EGY FEL NEM FEDEZETT ALKOTÁS: KÓS KÁROLY IRISZ-TELEPI

Átírás

1 KÓS KÁROLY IRISZ-TELEPI REFORMÁTUS TEMPLOMA 247 EGY FEL NEM FEDEZETT ALKOTÁS: KÓS KÁROLY IRISZ-TELEPI REFORMÁTUS TEMPLOMA K olozsvár gyárnegyedének közelében, az Irisz-telepen, az út felé magasodó dombon emelkedik a Szent Békesség-templom 1, amely nagymérető tetıszerkezetével tőnik ki a házak közül. Puritán egyszerősége miatt leginkább egy falusi házra emlékeztet. Csak az épület elé kiugratott csúcsíves oromfal, a félköríves ablakok és 1996 óta létezı huszártornya jelzik, hogy mégsem egy egyszerő házról van szó. A Deportáltak (Oaşului) úti épületet Kós Károly tervezte. Ennek azért is van jelentısége, mert a Romániához csatolt Erdély kiemelkedı építészének munkásságát a trianoni békeszerzıdést követıen sokan látták kerékbe törni, és a jelentéktelenség, önismétlés bélyegét sütötték rá. Pedig Kós Károly volt az a mővész, aki építészként képes volt ténylegesen megteremteni azt a sajátosan magyar, nemzetinek mondható stílust, amely kialakításának igénye a századfordulón kapott lángra. Ez tükrözıdik az Irisz-telepi templom épületében is: a magyar népmővészet elemeit felhasználva Kós egy tipikusan magyar, elrendezésében és megjelenésében is protestáns templomot alkotott meg. Az Irisz-telepi templom ez idáig nem képezte kutatások tárgyát. Történetét, felépülésének folyamatát, illetve mővészettörténeti leírását a levéltári kutatásaim alkalmával fellelt anyag tette lehetıvé. Segítségemre volt továbbá Anthony Gall Kós Károly mőveit összegyőjtı, a forrásokat is megjelölı adattára. 2 Tárgyalásakor a legteljesebb képet a Kolozsvár-Irisz-telepi Egyházközség irattárában talált Historia domus, egy 1945-bıl származó hirdetıkönyv és az 1958 és 1969, valamint az 1970 és 1981 közötti idıszakokat felölelı presbiteri győlések jegyzıkönyvei segítségével sikerült kialakítanom. Ugyanitt találtam meg a templom alap- és tervrajzainak 1995-ben készült, sajnos rossz minıségő másolatait is. Mindezek mellett segítségemre volt még a Kolozsvár-Hídelvei Egyházközség irattárából származó presbiteri győlésekrıl hírt adó jegyzıkönyv, amely az 1946 és 1960 közötti idıszakot öleli fel. Az idık folyamán a templom neve helyének megnevezése szerint változott. Egy 1945-bıl származó hirdetıkönyvben egy, a Szentgyörgyhegy alatti úton építendı imaházat emlegetnek. 3 Egy 1946-os jegyzıkönyvben a megépítendı Kajántó úti, illetve Hála templom elnevezésre bukkantam. 4 A második világháború után a mostani Oaşului út a Deportáltak útja nevet viselte, ezért a jegyzıkönyvekben a Deportáltak útján épülı vagy lévı templomként említik. A Szent Békesség templom elnevezést az építés megkezdésekor, Bíró Mózes lelkipásztor szolgálata idején kapta a templom, ez a protestáns környezetben szokatlanul hangzó elnevezés azonban nem közismert. 5 Mindezen megnevezések mellett a lakónegyed neve alapján az iriszi vagy Irisz-telepi templom megnevezés a templom egész története folyamán jelen van. Napjainkban is ezen a néven emlegetik. Kós Károly a templom terveit már 1948-ban elkészítette, kivitelezésükre azonban csak 1950 és 1957 között került sor. Túlnyomórészt a hívek adományaiból építették, ami nem biztosította azt az 1 Mivel a köztudatban az Irisz-telepi templom megnevezés él, a továbbiakban ezt a nevet fogom használni. 2 GALL A Szentgyörgyhegy alatti úton levı imaházban az istentiszteletek hirdetıkönyve augusztus 19. KIREI. 4 PGYJH, február 3. 5 Katona Zsigmond Irisz-telepi fıgondnok szóbeli közlése alapján.

2 248 állandó pénzügyi alapot, amelyre szükség lett volna. Emiatt az építést folyton meg kellett szakítani. Így az 1957-es dátum tulajdonképpen csak hivatalosan jelenti az építkezések befejezését. Valójában a munkálatok még hosszú ideig elhúzódtak. Az Irisz-telepi templom felépítését megelızı idıkben Kolozsvárnak ebben a lakónegyedében elég nagy számban élhettek reformátusok. A századfordulón felépült a Kolozsvár-Hídelvei Egyházközség temploma az Állomás utca (Horea út) végén. Az Irisz-telepen lakó reformátusok, mivel nem volt saját templomuk vagy imaházuk, kénytelenek voltak a Hídelvei templomba járni, ami távol esett lakhelyüktıl, és kicsinek is bizonyult két gyülekezetnyi ember számára. Az általam kutatott iratokban elıször 1945-ben, a már fentebb is említett hirdetıkönyvben jelenik meg egy imaház építésének az igénye. Mint kiderül, a környékbeli reformátusok számára akkor már huzamosabb ideje vasárnap délelıttönként istentiszteleteket, délutánonként vasárnapi iskolát tartottak egy magánházban. 6 Ez a megoldás kényelmetlen és bizonytalan lehetett, ezért alkalmas, esetleg már beépített telket kellett keresni imaház és iskola részére. Ez a terv valószínőleg megvalósult, az 1949-es jegyzıkönyvbıl kiderül, hogy a tanügyi hatóság nyilván a tanügyi reform folyományaként miniszteri rendelkezésre hivatkozva kitiltotta az istentiszteleteket a Deportáltak útja 131. szám alatt található iskola-imaházból. Ezt követıen az új templom felépüléséig az istentiszteleteket közös megegyezés alapján az unitáriusok Máramaros úti templomában tartották. 7 Az imaház ügyének megoldása nem elégítette ki az igényeket, ugyanis már 1946-ban tervbe vették egy templom építését. Február 3-án beérkezett egy adomány Borbáth Samu ügyvéd, belvárosi presbiter részérıl a Kajántó úti Hála templom építésére. 8 Egy héttel késıbb a presbitérium 1000 példányban győjtıívet adott ki a templomépítéshez szükséges pénzalap megteremtésére. 9 Három év leforgása alatt összegyőlt az építés elkezdéséhez szükséges összeg. Az február 13-i jegyzıkönyvbıl az is kiderül, hogy a Deportáltak útja számú, az egyházközség tulajdonában lévı telekre Kós Károly tervei alapján fogják a templomot felépíteni. Azt, hogy mennyire sürgetı volt a templom létrejötte, az a tény is alátámasztja, hogy a hívek az 1948-as évben már jelentıs mennyiségő építıanyagot adományoztak az építkezéshez. 10 Miután az igazgatótanács a terveket megfelelınek találta és elfogadta, március elején megadta az engedélyt az építésre. 11 Március végére a városi mérnöki hivataltól is sikerült két évre szóló engedélyt szerezni. 12 A munkálatok vezetıje Moll Elemér mérnök, 13 az építıbizottság vezetıje pedig Réman Jenı gondnok lett. 14 A kımővesmunkákért Oroszhegyi György, az ácsmunkálatokért Görgényi Bálint magyarnemegyei ácsmester felelt. 15 Mivel a pénz nehezen győlt, az építkezés kisebb-nagyobb megszakításokkal haladt végén elsıként még a templom építésének megkezdése elıtt egy fenyı- és tölgyfából készült haranglábat emeltek a hívek adományaiból. 16 Réman Jenı jelentése szerint ebbe két harang 6 A hirdetıkönyvben nem jelenik meg a ház tulajdonosának neve: Jelentem a gyülekezetnek, hogy Isten segítségével mától kezdve minden vasárnap délelıtt 10 órakor a Szentgyörgyhegy alatt lakó híveink számára itt, a Szentgyörgyhegy alatti úton rendes istentiszteleteket tartunk... atyánkfia házánál. 7 PGYJH, február PGYJH, február 3. 9 PGYJH, február PGYJH, február László Dezsı esperesnek szóló levél, melyben az igazgatótanács megadja az engedélyt az építésre, március 3. KIREI. 12 PGYJH, március PGYJH, március PGYJH, május PGYJH, november Harangláb faanyag kimutatása. KIREI.

3 KÓS KÁROLY IRISZ-TELEPI REFORMÁTUS TEMPLOMA 249 került. 17 Ez az információ azonban nem egyezik a késıbbi jegyzıkönyvek utalásaival, ahol csak egy harangot emlegetnek. A tulajdonképpeni építkezés 1950-ben vette kezdetét. Az alapok már május folyamán elkészültek, 18 a falak felhúzása azonban jóval több idıt vett igénybe: 1953 júliusáig az ablakok feletti betonkoszorúig épültek meg. Ezután az épület meglévı részét 80 centiméternyivel kellett kiegészíteni, hogy a tetı elkészítéséhez hozzá lehessen látni. 19 Akkoriban fedıcserép a kereskedelmi forgalomban nem volt kapható, csupán hatósági igénylés és kiutalás formájában lehetett beszerezni. Az alapanyagok elıteremtésének nehézségei és a pénzalap megfogyatkozása miatt a templom fedésének elkezdésére 1953 ısze helyett csak 1955 második felében került sor. 20 Réman Jenı május 29-i jelentése szerint az ácsok akkor kezdtek a tetıszerkezet elkészítéséhez. Ugyanakkor Debreczeni Lászlót kérték fel a munka felügyeletére. 21 Anthony Gall megjegyzi, hogy a tetıszerkezet Debreczeni László módosításaival készült. 22 Valószínő, hogy ezekre a kivitelezés során volt szükség. Végül június közepére elkészült a tetıszerkezet: Lelkipásztor-elnök atyánkfia jelenti, hogy az elmúlt hétfın épülı Irisz-telepi új templomunk fedélzete készítése során a legmagasabb tetıgerendát felhelyezték az ácsok, s így a fedélre kitőzték a szokásos virágot. 23 Pontosan nem tudni, hogy a tetı héjazására mikor került sor. Az január 28-i jegyzıkönyv megemlíti, hogy az igazgatótanács közbenjárása útján begyőlt Szentháromság-vasárnapi perselypénzeket a templom cserepezésére fogják fordítani november 19-én Kós saját tervei alapján átvizsgálta az épülıfélben lévı templomot. Megelégedését fejezte ki az addig elvégzett munkával kapcsolatban, és javaslatokat tett a továbbiakra nézve. Többek között tanácsolta az épület háta mögött emelkedı domb templom elé való hordását egy mesterséges terasz kiképzése végett. Elképzelései szerint két szerpentinút vezetett volna a kaputól a templom bejáratáig, ezeket pedig különbözı dísznövények szegélyezték volna. Ez a gondolat sajnos nem valósult meg. 25 A Historia domus szerint december 7-ig elkészült a templomfedél, a cementpadlózat alapzata, valamint az ajtók és az ablakok is. Ugyanakkor sor került a gázfőtés és az áram bevezetésére. A gázfőtés bevezetésére pályázatot hirdettek, melyre több ajánlat is érkezett. A Bugarin Józsefét fogadták el, aki a többi pályázóval ellentétben költségvetést is csatolt ajánlatához július 2-án a vakolást is elkezdték. A munkálat elvégzésére nem írtak ki pályázatot, hanem azt az egyházközség házilag, Oroszhegyi György felügyelete mellett, a hívek segítségével végezte el. 27 Az egyházközség már 1956-ban megkapta az engedélyt a mérnöki hivatal részérıl a templom használatára, 28 de az épület csak 1957-re került valóban használható állapotba. Felszentelésére december 7-én került sor. 29 Ez a dátum azonban nem jelzi a munkálatok végét. Még hosszú idınek kellett eltelnie ahhoz, hogy az épület elnyerje ma is látható külalakját. 17 PGYJH, november PGYJH, május PGYJH, július A Historia domus szerint június 26-ig felépültek a falak, a fedélzet még nem készült el, a mennyezetet egyelıre ledeszkázták. Berendezés, főtés, világítás még nem volt, az ablakokat is bedeszkázták. 21 PGYJH, május GALL 2002, PGYJH, június PGYJH, január PGYJH, november PGYJH, szeptember PGYJH, július PGYJH, június HD.

4 250 A templom felépülése után megjelent az igény az önálló egyházközséggé való szervezıdésre. Több mint 500 választó egyháztag aláírása alapján április 1-jétıl az egyházközség önálló életet élt. 30 Önállósulásuk újabb kiadásokat vont maga után. Többek között tervbe vették egy lelkészi és kántori lakás építését, melyeknek megvalósítása nagy költségekkel járt. Az önállóvá válás folytán a Hídelvei Egyházközségnek is adósaivá váltak. Még az építkezések megkezdése elıtt a Hídelvei Egyházközség eladta a kerekdombi Partizán utca 62. szám alatt található telkét, és az így befolyt összeget az új templom építésére fordította. Közben tervbe vették egy másik templom építését a kerekdombi gyülekezetrész számára, ezért az Irisz-telepi Egyházközségnek az említett telek árát vissza kellett fizetnie. 31 Az újabb kiadások törlesztése miatt a templom befejezése még évekig elhúzódott. Kós Károly 1958 októberére elkészítette a templom udvarának és kerítésének terveit. Kivitelezésük azonban túl sokba került, így a presbitérium a papilak felépítését tartotta elsıdleges feladatnak. Új kerítés helyett a régi, rossz állapotban lévı megjavítását tőzték ki célul. 32 Végül csak 1977-ben került sor a ma is látható kerítés elkészítésére, de már nem Kós tervei szerint folyamán a templom tetejére felkerült a villámhárító, novemberre pedig elkészült az esıcsatorna is. Ez utóbbi elkészítésére Czégeni Ferenc bádogos júliusban adott be ajánlatot. 34 Mivel a továbbiakban nem történik utalás a csatornára vonatkozólag, feltételezhetı, hogy a munkálatokat az említett mester végezhette. A következı két évben a hívek adományaiból, mozaik-kocka kıbıl, illetve fából elkészült a templom és a portikusz padlózata. 35 Szintén 1961-ben Réman Jenı presbiter és nyugalmazott öntımester bejelentése nyomán felvetıdött egy nagyobb harang készítésének a kérdése. Az öntımester felajánlotta, hogy az 1921-bıl származó kis harang anyagát felhasználva, a hívek hozzájárulásával, nagyobb harangot önt. 36 Az új, 186 kg-os harang 1962 tavaszára készült el és 1970 között sor került a padlózat padok alatti részének ledeszkázására és a karzatok befejezésére ban a templom külsı falait, 1968 nyarán a belsıt meszelték ki. Közben be is bútorozták a templomot ben a hívek kalotaszegi varrottasokat adományoztak a szószék, a papiszék, az úrasztala és a karzat díszítésére ben az Esperesi Hivatal tőzrendészeti rendelkezése alapján felvetıdött a templom három vaskályhájának terrakotta kályhákra való kicserélése. A presbitérium fel is hatalmazta az elnökséget, 39 de a cserére nem került sor. A templomot 2009-es renoválásáig három gázzal mőködı vaskályha főtötte, majd a felújításokat követıen főtıtesteket helyeztek el az épületben. Az orgonát 1975-ben vásárolta az egyházközség. A presbitérium anyagi okokból nem támogatta az orgona vásárlásának ötletét, azonban az egyházközség közgyőlése engedélyt adott rá. Mivel az eladó falusi orgonák nem bizonyultak megfelelınek, a kolozsvári Groza Péter utcai zeneüzletbıl vásároltak meg egy keletnémet gyártású elektromos orgonát július 6-án Téglás Albert gondnok jelentést tett a harangláb rossz állapotáról, és javasolta annak megjavítását. A presbitérium többsége viszont a korábbi elképzelésekre hivatkozva 41 a 30 PGYJI, március PGYJI, október PGYJI, október PGYJI, december PGYJI, július HD, KIREI. 36 PGYJI, október HD. 38 HD. 39 PGYJI, augusztus PGYJI, június Már Kós Károly november 19-i látogatásakor felmerült egy torony építésének az ötlete, amit ı maga is helyeselt, sıt erre vonatkozólag egy tervet is készített, melynek másolata megtalálható a Kolozsvár-Irisz-telepi

5 KÓS KÁROLY IRISZ-TELEPI REFORMÁTUS TEMPLOMA 251 harangláb javítása helyett egy torony építését javasolta. Az egyházkerület mérnöke felülvizsgálta a problémát, majd a megyei fımérnök véleményét is kikérte. A megbeszéléseket követıen az egyházkerület igazgatótanácsa nemleges választ küldött a toronyépítést illetıen, és javasolta a harangláb renoválását. 42 Végül az 1990-es évek közepén mégis sor került egy huszártorony megépítésére. A Kolozsvár-Irisz-telepi Református Egyházközség irattárában található tervrajzok szerint egy O. Rusu nevő kolozsvári mérnök munkájáról van szó. Feltételezésem szerint a mérnök tervei Kós korábbi munkáján alapulnak, a két terv ugyanis szinte a megtévesztésig hasonlít egymásra. A huszártorony elkészültekor a haranglábat lebontották. 43 Kós Károly a presbitérium felkérésére 1959-ben elkészítette a parókia tervvázlatait is. A presbitérium november 15-én tartott győlésében a két terv közül a másodikat választotta, és bizonyos változtatások kikötésével felkérte Kóst a végleges tervek elkészítésére. Anthony Gall 1960-ra teszi a tervek elkészültét, 44 hollétüket viszont ı sem ismerte. Mindenesetre a templom történetének rövid román nyelvő leírásából 45 kiderül, hogy a parókia 1970-ben épült, Nagy Lajos tervei alapján. Tehát Kós tervei nem kerültek kivitelezésre, és semmilyen adat nem áll rendelkezésre velük kapcsolatban. Az Irisz-telepi templom a mostani Oaşului út mentén, a szám alatt helyezkedik el. Az út fölé magasodó dombon álló épülethez fák és bokrok által szegélyezett lépcsıs ösvény vezet. A téglalap alaprajzú templom elrendezése nyugat kelet irányú, a déli oldalon hatalmas, négyszög alaprajzú portikusz határozza meg a fıhomlokzat helyét. Kós erre a térformára határozott tagolású, szimmetrikus tömeget épített, melyet nagymérető, az épület egészét uraló kontyolt nyeregtetı fed. A homlokzatok egyszerő fehér síkját vízvetıkkel ellátott támpillérek és félköríves ablakok tagolják. A fıhomlokzat meghatározó elemét, a középen elhelyezkedı portikuszt két-két pár pillér fogja közre. A hátsó homlokzat támaszául hat pillér szolgál. A középsı kettı egy kis rizalitot határoz meg. A fıhomlokzaton négy nagymérető félköríves záródású ablak jelenik meg; mindegyikük egyegy pillérek által határolt falmezıben. A nyeregtetıs portikusz támpillérek révén is megnövelt homlokzatának meghatározó eleme az épület bejárata. Fölötte két masszív tartógerendán nyugvó, cseréppel fedett védtetı helyezkedik el. Az egyenes záródású, kétszárnyú kapu 46 díszét a kovácsoltvas kilincs és sarkok képezik. A bejárat felett három kisebb, félköríves ablak szolgálja az orgonakarzat világítását. Az oromzat alatt elhelyezkedı körablak a középkori templomok rozettáinak rendkívül leegyszerősített újrafogalmazása. A portikusz tömbjének nyugati oldalát háromszög alakzatban elhelyezett félköríves ablakok törik át, kettı a földszinti, egy pedig az emeleti részen. A keleti oldal megvilágítását az emeleti részen egy kis ablak biztosítja. A nyugati oldalhomlokzat nagy sík felületét egy, a fıbejáratéhoz hasonló védtetıvel ellátott ajtó töri meg. A fıkapuhoz képest különbség csak abban mutatkozik, hogy itt az ajtószárnyak felsı részén egy-egy négyzet alakú, sárga üvegő ablak kapott helyet. A védtetı felett öt kismérető ablak tagolja a homlokzatot. Hasonló ablaksor töri át a keleti oldalhomlokzat síkját is. A hátsó homlokzaton három nagymérető, illetve két kisebb, egymás felett elhelyezkedı félköríves záródású ablakot helyezett el a tervezı. Az ablaktalan rizalit a belsıben a szószék számára kialakított falfülkének felel meg. Református Egyházközség irattárában. Debreczeni László ide vonatkozó rajzai szintén megvannak az említett irattárban. 42 PGYJI, május Víg Lajos Irisz-telepi lakos szóbeli közlése alapján. 44 GALL 2002, Istoricul bisericii reformate din Cluj Iris, KIREI november 19-i látogatásakor Kós nemtetszését fejezte ki az ajtó kiképzése láttán, ugyanis ı a templomra egy félköríves, bélletes kapuzatot képzelt. Az általam használt forrásanyagból nem derült ki a terv megváltoztatásának oka, azonban feltételezem, hogy az eredeti tervet túl drágának tarthatták, és ezért nem került kivitelezésre.

6 252 Az épület külsejének legmeghatározóbb eleme a templomteret fedı, magas, tagolatlan, vörös cserepes kontyolt nyeregtetı. A portikusz fedésekor is a nyeregtetıs megoldást alkalmazták. Késıbb a négy fiatornyos, kalotaszegi ihletéső, fa szerkezető, zsindelyezett huszártornyot erre helyezték. A torony csúcsára az éberség jelképeként egy kakas került. A fıbejáraton belépve a portikusz fehér falú egyszerő terében találja magát a látogató. Nyugati oldalának két ablaka nemcsak fényforrás, hanem oldja a belsı tér egyhangúságát. Az alacsony síkmennyezetet világosbarnára mázolt lécek osztják kazettákra. Közepén kovácsoltvas kerettel ellátott, növényi ornamentikával díszített, fehér tejüveges csillár függ. A portikusz terébıl egyszerő falépcsı vezet az orgonakarzatra, melynek famennyezetét masszív gerendák hordják. A fény öt kismérető ablakon keresztül jut be a helyiségbe, és teszi azt szinte vakítóan világossá. A berendezést néhány lóca, szék és az orgona képezi. Az orgonakarzatról egy létraszerő lépcsı vezet a portikusz padlásterébe, illetve a huszártoronyba. A portikuszból egy kivitelezésében a fıbejáratéval tökéletesen egyezı ajtón át lehet a templomhajóba jutni. A belsı fehérre meszelt nagy felületeit csak az ablaknyílások ellenpontozzák. A teret a hatalmas tetıszerkezet uralja. A hálószerő szerkezet masszív tartógerendákra támaszkodik, melyek az ıket tartó kıpillérekkel együtt a tagolóelemek szerepét is betöltik. A gerendák vésett díszítései a népi fafaragványok formakincsébıl eredeztethetık. Az eredeti elképzelések szerint a belsı lefedését festett kazettás mennyezet szolgálta volna, 47 de végül ez nem valósult meg. A keleti fal mentén húzódó karzatra fából készült lépcsı vezet. Egyszerő deszkakorlátját a népi motívumvilágból átvett, sorozatosan ismétlıdı mértani alakzatokkal díszítették. A karzatmellvédet falemezek fedik, melyeknek mindenikére piros keretbe foglalva fehér színnel bibliai idézeteket festettek. A tartóelemül szolgáló faoszlopok a karzat négy sarkán, illetve középrészén helyezkednek el. Törzsükön a székely kopjafákról ismert mértani idomok jelennek meg, míg a tulipán formáját idézı fejezeteket egy-egy körbe foglalt csillag díszíti. A szószék kialakítása eltér a hagyományos formáktól. A papiszéket és a szószéket egy bútordarabbá olvasztották össze. Az alacsonyan elhelyezett szószékkosár csak enyhén emelkedik ki a mellvéd síkjából. Tulajdonképpen egy modern bútordarabról van szó, amelyet a karzat mellvédjén is alkalmazott lemezekkel fedtek. Egyszerő síkjait piros szegélyő, négyszögő keretbe foglalt, geometrikus virágminták, valamint ugyanilyen kereteléső bibliai idézetek teszik színesebbé. Peremét kalotaszegi varrottasok borítják. A szószékkel szemben, az ajtó felett elhelyezkedı orgonakarzat kialakításában hasonló megoldásokat követtek. Középsı, kissé elıreugró részén piros és kék színő betőkkel írt bibliai idézet áll, alatta pedig egy kék mezıbe pirossal festett keresztény jelkép, a krisztogram 48 kapott helyet. A karzat mellvédjének két szélét szintén írásos varrottasok fedik. A padok egyszerő, dísztelen, világosdrapp színőre mázolt bútordarabok. Elrendezésükben a falusi templomok mintáját követték. A teret a hátsó fal középsı részén létrehozott fülkében elhelyezett szószék és úrasztala osztja két egyenlı részre. A padokat ezek köré, négy csoportba rendezték, így határozva meg a különbözı nemek és korosztályok ülıhelyeit. A templom további berendezési tárgyai a népi varrottassal borított úrasztala, a három vaskályha, egy korona alakú kovácsoltvas csillár és a népi motívumok felhasználásával készült faragott székek. A hetvenkét darab tölgyfa széket Debreczeni László tervei alapján Kiss Kálmán 47 A fıbejárat felett látható három ablak kivitelezésére csak azután került sor, hogy Kós Károly november 19-i látogatásakor kijelentette, hogy azoknak mindenképpen meg kell valósulniuk, ugyanis fontos szerepet játszanak a majdani kazetták megvilágításában. 48 Krisztus görög nevének kezdıbetőibıl, az X-bıl és a P-bıl összetevıdı jelkép.

7 KÓS KÁROLY IRISZ-TELEPI REFORMÁTUS TEMPLOMA 253 helybeli mester készítette. 49 Megemlítendı még, hogy a falakat az ajtók magasságáig faburkolattal látták el, ezt is keretbe foglalt bibliai idézetek díszítik. A templomot 2009 nyarán renoválták. A felújítás folyamán a melegítést biztosító vaskályhákat eltávolították, és központi főtést vezettek be, az eredeti ablakokat pedig hıszigetelı nyílászárókra cserélték. Ezek a hívek és a lelkész nagyobb kényelmét biztosító módosítások súlyos sebeket ejtettek a templom arculatán. A Kós Károly tervezte eredeti nyílászárók hozzájárultak a templom magasztos, sajátos hangulatának megteremtéséhez. Ezzel szemben a modern nyílászárók megtörik annak jellegzetességét. * A 19. század második felében, a kiegyezést követıen, Magyarország dinamikus gazdasági és társadalmi fejlıdése jelentékeny városiasodást vont maga után. Ez a jelenség újfajta igényeket hozott magával, melyek újabb épülettípusok, ezeknek megfelelı típusformák és technikai-technológiai feltételek megjelenéséhez vezettek. Mindezek következtében a mővészi formavilág lényegesen kibıvült. A városiasodással párhuzamosan egy másik elgondolás is jelentkezett, melyben a helyi stílustörekvések játszottak fı szerepet. Kezdetben a cél a császári építészettel, azaz a neobarokkal és az idegen formákkal való szembehelyezkedés, a nemzeti öntudat kifejezésre juttatása volt. Késıbb a kor emberének igényeit kielégítı, kényelmes, olcsó és egyben sajátos, nemzeti jelleget sugárzó épületforma megteremtésére való törekvés került a középpontba. Ezt többen a népi mővészet és építészet felhasználásával vélték megvalósíthatónak, ki-ki a maga módján. Ez utóbbi törekvésnek egyik kiemelkedı képviselıje volt Kós Károly. A József Mőegyetem építészmérnöki karán 1907-ben végzett Fiatalok 50 csoportjának vezetı egyéniségeként olyan stílust és építészetet teremtett, amely valóban magyarnak mondható. Építészeti koncepciójának három eredıje van: a) a ruskini, morrisi eszmék és a finn példa; b) a magyar nép mővészetének és építészetének világa; c) a századforduló szecessziójának törekvései. Az angol Arts and Crafts mozgalom és annak John Ruskin által megalapozott, William Morris által pedig gyakorlatba ültetett elméletei már az 1850-es években Európa-szerte és Magyarországon is ismertek voltak. A Fiatalok még egyetemi tanulmányaik alatt különbözı szaklapokból és folyóiratokból szereztek tudomást ezekrıl az irányzatokról, melyek különösen Kós építészeti szemléletére gyakoroltak nagy hatást. John Ruskin ( ) Angliában a 19. század közepén létrejött preraffaelita 51 mozgalom egyik támogatójaként és teoretikusaként vált ismertté. A csoport célja az akadémikus természetutánzással szemben a középkor mővészetének népszerősítése volt. Ruskin úgy gondolta, hogy a középkor volt az utolsó idıszak, amikor az egyszerő ember, a céhek révén, nem volt elzárva a mővészettıl, hanem maga mővelte azt, ezáltal olyan alkotásokat teremtve, melyek az ı igényeinek feleltek meg. Ugyanakkor ez volt az a kor, amikor az ember még közel állt a természethez, amely mővészete forrását is jelentette. És ez volt az igazság kora is, amikor az építészetben felhasznált anyagokat nem festették le, és nem másították meg az értékesség illúzióját keltve, hanem meghagyták azokat a maguk természetes mivoltában. 49 Istoricul bisericii din Cluj Iris, KIREI. 50 A Fiatalok elnevezés a 20. század elején induló fiatal építészeknek azt a csoportját jelöli, akik a budapesti József Mőegyetemrıl kikerülve, 1908 körül kezdték pályafutásukat. Nem tömörültek szervezett csoportba, egységes építészeti szemléletük kötötte össze ıket. A megnevezést Czakó Elemér a Magyar Iparmővészetben megjelent Fiatal építészek címő cikke alapján ragasztotta rájuk az utókor. A cikk 1907-ben, a Mőegyetemen rendezett közös kiállításuk anyagát mutatja be, mely kiállítás akaratlanul is a magyar nemzeti építészetért folytatott küzdelem utolsó szakaszának nyitánya lett. 51 A csoport Pre-Raphalitae Brotherhood elnevezésébıl származó kifejezés.

8 254 William Morris ( ) Ruskin nyomdokain elindulva továbbgondolta és gyakorlatba ültette a már meglévı elveket. Szerinte a gyáripar gyors ütemő fejlıdésének következtében az elembertelenedett világból kiveszett a mővészet. Ezért azt vissza kell adni az embernek, mégpedig úgy, hogy olyan otthont kell építeni neki, melyet sajátjának érez. S hogy abban valóban otthon is érezhesse magát, mintáért a helyi szokásokhoz, tradíciókhoz kell fordulni. Elképzelése itt kapcsolódott a Ruskinéhoz, ugyanis ezt a mintát a népi építészetben vélte felfedezni, melynek forrását a középkori építészet jelentette. Elméletének gyakorlatba ültetéséhez Philip Webb ( ) segítette hozzá, aki 1859-ben megtervezte számára a Bexley Heath-i Vörös Házat. Az épület úgy nézett ki, mint egy sok periódusban épült lakóház, amely nélkülözött mindenféle fölösleges díszítést. Ennek ellenére az eredmény egy kívül-belül teljes összhangban álló, korszerő és mégis festıi épület lett, melyben a tervezınek sikerült megvalósítani elsıdleges célját: a használhatóság és a kényelem megteremtését. Morris a házat saját készítéső bútorokkal rendezte be. Ez a gyakorlat késıbb nagy hatással volt Kósra, aki követendı példaként tekintett rá. A finnek mővészetére belga, svéd, illetve orosz közvetítéssel szintén befolyást gyakoroltak az angol eszmék. Esetükben azonban nem ez volt a legmeghatározóbb. A 19. század közepén az orosz fennhatóság alatt álló finn nagyhercegségben a Kalevala felfedezését követıen erısödtek fel a nemzeti törekvések. Az önazonosság kézzelfogható bizonyítása csak egy úton volt lehetséges: egy saját, nemzeti mővészet megteremtésével. Ezt az idıszakot a mővészet minden ágában a helyi és népi hagyomány felé fordulás jellemezte. Az 1900-as párizsi világkiállításon felállított pavilonjukkal a finnek nagy feltőnést keltettek. A Herman Gesellius, Armas Lindgren, Eliel Saarinen trió által tervezett, kívül középkori formákra utaló, belül pedig a régi finn építészeti hagyományokat felidézı épület sokak csodálatát kiváltotta. A belsı kiképzést és a berendezést Akseli Gallen-Kallela tervezte, mint ahogy a boltozatok festményei is az ı munkái voltak. A finn magyar barátság kialakulása nyomán a finnek törekvései nagy befolyást gyakoroltak a magyar kultúrára. A nemzeti törekvések hatása néhány évvel a finnek világkiállításon elért sikere után Kós Károly és a Fiatalok mővészetében nyilatkozott meg. A magyar népi mővészet és építészet világa a fentebb vázolt hatások révén lett Kós mővészetének alapvetı forrása. Mindezen hatások mellett koncepciójának kialakításához a kalotaszegi és székely falvakban tett tanulmányútjain szerzett személyes tapasztalatai segítették hozzá. Meglátása szerint Erdély különbözı kultúrák találkozásának a színhelye. Az itt keveredı népek egymásra hatásának következtében egy sajátos, egyéni és utánozhatatlan népi kultúra alakult ki, amelynek hagyományai a középkorig vezethetık vissza. Mővészetében ezt a kultúrát vette alapul, melynek maradványait Kalotaszeg és a székelység építészetében vélte felfedezni. Erdély népének mővészetérıl címő írásában, 1909-ben A Ház címő folyóiratban ezt írja: Egészséges csak az a mővészi irányunk lehet, amelyik a meglevı alapokra támaszkodva halad tovább. Népünk stílusa alapjául a középkorit választotta, és ezt máig sem hagyta el, tehát ez megfelelt neki, és amint látjuk, tudta ezt magáévá tenni, tudta ezt viszonyaihoz, életmódjához hozzáformálni, tudta magyarrá alakítani. Konstruktív népmővészetünk alapja a középkor mővészete; nemzeti mővészetünk alapja csak a népmővészet lehet. 52 A századforduló törekvései egy új, korszerő, de ugyanakkor sajátosan nemzeti mővészet létrehozásának igényében nyilvánultak meg. Kós számára ezek a törekvések jelentették a kiindulópontot. Az újonnan megjelent igények, valamint az új formák és technikai-technológiai feltételek szabadsága hozzásegítették elképzelései akadálymentes megvalósításához. Az új eszmék felé nyitott társadalom szívesen fogadta alkotásait, és elismerte azok értékét. 52 Idézi: KATHY 1985, 113.

9 KÓS KÁROLY IRISZ-TELEPI REFORMÁTUS TEMPLOMA 255 Hogyan nyilvánulnak meg ezek a hatások Kós építészetének formavilágában? Mővészete középpontjában az ember áll. Alkotásaiban az ember alapvetı igényeinek, kényelmének kielégítésére, az otthonos hangulat megteremtésére törekszik, épületei pedig emberi léptékőek. A természetbıl indul ki, épületei anyagát is innen választja, meghagyva azokat természetes mivoltukban. Az épületeket funkciójuknak megfelelıen úgy helyezi el, hogy azok összhangban legyenek környezetükkel. A zárt alaprajzi formákat helyezi elıtérbe, a tér tökéletes kihasználására törekedve. A szerkezeti megoldásokat a népi építészeti hagyományokból meríti, és úgy tekint rájuk mint a forma elsıdleges meghatározóira. Díszítést csak ott használ, ahol azt a szerkezet feltétlenül megkívánja. Díszítımotívumait is a népi formavilágból kölcsönzi. Ugyanígy lemond a színezésrıl az építıanyagok természetes színének érvényesítése érdekében. Épületeit általában a nagy, meszelt falfelületek jellemzik, melyeket az aszimmetrikusan elhelyezett nyílászárók tesznek ritmusossá. A tetıformákat szintén kalotaszegi minták szolgáltatják: következetesen alkalmazza a magastetıt, amely az erdélyi éghajlati viszonyokhoz igazodik, tehát némi nagyvonalúsággal nemzeti sajátosságként értelmezhetı. Elhagyja a homlokzatlezárást és a pártázatot, helyettük párkányt, illetve ereszt alkalmaz. Épületeinek fontos és elmaradhatatlan eleme a tornác vagy veranda, amely a külsı és belsı tér, a természetes és mesterséges környezet közötti átmenetet jeleníti meg. Egyesek Kós Károly építészeti munkássága utolsó jelentıs eredményének a kolozsvári, ban megépült Kakasos-templomot tartják. Arra hivatkozva, hogy az elsı világháború derékba törte Kós építészeti pályafutását, 1919 után csak politikai és írói munkásságát tartják kiemelkedınek. Ezzel a felfogással semmiképpen nem érthetek egyet, ugyanis Kós maga is elsısorban építésznek vallotta magát. Az elsı világháborút követıen a Romániához csatolt Erdélybe költözött, ahol nem juthatott olyan látványos megrendelésekhez, mint amilyeneket a Monarchia biztosított számára. Ennek ellenére a református egyház megrendelései mellett számos lakóházat és gazdasági, illetve mezıgazdasági épületet tervezett. Megrendelıi egyszerő falusi vagy a dolgozó nép körébıl származó emberek voltak. Számukra készített épületei révén Kósnak sikerült megvalósítania azt, amit rajta kívül senkinek: a mővészetet bevitte az egyszerő ember otthonába. E mellett az igencsak kiemelendı ok mellett munkáinak nagy száma miatt sem szabad építészeti pályafutásában jelentéktelennek nyilvánítani a világháborút követı idıszakot. Az Irisz-telepi templomra pedig ugyanvalóst nem nyomható rá a jelentéktelenség bélyege, mivel Kós Károly ezzel a templommal és szintén 1948-ban tervezett siklódi társával kívánta megteremteni a korszerő református templom prototípusát. Ezzel választ adott a már a századfordulón felmerült kérdésre, melynek tárgya a korszerő református építészet megteremtése volt. Kós a református templom számára legmegfelelıbbnek az egyszerő, tagolatlan tér alkalmazását találta, ezért a téglalap alaprajzot használta. Ez az elrendezési forma ellentétben áll korábbi templomalaprajzaival, ahol a lineáris elrendezést részesítette elınyben. A tagolatlan tér révén lehetségessé vált a szószéknek a hátsó hosszfal mentén, középen való elhelyezése, ami az igehirdetés elengedhetetlen követelménye. A templomteret tulajdonképpen a szószék osztja két egyenlı részre, ennek két oldalán helyezkednek el a padsorok és a karzat. Az orgonakarzat a szószékkel szemben, a fıbejárat felett található. A bútorzat ilyenszerő elrendezésével megvalósult a református istentiszteletek alapvetı követelménye: a lelkész hangja mindenkihez ugyanolyan erıvel jut el, miközben a karzaton ülı kántorral is fenn tudja tartani az éneklés menetének zökkenımentes irányításához feltétlenül szükséges kapcsolatot. A templombelsı egyszerősége és tiszta fehérsége szintén a református hit által megkövetelt puritán jelleget tükrözi. Kós korábbi templomaival ellentétben az Irisz-telepi templom belseje meglepıen levegıs és világos (még a tornác szimbolikus szerepét betöltı portikuszt is két kis ablak világítja meg).

10 256 Lényeges megemlíteni, hogy a templombelsıbe eredetileg festett kazettás mennyezetet terveztek, ami végül valószínőleg a korlátozott anyagi lehetıségek miatt nem készült el. Ha elkészül a mennyezet, ez tovább erısítette volna a templom református jellegét. Kós az épület tervezésekor körültekintıen vette figyelembe a táji adottságokat: a falusias jegyeket tükrözı lakónegyed számára legkézenfekvıbbnek egy falusias jellegő templom ígérkezett. A magastetı, a templom épületétıl külön álló harangláb, az egyszerő, fehér falsíkok, a félköríves, román stílusra emlékeztetı ablakok a falusi templomok hangulatát idézik. Kósnak az idilli faluról alkotott elképzeléseiben a templomnak a helység egy kiemelkedı pontján kell elhelyezkednie, hogy onnan uralja a környéket, és pontosan emiatt az épületnek tükröznie kell a táj lakosságának önazonosságát. Ezért helyezte a templomot az út felett magasodó dombra, hogy kitőnjön az ıt körülvevı házak közül. Puritán jellege pedig már messzirıl jelzi, hogy a környéken lakók hitvallásának megfelelıen: protestáns templomról van szó. A Kós Károly tervezte templomok hangulatában általában egyfajta vallási miszticizmus fedezhetı fel, amelyek pihenésre, az evilágitól való elszakadásra, lelki felfrissülésre, imádkozásra késztetik a híveket. Ez azonban nem mondható el az Irisz-telepi templomról. A falusias környezetben elhelyezett templom nagymérető ablakainak közvetítésével szoros kapcsolatban marad a környezı természeti tájjal, nem határolódik el élesen tıle. Egy sötét, rideg, monumentális templom ijesztı és idegen lenne a környék lakosai számára, ugyanis elszakítaná ıket attól a tájtól, amelyben dolgoznak, élnek, otthonosan mozognak. A templom fehérre meszelt falaival, nagymérető ablakaival, puritán, falusias jellegével a nyíltságot, szabadságot, elfogadást hirdeti, ahova az emberek nem annyira megpihenni, mint inkább igét hallgatni és egyfajta társasági életet élni térnek be. A külsı és belsı világ között mégis létezik egy halvány átmenet, amelyet a portikusz jelez, de ez világos lévén, nem határolja élesen el a kettıt. A belsıt is otthonos, barátságos légkör jellemzi, melyet a templom emberi léptéke, a világosság, a falusias jelleg, illetve az egyszerő, de tetszetıs berendezés tesz lehetıvé. Az Irisz-telepi templom épületén világosan kirajzolódnak mindazon elgondolások és tapasztalatok, melyek Kós Károly építészeti munkásságát jellemezték. Pályája vége felé közeledve Kós egy olyan alkotást hozott létre, melyben letisztult formában jutott kifejezésre és összegzıdött az a koncepció, melyet egész életében vallott és támogatott. Ezért érdemel kiemelt figyelmet ez a templom. IRODALOM BEREY K Népies törekvések és a népi építészet kutatása a század elsı felének magyar építészetében. Ethnographia, 1978/ DEBRECZENI L Kós Károly, az építımővész. In: Sas Péter (szerk.): Toronyvigyázó. Debreczeni László mőhelye. Budapest, GALL, A Kós Károly mőhelye. Budapest. GERLE J Századfordulós stílusirányzatok. In: Sisa József Wiebenson, Dora: Magyarország építészetének története. Budapest, GERLE J. KOVÁCS A. MAKOVECZ I A századforduló magyar építészete. Budapest. HD Historia domus. Adatok a Kolozsvár-Irisz-telepi Református Egyházközség történetéhez. KIREI.

11 KÓS KÁROLY IRISZ-TELEPI REFORMÁTUS TEMPLOMA 257 JÁNSZKY B A magyar formatörekvések története építészetünkben Budapest. KATHY I Népi és hagyomány. Magyar Építımővészet, 1961/ Kós Károly centenáriumára. Budapest. KHREI Kolozsvár-Hídelvei Református Egyházközség irattára. KIREI Kolozsvár-Irisz-telepi Református Egyházközség irattára. KOCZOGH Á Kós Károly templomai és vallomásai. Confessio, 1977/2, KÓS K Erdély. Kultúrtörténeti vázlat. Kolozsvár. 1983a Erdélyország népének építése. In: Sas Péter (szerk.): Kós Károly Kıbıl, fából házat igékbıl várat (In memoriam Kós Károly ). Budapest, b Nemzeti mővészet. In: Sas Péter (szerk.): Nem spekuláltam, éltem Válogatás Kós Károly írásaiból. Budapest, Életrajz. Budapest Bukarest Guild of Handicraft. In: Sas Péter (szerk.): Kós Károly mővészete. H.n., KOVÁTS J. I. (szerk.) 1942 Magyar református templomok I II. Budapest. MAROSI E Magyar falusi templomok. Budapest. NAGY E Az építı Kós Károly. Budapest Kolozsvár. PÁL B Kós Károly. Budapest. PGYJH Presbiteri győlések jegyzıkönyve, KHREI. PGYJI Presbiteri győlések jegyzıkönyve III XII. 31. KIREI. PGYJI Presbiteri győlések jegyzıkönyve KIREI. SAS P. (szerk.) 2003 Kós Károly levelezése. Budapest. SINKÓ K Viták a nemzeti ornamentika körül között. In: Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Budapest, SZİNYI O Régi magyar templomok. Budapest.

12 258 AN UNREVEALED CREATION: THE IRIS QUARTER CHURCH (ABSTRACT) Near the industrial area of Kolozsvár (Cluj-Napoca), within the Iris quarter, on the hill near Deportáltak (Oaşului) street stands the Szent Békesség (Holy Peacefulness) church, also known more commonly as the Iris quarter church. The church was planned by Károly Kós in 1948 and was finally erected between 1950 and This building is worthy of attention because of several reasons and has yet to become the object of any research. Due to this, my study focuses on the reconstruction of its history and building process with as much detail as possible, based on the materials uncovered during my earlier archives research. As a result of the description of the building s architectural style, I have placed it within the frames of Károly Kós s vision of architecture. The church building clearly shows the features of the vision and experiences that were so characteristic of Károly Kós architectural designs. Aproaching the end of his career, Kós created something in which he expressed the concepts which he had admitted and supported his entire life, this time brought together in a pure crystallized form. Offering to answer a question that has stood since the turn of the century, question focusing on the genesis of contemporary reformed architecture, with this building Kós created the prototype of the contemporary reformed church.