ABSZTRAKTKÖTET BOOK OF ABSTRACTS

Átírás

1 "II. Fenntartható fejlődés a Kárpátmedencében" nemzetközi konferencia "II. Sustainable development in the Carpathian Basin" international conference ABSZTRAKTKÖTET BOOK OF ABSTRACTS Budapest, Hungary, -. December, 04 MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG

2 "II. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia - Absztraktkötet "II. Sustainable development in the Carpathian Basin" international conference Book of abstracts Szerkesztők (Editors): Zimmermann Zita, Szabó Gábor Kiadja (Published by): Szent István Egyetem, Egyetemi Nyomda (Szent István University, University Press) Felelős kiadó (Represented by): Gyuricza Csaba Példányszám (Print run): 50 Borító (Cover photo): Zempléni-hegység (fotó: Házi Judit) Zemplén Mountains (photo: Házi Judit) Gödöllő, December 04. A megjelenést a Kutató Kari Kiválósági Támogatás (7586-4/03/TUDPOL) tette lehetővé. This research was supported by Research Centre of Excellence project (7586-4/03/TUDPOL).

3 II. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia "II. Sustainable development in the Carpathian Basin" international conference ABSZTRAKTKÖTET BOOK OF ABSTRACTS 3

4 A KONFERENCIA RENDEZŐI SZIE MKK Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Növénytani Tanszék Magyar Biológiai Társaság MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék Magyar Természettudományi Társulat ICID Magyar Nemzeti Bizottsága SZAKMAI TÁMOGATÓK Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar Fővárosi Állat- és Növénykert A KONFERENCIA VÉDNÖKE PATRON OF THE CONFERENCE Dr. Semjén Zsolt (Miniszterelnök-helyettes Deputy Prime Minister) A TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG ELNÖKE HEAD OF SCIENTIFIC COMMITTEE Dr. Gyuricza Csaba (Gödöllő, Hungary) Dr. Penksza Károly (Gödöllő, Hungary) TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG - SCIENTIFIC COMMITTEE Dr. Andrea Catorci (Camerino, Italy) Dr. Andraź Čarni (Ljublaja, Slovenia) Dr. Báldi András (Tihany, Hungary) Dr. Bartha Sándor (Vácrátót, Hungary) Dr. Birkás Márta (Gödöllő, Hungary) Dr. Deák Balázs (Debrecen, Hungary) Dr. Federico M. Tardella (Camerino, Italy) Hanga Zoltán (Budapest, Hungary) Dr. Helyes Lajos (Gödöllő, Hungary) Dr. Heszky László (Gödöllő, Hungary) 4

5 Dr. Hornok László (Gödöllő, Hungary) Dr. Hornung Erzsébet (Budapest, Hungary) Dr. Ivana Kosič (Zagreb, Croatia) Dr. Jozef Molnar (Beregovo, Ukraina) Dr. Kiss Erzsébet (Gödöllő, Hungary) Dr. Korsós Zoltán (Budapest, Hungary) Dr. Kriska György (Budapest, Hungary) Dr. Mézes Miklós (Gödöllő, Hungary) Dr. Michéli Erika (Gödöllő, Hungary) Dr. Monika Janišová (Bratislava, Slovakia) Dr. Nagy Zoltán (Gödöllő, Hungary) Dr. Persányi Miklós (Budapest, Hungary) Dr. Posta Katalin (Gödöllő, Hungary) Dr. Póti Péter (Gödöllő, Hungary) Dr. Surányi Dezső (Cegléd, Hungary) Dr. Tóthmérész Béla (Debrecen, Hungary) Dr. Török Péter (Debrecen, Hungary) Dr. Tőzsér János (Gödöllő, Hungary) Dr. Urbányi Béla (Gödöllő, Hungary) Dr. Valkó Orsolya (Debrecen, Hungary) Dr. Veronica Putarich Ivánszky (Novi Sad, Serbia) SZERVEZŐBIZOTTSÁG - ORGANIZING COMMITTEE Dr. Házi Judit (Gödöllő, Vácrátót, Hungary) Mecsnóber Melinda (Budapest, Hungary) Dr. Penksza Károly (Budapest, Hungary) Szabó Gábor (Vácrátót, Hungary) Zimmermann Zita (Vácrátót, Hungary) AZ ABSZTRAKT-KÖTET SZERKESZTŐI - EDITORS OF THE ABSTRACTS Szabó Gábor (Vácrátót, Hungary) Zimmermann Zita (Vácrátót, Hungary) 5

6 6

7 ORAL PRESENTATIONS ELŐADÁSOK 7

8 Flora of hybrid poplar plantations in the protective zones of drinking water supply wells at Szentendrei Island Bőhm Éva Irén The Szentendrei Island is a part of the Vác-Pest Danube Valley Microregion, bordered by the Transdanubian Mountain Range (Visegrádi Mts.), the Northern Hungarian Mountain Range (Börzsöny and Naszály Mts.) and the Pest Plain. The island lies from Visegrád to Budapest with a length of km, between the Váci and Szentendrei Bends of the Danube; its width varies from 500 m to 3.5 km, broadest near Tahitótfalu; its area is km. Average altitude is 0 m, with the maximum elevation of 3 m a.s.l., at Kisoroszi. Gallery forests have survived only at the floodplain sides of oxbows and former islands, because the establishment of flood protection facilities (dikes) and drinking water supply systems (wells) held by Waterworks of Budapest Co. Ltd suppressed their stands past the shores of the island. The gallery forests were replaced with hybrid poplar plantations; that was the only possibility where wells were installed to several hundred meter long dumps. Hybrid poplar stands were also installed to separate the protective zones of the wells from agricultural areas.. Hybrid poplar stands as a replacement of native gallery forest. A good example of this category had been situated at Kisoroszi, Verőcei Island, but was cut in summer, 03 and replaced by native trees.. Water supply wells established on faced sand hills: Protective zones towards floodplain side, with escarpment character. Tahitótfalu, Szentgyörgy. 3. Water supply wells established by several hundred meter long dump of the shore. From Verőcei Island, Kisoroszi to Szurdok-tető, Tahitótfalu. Hybrid poplar on both sides. 4. Remains of gallery forest on the shore in a 0 m wide belt, then the dike, then the wells on saved side, then a wide belt of hybrid poplar stand, with arable lands and pastures behind. From Tahitótfalu, Váci Pasture to Pócsmegyer-Surány. 5. Earthed band in front of a former island, with a few-meter-wide gallery forest belt, wells, dike with road, its saved side with extensive hybrid poplar stands. Partially replaced with indigenous species. Tahitótfalu, from Nagy-Sasfészek to the end of Kecske Island. The flora of these hybrid poplar plantations are highly influenced by their 8

9 age as well as the soil structure of antecedent associations. Invasive weeds are nearly exclusive and present sometimes in high quantities where bedrock is mixed dump and inundation by high flood occur. Where the bedrock is sand but the plantation was installed to escarpment, there species characteristic of the Populo canescenti-quercetum association are abundant; some species from gallery forest also occur in floodplain. The most valuable hybrid poplar plantations of Szentendrei Island are those which grow on escarpments created by the facing of sand piles. In these stands Cephalanthera damasonium, C. longifolia, C. x schultzii (hybrid of the two former species) and Epipactis helleborine are frequent. The subsistence of these stands is incontestable in the context of nature conservation. The most degraded stands are infected by invasive species; abundant species are Padus serotina, Asper spp. and Solidago canadensis. Rubus caesius, Cornus sanguinea, Berberis vulgaris, Crataegus monogyna, Sambucus nigra, Celtis occidentalis, Prunus cerasifera, Amorpha fruticosa and Asclepias syriaca are locally abundant. These plantations constitute generally the afforested belts of arable lands and waterworks. Replacement of these hybrid poplar stands to native communities is highly justified and in progress for ca. ten years in the protective zones of wells. Nemesnyárasok flórája a szentendrei-szigeti ivóvíztermelő kutak védőzónájában Bőhm Éva Irén merzsan@gmail.com A Szentendrei-sziget a Vác-Pesti-Duna-völgy kistáj része, a Dunántúliközéphegység, az Északi-középhegység, illetve a Pesti-síkság által határolt területen helyezkedik el. A hegyvidéki részek közül a Visegrádihegység, a Börzsöny és a Naszály határolja. A sziget Visegrádtól Budapestig húzódik, hossza 30,85 km, két Dunaág határolja, a Váci- Dunaág és a Szentendrei-Dunaág. A Szentendrei-sziget szélessége 3,5 km és 500 m között változik, a legszélesebb Tahitótfalu térségében, területe 55,73 km. Átlagos tengerszint feletti magassága 0 m, legmagasabb pontja Kisoroszi község területén található, 3 m tszf. magasságú. A sziget partjai mentén az ártéri ligeterdők gyakorlatilag csak a holtágak és egykori, önálló szigetek hullámtéri oldalán maradtak fenn napjainkig, mivel az árvízvédelmi létesítmények (fő védvonali gátak) és az azokkal szoros egységet alkotó, a Fővárosi Vízművek Zrt. kezelésében működő 9

10 ivóvíztermelő telepek (vízműkutak) kialakításakor a sziget partjai mentén ezek csak keskeny sávban maradhattak fenn. Az ártéri ligeterdők helyére nemesnyárasokat telepítettek, illetve ahol több száz méteres partfeltöltésre építették a vízműkutakat, ott a parton nem is volt másra lehetőség. Ugyancsak nemesnyárasokat telepítettek a vízműkutak védőzónájának elválasztására a mezőgazdasági területektől.. Az ártéri ligeterdő helyére telepített nemesnyárasok. Jó példa volt erre Kisorosziban a verőcei-szigeti, amelyet azonban 03 tavaszán kivágtak és a helyére őshonos fafajokat telepítettek.. Homokdombok elegyengetése után kialakított vízműkutak hullámtér felőli védőzónája, magaspart jelleggel. Tahitótfalu, Szentgyörgy. 3. A part több száz méteres feltöltésével kialakított ivóvíztermelő telep, Kisoroszi, Verőcei-szigettől, a tahitótfalui Szurdok-tetőig. Mindkét oldalán nemesnyárasokkal. 4. A parton 0 m-es ártéri ligeterdő maradványa, a fő védvonali gát, annak mentett oldalán a vízműkutak, majd széles nemesnyáras sáv, mögötte szántóföldekkel és legelőkkel. Tahitótfalu, váci legelőtől Pócsmegyer, Surányig. 5. Egykori sziget előtti feltöltött sáv, néhány méteres ártéri ligeterdő maradvánnyal, vízműkutak, a gáton úttal és annak mentett oldala alatt nagy területen nemesnyárasok. Ezek egy részét már lecserélték őshonos fafajokra. Tahitótfalu, Nagy-Sasfészektől a Kecske-sziget végéig. Koruk és a telepítés előtti talajviszonyok is alapvetően befolyásolják ezeknek a nemesnyárasoknak a flóráját. Ahol az alapkőzet vegyes feltöltés és elöntik a nagyobb árvizek, ott csaknem kizárólag özöngyomok fordulnak elő, olykor igen nagy tömegben. Ahol homok az alapkőzet, de magaspartra ültették, ott a Duna-Tisza közi szürkenyáras pusztai tölgyesre jellemző fajok fordulnak elő tömegesen, hullámtéren ezekben megjelenik az ártéri ligeterdőkre jellemző növényfajok egy része. A nemesnyárasok közül a Szentendrei-szigeten legértékesebbek a ritka, homokdombok elegyengetésével keletkezett magaspartra telepítettek, amelyekben gyakori a Cephalanthera damasonium, a Cephalanthera longifolia, valamint a kettő hibridje (Cephalanthera xschultzii), illetve az Epipactis helleborine. Ezeknek a nemesnyárasnak a fennmaradása természetvédelmi szempontból megkérdőjelezhetetlen. Legrosszabb minőségűek az özöngyomos nemesnyárasok, Padus serotina, Asper spp. Solidago canadensis tömeges megjelenésével. Rubus caesius, Cornus sanguinea, Berberis vulgaris, Crataegus monogyna, Sambucus nigra, Celtis occidentalis, Prunus cerasifera, Amorpha fruticosa, Asclepias syriaca helyenként tömeges. Jellemzően a szántóföldek és a vízműkutak erdősávjai. Ezek lecserélése őshonos 0

11 fafajúakra nagyon indokolt és a vízműkutak védterületén kb. tíz éve folyamatban van. Fine-scale vertical position as a driver of vegetation patterns in alkali grasslands case study based on remotely sensed data Deák Balázs,, Valkó Orsolya, Tóthmérész Béla, Alexander Cici, Mücke Werner 3, Kania Adam,4, János Tamás 5, Heilmeier Hermann MTA-DE Biodiversity and Ecosystem Services Research Group, H-403 Debrecen, Egyetem tér., Hungary Technische Universität Bergakademie Freiberg, Interdisciplinary Ecological Centre, Leipziger Str. 9, Freiberg, D Germany 3 Vienna University of Technology, Department of Geodesy and Geoinformation, Gußhausstraße 7-9, Vienna, A-040 Austria 4 ATMOTERM S.A., ul. Łangowskiego 4, Opole, Poland 5 University of Debrecen, H-403 Debrecen, Böszörményi út 38., Hungary debalazs@gmail.com Vertical position is a crucial driver of vegetation zonation in many ecosystems, via determining abiotic environmental parameters, such as climate, soil parameters and water table. In inland alkali landscapes small-scale differences in vertical position are proven to significantly influence soil salt content and water balance; but relationships between elevation and vegetation types have been rarely studied in these ecosystems. For linking elevation data with vegetation types, remote sensing techniques offer a viable solution. Application of airborne laser scanning (ALS) is a feasible tool for providing an elevation model of extended areas. We tested the correlation between fine-scale differences in vertical position and vegetation types in inland alkali landscapes by using field vegetation data and elevation data derived from airborne laser scanning. Our study sites were situated in Hortobágy National Park (East-Hungary). Associations were grouped into main vegetation categories: (i) loess grasslands, (ii) alkali steppes, (iii) open alkali swards and (iv) alkali meadows. We detected a very limited range in the vertical position ( cm) in the study area, but the main vegetation categories were well separated along their vertical positions. The detected elevation gradient likely corresponds to environmental gradients (i.e. salinity and water table). A detailed

12 elevation-based distinction was possible in many cases at the level of association types. Our results suggest that high-resolution mapping based on remote sensing techniques is an ideal solution for supporting vegetation mapping campaigns in alkali landscapes. It is especially useful since conventional habitat mapping in such complex landscapes is often very difficult and time-consuming. Vegetáció és mikromozaikosság kapcsolatának vizsgálata szikes tájban lézerszkennelt távérzékeléses adatok segítségével Deák Balázs,, Valkó Orsolya, Tóthmérész Béla, Alexander Cici, Mücke Werner 3, Kania Adam,4, János Tamás 5, Heilmeier Hermann MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, 403 Debrecen, Egyetem tér. Technische Universität Bergakademie Freiberg, Interdisciplinary Ecological Centre, Leipziger Str. 9, Freiberg, D Germany 3 Vienna University of Technology, Department of Geodesy and Geoinformation, Gußhausstraße 7-9, Vienna, A-040 Austria 4 ATMOTERM S.A., ul. Łangowskiego 4, Opole, Poland 5 Debreceni Egyetem, 403 Debrecen, Böszörményi út debalazs@gmail.com A térszintbeli különbségek sokszor jelentős hatással vannak a vegetáció összetételére azáltal, hogy számos környezeti tényező eloszlására hatnak, például a mikroklímára, a talajjellemzőkre vagy a vízháztartásra. Számos szerző kimutatta, hogy a kontinentális szikeseken a kisléptékű, gyakran centiméteres térszintbeli különbségek szignifikáns hatással vannak a talaj só-és víztartalmára. Ugyanakkor a vegetáció és a térszint kapcsolatát pontos mérésekkel mindezidáig nem támasztották alá ezekben a közösségekben. A térszint és a növényzet kapcsolatának vizsgálatára a távérzékeléses technikák remek lehetőséget nyújtanak, mivel a légi lézerszken felvételekkel képesek vagyunk nagy kiterjedésű területekre egy igen pontos domborzati modellt adni. Célunk a térszint és a vegetáció kapcsolatának vizsgálata volt szikeseken terepi növényzeti adatok és távérzékeléssel nyert digitális domborzatmodell összevetésével. Mintaterületünk a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Ágota-pusztán helyezkedett el. A szikes zonációt tizenöt darab 50 m hosszú transzszektben vizsgáltuk, a transzszektekben minden jelen levő társulás helyzetét rögzítettük egy nagy pontosságú GPS-szel. A vizsgáltban a társulásokat az alábbi fő vegetációtípusokba soroltuk be: (i) löszgyepek, (ii) szikes sztyeppek, (iii) nyílt szikes gyepek és (iv) szikes

13 rétek. A mintaterületen a legmagasabban és legmélyebben fekvő pont között mindössze cm különbség volt. A kis térszint-különbségek ellenére a fő vegetációtípusok jól elváltak egymástól a térszint-grádiens mentén. A térszintbeli grádiens összefügg a só- és víztartalom változásaival. A társulások szintjén sikerült egy finomabb léptékű térszint grádienst kimutatni. Eredményeink alapján a légi lézerszkennelt adatok jelentősen segíthetik a vegetáció térképezést a mozaikos szikes tájakban, ahol a terepi térképezés gyakran igen nehéz és időigényes feladat. Selective tree-trunk utilization of ungulates in Natura 000 forests of Mátra Mountains Fehér Ádám, Katona Krisztián, Szemethy László Szent István University, Institute for Wildlife Conservation, H-00, Gödöllő, Páter K. Str.., Hungary feher.adam.hun@gmail.com Biological causes of trunk-damaging effects of wild ungulates are wellstudied. But many details of trunk selection remained unclear in case of bark peeling and antler rubbing of deer and rubbing of wild boar. Separation of the real negative, neutral or positive consequences of those ungulate impacts is important for decision making. Field studies took place in summer 04 on different Natura 000 areas of Mátra Mountains. We collected data about tree trunk-availability and utilization by ungulates at 00 sampling points within sampling units of 0m. Species of trunks was identified; perimeter at breast-height and extensions of trunk injuries were measured. Data were categorized according to the typical forest types. Proportion of sampling points providing accessible trunks and species diversity was the lowest in beech forests (64±6%; 4-8 species). These values barely changed in sessile oak- hornbeam forests (73±%; 5- species) and turkey oak-sessile oak forests (68±9%; 7-0 species). The proportion of injured trunks was always low; 0.4±0.7% in beech forests,.96±.5% in sessile oak-hornbeam forests and 3.5±.7% in turkey oak-sessile oak forests. The most utilized tree species were lime, maple and ash species showing -40% injury ratio. Trunk utilization of sessile oak reached 4% only once. Trunks having a perimeter of 8-5 cm were injured the most frequently. 3

14 Regarding our results, the impact of wild ungulates on older tree individuals is negligible in the surveyed forest types. Smooth trunked woody species can be debarked more often, but their utilization ratio can be influenced by changing the composition of woody vegetation. Nagyvadfajok szelektív törzshasználata a Mátra Natura 000 erdőterületein Fehér Ádám, Katona Krisztián, Szemethy László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet, 00 Gödöllő, Páter Károly u.. feher.adam.hun@gmail.com A nagyvadfajok által a fafajok törzsén okozott hántás, agancsverés valamint dörzsölés fő okait már régóta ismerjük. Keveset tudunk viszont arról, hogy a patások hogyan válogatnak az egyes törzsek között, és milyen körülmények között emelkedik meg az ilyen vadhatások előfordulása. A sérült növény fejlődése és az erdei életközösség szempontjából ugyancsak tisztáznunk kell a nagyvadfajoknak tulajdonítható törzssérülések negatív, semleges vagy pozitív hatásait. A 04 júniusában indult komplex vadhatás-felmérések során a patás vadfajok törzshasználatára vonatkozóan is gyűjtöttünk adatokat. A terepi munkák a Mátrában 6 db Natura 000 oltalom alatt álló erdőterületet és egy természetvédelmi területet érintettek. Mindösszesen 00 mintaponton vizsgálódva pontonként 0m -nyi területen felmértük az.3m magasságot meghaladó, hozzáférhető törzzsel rendelkező fa- és cserjefajok törzskínálatát és törzskerületét. Nagyvad okozta törzssérülés esetén regisztráltuk annak függőleges és vízszintes kiterjedését. A bejárt területek mintapontjait és a hozzá tartozó adatokat erdőtársulások szerint csoportosítottuk. A hozzáférhető törzsekkel rendelkező pontok aránya és a fajszám bükkösökben volt a legalacsonyabb (64±6%; 4-8 faj). Gyertyánostölgyesekben ezek az értékek: 73±% és 5- faj, cseres-tölgyesekben: 68±9%; 7-0 fajjal. Bükkösökben a sérült törzsek aránya elhanyagolható volt (0.4±0.7%), de gyertyános- (.96±.5%) és cseres-tölgyesekben (3.5±.7%) sem ért el jelentős szintet. A leghasználtabb törzsek az elegyfafajokhoz tartoztak (hársak, juharok, kőrisek törzseinek akár 0-40%-a volt sérült), a kocsánytalan tölgy használata egy esetben ért el 4%-ot gyertyános-tölgyesben. Legtöbb sérülés a 8-5cm törzskerületű 4

15 egyedeken keletkezett. Eredményeink alapján a nagyvadfajoknak elenyésző hatása lehet a kifejlett fatörzsek fejlődésére a vizsgált erdőállományokban. A kevésbé érdes, simább kéreggel rendelkező fafajok törzsei nagyobb eséllyel lehetnek kitéve a sérüléseknek, de magasabb fajszám mellett egy-egy faj használata csökkenhet. The examination of Phaseolus-complement cowpea-species (Vigna sp.) on soil of the Great Hungarian Plain Horváth Balázs Szent István University, Doctoral School of Environmental Sciences, H- 00 Gödöllő, Páter Károly Str.., Hungary Centre for Plant Diversity, H-766 Tápiószele, Külsőmező 5., Hungary bhorvath@mail.nodik.hu These days the preservation of biodiversity and it's sustainable utilization has greater attention than ever before because the agrobiodiversity of the species providing essential nourishment has been dramatically reduced. In addition to that, as a result of the climate changes we need to find alternative species which are able to adapt to the changed environment in a better and more efficient way. As such, a promising option could be the cowpea (Vigna unguiculata), which has already been cultivated in Hungary, however recently it almost fell into oblivion. Thanks to it's unique drought-resistent characteristic, the cowpea excels any other legume. Although in Hungary the cowpea barely exists and it's occurrence is only possible where the cultivation of regular bean (Phaseolus vulgaris) is not successful or it's yield is insufficient, present crop is a world-wide known plant, size o it s sown area is getting larger and larger. During my project, the essential goal is to analyse the different species of cowpea collected in Hungary and stored in the Centre for Plant Diversity located in Tápiószele in a comparative examination controlling with different bean landraces in ex situ vocational gardening centre collection. After successfull propagation, checking the morphological, phenological, pathological features and also it's major characteristics regarding economic value will allow the representative comparison of cowpea and bean species. From trophology and cooking technique perspective it is extremely 5

16 important to examine the inner structure of promising beans and also their organoleptic properties. After close examination of the results, it is possible to determine which exact cowpea species can be proposed for wider crop production, furthermore which type is the most suitable to be nominated for Phaseolus-complement seed. Since the cowpea is almost completely disappeared from Hungary it would require subservience and longer term "ex situ" gene bank conservation in order to successfully re-spread it. Besides these it would worth testing and elaborating the possibility of "on farm" conservation as well. Phaseolus-komplementer homoki bab-fajok (Vigna sp.) vizsgálata alföldi homokon Horváth Balázs Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, 00 Gödöllő, Páter Károly u.. Növényi Diverzitás Központ, H-766 Tápiószele, Külsőmező 5. Napjainkban egyre nagyobb figyelem fordul az élővilág sokféleségének megőrzésére, és fenntarthatóan a hasznosítására, ugyanis jelentősen leszűkült az alapvető táplálékot adó fajok agrobiodiverzitása. Az éghajlatváltozás miatt ráadásul olyan alternatív fajokat kell keresni, melyek jobban alkalmazkodnak e megváltozott körülményekhez. Ilyen alternatív növény lehet a korábban hazánkban nagyobb területen termesztett, napjainkra azonban szinte a feledés homályába merült homoki bab (Vigna unguiculata), mely egyedülálló szárazságbírása révén kiemelkedik a többi maghüvelyes közül. A homoki bab világszerte elterjedt, vetésterülete a világon egyre nő, nálunk azonban már csak elenyésző méretekben fordul elő, ahol a bab (Phaseolus vulgaris) nem termeszthető sikerrel, vagy csak keveset terem. Munkám során legfontosabb célkitűzésem a tápiószelei Növényi Diverzitás Központban megőrzött hazai gyűjtésű homoki bab fajták fajtaösszehasonlító kísérletben történő vizsgálata kontroll bab tájfajtákkal ex situ tenyészkerti gyűjteményben. A felszaporított tételek alaktani, fenológiai, kórtani felvételezéseinek, fontosabb gazdasági értékmérő tulajdonságainak vizsgálata lehetőséget biztosít az egyes homoki bab és bab fajták reprezentatív összehasonlítására. 6

17 Táplálkozástani és konyhatechnikai szempontból kiemelt jelentőségű az ígéretesebbnek mutatkozó tételek beltartalmi paramétereinek és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata. Az eredmények értékelése után megállapítható, hogy mely homoki bab fajták javasolhatók szélesebb körben történő termesztésre, és melyek a legalkalmasabb arra, hogy Phaseolus-komplementerek legyenek. Mivel a homoki bab hazánkban szinte teljesen kiveszett, újbóli elterjedésének elősegítése érdekében hosszabb távon érdemes az ex situ génbanki megőrzés mellett az on farm megőrzés lehetőségeit is megvizsgálni és kidolgozni. Effects of intrauterine development and nutritional status on perinatal, intrauterine and neonatal mortality Joubert Kálmán, Berkő Péter, Gárdos Éva 3, Gyenis Gyula 4 Demographic Research Institute, Hungarian Central Statistical Office, H- 04 Budapest, Budapest Buday László Str. -3. Hungary Faculty of Healthcare, Miskolc University, BAZ County and University Teaching Hospital, H-356 Miskolc, Szentpéteri kapu 7-76, Hungary 3 Hungarian Central Statistical Office, H-04 Budapest, Keleti Károly Str. 5 7., Hungary 4 Department of Biological Anthropology, Faculty of Science, Eötvös Lorand University, H-7 Budapest, Pázmány Péter sétány /A., Hungary kalman.joubert@gmail.com At least 50-60% of 3 million of intrauterine and near 4 million deaths that occur worldwide every year are associated with low birth weight, caused by intrauterine growth restriction, preterm delivery, and genetic abnormalities. Fetal growth restriction is the second leading cause of perinatal morbidity and mortality. The authors study to what extent bodily development and nutritional status influence the viability, or perinatal mortality of foetuses and neonates. In the present study the authors describe their novel method, the MDN system (MDN: Maturity, Development, Nutritional status) and its application (Berkő Joubert 006; Berkő Joubert 009):./ to determine the nutritional status of a neonate on the basis of its gestational age, length and weight development considered 7

18 simultaneously; -./ to differentiate the most viable and the most endangered neonates on the basis of their development and nutritional status; - 3./ to demonstrate the influence of a neonate s nutritional status by the gestational age on its perinatal mortality. A méhen belüli tápláltság és fejlettség hatása az intrauterin és az újszülöttkori halálozásra Joubert Kálmán, Berkő Péter, Gárdos Éva 3, Gyenis Gyula 4 KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 04 Budapest, Budapest Buday László u. -3. Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, 356 Miskolc, Szentpéteri kapu Központi Statisztikai Hivatal, 04 Budapest, Keleti Károly utca Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Embertani Tanszék, 7 Budapest, Pázmány Péter sétány /A. kalman.joubert@gmail.com Világszerte évente 3 millió méhen belüli és a közel 4 millió csecsemőhalálozásnak legalább 50-60% -áért, az alacsony születési súly okozta méhen belüli növekedési retardáció, a koraszülés, és a genetikai rendellenességek felelősek. A magzati növekedési retardáció a második vezető oka a perinatális morbiditás és mortalitásnak. A jelen tanulmányban a szerzők ismertetik az általuk kidolgozott komplex módszert, amely lehetővé teszi számunkra, az újszülött születéskori tápláltságának, fejlettségének korrekt megítélését az újszülött neme, terhességtartama, a születéskori testtömege és születési testhossza alapján. Ez a komplex módszer az ún. Berkő-féle ÉFT rendszer (ÉFT: érettség, fejlettség, tápláltság) (Berkő - Joubert 006; Berkő - Joubert 009) Az ÉFT rendszernek a meghatározó eleme a 64 cellás sakktábla-szerű ÉFT-mátrix, amely nyolc vízszintes sorát a súly percentilisek és nyolc oszlopát a hossz percentilisek képezik. A Mátrix alapját a Magyarországon 990 és 996 között született újszülöttek ( újszülött) adatai alapján kidolgozott terhességtartam szerinti testtömeg- és testhossz-percentilisek képezik. Az európai gyakorlatnak megfelelően a 3., 0., 5., 50., 75., 90. és 97. percentisek képezik a mátrix 8 zónáját, csatornáját; a legkisebb. zónába a 3. percentilisnél kisebb súlyúak és hosszúak, a 8. zónába a 97. percentilis és nagyobb súlyúak és hosszúak tartoznak. Annak igazolására, hogy az ÉFT-mátrix meghatározott cellájába tartozó 8

19 újszülött esetében milyen élettani kockázatokkal kell számolni, megadtuk az adott cellára kiszámolt perinatális- és a csecsemőhalandósági arányszámot a 7 vizsgált év adatai alapján. Előzetes adatok inváziós növényfajok elterjedéséről felhagyott kisparcellás mozaikok területén a Duna-Tisza közi Homokháton (Preliminary data of distribution of invasive plant species on abandoned arable mosaics in Duna Tisza-köze) Kálmán Nikoletta, S.-Falusi Eszter, Koncz Péter, Kun Róbert, Biró Marianna 3 Szent István Egyetem MKK NÖFI, 00 Gödöllő, Páter K. u.. Szent István Egyetem MKK TTI, 00 Gödöllő, Páter K. u.. 3 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, 63 Vácrátót, Alkotmány u nikolettakalman.9@gmail.com A biológiai sokféleség csökkenése napjaink globális problémája. Ennek oka lehet például az inváziós fajok terjedése és a tájhasználat-változás. E két tényező összefügghet, azonban erről az összefüggésről kevés adat áll rendelkezésünkre. Az inváziós fajok jobb kompetíciós képességének köszönhetően jellemzően emberi zavaráshoz kötődően jelennek meg. Ezt alapul véve arra kerestük a választ, hogy egy mintaterület tájhasználatának története, művelésének módja és a terület inváziós fajokkal való fertőzöttsége között milyen kapcsolat áll fenn. A kutatás során olyan homoki területeket választottunk ki, amik az 960- as évek végén még kisparcellás mezőgazdasági művelés alatt álltak, de azóta kivontak a művelés alól. Ezeket összehasonlítottuk olyan területekkel, amelyek mindvégig gyep művelési ágban maradtak. A tájhasználat módja szerint egykori szántókat, szőlőket, gyümölcsösöket, erdőket és ősgyepeket különítettünk el. A szempontok alapján a Fülöpháza, Páhi és Pirtó közeli, hasonló termőhelyi adottságú homokterületekre esett a választás. A homokon jellemző özönnövény-, és tájidegen fajok, és a homoki parlagregenerációban fontos szerepet játszó fajok felmérését a területeket átszelő transzektek mentén 0 méterenként kijelölt,5 méter sugarú körökben Braun-Blanquet-módszerrel végeztük. Összesen 876 pont került kijelölésre, arányosan a három mintaterületen. Az előzetes eredmények alapján a legnagyobb borítást produkáló, így 9

20 homokon legnagyobb problémát okozó inváziós fajok a következők: selyemkóró, fehér akác, mirigyes bálványfa. Az ősgyepek és a parlagok között az inváziós és az őshonos növények borítása esetében is szignifikáns különbséget állapítottunk meg, a parlagokat összehasonlítva az egykori szőlők és szántók között áll fenn szignifikáns különbség. Kiderült, hogy az egykori szőlők területén különösen nagy az inváziós növényfajok borítása, és ezen művelési mód esetében legkisebb a parlagregenerációt jelző fajok aránya is. Influencing the browsing impact in the forests of Mátra Mountains Katona Krisztián, Fehér Ádám, Szemethy László Szent István University, Institute for Wildlife Conservation, H-00 Gödöllő, Páter Károly Str.., Hungary katonak@ns.vvt.gau.hu Ungulates species follow selective feeding strategies. Their browsing pattern regulates the vegetation composition influencing the subsequent browsing selection. We investigated the browsing pattern in different Hungarian forest areas, and then we evaluated its regulatory role and the possibilities to influence this pattern. We carried out a complex data collection about ungulate impact in different forest types of 7 NATURA 000 sites in Mátra Mountains in June, 04. We counted the number of shoots accessible and browsed of all woody species in the understory. We also measured the density of saplings and the browsing intensity on them at 00 sampling points. Beech sapling density was high in even-aged beech forests (5-35thousands saplings/ha); they were barely browsed (<5%). In sessile oak-hornbeam and Turkey oak-sessile oak forests oak saplings were in lower density (-5thousands saplings/ha), and more strictly injured (5-30%). In Turkey oak-sessile oak stands the density of Turkey oak saplings was <000 saplings /ha, the browsing intensity was <0%. Sessile oak shoots were more intensively consumed in different oak forests (0-0%), in spite of more diverse understory, than the beech in beech forests (0-0%). Main tree species were not preferred by ungulate browsing in general. Alternative woody species (hornbeam, field maple, blackthorn, privet, dog rose) were selected much more frequently. Moderate selective browsing is a profound regulatory function and could be beneficial to forest biodiversity. Evaluation system composed of 0

21 simple indicators about herbivores-vegetation relationships (e.g. browsing pressure on generally avoided species) can help reliably follow the changes in optimal selective browsing pattern. Vadrágás mintázatának szabályozása a Mátra erdőiben Katona Krisztián, Fehér Ádám, Szemethy László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet, 00 Gödöllő, Páter Károly u.. katonak@ns.vvt.gau.hu Nagytestű növényevőink különböző módon válogatnak a tápláléknövények között. A vadrágás mintázata szabályozza a vegetáció összetételét, a későbbi táplálékkínálatot és táplálékválasztást, így magát a vadrágást is. Kutatásunkban hazai középhegységi erdőtársulásokban vizsgáltuk a vadrágás mintázatokat, majd értékeltük szabályozó szerepüket és a vadrágás befolyásolásának lehetőségeit. A Mátrában 7 NATURA 000-es területen különböző erdőtársulásokban végeztünk komplex vadhatás vizsgálatokat 04 júniusában. Ezen belül 00 mintaponton megszámoltuk a cserjeszint fásszárú fajainak elérhető és megrágott hajtásait, ill. meghatároztuk a főfafajok csemetesűrűségét és rágottságát. Eredményeink szerint a bükk felújulása a vágásos bükkösökben jó (5-35ezer csemete/ha); a csemeték alig rágottak (<5%-uk). A gyertyánostölgyesekben és a cseres-tölgyesekben a tölgyújulat gyengébb (-5ezer csemete/ha), és intenzívebben rágott lehet (5-30%-uk). A cserestölgyesekben a csertölgy sűrűsége 000 db/ha-nál kisebb és a rágottsága is 0% alatti. Gyertyános-tölgyesekben és cseres-tölgyesekben a kocsánytalan tölgy a változatosabb fajkínálat ellenére is intenzívebben rágott lehet (0-0%), mint a bükkösökben a bükk (0-0%). Az egyéb fásszárú fajok rágottsága ennél jelentősebb lehet (gyertyánon, somokon, juharokon akár 50%). Cseres-tölgyesek cserjeszintjében a csertölgy rágottsági aránya alacsony (<0%). A főfafajok legtöbb esetben nem voltak keresett táplálékforrások. Az elegy- és cserjefajokra (gyertyán, mezei juhar, kökény, fagyal, vadrózsa) gyakrabban találtunk preferenciát. A természetvédelmi és gazdálkodási szempontból előnyös vadrágás mintázat eléréséhez alapvető a változatos kínálat, ami a válogatást biztosítja. Az elkerült fajokra eső rágások növekedése ezért egyértelmű problémajelző. Ehhez hasonló egyszerű indikátorok rendszerével nyomon követhetjük a szelektív vadrágás, mint alapvető szabályozó funkció,

22 megfelelő működését. A munkát a Svájci-Magyar Együttműködési Program (SH/4/8) és a Kutató Kari Kiválósági Támogatás (856-5/04/TUDPOL) támogatta. Investigations on fish fauna, botany and zoology in Ócsa Keresztessy Katalin, Tóth Balázs, Penksza Károly 3, Vad Csaba Ferenc 4, Mecsnóber Melinda 5, Weiperth András 6 Vashal Bt, H-34 Maglód, Darwin Str. 7., Hungary Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, H- Budapest, Költő Str.., Hungary 3 Institute of Botany and Ecophysiology, Szent István University, H-00, Gödöllő, Pater K. Str., Hungary 4 Eötvös Loránd University, Doctoral School of Environmental Sciences, H-7 Budapest, Pázmány Péter sétány /A., Hungary 5 Hungarian Biological Society, H-088 Budapest, Bródy S. Str. 6., Hungary 6 MTA Centre for Ecological Research, Danube Research Institute, H-3 Budapest, Karolina út 9., Hungary keresztessy.katalin@gmail.com Our investigations on the fish fauna and biology of the species have covered out for more than three decades in the Öreg-turján peatland in the Ócsa Landscape Protection Area. We studied the long-term changes in the species composition, moreover, we performed population biology and growth studies on the strictly protected and endangered European mudminnow. After the rehabilitation measures in 0, we found massive appearance of Carassius gibelio and Scardinius erythrophthalmus. During our previous studies, these two species were only recorded in channels connected to the peatland. While the area was previously characterized by large populations of Carassius carassius, Misgurnus fossilis and Umbra krameri, the populations of these marsh-associated species noticeably declined after the interventions. Halfaunisztikai, botanikai, zoológiai vizsgálatok Ócsán Keresztessy Katalin, Tóth Balázs, Penksza Károly 3, Vad Csaba Ferenc 4, Mecsnóber Melinda 5, Weiperth András 6

23 Vas-Hal Bt, 34 Maglód Darwin utca 7. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, Költő u.. 3 Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 00 Gödöllő, Páter K. u.. 4 ELTE Környezettudományi Doktori Iskola, 7 Budapest, Pázmány Péter sétány /A. 5 Magyar Biológiai Társaság, 088 Budapest, Bródy S. u 6. I. em MTA ÖK Duna-kutató Intézet, 3 Budapest, Karolina út 9. keresztessy.katalin@gmail.com Több, mint három évtizedes múltra tekintenek vissza az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Öreg-turjánban végzett halfaunisztikai és halbiológiai kutatásaink. Vizsgálatainkat a 0. év során elvégzett élőhelyrehabilitáció hatásának nyomon követése érdekében végeztük 04-ben, különös tekintettel a fokozottan védett lápi póc (Umbra krameri), valamint a hazánkban mára megritkult széles kárász (Carassius carassius) állományokra. A mederkotrás és nádaratás után az Öreg-turján területén végzett halászataink során az ezüstkárász (Carassius gibelio) és a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) tömeges, a csuka (Esox lucius) és a compó (Tinca tinca) szórványos előfordulását tapasztaltuk. Utóbbi három őshonos fajt a korábbi vizsgálataink során csak a lápvidékhez csatlakozó csatornákban találtuk meg, míg az ezüstkárászt, valamint az ezüst-széles kárász hibrideket az élőhely rehabilitáció után sikerült kimutatni az Öreg-turján lápvizeiből. A területre korábban jellemző széles kárászból, réti csíkból és lápi pócból a legtöbb egyedet a beavatkozástól mentes, vagy kevésbé érintett szakaszokon, a legkisebb egyedszámban a kotrások szegélyeiben sikerült kimutatni. Where do study trails lead? - An overview on the changing role of study trails in nature conservation and environmental education Kéri András,, Puky Miklós,3 ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, H-088 Budapest, Trefort Str. 8., Hungary Varangy Akciócsoport Egyesület, H-7, Budapest, IX. Str MTA Centre for Ecological Research, Danube Research Institute, H-3 Budapest, Karolina út 9., Hungary 3

24 A key issue in modern nature conservation education is the introduction of scientific truths and modelling in an easily understandable, enjoyable way. Effective environmental education is impossible without going out to the field. The rapidly growing tematic paths and study trails aim to introduce the natural values, flora and fauna of a given geographical region. There are over 500 study trails in Hungary. Frequently, the information included, the message presented and the way it is presented is out-fashioned. As all are key elements of effective (as well as in misleading) education improvement in this field is an important task. Methods used to present information for the general public can basically determine the approach of people e.g. to an animal group. The acceptance of amphibians, for example, could be improved if all study trails, where amphibians live, short positive messages on this animal group as well as the introduction of threats to them and their fast disappearance is communicated. To help this goal, Varangy Akciócsoport Egyesület participated in the realisation of the Sástó Study Trail in the Mátra Mountains. The use of any instruments in education needs good knowledge of them, advantages as well as disadvantages. Selecting study trails for working on them can be helped by the evaluation system we developed with the help of university students and tested in study trails around Budapest. This evaluation system was also used to compare the possible use of different study trails in education. 4

25 Hová vezetnek a tanösvények? - Gondolatok a tanösvények változó szerepéről a természetvédelemben és a környezeti nevelésben Kéri András,, Puky Miklós,3 ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, 088 Budapest, Trefort utca 8. Varangy Akciócsoport Egyesület, 7 Budapest, IX. u MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet, 3 Budapest, Karolina út 9. rana@fre .hu A természettudományos oktatás egyik kulcskérdése az élményszerűség, a valóság bemutatása vagy modellezése. A hatékony környezeti nevelés elképzelhetetlen a terepen végzett megfigyelések, vizsgálódások nélkül. Egy adott terület természeti értékeinek, élővilágának bemutatását tűzték ki célul a napjainkban rohamosan növekvő számú tematikus útvonalak, a tanösvények. Hazánkban több mint 500 tanösvény található, a tanösvények készítői sokszor azonban nem rendelkeznek megfelelő szakmai és módszertani ismeretekkel, és ez a produktumon is meglátszik. A tanösvényeken megjelenő információ szakmai tartalma, az üzenet jellege és annak közlési módja jelentős hatással van a helyes ismeretek megszilárdításában, de a téves tudás rögzítésében is. Az eszközök és módszerek, ahogy tálaljuk az információt a nagyközönségnek, meghatározhatják érdeklődésüket egy terület vagy élőlénycsoport iránt. A kétéltűek társadalmi elfogadottságát növelhetnénk, ha minden olyan természetismereti tanösvényen, ahol előfordulnak kétéltűek, ez az információs anyagokon is megjelenne pozitív üzenet formájában, és vizes élőhelyeken, illetve a kétéltűeket fenyegető veszélyforrásoknál több állomást is szentelnénk nekik, megemlítve gyors eltűnésüket is. Ennek megfelelően a Varangy Akciócsoport közreműködött a Mátrában létesülő Sástói Tanösvény létesítésében, hozzájárulva a kétéltűek jobb megismeréséhez. Ahhoz, hogy felhasználjunk valamilyen eszközt az oktatásban, jól kell ismernünk sajátosságait, erősségeit és gyengéit. A tanösvény kiválasztásban segítséget jelenthet az a minősítési rendszer, amit tanár szakos hallgatók bevonásával dolgoztunk ki és próbáltunk ki Budapest környéki tanösvényeken. Ez az értékelési rendszer használtuk budapesti tanösvények összehasonlításakor is, amely rámutatott az egyes tanösvények közötti eltérésekre felhasználhatóságuk tekintetében. 5

26 Occurrence patterns of dragonflies in Transcarpathia in the light of scientific literature Kolozsvári István,, Dévai György Department of Hydrobiology, University of Debrecen, Egyetem tér, H- 403 Debrecen, Hungary István Fodor Research Institute, Ferenc Rákóczi II Transcarpathian Hungarian Institute, Kossuth Square 6, UA-900 Beregove, Ukraine Our odonatological knowledge of the Transarpathian area is quite incomplete. The scientific literature mentions the presence of 56 different species. The odonatological mapping of the area was started by I. Friwaldszky, S. Mocsári, R. Kohaut, J. Dziędzielewicz and S. Hrabár in the second half of the 9 th century and in the first third of the 0 th century. Their work was carried on by J. Fudakowski, P. Павлюк, R. Mauersberger, B. Добей, C. Бондарчук, Г. Рязанова, O. Holuša, A. Martynov, V. Martynov. Unfortunately, in the case of numerous faunistic data only the names of the administrative units are given, where the samplings were carried out, but the actual locations are not provided by the collectors, thus these proper sampling sites are difficult to retrieve. The found faunistic data are mostly from the lowlands and the foot of the mountains, much less information is known about the mountainous area. Concerning Transcarpathia, the role of Tisza in the shaping of landscape and in the maintenance of biodiversity cannot be evaded. Regarding to the dragonfly data of the Transcarpathian section of the river, one can rely on the sampling results of P. Павлюк, Gy. Dévai and I. Kolozsvári. In the Tisza section above Tiszaújlak all the four riverine dragonfly species (Gomphidae) occur, Gomphus vulgatissimus, Gomphus flavipes, Onychogomphus forcipatus and Ophiogomphus cecilia. Although, our knowledge is insufficient, it is probable that in the Tisza section above Huszt, among Gomphidae, the specimen of Onychogomphus forcipatus can be considered the most frequent, but significant population of Gomphus vulgatissimus live there, too. From the suborder of damselflies (Zygoptera) in the sections of Huszt and Nagyszőlős, the species of Calopteryx virgo, Calopteryx splendens and Platycnemis pennipes are also present. On the river source region, the populations of two rare dragonfly (Anisoptera) species (Cordulegaster bidentata and Somatochlora alpestris) can be found. The species of Calopteryx virgo, Anax imperator, Cordulegaster bidentata, Sympetrum pedemontanum and 6

27 Ophiogomphus cecilia are in the Red Book of Ukraine (009), and the species of Ophiogomphus cecilia is on the list of Bern Convention. Szitakötőfajok kárpátaljai előfordulási viszonyai az irodalmi források tükrében Kolozsvári István,, Dévai György Hidrobiológiai Tanszék, Debreceni Egyetem, Egyetem tér, H-403 Debrecen, Magyarország Fodor István Kutatóintézet, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Kossuth tér 6, UA-900 Beregszász, Ukrajna Kárpátalja vonatkozásában odonatológiai ismereteink meglehetősen hiányosak, a szakirodalmi források 56 szitakötőfaj jelenlétéről tesznek említést. A terület odonatológiai feltérképezését Friwaldszky I., Mocsári S., Kohaut R., Dziędzielewicz J. és Hrabár S. kezdték meg a XIX. század második felében és a XX. század első harmadában. Munkásságukat a későbbiekben Fudakowski J., Павлюк, P., Mauersberger, R., Добей B., Бондарчук C., Рязанова Г., Holuša, O., Martynov A., Martynov V., Kovács T. és Godunko, R.J. folytatták. Sajnos a gyűjtők számos faunisztikai adat esetében mindössze a közigazgatási egység nevét közölték, a tényleges gyűjtőhelyről nem adtak információkat, így ezek területileg nem, vagy csak feltételesen visszakereshetőek. A fellelt faunisztikai adatok elsősorban Kárpátalja alföldi és hegylábi vidékeiről származnak, a hegyvidéki területekről jóval kevesebb információnk van. Kárpátalja vonatkozásában a Tisza tájalakító és biodiverzitás-megőrző szerepe megkerülhetetlen. A folyó kárpátaljai szakaszára vonatkozó szitakötőadatok tekintetében Павлюк, P., Kovács T., Godunko, R.J., valamint Dévai Gy. és Kolozsvári I. mintavételezéseinek eredményeire támaszkodhatunk. A Tisza Tiszaújlak feletti szakaszán előfordul mind a négy folyami szitakötőfaj (Gomphidae), a Gomphus vulgatissimus, a Gomphus flavipes, az Onychogomphus forcipatus és az Ophiogomphus cecilia. Bár ismereteink hiányosak, valószínűsíthetően a Tisza Huszt feletti szakaszán a folyami szitakötők közül az Onychogomphus forcipatus faj példányai tekinthetők a leggyakoribbnak, de jelentős populációi élnek a Gomphus vulgatissimus fajnak is. A kisszitakötők (Zygoptera) alrendjéből a huszti és nagyszőlősi szakaszokon a Calopteryx virgo, Calopteryx splendens és Platycnemis pennipes fajok képviselői szintén jelen vannak. A folyó forrásvidékén a nagyszitakötők (Anisoptera) közül fellelhetőek a ritka Cordulegaster bidentata és a Somatochlora 7

28 alpestris populációi. A Calopteryx virgo, Anax imperator, Cordulegaster bidentata, Sympetrum pedemontanum és Ophiogomphus cecilia fajok szerepelnek Ukrajna Vörös Könyvében (009), az Ophiogomphus cecilia fajt pedig a Berni Egyezmény listáján is jegyzik. Water quality studies on swamps and channels in the southern drainage basin of Lake Balaton Körmendi Sándor Kaposvár University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, H-7400 Kaposvár, Guba Sándor út 40., Hungary kormendi.sandor@gmail.com Climate change significantly changed the lake and catchment water balance, which basically defines the water supply of wetlands in the area and significantly affects the water quality as well. We examined how the significant amount of rain water in 04 changes the water quality of the swamps and the drainage channels discharging the water of the swamps. We also examined what inorganic (N, P) and organic matter (KOI) pressure affects the Balaton by the water disposal. The results of the examinations were compared with the data of 03. The sampling sites were: Nagyberek Fehérvíz (Nekota), the Western Belt, the Eastern Main Channel, the adjacent calcareous ponds, Ordacsehi swamps, Ordai trench, Csehi swamps and Ordai swamps. The Balaton influent water samples were analyzed in samples from the lifting pump houses established in the Rigó-channel, Zardavár-Keleti- drain. Based on the results, the test water quality of water bodies in both years were oligohalobic, beta-alpha - alpha mesohalobic; meso - polytrophic; alphabeta-mesosaprobic - polyszaprobic. The results of the analysis revealed that the conductivity and the organic material content in year 04 were lower than in 03, but the inorganic nitrogen and PO4-P concentrations were not significantly different. Total-N and total P concentrations were higher in 04 than in 03. The conductivity, nitrate-n and organic matter content in the channels was lower during the entire growing season in 04 than in 03. The phosphorus concentrations, however, did not differ significantly in the two study years. Sponsor: TÁMOP-4...A-/KONV Vízminőség-vizsgálatok a Balaton déli vízgyűjtőjén található 8

29 lápokban és csatornákban Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem, AKK Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba Sándor út Az éghajlatváltozás miatt jelentősen változik a Balaton és a vízgyűjtő vízmérlege, ami alapvetően határozza meg a területen található vizes élőhelyek vízkészletét és jelentősen befolyásolja a vízminőségét is. Vizsgáltuk, hogy a 04-ben lehullott jelentős mennyiségű csapadék hogyan változtatja meg, befolyásolja a lápok és a vizüket elvezető csatornák vízminőségét, a vízátemelés során milyen szervetlen (N,P) és szerves anyag (KOI) terhelés éri a Balatont. Ezen vizsgálatok eredményeit összehasonlítottuk a 03-ban mért adatainkkal. A mintavételi helyek a Nagyberek Fehérvízi-lápon a Nekota, a Nyugati övcsatorna és a Keleti főcsatorna, a mellette elhelyezkedő ún. meszes tavak, az Ordacsehi berekben az Ordai-árok, Csehi-berek és az Ordaiberek területén lettek kijelölve. A Balatonba befolyó vizeket a Rigócsatornán és a Zardavár Keleti-lecsapolón létesített átemelő szivattyúházaknál vett mintákból vizsgáltuk. Az eddigi eredmények alapján a vizsgált vízterek vízminősége mindkét évben béta-alfaoligohalóbikus - alfa-mezohalóbikus; mezo - politrofikus; alfa-bétamezoszapróbikus - poliszapróbikus. A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a fajlagos vezetőképesség, és a szerves anyagtartalom a 04 évben szignifikánsan alacsonyabb volt, mint 03- ban, viszont az anorganikus nitrogén és foszfor koncentrációk szignifikánsan nem különböztek. Az összes-n és az összes-p koncentrációk magasabbak 04-ben, mint a 03-ban. A csatornákban 04.évben a fajlagos vezetőképesség, a nitrát-n és a szervesanyagtartalom az egész vegetációs időszakban alacsonyabb volt, mint 03- ban. A foszfor koncentrációk azonban lényegesen nem különböztek a két vizsgálati évben. Támogató: TÁMOP-4...A-/KONV Liquorice species appearance and use of cultural and ethnographic aspects in Hungary Málnási Csizmadia Gábor 9