i z év alatt megvizsgált élelmiszerminták 9 #-a bizonyult állati kártevőkkel szennyezettnek. A kártevőknek élő vagy elpusztult állapotban történő elfogyasztása a szennyezett élelmiszerek utján egészségkárosodást okozhat részint közvetlen kárositás, részint bakteriális és egyéb fertőzések közvetitése által. Az élelmiszerkártevők egyes fajai bekerülve az emberi szervezetbe, órákig vagy napokig tartó, ételmérgezéshez hasonló tüneteket, fejfájással, hányingerrel, lázzal járó gastroenteritist okoznak (hasmenés gyakori). A lisztbogár testében és ürülékében levő sók viszont a vesére káros hatásúak (1, 4). A kártevőkkel fertőzött élelmiszerek a mérgezési veszély miatt rendszerint állati takarmányozásra sem használhatók. Az élelmiszeratkák, -molyok és lárváik feltehetőleg a testüket boritó szőrök mechanikai ingerlő hatása által váltanak ki-gyomor-, bélgörcsöket. Ez súlyos gyulladással, vérzéssel is járhat. Az atkák kb. l - l 1/2 órán át maradnak élő állapotban az emberi szervezetben ( l, 2, 8). Székletvizsgálatok kapcsán hazánk egyes vidékein gyakran és nagy példányszámban mutattak ki atkát és atka petét (Vas és Győr-Sopron megyéből). Hasmenés és bélpanaszok miatt vizsgált csoportok székletében is találtak már nagy mennyiségben lisztatkát (Tyroglyphus farináé) és petéjét (4).

10 Az élelmiszeratkák szőre, a szalonnabogarak, liszt "bogarak, lárvaszőre, a fertőzött élelmiszerrel foglalkozók bőrén az egyéni érzékenységtől függően ekcémaszerü gyulladást, csalánkiütéshez hasonló, viszketéssel járó bőrérzékenységet okozhat. Az allergiás jelenségek évekig fennállhatnak és munkájuk végzésében akadályozzák a dolgozókat. Szalámit kefélő és kezelő személyeken gyakori ez a jelenség ( l, 10). Egyes élelmiszerbogarak, mint pl. a legyek, hangyák, százlábúak az élelmiszerek szennyezésén kivül közvetlen csípésükkel, harapásukkal okoznak kellemetlen égető, viszkető fájdalmat. Jelen ismereteink szerint mintegy 30 atkafaj szennyezi és puszt i t j a élelmiszereinket. Szőrös testükön a szenny és a mikrobák könnyen megtapadnak ( l, 10). Atkákkal együtt a mikrobák széll e l, porral, csomagolóanyagokkal, sőt az élelmiszereket látogató rovarokkal nagy távolságokra kerülhetnek el. Élelmianyagaink-élelmiszereink kártevőkkel történő szennyezettségének jelentősége még a példákkal szemléltetett közvetlen anyagi kárban is megnyilvánul. Mindebből következik, hogy az élelmiszerekre specializálódott kártevők ellen fokozottan küzdeni kell, tovaterjedésüket a higiéné betartásának fokozott ellenőrzésével kell-megakadályozni. A kártevőmentesitést a kereskedelem és az ipar felelős szakembereinek jelenlétében kell végrehajtani. Bár az élelmiszerhigiénével kapcsolatos rendelkezések elsősorban a termelőt (gyártót.) és a forgalombahozót teszik felelőssé az élelmiszerkártevők elleni védekezés megvalósításáért, ugy véljük azonban, hogy indokolt a KÖJÁL-ok ellenőrző tevékenységének fejlesztése is. Gyakran előfordul, hogy pl. az import élelmiszerek egy része a főváros megkerülésével közvetlenül v i dékre érkezik. Ezek forgalombahozatal előtti ellenőrzése a területileg illetékes KÖJÁL feladata (pl. a kaposvári KÖJÁL-ban az OÉTI-nek kellett egy fügeszállítmány vizsgálatát a helyszínen elvégezni). Különösen fontos a raktározási viszonyok ellen-

11 őrzése, tekintve, hogy a már szennyezett tárolőhelyiségek az uj élelmiszerszállitmányokat is veszélyeztetik. ö s s z e f o g l a l á s A szerzők Ismertetik a Fővárosi KÖJÁL-ban és az OÉTI-ben években vizsgálatra került 4059 éleimiszerminta állati kártevőkkel való szennyezettségére vonatkozó adatokat. A vizsgált élelmiszerek 9 #-a volt kártevőkkel szennyezett. A szennyezettség leggyakoribb okozói a gabonabogár, a lisztbogár, az élelmiszermolyok,a zsizsik,a kenyérbogár,a szalonna- és sonkabogár,az aszalványbogár,a pajzstetvek,a svábbogár,az atkák és a csótány. DÖMÖTÖR, L.-né j ARADI, M. P - Contamination of Food Products by Insect Pests The authors discuss the contamination by insect pests of food samples investigated by the Institute for Public Health and Epidemiology, Budapest and the National Foodstuff Research Institute during Nine per cent of 4059 food products examined had been spoiled by insect pests. The most frequent pests of stored products were the grain beetle, the mealworm, the flour beetle, the granary, rice, and bean weevils, the cadelle and the drugstore beetle, the tallow beetle, the redlegged ham beetle, the dried fruit beetle, the cereal and dried fruit moths, especially the Indian meal moth, the fruit scale insects, mainly the San José scale, and the Asiatic and American cockroaches. I r o d a l o m 1. MAKARA, Gy.: Élelmiszerek védelme állati kártevők ellen. Budapest, 1955.

12 2. FRÖHLICH, G. - W. RALEWALL etc.: Pflanzenschutz in den Tropen. - Wissenschaftliche Zeitschrift der Karl Marx Universität, Leipzig, KISS, L. - LÖMÖTÖRNÉ, PÁL MARGIT : Trifolium confusum által okozott liszt és rizskárosodás a bicskei járásban. Fejér megyei KÖJÁL. - Elhangzott az MPT decemberi tudományos ülésén. 4. MAKARA, Gy. - ARADI M. PÁL: Néhány atka előfordulása és egészségügyi jelentőségük. - Bp. Közegészségügyi-járványügyi Állomás. Egészségtudomány, UBRIZSY, G.: A növényvédelem gyakorlati kézikönyve. - Budapest, I POPOY, P.C.: Személyes közlés. - Bulgária, Plovdiv-i KÖJÁL, JURKOVSZKY, M.: Személyes közlés. - Budapest, Szalámigyári laboratórium, MÁKARA, Gy. - MIHÁLYI, P.: Rovarok és betegségek. - Budapest, MAKARA, Gy.: Tájékoztató rovar és rágcsálóirtó szerekről. - Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest, MARTINI, E.: Lehrbuch der medizinischen Entomologie. - Jena, WEIDNER, M.: Bestimmungstabellen der Yorratsschädlinge und des Hausungeriefers Mitteleuropas. - Jena, ERDÉNYI, T. - TENGERDI, J.: Permetezés és porozás. - Budapest, Érkezett: Dr. DÖMÖTÖR Lászlóné Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest, IX.. Gyáli ut 3/a.