A ma gyar me zô gaz da ság

Átírás

1

2 A ma gyar me zô gaz da ság és élel mi szer ipar szá mok ban Vi dék fej lesz té si Mi nisz té rium

3 Tartalom 3 Előszó 4 Helyünk Európában 7 Magyarország élelmiszer-gazdasága 8 12 A magyar mezőgazdaság adottságai A mezőgazdaság eredményei 16 Erdőgazdálkodás 17 Vadgazdálkodás és halászat 18 A mezőgazdaság támogatottsága 20 Mezőgazdasági vízgazdálkodás 22 A mezőgazdaság és a természeti környezet 24 Agrár-vidékfejlesztés, agrárkörnyezetgazdálkodás 28 Élelmiszeripar 29 Élelmiszer-biztonság, állatés növényegészségügy 31 Agrárkereskedelem 33 Magyar szerepvállalás az Európai Unióban

4 2010 Előszó Magyarország új kormánya a vidékfejlesztést, az élhető vidék megteremtését, a vidék foglalkoztatási erejének növelését tekinti prioritásainak. A célok elérésében fontos szerepet játszik a fenntarthatóság elveit tiszteletben tartó mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás fejlesztése éppúgy, mint a gazdálkodási érdekeket elfogadó környezetvédelem. A stratégiai elképzelések kialakításának időszakát éljük, melyben jelentős mérföldkő lesz a 2011 első félévében sorra kerülő magyar elnökség és a 2013 utáni Közös Agrárpolitika kialakításával kapcsolatos vita. Az eszmecseréből levont következtetések és tanulságok reményeink szerint segítséget nyújtanak a közös európai és a magyar nemzeti vidék- és agrárpolitika összehangolásához, stratégiai elképzeléseink véglegesítéséhez. A magyar agrárgazdaságról szóló jelen kiadványunk bemutatja a válságtól terhes 2009-es év agrárgazdasági történéseit, az uniós és a nemzeti támogatások alakulását, valamint átfogó képet nyújt helyünkről és szerepvállalásunkról az Európai Unióban. Szemléletes formában teszi érzékelhetővé a növénytermesztés és állattenyésztés, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a halászat és vízgazdálkodás eredményeit és problémáit. A kiadványban, a korábbi évek gyakorlatától eltérően, de az új kormányzati vidékstratégiával összhangban, részletesen foglalkozunk a mezőgazdaság és a természeti környezet viszonyának alakulásával, a környezetvédelem és agrár-környezetgazdálkodás helyzetével, továbbá az élelmiszeripar bemutatásán túl az élelmiszerbiztonság, az állat- és növényegészségügy speciális kérdéseivel, valamint az agrárgazdaság külkereskedelmi teljesítményének alakulásával. A válságtól sújtott 2009-es évben sem az időjárás, sem a kül- és belpiaci körülmények nem kedveztek az elmúlt évek elhibázott agrár- és vidékpolitikája következtében súlyosan legyengített magyar agrár- és élelmiszergazdaságnak. A kedvezőtlen csapadékviszonyok miatt lényegesen kevesebb termény termett, a kivéreztetett országot ért pénzügyi-gazdasági válság okozta keresletcsökkenés pedig tovább zsugorította a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmat és az exportot is. Mindezen körülmények erősen rányomták a bélyegüket az ágazat jövedelemtermelő képességére és súlyos helyzetbe hozták annak szereplőit, mindenek előtt az előző kormányzatok agrár- és vidékpolitikája által egyébként sem támogatott kis- és közepes gazdaságokat és vállalkozásokat. A 2008 végén kirobbant, majd gyors ütemben terjedt pénzügyi-gazdasági világválság megnehezítette a kivéreztetett és legyengített magyar gazdaság hitelhez jutását, ezzel visszavetette a fejlesztéseket, és megnehezítette a termelés finanszírozását is. Az alacsony takarmányárak ugyan csökkentették a növénytermesztés jövedelmezőségét, de átmenetileg lélegzetvételhez juttatták az abrakfogyasztó ágazatokat, így némiképp enyhült az állattenyésztésre nehezedő nyomás. Kivétel azonban itt is volt, hiszen a tejágazat helyzete egész Európában és idehaza is megingott, veszteségessé vált a termelés, ezért az ágazat megmentése uniós szinten is megoldást követelt. Az Európai Unió az elmélyülő válság enyhítésére, nemzeti kockázatra, 20 százalékos előleg fizetését tette lehetővé az uniós fejlesztési források felhasználásában, és megnyitotta a lehetőséget a terület alapú és egyes tejtermelői támogatások előrehozott kifizetésére is. Mindezen pénzügyi intézkedések sem tudták azonban megállítani az agrárium és a vidék helyzetének további jelentős romlását. Közös feladatunk az e súlyos örökség okozta problémák megoldása, a magyar mező- és élelmiszergazdaság további zuhanásának megállítása, továbbá a gazdatársadalom erősödésének és a vidék fejlődési feltételeinek ismételt megteremtése. 3 Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter

5 Helyünk Európában Nem mezőgazdasági terület 58% Forrás: EUROSTAT Nem mezőgazdasági terület 38% Forrás: KSH Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági termeléshez, amit jól mutat, hogy az ország teljes területének közel kétharmada művelés alatt áll. Az EU-n belül csak Dánia és Nagy-Britannia rendelkezik ennél magasabb arányú mezőgazdasági területtel. Bár hazánk az EU-27-tagállamok összes mezőgazdasági területéből mindössze 3 százalékkal részesedik, több termék termelésében jelentős a szerepünk. Magyarországon igen magas a gabonatermő terület aránya, a mezőgazdasági terület felén termelnek gabonát, aminél nagyobb arányt csak Lengyelország (53%), Dánia (54%) és Finnország (54%) esetében láthatunk. Az EU-27 átlagában a terület harmadrészén termelnek gabonát. Az EU gabona vetésterülete 2009-ben 59,3 millió hektár volt, 2,2 százalékkal maradt el a relatíve magas Az EU összes területének megoszlása Gabonaterület 14% Magyarország összes területének megoszlása Egyéb mezőgazdasági terület 31% Egyéb mezőgazdasági terület 28% Gabonaterület 31% évi szinttől. Az EU-15 országaiban összesen 1,6 millió hektárral csökkent, ugyanakkor az EU-12-ben 0,3 millió hektárral növekedett a gabonaterület. A hektáronként 5 tonnás átlaghozam, amely 1,6 százalékkal magasabb az előző öt év átlagánál, 293,9 millió tonna termést eredményezett. Az összmennyiség 6,3 százalékkal elmaradt a évi rekordmennyiségtől, de 1,7 százalékkal magasabb, mint az előző öt év átlaga. A gabona átlaghozama az EU-12-ben 3,5 t/ha, az EU-15-ben pedig 5,9 t/ha volt. Az előző évhez képest a búza-, durum búza-, árpa-, zab-, kukoricatermés is alacsonyabb volt 2009-ben. Az Európai Unió összes gabonatermő területének 5,2 százaléka található Magyarországon, melyen az EU összes gabonatermésének 4,6 százaléka termett. Hazánk évi eredményei az EU-27 átlagánál lényegesen kedvezőtlenebbül alakultak. Az előző évinél alig egy százalékkal kisebb területről 20 százalékkal kevesebb gabonát takarítottak be. A terület megfelel az előző öt év átlagának, a mennyiség azonban közel 8 százalékkal elmarad attól. A kalászosok termésátlaga 23, a kukoricáé 14 százalékkal csökkent Magyarországon az előző évihez képest. A csökkenés ellenére a búza-, és különösen a kukoricatermelésünk számottevő volument képvisel az EU-ban. Az EU-27 tagállamának búzaterméséből 2009-ben Magyarország 4,4 millió tonnás termeléssel, 3,2 százalékkal részesedett. Az Unió legnagyobb búzatermelő országainak sorában Magyarország a kilencedik helyet foglalta el 2009-ben. Kukoricából Franciaország, Olaszország és Románia után hazánkban termett a legnagyobb mennyiség. Részesedésünk az EU összes kukoricaterületéből 14,1, összes terméséből 13,0 százalék volt. A napraforgó termelésében is figyelemre méltóan magas, 18 százalékos volt a részesedésünk. Az előzetes adatok szerint ennél magasabb részesedést csak Franciaország ért el (24%). Magyarország az EU napraforgó termőterületének csak 14 százalékával rendelkezik, de a termésátlag igen jelentősen, 31 százalékkal meghaladta az EU-átlagot. Ami a hússzektort illeti, az EU-ban a szarvasmarhaállomány csökkenő trendje 2009-ben is folytatódott. Az állomány létszáma különösen Spanyolországban, Lengyelországban, Olaszországban és Franciaországban esett vissza erőteljesen a május-júniusi állapotfelmérés szerint, az egy évvel korábbihoz képest. Magyarországon a szarvasmarhalétszám az előző évek csökkenő 4

6 2010 tendenciája után az utóbbi három évben stabilizálódott, 2009 decemberében az előző évinél valamivel kevesebbet, 700 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdaságok. Az előzetes adatok szerint 2009-ben lelassult az EU sertésállományának csökkenése. Az EU teljes sertésállománya december végén 0,7 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, a kocalétszám 0,4 százalékkal mérséklődött. A fő termelő országok közül Dániában, Hollandiában és Lengyelországban emelkedett az állományés a kocalétszám is. Az Európai Unió sertésállományának 2,1 százaléka található Magyarországon. Hazánk az állomány nagysága szerinti rangsorban a 11. helyet foglalja el. Egy év alatt az állománycsökkenés 4 százalékos volt, de ez a továbbiakban remélhetőleg lassul, mivel a kocaállomány a évinél csupán 1,6 százalékkal volt alacsonyabb. Az előzetes adatok szerint az EU baromfiállománya kis mértékben emelkedett, viszont a baromfihús termelése 2009-ben enyhén csökkent (-0,3%). Az Unióéhoz hasonló tendencia volt megfigyelhető Magyarországon. A baromfiállomány összességében több, mint 1 százalékkal növekedett, a vágóbaromfi mennyisége ugyanakkor az előző évihez hasonlóan, 650 ezer tonna körül alakult. Magyarország és az EU-tagállamok pénzügyi mutatóinak összehasonlítására lehetőséget ad a Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR), amit minden tagállamban azonos módszertan alapján számolnak. Az Európai Unió 27 tagállamának teljes, szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt mért mezőgazdasági kibocsátása euróban, folyó alapáron 2009-ben 11,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint a 2008-as évben. A magyar mezőgazdaság teljes kibocsátása erősebben, 17,6 százalékkal csökkent. A kibocsátás értékénél kevésbé mérséklődött a termeléshez felhasznált áruk és szolgáltatások összértéke, a 27 tagország átlagában 10,5, Magyarországon 10,9 százalékkal. A kibocsátás és a folyó termelő felhasználás különbségéből adódó bruttó hozzáadott érték közösségi szinten 13,4, Magyarország esetében 31,1 százalékkal maradt el a évi értéktől. Így hazánk Írország, Csehország és Lettország után a negyedik legnagyobb visszaesést szenvedte el. Az EU-27 termelői áron számolt összes kibocsátásának mindössze 15,2 százaléka származott 2009-ben a tizenkét új tagországból. A megelőző évben ez az arány 16,8 százalék volt, de 2009-ben az új tagállamok kibocsátása sokkal nagyobb mértékben esett vissza (-20%), mint a 15 régi tagállamé (-10%). Az utóbbi három év átlagát tekintve az Unió összesített mezőgazdasági kibocsátásának 15,9 százalékát állították elő az Unió 12 új tagállamában, 1,9 százalékát pedig Magyarországon. Egyéb EU-tagország 18% Magyarország 3% Spanyolország 3% Románia 4% Dánia 4% Olaszország 5% Lengyelország 7% Forrás: EUROSTAT Egyéb EU-tagország 25% Németország 8% Forrás: EUROSTAT Spanyolország 13% Románia 16% Forrás: EUROSTAT Az EU búzatermésének megoszlása (2009) Nagy-Britannia 10% Az EU kukoricatermésének megoszlása (2009) Magyarország 13% Románia 14% Egyéb EU-tagország 10% Franciaország 28% Németország 18% Franciaország 26% Az EU napraforgó termésének megoszlása (2009) Bulgária 18% Franciaország 24% Olaszország 14% Magyarország 19% 5

7 A mezőgazdasági termékek kibocsátását 100 százaléknak tekintve (a szolgáltatásokat figyelmen kívül hagyva) a növénytermesztés aránya 60, az állattenyésztésé 40 százalék volt Magyarországon. Az EU átlagában a növénytermesztés aránya 56, az állattenyésztésé 44 százalék volt 2009-ben. A két főágazat aránya országonként változatos képet mutat. A növénytermesztés súlya a hazainál lényegesen nagyobb volt Romániában (68%) és Görögországban (70%), de meghaladta a 60 százalékot Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban is. A 27 tagállam közül csak 12 országban, jellemzően az északi államokban magasabb az állattenyésztés aránya, mint a növénytermesztésé. A termelés intenzitásában rejlő különbségek kifejezhetők az egy hektár mezőgazdasági területre jutó, folyó termelői áron számított kibocsátással. Az Európai Unió 27 tagállamában az egy hektárra jutó kibocsátás értéke 1788 euró volt 2009-ben. Ugyanebben az időszakban a régi tagállamok egy hektáron átlagosan 2107 euró értékű terméket állítottak elő, a tizenkét új tagállamban ez a mutató csak 970 euró, Magyarországon 989 euró volt. Az egységnyi munkaerőre vetített kibocsátást nézve még nagyobb az EU-15-országok előnye. A régi tagállamokban egy munkaerőegységre 2009-ben euró kibocsátás jutott, az újaknál pedig ennek alig több, mint egyötöde, 9750 euró. Az uniós átlag euró volt. A tagországok közül Romániában, Lengyelországban és Bulgáriában találjuk a legalacsonyabb értékeket, Hollandiában, Dániában és Belgiumban pedig a legmagasabbakat. A magyar kibocsátás 13 ezer euró volt munkaerőegységenként, ami 33 százalékkal magasabb, mint az új tagországok átlaga, de mindössze 44 százaléka az EU-27 átlagának. Száz egységnyi (támogatásoktól mentes) kibocsátáshoz az EU-27-ben átlagosan 62 egységnyi ráfordítást használtak fel 2009-ben. Ugyanez az érték a régi tagállamokban 61, az új tagállamokban 66, Magyarországon pedig 73 volt. A régi és az új tagországok munkaerőegységre vetített értékei közötti hatalmas különbség a foglalkoztatottság szerkezetéből is adódik. Az EU-15 és az EU-12 mezőgazdasági termelése során felhasznált munkaerő egység aránya 54:46, miközben a mezőgazdasági terület aránya 72:28. Vagyis az EU-27 összes mezőgazdasági területének alig harmadán gazdálkodó új tagállamok az összes mezőgazdasági munkaerő közel felét használták 2009-ben. Bár ez az aránytalanság évről évre csökken, a különbség még mindig óriási. Az MSZR adatai alapján számított fajlagos mutatók rávilágítanak, hogy a régi tagállamok sokkal hatékonyabban használják a ráfordításokat. Különösen igaz ez a munkaerő felhasználására. A fajlagos jövedelemben mutatkozó eltérés csökkentéséhez azonban a hatékonyság növelése is szükséges. A fajlagos mutatók alapján Magyarországon a jövedelmezőség általában jobb az új tagok átlagánál. Azonban 2009-ben romlottak az eredmények és a korábbi években mutatkozó előnyünk csökkent. 6

8 2010 Magyarország élelmiszer-gazdasága A mezőgazdaság hazánk nemzetgazdaságában fontos szerepet tölt be. Az utóbbi két évtizedben azonban az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági szerepe kisebb ingadozásokkal, de egyértelműen zsugorodott az ágazatok közötti, a nemzetközi tendenciáknak megfelelő átrendeződések miatt. A mezőgazdasági termelés volumene a évi teljesítmény után, előzetes adatok szerint, 10 százalékkal mérséklődött. Az előző évi magas bázishoz képest a növényi termékek termelése 15 százalékkal esett vissza, ami mindenekelőtt a gabonafélék és a takarmánynövények 20 százalékot is meghaladó volumencsökkenésével magyarázható. A fontosabb növényi termékek közül egyedül a gyümölcsök termelése nem csökkent 2008-hoz képest. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása jellemzően kisebb volumeningadozást, viszont évek óta mérséklődő trendet mutat. Az ágazat teljesítménye 2009-ben 2,3 százalékkal tovább csökkent. A mezőgazdasági alapanyag-termelésen kívül azonban figyelembe kell venni a hozzá kapcsolódó többi tevékenységet is. Hazánkban az agrárgazdaság termelését megelőző, illetve követő fázisokkal együtt az agrobiznisz aránya a GDP-termelésben meghaladja a 10 százalékot. A mezőgazdaság részaránya folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban, ami alól kivételt jelent a 2009-es év, amikor a válság hatására a nemzetgazdaság más szektoraiban nagyobb arányú visszaesés történt. A lakossági munkaerő- felmérés adatai szerint 2009-ben a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban 175,8 ezer fő (a foglalkoztatottak 4,6%-a) dolgozott, 3,9 százalékkal több, mint az előző évben. Az élelmiszeriparban alkalmazásban állók átlagos létszáma 2009-ben 96,4 ezer fő volt, mintegy 5 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazat a második legnagyobb foglalkoztató. A világgazdasági válság a magyar nemzetgazdaságban is erőteljesen érezhető volt, így viszonylagos eredmény, hogy a nemzetgazdasági beruházásokban már két éve nő a mezőgazdaság részaránya, amely érték 2009-ben 5,6 százalék volt. Ez az arányszám szoros összefüggést mutat a támogatások mértékével, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program indulásával. Ez az érték azonban még mindig jelentősen elmarad az uniós csatlakozást megelőzőtől. Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke 2009-ben, folyó áron előzetes adatok szerint mintegy 76 milliárd forint volt, ami 11,4 százalékos csökkenést jelent, s ez a évi, több, mint 23 százalékos visszaeséssel együtt nagyon jelentős mértékű kiesés. Az élelmiszeripar beruházásai a nemzetgazdaság összes beruházásainak mindössze 2,5 százalékát tették ki, a korábbi évek 3 4 százalék közötti arányával szemben. Az élelmiszer-gazdaság aránya a nemzetgazdaságban Év a foglalkoztatásban, % A mezőgazdaság részaránya a bruttó hazai termék (GDP) termelésben a beruházásban a foglalkoztatásban, % Az élelmiszeripar részaránya a bruttó hazai termék (GDP) termelésben a fogyasztásban Mezőgazdasági-, élelmiszeripari termékek, ital, dohányáru részaránya az exportban külkereskedelmi forgalmának egyenlege, milliárd Ft Fogyasztói árindex, előző év = 100,0 folyó áron, % folyó áron, % ,5 3,7 6,1 3,9 2,7 3,6 26,6 6,5 303,2 102,7 104, ,3 4,1 4,3 3,6 2,4 3,7 26,1 6,0 223,1 106,5 106, ,0 3,6 4,4 3,6 2,2 3,6 25,1 5,8 181,1 102,5 103, ,9 3,5 4,2 3,6 2,1 3,1 25,6 5,5 214,8 107,7 103, ,7 3,4 4,0 3,4 1,9 3,2 26,7 6,3 360,5 111,5 108, ,4 3,7 4,8 3,3 2,0 2,5 27,4 6,7 373,4 110,2 106, ,6 2,5 5,6 3,5 2,1 2,5 26,0 7,3 348,4 104,4 104,2 Forrás: KSH, AKI a beruházásban élelmiszer összesen 7

9 A magyar mezőgazdaság adottságai Az ország egyedi természeti adottságai a mezőgazdasági tevékenység szempontjából kedvezőek. A domborzati viszonyok, a klimatikus tényezők és a kiváló termőképességű talajok hatására az elmúlt évezred során fejlett agrárkultúra alakult ki. A magyar mezőgazdaságra a gazdálkodási formák sokfélesége jellemző. Sajátossága a kétpólusú gazdaságszerkezet, vagyis a nagyobb méretű gazdaságok és a kisüzemek párhuzamos jelenléte. A társas vállalkozások közül a kft. a legnagyobb számban előforduló gazdálkodási forma, számuk évek óta növekszik. A részvénytársaságok száma tendenciájában lassan csökkenő, és az átalakulások miatt egyre alacsonyabb a szövetkezetek száma is. A Tesztüzemi Rendszer adatai alapján 2009-ben az európai uniós csatlakozás óta először csökkent a mezőgazdaság jövedelmezősége. Az egy hektárra jutó árbevételek 12, míg a költségek csak 8 százalékkal csökkentek, így a növekvő támogatások is csak mérsékelni tudták a jövedelem visszaesését. A nettó hozzáadott érték 35 százalékkal lett alacsonyabb az előző évinél. Míg az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 36 százalékkal csökkent (43,2 ezer Ft/ha-ra), addig a társas gazdaságoké 66 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi értéket. A társas gazdaságok nagyobb mértékű eredménycsökkenése a pénzügyi válság hatásaival van összefüggésben. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései 2009-ben fűtötték a beruházásokat, ezzel szemben a pénzügyi válság szűkítette a vállalkozások forrásait. A két egymással ellentétes folyamat miatt a gazdaságok nagyobb része különösen a társas vállalkozások a termelés finanszírozásából volt kénytelen forrásokat elvonni, így csökkentették az inputanyag-ráfordításokat, aminek következtében a hozamok is alacsonyabbak lettek. A fizetőképesség fenntartása és a fejlesztések miatt a A me ző gaz da sá gi ága zat részt ve vői 2009-ben Mezőgazdasági termelők ( ) Tár sas vál lal ko zá sok (13 352) Nem üzemszerű, ház körüli termelést folytatók ( ) Korlátolt felelősségű társaságok (7279) Mezőgazdasági szövetkezetek (1004) Egyéni gazdaságok ( ) Egyéb jo gi sze mé lyi ségű tár sas vál lal ko zás (pl.: er dő bir to kos sá gi tár su lat) (1296) Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás (pl.: betéti társaság, közkereseti társaság) (3458) Egyéni vállalkozás (őstermelőkkel együtt) ( ) Mellékfoglalkozású és kisegítő gazdaságok ( ) Részvénytársaságok (315) Forrás: KSH-adatok alapján AKI-számítás 8

10 2010 mezőgazdasági vállalkozások nyomott áron értékesítették készleteiket. Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a korábbi években felhalmozott készletek részben ellensúlyozták a pénzügyi válság kedvezőtlen hatásait. A beruházások az előző évhez hasonlóan tovább növekedtek (10%-kal), aminek eredményeképpen a nettó állóeszközfelhalmozás (nettó beruházás) hektáronként meghaladta a 29 ezer forintot. A beruházások emelkedése a gépek, technológiai berendezések fejlesztésével van összefüggésben, de több év után az ingatlanberuházások is 16 százalékkal bővültek. A tenyészállat-beruházások szinten maradtak. Magyarország összes területe 9,3 millió hektár, amiből az erdők, nádasok és halastavak területét is magában foglaló termőterület nagysága 7 millió 775 ezer hektár volt 2009-ben. A mezőgazdasági terület 5 millió 783 ezer hektárt tett ki, aránya az összes területből 62 százalék feletti, ami európai viszonylatban magas értéknek számít. A mezőgazdasági terület legnagyobb része, 78 százaléka szántó, 17 százaléka gyep, a konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőterület részaránya pedig együttesen 5 százalék. A magyarországi rendszerváltás a mezőgazdasági tulajdonviszonyok, a földhasználati módok és üzemformák radikális átalakulásával járt. A mezőgazdaságban a magántulajdon térhódítása a kárpótlás, a részaránytulajdonú földkiadás, illetve a termelőszövetkezetek átalakítása és az állami gazdaságok privatizációjának eredményeként következett be. A birtokstruktúra stabil, lényeges szerkezeti változás évek óta nem tapasztalható. A magánszemélyek földhasználata minden jogcím esetében emelkedést mutatott 2009-ben, de továbbra is saját tulajdonú földeken gazdálkodnak a legnagyobb arányban. A szövetkezetek és gazdasági társaságok haszonbérletének jelentősége folyamatosan emelkedik, míg a más jogcímen történő földhasználat kisebb arányt képvisel és folyamatosan csökken. Az egy földhasználóra jutó terület 2009-ben a szövetkezetek esetében mintegy 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a gazdasági társaságok viszont kevesebb földet használtak. Megjegyzendő, hogy a családi jellegű gazdaságok egy része a gazdasági szervezetek között szerepel, mivel tevékenységüket ilyen formában végzik. A magyar mezőgazdaság üzemszerkezete duális jellegű, a földhasználat koncentrált. A terület alapú támogatást igénylő 185,2 ezer gazdaság 8,6 százaléka (15,9 ezer gazdaság) használja a bejelentett mezőgazdasági terület 72,1 százalékát (2009. évi adat). Ezen belül mintegy hatszáz gazdaság 2,1 ezer hektáros átlagterülettel műveli a bejelentett terület negyedét (1,3 millió hektárt). For rás: KSH A termőterület művelési ágankénti megoszlása (2009) Szántó, gabonafélék nélkül 20,8% (1,6 millió ha) Halastó 0,5% (36 ezer ha) Nádas 0,8% (61 ezer ha) Erdő 24,4% (1896 ezer ha) Gyep 12,9% (1004 ezer ha) Szőlő 1,1% (83 ezer ha) Gabonafélék 37,1% (2,9 millió ha) Konyhakert 1,2% (96 ezer ha) Gyümölcsös 1,3% (99 ezer ha) 9

11 A használt termőterület megoszlása gazdálkodási forma szerint május 31. Gazdaságra nem azonosítható (egyéb) területek 19% Gazdasági szervezetek 45% For rás: KSH Földárak régiónkénti bontásban 2009-ben (ezer Ft/ha) Régió Szántó Gyep Szőlő Gyümölcs Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer For rás: AKI Teszt üze mi Rend szer A szántóföld ára kistérségenként Egyéni gazdálkodók 36% Szántó érték Ft/ha 200 eft alatt eft eft eft 500 eft felett Az Általános Mezőgazdasági Összeírás (2010) előzetes adatai is igazolják, hogy a kis számú nagyüzem (8800 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet, átlagosan 337 ha mezőgazdasági területtel) mellett nagy számú kisüzem (567 ezer egyéni gazdaság, átlagosan 4,6 ha mezőgazdasági területtel) működik. Az egyéni gazdaságok fejlődésének nehézségeit jól tükrözi, hogy többségük (60%) önellátó, kétharmaduk egy hektár alatti mezőgazdasági területtel rendelkezik. A gazdaságvezetők 57,4 százaléka idősebb (fele-fele arányban év közötti és 65 év feletti) korosztályba tartozik. A rendelkezésre álló munkaerő bőségét mutatja viszont, hogy az egyéni gazdálkodók 60 százaléka más jövedelemszerzési tevékenységet nem végez és a gazdálkodást összesen 1,1 millió mezőgazdasági munkát végző családtag is segíti. Az EU-csatlakozás óta lehet termelői csoportot alapítani, melyek száma 2009-ben 5 szervezettel gyarapodott és országosan elérte a 250-et. A szervezetek számának nagyobb arányú növekedését fékezi, hogy folyamatosan csökken a TCS-ken kívül gazdálkodó termelők száma. A termelői csoportok által értékesített tagi termékekből befolyt összes árbevétel a évben megközelítette a 285 milliárd forintot. Ez az eredmény a megelőző év hasonló adatához mérten mintegy 8 százalékos emelkedést mutat. A csoportokban tevékenykedő tagok száma több, mint 20 ezer. A termelői csoportokat megalakító termelők termékeiket közösen viszik piacra, így versenyképesekké válnak a piacon, csökken a hátrányuk a nagy volumenben termelő és vásárló szereplőkkel szemben. Mindemellett a gazdálkodás számos területén alakíthatnak ki előnyös együttműködéseket, ami termelékenységüket, jövedelmezőségüket is javítja. Cél, hogy a termelői szerveződések minél nagyobb mértékben vállalják át a piac szervezését, a kereslet és a kínálat alakítását, valamint a termelők érdekeinek megfelelő képviseletét, ezáltal is javítva piaci alkupozíciójukat. Megerősítésükkel könnyebben megoldható lenne a nehéz helyzetben lévő feldolgozóipar ellátása megfelelő minőségű és mennyiségű hazai alapanyaggal. A birtokszerkezet javítása céljából működteti a kormány a Nemzeti Földalapot, amelyhez 2009-ben 1,9 millió hektár termőföldvagyon tartozott, melynek legnagyobb része erdő és szántó. Az elmúlt években a földpiac lassú élénkülése tapasztalható. Leginkább a nagyobb kiterjedésű, egybefüggő szántók és erdők keresettek. A beékelődő, szórtan elhelyezkedő, kis méretű, illetve a rendezetlen tulajdonviszonyú területek iránt kisebb érdeklődés mutatkozik. A föld- 10

12 2010 Az összes forgalmazó szervezet termelőeszköz-értékesítése árak növekedése nem érte el az inflációt 2009-ben, mértéke 3,4 százalék volt. Egy hektár szántóterület piaci ára átlagosan 457 ezer forint volt. A földbérleti díjak 3,6 százalékkal emelkedtek, egy hektár szántó bérleti díja átlagosan forint volt 2009-ben. A gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok esetében a munkaerő-felhasználás különböző jellegű a mezőgazdaságban. Míg a gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak általában napi 8 órában, folyamatos alkalmazásban állnak, addig az egyéni gazdaságokban jelentős a részmunkaidős és az időszakos munkát végzők aránya. A nem fizetett és az időszakos munkavégzést is figyelembe véve 2009-ben annyi időt kötött le a mezőgazdasági tevékenység végzése, mintha 441 ezren egész évben teljes munkaidőben dolgoztak volna. Az elmúlt évben a magyar mezőgazdaságnak sok kihívással kellett szembenéznie: csökkenő felvásárlási árak, nehezedő gazdasági feltételek, finanszírozási problémák, elhúzódó aszály. Ezek a körülmények hozzájárultak ahhoz, hogy az agrotechnikában alacsony szintűvé vált a talajerővisszapótlás és a kemikáliák használata, valamint az állattartás drasztikus csökkenéséből adódóan a szervestrágya- felhasználás. Ennek hatására ugyanakkor hazánkban az EU-átlagnál alacsonyabb a környezetterhelés. Az 1980-as években Magyarországon az egy hektárra kijuttatott műtrágya mennyisége a 270 kg/ha-t is meghaladta. Az 1990-es évek elején ez a mennyiség visszaesett, és a nitrogénfelhasználás arányának növekedésével egyoldalúvá vált a műtrágyázási gyakorlat. Az elmúlt években a fajlagos műtrágyafelhasználás 150 kg/ha körül mozgott. A mezőgazdasági termelők 2009-ben természetes súlyban 10, hatóanyagsúlyban számolva 15 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak, mint egy évvel korábban. Az FVM fenntartásában működő közoktatási intézményeket a tanévtől három agrárszakképző központba vonták össze. Ezen intézmények tagintézményei öt régióban 50 szakon, szakmában képeznek agrárterületre szakembereket. A tanulólétszám 230 tanulócsoportban (osztályban) közel 6 ezer fős diákközösség a korábbi évekhez képest enyhén csökkenő irányzatot mutat. Az iskolarendszeren kívüli képzés keretében 2009-ben államilag elismert agrár-szakképesítést több, mint 15 ezer felnőtt szerzett. Az agrár-felsőoktatás mesterszintű képzéseinek köre kiteljesedett, az állatorvosi osztatlan képzés és az agrárszakmai pedagógusképzés mellett 2009-től 22 mesterszakon indítottak képzéseket a felsőoktatási intézmények. Jelentősen bővült az agrárágazatba tartozó felsőfokú szakképzésbe jelentkező és felvett hallgatók száma. (millió Ft) Megnevezés /2008% Mezőgazdasági gép (használt nélkül) ,2 Alkatrész ,3 Műszaki áru ,5 Műtrágya ,8 Növényvédő szer (alapanyag nélkül) ,8 Összes termék ,0 Forrás: AKI 11

13 A mezőgazdaság eredményei A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) alapján a mezőgazdaság teljes kibocsátása 2009-ben 1621 milliárd forint volt. Folyó áron számítva ez 17,6 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest, a volumene 29,9 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A növényi termékek bruttó termelési értéke támogatásokkal együtt számolva 25,4 százalékkal csökkent, mivel a termésmennyiség mellett az árak is visszaestek. Az állatok és állati termékek együttes kibocsátása ugyancsak csökkent, a néhány százalékos volumen- és árcsökkenés hatása összeadódva a kibocsátás 6,7 százalékos csökkenését eredményezte. A mezőgazdasági termékek bruttó kibocsátása /2008, % Válto- Megnevezés milliárd Ft, Folyó A bruttó zatlan kibocsátás folyó áron áron megoszlása,% Növénytermesztés és kertészet 1170,9 871,0 74,4 85,5 59,5 53,7 Állattenyésztés 639,9 596,9 93,3 97,6 32,5 36,8 Mezőgazdasági szolgáltatás 110,3 109,5 99,3 94,5 5,6 6,8 Nem mezőgazdasági másodlagos tevékenység 46,7 43,9 94,0 93,8 2,4 2,7 Mezőgazdasági kibocsátás összesen 1967,8 1621,4 82,4 90,1 100,0 100,0 Forrás: KSH Állat: 36,8% For rás: KSH A mezőgazdaság bruttó kibocsátása (2009) Egyéb állat és állati termékek 2,8% Baromfi és tojás 14,3% Sertés 11,3% Szarvasmarha és nyers tej 8,4% Szolgáltatás és egyéb: 9,5% Egyéb növényi termékek 6,3% Kalászosok 10,4% Gyümölcs, szőlő és bor 6,3% Növény: 53,7% Kukorica 13,5% Ipari növények 9,6% Friss zöldség 7,7% Az európai uniós csatlakozás óta 2009-ben először romlott a mezőgazdaság jövedelmezősége. Az egy hektárra jutó árbevételek 12 százalékkal, míg a költségek csak 8 százalékkal estek vissza, így a növekvő támogatások is csak mérsékelni tudták a jövedelem csökkenését. A nettó hozzáadott érték 35 százalékkal lett alacsonyabb az előző évinél. Míg az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 36 százalékkal mérséklődött, addig a társas gazdaságoké 66 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi értéket. A jövedelem mindegyik üzemtípus esetében visszaesett, a csökkenés mértéke ugyanakkor alacsonyabb volt az állattenyésztő gazdaságokban. Ez egyrészt a növekvő sertésárakkal, másrészt a tejtermelő gazdaságok kiemelt támogatásával magyarázható. A kukorica és a burgonya kivételével az összes fontosabb növényi termék ára és hozama egyaránt visszaesést mutat. Növénytermesztés A évi terméseredmények a kiugróan jó 2008-as évhez képest alacsonyabbak voltak. A növényi termékek termelésének volumene összességében 14,5 százalékkal mérséklődött. Kalászos gabonából és kukoricából 2009-ben az előző évinél 1 százalékkal kisebb területről 2,9 millió hektárról ötödével kevesebbet, 13,6 millió tonnát takarítottak be. Ez megfelel az évtizedre jellemző átlagos mennyiségnek. A gabonafélék termésátlaga az előző évihez képest csökkent (a kalászosoké 23, a kukoricáé 14%-kal), termésmennyiségük az előző öt év átlagától 8 százalékkal elmaradt. Kalászos gabonából összesen 6 millió tonna termett, 24 százalékkal (1,9 millió tonná- 12

14 2010 A fontosabb gabonafélék termésmennyisége Az ola jos mag vak ter més mennyi sé ge millió tonna For rás: KSH 9,1 8,9 8,3 7,5 1,2 4 1,5 1,1 1 1,1 5,1 4,4 4 5,6 4, * Kukorica Árpa Búza ezer tonna For rás: KSH * Napraforgó Repce val) kevesebb, mint 2008-ban. A kukorica 7,5 millió tonnás termése 15 százalékkal (1,4 millió tonnával) maradt el az előző évitől. A legfontosabb kalászos gabonából, a búzából 2009-ben az előző évivel közel azonos nagyságú területen 4,4 millió tonnát, a évinél 1,2 millió tonnával (22%-kal) kevesebbet arattak. Rozsból 73 ezer, árpából 1,1 millió tonna került a magtárakba: az előbbiből egyharmaddal, az utóbbiból 30 százalékkal kevesebb, mint ban. Zabból az előző évinél 39 százalékkal kisebb mennyiséget (111 ezer tonnát) takarítottak be, a tritikálé termésmennyisége (361 ezer tonna) 28 százalékkal maradt el a évitől. Kukoricából a évivel lényegében azonos nagyságú betakarított területen (1 millió 177 ezer hektár) 7,5 millió tonna termett, ez 15 százalékkal kisebb mennyiség, mint a megelőző évi. A kukorica termésátlaga 6390 kilogramm volt hektáronként, ami 14 százalékos csökkenés 2008-hoz képest. Napraforgóból az előző évinél 3 százalékkal kisebb területen 14 százalékkal kevesebb, 1,3 millió tonna termett. Repcéből a évinél 6 százalékkal nagyobb területen 579 ezer tonna termett, 12 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A napraforgó termésátlaga 2008-hoz képest 12 százalékkal, a repcéé 16 százalékkal volt alacsonyabb. Burgonyából 561 ezer tonna, az előző évinél 18 százalékkal kevesebb termett. For rás: KSH Zöldborsó 6,1% Paradicsom 12% Görögdinnye 13,7% A zöld ség ter me lés megosz lá sa (2009) Zöldpaprika 9,2% Uborka 3,2% Vöröshagyma 3,8% Sárgarépa 4,1% Csemegekukorica 26,1% Fejes káposzta 4,7% Egyéb zöldség 17,2% Kertészet Magyarországon a zöldség- és gyümölcstermesztés a kedvező földrajzi feltételeknek köszönhetően nagy hagyományokkal rendelkezik. Az íz- és zamatanyagokban rendkívül gazdag magyar termékek keresettek az európai piacon. 13

15 For rás: KSH Meggy 8,9% Őszibarack 6,9% A gyümölcstermelés megoszlása (2009) Kajszi 3,8% Szilva és ringló 5,8% Egyéb gyümölcs 9,6% Alma 65,1% A évinél 6 százalékkal kisebb területen, 83 ezer hektáron termeltek zöldségféléket 2009-ben. A megtermelt 1614 ezer tonna zöldség 11 százalékkal volt kevesebb, mint 2008-ban. A csemegekukorica termésmennyisége 422 ezer tonnát tett ki. Paradicsomból 193 ezer tonnát termeltek, zöldpaprikából 149 ezer tonnát. A vöröshagyma-termelés 61 ezer tonna volt, mely az elmúlt évi eredményhez képest 9 százalékkal alacsonyabb. A évinél kisebb területen, 96 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt. A évi 884 ezer tonnás termés az előző évinél 5 százalékkal magasabb volt. A gyümölcstermést alapvetően meghatározó almából 575 ezer tonnát takarítottak be, ami alig 1 százalékos növekedés a évihez képest. A körte mennyisége (32 ezer tonna) 46 százalékkal, a meggyé (79 ezer tonna) 16 százalékkal emelkedett. Jelentősen növekedett az őszibarack és a kajszi terméseredménye (28, illetve 25%-kal), míg a szilvatermés (51 ezer tonna) 8 százalékkal kevesebb lett. Az összes szőlőterület 2009-ben 82 ezer hektár volt. A leszüretelt szőlő termésátlaga országosan 7,2 t/ha lett, a betakarított összes termés mintegy 550 ezer tonna. A szőlőtermés 4 százalékos csökkenésével párhuzamosan a bortermelés is enyhén csökkent, 335 millió literre. Ez a termésmennyiség az árutermelési céllal előállított és a saját fogyasztásra készített bormennyiséget is tartalmazza. Állattenyésztés Az állattenyésztési ágazatokat évek óta csökkenő tendencia jellemzi. A baromfifélék kivételével az állatállomány csökkenése 2009-ben is folytatódott, de állatfajonként különböző mértékben. A szarvasmarhák száma a több évtizedes fogyatkozást követően az utóbbi három évben stabilizálódott, 2009 decemberében az előző évinél alig kevesebbet, 700 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdaságok. A tehénállomány 312 ezer egyed volt, közel 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A húshasznú szarvasmarhák állománya az elmúlt három évben közel ötödével lett nagyobb. A tej alacsony termelői ára a tej- és a kettős hasznú tehénállomány 16 ezres csökkenéséhez vezetett. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,8 és 5,8 millió között ingadozott, az utóbbi három évben 4 millió alatt maradt. Az ország sertésállománya 2009 decemberében mindössze 3 millió 247 ezer volt, ami 4 százalékkal kevesebb, mint 2008 végén. Az egyéni gazdaságok az EU-csatlakozás előtt még az ország sertésállományának 46, 2009 telén már csupán 30 százalékával rendelkeztek. A további állománycsökkenés remélhetőleg lassul, hiszen a 226 ezer darabos kocaállomány a évinél csak 2 százalékkal volt alacsonyabb. A juhállomány 1,2 millió darab volt, az előző évhez viszonyítva némileg csökkent. Az anyajuhok száma viszont enyhén emelkedett (968 ezerre), ami alapján várhatóan megáll az állomány mérséklődése. A hazai lóállomány túlnyomórészt magántulajdonban van, nagysága az elmúlt néhány évben stagnált. Az ország lóállománya december 1-jén 61 ezer volt, az egy évvel ezelőttinél 3 ezerrel több. Ennek legnagyobb része szabadidős célokat szolgál (sport, hobbi, turizmus), a lóhúsfogyasztás hazánkban nem jellemző. 14

16 2010 Az állatállomány alakulása (december 1.) ezer db Szarvasmarha összesen Sertés összesen Juh összesen 0 For rás: KSH Vágóállat- és állatitermék-termelés A baromfiállomány összességében az állattenyésztésben egyedülálló módon több, mint 1 százalékkal növekedett. A tyúkfélék állománya 32,1 millió volt a év végére, ami 2008 decemberéhez képest 963 ezres, 3 százalékos gyarapodást jelentett. Kacsából 28 százalékkal többet, pulykából 14 százalékkal, libából 34 százalékkal kevesebbet tartottak a gazdaságok, mint 2008 decemberében. A baromfiállomány közel kétharmada vágóállat, évente többször cserélődik, az állomány nagysága gyorsan követi a jövedelmezőség változását. A vágóállat-termelés 2009-ben az előzetes adatok szerint megközelítőleg 1,4 millió tonna volt, 33 ezer tonnával, 2 százalékkal kevesebb az előző évinél. A vágóállattermelésből 47 százalékkal részesedett a vágóbaromfi és 43 százalékkal a vágósertés. A vágóbaromfi mennyisége az előző évihez hasonlóan, 650 ezer tonna körül alakult, a vágósertésé 5 százalékkal, 586 ezer tonnára csökkent. Vágómarhából 2009-ben 6 százalékkal, 83 ezer tonnára mérséklődött a termelés. Hosszabb távot tekintve a vágósertés- és a vágómarha-termelés is határozottan csökkenő trendet mutat. Vágójuhból ugyanúgy 20 ezer tonnát termeltek, mint az előző évben. Megnevezés ) Vágóállat összesen, 1000 tonna Ebből: vágómarha vágósertés vágójuh vágóbaromfi Áruhal, 1000 tonna Tehéntej, millió liter Tyúktojás, millió darab Gyapjú, tonna ) előzetes adat Forrás: KSH A fajlagos mutatók alakulása Megnevezés ) előző év = 100,0 Egy tehénre jutó tejtermelés, l ,4 97,6 Egy juhra jutó gyapjútermelés, kg 3,9 3,9 102,6 100,0 Egy tyúkra jutó tojástermelés, db ,6 102,3 +) előzetes adat Forrás: KSH Tehéntejből 2009-ben az előző évhez képest 5 százalékkal kevesebbet, 1,7 milliárd litert termeltek. Ezen belül a felvásárlás 10 százalékkal, 1,28 milliárd literre esett viszsza, miközben egyre nagyobb teret nyer a közvetlen fogyasztás. Az egy tehénre jutó tejtermelés is mérséklődött a évi kiemelkedő eredmény után. Tyúktojásból 2,8 milliárd darabot, 2 százalékkal kevesebbet termeltek a gazdaságok, mint 2008-ban. A nyers gyapjú termelése (4,4 ezer tonna) 2 százalékkal maradt el az előző évitől. 15

17 Erdőgazdálkodás Az erdő fontos megújítható erőforrásokat és szolgáltatásokat nyújt a társadalomnak. Tekintettel arra, hogy az erdőgazdálkodás mint gazdasági szakágazat az ország jó lé tének és a munkaerő foglalkoztatottságának is egyik forrása, Magyarország erdészeti politikájában az erdők ökológiai, természetvédelmi, közjóléti szerepének megőrzése, javítása, valamint az erdők gazdasági hasznosítása is megfelelő teret kap. Magyarország összes földterületének több, mint egyötöde (2 millió ha) erdőgazdálkodásba vont, aminek 94 százalékát (1,9 millió ha) borítja faállomány. A faállománnyal borított területet alapul véve az ország erdősültsége 20,6 százalék. Eszerint a szántó után az erdő a második legnagyobb területű művelési ág az országban. Az ország erdőterületein nagyobbrészt lombos fa - fajokból álló elegyes erdőtársulások találhatók. A lombos erdőállományok részaránya 88 százalék, a fenyőerdők területe csupán 12 százalék. Az őshonosnak tekinthető főfafajú erdőállományok aránya meghaladja az 57 százalékot. Az idegenhonos erdőállományok közül az akácosok (23%) és a nemes nyarasok (7%) foglalják el a legnagyobb erdőterületet. A fakitermelés alakulása (ezer m 3 ) Megnevezés Bruttó fatömeg, föld feletti Nettó fatömeg, föld feletti Ipari fa Tűzifa Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság A faállományok összesített fakészlete a korábbi tendenciáknak megfelelően az elmúlt évben is gyarapodott, a december 31-ei állapot szerint 356 millió köbmétert tett ki. Az erdőtervezett területek tulajdoni megoszlása az Országos Erdőállomány Adattár alapján a következő: állami tulajdon: 1,158 millió hektár (56,7%); közösségi tulajdon: 0,025 millió hektár (1,0%); magántulajdon: 0,861 millió hektár (42,3%). Az ország erdőterületének több, mint 90 százalékán tevékenykedik az erdészeti hatóságnál bejegyzett erdőgazdálkodó. Évek óta kijelenthető, hogy az állami tulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás szakmai színvonala összességében jó. A magán és közösségi tulajdonban lévő területek gazdálkodása vegyes képet mutat. A jellemzően nem szakavatott gazdálkodók inkább kisüzemi területeken tevékenykednek, számuk meghaladja a 34 ezret. Az erdőgazdálkodók mögött mintegy 300 ezer fős erdőtulajdonosi kör áll. Egy-egy földrészletet akár több tucatnyi, sokszor igen különböző érdekeltségű tulajdonos birtokol. Az előzőek miatt ezekre a szereplőkre összességében alacsony gazdálkodói érdekeltség és csak közepes szakmai színvonalú gazdálkodói tevékenység jellemző. A fakitermelés 2009-ben is az ágazat legfontosabb bevételi forrása volt. Az erdőgazdálkodók 2009-ben több, mint 102 ezer hektár erdőterületen végeztek fahasználati tevékenységet, amelyről 6,8 millió köbméter fatömeget termeltek ki. Ez az erdőtervi éves kitermelési lehetőségek 64,5 százaléka, ami a tartamos gazdálkodás feltételeinek messzemenően megfelel. A évi folyónövedék 13,2 millió köbméter volt. Az uniós támogatásokra alapozottan az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a közötti időszakban 70 ezer hektár, a Nemzeti Erdőtelepítési Program pedig hosszabb távon év alatt 683 ezer hektár erdőtelepítéssel számol. A évben 5,2 ezer hektár új erdő telepítésére került sor. Az erdészettel kapcsolatos intézkedések öt különböző jogcímet érintettek (mezőgazdasági területek erdősítésére, agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, erdő-környezetvédelmi intézkedésekre, erdészeti potenciál helyreállítására, erdőszerkezet-átalakításra). A magyar erdők egészségi állapota megfelelő, pár esetben a károsodás enyhe emelkedése volt észlelhető. Az erdőterületet érintő tűzesetek száma 2009-ben elérte az ötszázat. A tüzek során mintegy 2600 hektár erdő és kapcsolódó mezőgazdasági terület égett le. 16

18 2010 Vadgazdálkodás és halászat A magyar vadgazdálkodás a kedvező földrajzi és tájegységi adottságok, a természeti erőforrások megőrzése mellett az ökológiailag átgondolt, kiegyensúlyozott szabályozás és hasznosítás alapelveit követi. A vadászati hatóság 2009-ben 1359 vadászterületet tartott nyilván, melyek átlagos kiterjedése 7 ezer hektár volt. A vadászterületek 28 százalékán a földtulajdonosok saját maguk gyakorolják vadászati jogukat, míg 72 százalékukat haszonbérbe adják. A vadászatra jogosultak 3094 hivatásos vadászt alkalmaznak. A magyar vadászat, vadgazdálkodás hírneve elsősorban a kiemelkedő értékű nagyvadállományon, valamint a jól szervezett, minőségi vadászati szolgáltatáson alapszik. A legjobb magyar trófeák évről évre előkelő helyet foglalnak el a világranglistákon. Az ágazat eredményessége szempontjából továbbra is meghatározó a külföldiek bérvadásztatása, bár 2009-ben az általuk elejtett és bíráltatott trófeák száma kevesebb volt az előző évinél. Az ágazat teljes bevételének közel egyharmada ebből származik. A vadgazdálkodás exportorientált, évente ezer külföldi vadász fordul meg Magyarországon. A vadhús-értékesítés a teljes ágazati bevétel százalékát teszi ki. A vadgazdálkodás támogatására január 1-jén 180 millió forint állt rendelkezésre. Ebből az összegből azonban február 17-éig 170 millió forint zárolásra került, ezért a január folyamán meghirdetett támogatási programot fel kellett függeszteni. A fennmaradó 10 millió forintot teljes egészében az Országos Vadgazdálkodási Adattár évi finanszírozására fordították. Hazánkban 2009-ben közel 36 ezer hektárt tartottak nyilván halastó művelési ágban. A teljes tóterület 27,5 ezer hektár, melyből 24,7 ezer hektár tóterület üzemelt. A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek lehalászott halmennyisége 2009-ben 22 ezer tonna volt, ebből az étkezésihal-termelés 15 ezer tonna, ami az előző évhez képest 5,5 százalékos csökkenés. Sajnálatos tény, hogy az étkezési ponty termelése évek óta visszaeső tendenciát mutat, így 2009-ben 555 tonnával kevesebb volt a megelőző évinél. Ragadozó hal termelésünkben a évhez képest 4 százalékos csökkenés mutatható ki. A hazai igényeket a tógazdaságok kielégítik. Minden halfajból termelünk annyit, amennyire szükség van. Legfőképp saját belső piacunkat látjuk el az étkezési hallal. Az éves étkezési haltermelés 67 százalékát a ponty, 12 százalékát az afrikai harcsa teszi ki. Általában élő pontyot, afrikai harcsát, busát, amurt és ragadozó fajokat értékesítenek a termelők a hazai piacokon. Az étkezési halak közül szinte csak növényevő fajokat, elsősorban pontyot és busát exportáltunk. Halexportunk 2009-ben A vadgazdálkodás ágazati mutatói Megnevezés Becsült vadállomány (ezer db) évre évre évre évre Gímszarvas 76,9 85,0 87,1 92,6 Dámszarvas 23,9 25,9 26,7 30,0 Őz 312,0 340,4 349,5 366,6 Muflon 10,1 9,9 10,5 11,0 Vaddisznó 77,8 95,6 99,3 106,7 Mezei nyúl 472,1 522,9 523,6 538,7 Fácán 723,7 790,4 795,6 761,7 Megnevezés Vadállomány-hasznosítás, teríték (ezer db) év év év év Gímszarvas 32,0 34,0 36,2 39,3 Dámszarvas 8,4 9,3 9,7 10,5 Őz 80,6 79,5 86,1 89,8 Muflon 2,3 2,6 2,9 3,1 Vaddisznó 64,4 94,0 94,4 111,2 Mezei nyúl 89,3 95,7 104,0 106,8 Fácán 361,6 432,8 421,0 377,7 Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár A halászat legfontosabb termelési adatai Megnevezés Tógazdaság és intenzív üzemek Halastó-üzemelt terület (hektár) Étkezési haltermelés (tonna) Természetes vizek és víztározók Hasznosított terület (hektár) Teljes zsákmány (tonna) ebből étkezési hal (tonna) Összes étkezési hal (tonna) Forrás: AKI és Országos Halászati Adattár mind mennyiségben, mind értékben növekedett. Az intenzív étkezési haltermelés az elmúlt évhez képest 8 százalékkal esett vissza, 1798 tonna volt. Ilyen formában 11 haltermelő üzem működik különféle halfajok tartására. A legjelentősebb az afrikai harcsa előállítása, mely az intenzív haltenyésztés 93 százalékát adja. A beruházási tevékenység élénkülését jelzi a rekonstruált halastavi terület több, mint duplájára emelkedése: 2009-ben 6 hektár volt a termelésbe lépett új és 284 hektár a rekonstruált halastóterület, szemben a évi 14, illetve 128 hektárral. 17

19 A mezőgazdaság támogatottsága Az előirányzat neve Az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható támogatási előirányzatok bruttó értéke 2009-ben 631,4 milliárd forint volt, 205,1 milliárd forinttal, 48 százalékkal több, mint az előző évben. Ebben nem tartósan ható növekedési tényezők, hanem pillanatnyi hatások árfolyamnyereség, Agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2008-ban és 2009-ben (millió forint) Kifizetések Nemzeti támogatások , ,4 Erdészeti feladatok támogatása 827,5 32,1 Termőföldvédelem támogatása 370,9 231,0 Állattenyésztési támogatás 769,4 791,4 Halgazdálkodás támogatás 1,0 0,0 Vadgazdálkodás támogatás 79,5 148,9 Fejlesztési típusú támogatások 1281,9 481,0 Folyó kiadások és jövedelem támogatások , ,4 Erdőtelepítés, átalakítás, fásítás támogatása 714,5 18,1 Nemzeti agrárkár-enyhítés 695,1 20,4 Állat- és növénykártalanítás 1021,7 1633,5 Árfolyamkockázat és EU által nem térített kiadások 5400,1 4367,6 EU-társfinanszírozással működő támogatások , ,8 Méhészeti Nemzeti Program 456,6 485,1 Igyál tejet-program 379,0 853,4 Egyes speciális szövetkezések támogatása 417,2 1059,2 Egyes állatbetegségek megelőzése 224,8 920,1 Uniós programok ÁFA-fedezete 486,0 708,4 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 9920,6 810,7 SAPARD intézkedések - 183,8 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program , ,6 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program ,8 1447,8 Halászati Operatív Program 0,0 52,7 Az EU által közvetlenül folyósított támogatások , ,1 Piaci intézkedések , ,0 Egységes területalapú támogatások (SAPS) , ,1 MINDÖSSZESEN , ,1 Forrás: FVM Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály milliárd forint Agrár- és vidékfejlesztési támogatások forráseredet szempontjából ,9 141,1 246,7 285,1 167,2 464, Nemzeti költségvetési forrás EU-forrás For rás: FVM cukortámogatás, előre hozott kifizetések játszottak szerepet. Az EU-csatlakozást követően az agrártámogatások forrásösszetétele megváltozott. Évről évre növekvő uniós források mellett csökkent a nemzeti támogatások súlya. Míg 2007-ben a nemzeti forrásból finanszírozott támogatások a 43 százalékát tették ki a teljes támogatási keretnek, addig 2009-re ez az arány már csak 26 százalék volt. A támogatások szerkezetében is jelentős változások következtek be. Nagy mértékben nőtt a fejlesztési támogatások nagysága. A mezőgazdaság fejlesztését 2004-től a SAPARD, az AVOP és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv segítette, 2007 szeptemberében pedig a korábbiak helyébe az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) lépett. Az intézkedések közül a legtöbb támogatást az agrár-környezetvédelem, a gépek, technológiai berendezések beszerzése, a termelői csoportok támogatása, a kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók támogatása, a mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcímeken ítéltek oda. A kizárólag nemzeti forrásból működő támogatások szerepe évről évre csökken, mert a közös agrárpolitikával nem egyeztethető célok támogatása megszűnt, csupán a determinációk 2011-ig történő rendezését szolgáló előirányzatok működnek. Egyes támogatási célok a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedéseiben folytatódtak, illetve folytatódnak. A kizárólag nemzeti forrásból műkö- 18

20 2010 dő támogatások 94 százaléka 2009-ben Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímen került kifizetésre. A támogatási előirányzat többek között az alábbi főbb támogatási konstrukciók működtetését szolgálta: kiegészítő nemzeti támogatás (top-up); állatjólléti támogatások; állat-egészségügyi biztonság növelése érdekében állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási támogatások; cukorrépa termelők nemzeti kiegészítő támogatása; mezőgazdasági hitelek kamattámogatása; közösségi agrármarketing programok stb. Az EU által közvetlenül térített támogatások kifizetéseinek összege 2009-ben 320,1 milliárd forint volt, ami a legjelentősebb tétele az agrártámogatásoknak. A közvetlen uniós támogatások főbb jogcímeinek teljesítése 2009-ben a következő volt: közvetlen terület alapú támogatások (SAPS) 228,7 milliárd forint, agrárpiaci támogatások: 91,4 milliárd forint, amelyből: elkülönített cukortámogatás 61,2 milliárd forint. Összességében 2009-ben 2008-hoz képest több, mint 200 milliárd forinttal nőtt az agrárkifizetések nagysága. Ennek fő okai a következők: a SAPS 64 milliárd forintos növekedése a 2009-es automatikus 10 százalékpontos növekedésnek (2013-ig érjük el a maximális szintet), valamint a normális esetben 2010-ben kifizetésre kerülő tételek 2009-re hozásának köszönhető (pénzügyi válság elleni intézkedések); a piaci intézkedések 51 milliárdos növekedésének zöme, több, mint 30 milliárd forint a 2008-ban lezárult cukorpiaci reform következményeként a hazai, a cukorrépa termesztését befejező termelők és feldolgozók kifizetését szolgálja, és 2009-ben jelent meg először a tételek között; az ÚMVP-s kifizetések esetében tapasztalható közel 100 milliárd forintos emelkedés egyrészt a 2008-ban már megítélt, de csak 2009-ben kifizetett 25 milliárd forintnyi maradványösszegnek, másrészt annak köszönhető, hogy az EU alacsonyabb hazai önrész mellett is engedélyezte a társfinanszírozott támogatások kifizetését. Harmadrészt a ban pozitívan elbírált ÚMVP-s beruházásokra adott hároméves határidő lejáratához közeledett, ami sok céget arra késztetett, hogy elindítsa a fejlesztéseket. A piaci intézkedések és az ÚMVP-s hazai önrészek megteremtésében nagy segítséget jelentett a pénzügyi válság forintot gyengítő hatása, mivel az euróban denominált támogatási összeg forintban a tervezettnél 45 milliárd forinttal nagyobb lett. Ezt az összeget a kormányzat az ÚMVP és a piaci intézkedések finanszírozására fordította. Magyarország 2009-ben az EU-költségvetés harmadik legnagyobb nettó haszonélvezője volt. Támogatásaink 36 százaléka agrártámogatás volt. Összesen 1279,9 millió euró uniós agrárforráshoz jutottunk (az uniós rangsorban kilencedik), ez a mezőgazdasági területre vetítve 220,4 euró/ha támogatást jelentett. 19