Állattartó telepek bűzhatásának elemzése, és javaslat kidolgozása a lakosságot zavaró hatások megszüntetésére egy mintaterület példáján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Állattartó telepek bűzhatásának elemzése, és javaslat kidolgozása a lakosságot zavaró hatások megszüntetésére egy mintaterület példáján"

Átírás

1 Állattartó telepek bűzhatásának elemzése, és javaslat kidolgozása a lakosságot zavaró hatások megszüntetésére egy mintaterület példáján Szerződésszám: VKSZI/188/2008 GreenCapital-4/2008 Készült: az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS... 7 A BŰZ, MINT KÖRNYEZETI HATÁS... 8 Szaglás... 8 A bűz és a környezet... 8 Összefoglalás... 9 SZAGOK SZABÁLYOZÁSA HAZÁNKBAN ÉS AZ EU-BAN Hazai előírások Az építésügyről szóló évi II. törvény Az emberi környezet védelméről szóló év II. törvény A levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI.2.) MT. rendelet A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003.(XII.29.) KvVM rendelet Helyi önkormányzati rendeletek A bűzhelyzet megállapításának folyamata Szabályozás az EU-ban Németország Egyesült Királyság Dánia Belgium Hollandia Norvégia Összefoglalás AZ ÁLLATTARTÁS BŰZHATÁSA Az anyagcsere bűzhatása Széklet Vizelet Testszag Egyéb szaghatások Összefoglalás

3 A BŰZ VIZSGÁLATA Szagok észlelése és azonosítása, értelmezése A bűz mérésenek módszere, eszközei Szagok mérésének áttekintése Szagmérés Összefoglalás SZAGKIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Aktív szagcsökkentő eljárások A szagot okozó anyag mennyiségének csökkentése A szagot okozó anyag fizikai jellemzőinek megváltoztatása A szagot okozó anyag kémiai jellemzőinek megváltoztatása A technológia optimalizálása Gondos üzemvitel Passzív (csővégi) szagcsökkentés Bűzös légszennyező anyagok hígulásának elősegítése Égetés Géltáblás szagközömbösítés Oxidáció, redukció Maszkírozás Biofilter Ad/abszorpció Véggázmosás, párásítás Ózonizálás Hidegplazma Összefoglalás MINTATERÜLET VIZSGÁLATA A mintaterület kiválasztása Tartási körülmények a Telepen Tartási rend Trágyakezelés Bűz Mélyalmos tartás Istállók Szabadföldi trágya tároló Összefoglalás

4 JAVASLAT A BŰZHATÁS MÉRSÉKLÉSÉRE A bűzhatás mérséklésére szolgáló eljárások vizsgálata, elemzése Elszívott levegő hidegplazmás kezelése Szagközömbösítő gél Szórófejes párásítás Egyéb aktív bűzcsökkentő eljárások Összefoglalás ÖSSZEGZÉS Szabályozás Az állattartás bűzhatásai A bűz vizsgálata A szagok csökkentése Mintaterület Javaslat a bűzhatás mérséklésére a Telepen Javaslatok az állattartás bűzhatásának csökkentésére Mellékletek

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében megbízta a Green Capital Zrt.-t öt darab, az agrárium és a környezet-, természetvédelem közös fókuszába eső tanulmány elkészítésével. A tanulmányok témája a következő: 1. Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat 2. Mezőgazdasági hulladékokból történő megújuló energia-termelés és felhasználás lehetőségei az agrárium területén. 3. A magyar mezőgazdaság jövője a GMO-mentesség szempontjából. 4. Az állattartás környezetvédelmi hatásai, helyzete és viszonya a hazai és EU-s szabályozáshoz. 5. Állattartó telepek bűzhatásának elemzése, és javaslat kidolgozása a lakosságot zavaró hatások megszüntetésére egy mintaterület példáján Jelen tanulmány az ötödik téma (Állattartó telepek bűzhatásának elemzése, és javaslat kidolgozása a lakosságot zavaró hatások megszüntetésére egy mintaterület példáján) keretében elkészült kutatási jelentés. Az állattartó telepek üzemelése jelentős hatással van a környezetre. Ezen hatások közül a bűz okozza a legtöbb konfliktust. Sajnos a bűz megítélése szubjektív, a lakosság ma már rendkívül érzékenyen reagál a legkisebb szaghatásokra is. A civilizáció fejlődése során jelentősen megváltozott a szagokhoz való viszonyunk: ma már nagyon nehezen toleráljuk a legkisebb szaghatást is. Emiatt számos panasz fut be az egyes hatóságokhoz (ÁNTSZ, KÖFE, Önkormányzat), melyek elbírálása, megítélése igen kényes kérdés. Fontos tehát, hogy az üzemeltetők a tevékenységeket oly módon végezzék, hogy ne okozzanak jogos lakossági bűzpanaszokat. Ennek érdekében olyan eljárásokat kell alkalmazni, ahol a bűzképződés eleve kizárt, vagy csak igen mérsékelt-, illetve azokban az esetekben, mikor a bűzképződés elkerülhetetlen, ott gondoskodni kell annak csökkentéséről védőtávolság alkalmazásával, vagy az üzemelés helyszínének optimális megválasztásával. Az állattartás sajátos alapszaga nem szüntethető meg, még a legkorszerűbb tartási körülmények között is jelen van. A jelentősebb problémát az alapszagon túl jelentkező intenzív szaghatás okozza. A tartási körülmények és tartási módok-, valamint a trágyakezelés okozhat ilyen jellegű domináns bűzhatást. Ez ellen lehet és kell is tenni. Aktív és passzív módszerek vannak a bűzhatás csökkentésére. Az aktív eljárások a bűz keletkezését akadályozzák meg, vagy mérséklik-, míg a passzív módszerek a csővégi technikák. 5

6 Minden körülmény arra mutat, hogy első sorban az aktív bűzcsökkentést kell használni, a passzív módszerek jelentős lakossági panaszok esetén javasolhatók csak. A munka során megvizsgáltunk egy mintaterületet, mely a fenti megállapításainkat teljes mértékben igazolta. Javaslatok az állattartás bűzhatásának csökkentésére: Javasoljuk, hogy az állattartó telepeken elsősorban az aktív szagcsökkentő eljárások kerüljenek bevezetésre. Passzív (end-pipe) módszerek csak azokban az esetekben javasolhatók, ahol jelentős lakossági panaszok vannak; Javasoljuk, hogy az állattartó telepek létesítése során a telepítés helyének megválasztása és a megfelelő védőtávolság fokozottabb hangsúlyt kapjon; Javasoljuk, hogy a környezet szempontjából kedvező állattartási módok kapjanak prioritást; Javasoljuk, hogy a környezet szempontjából kedvező trágyakezelés magvalósítása kapjon prioritást; Javasoljuk egy mintaprojekt megvalósítását EU támogatással, amely bemutatja az üzemeltetőknek a korszerű, környezeti szempontoknak is megfelelő állattartó telep kialakításának lépéseit. Ezzel összefüggésben javasoljuk, hogy bemutatásra kerüljenek a rendelkezésre álló támogatási rendszerek (hazai és EU) és a kapcsolódó pályázati folyamatok. 6

7 BEVEZETÉS Az emberi civilizáció fejlődésével megváltozott a viszonyunk a szagokhoz. Amit egy középkorban élő ember orra elfogadott és számára kellemes volt, az lehet, hogy a mai ember számára undort keltő bűz. Valószínűleg egyre érzékenyebbek vagyunk a különböző szagokra, így a természetes környezet egyes szaghatásait is több esetben idegenül fogadjuk. Az elmúlt években sok panasz keletkezett abból, hogy a szomszéd kifogásolta a mellette lévő ingatlanon az állattartást. Furcsán hat ez az olyan falusi kertes, családi házas környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos. Sajnos emiatt több esetben előfordul, hogy a falun élő emberek konfliktusba kerülnek az újonnan betelepülő szomszédokkal, akik befolyásukkal elérhetik, hogy olyan döntések szülessenek, melyek hatására a vidék egyik jellegzetessége a háztáji állattartás ellehetetlenül. Természetesen az egyes telepeken nagy számban tartott haszonállatok jelentős bűzhatást okozhatnak, mely jogosan zavarhatja a lakosságot. A helyi állattartással kapcsolatos rendeletek-, az ezzel kapcsolatos eljárások-, és végrehajtási szabályok megalkotása a helyi képviselőtestület hatásköre. A munka célja annak bemutatása, hogy melyek az állattartás okozta a bűz okai, és mit lehet tenni az állattartó telepek bűzhatásának csökkentésére. Ennek során megvizsgáltuk a szagokkal kapcsolatos hazai és EU előírásokat, az állattartás okozta bűzhatásokat. Áttekintettük a bűz vizsgálatával kapcsolatos előírásokat. Összefoglaltuk az állattartás esetében releváns aktív és passzi csökkentési módszereket. Kiválasztásra került egy állattartó telep, melyet, mint mintaterületet vizsgáltunk meg. Ennek során elemeztük, hogy milyen megoldásokkal lehetne csökkenteni az állattartó telep okozta bűzhatást. 7

8 A BŰZ, MINT KÖRNYEZETI HATÁS Szaglás A tudomány hosszú időn keresztül nem foglalkozott a szaglással, annak ellenére, hogy kétségkívül egyik létfontosságú érzetünk. Szagérzet alatt a szaglószervünkben levő idegvégződéseknek oly ingerét értjük, mely bennünk különféle - kellemes vagy kellemetlen - érzést kelt. Ezeket az idegingereket azok az anyagi részecskék okozzák, melyek az idegvégződésekhez jutnak s azokra hatnak. Bizonyítja ezt az, hogy az oly anyagok, melyek közönséges hőmérsékleten nem párolognak, szagtalanok. A szaglás az orr hátsó részén, a szaglóhámban történik, ahová a levegő nagy része már közvetlenül nem áramlik, de e folyamat szorosan kapcsolódik a légzéshez, mely az egyik legfontosabb életfunkciónk. Megállapított tény, hogy az ember mintegy szagot képes megkülönböztetni. Mivel a szaglóhámunkon csak 1000 különféle receptorsejt azonosítható, mindegyik egy adott szagra specializálódott. A szagingert kiváltó szag egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy illékony. Az érzékelt szag általában a levegő által szállított illó részecskék, illetve gáznemű anyagok által keltett érzet, melyek képesek feloldódni a szaglóhámot borító vékony váladékban. Ennek egyik előfeltétele az, hogy az illékony szaganyag zsírban oldódó legyen, mivel az érzékelő receptorsejtek körül zsírszerű anyag van. A szaglóhámban (az embereké kb. 3-4 cm 2 ) elhelyezkedő szaglósejtek, szaglóidegrostok válaszolnak a különböző szagokra. Az egyes szaglóidegrostok nem válaszolnak minden szagra válogatás nélkül, van köztük bizonyos válasz-fajlagosság, s a szagérzési tartományuk viszonylag nagy. Érdekes, hogy az egyes szagokra, illatokra a beszélt nyelvekben nincsenek önálló elnevezések, mint pl. színek esetében (piros, zöld, stb.). Nem tudjuk megnevezni egy frissen kifestett lakás tiszta szagát és mondjuk egy idős ember által lakott otthon nehéz szagát. Az ember a szagok és illatok elnevezésére hasonlatokat használ (pl.: rózsaillat, izzadságszag, kávészag, stb.). Mindez a gyakorlatban jelentősen megnehezíti egy panasz vizsgálatát, mert a panaszosok nem egységesen írják körül a szag jellegét, hatását, intenzítását. A bűz és a környezet A bűz egyike a legszubjektívebb környezeti ártalmaknak, általában nem is akként tartják számon, ugyanis a szagok környezeti hatása a rossz közérzet és az okozott egészségkárosodás nem határozható meg pontosan. Eredete ugyanúgy lehet szerves, mint szervetlen anyag. A tudomány fejlődésével igény mutatkozott az egyes kémiai anyagok szagjellemzőinek összegyűjtésére. Műszeres koncentrációméréssel párhuzamosan elvégzett érzékszervi vizsgálatok eredményeképpen meghatározták az egyes szaganyagok szagküszöb értékeit. Ez sok esetben segítséget nyújt az egyes környezeti problémák vizsgálatánál. A civilizáció fejlődése során jelentősen megváltozott a szagokhoz való viszonyunk. Amit korábban természetesnek tartottunk (pl.: a széntüzelés jellegzetes szaga), az ma már szinte elviselhetetlen számunkra. Gondoljunk például a kétütemű autókra: mikor nagy számban 8

9 jártak az utakon, akkor ugyan nem volt kellemes, de- tűrhetőnek éreztük a szagukat, ma már ha csak egy pöfög az úton, azt is mindenki igyekszik elkerülni. Ugyanez a helyzet az egyes telephelyeken folyó tevékenységek esetében: ma már nagyon nehezen toleráljuk a legkisebb szaghatást is. Emiatt számos panasz fut be az egyes hatóságokhoz (ÁNTSZ, KÖFE, Önkormányzat), melyek elbírálása, megítélése igen kényes kérdés. Általában több-, egymástól független, de egyidőben jelentkező panasz esetén könnyebb a helyzet, a bűz forrása a szélirány és a panaszosok elhelyezkedése alapján behatárolható és intézkedni lehet a kibocsátóval szemben. Az állatok és az állattartás jellegzetes szaga is jogosan zavarhatja a lakókörnyezetet. A nagy állattartó telepek esetében, mikor aránylag kis területen több száz, vagy több ezer állat van összezárva, a szaghatás igen markáns lehet, melyet a szélirányban elhelyezkedő lakóterületen élők nehezen viselnek. Be kell látni, hogy ez jelentősen rontja a komfortérzetet, életminőséget, s aki ilyen helyen él, az minden lehetséges fórumon panasszal fog élni, ingatlanja értékét veszti, idegrendszeri károsodásokat szenved, élete ellehetetlenül. Mindezt a bűz miatt. Fontos tehát, hogy a tevékenységeket oly módon végezzék, hogy ne okozzanak jogos lakossági panaszokat. Ennek érdekében olyan eljárásokat kell alkalmazni, ahol a bűzképződés eleve kizárt, vagy csak igen mérsékelt, azokban az esetekben, mikor a bűzképződés elkerülhetetlen, ott Összefoglalás o gondoskodni kell annak csökkentéséről, o védőtávolságot kell kialakítani, hogy hígulás feltételei meglegyenek, o olyan telepítési helyet kell választani, ahol a bűzkibocsátás zavaró hatása nem érinti a lakókörnyezetet. Szagérzet alatt a szaglószervünkben levő idegvégződéseknek oly ingerét értjük, mely bennünk különféle - kellemes vagy kellemetlen - érzést kelt. Ezeket az idegingereket azok az anyagi részecskék okozzák, melyek az idegvégződésekhez jutnak s azokra hatnak. A bűz egyike a legszubjektívebb környezeti ártalmaknak, általában nem is akként tartják számon, ugyanis a szagok környezeti hatása a rossz közérzet és az okozott egészségkárosodás nem határozható meg pontosan. A civilizáció fejlődése során jelentősen megváltozott a szagokhoz való viszonyunk. Amit korábban természetesnek tartottunk (pl.: a széntüzelés jellegzetes szaga), az ma már szinte elviselhetetlen számunkra. Ugyanez a helyzet az egyes telephelyeken folyó tevékenységek esetében: ma már nagyon nehezen toleráljuk a legkisebb szaghatást is. Emiatt számos panasz fut be az egyes hatóságokhoz (ÁNTSZ, KÖFE, Önkormányzat), melyek elbírálása, megítélése igen kényes kérdés. 9

10 Fontos tehát, hogy a tevékenységeket oly módon végezzék, hogy ne okozzanak jogos lakossági panaszokat. Ennek érdekében olyan eljárásokat kell alkalmazni, ahol a bűzképződés eleve kizárt, vagy csak igen mérsékelt-, illetve azokban az esetekben, mikor a bűzképződés elkerülhetetlen, ott gondoskodni kell annak csökkentéséről védőtávolság alkalmazásával, vagy a telepítési hely megfelelő megválasztásával. Az állatok jellegzetes szaga is jogosan zavarhatja a lakókörnyezetet. A nagy állattartó telepek esetében, mikor aránylag kis területen több száz, vagy több ezer állat van összezárva, a szaghatás igen markáns lehet, melyet a szélirányban lehelyezkedő lakóterületen élők nehezen viselnek. 10

11 SZAGOK SZABÁLYOZÁSA HAZÁNKBAN ÉS AZ EU- BAN A levegővédelmi szabályozás megszületésének egyik indoka többek között- a bűz volt: az embereket zavarta a lakókörnyezetet elborító füst és bűz, így szabályokat hoztak az ezt okozó tevékenységekkel kapcsolatosan. Hazai előírások Hazánkban, a köztudatban, és a jogban, a jogalkotásban korán megjelent a bűz fogalma. Az építésügyről szóló évi II. törvény Az építésügyről szóló évi II. törvény az engedélyezéssel kapcsolatosan előírta, hogy az építésügyi hatósági engedély megadását meg kell tagadni, ha előre meg lehet állapítani, hogy az építmény megépítése, illetőleg fenntartása víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, zaj, rázkódtatás, sugárzás, vagy más ok miatt a környezetre olyan káros hatással járna, vagy a közérdeket egyéb módon sértené [29. (1)]. Az emberi környezet védelméről szóló év II. törvény Az emberi környezet védelméről szóló év II. törvény (továbbiakban: tv) a levegő védelme érdekében előírásokat tartalmazott, melyekben megtiltotta a levegő káros szennyezését [tv. 23..]; a kiemelten védett és a védett területeken a légszennyező anyagok (gáz, vegyi és sugárzó anyag, por, korom, füst, bűz stb.) kibocsátásával járó tevékenység végzésére vonatkozóan korlátozást-, illetve tiltást írt elő [tv. 26. (1)]. A tevékenységek végzésével-, illetve a települési környezet védelmével összefüggésben a tv. előírta, hogy a települési környezetben csak olyan üzem, létesítmény építhető vagy tartható fenn, illetőleg olyan tevékenység folytatható, amely a lakosság életfeltételeit károsan nem befolyásolja [tv. 38. (1)]; az üzemek és létesítmények által a települési környezetre gyakorolt káros hatások megakadályozása érdekében védőterületet, illetőleg védőtávolságot kell kialakítani [tv. 38. (2)]; a települési környezet védelme érdekében az állattartás meghatározott területeken korlátozható, illetőleg megtiltható [tv. 39. (3)]. A felelősség tekintetében a törvény előírja, hogy aki tevékenységével környezeti ártalmat okoz, az köteles azt megszűntetni és köteles a megfelelő védekezést kialakítani [tv. 43. (1)]. 11

12 A levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI.2.) MT. rendelet A levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI.2.) MT. rendeletben a bűzzel kapcsolatos konkrét szabályozás nem szerepel. Az MT rendeletben, a végrehajtásért felelős szervek főcím alatt a 13. -ban szerepel, hogy az összetevőikkel egyértelműen nem jellemezhető kellemetlen szagú légszennyező-anyagok (bűz) elleni védekezéssel kapcsolatos szabályokat az OKTH elnöke az egészségügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. A 21/1986. (VI.2.) MT. rendelet végrehajtására kiadott 4/1986. (VI.2.) OKTH sz. rendelkezés bevezette a bűz bírságolását. A bűzkibocsátás után fizetendő bírság megállapításának szabályait a 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés 7. számú melléklete tartalmazta. Eszerint pont, épület és felületi bűzforrás esetén a bűz után fizetendő bírság nagysága; a telephely határától 3 méterre, talajszint feletti 1,5 m magasságban, szélirányban mért, a telephely technológiájára jellemző technológiai határértéket meghaladó szagegységeként Ft. Megjegyezzük, hogy a fenti jogszabályok már nincsenek hatályban. A jelenleg hatályos szabályozást az alábbiakban mutatjuk be. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) ugyan nem nevesíti a bűzt, de a levegő védelmére vonatkozóan tartalmaz előírásokat, mely szerint a levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára [Ktv. 22. (1)]; a levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli [Ktv. 22. (2)]; a tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen [Ktv. 22. (3)]; Az épített környezet védelmével kapcsolatosan a törvény előírja, hogy az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre [Ktv. 24..]; a települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni [Ktv (1)]; az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtartása esetén engedélyezhetők [Ktv (2)]; a kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével 12

13 össze nem férő tevékenység - külön védelmi intézkedés nélkül - nem folytatható [Ktv (3)]; Azokban a jogszabályokban, ahol megemlítik a bűzt, csak másodlagos előírásként szerepel kibocsátásának megakadályozása, eleget téve a környezetvédelemben előtérbe kerülő integrált megközelítési, szabályozási szemléletnek. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megőrzése érdekében született. A bűz fogalmi meghatározása az alapfogalmak (3..) között szerepel a 21/2001. (II.14.) Kormány rendeletben: bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető A Kormányrendelet több helyen tartalmaz előírást a bűzzel kapcsolatosan: Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése [Kormányrendelet 5. (1)]. Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság hatósági határozatban írja elő [Kormányrendelet 14..]. A környezetvédelmi felügyelőség a helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetőjét a légszennyezés és a lakosságot zavaró bűzzel való terhelés megszüntetése érdekében a technológia korszerűsítésére, légszennyezést csökkentő berendezés létesítésére, intézkedési terv készítésére, annak megvalósítására, illetve egyéb műszaki intézkedésre kötelezheti [Kormányrendelet 23. (2) e)]. A Kormányrendelet 2. sz. melléklete tartalmazza, hogy a jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 500, de legfeljebb 1000 méter legyen. Az itt felsorolt tevékenységek között az állattartás is szerepel: 7. Állati anyagok feldolgozása 7.1. Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok kezelésére vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással Nagy létszámú állattartás Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre vagy szarvasmarhatartásra, több mint a) hely baromfi számára, b) 2000 hely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 hely kocák számára, vagy 13

14 d) 500 hely 400 kg vagy annál nagyobb tömegű szarvasmarhák tartására. A Kormányrendelet 8. sz. melléklete írja elő a levegővédelmi követelmények megszegőivel szemben alkalmazható levegővédelmi bírságokat és azok legnagyobb mértékeit. A felsorolásban a 20. sz. sorban nevesítve van a megalapozott lakossági bűzpanasz és annak birságtétele: 20. Megalapozott lakossági panaszt kiváltó bűzszennyező tevékenységet folytat, technológiát vagy berendezést üzemeltet Ft A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003.(XII.29.) KvVM rendelet A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003.(XII.29.) KvVM rendelet 2. számú melléklete a káros hatások és a veszélyeztetés ellen előírja, hogy a lakóházak 500 m-es körzetében létesített komposztáló üzemeknek csökkentenie kell a szaghatást, továbbá a szagok elleni, műszaki berendezésekkel történő kezelések hatékonyságát dinamikus olfaktometriás módszerrel kell értékelni. Helyi önkormányzati rendeletek A helyi önkormányzatoknak is van lehetőségük a bűzt okozó tevékenységek szabályozására. Például a helyi állattartási rendeletek megalkotásával szabályozzák az állattartással kapcsolatos bűzhelyzet kezelését, szankcionálását. A vitás esetek kiszűrésére és az állattenyésztés szabályozására születtek meg azok a helyi jogszabályok, amelyek övezetekre osztják az adott települést, s a külterületek felé haladva egyre inkább és egyre nagyobb számban engedélyezik az állattenyésztést. Az előírásokban általában szerepel, hogy a szárnyasok kivételével minden más jószág tenyésztéséhez zárt trágyatároló szükséges. Az állattartókkal szemben további elvárás a betonaljzat, a szivárgásmentesség, a zárt tető. Az önkormányzat jogos lakossági panaszbejelentés esetén kötelezheti a tulajdonost/üzemeltetőt a hiányosság pótlására, illetve ha ezt nem teszi meg, megtilthatják az állattartást. A levegőtisztaság-védelemre vonatkozó jogszabályok értelmében az állattartó telepek üzemeltetőinek el kell kerülniük a lakosságot zavaró bűzhatás kialakulását, a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni a diffúz jellegű légszennyező anyag kibocsátást, és meg kell akadályozniuk a rendkívüli légszennyezést is. 14

15 A bűzhelyzet megállapításának folyamata Egy adott tevékenység bűzösségének megállapítása rendszerint lakossági bejelentések alapján kezdődik. Ugyan az elsőfokú hatóság bűz esetében a környezetvédelmi felügyelőség, de a gyakorlat szerint a bejelentések általában a helyi önkormányzathoz érkeznek, amely igyekszik a bejelentések alapján feltárni a bűz forrását, gyors helyszíni szemléket tart a feltételezett bűzkibocsátó telephelyeken. A lakosság, vagy az önkormányzat értesíti bűzpanaszról a Környezetvédelmi Felügyelőséget és/vagy az ÁNTSZ-t. Ezzel az illetékes környezetvédelmi felügyelőségen megindul a panasz kivizsgálása. A fenti eljárás során dől el, hogy jogos volt e, a lakossági bejelentés, mely üzemeltető okozta, okozhatta a bűzt, milyen szabályt sértett az üzemeltető, milyen intézkedés, szankció szükséges a bűzmentes működés eléréséhez. Sajnos, sok esetben az üzemeltetők igyekeznek a bűzös tevékenységüket rejteni: a kibocsátások időszakosan történnek, és aránylag rövid ideig tartanak, s e folyamatokat az éjjeli órákra időzítik. Mire a panaszok beérkeznek az önkormányzathoz, felügyelőséghez, ott azokat értékelik, és a helyszíni bejárások megkezdődnek, a bűzkibocsátó üzemben már nyoma sincs e tevékenységnek. Az ilyen helyzetekben nagyon nehéz a hatóság helyzete. A lakosság türelmetlen, a potenciális szennyezők tagadnak. Jó megoldás lehet ilyenkor, ha a polgárok összefognak és szervezetten végzik a figyelést és gyors riasztás esetén van esély a tettenérésre. Mindezek mellett a hatóságoknak megfelelő ismerettel kell rendelkezni az egyes potenciális bűzszennyező telephelyekről, amelyek vegyipari folyamatokat üzemeltetnek, technológiájának része a lefúvatás, gáztalanítás, gőztelenítés, stb., olyan anyagot, terméket kezelnek, ami bűzös, üzemközi, vészhelyzeti kibocsátó forrásokkal rendelkeznek, a technológiától eltérően is működhetnek, eleve bűzös technológiát üzemeltetnek. Szabályozás az EU-ban Az EU-nak nincs konkrét közösségi előírása a bűzre vonatkozóan. Az Európai Unió Alkotmányában az Unió környezetpolitikája a következő célkitűzéseket teszi: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása; a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten. Természetesen 15

16 az emberi egészséghez a levegő megfelelő minősége alapvető, egy kellemetlen szag amellett, hogy befolyásolja az ember viselkedését, hangulatát, egészségkárosodáshoz is vezethet. Az EU állatvédelmi előírásában szerepel, hogy a bélsarat, vizeletet és takarmánymaradékot megfelelő gyakorisággal el kell távolítani a bűz csökkentése és a rovarok, rágcsálók távoltartása érdekében. Az egyes tagállamok az alábbi szabályozásokat alkalmazzák. Németország Németországban a szennyezőanyag-típusoknak megfelelő emisszió szabályozást fogadták el. A műszaki irányelveket a légszennyezőkre vonatkozóan, mely magába foglalja a bűzemissziót is a TALuft (Technische Anleitung zur Reinhaltung der Luft) [a levegő tisztántartásának műszaki irányelvei] tartalmazza. A szagra vonatkozó határérték 500 GE/m 3 (német szagegység/m 3 európai szagegység/m 3 ). Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságban az IPPC H4-es irányelve 1 szabályozza a szagkibocsátást, mely nem tartalmaz kötelező határértékeket. Bevezeti a normál háttér fogalmát a szagra vonatkozóan. Ennek mértéke 5-40 oue/m 3. Az indikatív szaghatás alapján erős (hulladékkezelés, állati termék feldolgozás, kenőanyaggyártás, petrolkémia, takarmánygyártás), közepes (állattartó telepek, zsírban történő sütések, cukorgyártás) és alacsony (csokoládégyártás, sörfőzés, cukrászat, aromagyártás, kávépörkölés, tésztasütés) szaghatású folyamatokra ajánl követelményeket. Az ajánlott betartandó szagértékek: Erős szaghatású folyamatoknál: 1,5 oue/m 3 Közepes szaghatású folyamatoknál: 3 oue/m 3 Alacsony szaghatású folyamatoknál: 6 oue/m 3 Dánia Dániában a kitettségi kritérium (bűz expozició) függ az elhelyezéstől (lakott, vagy nem lakott terület), a megállapított az alapkoncentráció nem haladhatja meg az 5-10 oue/m 3 -t 2 a mintavételi átlagidő 99%-ban az egy percet. Belgium Belgiumban a Flamand Környezetpolitikai Terv ( ) szabványosítani szeretné a szagkitettséget 16 gazdasági körnél, mely egy hosszú távú kutatási program előkészítése. 1 IPPC Horizontal Guidance for Odour Part 1 Regulation and Permitting 2 European Odour Units 16

17 Hollandia Hollandiában 1984-ben megjelentettek egy szaghatással kapcsolatos szabványt, amelyben rögzítették az egy óra alatt kibocsátható átlagos szagkoncentrációt. Norvégia Norvégiában a bűzös tevékenységet folytató telep legközelebbi szomszédjánál általánosan legfeljebb 5-10 oue/m 3 a megengedett immissziós szagkoncentráció. Egyenlőre tehát a bűzre vonatkozóan nincsenek egységes határértékek, bár az Európai Unióban a szagkoncentráció meghatározására már egységes szabvány létezik. A szabvány szerint szagkoncentráció mérése történik, amely alapján meg lehet állapítani az emissziócsökkentő berendezések hatásfokát, továbbá olfaktometriás mérések alapján meghatározhatók az emissziós hatásterületek egy alkalmas terjedési modell alkalmazásával. A megfelelő bűzcsökkentési eljárás kiválasztásakor, az elérhető legjobb technikával (BAT) szükséges a bűzös levegő keletkezésének lehetőségét megakadályozni. Az elérhető legjobb technika alkalmazása a leghatékonyabb környezetvédelmi módszer a bűz ellen. Összefoglalás Hazánkban, a köztudatban, és a jogban korán megjelent a bűz fogalma. A törvényi előírások-, és az azok alapján alkotott rendeletek adtak szabályozást a bűzzel kapcsolatosan. A bűzzel kapcsolatosan korábbiakban is történt hazánkban szabályozás. Ilyen volt a jelenleg már nem hatályos év II. törvény és a 21/1986. (VI.2.) MT. rendelet. A jelenlegi szabályozás alapját a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény teremtette meg. E törvény ugyan nem nevesíti a bűzt, de tartalmazza azokat a legfontosabb levegővédelmi előírásokat, melyek a bűzkibocsátásra is vonatkoznak. E törvény alapján született meg a levegővédelmi szabályozást átfogó 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet. A törvény és a kormányrendelet is teljes mértékben összhangban van az EU szabályozással. A 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet a BAT követelményeket-, az egyedi határértékek alkalmazását-, illetve a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását tartalmazza. A kormányrendelet előírásai szerint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése, továbbá a bűzzel járó tevékenység során, az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Ezen kívül a hatóság kötelezheti az üzemeltetőt a lakosságot zavaró bűzzel való terhelés megszüntetésére is. Bűzös tevékenység esetén a védelmi övezet előírása is szerepel a kormányrendeletben, továbbá nevesítve van a jogos lakossági bűzpanasz alapján kiróható bírságolás is. 17

18 A bűzhelyzet tisztázása során sok esetben az üzemeltetők igyekeznek a bűzös tevékenységüket rejteni: a kibocsátások időszakosan történnek, és aránylag rövid ideig tartanak, s e folyamatokat az éjjeli órákra időzítik. Mire a panaszok beérkeznek az önkormányzathoz, felügyelőséghez, ott azokat értékelik, és a helyszíni bejárások megkezdődnek, a bűzkibocsátó üzemben már nyoma sincs e tevékenységnek. Az ilyen esetekben nagyon nehéz a hatóság helyzete, a lakosság türelmetlen, a potenciális szennyezők tagadnak. Jó megoldás lehet ilyenkor, ha a polgárok összefognak és szervezetten végzik a figyelést és gyors riasztás esetén van esély a tettenérésre. Az EU-nak nincs konkrét előírása a bűzre vonatkozóan. Az Európai Unió Alkotmányában az Unió környezetpolitikája a következő célkitűzéseket teszi: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása; a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten. Természetesen az emberi egészséghez a levegő megfelelő minősége alapvető, egy kellemetlen szag amellett, hogy befolyásolja az ember viselkedését, hangulatát, egészségkárosodáshoz is vezethet. Az EU állatvédelmi előírásában szerepel, hogy a bélsarat, vizeletet és takarmánymaradékot megfelelő gyakorisággal el kell távolítani a bűz csökkentése és a rovarok, rágcsálók távoltartása érdekében. Egyenlőre tehát a bűzre vonatkozóan nincsenek egységes határértékek, bár az Európai Unióban a szagkoncentráció meghatározására már létezik egységes szabvány. A szabvány szerint szagkoncentráció mérése történik, amely alapján meg lehet állapítani az emissziócsökkentő berendezések hatásfokát, továbbá olfaktometriás mérések alapján meghatározhatók az emissziós hatásterületek egy alkalmas terjedési modell alkalmazásával. A megfelelő bűzcsökkentési eljárás kiválasztásakor, az elérhető legjobb technikával (BAT) szükséges a bűzös levegő keletkezésének lehetőségét megakadályozni. Az elérhető legjobb technika alkalmazása a leghatékonyabb környezetvédelmi módszer a bűz ellen. 18

19 AZ ÁLLATTARTÁS BŰZHATÁSA Az állattartás okozta legfőbb bűzhatás az állat anyagcseréjéhez kapcsolódik, melynek során az állat, az elfogyasztott takarmányt hasznosítva a felesleget üríti, s ennek következményeként trágya keletkezik. A helyi környezetre gyakorolt tényleges hatás a lakóépületek és más érzékeny befogadók közelségétől, a topográfiai sajátosságoktól és időjárási körülményektől függ. A települések belterületén is az állattartásból eredő bűz zavarja leginkább a lakosságot. Az istállószag különböző kémiai anyagok keverékéből áll, amelyek a takarmányból, az ürülékből, a vizeletből, szabadulnak fel, s ehhez adódik még hozzá az adott állatfajra jellemző sajátos szag, az ólak, ketrecek stb. tisztítására-fertőtlenítésére használt vegyszerek szaga. Az eddigi vizsgálatok alapján az állati trágyából származó bűz több mint 168 alacsony szagküszöbbel rendelkező vegyület együttes hatásaként keletkezik. A nem hasznosult táplálékanyagok természetes módon kiürülnek az állatok szervezetéből. Az ürítést nem szabad összekeverni az állati szervezetben zajló kiválasztással, melyben a test szöveteinek anyagcsere-aktivitása játszik szerepet. Az állatoknak sajátos testszaguk is van, amit nagy állatlétszám esetén bűznek érzünk. A koncentráltan, nagy számban tartott állatok a fajtajellegnek megfelelően jellegzetes szagot árasztanak, amely a környezetben élők részére rendkívül kellemetlen és sok esetben igen nehezen tolerálható. Állatfajonként is jelentősen eltérő lehet a tartás bűzössége. Általános vélemény szerint a hígtrágyás sertéstartás a legbűzösebb. A bűzhatás nagyban függ az alkalmazott tartási körülményektől is. Elhanyagolt, rendezetlen állattartó telep, még korszerű tartási mód esetén is okozhat jelentős bűzt, míg a rendszeresen gondozott, almozott sertések tartása, megfelelő trágyakezelés esetén, enyhébb bűzhatással jár. A kiegészítő tevékenységeknek is lehet szaghatása (takarmánykeverés, munkagépek, stb.). Az alábbiakban forrásonként mutatjuk be az állattartás bűzhatásait. Az anyagcsere bűzhatása Széklet Az állat széklete a takarmányozástól függ. A takarmányok tápértékét jellemző paraméterek közül az egyik legfontosabb az emészthető táplálóanyag tartalom. Különösen fontos az emészthetőség ismerete a fehérje esetében, mert nélküle a takarmányfehérjék takarmányozási értéke korrekt módon nem állapítható meg. A fehérje a többi szerves vegyülethez képest megkülönböztetett szerepet tölt be a takarmányozásban. A fehérjét ugyanis az állati szervezet más szerves anyagból nem tudja előállítani, ezért a fehérjéhez egyes állatoknak teljes egészében a takarmányok útján kell hozzájutni. 19

20 A széklet konzisztenciája, állaga, szaghatása első sorban az állat fajtájától-, és másodsorban a táplálástól függ. Az ürülék visszataszító szaga bakteriális működés következménye. A kénhidrogén mellett a bélflóra számos kén-, nitrogén-, és foszfortartalmú szénhidrogént is előállít, főként indol-, skatol- és tiolvegyületeket, melyek közös tulajdonsága a penetráns szag. Ezek az anyagok a bélszélben is megtalálhatóak. A szilárd ürülék (bélsár) az istállótrágya legértékesebb része, amelyben megvan mindaz, amit az állat a takarmányból nem emésztett meg, továbbá sok benne a bélbaktérium. Az állati bélsár tartalmazza a nitrogén-, foszfor- és a káliumvegyületeket, a nehezebben bomló, lassabban ható vegyületekben. A keletkező szilárd ürülék mennyisége állatfajonként változik, lényegében az állat testtömegével arányos. A testtömeg egy kilójára számított szilárd ürülék mennyisége szarvasmarha és juh esetében kb. 0,05 kg/kg, míg sertés esetében kb. 0,02 kg/kg. Naponta ürített szilárd ürülék tömegét különböző állatfajokra vonatkozóan az 1. sz. táblázat tartalmazza. 1. sz. táblázat Állatfaj SZILÁRD ÜRÜLÉK MENNYISÉGE Bélsár (kg/nap) Szarvasmarha Sertés 1,2-2,5 Juh 1,5-2,5 Ló A feletetett takarmány kiürített része (m %): Szárazanyag: % Nitrogén: % Foszfor: % Kálium: % Az állat a székletét a tartási helyén üríti, így a tartási módnak megfelelően történik annak eltávolítása, kezelése. A hígtrágyás tartás esetén az ürülék a taposórácsokon át rögtön eltávolításra kerül és a trágyacsatornába és víz segítségével jut a tárolóba. Ez a korábbi időszak nagyüzemi intenzív állattartásának jellemzője volt, környezeti szempontból finoman szólva- nem volt kedvező. Az erős bűz nem csak a tartási helyen, hanem a hígtrágya tároló környezetében is jelen volt és sajnos ma is jelen van. A klasszikus almos állattartás előnyeit felismerve, úgy tűnik, kezd visszatérni. Ebben a tartási módban az állati széklet az alomra kerül, azzal keveredik és almozáskor jut ki a tartási helyről. Az alommal és a vizelettel történő keveredés alatt kémiai folyamatok indulnak be és 20

21 ez sajátos szaghatással jár. Különösen az állatok által letaposott alom megbontása és kihordása jár intenzív bűzhatással és ammónia kibocsátással. Vizelet Az állatok táplálásához, a tartási technológiához, vizet használnak. A vizet az állat igénye szerint fogyaszt általában önitatós rendszerek segítségével. Az állat által ürített vizelet azokat a végső anyagcseretermékeket tartalmazza, amelyek az állat a veséin keresztül választ ki. A kiürített vizelet tartalmazza a kálium nagy részét is. Az állat a kiválasztott vizeletet a tartási módnak megfelelően a taposórácsra, vagy az alomra üríti. A vizelet, a széklethez hasonlóan a taposórácsokon át rögtön eltávolításra kerül s a trágyacsatornán át víz segítségével jut a tárolóba. Almos tartás esetén, az alomként használt száraz növényi rostok ezt zömmel felszívják és a vizelet az almozással távozik a tartási helyről. A vizelet az alomban a széklettel keveredve bomlásnak indul és erős, jellegzetes szagot áraszt. A keletkező vizelet mennyisége állatfajonként változik, lényegében az állat testtömegével arányos. A testtömeg egy kilójára számított vizelet mennyisége szarvasmarha és juh esetében kb. 0,02 kg/kg, míg sertés esetében kb. 0,04 kg/kg. Naponta ürített vizelet tömegét különböző állatfajokra vonatkozóan a 2. sz. táblázat tartalmazza. 2. sz. táblázat Állatfaj VIZELET MENNYISÉGE Vizelet (kg/nap) Szarvasmarha Sertés 2,5-4,5 Juh 0,6-1,0 Ló 4-5 Testszag Minden állatnak, így a haszonállatoknak is sajátos szaga van. Különösen erősen érezhető ez eső után vagy párás környezetben, a szag ugyanis szoros összefüggésben van azzal a zsiradékkal, amely az állat szőrzetén, tollazatán hordoz. Az ivari jelleg is hatással van az állat szagára. Az állatok testszaga és annak intenzitása függ a táplálási szokásoktól is. 21

22 Egyéb szaghatások A nagyüzemi állattartás környezeti levegőre gyakorolt hatása elsősorban jellegzetes, átható kellemetlen szag formájában jelenik meg. Egyéb más szaghatások általában kisebb jelentőségűek (pl: takarmánykeverés, fűtés, belsőégésű motorok, stb.). Egyéb szaghatások: takarmány jellegzetes szaga, kérődzők emésztéséből származó szagok, fűtőberendezések kéményeinek szaga, munkagépek szaga. Az állattartó telepekről származó bűzkibocsátás mértékét a következő tényezők befolyásolják: a telep mérete; állatlétszám; és fajtája az épületek kialakítása, a szellőztetés típusa; az üzemelési és a nevelési idő; takarmány típusa (pl. erős szagú takarmánykiegészítők), tárolása, esetleges kiszóródása; a takarmányozás rendszere; az üzemeltetés gondossága; trágya tárolás és kezelés; állati hullák tárolása és elszállítása; pangó szennyezett víz vagy trágyalé jelenléte; évszak, hőmérséklet az állattartó épületen belül. Az állatok mélyalmos állattartása során a tartási helyen rétegesen felhalmozódó trágya szaga a domináns. Az állatfajra jellemző, sajátos szaghatáson túl közvetlenül, vagy a legyek általa levegőbe kerülnek bizonyos kórokozók is, melyek egészségügyi kockázatot hordoznak. Az almos tartásnál az állatok ürülékével és vizeletével kevert szalma rendszeres, gyakori kihordásra kerül, a szaghatás kevésbé korlátozódik a tartási helyre, kiterjed a trágyatároló telepre is, tehát az állattartó telepen-, és a szerves trágyatároló telepen is bűzhatással kell számolni. 22

23 Megjegyezzük, hogy egyes esetekben, állatfajtól és technológiától függően, a száraz ürülék 3 a mozgatás hatására kiporzást okozhat, mely a környezeti hatáson túl egészségügyi kockázatot is hordoz. A bűz részben az ammónia jelenlétéhez kötődik, amelynek kiindulási anyagai a szervezetben a fehérjék és nukleinsavak lebomlásakor keletkeznek, majd a trágyából, a trágya-hígtrágya bomlása során lezajló biológiai folyamatokból ammóniává alakulva jutnak a levegőbe. Az ammónia szintjét az állattartó épületben a hőmérséklet, a légcsere, a páratartalom, az állatsűrűség, az alom minősége, illetve a takarmány összetétele (nyersfehérje-tartalom) befolyásolja. Mélyalmos tartás során anaerob folyamatok is lezajlanak, amelyek merkaptánok, aminok, ammónia, kén-hidrogén stb. képződéssel járnak. Tekintettel arra, hogy az ammónia épületen belüli magas koncentrációja az állatok egészségét károsítja, ezért az épületek szellőztetését az állatfajtól, kortól és létszámtól függő állategészségügyi előírásoknak megfelelően biztosítani kell. Nem megfelelő mértékű szellőztetés esetén az épületben megemelkedik a hőmérséklet, ami az állatoknak okozott kellemetlenségen túlmenően a trágya bomlásának ütemét is fokozza, így a bűzös anyagok további keletkezésének igen kedvez. A szellőztetés mértéke a meleg nyári hónapokban a legnagyobb, így a zavaró bűzproblémák jelentkezése is ekkor a leggyakoribb. A szén-dioxid a szervezetben lejátszódó energiaforgalmi folyamatok egyik végterméke. Az emlősök kilélegzett levegője tf% oxigént és 3,5-4 tf% szén-dioxidot, a baromfiak által kilélegzett levegő 6-7 tf% szén-dioxidot tartalmaz. A szén-dioxid mennyiségét az istállótrágya és mélyalmos tartásnál a trágya bomlása is növelheti. /megjegyzendő, hogy a szén-dioxid szagtalan, a bűzhatás kialakulásában nem játszik szerepet/ A metán a kérődzők emésztőszervrendszerében, a bendőben élő, cellulózbontást végző metánképző baktériumok révén, valamint mélyalmos tartásnál a trágya bomlása során is keletkezik 4. A kutatások alapján az állattartásból származó üvegház-gáz kibocsátás szoros kapcsolatban áll a mindenkori állatlétszámmal és a keletkezett trágya trágyakezelési módok közötti megoszlásával. Összefoglalás Az állattartás okozta legfőbb bűzhatás az állat anyagcseréjéhez kapcsolódik, melynek során az állat, az elfogyasztott takarmányt hasznosítva a felesleget üríti, s ennek következményeként trágya keletkezik. 3 szárnyasok esetében gyakoribb 4 Az állattartásból eredő metán-kibocsátás mértékére az Európai Környezetvédelmi Hivatal (EEA) részére a tagállamok által megküldött adatokból összeállított Éves közösségi üvegház-gáz leltárban találhatók adatok. 23

24 A helyi környezetre gyakorolt tényleges hatás a lakóépületek és más érzékeny befogadók közelségétől, a topográfiai sajátosságoktól és időjárási körülményektől függ. A települések belterületén is az állattartásból eredő bűz zavarja leginkább a lakosságot. Az állatoknak sajátos testszaguk is van, amit nagy állatlétszám esetén bűznek érzünk. A koncentráltan, nagy számban tartott állatok a fajtajellegnek megfelelően jellegzetes szagot árasztanak, amely a környezetben élők részére rendkívül kellemetlen és sok esetben igen nehezen tolerálható. Egyéb más szaghatások általában kisebb jelentőségűek (pl: takarmánykeverés, fűtés, belsőégésű motorok, stb.). Az állattartó telepekről származó bűzkibocsátás mértékét sok más mellett a telep mérete, állatlétszám és az állatok fajtája, a tartási körülmények, az üzemelési és a nevelési idő, a takarmány, az üzemelés gondossága, valamint a trágya tárolás-, és kezelés módja befolyásolják. Állatfajonként is jelentősen eltérő lehet a tartás bűzössége. Általános vélemény szerint a hígtrágyás sertéstartás a legbűzösebb. A bűzhatás nagyban függ az alkalmazott tartási körülményektől is. Az állattartás hatással van a környezetre, az egyes környezeti elemeket változatos módon érinti. Az egyes állattartási módszerek, az alkalmazott korszerű-, és kevésbé korszerű eljárások különféle módon és mélységben hatnak a környezetre. A nagyüzemi állattartás környezeti levegőre gyakorolt hatása első sorban a jellegzetes, átható kellemetlen szag formájában jelenik meg. Egyéb más hatások általában kisebb jelentőségűek (pl: fűtés, kiporzások, belsőégésű motorok, stb.). A koncentráltan, nagy számban tartott állatok a fajtajellegnek megfelelően jellegzetes szagot árasztanak, mely a környezetben élők részére rendkívül kellemetlen és igen nehezen tolerálható. 24

25 A BŰZ VIZSGÁLATA A levegőbe történő kibocsátásokat általában kémiai nevükkel azonosítjuk, szabályozásuk is eszerint történik. Más a helyzet a bűzzel. A különféle bűzök összetevőinek meghatározása nehezen-, vagy jelenlegi tudásunk alapján egyáltalán nem lehetséges. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy egy észlelt szag mértékét bűzös gázok keveréke esetén nem lehet az egyes alkotók koncentrációjával jellemezni. A szaghatást kiváltó összetevők meghatározása során ugyanis több száz szaghatást okozó vegyületet különíttettek el. Ezeknek, mint szaganyagoknak a bonyolult keveréke eredményezi a szagforrásból kikerülő szagot, de nem ismert, hogy a keverék összetevői hogyan hatnak egymásra (és gyakran az sem állapítható meg, hogy milyen vegyületek mekkora koncentrációja hozza létre). Viszont a bűz jelen van, kezdeni kell vele valamit. Meg kell vizsgálni a bűz jellegét, intenzítását. A vizsgálathoz a szakemberek az emberi orrot használják. A légszennyező anyagok kibocsátása gyakran okoz káros hatásokat, de általánosságban megállapítható, hogy csupán csak szaghatással bíró anyagok nem okoznak közvetlen megbetegedést vagy egészségkárosodást, hanem a kiváltott reakciók útján az emberek közérzetére hatnak károsan. Az egyes légszennyező forrásokból távozó gázok és gőzök jelentős része igen intenzív szaggal rendelkezik. A bűzös gázok között megtalálhatók, pl. kéntartalmú vegyületek, aldehidek, merkaptánok, ketonok, észterek, szerves savak, egyszerű és aromás kéntartalmú vegyületek, stb. A 3. sz. táblázatban néhány szaganyag szagának jellegére-, és szagküszöb értékére vonatkozó adatokat foglaltuk össze. 3. sz. táblázat ANYAGOK SZAGKÜSZÖB ÉRTEKEI ÉS SZAGJELLEGEI Vegyület Szagküszöb érték [ppm] Szag jellege Allil merkaptán 0,005 Fokhagymaszerű Ammónia 20 Szúrós Krotil-merkaptán 0,002 Görényszag Kén-hidrogén 0,1 Záptojás Metil-szulfid 0,002 Rothadt zöldség Piridin 5 Irritáló Szkatol 3 Bélsár Tiofenol 0,005 Hányingert keltő Ezek a szaganyagok a kibocsátás tekintetében általában kis mennyiségűek, de már igen kis koncentrációban is jelentős szaghatást okoznak a forrás környezetében. A szaghatás bizonyos esetekben hasznos és szükséges. A közszolgáltatású, vezetékes földgázt és a PB gázt szagosítani kell, hogy a környezeti levegőben könnyen felismerhetők legyenek. 25

26 A földgáz gáz szagosítása THT 5 TBM 6 etilmerkaptánt használnak. keverékével történik, a PB-gáz esetében Az állattartó telepek esetében a szaghatás egyedi és intenzív. Jellemzi magát az állatfajt és magát az állattartási módot. A szagokkal kapcsolatos legfontosabb fogalmak az alábbiak: - szagküszöb: A szaganyagnak az a legkisebb koncentrációja, amely szaghatás keltésére elegendő ingert vált ki a megfigyelő receptoraiban, azaz orrában. Ez nemcsak az anyagi tulajdonságoktól, hanem a megfigyelő személy érzékelésétől függ. - abszolút szagküszöb érték: az a koncentráció, amelynél az érzékelő egyének 50%-a valamilyen szagot észlel a vizsgálati körülmények között. - szagfelismerési küszöb: az a koncentráció, amelynél az érzékelő egyének 50%-a felismeri a vizsgálatra bocsátott anyagra jellemző szagot. - szagküszöb érték: az a koncentráció, amelynél az érzékelő egyének 100%-a felismeri a vizsgálatra bocsátott anyagra jellemző szagot. - szagegység: az egyes vegyületek hatásainak különbözősége miatt, összehasonlíthatóságuk érdekében került bevezetésre ez a fogalom, jelölése SZE/m 3. Egy szagegység azt a hígítást jelenti, amely mellett a vizsgálatban résztvevő személyek 50%-a az adott szagot még érzi, 50%-a már nem. - szagintenzitás: a szagerősség meghatározására alkalmazott de egy szubjektív és nem egységes jellemző paraméter, melyet tetszőleges skálán mérnek. (Az alsó érték: nem vagy alig érezhető, felső érték: erősen érezhető.) A legújabban egy ismert szaghatású vegyülethez, a normál oktanolhoz viszonyítva (min. 0 max. 8) adják meg. A szagintenzitás a szaganyag koncentrációjának logaritmusával arányosan nő. - hedonikus hatás: az adott esetben tapasztalt szagok szubjektív megítélésére szolgál, vagyis az észlelőnek kellemetlen kellemes-, vagy kibírhatatlan a vizsgált szaghatás. - szaggyakoriság, szagterhelés: az adott szaghatás észlelési gyakoriságára jellemző mérőszám, melyet szagórában fejeznek ki és egy hosszabb időtartamra a gyakorlatban egy évre (8760 óra) vonatkoztatva, %-ban adnak meg. - szagáram: a szagáram a szaganyag koncentrációjának (SZE/m 3 ) és térfogatáramnak (m 3 /h) a szorzata, mértékegysége: SZE/h. A szagáram időben változhat, ez az emisszió ütemével fejezhető ki. Szagok észlelése és azonosítása, értelmezése A szagérzet fiziológiai és pszichológiai részből tevődik össze, ami a következő egyenlettel fejezhető ki: 5 tercielbutilmerkaptán 6 tetrahidrotiofén 26

27 Szagérzet = Szagészlelés + Szagértelmezés Az észlelés fiziológiai mechanizmusa ez idáig tökéletesen nem ismert. Az interpretáció a pszichológiai rész is nagyon sok tényezőtől függ, melyek két csoportba oszthatók: - objektív tényezők : szagerősség, szagfajta, szagtartósság, szagidőpont, szaggyakoriság, stb. - szubjektív tényezők : életkor, nem, munkahely, fizikai és pszichikai egészségi állapot, stb. A szagérzékelést a következő tényezők befolyásolják: - a szaghordozó molekulák száma, levegőtérfogat, - a belélegzett levegőben levő szagaktív anyagok gőznyomása, - egyéni légzéstechnika (egy belégzés tartóssága és térfogata, levegőáramlás), - a központi idegek feldolgozó-mechanizmusa. A szagok kétféle módon határozhatók meg: Az érzékeléssel kapcsolatos szenzórius vagy organoleptikus (érzékszervi) mérés (olfaktometria, Európai Szabvány (CEN 13725). Ezek esetében az előzőekben tárgyalt emberi orr, mint detektor alkalmazható, ami azonban szubjektív eredményt szolgáltat és számos észlelő személy szükséges hozzá. A fizikai-kémiai (analitikus) mérés: gázkromatográfia A bűz mérésenek módszere, eszközei Szagok mérésének áttekintése A szagok mérése a tudományos és statisztikai érzékszervi vizsgálatokban már a XIX. század utolsó évtizedei óta ismert módszer. Így határozták meg az egyéni szagérzékenységet, és az élelmiszerek, fűszerek jellemzésére azok szagküszöbértékét. Ezt a mérési módszert vette át a környezetvédelem. A megbízhatóság, összehasonlíthatóság és reprodukálhatóság érdekében már az 1980-as években egy egységes szabályozás sürgetésére ajánlások, irányelvek és szabálytervezetek jelentek meg. A laborok közötti összehasonlító mérések nyomán az Európai Szabványbizottság (CEN) tíz ország szakértőiből álló Odours munkacsoportja elkészítette az első egységes szabályozásra vonatkozó olfaktometriai szabványtervezet. Az Odours munkában Anglia, Németország, Franciaország, Svájc, Írország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Dánia és Finnország küldöttei vettek részt. A szabványtervezetet a 1996-os megjelenése után széles körben, öt ország 19 laboratóriumában tesztelték, mintavegyületként a n-butanolt használva. Az összehasonlító mérések eredményei azt mutatták, hogy a szabványtervezet megfelel az elvárásoknak, és 1999 végén felvételét kérvényezték az európai szabványok közé. A CEN december 6-án 27

28 hagyta jóvá az EN 13725:2003 szabványt, amely Magyarországon december 1-jén lépett érvénybe MSZ-EN 13725:2003 európai magyar szabványként. A CEN/CENELEC belső rendelete alapján a következő országoknak nemzeti szabvány szerkezete köteles megvalósítani ezt az Európai Szabványt: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc és Anglia. A tervezet és a szabvány két fontos fogalmat vezet be és definiál a szaggal kapcsolatban: az európai szagegységet (oue) a szaganyag(ok) azon mennyisége, amely standard körülmények között 1 m 3 semleges gázba párologtatva ugyanolyan fiziológiás reakciót vált ki a mérőkből (kimutatási küszöb), mint a standard körülmények között 1 m 3 semleges gázba elpárologtatott 1 európai viszonyítási szagtömeg (EROM) kivált; az európai viszonyítási szagtömeget (EROM) az európai szagegységként elfogadott referencia érték, azonos a minősített referenciaanyag meghatározott tömegével. 1 EROM egyenlő 123 μg n-butanollal. A mérés fontosságát és a fejlesztések megbízhatóságát igazolja, hogy a megjelent Európai Szabvány EN nagyon hasonlít az Ausztrál Szabvány AS/NZ szabványra. Valamint a műszeres szintű technikai megközelítés különbözőségének ellenére, a Japánban kapott eredmények nagyon hasonlítanak a NVN2820, Holland Szabvány módszerével kapottakhoz, tehát összeegyeztethetők az európai EN szabvánnyal. Szagmérés A szag nagyságának, koncentrációjának mérése a következő nehézségekbe ütközik: az analitikai vizsgálatok nagyon időigényesek, az eredményekre a szaggal kapcsolatos vitás esetekben viszont sok esetben gyorsan lenne szükség; a szükséges elemzések anyag-és műszerigényessége igen költségessé teszi a vizsgálatokat, ezt csak fokozza, hogy ezeket csak jól felkészült laboratóriumokban lehet végrehajtani; egyes komponensek koncentrációja gyakran a mérési-, illetve a kimutatási határ alatt van; az egyes komponensek koncentrációiból nem lehet minden esetben a ténylegesen kialakuló szag jellegére és intenzitására következtetni. Ezen mérési nehézségek következtében a szag nagyságának, a szennyezett levegő szagkoncentrációjának meghatározására az érzékszervi vizsgálat bizonyult a legalkalmasabbnak. Ezen vizsgálatok során a műszer maga az emberi orr. A vizsgálat során nem az egyes komponensek koncentrációjának mérése történik, hanem a szagkeverék szaghatásának értékelése. A szag mérése jelenleg alkalmazott berendezés egy speciális gázkeverő készülék, amelynek érzékelője tehát, továbbra is az emberi orr. 28

29 A vizsgálandó bűzös levegőt semleges referenciagázzal (ez lehet tiszta, szagmentes levegő vagy oxigéngáz) hígítják egyre csökkenő mértékben mindaddig, amíg a mérő személy a detektálásra kiképzett orrmaszkban megérzi a szag megjelenését. A csökkenő mértékben történő hígítás kiküszöböli az orr elfáradásának lehetőségét. A készülékkel meg lehet határozni a különböző szagok szagküszöb értékét, a szagkoncentráció nagyságát. A mérési eljárásnak két típusa van. Statikus olfaktometria A statikus olfaktometriában a vizsgálandó gázmintát a mérés előtt, adott mértékben hígítják, és ezt a mintát vizsgáltatják a mérő személyekkel. Dinamikus olfaktometria A dinamikus olfaktometriába valamely állandó mennyiséggel áramló referenciagázhoz növekvő mértékben keverik az ugyancsak áramló bűzös gázt mindaddig, amíg a mérő személy megérzi a szag megjelenését. Az orr jelzésekor megállapítják az áramlási paramétereket, és ezekből meghatározzák a szagintenzitásra jellemző hígítási számot, amelyet Z I -vel jelölnek. Z I Vm V V m h Ahol: V m a mintagáz, a bűzös levegő térfogatárama [m 3 /s] V h a hígítógáz (referenciagáz) térfogatárama [m 3 /s] Z I a hígítási szám [1] Ha a Z I értékét egységnyi térfogatban lévő szaganyagra vonatkoztatjuk, megkapjuk a szagkoncentrációt, amelynek mértékegysége a Szagegység / m 3 [SZE/m 3 ], jele: Z: Z = Z I. c o [SZE/m 3 ] Ahol a c o a szagküszöbnél mért szagkoncentráció [1 SZE/m 3 ] Az egy SZE/m 3 az a szaganyag mennyiség, amely 1 m 3 semleges levegőben még éppen/vagy már szagérzetet vált ki a vizsgálatot végző személyek 50 %-ánál. A kapott mérőszám oly módon fejezi ki a bűzös levegő szaghatásának nagyságát, hogy megadja a hígítási arányt, 29

30 amely mellett a szennyezett levegő szagát még/vagy éppen lehet érezni. Az adott minta szagkoncentrációját a mérő személyek által megjelölt szagkoncentráció átlagaként a mérésvezető határozza meg. Összefoglalás A levegőbe történő kibocsátásokat általában kémiai nevükkel azonosítjuk, szabályozásuk is eszerint történik. Más a helyzet a bűzzel. A különféle bűzök összetevőinek meghatározása nehezen-, vagy jelenlegi tudásunk alapján egyáltalán nem lehetséges. Viszont a bűz jelen van, kezdeni kell vele valamit. Meg kell vizsgálni a bűz jellegét, intenzítását. A vizsgálathoz a szakemberek az emberi orrot használják. A légszennyező anyagok kibocsátása gyakran okoz káros hatásokat, de általánosságban megállapítható, hogy csupán csak szaghatással bíró anyagok nem okoznak közvetlen megbetegedést vagy egészségkárosodást, hanem a kiváltott reakciók útján az emberek közérzetére hatnak károsan. A szag nagyságának, a szennyezett levegő szagkoncentrációjának meghatározására az érzékszervi vizsgálat bizonyult a legalkalmasabbnak. Ezen vizsgálatok során a műszer maga az emberi orr. A vizsgálat során nem az egyes komponensek koncentrációjának mérése történik, hanem a szagkeverék szaghatásának értékelése. A szag mérése az EN szabvány szerint történik. A vizsgálandó bűzös levegőt semleges referenciagázzal (ez lehet tiszta, szagmentes levegő vagy oxigéngáz) hígítják egyre csökkenő mértékben mindaddig, amíg a mérő személy a detektálásra kiképzett orrmaszkban megérzi a szag megjelenését. 30

31 SZAGKIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A szagok csökkentésére számos eljárás ismert. Ezek közül nem mindegyik hatékony az állattartás okozta bűz ellen, de más tevékenységek, folyamatok esetében természetesen e módszerek megfelelőek és jól alkalmazhatók. A szagkibocsátás csökkentésére két alapvető módszer van: aktív szagcsökkentés; passzív (end of pipe) szagcsökkentés. Aktív szagcsökkentő eljárások Az aktív megoldások alkalmazása esetén már a tevékenység során csökkentjük, megakadályozzuk a szaganyagok keletkezésének lehetőségét. Ez a szagforrások (bűzös technológiai tevékenységek) jellemzőinek megfelelő megváltoztatásával érhető el. Az aktív védekezés lehetőségei igen széles körűek a szinte költség nélküli gondos üzemeltetéstől a teljes rekonstrukciót követő technológiaváltásig. Alapvető a telephely üzemelési helyének megválasztása. Azokban az esetekben, mikor a tevékenység eleve bűzös, illetve a sajátos szaghatást nem lehet elkerülni, akkor kulcsfontosságú a telepítés helyének megválasztása. A környezetvédelmi szabályozás alapelve a kibocsátásoknak már eleve a forrásnál történő csökkentése, a természeti erőforrások hatékony felhasználása révén, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatokban (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, módszerek alkalmazása, stb.) minden esetben az elérhető legjobb technikát (BAT 7 ) kell alkalmazni. Az egységes környezethasználati engedélyezés/ippc az integrált szennyezés-szabályozás általános kereteit hozta létre, a szennyezés megelőzésének, illetőleg a kibocsátások minimalizálásának követelményeit egy összehangolt hatósági eljárás keretében valósítja meg. Az IPPC engedélyezési rendszer azokra az ipari és más, ipari rendszerben folyó (pl. mezőgazdasági) tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, ahol a legnagyobb a valószínűsége, vagy lehetősége a környezet terhelésének, vagy a környezeti károkozásnak. A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek közé tartozik az állattartás is, amennyiben az egy telephelyen tartott állatok száma meghalad egy bizonyos mértéket. Az IPPC hatálya alá tartozó tevékenységek között az állattartás az intenzív sertés és baromfitartás révén érintett: intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztő létesítmények, több mint férőhellyel baromfiak, illetve több mint férőhellyel (30 kg-on felüli) sertések, 750 férőhellyel kocák számára. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb aktív szagcsökkentési technikákat, eljárásokat. 7 Best Aviable Techniques 31

32 A szagot okozó anyag mennyiségének csökkentése Azoknál a folyamatoknál, ahol egy markáns szag a domináns és ezt egy adott anyaghoz lehet kötni, akkor ésszerű, hogy ezen anyag mennyiségét csökkentve mérsékeljük a szaghatást. Ez a módszer alkalmazható az állattartási technológiában is, mivel itt a trágya bűze okozza a legnagyobb problémát. Az elérhető legjobb technika tartástechnológiai előírásai nem annyira a keletkező trágya mennyiségének csökkentését, mint annak minél gyorsabb és hatékonyabb eltávolítását célozzák, a légszennyező kibocsátások elkerülése céljából. Hozzájárul a mennyiség csökkentéséhez, ha az etetésnél-itatásnál víztakarékos technikákat alkalmaznak, illetve elkerülik a víz trágyába kerülését. A tárolás során a tároló fedettsége segít abban, hogy a csapadékvíz ne kerüljön a trágyába. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező A szagot okozó anyag fizikai jellemzőinek megváltoztatása A szag okozó anyag egyes fizikai jellemzőit megváltoztatva, bizonyos esetekben csökkenthető annak bűzhatása. Egyes kutatások szerint állattartásnál a trágya fizikai jellemzőit megváltoztatva csökkenthető annak bűzhatása. Exponenciális függvény-kapcsolat áll fenn a trágya hőmérséklete és az anyagcsere sebessége között. A trágya hőmérsékletének lecsökkentése 20 o C-ról 10 o C-ra, mintegy 50%-kal csökkenti a kibocsátásokat a 20 o C-os állapothoz képest. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező A szagot okozó anyag kémiai jellemzőinek megváltoztatása A szagot okozó anyag egyes kémiai jellemzőit megváltoztatva, bizonyos esetekben csökkenthető annak bűzhatása. Egyes folyamatoknál az anyagok savas-, illetve lúgos kémhatása-, illetve e kémhatás változása befolyásolhatja a bűzképződést. A nagyüzemi állattartó telepek esetében a keletkező trágya ph-jának csökkentése mérsékli az NH 3 kibocsátást. E módszer hatására, a húgysav és az ammónia mennyiségének csökkenése figyelhető meg a trágyában. A kutatások szerint eredményes az ureáz-inhibitor adagolása sertés- vagy marhatrágyához a húgysav-hidrolízis korlátozására. A relatíve semleges vagy enyhén savas körülmények között az ammónia-kibocsátás csökken. 32

33 Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező A technológia optimalizálása Az alkalmazott technológia célirányos megváltoztatásával is jelentősen lehet csökkenteni - adott esetben- a szaghatást. A hatékony és kellő mértékben felügyelt folyamatokban a szagképződést jelentősen csökkenteni lehet, illetve egyes esetekben meg is lehet szüntetni. Ennek érdekében az alábbi vizsgálati lépéseket célszerű megtenni: A technológia átvilágítása; A technológia fázisokra bontása; A fázisok értékelése az alábbi szempontokból: o folyamat, o hatékonyság, o bűzképződés; A technológia változtatási terv elkészítése; Modell futtatás, kisminta kísérletek, próbák; Értékelés; A technológia optimalizálás megvalósítása. Az állattartás esetében a takarmányozás optimalizálásával csökkenthető a bűzkibocsátás. A szakirodalmi adatok szerint a takarmány nyersfehérje-tartalmának csökkentése, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával eredményes lehet. A legeltetés növelése is csökkentheti némileg az ammónia-kibocsátást. Szakaszos takarmányozással az állatok fehérje-igényéhez igazodó takarmány-összetétel biztosítható. Ezáltal csökken a feleslegen bevitt aminosavak és ezzel együtt az ürített húgysav mennyisége. Bűzcsökkentés takarmány-kiegészítők adagolásával: ammónia-megkötők (pl. zeolit) megköti az ammóniát a vizeletben vagy az ürülékben, így csökkenti a kibocsátást savasító hatásúak (pl. gipsz vagy kalcium-benzoát) savasabb exrétumot biztosít, ahol az ammónia ammóniummá alakul át erjeszthető étkezési rostok a nitrogén-ürítés a vizelet (húgysav) helyett az ürülékkel történik (mikrobiális fehérje). Mivel ez a rost nem emészthető, a vastagbél mikrobáinak szolgál táplálékul. A megnövekedett bakteriális fehérje-szintézishez felhasznált nitrogén egy része a vérből diffundál át a bélfalon keresztül ez egyébként húgysavként ürülne. A mikrobiális fehérje kevésbé alakul át ammóniává az ürülékben. 33

34 Az élelmi rostok mikrobiális fermentációja illékony zsírsavakat is termel, amelyek az ürülék ph-ját csökkentik, és ezáltal befolyásolják az ammónia-ammónium egyensúlyt. Az állatok által ürített ammónia mennyisége csökkenthető, ha már eleve kevesebb a takarmánnyal bevitt nitrogén mennyisége. Ez megvalósítható az állatok mindenkori igényeihez igazított szakaszos takarmányozással, amely során alacsony nyersfehérjetartalmú takarmányt etetnek, a megfelelő aminosav-kiegészítéssel. Baromfi esetén 1-2, sertéseknél fajtától függően 2-3% nyersfehérje-tartalom-csökkentés érhető el. Különféle adalékanyagok állnak rendelkezésre, melyek megváltoztathatják a trágya jellemzőit és tulajdonságait. Ezen anyagokat trágyához keverésével az ammónia- és kén-hidrogénkibocsátások, ezzel együtt a kibocsátott bűz csökkenése érhető el, a trágya fizikai tulajdonságai megváltoznak, így könnyebben felhasználhatóvá válik, nő a trágyában található hasznosítható anyagok mennyisége, stabilizálódik a patogén mikroorganizmusok száma. Bűzcsökkentő adalékanyagok fajtái: Szagelnyomó és -semlegesítő adalékanyag Ab/adszorberek (ammónia abszorpció, zeolitok és klinoptilitek) Ureáz inhibitorok (a húgysav ammóniává történő átalakulását gátolja meg): o foszforamidok o Yukka kivonatok (Y. shidigera) o Szalma ph regulátor o savregulátorok (szervetlen savak) o Ca és Mg savak Oxidálószerek (hidrogénperoxid, kálium permanganát, nátrium hipoklorit) Flokkulálószerek (ásványi összetevők vagy szerves polimerek) Fertőtlenítők és antimikrobiális szerek (meggátolják a szagképző mikroorganizmusok működését) Biológiai adalékanyagok o Enzimek (szilárd anyagok cseppfolyósítására) Baktériumok: Módszer értékelése: o Exogén törzsek o Természetes törzsek elősegítéséhez Tőzeg hozzáadása KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező

35 Gondos üzemvitel Megfelelő korszerű technológia esetén is kulcsszerepe van a gondos munkavégzésnek. Érdemes meggondolni valamilyen minőségbiztosítási rendszer bevezetését, mert ez nagyban segíti a minőségi munkát, rendre, alaposságra szoktatja az alkalmazókat. Bűzzel járó folyamatok esetében a gondos üzemvitel igen fontos tényező. Hanyag vezetés és munkavégzés esetén számolni kell a környezetzavaró bűzhatás megjelenésével. A tisztaság az állattartásban is alapvető fontosságú. Az épületeket folyamatosan takarítani kell. Az épülettakarítást minimális vízmennyiséggel kell elvégezni. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező Passzív (csővégi) szagcsökkentés A passzív eljárások lényege az, hogy a kibocsátó forrásból kilépő szagszennyezett levegőt utólagos kezeléssel tisztítják meg a szennyező anyagoktól. A különböző bűzös technológiák által okozott szaghatás csökkentésével kapcsolatban általánosan használt passzív megoldási lehetőségek a következők: Bűzös légszennyező anyagok hígulásának elősegítése Azoknál a folyamatoknál, ahol a bűzhatás nem küszöbölhető ki, a környezetzavaró szag úgy szüntethető meg, hogy a bűz keletkezési helyén elszívott levegőt megfelelő magasságú kéményen át engedik a szabadba. Magas kibocsátó pontforráson át kilépő szaganyagok a transzmissziós folyamatok során hígulnak, mire a lakókörnyezetbe érnek koncentrációjuk a szagküszöb alá csökken. Ha viszont nem történik meg a szükséges hígulás, akkor a szagok nagy területeket terhelnek. Az állattartó telepeken, a szellőztető rendszerek két fő formája ismeretes, a mesterséges illetve a természetes. A mesterséges rendszerek ventilátor használatával mozgatják a levegőt, míg a természetes megoldásoknál az épület környezetében a konvekciós áramlások teszik ugyanezt. A tartási helyekről, valamint a trágyatechnológia megfelelő pontjairól összegyűjtött bűzös levegőt magas kéménybe vezetve biztosítható a panaszmentes üzemelés. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező

36 Égetés A szagmentesítés legrégibb eszköze az égetés, melynek során a bűzös levegőt olyan magas hőmérsékletű zónán vezetik keresztül, ahol megfelelő tartózkodási idő áll rendelkezésre, hogy az égési folyamat teljes egészében végbemenjen. Az égetéshez általában valamilyen támasztó tüzelést alkalmaznak, ami rendszerint egy, vagy több gázégő. Egyes esetekben katalizátor segíti a bűzanyagok mind tökéletesebb kiégését. A technológiához a bűzös levegőt a keletkezési helyekről el kell szívni, ennek kiépítése jelentős költséggel jár. Az üzemeltetéshez jelentős mennyiségű villamos energia és gázenergia szükséges. Állattartó telep bűzkibocsátásának csökkentésére ez a módszer nem terjedt el. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező Géltáblás szagközömbösítés A szagközömbösítő géltáblákat alkalmazó eljárás hosszan tartó hatású-, és kifejezetten állattartó telepek kellemetlen szaghatásainak mérséklésére kifejlesztett technológia, amellyel gyártói tájékoztatás szerint- igen hatékonyan kezelhetők a szerves anyagok bomlásából eredő bűzök bel- és kültéren egyaránt. Az alkalmazás során a rendelkezésre álló légtechnikai egységbe (szellőzőnyílásba, légzőcsőbe, a légbefúvó rendszerbe-, vagy csak a belső levegőt recirkuláló ventillátor légcsatornáiba) segédszerkezettel beépített géltáblákból folyamatosan és egyenletesen szublimáló hatóanyag az ammónia, kénhidrogén és merkaptán eredetű szagokat képes mérsékelni. Az alkalmazásra számos hazai referencia áll rendelkezésre. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező

37 Oxidáció, redukció Ebben az esetben is a bűzös levegőt a keletkezési helyekről el kell szívni, kezelni kell és a kibocsátás előtt át kell vezetni egy olyan berendezésen, melyben az oxidáció, vagy a redukció végbemegy. Ezt a módszert olyan helyeken lehet alkalmazni, ahol a folyamatban résztvevő anyagok minősége és mennyisége teljeskörűen ismert és így az oxidációs-, és/vagy redukciós folyamatok pontosan tervezhetők. Az állattartás során keletkező bűz összetétele, komponensei nem ismertek, így e módszer sikeres alkalmazása e területen kétséges. Emellett a légtechnika kiépítése itt is jelentős költségnövelő tényező. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező Maszkírozás Azokban az esetekben, mikor a bűz jellege megengedi, lehetséges a hatást maszkírozással csökkenteni. Ekkor a bűzt keltő anyagoknál erősebb szagú-, a kellemetlen szagot megszüntető egyéb anyaggal történő elfedés történik. A bűzös levegőbe olyan illatanyagot juttatnak, mely markáns jellegével elnyomja, illetve csökkenti a bűzhatást. Ehhez a technológiához nem kell feltétlenül elszívó rendszert kiépíteni, a szag elfedése a keletkezés helyén is történhet, ha ez a munkafolyamatot nem zavarja. A módszer költségigénye nem magas, beruházás igénye nem jelentős, üzemeltetése a maszkírozó anyag időszakos újratöltési költségét jelenti. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező Biofilter Ez a módszer a szagmentesítés legrégebbi eljárása, egyaránt használható az aktív-, és a passzív rendszerekhez. A biológiai bűzelhárítás mikroorganizmusok alkalmazásával, melynek során a bűzanyagokat tápanyagként vagy sejtépítő anyagként használják fel. Szelektíven és hatékonyan alkalmazható módszer. 37

38 Az adott feladatra kell egyedileg tervezni és kialakítani. Meglehetősen nagy méretű légtechnikai berendezések szükségesek a bűztelenítési folyamathoz. Vizes technológiák esetében terjedt el e módszer. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező Ad/abszorpció A bűzt tartalmazó levegőt adszorberen, vagy abszorberen át vezetik, ahol bűz-, vagy annak egy-, vagy több komponense megkötődik. Ennél a módszernél is komoly légtechnika szükséges. A töltetes oszlopok idővel kimerülnek, rendszeres cseréjükről gondoskodni kell. A vegyipar nagyon sok területén alkalmazott, kipróbált eljárás. Az állattartó telepeken történő alkalmazásról nincs tudomásunk. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező Véggázmosás, párásítás Szintén igen elterjedt módszer a szennyezett véggázok mosása különböző lúgos-, vagy savas oldatokkal, esetleg vízzel. A véggázban lévő szaganyagok a mosófolyadékban megkötődnek, illetve szaghatásukat részben, vagy egészben- elvesztik. Részben ide kapcsolódik a párásítással történő szagtalanítás is. A párásító rendszer mikronméretű páracseppeket juttat a levegőbe, amelyek részecskéi elnyelik a port és megkötik a szaganyagokat a levegőben. Mindemellett a nyári kánikulában hűti is a környezetet, ami az állattartás szempontjából előnyös A véggázmosás alkalmazásának feltétele a légtechnikai rendszer megléte. A létesítés és a működtetés is nagyon költségigényes. Előnye viszont a rendszernek, hogy az elszívott levegő portartalmának egy része is kimosásra kerül. A párásásítás költségei kedvezőbbek. A mosófolyadékból szennyezett víz keletkezik, amelynek ártalmatlanítása további komoly környezeti problémát jelent. Az állattartó telepeken történő alkalmazásról nincs tudomásunk. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kiváló; 0= nem jó

39 Ózonizálás A szagmentesítés egy viszonylag új módszere, melynek során a környezeti levegőből ózont készít egy berendezés és azt az elszívott bűzös levegőhöz keverik. Az ózonizálás során nagy energiájú korona kisüléses ózongenerátort használnak a szaganyagok megsemmisítésére. A technológiához ebben az esetben is kiépített elszívó rendszer szükséges. Az állattartó telepeken történő alkalmazásról nincs tudomásunk. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező Hidegplazma A hidegplazmás szagtalanítás elve, hogy a bűzt okozó szerves vegyületeket tartalmazó véggázba ionizált állapotú környezeti levegőt injektálva a bűzt okozó szerves komponensek lebomlanak. Ezzel elérhető, hogy a bűzhatás jelentősen csökkenjen. A módszer komplett légtechnikát igényel. Maga a reakció a légtechnikai rendszer kibocsátó kürtőjében megy végbe. Az eljárás működéséhez csak villamos energia szükséges, és nem képződik sem hulladék, sem szennyvíz. Módszer értékelése: KATEGÓRIA Alkalmazhatóság Hatékonyság Megbízhatóság Költség 5= kedvező; 0= nem kedvező A szagkibocsátás csökkentésére irányuló passzív megoldások a legtöbb esetben igen költségesek, vagy egyéb, pl. másodlagos szennyezési problémákat vetnek fel (mosófolyadék kezelése, regenerálása, szűrők elhelyezése, regenerálása, stb.). A szagcsökkentés során elsősorban az aktív megoldásokat kell előnybe részesíteni. Összefoglalás A szagok csökkentésére számos eljárás ismert. Ezek közül nem mindegyik hatékony az állattartás okozta bűz ellen, de más tevékenységek, folyamatok esetében természetesen e módszerek megfelelőek és jól alkalmazhatók. A szagkibocsátás csökkentésére két alapvető módszer van, az egyik az aktív szagcsökkentés, a másik a passzív (end of pipe) szagcsökkentés. 39

40 Az aktív megoldások alkalmazása esetén már a tevékenység során csökkentjük, megakadályozzuk a szaganyagok keletkezésének lehetőségét. Ez a szagforrások (bűzös technológiai tevékenységek) jellemzőinek megfelelő megváltoztatásával érhető el. A szagkibocsátás csökkentésére irányuló passzív megoldások a legtöbb esetben igen költségesek, vagy egyéb, pl. másodlagos szennyezési problémákat vetnek fel (mosófolyadék kezelése, regenerálása, szűrők elhelyezése, regenerálása, stb.). A szagcsökkentés során elsősorban az aktív megoldásokat kell előnybe részesíteni. Azokban az esetekben, mikor a tevékenység eleve bűzös, illetve a sajátos szaghatást nem lehet elkerülni, akkor kulcsfontosságú a telepítés helyének megválasztása. A környezetvédelmi szabályozás alapelve a kibocsátásoknak már eleve a forrásnál történő csökkentése, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatokban (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, módszerek alkalmazása, stb.) minden esetben az elérhető legjobb technikát (BAT) kell alkalmazni. Az alábbi aktív szagcsökkentési eljárásokat tekintettük át. Aktív szagcsökkentési eljárások A szagot okozó anyag mennyiségének csökkentése Azoknál a folyamatoknál, ahol egy markáns szag a domináns és ezt egy adott anyaghoz lehet kötni, akkor ésszerű, hogy ezen anyag mennyiségét csökkentve mérsékeljük a szaghatást. Ez a módszer alkalmazható az állattartási technológiában is, mivel itt a trágya bűze okozza a legnagyobb problémát. A szagot okozó anyag fizikai jellemzőinek megváltoztatása A szag okozó anyag egyes fizikai jellemzőit megváltoztatva, bizonyos esetekben csökkenthető annak bűzhatása. Egyes kutatások szerint állattartásnál a trágya fizikai jellemzőit megváltoztatva csökkenthető annak bűzhatása. A szagot okozó anyag kémiai jellemzőinek megváltoztatása A szagot okozó anyag egyes kémiai jellemzőit megváltoztatva, bizonyos esetekben csökkenthető annak bűzhatása. Egyes folyamatoknál az anyagok savas-, illetve lúgos kémhatása-, illetve e kémhatás változása befolyásolhatja a bűzképződést. A nagyüzemi állattartó telepek esetében a keletkező trágya ph-jának csökkentése mérsékli az NH 3 kibocsátást. A technológia optimalizálása Az alkalmazott technológia célirányos megváltoztatásával is jelentősen lehet csökkenteni - adott esetben- a szaghatást. A hatékony és kellő mértékben felügyelt folyamatokban a szagképződést jelentősen csökkenteni lehet, illetve egyes esetekben meg is lehet szüntetni. Gondos üzemvitel Megfelelő korszerű technológia esetén is kulcsszerepe van a gondos munkavégzésnek. Érdemes meggondolni valamilyen minőségbiztosítási rendszer bevezetését, mert ez nagyban segíti a minőségi munkát, rendre, alaposságra szoktatja az alkalmazókat. 40

41 Passzív (csővégi) szagcsökkentés A passzív eljárások lényege az, hogy a kibocsátó forrásból kilépő szagszennyezett levegőt utólagos kezeléssel tisztítják meg a szennyező anyagoktól. A vizsgált passzív megoldási lehetőségek a következők. Bűzös légszennyező anyagok hígulásának elősegítése Azoknál a folyamatoknál, ahol a bűzhatás nem küszöbölhető ki, a környezetzavaró szag úgy szüntethető meg, hogy a bűz keletkezési helyén elszívott levegőt megfelelő magasságú kéményen át engedik a szabadba. Égetés A szagmentesítés legrégibb eszköze az égetés, melynek során a bűzös levegőt olyan magas hőmérsékletű zónán vezetik keresztül, ahol megfelelő tartózkodási idő áll rendelkezésre, hogy az égési folyamat teljes egészében végbemenjen. Géltáblás szagközömbösítés A szagközömbösítő géltáblákat alkalmazó eljárás hosszan tartó hatású-, és kifejezetten állattartó telepek kellemetlen szaghatásainak mérséklésére kifejlesztett technológia, amellyel gyártói tájékoztatás szerint- igen hatékonyan kezelhetők a szerves anyagok bomlásából eredő bűzök bel- és kültéren egyaránt. A szellőzőnyílásba, légzőcsőbe, a légbefúvó rendszerbe-, vagy csak a belső levegőt recirkuláló ventillátor légcsatornáiba segédszerkezettel beépített géltáblákból folyamatosan és egyenletesen szublimáló hatóanyag az ammónia, kénhidrogén és merkaptán eredetű szagokat képes mérsékelni. Ezen eljárás esetén is szükséges valamilyen szintű légtechnikára. Oxidáció, redukció Ebben az esetben is a bűzös levegőt a keletkezési helyekről el kell szívni, kezelni kell és a kibocsátás előtt át kell vezetni egy olyan berendezésen, melyben az oxidáció, vagy a redukció végbemegy. Maszkírozás Azokban az esetekben, mikor a bűz jellege megengedi, lehetséges a hatást maszkírozással csökkenteni. Ekkor a bűzt keltő anyagoknál erősebb szagú-, a kellemetlen szagot megszüntető egyéb anyaggal történő elfedés történik. Biofilter Ez a módszer a szagmentesítés legrégebbi eljárása, egyaránt használható az aktív-, és a passzív rendszerekhez. A biológiai bűzelhárítás mikroorganizmusok alkalmazásával, melynek során a bűzanyagokat tápanyagként vagy sejtépítő anyagként használják fel. Szelektíven és hatékonyan alkalmazható módszer. 41

42 Ad/abszorpció A bűzt tartalmazó levegőt adszorberen, vagy abszorberen át vezetik, ahol bűz-, vagy annak egy-, vagy több komponense megkötődik. Véggázmosás/párásítás Szintén igen elterjedt módszer a szennyezett véggázok mosása különböző lúgos-, vagy savas oldatokkal, esetleg vízzel. A véggázban lévő szaganyagok a mosófolyadékban megkötődnek, illetve szaghatásukat részben, vagy egészben- elvesztik. Részben ide kapcsolódik a párásítással történő szagtalanítás is. Ózonizálás A szagmentesítés egy viszonylag új módszere, melynek során a környezeti levegőből ózont készít egy berendezés és azt az elszívott bűzös levegőhöz keverik. Hidegplazma A hidegplazma berendezés működésének lényege, hogy a bűzt okozó szerves vegyületeket tartalmazó véggázba ionizált állapotú környezeti levegőt injektálva a bűzt okozó szerves komponensek lebomlanak, ezáltal a bűzhatás a bűzt okozó komponensek minőségének függvényében jelentősen csökken. Komplett légtechnikát igényel 42

43 MINTATERÜLET VIZSGÁLATA A mintaterület kiválasztása A munka során kiválasztottunk egy hazai állattartó telepet és megvizsgáltuk a bűzkibocsátást. Mintaterületkénti kiválasztás főbb szempontjai: Jelentős állatlétszám, Jellemző állatfaj, Lakóterület közelsége, Átlagos tartási mód, Lakossági bűzpanasz fennállása. A fenti szempontoknak szinte teljes egészben megfelelt egy Cegléd környéki szarvasmarha telep (továbbiakban: Telep), kivétel talán a lakossági bűzpanasz fennállása volt, mivel megkérdezéseink során nem tapasztaltunk erre utaló információkat. Megjegyezzük, hogy a Telep tulajdonosa így is anonimitást kért, egy lakossági panasszal terhelt telep esetében semmilyen közreműködésre sem számíthattunk. A Telep és környezetének vázlatos térképe az 1. sz. ábrán látható. A Telep a településtől DK-i irányban helyezkedik el, a szélső házsoroktól kb. 200 m-re. A település és környezete jellemzően sík, a légáramlást befolyásoló építmény, műtárgy nincs a közelben. A Telep környezetében ritka fás, bokros részek és termőföldek találhatók. A Telep előtt vezet egy aszfaltozott két sávos közút. A Telepet és környezetét az 1. sz. mellékletben mutatjuk be. Telep 43

44 Tartási körülmények a Telepen A Telepen mélyalmos szarvasmarha tartás történik. A mélyalmos tartás során az istállóban rétegesen felhalmozódó trágya szaga volt érezhető. A tehenészetet bejártuk, fényképeket készítettünk (ld.: 1. sz. melléklet), adatokat gyűjtöttünk. A telephely átnézeti helyszínrajza a főbb létesítmények bejelölésével a 2. sz. ábrán látható. 44

45 2. sz. ábra É Porta, szoc. épület Mázsaház Ellető istálló Istállók (1-3) Trágyaakna Hidroglobusz Takarmányozó Bika nevelde Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával. 45 Napi trágyatárolók

46 Főbb adatok, megállapítások az alábbiak: A Telep a falu közelében helyezkedik el. A telephelyen régi, kissé elhanyagolt állagú istállók találhatók, melyek teljes kapacitása 370 db szarvasmarha. A szemle időpontjában 230 db tenyészállat volt a Telepen, melyeknek 30%-a Friz, 70%-a Magyar tarka. A Telepen szarvasmarha tartás-, és szaporítás történik, de van egy kisebb bikanevelő (35 db bikaborjú) is. A bejárás alatt a tehenek és növendék bikák az istállókban voltak, mert nagyon meleg és tűző nap miatt nem engedték őket ki a szabadba. A bikák esetében egyébként, csak istállós tartás történik. A telephelyen villany pásztorral kerített füves területek lettek kialakítva, melyekre váltakozva mennek ki az állatok. Istállók: Tartási mód: Kitrágyázás: 3 db + 1 db ellető + 1 db bikanevelő Mélyalmos 3-4 havonta Tartási rend 5:30 abrakolás a jászolba kézi erővel (tápot hozzák, keverés nincs); 7:00 lucerna adagolás jászolba kb. 10 kg/állat; 11:00 rendezett szabadba engedés (vill. pásztor által határolt területek váltakoznak); 17:00 réti széna adagolás a jászolba; Hetente egy alkalommal friss almot (búza és árpaszalma) terítenek az állatoknak. Trágyakezelés Trágyavillás munkagép bemegy az istállóba és alányúl a letaposott alomnak, és azt adagonként kihozza. A folyamat jelentős és intenzív bűzhatással-, és szúrós szaggal jár; A trágyaadagot munkagép pótkocsijára rakja; Traktor a telephelyen kívülre szállítja a felszedett almot és a termőterület szélén kialakított rakatra, trágyadombra teszi. A trágyadomb alatt nincs szigetelés; A trágyadombot érlelés után megbontják (állítólag ekkor is jelentős bűzhatás észlelhető) és trágyaszóró gépekkel a talajra juttatják, majd beszántják. Légyinváziót nem tapasztaltunk a Telepen. A dolgozó elmondása szerint a legyek a fejő rész megszűnése óta kevésbé fordulnak elő. Az istállók végénél 3 oldalú betonozott napi trágyatárolók vannak. A dolgozó elmondása szerint ezeket nem nagyon használják, mert a 3-4 havi mélyalom eltávolítás gazdaságosabb, mivel így egyszer kell megmozgatni a trágyát. Ennek ellenére azt tapasztaltuk, hogy a tárolókban jelentős mennyiségű trágya volt. Található a Telepen egy betonozott trágyaakna is a takarmányozó épület mellett (ld.: 2. sz. ábra). A trágyaakna kb. 1,5 m széles és 3 m hosszú és meredeken mélyül, a takarmányozó 46

47 felöli részen 3m mély. A trágyaakna a szemle időpontjában telített volt almostrágyával és trágyalével. A dolgozó elmondása szerint aktuális lenne az állatok kialmozása és a trágyaakna ürítése, de a szabadságok miatt ez késik. Bűz A Telephely környezetében enyhe állatszag volt érezhető. A telepen, az istállókban erősödött a szag, de nem volt intenzív. A trágyahalmok körül markánsabb szag volt, de nem tűnt átható jellegűnek. Mélyalmos tartás A mélyalmos tartásnál az állatok ürülékével és vizeletével kevert szalma 3-4 havi rendszerességgel kihordásra kerül. Ekkor a szaghatás kevésbé korlátozódik az istállóra, kiterjed a trágyatároló telepre is, tehát ezekben az időszakokban az állattartó telepen, a szerves trágyatároló telepen bűzhatással kell számolni. A szarvasmarhák ürülékében megtalálhatók a bűzhatást eredményező kémiai anyagok és a faj jellegzetes szagát adó aminok sora. Az állatok vizeletének jellegzetes szagát pedig a húgysav, és a kén-hidrogén okozza. A bűzhatás kialakításában jelentős szerepet játszó ammónia és a kén-hidrogén elsősorban a fehérjék, az aminosavak és a nukleinsavak lebomlásakor keletkezik a szervezetben. A mélyalmos tartás során emellett az istállóban felhalmozott trágya bomlásakor jelentős mennyiségű szén-dioxid és metán is képződik. Nem elhanyagolható, hogy az almostrágyában lévő bélsár és a vizelet N,P,K tartalma a talaj tápanyagtartalmának és a talajszerkezetnek a megőrzésében fontos szerepet játszik. A szarvasmarha tartás során a bűzhatás az istállón belül, illetve annak környezetében-, és a trágyatároló telepen jelenik meg. Istállók Az egyes szakmai vélemények szerint, a jól működő szellőztetési rendszernél nincs lényeges különbség az almozatlan és az almozott rendszerekben jelenlévő szén-dioxid 8 és NH 3 koncentrációjában. A mélyalmos rendszer esetében időszakosan, mérsékelt szellőzés esetén, magas páratartalom mellett igen jelentősen megnőhet az ammónia koncentrációja is. Esetünkben az istállók ablaknyílásai szabadok voltak, nyílászárók nem voltak beépítve, így az átszellőzés intenzív volt. A Telep istállói nagyüzemi állattartásra készültek az 1950-es, 60-as években. Aljzatuk betonozott és elvileg- szigetelt. A falazat téglából épített, vakolt kívül, belül, az oldalfalakban ablaknyílások és közlekedők vannak. 8 a szén-dioxid szagtalan gáz 47

48 A tetőszerkezet emelt magasságú acélgerendás tartókon nyugszik, a fedés palával történt. Az istállók hossztengelyének vonalában kerültek kialakításra a közlekedő folyosók, melyek az állatok ellátásával kapcsolatos munkafolyamatokat szolgálják. A folyosók mellett helyezkednek el a betonozott jászolok a jobb és bal oldalon. A jászolok belső oldala mintegy cm-el meg van emelve és ezen kivágások találhatók. Ezzel biztosított, hogy az állatok étkezés közben ne zavarják egymást. Az istálló átnézeti vázlata a 3. sz. ábrán látható. Jászolsorok Mélyalmos tartási helyek Kifutók Kezelői folyosó 3. sz. ábra Az irodalmi adatok szerint a mélyalmos tartás esetében a belső relatív páratartalom, a széndioxid, a metán és az ammóniatartalom magasabb az átlagos értékeknél. A szarvasmarhák a fal és jászol közötti almozott területre ürítenek. A fal melletti területre nem piszkítanak, azt pihenésre, fekvésre használják. Az istállófal nyílásaiban találhatók az önitatók, melyekből az állatok igény szerint fogyaszthatnak. Szabadföldi trágya tároló A Telepről az alom közvetlenül a szabadföldi trágya-depóra kerül kihordásra. A trágyakihordás az istállókból szag- és porszennyezéssel jár. A szálló por mennyisége az utak burkolattal való ellátottságától és az időjárási viszonyoktól függ. A kevésbé korszerű szállítójárművek füstgáz-kibocsátásával szintén számolni kell. 48

49 A trágyakezelés során az alomanyagból és az állatok ürülékéből jó minőségű istállótrágyát lehet előállítani. A folyamat közben jelentős, esetenként %-os szárazanyag- és nitrogénveszteséggel kell számolni. Laza tárolás esetén aerob mikroorganizmusok révén a szerves anyagok nagy része szén-dioxidra és vízre bomlik, a nitrogén-tartalmú vegyületekből ammónia szabadul fel. Az oxidáció hőtermeléssel jár, a trágyakazal jelentős felmelegedése (50-80 C) a felszínének kiszáradását eredményezi. A kiszáradás során olyan kéreg képződik, mely megakadályozza a gázok kijutását, ugyanakkor a magas hőmérséklet elpusztítja a lebontásban részt vevő, valamint a patogén mikroorganizmusok döntő részét. Nedves és tömör tárolás esetén anaerob erjedés indul meg, amely metán, alkoholok, tejsav és vajsav képződéséhez vezet. A képződő vegyületek közül elsősorban a vajsav igen kellemetlen szagú. A nedves erjedés során azonban kicsi a szárazanyag- és a nitrogén-veszteség. A trágya szagtalanítása elsősorban a nitrogén megkötése révén érhető el. Szagkötő anyagként pl. a talaj tápanyag-utánpótlásában egyébként is szerepet játszó szuperfoszfátot, illetve a talaj kationösszetételét előnyösen befolyásoló gipszet lehet használni. Az almos technológia bevezetése nagy mennyiségű szalma beszerzésével jár. Azok a növénytermesztő vállalkozások, amelyek szalmát tudnak értékesíteni, a későbbiekben a talaj tápanyag-pótlásához visszavásárolják az istállótrágyát. A trágya tárolása a telephelyen (trágyadepók), valamint a szántók szélén (trágyadomb) történik. Összefoglalás A kiválasztott mintaterület egy lakókörnyezethez közeli szarvasmarha telep, mely mélyalmos technológiát alkalmaz. A bejárás alatt a jellegzetes állattartási szag végig érezhető volt, de intenzitása nem tűnt erősnek. Az időszakos, 3-4 havonta történő kialmozás során jelentkezik a markáns bűz és szúrós szag (NH 3 ), mikor megbontják az állatok által letaposott almot. Ugyancsak bűzös a trágya a járművekre történő felrakáskor, a szállításkor, és a lerakás során. Ezt követően a trágyarakat kérgesedik, ekkor bűzhatása lecsökken és csak érlelés után, a szántóra történő kijuttatásakor jelenik meg újra, kevésbé markáns módon. Az alommal kevert trágya a tárolás során tömörödik, a nedvességtartalmától függően aerob vagy anaerob lebontó folyamatok játszódnak le benne. A lebontás eredményeként a bűzt okozó szerves vegyületek átalakulnak, a trágya rakat felszínén kialakuló száraz kéreg pedig részben megakadályozza a gázok légkörbe való kijutását. Az érett istállótrágya mezőgazdasági hasznosításra kerül, a talajba bedolgozva megszűnik a levegőt szennyező hatása. Vagyis a tárgyi mélyalmos szarvasmarha tartás a 3-4 havonat történő kialmozáskor-, és az ilyenkor szokásos trágyaműveleteknél okoz jelentős bűzhatást. Az irodalmi adatok szerint a mélyalmos tartásnál a felhalmozódó trágya jelentősen növeli a levegőben az ammónia koncentrációját. Különösen télen, amikor csökken az átszellőzés, és nő a bűzhatás. 49

50 JAVASLAT A BŰZHATÁS MÉRSÉKLÉSÉRE A vizsgált Telep állattartása mélyalmos rendszerű és jelentősebb bűzhatás az almozási műveleteknél fordul elő. Ekkor az állatok alól kiszedik a rétegesen letaposott, érett almot, és ezt elszállítják a szabadföldi trágya depóra. A Telep a faluhoz nagyon közel (kb. 200 m) helyezkedik el, így a bűzhatás DK-i széljárás esetén érintheti a lakókörnyezetet. Az istállók és egyéb épületszerkezetek elhanyagolt állapotban vannak, de az állatok környezete rendezett. A bűzhatás mérséklésére több technológiai eljárás ajánlható, jelen tanulmányban három különböző módszer alkalmazását mutatjuk be, és ezt követően áttekintjük az aktív bűztelenítő eljárásokat. A bűzhatás mérséklésére szolgáló eljárások vizsgálata, elemzése Elszívott levegő hidegplazmás kezelése A keletkezett bűzös levegő elszívásával és kezelésével megoldható, hogy környezetzavaró bűz ne alakuljon ki. Ennek feltétele, hogy a Telepen elszívó rendszer és véggázkezelő létesüljön. Elszívó rendszer Megvizsgáltuk a Telepen létesíthető e, elszívó rendszer és ennek milyen optimális telepítési lehetőségei vannak. Véleményünk szerint az istállókat a belmagasság és szerkezeti kialakítás alkalmassá teszik hosszirányú légcsatorna rendszerek telepítésére. Ezekből az oldalfalak mentén kiépíthetők az aljzatig lenyúló beszívó csatornák. Az elszívás egy lehetséges kiépítésének vázlatát a 4. sz. ábra mutatja be. Jobb-bal gerinc vezeték Jobb-bal oldalcsatornák 4. sz. ábra 50

51 Hidegplazmás véggázkezelő Az elszívott bűzös levegőt megfelelő eljárással mentesíteni kell a bűzhatástól. Sok ilyen eljárás, technika ismert a szakirodalomban, a példánkban a hidegplazmás szagmentesítési módszert mutatjuk be. A hidegplazma berendezés működésének lényege, hogy a bűzt okozó szerves vegyületeket tartalmazó véggázba ionizált állapotú környezeti levegőt injektálva a bűzt okozó szerves komponensek lebomlanak, ezáltal a bűzhatás a bűzt okozó komponensek minőségének függvényében jelentősen 9 csökken. A folyamat az 5. ábrán követhető. Maga a reakció a légtechnikai rendszer kibocsátó kürtőjében megy végbe. Az eljárás működéséhez csak villamos energia szükséges, nincs szükség vegyszerre, vagy bármilyen fogyó anyagra és nem képződik sem hulladék, sem szennyvíz. Az üzemeltetés egyszerű ki-be kapcsolással történik, melyet a telepítés helyén a kapcsolódó légtechnikai rendszerhez illesztett automatika végezhet. A rendszer legfontosabb üzemi paraméterei a vezérlő szekrénybe telepített célszámítógépről lekérdezhetőek, illetve modemen keresztül távfelügyeletre van lehetőség. 5. sz. ábra Alkalmazási lehetőség a Telepen A hidegplazma berendezéshez ki kell építeni a telepen egy központi elszívó rendszert. Ennek kürtőjéhez illeszthető a szagcsökkentő szerkezet. Egy központi elszívó rendszer kiépítése mind az öt istállóba becslésünk szerint jelentős költségigényű (több 10 MFt) és ehhez hozzá kell számítani magát a bűztelenítő berendezést a szükséges kiegészítő egységekkel együtt. 9 gyártói tájékoztatás szerint ez % lehet 51

Bűzhatással kapcsolatos hatósági tapasztalatok

Bűzhatással kapcsolatos hatósági tapasztalatok Bűzhatással kapcsolatos hatósági tapasztalatok Uramné Lantai Katalin Levegőtisztaság- és Zajvédelmi osztályvezető ÉMI-KTF Miskolc 2014. június 5. Korábbi szabályozás A 21/2001-es levegő védelméről szóló

Részletesebben

A levegőtisztaság-védelem aktuális kérdései, a levegőterheltségiszint vizsgálata, a zavaró környezeti szaghatás értékelése

A levegőtisztaság-védelem aktuális kérdései, a levegőterheltségiszint vizsgálata, a zavaró környezeti szaghatás értékelése A levegőtisztaság-védelem aktuális kérdései, a levegőterheltségiszint vizsgálata, a zavaró környezeti szaghatás értékelése Pusztai Krisztina, Dr. Béres András KVI Plusz Kft A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS

Részletesebben

A bűzkibocsátás szabályozásának nemzetközi és hazai gyakorlata

A bűzkibocsátás szabályozásának nemzetközi és hazai gyakorlata A bűzkibocsátás szabályozásának nemzetközi és hazai gyakorlata Ritvay Dorottya, Kovács Dániel Bevezetés A bűz egyike a legszubjektívebb környezeti ártalmaknak, általában nem tartják számon, ugyanis a szagok

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Az állattartó telepek ammónia

Az állattartó telepek ammónia Az állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása Bejenaru-Sramkó Gyöngyi tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály sramko@mail.kvvm.hu Az ammónia emisszió

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

A zavaró szaghatás problémája a tervezett jogszabályi változások tükrében

A zavaró szaghatás problémája a tervezett jogszabályi változások tükrében A zavaró szaghatás problémája a tervezett jogszabályi változások tükrében Dr. Ágoston Csaba Dr. Béres András KVI-PLUSZ Kft. A Nemzeti Fejlesztési Terv Jedlik Ányos Programjának, a Közép-Magyarországi Regionális

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉNÉL BETARTANDÓ VÉDŐTÁVOLSÁGOKRÓL ÉS AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOALTOS EGYÉB

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról Egységes szerkezetben a 10/2008. (IV.15.) 7/2010. (IV. 14.) 1/2011. (I.24.) és a 13/2012. (V.20.) és a 21/2012.

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

Tisztelt konferencia,

Tisztelt konferencia, Állattartó telepeknél fellépő zavaró szaghatások mértékadó, szabályozás orientált modellezése Készítették a Vidékfejlesztési Minisztérium részére a Levegőkörnyezeti Bt. Szakértői 2010. www.levegokornyezet.hu

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

Hatályos 2012. október 1-től

Hatályos 2012. október 1-től Pacsa Nagyközség Önkormányzat 11/2003.(VI.26.) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól 6/2004./IV.20.) sz., 16/2009.(XII.21.) sz. 15/2012.(V.24.), 20/2012.(IX.19.) önkormányzati rendelettel módosítottan

Részletesebben

Tata Város Polgármesterétől 2890 Tata, Kossuth tér 1. Tel.: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgármester@tata.hu

Tata Város Polgármesterétől 2890 Tata, Kossuth tér 1. Tel.: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgármester@tata.hu Tata Város Polgármesterétől 2890 Tata, Kossuth tér 1. Tel.: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgármester@tata.hu Szám: I/1- /2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

Tárgy: H A T Á R O Z A T

Tárgy: H A T Á R O Z A T Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye

Részletesebben

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdése és a

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Ezen rendelet 2000. március 29. napján kihirdetésre került. Kövegy, 2000. március 29. Dr Bagi Mária jegyző 1 Kövegy

Részletesebben

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. Bugyi Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 22/2012. (X.24.) rendelete Az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól.

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA. a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA. a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a nyíregyházi Őzdomb lakókert

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

Epöl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete az állattartás szabályozásáról

Epöl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete az állattartás szabályozásáról Epöl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete az állattartás szabályozásáról Epöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK a 12/2015.(V.13.) rendelettel módosított 26/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelete az állattartásról (Egységes szerkezetben) Kunhegyes Város Önkormányzati

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 10/2011.(V.27.)

Részletesebben

A bőzzel kapcsolatos ügyek tapasztalatai a jövı nemzedékek országgyőlési biztosa gyakorlatának tükrében

A bőzzel kapcsolatos ügyek tapasztalatai a jövı nemzedékek országgyőlési biztosa gyakorlatának tükrében A bőzzel kapcsolatos ügyek tapasztalatai a jövı nemzedékek országgyőlési biztosa gyakorlatának tükrében dr. Mohos Edit JNO, Jogi Fıosztály jogi referens Országgyőlési Biztosok Hivatala Budapest, 2010.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2004.(VI. 04.) önkormányzati rendelete a levegőminőség védelméről módosította: 31/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendelet 20/2011.V. 27.) önkormányzati

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

AZ ÁLLATTARTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI, HELYZETE ÉS VISZONYA A HAZAI ÉS EU 1 SZABÁLYOZÁSHOZ

AZ ÁLLATTARTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI, HELYZETE ÉS VISZONYA A HAZAI ÉS EU 1 SZABÁLYOZÁSHOZ AZ ÁLLATTARTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI, HELYZETE ÉS VISZONYA A HAZAI ÉS EU 1 SZABÁLYOZÁSHOZ Szerződésszám: VKSZI/188/2008 GreenCapital-4/2008 Készült: az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában

A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában Aktuális agrárpolitikai kérdések és állattenyésztésünk helyzete és kilátásai VM Mezőgazdasági Főosztály és EOQ MNB, 2010. november 23. A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete az állattartásról Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási

Részletesebben

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról 12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az állatok

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben /

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben / Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete az állatok tartásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2012.10.01.-től Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör

Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör Laborok Trágyavizsgáló labor Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör - Kutatásainkat az alacsony ÜHG kibocsátású trágyafeldolgozási technológiák kidolgozásáért, valamint a folyamat

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. (továbbiakban:

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA

EURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Petíciós Bizottság 2009 2005. február 7. MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA Georges Thiébaut, (belga állampolgár) által benyújtott 815/2001. sz. petíció a szabadtéri cserépgyárak

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Azokon a munkahelyeken,

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Az E-PRTR adatok minőségbiztosítása és. E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3

Az E-PRTR adatok minőségbiztosítása és. E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3 Az E-PRTR adatok minőségbiztosítása és minőségértékelése Fehérváry Ákos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3 A tagállamoknak

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Közepes hígtrágya (2)

Közepes hígtrágya (2) [5. számú melléklet a 59/2008 (IV. 29) FVM rendelethez] 5.1. Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez A) Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

A levegőt szennyező bűz

A levegőt szennyező bűz A levegőt szennyező bűz Ritvay Dorottya, Kondics Lajosné, dr. Bevezetés A bioszféra az ember fizikai létének, szellemi, társadalmi fejlődésének meghatározó környezete, az élővilág élettere. A környezet

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

I. Általános rendelkezések és fogalom-meghatározások 1.

I. Általános rendelkezések és fogalom-meghatározások 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 13. számú önkormányzati rendelete a haszonállatok tartásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. -ában kapott, felhatalmazás

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK. (Közlemények)

BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK. (Közlemények) C 155/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság közleménye a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról a következő

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1863-5/2012. Tárgy: A Wienerberger Téglaipari Zártkörűen Működő

Részletesebben