I-II. KÖTET VIZSGÁLATOK, ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
|
|
- Krisztina Patakiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 I-II. KÖTET VIZSGÁLATOK, ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1
2 C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) , Tel/fax: (52) civisterv.hu NYÍRMÁRTONFALVA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV I-II. KÖTET VIZSGÁLATOK, ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Vezető településtervező: Településtervező munkatárs: Környezetvédelmi tervező: Zsemberi István TT /2001. Baglyos Szabolcs TT /2003 Lévai Béla HBM MK Víz csatorna gáz közmű vezetőtervező Szabó Lóránt (Galog Bt.) V4dg-, V3ag-1(06)/ Villamosenergia, hírközlés vezetőtervező: Rutkovszky László SZV-614/88. Közlekedéstervező: Vasas Károly K1d-1(05)/ A dokumentáció tartalmi helyességéért és az aláírások D e b r e c e n, 2007.március hó Zsemberi István 2
3 Ügyvezető TARTALOMJEGYZÉK Külzetlap Tartalomjegyzék Műszaki leírás 0. BEVEZETÉS I. TELEPÜLÉSALAKÍTÓ TÉNYEZŐK 1. Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet 2. Természeti táji adottságok 3. Történelmi áttekintés 4. A népességszám alakulása, összetétele 5. A gazdaság jelenlegi helyzete, adottságai 6. Infrastrukturális adottságok 7. Műemlékek és idegenforgalom II. A KÜLTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. A külterület adottságai 2. A külterület elhatározott fejlesztései 3. Természetvédelem, tájvédelem III. A BELTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. Belterület adottságai területfelhasználás, településszerkezet 2. Településközpont 3. Lakásépítés, lakóterületek IV. ÉRTÉKVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1. Az értékvédelem célja 2. Helyi értékvédelmi kataszter 3. A fontosabb védendő épületek 4. A tervezett változások hatásai V. MAGASABB SZINTŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA VI. KÖZMŰHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1. Felszíni vízrendezés 2. Ivóvízellátás 3. Szennyvízelvezetés 4. Gázellátás 5. Elektromosenergia ellátás 6. Hírközlőhálózat VII. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS VIII. KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETALAKÍTÁS 3
4 TERVLAPOK ÉS RAJZOK JEGYZÉKE: Vizsgálatok tervlapjai: I. VIZSGÁLATOK V-l/b Igazgatási terület Meglévő településszerkezet V-2/b Belterület Meglévő településszerkezet A/3 szövegközi A/3 szövegközi TERVLAPOK ÉS RAJZOK JEGYZÉKE: II. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK T-1 Településszerkezeti terv Igazgatási terület A/3 szövegközi (M=1: léptékű -jóváhagyásra kerülő- terv a III. kötetben) T-2 Településszerkezeti terv Belterület és környezete A/3 szövegközi (M=1: léptékű -jóváhagyásra kerülő- terv a III. kötetben) T-3 /a Örökségvédelmi hatástanulmány A/3 szövegközi T-3/b Környezetalakítási és tájrendezési terv T-4/a Környezetvédelem I. - Külterület: T-4/b Környezetvédelem II. - Belterület: T-5/a Közlekedésfejlesztés T-5/b Közúti mintakeresztszelvények A/3 szövegközi A/3 szövegközi A/3 szövegközi A/3 szövegközi M=1:200 T-6 Felszíni vízelvezetés fejlesztése A/3 szövegközi T-7 Ivóvízellátó hálózat fejlesztése A/3 szövegközi T-8 Szennyvízelvezető hálózat fejlesztése A/3 szövegközi T-9 Gázellátó hálózat fejlesztése A/3 szövegközi T-11 Elektromos ellátó hálózat fejlesztése A/3 szövegközi T-12 Hírközlő hálózat fejlesztése A/3 szövegközi 4
5 0. BEVEZETÉS A település előző teljes igazgatási területével foglalkozó rendezési tervét 1990-ben a Hajdú-Bihar Megyei Tervező vállalat készítette. A település egészére készült program, szabályozási terv, valamint Helyi Építési Szabályzat. A terv kellő mélységgel foglalkozott a településben rejlő lehetőségek kidolgozásával, megadva fejlődéséhez szinte minden lehetséges esélyt. Számos olyan lehetőséget sorakoztatott fel mind a kül,- mind a belterületen, amelyeknek még ma is van létjogosultsága. Tartalmazott természetesen olyan elemeket is, amelyek mára elvesztették jelentőségüket az eltelt idő és a tulajdonviszonyok megváltozása miatt, valamint a beruházások financiális hátterének megteremtése is gondot jelent egyegy projekt megvalósításakor. A tervezett fejlesztésekből viszonylag keveset sikerült megvalósítania a településnek az elmúlt 15 év alatt. A régi terv, mely azóta hatályát vesztette a törvény erejénél fogva részletesen foglalkozott a belterület nagy tömbjeinek feltárásával és új utcák nyitásával igyekezett megtörni az egyhangú utcaszerkezetet. Szerette volna kiaknázni a domborzati különbségeket hangulatos utcaszerkezet és utcakép betervezésével. Ennek érdekében beépítési javaslattal és az utcakép kialakításának vázlatával szerette volna nyomatékosabbá tenni a feltárásban rejlő szépségeket. A tervezési munka során felhasználtuk az Országos Területrendezési Terv települést, érintő elemeit, a Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési koncepció javaslatait, irányelveit, valamint a Településfejlesztési koncepciót és a tervezési folyamatban törvényileg résztvevők előzetesen megküldött állásfoglalásait. Jelen tervezési megbízásunk is szintén a teljes közigazgatási területre kiterjedő Településszerkezeti terv, Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv elkészítése, melyet a Földhivataltól megvásárolt hitelesített, belterületi M=1:2880 és digitális külterületi térképek felhasználásával készítünk. A tervek feldolgozását számítógépes úton, AUTO CAD program segítségével dolgozzuk fel. A térinformatikai feldolgozás, az önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek szűkössége miatt egyelőre nem kerülhet sor. A feldolgozás módja lehetőséget ad az önkormányzatnak az alaptérképek, a szabályozási tervlapok, a Helyi építési szabályzat számítógépes felhasználására, Internetes publikálására, tetszőleges méretben történő nyomtatására, részletek, kivonatok készítésére. 5
6 I. TELEPÜLÉSALAKÍTÓ TÉNYEZŐK 1. Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet A Hajdú-Bihar megye északkeleti részét gyakorlatilag teljesen lefedő debreceni kistérség keleten Romániával, északon pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével és az Északhajdúsági Településszövetséggel határos. Délen a Bihari Önkormányzatok Szövetsége, nyugaton a Hajdúsági Önkormányzatok Szövetsége jelenti a szomszédságot. A térség, s egyben a Tiszántúl sokoldalú regionális központja Debrecen, amely országos jelentőségű oktatási, kulturális és vallási központ is egyben. Hajdú-Bihar megye székhelyét kelet felől félkörívben veszi körül a kistérség további 18 települése: Létavértes és Nyíradony városa, valamint Álmosd, Bagamér, Ebes, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Mikepércs, Monostorpályi, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta és Vámospércs községek. Budapestet az ukrán határszéllel összekötő 4-es főútvonal és a villamosított Budapest-Záhony vasúti fővonal egyaránt jó elérhetőséget biztosít a változatos vidéket felkeresni vágyók számára, ezen kívül a kisrégió vasúti és közúti határátkelőhellyel rendelkezik Nyírábránynál a magyar-román határszakaszon. Nem szabad megfeledkeznünk Debrecen betonburkolatú repülőteréről sem, amely nagyobb gépek fogadására is alkalmas, s rendkívül gyorsan megközelíthetővé teszi a térséget. A kisrégiót alkotó települések több szinten működnek együtt. A Központi Statisztikai Hivatal szerinti térségi beosztás határai hasonlóak az 1995-ben megalakult, alulról szerveződött agglomerációs szövetséghez, kisebb mértékben mégis különböznek azoktól. A Debrecentől északkeletre található hét hajdú-bihari település Fülöp, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány, Nyírmártonfalva és Vámospércs ma egy természetföldrajzi alapon létrejött társulást alkot: a Dél-Nyírség Ligetalja Települési Önkormányzatainak Egyesületét. Az Egyesülethez csatlakozott még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Nyírlugos és Nyírmihálydi, kilencre egészítve ki így a társulást. A településszövetség létrejötte nemcsak a délnyírségi sovány futóhomokkal borított, erdőfoltokkal tarkított tájnak köszönhető, hanem történelmi okokkal is magyarázható. A társulást alkotó települések közül ugyanis öt Fülöp, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány és Nyírmártonfalva évszázadokon át Szabolcs megye Ligetalja járásához tartozott, s ezek csak az es közigazgatási átszervezés révén kerültek Hajdú-Bihar megyéhez. Érthető tehát, hogy ezeknek a görög katolikus településeknek nehezen sikerült integrálódniuk a kálvinista Róma irányítása alá tartozó új közigazgatási egységbe. A kedvezőtlen talajadottságokkal rendelkező települések sokáig az ország legelmaradottabb térségét alkották: itt vezették be az országban utoljára a villanyt, az első világháború 6
7 7
8 Részlet Süli-Zakar István, Béres Csaba A térbeli társadalmi- gazdasági fejlődés lehetőségei és problémái Hajdú- Bihar Megye című munkájából 8
9 Részlet Süli-Zakar István, Béres Csaba A térbeli társadalmi- gazdasági fejlődés lehetőségei és problémái Hajdú- Bihar Megye című munkájából 9
10 után itt volt a legmagasabb az analfabéták aránya, amit még az is tetézett, hogy Trianon után a térség perifériára került, elvesztette regionális központjait és évszázados működő kapcsolatait. A rendszerváltás után a hátrányos helyzet felszámolásának elősegítésére Nyíradony és Nyíracsád vezetésével jött létre a kistérségi szerveződés. A Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Településfejlesztési Társulása 1995 júliusában alakult meg 13 települési önkormányzat részvételével: Bocskaikert, Debrecen, Ebes, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nagyhegyes, Sáránd, Újléta és Vámospércs. Később csatlakozott Hajdúhadház, Téglás, Nyírmártonfalva, Fülöp, Álmos, Nyíracsád Nyíradony, Nyírábrány, Bagamér és Kokad. A cél mindenekelőtt a tagtelepülések infrastrukturális, gazdasági, szociális, munkanélküliségi problémáinak enyhítése, illetve azok megoldása, a lakosság jobb életkörülményeinek megteremtése, a térségi és a települések közötti kapcsolatok erősítése. Nyírmártonfalva a megye északkeleti részén, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján fekszik, Debrecentől 27 km-re. A megyeszékhelyről a Nyírábrány felé tartó 48-as számú főútvonalról Vámospércsen leágazó, 7 km-es bekötőúton közelíthető meg. Vasútállomás nincs. Legközelebbi települési kapcsolatai Nyíracsádhoz és Vámospércshez kötik. Nyírmártonfalva külterülete: 5528 ha, belterülete: 220 ha. A lakosainak száma: 2129 fő (2005. februári adat) 2. Természeti-táji adottságok A debreceni kistérség teljes egészében az Alföldön fekszik, de mivel a Kárpátmedence legnagyobb síkságának több résztája is a területén találkozik, felszíne nagyon változatos. A kisrégió tájképének differenciáltsága a földtörténeti újkorban bekövetkezett fejlődés eredménye. A harmadidőszakban megkezdődött süllyedés következményeként a különböző eredetű szerkezeti alapokra a Pannon emeletben vastag üledék rakódott. Az utolsó 120 ezer évben a felszínfejlődés és vele együtt az egységes tájkép is megváltozott, s fokozatosan kialakult a térség mai arculata. A térség legnagyobb részét elfoglaló dél-nyírségben a szárazzá vált hordalékkúpfelszínt a szél formálta tovább. A lerakódott folyóvízi homokból a hideg északi szelek kifújták a finom port, ami a peremi részeken fölhalmozódva a hideg sztyepp éghajlaton lösszé alakult. A homokot a szelek nem tudták messzire szállítani, viszont különböző vastagságban változatos futóhomokformákat alkotta belőle. A szél mélyítő munkájának eredményeként hatalmas szélbarázdák, a mögöttük felhalmozott homokból pedig garmadák jöttek létre. Ezen kívül gyakori formák még a deflációs mélyedések és a szegélybuckák, valamint az aszimmetrikus 10
11 parabolabuckák, amelyek létrejöttében az uralkodó mellett más szelek is szerepet játszottak. A település természetföldrajzilag a Dél-Nyírség kistájhoz tartozó Ligetalja tájegység és településegyüttes része. Az Erdőspuszták és a Guti-erdő találkozásában, erdős, homokbuckák környezetben, változatos domborzati viszonyok között helyezkedik el. A dél-nyírség közepes tagoltságú, szélhordta homokkal fedett, futóhomokos hordalékkúp-síkság, amelyet m-re felmagasodó, 1,5-2 km-es hosszúságú homokbuckás felszínek uralnak. A buckavonulatok közé észak-északkeleti és déldélnyugati irányú, elláposodott, elmocsarasodott hosszanti mélyedések (nyírvízlaposok) ékelődnek. Éghajlata mérsékelten meleg mérsékelten száraz. A napsütéses órák száma meghaladhatja a 2000 órát. Évi középhőmérséklete 9,6 0 C körül mozog. Az évi csapadékösszeg mm. A dél-nyírséget párhuzamosan behálózó, északkelet-délnyugati lefutású, csatornázott vízfolyások közül több is pl. a Derecskei-Kállóhoz kapcsolódó Guti-ér, Zúgó-ér és Létai-ér átszeli Nyírmártonfalva területét. A csatornák csak a hóolvadást követően kora tavasszal, vagy nagyobb nyári záporok után szállítanak számottevő vízmennyiséget. A térség rétegvízkészlete nem túl jelentős. Az átlagos talajvízszint 2-4 m között ingadozik. Kora tavasszal, vagy csapadékosabb periódusokban a homokbuckák közti mélyedésekben, nyírvízlaposokban a talajvíz a felszínre is emelkedhet. A belvizek tárolására alakították ki a nyírmártonfalvai Fürösztő-laposi- és a Halápzugi-tározókat, amelyek a turizmus céljaira is alkalmasak. Talajainak többsége a gyenge termőképességű futóhomok váztalaj típusába sorolható. Szántóföldi termelésre leginkább a gyengén humuszos homoktalaj alkalmas. Emellett kisebb foltokban kovárványos barna erdőtalaj, réti és lápos réti talaj is előfordul. A termőföldek átlagos aranykorona értéke mindössze 6-7 ak/ha körüli. A Nyírmártonfalvát magában foglaló kistáj a Nyírségi flórajárás (Nyírségense) része, botanikai értékekben rendkívül gazdag terület, különösen a települést északról határoló Guti-erdő, amelyet még Bocskai István erdélyi fejedelem telepített homokot tűrő tölgyekből. A Guti-erdő különleges védelmet élvező, értékes darabja a kirándulók által előszeretettel fölkeresett Hubertus-tölgyfa. Eredeti növénytakarója sokféle növénytársulás mozaikjaiból tevődött össze. Homoki és lápi társulásai különösen virággazdagok. A Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozik a településtől délnyugatra eső Raubacher-tölgyes és környéke. Az eredeti növénytársulások mellett az akác és a feketefenyő is elterjedt. Földterületén homoki legelők, szántók, gyümölcsösök és szőlők is osztoznak. A Nyírmártonfalvát nagy kiterjedésben övező erdőállomány vadban igen gazdag, a dámszarvas, a vaddisznó, az őz, a nyúl, a fácán, a fogoly és sok más kisvad fordul itt elő nagy számban a vadászok legnagyobb örömére. Az ökoturizmus szerelmeseinek pedig a település víztározói szolgáltatnak különleges élményt, mert azok fontos madárfészkelő- 11
12 helyek, ahol a récefélék mellett számos vízhez kötődő fajjal, parti- és énekesmadárral is találkozhatunk. 3. Történelmi áttekintés A település, amely mai névalakját csak 1913 óta hordozza, Árpád-kori eredetű. Nevének legkorábbi említését a Váradi Regestrum egyik évi eseténél kell keresni, amikor egy ide való poroszlót (pristaldus de villa Martin) említenek (más források szerint a településnév a Váradi Regestrumban 1215-ben és 1218-ban is előfordul). A Mártonról elnevezett falu ezt követően hosszú időre eltűnt a forrásokból, ami arra enged következtetni, hogy a tatárjáráskor végzetes pusztulást szenvedett. Jóllehet birtoklástörténetileg ide vonatkoztatható az 1387-es esztendőből származó adat, amely szerint a település a Parlagi család Mártonülése nevű birtoka. A XIV. században birtokosai a Geszterédiek, de hűtlenségük miatt 1410-től a Parlagiaké lett ben a család megosztja birtokait, Mártonfalva csak a fiúágát illeti. Egy 1549-es adat már arról szól, hogy a településen Özv. Parlagi Lászlónak 12 jobbágyportája van. A birtoklástörténeti vonatkozások mellett az viszont bizonyos, hogy a források 1461-ben újra említik, ekkor már Mártonfalva (Marthonfalva) alakban. A település sorsa a későbbekben hosszú ideig nem tisztázott, szinte biztos, hogy a török hódoltság másfél százada alatt elpusztult, s jelenlegi helyén csak a XVIII. század eleje óta települhetett újjá. Az újonnan betelepülők egy része a Felvidékről érkező, görög katolikus vallású ruszin népességből került ki. A helyi hagyomány szerint lakóinak másik része különösen a református vallásúak a szomszédos (Nyír)Mihálydiból települt át. A település határában található az elpusztult Guti templomrom. Jóllehet a községben jelentős számban éltek görög katolikusok és római katolikusok, templomuk csak a reformátusoknak volt, amely 1867-ben épült. A XVIII-XX. század folyamán számos kis- és középbirtokos nemesi (dzsentri) eredetű család birtokolta. Nyírmártonfalva névtörténetének jellemzőbb állomásai: Martin (1215), Marthonfalva (1461), Mártonfalva (1863), Nyírmártonfalva (1913-tól). Közigazgatásilag a település 1882-ig szabolcs vármegyéhez tartozó nagyközség volt, 1933-tól a közigazgatásilag egyelőre egyesített Szabolcs és Ung vármegyéhez, 1946-tól Hajdú vármegyéhez, 1950-től pedig Hajdú-Bihar megyéhez tartozott, immár mint önálló tanácsú község. További változás 1952-ben következett be, amikor a Gut-puszta nevű külterületi lakott hely egy része Nyíradonyhoz, másik része pedig Nyíracsádhoz került. A rendszerváltást követően Nyírmártonfalva községi rangú település, amely önálló polgármesteri hivatallal és jegyzőséggel rendelkezik. Nyírmártonfalva eddig egyetlen ismert címeres pecsétnyomója valószínűleg a XVIII. század végéről, a XIX. század elejéről származhat. A sárgarézből készült, 12
13 kör alakú pecsétnyomó fölirata: MARTONFALVA PETSET. A pecsét szó után hatágú díszítés található. A zárt pecsétmezőben élével heraldikailag balra néző, álló helyzetű nyeles fejsze látható. A címerkép megfelel annak agyakor ábrázolásmódnak, amely szerint a jobbágyfalvak címereinek jelentős része esetében mezőgazdasági vagy ahhoz közeli eszközöket jelen esetben baltát emeltek a címerkép rangjára, ezzel is kifejezésre juttatva azt az erős érzelmi kötődést, amelyet a földből élő lakosság a foglalkozása iránt érzett. A pecsétnyomó alapján a település címere a következőképp adható meg: Csücskös talpú, kék alapszínű, címerpajzsban, élével heraldikailag balra néző ezüst színű nyeles fejsze. 4. A népességszám alakulása, összetétele Nyírmártonfalva igen hosszú időre elnéptelenedett, s csak valamikor a török hódoltság befejeződése után (1692) kezdett újranépesedni. Az 1828-ból származó első demográfiai adat szerint a lakosságszám ekkor még csak 104 fő volt. Alig négy évtized múltán ez már megközelítette az ezer főt, az évi első, immár hivatalos népszámlálás szerint 932 fő élt a faluban. A folyamatos és jelenetős népességgyarapodás folytán a lélekszám 1910-ben már 2428 fő. Az első világháborút követő átmeneti visszaesés után a település lakossága 1930-ra megközelítette a háromezer főt (2976 fő). A csúcspontot az évi 3408 fő jelentette, de még 1960-ban is 3307-en éltek a községben. Ezt követően azonban egy ellenkező irányú folyamat bontakozott ki, amely azt eredményezte, hogy az évi 3307 főről 1970-ig 2976, 1980-ig 2328, 1990-ig pedig 2152 főre esett vissza a település lakossága. A rendszerváltás után a lélekszám lényegében állandósult. A korábbi évtizedek nagyarányú népességvesztésében kisebb részt a természetes fogyás, döntő mértékben a negatív vándorlási különbözet játszott szerepet, amely éves átlagban 50 fő körüli nagyságrendet is elért. A stagnálás ma is tartó folyamatát alapvetően az elvándorlást kényszerítő rossz gazdasági körülmények befolyásolják, ami tükröződik a régóta tartó akut foglalkoztatási válságban. A beszűkült lehetőségek, a nagy foglalkoztató cégek, üzemek hiánya, az egykori termelőszövetkezet felbomlása és az ingázást nehezítő közlekedési körülmények miatt magas a munkanélküliek aránya. 5. A gazdasági jelenlegi helyzete, adottságai Nyírmártonfalva a világtól kissé elzártan, a maga csendességében fejlődő, viszonylag elmaradott település volt, még ma is gazdaságilag sok szempontból hátrányos helyzetű. A község régtől fogva szinte kizárólag mezőgazdasági tevékenységgel, s részben a közeli Guti Erdészet révén erdőgazdálkodással foglalkozik. A rendkívül gyenge termőképességű futóhomokon, lápi és réti talajokon folyó gazdálkodás nem jelentett igazi kitörési lehetőséget az itt élőknek. Főbb mezőgazdasági jellegű termékeit a speciális növénykultúrák (uborka, paprika, paradicsom, dohány, málna, rozs) jelentik. A kis ruhaipari üzemen, a Guti 13
14 erdészeten és a hagyományos kisipari szakmákon kívül számottevő ipar jelenleg sincs. A település korábban, az erőteljes elvándorlás ellenére sem tudott kellő számú munkahelyet biztosítani. A regisztrált munkanélküliek aránya olykor az aktív népesség felét is elérte. A rendszerváltás után némileg bővülő mezőgazdasági tevékenység kissé mérsékelte a munkanélküliség okozta negatív társadalmi és gazdasági hatásokat, bár az őstermelés és a részben mezőgazdasági kényszervállalkozások nem képviselnek számottevő, a település határain túlmutató gazdasági erőt. Napjainkban 20 %-ra tehető a munkanélküliségi mutató. Körülbelül 80 működő vállalkozás található Nyírmártonfalván. Az egyéni vállalkozások mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató ágakból kerül ki. Legnagyobb foglalkoztató a Guti Erdőgazdaság. 6. Infrastrukturális adottságok A község infrastrukturális ellátottsága a hasonló jellegű települések átlagos színvonalán mozog. A villamos energiával és a vezetékes vízzel való ellátottság teljes körű. A gázvezeték-hálózat teljes mértékben kiépült. Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat a településen nincs, a hulladékkezelés azonban megoldott, az AKSD-vel kötött megállapodás alapján heti rendszerességgel történik. A szennyvízcsatorna-hálózat és tisztító üzem kiépítésére Nyírmártonfalva Vámospérccsel közösen pályázatot nyújtott be. A település tervei közt szerepel a kül- és belterületi aszfaltozott utak felújítása, a kábel televíziós hálózat kiépítése, a településközpont rehabilitációja és egy új Polgármesteri hivatal építése, melyre már pályázat útján már pénzt is szerzett az Önkormányzat. 7. Műemlékek és idegenforgalom Nyírmártonfalva és környéke elsősorban természeti látnivalókban, botanikai értékekben, illetőleg vadállományban gazdag terület. Építészeti érték a Guti Erdészet műemlék jellegű irodaháza, amely 1885 körül épült. Említésre érdemes épülete még a XIX. század elejéről való bagospusztai Vay-kúria, amely ma is jó állapotban megmaradt egykori nemesi kúria, valamint a Reviczky-kastély és Balkányi-kúria is. Az egykori Kisguth község templomának romja a Pusztatemplom a Nyíracsád és Nyíradony között húzódó út mentén látható. Az idegenforgalom számára igazi nagy lehetőséget a kies környezet, a táj értékes flórája és faunája, s az ehhez kapcsolódó ökoturizmus és a vadászat kínálhat. A bérvadászok számára vadászház áll rendelkezésre. Attraktív látványosság a Guti-erdő Nyírmártonfalvához tartozó határában lévő híres Hubertus-tölgyfa, amely az erdészeti központnál található. A Nyíradony- Nyíracsád közötti, számú út 5,4 km-énél kell a Guti-központhoz, illetve a Guti Vadgazdálkodási és Idegenforgalmi Rt. vadászházához letérni. A végig szilárd burkolatú úton 3700 méter megtétele után jobbra, mintegy 300 méternyi távolságban tűnik a látogatók szeme elé az 1939-ben védetté nyilvánított nevezetes 14
15 kocsányos tölgy, a vadászok védőszentéjéről elnevezett Hubertus-tölgyfa.. Az idős kb.200 éves fa az egykori erdőállományok emlékét őrző utolsó mohikán. Törzskerülete mintegy 430 cm, magassága méter, a lombkorona átmérője pedig méter. A tölgyfától érdemes elgyalogolni a nyíradonyi határban álló Árpád-kori templomromhoz, amely a fától mintegy két és fél kilométerre található. Az idegenforgalom és a turizmus esélyeit gyökeresen javíthatná a Zsuzsi-vonat nyomvonalának teljes visszaállítása. A kisvasút visszaállítása egy régóta dédelgetett álom. Az önkormányzatok törekvése az, hogy egy, olyan nyomvonalon megépülő vasutat hozzanak létre, amely bekapcsolódik a települések közlekedésébe is, nem csak turisztikai jelentőséggel fog bírni. A terveket amelyet még nem sikerült engedélyeztetni beépítettük a tervbe. A tervezett nyomvonal egy darabig az eredeti pálya nyomvonalán halad, de utána elhagyja azt és más irányban haladva megközelíti Nyírmártonfalva északkeleti sarkát. Figyelembe véve igazodik a terv az itt tervezett megállóhelyhez és elősegíti annak majdani működőképességét. A település református temploma 1867-ben épült, a községben görög katolikus és római katolikus templom is található. 8. Oktatás, nevelés, egészségügy Az alsó fokú közoktatás feltételrendszere megfelelő. A településen egy 13 tantermes általános iskola, mely felújításra szorul és egy 50 férőhelyes óvoda található, melyek a távlati igényeket is kielégítik. A kulturális, szórakozási és sportolási igényeket a Művelődési Ház, a 10 ezer kötetes községi könyvtár, a sportcsarnoki célokra is alkalmas tornaterem és két sportpálya igyekszik kielégíteni. Az önkormányzat tervezi egy új polgármesteri hivatal létrehozatalát, melyet a régi épület telkén szeretnének kialakítani. Előtte egy park kialakítását tervezik. Az új hivatal tervei elkészültek és pályázaton pénzforrásokat is sikerült hozzá nyerniük. Az egészségügyi ellátásról egy-egy háziorvos, körzeti betegápoló, valamint anya- és csecsemővédőnő gondoskodik. Kórház és mentőállomás a településtől legközelebb 30 km-nyi távolságra van. Nappali ellátását nyújtó idősek klubja a településen nincs. 15
16 II. A KÜLTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. A külterület adottságai Elsősorban az erdőgazdálkodás, kis mértékben növénytermesztés és állattenyésztés a jellemző gazdálkodási forma a településen. A meglévő erdők jelentős része gazdasági célú. A külterület meghatározó szerkezeti eleme, amely átszeli a belterületet is a 4905-ös országos másodrendű út. A külterületet feltáró dűlőutak közül kiemelt figyelmet érdemelnek a Martinka, Debrecen, Hajdúsámson és Nyírábrány irányába haladó fő dűlőutak. A megyei közútfejlesztési koncepcióban szerepel a Debrecen és a Martinka irányába haladó utak kiépítésének előirányozása. Régi időkben is fontos volt a Debreceni út hiszen ez egy széles földút volt amelyen el lehetett jutni Debrecenbe gyalog vagy kocsival és itt hajtották a vásárba a jószágokat is. Vasúti kapcsolata a településnek nincs, jelenleg csak busszal vagy Vámospércsig vasúton, majd szintén autóbusszal lehet megközelíteni a települést. A településen létezett régen egy kisvasút melyet megszüntettek és a pályát is felszedték. Törekvések vannak a kisvasút feltámasztására megváltozott nyomvonallal, a települések belterületének érintésével. Területfelhasználást nézve, nagy, kiterjedésű erdőterületek, viszonylag kis mezőgazdasági területek, gyep-legelő területek, kertségek és vízgazdálkodási területek alkotják a külterületet. A térség talajösszetétele (homok), miatt nehezen termeszthető a növények többsége. A térség kézenfekvő hasznosítása továbbra is mint ahogy azt az őseink is gondolták az erdősítés. Erdőterületekben bővelkedő vidékről van szó Nyírmártonfalva esetében, melynek egy jelentős része a Nyírerdő Részvénytársaság kezelésében van. Nagy lehetőségeket rejt magában a vadászat, vadgazdaság és a természetszerető falusias környezetet szerető emberek számára ez a vidék. Külterületen található mezőgazdasági majorok géptelepek és állattartó telepek megmaradtak, változó tulajdonosokkal és funkcióval üzemelnek. A majorok többségében birka, liba, nevelése folyik és a fő termeszthető növénytermesztés a dohány, melynek nagy dohányszárító épületei találhatók itt. A működő mezőgazdasági majorok területén gondozott és jól karbantartott gazdasági létesítmények találhatók némelyikük még védelemre is érdemes kialakítása és 16
17 megjelenése miatt. A majorok és a mezőgazdasági kertes területek szinte mindegyike a belterület közvetlen közelében találhatók. Jelentős vízfolyás, csatorna nem jelenik meg a területen talán azért nem, mert a homok könnyedén elszívja a vizeket. A feltüntetett felszíni vízelvezető erek viszont fontosak az esetleges belvizesedés megakadályozásában. A belterülettől délkeleti irányban található a szeméttelep melyet a meg kell szüntetni és a területet rekultiválni kell. A település csatlakozott a regionális szemétszállítási társuláshoz így annak megépülésével elkezdőthet a szeméttelep felszámolása. 2. A külterület elhatározott fejlesztései A külterület a jelenleg is többségében erdőgazdálkodási területekből áll. A szerkezeti terv a magasabb szintű terveknek megfelelően szintén erdőgazdálkodási felhasználásba sorolja a külterület nagy részét. A külterület azon részeit, ahol nagyobbrészt szántóföldi művelést folytatnak, mezőgazdasági szántó területfelhasználásba sorolja a szerkezeti terv, valamint szintén ebbe a kategóriába sorolja azokat a külterületi tanyás térségeket, amelyek száma igen nagy a külterületen, a nyugati és a keleti széleken. A szántó és erdő területek közé ékelődnek be az egybefüggő gyepes területek. A szerkezeti terv ezeket a területeket mezőgazdasági gyep legelő területfelhasználásba sorolja. A külterület déli részén található mezőgazdasági gyep legelőterületet magába foglalja a Hajdúsági Tájvédelmi körzet védelemre tervezett területei. A belterülettől délnyugatra nagy kiterjedésű erdőterületekkel körülvett részén található a település kertsége, melynek területfelhasználási besorolása a szerkezeti terv szerint mezőgazdasági kertség lett. A vizsgálatban szereplő nagy kiterjedésű erdőterületet meghagyva, a szerkezeti terv a közbeékelődő kevésbé jó minőségű szántóterületek, felhasználásával kiegészíti, egységesíti az erőterületeket. Az így kialakult egybefüggő területeket gazdasági erdő teületfelhasználási kategóriába sorolja a szerkezeti terv. Az Országos Területrendezési Terv erdőgazdálkodási térségbe sorolja a település közigazgatási területét. Tehát a külterület nagy részét erdőterületként kell hasznosítani, hiszen a magasabb szintű tervekben megállapított értékeknek meg kell felelni, a szerkezeti tervben a területfelhasználási kategóriák területméreteinek. A külterületen található majorok közül az északon elterülő nagy kiterjedésű erdőterületek közé ékelődő erdészettel és fafeldolgozással foglalkozó Nyíreredő tulajdonát képező majorokat, gazdasági területként szerepelteti a szerkezeti terv. Az egyik területén található erdészeti irodaépületet műemlékként tartják nyílván. A környezete, amelybe beletartozik a nagy kiterjedésű erdőterület műemléki környezetként értelmezendő. Vigyázni kell ennek szépségére és a méltó környezetet továbbra is, fent kell tartani. A Gúti erdő teljes egészében a NATURA
18 program SCI tervezett, különleges természet-megőrzési rendszer részét képezi. Nem messze található innen a Gúti vadászház, melynek szintén szép a környezete, gondozott a parkja. A többi meglévő zömében állattartással foglalkozó majort pedig, csak jelzésként szerepelteti a szerkezeti terv. A területük nem beépítésre szánt területként értelmezendők, hanem mezőgazdasági területként. A rajtuk folyó tevékenységek megmaradnak, de a szabályok értelmében nem bővíthető csak a mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályok szerint. A külterületet sok vízfolyás csatorna szabdalja fel északkelet délnyugati irányban, elvezetve a vizeket a területről. A vízfolyásokat a szerkezeti terv vízgazdálkodási területbe sorolja. A külterületen számos régészeti lelőhelyet jelöl a szerkezeti terv, figyelemmel és körültekintéssel kell kezelni, e területek további sorsát, hiszen bármilyen tevékenység, amely eltér a mostani felhasználástól engedélyköteles, mi több régészeti feltárást és kutatást kell végeztetni. A régészeti lelőhelyek érintik a kisvasút nyomvonalának környékét is ezért ezeken a területeken nem szabadna letérni a nyomvonalnak az eredetitől. A település közlekedési kapcsolatát közúton jelenleg 4905-ös másodrendű út jelenti. A településnek vasúti kapcsolata közvetlenül nincs, a kisvasút felszámolása óta. A településre csak busszal és autóval lehet eljutni, legközelebb csak Vámospércsen található vasúti kapcsolat. Az idegenforgalom és a turizmus esélyeit gyökeresen javíthatná a Zsuzsi-vonat nyomvonalának teljes visszaállítása. A kisvasút visszaállítása egy régóta dédelgetett álom. Az önkormányzatok törekvése az, hogy egy, olyan nyomvonalon megépülő vasutat hozzanak létre, amely bekapcsolódik a települések közlekedésébe is, nem csak turisztikai jelentőséggel fog bírni. A terveket amelyet még nem sikerült engedélyeztetni beépítettük a tervbe. A tervezett nyomvonal egy darabig az eredeti pálya nyomvonalán halad, de utána elhagyja azt és más irányban haladva, megközelíti Nyírmártonfalva északkeleti sarkát. Figyelembe véve igazodik a terv az itt tervezett megállóhelyhez és elősegíti annak majdani működőképességét. A szerkezeti terv különleges területként jelöli a Reviczky major területét. A jelenleg magánkézben lévő épületet a kisvasút megépítésével hasznosítani lehetne turisztikai látnivalók bemutatására, erdei iskola létrehozására, túraútvonalak kiindulóhelyéül. A szerkezeti terv figyelembe vette a Megyei Közlekedési Koncepció fejlesztési elképzeléseit, ennek megfelelően átvesz az ott tervezetteket. A szerkezeti tervben elsőrendű útként szerepel a Martinka irányába haladó út, melynek biztosítani kell a szabályozási szélességét. Szintén szerepel a koncepcióban a Debrecen irányába haladó út külterületi szakaszának szélesítése és másodrendű útként való szerepeltetése, amely beépítésre került a szerkezeti tervbe is. Természetesen a Vámospércs felől érkező 4905-ös másodrendű út a település belterületéig elsőrendű úttá lép elő a tervnek megfelelő módon. A szóban forgó út települési szakasza és Nyíracsád felé haladó további része marad másodrendű útként. A tervezés folyamán a vizsgálódás eredményeként kijelölésre kerültek a külterületi fő dűlőutak a terven feltüntetett nyomvonallal. A külterületi fő dűlőutak jelentősége azért fontos, mert egyrészt felfűzik a külterület egyéb útjait és külterületi 18
19 kapcsolatot létesítenek a szomszédos településekkel. Fontos szerepük van továbbá a mezőgazdasági munkagépek közlekedésében. A településen még nincs szennyvízcsatorna rendszer kiépítve. A szennyvíztisztító telep Vámospérccsel közös, helye a két települést összekötő út mellett lesz a település belterületi határától 2,6 km-re Vámospércs közigazgatási területén. A tisztítási technológia teljes biológiai tisztítás, a telepen a folyékony hulladék kezelése is megoldott lesz. A tervezett tisztító telep kapacitása 700 m 3 /d lesz. A tisztított szennyvíz befogadója a Guti-Peresi ér. A folyékony hulladék elhelyezésen túl megoldandó a kommunális hulladék problémája is. A jelenlegi szemétkezelés nem tartható fenn, csak a Regionális szemétlerakó megépültéig. A jelenlegi szemétlerakó helyét rekultiválni kell. 3. Természetvédelem, tájvédelem A közigazgatási terület északi részén található erdészeti irodaépületet műemlékként tartják nyílván. A környezete, amelybe beletartozik a nagy kiterjedésű erdőterület műemléki környezetként értelmezendő. Vigyázni kell ennek szépségére és a méltó környezetet továbbra is, fent kell tartani. A Gúti erdő teljes egészében a NATURA 2000 program SCI tervezett, különleges természet-megőrzési rendszer részét képezi. Nem messze található innen a Gúti vadászház, melynek szintén szép a környezete, gondozott a parkja. A külterület déli részén található mezőgazdasági gyep legelőterületet magába foglalja a Hajdúsági Tájvédelmi körzet védelemre tervezett területei. Fontos szerepet játszanak a védelemre tervezett területek a tervezésben, hiszen tekintettel kell lennünk természeti értékeinkre és különböző örökségeink megőrzésére. Hasonlóan fontos szerepe van a települést érintő régészeti lelőhelyek kijelölésének, hiszen meghatározhatják egy bizonyos terület rövid, vagy hosszú távú felhasználását. Nyílvántartott, azonosított régészeti lelőhelyek Nyírmártonfalva közigazgatási területén: 1. Reviczky major 2. Juhfürösztő 3. Soltész Gábor földje 4. Jenei-hegy Jenei-hegy 2. Nyílvántartott, azonosítatlan régészeti lelőhelyek (a lelőhelyek pontos helye nem ismezt, azonosításhoz további kutatás szükséges): 1. Gút 2. Kutyabagos 19
20 III. A BELTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. Területfelhasználás, településszerkezet, lakásépítés, lakóterületek A település változatos domborzatú területen található a Nyírségi homokdombok között. Az utcahálózat szépen alkalmazkodott a terepadottságokhoz (eltekintve néhány nemrégiben nyitott utcától). A belterületen jó néhány homokdomb található melyek még nem épültek be. Ezek adják Nyírmártonfalva egyik jellegzetességét. Messziről is jól látható dombok többnyire fával borított. A település központja a legrégebbi részen alakult ki, mely nem a geometriai középpontja a településnek. Meghatározó szerkezeti elem az utcahálózat mely a kiemelkedő dombokat kerülgetik. Legforgalmasabb utcája a 4905-ös másodrendű út mely a település délkeleti részén halad keresztül. Jelentős forgalom van a Debreceni és a Rákóczi utcák központi szakaszán is, ahol az autóbusz forgalom is körbejárja a településközpontot. Az utcahálózatot tekintve szinte minden nagyobb út, amely a településből kifelé vezet külterületi kapcsolatokkal rendelkezik és fontos szerepük van a továbbiakban is a szomszédos települések megközelítésében, ha kiépítésük megtörténne. A Debreceni út egy fontos út volt már régi idők óta, hiszen ezen a széles földúton keresztül tudtak eljutni vásárok idején Debrecenbe gyalog, kocsival, vagy itt hajtották az állatokat is a vásárra. Az út jelentősége tehát meg volt régen is a szándékok, hogy az utat ki kellene építeni Debrecenig jogosnak látszik, hiszen a Martinkai úttal együtt szerepelnek a Megyei Fejlesztési Koncepcióban. A megközelítése a megyeszékhelynek így körülbelül a fele távolság lenne. Fontos út a már említett Martinka-Hajdúsámson felé vezető út is, melynek belterületi szakasza a Melánia utca. A zúgó utca szintén fontos külterületi út felvezető szakasza hiszen ezen keresztül juthatunk el a település temetőjébe és külterületi folytatása számos a vizsgálatban is szereplő értékes és látványos épületet és gazdasági építményt tár fel. Mindazonáltal szinte az egyetlen olyan út, amelyen az északi külterületi rész kapcsolata fennáll a településsel a másik ilyen kapcsolat a Mihálydi utca. Kiemelt szerepe van a Széchenyi utcának, az intézmények többsége található. Gondozott közpark a településen csak egy található a Polgármesteri hivatal közelében a görög katolikus templom háta mögött, de igazi főtér (fórum) a településen nem található. A telkek többnyire keskenyek, viszonylag mélyek ez valószínű, hogy a domborzati viszonyoknak köszönhető, hiszen a talaj minősége nem tételez fel nagy mezőgazdasági tevékenységet. Ezeknek a hosszú telkeknek a megszüntetésére tett kísérletet az előző terv, de csak egyetlen utcácska valósult meg belőle ez pedig a Petőfi utca nevet viseli ma. Az épületek elhelyezése tipikusan falusias elrendezésben 20
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenNYÍRMÁRTONFALVA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. A koncepció feladata:
NYÍRMÁRTONFALVA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A készülő rendezési terveket megalapozó rövid- és hosszú távú elképzelések Jövőkép, összefoglalása. A koncepció feladata: Az épített környezet alakításáról
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV
HAJDÚSMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 471. SZ. ÚT VÁROSBÓL NYÍRADONY FELÉ KIVEZETÕ SZAKASZA MELLETTI KERÉKPÁRÚT NYOMVONALVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSA I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI
RészletesebbenVEKERD TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
C Í V I S T E R V TELEPÜLÉSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv
RészletesebbenNAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv
RészletesebbenNYÍRMÁRTONFALVA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. A koncepció feladata:
NYÍRMÁRTONFALVA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A készülő rendezési terveket megalapozó rövid- és hosszú távú elképzelések Jövőkép, összefoglalása. A koncepció feladata: Az épített környezet alakításáról
RészletesebbenJÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA
JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2018. ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos követelményeinek megfelelő tartalommal (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Részletesebben1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
RészletesebbenII.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti
ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.
RészletesebbenZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ
NYÍRACSÁD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK Törzsszám: P 10/2010 ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ 2013. október NYÍRACSÁD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
RészletesebbenSöréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1. Vizsgálat 1.1. Elhelyezkedés Söréd község Fejér megye észak-nyugati határához közel, Székesfehérvártól 16 km-re helyezkedik el. A települést DNy ÉK-i irányban
RészletesebbenHAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGHATÁROZOTT TERÜLETRE VONATKOZÓ ÉVI 3. SZ. MÓDOSÍTÁSA
Partnerségi egyeztetés dokumentációja 2018.11. Készült: a 314/2012.(XI.8.) Kr. szerinti- tárgyalásos eljáráshoz HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGHATÁROZOTT TERÜLETRE VONATKOZÓ 2018. ÉVI 3. SZ.
RészletesebbenAZ EGYES MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA ÉS HATÁSA
BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS 1 AZ EGYES MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA ÉS HATÁSA Bugyi község önkormányzata a hatályos Településrendezési eszközök módosítását tervezi.
RészletesebbenRÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község
RészletesebbenTanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
RészletesebbenKARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE jóváhagyva a 124/2005. (XI. 24.) számú határozattal 2010. február 11.
Részletesebben4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA
4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza. 1. sz módosítás A módosítandó terület
RészletesebbenA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata
VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai
RészletesebbenTornyospálca község településrendezési terv módosítását megalapozó TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV
P-ART Stúdió Kft Nyíregyháza Legyező u. 78/3 4400 E-mail: veresis55@gmail.com Tornyospálca község településrendezési terv módosítását megalapozó TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám:2/2015 1 Településrendezési
RészletesebbenTISZASZENTIMRE (ÚJSZENTGYÖRGY) KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZASZENTIRE (ÚJSZENTGYÖRGY) KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Településszerkezeti terv (jóváhagyott) Szolnok,
RészletesebbenFURTA KÖZSÉG. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE /2008(IV.17) ÖH. határozattal jóváhagyva - - TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA
FURTA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE - 2008 - - 37/2008(IV.17) ÖH. határozattal jóváhagyva - - TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI
RészletesebbenNagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához
Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési
RészletesebbenZAGYVARÉKAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
BABILON ÉPÍTÉSZ IRODA BT. 5300 Karcag, Kiss Antal u. 4. T.sz.:10/2016 ZAGYVARÉKAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Elfogadva: Zagyvarékas Község Önkormányzata 2/2017 (III.16.)
RészletesebbenTISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
Szikra Zoltán Egyéni Vállalkozó 5300 Karcag, Jókai utca 22. T.sz.:2/2017 TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Elfogadva: Tiszatenyő Község Önkormányzata.../2017 (...)
RészletesebbenTörzsszám: FI-5/2016 A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ július
DEBECEN MEGYEI JOGÚ VÁOS TELEPÜLÉSSZEKEZETI TEVÉNEK Debrecen, a 0205 hrsz-ú út 0200/1 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület - 0202/56 hrsz-ú út 0201/1 hrsz-ú út - -0202/47 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület
RészletesebbenRÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14
RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap
RészletesebbenBODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA
K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu
Részletesebben2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1 I. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Képviselő-testületi döntésből következő módosítási helyszínek átnézeti lapja és megnevezése A módosítások számozása a tájékoztatási szakaszban lévővel
RészletesebbenABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Településszerkezeti terv törzsszám : GJ-0315 Szolnok, 2005. november
RészletesebbenI I Változások
I I. 1. 3. Kunszentmiklós rendelkezik településszerkezeti tervvel. A változásokat a 2006-ban jóváhagyott hatályos településszerkezeti tervhez (továbbiakban: alapterv) viszonyítjuk. Hálózati elemek Főbb
Részletesebben4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA
4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza! 1. sz módosítás A módosítandó terület
RészletesebbenKAJÁRPÉC. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció május TH
KAJÁRPÉC Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2017. május TH-17-02-07 2 Kajárpéc Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap Felelős
RészletesebbenHALMAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA
PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2. Tel/Fax: 46/356-345 Mobil: 70/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmail.com
RészletesebbenTelepülésrendezési Tervének módosításához
Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi
RészletesebbenCegléd város településfejlesztési koncepciójának és településrendezési eszközeinek felülvizsgálata, módosítással érintett területek
2 Tervezett területfelhaszn álás, övezet Jelenlegi területfelhasználá s, övezet Terület mérete A termálfürdő melletti tó környékének rendezése, a tó mellett egy zöldsáv kialakítása, azután vegyes területbe
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
Ú J S Z Á S Z V Á O S P O L G Á M E S T E E 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉ 1. TEL: 5/552-022; FAX: 5/552-102 E-mail: ujszasz@pr.hu Tárgyalja: - Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság - Ügyrendi Bizottság
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - A 2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE - Jóváhagyva: 2/2012(II.16.) öh.sz.
HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - A 2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE - Jóváhagyva: 2/2012(II.16.) öh.sz. határozattal I./a I./b TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÓ
RészletesebbenPÁZMÁNDFALU. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció március TH
PÁZMÁNDFALU Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. március TH-16-02-03 2 Pázmándfalu Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap
Részletesebben1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,
RészletesebbenJOBAHÁZA. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció január TH
JOBAHÁZA Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. január TH-14-02-02 2 Jobaháza településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős
RészletesebbenŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS
ŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS Településszerkezeti terv módosítása elfogadva:./2019. (...) képviselő-testületi határozat Helyi Építési Szabályzat módosítása
Részletesebben3 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK. 3.1 Biológiai aktivitásérték számítása
RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG 8 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2015 3 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 3.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés Területhasználat Módosítás következtében megszűnik ha értékmutató
RészletesebbenA r t V i t a l Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. Településrendezési Csoport CÍMLAP
CÍMLAP Kántorjánosi Község Településrendezési Tervének - módosításához - M3-as autópálya Kántorjánosit érintő szakasza 2008. KÜLZETLAP Kántorjánosi Község Településrendezési Tervének - módosításához -
RészletesebbenH a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v
H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.
Részletesebben4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA
4. A TELEPÜLÉSSZEREZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSO LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A rendezési terv módosítása során 12 terület módosítására kerül sor. A módosítani kívánt területek
RészletesebbenTÁT NAGYKÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI
TÁT NAGYKÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TÁT NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 2004. ÉVBEN JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2008. ÉVI MÓ- DOSÍTÁSA 2008. OKTÓBER TÁTKÉP-TÁJKÉP
RészletesebbenElőzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához
Előzetes tájékoztató Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési
RészletesebbenTervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása
BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési
RészletesebbenKARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA
E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. telefon: (30) 364 3996 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2015. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek
RészletesebbenTELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó
LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal
RészletesebbenFEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21
FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap
Részletesebben6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388
SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11
RészletesebbenMeglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága
BALMAZÚJVÁROS HELYI ÉRTÉKVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS 2017.. Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága A jelenleg is érvényes településrendezési eszközhöz készült örökségvédelmi hatástanulmány. Ennek
RészletesebbenTörzsszám: FI-7/2016. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK Debrecen, Pallag településrészt érintően a 72.sz. vrk. Mezőgazdász utca - Manninger Gusztáv utca Hanga utca - tervezett belterület határ 4.sz. főút
RészletesebbenDEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA AZ ÉSZAK-NYUGATI GAZDASÁGI TERÜLET INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN
DEBECEN MEGYEI JOGÚ VÁOS TELEPÜLÉSSZEKEZETI TEVÉNEK MÓDOSÍTÁSA AZ ÉSZAK-NYUGATI GAZDASÁGI TEÜLET INFASTUKTUÁLIS FEJLESZTÉSE ÉDEKÉBEN a 33.sz. főút közigazgatási határ 0282/2 hrsz-ú út Kastélykert utca
Részletesebben. számú előterjesztés. Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész ELŐTERJESZTÉS
VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Pf: 5. Telefon: 85/501-003 E-mail: polghiv@marcali.hu Fax: 85/501-055 Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész. számú
RészletesebbenTISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE Jóváhagyva Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének
RészletesebbenDEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Debrecen, Mikepércsi út (47.sz. főút) Repülőtéri déli bekötő út (481.sz.főút) Debrecen Nagykereki vasúti mellékvonal
RészletesebbenTANULMÁNYTERV (Településrendezési szerződés megalapozásához)
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
Részletesebben1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával)
Alátámasztó munkarészek 1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával) Az alábbi ábrák Kál község lakónépességére vonatkozó főbb adatokat összegzik. A település lakossága a vizsgált
Részletesebben2. Településszerkezeti terv
SZIGLIGET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI SZERKEZETI TERV 1/7 2. Településszerkezeti terv Szigliget településrendezési terve Jsz.: 50-1286/2007 Szigliget Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 108/2010.
RészletesebbenNyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014
P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 69,47 km 2 Lakosság: fő Polgármester: Hamza Gábor
HAJDÚSÁMSON Terület: 69,47 km 2 Lakosság: 13.108 fő Polgármester: Hamza Gábor Elérhetőség: Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata 4251 Hajdúsámson, Szabadság tér 5. Telefon: 52/590-590 Fax: 52/590-591 Hajdúsámson
Részletesebben1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA
1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Megrendelő: Tállya község Önkormányzata Tállya Rákóczi utca 34. 3907 Tervező:
RészletesebbenVI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE
VI. KÖZMÛHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1. Ivóvízellátás A településen közüzemi vízmû és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 2 db mélyfúrású kút biztosítja. A kutak vize vas és mangántartalmú, vízkezelést tesz
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLAT
REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu H A R K A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI
RészletesebbenNemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.
RészletesebbenRAJZI SZABÁLYOZÁSI ELEMEK Nem települési döntési szint FELÜLETEK Települési döntési szint HATÁRVONALAK... polgármester I. rendű közlekedési célú közterület II. rendű közlekedési célú közterület (belterületen
Részletesebben4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA
4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza! 1. sz módosítás A módosítandó terület
RészletesebbenEresztvények A Képviselő-testület támogatja a terület egy részének visszasorolását lakó területbe 2. A Csapás területének
Tahitótfalu község településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének felülvizsgálatához szükséges tájékoztatási dokumentáció A 2010-ben elfogadott településrendezési eszközök
RészletesebbenGyőrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13
Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...
RészletesebbenKÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2016. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY
RészletesebbenA MÓDOSÍTÁSI IGÉNY BEMUTATÁSA, CÉLJA, HATÁSA
MONOSTORAPÁTI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS 1 A MÓDOSÍTÁSI IGÉNY BEMUTATÁSA, CÉLJA, HATÁSA Monostorapáti Településszerkezeti tervét a 11/006. (III..) Ökt. határozattal,
Részletesebben(1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület felhasználási egységekre tagolódik:
PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2013. (X. 17.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati
RészletesebbenSZENTPÉTERSZEG KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA
A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32.. 6a) pontja szerinti állami főépítészi eljárás dokumentációja: SZENTPÉTERSZEG KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA a Helyi építési szabályzat Ipari gazdasági
RészletesebbenBOCSKAIKERT KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI MÓDOSÍTÁS
314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32.. (6) pontja szerinti egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció. 2016. augusztus 22. BOCSKAIKERT KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2016. ÉVI MÓDOSÍTÁS 1.) HELYI
RészletesebbenTerületrendezési tervekkel való összhang vizsgálata
VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján Nyíregyháza
RészletesebbenFertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testülete.. határozatának 4. számú melléklete
Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testülete.. határozatának 4. számú melléklete TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS A TELEPÜLÉSSZERKEZETET MEGHATÁROZÓ KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATI ELEMEK A TELEPÜLÉSSZERKEZETET
RészletesebbenMEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA
MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:
RészletesebbenTerületrendezési tervekkel való összhang vizsgálata
NYÍRBOGÁT NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján
RészletesebbenJÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK
RÁBATAMÁSI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZMÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA - 14/2008 (III. 21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZAT (46/2003.
RészletesebbenAz Ország Szerkezeti Tervének vonatkozó részlete
1.2. TERVELŐZMÉNYEK, A MAGASABB RENDŰ TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos övezeteket, területfelhasználási kategóriákat
RészletesebbenTörzsszám: P1/2014. Felelős tervező
PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV ÉS BEÉPÍTÉSI
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA. - a Cser utca északi oldalán -
PARÁD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA - a Cser utca északi oldalán - 46/2018. (VI.07.) sz. határozattal és 5/2018. (VI.08.) sz. rendelettel ELFOGADOTT
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenMódosító indítvány sorszáma. Érintett szelvény. Kovács László és Valek Piroska. 5. 3f-4. Indítvány rövid tartalma, helyszíne
Módosító indítvány sorszáma Érintett szelvény 5. 3f-4 Indítványozó Kovács László és Valek Piroska átnézeti térkép Indítvány rövid tartalma, helyszíne 39287 hrsz-ú közpark területfelhasználási módjának
RészletesebbenTörzsszám: FI-9/ január
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a Debrecen, 4814.számú út 0807/1 hrsz-ú erdő beépítésre szánt terület határa 0805/7 hrsz-ú és a 0805/4 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által
RészletesebbenSIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények
SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna
RészletesebbenIPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS - HATÁROZAT ÉS LEÍRÁS
IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS - HATÁROZAT ÉS LEÍRÁS 2016. MÁJUS.../2016 (...) SZ. ÖNK. HATÁROZAT 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szerinti
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. A Helyi Építési Szabályzat módosításáról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról
Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 5/05.(III.05.)
Részletesebben314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32.. (6) pontja szerinti tárgyalásos eljárás dokumentációja január 21.
FÖLDES NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT A Vt -jelű Településközpont vegyes övezetre vonatkozó előírás építménymagasságot és ebből következően oldalkert méretét meghatározó 9.. (3) bekezdés értelmezést
RészletesebbenREGIOPLAN KÓPHÁZA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 41. ) Győr, 2016.
REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu KÓPHÁZA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA (314/2012.(XI.8.) Korm.
RészletesebbenAz egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
Részletesebben1. ELŐZMÉNYEK 2. A TERVEZÉSI TERÜLET ADOTTSÁGAI
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 E-mail: egriepir@egriepir.hu Munkaszám: 022010/2 1. ELŐZMÉNYEK MŰSZAKI
RészletesebbenMÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA
MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.
RészletesebbenABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ
1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics
RészletesebbenAz önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített
Részletesebben1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA
1 3/2019. (II.20.) határozat 1. melléklete 1. számú melléklet Településszerkezeti tervi leírás Neszmély Község Településszerkezeti tervét a Képviselő testület a 85/2013.(VI.26.) sz. Kt. önkormányzati határozattal
Részletesebben