JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE"

Átírás

1 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE HELYI FEJLESZTÉSI STARTÉGIÁINAK ELKÉSZÍTÉSÉBEN ÉRDEKELT SZEREPLŐK PARTNERSÉGÉBEN KIALAKÍTOTT, MEGYEI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI JAVASLATOKAT TARTALMAZÓ TANULMÁNYA A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült.

2 Tartalomjegyzék Bevezető... 1 I. Jász-Nagykun-Szolnok megye társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése... 2 I.1. A megye elhelyezkedése, természeti adottságok, környezeti állapot... 2 I.2. A megye térszerkezete... 3 I.3. A megye infrastruktúrális helyzete... 4 I.4. Társadalmi környezet humán erőforrás helyzete... 6 I.5. A megye gazdasági helyzete, ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, turizmus... 9 II. Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése II.1. A megyét érintő ágazati koncepciók, terület és vidékfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése II.2. A vidékfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének, valamint eredményeinek bemutatása, elemzése II.2.1. A vidékfejlesztés forrásainak bemutatása II.2.2. A vidékfejlesztés intézményrendszere II.2.3. Mintaprojektek A as időszak kiemelkedő vidékfejlesztési eredményei II.2.4. A vidékfejlesztés hatékonysága, eredmények, a as időszak értékelése.. 23 III. SWOT analízis IV. Meglévő és elérhető erőforrásokra alapozott fejlesztési irányok, koncepcionális javaslatok IV.1. Jövőkép, prioritások, stratégiai célok, együttműködési lehetőségek IV.2. A célok összhangjának vizsgálata a megyei területfejlesztési koncepcióval, a Vidékfejlesztési Programmal és a kapcsolódó egyéb operatív programokkal összefüggésben IV.3. A közötti tervezési időszakra vonatkozó HFS, illetve HACS tervezési területek körvonalazása, a területeket lefedő szervezetek, települések ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLET Irodalomjegyzék

3 Bevezető A tanulmány célja: A tanulmány célja a közötti EU programozási időszakra vonatkozó Helyi Fejlesztési Stratégiák (továbbiakban: HFS) tervezéséhez kapcsolódó területi szerveződések megkönnyítése, a HFS-ek kidolgozásának elősegítése, a HFS elkészítésében érdekelt szereplők partnerségének megteremtése. A tanulmány abban segíti a helyi vidékfejlesztési szakembereket és döntéshozókat, hogy megalapozott Helyi Fejlesztési Stratégiák készülhessenek el, hiszen ezen dokumentumok fogják meghatározni, hogy a közötti időszak európai uniós vidékfejlesztési forrásait az egyes vidéki térségekben milyen fejlesztési célokra lehet majd igénybe venni. A tanulmány témája, feladata: A tanulmány feladata a helyi gazdaságfejlesztés, a helyi társadalom, helyi környezet, város-vidék kapcsolatok vonatkozásában a HFS helyzetértékelési részének elkészítését segítő, az országra általánosan, valamint specifikusan a megyére vonatkozó elemzések, értékelések elkészítése (I. fejezet). A II. fejezetben a tervezési-fejlesztési környezet áttekintése, a vidékfejlesztési források bemutatása mellett, az EMVA támogatással megvalósult projektek, a pályázati aktivitás, illetve a HACS ok által ellátott térségi vidékfejlesztési feladatellátás hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerének szakmai értékelésére kerül sor. Részletesen bemutatásra kerül, hogy az EMVA III. és IV. tengelyének intézkedései miként járultak hozzá a vidéki települések népességmegtartó erejének erősítéséhez, az alacsony gazdasági aktivitásból és alacsony foglalkoztatásból adódó társadalmi feszültségek csökkentéséhez. Az elért eredmények tükrében megállapítható, hogy a vidéken élők komfortérzetének javításán és az élhetőbb településkép kialakításán túl a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vidéki gazdaság megerősítésére, munkahelyteremtésre a mikro és kisvállalkozások segítésével, valamint hosszútávon fenntartható projektjavaslatok támogatásával. A tanulmány III. fejezetének célja a helyzetfeltáró részek összefoglalása, a megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása SWOT analízis felállításával. A tanulmány témája (IV. fejezet) a HFS fejlesztési prioritásainak kialakítását segítő, a megyére jellemző specifikus társadalmi, gazdasági problémák, beavatkozási területek, fejlesztési lehetőségek, irányok megfogalmazása, figyelemmel a vidékfejlesztés szakmai szempontjaira. Ezáltal meghatározásra kerül a jövőkép, a stratégiai célok, prioritások, a megyei együttműködés lehetőségei. A tanulmány fontos feladata a megyei és helyi vidékfejlesztési szereplők partnerségében kialakítás alatt álló, a közötti programozási időszakra vonatkozó HFS, illetve a körvonalazódó Helyi Akciócsoport (a továbbiakban: HACS) tervezési területek vidékfejlesztési szakmai szempontok alapján történő megalapozása, a területeket lefedő szervezetek és az általuk lefedni kívánt települések nevesítésével. Primer és szekunder adat- és információforrások: Elsődleges forrásként a tanulmány készítését 3 szakmai egyeztető fórum alapozta meg a HACS ok képviselőinek, a megyei önkormányzat munkatársainak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésben érdekelt képviselőinek és az MNVH megyei referensének részvételével. Másodlagos adatforrásként a különböző tervezési-fejlesztési dokumentumok, koncepciók, programok, stratégiák, a jogszabályok, és adatbázisok szolgáltak.

4 I. Jász-Nagykun-Szolnok megye társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése Hazánkban a rendszerváltozást követő két évtized során a területi fejlettségbeli egyenlőtlenségek elmélyültek, így mára a hasonló népességű országok közül Magyarország egyike (az egy lakosra jutó GDP alapján) a legnagyobb területi különbségekkel rendelkező országoknak. Az országban a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján összesen 174 db kistérségből 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség található, ebből 33 komplex programmal segítendő, a hátrányos helyzetű térségek száma országosan szintén 47 db. Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyedül a szolnoki kistérség nem hátrányos helyzetű, a többi térség, tehát megyénk legnagyobb része kedvezőtlen helyzetben van. Hátrányos helyzetű: a jászberényi, karcagi, törökszentmiklósi és mezőtúri kistérség, leghátrányosabb helyzetű a kunszentmártoni és tiszafüredi kistérség, melyek közül ez utóbbi komplex programmal segítendő kistérségek egyike. A vidékfejlesztés jelentőségét támasztja alá az a tény, hogy a vidéki térségek az ország településeinek 95%-át, területének pedig 87%-át fedik le, ahol a lakosság 45%-a él. Jász-Nagykun-Szolnok megye túlnyomórészt vidékies típusú térség. Ezen térségek gazdasági szerepe jelentősen elmarad a városi térségektől. Megyénk szempontjából a speciális vidékies típusú térség a tanyás térségek és az aprófalvas térségek emelhetők ki, szórvány-, illetve rendkívül alacsony népsűrűségű településszerkezetük miatt I.1. A megye elhelyezkedése, természeti adottságok, környezeti állapot Jász-Nagykun-Szolnok megye az Alföld közepén helyezkedik el, hét megyével határosan. Területe km 2, az ország területének 6%-a. A megyében öt jellegzetes tájegységet különböztethetünk meg: Jászság, Nagykunság, Tisza-tó térsége, Szolnok és térsége, Tiszazug. A terület éghajlata mérsékelten meleg-száraz, a középső területek meleg-száraz, szélsőséges vonásokat mutat. Az átlagos évi hőmérséklet 9,5-10,5 C között változik. A csapadék kevés és egyenetlen eloszlású, gyakori a szárazság és az aszály. A megye felszíne tökéletes síkság. Természeti értékei közül kiemelkedik a jó minőségű termőtalaj (legfőképpen a csernozjom talajok), a termálvízkincs és a napsütéses órák magas száma. A megyében a szántóföldi növénytermesztés az egyeduralkodó, a szőlő- és gyümölcstermesztés elenyésző, az erdősültség alacsony, 5% körüli az országos 18%-os aránnyal szemben. A tájat nagy egybefüggő táblák, erős kultúrsztyepp jelleg jellemzi. A térséget néhol akácos, rét-legelő, ligeterdő szakítja meg. A folyókhoz, árterekhez, illetve a mélyebben fekvő terültekre közeledve a homogén tájképet a mozaikosabb jelleg váltja fel. Természetvédelem alatt áll a megye területének mintegy 5%-a, öt nemzeti park igazgatósága lát el természetvédelmi feladatokat. A legnagyobb védett területek a Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park kezelése alá tartoznak, valamint a Közép-tiszai tájvédelmi körzethez. A megyéhez tartozik a 127 km 2 -nyi vízfelületű Tisza-tó délkeleti része. Gazdag az itt fészkelő és az átvonuló madárvilág. A Hortobágyi Nemzeti Park a puszta (melynek része a Tisza-tavi madárrezervátum), UNESCO világörökségi terület. A megye 57 települését érinti a NATURA 2000 európai 2

5 természetvédelmi területek hálózata. Egyéb védett természeti területek: a Kiskunsági Nemzeti Park, a Hevesi Füves Puszták és a Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi körzetek, Tiszaigari Arborétum, Zádor-híd környéke, Kecskeri puszta, Tiszaigari és Tiszakürti Arborétum természetvédelmi területei. A védett természeti területek változatos élővilágukkal jelentős szakmai és tudományos értéket képviselnek. A helyi vagy országos védelem alatt álló természeti értékeket a folyóvölgyek, szikes puszták, löszpusztai maradványok, mocsár maradványok, kunhalmok, arborétumok alkotják. A megye területét is átszeli a Tisza, a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tarna, a Hortobágy-Berettyó. A Tisza-tó az ország második legnagyobb állóvize. A megye középső és keleti részén számos kisebb állóvíz is található (halastó, belvíztározó). A folyószabályozások nyomán számos holtág keletkezett, többségük elhanyagolt állapotban van, egy részük természetvédelmi besorolást kapott. A folyók vízminősége változatos, a Tisza minősége tűrhető, a Zagyva vize a legszennyezettebb. Az elmúlt évtizedben az árvízvédelem és a környezeti infrastruktúra területén került sor látványos pozitív változásokra. A megye legtöbb környezeti konfliktust okozó tényezője, de egyúttal legfontosabb erőforrása a víz. Az árvíz, belvíz, és az aszály szinte folyamatosan követik egymást. A térséget ugyan sűrűn behálózzák a csatornák, azonban egyes csatornák állapota leromlott, így a vízelvezető képességük jelentősen lecsökken. Az árvízvédelmi fővédművek állaga folyamatosan avul. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében a Tiszaroffi tározó ben, a Hanyi Tiszasülyi 2012-ben, a nagykunsági tározó 2013-ban valósult meg. A megyében felszíni bányászat keretében homok- és agyag, valamint kőolaj- és földgáz kitermelése folyik, de Szolnok környékén széndioxid mezők is találhatóak. A megújuló energiaforrások terén jó lehetőségek vannak, mely a megyét alapvetően újrapozícionálhatja. Ezen belül a biomassza energetikai hasznosítása képviseli a legnagyobb részarányt. Víz erejét hasznosító létesítmény Kiskörén található, azonban a síkvidéki természetes vizek is esése miatt a víz, mint energiaforrás kevésbé jól hasznosítható. Nagy lehetőségek vannak a geotermikus, a nap és a szélenergia kihasználására. Szélerőmű park található Törökszentmiklóson és Mezőtúron. I.2. A megye térszerkezete Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága 2013-ban 387 ezer fő volt, mely az ország lakosságából 3,9%-ot képviselt. A megye népsűrűsége alacsonyabb az országos átlagnál. Településhálózatának legfontosabb jellemzői a szélsőségestől mentes település méretek, a sűrű kisvárosi hálózat (alapvetően a Nagykunság területén), ennek ellenére az erőteljes vidéki jelleg. A meghatározó kelet-nyugati fejlettségbeli különbségek a megye egészét tekintve és a megyén belül is a Tisza folyóhoz kötődően érvényesülnek. A megye nyugati felében erőteljesebb a főváros vonzása, a tiszántúli részeken jelentős periférikus területek alakultak ki. Emellett erőteljes háromosztagúság: Jászság, Nagykunság, Tisza-térség, és így három pólus (Szolnok, Jászberény, Karcag) jellemzi. Mindhárom pólus a megye peremén helyezkedik el, a pólusvárosok kifelé vonzódnak (Szolnok és Jászberény Budapest, Karcag Debrecen irányába), így a megye középső részei az átlagnál is rosszabb társadalmi-gazdasági elmaradottsággal rendelkeznek. (pl. Tiszabő) 3

6 2013. január 1-től új közigazgatási területhez tartoznak a megye települései, a járáshoz. Ez alapján a megyében 9 járás jött létre (Jászapáti, Jászberényi, Karcagi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Szolnoki, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi), így kilenc város járási székhellyé vált. A hatályát vesztett évi CVII. törvény alapján a települések 7 kistérség részét képezték (Jászberényi, Karcagi, Kunszentmártoni, Szolnoki, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi, Mezőtúri). Az Országgyűlés által elfogadott évi XVI. törvény a több ponton módosította a Területfejlesztési törvényt - a területfejlesztés alapegységévé pedig a járások váltak. Ennek ellenére jelen dokumentum egy részeinél a hagyományos kistérségeket is felhasználva mutatja be a megye helyzetét. A térszerkezet vizsgálatához a LEADER Egyesületek szerinti lefedettséget is figyelembe kell venni, mivel azok a vidékfejlesztés célponti területei május 1-től csak egyesületi formában működő szervezet láthat el LEADER HACS feladatokat. 6 LEADER helyi akciócsoport tevékenykedik a megyében (lásd II.2.2 fejezet). A megye 78 települése közül 20 városi rangú, mely alföldi viszonyatban is nagy várossűrűségnek számít, a lakosság több mint 70%-a él városi rangú településen. A leggyérebben lakott területek mezőtúri, tiszafüredi és kunhegyesi járások területei. A fejlettebb jászberényi és szolnoki járásnál alakul legmagasabban a népsűrűség. A városi rangú települések száma is ez utóbbi kettő járásban a legtöbb. A megye településeinek több mint 50%-a 1-5 ezer fő közöti lélekszámú település. I.3. A megye infrastruktúrális helyzete A megye az ország középső részén fekszik, de területének nagy része távol esik a főforgalmi útvonalaktól és nagyvárosoktól. A megyében sem autópálya, sem autóút nincs. Az M5-ös autópálya Szolnoktól 65 km-re, míg az M3-as autópálya a megye északi felétől átlagosan km-re található. Ezenkívül alapvető gond a Jászság és Nagykunság közvetlen összeköttetése, valamint a Tisza közúti átkelőhelyeinek hiánya. A megye közlekedésének jelenlegi állapota gátja a kedvező földrajzi fekvéséből adódó előnyök kihasználásának, valamint a gazdasági fejlődés intenzívebbé és területileg kiegyenlítettebbé válásának. 1. sz. táblázat: A megye közúthálózata Megnevezés Hossz (m) I. rendű főút (4; 44) II. rendű főút (31; 32; 33; 34; 40; 45; 46; 402; 442) Főutak összesen Összekötő utak Egyéb útkategóriák (bekötő, vasútállomáshoz vezető utak) Mellékutak összesen Mindösszesen Ebből kiépítetlen Forrás: Tájékoztató a megye állami közúthálózatának állapotáról Jobb a helyzet a vasúti közlekedés szempontjából, hiszen a területet átszeli két vasúti főfolyosó is: a 100-as és a 120-as fővonalak. Mindkét vonalon jelentős fejlesztések zajlanak, illetve várhatóak. A megye országos közúthálózatának hossza (1,33 ezer km) a teljes állami közúthálózat egészének (31,6 ezer km) 4%-át teszi ki, ezzel a 19 megye rangsorában a 14. helyet foglalja el. A megyében minden 200 főnél népesebb egyéb lakott hely be van kapcsolva az országos közúthálózatba. 4

7 Zsáktelepülésnek tekinthető: Jászivány, Nagykörű, Hunyadfalva, Vezseny, Nagyrév, Szelevény, Mesterszállás, Tiszabő, Tiszapüspöki, Berekfürdő. Magyarország közúthálózata nem tudott lépést tartani az utóbbi évtizedek motorizációs fejlődésével, és az emiatt megnövekedett forgalmi igényekkel. Sajnos nincs ezt másképp a megye útjainak vonatkozásában sem. A főutak 26,9%-ának, a mellékutak 58,3%-ának rossz a teherbírása. A mellékutak 75%-ának burkolat állapota rossz, a főutaknál ez 64,5%. Az utak felújításának aránya között folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Megyénk legforgalmasabb útja a 4. sz. főút, ezen belül Szolnok elkerülő szakasza. A megyei elsőrendű főúthálózat központi fekvéséből adódóan jelentős tranzit személy és áruforgalmat bonyolít le re több (pl. Szolnok új Tisza-híddal, Törökszentmiklós, Kisújszállás) települést elkerülő útszakasz már megépült, ennek ellenére a korábbi átkelési szakaszok forgalmai is jelentős maradt. A megépült elkerülők összességében az M4-es autópályát fogják alkotni, így tényleges területfejlesztő hatásuk csak ekkor lesz érzékelhető. Jász-Nagykun-Szolnok megye gyorsforgalmi úthálózat hosszú távú fejlesztési programjából az első ciklusban megvalósítani tervezet M4 autópálya Abony- Fegyvernek közötti szakaszának építése megkezdődött. A megyei vasúthálózat kiépítettnek tekinthető a Kisújszállás-Túrkeve-Mezőtúr közötti hiányzó vasúti összeköttetés kivételével. A városok közül csak Túrkevének nincs vasúti kapcsolata. A megyét 11 vasútvonal hálózza be 503 km hosszan. A vasúthálózatból 144 km 4 fővonalra (100; 120; 82. és 130) jut. A két fő transzeurópai vasútvonal: a 100-as (Budapest-Cegléd-Szolnok-Karcag-Debrecen- Nyíregyháza-Záhony), valamint a 120-as (Budapet-Újszász-Szolnok-Mezőtúr-Békécsaba-Lökösháza) két sínpárú, villamosított megfelelő alapépítményű és sebességű. A mellékvonalak elavultak, korszerűtlen alapépítményűek. Helyközi autóbuszjárattal a megye minden települése elérhető, azonban néhány helyen ez ritka járatszámmal, hosszú menetidővel párosul, és nincs összehangolva a MÁV járataival. Folyamatosan bővül a kerékpárút hálózat, az országos kerékpárú törzshálózat elemei közül a megyét a 3. sz. Kelet-magyarországi és a 4. sz. Tisza-mente kerékpárút érinti, ez utóbbi része a 11-es jelű EuroVelo útvonalaknak. Kiemelt jelentőségű a Tisza-tó körül kiépült kerékpárút. A megyében 111 közúti híd található. A Tiszán négy, a Hármas-Körösön egy komp üzemel. A folyóknál a megyében csak parti kikötésre van lehetőség. A megyében nincs működő polgári repülőtér, Szolnoktól 80 km-re helyezkedik el a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér. Szolnokon betonkifutóval rendelkező működő katonai repülőtér, Kunmadarason nem működő katonai repülőtér található. A rendszerváltást követően az önkormányzatok és a lakosság fejlesztési törekvései ez infrastruktúra-fejlesztés felé fordultak, így a megye lemaradása ezen a téren jelentősen mérséklődött. A közműhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve KSH adatok alapján az ivóvíz-vezeték hálózat kapcsán az ellátottság a megye térségeiben az országos átlagnak megfelelő. A hulladékgyűjtés terén az országos átlagtól a megye egésze kis mértékben elmarad, a bevont lakások aránya a tiszafüredi járásban a legalacsonyabb. A szennyvízellátás kapcsán az országos viszonyokhoz képest lemaradás tapasztalható, elsősorban a kunhegyesi járás esetében, ahol a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a megyei átlag 50%-át sem éri el. A jászságban és a kunszentmártoni térségben is számos be nem kapcsolt település található. A háztartási vezetékes gázellátottság a megye egészét tekintve az országos átlagnak megfelel, a kunhegyesi járásban a legalacsonyabb. A vezetékes villamos energia-hálózat bekötési arány 100%-os. A földgáz még mindig népszerű a megyében, 5

8 Jászfényszaru Rákóczifalva Jászkisér Jászberény Jászárokszállás Tiszaföldvár Újszász Szolnok Mezőtúr Jászapáti Tiszafüred Karcag Törökszentmiklós Kunhegyes Abádszalók Kisújszállás Túrkeve Martfű Kunszentmárton Kenderes egyedül Tiszabő nincs rákapcsolva hálózatra. Ugyanakkor a megyére jellemzően megállapítható, hogy fogyasztás növekedése az elmúlt 10 évben visszaesett, mely a lakások energetikai fejlesztésével, a spórolással és az olcsóbb alternatív energiaforrások térnyerésével (pl. tűzifa) magyarázható. Az energiaellátás azonban még a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik. Az ivóvíz minőségét rontja a határértéket meghaladó arzén, bór, fluorid, nitrit, vas, mangán és ammónium. Ezek megoldására szolgál az Észak - Alföldi Ivóvízminőségjavító Program. A megye 25 ellátatlan település közül 7 település lakosságszáma meghaladja a 2000 főt (2012. évi adat), így a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program alapján, ezeken a településeken a szennyvíztisztítást és elvezetést 2015 év végéig meg kell oldani. A megyében tervezett öt regionális hulladék-lerakóhely mindegyike elkészült, így a települések a Jásztelki, Kétpói, Karcagi, Tiszafüredi és Szelevényi depóba szállíthatják a kommunális hulladékot. A hulladékhasznosítás és feldolgozás napjainkban egyre fontosabbá válik, és több fejlesztés, beruházás irányul ennek megoldására. A megyében a lakosság egészségügyi alapellátását tekintve az országos viszonyokhoz képest az egy háziorvosi praxisra jutó lakosok száma magas. Gyakran előfordulnak betöltetlen háziorvosi praxisok, de ezek helyettesítése minden településen megoldott. 5 kórház (Jászberény, Mezőtúr, Szolnok (2), Karcag) és egy ápolási otthon (Kunhegyes) működik. A kórházi ágyak száma az elmúlt 10 évben a harmadára csökkent. Az intézmények felszereltsége elmarad az országostól, a gép- és műszerállománya további fejlesztésre szorul. A járó-beteg szakellátás önálló rendelőintézetekben történik. A megyében 12 mentőállomás működik. A halálhoz vezető megbetegedések okai között a keringési rendszer betegségei vezetnek. Az országos viszonyokhoz képest a megye lakosságának rossz az egészségügyi állapota. A szociális helyzetet tekintve a megyében magas a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek aránya, ugyanakkor egyre növekedik az idős, egyedülálló emberek és fogyatékkal érők száma is. Az idősek számának növekedésével a szociális intézmények férőhelyeinek száma megduplázódott az elmúlt 10 évben. A megyében a szociális ellátottság megfelelő, számos intézmény áll rendelkezésre. Az elmúlt években számos fejlesztés történt és valósul meg jelenleg is uniós forrásokból. I.4. Társadalmi környezet humán erőforrás helyzete 1. sz. ábra: Városok népességvesztése (%) Forrás: KSH, Új Néplap, i szám ban Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága 387 ezer fő volt. A megye népesedési viszonyai a kilencvenes években országos viszonylatban kedvezően alakultak, az ezredfordulót követően azonban népességvesztési üteme felgyorsult. Ezt elsősorban a belső migrációs tendenciák felerősödése, a lakosság egyre tömegesebbé váló elvándorlása okozta, kisebb részben pedig 6

9 a természetes fogyás. Az ezredfordulót követően a karcagi, kunhegyesi, kunszentmártoni, mezőtúri járások népességvesztési üteme meghaladta a megyei és országos átlagot. A legnagyobb népességvesztés a közötti időszakban a városok közül Kenderesen (-11,75%), a legalacsonyabb Jászfényszarun volt (-1,51%). A kistelepüléseket tekintve Tiszaroffnál a megyében egyedül egy település, Nagyrév népességvesztése volt a legmagasabb (-17,13%), és csak Berekfürdő (+22,38%) és Tiszabura (+8,62%) népessége növekedett. A lakosság korösszetétele az országos mutatószámokhoz hasonlóan alakul. A lakosok 15%-a 14 alatti, 67%-a év közötti, 18%-a 65 év feletti. A megye járásai közül a kunszentmártoni, tiszafüredi és jászberényi járásokban az időskorúak száma magasabban alakul ben az ún. öregedési index országos szinten 100 alatt maradt, évre azonban 88,1-ről 121,5-re emelkedett, az országos átlag 120. Legmagasabb a fiatalok aránya a kunhegyesi járásban, ahol az öregedési index is 81,2. A fiatalok aránya azokon a településeken növekszik, vagy tart lépést az idősek számának növekedésével, ahol a fiatal korosztály magasabb arányát általában az alacsonyabb életszínvonalon élő roma lakosság adja. A14-18 éves korosztályban mutatkozik negatív irányú eltérés, ennek oka egyértelműen a fiatal, különösen a mobilis, képzettebb és jobb körülmények közül induló népesség elvándorlása. A lakásállomány változása épp ellentétes a népességszám változással között a megyében 3%-kal (2011. évben lakás) növekedett a lakások száma, országosan 6 %-kal. A jelenség sok üres lakást sejtet. Fontos megjegyezni azonban hogy után az építkezések száma visszaesett. Magyarországon belül az Észak-alföldi régió foglalkoztattsági rátája igen alacsony. Jász-Nagykun-Szolnok megye foglalkoztatási aránya ugyan kedvezőbb a régiós átlagnál, kis mértékben azonban elmarad az országostól évi KSH adatok alapján a megyei foglalkoztatási arány 52%, az országos 52,7%. A munkanélküliségi ráta a megyében 9,4%, országosan 9,1% volt 2013-ban. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállási korú népességből a legmagasabb a kunhegyesi járásan (20,9%), a megyei 11,4%-os átlag szemben. A tartósan legalább 12 hónapja folyamatosan álláskeresők aránya a kunszentmártoni (3,3%) a mezőtúri (3,2%) járásokban a megyei átlagot (2,3%) jelentősen meghaladja. A rendszeres szociális segélyben részesítettek száma is ezekben a térségekben kiemelkedő. A fejlettebb jászberényi és szolnoki járás a munkanélküliség szempontjából kedvezőbb helyzetben van. A településeket tekintve a nyilvántartott álláskeresők aránya Tiszabőn (21%) a legmagasabb, a tartós álláskeresőké Hunyadfalván (4,7%) és Tiszaigaron (4,4%) december hónapban a megyében a fő álláskereső 13%-a pályakezdő, 17%-a 25 éven aluli volt. A munkanélküliek között az általános iskolai végzettségűek (42%) és szakmunkások (30%) vannak többségben. Jelentős problémát jelent a tartósan munkanélküliek aránya, akiknek jelenleg nincs esélyük hosszú távon elhelyezkedésre. A munkanélküliként nyilvántartott népesség egy része a kistérségeken belül, vagy az ország más területein, esetleg az országhatárokon túl vállal munkát. Az ingázás célterületei: megye-, és régióközpontok, a főváros, külföld. Pl. Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászberény, Karcag, Dunántúl, Németország (főként a szakképzetlen munkaerőnél), Kisújszállás, Szolnok, Szeged, Gyöngyös a szakmával rendelkezők esetében, Debrecen, Szentes, Szarvas, Orosháza (főleg az értelmiségiek esetében). 7

10 A megyében KSH adatok alapján a fő alkalmazásban álló közül 2013-ban a fizikai foglalkozásúak aránya 65% volt, és a legtöbb munkavállaló a feldolgozóiparban dolgozott. A megye jövedelmi viszonyai kedvezőtlenebbek az országos átlagnál ban a havi bruttó átlagkereset ( Ft) ugyan a régiós átlag felett alakult, viszont a Ft-os országos keresetektől jelentősen elmarad. A legalacsonyabb egy adófizetőre jutó jövedelmek a megyében a kunhegyes járásban jellemzőek Az iskolázottságot, képzettséget tekintve a megyében élők iskolázottsága elmarad az országos átlagtól, bár az elmúlt évtizedekben egyre jobban növekedett a közép- és felsőfokú iskola végzettséggel rendelkezők száma, tehát a népesség képzettségi színvonala a felzárkózás irányába mozdult el. A középiskolai tanulók száma a rendszerváltás óta kb. 40%-kal nőtt, a felsőfokú oktatásban résztvevők száma között meredeken (ötszörösére) emelkedett, 2005-től viszont csökkenésnek indult, és csaknem a felére esett vissza. Három településén nincs sem iskola, sem óvoda (Csataszög, Hunyadfalva, Jászivány), egy községben iskola nincs (Tiszaigar). A megyében a lakosok 1%-a még az általános iskolát sem végezte el, 14%-a az általános iskola 1-7. évfolyamát, 28%-a 8 osztályt végzett. Középfokú iskolai (szakmai oklevél) végzettséggel 22%, érettségivel 24%, egyetemi/főiskolai oklevéllel 11% rendelkezik. (Országos átlag: általános iskolai végzettségűek aránya 18,8%, érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkezők 28,7%, érettségizettek 31,5%, főiskola/egyetemi oklevéllel rendelkezők 21%). Magas a funkcionális analfabéták, a szakmunkás képzettségűek és a be nem fejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma. Számottevő a középfokú oktatásból lemorzsolódók aránya. A hiányos alapképzettség akadálya az átés továbbképzésnek, az életen át tartó tanulásnak január 1-jén kezdte meg munkáját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), amelybe az egyházi és magánintézmények kivételével az ország több általános iskolája, középiskolája, szakiskolája, kollégiuma és pedagógiai szakszolgálata beolvadt. A középfokú oktatásban a Szolnoki, Mezőtúri és Karcagi térség számít élenjárónak. A megye településein a évben 107 feladatellátási helyen volt középfokú képzés. A középiskolai létszám mintegy 1/3-ad, 2/3-ad arányban oszlik meg a gimnáziumi és a szakképzés intézményei között. A szakiskolai tanulók között igen magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A gazdaságfejlesztés egyik gátja a szakképzett munkaerő hiánya. A térség rendelkezik középfokú szakképzési intézetekkel, a képzési struktúra azonban nehezen követi a piaci igényeket. Erre jelenthet megoldást a szélesebb társadalmi konszenzuson alapuló gazdaságfejlesztés, a civil szervezetek bevonása a kompetenciafejlesztésbe, valamint az üzleti szféra bekapcsolása az oktatási tevékenységbe (gyakorlati helyek és szakemberek biztosítása). Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés kiemelt fontosságú. A hagyományos iskolarendszer mellett a megyében létrejött a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), amely szerepet vállal a piacképes, keresletnek megfelelő, vállalkozói és intézményi együttműködésben alapuló szakképzés megvalósításában. Felsőfokú oktatás Szolnokon, Mezőtúron és Jászberényben (Szent István Egyetem) működik. A Szolnoki Főiskola a mezőtúri mezőgazdasági gépészmérnöki karát ben zárta be, és az oktatást Szolnokra vitte át. Mezőtúr városa a szegedi Gál Ferenc Főiskolával kíván együttműködni, ahol mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel összefüggő oktatás beindítására kerül sor. A Debreceni Egyetem mindössze 60 km 8

11 távolságra található Karcag városától. Magyarország egyik legjelentősebb egyetemén magas szintű élelmiszeripari képzés is folyik, a képzés mezőgazdasági és élelmiszeripari kutató és fejlesztő központja Karcagon található. A felsőfokú oktatásképzés fejlesztése, és az általa generált K+F potenciál és eredmények fejlesztése kiemelt fontosságú Jász-Nagykun-Szolnok megye számára Jász-Nagykun-Szolnok megyében 41 településen cigány, 1-1 településen lengyel és görög, 2 településen ruszin kisebbségi önkormányzat működik. A megyében a romák aránya 7-8%-ra tehető, amely a fiatalabb korosztályban magasabb, ez az arány az egyes térségekben eltérő. KSH adatok alapján magas a roma lakosság aránya Tiszaburán, Kunmadarason, Tiszaroffon, Nagyivánon és Tiszabőn, arányuk ezeken a településeken 10% felett alakul. A térségeket tekintve a jászságban, a törökszentmiklósi és a karcagi térségekben magas a számuk. Sokan közülük nem rendelkeznek piacképes tudással és nem tudnak a munkaerőpiacon tartósan beilleszkedni, a létminimum alatt élnek. Alacsony képzettségük, családjuk nagysága, egészségi állapotuk, a velük szemben meglévő előítélet hátráltatja őket a társadalmi mobilitásban. Ezek a problémák legtöbb esetben együttesen vannak jelen és járulnak hozzá a roma népesség növekvő kirekesztettségéhez. A többségi és a kisebbségi társadalom között mélyülő szakadék öngerjesztő folyamat: a kirekesztés fokozódik, ezáltal az integráció egyre nehezebbé válik. E tekintetben megyei, országos szinten egyaránt romlás tapasztalható. Komplex beavatkozások szükségesek: a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügy körébe tartozó problémák együttes kezelésétől várható fenntartható eredmény. Több faluban egyáltalán nincs munkalehetőség és a közbiztonság, vagyonvédelem gyengesége pedig még a térségbe látogató turistákat vagy potenciális befektetőket is elriasztja. A legnagyobb foglalkoztató gyakorlatilag mindenütt az önkormányzat, amely az újonnan beindított közmunkaprogramok segítségével a munkanélküliséget jelentősen csökkenteni volt képes. A későbbiekben az alternatív foglalkoztatási programokra, pl. szociális gazdaság típusú projektre nagyobb hangsúly szükséges helyezni. A legkedvezőtlenebb helyzetű területekre, mint a tiszafüredi kistérségre jellemző a növekvő a deviáns magatartást mutatók, szenvedélybetegek száma. Különösen aggasztó a fiatalok alkohol, drogfogyasztási mutatói, az öngyilkossággal foglalkozók, vagy azt megkísérlők száma. Egyes térségben jellemző a társadalmi apátia, melyek elsősorban gazdasági okai (pl. jelentős adósságteher) vannak. Ennek ellenére a civil szervezetek száma és aktivitása magasnak mondható: a szervezetek aktívan részt vesznek a helyi közösségfejlesztésben és a vidékfejlesztésben. I.5. A megye gazdasági helyzete, ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, turizmus A megyében a rendszerváltás előtt jelentős iparosítás zajlott le, melynek pozitív hatása jelenleg is érezhető. A gazdaság egészének helyzete azonban nem megfelelő, mely az egy főre eső jövedelmekben és az alacsony vállalkozói aktivitásból is látható. A megyében a gazdaság fejlődésében markáns fejlődés az utóbbi években sem következett be. Ennek döntő oka a kedvezőtlen közlekedési, megközelítési viszonyok, az agrárium folyamatos térvesztése és az ipar privatizációs folyamatai. A versenyképesség egyik legfontosabb mutatója a bruttó hazai termék (GDP). A megye összteljesítménye a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulás tekintetében meglehetősen gyenge, és az elmúlt években kis mértékben növekedett ben az egy 9

12 főre jutó GDP az Észak-alföldi régióban ezer Ft/fő, Jász-Nagykun-Szolnok megyében ezer Ft/fő, az országos átlagnak alig 62%-a volt. A megyei bruttó hazai termék a szolgáltatásoknál a legmagasabb (287mrd Ft), az ipar, építőipar 215mrd Ft, a mező, vad-, erdő és halgazdálkodás 38mrd Ft. A megye gazdasági motorjai a Jászság észak-nyugati része, illetve Szolnok térsége. Mindkét térség alapvetően a rendszerváltás előtti ipari bázisán fejlődött tovább: ezek a Jászságban az elektronika ipar, míg Szolnokon és térségében (különösen Martfű, Törökszentmiklós) a járműipar, logisztika és mezőgazdasághoz kapcsolódó ipari tevékenységek. A mezőgazdaság és a kapcsolódó feldolgozóipar tekintetében Jászberény, Karcag, Mezőtúr és Törökszentmiklós térsége egyaránt meghatározóak. A jászberényi és szolnoki kistérségen kívül a többi kistérség a megyében az országos és a megyei átlaghoz képest kedvezőtlen helyzetben van. A legrosszabb mutatók az ország belső perifériájaként jellemezhető Tiszafüredi és Törökszentmiklós kistérségekben találhatók, de sok tekintetben problémás Karcag és Kunszentmárton térsége is. A társadalmi és intézményi tőke gyengesége hatványozottan jelentkezik a megye északkeleti részében. A megyeszékhely, Szolnok közelsége a nagyon nehezen megközelíthető Tisza-menti települések számára nem jelent előrelépést. A Mezőtúri kistérség közepes fejlettségű térségnek tekinthető december 31-én a megyében a KSH 55,4 ezer gazdasági szervezetet tartott nyilván, 1,3%-kal többet, mint egy évvel korábban. A bővülést az önálló vállalkozók számának növekedése eredményezte. A gazdasági szervezetek döntő többsége, 93%-a vállalkozás, 5,8%-a nonprofit szervezet, 0,8%-a költségvetési szerv volt, és 98%-a 10 főnél kevesebb létszámot foglalkoztatott 2013-ban. Az 55,4 ezer gazdasági szervezet 20%-a csak társas vállalkozás. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében 135 db, mely a régiós (176 db) és az országos átlagtól (171 db) jelentősen elmarad. A megye területeit tekintve a legalacsonyabb vállalkozási kedv a kunhegyesi és törökszentmiklósi járásra, a legmagasabb a fejlettebb szolnoki és jászsági térség mellett még a mezőtúri térségre jellemző. A regisztrált és működő vállalkozások aránya országos szinten 55%, megyei szinten igen alacsony, 37%. A működő vállalkozások adatait tekintve a vállalkozások száma a rendszerváltást követően növekedésnek indult, ban megtorpant, a 2008-as gazdasági válságot követően is alul maradt a ben tapasztaltakhoz képest 2. sz. ábra: Regisztrált gazdasági vállalkozások A nemzetgazdasági ágak szerinti meggazdasági ág szerinti megoszlása, oszlást tekintve a társas vállalkozások Forrás KSH évi adatok, többsége - 24%-a a kereskedelem, gépjárműjavítás, 12-12%-a az ipar (elsősorban a feldolgozóipar) és építőipar ágazatban tevékenykedett 2013-ban. Az önálló vállalkozások több mint fele db 44% 5499 db 10% db 38% db 9% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar, építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szolgálatás mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, halászattal foglalkozott. A kevésbé fejlett térségekben a vállalkozók elsősorban mezőgazdaság szektorban működnek, ezt követi a szolgáltatás. A szolnoki térségen a mezőgazdasági ág jelentősebben a szolgáltatási terület alatt marad. 10

13 2013-ban ipari termelést tekintve az egy lakosra jutó termelési érték 25%-kal haladta meg az országos átlagot. Az ipari termelés 99%-át a feldolgozó ipar adja, ebből 78% a gépipar. A gépiparon belül a számítógép, elektronika teszi ki az ipari termelés nagy részét, ezt követi a villamos berendezés, majd gép, gépi berendezés, és járműgyártás. A megyei ipar értékesítésének 85%-a külföldre irányul, ez a számítógép, elektronika, valamint gépek, gépi berendezések gyártása területén. Az építőipar termelési volumenének 2010-ben kezdődő növekedése 2013-ban is folytatódott. A megyében a csaknem 500 db, 20 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások, több mint 60%-a a fős, 30%-a fős, 3%-a fős, és csupán 2%-ának van 500 főnél több alkalmazottja. A megye gazdasági sajátosságából adódóan a legnagyobb foglalkoztatók a jászsági és szolnoki térségben működnek. A megye domináns foglalkoztatója szintén a feldolgozóipar. Az ipari tevékenység főbb központjai a jövőben várhatóan az ipari parkok és vállalkozási övezetek lesznek. A megye területén 11 ipari park címet nyert szervezet található. A karcagi, kunszentmártoni, marfűi, mezőtúri, szászberki és szolnoki ipari park zöldmezős ipari beruházással jött létre, míg Jászapátiban, Jászárokszálláson, Jászfényszarun, Törökszentmiklóson és a másik szolnoki ipari parkban már korábban ott működő vállalkozások integrálódtak ilyen típusú szervezetbe. A Kunmadaras és térsége vállalkozási övezet hat települést fogott össze a tiszafüredi és karcagi térségekben, év végéig élvezhette a különleges státuszból eredő előnyöket, de a hozzá fűzött remények nem váltak be. Szolnok logisztikai pozíciójának erősítése szempontjából kiemelt jelentőségű az új logisztikai ipari park átadása 2006-ban. A Nemzetgazdasági Minisztérium januári közleménye alapján az ország 47 leghátrányosabb helyzetű térsége szabad vállalkozási zóna lesz, így a tiszafüredi és kunszentmártoni kistérség is. Később a szabadvállalkozási zónák száma bővült 14 köztük a mezőtúri kistérséggel. A zóna ipartelepítési vonzerőt gyakorolhat a magasabb támogatási arányok és adókedvezmények elérésével. Ennek a potenciálnak a kiaknázása a legfontosabb célkitűzések egyike a jövőben. A térségben számos olyan telephely van, amelyben korábban, jellemzően még a 90-es éveket megelőzően, jelentős ipari létesítmények működtek. Mivel a rendszerváltoztatást követően lehanyatlottak ezek az iparágak a beszűkülő piaci lehetőségek vagy a külföldi tőke megjelenése okozta konkurencia következtében az ipari területek kiürültek. Ilyen hasznosítatlan, barnamezős telephelyek például: Tiszafüredi GANZ Hajó- és Darugyár, Kunmadarason, egykori MÉM Repülőgépes Szolgálat 82 hektáros ipari területe és létesítményei (pl. iparvágány), a karcagi volt laktanya. A megyében az innovációs potenciál, a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) szervezeti és humánerőforrás háttere gyenge, ugyanakkor a ráfordítások növekedése, a különféle kezdeményezések azt mutatják, hogy erősödik. Kiemelten jó lehetőségek vannak a logisztika (járműipar lásd vasút), főleg a megújuló energiahasznosítás és a fenntartható vízgazdálkodás területén. Sok az "önfoglalkoztató kényszervállalkozás", ahol a rendszerváltás következtében munkahelyüket elvesztő emberek próbálnak jövedelemhez jutni több-kevesebb sikerrel. A vidéki mikro-vállalkozások helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a regisztrált vállalkozások száma rendkívül alacsony, a falusi településeken működő mikrovállalkozások alapvetően egyéni vállalkozások, amelyek vagy a mezőgazdaságban 11

14 tevékenykedőket, vagy a település gyakran egyetlen élelmiszerboltját üzemeltetőket, esetleg a falusi turizmusban lehetőségeket keresőket érintik (utóbbi inkább csak a Tiszató parti településeket jellemzi). A turizmus multiplikátor hatása révén néhány településen jelentős a gazdasági aktivitás, ide sorolható például Berekfürdő, amelynek termálstrandja országos jelentőségű. A megye gazdaságfejlesztésének kiemelt szerepe van a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gépipar, továbbá az energiafüggőséget mérséklő adottságok kihasználásában. Versenyképességét rontja, hogy az önkormányzat és a gazdasági együttműködésekben jelentős hátrányt szenved. A megye az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági régiójának részét képezi, az ország termőterületének csaknem 20%-a az Észak-alföldi régióban, és 7%-a a megyében található. A megyében a mező-, erdő-, vad- és halgazdálkodás a bruttó hozzáadott érték 7%-át termeli meg, ami országos viszonylatban igen magasnak számít. Az Alföld közepén fekvő tökéletes síkságnak mondható terület talajtani adottságai révén az ország fontos gabonatermelő vidéke. Ebből kifolyólag a földterület művelési ágankénti összetételében a több mint 408 ezer ha kiterjedésű termőterületek nagy része, mintegy 76%-a szántóként kerül hasznosításra mely országos viszonylatban magasnak számít. Ezt követően a terület nagy részét teszi ki a gyep, és kisebb részét az erdő, halastó, kert és elenyésző mértékben a nádas és gyümölcsös. A nádas a Tisza-tó miatt a tiszafüredi kistérségben nagyobb. Regionális összehasonlításban a halastavak aránya kedvező, a megyében ~ 120 halastó található. A gabonafélék közül a legnagyobb arányú a megyében a búzatermesztés: a megye betakarított szántóterületek több mint 30%-án búzát termelnek (szemben a Hajdú-Bihar megyei 25%-kal, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 14%-kal.) A évi adatokat tekintve a búza 461,8 ezer tonna termelésmennyiségével jelentősen meghaladja a szintén jelentős kukorica (186,9 ezer t), napraforgómag (151,8 ezer t), az árpa, cukorrépa, lucernacérna és repcemag termésmennyiségét. Több tervezési dokumentum megjeleníti a rizstermesztés fejlesztésének lehetőségét. A Tisza jobb parti térségében ha rizs művelési terület található. Kisújszálláson a térségben egyedülálló módon rizstermesztés mellett a termés feldolgozása, csomagolása és értékesítése is zajlik. A vetőmagtermő területek nagysága növekedést mutat (jelenleg ~20 ezer ha) Az állattenyésztés és a halászat gazdasági jelentősége elmarad a lehetőségektől. Az állattartási kedv alakulása szorosan összefügg a feldolgozó vállalkozások válságával, a piaci értékesítés nehézségeivel, különösen a hús-, tej és baromfiipar esetében. Az állatállomány csökkenése a baromfitartás kivételével - országos tendencia. A KSH adatai alapján 2013-ban a főbb haszonállatok tartása némileg élénkült. Az országos adatokhoz képest a megye szarvasmarha és sertés, valamint kecsketenyésztésben kedvező arányt képvisel. Elindultak a birtokkoncentrációs folyamatok, melyek pozitív eredményként valószínűsítik a versenyképes üzemméretek létrejöttét, negatív hatásuk ugyanakkor a családi gazdaságok piacról való kiszorulása lehet. A megyében az egyéni gazdaságok 12

15 száma csaknem felére csökkent, között 48 ezerről 25 ezerre. Ezzel szemben a gazdasági szervezetek által irányított gazdaságok számában növekedés tapasztalható, 364-ről 447-re emelkedett a számuk. A megyei egyéni gazdaságok száma az országos átlagtól elmarad, a szervezetek száma viszont hasonlóan alakul. Az élelmiszeripari vállalkozások aránya a régión belül a legalacsonyabb a megyében (25,4%). A vadgazdálkodás a megye jövedelemtermelésében nem játszik kiemelkedő szerepet, ugyanakkor a Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának adatközlése szerint a megye őzállománya világszínvonalú. A mezei nyúl, fácán és tőkésréce szintén sok külföldi vadászt vonz. A halászat elsősorban a harcsa, ponty, csuka, süllő és busa fajokból tevődik össze. A megye talajadottságai igen változatos képet mutatnak. Jónak tekintendők elsősorban a Jászságban, Kunmadaras környékén, valamint Túrkeve, Törökszentmiklós, Tiszaföldvár és Kunszentmárton térségében. Ennek ellenére a mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony, kevés megyei lakos és vállalkozó számára biztosít minőségi megélhetést. A szociális szövetkezetek formálódása jelenleg folyamatban van. A kereskedelem és a szolgáltatások tekintetében a működő vállalkozások száma alapján a térségek megfelelően ellátottak. A tanulmány gazdasági fejezeténél a regisztrált vállalkozások működési területük szerinti megoszlása alapján is látható, hogy a vállalkozók jelentős része a szolgáltatói szektorban működik. A évben ezen belül az ingatlanügyek, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, ezt követően az oktatás és szálláshely szolgáltatás képviselték a legnagyobb arányt. A kereskedelem alapvetően a városokra koncentrálódik. Statisztikai adatok alapján a tízezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma azt mutatja, hogy a megyeszékhelyen kívül a Tisza-tó térsége számít üzletekkel legsűrűbben ellátottnak. A megyében kiskereskedelmi üzletek 31%-a élelmiszerüzlet és áruház, 11%-a ruházati üzlet. Az élelmiszerüzletek száma Szolnokot és Jászberényt követően Karcagon a legmagasabb. A vendéglátóhelyek sűrűségét tekintve Abádszalók és Tiszafüred magasan kiemelkedik, ugyanakkor a kulturális intézmények hiánya e két városban arról tanúskodik, hogy az idegenforgalmi kínálat viszonylag egyoldalú a Tisza-tó mentén. 3. sz. ábra: Tisza-tavi üdülőkörzet Forrás Idegenforgalmi tendenciák, sajátosságok az ÉA megyéiben, KSH kiadvány, 2011 A megye turisztikai kínálatai közül kiemelendő jelentőségű a termálvízkincs, a napsütéses órák száma, valamint a viszonylag érintetlen és szennyezetlen mozaikos természeti környezet. Mindez lehetővé teszi az idegenforgalom tájkonform formáinak fokozatos térnyerését: vízi-, lovas-, és kerékpárturizmus, vadászat és horgászat, aktív és ökoturizmust. Ilyen fontos természeti értékek - melyek jelen tanulmány I.1. pontjában bemutatásra kerültek - többek között a Tisza és mellékfolyói, a Tisza-tó, Hortobágyi és Körös-Maros Nemzeti Park, Közép- 13

16 Tiszai tájvédelmi körzet, a tiszakürti és tiszaigari arbortéium botanikai értékei. A megye területére esik a Tisza-tó kiemelt üdőlőkörzet területének közel fele, amely tömeges vízparti üdülésre alkalmas. A megyében működő 126 termálkút vízkészletére 18 településen összesen 20 termálvízes strandfürdő épült, melyek közül 15 vize minősített gyógyvíz. A megyei turizmusfejlesztés statégiai program egyik súlyponti eleme az egészségturizmus. A megye nagy látogatót vonzó jelentős rendezvényekkel büszkélkedhet. Például: A Tiszafüredi Randevú, az Abádszalóki Nyár, a Szolnoki Gulyásfesztivál, a Mezőtúri Művészeti Napok, a Túri vásár, a Kevi Juhászfesztivál, stb., és nem utolsó sorban a kisebb falusi programok. A falusi vendéglátás a temészeközeli turizmus autentikus formájam, kiegészítő programokkal, szolgáltatásokkal (kerék-párutak, túraútvonalak, tanösvények, hajózás, strandok, horgászat vadászat) egyre népszerűbbé válik. A leszakadó falusi térségekben, a legtöbb esetben az egyetlen jövedelemforrás a mezőgazdaságban, azon belül is a háztáji gazdálkodásban rejlik, így ennek támogatása, ösztönzése kiemelt jelentőségű a következő tervezési időszakban. A kulturális- és örökségturizmust tekintve a megye múzeumai és gyűjteményei állandó és időszaki kiállításai évről-évre jelentős számú látogatót vonzanak. A Megyei Verseghy Ferenc könyvtár több mint 50 éve szolgálja a megye és szolnoki lakosságot a Megyei Múzeumok Igazgatósága 8 tagmúzeum munkáját hangolja össze. A megyében számos olyan kiállítás található, melyek az országban egyedülállóak: pl. a csillagúraszerű Jászkun kapitányok nyomában. A szolnoki Szigligeti Színház színvonalas előadásai és a szolnoki Művésztelep tevékenysége az egész régióra kihat. A települések számos műemlék, és műemlék jellegű és védett épülettel rendelkeznek. A települési hagyományok (csipkeverés, fafaragás), a hagyományőrző programok, kulturális örökség, civil szervezetek, csoportok (kórus, néptánc) színvonalas előadásai is a kistelepülések vonzerejét növeli. Több 5000 fő alatti településen az EMVA falumegújítás - fejlesztésre és vidéki örökség megőrzésére irányuló támogatásoknak köszönhetően közterek, középületek és védett épületek, parkok újultak meg, de még e tekintetben számos tenni való van a jövőben is. 4. sz. ábra: Szálláshelyek száma A megyében statisztikai adatok alapján a Forrás KSH adatszolgáltatás évi adat évben 118 db kereskedelmi szálláshely volt található, és 722 db magánszálláshely. A Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely kereskedelmi szálláhelyek aránya régiós szinten alacsony, a szomszédos Hajdú-Bihar megyében 133 db, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 155 db, országos szinten 3175 db kereskedelmi szálláshely volt. Magánszálláshely a szomszédos Hajdú-Bihar megyében 1726 db, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében viszont csak 327 db, az országban db. A megye térségeit tekintve kereskedelmi és magánszálláshelyek legnagyobb arányban a tiszafüredi kistérségben találhatóak között míg országosan a kereskedelmi szálláshelyek száma országosan növekedett, megyei szinten csökkent, a 14

17 magánszálláshelyeket tekintve pedig épp fordított a helyzet. A magánszálláshelyek számát tekintve élen jár a Tisza-tó térségében Abádszalók (261 db), Tiszafüred (94 db) és a karcagi térségben Berekfürdő (109db). A évi szálláshely adatok alapján (vendégéjszaka, vendégek száma, átlagos tartózkodási idő) Jász-Nagykun-Szolnok megye a középső helyet foglalja el régiós szinten, Hajdú-Bihar megye adatai kiemelkedőek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adatai rendre alacsonyabbak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszaka a karcagi térségben, a magánszálláshelyeken eltöltött éjszakák száma a tiszafüredi térségben a kiemelkedő. A tiszafüredi térségben található a megyei férőhelyek 40%-a, melyek kihasználtsága a férőhelyek számához képest alacsony Tiszafüred és Abádszalók kivételével. A vendégforgalom alakulása folyamatosan hullámzik, viszont megállapítható, hogy az átlagos tartózkodási idő a turisztikai szokások változásával és a pénzügyi nehézségek miatt lerövidült. A megyében az átlagos tartózkodási idő 3 éjszaka. A küldföldi vendégek aránya a kereskedemi szálláshelyeken magasabb (16%), a magánszálláshelyeken ennél jóval kevesebb. A vendégéjszakák száma szerint legnagyobb vonzerővel rendelkező települések a megyében: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Szolnok, Tiszafüred, Abádszalók. II. Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése II.1. A megyét érintő ágazati koncepciók, terület és vidékfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) a as időszakra kijelölte az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit és meghatározta a célok elérésének módját, eszközeit. Az ÚMVST a hazai agrár-vidékfejlesztés legfontosabb feladataként azt határozta meg, hogy a vidéki térségek lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságból és ez által az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültséget kezelje. Az ÚMVST által meghatározott fejlesztési célkitűzések végrehajtására készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP ), amelyet az EU Vidékfejlesztési Bizottság szeptember 19-én, az EU Bizottság október 24-én fogadott el. Az UMVP intézkedéseit, tengelyeinek bemutatást a II.2.1. fejezet tartalmazza. A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. A területi tervek szolgálnak ugyanis alapul a as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó alapokból finanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban: OFTK) A Koncepció jövőképe és célrendszere 2030-ig szól, emellett fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is. Megalapozza a közötti uniós források felhasználásra irányuló hazai operatív programok tartalmát, továbbá orientálja a hazai fejlesztési célú források felhasználását. 15

18 Jövőképe: vonzó gazdasági környezet, dinamikus gazdaság, gyarapodó népesség, közösségek, stratégiailag hasznosított természeti erőforrások, kiegyenlített térszerkezet, a város-vidék kapcsolatok erősítése. Az OFTK meghatározza, hogy a hazai vidékpolitika fontos eszköze az uniós vidékfejlesztési politika keretében kialakított és támogatott (LEADER) helyi vidékfejlesztési közösségek működése. Az Országgyűlés az 1/2014 (I.3.) OGY Határozatával fogadta el a Koncepciót. Nemzeti Vidékstratégia (a továbbiakban: NVS) Az NVS célja, hogy a hazánk vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot, az életképes agrár- és élelmiszertermelést és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit. A vidéki Magyarország egészének megújítását tűzi ki célul, ezért a természeti értékek és a környezet védelmére, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására alapozva határozza meg az agrár-és élelmiszergazdaságra, valamint a vidékfejlesztésre vonatkozó tennivalókat. Legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kiegyensúlyozott és sokszínű mező- és erdőgazdálkodás, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a természeti rendszerek, a biológiai sokféleség megőrzése. Az NVS intézkedései összességükben azt célozzák, hogy ig a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban, illetve a vidéki élet minőségében az érintettek számára is érezhető javulás következzen be a vidék természeti tőkéjének megőrzése, lehetőség szerinti gyarapítása mellett. Az NVS végrehajtási programjaként elindult a Darányi Ignác Terv. Mindkét terv a közötti évekre készült, illeszkedve az EU közötti programfinanszírozási időszakához. Vidékfejlesztési Program (továbbiakban: VP) A asra vonatkozó 8 operatív program (GINOP, VEKOP, TOP, EFOP, KEHOP, IKOP, VP, KÖFOP) kidolgozása jelenleg is zajlik. A VP kidolgozása a Partnerségi Megállapodásban, azzal összefüggésben az OFTK, valamint a Nemzeti Vidékstratégiában rögzített nemzeti fejlesztéspolitikai stratégiai célkitűzésekből kiindulva, az EU 2020 stratégiában, illetve Közös Stratégiai Keret (KSK) rendelettervezetben rögzített kohéziós, valamint a Közös Agrárpolitikára és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó agárpolitikai és vidékfejlesztési céljaihoz igazodva történik. 2. sz. táblázat: Az ÚMVP as és a VP as időszak meghatározó irányelvei közötti költségvetési időszak közötti költségvetési időszak Támogatási tengelyek: I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása II. tengely - A környezet és a vidék fejlesztése III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása IV. tengely LEADER Prioritások 6 db 1. K+F+I 2. az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása 3. élelmiszerláncok szervezése 4. ökoszisztémák állapotának helyreállítása 5. erőforrás-hatékonyság előmozdítása 6. társadalmi befogadás előmozdítása Forrás: Előadásanyag: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Vidékfejlesztési Program bemutatása tervezésének jelenlegi helyzete 16

19 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program közepétől a megyék megkezdték a felkészülést a közötti Európai Uniós költségvetési ciklusra. A megyei tervezés párhuzamosan folyik az országossal, így a megyéknél megfogalmazódó koncepcionális elemek bekerülnek az országos tervbe is. A Koncepciót a Közgyűlés december 16-án fogadta el. Legfőbb célja, hogy megalapozza a megye jövőbeli fejlesztéseit, legfontosabb feladata, hogy megfogalmazza a megye 2030-ra vonatkozó jövőképét: Változatos egyensúlyok eltérő utakon Budapest és az európai fejlődési folyosó erőterében, a Tisza-völgy súlypontjában hét szomszéd megyéhez kapcsolódva. Az elkészült koncepció alapján megkezdődött a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Program Stratégiai és Operatív munkarészének kidolgozása is. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (HVS) - Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS): A as időszakra vonatkozóan a helyi közösségek a 1698/2005/EK tanácsi rendelet alapján a LEADER HACS cím elnyerése érdekében létrehozták a helyi szükségletekre és sajátosságokra, adottságokra épülő Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukat. A HVS LEADER tervének struktúrája a HACS ok által meghatározott célkitűzésekből, valamint a célkitűzések elérését szolgáló HVS intézkedésekből áll. Az ÚMVP a helyi stratégiák megvalósításának céljaként a belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználásának elősegítését, a vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozását, a helyi innovatív megoldások és az átfogó társulások működtetését, a vidéki régiók életszínvonalának emelését, a munkahelyek megőrzését és újak létrehozását, valamint az élethosszig tartó tanulás elősegítését jelölte meg. A as időszakra vonatkozó Helyi Fejlesztési Stratégiák kidolgozása szintén a HACS ok feladata lesz. HFS eket az Európai Bizottság által előzetesen meghatározott tartalmi elvárások alapján kell majd kidolgozniuk, összhangban a kohéziós politika közötti időszakra vonatkozó tematikus célkitűzéseivel. Az előzetes Európai Bizottság által kiadott ütemezés szerint a HFS kiválasztásának és jóváhagyásának első határideje év vége. (Legkésőbb december 31-ig szükséges elfogadni). II.2. A vidékfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének, valamint eredményeinek bemutatása, elemzése II.2.1. A vidékfejlesztés forrásainak bemutatása Az Európai Uniós csatlakozást követően hazánk számára is megnyíltak az uniós forrásszerzési lehetőségek, a csatlakozás óta eltelt időszakban valamennyi uniós alapból, különböző csatornákon keresztül több milliárd Ft-os nagyságrendű támogatás érkezett Magyarországra közötti időszakra 24,9 milliárd eurót irányoztak elő hazánk számára. Sikeres pályázatok révén a Kohéziós és Strukturális Alapokból Jász-Nagykun-Szolnok megyébe is jelentős nagyságú operatív programokhoz kapcsolódó uniós támogatás került. Ugyanakkor a rendelkezésre álló források lehívásánál számos akadály figyelhető meg, amely a források elérhetőségét jelentősen megnehezítik. Magyarország 2020-ig tartó gazdasági teljesítményét jelentősen meg fogja határozni a hazánk számára rendelkezésre álló EU-s források mértéke a közötti költségvetési időszakban is, amelynek tervezése jelenleg is zajlik. Hazánknak törekednie kell arra, hogy a Kormány által kiemelt ágazatként kezelt 17

20 szektorok a következő többéves pénzügyi keretből megfelelő mértékben részesüljenek, a forrásokhoz való hozzáférés a lehető legkedvezőbb legyen. A vidékfejlesztési források ban: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) a közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program. Az ÚMVP intézkedésein keresztűl mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatás hívható le, jórészt az agrárium versenyképességét javító, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célzó beruházásokra. A évet megelőzően a SAPARD Programon ( ), az Agrár és Vidékfejlesztési Programon (AVOP ) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (NVT) keresztül számos fejlesztési intézkedést hajtottak végre a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén. Az ÚMVP az elmúlt időszak vívmányaira építve folytatta az előző évek munkáját. A as időszakban további erőfeszítésekre van szükség a meglévő eredmények megszilárdításához és javításához. A as ÚMVP négy tengelyre fűzte fel a támogatásokat. - Az I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása. Támogatja a szakképzést, a fiatal gazdálkodók indulását, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadását, tanácsadói szolgáltatások igénybevételét, mezőgazdasági üzemek korszerűsítését, az erdők gazdasági értékének növekedését, a mezőgazdasági és erdészeti termékek hozzáadott értékének növelését, kapcsolódó infrastruktúrafejlesztéseket, bioenergia-termelést, energetikai célú erdőgazdálkodást, termelői csoportok létrehozását, szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságokat. - A II. tengely: A környezet és vidék fejlesztése. A tengely elsődleges célja a mezőgazdaság fenntarthatóságának megteremtése, intézkedései a környezetkímélő-, környezeti terheléseket csökkentő agrárkörnyezetgazdálkodási technológiák elterjesztését szolgálják. Az intézkedések a vidéki területek környezettudatos fejlődéséhez a fenntartható tájhasználat kialakításán, a környezeti terhelés csökkentésén, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosításán, az erdőterületeken végzett beruházások támogatásán keresztül járul hozzá. Kiemelten kezeli a genetikai sokféleség megőrzését a különleges - gyakran veszélyeztetettállatfajták extenzív tartásának támogatásával, illetve a természet, a víz és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával. Az uniós Natura2000 Program a kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének és az ott élő állatfajok megőrzését támogató kifizetései is ide tartoznak. - A III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása. Ebben a tengelyben kerül sor a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek támogatására, vagyis a klasszikus vidékfejlesztésre. Célja a vidéki térségeken élők jövedelemtermelő lehetőségeinek és életminőségének javítása, a hiányzó szolgáltatások biztosítása. Ezek közé tartozott többek között a mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése, turisztikai tevékenységek ösztöntézése, integrált közösségi szolgáltató terek kialakítása, tanyabuszok beszerzése, vidéki örökség megőrzése. - A IV. tengely: LEADER. Célja a térségi belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználása, az aktív vidéki szereplők közötti együttműködése megalapozása, a fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása. Az EMVA IV. tengely intézkedései az Európai Unió LEADER megközelítésével összhangban a helyi közösségek alulról jövő kezdeményezéseinek támogatására szolgálnak. A tengely kapcsán megvalósuló támogatások a helyi szereplők együttműködését erősítve, a vidéken élő emberek 18

21 érdekeit és a helyi sajátosságokat figyelembe véve segítik a vidéki emberek életkörülményeinek javítását, valamint jelentősen hozzájárulnak munkahelyek létrehozásához és megőrzéséhez. Az intézkedések végrehajtásában a helyi szereplők részvételével kialakított Helyi Akciócsoportok működnek közre sz. táblázatok: A as időszakra előirányzott vidékfejlesztési források: Év EMVA hozzájárulás (millió euró) Tengely EMVA hozzájárulás (millió euró) ,8 I. tengely 1698,4 45% ,5 II. tengely 1250,2 33% ,6 III. tengely 495,7 13% ,3 IV tengely 209,3 5% ,6 Technikai segítségnyújtás 152,2 4% ,3 Összesen 3805,8 100% ,7 Összesen 3805,8 Forrás: UMVP sz. táblázatok: A as időszakra előirányzott vidékfejlesztési források: Finanszírozás Össz. EMVA hozzájárulás, millió euró 495,7 495,0 494,3 493,7 493,0 492,2 491,4 3455,3 EMVA hozzájárulás, mrd Ft 145,3 145,1 144,9 144,7 144,5 144,3 144,0 1012,8 Nemzeti társfinanszírozással 25% mrdft 181,6 181,4 181,1 180,9 180,6 180,3 180,0 1266,0 Forrás: Vidékfejlesztési Program 3.0 ( ) Forrásallokáció Prioritás % 1. A tudásátadás, innováció előmozdítása 3 2. A versenyképesség fokozása (élelmiszeriparral együtt) Az élelmiszerlánc és a kockázatkezelés előmozdítása 3 4. Az ökoszisztémák állapotának helyreállítása megőrzése Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása 5 6. A fejlődés támogatása a vidéki térségekben 17 Technikai segítségnyújtás 4 Teljesítmény tartalék 7 Összesen 100 Forrás: Vidékfejlesztési Program 3.0 ( ) A vidékfejlesztési források felhasználásának eredményeit és értékelését a II fejezet tartalmazza. II.2.2. A vidékfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény alapján a megyei területfejlesztés intézményrendszere fokozatosan alakult ki 1996-tól a megyei területfejlesztési tanácsok létrehozása, majd a kistérségi szint kifejlődése után. Az uniós csatlakozás előkészítése, majd a csatlakozást követően a regionális szint vált meghatározóvá. A kistérségek a többcélú társulások kialakításával pedig egyre inkább intézményfenntartó szerepet kaptak től pedig- a közigazgatási rendszer kormányzati átalakítási törekvéseihez igazodóan a megyei területfejlesztési szint % 19

22 úgymond fokozatos elsorvasztásra ítéltetett (a hazai decentralizált területfejlesztési kormányzati források elosztása a regionális tanácsokhoz került, majd 2010-től ott is megszűnt.) január 1-jétől az új Alaptörvény, az új önkormányzati törvény, a módosított területfejlesztési törvény és a megyék konszolidációja nyomán lényeges fordulat állt be a területfejlesztésben. Megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi tanácsok, a fejlesztés területi centrumaivá a megyei önkormányzatok váltak. A megyéknek a vidékfejlesztés területén betöltött szerepük is növekszik. Az OFTK szerint a megyék terület- és vidékfejlesztési feladataik keretében közreműködnek a vidékfejlesztési tervezésben, programozásban, a vidékfejlesztés keretében megvalósuló helyi fejlesztési programok segítésében, megalapozva a megyei szintű vidékfejlesztési koordinációs, tervezési és végrehajtási tevékenységeket. Új intézményként jöttek létre a regionális és a megyei területfejlesztési konzultációs fórumok. A megye 7 hagyományos kistérségében működnek a kistérségi többcélú társulások. Az Országgyűlés által elfogadott évi XVI. törvény a több ponton módosította a Területfejlesztési törvényt. A leglényegesebb változás, hogy a Területfejlesztési törvényből kikerültek a kistérségekre vonatkozó szövegrészek, és az azokat felsoroló melléklet, a területfejlesztési alapegységévé pedig a járások váltak január 01-től működnek az új közigazgatási egységek, a járások. (ld. I.2. fejezet) A forráselosztásban résztvevő vidékfejlesztés intézményrendszer a as időszakban: Az ÚMVP ben meghatározott vidékfejlesztési célok megvalósítása érdekében az irányításért és végrehajtásért felelős intézményrendszer kialakítása megtörtént. Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet értelmében a program hatékony, eredményes és szabályszerű végrehajtásáért felelős irányító hatóság feladatait a évi XVII. törvény az agrárpolitikáért felelős miniszter jogkörébe telepítette. A kifizető ügynökség feladatait a 2003-ban létrejött Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) látja el. Az ÚMVP Irányító Hatósága az igazoló szervi feladatok ellátására nyílt közbeszerzési eljáráson kiválasztott szolgáltatót bízott meg. Az ÚMVP Irányító Hatóság az 1698/2005/EK tanácsi rendelettel összhangban a minisztérium háttérintézményeként működő Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetre (VKSZI) a jelenlegi NAKVI - ruházta át feladatainak egy részét (ÚMVP kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánossági feladatai, szaktanácsadási és képzési feladatok, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, helyi vidékfejlesztési irodák működtetése, irányítása). A ban megalakult Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (továbbiakban: MNVH) feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. Az MNVH tevékenysége nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból. A megyében 7 helyi vidékfejlesztési iroda működött Jászapáti, Szolnok, Törökszentmiklós, Kunszentmárton, Túrkeve, Kunhegyes és Kisújszállás székhelyekkel. Az ÚMVP Irányító Hatósága - a LEADER HACS ok alakítására az 20

23 1698/2005/EK tanácsi rendeletben biztosított lehetőségek közül 19 új közösség alakítása mellett döntött. Létrehozásukban a helyi vidékfejlesztési irodák közreműködtek, melyek feladatul kapták a HACS ok megalakításának és a helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítésének támogatását, valamint a készségek fejlesztésének, a LEADER folyamat elsajátításának segítését. Ezen túl projektgeneráló, valamint információszolgáltató feladatokat is elláttak. A helyi közösségek LEADER HACS ként történő szeptemberi előzetes elismerését, majd a helyi vidékfejlesztési stratégiák májusi jóváhagyását követően a helyi vidékfejlesztési irodák támogatását csak 2010 nyarán szüntették meg. LEADER (francia betűszó: Liaison Entre Actions pour le Developpement de l Economie Rurale) = Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért, melyet az Európai Közösség 1991-ben indított el. A LEADER megközelítés az európai vidékfejlesztési politika alappillére, amely a jövőben nemcsak megmarad, hanem várhatóan erősödni fog őszén a regisztrációs folyamat végeztével országszerte 96 Helyi Akciócsoport (HACS) alakult, az összes LEADER részvételre jogosult településsel januárjában kezdték meg helyi stratégiai-alkotó munkájukat. Számos helyi akciócsoport a projektgenerálás, a komplex programok lebonyolítása terén kiváló munkát végez. Ezekre a jövőben is építeni lehet és kell a vidékfejlesztésben. A 54/2011. (VI. 10.) VM rendelet 2 (1) pontja alapján május 1.-től csak Egyesületi formában működő szervezet láthat el LEADER HACS feladatokat. 6 LEADER HACS tevékenykedik a megyében: Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete (Jászapáti), Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület (Rákóczifalva), Tisza-menti LEADER Közhasznú Egyesület (Kuncsorba), Tisza-tó Térsége Leader Egyesület (Abádszalók), Tiszazugi Leader Egyesület (Kunszentmárton), a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. helyett 2013-ban alakult új szervet a Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület (Kétpó). A HACS ok tevékenysége két fő részre bontható: 1. Közösségi együttműködésen alapuló gyakorlati vidékfejlesztés az egyesület partnereinek összefogásával, önálló projektekkel, illetve együttműködő partnerként 2. ÚMVP fejlesztési forrásai felhasználásának ösztönzése, projektgenerálás, pályázat-, kérelemkezelési tevékenység, tehát a beérkezett pályázatok, támogatási kérelmek kezelése, határozathozatal. (A kifizetési kérelmek kezelése már az MVH feladata) II.2.3. Mintaprojektek A as időszak kiemelkedő vidékfejlesztési eredményei Az alábbiakban néhány megyei mintaértékű projekt kerül bemutatásra, amely hasznos iránytűként szolgálhat a megye települései, és az ország egyéb vidéki térsége számára. (Ld. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések bemutatása a II.2.4. fejezetben.) Komplex mintaértékű projekt bemutatása helyi termék előállításának és értékesítésének segítése Az alábbi projekt jó példa arra, hogy több támogatási kérelemből hogyan áll össze egy komplex fejlesztés. A megvalósítás fizikai eredménye egy megépített és a "mini- 21

24 feldolgozóipar" eszközei befogadására képes komfortos, üzembiztos, valamint akadálymentes és környezettudatos körülmények alapjaira tervezett energia-hatékony épület. Az épület helyet ad a gyógynövények természetes szárítási technikájának (padlástéri szárítás légtechnikai rásegítéssel), a gépi technikai szárítás eszközeinek (aszalás, őrleményszárítás, víztelenítés), a csomagolás gépeinek (fóliázó, tálcázó berendezés), a lepárló eszközöknek (pálinkafőző), a raktározás ideiglenes helyiségeinek, az oktató/bemutató tér komplex kialakításának. A feldolgozó és oktató központ kialakítására építési, felújítási tevékenység az LEADER Térségek közötti együttműködés jogcím keretében nyert támogatást, a kisüzembe szükséges gépek beszerzésére a LEADER TK3 jogcím keretében. A kialakítandó üzem lehetőséget biztosít a környéken élő termelők számára, hogy a megtermelt termékeiket feldolgozzák. Rendelkezésre álló gépek: sörfőző, pálinkafőző, lekvárfőző, szárító, aszaló, csomagoló. A kisüzemmel egyazon helyrajzi számon található a Fegyverneki Bíró kúria felújítására és eszközbeszerzésre Turisztika TK5 jogcímre támogatási kérelem került benyújtásra. Az épület alkalmas lesz szállásadásra, továbbá oktató és bemutató helyiséget is fog tartalmazni, ahol az üzembe előállított termékeket szeretnénk bemutatni, értékesíteni. A LEADER Nemzetközi Együttműködés jogcím keretében egy helyi termék értékesítésére alkalmas bolt, valamint 8 db elárusító hely kialakítására került pályázat benyújtásra, ahol az Egyesület illetékességi területéhez tartozó minden település számára biztosítanak 1-1 db fedett elárusítóhelyet, ahol a termelők a termékeiket értékesíteni tudják, segítve ezzel a rövid ellátási láncok kialakítását. Közösségi Energia udvarok létrehozása elnevezésű célterület keretén belül pl. a Tisza-menti térség 5 településén valósult meg megújuló energiahasznosító berendezés telepítése, mely a közintézmények fenntartásának költségcsökkentéséhez járul hozzá. Mintaprojektnek tekinthető, mivel ezen beruházások bemutató jelleggel jöttek létre. Mind a fiatal, mind az idősebb generációnak tanító jelleggel bír, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez. Mintaprojektként szolgálnak a megyében megvalósult IKSZT k, Integrált Közösségi Szolgáltató Terek is (lásd II.2.4. fejezet). Vendégház és látvány pálinkafőzde kialakítása Tiszaszőlősön pálinkafőző és kóstoló, valamint turisztikai vendégház épült. A projekt célja a pálinkafőzde felújítása mellett, annak bemutathatóságát, látogathatóságát biztosító látvány üvegfal beépítése volt, melyen keresztül a kóstolásra érkező, vagy a vendégházban pihenő turisták megismerkedhetnek a pálinka készítés rejtelmeivel. Az épület megőrizte eredeti stílusát, abban a falusi életkörülmények, a helyi kultúra bemutatható maradt. A vendégház teljes egészében korhű bútorokkal, tárgyakkal lett felszerelve. A terület hátsó részébe gyümölcsfákat telepítettek, így termőre fordulás után a vendégek fogyaszthatnak biogyümölcsöt, sőt akár a szüreti munkálatokban is részt vehetnek. A közel 300 gyümölcsfa termése nem csak befőzésre, lekvár készítésére, de valódi gyümölcspálinka készítésre is kiváló fajtákat foglal magába, mint például a sárgabarack, körte vagy a birsalma. Kapcsolódó pályázat keretében olyan palackozó üzem felépítése volt a következő lépés, mely a vendégház folytatásával, azonos stílusban került megépítésre. A fejlesztéssel egy olyan biztos piaci helyzettel rendelkező vállalkozást hoztak létre, amely lendületet ad a település turizmusának, a lakosoknak szezonálisan ugyan, de jövedelemszerzési lehetőséget biztosít, elő tudja segíteni a késztermék piacra jutását. Hozzájárul a falukép megújításához, alternatív energiahasznosítási megoldásaival példát mutat. 22

25 Forrás: KTZVE Bemutató vadfarm Újszászon A hatékony vadgazdálkodás új típusa valósul meg Újszászon a Tenczer Bemutató Vadfarmon. Egy vállalkozó ötletéből kiindulva született meg a terv, miszerint innovatív gazdaságfejlesztésként vadfarmot hozzon létre Újszász térségében, mindehhez LEADER pályázaton EMVA támogatást nyert el. A vadfarm működtetése során lehetőség nyílik honos vad fajok, valamint tartásuk innovatív bemutatására. A bemutatás mellett cél a vadhús értékesítése, un. helyi termékké történő fejlesztése. A telepen élő nagytestű vadak húsa kiválóan alkalmas pl. szalámi készítésére, a speciális helyi recept kidolgozása után a jövőben ennek fejlesztésére és megvalósítására is sor kerül. II.2.4. A vidékfejlesztés hatékonysága, eredmények, a as időszak értékelése A as időszakban a III.2.1 fejezetben szereplő vidékfejlesztési források megyei szintű felhasználásának bemutatása és annak értékelése jelen fejezet tárgya. A megyei szintű adatok összesítésére és elemzéséhez az MVH honlapján található nyilvánosan elérhető adatbázis felhasználásával került sor. Az MVH honlapján közlésre került, hogy az adatok tájékoztató jellegűek! Az alábbi megyei szintű adatok mind a négy tengely támogatási adatait összesítik a nemzeti diverzifikációs program kivételével. 5. sz. ábra: A as időszakban a jóváhagyott az EMVA támogatási kérelmek darabszáma és a támogatási összegek megyénként. Forrás: 23

26 A vidéki térségek lehatárolása között: A vidéki térségek kijelölésére először a vidékfejlesztési támogatási célprogramban (Vidékfejlesztési Célprogram, ) került sor, amely esetében azok a települések voltak jogosultak támogatásra, amelyeknél a népsűrűség nem érte el a 120 fő/km 2 értéket. A SAPARD programban ( ) azok a települések is jogosulttá váltak, amelyeknél a népsűrűség meghaladja a 120 fő/km 2 értéket, de a népesség főnél kevesebb. Ezt a definíciót vette át az AVOP ( ). A közötti vidékfejlesztési program vidéki térségek kijelölése megfelel az AVOP definíciónak, de a 3. és 4. tengely esetében a Budapest agglomerációjához tartozó települések nem minősültek vidéki településnek, míg a közigazgatásilag nagyobb városokhoz tartozó külterületek jogosultak voltak vidékfejlesztési támogatásra. A fentiek alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Szolnok, Jászberény és Tiszaföldvár nem vidéki térség, így EMVA III. és IV. tengelyből támogatásra nem jogosult. Pályázatkezelési eljárásrend a III és IV. tengelyben: A III. tengely forrásainak egy része a diverzifikálás és a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások (IKSZT, Tanyabusz) fölött az Irányító Hatóság rendelkezett. Ezeket, az ún. horizontális kezelésű jogcímeket központilag hirdették meg, az MVH regionális kirendeltségeihez beérkezett támogatási kérelmeket központilag dolgozták föl, értékelték, az Irányító Hatóság döntött a támogathatóság feltételeiről. A III. tengelyből a LEADER HACS ok által nem horizontális módon kezelt pályázati jogcímek a mikro-vállalkozások, a turisztika, a falumegújítás- és fejlesztés, és vidéki örökség megőrzése voltak. Ezeknél a támogatások feltételrendszerét központilag szabályozták. A beérkezett kérelmekről a HACS ok, a számukra leosztott forrásokat mérlegelve, az Irányító Hatóság által jóváhagyott értékelés, pontozás után döntöttek. A IV. tengely fejlesztési forrásait viszont a LEADER HACS ok a helyi vidékfejlesztési stratégiában megfogalmazott LEADER fejlesztési jogcímekre, azon belül a fejlesztési célterületekre saját hatáskörben osztották fel. Az Irányító Hatóság felhívására az elfogadott stratégiák alapján kellett a fejlesztési célterületeket meghirdetni. A beérkezett pályázatokat a LEADER HACS ok önállóan értékelték és döntöttek az elfogadásukról. 7. sz. táblázat: A as időszakban jóváhagyott EMVA támogatási kérelmek darabszáma és támogatási összegek régiónként és tengelyenként Terület megnevezése I. tengely II. tengely III. tengely IV. tengely I-IV. tengely db mrdft db mrdft db mrdft db mrdft db mrdft Dél-Alföldi régió Dél-Dunántúli régió Észak-Alföldi régió Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok SZBSZ Észak-Magyarországi Közép-Dunántúli régió Közép-Magyarországi Nyugat-Dunántúli Magyarország Forrás: i adatgyűjtés, Az adatok tájékoztató jellegűek! 24

27 A legtöbb támogatási kérelem az Észak-alföldi régióból érkezett, és régiónk számára a legtöbb jóváhagyott EMVA támogatást ítélték meg. A lakosságarányos vizsgálat is ezt mutatja, a régióba egy lakosra 180 ezer Ft támogatás jutott. Jász-Nagykun-Szolnok megye a 130 ezer Ft/fő támogatással a megyék rangsorában a 10. helyet foglalja el. (Az országos átlag 112 ezer Ft támogatás/fő). A hasonló lakosságszámú megyékhez (Békés, Csongrád, Baranya, Veszprém) képest sincs lemaradásban. A régión belüli viszonyokat tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megye a szomszédos Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéhez képest kevesebb, csaknem fele annyi forráshoz jutott. A IV. tengelyek kapcsán jóváhagyott támogatási kérelmek és megítélt támogatás összege igen jelentős a megyében, lakosságarányosan is. Az I. és II. tengelyből a lakosság számához mérten az országos átlagot meghaladó támogatáshoz jutott, viszont a III. tengelynél azonban csak a 17. helyen szerepel. Az I. tengely keretében Jász-Nagykun-Szolnok megyében népszerű volt a mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai képzések intézkedés (1949 db támogatási kérelem), a juh és kecske elektronikus jelölése (1155 db támogatási kérelem), a szaktanácsadási szolgáltatások támogatása (705 db támogatási kérelem), valamint a gépek, technológiai berendezések beszerzése (446 db támogatási kérelem). A legtöbb támogatás szintén a gépek és technológiai berendezések beszerzésére jutott, az ehhez kapcsolódó három intézkedést együtt véve a 29mrd Ft-ból több mint 7mrd Ft. Emellett a mezőgazdasági termékek értéknövelését, a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítését és az öntözés, meliorációs és területi vízgazdálkodás létesítményeinek fejlesztését célzó intézkedések keretében volt igénybe vehető a legtöbb támogatás. A II. tengely keretében a legtöbb támogatási kérelem és támogatás a Gazdálkodás kedvezőtlen adottságú területeken, a Natura2000 kötelezettségek betartása valamint az Agrár-környezetgazdálkodás intézkedések érdemelték ki. A 9,5mrd Ft támogatásból ezekre az intézkedésekre összesen csaknem 8mrd Ft támogatást ítéltek. A III. tengely keretében jóváhagyott kérelmek száma a megyében összesen 331 db, és 6,7mrd Ft támogatás volt. Ennél a tengelynél az alábbi 4 intézkedés emelhető ki: - Falumegújítás- és fejlesztés (1,25mrd Ft támogatás) - Mikro-vállalkozások létrehozása és fejlesztése (1mrd Ft támogatás) - Turisztikai tevékenységek ösztönzése (1,3mrd Ft támogatás) - Vidéki örökség megőrzése (0,7mrd Ft támogatás) - Integrált Közösség Szolgáltató Tér (IKSZT) kialakítása és működtetése (0,5mrd Ft). Az IKSZT program az elmúlt évtizedek legjelentősebb vidéki közösségépítési és szolgáltatás-fejlesztési programjává vált. Minden egyes IKSZT ben kötelezően megvalósítandó szolgáltatások körébe tartozik az ifjúsági és közművelődési programok szervezése, könyvtár üzemeltetése, a közösségi internet hozzáférés biztosítása, információszolgáltatás a helyi vállalkozások számára. A program ugyanakkor lehetőséget adott a településeknek arra, hogy a kötelező szolgáltatásokon túlmenően a helyi igényekre szabják az IKSZT funkcióit. Összesen 635 db IKSZT címbirtokos szervezet részesült támogatásban, szeptember 30-ig 400 IKSZT kezdte meg működését. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 16 db IKSZT cím birtokos van (Pusztamonostor, Jászdózsa, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászladány, Besenyszög, Tiszapüspöki, Szajol, Rákócziújfalu, Cibakháza, Kuncsorba, Örményes, Nagykörű, Tiszabura, Tiszaszentimre, Tomajmonostora). A kistelepüléseken megjelenő IKSZT k 25

28 Bács-Kiskun Hajdú-Bihar SZBSZ Baranya Tolna Békés Vas JNSZ Somogy Csongrád Zala GYMS Veszprém BAZ Fejér Heves Nógrád Komárom-Eszt. Pest azt példázzák, hogy egy-egy közösségi funkció kialakítására, a vállalkozások és a lakosság információval való ellátására, a modern, XXI. századi technológiák segítségével az üzleti, kulturális folyamatokba való bekapcsolódásuk elősegítésével jelentős lépést tehetnek az elszigeteltségből és mélyszegénységből való kitörésben. Országszerte jellemző volt, így megyénkben is, hogy a IV. tengely esetében a Helyi vidékfejlesztési stratégiák LEADER fejezetének végrehajtása rendelkezett a legnagyobb kerettel. A 654 db jóváhagyott kérelemből 264 db, és 3,8mrd Ft támogatásból 1,9mrd Ft támogatás jutott erre az intézkedésre. 6. sz. ábra: Egy lakosra jutó EMVA kifizetés Forrás: i adat Ft/lakos A már kifizetett lakosságarányos EMVA támogatásokat vizsgálva Jász- Nagykun-Szolnok megye az előkelő 8. helyet foglalja el, a régió másik két megyéje ugyan némiképp elmarad. A hasonló lakosságarányú megyékhez képest a kifizetett támogatás (52mrd Ft) tekintetében nincs hátrányban. (Jelen információk a 2004-től kifizetett EMVA támogatási adatokat tartalmazzák.) Az egyes tengelyeket tekintve ugyanaz a helyzet, mint a jóváhagyott támogatások esetében. A lakosságarányos kifizetéseket tekintve az I., II. és IV. tengely esetében a megye az országos átlagot meghaladó, a III. tengelynél átlag alatti kifizetéseket ért el. Összességében a megye adatait tekintve megállapítható, hogy lakosságarányosan a jóváhagyott támogatási kérelmek darabszáma és a megítélt és kifizetett támogatások tekintetében nincs hátrányban, a középmezőnyben helyezkedik el. Az országos átlagtól csupán a III. tengely esetében maradt el. Az EMVA III. és IV. tengely vidékfejlesztéseinek forráselosztása a megyében működő Leader Egyesületeknél: A LEADER Egyesületektől kapott támogatási adatok kerültek összesítésre, feldolgozásra, és értékelésre az alábbi részben. Az információk a tanulmány készítésekor érvényben lévő adatokat tartalmazzák. Az adatok a visszavonások, elutasítások tükrében változhatnak, folyamatosan változnak. A III. és IV. tengely keretében megítélt támogatásokat (10,5mrdFt) együtt véve megállapítható, hogy a legtöbb támogatás sorrendben a Tisza-tó Térsége Leader Egyesület, a Közép Tisza Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület (KTZVE) és a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség térségébe jutott. A támogatott pályázatok számát tekintve a Jászság áll az élen, a csaknem 1100 db pályázat 23%-a ebből a térségből érkezett. A lakosságarányos vizsgálat ettől eltér, a legtöbb EMVA támogatás sorrendben: KTZVE, Tisza-tó, Tisza-menti, Tiszazugi, Jászsági és Nagykunsági térségbe jutott. A megyei lakosságarányos támogatás 37 ezer Ft/fő, ettől a két utóbbi térség marad el. 26

29 7. sz. ábra: A III. és IV. tengely keretében megítélt támogatások és a támogatott pályázatok száma Leader Egyesületenként (Forrás: Leader Egyesületek adatszolgáltatása) 218 db mft mft mft Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete 85 db 113 db 185 db 260 db 238 db mft Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület Tisza-menti Leader Közhasznú Egyesület Tisza-tó Térsége Leader Egyesület 751 mft mft Tiszazugi Leader Egyesület A pályázói aktivitás, a beérkezett pályázatok száma és így a kiosztott támogatások a Tisza-menti és Tiszazugi térségben mérsékeltebb volt, mindamellett, hogy a III. és IV. tengelyre kiosztható forrásokat teljes mértékben lekötötték, és lakosságarányosan is jól teljesítettek. A Nagykunsági térségben a HACS 2012-ben megszűnt, mivel az egyesületté történő alakulását nem sikerült időben megvalósítani, és így ősz óta forráslehívásban nem tudott részt venni addig, míg 2013-ban újra nem alakult. 8. sz. ábra: A III. tengely pályázatainak száma (Forrás: Leader Egyesületek adatszolgáltatása) A III. tengely esetében a megyére jutó több mint 6mrdFt támogatásból a legtöbb Vidéki örökség megőrzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Falumegújítás- és fejlesztés 5 támogatás a KTZVE térségében (1,7mrdFt) került jóváhagyásra. Sajnos azonban a térségben igen magas az elutasított, visszavont és lemondott pályázatok száma. (A jelenlegi adatok alapján a több mint 200 db pályázat harmada nem fog megvalósulni.) A források és a pályázói aktivitás a Tisza-tó térségében és a Jászsági térségben is magas volt. A támogatott pályázatok és a megítélt támogatások ~65%-a ebbe a három térségbe jutott. Lakosságarányosan a Jászsági és a Nagykunsági térségbe jutott kevesebb forrás. A térségi adatokat összesítve az intézkedéseket tekintve a legtöbb forrás a turizmus-fejlesztésre került kiosztásra, a legtöbb támogatott pályázat viszont a kisebb költségigényű mikro-vállalkozások létrehozása és fejlesztése, valamint az önkormányzatoknál és azok szervezeteinél, és egyéb települési civil szervezeteknél népszerű falumegújítás- és fejlesztési intézkedéseknél volt. Ezzel szemben a Jászsági és 27

30 a Tisza-menti térségbe a mikro-vállalkozások fejlesztésére jutott a legtöbb támogatás, a Közép-Tisza Zagyva térségében a falufejlesztésekre. A turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően rengeteg falusi szálláshely, vendégház került kialakításra, fejlesztésre, kisebb számban ugyan, de ifjúság szálláshelyek, alkotóházak, egyéb turistacsalogató egyedi bemutatóhelyek valósultak meg a megyében. Több turisztikai attrakció kezdeményezése indokolt a jövőben. A falumegújítás- és fejlesztés intézkedés keretében megújultak a településközpontok, játszóterek, templomok, közösségi épületek, ravatalozók. A vidéki örökség megőrzése helyi és országos védettséggel rendelkező templomok fejlesztésére irányult. A mikro-vállalkozások létrehozása és 9. sz. ábra: A III. tengely támogatásai (Forrás: Leader Egyesületek adatszolgáltatása) Tiszazugi Tisza-tó Térsége Tisza-menti Nagykunságért Közép-Tisza-Zagyva Jászsági Vidéki örökség megőrzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Falumegújítás- és fejlesztés fejlesztése infrastruktúra-fejlesztéseknek (építés, felújítás, eszközbeszerzések) adott teret, és számos új munkahelyet teremtett a megyében. Sikeres projektek jöttek létre, amikor a pályázók összekötötték a vállalkozásuk fejlesztését turisztikai elemekkel, pl. Vendégház és látvány pálinkafőzde kialakítása. Lásd tovább mintaprojektek: II.2.3. és jelen II.2.4. fejezetekben. Ehhez hasonló komplex kezdeményezések ösztönzése, elősegítése szükséges a következő támogatási időszakban. A III. tengely esetében a Leader térségekbe megítélt támogatások közül a jellemzően gazdaságfejlesztési célokat szolgáló turisztikai tevékenységek ösztönzése és a mikrovállalkozások fejlesztésére jutott a források nagy része, legnagyobb arányban a Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület térségében. A Jászsági Leader térség a IV. tengelynél kiemelkedően magas számú, csaknem 200 db támogatott pályázattal büszkélkedhet. A következő legtöbb pályázat a Közép-Tisza- Zagyva térségében volt (152 db), ezzel szemben legtöbb támogatás ebből a tengelyből szintén a Tisza-tó térségben került jóváhagyásra (1mrd Ft), őt követte a Jászság és Közép-Tisza-Zagyva térsége. Lakosságarányosan szintén a Jászság és a Nagykunság térsége marad el a megyei átlagos támogatástól (14 ezer Ft/fő). Az intézkedéseket tekintve a legtöbb pályázat a közösségi célú- és a vállalkozásalapú fejlesztésekre érkezett, a megye egészét tekintve nagyságrendileg mindkettőre csaknem db támogatási kérelem. Rendezvényre az összes benyújtott kérelem 17%-a, képzésre ennél jóval kevesebb 3%-a. Az együttműködések erősítése a következő támogatási időszak fontos feladata, mivel ezekre kevés pályázat került benyújtásra. Térségen belüli együttműködések még akadtak, de a térségek közötti, valamint nemzetközi együttműködés (3 db) száma csekély volt. Az egyes intézkedésekre megítélt támogatásokat tekintve az azonos számú pályázat ellenére költségigényesebb vállalkozásalapú fejlesztésekre csaknem kétszer annyi támogatás jutott, mint a közösségi célú fejlesztésekre. 28

31 10. sz. ábra: A IV. tengely pályázatok száma (Forrás: Leader Egyesületek adatszolgáltatása) A Tisza-tó térségéből érkezett a legtöbb támogatási kérelem a vállalkozásalapú fejlesztésekre. Ezek a fejlesztések a megyében többnyire helyi termékfeldolgozó sajt, pacal, tej, zöldség-gyümölcs, húsüzemek, agro brikett üzem létesítésére, fejlesztésére pékség, pálinkafőzde, helyi piac, falusi vendéglők, megújuló energiafelhasználás fejlesztéseire, eszközbeszerzéseire köztük jelentős számú kis értékű berendezésre -, falusi vendéglátáshoz, méhészeti beruházásokhoz kapcsolódtak. A Tiszató és a KTZVE n kívül az egyéb, nem vállalkozás-alapú intézkedések voltak a népszerűbbek. A Nagykunsági térségnek nem volt együttműködésen alapuló pályázata (központi kereten kívül). Nemzetközi együttműködésre irányuló kérelem csak a Tisza-tó és a KTZVE térségéből érkezett. Képzésre a Tisza-menti és a Jászságnak nem volt támogatott pályázata. 11. sz. ábra: IV. tengely támogatásai Kis értékű eszközbeszerzésekre és Forrás: Leader Egyesületek adatszolgáltatása) rendezvényekre is jelentős igény mutatkozott. A képzések támogatása Közösségi célú fejlesztés Rendezvény Vállalkozás alapú fejlesztés Képzés Térségen belüli, térségek közötti együttműködés Nemzetközi együttműködés Közösségi célú fejlesztés Rendezvény Vállalkozás alapú fejlesztés Képzés Térségen belüli, térségek közötti együttműködés Nemzetközi együttműködés keretében olyan gyakorlatorientált és jól hasznosítható oktatásokra került sor, mint nyelvi- vagy motoros-fűrész tanfolyam, vállalkozási kompetenciafejlesztésre, turisztikai és vendéglátási ismeretek, kishajó vezető és különféle OKJ-s képzések. Mindezek kiemelt jelentőséggel bírnak a vidékies térségek felzárkóztatásában. A rendezvények, különböző hagyományőrző programok szervezésében a városok mellett a kistelepülések is kivették a részüket. Az EMVA támogatással megvalósult több mint 100 falusi és városi rendezvénynek a térség idegenforgalmi vonzerejének, népszerűsítésében, ezáltal a gazdaság élénkítésében kiemelt jelentősége van a közösségformáló szerepen túl. A közösségi célú fejlesztéseken belül az önkormányzatok és térségi civil szervezetek (pl. polgárőrség), egyházak többek között a közösségi célt szolgáló épületek, sportlétesítmény, játszóterek fejlesztésére, eszközbeszerzésekre, különböző marketing kiadványokra, utcanév 29

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM TOP4.0 2014. május 8-ai tervezet A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MEGYEI KERET FELOSZTÁSA A TOP4.0 SZERINT INTÉZKEDÉS SZÁMA MEGNEVEZÉS MILLIÓ Ft % TOP1.1

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó Ft/m2 vagy a forgalmi érték %-a Ft/év Ft/fő %-a Ft/m2 %-a 1 Abádszalók üdülőépület: 300 1,6% 500 50 m2-ig: 8000

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS ÉS -ÉRTÉKELÉS A TERVEZÉS KÖRÜLMÉNYEI 2012 nyarán-őszén a megyék megkezdték a felkészülést a 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetési

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Szennyvíztisztítás- és kezelés Település neve Projekt neve Projekt állapota Projektgazda Projekt előkészítettsége Megvalósítás

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K A 5./2014(II. 6.) K Ö Z L E M É N Y E a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben