Tanári kézikönyv. Élõ környezetem Az ember szervezete és egészsége. 8. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanári kézikönyv. Élõ környezetem Az ember szervezete és egészsége. 8. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz"

Átírás

1 Tanári kézikönyv Élõ környezetem Az ember szervezete és egészsége 8. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

2 Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok... 5 A nemzeti alaptanterv és a biológiai ismeretek rendszerének összefüggése... 7 A tankönyv és munkafüzet felépítése, tanmenetajánlás Tanmenet Javaslatok a tanítási órák feldolgozásához Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal A Kiadó minden jogot fenntart! Néhány egyszerû kísérlet a munkáltató órákhoz Fogalomgyûjtemény Raktári szám: PK Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: , Fax:

3 Kedves biológia szakos Kollégák! Bevezetõ gondolatok Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy munkájukhoz a Dinasztia tankönyvkiadó Élõ környezetem Az ember szervezete és egészsége c. tankönyvét választották, amely a 8. osztályosok számára íródott. A módszertani kínálatban hosszú évek óta nem szerepel ilyen jellegû tankönyv, amely felépítését tekintve deduktív szerkezetû. A tankönyvhöz most megjelenõ tanári kézikönyv reményeink és szándékaink szerint segítséget nyújt a kollégáknak szakmai és módszertani tekintetben egyaránt. A módszertani ajánlások és a tanmenetjavaslat csupán iránymutatók. ezeket ki-ki tetszése szerint használhatja: részben vagy egészben, módosítva és kiegészítve, a helyi pedagógiai programokhoz, a lehetõségekhez és a körülményekhez igazítva. A tankönyvhöz tartozó Témazáró feladatlapok megoldásait is megtalálják a kézikönyvben, bízva abban, hogy ezzel is segítjük munkájukat. Hasonló módon ezzel a céllal készült a Fogalomgyûjtemény és a Szakirodalom-ajánlás is. Reményeink szerint mindenki számára hasznos kézikönyvet adunk közre. A legjobb szándék és akarat mellett is adódhatnak azonban észrevétlen hibák a tankönyvben és a munkafüzetben egyaránt. Ezért köszönettel fogadjuk, ha megosztják velünk a felhasználás során szerzett tapasztalataikat, amelyeket a kiadó címére kérünk továbbítani: Dinasztia Tankönyvkiadó Kft Budapest, Tóth István u. 97. Szakmai örömökben és sikerekben is gazdag, eredményes oktató nevelõ munkát kívánunk! Szarvas-Ballér Judit ügyvezetõ igazgató Szombatiné Kovács Margit szerzõ 5

4 A nemzeti alaptanterv és a biológiai ismeretek rendszerének összefüggése A Nemzeti Alaptanterv az Ember és természet mûveltségi területtel kapcsolatos feladatokat és követelményeket a célkitûzéseibõl eredõen határozza meg, amelyek a sokoldalúan fejlett személyiség kialakulását állítják a középpontba. Természetismeret 1 6. Feladata: az elemi természettudományos nevelés, vagyis a megfigyelõképesség, az önálló ismeretszerzés, a logikus és kreatív gondolkodás fejlesztése: az életkornak megfelelõ megismerési módszerek és azok folyamatos gyakorlása által. A 7. évfolyamtól az ismeretek rendszere fizikára, kémiára, biológiára és egészségtanra tagolódik. Biológia és egészségtan Feladata: a természetismeret tanulása során megismert fajok, fogalmak tudatosítása, az ismeretek bõvítése, a természettudományos gondolkodás és alapmûveltség elsajátításán túl a továbbtanulók számára különösen fontos a minél szélesebb körû biológiai mûveltség elsajátítása (a differenciált anyagkezelés éppen ezért fontos a minél szélesebb körû biológiai mûveltség elsajátítása (a differenciált anyagkezelés éppen ezért fontos eszköz a tanár kezében!). A biológia és egészségtan tanulmányozása során a tanulók megismerik: az élõ és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élõvilág egységét és fejlõdését, az élõlények állandóságát és változékonyságát, az élõlények testfelépítése és életmódjuk közötti összefüggéseket. A biológiai ismeretanyag feldolgozása: 1. Alakítja a tanulókban a természet ismeretén és szeretetén alapuló, meggyõzõdésbõl fakadó tudatos és aktív természetvédelem igényét. 2. Bemutatja: az ember és a környezet szoros kapcsolatát. 3. Az emberi szervezet felépítésének és mûködésének megismerésével a tanulók tudatosan alkalmazhatják az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. A 8. évfolyam egészségtananyaga a 6. évfolyamig elsajátított mentálhigiénés ismeretekre épülve bõvíti a tanulók ismereteit és tudatosítja a tanulókban az emberi szervezet felépítésének és mûködésének egységét, az egészséget megõrzõ szokásokat. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN 8. TANTERVAJÁNLÁS (DINASZTIA NAT-konform tantervek: Ember és természet 58. oldal) Összeállította: Szombatiné Kovács Margit 7

5 Az ember szervezete és egészsége Cél A tantárgyszakasz célja az emberi szervezet felépítésének és mûködésének, valamint az egyes szervek és szervrendszerek leggyakoribb elváltozásainak és betegségeinek megtanítása. Ezen ismeretek birtokában az egészséges életmód szabályainak tudatos alkalmazása az Általános egészségtan c. tantárgyszakasz tanításának megalapozása. Fontos az ok-okozati összefüggések felismertetése és megfelelõ módszerekkel történõ megismertetése. Tudják a tanulók a megtanult ismereteiket a gyakorlatban alkotó módon és tudatosan alkalmazni. Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre és taneszköz használatra, ábra- és grafikonelemzésre. Szerezzenek jártasságot az egyszerûbb kvantitatív és kvalitatív kísérletek elvégzésében, azok eredményeinek rögzítésében és értékelésében. Követelmény A célként megfogalmazott ismeretelemek elsajátítása, azaz: Az emberi test felépítésének és mûködésének megismerése révén legyen képes felismerni az élõlények testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket, az ember és a környezet szoros kapcsolatát. Az emberi szervezet egyes szervrendszereinek és szerveinek elváltozásait, megbetegedéseit megismerve jusson el az egészséges életmód szabályainak tudatos alkalmazásához. Ismerje azokat a lehetõségeket, amelyek segítségével ezek a betegségek megelõzhetõek. Elméleti és gyakorlati ismereteinek birtokában lássa be, hogy az egészség érték, és legyen képes fizikai és pszichés egészségének, az egészséges környezetnek a megõrzésére. Ismerje az emberi szervezetet veszélyeztetõ anyagok hatását, tartózkodjék a különbözõ élvezeti és kábítószerek használatától. Legyen képes egyszerûbb (kvalitatív és kvantitatív) kísérleteket elvégezni a vizsgálat és a kísérlet eredményeit a célnak megfelelõ módon rögzíteni és értelmezni. Legyen jártas abban, hogy a testével, életmûködésével, egészségével kapcsolatos ismereteket a népszerûsítõ mûvekbõl is miképp tudja megszerezni. Ismerje az ember testfelépítésének, mûködésének, betegségeinek megismerésében szerepet játszó kutatók (Vesalius, Harvey, Pavlov, Szent-Györgyi) munkásságát. Elõzmény A tanulók a Természetismeret keretében a 4. évfolyam végére megismerték a 6 10 éves gyermek életmûködéseinek (mozgás, táplálkozás, légzés) fõbb jellemzõit, élettani igényeit (pihenés, hõ háztartás, tápanyagok) és leggyakoribb betegségeit. A 6. évfolyam befejeztével ezen ismeretek tovább bõvültek a éves gyermek életmûködéseinek jellemzõivel, élettani igényeivel és leggyakoribb betegségeivel. Megismerték továbbá: 1. A serdülés folyamatát és annak megnyilvánulásait (a bõr elváltozásai, mozgás, hangmagasság, másodlagos nemi jellegek, stb.). 2. A személyi higiéniát a kamaszkorban. 3. Az elsõsegélynyújtást. 4. A betegápolást a családban. Részei Az emberi test szervezõdése A kültakaró és a mozgás Az ember anyagcseréje A szabályozás A szaporodás és az egyedfejlõdés Értékelés A biológia szakmódszertanából ismert értékelési lehetõségek a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve alkalmazhatók: a fogalmak pontos ismerete és értelmezése, az ok-okozati összefüggések felismerése, az összefüggõ témák önálló kifejtése szóban vagy írásban, egyszerû kvantitatív és kvalitatív kísérletek végzése jártasság szinten, gyûjtõmunka, kiselõadás, vetélkedõkben való részvétel, témazáró írásbeli dolgozat, önálló taneszköz használat, ajánlott irodalom feldolgozása és alkalmazása ábra- és grafikonelemzés, a munkafüzet feladatainak önálló megoldása, híres kutatók, tudósok munkásságának feldolgozása, megismerése. Feltételek A tanórák megtartására javasolt a szaktanterem, amennyiben rendelkezésre áll. Egyéb szükséges eszközök: emberi csontváz, emberi torzó, vizuális szemléltetõeszközök, például diaképek, videó filmek, írásvetítõ stb., transzparensek, faliképek, rajzok, CD-számítógépes programok, modellek, például a bõr, a szem, a fül stb. Az emberi test szervezõdése Cél Tudatosítsuk, hogy az élõlények szervezõdési szintjeinek alapja a sejtes szervezõdés. Ismertessük meg az emberi test sejtjeinek közös jellemzõit, a legfontosabb sejtalkotókat és azok jellemzõit, a testünket felépítõ szöveteket és azok típusait, mûködésüket. A kísérletezés módszerének gyakorlására tervezzünk munkáltató órákat a sejtet felépítõ szerves és szervetlen vegyületek kimutatására, a különbözõ típusú szövetek felismerésére. Ismertessük meg a tanulókkal a mikroszkóp történetét, felépítését és mûködését. Vizsgáljunk meg mikroszkóppal egyszerûbb metszeteket, gyakoroltassuk a látottak lerajzolását. A kísérletek, vizsgálódások alkalmával mindig ügyeljünk az eredmények megfelelõ módon történõ rögzítésére és értelmezésére. Követelmény Ismerje meg a tanuló az élõvilág és az emberi test szervezõdési szintjeit, értse meg ezek összehangolt mûködésének lényegét (sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezetek, populációk, életközösségek és a bioszféra). Tudja az ember helyét és szerepét a bioszférában, felelõsségét a környezet dinamikus egyensúlyának megtartásában. Az egyed feletti szervezõdési szintek (populációk, életközösségek, bioszféra) részletes ismerete nem követelmény. A rendszerben való elhelyezésük viszont fontos a késõbb (9 10. osztály) tanítandó életközösségek miatt. A célkitûzések és követelmények ismeretében a fogalmak pontos definiálása és értelmezése, az ember és a környezete, a bioszférában elfoglalt helyének és szerepének megértése szintén fontos. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A fogalmak definitív ismerete. Jártasság az egyes szövettípusok felismerésében és jellemzésükben. A munkafüzet kapcsolódó feladatainak megoldása. Feltételek Metszetek, diaképek használata az emberi testet felépítõ sejtek, szövetek bemutatására, mikroszkóp. 8 9

6 A kültakaró és a mozgás Cél A bõr felépítése és mûködése, a bõr betegségei és ápolása, megismertetése. A mozgás szervrendszer aktív és passzív részeinek felépítése és mûködése, a szervrendszer leggyakoribb betegségei, sérülései és megelõzésük. Követelmény: Ismertessük meg a tanulókkal a bõr rétegeit, fõ jellemzõit és a bõrfüggelékeket. Érjük el, hogy megértsék a bõr ápolásának és tisztán tartásának fontosságát, alkalmazzák tudatosan az erre vonatkozó ismereteiket. Ismerjék a leggyakoribb bõrelváltozásokat, a megelõzés módjait az egyes bõrbetegségek esetén. A mozgás szervrendszer aktív és passzív részeinek tanításánál emeljük ki a felépítés és mûködés egységét, a csontváz és izomzat együttmûködését. Ismerjék a tanulók példákkal együtt a csontok kapcsolódásának típusait. Értsék meg az összehasonlító példákon át az életmód és a mozgás szervrendszer fejlõdését az evolúció során. Tudatosítsuk a leggyakoribb mozgásszervi elváltozások és betegségek, valamint sérülések megelõzésének módjait. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A fogalmak és az összefüggések rendszeres ellenõrzése, azok definitív ismerete, az e témához kapcsolódó munkafüzeti feladatok megoldása. A felépítés és mûködés egységének pontos ismerete. A tanultak gyakorlatban történõ alkalmazásának képessége, Témazáró feladatlap a fejezet végén. Feltételek A bõr felépítését bemutató modell használata, valamint a csontváz és emberi torzó. Diaképek, videó filmek, számítógépes programok. Az ember anyagcseréje Cél A táplálkozás, légzés, keringés és kiválasztás szervrendszerének felépítése és mûködése, betegségeik és azok megelõzése. Egyszerûbb élettani kísérletek végzése. Ismerjék meg azokat a híres tudósokat, akiknek munkássága kapcsolható a tananyaghoz. Követelmény Az anyagcsere folyamatainak tanításánál legfontosabb feladatunk, hogy értse meg a tanuló ezek kapcsolatát, élettani, mûködésbeli egységét (lebontó, építõ folyamatok). Fizikai és kémiai ismereteire alapozva értse meg az anyagcsere és a mozgás kapcsolatát. A táplálkozás szervrendszere: Tanítsuk meg a szervrendszer részeit és azok mûködését. Ismerjék meg a tanulók ezek részvételét az emésztés folyamatában és az anyagfelvételben. Fontos a fogápolás jelentõségének tudatosítása, az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása. A vitaminok emberi táplálkozásban betöltött szerepét feltétlenül meg kell ismertetnünk. Fontos képzési cél a szervrendszer betegségeinek és azok megelõzési módjainak megismertetése. A kiválasztás szervrendszere: A szervrendszer részeinek és mûködésének megismertetésén túl tudatosítsuk a tanulókban, hogy a lebontó folyamatokban termelõdõ fölösleges anyagokat minden szervezet kiválasztja magából. A vese és a húgy-utak betegségeinek ismerete minimális követelmény. A légzés szervrendszere: A légzés folyamatainak tanítása során ismerje meg a tanuló az ember légzõ szervrendszerének felépítését, a ki- és a belégzés mechanizmusát, a hangképzés módját. Fontos a szervrendszer betegségeinek ismerete, azok megelõzésének tudatosítása, a légzõ felületet csökkentõ hatások következményeinek megismertetése. A keringés szervrendszere: A szervrendszer részeinek és azok mûködésének megismertetésén túl fontos didaktikai feladat: 1. A vér anyagszállításának és védõ mûködésének tudatosítása (gázok, tápanyagok, bomlástermékek és hormonszállítás, belsõ védekezés, véralvadás). 2. Ok-okozati összefüggések felismertetése, logikus gondolkodásra nevelés az egészséges életmód és a keringési rendszer betegségeinek ismeretében. Kiegészítõ anyagként javasolt tárgyalni a nyirokkeringési rendszert. Munkáltató óra keretében ajánlott a különbözõ számítások, vizsgálódások beiktatása, a sejtanyagcsere felépítõ és lebontó folyamatai összefüggéseinek megismertetése. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés Az értékelés legfontosabb szempontja, hogy mennyire értette meg a tanuló az anyagcsere részfolyamatainak összefüggéseit, az egyes szervrendszerek felépítését és mûködését, valamint azok megbetegedéseinek megelõzését. Tudja az egyes szervek szervezetben elfoglalt helyét. Fontos, hogy folyamatosan ellenõrizzük a tanulók ezen ismereteit mind szóban, mind pedig írásban, valamint a rögzítésre használjuk a munkafüzet feladatait. A témakört feladatlappal fejezzük be. Feltételek Legyenek a témát jól szemléltetõ videó filmek, diaképek, esetleg mûködõ modellek, szakkönyvek, transzparensek. Mindezek mellett legfontosabb a tanári magyarázat és közlés. A szabályozás Cél Az idegrendszer felépítése és mûködése, a belsõ elválasztású mirigyek és mûködésük, az érzékszervek és mûködésük megtanítása. A szabályozó szervrendszer és betegségei, azok megelõzése. Az élvezeti és kábítószerek hatása az idegrendszerre. Vizsgálatok és kísérletek. A fejezet tanításának célja továbbá annak megértetése, hogy a szabályozás által lehetséges a szervezet belsõ egyensúlyának fenntartása és egyben a környezet változásaihoz való alkalmazkodás. Követelmény Ismertetnünk kell a tanulókkal, az idegrendszer fõbb részeit, mûködésüket, a belsõ elválasztású mirigyeket és azok mûködését. Ismerje az idegsejt felépítését, a központi idegrendszer fõ részeit. Tudja, hogy az agykéreg elsõsorban az akaratlagos szabályozás központja, tudjon erre példát mondani. Tudja, hogy az ember szervezetében hol termelõdnek és hogyan hatnak a különbözõ hormonok. Ismerje az ember érzékszerveinek felépítését 10 11

7 és mûködését. Az érzékszervek, a szabályozás megbetegedéseinek ismerete, az idegrendszer mûködését befolyásoló élvezeti és kábítószerek megismertetése rendkívül fontos egészségnevelési szempont. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A cél- és követelményrendszerben foglaltaknak megfelelõen a fogalmak és összefüggések pontos ismerete és alkotó módon történõ alkalmazása. A témakört témazáró feladatlappal értékeljük, illetve folyamatosan biztosítjuk a munkafüzet feladatai révén a rögzítést. Feltételek A témakör tanítása, illetve annak a tanulók részérõl történõ elsajátítása nehézségénél fogva több problémát okoz, mint az egyéb tananyagoké. Ezért igen fontos a tanári magyarázat és a megfelelõ vizuális szemléltetés alkalmazása: Videó filmek a témához kapcsolódóan, valamint szakkönyvek használata, szükség szerint táblai rajz. A szaporodás és egyedfejlõdés Cél A férfi és a nõi szaporító szervrendszer részeinek és azok mûködésének, a szervrendszer leggyakoribb betegségeinek, valamint az egyedfejlõdés szakaszainak megtanítása. Tudatosuljon a tanulóban, hogy szervrendszere nem azonos ütemben fejlõdik a többi szervrendszerével, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros. Értse meg, hogy az egyes emberek egyedfejlõdése különbözõ ütemû, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentõs fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyen toleráns a retardált fejlõdésû és fogyatékos társaival szemben. Követelmény A tudatos és tervszerû családtervezés, a nemi betegségek és ezek megelõzési módjainak megismertetése. Ismerjék a férfi és nõi ivarsejt közötti különbséget, a megtermékenyítés folyamatát, a menstruációs ciklust, az egyedfejlõdés szakaszait és azok jellemzõ élettani sajátosságait, a mennyiségi és minõségi változásokat. Legyenek képesek a grafikonok és ábrák elemzésére. A szaporodás kromoszomális alapjainak ismerete csupán kiegészítõ anyag, mivel részletes tárgyalására a 10. osz tályban (Az öröklõdés alapjai) kerül sor. A kromoszóma fogalmának megtanítása és az utód nemének meghatározásában való szerepe (ivari kromoszóma) kapcsolódik érdemben a jelen tananyaghoz, ezért javasolt itt ismertetni. A tankönyv és munkafüzet felépítése, tanmenetajánlás A tankönyv Az ember szervezete és egészsége c. tankönyv is az Élõ környezetem tankönyvcsalád tagja, amelyet munkafüzet és témazáró feladatlap egészít ki. A tankönyv felépítését tekintve deduktív szerkezetû. Ez a típusú tankönyv régóta nem szerepelt a módszertani kínálatban. A deduktív módszer lehetõvé teszi az empirikusan nyert szabály alkalmazását (szabály példa szabály). Mégis sokan inkább kedvelik az induktív módszert, mondván, hogy lényegesen hatékonyabb a deduktív eljárásnál, amely viszont sok egyéni munkát kíván az otthoni tanulás során a tanulótól. A tanár személyiségétõl is függ, hogy melyik módszert tartja eredményesebbnek. Kétségtelenül a deduktív módszer a kreatív, intellektuális óravezetést kedvelõ kollégának kedvez. A deduktív módszer hatékony az elsajátított ismeretek alkotó módon történõ felhasználásában és a logikus gondolkodás fejlesztésében egyaránt. A 8. osztályos tankönyv szövegterjedelme megfelel az adott korosztály teljesítõképességének. A tankönyv nem tagolódik logikai egységekre, nem jelzõdik benne, mikor kell elvégezni a munkafüzet feladatait. Jellegébõl adódóan ugyanis a tanulók munkáját a pedagógus irányítja, összehangolva a tankönyv és a munkafüzet anyagát. A megadott feladatokon túl az egyéni elképzelések és bevált módszerek is alkalmazhatók tetszés szerint a tanítási órákon a gyakorlásra, rögzítésre stb. A hagyományosnak számító összefoglaló kérdések a leckék végén könnyítik az önellenõrzést, a lényegkiemelést és a rögzítést. Természetesen ezek mellett (vagy akár helyettük) más kérdések több vagy kevesebb is alkalmazhatók. A tankönyv ismereteinek elsajátítása egyáltalán nem jelenti a szöveg szerinti leckefelmondást. A tanulóknak az elsajátított ismeretanyag megértésérõl, az ok-okozati összefüggések felismerésérõl, a logikus gondolkodásról és az ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának képességérõl kell tanúbizonyságot tenni. Nagyon fontos, hogy a továbbtanulók számára biztosítsuk azokat a többletismereteket, amelyek a késõbbiekben fontosak lehetnek számukra. Mindezeket differenciálással, önálló munkáltatással, az órákon történõ jegyzeteléssel (lényegkiemelés gyakorlása) stb. biztosíthatjuk. A tankönyv színes ábraanyaga jól egészíti ki a szövegben megfogalmazott ismereteket és azok feliratai, magyarázatai sokszor új információkkal bõvítik a tanultakat. Minden egyes leckében kiemelten (vastagon szedve) szerepelnek a megtanítandó fogalmak. A tankönyv teljes felépítése követi az egyes anyagrészek tárgyalása során a felépítés mûködés egységének bemutatását. Tartalom Lásd a tankönyvben. Értékelés A cél- és követelményrendszerben megfogalmazottak alapján: a tanult fogalmak, ismeretek alkotó módon történõ, tudatos alkalmazása. Az ábraelemzõ és grafikon olvasási képesség életkori sajátosságoknak megfelelõ szintû elsajátítása. Az egyes témák összefüggõ, logikus, önálló kifejtése írásban vagy szóban. A témakör végén témazáró feladatlap. Feltételek Biztosítandók olyan vizuális szemléltetõeszközök, amelyek az anyag megértését szolgálják például a videó film, diaképek. Ezen túl a legfontosabb a tanári magyarázat és közlés, mint módszer. Javasolt a különbözõ szakirodalom használata, a grafikonok és ábrák elemzésének gyakorlása. A munkafüzet A munkafüzet a jól ismert hagyományos elemekre épülõ: rajzos feladatokkal, ábrákkal, grafikonokkal. A feladatok mennyisége egy-egy órára méretezett, megoldásuk bár nem kötelezõ, mégis ajánlott, hiszen ezek segítik a lényegkiemelést és az ismeretek rögzítését. A nehezebb feladatokat használhatjuk a differenciálásra is. Semmiképpen nem javaslom a munkafüzet feladatainak otthoni megoldatását, hiszen ez által elveszítené eredeti funkcióját. Feltétlenül fontos, hogy a feladatokat a megoldás után kontrolláljuk és javíttassuk. Követeljük meg a tanulóktól, hogy a munkafüzet megoldásai szakmailag és a helyesírás szempontjából egyaránt hibátlanok, külalakjukat tekintve esztétikusak legyenek. Ahogyan a tankönyvcsaládhoz tartozó munkafüzetekre általában, úgy erre is jellemzõ a feladatok melletti oldalon található Ezt tanultam! c. összefoglaló részek. Ezek a leckék legfontosabb ismereteit, fogalmait rögzítik rajzban vagy szövegben, megkönnyítendõ ezzel is az otthoni tanulást

8 Témazáró feladatlapok Valamennyi fejezethez témazáró feladatlap készült, minden esetben A és B variációban. A feladatok mindkét esetben hasonlóak, nehézségüket és a megoldásukra fordítandó idõtartamot tekintve is. A megadott értékelési rendszer segíti a kollégák munkáját. Hasonló céllal adtam meg a feladatlapok megoldásait is a kézikönyvben. FONTOS! A tankönyv mégoly színes és szép ábraanyaga és a munkafüzet sem pótolhatják a szemléltetést. A tananyag jellegébõl adódóan modellek, emberi csontváz, emberi torzó, diaképek, applikációs képek, mikroszkóp, preparátumok, metszetek, szakkönyvek, illetve az emberi test mûködésérõl készült különbözõ videó filmek, esetleg CD számítógépes programok segíthetik a tanár munkáját, hiszen itt élõ szemléltetésre szinte alig van lehetõség. Tematikus összesített óraterv Témakörök Az emberi test szervezõdése A kültakaró és a mozgás Óraszám Az ember anyagcseréje 11 A szabályozás 7 A szaporodás és az egyedfejlõdés 7 7 Hónap Tanmenet szeptember Óraszám Témakör Év eleji ismétlés Az emberi test szervezôdése A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Mirôl tanulsz az idén? Ismerkedés a tankönyvvel és a munkafüzettel. A tanév munkájának elôkészítése, megszervezése. A tankönyv jelrendszere Mit tanultál eddig az emberrôl? A Természetismeret 6. Testünk és életmûködéseink címû anyagban tanultak felelevenítése: Az ember testfelépítése, életmûködései Az egészség feltételei (mozgás, táplálkozás, stb.) Személyi higiénia a kamaszkorban, Egészséget károsító szokások. Ember és a bioszféra A szervezôdési szintek (egyed alatti és feletti) megismertetése. Az élet elterjedésének területe: a bioszféra, amelynek az ember is tagja, vele kölcsönhatásban él. Ismerd meg a mikroszkópot! Összetett nagyító. Részei: állvány, tárgyasztal, tükör, tubus, tárcsa, szemlencse, finom- és durva beállító csavar. Vizsgálható vele: kenet, metszet, nyúzat. Munkáltató órák 12 Ismétlõ, összefoglaló órák 6 Szabadon felhasználható órák 4 Összesen 54 Új fogalmak A mikroszkóp részei (állvány, tárgyasztal, tükör, tubus, tárcsa, szemlencse, finom- és durva beállító csavar), kenet, metszet, nyúzat Összefüggés, folyamat Az ember és a környezet kölcsönhatása. Szemléltetés, koncentráció tankönyv, munkafüzet Gyûjtött, olvasott könyvek, folyóiratok idevonatkozó cikkei. Mikroszkóp, tárgylemez, fedôlemez, preparátum. Megjegyzés A tanév során felhasználható, a tankönyvben ajánlottakból néhány könyv bemutatása. Képes Usborne Enciklopédia (Novotrade, Bp ) R. T. Dasman: Óvjuk bolygónkat (Gondolat, Bp. 1975) Aliverti-Ciccioli- Landi: Élet a mikroszkóp alatt (Móra, Bp. 1976) 14 15

9 Hónap október Hónap november Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A testünket felépítô sejtek közös jellemzôi A sejt fogalma, a legfontosabb sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag, sejtszervecskék). A sejt mûködése. egysejtû és soksejtû élôlények sejthártya, sejtplazma, sejtmag, sejtszervecskék, kromoszóma, DNS Tankönyv képei, ábrái, mikroszkópi képek sejtrôl (növényi állati és emberi sejt összehasonlítása), sejtmodell M. Aszpiz: A láthatatlan látható (Móra, Bp. 1984) Testünk szövetei A szövet fogalma, a legfontosabb szövettípusok (hám-, kötô-, támasztó-, izom- és idegszövet), felépítésük és mûködésük, elôfordulásuk az emberi testben sejthártya, sejtfal, sejt közötti állomány hám-, kötô-, támasztó-, izomszövetek, idegszövet Tankönyv képei, ábrái, mikroszkópi képek egyes szövetekrôl, fóliák Képes Usborne Enciklopédia (Novotrade, Bp. 1990) Vígh H.B.-Kondics: Öszszehasonlító szövettan (Tankönyvkiadó, Bp. 1989) A bôr szervezetünk elsô védelmi vonala A bôr szervezetünk elsô védelmi vonala. Rétegei: hám, irha, bôralja. Az egyes rétegek szöveti felépítése, mûködése. A verejték- és faggyúmirigyek felépítése és mûködése. A hám szaruképzôdményei: köröm, szôr-, illetve hajszál. hámszövet, szaruréteg, faggyú- és verejtékmirigy, laza rostos kötôszövet, zsírszövet védelmi vonal, hámréteg, irharéteg, bôralja, külsô elválasztású mirigy A bôrben (hámréteg) lévô festékanyag és a fényelnyelés közötti összefüggés. Az izzadás kiválasztás és hôszabályozás is egyben: a verejtékmirigyek mûködése és a környezet hômérséklete közti összefüggés. emberi bôr modellje, tankönyv képei, diaképek, fóliák, applikáció Bôrünk egészsége A dermatológia fogalma. A bôr különbözô elváltozásai és betegségei. A bôr tisztántartása és ápolása (test, arc, láb, köröm, haj, ruházat), a napozás fontossága és veszélyei bôrbetegségek A környezeti tényezôk hatása a bôrre. az emberi bôr modellje Ann Kramer: Képes gyermekenciklopédia (Park, Bp. 1992) A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A csontváz a mozgás passzív szervrendszere A mozgás fogalma. A mozgás szervrendszer passzív és aktív részei. A csontok típusai, funkcióik és felépítésük. A csontok kapcsolódási típusai. Az emberi csontváz legfontosabb csontjai. csontváz, koponya, törzs, gerincoszlop, végtagok, vállöv, medenceöv, ízület aktív és passzív szervrendszer, összenövés, varrat, lapos- és csöves csont, csonthártya, velôüreg, tömör és szivacsos csontállomány, vörös és sárga csontvelô, agy- és arckoponya, állkapocs, keresztcsont, medencecsont, kulcscsont, lapockacsont. A csontok összetétele, szerkezete, valamint rugalmassága és szilárdsága közötti öszszefüggés. emberi csontváz, a tankönyv ábrái, fizika (egykarú emelô), dekalcinált és égetett csontok. Takács L.: Sport a családban (Sport, Bp. 1973) Dr. Berend M.: Szabadidô könyv (Sport, Bp. 1983) A vázizomzat a mozgás szervrendszer aktív része A vízizmok felépítése, funkciója és mûködése. Az izmok a táplálék kémiai energiáját mozgási energiává alakítják. izomsejt, izomszövet, izomrost vázizom, ín, ínhüvely, izomláz Fizika: energia megmaradás törvénye. Emberi torzó, diaképek, fóliák, a tankönyv ábrái A mozgásszervek elváltozásai és betegségei Testtartás és gerincelváltozások. gerincoszlop, végtagok angolkór, izomgörcs, bokasülylyedés, lúdtalp, rándulás, ficam A mozgásszervek egészsége és az életmód közötti összefüggés. emberi csontváz, tankönyv ábrái. Ismétlô-, összefoglaló óra Az emberi test szervezôdése A kültakaró és a mozgás címû fejezetben tanultak összefoglalása és gyakorlása. az eddig használt eszközök válogatva, munkafüzet feladatai Témazáró felmérés 16 17

10 Hónap december Hónap január Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A táplálkozás szervrendszere Az anyagcsere fogalma. A táplálkozás fogalma. Az emésztô szervrendszer szakaszai és felépítése. A fog részei bélcsatorna, fogtípusok táplálkozás, tápanyag, a fog részei, garat, gégefedô, nyelôcsô, gyomor, vékonybél és szakaszai, vastagbél, vakbél, végbél fogmodell, fogtípusok, gégemodell, tankönyv ábrái, fóliák dr. Obál Ferenc: Az emberi test (Gondolat, Bp. 1982) Az emésztés folyamata Az emésztés fogalma és folyamata. Az emésztônedvek termelôdése és hatása. fehérje, szénhidrát, zsírok, víz gyomornedv, epe, máj, hasnyál, bélnedv, bélboholy Kémia osztály Az ember emésztô szervrendszere (fólia), emberi torzó, fogmodell, K: Az állatok táplálkozása A testünket felépítô tápanyagok Táplálék, szerves és szervetlen tápanyag, salakanyagok. szerves és szervetlen tápanyagok nukleinsavak, salakanyagok Az életmód, a táplálkozás és az egészség összefüggése Szent-Györgyi A.: Az élet jellege (Gondolat, Bp. 1973) A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció A vitaminok A vitaminok szerepe és jelentôsége. A legfontosabb vitaminok elôfordulása és hiányukban kialakuló betegségek tápanyag A-vitamin, B 1 - vitamin, B 12 - vitamin, C-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, K-vitamin A tápcsatorna és az anyagcsere betegségei A száj, a gyomor és a bélcsatorna betegségei, rendellenességei. fogszuvasodás, foglepedék, fogkô herpesz, száj- és gyomorrák, májsorvadás, hepatitisz, hasmenés, székrekedés, vakbélgyulladás, bélelzáródás, bélférgesség energia, energiaváltozások (fizika) A táplálkozással kapcsolatos számítások A tápanyag átalakulása az életmûködéshez szükséges energiává. Az energia felhasználása, a felhasználás hatékonysága. C-vitamin, nyál, epe, cukor, zsír napi energiaszükséglet A táplálék minôsége és az egészség összefüggése A kiválasztás szervrendszere A kiválasztás fogalma. A vizeletkiválasztó szervrendszer részei. A vese felépítése és mûködése. sejthártya hajszálér gomolyag, szûrlet, kanyarulatos csatorna, vese részei, vízháztartás Kémia (katalizátorok) tankönyv ábrái Munkafüzet feladatai Kémia (oldatok), fizika (párolgás), tankönyv ábrái, fóliák, vesemodell Megjegyzés Szent-Györgyi A.: Válogatott tanulmányok (Gondolat, Bp. 1983) J. McLain: A táplálkozás és az egészséged (Soros Fundation, New York, 1992) Rózsahegyi M.- Wajand J.: 575 kísérlet a kémia tanításához; dr. Lénárd G.: Biológiai laboratóriumi vizsgálatok (gimn. tankönyv) 18 19

11 Hónap február Hónap február Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A kiválasztó szervek betegségei A kiválasztó szervek leggyakoribb betegségei. A mûvese. napi folyadékfogyasztás fontossága A légzés szervrendszere A gázcsere lényege. Az ember légzô szervrendszerének részei. A be- és kilégzés folyamata. mellkas, légzô felület, tüdô gázcsere, mellhártya, rekeszizom, léghólyagok, hörgôk, hörgôcskék A tüdô mûködése és a mellkas mozgása közötti különbség. tüdômodell, kísérletek, fizika (légnyomás) A hangadás. A légzôszervek betegségei A hangképzés lényege és zavarai. Légzôszervi megbetegedések. A levegôszennyezés, a dohányzás károsító hatásai. gége, gégefedô, nikotin, kátrány, passzív dohányzás tüdôrák, tüdô- és mellhártyagyulladás, hangszalagok, hangképzés gégemodell, tankönyv ábrái A vér szervezetünk második védelmi vonala A vér szövettípusa, összetétele, véralkotók. kötôszövet, sejt, sejt közötti állomány, oxigén, széndioxid, vörös csontvelô vörös- és fehérvérsejtek, vérnedv, vérlemezkék, belsô védelmi vonal, véralvadás, véradás, vérátömlesztés, vércsoportok (A, B, AB, 0) mikroszkóp: emberi vér, csirkevér (kémcsôben), tankönyv ábrái A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció A vér- és a nyirokkeringés A szív felépítése és mûködése. A pulzus. A kis és nagy vérkör. A nyirokrendszer felépítése keringési rendszer, pulzus nyirok, nyirokszervek, kis és nagy vérkör, billentyûk, szisztolés és diaszisztolés nyomás A pulzusszám változása fokozott munkavégzéskor anyagszállítás az állatokban, tankönyv ábrái, szívmodell A vérkeringés betegségei A vérkeringés leggyakoribb betegségei. vérnyomás leukémia, agyvérzés, embólia, infarktus, visszértágulat, vészes vérszegénység, szervátültetés Az életmód és a keringési rendszer betegségei közötti összefüggés tankönyv ábrái, EKG-diagramm, vérnyomásmérés A vérkeringéssel és a légzéssel kapcsolatos számítások, vizsgálatok A vérkeringéssel és a légzéssel kapcsolatos számítások, vizsgálatok, grafikonelemzés gyakorlása. pulzus, légzésszám, szén-dioxid tüdôtérfogat matematika (térfogat számítások), kémia Ismétlô-, összefoglaló óra Az ember anyagcseréjérôl tanultak összefoglalása (táplálkozás, légzés, kiválasztás, vérkeringés). az eddig használt eszközök válogatva, munkafüzet feladatai Témazáró felmérés Megjegyzés 20 21

12 Hónap március Hónap május Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Az életfolyamatok szabályozása Az idegrendszer A feltétlen és a feltételes reflex A hormonrendszer A tanítási óra anyaga A szabályozás zavarai és betegségei A szem: a látás szerve Mechanikai és vegyi érzékszervek Vizsgálódások az érzékszervekkel Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A szabályozás fogalma és alapelvei. környezeti tényezôk szabályozás, inger, ingerület, receptor, érzôés mozgató idegsejt táblai rajz, tankönyv ábrái, fóliák Csaba Gy.: Biológiai szabályozás Az idegsejt felépítése, az idegrendszer részei. Szimpatikus és paraszimpatikus rendszer. Emlékezés, alvás, intelligencia. sejt, szövet, szervrendszer idegsejt, idegrost, felvevô és leadó nyúlvány, központi és környéki idegrendszer és részei, emlékezet, intelligencia emberi agy modellje, csontváz (gerincoszlop), tankönyv ábrái, fóliák A reflex fogalma. A reflexkör (-ív). A feltételes és feltétlen reflexek mûködése. szabályozás reflex, reflexkör, feltételes és feltétlen reflex, elsô és második jelzôrendszer, tudat, gondolkodás tankönyv ábrái, térdreflexkísérlet bemutatása Az élôvilág két fontos szabályozó rendszere (idegrendszer, hormonrendszer). Hormonok fogalma mirigyek, kiválasztás, hasnyálmirigy belsô elválasztású mirigyek (agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvese), hormonok (tiroxin, adrenalin) A szabályozás; Az ember emésztô szervrendszere Egészségügyi ABC (Medicina, Bp. 1968) Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció A leggyakoribb idegrendszeri és hormonális megbetegedések. napirend, életmód struma, golyva, Basedow-kór, kretenizmus, acromegalia, óriás- és törpenövekedés, elmebajok Természetismeret 6. osztály A szem felépítése, mûködésének bemutatása. A leggyakoribb szemhibák és betegségek. fény, inger, ingerület, receptor, érzet, érzékelés érzékszerv, ideghártya, látóideg, látóközpont, szivárványhártya, szaruhártya, pupilla, szemlencse, szemhéj, szemgolyó, csapok, pálcikák a szem modellje, tankönyv ábrái, fóliák, fizika (fény) Mechanikai (fül, bôr) és vegyi (orr, nyelv) érzékszervek felépítése és mûködése. inger, ingerület, érzet, érzékelés külsô, közép-, belsô fül és részei (csiga, hallóideg, hallósejtek, félkörös ívjárat, dobhártya), ízlelôbimbók és szemölcsök, szaglóhám fülmodell, tankönyv ábrái, fóliák, citromlé, konyhasó és cukoroldat Közeli és távoli tárgyak vizsgálata. A pupilla tágasságának változása fény hatására. Hideg- és melegpontok száma a bôrben. A középfül ürege és a számüreg kapcsolata. A kísérletek változtathatók egyéni elképzelés szerint Megjegyzés L. Schneidl: Hogyan érzékelünk? (Móra, Bp. 1976) 22 23

13 Hónap április Hónap április Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Ismétlô-, összefoglaló óra Témazáró felmérés A férfi nemi szervek A nôi nemi szervek A tanítási óra anyaga A nemi hormonok A szaporodás kromoszomális alapjai Az ember szaporodása Az ember nemi élete Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A szabályozásról tanultak A külsô és belsô férfi nemi szervek felépítése és mûködése pubertás hímvesszô, makk, fityma, herezacskó, herék, dülmirigy, ondóhólyag, ondó tankönyv ábrái, emberi torzó A külsô és belsô nôi nemi szervek felépítése és mûködése serdülôkor, szervrendszerek, menstruáció elsôdleges és másodlagos nemi jellegek, szeméremtest, hüvely, méh (méhtest, méhszoros, méhnyak) petefészek, petevezeték, tüszôhormon, sárgatest hormon Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak A nemi hormonok mûködése. Terhesség szülés fogamzásgátlás. Klimaxkor serdülôkor, hormonok, here, petefészek, tüszô- és sárgatest hormon terhesség, szülés, klimaxkor, fogamzásgátlás Az ember nemét meghatározó tényezô, az ivarsejtek keletkezése, számfelezô osztódás (meózis), uralkodó, lappangó génváltozatok, kromoszómatérképezés. kromoszóma, mitózis ivari kromoszómák, meiózis, diploid és haploid kromoszómakészlet, homozigóta, heterozigóta, genotípus, fenotípus, vérzékenység, kromoszóma térképezés A szaporodás fogalma és folyamata, a megtermékenyítés. magömlés, menstruáció, terhesség megtermékenyítés, szedercsíra, hólyagcsíra, bélcsíra, zigóta, csírahólyag A születésszabályozás lényege, a leggyakoribb nemi betegségek. fogamzásgátlás vérbaj, kankó, Trichomonas fertôzés Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Serdülôkori változások (Természetismeret 6. osztály) Megjegyzés 24 25

14 Hónap május Hónap május június Óraszám Témakör Óraszám Témakör A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Az ember egyedfejlôdésének szakaszai Az egyedfejlôdés fogalma és szakaszai, a születés elôtti egyedfejlôdés: zigóta, embrió, magzat zigóta, egyedfejlôdés, magzat egy- és többpetéjû ikrek, magzatvíz, magzatburok, köldökzsinór, kitolási szakasz, gyermekágyi láz Az emberi fejlôdése (Természetismeret 6. osztály), Semmelweis élete és munkája Az ember növekedése, testi és szellemi fejlôdése. A születés utáni fejlôdés fôbb állomásai és jellemzôi Serdülôkori változások. Az ember fejlôdése (Természetismeret 6. osztály) Grafikonok elemzése A grafikonok elemeinek és készítésének gyakorlása a munkafüzet feladatai alapján. Ismétlô-, összefoglaló óra A Szaporodás és egyedfejlôdés címû fejezet összefoglalása, a hiányok pótlása. A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Témazáró felmérés Fertôzések és járványok A fertôzés és járvány fogalma. Természetes és mesterséges védettség. Leggyakoribb gyermekkori betegségek. aktív és passzív védôoltás, természetes és mesterséges védettség AIDS, Lyme-kór, salmonella Az egészséges életmód és a betegségek gyakorisága közötti összefüggés Egészség, betegség (Természetismeret 6. osztály), fotók, rajzok, mentôláda, applikáció) Az ember felelôssége az életért Az alkoholizmus, a dohányzás és a kábítószer élvezet hatása. Túlzott gyógyszerfogyasztás. Az ember felelôsségének hangsúlyozása a bioszféra, a környezet védelméért. nikotin, kátrány kábítószerek Természetismeret 6. osztály Év végi összefoglalás A tanult ismeretek összefoglalása, a tanultak rögzítése Megjegyzés 26 27

15 Javaslatok a tanítási órák feldolgozásához A kézikönyv összeállításakor nagyon sokat gondolkodtam azon, vajon a megszokott tanári kézikönyvek részletes óratervezeteit kövessem-e ebben a fejezetben, vagy inkább néhány ötlettel, javaslattal segítsem a kollégák munkáját. Végül is ez utóbbi mellett döntöttem, kevésbé kereteket szabva a kollégák elképzeléseinek és kreativitásának. Észrevételeiket, a tankönyvet és a kézikönyvet illetõen örömmel fogadom, amelyeket a következõ kiadásban már módom lesz figyelembe venni. Elõre is megköszönöm megtisztelõ bizalmukat! A tanári kézikönyvem e fejezetét az alábbiak szerint állítottam össze: 1. Valamennyi tanítási óra esetében feltüntettem az oktatási, nevelési, képzési feladatokat. 2. Jelöltem a legfontosabb szemléltetõeszközöket. Természetesen az iskolák sok más eszközzel is rendelkezhetnek és használhatják ezeket saját elképzeléseik szerint. 3. Az egyes tanítási óráknál nem jelöltem következetesen az óra eleji számon kérést vagy a munkafüzet feladatainak megoldását. Esetenként ahol úgy ítéltem meg ezekre is találnak javaslatot, ötleteket. 4. Igyekeztem néhány tapasztalatom szerint a tanulók körében népszerû didaktikai (oktató) játékot leírni, amely talán ötletet ad újabbakhoz, színesíti, érdekesebbé teheti a tananyag feldolgozását, az ismeretek rögzítését. Valamennyi tananyagrész feldolgozásánál követendõ szempontnak tartom: a) A fogalmak pontos, értõ ismeretét és annak alkalmazását készségszinten. b) Az ember szervezete és egészsége megelõzi a növények és állatok testfelépítése és mûködése anyagrészek tanítását, amelyekre a 9. osztályban kerül sor. Ezért is fontos, hogy kellõen megalapozzuk ezeknek az ismereteknek tanítását. c) Az anyag jellegébõl adódóan a teljes évi munkánkban hangsúlyozottan kell a felépítés mûködés egységét hangsúlyoznunk. 1. óra: Mirõl tanulsz az idén? Oktatási feladat: A biológia helyes tanulási módszereinek fejlesztése. Nevelési feladat: Az érdeklõdés felkeltése az ember szervezete és az egészséges életmód iránt. Tervszerû és tudatos munkára nevelés. Képzési feladat: A lényegkiemelés fejlesztése. Javaslatok a feldolgozáshoz: 1. Ismerkedés a tankönyvvel és a munkafüzettel a tankönyv és a munkafüzet felépítése, a jelrendszerek megismerése. 2. A tanév munkájának elõkészítése és megszervezése. Ismertessük: a tanítási órákra történõ felkészülés módját, a helyes tanulási módszereket (lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések, a felépítés és mûködés egységének hangsúlyozása) a szükséges eszközöket (tankönyv, munkafüzet, esetleg külön jegyzetfüzet) a tanév során felhasználható ajánlott irodalomból néhánynak a bemutatása elvárásainkat a munkafüzet vezetésével kapcsolatban (pl. javítás, ábrák színezése, stb.) az értékelés és ellenõrzés rendjét és módját. Szemléltetés: tankönyv, munkafüzet, néhány a bemutatandó könyvekbõl. Következõ órára: Ismételjék át, amit az emberrõl a 6. osztály végéig megtanultak! 2. óra: Mit tanultál eddig az emberrõl? Oktatási feladat: A 6. osztály végéig elsajátított ismeretek felelevenítése. Nevelési feladat: Az életmód és az egészség összefüggésének hangsúlyozása. Képzési feladat: Az ok-okozati összefüggések felismerési készségének fejlesztése. 1. Az óra indításához motivációként felhasználhatjuk a munkafüzet 5. feladatát (keresztrejtvény, megfejtés: egészség). 2. Beszélgessünk arról, melyek az ember egészségének legfontosabb az eddigi tanulmányaik során már megismert feltételei: mozgás táplálkozás személyi higiénia a kamaszkorban egészséget károsító szokások. Szemléltetés: emberi csontváz, a tankönyv ábrái, munkafüzet. Következõ órára: Az ember felelõssége a Föld és az élet megõrzésében. Mit tehetek saját környezetemért? Ezt a feladatot többféleképpen is feldolgozhatjuk, így pl.: kiselõadásként néhány tanuló bevonásával a természet és környezetvédelemmel kapcsolatos újság, illetve szakcikkek gyûjtésével szituációs játékként az egész osztály bevonásával, pl. választunk egy környezetvédelmi minisztert, akihez intézhetik a képviselõk hozzászólásaikat. A kialakuló vita jó alkalmat teremt a tanulók kommunikációs készségének fejlesztésére

16 Munkafüzet 5/5. feladat megfejtése: 1. F E H É R J E 2. K I S G Y E R M E K K O R 4. A L V Á S 3. V É D Õ O L T Á S 5. Z Ö L D S É G E K 6. S E R D Ü L Õ K O R 7. R É T E G E S 8. F O G M O S Á S 1. Az egyik fontos tápanyagunk 2. Az ember fejlõdésének 1 évtõl 6 éves korig terjedõ szakasza 3. A betegségek megelõzésének egyik módja 4. A pihenés egyik formája 5. Ha egészségesen táplálkozol, sokat fogyasztasz belõle 6. Ebben a fejlõdési korban vagy most 7. Az egészséges öltözködés egyik jellemzõje 8. Reggel és este az egyik legfontosabb teendõd 3. óra: Az ember és a bioszféra Oktatási feladat: A különbözõ szervezõdési szintek fogalmának megismertetése. Nevelési feladat: Az ember és a bioszféra kapcsolatának hangsúlyozása, az ember felelõsségének hangsúlyozása a Föld és az élet megõrzéséért. Képzési feladat: Az ismeretalkalmazás képességének fejlesztése. Szemléltetés: Balogh János: A megsebzett bolygó c. videó film, illetve könyvének egy-egy részlete az egyes szervezõdési szintek bemutatása rajzban, illetve képen sejtmodell és szövettani képek applikációs képek a szervezõdési szintek bemutatásához. Az elõzõ órán adott elõzetes feladat alapján tetszés szerinti módon dolgozhatjuk fel az anyagot. Nagyon fontos: az élõvilág egységének és változékonyságának hangsúlyozása, valamint a pontos fogalomalkotás. Következõ órára: Kiselõadás a mikroszkóp története. 4. óra: Ismerd meg a mikroszkópot! Oktatási feladat: A mikroszkóp részeinek és kezelésének megismerése. Nevelési feladat: Az önálló ismeretszerzés iránti érdeklõdés felkeltése. Híres tudósok és felfedezéseik jelentõsége. Képzési feladat: A mikroszkóp használatának jártasságszintû elsajátítása. Szemléltetés: mikroszkóp, metszetek, nyúzatok, preparátumok, valamint az ajánlott könyvek (lásd: irodalomajánlat, illetve tanmenet) A mikroszkóp megismertetése kiegészítõ anyag, s bár ismerete hasznos és fontos, feldolgozása csak akkor célszerû, ha elegendõ mikroszkóp áll rendelkezésünkre. Módszerként javasolt a csoportmunka. Logikai egységek: 1. A mikroszkóp története kiselõadás. 2. Tanári demonstráció: a mikroszkóp részeinek bemutatása. 3. A munkafüzet ábrája, illetve a bemutatottak alapján a tanulók azonosítsák a mikroszkóp részeit. 4. A munkafüzet leírása, illetve tanári magyarázat segítségével a mikroszkóp használatának bemutatása (tükör beállítása, tárgylemez elhelyezése). 5. Végül egy mikroszkópi metszet, vagy nyúzat vizsgálata és annak lerajzolása. Az emberi test szervezõdése. A kültakaró és a mozgás címû fejezet Ebben a fejezetben az emberi test felépítésében részt vevõ sejtek és szövettípusok felépítésével kezdjük a tananyag tárgyalását. Ezek fontos alapot jelentenek a késõbbi ismeretekhez, hiszen a szöveti felépítés valamennyi szervrendszer esetében újra elõkerülõ fogalom. Fontos, hogy az alapvetõ szövettípusokat felismerjék a tanulók, ennek gyakorlására fordítsunk gondot. A kültakaró valamennyi élõlényre jellemzõ. Ez alkalommal csak az ember kültakarója, vagyis a bõr felépítése és mûködése kerül tárgyalásra, de utalhatunk (tárgyon belüli koncentráció) a 9. osztályban sorra kerülõ növények és állatok kültakarójára is. Fontos, hogy olyan szilárd ismeretek birtokába kerüljenek a tanulók, amelyek részben késõbbi tanulmányaik alapján jelentik, részben a bõr és a mozgás szervrendszer egészségének védelme, tudatos ápolása szempontjából fontosak. A mozgás életjelenség ezzel kezdjük a mozgás szervrendszer tárgyalását, amely valamennyi élõlény jellemzõ sajátja. Az ember mozgás szervrendszerének passzív és aktív részei, a csontváz és a harántcsíkolt izomzat feldolgozása során is a felépítés és a mûködés egységének hangsúlyozása az egyik legfontosabb feladatunk. Az egészséges életmód és a szervrendszerek (bõr, mozgás) elváltozásainak és betegségeinek összefüggése felismerésére ugyancsak gondot kell fordítanunk. 5. óra: A testünket felépítõ sejtek közös jellemzõi Oktatási feladat: Az emberi (állati) sejt legfontosabb alkotórészeinek megismertetése. Nevelési feladat: Az élõvilág egységének hangsúlyozása. Képzési feladat: A tanult ismeretek alkotó módon való, tudatos alkalmazása (az alkalmazási készség fejlesztése). Szemléltetés: Az emberi (állati) sejt felépítése modell, illetve rajz, a DNS kettõs spirál modellje, illetve képe tankönyvi ábrák. 1. Tekintsük át ismétlésként az egyes szervezõdési szinteket! Ennek lehetõségei: frontális osztálymunka szólánc egyéni szóbeli feleltetés applikáció képrejtvény. 2. Olvassuk el a tankönyv 1. bekezdését! Beszéljük meg: Mi jellemzõ sejtjeink alakjára, felépítésére, az egyes alkotórészekre? 3. A 9. osztály anyagához elõzetes ismereteket adhatunk, ha az emberi (állati) sejt felépítését összehasonlítjuk a növényi sejt felépítésével modellen vagy rajzon

17 4. A DNS és a kromoszóma, valamint a mitózis megtanítása nem kötelezõ tananyag a 8. osztályban. Ennek részletes tanítására a 10. osztályban kerül csak sor. Elemi szintû ismerete viszont jól segíti a szaporodás témakörének megértését. 6. óra: Testünk szövetei Oktatási feladat: A testünket felépítõ alapvetõ szövettípusok megismertetése. Nevelési feladat: A felépítés és mûködés egységének érzékeltetése. Képzési feladat: A logikus gondolkodás képességének fejlesztése. A szövetfelismerés jártasságszintû fejlesztése. Szemléltetés: tankönyv ábraanyaga (a leckében és a hátsó borítólapon), mikroszkópi metszetek, Vígh Kondics: Összehasonlító szövettan c. könyv, táblai rajz, transzparensek. A szövetek tanításához a tanulók elõzetes ismeretekkel nem rendelkeznek, hiszen az állati és a növényi szövetek tanítására csak a 9. osztályban kerül sor. Ily módon itt alapozhatjuk meg ennek tanítását: a szövet fogalmának, illetve az emberi (állati) alapszöveteknek a megtanításával. Ez a lecke alkalmat ad ismét arra, hogy hangsúlyozzuk a felépítés és mûködés egységét: a hasonló mûködés valamennyi élõlénycsoportban hasonló struktúrával történik. Az anyag feldolgozásához javaslom a szövettípusok összehasonlítását feldolgozó táblázatot. Ez segíti a lényegkiemelést, az egyes szövettípusok jellemzését és felismerését. Logikai egységek: 1. A szövet fogalmának felelevenítése. 2. A legfontosabb szövettípusok: hámszövetek kötõszövetek támasztószövetek izomszövetek idegszövet. 7. óra: A bõr szervezetünk elsõ védelmi vonala Oktatási feladat: Az emberi bõr felépítésének és mûködésének megismertetése. A kültakaró és a külsõ elválasztású mirigy fogalmának kialakítása. Nevelési feladat: A felépítés és mûködés egységének érzékeltetése. Képzési feladat: A logikus gondolkodás képességének fejlesztése. Szemléltetés: az emberi bõr modellje transzparens az emberi bõr felépítésérõl a tankönyv ábraanyaga. 1. A bõr és függelékei szervrendszert alkotnak: határozzuk meg a szervrendszer fogalmát! 2. A bõr szervezetünk elsõ védelmi vonala. Ennek kapcsán: Határozzuk meg a kültakaró fogalmát! Gyûjtsük össze a tanulók eddigi ismereteit és tapasztalatait, amelyet a bõrrel kapcsolatban megtanultak! 3. Az emberi bõr modelljének segítségével magyarázzuk el a bõr felépítését (hámréteg, irharéteg, bõralja)! Szempontok az egyes rétegek megbeszéléséhez: a) szövettani felépítése, b) legfontosabb jellemzõi, c) mûködése, d) a külsõ elválasztású mirigy fogalma, e) a faggyú- és verejtékmirigyek felépítése és mûködése. A munkafüzet feladatait használjuk a részösszefoglalásoknál! Óra végi összefoglalásra használhatjuk a tankönyv kérdéseit, az összefoglaló szóláncot (lásd: 29. oldal) vagy applikációt az egyes szövettani képekkel, amelyek a bõr felépítésében részt vesznek. Ez kiváló lehetõség az egyes szövettípusokról tanultak folyamatos ismétlésére is. A verejték- és faggyú mirigy jellemzõi Mirigy Váladéka Szerepe Helye Verejtékmirigy: A szövettípusok tárgyalásának szempontjai: a) felépítése b) mûködése c) típusai d) elõfordulása Párhuzamosan az egyes szövettípusok szemléltetése, az összehasonlító táblázat kitöltése, a munkafüzet feladatainak megoldása. (óra végi összefoglalásnál is jól használhatók). Faggyúmirigy: verejték hûtés (hõszabályozás) irha + (hám) Az egyes szövettípusok felismerésének gyakorlására használhatjuk azok mikroszkópi képét. Alkalmazhatunk didaktikai játékokat a szövetek jellemzõ tulajdonságainak felhasználásával, összeállítva, így pl.: szólánc keresztrejtvény képkirakó barkochba faggyú véd az erõs kiszáradástól, puhává teszi a bõrt, vízlepergetés irha 32 33

18 34 Óravégi összefoglaló szólánc 1. Miért nevezzük a bõrt szervezetünk elsõ védelmi vonalának? a) csökkenti a hõsugárzást véd a külsõ mechanikai hatásoktól 2. Nevezd meg bõrünk rétegeit! b) a faggyúmirigyek a szõrtüszõkbe nyílnak 3. Sorold fel a hám jellemzõit és szaruképzõdményeit! c) a hámrétegben lévõ festékanyag 4. Mi a szõrzet szerepe? d) a bõrnek ez a rétege az irha 5. Hová nyílnak a faggyúmirigyek? e) felépítését tekintve kötõszövet véd a lehûléstõl 6. Mi a faggyú szerepe? f) hám irha bõralja 7. Melyik rétege ez a bõrnek? Laza rostos kötõszövet alkotja, amelyet dús érhálózat szõ át. g) Mert véd: a fertõzéstõl, sérülésektõl mechanikai hatásoktól lehûléstõl, túlmelegedéstõl az erõs napsugárzástól 8. Mi a verejtékmirigy szerepe? h) védi a bõrt az erõs kiszáradástól (puhává teszi) vízlepergetés 9. Mi a jellemzõ a bõraljára? i) szerepe van a hõszabályozásban, a vízháztartásban, bizonyos mértékig a bomlástermékek kiválasztásában 10. Véd a káros sugaraktól, mi ez? j) többrétegû nincsenek benne erek legbelsõ sejtsora állandóan osztódik, a külsõ elszarusodik szaruképzõdményei: köröm, szõr, hajszál Összetartozó válaszok: 1. g) 6. h) 2. f) 7. d) 3. j) 8. i) 4. a) 9. e) 5. b) 10. c) 8. óra: Bõrünk egészsége Oktatási feladat: A bõr leggyakoribb elváltozásainak és betegségeinek megismertetése. Nevelési feladat: A bõr, mint a szervezet elsõ védelmi vonala, épségének fontossága, megóvása. A bõr ápolása és tisztán tartása. Képzési feladat: Az önálló tanulási készség fejlesztése. Szemléltetés: az emberi bõr modellje a tankönyv ábraanyaga. 1. Az óra elsõ részében tekintsük át az emberi bõr felépítésérõl és mûködésérõl tanultakat! Erre többféle lehetõség is kínálkozik, mint pl.: frontális osztálymunka, szimultán számon kérés, didaktikai játék, stb. 2. A tanulók eddigi ismeretei (lásd: Természetismeret 6. osztály) és tapasztalatai alapján a tankönyvben ismertetett elváltozások és betegségek megbeszélése, párhuzamosan a lehetséges és rendelkezésre álló szemléltetéssel. 3. Az óra végi összefoglalásra használhatjuk a tankönyv kérdéseit vagy saját magunk által szerkesztett feladatlapot a témával kapcsolatban. 9. óra: A csontváz a mozgás passzív szervrendszere. Oktatási feladat: Az ember csontvázának legfontosabb csontjai, a lapos és csöves csontok szerkezete. A csontok kapcsolódási módjai. Nevelési feladat: A mozgás, mint életjelenség értelmezése. Képzési feladat: Az összehasonlítási és alkalmazási képesség fejlesztése. Szemléltetés: emberi csontváz a tankönyv ábraanyaga csöves és lapos csont szerkezete csontszövet. 1. Elevenítsük fel, milyen életmûködésekrõl tanultak eddig a tanulók a Természetismeret keretében! 2. Határozzuk meg a mozgás fogalmát! 3. A tankönyv ábraanyagának segítségével önálló munkával ismerjék meg a tanulók az ember legfontosabb csontjait. Ismételjük át a csontszövetrõl tanultakat! 4. Közösen mutassuk meg ezeket az emberi csontvázon! 5. Figyeltessük meg a csontok sokféleségét, majd magyarázzuk el a lapos és csöves csontok felépítését! 6. A csontok különbözõ kapcsolódási módjainak megértéséhez használjuk a szemléltetéssel párhuzamosan a tankönyv szövegét és a munkafüzetet. Az óra végi összefoglalásra részben a tankönyv kérdései vagy az alábbi játék alapján, illetve a tanultakat a csontvázon megmutatva kerülhet sor. 1. Igaz vagy hamis? (Írd oda a betûjelet a szám elé! Fólián kivetítve, de feladatlapként is használható). H. 1. A mozgás: hely vagy helyzetváltoztatást eredményezõ szervrendszer. (Helyes: életjelenség) I. 2. A csontváz szilárdítja, támasztja szervezetünket, védi belsõ szerveinket. I. 3. A csontok alakjukat tekintve lapos és csöves csontok lehetnek. H. 4. A csontok rugalmasságát szervetlen vegyületek biztosítják. (Helyes: szerves vegyületek) H. 5. A sárga csontvelõ a vérsejtképzés legfontosabb helye. (Helyes: a vörös csontvelõ) I. 6. A csontok összenõhetnek, varratokkal vagy ízületekkel kapcsolódhatnak egymáshoz. I. 7. A csontokhoz az izmokat inak kapcsolják. I. 8. A koponya egyetlen mozgatható csontja az állkapocs. 35

19 H. 9. A gerincoszlopot csigolya alkotja. (Helyes: 32 33) H. 10. A hátcsigolyákhoz kapcsolódó 12 pár borda és a mellcsont alkotja a medenceövet. (Helyes: a mellkast) I. 11. Felsõ végtagunk a vállövvel, alsó végtagunk a medenceövvel kapcsolódik a törzshöz. H. 12. A csigolya részei: csigolyatest csigolyalyuk csigolyaív keresztcsont (Helyes: tövisnyúlvány a keresztcsont helyett) 10. óra: A vázizomzat a mozgás szervrendszer aktív része. Oktatási feladat: A vázizomzat funkciója, az izom-, az ín-, és a porcszövet fogalmának megerõsítése. Nevelési feladat: Ok-okozati összefüggések megláttatása. Képzési feladat: A logikus gondolkodás fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó emberi csontváz szövettani képek. 1. A vázizomzat funkciójának megbeszélése (feldolgozható önálló tankönyvi munkával) 2. Legfontosabb izmaink: az emberi torzó és a tankönyv ábrájának egybevetése révén. 3. A harántcsíkolt izomszövet felépítése és mûködése. (A szövet fogalmának felelevenítése, megerõsítése: izom-, ín-, porcszövet.) 4. A vázizomzat és a csontváz együttmûködésével létrejövõ életjelenség, a mozgás fogalmának tudatosítása. A munkafüzet feladatai segítik az ismeretek rögzítését! A 4. feladattal elõkészítjük az állatok mozgásának tanítását, egyben fejlesztjük az összehasonlítási képességüket, a felépítés mûködés egységének felismertetését. Óra végi összefoglalásra, illetve gyakorlásra alkalmazható: didaktikai játékok fólia applikáció. 11. óra: A mozgásszervek elváltozásai és betegségei Oktatási feladat: A mozgásszervek leggyakoribb elváltozásainak és betegségeinek megismertetése. Nevelési feladat: Az életmód szerepe a mozgásszervi megbetegedések megelõzésében. Képzési feladat: Ok-okozati összefüggések megláttatása. Szemléltetés: tankönyvi ábrák, diaképek. 1. Az óra elején javaslom, tekintsük át a mozgás szervrendszerrõl tanultakat, pl. frontális beszélgetés, egyéni szóbeli feleltetés, keresztrejtvény, szólánc, stb. 2. Ezek után gyûjtsük össze azokat az ismereteket, amelyeket a 6. osztály végéig ebben a témában szereztek a tanulók. Használjuk fel személyes tapasztalataikat is, hiszen sokaknak van gerincferdülése, volt már rándulása, ficamai, vagy van a családban, aki valamilyen mozgásszervi betegségben szenved. 3. Az óra további részében fordítsunk kellõ hangsúlyt arra, hogyan (milyen életmóddal) elõzhetõk meg vagy késleltethetõk ezek a mozgásszervi elváltozások. A munkafüzet feladatait értelem szerint az óra megfelelõ logikai egységeinél vagy az óra végi összefoglalásnál használhatjuk. 12. óra: Ismétlés: a tudás kulcsa! Ismétlõ rendszerezõ óra. Az emberi test szervezõdése. A kültakaró és a mozgás c. fejezethez. Oktatási feladat: Az eddig megtanult fogalmak, összefüggések elmélyítése, rögzítése. Nevelési feladat: Logikus gondolkodásra nevelés. A biológiai szemléletmód fejlesztése. Képzési feladat: Az ismeretalkalmazási és kommunikációs készség fejlesztése. Szemléltetés: válogatva, a témakör tanulása során eddig használt szemléltetõeszközökbõl. Az órán, jellegébõl adódóan, az eddig megtanult ismeretek, a közöttük lévõ összefüggések, kapcsolatok felelevenítésére, elmélyítésére, rögzítésére kerül sor. Ez többféle módon is megvalósítható: 1. Frontális munka keretében, a leckék végén található összefoglaló kérdések segítségével, természetesen mindenütt szemléltetve a tanultakat, ahol erre mód és lehetõség kínálkozik. 2. A munkafüzet feladatainak megoldása által. 3. Végül az egyes szervezõdési szintek szerint haladva: sejtek (fogalmak, jellemzõi, mûködése) szövetek (fogalma, típusai, jellemzõi, mûködése) szervek (csont, izom, felépítés, mûködés) szervrendszerek (bõr: felépítés, mûködés, elváltozásai, betegségei, tisztán tartása, mozgás: fogalma, a mozgás szervrendszer felépítése és mûködése, elváltozásai, betegségei). Minden esetben fogalmak pontos meghatározásából induljunk ki! Pótoljuk a szükséges hiányzó ismereteket! Szemléltessünk minden esetben, ahol erre lehetõség van! 13. óra: Témazáró feladatlap Testünk anyagcseréje címû fejezet A témakör tanítása számtalan lehetõséget biztosít arra, hogy tovább erõsítsük a felépítés mûködés egységének szemléletét. Most csak az ember anyagcseréjének tanítására kerül sor, megelõzve a 9. osztály hasonló témakörét a növényekre és állatokra vonatkozóan. Az anyagcsere részfolyamatait: táplálkozás, kiválasztás, vérkeringés, légzés bár külön-külön tárgyaljuk, feltétlenül komplexitásukban kell láttatnunk ezeket az életjelenségeket. A közöttük lévõ kapcsolatrendszer, illetve ezek tudatos keresése fontos része a biológiai szemléletmód formálásának. A témakör bevezetõ óráján a tankönyv 19. oldalán található kérdések adhatják a motivációját. 14. óra: A táplálkozás szervrendszere Oktatási feladat: Az anyagcsere és a táplálkozás fogalma. A táplálkozás szervrendszerének felépítése. Nevelési feladat: A rész és az egész (szervek, szervrendszerek) együttmûködésének megfigyeltetése. Képzési feladat: Az emberi szervezeten való tájékozódási készség fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó, emberi koponya, az emberi fog metszetének modellje, a tankönyv ábrái. 1. Idézzük fel a tanulók táplálkozással kapcsolatos elõzetes ismereteit, amelyet a Természetismeret keretében a 6. osztály végéig megtanultak! 2. Elevenítsük fel az anyagcsere fogalmát! 3. Miért kell ennünk? problémafelvetés. 4. A táplálkozás és az emésztõ szervrendszer fogalmának megbeszélése

20 5. Végül a táplálkozás szervrendszerének felépítése: szemléltessük az ismereteket az emberi torzó, a tankönyv ábrái, diaképek segítségével. Összefoglalásra használhatjuk a tankönyv kérdéseit és a munkafüzet feladatait, didaktikai játékokat. 15. óra: Az emésztés folyamata Oktatási feladat: Az emésztés fogalma, fizikai és kémiai folyamatának megbeszélése. Nevelési feladat: A biológiai folyamatok összetettségének érzékeltetése. Képzési feladat: Az ismeretalkalmazási készség fejlesztése. Szemléltetés: emberi torzó, tankönyv ábrái, diaképek, az ember fogtípusai. 1. Tekintsük át az emésztõ szervrendszer felépítésérõl tanultakat! (egyéni szóbeli, szimultán, számon kérés, stb.) 2. Motiváció: keresztrejtvény (megfejtés: emésztés) 3. Az emésztés fogalmának megbeszélése. 4. Az emésztés folyamatának feldolgozása a tankönyv szövege és a munkafüzet 26. oldal feladatai alapján. (párhuzamosan a szemléltetéssel!) Keresztrejtvény: Ha a számozott négyzetekben lévõ betûket összeolvasod, megfejtésül egy folyamat nevét kapod! 1. T Á P L Á L K O Z Á S 2. 1 E L Õ B É L 3. Z O 2 M Á N C R 3 É T E G 4. D E N T I N 5. N Y E L Õ C S Õ 6. 4 S I M A I 5 Z O M S Z Ö V E 6 T 7. V 7 É G B É L 8. H A 8 S N Y Á L M I R I G Y Megfejtés: 1 E 2 M 3 É 4 S 5 Z 6 T 7 É 8 S 16. óra: A testünket felépítõ tápanyagok Oktatási feladat: A tápanyag, táplálék, salakanyag fogalmának áttekintése, a szerves és szervetlen tápanyagok és jellemzõik. Nevelési feladat: Az egészséges, változatos táplálkozás jelentõsége. Az élõvilág egységének hangsúlyozása. Képzési feladat: Az ismeretek alkalmazási készségének fejlesztése. Szemléltetés: a különbözõ élelmiszerek dobozai, plakátok, nyers zöldségek és gyümölcsök (ezek egy részét óra végén kioszthatjuk jutalomként ), tej, tojás, stb. 1. Tekintsük át az anyagcsere lényegét és az emésztés folyamatát. (frontális beszélgetés, egyéni, szóbeli feleltetéssel). 2. Gyûjtsük össze a tanulók eddigi ismereteit ebben a témakörben, amelyeket a Természetismeret keretében megtanultak. 3. Tanári magyarázat: a legfontosabb tápanyagok és jellemzõik, jelentõségük. 4. Óra végi összefoglalás: a) Rendezzünk kis piacot a rendelkezésünkre álló szemléltetõeszközökbõl zöldség, gyümölcs, stb. Szólítsunk ki néhány tanulót, akik ezekbõl vásárolva megindokolják választásukat, miközben a tanultakat, így mód nyílik rögzíteni. b) Használhatjuk összefoglalva a munkafüzet 28. oldal 3. feladatát is. 17. óra: A vitaminok Oktatási feladat: A vitamin fogalma, a legfontosabb vitaminok és tulajdonságaik. Jelentõségük a szervezet mûködésében. Nevelési feladat: Az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása. Képzési feladat: Ok-okozati összefüggések felismerési készségének fejlesztése. Szemléltetés: a tankönyv ábrái, illetve táblázata, a vitaminok dobozai, plakátok, zöldségek, gyümölcsök, diaképek. 1. Ismételjük át az elõzõ órán tanultakat! 2. Folytassuk az órát a vitaminok felfedezésének történeteibõl vett kiselõadással vagy felolvasással, de alkalmazhatunk ráhangolásként keresztrejtvényt, stb. is. 3. Határozzuk meg a vitamin fogalmát! 4. A tankönyv 26. oldal táblázata segítségével beszéljük meg az egyes vitaminok jellemzõit, a hiányuk okozta problémákat. 5. Szent-Györgyi Albert munkásságáról feltétlenül ejtsünk szót a C-vitamin megbeszélése során (elõzõ órán kijelölve erre egy tanulót, kiselõadásként is meghallgathatjuk). 6. A munkafüzet feladatai és a tankönyv kérdései segítik az összefoglalást az óra végén vagy az alábbi táblázat kitöltése (sokszorosítva osszuk ki). Ellenõrzésre használjunk írásvetítõt! 1. Hiányában vészes vérszegénység alakulhat ki. B Életjelenség, amelynek során az anyagcseréhez szükséges táplálék (tápanyagok) felvétele történik. 2. Az ember emésztõkészülékének 1. szakasza. 3. A fogkoronát borító kemény réteg neve. 4. A fog különleges csontszövetének tudományos neve. 5. Izmos falú csõ, amely a táplálékot a gyomor felé továbbítja. 6. A gyomor falát felépítõ szövetféleség. 7. A vastagbél utolsó szakasza. 8. Egyik emésztõmirigyünk neve. 2. Idegvédõ vitamin B 1 3. A hõ hatására nagy része elbomlik, a sejtek energiatermeléséhez szükséges C 4. Csontvédõ vitamin, hiányában az ásványi anyagok nem épülnek be a csontba D 5. Hiányában: károsodik a hám, farkasvakság alakulhat ki A 6. Normális bélflóra mellett a bélben képzõdik K 7. Fontos szerepet tulajdonítanak e vitaminnak a rák elleni védekezésben E 38 39

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM IKT eszközökkel támogatott órák Használt taneszközök: BIOLÓGIA 8. (MOZAIK KIADÓ) tankönyv, munkafüzet; filmek, szemléltető eszközök, számítógépek, kivetítő, SDT, Realika,

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 66 Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.

Részletesebben

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 9-1 OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7 8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Biológia tantárgy 7-8. évfolyam 2013. ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A biológia a természetismeret 5-6. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK

AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK biologia 14 eveseknek:layout 1 4/1/11 10: AM Page 1 SZOMBATINÉ KO VÁCS MAR GIT BIOLÓGIA AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 14 éves tanulók részére a ta nu ló ne ve 1 biologia

Részletesebben

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A hat évfolyamos gimnáziumokban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre

Részletesebben

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242 Pedagógiai program BIOLÓGIA TANTÁRGY HELYI TANTERVE A nevelőtestület véleményezte:

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Biológia, egészségtan A nevelőtestület

Részletesebben

Dr. Paál Tamásné NATÚRA. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA CÍMŰ TANKÖNYVHÖZ (Raktárin száma: R398)

Dr. Paál Tamásné NATÚRA. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA CÍMŰ TANKÖNYVHÖZ (Raktárin száma: R398) Dr. Paál Tamásné NATÚRA ÚTMUTATÓ ÉS TANMENETJAVASLAT A BIOLÓGIA 8. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 8. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA CÍMŰ TANKÖNYVHÖZ (Raktárin száma: R398) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest A NATÚRA-SOROZAT

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

KÖRNYEZETEM ÉLÔ. AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. 14 éves tanulók részére. Évfolyam.

KÖRNYEZETEM ÉLÔ. AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. 14 éves tanulók részére. Évfolyam. biologia:layout 1 4/10/11 7:7 PM Page 1 KÖRNYEZETEM SZOMBATINÉ KO VÁCS MAR GIT ÉLÔ AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 14 éves tanulók részére Évfolyam 1 4 6 7 8 9 10

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7.

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7. BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Heti és éves óraterv: A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra 7. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Összeállította: Törökné Török Ildikó TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az egysejtű élőlények sejtjei és a többsejtű élőlények sejtjei is csak mikroszkóppal láthatóak.

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 A tantárgy modulja: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság A tantárgy címe: Munkahelyi egészség

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Biológia orientáció 9. osztály

Biológia orientáció 9. osztály Biológia orientáció 9. osztály 1 Tematikai egység címe Kültakaró és mozgás A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandósága A fogamzástól az elmúlásig Környezetvédelem Számonkérés Összefoglalásra,

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és

Részletesebben

BIOLÓGIA GIMNÁZIUM. 10 12. évfolyam

BIOLÓGIA GIMNÁZIUM. 10 12. évfolyam BIOLÓGIA GIMNÁZIUM 10 12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse

Részletesebben

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei ÓRATERV I. ALAPADATOK Osztály: 10. D Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei Tanítási egység: 13. Szén-dioxid, szénsav és sói Előző tanítási egység: A szén és oxidjai. A szén-monoxid.

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 12. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Az élet kódja.

Részletesebben

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások Környezetünk védelmében: A környezetbarát az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend három oktatási intézményében PIARISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL

AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA NÉMET NYELVBŐL 1-12. ÉVFOLYAM TANKÖNYVSOROZATOK ÉRETTSÉGI FELADATGYŰJTÉMENYEK EGYÉB GYAKORLÓKÖNYVEK Sorozataink évfolyamonként Deutsch

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET A és B variáció

TERMÉSZETISMERET A és B variáció TERMÉSZETISMERET A és B variáció A természetismeret tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál.

Részletesebben

Témahét, témanap EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS. Szeresd egészségedet, mert ez a jelen Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő.

Témahét, témanap EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS. Szeresd egészségedet, mert ez a jelen Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Témahét, témanap EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS Szeresd egészségedet, mert ez a jelen Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét!- mert A múlton épül fel a jelen

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM ÓRATERVEZET Tantárgy: Magyar nyelv Osztály: 5.d Az óra címe: Hangalak és jelentés a szavakban A tematikus egység: A szavak alakja és szerkezete. Az óra célja: A tudatos és igényes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás

2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás Négyféle asszociáció A. zsírszövet B. laza rostos kötőszövet C. mindkettő D. egyik sem 2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás 1. Kötő- és támasztószövet 2. Változatos alakú és működésű sejtekből áll.

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

Csecsemőgondozási tanfolyam Minden amit a csecsemő-, és kisdedgondozásról, gyermeknevelésről tudni kell!

Csecsemőgondozási tanfolyam Minden amit a csecsemő-, és kisdedgondozásról, gyermeknevelésről tudni kell! Program címe: Csecsemőgondozási tanfolyam Minden amit a csecsemő-, és kisdedgondozásról, gyermeknevelésről tudni kell! Tanúsítvány : 8/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. augusztus 27. Kérelmező

Részletesebben

BIOLÓGIA 331 BIOLÓGIA 7 8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 331 BIOLÓGIA 7 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA 331 BIOLÓGIA 7 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA 332 Az általános iskolai biológia kerettanterv alapvető céljának tekinti a tanulók felnőtt életének sikeressége szempontjából a kulcskompetenciák fejlesztését,

Részletesebben

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

Kémia 10. Az alkánok homológ sora

Kémia 10. Az alkánok homológ sora Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B Biológia 8. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítették: Albertné Gávris Éva Tóth Géza A kiadvány KHF/4530-14/2008. engedélyszámon 2008.11.26. időponttól tankönyvi engedélyt

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

5. OSZTÁLY EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD MODUL

5. OSZTÁLY EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD MODUL 5. OSZTÁLY EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD MODUL Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyi vezetője megbízásából anatómiai kiscsoportos gyakorlatot tart. Az ön feladata az anatómiai bevezető rész ismertetése. Az előadásában térjen ki a következőkre: - az emberi test fő

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Biológia-egészségtan A változat 8. évfolyam

Biológia-egészségtan A változat 8. évfolyam Biológia-egészségtan A változat 8. évfolyam Tematikai egység címe Szépség, erő, egészség A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandósága A fogamzástól az elmúlásig Összefoglalásra,

Részletesebben

TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember?

TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember? TÉMAKÖR. Az ember a természet része TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember? CÉL. Tovább ismertetni a tanulókat az emberi test felépítésével, a csontvázzal, mint az emberi test támasza,

Részletesebben

TANMENET. Biológia. 8. osztály. Az ember szervezete és egészsége. (55 óra)

TANMENET. Biológia. 8. osztály. Az ember szervezete és egészsége. (55 óra) A KOM PE T E N C I A A L A PÚ O KT A T Á S B E V E ZE T É S E A C S ON GR Á D I KI S T É R S É G TÖB B C É L Ú TÁ R S U L Á S A TANMENET Biológia 8. osztály Az ember szervezete és egészsége (55 óra) Csongrádi

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. a Műszaki Kiadó Biológia 8. (MK-4297-1) tankönyvéhez. Készítette: Kropog Erzsébet

BIOLÓGIA TANMENET. a Műszaki Kiadó Biológia 8. (MK-4297-1) tankönyvéhez. Készítette: Kropog Erzsébet BIOLÓGIA TANMENET a Műszaki Kiadó Biológia 8. (MK-4297-1) tankönyvéhez Készítette: Kropog Erzsébet BIOLÓGIA TANMENET A 8. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA A tanmenet a Műszaki Kiadó Mándics Dezső, Dr. Molnár Katalin:

Részletesebben

BIOLÓGIA 9-10. évfolyam Célok és feladatok

BIOLÓGIA 9-10. évfolyam Célok és feladatok BIOLÓGIA 9-10. évfolyam Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének a formálása

Részletesebben

Biológia. 8. évfolyam

Biológia. 8. évfolyam Biológia 8. évfolyam / MOZAIK Kiadó ajánlása/ Tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe Szépség, erő, egészség A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandóságának

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

TANMENET. Biológia. 8. osztály. Az ember szervezete és egészsége

TANMENET. Biológia. 8. osztály. Az ember szervezete és egészsége TANMENET Biológia 8. osztály Az ember szervezete és egészsége MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004 Készítette JÁMBOR GYULÁNÉ Apáczai Csere János-díjas tanár CSÓKÁSI ANDRÁSNÉ szakvezetõ tanár, szakértõ FEHÉR ANDREA

Részletesebben